Bár legalább ötször olvastam az Életművészt, de nem tűnt fel egyszer sem ez a szó, sőt tegnap végigfutottam a hetedik fejezeten (Az esküvő elmarad), de még mindig nem találtam meg.
A horhos és morotva szavakról pedig azt hittem Te találtad ki őket, mert olyan szavakra volt szükség, amelyek úgy hangzanak, mintha létezőek lennének. Ezek szerint tévedtem.
Cecilke, a Le Lomboseau kávéház az eredetiben "Bleke's", ami elvileg tulajdonnév lehet, de ugyanúgy ejtendő, mint a "bleak" melléknév. Ez utóbbi magyar megfelelői: sivár, kopár, barátságtalan, zord, puszta, kietlen. Ha Wodehouse-nál egy kávéháznak ez a neve, akkor azt szerintem érzékeltetni kell.
Ami pedig a Sally kalandjait illeti, valóban ez a legkevésbé mulatságos az összes Wodehouse-mű közül, amihez valaha közöm volt. De "amúgy" nem rossz regény – ha más szerző neve állna a címlapon, ha eleve nem várnánk el tőle frenetikus röhögtetést, akkor talán jobban meg tudnánk állapítani a könyv valódi értékét. Én így is megszerettem a főszereplőt és a többi karaktert is.
Nem tudod esetleg - már ha nem üzleti titok - a kiadó mi alapján választja ki, melyik regényt dobja piacra? Vagy már minden jobb regény megjelent????????????
Tökéletes az infód, nagyon prímán főznek a Látóképi-csárdában. Van ott egy vasúti megállóhely is a semmi közepén.. (az is Látókép néven fut) A vonat megáll keresztbe az átjárón !!!! A "csehó" pár száz éves....
Lehet, hogy geográfiailag kimutatható magasságkülönbség a terepen, de gyakorlatban ha körbenézel, mintha egy asztalterítőn állnál. A horizontig elláthatsz...
Egyetemi kriminalisztika tankönyvben volt példa a krimináltakikánál a gyanúsított leleplezi önmagát tárgykörben: "... a bűncselekmény időpontjában a szegedi hegyek közt bicikliztem..." (a terhelt amúgy féllábú volt...).
Barátnőm is Debrecenből származik, így tudom, hogy Debrecen nem is olyan sík. Állítólag a Nagytemplom tornyának teteje egy magasságban van a Látóképi csárdával (erről gőzöm nincs, hogy tényleg így hívják-e, vagy én értettem félre, az a csehó ami a 33-as mellett van a vasúti átjárónál). Mit szólsz, milyen művelt vagyok?
Köves
Bármelyoket is csinálják azok a hegyek, Debrecentől legalább 100 km-re csinálják, innen úgyse látszik. Minek erre egy külön szót kitalálni? Erre felé egy 20 m-es domb hegynek számít....
Ezentul sasfüllel :)) - tényleg, a fülünkre mit mondünk? - járok A városban, mert az elmúlt években nem figyeltem a helyi tájnyelvre eléggé, túlságosan lekötött a cííívis ízés :)) Szoboszlóig szaladok, ha meghallom "pízt" brrr. ennyi í a világon sincs :))
Azt hiszem, az Életművészben azért nem tűnt fel a szó, mert ott a sztori sokkal jobban lekötötte a figyelmemet, mint a Sallyban(ben). Továbbra is elég gyengének tartom.
Köves
Herb és Köves, köszönöm a tájszótári kutatást! Kicsit meglepő, hogy a Sally kalandjai-ban feltűnt ez a szó, Az életművész hetedik fejezetében nem, pedig abban is benne van (sőt használtam a még meg nem jelent, Öröm az ürömben című regényben is). Ez is olyan szó, amely nálam egy könyvben csak egyszer fordulhat elő. Valóban ritka, de azért (a Magyar Értelmező Kéziszótár mellett) szerepel az aktív szókincsemben, és másokéban is. Kosztolányinál egy versfordításban a felhők dalmahodnak, költő barátom pedig épp ezen a héten élőszóban használta, amikor telefonon beszélgettünk.
Köves kérdésére: olyan helyzetre nem emlékszem, hogy szótárból kerestem volna elő valamely meghatározott stílusértékű szót. Inkább olyan eset fordult elő, hogy maga a szó megvolt, és a szótárban azt ellenőriztem, jól emlékszem-e a jelentésére. Ilyen például a Dinamit bácsi 9. fejezetében a cserény. A Psmith Amerikában 22. fejezetében is volt ilyen szöveghely. Idézem. ”Ember, te nem hallottál Stewart Waringról?” – ”A név halványan ismerősnek tetszik, mint az, hogy horhos vagy morotva. Rémlik, mintha ismerném, de mégsem mond semmit.”
Felütöttem az Új Magyar Tájszótárt, abban is benne van. Állítólag Mezőtúr, Debrecen, Hajdúszoboszló vidékéről származik. Most már ezt is tudom.
Emsworth, ha esetleg elárulod a műhelytitkot, ilyen szavakat széleskörű műveltségedből fakadóan magától értetődően használsz, vagy dolgozol, amíg megtalálod? Szeretem magamról azt hinni, hogy széles a szókincsem, de ez a kifejezés tejesen új számomra - mindamellett roppant tetszik.
Köves
Vajon velem van a baj? Eza Sally kalandjai valahogy nem fexik nekem. Eddig még egyetlen Whouse könyvnél sem tapasztaltam, hogy időnként kikfordul a kezemből és elalszom rajta. (Persze az is belejátszhat hogy némileg lázas vagyok.) Valahogy hiányzik belőle a derű, a kedélyesség. Az a fejezet, amelyik Sally leveleiből áll, meghaladta az erőmet.
Az egyetlen eddigi érdekes rész a "dalmahodtak" kifejezés. Emsworth, ez a te szüleményed, vagy tényleg van ilyen szó?
Köves
A tömeges érdeklődés hiánya miatt megadom a megfejtést: a következő, magyarul megjelenendő Wodehouse-regény (Öröm az ürömben) eredeti címe: The Luck of the Bodkins. Érdekessége, hogy az idei edinburghi fesztiválon látható volt az e regényből készült zenés színi komédia, amelyet David Wood és John Gould dolgozott át színpadra.
Youwine és Köves tippjei nem találtak. Segítségül elárlom, hogy a könyv első mondatát már idéztem az 557. levélben. Híres, sokat emlegetett kezdés. A regény egyik főszereplőjét egyébként már ismerjük a Viharos idő c. regényből. Családneve szerepel a könyv eredeti címében.
Happiness in Üröm - ez elég satnya poén, de ilyen szinten nem vagyok otthon angolul (sem).
Csá
Köves (már megint nem fogja tagolni, de most azért sem érdekel )
örömmel tudatom, hogy elkészült a következő Wodehouse-regényfordítás. Kiadója a Geopen, a tervek szerint még az idén megjelenik. A könyv magyar címe Öröm az ürömben. De mi az angol címe?
Bocs a késői reakcióért, de nekem is hasonló a véleményem a többi fordítóval kapcsolatban. Főként a szleng kifejezések fordítása bosszant. Olyan szavakat használnak, amelyek nem illenek az adott időszakhoz.
Cecilke válasz az OFF-ra: én nagy rajongója vagyok a Perry Mason történeteknek. Azt hiszem az össszes Magyarországon megjelent könyvet olvastam.
