az szerintem biztos, h nem olyan eredmenyt fognak mutatni mint a foldon. lehet, h az inga v giroszkop nagyon lassan elfordul, de lesz egy helyzetuk, amibol nem fognak kiterni es ez a fold forgas sikjaval parhuzamos irany. tehat nem a hold forgasat, hanem a fold B reszecske mezojenek anizotropiajat fogja kimutatni. ez szerintem a fold eseteben is letezo jelenseg, csak a fold forgasa sokkal intenzivebb es elnyomja ezt.
ahogy a fold forog forgatja maga korul a B reszecske mezot. a foldtol tavolodva a B reszecske retegek kozott nyiroero lep fel. vagyis a tavolabb levo reteg le akar maradni a kozelebbihez kepest. a B reszecskek feluleti rezgese ezt gatolja, mint egy surlodasi eri. a foldtol tavolodva a surlodasi ero csokken es a B reszecskek kozotti ero no, vagyis egyre jobban el tudnak egymashoz kepest mozdulni a retegek.
ebben a kozegben van a hold. ha a fold forgasi sikjaval parhuzamosan nezzuk, akkor a fentiek alapjan, a B reszecske mezo es a hold relativ elmozdulasa a foldtol valo tavolsaggal no. vagyis az ingara/giroszkopra nagyobb ero hat a foldtol tavolabb mint a kozelebbi helyzetben. ez az ero elforditja oket nagyon lassan, de csak addig, amig be nem all az az allapot, hogy az inga lengese/giroszkop forgasi sikja pahuzamos lesz a fold forgasi sikjaval, mert ilyenkor nincs kozelebbi tavolabbi allapot, hanem allando tavolsagban lesznek a fold forgastengelyetol.
ez a hatas, vagyis hogy egy forgo objektum kozeleben levo objektum kulonbozo oldalaira kulonbozo erok hatnak a B reszecskek sebesseg kulonbsege miatt, tereli be az objektumokat kozel a kozponti objektum forgassikjaba, tartja fenn a keringesuket, forgatja oket es allitja be a keringesi tengelyt.
a holdat is megforgatna ez a hatas, de ennek ellent tart az asszimetrikus tomegeloszlas, vagyis a gravitacio a hold korteformajanak dundi reszet tartja a fold fele. de ahogy valtozik a hold keringesi sikja a fold forgassikjahoz kepest, valtozik a ket hatas aranya, ezert billeg a hold.
Köszönöm kedves cseik a korrekt és alapos! válaszodat. (rád mindig lehet számítani... ! :) ;-)
"ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni."
Hmm... Ez érdekes, de 'egyenlőre' hiszek neked... ;-)
De azért --'pontosításul'-- megkérdezném, hogy 'akkor most szerinted az van', hogy ha a Holdon elvégeznék az "ingás", a "giroszkópos", és az ú.n. Corioliseffektus*-os 'forgás tesztet', akkor azok nem olyan eredményt 'fognak adni' mint itt a Földön, magyarul: nem lehet velük kimutatni a Hold, 'tengely körüli' forgását - mert az nincs ?! ;-o
hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog,
Ez a cseikfizika zagyvasága. A Newton-törvények egészen mást mondanak az erőkről.
korabban mar megtettem, de a kedvedert megint leirom ;)
az eddig felhozott ervek es peldak mindegyike a hold latszolagos mozgasarol szolt.
ha a fold rendszerebol nezzuk, akkor a hold latszolag nem forog.
ha a nap rendszereben nezzuk, akkor latszolag forog.
viszont a latszat nem a fizikai valosag. a fizikai valosagot az mondja meg, hogy milyen erok vannak jelen a rendszeren belul. vagyis ha letezik a hold reszeire vagy a hold kozeleben levo mas objektumra hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog, ha nincs ilyen akkor nem forog. fel kell menni es ki kell merni. ez tobbek kozott azt is el fogja donteni, h a mozgasok latszolagossagara alapozott elmelet helyes vagy sem.
az en DEU elmeletemben a mozgo objektumok magukkal viszik a B reszecskek egy reszet. ez igaz a forgasra is. vagyis a foldnek van egy olyan B reszecske mezoje, ami majdnem ugy viselkedik a foldhoz kepest, mintha a fold abszolut allo lenne, az ebben a terreszben levo objektumok mozgasat ehhez a B reszecske mezohoz kepest kell megitelni. de ez csak magyarazat, nem bizonyitek.
a csillagaszok szerint a galaxisok es csillagrendszerek mozgasat befolyasolja a kozepponti objektum forgasa. ezt ranezesre is elfogadhatjuk. az altrelben is van a teridonek olyan parametere, ami a forgo objektum gravitacios mezojeben hat az objektumokra. egyik sem magyarazza a valosagos mozgasokat teljesen, de extra feltetelekkel (pl sotet anyag) elfogadhato.
a legutobbi urfelvetelek meg bizonyitjak, h a feketelyuk megporgeti a korlotte levo teret, vagyis a belezuhano anyag bespiralozodik.
vagyis a lenyeg szempontjabol mindegy, h melyik elmeletet vagy tapasztalast vesszuk alapul, az biztos, h egy forgo objektumnak letezik egy vele forgo tere (most ne vitazzunk a ter fogalman) ami mint a termeszet altal kijelolt, egyetlen viszonyitasi rendszerkent mukodik a benne levo objektumok szamara, azok mozgasat ehhez viszonyitva kell megitelni.
ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni.
" Hogy éppen ugyanakkora legyen a Hold tengelyforgási ideje, és a keringési ideje, azt sehogyan sem lehet beállítani, mert a kettő független egymástól. "
A Hold nem gömb alakú, hanem körte alakú. Ez biztosítja, hogy mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk.
"Szerintem ebben a Napnak nincsen szerepe. De ha minden mindennel összefügg, akkor esetleg... ;) "
Nem "esetleg", hanem biztos!, hogy "minden mindennel összefügg", csak ugye az "összefügg"-és 'mértéke', és módja! olyan gyenge és/vagy 'többszörösen áttételes', hogy az 'egyszerú-destrukt-tipusú' elmék ezt nem ismerik fel/'tudják elképzelni', ezért számukra ennek a lehetősége csak a 'vigyori', "esetleg... ;)" ;-/
De igen, a Hold "valos tavolodasa" a Földtől logikusan összefügg azzal, hogy "mi miatt lassul a Hold.” Mert ahogy a múkorcsolyázó amikor 'pirulettezik' (forog), akkor ha 'behúzza' a karját, akkor felgyorsul a forgása, ha pedig 'kiengedi' a karját, akkor lelassul a forgása, úgy a Hold is ahogy távolodik az 'őt', a pályáján "rángató" Földtől, (a Nap felé, egyre távolabbi lesz a 'kettős pálya'... ;) úgy egyre lassul a "forgása a Föld körül". ;-)
"Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell ! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell ! A jószándék kevés ! Több kell: - az értelem! Mit ér a hűvös ész ?! Több kell: - az érzelem ! Ám nemcsak holmi érzés, de seb és szenvedély,"
"Azt is leírja az elméleted, hogy milyen az ha 'túlkompenzáljuk'? Erre kíváncsi lennék."
Vagyis hogy, hogyan lehetne antigravitációt csinálni ?! ;-)
Háát... szerintem 'valahogy úgy', hogy kellene 'szerkeszteni', egy olyan e.m. sugárzó 'hajtóművet', ami nem csak 'a ma ismert' transzverzális e.m. hullámokat sugározza ki magából, hanem ú.m. 'teljes e.m. spektrumú sugárzó', vagyis az előbbi mellett longitudinális és! torziós e.m. sugárzást is kibocsájt. (hogy milyen erősségben, frekvenciatartományban és 'arányban' 'az még kutatás kérdése', de még az 'alapkutatás' is hiányzik /longitudinális és! torziós e.m. sugárzás/ a 'kommersz'/'civil' szférában --nem tanítanak semmit ezekről, az egyetemeken..!--,
de a 'katonai', 'háttér-hatalmi' kutatások,
már biztos 'előbbre járnak' - 'természetesen'... ! ;) ;-/
Egy ilyen, 'megfelelően erős', 'teljes e.m. spektrumú sugárzó' 'hajtómű',
a vonzó (sic!), gravitáló-ellen-test felé irányítva, 'felemeli' a 'szerkezetet',
