Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
Rád ugyan nem alkalmazható ez a kifejezés, de téged mindenképp el szeretnénk űzni, Lajoska. Mikor csomagolsz és húzol el az USE beli (párizsi) putrisorodra?
Csak az a gond, hogy már most olyan mennyiségben vannak muszlimok (mert nekem másokkal nincs bajom) az EU-ban, hogy egyrészt már gondokat okoznak, másrészt a jövőnk nem túl fényes.
Önmagában az EU-val nincs baj, és ahogy haladunk előre az időben, egyre többen osztják majd a V4-ek álláspontját. Az ellenérdekelt felek meg nyilván a pánikkeltésben érdekeltek, hadd sikoltozzanak.
Semmi gond, elég világosan látszik, hogy a Károly körút- Rákóczi út - Erzsébet körút - Király utca térsége ideális a migránsok befogadására, mert igazi tolerancia-szigetet jelent a fasisztoid Budapest tengerében.
A népszavazáskor belengette a kormány, hogy úgy tessék szavazni, hogy ahol migrácspárti lesz az eredmény, azok a települések kapják majd a migrácsokat, ha helyzet lesz.
Nem is értem, mire volt a felháborodás. Tényleg nem értem. Ha nem tetszik szeretni a migrácsokat, akkor miért nem tetszik ellenük szavazni?
Mint már itt is írtam, én EU párti vagyok, de ha pénzbüntetést rónak ki az olyan országokra, akik nem hajlandóak mások, felhívásuk ellenére elkövetett hülyeségének átvállalására, akkor én is azt mondom, hogy inkább éjünk szegényebben az EU-n kívül.
Kijelentő módban beszélsz hülyeségeket. Innen lehet nagyot pofára esni.
Szeptemberben lejár a hatálya ennek a kvótabaromságnak, értelmét veszti az egész.
Komolyabb szakértők szerint (tehát nem rólad beszélek) hosszasan elhúzódó vitákra lehet számítani, de az kizárt, hogy Magyarországra jogellenesenrá lehessen kényszeríteni olyan emberek befogadását, akiket mi nem akarunk (tehát nem a köcsög hazaárulókról beszélek).
Nem változtatta meg a főtanácsnok az előterjeszését. Pont. 1294 menekültügyi eljárást kell lefolytatnunk, komoly pénzbirsággal kényszeritik ki az itélet végrehajtását!
Öcsisajt, hatékonyság: Már majd két év telt el 2015. szeptember 5.-e óta, s az EU még semmit nem tett a migráncsinvázió ellen (nem az elosztással kellene foglalkozni, hanem az EU-határoknak az EU alapszerzödésben lefektetett védelmével). Söt, azóta szervezetten, nagyüzemi m´don folyik a migráncs sáskák importja az EU-ba, úgyhogy itt szó sincs egy "hirtelen jött terhelés felold´sáról", mint ahogy atról a német médiákban írnak. Az EU alapszerzödése sehol sem tartalmazza a kötelezö migráncssimogatást.
Összesen hét pontban foglalkozik a főtanácsnok a magyar keresettel, és azt javasolja a luxemburgi bíróságnak, hogy utasítsák el a pert.
Az érvek nagy része szakjogi, jogtechnikai jellegű, arról szólnak, hogy amit a magyar kormány a keresetében eljárási hibaként kifogásol az valójában rendben van. Megfelelő volt a döntéshozatal menete, mindenkinek kikérték a véleményét, akinek ki kellett kérni.
Egy érv viszont érdemben foglalkozik a menekültkvótákkal is. A magyar és a szlovák kormány azzal érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem jelentenek megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint igenis alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a létező hatékonysági problémákat éppen az okozza, hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadják be menekülteket. (via Bruxinfo)
Orbánbasi szépen hozat egy határozatot, melyben kijelölnek egy területet a Dohány utcában, ahová Mészáros Lőrinc cége felépíti az első befogadó-állomással kombinált menekültszállót.
