Mostanában kérdeztem ebben a topikban a belmagasság kérdéskört. Szerintem nézd vissza!Az átlag a 2,65m, de ekkora nappalban nagyobb ajánlott min 2,75m->
Viszont vannak olyanok aki inkább az alacsonyt támogatták, de ekkora nappaliban 2,55 szerintem még nekik is kevésnek tűnne...
Az én izlésem szerint 35 m2 2,55m belmagassággal végtelenül nyomott. Nekem kevés, ekkora helységhez 2,9-3,0m passzol, de ez csak az én izlésem. Lehet kényszerítő ok is, amiért ennyire alacsony. (előírások)
Jó estét, sziasztok! Szeretnék segítséget kérni az alábbi bizonytalanságaink eloszlatásában, ha ez lehetséges:
Új ház építésébe fogunk, amelynek a terve elkészült, az árajánlatok beszerzése folyik éppen. A leginkább aggasztó számunkra a 2,55 m-es belmagasság. A ház 115 m2 nettó alapterületű, a nappali kb. 35 m2-es. A ház fafödémes volta miatt két áthidaló is összehúzza az amúgy sem túl magas teret. (A tervező szerint átlagos magasság a 2,55 m.)
A másik kérdés az ideális alap- és falszigetelés vastagsága. A tervezett alapszigetelés 5 cm, a 30 cm-es téglavastagság mellett a falszigetelés 15 cm vastag.
A harmadik dilemmánk a redőny. A lehető legnagyobb energiamegtakarításra törekszünk, próbáljuk a leghőhídmentesebben megoldani a ház szigetelését. Ezért kérdés a redőnytok, áthidaló stb. fajtája, elhelyezkedése.
Ha valaki tud ezekben a kérdésekben segíteni, nagyon megköszönöm.
Igen, legjobb esetben is egy egész tavasz + nyár elmenne vele. Nekem egy csapat kell, akik szó szerint csak dobálják a falra, de úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Majd megmutatom nekik a pdf-et, ha nem hajlandóak eszerint csinálni, keresek mást. Szülői házban egy hobbista dobálta fel, és minimálisan esetleg kevesebb tüzelő kell, igaz hogy a fél ház nincs leszigetelve, de ez úgy akkor sem jó. Meg ugye a penész úgy, hogy sokat szellőztetnek...
Kis ablak; 70*53 a belső méret, külsőt nem mérem, magasan van :D elsőre találtam 25 ezres ajánlatot, igaz az biztos nem a legolcsóbb. Rászámoltam a szigetelést is, igaz most hogy bedobtátok az ábrát, az nem is kell. Vagy igen?
Na írom, első 8 találat mit dobott: 14-24, 14-22, 18, 19, 20, 14 ezrek. Na ez kemény, ezek szerint a 25 ezer az erősen magas ár, amit ezelőtt elsőre találtam. Tudod inkább felfelé kerekít az ember :D de most hogy nézem, a 14 ezresek szerintem nettók :D
Roto vasalat, alu távtartó, K1.0, 6 légkamra, 74 mm, szerintem megvan a befutó Gealan néven, 20.000 Ft alatti áron ha minden igaz :D az úgy nagyon jó, akkor ez zsebből lesz a hőszigetelés előtt valamikor akár.
Na a nagy ablak már gond, 160*130, és ez nekem csak bukó kell hogy legyen. Oké, ha nem drága a bukó-nyíló, akkor lehet az. De az sem fontos, hogy az egész nyíljon, elég ha csak a fele, a helyiség 2,2*1,2 méter alapterületű, és 4-5 méter magas, csak a lépcső van benne, ide 63.000 Ft körül láttam ablakot, megint kérdés a javítás, de itt már bejön a párkány is, amit ki kéne kapni, a helyére meg gondolom tégla + xps menne. Lesz az is egy százas, megnyugodhatsz :D 60+kőművesmeló meg akkor talán 100 alatt, majd meglátjuk. 200at négy ablakra félre kell tenni, az a biztos.
A lehetőségek: 10, 15, 20 cm grafitos. Az elsőt már ki is lőttem :)
Munkadíj nélkül 1-1.3 millió Ft (15-20 cm grafitos rendszer) lenne ahogy számoltam, dübelestől, vakolattal, valamelyik alap színcsoportú festékkel. Négy éves ltp ugye tud 1.250-et kerekítve. Munkadíjról gondolom ne is álmodjak 2 ezer forint / m2 alatt. Tud valaki árat mondani munkadíjra?
250-300 ezer forintért és 5 centiért már hajlandóak vagyunk 1-2 évvel kitolni a szigetelést. Egybe kell, egyből színre festve, tudod milyenek a nők, legyen szép a színe, így meg sem merem említeni amire TI is gondoltok, egy darabig nem írnék :D :D :D ne is írjunk róla, éppoly hasztalan, mint eldugni a sodrófát, mert ott lesz a krumplinyomó, és rosszabbul jár az ember :D :D :D
Variálni lehet, mivel vannak ilyen tételek, mint hogy belső ajtók cseréje 30-35 ezer / db, 5m2 járólap kb. röhej áron 10-20-30 ezer (20-30 ezres 60% akcióban simán kereshető, és az már luxus kategória, de 5 m2-re miért ne, olcsósítani még mindig lehet :D ), ahogy kijön, 12 m2 csempe max előző tétel háromszorosa, csapot, lefolyót, mosdót arrébbtenni, kádat betenni, 2. wc-t kidobni ha nem fér el, az meg már nem nagy ügy, de jobb esetben akár padlószigetelés is lehet. Ablakcsere 3 kicsi 100-120 ezer, nagy (160*130) megint kb. ennyi, tehát lehet két év múlva kellene szigetelni, és menne vele valami a következőkből: fürdőfelújítás, belső ajtók cseréje, meg 4 új ablak is, összesen nagyon max 700 ezerért ahogy számolgattam.
Vagy indítani még egy négy éves ltp-t, ki tudja hogy lenne jobb, amíg nem tudok egy fix a munkadíjat.
Amúgy nem is gondoltam volna, hogy ennyien nem is néznek utána, és még a "szakemberek" is a falközépbe teszik az ablakot... aztán körbe 2-3centi szigetelőanyaggal kész is vannak. Igaz mellet 30cm fal+20cm szigetelés van...
Amugy is jo hogy odakuldtel mert az ablak beepitesrol van szo.Mindig is gondolkodtam mennyire erdemes kitolni az ablakot a szigeteles felé.Hogyan optimalis... pont hasonlo téma van.
Elmondhatom másként is. A kínaiak gyártanak Rehau, vagy Kömmerling profilból ablakot? Láttál már olyat hogy, xy cég Rehau profilból gyárt ablakot, és nem azt írja rá hogy Rehau ablak, hanem azt hogy xy ablak?
Irányadó árak a régi épületek/panelházak ablakcseréihez, de ha felhívod őket akkor felmérés után fogják gyártani az ablakod. Ha ezeket a méreteket kéred akkor meg a Te sarad ha nem fér be a végén, ekkor azonban ezt aláírod a megrendelőben!
Lehetőleg szabvány méretű ablakban ha lehet, mert úgy tudom, egyedi méretér sok helyen már szép felárat kérnek el :)
Van egy fix ablakunk, a lépcső körbe lett falazva, így két bejárati ajtó van. Na azt is le kéne cserélni egy nyithatóra...
Jobban járnánk, ha két szabványt építenénk be amit csak bukóra lehet nyitni? A gond csak az, hogy valószínűleg csak a szigetelés után lesz rá keret... tényleg, azt is ki kéne már számolgatni, elég lesz-e a négy éves ltp egy szigetelésre, csak mindig félek megkérdezni a munkadíjat :D
A szabvány méretű nyílászáróknál megadott méret, az a nyílászáró "N" mérete, a tényleges szélessége és magassága , tehát a tokkülmérete 2-2 cm-rel kisebb a névleges méretnél.
Tehát egy 120×150 cm-es szabványméretű ablak tokkülmérete 118 cm széles és 148 cm magas.
Közben megtaláltam a 120x120-as ablak 118x118-ra készül. Akkor csináljam a beépítési keretet 120x120-ra ugye?
Amúgy jó poén lenne, hogyha a boltba kérnék 10deka húst akkor lemérnének 9dekát és ráírnák hogy 10deka... hát nem tudom ki mit szólna. A 120-as ablak esetén 1% spórolnak/ablak.
De a faanyag is a 15x15ős 14cm-es , vagy 14,5 méret között van. Ha 15x15-ős nettó fára lenne szükséged, 20x20-ast kellene venni, mert már elve kisebb, főleg ha még körbe is gyalulod!
Sajnos az új épületrész (szoba) találkozik a legalacsonyabb ponttal is (előszoba ) Így kívülről egy kb 2,1m méret (féltető találkozás pont) mellé 3,1m magasság párosul.Így vagy teszek 90cm parapet +100cm ablakmagasságot mind a kettő helyiségbe, hogy egyforma magas legyen, vagy az egyik helyre 120x120 vagy 150x150 mellette ugyanazon falsíkon 130széles x 100magas Ennyi a max... vagy passz :) Tehát vagy két kicsi ablak vagy vegyes magasságú lenne ami elfér
- az ablakok párkánymagassága (parapet) 90cm (kivéve a kicsi szellőzőablakokat)
- az ablakok magassága 150cm (2,70m tipikus belmagasság esetén)
- az ablakok magassága tetőtérben vagy kisebb belmagasságú helyiségekben 120cm- esztétikailag kedvezőbb, ha az ablak szélessége jól láthatóan nem éri el a magassági méretét
- az ablakok szemöldökmagassága jobb, ha egy magasságban van egy szinten belül.
-régen 30cm-es méretlépcsőkben kínálták a nyílászárókat (típus nyílászárók)
Természetesen a fentiektől az egyes építészeti stílusok (vagy azok teljes hiánya) miatt jelentős eltérés is mutatkozhat.
Ez a felsorolás a hagyományos, bevált szokásokat mutatja."
Ha a fal (panel) közepe repedt és a repedés nem megy ki a széléig az általában vagy zsugorodási repedés vagy túlterhelésből kihajlik a fal. Egyenlőtlen hőmérséklet-változás hatására dolgozhat a repedés. Pl. úgy, hogy jobban melegszik vagy hül mint a környezete. Panel az vasalva van, a vasalás megakadályozhatja a tönkremenetelt, ha nem nagy amozgásigény.
A szokásos parapet magasság 90cm körül van. A tényleges magasságot úgy kapom meg általában (homlokzatonként), hogy a nyílászárók fölső oldala egy magasságban van, ha azt szeretném, hogy normálisan nézzen ki. Ebből az következik, hogy megnézem milyen magas az ajtó azon a homlokzaton (általában minden homlokzaton egyforma) és ebből levonom az ablak magasságát.
A normál ablakbeépítési magasság 90-110 cm között van? Csak azért kérdezem, mert meggugliztam és csak a tetőablakokra vonatkozóan találtam padló felöl a 90-110cm-tert. Normál szabványt nem találtam
Van kőműves ismerős, de legkorábban kedden tudnám megkérdezni, hogy mit javasol.Gondolom tök mind1, hogy milyen a szerkezet- a magasság állandó.
Másik kérdésem, hogy mondjuk 120x120 as ablak esetén mennyit hagyjak körbe a keretnél? 1-2cm elég?
A munkát úgy kell tervezni, hogy ne kelljen lehetetlenségeket követelni a szakiktól.
Az elvárható, hogy a kerítéselemek egy síkba legyenek egymáshoz képest és mindegyik függőbe legyen.
Meg lehet csinálni, ha az oszlopok tökéletesen egy síkba és függőbe vannak, ha nem, akkor ki kell találni egy referenciasíkot, amihez viszonyítani kell mindent.
Vaslemezes zsalukkal lehet oszlopokat egyformára és egy síkban önteni.
A zártszelvény rámákat sokkal könnyebb jól beállítani.
Ha rendszeresen visszajön, akkor sok minden nem fog rajta segíteni, maximum valami gumi alapú vakolat és festék, ami nyúlik valamennyit, de nem tudom ilyen létezik-e.
Nagyobb méretű, rendszeresen "visszatérő" panelházi repedéseket hogyan lehet megszüntetni? Pont itt van szemmagasságban az asztalom mellett és elég zavaró.
Ja, és az :A: változat azért nem jó mert lehetetlen egy síkban és mm-re egyforma magassra beállítani és leheggeszteni a U alakú vázakat..
Míg a :B: vátozatnál ráteszed a vízmértéket a vázra és beteszel alá két éket, aztán megpöttyented a pálcával a két felső pontot, és ellenörzöd ha nem modult el. Utánna vízmértékezed a függőleges síkot és
az alsó pontokat is megpöttyented. Ellenőrizel mindent még egyszer és megcsinálod a varratokat.
Minképpen a B. Jobban néz ki, a középső oszlop is kell, hogy merevítse a kerítést.
Az én kérdésem az, hogy mit fog csinálni a víz a lécekkel?
A esővíz az egyik lécről a másikra fog lecsepegni.
1. A lécek felső élét le kell srégiteni 15fokba kifele.
2. Az alsó élükre kell húzni egy 3.2x4-es víszvetőt
3. M5-ös torbánfejű csavarokkal rögzítsd a léceket
A zártszelvény 4ox2ox2.5.
A rögzítését a betonoszlophoz szépen megcsinálni nagyon nehéz.
Hogy ne látszodjanak az anyák belül a vasszerkezten, azt lehet csinálni, hogy fúrsz egy 15-2omm-res lyukat a szelvény belső felére és vele szembe egy 6mm-rest. Így az anyát a csőkulccsal rá tudod csavarni a torbán csavarra és nem lesz szem előtt, illetve védve van a víztől is.
A váz felfogása a betonoszlopokra:
a profik azt csinálják, hogy egy négyszögű alatétet (legalább 5ox5mm vasból, 6omm hosszut) felfognak egy dübellel a betonoszlopba a vakolás előtt. A dübel anyáját meghúzzák, leheggesztik és levágják. Szinbe csiszolják az alatétet. Aztán az oszlopot levakolják, de nem színezik.
Felheggesztik a rámákat, lecsíszoljál a heggesztéseket és lefestik, aztán színezik az oszlopot és szerelik a léceket. A lyukak a vázra előre ki vannak fúrva.
Ha igen akkor magasságba minden 3 méteren kell szerelni ilyen konzolokat és minden harmadik sort be kell kötni talán 5mm-res inox tüskékkel is.
Ez a konzol lyukas téglába nem szerelhető, van egy dunaujvárosi cég, tőlük szoktam beszerezni mindenféle inox elemeket szellősztettett lábazatra vagy homlokzatra.
Keress rájuk a netten, nagyon jól értenek az ilyen konzolokhoz és gyártanak is mindenfélét.
Egy OL osztályú vinklivas 5-1o évet fog tartani, kell oda a rozsdamentes.
segítségmorzsa: dekorációs cégek szoktak használni sima, kemény fehér lapot, kb 5 mm vastag, egyik oldalán piros védőfólia van, az anyaga pedig valami habosított anyag, talán poliuretán, de ABS is lehet. A habosítás miatt viszonylag könnyű (fenyőnél könnyebb), de jól vágható, fúrható, csavar megáll benne. van itt nálam két kisebb darab, megpróbálom lefényképezni, miről van szó. Tudom, szerény segítség :)
Porotherm 38K-ból épült, nincs még leszinezve a ház, erre kaptam egy 850e ajánlatot anyaggal együtt, az előtétfalra meg egy 390e-t munkadíjra, bár ez nem teljesen valós, mert még maradna dörzsölős vakolatnak 80-100m2, de elgondolkodtatott.
A homlokzati tervben átszellőztetett előtétfal van 4 cm légréssel, de abban még a lábazaton csücsül. A bonyolult engedélyeztetési meg jogutódlási eljárásban végül kiderült, hogy mégsem kell elbontani a vasaláshiányos kőlábazatot, így nincs mire ültetni.
A rozsdamentes acél tartók ára horrorisztikus, abbol kijönne egy új alapozás.
IIyen konzol:
Ezért keresek alternatívákat.
A kérdés hogy egyátalán be lehet-e építeni a K-s téglába, a statikus olyan mennyiséget számolt ki, hogy hanyatdőltem.
Nem hiszem el, hogy 50x50x5-ös szögvas 50 év alatt annyira elrozsdásodna.
A két vízszintes és a középső függőleges acél elem elvileg merevebbé teszi az egészet, de minek. Ez látvány kerítés, nem akadály, tehát ha valakinek tetszenek a szóban forgó elemek ám csinálja. ha a deszkák 20 cm szélesek és van köztük hely, kb 10 cm, akkor mindenféle merevítés nélkül bírni fogják a szelet. Egyéb dolguk meg nincs. Az acél merevítések szerintem rontják a szerkezet eleganciáját. De nem én vagyok a tulajdonos.
Álmenyezetet, stukkó szerűséget csinálnék rejtett világításnak. Nem gipszkartonból, hanem valamilyen habból szeretném csinálni. XPS-nél keményebb habot tudnáltok ajánlani, amit lehet vágni, ragasztani, festeni? (esetleg glettelni, ha kell)? Gyakorlatilag a saját súlyát tartaná csak. Led lámpák/szalagok mennének bele/rá, tehát a meleget is bírnia kellene egy kicsit.
Vagy esetleg aki csinált már hasonlót, az milyen anyagot használt?
Igen, ennek a kerítésnek nyílván nem az a célja, hogy kívül tudja tartani azt, aki be akar jönni mindenáron, mert azt még egy 30 cm-rel magasabb sem tudná megtenni. Szögesdrótot sem fogunk kihúzni a kerítésen :). Az alapvető funkcióját lássa el, tehát azért a kert és a ház legyen rendesen körbekerítve, esztétikailag megfelelő formában.
A középső rögzítéssel már csak azért is gondban lennénk, mert a zsalukőre kerül fedlap, amit nem is tudom milyen formában tudnék esztétikusan kivágni, hogy le tudjon talpalni a középső elem.
Szerintem statikailag bőven elég a deszkák két végére az az acélszerkezet amivel az oszlophoz lesznek rögzítve. Egy 1,15m magas kerítés nem állít meg senkit, tehát méretének a meghatározásánál csak arra ügyelnék, hogy el ne fújja a szél. Ha esztétikailag jobban tetszik úgy, hogy van középen is egy összekötő szelvény az más kérdés. Egyébként az én véleményem szerint statikailag tisztább és ezért esztétikusabb is ha középen nincsenek összefogva a deszkák. Ha középső zártszelvény tartófunkciót kap (alul be van kötve a kerítésbe) akkor az összes erőnek a kb. 43%-a terheli, a két szélsőt meg kb. 28-28%.
Szerintem az első változat elegendő lehet, kérdés, hogy milyen a faanyag szélessége, vastagsága. Az oszlophoz fogott szerkezet konzolként funkcionál (két bekötés) illetve kéttámaszú befogott tartóként (két bekötés között).
Az összekötő rúd hajlításból tudja némileg csavarni a két végén az oszlop bekötést. Ezzel nem foglalkoznék, jelen esetben elhanyagolható.
Korábban már kérdeztem ezzel a témával kapcsolatban, hogy milyen zártszelvény vastagságot javasoltok a kerítéshez, ahova vízszintes vörösfenyő deszázást szeretnénk 285 cm-es fesztávban és 110 cm-es magasságban.
Viszont most az lenne a kérdésem, hogy a két verzió közül melyik lenne célszerű alkalmazni? (Van 6 kerítésközünk, ahol azért már pár méternyi zártszelvényről beszélhetünk különbségként...).
A másik kérdés, hogy a középső elemet érdemes-e letalpaltatni, vagy elegendő, ha csak azért fogatjuk meg rajta a fát, hogy minél kisebb mértékben tudjon csavarodni. Többek szerint nincs jelentősége a talpalásnak, mert sokkal nem fogja a csavarodást gátolni, merevséget meg úgy is ad a 2,5 cm vastag vörösfenyő deszka.
Ezen kívül a közizlés előnyösebbnek tartja, ha a fal picit előrébb van mint a lábazat. Amellett a csapóesővel is kezdeni kell valamit. Bár vízorr nélkül a víz megáll a vízszintes felület alján is.
Olyan nincs, hogy nem lehet, legfeljebb le kell bontani a házat és olyat kell helyette építeni ami megfelel. Tréfát félretéve nem lehetetlen az előtét (függöny?) fal, de nagyon macerás. Kérdés, hogy van-e értelme? Csak azért mert nem lehet eladni a bontott téglát én nem csinálnám, csak kellően komoly okból.
Hát igen a pénz, igy +6m3 beton és kézi földkitermelés cirka 100e plusz, de akkor megéri és marad az eredeti terv.
Köszönöm.
A másik téma érdekel még:
Kőből épült lábazatom van, erre épült a ház, szeretnék bontott téglából előtétfalat csinalni, de sajnos a lábazaton nincs több hely.
Megoldásnak rozsdamentes tartókat ajánlottak, amit a vasbetonszerkezetbe kellene rögzíteni? A kő lábazatba fúrni kész halál, azon kívül az összes betonszerekezeten kívül 8cm XPS van, ehhez hozzáhúzatni kérdéses.
A statikus fogta a fejét mikor azt kérdeztem lehetne-e 2 soronként szögasra ültetni, csak így nem maradna meg az előtétfal és a tartófal közötti légrés..
Az előtétfalhoz találtam rögzítő "horgonyt", aminek az egyik fele a falba megy, a mási a téglasor habarcsába. Ennek csak távtartó szerepe van.
Bontott téglám van eladni nem tudom a környéken, azért gondoltam erre.
Körben a normális sávalap azért is jó (nálam is így van), mert nem lehetek benne biztos, hogy soha sem lesz beépítve a terasz. Az a néhány méter sávalap nem nagy többlet költség.Ha van pénz teraszra akkor van pénz normális alapra is.
Kell csinálni egy rendes sávalapot körben. A terasz alatt kell 15-20cm vastag tömörített h-k réteg, arra 5-6 cm aljzatbeton (C10-16/KK), arra pedig min(!) 10, de inkább 12cm vasbeton lemez átm. 8/200/200 hálós vasalással. Az igazság az, hogy ha nem üregelődik alá a terasz (rossz tömörítés, csőtörés stb.) akkor 15 cm betonlemez vasalás nélkül is megfelel (ha nincs fölvizezve a beton) . Ha ebben nem vagyok biztos akkor kell bele vasalás. Egy sor vasalás valamivel (nem sokkal) többet ér mint a semmi (belső erők karja). Az igazi a kétoldali vasalás, az üreg szélén fölül, az üreg közepén alul kell a vas. Azt viszont nem tudom előre, hogy hol lesz üreg.
Köszönöm a sok pro és kontra érvet a belmagassággal kapcsolatban! Sőt a sok tapasztalatot is külön köszönöm!!!
Az arany középutat fogom választani, azaz 270-280 körüli belmagasságot. Sőt ezen később tudok még változtatni és elmehetek ebben a helyiségben akár 290re is. Nem vágom kisebbre az oszlopokat, de a plafont már most lehozom egy kicsit... vagy ahogy éppen majd élőben látom, hogy megfelel.
Igy ennyivel kevesebb szigetelés lesz a plafon és a födém között, viszont azt pedig a födémre lerakom majd pluszban.
Elkezdtük a 15x15-ős oszlopok sarokban történő lerakását. Hát mit mondjak... nagyon vastagnak tűnik. Nincs olyan aki nem mondaná, hogy ez "nem sok egy kicsit?" De oda fog férni 10-15cm szigetelés a falba ami nagyon klassz dolog. ;)
1 köbméter beton kell 3 méterben, ha egy 6ox6ocm-res alapot számolok.
Ennek a cementköltsége 1oe forint ( nem ismerem a magyar árakat, de vettem Karcagról 17 tonna cementet két hete, egy akármilyen tüzéptől és 6ooe forintot fizettem- mert Romániába az a típus, ami nekem kellett, nem volt).
Fűtött helyiségek feletti teraszokkal nagyon sokat szívtam (lapostetős fűtött garázs, terasz az emeleten- alatta lakótér).
Vízszigeteljük a födémet felülről, de akkor alúlról sem tud kiszabadulni a pára.
A pára megfagy (esetleg elszakítja a szigetelést is és víz is bejut a födémbe) és feldobja a burkolatot a teraszon.
A Bauder cégnek van egy olyan cseles bitumenes membránja, ami képes kivezetni a párát a széleken (sávok vannak egymásra ragasztva). Ezt a hőszigetelés alá szokás betenni.
A rétegrend komplikált és talán 28 euró a fajlagos költsége (van egy réteg heggesztett PVC szigetelés is), de készítettem ilyen teraszokat és évek óta nincs a burkolattal semmi baj, igaz 15cm hőszigetelés is került bele, azaz a vasbeton gerenda a terasz szélen fordítva volt készítve (vagyis a terasz födém lejjebb volt mind a belső tér födéme).
Ha a pincéd egyáltalán nem fűtött, akkor nem lehet párakicsapódás bentről kifele.
De ha pl. a pince folytatódik és a födémének egy része lakott és fűtött, akkor én azt alúlról leszigetelném egy 1ocm-res polisztirénnel, hogy ne melegedjen át a pince. Ha van megfelelő ablaka a pincének, akkor az is OK.
Szóval arra kell törekedni, hogy ne legyen soha 15-2o fok külömbség a pince beltere és a külső hőmérséklett között, de ne legyen olyan hideg se, hogy fagypont alatt legyen a födém.
Az ajánlott rétegrenddel kapcsolatosan:
1. Azt nem értem, hogy miért tesz 1ocm lejtbetont? Szerintem 5cm-is elfolyik a víz.
2. Miért szigeteli le a lejtbetont még egyszer kenhető szigeteléssel?
3. Nem írja, hogy milyen burkolatot fog használni és azt mivel ragasztja a második kenhető szigetelésre.
Nem ismerem a termékeket amit leírt, de annyi biztos, hogy egy jó kenhető vízszigetelés drága, Sika Topseal 1o7 szoktam használni, pl. kültéri lépcsők burkalata alá- az jó húzós.
Az első réteg szigetelés mehetne két réteg 4.2kg/nm-res melegen leragasztott bitumenes membránnal, elötte rendesen lealapozva. Csak annak is kell egy olyan fogadófelület, ami úgy amennyire sík és nincsenek rajta repedések. A kenhető szigetelésnek is természetesen. Tehát a burkolat bontása után a födémet át kéne kenni legallább egy réteg csempperagasztóval, hogy szép síma legyen a fogadófelülete az első vízszigetelésnek.
Ha bitumenes membránt használ, akkor kéne egy 5x1oox1oo-as heggesztet háló is a lejtbetonba.
Az az agyagos homok ami a kertben van inkább felejtős!
Azt gondold végig, ha még nem vetted meg, hogy ehhez az árhoz ha hozzáadod a felújítást nem kaptál volna egy használhatóbbat? Ha igen, akkor felejtsd ezt el!
Kimentünk pár tüzépre a "csodaházamhoz" az aljzatbeton megcsinálásához és a nyílászárócseréhez az anyagokat megnézni.
Tehát sóder, cement, térháló a betonba hogyha aláfúr az egér ne repedjen meg, kisméretű tégla a nyílászárócseréhez stb kerülne 170 ezer Ft-ba. Ja és homok van az udvaron, homoktalaj van. :-)
És ez csak aljzatbeton + nyílászáró csere előkészület. Hol van ehhez a full aláfalazás amit javasoltatok.?
Statikus nekem 25 ezer Ft/ méter anyagárba becsülte az alábetonozást. Ha a ház kerülete 32 méter akkor az 800 ezer Ft-os költség. Aztán hol vannak még a fő válaszfalak...
A baj az hogy nincs ennyi pénzem, a másik baj hogy minden szar, mert ha még csak alap kellene...
Tehát a teljes alábetonozás most mindenféleképp el fog maradni.
Marad az aljzatbeton, + nyílászáró, + festés a többi tolódik.
Apropó, a megsüllyedés időpontját kb a földrengés körülire tudom belőni. Szóval ha nem a víztől, nem a födémtől hanem csak a földrengéstől süllyedt meg akkor az jó vagy rossz nekem?
Gondolok én arra hogyha nincs földrengés, nincs süllyedés, ergó aláfalazás nélkül is jólehet? :-)
Amúgy a munkával nem lenne bajom. A homokban könnyű ásni, segítség is akad, itt csak az anyagárak ami gond... :-(
Szóval lehet tényleg jobban megéri lakni benne x évig aztán venni másikat ha ez megakar halni. Mert lehet rosszul számoltam de 1 milla lenne csak az hogy legyen alapom. Aztán még koránt sem végeztünk.
Szóval akkor lehet a végén a házimonolitossal jobban jártam volna hosszútávon ( cserépcsere, tető fedélszék építés, nyílászárócsere, full hőszigetelés?
Bár így hogy nézegettem hogy a válaszfalak többsége is nulla terhelhetőségű.. a zuhanó ingatlanárak mellett lehet tényleg olcsóbb időnként másikat venni. A régit meg kiadni ha bírja még a szuflát. :-) Sokan kocsival is úgy csinálják. Vesz egy friss műszakis használtat aztán még olajcserét sem, jó eséllyel kibírja a következő műszakiig de akkor megint vesz egy friss műszakisat. :-)
teraszt is szeretnénk felújítani, kb 30m2-es. A terasz alatt nem fűtött pince/szuterén található. A helyzet az, hogy födémig vissza kell bontani az egészet. A födém alatta béléstestes gerenda.
A kivitelező azt állítja nagyon jó minőségben, és profin végzi a munkát, ennél fogva nem olcsó, de garanciát vállal a munkára. Tegyük fel ezzel egyet is tudok érteni, és elfogadom. Legyen drágább, de legyen tuti.
Az általa leírt rétegrend nagyjából a következő lehet (az árajánlatból a sorrend nem derül ki, csak az anyagok, így lehet ebben tévedek)
tehat, kb 40cm széles és egy ásónyom mély árkot ásna körbe (mostmár az is kiderült), abba tenne ~10cm vastag sódert és ezen keresztül lenyomkodna 60cm mélyen (az árok tetejéhez képest) 8-as betonvasat, majd a soder tetejére tenne 10cm betont 8-as vizszintes vassal, igy a függőleges betonvas benne van a betonba, a sóderbe és a földbe, a masik fele belelóg a zsalukőbe.
A köztes rész, terasz ajzat kap 10cm sóderágyat tömörítve és 8cm betont 6-os hálóval."
Ekkora baromságot még nem hallottam, pedig hallottam már egyet-mást. Ha az "aljzatbetont" leviszi mélyebbre (munka) és akkor a kerítés meg fog állni (ha nem tömör!!!). Legalább ötven centi mélyre le kell ásni, 20 cm tömörített(!!!) homokos-kavics, 6 cm aljzatbeton és arra a zsalukő FÜGGŐLEGESEN is vasalva. Kőművesek nem szeretik a zsalukövet függőlegesen vasalni, mert az munkás. A szél függőlegesen akarja hajlítani, tehát függőlegesen IS kell vasalni. A vízszintes vasalás az az egyenlőtlen süllyedés ellen dolgozik.
tehat, kb 40cm széles és egy ásónyom mély árkot ásna körbe (mostmár az is kiderült), abba tenne ~10cm vastag sódert és ezen keresztül lenyomkodna 60cm mélyen (az árok tetejéhez képest) 8-as betonvasat, majd a soder tetejére tenne 10cm betont 8-as vizszintes vassal, igy a függőleges betonvas benne van a betonba, a sóderbe és a földbe, a masik fele belelóg a zsalukőbe.
A köztes rész, terasz ajzat kap 10cm sóderágyat tömörítve és 8cm betont 6-os hálóval.
Akkor ezekszerint nem éri meg sporolni rajta?
A masik dolog, kőből épült lábazatom van, erre épült a ház, szeretnék bontott téglából előtétfalat csinalni, de sajnos a lábazaton nincs több hely.
Megoldásnak rozsdamentes tartókat ajánlottak, amit a vasbetonszerkezetbe kellene rögzíteni? A kő lábazatba fúrni kész halál, azon kívül az összes betonszerekezeten kívül 8cm XPS van, ehhez hozzáhúzatni kérdéses.
A statikus fogta a fejét mikor azt kérdeztem lehetne-e 2 soronként szögasra ültetni, csak így nem maradna meg az előtétfal es a tartófal közötti légrés..
Az előtétfalhoz találtam rögzítő "horgonyt", aminek az egyik fele a falba megy, a mási a téglasor habarcsába, nem ismerem a szakkifejezést, de ennek csak távtartó szerepe van.
Közben én is kiszámoltam, a hosszabbik részre 7 mm jött ki az általad írt képlettel. Bár a képlet meglepett, nem hittem volna, hogy a fesztáv és a lógás közt egyenes az arányosság, ránézésre azt hittem, valami exponenciális görbét adó függvény:)
Hát, első körben várd meg mostmár amíg megköt. :( Utána azt a leválós hülyeséget ne toldozd-foltozd, hanem kapirgáld le teljesen, és onnantól lehet tárgyalni a további lépésekről.
Tény, leírva a porotherm födémnél láttam csak... mondjuk az én 1,8-2,8 méteres fesztávomon és a saját tömegén felül alig terhelt födémemen nem hiszem, hogy nagyon számítana...
Elméletileg a monolit vb. födémet is túl kéne emelni a teljes födémteherből és a fél hasznos teherből számított lehajlással. Csak azt nem lehet elvárni mindenkitől, hogy ezt ki tudja számolni. Ezért inkább elfelejtik.
Sziasztok! a szakim sajnos elég csúnyára húzta el a műhelyem betonját, (van benne majd 1 cm szintkülönbség, felületi hibák) megszórta a tetejét cementel, h erősebb legye, de az meg leválik egy rétegben...szóval ocsmány lett. Szeretném kijavítani, de nem tudok választani a rengeteg kiegyenlítő közül, főleg mert sokat burkolat alá javasonlak, és nekem nem menne arra semmi, csak kemény, kopásálló felületet szeretnék a műhelypadlónak. Tudnátok ebben segíteni nekem?
Köszönöm előre is! És igen, én is úgy gondoltam, hogy alá deszka talpnak, főként, mert az alatta lévő pár hetes aljzatbetont se illendő pontokban terhelni, az az érzésem. És igen, én 6 oszloppal számoltam az egészre.
megnézem majd, nemléxem már a aminimum - maximum tartományra, de szerintem be lehet állítani ilyen magasságra is. elég nehéz jószágok, mi úgy használtuk, hogy beraktuk a (6 métere) E gerendákat, középre felállítottuk a három oszlopot, egy 10x15 fa gerendát (ami később a tetőszerkezetbe került) a tetejére fektettünk, és aztán a csavarmenettel emeltük meg a fa gerendát, hogy az E gerendák közepe az előírt mértékben felfelé domborodjon. monolit födémnél ilyen "emelésre" nincsen szükség. a fa oszlopos alátámasztás is tökéletes (biztosan is háromnál több oszlopra lesz szükséged), de "méretre vágás" helyett szerintem inkább kicsivel rövidebb oszlop + alárakott deszkával érdemes számolni.
Fel kell támasztani minden kart egy vb gerendára (a lépcőház két falaánál kell legyen vb oszlop, a pihenő alatt meg egy vb koszorú bekötve a két vb oszlopba, ha a pihenőnél is van lépcsőfok, akkor a dolgok bonyolódnak), a rámpa olyan vastag kell legyen mint a lemez, két réteg vassal, hosszába, disztribucióval keresztbe. A támpa és a pihenő vasalása 6o-7ocm át kell legyen lapolva.
A 80 cm (EUROCODE szerint 1,00m) fagyhatárt nem mindig tartják be, DE 10 cm vastag homokos-kavics réteg kevés, legalább 20 cm kell ebben az esetben. Sőt, járdán kívül kevés a 10 cm sóder, de oda sem az igazi. A sóder alja legalább 50cm mélyen legyen.
"függőlegesen 60cm mélyen (ebből 30cm csak a csupasz földbe megy) betonvasat tenne bele" ezt nem értem, talán kicsit pontosabban kéne leírni, hogy miről van szó.
szeretnék építtetni egy teraszt, aminek 2 oldala a meglévő lábazat mellé kerül, a masik két oldalon zsalukőből lenne az oldala.
A kőműves 20-30cm mély 10cm sóderágyra betonozna egy 10cm vastag 50cm széles ("egyfokos" lépcső lesz) savalapot betonvassal és függőlegesen 60cm mélyen (ebből 30cm csak a csupasz földbe megy) betonvasat tenne bele a zsalukőnek, de csak a szabadon alló oldalakon.
A terasz felülete 8cm vabeton lemez, a vizszigetelés közvetlenül a burkolat alatt lenne.
A teraszra kőburkolat, nagymérető napernyő és egy sütögető van tervezve.
A kérdésem az lenne hogy ez mennyire helytálló?
Mennyire fogja emelgetni a fagy?
Alternatíva?
Nyilván a körben 80cmx40cm sávalap az eredeti megoldás, de egy 3x6m terasz költsége igy nagyságrendekkel több.
A masik kérdésem az lenne, hogy használt-e valaki már betonyomot, bélyegzőt és milyen tapasztalatai vannak?
Azt meg tudod mondani, hogy mi az a minimális magasság, amiben használhatóak? Mert a zsalukölcsönzők ajánlatait végignyalva nekem az jött le, hogy talán nincs is cc. 185-190 cm kizsaluzásához használható állvány. Ezért gondoltam végül arra, hogy veszek pár 10*10-es gerendát, aztán azt vágom olyan hosszúra, amilyenre kell.
Az öntés utáni nap reggelén ki kell tűzni az oszlopokat és a falakat, be kell kötni az oszlopokat a födémből kiálló csonkokhoz és le kell szerelni az oldalzárását a födémnek, mert zavar a falazásban.
A kiöntött födémre nyugodtan rá lehet terhelni 15 paletta 25-ös téglát. Mondjuk 2oonm-ren.
A daru felteszi a palettákat egy helyre egyenként, azokat el kell osztani gyorsan a békával.
A béka kereke reggel 1o fele már nem hagy nyomot a betonon. Egy paletta tégla kb. egy tonna.
A betonban nincs semmi adalék, de gyári beton C16/2o-as, pompás o-16-os kaviccsal.
Én úgy tudom, hogy az öntés utána 36. órájában a beton eléri a huzószilárdságának az 5o%-kát és 2 napos korában a rugalmassági móduluszának a 9o%-át, azaz már nem ernyed. Persze megfelelő cement is kell hozzá és a cemen-víz arány pontos betartása.
azért kérdeztem, mert van három állítható magasságú acél oszlopom, jó masszív darabok (darabja 30 kiló körül). némi szervezést igényelne, de ha mondjuk nem holnapra kell, szerintem kölcsön tudom adni (évek óta nem használtam). persze csak ha tudod használni.
Azt a lépcsőt gondold át! Nem biztos, hogy érdemes összekötni, mert hőhidat csinálsz. Érdemes lenne pár csomóponti rajzot megnézni, hogyan szokták a lépcsőt kialakítani.
Ha belső lépcső akkor mellébeszéltem!
Nem bonyolult, csak a zsaluzatot rendesen meg kell csinálni, ha szépen akarod akkor OSB-ből a síkokat és akkor rögtön mehet rá a glett és a festés. Amikor bezsaluztad berakod az alsó és a felső vasakat a kengyellel ( sokan csak az alját vasalják ) majd berakod a fokok zsaluzatát és utána bevasalod a fokokat ( sokan nem vasalják a fokokat sem )
A betonnál nagyon el kell találni a konzisztenciát és akkor nem fog kijönni az alsó zsalukból ahogy haladsz fölfelé. Én C30/37 betont használtam késleltetve, leheletnyi képlékenyítővel nagyon kevés vízzel és merülő vibrátorral lett tömörítve.
Mi vödörrel töltöttük amikor már lapáttal nem tudtuk bedobálni. Csináltunk mellé egy állványt. Fontos, hogy rendesen tömörítsd/vibráld. A másik fontos, hogy egyszerre csináld nem először feltöltve a fekvő részt majd utólag a fokokat.
A zsaluzásnál fontos, hogy a fokok közepét is kitámaszd akkor nem lesz hordós!
Aztán lefóliáztam és 28 napig a fólián lépkedtem. Naponta egyszer alálocsoltam. Aztán kizsaluztam és kész is volt.
Mondjuk én a födémet alul abszolút nem szándékozom kizsaluzni soha se, a 22-es OSB-k benne maradnak az I gerendákba hőszigetelésnek meg ilyesminek (minek szedjem ki, majd előtte lekezelem, hogy a nedvesség biztosan ne ártson neki) csak az oldalzsalukat meg a középső alátámasztásokat fogom kiszedni, az oldalzsalut minél később, hisz az játszik a nedvesen tartásban, a középső biztonsági alátámasztást sincs különösebb okom 3-4 hétnél előbb megszüntetni, elfér... a lényeg, hogy a tetején járni tudjak, és ne kelljen a háztömböt megkerülni, ha át akarok menni a hátsó kertből a lakásba:)) Meg persze az új lépcső betonozása lesz még egy kacifántos állatfaj merthogy - szemben a sík betonokkal - ilyent még nem csináltam. De azt majd kényelmesen, betonkeverővel... (mondjuk persze a vasalatait bekötöm majd a födémbe a födém betonozása előtt)
Otthon melege programban szeretnék napelemre pályázni. Ehhez kell a felújítás előtt és után is energiatanúsítvány. Ennek energia megtakarítás részében szeretnék segítséget kérni, hogy hogyan kellene a napelem megújuló energia hatását beleírni.
A fejlesztés előtti energiatanúsítványban villamos energia fogyasztás csak a segédenergia esetében szerepel (fűtési keringető szivattyú energiája illetve a konyhában van egy kis villanyboyler). Az egyéb elektromos eszközöket tudomásom szerint nem szokták beírni. Így a tanúsítványban szereplő fogyasztás a tényleges villanyhasználat töredéke.
Ha beírom a napelemet akkor ez a kismértékű elektromos fogyasztás 0-ra csökken, a többi rész tulajdonképpen a fűtés energiaigényét csökkenti (mivel más energia felhasználásom nincs), de a fűtés gázzal történik.
Ha valaki csinált ilyet légy szíves ossza meg tapasztalatait.
Az írás biztonságos megoldásokat javasol, aztán jön majd a kedvenc mondatom: " Így szoktuk..." És a "múltkor sem volt semmi baj, magamnak is így csináltam..."
Én miután ezeket meghallom, el is szoktam köszönni. :-)
A nedvesen tartásnál segít ha nem zsaluzol ki és takarod fóliával. Ha ügyesen csinálod elég hetente egyszer kétszer a fólia alá locsolni. Van szétpermetezhető folyékony film is, de annak az ára nem a megtérülő kategória.
A legtöbben 7 nap után falaznak, én vártam 14 napot. Ha födém akkor 28 napig ne vedd ki a zsalut alóla!
A lényeg, hogy a nedvesen tartást próbáld 28 napig megoldani. A végszilárdsághoz ez fontos. Itt is van aki szerint elég 14 napig nedvesen tartani. (Tehát nem locsolni, nedvesen tartani!)
A legdurvább amit láttam 3 nap után mentek a falak. Utána nem is nedvesítették.
Ha ő veszi meg, még meg is értem. De ha pl. cserép vagy tégla kell, azt rendezze a megrendelő a tüzéppel, mindenhol így megy. Egy-két százezrest tételt bevállalhatnak zsebből, na de egy-két milliót, háát...
Azért nézd meg, hogy tényleg annyi-e az ára, vagy rokontól veszi...
az "általános" anyagelőleg, hogy több hetes, 1-2 milliós munkára előre elkéri az egész anyagárat: na az szerintem egy kicsit túlzás.
nem nevezném keménykedésnek, inkább korrekt dolognak, hogy egy konkrét anyagvásárlásra lehet odaadni max 1-2 nappal előtte a zsét. nem kényszeríti anyag-hitelezésre a vállalkozót, de téged sem láncol magához.
akásfelújításokról mesélnek rémtörténeteket kollégák, fűtéskorszerűsítés, másfél millió, majdnem egymillió az anyag, megkapta előre a vállalkozó, és katasztrofális késések lettek belőle: azzal "biztosította be" magának a munkákat, hogy sok helyről kért előleget, túlvállalta magát és mindenütt csúszott. és ez még a relatív tisztességes, mert nem lépett le a pénzzel nyaralni korzikára. és ugye októberre csúszott a fűtésszerelés, a burkolónak elege lett a halogatásból (azzal, hogy a fűtésszerelő bebiztosította magának a munkákat, a burkolónak "üresjárat" időt csinált). szóval az ilyen, nem is szándékos inkorrektség mindenkinek rossz. hiába dolgozik szépen és precízen az a fűtésszerelő, a "jó mester" listán csupa fekete pontot kapott.
Amikor a koszorút öntöttük, kézzel kevertük át a kihozott késleltetett száraz betont, a kőműves majdnem dobott egy hátast mert a beton magától egy métert elterült de a kanalat nem tudta belenyomni. :-))
Mondjuk amikor a kis labormérlegével összerakta a technológus barátom a receptúrát körberöhögték a nap végén meg végig kérdezgették, mit miért tett bele és miért annyit :-)
A BASF adalékok is nagyon jók. Érdemes a betonüzemből kérni, mert kismértékben eltérő a tulajdonságuk és Ők tudják, hogy a receptúrájukhoz melyik a legjobb. Simán adnak a tőlük rendelt betonhoz, bele is keverik. Ha szárazon kéred kiszállítani akkor meg kannában odaadják.
a mapei és a sika adalék is folyadék, amit a keverővízhez kell adni, cementtömegre vonatkoztatott (kevés) százalékos arányban, 0.6-0.8%, és LandCruiser-től még azt a tanácsot kaptam, hogy szegény betonhoz (kevesebb mint 300 kg cement / m3 beton) ne használjam a folyósítót, nem működik.
hát, lehet hogy van olcsóbb folyósítószer is. ha a mapei adalékból cementtömegre vonatkoztatva 0.6%-ot adok, akkor köbméterenként 320 kiló cemennttel számolva 2 liter adalék.
a mapei folyósító nem olcsó, sika folyósító még drágább. a plastol viszont jóval olcsóbb, abból kényelmesen kijön a köbméterenkénti adag 600 forintból.
ezek a plasztifikáló meg folyósítószerek olyanok, hogy a bedolgozhatósági időt NÖVELIK, vagyis korlátozott mértékben kötéskésleltetőnek is tekinthetők, viszont az alacsonyabb keverővíz-arány miatt, ha egyszer befejeztem a bedolgozást és a tömörítést, a kezdeti szilárdság magasabb, mint adalék nélkül.
Igen, mindkét megoldás elég korrekt. Nekem semmi gondom azzal, hogy amint behozzák a kapun az anyagot, már fizetem is. Azonban azt látom, hogy olyan szintű a munkaerő hiány, hogy lényegében nem válogathatok.
Adott munkára 3 helyről próbáltam árajánlatot kapni. Az első felmérte, majd 2 hónap után közölte, hogy lefújva, nem ér rá. A másik azóta is ígérgeti az árajánlatot, de semmi. Akit most találtam az elég sok referenciával rendelkezik, elég drága, de bizalmi alapról nem igen lehet szó, neten találtam őket, nem ismerem.
De pont a jelenlegi munkaerőhiány helyzete miatt attól tartok, hogy ha elkezdek keménykedni, hogy előre nem fizetek, akkor megköszönik a lehetőséget, és szívhatok tovább hónapokig, míg valaki szóbaáll velem.
Eddig csak Plastol NAC adalékot használtam, sűrű sötétbarna folyadék, amit a keverővízhez kell adni. Plastol NAC-ot boltban még nem láttam: első alkalommal (20 éve :-) a kemikál tagló utcai boltjában vettem egy 12 kg-os kannányit, aztán a Blaha közelében is találtam egy kemikál boltot. Két ével ezelőtt vettem utoljára, a helyi festékboltost kérdeztem, aki rendelt nekem egy 6 kg-os kannával. Ez plasztifikáló, de nem folyósító. Kb 0.5-ös cement víz arányig használható (12.5 kg cement, 5.5-6 liter víz, 55 kg sóder), csökkenti a beton belső súrlódását, könnyen tömöríthető lesz tőle a beton (amikor tömörítem, az egész folyékony betontömeg mozdul és lejjebb-lejjebb ül). Adalék nélküli betonnál hasonlóan folyós konzisztenciát sokkal több cementtel és vízzel lehetne elérni.
Pár hete (elfogyóban volt a Plastol), jártam a festékboltban, kérdeztem van-ebetonadalék. Mutatott többféle VIP-REX márkájú adalékot, sose hallottam róla, nem mertem kipróbálni (többezer forint volt egy literes doboz).
Viszont a szomszéd topicban LandCruiser ajánlotta figyelmembe a Plastol helyett a Mapei és a Sika folyósító adalékait, Mapeiből vettem egy kannával. Ez valóban folyósító szer, 12.5 kg cement + 4 liter víz + 55 kg sóder keverékből készült kb 33 liter beton, ez a keverőgépben is, kiöntve is majdnem teljesen folyékonynak látszik. Hogy valójában mennyire sűrű, azt csak akkor lehet érezni, amikor a kanállal kicsit siettetni akarom a terülést és beleakad :-)
Megfelelő alapozás nélkül a két 30x30-as oszlop egy darabban fog kiborulni és semmi baja sem lesz azonkívül, hogy fekszik. Kiborulás (nem súly) miatt kb. 80x80 cm-es alap kell egy pillérnek pontos számítás nélkül 100 kg-os súlyt feltételezve szárnyanként. Pontos számítás esetén lehet, hogy kisebb is elég lenne. Nagy valószínűség szerint 30x30-as oszlop fölösleges, de a stabilizáló súly hiánya az alaptest méretét fogja növelni. Az alapot is vasalni kell, mert különben kiszakad belőle az oszlop. A szerkezetet mindkét irányban megfelelően vasalni kell ha a nyíló szárny forog. Kisebb oszlop és szélesebb alaptest előnyösebb mert kevesebbet kell zsaluzni és az oszlopba is nagy valószínűséggel KEVESEBB vas kell. Magyarázata az, hogy egy ekkora oszlopra nem a hajlítás a mértékadó, hanem a fölborulás. Mindkét esetben elegendő lehet a szabványban megkövetelt minimális vasmennyiség, ami a keresztmetszet méretétől függ.
ja igen, ez még nem ad választ a kérdésedre, hogy az anyagra szabad-e előleget kérni.
amikor pár éve ez a vállalkozó nálam csinált nagyobb vasbeton munkát ez a cég, akkor úgy volt, hogy szólt, hétfőn hozzák a betonacélt (900 kiló), meghozták, kifizettem. csütörtökön hozzák a zsalukövet és a cementet, két raklap, meghozták, kifizettem. szóval anyag előleget nem kért, de azt igen, hogy amikor az anyag ott volt, akkor fizessem hamar, ami érthető, ezek külön-külön is többszázezres tételek.
viszont azóta megváltozott a keresleti-kínálati helyzet, mindenki kivitelezőt keres, a vállalkozók jobb helyzetben vannak. szerintem az a legkorrektebb, amit én tapasztalatm ezzel a vállalkozóval kapcsolatban, de lehetséges más korrekt megoldás is.
ez inkább bizalmi viszony kérdése, és szerintem alaposan le kell papírozni. van kivitelező ismerősöm, teljesen el van árasztva munkával, én is benne vagyok a várakozási sorban, beszélgettünk, mondja, hogy a még tartani tudja az időpontokat, mert vannak egymást átfedő munkák (amíg itt köt a beton, addig ott falaznak, amíg itt állványoznak, ott a födémet rakják, stb) szét tudja osztani a különböző munkákhoz értő embereit és csak a kritikus helyeken kell személyesen ott lennie. viszont emiatt már likviditási gondjai vannak, mert hat projekt fut amit még nem fizettek ki, de az embereinek havonként bért kell adnia. mondom neki, az én munkám nem nagy tétel, áfával 300 ezer, de oda tudom adni, ha valamit segít. most jön a lényeg: arról szó sem lehet, hogy az egyik munkára kapott előleggel takarja be a likviditási lyukakat, ez olyan spirálhoz vezetne, amit ő nem akar kipróbálni. akkor hogy fogod megoldani? inkább végigjárja a projekteket, megnézi, melyik van olyan állapotban, hogy részteljesítésnek nevezhető és be lehet vezetni az építési naplóba, ott kér részkifizetést, ennek ez a módja.
1-2 milliós felújítási munkánál teljesen normális itthon az, ha előlegként a kivitelező elkéri az anyagárat? Vagy ha nem is normális, de mondhatjuk azt, hogy itthon ez a jellemző? (mindamellett a konkrét esetben szerződés köttetik)
Két 30x30-as oszlopot szeretnénk a garázs két oldalára felhúzni, hogy ennek nyíljon neki a kapu két, 2,7 méteres szárnya.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen vasalást érdemes ebbe belerakni? 1,7 méter magas lenne és csak és kizárólag az oszlopzsalukkal lenne összeköttetésben a kerítésalappal nem. (Az 2,7 méterrel távolabb van).
Mennyire kellene-e ennek a vasalását túlbonyolítani?
Egyetlen épületemnél se volt mészkő, persze két utcával vagy két házzal arébb már lehet, hogy az volt. Amivel még meg kellett küzdeni az a sok - részben betömött - pince.
hát az igazi folyósító, az önterülő öntömörödő, amit a videón láthattál, beton m3-re drágább lesz (inkább 3000-4000 köbméterenként), de elképesztően jó dolgozni vele.
a cement mennyiségének növelése drágítja a betont (ugyanaz a C24-es beton, túlvizezés helyett kis folyósítószerrel kevesebb cementtel is elkészíthető).
ps: a zasszony a végzettségét tekintve földrajz (+ töri) tanár, úgyhogy végigszenvedtem, amikor az ásványtan vizsgáira készülve minden orra elé kerülő követ meghatározott:)))
A felső egypontos rögzítésnél a zártszelvénytől befelé, a beltér felé néző oldalra javasolod a furatot, jól értem?
Nem. Amikor a szerkezetet megterheli a szél, akkor a létra kap egy csavarást.
Ez egy nyomaték, aminek a karja 3ocm és a erővektor, az a szélnyomás fele (elosztva a felülettel). Ez a vektor (írányított egyenes) befele mutat.
Persze ez osztódik 5 méteren. De ha van 5 rögzítési pontod, akkor egy belőle, ennek az egyötödét veszi át.
Tehát a nyomaték befele szeretné csavarni a létrát. Akkor kivülről kell rögzíteni a létrát, így a dübel húzásra lesz terhelve és arra is van tervezve.
A szélnyomásból számított nyomatékot legyőzi a dűbeltől a 8ox3o-as belső sarkáig mért karral rendelkező nyomaték, aminek az erővektora lefele mutat, feszítve a dübelt .
Ez az erőkar rövidebb mind 3ocm, ha a laposvas fűl rövid. Azaz az feszitőerő a dübelen nagyobb lesz, mint a szélterhelés felének egyötöde.
Ha növelni szeretnénk ezt az erőkart ( azaz hosszabb laposvast heggesztünk és távolabb fúrjuk a dübelt a zártszervénytől), akkor kisebb lesz a feszítőerő a dübelen. De akkor be kell heggeszteni egy háromszöget 7mm-ból lemezből (hiszen az lesz kéznél- maradék a laposvasból) a laposvas és a zártszelvény közé, hogy azt a csomópontot megerősítsük.
Ha nem kapsz FAZ II-es dübelt (mennyezetre valót és az bír vagy 1oookg-ot), akkor muszáj ezt a háromszöges erősítést is megcsinálni. Ami amúgy pofon egyszerű.
Azért is ajánlom a fémkonfekciót, mert egy ekkora ablak tokozatát ki kell merevíteni, hogy amikor becsukod az ajtóit, ne lógjon a tok.
sok víztől nem csak zsugorodik kötéskor, hanem gyengébb is lesz a beton.
Ja, ezt én is hallottam... bár elvileg több cementtel készítik, hogy a cemet-víz arány ne változzon a hígabb konzisztenciától, de hajlamosabb az alkotórészek szétülepedésére, ami károsan hat a szilárdságra... legalábbis, valami ilyen infóba futottam.
És igen, lehet folyósító adalékkal rendelni, nem is drága, olyan bruttó 800 Ft/m3 beton jön hozzá a beton árához.
Budafokon, az egykori Pannon-beltenger szélén:) Ezért olyan a talajszerkezet, hogy fél méter termőföld, és alatta egy vastag réteg - több méter - tömör mészkő... ugye ebben futnak az ország (Eger urán) második legalápincézettebb város(rész)ének pincéi...amiben hajdan sok-sok bor várta, hogy megigyák:) (az összefüggő pincerendszerét ma olyan 120 km-re becsülik, és akkor még ehhez jönnek a távolabb eső magányos üregek, amelyekből hajdan mészkövet bányásztak ki, ma meg rendszerint a gombások termelnek benne - persze nem olyan kis üregek, volt itt olyan is, amiben a II. VH alatt komplett hadiüzem-fée volt)
a sok víztől nem csak zsugorodik kötéskor, hanem gyengébb is lesz a beton. ezért nem vízzel kell képlékenyíteni, hanem folyósító adalékkal -- én most kezdtem mapei adalékot használni, hát el vagyok ámulva, és a sika folyósító talán még ennél is jobb. amikor annó decibel a gerendás födémet betonoztuk, még csak a plaston nac-ot ismertem. szerintem ha mixerkocsival hozzák és pumpával dolgozod be, azt is lehet folyósító adalékkal rendelni. https://www.youtube.com/watch?v=FxP-FkCKoJM
a betonpumpa sem megoldás önmagában, mert ahhoz is kell munkaerő fent, aki szaxerűen elteríti az anyagot
Ezért írtam a sima K-t (képlékeny) a KK (kissé képlékeny) helyett - pumpálni ebből a minőségből már mindkettőt lehet - állítólag - de a képlékeny sokkal inkább önterül, meg kevesebb bedolgozást igényel... mondjuk zsugorodik is, mint a fene, de legalább nem kell külön beterveznem a burkolólap helyét majdan a tetejére:)))
Mondjuk azt viszont nem tudom, hogy a K-t is ki lehet-e boríttatni simán egy fóliára, ahogy a környékbeli építkezéseken szokás a KK-val...
a betonpumpa sem megoldás önmagában, mert ahhoz is kell munkaerő fent, aki szaxerűen elteríti az anyagot. mi azért rendeltünk annó decibel billenccsel majdnemszáraz betont, mert az volt a terv, hogy szépen szintben lesz majd a gerendás födémen a fel beton a 9 x 10 méteres területen. az utcaszinten volt a jókora keverőgép, egyik oldalról ment bele a ötven liter szárazbeton, 8-9 liter víz fél deci plastollal, másik oldalra kiborítani, lapáttal vödrökbe, csigával felhúzni 6 méterre, valaki fent átvette, leakasztotta, üres vödröt ráakasztotta, az lejött, közben a következő vödröt megtöltöttük, ráakasztottuk, felhúztuk, másnap a wc-papírig nem bírtam felemelni a karomat. kb 5 m3 betont dolgoztunk be egy nap alatt. ha kavicsból, cementből helyben kellett volna keverni, kb háromszor lassúbb és egyenetlenebb lett volna a minősége.
... és ebben még nincs benne ajtó-ablak-külső-belső vakolás... a fő baj a nagyon nem szabványos méretek, asszem, szóval, hogy se vasbeton-, se porotherm gerendából nem kapni 2,5 m alattit, kölcsönözhető zsalu sincs 1,90 belmagasságra, meg ilyenek... szóval muszáj folytonosan alkotni, ami emeli a költségeket.... viszont köti a kezem, hogy a ház alapja alá ne nagyon ássak, a szomszéd épületénél kijjebb ne nagyon menjek... jó lett volna pedig megúszni pl. ezt a födémet mondjuk valami sima 8 cm-es monolitbetonnal... mint amikor a most még álló készült, fölrakták kupacba a ház alapjából kiszedett mészköveket az ajtó mellett-előtt, az oldalánál egy sor mészkövet összefalaztak habarccsal, rábetonozták a terasz-részt meg a lépcsőt, oldalát levakolták, azt kész... a nagyapám meg utána megbontotta az egyik falat, és a terasz-rész alól kihordta a mészkövet, hogy legyen pinceféle... és végül is 70 évet kibírt simán...:) Bár még nem tudom, mit találok, ha nekiesek a bontókalapáccsal, van-e egyáltalán vasalata és milyen, van-e a lépcsőrész alatt esetleg valami érdekes, mondjuk egy harcoló szovjet alakulat... :)))
Igen, némileg én is parázok tőle:) De majd az alsó betonon kitesztelem, aztán végül lehet, hogy beiktatom a köccségvetésbe a betonpumpa-használatot...:) Bár már némileg így is el van szállva, azt hittem, hogy 500 eFt-ből simán kijövök, aztán már a 600-at kapargatom...
Köszi szépen a segítséget, kezd összeállni a dolog. Vb lemezt lehet készen kapni valami álnéven, vagy azt az ember maga csinálja meg a födémkészítés előtt?
Egyébként a vicc, hogy itt a födémnek kb 90%-ban a saját cc. 4-5 tonnás tömegét kell megtartani, ahhoz képest a majdan rá kerülő dolgok tömege elhanyagolható...
Még azon filózom, hogy nem lenne-e célszerűbb a házi kevergetés helyett mixerbetont hozatni, mondjuk C-20-24/K-t, azt még pumpa nélkül is van idő a szerkezetre feltajicskázni, és elég könnyű bedolgozni is...
oh, és még egy kérdés. Van valami akadály annak, hogy az egész szerkezet két darabból álljon? Azaz nem 5.4 méteres létrám lenne, hanem két kb 2.7 méteres, persze a felfogatások megfelelő elhelyezésével. Azt ugyanis sokkal könnyebb lenne felszerelni. Számításaim szerint ugyanis a ráma egy darabból kb 73 kg lenne.
A vasalás 'felderítésére' két ötletem van. Az egyik ez lenne: link
Ilyet tudok szerezni, és talán egy próbát megér. A múltkor a mélyebben levő vízvezetéket simán belőttem vele.
Ha az nem jön be, a másik ötlet a kis fúróval történő előfúrás lenne.
A felső egypontos rögzítésnél a zártszelvénytől befelé, a beltér felé néző oldalra javasolod a furatot, jól értem?
Amúgy maga a szerkezet szerintem nem fog tudni pont a gerenda közepére kerülni, mert a redőnytoknak a vakolóélig 20cm hely kell, nekem meg 16cm szigeletés lesz a házon, így szerintem a gerenda közepétől egy kicsit befele kell eltoljam az egészet.
és elnézést a buta kérdésért, de mit jelent az 'fi'? gondolom átmérő..?
Nem is kell nagy átmérőjű vasakat hajlítani. A kengyel a koszorúba elég átm.6 vagy 8mm-es acélból. A lemez vasalását meg nem kell meghajlítani. Egy vb.lemez bőven megteszi szélrácsnak (merevítésnek). Az bacélgerendák közé belehet süllyeszteni a vb.lemezt. Az acélgerendákat pedig a koszorú betonozása előtt szokás elhelyezni. A zsaluzás így macerásabb, de az eredmény jobb.Ellenkező esetben mi tartja a helyén a tetőt? Lefújja a szél. Lehet a koszorú tetejére is tenni, de akkor a koszorúba bebetonozott lemezekhez kell hegeszteni. Még egy lehetőség, hogy körmökkel lefogatni mint a vasúti síneket, de ez legalább akkora munka mint a megfelelő zsaluzás.
... egyébként azért raktam bele, mert az elején említetted, hogy szabvány alatt van a vas... mondom, akkor tegyünk bele még vagy 60-70 kg-ot... viszont limitet szab a dolognak, hogy itthon, a kézi hajlítóval ugye nem tudok 10-12-nél vastagabb betonacélt meghajlítani...
Az acélgerendás koszorúról már letettem, ahogy mondtad az előbb, hogy felesleges, azért pingáltam át sárgával:) És hát 11-12 cm betonból - úgy, hogy kijöjjön a vasak felett a 3 cm...
Miből lesz a födém? Mert a zölddel jelölt szélrácsokat helyettesíti majdnem minden esetben. Betonvas szélrácsnak nem az igazi, mert csak húzást tud fölvenni. Megfelelő födém esetén nem is kell. Téglafalra nem szokás acélgerendából csinálni a koszorút.
Még egyszere leírom. A vasbeton gerenda áthidal egy 5 méteres távot és rá van fektetve egy födém.
Ha 25cm széles, akkor biztos, hogy van az alsó részén 3 darab fi 16-os PC betonvas (de lehet, hogy vastagabb- a mostani számolások szerint a PC22-est is betervezik ilyen esetben) és kengyelek 15 cm-ként. A kengyelek is lehetnek sűrűbben a széleken.
Ezeket ki kell kerülni valahogy amikor felfúrod a két dübelt a gerendába. Az biztos, hogy a beton 2-2.5 cm takart a vason, tehát az két szélétől a gerendának csak olyan 6 cm szabad fúrni. Középre megint nem, mert ott is van egy vas. A vasakat tilos elszakítani.
Ezért:
Még azon is kéne gondolkodni, hogy a felső 7ox7-es laposvasat 1 dübellel rögzítsd. A gerenda közepétől, 2.5 cm-re, befele. Egy Fischer Faz II nagyon sokat bír húzásra is és csavarásra is.
Merthogy a szélnyomás kivülről kapja az ablak, és a U alakú keret megfeszűl, feszítve kifele a dübelt. De az bírni fogja. Merthogy a zártszelvény is vastag és ellentart. De akkor csak egy fülecskét kell készíteni 7ox7-es laposvasból és felső zártszelvény külső sarkára kell heggeszteni.
Ilyen esetben úgy tolok ki a tehnikával, hogy mondjuk 5 fül helyett 9-et heggesztetek fel. Ha abból négy nem kap vasat, akkor meg vagyok élve.
Marad az a kérdés, hogy mire fogja rögziteni az ablakos a redőnydobozát?
Ha az alsó 7ox7-es laposvasra heggesztessz felfele egy 25x25-ös vinklit, akkor van hova csavarozni.
Pl. ara is kell gondolni, hogy az ablakosnak lesz néhány különálló doboza, azokat mindig legalább 6 csavarral kell rögzítse, tehát minden redőnydobozhoz kell 3 25x25 vinkli.
Köszönöm szépen. És így elég lesz a vas, vagy tegyek bele mondjuk 1-1 X-et a 3x4 m illetve a 2x4 m-es részekbe, mondjuk a sarokoszlopok oszlopok betonjába hosszában ágyazott betonvasak 90 fokban egymással szembeni meghajlításával, és összekötegelésével? Mert úgy sejtem, azok lehetnek a leggyengébb pontok... vagy ugye ezt a két-két plusz oszloppal megduplázva is meg tudom csinálni két szembe fordított V alakkal, és akkor négy pontban erősít, nem kettőben. Meg persze a hálóval is össze tudom kötegelni pár helyen... szóval valami ilyesmire gondoltam , szóval minden zöld vonal a 2 végéről induló 1-1 szál mondjuk 10-es vagy 12-es betonvas, összekötegelve. (bár kezd már viharvertté válni ez a rajzocska:))
Valakinek van konkrét tapasztalata szeglemezes tetővel kapcsolatban? Szeretném megspórolni a födémet (hőtároló tömegre nincsen szükség!) A problémám, hogy a ház egy forgalmas út mellett van és attól tartok, hogy a tető + álmennyezet hanggátlása minimális lesz. Minden tapasztalatnak örülök, ha megosztjátok.
Szemezek én is egy vályogházzal. Egyértelmű hogy nagyrészét lemezes vizszigetéssel le kell szigetelni. Azért egy részét, mert domboldalba épült és a utca felöl már kb.1,5 magas a
padlószint
A gondom, hogy hozzáépitettek kisméretű téglábol előszoba, kamra, talán a konyha részt is ami megsűlyedt
Kőműves azt mondta eltünteti a repedéseket, de az halottnak a csók
Arra gondoltam,
hogy lehetne valami tartóoszlopokkal, áthidalókkal alátámasztani a tetőszerkezetet, ami palatetős, elbontani a falat, új normális alap és új falak?
A pirossal határolt, előszoba-kamra, esetleg a konyha külső fala is, lenne az.
Árban kellemes a ház, valamennyit rászánnék a felújítására
Házunk mögött 8 méter hosszan húzódik egy nem túl jó állapotban levő járda. Kb 20cm vastag lehet, és 25 év alatt meglehetősen megsüllyedt a ház fala felé, így esőzéskor szépen viszi be a fal mellé a vizet.
Ezt szeretném rendbe rakatni.
Ilyen esetben érdemes lenne inkább feltöretni az egészet, vagy az is jó megoldás, ha erre a meglevő járdára rábetonoztatni a ház falához való hozzárögzítéssel? Így persze viszont már baromi vastag betont járdát kapnék, ami mellé oda kéne igazítani a talajt is.
A másik oldalon lent egy szuterén található, a belső fal egy két pici folton ledobta a festéket, de inkább csak a képen látható ablak alatt, tehát a fal szigetelése azért valószínű nem tökéletes, 25 éves.
Mindezt azért írom, mert nem tudom hogy a házfal földalatti részének védelme szempontjából egy betonjárda a jobb (az új vagy rábetonozott), vagy viacolorozni is lehetne?
Szerintem teljesen fölösleges egy vastag fal tetejére két acélgerenda. Koszorú az kell rá, a koszorúra meg rá lehet rakni a födémet tartó acélgerendákat.
Nem hiszem, a lakótér-szint ennek a hozzápítésnek a TETEJÉVEL van egy magasságban, tehát a talajszinthez képest cirka 1,60. Szóval ez itt tényleg egy ilyen erkély-lépcső-veranda-"pince" (inkább szuterén talán) izé... viszont pont ezért kell a födémet minél vékonyabbra vennem, mert lehetőleg minél kevesbé szeretnék a ház egyik hosszanti főfala mellett az alapszintje alá ásni... ezért is oszlopozok a főfalnál is... (mondjuk annyira azért nem necces, mert az egész ház tömör mészkövön áll, fél méter termőtalaj alatt az van - de jobb a békesség:))))
A vékony fal melletti... muszáj legalább egy vékony fallal felfalazni a ház főfala mellett is, mert jó kis háború utáni tégla-sávalapú, 0 szigetelésű fal, ami vizesedik, tehát az elé kerül egy szigetelés, és az elé egy (mondjuk) 10-es fal. A vastag falakat meg úgy gondoltam, hogy megcsinálom a betonszerkezetet beton sávalappal meg betonoszlopokkal, és a föld feletti köztes részt meg felfalazom téglával hogy ne egy forró pincerész legyen... szóval a rajzon csak a ténylegesen építendő falak vannak rajta.
Na, itt az áttervezés, a felső falon a túllógás az, hogy + 10-12 cm-t benn vannak a ház főfalába. És akkor erre a vasháló. (persze az oszlopok közötti hosszantiak előzőleg felzsaluzva és kiöntve betonnal oszlop-szélességben, kvázi-koszorúnak.
Vagy hát kacérkodok a gondolattal, hogy oda is IPE-t tegyek - mert vékonyabb egy betonkoszorúnál - de akkor duplán, és 2 meg 6 méternél beteszek még egy-egy betonoszlopot, 30x30 zsalukő-ből kiindulva... és akkor 2 - db 4 m-es darabit fektetek végig a 3 m széles meg a 2 m széles darabon - és azon fekszik fel 90 fokban a bordázat IPE-je... esetleg azt ott oda is hegeszthetem valamennyire, védendő az elmozdulástól a betonozás alatt...
Az OSB-nek el kell bírnia a teljes födémsújt úgy, hogy csak az IPE 100 viszonylag keskeny talpain fekszik föl, ha jól értem.
A beton súlyát a kötésig, ha így gondoltad... mondjuk ezen filóztam is, hogy legalább a 3 méteres részre nek kellene-e középen alázsaluzni pár hétre, mint a porotherm-födémet is kellene. Mert ugye az IPE az önmagát tartja a külső meg a belső falon, meg a rajta fekvő vashálót... és úgy méterenként gondoltam egyet...
Egyébként mit szúrhattam el a számításnál, én 90 kg/m3 betont tudok, és nekem ez a cucc (az IPE meg a háló) 300 kg-ra jött ki, a beton meg olyan 2,5 m3, szóval 120 kg/m3 -re jött ki nekem...
A lépcső itt nem lényegi része a kérdésnek, úgyhogy csak bedobtam egyet a 3D Home kínálta választékból. Amit készülök építeni, annak az alján lesz egy négyzet alaprajzu "pihenő" része, és onnan még 90 fokkal elforgatva 2 lépcsőfok a kert szintjéig, szóval nem, nem akarom "csigalépcsősíteni", ha erre gondoltál:)
Az OSB-nek el kell bírnia a teljes födémsújt úgy, hogy csak az IPE 100 viszonylag keskeny talpain fekszik föl, ha jól értem. Ezután kerölne rá átm 8/150/150-es betonacél háló. Többtámaszú lemeznél fölülre minimum annyira kell a vas mint alulra. Egészen pontosan lényegesen jobban kell a támaszok (gerendák) fölött. Jobb lenne acéllemez (vagy acél trapézlemez) és kétsoros vasalás. Az átm 8/150/150 vasalás nem tesz eleget a minimális vasmennyiségre vonatkozó előírásnak, bár igazság szerint ha elég sűrűn van a gerenda akkor nem szakad le ezzel sem. DE a szabvány szerint nem elég.
Csak egy jót nevettem volna, ha megint előkerül az összedől-e a garázs téma :D bíztam is benne, hogy Antisystem valami nagyon határon ingó megoldással jönne elő :D
Szóval a ház mellett húzódó teraszos-lépcsős szerkezetet kell kiváltanom, mert egy 70 éves mészkőcsoda, és esik szét.
Itt a helyette építendő cucc terve: (komoly 3D Home-val)
Ahol elakadtam, az a födém kérdése... (a képen felső és bal oldalsó vékonynak jelölt falakkal csatlakozik a ház főfalaihoz)
Szóval végigvéve először gondolkodtam vabeton gerendás- béléstestes födémben, de az nagyon vastag, aztán ugyanez porothermben 10 cm vastag béléstestekkel, de mindenhol szembejött az, hogy a 2 m széles részre való födémgenenda nincs, se feszített beton, se porotherm. (meg persze a födémzsaluzat nyavajáján) Most épp az a gondolat játszik, hogy csinálok IPE 100as euroszelvényből (6-8 db, aminek a belső végeit a főfalba is bevésem)
egy alulról bordás födémet, belerakva "béléstest" gyanánt 22-es vagy 25-ös OSB-t - alsó zsaluzatnak és benn maradó hőszigetelésnek:) - végigterítve a gerendák tetején egy 150*150 luktávú 8 mm-es betonacél hálót, és az egészet leöntöm betonnal, hogy egy olyan 3 cm-t minimum fedje a vasakat. (szóval sacckb 12 cm födémbeton)
A 3 m széles részen lesz max egy könnyű szerkezetes "üvegezett veranda" a későbbiekben, a keskenyebbik részen semmi különös, sima terasz funkció.
Csak hogy jól értelek-e: a két anyacsavaros és menetes száras megoldás a felső zártszelvény elhagyásával együtt azért nem jó, mert az oldalirányú erőhatás így a csak 14-es menetes szárakra terhel, ami rosszabb, mintha a födémhez végig teljesen oda lenne szorítva a zártszelvény?
Egyébként nem akarok én spórolni, a teljes ablakcseréhez képestnem igazán pénz egy 5 méteres zártszelvény, csak egy olyan megoldást szeretnék amivel nem hajtl el a lakatos. Én ugyanis ezt nem tudom megcsinálni, csináltatnom kell.
Pl. mekkora a minimum gerendavastagság és darabszám egy két kocsi számára elegendő garázshoz :D csak hogy az utóbbi hetek egy jobb és érdekesebb témáját kiemeljem :D
Ekkora felületen (pl. szélnyomás) az eredeti javaslat a jó. Ha a gerenda alja nem egyenes (valószínűleg nem az) akkor ki kell beilágolni (ékelni acél lemezzel) a lemez és a laposvas között. Egyébként a gépész kollégához frordulhatok a jövőben tanácsért vb. ügyben?
Inkább egy brigádot szeretnénk, elkerülendő a sok-sok szakember összeszervezését. Ráadásul építési engedély köteles a felújításunk, ezért adminisztrálni is kell a haladást.
köszönöm szépen a részletes tervet és a rajzot. Ha így fogjuk megcsinálni, jövök egy láda sörrel.
Pár kérdés még hozzá:
- a redőnytokot mihez lehet hozzáfogatni a megoldásodban? Nem tudom hol szokták azt megcsavarozni
- egy gépész kollégámat is megkérdeztem. Szerinte is jó a terv (és a kőműves-féle megoldás szerinte sem jó). Két dolgon finomítana
- a fenti kötést a horgonycsapos megoldás helyett ragasztott menetesszárral javasolta, bár a horgonycsapos is kétségtelenül tart, a ragasztott kötés a furat teljes hosszán biztosítja a kötést. Igaz, felfelé ragasztani elég szarakodós.
- a fenti gerenda alja szinte biztos hogy nem egyenes, lehet benne hullám, ezért a laposvas nem a betonhoz lenne közvetlenül rögzítve, hanem a beragasztott menetes szárra két laposanya jönne, ami közé kerülne a laposvas. Így az egyenlőtlenségeket ki lehetne kompenzálni az anyacsavar beállítással. Ez utóbbi megoldás esetén a ráma felső szára lényegében szükségtelenné válna, a laposvasakat lehetne a fokokra hegeszteni, így lényegében egy fél-létra készülne.
Tehát volt egy felső redőnyös ablakod és most lesz egy külső redönyös ablakod.
Jelzem, hogy a szélnyomás még mindig ugyanaz.
Toktoldó az ló"asz, műanyag szarok egymáshoz csavarozva.
Kell egy heggesztett keret jó vastag vasból, feltipnizve ezzel méterenként: FISCHER FAZ II HORGONYCSAP fi12-es . Vigyázz, mert az a koszorú egy vb gerenda, ami rendesen meg van vasalva, lent legalább 3 fi 16-assal. A három vas a két szélétől 3 cm-re és a közepén van a gerendának.
Számolás nélkül: a zárt szelvény ráma 8ox3ox4-a kell legyen lapjára fordítva.
A rámá egy létra, a létra 29cm széles és 5 méter hosszú, 5 létrafokkal, minden 8ox3ox4-es zárt szélvényből.
Készítesz 1o darab 7ox7-es laposvasból, 5db 15 cm és 5db 2o cm hosszú füleket, a felső zárt szelvényre felheggesztessz ebből 5-öt olyat, aminek a két végén 1-1 fi13-as lyuk van fúrva, az aljára 5-öt, aminek csak az egyik végére fúrva van egy fi1o-es lyuk.
A két lyukas laposvasat középre kell heggeszteni, az egy lyukast excentrikusan. 2o-8=12cm.
A lyuk mondjuk 2 cm van fúrva a laposvas végétől, akkor a ráma szimmetriatengelyéhez képest, az ablak
szimetriatengelye 1o+8/2= 14cm lesz. Azaz, ha az ablaktok 8cm vastag, akkor lesz hely 14cm szigetelésnek a doboz háta mögött és a 8cm vastag vaslétra közébe is teszel szigetelést.
ami sokáig biztatóan néz ki, az az üveg. érdemes arra is kérni egy árat, biztos nem olcsó, de az legalább ugyanolyan marad az élete során. nem úgy mint a pkarbonát, aminél egy csere duplázza az árat.
Haz cm vastag betonlap 5,4m fesztávon magában nem áll meg. A betongerendához hogy rögzíti és mivel. Szerencsés esetben a meglévő gerenda acélbetétjét is sikerül szétfúrni és az a gerenda is jön le. Bár ilyen jó eredményre kezdetben ne számítsunk biztosan. Be kell rakni függőleges szögvasakat a tok és a káva közé, mindkét oldalon egyet belül, egyet kívül, ezekre lehet tenni még a betonlapot is, ha a szögvasak méretezve vannak ekkora teherre. 5,5m nem kis fesztáv!
A múltkoriban már kínlódtam itt egy kört egy ablakcserés belső redőnytok kiváltásával (röviden: új ablakok lesznek, ugyanakkorák mint a régiek, csak a régiek felett belső redőnytok van és ezt szeretném megszüntetni. A gond hogy ablaksor 540 cm széles. Képek itt)
Kaptam 1-2 tanácsot tőletek, de eközben kőműves is járt nálunk, és azzal az ötlettel állt elő, hogy az ablak teteje és a betongerenda közti 30 centiméternyi távolságot egy betonlappal tüntetné el, amit a felső betongerendáról 'függesztene le', és a széleit a meglevő tartófalazaton támasztaná meg.
Készítettem 3 rajzot, hogy én is értsem mit akar, illetve meg tudjam itt tárgyalni. Elnézést a rajzok inkább skiccek, és nem méretarányosak.
1. ábra: hogy nézne ki egy problémamentes helyzet. Itt nincs meglevő redőnytok az ablak felett. Nálam nem így van:
2. ábra: hogy néz ki nálam az elbontott redőnytokkal, az megszüntetendő hézaggal:
3. ábra: ezt javasolta a kőműves:
Mondjuk a toktoldót már én raktam bele, mert ő eredetileg úgy gondolta, hogy a betonlap egészen leér az ablak tetejéig. Csak úgy viszont a szigeteletlen redőnytok hozzáérne a betonlaphoz és az hozná szépen a hőhidat, és azt olvastam több helyen is, hogy ezt elkerülendő toktoldót érdemes használni.
(a rajzolok látható külső hőszigetelés természetesen még nincs meg)
Ezek csak egy újabb ötlet, nem tudom lehetne-e ez esetleg jobb? Mit gondoltok?
Igen, ez is lehetőség, csak vszeg jóval drágább, másrészt azt feltételezem, hogy a jeget nem bírja más műanyag sem. Fémből meg azért nem lehet, mert szükséges a fény. Így is sokat fog a sárga műanyag, mindenképpen átlátszó kellene, hogy legyen.
De ha van áttetsző erős fedőanyag javaslatod, azt is szívesen veszem.
Van egy teraszunk, amin műanyag hullámlemez van (talán poliészter), amit többször elvert a jég, azért lett aláhúzva Bramac tetőfólia. 2-3 éve raktuk alá és egyre többször úszik a terasz esőzéskor, ezért megnéztem közelebbről. Csupa luk az egész fólia, főleg a lécek mellett. Arra tippelek, hogy az UV-t nem bírja, hiszen ez a cserép alá lett kitalálva. Tudnátok ajánlani valamit erre a célra ami hosszú távon sem engedné át a vizet?
Amúgy volt mégegy ház ami szóba jöhetett volna, tudjátok az a házi készítésű monolit födémes.
Szilikát téglából épült, kívül nincs bevakolva.
1 misi lett volna az ára, de csak gázcsonk, vízcsonk van, villany csak bevezetékelve. Házon kívül semmi nincs a telken, de belterület. Tehát se közmű, se vakolat, se kerítés, nyílászárók mind kuka.
De tégla! :-)
És van alapja ami elmondás szerint 60 cm mély, és dupla vízszigeteléssel:
Nos ha azt veszem meg hogy majd rendbehozom kíváncsi lennék most hogy arra mit írnátok?! :-)
Mert ugye arra is azt írtátok hogy életveszélyes és dózer.
Itt a belső elrendezés, ez 100 nm2 lenne tehát duplája a vályogházamnak.
Nos a középső két szoba közötti válaszfalat nem tudom, de a wc, fürdő stb és az összes többi válaszfal élére állított szilikáttégla vagy nem tom mi, szerintem még a szilikátot kettéfűrészelték és azt rakták be mert az ajtótoknál nem szélesebb, kb 11 cm vastag a válaszfal a legtöbb helyen: ( és tutira szilikát)
A falakat nézve azért akadnak repedések, a ház 20 éves, 10 éve nem lakják.
A legnagyobb repedések a fürdőben és közelében vannak, de ugye magára maradt a ház és nem zárták el a vizet...
Érdekessége a repedéseknek hogy vagy függőlegesek vagy vízszintesek inkább. De én inkább úgy látom hogy a fal lejjebb ment, a plafon meg maradt. Meg ugye a boltív amire írtátok hogy szarul rakták: A válaszfalak alatt nem vagyok benne biztos hogy van alap:
De a betonpadló ami alatt nincs tuti semmilyen szigetelés elválik a faltól:
A födém szerencsére nem mutatja leesés jeleit csak egyetlen egy helyen látszik repedés, de ott a víz is jön befele:
Ahhoz képest hogy vödrökkel meg talicskákkal apránként házilag ja és a tető után utólag lett kész a födém egész jól bírja. Lent egyetlen egy repedést találtam rajta, de szerintem ott szétfagyott vagy nem tom.
Mert ennek a háznak a titka a födém. Utólag készült a tető után. Pletykák alapján a koszorúból hagytak ki 10-es vasakat, ahhoz lett kötve egy 6-os háló, és annak a tetejére jöttek a vasak. A vasakat ilyen téglalapos izéket tettek bele állítólag, de hogy hogy és merre meg hogyan nem tudni.
Áthidaló egyetlen egy helyen van benne, a padlásfeljárónál.
A padlásfeljárónál 17 cm vastag a monolit födém. Állítólag máshol a 13-at éri el csak.
Ezek az állítólagokat az építők mondták a szomszédoknak.
A födémen csak a kéménynél és környékén látni repedéseket, mert a bádog egy darab sincs a házon:
Ahhoz képest jól bírja a födém hogy jópár éve télen nyáron ilyen lehet eső után, ja és az ott NEM ÁTHIDALÓ!
Szóval ilyen választékok közül kellett választani. Elvileg lent rendbenvan statikailag, a boltíven kívül semmi nem akar leesni, de a födém az jókérdés hogy mennyit bír, nomeg legalább akkora kérdés a tető is. Cserepek szétfagyva, cserések, a szarufák 75-87 mm távolságra vannak egymástól, 13 db, 14*10-es nyárfák. Teljesen házi kútfőből ez is, de mivelhogy repedtek a gerendák így jóeséllyel ez sem felel meg hóteherre.
Lemértem a méreteket, de én sem törekedtem pontosságra, illetve a szarufák is szórnak egy kicsit, a szarufatávolságok pláne szóval így néz ki a tető:
Na ilyet se sokat láttok. De ha kihívnám a statikusom valószínűleg ez is megfelelne tetőtérnek is, de itt már mondtátok hogy dózer. Két 3,4-es földrengést átélt ez is, de eurocod 8-nak nem tom hogyan felelne meg. :-) :-)
Én ezt választottam volna, de a család többsége a másikra bólintott. A koszt leszámítva a vályogház most is lakható. Ez meg villany+ víz+ nyílászárók + födémszigetelés nélkül nem éri meg belakni.
Amúgy ez az egy ami tégla és árban belefért volna.
Falazd alá, nem olyan nagy meló. Hozatsz két kocsi sódert, kiválasztod a nagy köveket belőle, azt beteszed a kiásott gődőr aljába, 15-2ocm vastagon és a többit betonozod, valamennyi cementlé be fog folyni a követ közé is.
Nem egyszer csináltam olyat, hogy megsűlyedt háznál aláfalazás után, az alapról kitámasztottam vasoszlopokkal a födémet/tetőtőszerkezetet, bevésve a falva a 1oox1oox6-os vasoszlopot.
A támasztás elmegy 12x12-es faoszloppal is, az olcsóbb.
A belső falakkal nem foglalkozott azt később teljesen kitermelte és gipszkarton rendszerrel építette ki olyanra amilyenre szerette volna, jelentősen nőtt a tér. A régi 50 cm falak helyett lett 20cm fala. Nem volt építési engedélye.
Ami nekem a vert falas házakról eszembe jutott az este. Egyik ismerősömnek is ilyen háza volt, a gondok neki is a sülyedéssel meg vizesedéssel voltak. Ő a következőket csinálta:
- a tetőnél a meglévő gerendázat mellé felrakott mind két oldalról plusz gerendákat és egymáshoz csavarozta.
- az alapozást úgy készítette el hogy először 3-4 m en a fal alá beásott gerenda széllességben és gerendát ütött be alá, ezt megtette a belső részről is majd a gerendák felett rétegelt lemezt ütött át. Amikor ez megvolt szépen kitermelték a talajt és megcsinálták az alapozást trapéz formára vasakat kilógatva. Ezt végig játszották a teljes háznál, a szakaszok közét is így csinálta meg. A gerenda beton volt így az maradt a helyén a betont egy lukon töltötték be a végén hogy a deszka szintjéig felérjen. A deszkát előtte lekezelte kátránnyal.
- Amikor ezekkel megvolt a függőlegesen bevájt a falba 3-4 m kentént az alapra állított fa gerendát és a tető gerendához alátámasztva azt berögzítette.
Szépítem a történetet mert azért csak nem életveszélyes de abban is biztos vagyok hogy a statikus sem volt toppon.
Volt 700 ezer Ft-om, abból kellett házat választanom. Nos ti már csak tudjátok hogy ennyiért normális házat venni kevésbé esélyes pest megyében. Tehát olyan nem volt hogy jó, olyan volt hogy nekem a sok szar közül kellett kiválasztanom a kevésbé szarabbat.
Innen az ellentmondás is, tudom hogy szar, de azt is tudom hogy szarabbak közül a jobb.
Meg ez van, másnak még ilyen sincs.
Azért csak jobb mint a sátor vagy konténer. Statikus is ha nem köpi-vágja, de annyi csak ragadt rá a suliban hogy mikortól életveszélyes... de sem őszerinte, sem szerintem nem az.
Részletfizetésre odaadják, 2,5 milla a vége, ennyiért egy 50 m2-es házat kapok, vezetékes gáz, vezetékes víz + fúrott kút, áram 16A van. Gázkonvektor fűtéssel, a konvektorok nem idősebbek 10 évnél, gázbojler, fürdőszoba van. A melléképület ugyanekkora, igaz annak megették már a bogarak a tetejét, de még az is bírja, áram, kémény van tehát ha valamelyik mégis összedőlne előjel nélkül akkor a másik is lakható.
3000 m2 telek, fele bekerítve olyan kerítéssel ami túléli a házat... mögötte erdő szóval ha minden kötél szakad sem fagy meg az ember.
100 ezerért aljzatbetonozás, nyílászáró csere ami deformált, meszelés, kívül vakolás, végül a tetőn bogárírtószer felhordás és kész is, ennyi a terv.
Úgy kalkulálok hogy végül 3, 3,5 millióért lesz egy összkomfortos házam. Jó az a nyílászárócsere nem új lesz, pl 20 ezer Ft-ért használtan redőnyös műanyag ablakokat is kilehet fogni. Szóval össze lesz kókányolva... :-)
A statikusból pl olyan választ vártam volna mint srudolf1hozzászólása amit nagyon köszönök neki, elmentettem.
Egyenlőre nem tervezem ( nincs miből) hogy ily mértékben hozzányúlok, de ha pl az új nyílászárókat is összelapítja akkor muszáj lesz.
Bízom abban hogyha jó messzire elvezetem a vizet akkor nyugtonmarad a ház.
Mivelhogy vert fal, így szerintem ez mégsem olyan flexibilis mint a vályogtégla fal, sőt a nyílászáró lapítás is szerintem hirtelen jött, mert ha lassan süllyed a ház akkor általában az ajtót becsiszolják a keretbe. De itt leakasztották mert ugye megszorult, meg gyakran jártam a ház előtt, én is úgy emlékszem hogy egyik pillanatról a másikra jelent meg a süllyedés. Ezmiatt egyenlőre az a taktikám hogy igyekezek minnél kissebb beavatkozásokat csinálni és akkor hátha nem bukik ki semmi több csontváz a szekrényből.
Amúgy pont most kötöttem magamat röghöz ezzel a házzal. Ács, kőműves aki van a faluban azok 50 ezerért közmunkában építkeznek. Szóval szerintem nem éri meg kitanulni sem, építkezés is azok vannak amit uniós pénzből közmunkásokkal csináltatnak..
Klímaszerelőin gondolkoztam hogy kitanulom... de az meg 400 ezer a tanfolyam + a szerszámok, pl egy vákuumszivattyú is horror árú. Azzal úgy vélem megérné vele foglalkozni. Csak sok a beugró. De a munkaügyi központon keresztül csak virágkötőire meg napocskarajzolóra mehetsz el. A gyár mellett meg örülök ha a napi teendők megvannak. Most volt egy leállás, de utánna heti 6 napot menni kell, abból 3-at 12 órában + napi 3 óra utazás. Ez mellett sem idő sem energia maszekolni.
Régen nem csináltam komplett költségvetést teljes épületre, csak statikához. Nagy különbség nem lehet. De úgy gondolom, hogy az emeletes valamivel olcsóbb. Kevesebb alap, kissebb padlásfödém, kissebb tető, kissebb padlófödém, de pluszba bejön az emeleti födém.
van itt egy szomszéd topic, Házépítés költségei, ott koncentráltabban van szó a költségekről. épp a minap adott linket nitacs fórumtárs egy takarékos családi ház költségvetésére (négy oldalon részletezve munkafázisokat, anyagigényt, munkadíjakat), abból szerintem már tudsz becslést készíteni.
Amúgy szerintem a gyártósori munkáról ideje átnyergelnem. Beállok statikusnak vályogházakra szakosodva. :-)
Tudom, mellékszál, de viccen kívül: a Homáron egy kommentben valaki épp most szörnyülködött, hogy egy ács tanfolyam 150 000 Ft, nem csodálja, hogy nem megy senki szakmunkásnak. Szerintem ez a félévenkénti ár, tehát a vége még több (plusz tankönyv, plusz vizsgadíj), de még akkor is. Plazmatévé 0%-ra, meg Cetelemre fogy, de egy kurrens szakmába "befektetni" gáz?
Ez volt az általános puffogásom, és most rólad: nem érné meg akár estin elvégezned valamit (ács, kőműves, festő-mázoló), aztán pénzt keresni a szalagmeló helyett? Ahogy elnézem érdeklődés van benned :-), a kétkezi melótól sem ijedsz meg, láthatóan röghöz sem vagy kötve valami hitelre vett házzal, annyira meg nem lehet jó a munkád, hogy az tartson vissza.
Elnézést a túl általános kérdésért, de eddig nem nagyon kaptam benne segítséget senkitől élőben, amíg nincs kész terv, viszont a tervet meg így nem tudjuk elkészíteni.
A kérdés az lenne, hogy mi olcsóbb adott fix össz hasznos alapterület esetén?
1. Mezei egyszintes épület (kb 80nm alapterülettel)
2. Ugyanez kétszintes épületben (viszont így nem igazán lehet 100nm alá menni)
ez az ő gondja de előbb laknék konténerben vagy sátorban mint ebben. A legjobb az hogy egyszer szépíti a történetet majd megmagyarázza hogy a statikus szakmailag nem értett hozzá de biztos ez csak nekem logikai bukfenc
Személyre szóló száma volt, saját nevével írta alá a jelentést is.
Tehát papíron abszolúte rendben van mind a cég mind az ember.
Azt hogy vályogházhoz ért-e na azt viszont nem fogjuk megtudni. Mert ahogy kiveszem szavaidból kételkedsz te is.
Szerintem egy sablont írt ami minden vályogházra ráhúzható és kész. Azért írta hogy vizesedik pedig a műszerrel nem is tudta kimérni a nedvességet..
Szerintem ahány embert hívnák annyiféle véleményt kapnák.
Most kihívtam ezt, "teljesen jó a ház". Kihívnálak téged, akkor valszeg "életveszélyes" lenne.
Akkor egy állítás, egy tagadás, kéne hívni egy 3. embert. Ő meg lehet körbe alábetonoztatná az egészet és akkor mondaná hogy no problém.
Ui:? milyen következményekkel járt volna hogyha pl életveszélyessé nyilvánítja? Szól a hatóságoknak vagy leszarja ha én is leszarom és semmi nem lesz?
Tehát ha nem a tűzoltóság stb hívja hanem én magánalapon hívok statikust de pl életveszélyessé nyilvánítja akkor ehhez fűződik jogkövetkezmény is??
Amúgy szerintem a gyártósori munkáról ideje átnyergelnem. Beállok statikusnak vályogházakra szakosodva. :-) Sokan 60 ezres ajánlatot adtak úgy hogy csak szóbeli szakértés... és nem ad írásba semmit. Én pl fele ennyiért ajándékba adnám a delikvensnek Mednyánszky Miklós: Vályogházak c. könyvét is. :-) A környékbeli összedőlt, meg elhagyatott vályogházakat megfigyelve meg még becslést is adnék pl a várható tönkremenetelre. :-)
tisztelem a tudásod de az kimaradt hogy plussz amit még menet közben előjön.Ezek olyanok mint a láncreakció valamit megcsinálsz más jön elő.Csuklósbuszt se értem ha tudja hogy egy kalap szar minek vette meg
Készíts legalább 4 méteres hosszú 14cm vastag pallóból párosfógókat.
Szereld fel őket a szarufákra, ugyebár ezek sokkal lejjebb lesznek mint a felső párosfogók (amik csak húzasra dolgoznak). A hosszú párosfogók nyomásra is fognak dolgozni és a csomópontokhoz két M12-es menetesz szárral kell rögzíteni, átlósan. Ezen kivül be kell szerelni a párosfogók közé három 3o-4ocm hosszú gerendavéget, ami olyan vastag mind a szarufa (ez szegezni is lehet, 1oo-12o-as szeggel jól megvarva). A gerendávégek a párosfogók kihajlását meggátolják.
A tető hosszanti merevitésére (amit a köztes szelemen és az alatta levő oszlopo kellett volna megoldjanak, de túl vékonyak és hónajkötés sincs szerelve), be kell andrásolni víszintesen két szarufaközben a párosfogók közé két felesben összeplattolt pallót. Pl. az első és az utolsó szarufaközben.
A talpszelemen és a szarufák találkozásánál be kell ütni két fordított ácskapcsot. Ha a szarufa alja el van korhadva, akkor cserélni kell.
Aláfalazás:
Először falazd alá a belső falakat.
6ocm mélyen kell kiásni a fal fele vastagságában a földet, azt be kell önteni betonnal (beton recept: 3ookg cement, .6 köbméter homok, .6 köbméter 8-16 os mosott kavics, 15oliter víz- vederrel számold ki). Amikor az egész fal megvan egy oldalon, kiásod a másik oldalon is, két métert nyugodtan ki lehet ásni egyszerre ezzel a módszerrel (és két méter nem). A belső falak aláfalazását ki kell vinni a külső falakra alá is, tehát ott lessz egy beton támasz minden találkozásnál. Minden belső falat falaz alá. Remélem érted.
Aztán a külső falakat is meg kell csinálni ugyancsak így, de ott max. 1.5 métert lehet egyszerre kiásni és 3 méter nem.
A tető javításához és az aláfalazáshoz le kell venni a cserepet a tetöről.
Vakolás:
Öreg oltott meszet nem kapsz (4-5 évest), veszel pórmeszet és hidraulikus meszet (NHL-3.5 a neve van a Baumitnál). Egy kicsi 15o literes keverőhöz teszel egy zsáknyi pórmeszet (egy hordóba fel kell ereszteni vízzel 1o zsák pórmeszet és kell hagyni ázni 2 napig) és két kancsó hidraulikus meszet. Ezzel ki kell javítani mindent, 3 cm vastagon is megáll. A homok ne legyen túl éles. A repedéseket be kell injektálni egy tölcsérrel és egy csővel, csak mészpasztával, felülről, a repedést le kell szallagozni, mert kifolyik a lé.
A tervezői, szakértői szám az egy érdekes dolog. Nekem például nincs szakértői számom, nem kértem. Ezért bíróságon nem is ténykedhetek, nem is akarok. Régebben szakértői számmal nem volt szabad tervezni és tervezői számmal nem volt szabad szakérteni. Ez most némileg változott. A kamarai tagszám a megfelelő iskolai végzettség bizonyítéka, de például a magam részéről legszívesebben vasbeton szerkezetekkel szeretek foglalkozni, acélt még elvállalok, de a fából meg földből épített szerkezeteket nagy ívben kerülöm, pedig a jogosultságom lehetővé tenné.
De, takarékossági alapon a legolcsóbbat hívtam a piacon. Referenciák, minden jó volt. Céges autó, céges póló, számla minden.
Tehát minden rendben. Egy helyre raktam én is kérdőjelet: a szaktudáshoz.
SZóval a kérdés helyes, csak ugye ha kihívsz egy statikust egy statikával foglalkozó cégtől nem gondolsz semmi ilyenre hogy esetleg pont nem ért hozzá. De a mai világban kamuorvosok is vannak szóval...
Kamaránál megnéztem, be van regelve és érvényes, de csak tartószerkezeti tervezésre van engedélye.
EZért is kérdeztem hogy minden építőmérnök jogosult-e szakértésre, vagy kell hogylegyen több is?
Szóval nem tudom hogy ezek mennyit számítanak, ezt sose senki nem mondta nekem.
De mikor a farontó bogarakat nem veszi észre, meg az eltörött szarufát, illetve a szemmel látható elferdült ablakot nyitogatni kezdi hogy szorul-e, de közben a redőnytok majdnem össze van reccsenve a préseléstől... azért gyanút kelt a dolog.
Meg nem a süllyedéstől van a szelemenhajlás hanem azért mert fordítva van bent meg ilyenek.
Szóval nem egy egységként szemlézte a házat hanem ő is külön-külön. De ahhoz képest hogy arra számítottam hogy dózer, mint itt a fórumon minden általam bemutatott házra ajánlva lett az csoda hogy azt mondta hogy "jó." Ő szerintem a másik véglet volt.
Mert a repedések egyenként szemlézve tényleg nem vészesek. De mivelhogy a legtöbb falon van repedés, még ha egy darab is de van, illetve a legtöbb fal dől valamerre ( ingával mérve), itt meg riogatva is voltam hogy nem-e életveszélyes ezért lett kihívva.
Az ilyen házak szó szerint élnek és minden hatással van mindenre ami bármit okozhat. Ezekhez tényleg tapasztalt szakember kell.
Mert komplexebben nézve olyan mintha az egész ház megdőlt volna az egyik irányba és minden aszerint csavarodna benne. Csak ugye ha megdől egy ház akkor kitudja milyen erők ébrednek benne.
De azt mondta ha nincs repedés nincs gond. :-)Ha beakarna dőlni a fal tele lenne repedéssel állította.
De amúgy pl a szomszéd ház majdnem "felborul" és egy darab repedés sincs rajta, de javításnyom sem 15 éve. Mutattam is neki, csak nevetett.
Csak ugye flexibilis anyag a földfal, ott több centi elmozdulás lehetséges repedés nélkül, illetve olyanokat is olvasni hogyha túl van terhelve lehet csak 50 év után jönnek elő a jelei...
Nem egyszerű dolog a vályogház az biztos. :-)
Szerintem ahhoz hogy kiderüljön pontosan mi zajlik a házban a vételárát kellene költeni csak a vizsgálatokra. És még akkor is csak azt tudom hogy miért dől, süllyed, hajlik stb, de arra lehet akkor sem fogok választ kapni hogy és meddig bírja.
Mivel nekem sohasem volt dolgom vályog (vagy ahhoz hasonló) épülettel, ezért nem akartam hozzászólni. Azonban a nyílások nagy részénél nyírási repedéseknek tűnő hibák vannak. Ezekkel kéne valamit kezdeni. A statikai szakvéleményt olvasva volt bennem némi rosszérzés, de ennek nem akartam hangot adni ezen a területen fennálló tapasztalatlanságom miatt. Azt azért megkérdezem, hogy a hívott statikusnak volt-e kamarai száma (Tt-xx-xxxx, vagy T-1 xx-xxxx vagy T-2 xx-xxxx -különböző időszakokban volt eltérés a tagszámok formájában)? Nem várok erre választ, de érdemes megnézni. A mérnöki kamara honlapján lehet ellenőrizni egy tagszám valódiságát.
Szóban személyesen azt mondta hogy nem kell hozzányúlni ha nem mozog tovább, csak minnél messzebb az ereszt.
Az injektálást mint alternatíva említi. Gondolom azért írta bele hogy védje magát ha mégis elindul. Mert ugye alap nélküli háznál mégis mit lehet ajánlani mint utólagos alapozást.
Arra én is gondoltam hogyha nemcsak mellé, hanem aláások akkor azok a téglák mind le fognak potyogni. Mert habarcskötés sincs köztük.
De nem tervezem hogy hozzányúlok, mert akkor lehet hogy csak rosszabb lesz.
A másik ok amiért a statikust kihívtam hogy attól féltem hogy túl nagy a födémnyomás vagy a falak gyengék és azért "dőlnek" meg repednek a falak. Mert az egyik helyen mintha kihajlás is lenne.
Na mindegy, statikus azt mondta ez ilyen, a család meg azt hogy ne olvasgassak építész fórumot, még csak megijesztenek. :-)
De egy érdekesség megint:
A válaszfal ami teherhordó, alatta a téglával is spóroltak:
Ez most hogy? :-)
Ezt a statikus sem látta mert akkor még nem volt felszedve a padló.
A köztes szelemenről a statikusnak nem kellett volna tudnia hogy az vicc és semmit nem fog? Mert a lelkemre kötötte hogy támasszam alá a tetőt amíg kicserélem a repedtet.
Mert én is láttam hogy megáll az nélküle is, de mégis nagyon határozottan mondta hogy mindenféleképp támasszam alá amíg cserélem.
Nagyon picit ázik, most a nagy vihar után nézve, de az az én mércémmel semmi. Pláne a viharhoz képest... A statikussal együtt mondtuk hogy a tető a legjobb része a háznak. :-) Ha az is szar lett volna akkor már nem veszem meg.
Megsüllyedt az egyik sarok de elég rendesen, illetve a vakolat van elválva.
A fórumos "ajánlások", a család miatt lett végül statikus hívva hogy megmondja tényleg nem-e nagyon mellényúltunk. 40 be fájt. Mert írták(ok) hogy egységként kell szemlézni az ingatlant, úgy ki lehet következtetni a dolgokat, ehhez meg kell a szakember.
Mert pl az ilyen anomáliákra azért szerettem volna választ kapni ( amiket itt is kérdeztem) hogy pl:
- a válaszfal miért süllyedt,repedt el ha az közelébe se tud víz folyni? - miért pont az a fal süllyedt ahol van járda és nem éri a csapóeső?
- az egy dolog hogy a sokezer tonnás fal megsüllyed, de hogyan lehet az hogy a szoba padlója ami független a faltól, az is megsüllyed? - a harmadik anomália pedig az volt hogyha egy vályogházban lehet találni vízszintest meg függőlegest ( amiket általában nyomokban sem) tehát az építők nem szarták le teljesen a dolgot akkor hogyan lehet hogy a hátsó főfal annyira dől befele hogy végállásba tér ki a vízmérték?
- a negyedik anomália az volt hogyha kopogtatom a falat mindenhol más és más a hangzása, sok helyen üregesnek hallani. Tehát lehetséges-e hogy pl a földfaltól elvált a vályogvakolat, így ha a földfalon repedések keletkeztek akkor a vályog vakolatra lehet rá sem terjedtek így észrevétlenek?
Annyira jó volt a statikus hogy megnyugtatott minket, nem életveszélyes, és azt mondta hogy teljesen jó, állékonysági gond nincs.
A képet árnyalja az hogy a fenti kérdéseim egyikére sem kaptam választ. Megsüllyedt a víztől és kész. Ennyit én is tudtam. :-) Meg ilyenre építették azt a falat, ha nincs repedés nincs gond sem. :-)
Remélem igaza volt. Amúgy bármely építőmérnök jogosult meglévő épületet szakvéleményezni? Mert látom a kamarai weboldalon hogy van aki csak tartószerkezeti tervező az engedélye, másvalakinek meg szakértői is van. Tehát minden építőmérnök statikus is?
De gondolom számlával, írásos szakvéleménnyel csak nem vertek át. :-)
Amúgy a szakvéleményben tök általános dolgokat írtak le, pl ha tovább süllyed akkor betonozzak alá, meg kenjem le bogár meg gomba ellen stb.
De amúgy teszteltem is a statikust. Volt egy szarufa a melléképület padlásán ami ki volt törve és csak a lécek tartották. Nem szóltam, nem is vette észre, csak akkor mikor mondtam neki. :-) D De a szakvéleménybe mégse került be.
Itt azért egy kicsit megingott a bizalmam.
De viszont a főépület tetőszerkezetében ezt találta:
"Általánosságban elmondható hogy a fedélszerkezet faanyagain túlzott mértékű lehajlás, keresztmetszet csökkenést, csomóponti torzulásokat csak a derékszelemen esetén tapasztaltunk, mivel az elégtelen keresztmetszeti mérettel készült és szakszerűtlenül - hosszabbik oldalával fektetve - lett elhelyezve. Fentiek miatt a derékszelement a tetőszerkezeten körbe végig cserélni szükséges 12/12 cm keresztmetszeti méretű fagerendára. A tető szarufáit a csere alatt ideiglenes dúcolással kell megtámasztani. Továbbá javasolt a dúcoszlopokat is 12/12 cm keresztmetszetű elemekre kicserélni és ~45° hajlású könyökfákat kialakítani a támaszoknál. Egyéb tartószerkezeti megerősítésre, beavatkozásra nincs szükség, azonban a faszerkezetek felületi kezelését el kell végezni."
Ezzel kapcsolatosan annyit szeretnék kérdezni, amire ő nem reagált hogy szerintem az a szelemen nem azért torzult mert fordítva van berakva, meg elégtelen keresztmetszet, hanem azért mert annyit süllyedt az ellenkező oldala a háznak hogy a tető ennyit torzult.
Mellékelem róla a saját készítésű képemet:
Szóval a szakvéleményben az van írva hogy ezeket cseréljem erősebbre. De az én laikus véleményem az hogyha az a derékszelemen elég erős lett volna akkor nem az hajlik meg törik hanem akkor valami más fog törni a tetőben... Az én véleményem meg az hogy ezekhez nem szabad nyúlni mert ha tovább süllyedne a ház akkor valami úgyis engedni fog, és inkább a derékszelemen legyen az mint pl egy szarufa vagy egy födémgerenda legyen kirántva stb. Az a derékszelemen pl így néz ki a megsüllyedt fal fölött: Több szarufa nemhogy nem fekszik fel hanem inkább jó "messze" van a szelementől:
Statikus szerint alulméretezett a derékszelemen és csere. Szerintem aznélkül is megállna a tető, de ha a ház deformálódott akkor a tető is ment vele együtt. Szóval nem az alulméretezés és fordítva berakás az ok hanem a ház falainak egyenetlen süllyedése. Ő ezzel nem értett egyet. És ti?
Nekünk látszó fafödém van, a 20x15-ös gerendák alja van 3 méteren, a deszkázat 3,2 méteren és még így sem tudunk csillárt belógatni rendesen. Mondjuk én 2 méter magas vagyok és marhára zavart, hogy a panelban elértem a plafont. :) , így nem is volt kérdés a nagy(?) belmagasság.
Nekünk 2,55 a belmagasság, és bár nem lakunk még benne, azért már most látom, hogy kompromisszumok kellenek hozzá. Például belógatnál egy csillárt a nappaliba. Hát, nem fogsz, vagy csak extra rövid láncon-rúdon. Esetleg úgy, hogy van alatta egy állandó asztal, hogy a magasabb vendég se fejelje le a lámpát. Miközben egy klasszikus módon berendezett nappali igényelne egy csillárt, ott az ufó, meg a falszegély világítás hülyén néz ki. De a mostani könyvespolcaink sem fognak beférni. Megoldjuk, csak nem büfé.
Háát!Tényleg nagyon megosztó dolog ez belmagasság kérdés.
Ma akármerre jártam fényképeztem, meg a plafont lestem. Festékboltosnál - aki panaszkodott, hogy a 3 méteres élvédőt nem tudja felállítani a fal mellé, mert alacsonyabb a belmagasság, de kb 290cm re lőtte volna be a plafont készítettem ezt a képet.
Adott egy kb. 30 éves "szint eltolásos" társasház legfelső szintje - egy 30 négyzetméteres terasszal. (Alatta félig egy másik lakás.) A burkolata 1997-ben felújitott járólap, melynek a fugája kezdi magát megadni - előbb - utóbb be fog ázni. Ezt elkerülendő nézegetem a lehetőségeimet. Gondokodtam télikerten, de több cégtől egymástól függetlenül kb. 3 milliós kalkulációt kapva (az eső csatorna ajándék ) megmaradt a télikert "szerű" változat, ami szintén nem volt szimpatikus. Mivel akármivel van burkolva, a gond nem a kővel, hanem a fugával van - legújabb gondolatom "VALAMI ÖNTÖTT DOLOG" -... és ebben kérnék a hozzáértőktől tájékoztatást esetleg "jómunkásembert" (Szentendre környéke). Műgyantás dolgokat jóformán csak beltérre olvastam - és szinte bármi mást is.
Van tartós megoldás a problémámra? /Nyertünk egy ház hőszigetelési pályázatot - a terasz munkát célszerű előtte, vagy utána elvégezni?/ //-nincs benne, csak a falak.//
Engem érdekelne a számítás, dolgoztam német, angol, francia és magyar szabvány szerint. Most Eurocode van. (sajnos). A külföldi szabványokra már csak nagy vonalakban emlékszem. (szintén sajnos).
Véleményem szerint kb. 25-30 nm-es szoba méretig az a jó, ha a szobában vízszintesen nézve nem látom a plafont. Ez kb. 3m-ig. Ennél ennél nagyobb helyiségben a 3-3,2m belmagasságot tartom jónak. A 2,4-2,5m belmagasságnál az az érzésem, hogy nyom az épület és mindjárt rámdől. Laktam 2,5m magas panelban is, nem volt jó. A 3,0-3,2m fölötti pedig szerintem fölösleges. De ez csak az én véleményem.
"Olvastam olyat is, hogy a magasabb jobb, mert egyre több az ilyen építésű ház mostanában! " ez is fals.
korábban volt divat .... legalább is a városi lakásépítésben ...a nagy belmagasság
Bp. fő útjain, de néha a mellék utak házainak lakásainál a földszinten a 4,1 5.5 m belmagasság- Az üzletek miatt. de voltak ám a földszinten lakások is ugyanilyen belmagassággal.
Az emeleteken 3,5 . 3. 8 m.
Aztán a modern építészet terjedésével úgy 1925 után egyre csökkent a belmagasság lement úgy 3 m -ig, majd a háború után egészen a szabványos ( ?) 2,65 m-ig.
Ritka kivétel pl. a felejthetetlen nagy a szoviet unióban a hruscsovi időkben a házgyári lakásoknál a 2,4 m belmagasság. El is nevezték azokat hruscsovkáknak, azt hitték olyan lesz a kommunizmus. Hát nem lett.
Közben mondja az egyik lányom, hogy Svájcban viszont 2,4 m-es a belmagasság - igaz ott min. 100 nm egy lakás. Ők 110 nm -ben élnek. Ott immitálják a kommunizmust !
Gyerekkorunkban a dicső 51 -ben, kényszer költözést hajtottunk végre. Gyűtt az apám, hogy borzasztó kicsi a belmagaság, aztán kiderült hogy csak 3 m. Ahonnan eljöttünk talán 3.2 volt.
Majd máshol pont 42 évet 3.2 belmagassággal lévő házban töltöttem, de a toldalékra már csak 2.9 m szántam.
Hogy melyik a jó ?
Esete válogatja.
Minden esetre egy kis alapterületű lakásnál jobb a magasabb, mivel több a tér. pl. egy 30 -45 nm -nél jobb a magas a 3,5 m körüli. a 3.7 3. 75 közöttit pedig galériázni lehet.
Egy normál 55 - 90 nm között jobb a 2,8 - 3 m,
Egy nagy lakásnál 10nm felett meg már zavaró a nagy belmagasság a 3,2 felett hatalmas tér lesz.
Viszont városi földszinti lakásoknál katasztrófa a nagy belmagasság. onnan menekülni, nem megvenni.
Ennek ellenére egy ház ahol szintén lakom a fölszinti 5.5 m -es belmagasságú hátsó lakások némelyikét vizszintesen ketté választották. Olyanok is, setétek.
De hát kinek mi jut. igaz anno bagóért vették.
Az utca fronton üzletek vannak.
Én a 4 . -en is lakom, 3.75 m -es belmagassággal elég jól elvagyok.
Világos, csendes, jó a közlekedés, az a baj, hogy csak 55 nm.
Egy cs. tagom vett anno egy pár nagy belmagasságú lakást ... panziónak. Állandóan álmennyezetet gyártott, de végül leszokott róla.- Néha jó azért a nagy tér is.
És végezetűl. az osztrák köztársasági elnök dolgozó szobájának a belmagassága 8 m. Onnan gyönyörködik a Hofburg előtti tér látványába és gondol arra milyen ügyesek vagyunk, elűztük a Habsburgokat, náci vezért adtunk a világnak , mégsem vagyunk nácik.
Ügyesek vagyunk. Hol szeretjük a bevándorlókat majd mégsem.
Ezért gondoltam megkérdem, hátha valaki járt valami hasonló 3m magas szobában.
Én kb 20 éve voltam 3,5 méteresbe de az bitang magas volt. Olyan nem kellene , csak és kizárólag galériázva.
Amúgy nem hiszem, hogy a galéria gazdaságos dolog lenne. főleg 3,5 méter felett... szerintem nagyon nem lehet jó a hőeloszlás.
A 25m x 0,4m az 10m3 levegő abban az esetben, ha kb 2,65m helyett a 3,05m van, azaz nem egy nagy mennyiség...
Maga a levegő nem igazán kerül sokba -se fűteni, se hűteni- inkább a falazat... de ha jó a hőszigetelés pl a tetőre dobok 30-50cm a falazatba 15cm + 10-20cm nikecell akkor talán nem is venném észre.
Hozzáteszem egyenlőre erről szó nincs, a nikcell is talán csak jövőre... a tető meg idén...
Leginkább az összhatás érdekelne.
Lehet maradok a 3 méternél, és ha "ronda" akkor a gipszkarton plafont lentebb veszem. De az meg megint többletköltség stb stb
Miért nincs akkor anyag, hogy ne kelljen eldobálni fél métereket :DD Akkor most 2,8m vettem volna és kész ;)
A magasabb belmagasság esetén értelemszerűen tágasabbnak érzed a teret. Lehet elméletileg az a helyiség 1,8 méteres is, ha pl. hálószobának használod.
Egyszerű, keress két ilyen helyiséget valahol, és nézz bent körül. Ha kényelmetlenül érzed magad az alacsonyabb szobákban, akkor nem akarsz majd olyat :)
Ki lehet számolni, éves szinten milyen többletkiadást okoz a magasabb, ha ki kell fűteni.
Festéssel vagy/és tapétával növelhető, illetve csökkenthető a belmagasság érzete.
125-ös narancssárga (tehát 3 mm falvastagságú) PVC csatornából építettem az esővízgyyűjtőt (ami a ház sarkain lefolyó esővizet a föld alatt szép egyenletes lejtéssel elviszi a ciszternáig). Mielőtt visszatemetten az átlagosan fél méter mélyre ásott csöveket, valamilyen meggondolásból sóderrel töltöttem fel az árkot alatta-mellette, és fölötte pár centit. Ez kb 15 éve készült el. Pár hete az egyik saroknál leágazást kellett csinálnom, és nagyon örültem, amikor kiásás közben észrevettem, hogy az építő annak idején sóderrel vette körül a csövet, sokkal könnyebb és biztonságosabb volt így a munka :) Maga a cső úgy nézett ki mint újkorában. egy dolog volt kínszenvedés, szétszedni a tömített csatlakozásokat, de végül sikerült.
Csapadékvíz kivezetéssel kapcsolatban lenne kérdésem.
A ház a telekhatártól 3 méterre áll, itt jön le a sarkon egy esővízcsatorna. Mivel nem szeretném a térkőre folyatni a vizet, ezért a térkő alatt ki szeretném vezetni az előkertben lévő vizesárokba az esővizet, hogy ne a ház oldalához folyjon a víz.
Mekkora átmérőjű csőből érdemes ezt a rendszert kialakítani?
Illetve még egy kérdés, ha ez a módszer túl bonyolult lenne. A csapadékvizet a ház oldalkertjéhez is vezethetném, amely másfél méter széles szakasz. Viszont félek tőle, hogy az állandóan odavezetett víz előbb utóbb kárt tehet a szerkezetben, mivel folyamatosan mossa az alatta lévő homokot (igen-igen rossz minőségű sárga homokos a talajunk). Szerintetek sem érdemes ezt választani?
Mit /melyik részét nem érted?:) Annyit gondoltam hogy oszd 2 részre a magasságot egy stafli fával(vagy amiből készült a keret),és azon találkozhat a vágott 2 db Osb lap,ha arra is figyelsz ,hogy a gyári vágások találkozzanak a közepén akkor még szép is lesz !:) Nem Ógörögül írtam !:)
Igen, mert az OSB és Betonyp lap kihajlásra a saját síkjában merevíti. Rá merőlegesen elég a nagyobb méret. Nagy tetőknél is figyelembe lehet venni az acél (alumínium) trapézlemezt szélrácsként. Bár vannak akik szerint ez túlzott bátorság.
Fatelepessel beszeltem es sikerult 2 acs mesterrel beszelnem.Pontosan ugyanazt mondta el mind a ketto.
Most is itt vagyok a telepen.
A lenyeg hogy 5x15 a meretem
Peldakent az egyik a Lidlt emlitette hogy meg ott is talan 5x15 van.
Na de a lenyege hogy az duplan van alul kozrefogva a felso reszt.Lent kozeppen es a ket sarokpontban atmeno 10 es csavar. Mint ahogy itt is javasoltatok a regi elemesnel torteno megerositet
De mind a ketto acs ugyanazt mondta el.Raadsul meg egy kis skiccem is lett rola
Nekem van egy nagyon bonyolúlt számolásom ilyen faszerkezetekre.
Ha mindkét oldalon burkolunk és a vázra rendesen rögzitve vannak a lapok (pl. 2o-as OSB belül, 15-as betonyp kivül), akkor az oszlopoknál keresztmetszeteket le lehet csökkenteni.
Csak oda kell figyelni a OSB és a Betonyp lapok helyes rögzítésére, de még ezt is kiszámoltam: 6x6o facsavarokat kell tenni az oszlopra való rögzítésnél kettőt minden 3ocm-ben.
Persze az oszlop min 12x12 és a szelemen 14x12-es kell legyen. Könnyű tetőrehélyra számoltam. Cseréppel lehet, hogy más a helyzet.
Az a kereszt merevítő amúgy meg is van,vagy ami ott van az csak távtartóként volt ott?:) Jó lett volna középre egy ugyan olyan stafli fa ,és akkor ott korrektül össze hozhattad volna 2 db -ból,meg hasa sem lenne !:) Ha 2db -ból csinálod ,akkor a gyári vágásokat fordítsd egymásnak és legalább Bramack lécet tegyél a hátuknak !:)
Adott ez a favázas fal(korábban már volt róla szó :) )
(azóta már bekerült a dupla erkélyajtó, a másik elbontásra került)
Kérdésem: a vázra, amin a keresztmerevítő van, fel lehet két darabban is tenni az OSB-t, vagy inkább jobb egyben? Tehát úgy értem, hogy felülről lefelé lenne megfelezve, és a keresztmerevítőre is rögzítve. 78mm az a gerenda egyébként.
Gondolom, merevségileg jobb lenne egybe mi? Igazából csak szállítási okok miatt kellene elfelezni, csak úgy férne be a kocsiba :) Persze meg tudom valahogy oldani az egybe szállítást is(ismerős+bérelt utánfutó-körülményes, de meg lehet...). Csak jóval egyszerűbb lenne saját kocsiba berakni azt hazavinni :)
Készitsz egy talpat és egy tetőt olyan szélesre mind a függőleges elemek. A talpba es a tetőbe becsapolod a függőleges elemeket. Nem késziteném el 19 melaminált PAL-ból, hanem 19-es furnirozott lécpanelből.
Leméred pontosan a magaságot és megcsinálod a rámát 2,5cm kisebbre, mert a vastagsága be kell forduljon. Fent rögzíted a tetőt 4 kidagadós gk dübelle, alulra készítesz négy 3omm-res esztergált talpa, 2.3cm vastagot és beékeled a talp alá. A talpakat a behelyezés után körbehúzod univerzális szilikonnal.
"1. nekiállsz tanulmányozni a méretezési szabványokat, olvasgatod itt a fórumokat, előkeresed a fizikakönyvet és kiszámolod"
A fizikakönyv és a szabványok mellé nem árt elővenni a Tartók statikája c. könyvet is. Egyszerűbb néhány évig látogatni a vonatkozó intézmény tanfolyamait.
Lehet, de ettől még a 12x12cm-es oszlop lehet nagyobb teherbírású mint a 15x10 cm-es. Az, hogy az oszlop milyen azt figyelembe kell venni kihajlásnál (is), az, hogy két oldalt lemezelve van az számít és nem kell elhanyagolni. De ez nem befolyásolja azt, hogy oszlopnál a teherbírás nem a x b x szigma.
Szeretnénk egy bútorlapból készült térelválasztót berakni a nappali és az étkező közé, a rögzítéséhez kérném a segítségeteket, mert se alul, se felül nem egyszerű a dolog természetesen. Oldalról szintén nincs lehetőség, mert mind két oldalról körbejárható lenne.
Hasonlót képzeltünk:
Alul padlófűtés van a greslap alatt, amit azért nem szerencsés furkálni. Felül pedig egy gipszkarton álmennyezet, amit 8 cm-re van a betonfödém alatt.
Létezik olyan ragasztó, amivel alul stabilan a padlóhoz tudnám rögzíteni fúrás nélkül? Illetve felül hogy oldanátok meg a rögzítést a gipszkarton mennyezetnél? (Nem tűnik túl jó megoldásnak, ha csak a kartonhoz rögzítem, valahogy csak a fölötte lévő E-gerendás betonfödémet kellene megcélozni). :)
Oszlopnál nem lehet figyelembe venni az alap nyomószilárdságot!!! (húzót igen) Nyomásnál a karcsúság füőggvényében az alap teherbírást csökkenteni kell. A karcsúságot számítani kell, függ a keresztmetszet alakjától (téglalapnál két irányban nem azonos!), az oszlop (rúd) hosszától, a két végének a rögzítésétől. Egyszerűség kedvéért a nyomóerő lehet kis, vagy nagy külpontosságú. Utóbbinál a nyomáson kívül még hajlítás is keletkezik.
Kihajlásra a 10x15-ös gyengébb mint a 12x12cm-es oszlop!!! 10x15-nél gyengébbik irányban Wy=250cm3, 12x12-nél Wy=288cm3. Tudniilik az oszlop nem tudja, hogy neki nem szabad a gyögébbik irányba kihajlani! Hogy mikor melyik a jobb azt csak számítással lehet meghatározni, vagy némi gyakorlattal.
Azt számolgattam, hogy a fa oszlopoknál a 10x15 a 12x12-eshez képest valamelyest még erősebb is.... mondjuk az most nem is játszik, csak a 7,5x15 vagy 10x15...
De azt is nézve a 10x15 eleve nagyobb súllyal is rendelkezik...
Áll a háztetőn a hó. Meleg van, olvad és összeesik (mondjuk 2o cm-ről 1ocm-re), aztán éjjel visszafagy.
Tiszta jég az egész, ennek a neve csonthó.
A jég sűrűsége kb. 91okg/köbméter. Ebből 1o cm már 91 kg. Innen a 8okg/nm a szabványba.
Most vagy felmászol a tetőre és letolod a havat mielött megolvad, vagy készítesz olyan tetőt, ami ezt megbírja.
Van kombinált szél és hó terhelés is, kevesebb mind a kettő összege, de több mintha egyenként a max. terhelést vennél.
Cseréppel fedett 25% tetőről sehogy se tud lefolyni a hó. Csak ha belülről kezd olvadni.
De persze a mostani divat szerint teszünk jó vastag hőszigetelést mostanába és ugynevezett mediterán tetőket falcos cserép hélyazattal.
Csatornakankókat is azért kell erősre készíteni és minden szarufához szerelni, mert az olvadási-visszafagyási jelenség nagy terhet jelent a csatornára is.
Húsz éve, amikor még emlékeztem a fizikából tanultakra, a saját házam tetőszerkezetét kiszámolgattam (lehajlások ilyesmi), ma már nem menék belekezdeni.
Előregyártott tető-háromszögeket (szeglemezes rögzítéssel) 5x15 pallókból készítenek meglehetősen nagy fesztávolságokra is.
El tetszett számolni. Vízből 100 cm egy tonna/m2 , azaz 1000kg/m2. 10 cm az 100 kg/m2. Tovább nem folytatom...Vitatkozni pedig ezen kívül a szabvánnyal nem érdemes. A hozzászólásából arra következtetek, hogy kivitelezőnek tetszik lenni.
A képen látható komoly szerkezet nm nagyon lehet. Egy két szög tartja össze, ezkomolyabb terhek viselésére kevés. Egyébként kihajlás miatt rácsostartónál az a jó (szemben a gerendával) ha szélesebb mint amilyen magas. Ha nem így van, akkor azért, mert könnyebb a kivitelezőnek ha magasabb. A többletköltség meg a megrendelőt terheli.
A fényképen látható (ha leszámolom a téglákat) nincs hat méter, legfeljebb öt. Az is számít, hogy milyen távol vannak egymástól a főtartók. Ha nagyon közel teszem, akkor vékony elemeknél figyelni kell a kihajlásra is. A képen csak középen van megtámasztva, de mérettől függően kellhet több is. A fényképen jó minőségű faanyag van, nem félig rohadt deszka. Lehet csalni is a faanyaggal,(pl. alsó-felső öv összetett szelvényből) de az jóval több és főleg PRECÍZEBB munka. Én is láttam már női ruhát, de azért a szabó jobbat varr,a ruhatervezőjobbat tervez.
Mivel könnyűszerkezetes a ház, így a következő a rétegrendje: Alulról felfelé: -alap -földfeltöltés -20centi kavics -szerelőbeton -bitumenes lemezszigetelés -rajta a talpszelemen, ami alapcsavarral van a szerelőbetonhoz rögzítve -ezen a vázszerkezet, közte kőzetgyapot kívülről osb, belülről dörken reflex párazárófólia. Tehát végül is a kőzetgyapot felé távozhat a pára, igaz annak sem tesz jót, de inkább abban legyen mint a fában! Tudtommal ez egy helyes rétegrend. A párazáró fóliát gondoltuk, hogy megnyitjuk, de nem sokára belülről menne rá már az osb, az meg nem 1 hét mire kiszárad. :( Be kellene fújni valami nagyobb teljesítményű ventivel? Csak van rá valami megoldás...
Köszi a választ! Ha háromszor lett kezelve Bochemit optimalal a talpszelemen akkor nem fog kirohadni ugye? Ott ahol hozzáfértünk megnéztük, nem vizes csak néhány helyen nyirkos...tehát nem áll a vízben. Kissé szarügy lenne, mert különben a ház lassan kész. Nyilván te sem a jó isten vagy, de több ember, több tapasztalat. Természetesen a jószakik szerint nem fog. Én viszont icipicit félek...csak bevan csomagolva szerencsétlen fa 4 oldalról vízzáró vagy legalább párazáró anyaggal.
Próbálj ne locsolni hanem fóliázni és alatta nedvesen tartani, így lényegesen kevesebb vizet fogsz bevinni. Idővel kiszárad ha lesz rá módja és ideje csak nagyon hosszú idő lesz.
Ha könnyűszerkezetes ház építésénél, az aljzat beton kivitelezésénél átszakadt mindkét fólia(a bitumen feletti és a polisztirol feletti is) és a beton locsolva lett, ami beszivárgott a ház alá, a bitumen felé és az afeletti technológiai fólia alá, akkor mit lehet tenni? Valószínűleg a talpszelemen is elázott. Az osb és hőszigetelés már rajta van.
nem tudom, mekkora eső volt arrafelé, ahol ez a ház áll, de szerintem nézd meg MAI NAPON (mielőtt kiszáradnak a potenciális beázások).
nálunk akkora szél volt, hogy a 2 méter széles előtető ellenére a ház faláig bevert az eső, szóval nem mint ázás, ami fénylik :-) de vannak helyek, ahová csak beázással kerülhet víz.
Készítettem egy videót a házról aki kíváncsi rá, feliratot kapcsoljátok be és gyorsítsátok fel:
Így a szakvéleményhez látjátok a házat is.
Itt pedig egy alaprajz, a falakat ingával kimértem merre dől. Fal mindkét oldalára ingát tettem hogy kizárjam a fal egyetlenségeit. A zöld nyilak a dőlés irányát jelölik, a háromszög pedig azt hogyha kb egyenes a fal. :-)
Statikus azt mondta ez ilyen, ilyenre építették.
Amúgy a repedéses szobának még a padlója is süllyedt, vízmértéket ha rátettem még az is dőlt. Pedig a másik szobában 50 év után is vízszintes volt a hajópadló tehát tudott az aki csinálta.
úgyhogy féltem hogy több ez mint a fal sima süllyedése, de a statikus szerint minden rendben, ha mozog falazzak alá és kész. A nagyon dőlő hátsó falra meg azt mondta hogyha nincs repedés nincs gond nem esik be. :-)
A Bramac tető biztonsági tényező nélkül kb. 70 kg volt. A hóteher meg 80kg. Az Eurocode-nál számít a tengerszint feletti magasság, mik vannak a közelben, stb.
Hát jah... ez tényleg nem tűnik - faanyagban - soknak!És még az OSB sincs az oldalán sem kívül sem belül.
Viszont ha mégis összeszakad akkor lesz baj... jobb kérdezni! Sokan járnak ide én is ezért kérdezek itt.
Aztán megfogadom, átgondolom, mérlegelem, stb a felelősség az enyém lesz. Azt meg csak úgy vállalom szívesen, ha ezen nem spórolok/sem az anyagon. Viszont jól jön, ha kicsit megijesztik is az embert... inkább mint baj legyen...
Az építészetből mégis kikopott a "jó lesz az úgyis" szabvány.
Van, amikor a készet kell ellenőrizni és akkor a mérnök azt mondja, hogy határeset - ilyen időjárasban, ilyen talajon, stb elmegy, de (pl) nem lesz elég jó a hőszigetelés, a merevség (szélben nyikorogni fog az egész), stb.
a képen szerintem 5x15 van, és a tetején a gerenda ha megnézed dupla. tehát az kapásból 10x15. és még lehet hogy jön rá valami. a függőlegesek is a nyílások mellett meg vannak duplázva, triplázva.
a vázra direktbe rakni a kartont nagyon nem érdemes. amint a váz mozdul, minden reped, gyűrődik. kívül belül osb, és arra megy a karton vagy ami kell.
Ne viccelj már... ez még fészernek is gyenge, nemhogy bármiféle lakófunkciójú épületnek...
Amikor a 2000-es évek elején nagyon mentek a könnyűszerkezetes házak, és sima ács/asztalos összekalapált ilyeneket, akkor se lehetett ilyen piszkafákból épiteni. Most meg pláne nem.
10x15 a minimum a függőleges tartókra, max 60 cm-ként, és 15x15 a vizszintesekre. Valamint NEM RAKJUK RÁ KÖZVETLENÜL A KARTONT!!!
1-2 hónapja kértem tanácsot itt egy helyiség építésével kapcsolatban. Most egy sikeres kiújult gerincsérv után - jó nagy késéssel de nekilátnék.
Azóta már biztossá vált, hogy nem műhely célra lesz.Azaz hosszútávon esetleg lakhatónak kell lennie.
Az alap adott 5x4,7m.
Erre menne egy faszerkezetes (könnyűszerkezetes valami..)
Most csináltam egy skiccet- nem tuti meg hiányos, de csak hogy kicsit konkrétabb legyen.
10cm falvastagság kellene.Szigetelés lenne benne + kívül nikecell 10cm.
A tetető a régebben belinket "elemes" faház rácsos tartója lenne.Azaz sátortetős lenne a szerkezet.
Csak 3 oldal lenne, mert a negyedik a meglévő fala a háznak.
A "C" jelű felső gerenda (koszorú) elég lenne 10x5cm gerendából vagy kell a 10x10es?
Illetve bármilyen tanácsot szívesen veszek!
Egyébként gondoltam arra is, hogy az alsó koszorú meg a felső legyen vastagabb anyagból, hogy az
oszlopokból elég legyen csak a 2,5 méterest (5m kettévágva)venni, de sehogy nem jön ki. Csak 6 méteresből levágva a 2,7mx2... kicsit dühítő eldobni 60cm darabokat...
"használhat locsolómérőt, s így az év bármely időszakában locsolásra elhasznált vízmennyiség után a két közüzemi díj közül csak a vízdíjat kell megfizetnie."
hat nem tudom, hogy ok pontosan hogy csinaltak, de az latszik, hogy lehetett volna szebben is. Ez egyebkent nehez feladat, kevesen tudjak jol? Mit nem adnek egy profiert, aki tukorsimara tudna hozni az egeszet..
ja, a lényeg: egyedül dolgoztam, nem az egészet öntöttem ki egyszerre, hanem a polisztirol glett anyaggal előtte "szektorokra" osztottam, egy szektor majdnem 2x2 méter volt, átérte a kétméteres vízmérték, így a padlopont azzal tudtam szépen síkba elteríteni.
volt egy elég szarul betonozott teraszom (én csináltam, ezért bátran fikázom), a dunántúli dombság térképét akartam megmintázni, de nem lett méretarányos.
berajzoltam rá 40 centis négyzetrácsot és a rácspontokat beszinteztem (egy rövid és egy kétméteres vízmértékem volt hozzá), így nagyjából kijött, hogy hol van a legmagasabb pont, hová mennyi anyag kell a szintezéshez. tizenhat zsák padlopon kellett rá (64 ezer forint), plusz ahol a szélén volt hiány, ott előtte "szegélyt" kellett csinálnom (polisztirol ragasztóhabarcsból) hogy ne folyjon le. legközelebb kipróbálom, cementhabarcs + mapei folyósítószer milyen eredményt ad :-)
egy lehetséges magyarázat, hogy simítás közben a beton felszínére kivált (kevéske) vízben benne volt az adalék, ami a víz elpárolgása után rugalmas filmként odaszáradt.
mert nem vagyok meggyozve rola hogy meg tudjak csinalni, es a penznel most fontosabb hogy jo legyen. Ha pl elrontjak megint, azzal csak emelik a talaj szintet, amibol bajok lehetnek..
Sziasztok! Padloponoztak a lakasban, viszont ugy latom nehany foltban nem lett teljesen sima, vannak hianyos reszek. Nem nagy a kulonbseg, de azert eszreveheto, nehany mm-es, lathato is es labbal is erezheto.
A kerdesem, hogy ezt a kivitelezo rontotta el ugye, tehat ez nem normalis? Utolag lehet javitani?
Jaha. Pár éve én is jártam így (ez az elővásárlási jog szerintem régebbi), aztán a két hónap letelte előtt meggondolta magát az eladó, hogy mégse adja el. Mondjuk addigra én is meginogtam.
Kifüggesztés: azt jelenti, az ingatlan termőföld kategóriába tartozik, ezért regisztrált földművesnek, meg az államnak elővásárlási joga van, halandó csak úgy nem veheti meg :) Ezért ki kell "függeszteni", meghirdetni a jegyzőnél 2 hónapig, hátha akad valami paraxt akit érdekel és megvenné :) Ha nem akad, akkor még pár bizottság elrágódik rajta hónapokig hogy tényleg megveheti e az illető.. Fideszék 2014es törvénye.. A zártkertek is beleestek, de azóta hoztak módosító határozatot h idén év végéig ki lehet őket vonni egyszerűen és ingyen, utána szabadon adható-vehető
Ugyan nem szorosan építési kérdés, de kapcsolódik hozzá. Vettünk egy bontandó házat, elbontottuk, építkezünk, a szerkezetkész állapotnál tartunk. A vizet átírattuk a nevünkre, ivóvíz szolgáltatás van (1 db kerti csap formájában). A csatornázásra azt mondták az ügyfélszolgálaton, hogy arra majd akkor lehet szerződést kötni, amikor már odáig jutunk az építkezésben. Erre most megkaptuk az elmúlt fél éves vízszámlát és mellé egy másik magasabb összegűt az FTSZV-től "nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás" néven.
Ez szokásos, hogy az építkezés ideje alatt ilyet számolnak fel (a még lakhatatlan ház nem létező szennyvizére), vagy menjek reklamálni?
1-2 mm-ert, ?? Az semmi, szerintem az enyém a 10 centit is túllépte.
Volt kint a statikus!!
Azt mondta hogy semmi gond nincs a házzal, nyugodtan lakható. Szóban mondta, de majd küldi az írásos szakvéleményt is.
A tervezett faláttörésekre is igent mondott, illetve a nyílászáró cserékre is. Annyit mondott hogy lehetőleg faablakok legyenek az újjak is, illetve betonozni is lehet de hagyjak ki 5-10 centit a falnál. Ha meg tovább mozog akkor alá kell betonozni. Ennyi.
A tetőbe kell majd egy gerendát kicserélni a fedélszéknél mert el van repedve, mondta hogy fordítva rakták be és azért, nomeg ugye azért mert a ház egyik sarka annyit süllyedt hogy az ellentétes irányban eltörte a fedélszéket.
SZóval akkor nyugodtan aludhatok, biztonságos a ház. :-)
A falak ferdeségére meg annyit mondott hogy ez ilyen, így lett építve de repedés nem utal rá így nem is fog bedőlni egyik sem.
Pedig teleraktam a házat kívül-belül ingával, egy rajzszögre kötöttem cérnát, a cérna végére egy kulcsot. A rajzszöget a fal tetejére rögzítettem, az ellensúlyt meg lelógattam majdnem a padlóig. Így szépen kirajzolódott hogy mennyire egyenes a fal.
Van olyan fal is ami szépen egyértelműen nagyjából egyenes, de mint amiről a múltkor is írtam azok meg egyértelműen dőlnek.
Az alaprajzon jelöltem zöld nyilakkal a falak dőlési irányát, háromszöggel meg az egyenes falakat. A falakat mindkét oldalt megvizsgáltam "ingával". Vagyis amikor az egyik oldalt pl felfekszik a falra az inga, a másik oldalt meg pl 5 vagy 10 centire eláll akkor egyértelmű hogy meg van dőlve a fal.
Amelyik fal meg van dőlve az mind befele dől, igaz van válaszfal is megdőlve.
A statikus azt mondta hogy ezeket ilyenre építették és kész, de az ingákkal abszolúte nem is foglalkozott.
a bizalom jó dolog, de tegyél is majd érte :-) de nehéz okosnak lenni.
a házunk kb húsz éves. 2009-ben (oldalirányban, ház fala mellett) kiegészítettem a teraszt két méterrel. szép sík beton, vashálóval megerősítve -- de nem kötöttem össze a meglevő betonterasszal. tavaly ősszel megcsináltam az előtetőre az ereszcsatornát. idén tavasszal (tehát 7 évvel az elkészülte után) elkezdett süllyedni a terasz toldaléka. nem sokat, 1-2 millimétert, de a repedés azért jól felhívja a figyelmet. úgy tűnik, az erősen kötött, agyagos talaj, ami a terasz alatt van, elkezdett kiszáradni. a tanulság nem egyszerű, de hasznos.
Bízom benne hogy nyugtonmarad a ház a következő évtizedekre! Mint ahogy láthattátok, ebben az árkategóriában ilyenek vannak.
Olyan opció nem volt hogy minden jó, olyanok voltak hogy a tető volt a szar, a födém a szar, a falak vagy az alap vagy minden szar. De olyat nem találtam ami mindenben jó volt.
De még kifüggesztés alatt van tehát a sors még eldönti.
A hivatkozott szakműben úgy írják a vendégfal készítését, hogy elvésnek valamennyit a vályogfalból, hogy az új téglafal is elférjen a vályogfal alapozásán.Ezt jó lenne figyelembe venni.
Mert ha mellé + alá 80 cm ároktól nem szakadna le aláalapozáskor, akkor ha csak melléások akkor attól sem fog. Méterenként csinálnám, és még mindig biztosabb megoldás a vendégfal mint pl az aláalapozás.
Amúgy nem kátránypapír a vízszigetelése hanem valószínűleg valami folyékony anyaggal öntötték le a téglákat. Találtam az udvaron egy nejlonzsákot, belekövült karamellszínű valaha volt folyadékkal.
Az mi a fene lehet? Tehát nem kátránypapír, de nem is szurok mert láttam olyat hogy szurokkal vízszigeteltek a fal alatt.
Nade ez tudtommal egyik sem. AKkor mi a fene lehet illetve mekkora az esélye hogy 50 év után még vízszigetel?
Az alapnak a falnál szélesebbnek és legalább 80cm mélynek kell lennie. Ha te egy alapozás nélküli fal mellé leásol 80cm mélyen, szerinted mi történik a fallal?
De a vályogfalnak nincs alapozása. A vendégfal az amúgyis teljes különálló alapon van nem? Mivelhogy bent hajópadló van amit amúgyis kiakarok cserélni akkor elvileg járható út hogy bent a lakásban ások egy alapot, kibetonozom, majd arra rendes normál téglafal a plafonig. Így ha tovább süllyedne a főfal vagy esetleg kidől akkor rögtön átvenné a helyét a vendégfal. Csak ugye a szoba annyival kissebb lenne mint amennyit az új fal elfoglal.
Csak ezzel már tényleg majdnem ottvagyok mintha építenék egy újjat... :-(
De remélhetőleg a szakember azt mondja hogy nincs itt semmi gond, csak egy alap nélküli megsüllyedt ház és ez ezzel jár.
Amúgy sok helyen írják hogyha megsüllyed egy fal akkor az műszaki problémák sorozatát indítja el. Pontosabban milyeneket?
Mert amíg egy csupabeton ház ha megsüllyed ott tényleg reped-ropog minden. De a vályogházak ahogy megfigyeltem egészen drasztikus süllyedéseket képesek elviselni.
Egyik fele süllyed 30 centit, kivakolják a repedéseket és csókolom, a tető mint a hullámvasút de minden működik tovább. Legalábbis másoknál ezt látom.
Sőt láttam aki purhabbal fújta ki az óriási repedéseket. Azt is kibírta a ház. :-)
Bízom benne hogy én is kivakolom, deformálódott nyílászárókat kicserélem és utánna el van felejtve az egész.
Legrosszabb esetben is egy új vendégfal a régi mellé, aztán ha a régi süllyed vagy kidől akkor már ott a másik és no problém. :-)
De amúgy ez a vert falra is jellemző lehet?
" A vályogházak károsodásának vizsgálatakor fontos tudni azt, hogy a vályogfalak két jellemző tulajdonsággal rendelkeznek: teherviselő képességük kisebb az egyéb falazatokénál (beton, tégla), azoknál azonban lényegesen flexibilisebbek. Ez utóbbi miatt bizonyos alakváltozásokat, károsodásokat jóval később jeleznek, mit a merevebb modern anyagból épült falazatok, szerkezetek. Viszont ha a vályogfalakon már megjelenik a károsodás, ez jóval nagyobb mértékű, súlyosabb állapotváltozást jelez, mint a merev falazatoknál."
Ránézésre száraz a fal, vízszigetelés is van csak nem tudom hogy működik-e.
A felemás cserepet úgy kell érteni hogy a sátortető egyik oldalán ilyen cserép van, a másik oldalán meg amolyan.
Csak a kémény mellett ázik kicsit, esőben fentvoltam meg nagy vihar után is. A cserépközött még ki is vannak saralva porhó ellen.
Szóval a tető az egyetlen dolog a házon amire azt mondhatom hogy jó. :-) Fentről nem kap vizet.
3 helyiségben hajópadló van, abból 50 év alatt csak egyetlen egyben van kirohadva, a konyhában. Ott is csak ott ahol áztatták ( mosogató, hűtőgép). A hajópadló alatt homokágy.
Tehát ami alulról jön nedvesség sem sok.
Én csak a fal szerkezetének a hibájától félek, mertha vályogból lenne akkor nem lenne gond. De hogy nem vályog hanem vályog csak nyomokban van benne így a födémnyomástól félek hogy attól van a repedés hogy nem bírja el a fal.
De gondolom ezt a szaki megtudja majd mondani. Meg elvileg a falnedvességet is beméri majd.
- honnan tudod, hogy a fal száraz? Az egy dolog, hogy mi látszik és mit érzel. Pár évig fűtetlen volt a ház, 2o évesnél idősebb tetőhély ritkán zár, föleg ha felemás cserép van rajta
- ha a fal nem száraz, akkor a terhelhetősége az egytizedére csökken (áss egy gördöt nedves földbe)
- a tetőhély és a tetőszerkezet nyomja a falat, a sarkkötések nincsenek
"és a lehető legkevesebbet rákölteni ha össze akar dőlni."
Nade ez az összeakar dőlni dolog is érdekes. Mert lehet most megdőlt a fal, de lehet hogy ígymarad 100 évig. És ez a baj hogy ezt szerintem egyik statikus sem fogja tudni nekem megmondani hogy 100 év vagy csak 1...
Egyáltalán hogyan fog neki a statikus a vizsgálódásnak? A repedések rajzolata alapján kikövetkezteti?
Mindenesetre az alap mellett ások neki, meg bent is hogy rálásson hogy mennyire nincs alap. :-)
De ha nincs alap akkor persze hogy reped meg mozog...
Amúgy nagyon sok ház lesz az enyészeté a környéken is. Kihal a tulaj, örökösök távol, aztán az ilyen háznak elég egy eldugult eresz és végevan a dalnak.
De viszont az ilyen házaknál pl a stukatúr födémnél is minden mindenhova szögelve van. Tehát ha egy főgerendát elrágnak a bogarak vagy elrohad még akkor sem szakad le csak annyira megereszkedik hogy látványosan mindenki tudja hogy alá nem szabad állni.
Szóval ha kidől egy fal akkor jó eséllyel nem hal meg senki aztán csak vissza kell rakni és kész. :-)
Ezek a házak szólnak előre hogyha baj van:
Pl ilyen esetén mindenki tudja hogy bizony ez össze fog dőlni:
Itt is tudhatták hogy baj van mert aláfalaztak de mégis kiborult:
Itt a pincébe vezették a lefolyót, azt mondták nem volt előjele:
Ez lakatlan volt:
Ez lakott de nagyon vékony volt a vályogfal:
Itt fel sem ébredtek a lakók... de túlélték xd
De a fenti képen is látszik hogy a fal vizesedett és azért van a friss meszelés a fal oldalán.
Tehát jelen pillanatban nem vizes a falam így nem is várható hogy kidőljön. De ha vizes is lenne és ha netalántán kidőlne akkor is lesznek előjelek, illetve ha ki is dől akkor nem rántja magával a házat, mert a fenti képek többségél is menthetőek az épületek ha visszaépítik a falat.
Nincs ebben semmi ellentmondás. Vagy építesz egyet 30 millióért, vagy veszel egyet 15-ért, és felújítod még minimum 16-ért, de akkor sem lesznek egy szintten.
Ha folyamatosan újítod, mindig csak a gond van vele, monyákolás, kosz, állandó pakolgatás, állandó szervezés. De ha nem kapsz 30 misi hitelt egy házra, csak 10-et, akkor muszáj használtat venned, vagy 50 éves korodig a szülőknél laksz és spórolsz, vagy keresel egy olyan melót, ahol sokkal jobban keresel, és kapsz több hitelt, meg nagyobb keret is lesz a házra.
A legfejlettebb, legjobban fizető megyékben is kapni 500 ezerért házat. Végső megoldásként oda kell költözni, előtte meg keresni valami munkát. 0,5-1 óra max tömegközlekedéssel kis faluból nagyvárosba, de egy kisvárosban, ahol majdnem minden van, kapsz 2 millióért egy tégla vagy vályogházat. Vagy veszel pár százezerért egy kocsit, és jársz azzal dolgozni.
De sokaknak nincs más lehetőségük, csak a felújítás.
Régen amíg épült a ház, a tulajdonos a kert végében épített egy kis házikót, amiben meghúzta magát, senki sem csinált belőle gondot.
Épp most hallottam ennek a mai verzióját. Vettek egy lepukkant lakókocsit, elé leraktak raklapokat, arra rátették a felújítandó házban felszedett parkettát, majd fölé egy sátrat. Beköltöztek, aztán ház "kicsomagol", tető le, és hadd szóljon! Lássuk be, ez menő, mert parkettás sátorról utoljára a Harry Potterben olvastam. :-) (A terv része még, hogy a végén felújítják a lakókocsit, levizsgáztatják, és eladják.)
Ha a vita alatt a kvaanyázást érted, akkor én sem szeretnék vitatkozni :)
De kulturáltan lehet érvelni egy-egy dolog mellett, és a végén a legjobb megoldást közösen elfogadni, na úgy már vitáznék szívesen :D
Rengeteg lehetőség van, a legtöbb helyen illegálisan fúrt kutak vizét vezetik a csatornába, a vízművek ki tudnák szűrni, ha akarnák, de nem akarják. A település főutcáján látni, hogy az ereszből egyenesen a csatornába folyik a víz, ez elvileg szigorúan tiltott. Mégis ott van.
Ha az a legjobb megoldás, meg még alkudni is tud a házra, akkor persze azt kell választani, és a lehető legkevesebbet rákölteni ha össze akar dőlni.
:D a kulcsszó itt az, hogy hivatalosan :D papíron mi egy marha fejlett iparral rendelkező ország vagyunk. Egy kis településen szinte biztos hogy megengednék szerintem.
Mellesleg ha beköltözöl más tulajdonába, amíg nem okozol bűncselekményt, a rendőrség nem mehet be a magánterületre. Rengeteg lehetőség lenne az ilyen házakban, csak hát az építőipart segítik inkább, hogy új házak épüljenek.
Most csak az elsőt kiszúrtam, nyilván nem egy láda sörért fogják kiszállítani sem. Mindenki maga dönti el, de ha nincs pénzem egy házra, akkor ha lehet, nem veszem meg. Sokkal többe kerül egy régi házat normálisan felújítani, mint egy újat építtetni. De sokaknak nincs más lehetőségük, csak a felújítás.
Régen amíg épült a ház, a tulajdonos a kert végében épített egy kis házikót, amiben meghúzta magát, senki sem csinált belőle gondot.
Na ezért kell a hozzáértő. Én azt mondtam, hogy 10 évig még csak kibírja a tető, Kömkel meg azt, hogy ezt pár éven belül muszáj lesz cserélni... mondjuk utána egy sokkal jobb állapotban lévő másik tetőt cseréltünk le, de ez már más tészta :D :D :D
Ha meg alá kell falazni, alapot javítani, vízszigetelést pótolni, az marha nagy költség. És ezt nem láthatod előre, szakember is csak akkor mondja meg, ha kiásta egy-egy részét.
Tévhitek. Árterületre illegálisan építkeztek a rejtett erőforrások, jött egy kis talajvíz vagy árvíz, borult az egész, természetesen még ők voltak felháborodva. Vagy megindul a löszfal, egy-két házat majdnem elvitt már a tulajdonosokkal együtt.
Szakértőt azért próbálj meg szerezni.
A vályog statikailag nem homogén anyag, ezért nem szeretnek érte felelni az építészek. Külföldön gondolsz egyet, építesz egy vályogházat és kész, engedély sem kell. Persze itthon is lehet monyákolni, vidéken gyakorlatilag esélytelen hogy megüsd a bokád. Viszont ha sikerül, akkor nagyon fájni fog.
Hát csak óvatosan. Kíváncsiak vagyunk mi is, mit mondd :D
Az az épület is horror nektek ami vályog ugyan de pl egyetlen egy repedés sincs rajta? Mert vannak olyamn 70-es évekbeli vályogházak amiket annyira jól megcsináltak hogy nem süllyed, nem reped és szikrázik benne a véső.
Ezen a fórumon írta valaki hogy statikusként nem is vállal vályogházat?
Ezen van minden ami gyanús... de ellentmondásokkal, de szerencsére a hírekben sem láttam olyat hogy meghalt volna valaki mert rádőlt a háza.
Ellentmondás hogy precíz, gondos gazda volt a háztulaj, látszólag a kerítésre stb mindenre odafigyeltek de ennek ellenére szegényesnek tűnik az építkezés. Tehát felemás cserép, felemás tetőgerenda, áthidalók pl háncsolatlan kör alakú fa. Nomeg vályog helyett föld. Próbafúráskor hol csikorog a fúró hol pedig beesik. Szóval bármi lehet abban a házban.
Mindenesetre így a riogatások után, meg én is gyanítom hogy "valami titka van a háznak" hívtam egy statikust. Az első cég amit a google dob és a legolcsóbb is.
Sokat nem fog változtatni, max annyit hogy pl faláttörést, ablakcserét tervezek, és hogy ezeket hogyan díjjazná a ház...
A ház egyik különlegessége hogy ugye földből vertfal, de rajta nem ugyanabból az anyagból hanem több centi vályogvakolat belül is, de viszont ez elválik a földtől, tehát a repedések így alapból rejtve maradnak elméletem szerint, a falat kongatva több helyen hallatszik hogy üreges. Mert amíg vályogház ---> vályogtégla---> vályogvakolat és ez így mind egybe is tapad addig a földfal és a vályogvakolat már nem mozog annyira egyben. SZóval biztos vakarni fogja majd a fejét hogy most mi is van a házzal.
Ha megengedi, megosztom veletek is a szakvéleménye tartalmát.
Igen, külterület, tanya, amíg nincs a nevemen nem tudom átminősíttetni. Majd ha lejárt a részlet akkor lehet vele bármit is kezdeni papíron.
A háznak azok a legrosszabb részei amik a fényképeken szerepelnek. Amúgy kívül- belül nézve egy laikus szemmel teljes mértékben biztonságos.
Amúgy láttam már itt olyat hogy a vályogházról ledőlt a tető és már egy éve a szabad ég alatt ázik a ház. Még egyetlen egy fala nem dőlt ki.
Vagy olyat hogy megindult a fal kifele.. évek óta nagy dőlésszögben dől kifele, a repedésen belátni a házba... és még mindig nem dőlt ki.
Szóval a tévhitekkel ellentétben, nem dőlnek olyan könnyen ezek a házak.
Az tény és való hogy garancia ezeknél semmire nincs. Bennevan a pakliban hogy holnap összedől. De ennél sokkal nagyobb az esély hogy a következő 50 évet is kibírja.
Szerintem ha nem lesz nagyobb földrengés akkor nagy bizonyossággal a következő 50 évben is állni fog. Még akkor is ha semmit nem csinálok rajta csak alap karbantartás ( cserép visszatétel stb).
Az ilyen házaknál a bizonytalansági tényező a nagy. Mert állni fog HA nem lesz földrengés, HA nem jön feljebb a talajvíz, HA észreveszem időben a csőtörést stb stb.
Meg ha bevakolom akkor vagy leesik a vakolat vagy sem, vagy befülled vagy sem, ha betonozom akkor vagy penészedik vagy sem. Ez mind bizonytalan.
Szerencsére erre ilyen gondok ritkák. A konténerházra lehet engedély kellene de errefele mindent leszarnak, semmivel sem foglalkoznak.
Mint a múltkor is beküldtem a vályogházra új tető + tetőtér beépítés házilag kombót... kész horror az egész számomra is és senki nem szól rájuk. Amíg nem hal meg valaki addig leszaromság nagy ívben.
Szóval ha lenne pénzem nekem sem az engedélyekkel kellene törődnöm a konténerházzal kapcsolatban sem.
Itt nem kérnek engedélyt a bontásra, nincs elszállítva a sitt sem, itt magától eltűnik a cserép, majd a faanyag, aztán a vályogtégláknak is nyoma veszik.
A szomszéd háza is össze van dőlve, ha nekem kell pl egy kúpcserép mert az enyémet elfújta a szél akkor nem kell messzire menni.... Falun így mennek a dolgok. xd
Amúgy a házhoz tartozik egy majdnem ugyanakkora méretű kiskonyha, annak jók a falai ( vályogtégla fal), igaz a tető szar, de az épület mégsincs megsüllyedve. De áram van benne. Tehát ha pl kidől az egyik falam akkor át tudok menni a kiskonyhába amíg vissza nem rakom az eredeti falat.
Amúgy tudtommal senki nem halt meg azért Mo-on mert rádőlt a vályogháza.
Jó, statikus szemmel horror az ilyen ház az biztos, de az örökkévalóságig lehet gányolni.
De majd elválik ez lesz-e az enyém vagy sem, illetve ha tutira az enyém lesz akkor rámdől-e vagy sem.
Ablakot, áthidalót akarok cserélni szóval még hallotok majd rólam az biztos.
ok . ok. ez a konténer. De abból télen kifagy az ember.
De hogy mennyire ellentmondásos a helyzet.
Van a családnak majd Mo. közepén egy lakatlan ingatlana. Mezőtúr Karcag, Kisújszállás 3 szögben-
.
A telek 1500 nm, a ház kb. 120 nm. Van víz és csatorna, kétféle áram / 24 órás és vezérelt / sajnos vezetékes gáz nincs, Van viszont 2 db. cs. kályha
És a kutyának se kell.
Az említett körzetekben a meglévő lakások és házak 10 % -a lakatlan, eladásra vár.
A népesség lassan elhúzódik innen, azok akik a helyükre lépnek, azok teljesen ingyen laknának.
Volt a környéken egy megüresedett ház, megvette az önkormányzat, odaadta az arra "rászorúlóknak " , 4 év alatt tök lakhatatlanná amortizálták az ingatlant. Nemhogy az üvegezést pótólták volna, de az ablakszárnyak is eltűntek. Sima papírral vannak befedve a nyílások.
Ma reggel volt egy okító mese valamel'ik adón.
A lényege újrahasznosított vályogból építenek 42 nm -es egyenházakat és arra rászórúlóknak kiadják 3 150 ft/hó lakbértért.
Na és a 2,5 milliós házra mennyit kell költeni? Tudom, sokan semmit sem, egy-két generációt kiszolgálhat úgy is.
Ha stabil tégla lenne, akkor megérné, mert arra érdemes költeni. 2-3 millió hitelt még érdemes felvenni egy konténerre, még ha bukik is az eladáson az ember, akkor sem annyit, mint ha összedőlne a tömésház. Már ha tényleg dőlni akar. Konténer mellett meg fel lehet húzni apránként is egy kis tégla házat, vannak akik 5 éve építik.
De ki tudja, lehet még bérelni is megérné, valahogy úgy megegyezni, hogy x év után az övé lesz, addig semmit nem költ rá, utána meg lerombolja. Rengeteg lehetőség van.
Pl. elsőre ezt találtam, és még szinte keresni sem kellett hozzá:
20-as konténert (6 m x 2.4 méter) nagyon használtan fél milka alatt is meg lehet kapni, de az ugye csak 12 m2 nettó alapterület, és még igen messze van attól, hogy lakható legyen.
Lemezeket vernek be vízszintesen, nem? Meg lehet csinálni, csak pénz kérdése minden.
1 millió körül már kapni konténert (úgy tudom), akkor már azt teszek az ingyen telekre, én nem kockáztatnék, hogy rámborul a ház. Nyilván valamennyit rá kell majd költeni egy vert falú házra is, főleg hogy földrengések is voltak/vannak. Ha meg magától megáll még x évig, akkor is bennem lenne, hogy nem épp egy téglaház...
Vert falnak hívom én is, csak felmerült hogy nem-e favázas de nem.
Nekem csak azért éri meg mert részletfizetésre is adják. Amúgy olyan utcában van ahol ingyen is adtak már telket az önkormányzatnak csak foglalkozni ne kelljen vele... szóval ahhoz képest 2,5 misi drága, de vezetékes víz, gázkonvektor, áram van, ezeknek a bekötése is van vagy 1 milla újonnan.
Meg mint írtátok, ennyi pénzért nem kapok jót. Amiket beküldtem mind szar volt. Vagy a tető van szétrágva, vagy a födém akar leesni, vagy a falak akarnak kidőlni.
Amúgy még kifüggesztés alatt van, lehet meg is veszik előlem szóval még nem 100% hogy ez a ház lesz az enyém.
Ennél sokkal rosszabb állapotú házakban is laknak a faluban és rájuk sem dőlt rá a ház. Bízom benne hogy velem is ígylesz. :-)
A Te dolgod, hogy mibe fektetsz, de ezért max annyi pénzt adj amennyit a telek ér, ez a ház ha éppen rád nem dől értéktelen. Eladni nemigen lehet, felújítani pedig nem éri meg. Ha a szíved csücske és mindenképpen meg akarod venni lelked rajta de ezt innen megmondani, hogy mikor fog összedőlni nem lehet.
Az enyémet elvileg ezt úgy csinálták hogy zsaluk közé rakták a sarat és úgy döngölték meg majd emelték a zsaluzatot és így tovább. Tehát elvileg fa nincs benne.
De a 60cm-es falvastagság megvan.
De próbafúrás során ( igaz amíg le nem merült a fúróm) nem találtam favázra utaló jeleket.
Tehát föld, homok, agyag szalma stb keverékét döngölték zsaluk közé ház formájúra. :-)
25-30 évig használhatóak? Én úgy tudtam hogy az ilyen vályog meg földházak korlátlan ideig, tovább mint egy betonház használható ha nem kap vizet meg földrengést...
Sőt egy 60 centis falnak elvileg igen nagy az öntartása, nagyobb dőlést kibír mint egy vékony téglafal szerintem.
De faldőlésre nincs valami szabványérték? Úgy mint ahogy van födém lehajlásra is hogyha egy x értéket meghalad akkor meg kell erősíteni.
Szóval falra nincs olyan hogy vastagság, magasság, dőlésszög alapján kiszámolósdi hogy kiakar esni vagy bőven tartja magát?
Nem kaptál faszerkezetet? Kéne legyen, nem volt mire felverjék a sarat, ez nem vályogház, hiszen nincsenek 6o-7ocm falai.
Kéne építeni egy alapot neki, legalább 6ocm szélest és 6ocm mélyet. De, hogy támasztod fel?
Ezeket a házakat egy bizonyos ideig lehet használni, 25-3o évre saccolom- ez már kiszolgálta az éveit.
Szerintem összedőlhet egy földmozgástól, ha forgalmas az utca, akkor elég egy nehéz jármű által keltett rezgés is (ha az útnak sincs rendes alapja). Szóval életveszélyes.
Az eresz nem biztos hogy jó támpont lehet mert a túloldali tartófal meg van süllyedve és gondolom az az egész tetőt billentette.
Itt a kép, a nyilakkal jelölt fal az a fal ami meg van dőlve...
A vele szemben lévő fal pedig ami erősen meg van süllyedve, amin pirossal jelölve vannak a repedések. A középső válaszfal az a vastagságából ítélve teherhordó is lehet, na az egyenes, nem mutatja kiesés jeleit.
Ja és mégegy dolog, az utóbbi 6 évben két földrengésen is átesett a ház, lehetséges hogy a földrengés az oka mindennek, csak mivelhogy lakatlan volt így nem tudjuk hogy mennyi köze van hozzá.
A földrengés a környéken nem okozott kárt, kissebb repedéseket leszámítva, de volt ahol 40 centit megemelte a padlót ( 2 km-re a háztól). De a falu házaihoz képest minimális volt a kár.
Nem szokás ilyen tálcát készíteni faszerkezeteknek, mert vizes marad az tálca és a sturc (bütü vagy szálakeresztbe vágás) az oszlopon felszívja a vizet és elkorhad.
Több sebből vérzik ez az előtető.
Már 1o éves, azt írtad. Még 1o évig ez nem fog tartani.
Ha van lehetőseged szedd szét, takaríts le a régi felületkezelést flexre szerelt csiszólókoronggal (leszeded a megfeketedett réteget is, használj 4o-es papirt aztán 6o-as és 1oo-ast), felületkezeld újra (van egy első osztályú svéd viasz nevű anyag, ami színezhető is, nem is drága).
Cseréld ki a szarvazatot hosszabbra, hogy eltünjenek azok a toldások az oszlopokon, készítsz U alakú talpakat az oszlopoknak (5ox5ox5-ös laposvasból), amit menetes száral rögzítesz és old meg az visszatámastászát a szelemennek a fal felé. A visszatámasztást a következő képpen kell megoldani, ha polisztirén van a házon: veszel egy M12-es menetes szárat és heggeszresz rá egy 1oox15ox7-es fémtalpat.
Az egyik végét befúrod a falba, a szigetelésen kereszetűl és beragasztod Fischer gyorscementtel. A másik végére felakasztod az átfúrt 4ocm hosszú gerendát, amihez majd rögzited a fogópárat.
A fogópár nyomja a falat, egy menetesszár elég egy oszlopnak.
A repedt oszloppal meg a következőt kell csinálni:
Kivágsz belőle 2/3-adot hosszába egy jól megfent láncfűrésszel ( így a repedt rész kiesik) és ráenyvezel egy új 14x ? fát. Jó combos facsavarokkal felcsavarozod, amikor a ragasztó megkötött kicsavarod őket és kész.
Keverj fűrészport a ragasztóba.
Egy ács és egy segítség a bontást és visszaszerelést egy nap alatt megoldja, a felületkezelést meg Te kell megold- ha nekiállsz még egy emberrel, akkor délutánra végzel, elég aprolékos munka, de megéri.
A svéd viasz hamar szárad, egy óra melegben rétegenként. 2x kell rávinni, hívítás nélkül ecsettel.
Csinálj a ház köré egy zsinorállast (méteres palló cövekek és rászegezve colos deszka felfele egyes kannikkal, vizesslaggal beállítva). Vetitds át egy jó vízmértékkel a vízjegyet a házra és csapd össze jegyeket (csapózsinorral).
Mérj fel az ereszre a csapás szerint, ha meg van sűlyedve 1ocm-nél többet az eresz, akkor veszélyes.
Akkor alá kell falazni, a Te esetedben alapot kell készíteni a háznak.
Ha nincs megsülyedve csak pár centit, akkor így építették. De ha megvan, akkor a szembe levő tartófal fordítva van megdőlve- a teteje kifele.
Meg lehet csinálni, fel kell fogni egy 4ocm hosszú 14x1o-as gerendarabot a ház falára és egy palló fogópárat átkötni az oszlopon vízszintesen. A fogópár nyomni fog, tehát nem fontos, hogy milyen rögzítést kap a gerenda a falra.
Na emiatt lenne jó előre körbejárni a témát, mintsem nekiesni.
Még csak azt sem érzem hogy megfelelő anyagi alap nélkül állnánk neki, de így is tartok tőle, mert ahogy látom 1-2 ilyen tételen is plussz milliók (nem 1-2) úszhat el ahhoz képest amit az ember tervez.
Na de arra hogy rakjak aztán szigetelést? Az aljzatbeton, meg az utólagos terhelések hatására, majd szépen besüllyed az EPS100-as a rácsba? Aztán lehet beállítgatni a beton szintjét kiegyenlítővel?
Ha a falra úgy fel tudsz fordulni, hogy az aljzatbeton felső síkjáig beérsz a falba a vízszigetelés fölött akkor ne lyukassz hanem fordítsd fel és ott vidd át. Villanycsőnél azért vigyázz, ha sok a kurfli nehéz lesz behúzni. Ilyen esetben tegyél be eggyel nagyobb csövet.
Ha minden kötél szakad ki kell javítani az áttörést valami használható kencével.
Megmértem, 4cm-em lenne feljönni a falban lévő vízszigetelés és az aljzatbeton teteje közt. Az nem túl jó. Vagy átütöm a felhajtott szigetelést, de akkor nagyon körbekenem folyékonnyal...
Hónaljkötés: az a (ferde vagy íves) merevítő kitámasztás, ami az oszlopok és a rájuk helyezett gerenda között van.
Ha ezeket csak odacsavarozod (gyorskezű ácsok 180-as szeggel szokták megfogatni), akkor a szilárdsága pont annyi, mint a csavarkötés leggyengébb pontja, ami puhafában a fa nyomószilárdsága (ahogy a csavar oldala nekifeszül a fa rostjainak), keményfában a csavar nyírószilárdsága. Egyik sem túl nagy, főleg tetőszerkezetnél, ahol azért a szél elég rendesen meg tudja nyomni.
Ezért a rendes ácsmester kis fészkeket vés a hónaljkötések végénél a gerendába, úgy, hogy azokba szorosan menjen a hónaljkötés. Utána persze csavarral is megfogatja.
A repedt oszlop tartja a toldást. A laposvas kivül van.
A laposvas felmehet akkár a feljebb is, egészen a második ferdén elvágott oszlopig és befúrsz 3db. M12 menetes szárat.
Van egy keresztbog a 14x14 oszlopodon, azért repedt el.
Ha a keresztbog alá és felé is fúrsz egy M12-es szárat, az kiváltja a gyenge keresztmetszet.
Excentrikusan terhelted az oszlopot, mert a szelemen sokkal beljebb van mint az oszlop alatámasztási pontja. Ott keletkezett egy nyomaték, amit a keresztbog nem bírt.
De ha kivastagítod az oszlop a szelemen felé (azaz befelé) az segíteni fog.
Az is jó amit Jenő írt, de a pántokat elkészíteni elég munkás. Kell 6 derékszögű hajlítás a pántra. Aztán, ha mégsem szorít akkor ékelni kell.
Az előtető eleve hibásan van ácsolva, mert a szelement a tető nyomja a ház felé. A szelemen be van szapolva az oszlopokba, azaz vinné befele az oszlopokat is.
Kellett volna készíteni egy visszatámasztást a szelementől a ház fala felé, minden oszlopnál, de legalább a két végénél. Pl egy fogópárat, amit egy 14x14 csutak tartana felfogva a falra.
Tudott valamit aki készítette, mert tett egy visszatámasztást a szarufákhoz a ház fala felé, csak rossz helyre tette.
Asszem rövidre szabta a szarufákat és az eresz nem fért be, azért lett a két befele felszerelt oszloptoldó az oszlopra erősítve.
A hónajkötéseket amúgy kármizni kell, hogy érjenek is valamit.
A szerelőbetonra akkor nem rögzítetted a csöveket?
Több réteg azonos vastagságában azért gondolkodtam, mert kevesebb lesz a maradék, ha csak egyféle lap van.
A szerelőbetonom teteje lejjebb lesz, mint a falban lévő vízszigetelés, így fel kell hajtani a falon. Ha a falban lévő szigetelés alatt lenne a csövezés, akkor azzal fel kell kanyarodni valahogy a falra.
5cm-ben elférnek a csövek, fölé pedig annyit teszel amennyit akarsz, akár 20cm-es szigetelést is, nem kell, hogy a két réteg egyforma vastag legyen. A szerelő betonon kellene lennie a vízszigetelésnek és fölötte kellene menjenek a csövek. Nem látom, hol lyukasztanád ki a vízszigetelést.
Vágj be a belső felére egy 14x?(1o) oszlopot, ami folytatása lefele a ferdén elvágott oszloppótlásnak és kivülre készíts 5ox5-ös laposvasból egy hosszú alátétet. Két M12.es menetes szár kell átfúrva neki.
Nézem, ez tök jó, de ha mindenhová a padlóba vinném a vezetékeket, akkor rengeteg helyen lyukasztanám ki a vízszigetelést. Ha a szigetelés tetején viszem, talán nem kell, de ezt még ki kell mérnem.
Vagy maradok a hagyományos kialaktásnál, ahol szükséges, ott meg elviszem a padláson a vezetéket. Persze akkor meg a légtömörségre kell jobban figyelni.
Ilyen kevés szigetelés került a padlóba, vagy nem volt egyforma a két réteg? Gondolom érdemes egy olyan vastag réteget alkalmazni, ami a védőcső átmérőjével egyezik.
Én symalen csövet használtam. A szigetelés 2 rétegből állt, az alsóban vezettem a csöveket, a felsőt telibe ráraktam. A szigetelést sehol nem kellett sérteni.
A csavarrra vonatkozóan egyetértek, pántból több is kellhet. Próbáld ki egy radíron, nyomd össze és nézd meg hol vastagodik a legjobban. (középen) Pánt oda kell ahol vastagodik a radír is, meg oda ahol meg van repedve. Látatlanban 4-5 pánt kellhet.
Hogyan szokták a padló alatti szigetelésben elvezetni az elekrtomos vezetékeket?
- A szigetelés tetején, vagy egy közbenső rétegben?
- Védőcsőben? ha igen, milyenben?
- Ha a falnál a vezeték a fal vízszigetelése alatt köt ki, akkor ki kell lyukasztani azt, gondolom. Ez így természetes, és folyékony szigeteléssel kell megoldani az áttörést?
- A vezeték/védőcső meleltt érdemes valamivel kitölteni az üres helyet?
Az úgynevezett régiméretű (15ox3oox8o vagy 15ox32ox 6o-as) az értékes, azzal lehet csak összeszőni a műemléképületek falazatát a repedéseknél. Abból is az, ami peng amikor megütöd. Az kemencének is jó. Pirosan izzik és mégse reped le.
Most bontottunk le két legalább 5 tonnás kéményt, téglánként, maradt vagy 5 köbméter ami nincs elégve, úgyhogy egy ideig lessz miből falazni.
Amikor a exkavátor lehuzza a falat, csak azok a téglák maradnak egyben, amik használhatók.
Ez 20-30 cm-ként békázott réteges tömöritést jelent, jellemzően murvával vagy más hasonló jól tömörithető töltőanyaggal. Magyarul kurva drága.
Nekem van most egy épületem, ahol korábban alatta pince volt, és most sima földszintes házat akarnak. A pince nagyobb volt, mint a mostani ház lesz, igy a feltöltésre rárakott lemezalap sem megfelelő. Emiatt az épület alapozása 4 méter mély lesz...
Ezt nem tudtam, köszi neked is és a többieknek is.
Sejtettem, hogy a pincefeltöltés problémás ill. csak extra költség lenne vele, de ennyire macerásnak nem gondoltam.
A jól tömörített feltöltés mit takar egyébként?
Topikolos, köszi előre is.
KömKel, ha nem gond megkeresnélek privát mailben. Amint látszik, egyelőre még csak a 0. lépésnél tartok, vagyis annak összekalapálásában, hogy mennyibe is kerülne ez az egész, milyen feltételekkel tudunk belevágni az egészbe. De a kezdeti lépésektől függetlenül komolyak a szándékaink. :)
A szomszédban most bontottak el egy házat. Nem volt túl nagy, de volt kis pince, meg tetőtérbeépítés. Ha még aktuális, hétvégén ha összefutok a tulajjal, megkérdezem, mennyibe került. Viszonyításnak jó lehet.
A téglával az van, hogy ki kell válogatni és le kell takarítani.
Ha valóban eladható, értékes tégla, akkor pucolás nélkül is elviszik és fizetnek érte. Nem annyit, mint a pucolt, válogatott, rakatolt tégláért, de pénzt adnak érte és most ez az előny.
ha nem akarsz pincét, és a bontási hulladékkal töltöd fel a helyét, akkor megoldás lehet a törmelékkel feltöltött részre teherhordó vasbeton födémet terveztetni. így aztán, ha alatta meg is roskad a feltöltés 5-10 centit, akkor sem fog megmozdulni a padló. lehet, hogy olcsóbbra jön ki, mint elhordani a sittet + feltölteni földdel, kaviccsal + tömöríteni stb stb.
Nem ingyen gondoltam a feltörést, válogatást sem, de azzal együtt csak olcsóbb, mint vinni. Legalábbis ahhoz az árhoz képest amit írtál... Mert előtte még én is úgy gondoltam jobb géppel zúzni és elvitetni mindent. Nem vacakolni.
Egyébként törni az elvitelhez is kell a betont úgyis, nem? Vagy az nem elég ha maradna?
A feltöltéshez nem sittet gondoltam, hanem a tört betont.
Az alapos dolgot nem értem: A jelenlegi pince helyén lenne az új ház alapja is. Tehát az alaphoz nem igazán kéne ásni, inkább csak tölteni... viszont így nincs mivel.
Bár azért kérdeztem, mert nem kicsi a ház. Plussz a teljes pince-feltöltést is gondoltam, hogy költséges lehet.
Egyébként ugyanott lenne kb. az új ház is, tehát az új alap ásás és a régi pince bontása/feltöltése így azért félig ütné egymást. Ami kijön onnan beton, azt a töltésnél nem lehet felhasználni?
0l0: Elvileg tömör tégla, tehát hasznosítható lenne.
De most első körben a fullos bontás nagyságrendi ára érdekelt volna. Próbáltam utánanézni, egy pince nélküli, sima kockaházra azt találtam, hogy 1M alatt megáll. Ez ugye jóval nagyobb+pince, de laikusan azt gondoltam 2, max 2.5M körül ezt is ki lehet hozni. És akkor erre jöhetne rá, ha van menthető, eladható vagy felhasználható anyag.
Az sem lényegtelen, milyen anyagból van a falazat.
Ha véletlenül tömör tégla, akkor a rengeteg sitt helyett jól értékesíthető, hasznosítható bontott tégla termelődik ki.
Egy haveromnál az egyik társaság százezrekért bobcatezte-konténerezte volna el a pincefödémet, egy másik brigád ennél olcsóbban lebontotta kézzel, és százezerért eladták a téglát, ami kijött belőle.
Ha az oszlopnak van 6x6cm-es része ami végig repedésmentes akkor nem olyan tragikus. Ezzel együtt is célirányzatos lenne összepántolni és a repedést néhány csavarral összefogatni. Csavarok távolsága 30-40 cm, átm.=5mm. A csavarból vékonyabb is elég lenne, a fa miatt kell ekkora.
Ha át van repedve az oszlop az nem jó. Hogy mennyire nem jó az függ az oszlop keresztmetszeti méretétől, terhelésétől, meg némileg a hosszától is. Az előbbiekről jó lenne tudni valamit. Az biztosan nem árt ha összehúzzák az oszlop részeit.
A cserepet, lécezést, a tetőszerkezetet és az épületasztalosságot kézzel kell lebontani, ha a földszint felett fafödém van, akkor azt is (a használható faanyag kiválasztásával).
Persze neki lehet állni ezeket is nagy exkavátorral lehúzogatni, de abból baj lesz.
A többit egy buldoexkavator megoldja, persze kell neki emberi segítség is.
Az alapokat ki kell fodítani, a pincénél is, a pince alaplemezét is ki kell ásatni.
Sacc per kb. 3o kocsi sít (4oo tonna), 4 nap buldóexkavátor bérlés és 6x12 óra munkadíja 5-6 munkásnak (ezek közül 2 szakmunkás).
Kell 2 vagy 3 kocsi, ha a telep ahova a bontási anyagot viszik messzébb van, hogy az exkavator ne várjon.
A pincét muszáj földdel feltőlteni, de az új alap ásánál mindig marad annyi.
Értékesíteni a bontádból csak a faanyagot lehet.
Hát cégesen... 16.ooo euró+áfa.
De ez attól is függ, hogy hol van a ház és mennyibe kerül a sit eltüntetétése. Ha egy nagyvárosban, akkor ennnél több is lehet.
Szeretnék segítséget kérni. Lassan elkezdenénk a kádárkockaházunk felújítását, de sajnos a kivitelező, akivel eddig egyeztettünk, mégsem vállalja. Ismer valaki megbízható, jó és nem túl drága szakember(eke)t, aki vállal munkát a XI. kerületben?
Ennél a 2009-es tűznél mi történhetett, hogy a tűz 1 emelettel feljebb jött ki a házból? És hogyan került oda fel? Vagy hogyan lehetett volna ezt megakadályozni? Sejtésem szerint a pozdorjaborítású strang lehetett az egyik tettes, ami meggyulladva a fölötte levőt is beizzította a csövek felőli oldalról.
Mindenről szól a cikk, csak erről nem említenek semmit, meg arról, hogyan lehetett volna elejét venni. Szegények ki se tudtak menekülni. Nyilván a lakás alaprajza is sok kérdésre magyarázatot adhatna.
- ha mar fel van rakva a homlokzati hoszig, 2 cm ratakarassal a kavara, akkkor is meg lehet normalisan csinalni a ral szalagos ablakbeepiteset. Eredetileg csak kivul akartam, de attol felek mar csak belulre lehet majd felrakni...
- padlofutesnel a csovekre milyen vastagon lehet/kell az esztrichet tenni? Azt gondolnam, hogy minel vekonyabb legyen, hogy a cso hamarabb le tudja adni a hot, vagy esetleg direkt jo, ha elobb a beton futjuk fel???
Keretek. Derékszögű, négyzet, tégalap. Négy-nyolc oszlop, lécekkel összefogva. A lényeg, hogy a szél ne döntse el, és elválassza a kutyát a többitől :D (nem dönti fel, tudja hogy ha akadály van, azon nem mehet át).
Alá a talajvíz miatt ment XPS meg a terhelhetősége is jobb. Az aljzatnál ott ahol nagyobb terhelés ment rá, kandalló, lépcső, válaszfal, fürdőkád ott az aljzatbeton alá is XPS ment.
A másik unortodox megoldás az volt, hogy az ytong válaszfalat az aljzatbetonra tettem, ami ráadásul fűtött. ( alul felül 8-as vassal bevasaltam az aljzatbetont ezeken a helyeken és 1m-es sávban XPS van alatta. Még hajszálrepedés sem lett sem a falban sem a bekötésénél az elmúlt 2 évben. A lépéshang nem érdekelt, de sokkal egyszerűbb volt nagy tereket egyben betonozni mint helyiségenként szenvedni vele. a villany és egyéb csövekről nem is beszélve amit így simán tudtam az EPS/XPS szigetelésben vinni.
Kombináltad az egyenes és fordított rétegrendet? Alá XPS, fölé EPS? Ez miért lenne jobb?
A kőműves esküdözik, hogy jól meg tudja helyben kevert betonból is csiálni a két réteget. Nem tudom. Lehet, az aljzatbetonnak hozatnom kellene bekevert anyagot, még rágódom rajta keveset...
8mm falicsempének négyzetmétere hasonló súlyú, ha 15x15 és ha 9ox3o-as. Ha a csempe több mind 12mm-res, akkor nagyon odafiggyelnék a gk rögzítésénél vázra.
4ocm közökkel szerelt vázra, nem túl magass gk fal duplán kartonozva ezt is elbírja. Nem árt egy-egy ua beiktatása méterenként.
Ha hasas a nagy lap (és vastag), akkor a gk engedni fog. Van üvegszáll erősítésű, azt szerelnék a vázra. Használj szuper flexibilis ragasztót és fésüld át a csempét és a falat is. Várj pár percet és utánna ragazd fel. Vigyázz, mert visszavenni nehéz lesz.
Ha az éleket gérbe vágod, akkor keress egy nagy dölthető vizesvágót, mert másképp nem lehet megcsinálni.
Én most a nyáron kaptam olyan olasz csempét, aminek voltak belső és külső sarokelemei 2x2 cm-resek.
Ilyen nagy csempénél a falak függője és a sarok derékszöge tökéletes kell legyen. Lézerrel meg kell nézni és kijavítani, ha kell. Gyári alú élvédőt ne tegyél mert csúnya a nagy lappal.
Jól alapozd le a felületet, hogy ne kapja ki a nedvet hamar a ragasztóból.
Én teljesen unortodox megoldásként a szerelőbeton alá a döngölt tükörsima felületre XPS-t tettem, két rétegben a rétegek alatt és között csúsztatórétegnek vastag építési fólia, a tetejére is fólia és erre ment a szerelőbeton. Így jobb lett a hőszigetelés és a talajvizet is távolabb tudtam tartani a betontól.
Az otthoni kézi keverés ritkán jó, ha jó is gyakran feleslegesen drága, deponálni kell az anyagot és ritkán elég a sima "sóder" amiben minden van az agyagtól a szikláig. Jobb kihozatni a kötéskésleltetett száraz betont amihez már csak víz és képlékenyítő kell. Vibrálni kötelező de ésszel ha túlvibrálod feladja a cementpépet és alul marad a kavics. A túlvizezés is ugyanilyen káros, ezen segít a képlékenyítő. Ökölszabályként ha egy receptúránál a képlékenyítő miatt vagy más okból tudsz spórolni a vízzel erősebb betont kapsz mint amit a receptúra kiadna kisebb repedési hajlammal.
Ha teljes felületen alá van támasztva és nem töltöttél be alá semmit csak a kavicsot amit betömörítettél nemigen fog az süllyedni, falakat nem raksz rá max. gipszkartont így a vasalás inkább csak a repedések miatt fontos, a vízszigetelést pedig rugalmasan ésszel össze kell kötni a fal alatt levővel, hogy ha picit mozog is ne tudjon elszakadni, esetleg réskitöltő duzzadó szalagot használni ha a talajvíz magas.
Szerintem csak akkor van esély ha a (léc)váz osztása közelíti a csempe méretet. A nagyméretű lapoknál a hőmérséklet változás okozta méret változások különbsége okozza a legnagyobb problémát. 15x15 cm-nél ez még elenyésző.
