Az alapító mindíg alapító marad, de az alapítói jogok gyakorlását át lehet adni. Az egyik általam könyvelt alapítványnál volt ilyen pár éve, anyuka az alapító, és átadta a lányának az alapítói jogokat.
Alapszabályban módosítva, Törvényszék által elfogadva.
segítséget szeretnék kérni. Adott egy alapítvány amit eladtunk a napokban, bejegyzés alatt a változás. Szeretne az új tulajdonos már számlázni. Nálunk be volt regisztrálva az online számlába + volt számlázó programunk.
Ők most a NAV ingyenes számlázó programjával szeretnének számlázni, megkértek segítsek nekik ebben.
Beszéltem ma többször a 1819-el. Valaki még nem hallott ilyenről. Kapcsoltak jobbra-balra. Másik ügyintéző szerint meg kell várni, míg bejegyzik az új tulajt, addig ne számlázzanak. Mikor elkezdtem kérdezni a másodlagos felhasználó lehetőségéről azt mondta az nem hivatalos verzió...
Szerintetek, hogyan lehetne ezt megoldani? Hivatalos, nem hivatalos minden megoldás érdekel :D
Van arról valahol publikus információ, hogy az adóhatóság által hibajavításra felszólított bevallásra mikor kell "H" betűvel jelölni és mikor nem?
Nem először kapok vissza reklamálást a fenti ok miatt: először kapok értesítést XY cég Z bevallása ... hiba miatt nem feldolgozható. Javítsam ki és az eredeti vonalkód feltüntetésével és "H" jelöléssel küldjem be 8 napon belül. Amikor ezt megcsinálom (ritkán határidőn belül), akkor meg azért kapok értesítést, hogy nem szabad a "H" jelölést tennem, mert ez "alap bevallás". (Megnéztem, hogy az eredeti bevallást közben nem törölték!)
Van attól jobb dolgom is, minthogy kiolvassam a sorok között a gondolataikat.
Jómagam már vagy hat hete nyújtottam be változásbejelentőt, valamint a TEL nevű nyomtatványt, amivel elvileg azonosítót kértem a telefonos ügyfélszolgálat használatához. Utóbbinak még a benyújtott dokumentumok között sincs nyoma, pedig az ányk tárolja benyújtottként.
Azóta sem történt a lekérdezhető törzs adataimban semmi változás, abszolút semmilyen reakciót nem tapasztalok. A navponthu kapcsolat című pontban is rákérdeztem, természetesen onnan sem jött válasz. Mintha a pusztába kiáltoznék.
Illetve kiegészíteném azzal, hogy költségként el kell/lehet számolni. Hiszen ha se bevételként se kiadásként nem számolnánk el, akkor ugyanott tartunk ahol eddig =0. De ha csak költségként kell elszámolni, akkor ezzel csökken a havonta befizetendő adó. Szóval szerintem bevételként NEM, de költségként EL KELL számolni :) - én így okoskodtam ki....
..................
Tehát bevételként ne könyveljem el. De ez az jelenti, hogy költségként se??
Ezeket írtad. Helytelenül. Az a költség, ami a bevételszerző tevékenységgel szemben felmerül. Ezen költségek privát kiadások. Ha ismét azzal jönnél, hogy ennek semmi értelme, akkor felhívnám a figyelmed a 10%-os költségátalány elszámolását választókra. Nekik van értelme.
Felhívtam a NAV-ot. Nem is értem miért nem tettem meg korábban... Sem bevételként sem kiadásként nem számolható el a gáz és a villany. Elmondta a hölgy h eddig sem volt semmi értelme ezt könyvelni (hiszen mindkét oldalon szerepelt) ezért húzták le most mindkét oldalról...
1. Nem, nem írhatta nekem, hiszen ha én kulturált stílusban beszélek, akkor megillet engem az, hogy más is kulturált stílusban szól hozzám.
2. Nem, nem írhatta nekem, hiszen én nem "terjesztek" itt semmit
3. Az is lehet, hogy két malomban őrlünk... Én nem a rezsiről beszélek, hanem a gázról és a villanyról:
"2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját."
Tehát bevételként ne könyveljem el. De ez az jelenti, hogy költségként se??
Körbejártam a témát anno többször is, nekem ez az értelmezésem, és ezt használom (nem vagyok gyakorló könyvelő):
Nagy általánosságban (vannak kivételek) a rezsi (víz, gáz, áram) jogszabályban meghatározott leírás szerint nem számít bevételnek, így költségként sem számolható el. A számlán viszont szerepelni kell, ha a bérlő neked fizeti meg (érdekes ennek nyilvántartása, volt/van itt is és máshol is képzett könyvelő, aki feltette a kezét ezzel kapcsolatban. Főleg ha netán cég a bérlő).
A közös költség, és felújítási alapba befizetett összeg viszont bevétel, és egyúttal elszámolható költség is.
Persze, hogy nulla az eredmény, így volt ez korábban a rezsivel is. Megint csináltak egy félmegoldást, egyszerűsíteni akarták, így sikerült.
Vannak még egyéb megkötések, hogy mit nem lehet ilyen egyszerűbb formában vezetni, mint pl. társasház által fizetett biztosítás, víz, stb., ezek maradtak a régi módszerben.
Felőlem azt csinálsz amit akarsz. De viszont megkérlek, hogy a hülyeséget ne ezen a fórumon terjeszd!
Vezo: A jogalkotónak az volt a célja, hogy ne mindenféle költségeket kreálj, hanem válaszd a 10 %-os költségátalányt. Az adózóknak is jó és az adóhatóságnak is. Ha mégiscsak vannak költségeid, akkor még mindig van választási lehetőséged.
Azt írtam, hogy el kell számolni bevételként, mert megkapod, de ugyanakkor kiadásként is!
Hogy ezzel mi volt a célja a jogalkotónak, azt nem tudom, de tutira nem az, hogy csökkentsd az adóalapot.
Szerintem ez a kulcsa:
"így a bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség ingatlan bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség."
* Nyilván, ha a bérleti szerződésben (és a gyakorlatban) nem hárítod át a közös költség fizetését a bérlőre, akkor igaz lehet, amit gondolsz, de nálam ő fizeti azt is és általában máshol is így van. A fentiek miatt nálam ez nullszaldós mutatvány.
Illetve kiegészíteném azzal, hogy költségként el kell/lehet számolni. Hiszen ha se bevételként se kiadásként nem számolnánk el, akkor ugyanott tartunk ahol eddig =0. De ha csak költségként kell elszámolni, akkor ezzel csökken a havonta befizetendő adó. Szóval szerintem bevételként NEM, de költségként EL KELL számolni :) - én így okoskodtam ki....
Ingatlan-bérbeadás esetén a 11. mellékletnek az értékcsökkenésre vonatkozó szabályainak alkalmazását írja elő:
ab) * az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
"Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el."
Ez egy kicsit olyan, mintha adna választási lehetőséget....
Őszintén szólva én mindig költségként számoltam el, nem értéknövelő beruházásként (ami az ÉCS alapja).
Én nem vagyok szakember, csak bérbeadást EV státuszban gyakorlom, így nyilván nem biztos, hogy 100%-ban úgy lehet csak jó, ahogy én csinálom, vagy amit tudok tanácsolni.
Az első kérdésedre a válaszom az, hogy ha a bérbeadó magánszemély nevén van a szolgáltatás, akkor a NAV állásfoglalása a 10. sz. információs füzet alapján az alábbi:
2019. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját, így különösen a közüzemi szolgáltatások díját.
A rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze. Így például a társasház által kötött biztosítás és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre a kedvező szabály nem alkalmazható. Nem merülhet fel továbbá az új szabály alkalmazása a bérlőre áthárított társasházi közös költségre vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha az tartalmaz rezsi-elemeket (például vízdíj, szemétdíj), így a bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség ingatlan bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség.
Tehát szerintem csak a közös költséggel kell foglalkozni, semmi mással nem kell. Ezt bevétel és kiadás oldalon is szerepeltetni kell, a többit meg sehol.
A 2. kérdésedre az amortizáció, vagy értékcsökkenés (ÉCS) mértékét jól számolod, a havi kiadás oldalon elszámolható.
Két dolgot kell figyelni,
- a szerzési értéket ír az SZJA tv., tehát nem piaci értéket és az én olvasatomban nem lehet növelni illetékkel, vagy földhivatali és ügyvédi díjakkal ezt a tételt.
- ha a későbbiekben ezt az ingatlant eladod, akkor a még esetleg adóköteles jövedelem megállapításakor az ÉCS-vel már csökkentett értéket kell figyelembe venned.
Van egy kisebb forgalmú topik, ahol ezzel a témával foglalkozunk, esetleg majd néz be néha.
Igaz, hogy ott nem könyvelők pénzügyesek és vérbeli szakemberek vagyunk jelen, de általában azért a könyvelőktől származó információk alapján életszerű helyezeteket tudunk átbeszélni.
