Szerintem a mai elterjedt jelentésének kialakulásához közrejátszott a szerkentyű szó is, mivel annál rövidebb és valószínűleg a ketyere lehet az alap, mint egyfajta kattogó, ketyegő óraszerkezet, melyet csak a finomkezű órásmester ismer, s nem a kérgeskezű, földeken dolgoskodó ember.
Sajnos az etimológiai szótárak nem foglalkoznak a ketyerével, pedig a Kugliban 56.000 találat adódik. Talán az ketyegő órák -, mely a laikusok számára egy ismeretlen szerkentyű, egyfajta műszer előkép - elterjedésével alakult ki.
A kütyü szónak van még egy jelentése, a TESZ 2. jelentésként közli: 'a csődör hímvesszejének bőrhüvelye". Ez a jelentés az első jelentésből vizuális analógia alapján levezethető.
Van egy olyan érzésem, hogy a "kütyü" eufémia, hiszen nem ritka, hogy közelebbről nehezen meghatározható tárgyak láttán felkiált a szemlélő: "mi a lófasz ez?"
Ugye, eleve nem a kütyüt kéne keresni, hanem a ketyerét, amiből jön (szerintem). Az pedig nagyon sanszos, hogy a ketyeg (percegő hangot ad) szóból jön.
Én a kütyüt szűkebb értelemben ismerem, nem elektromos, csupán elektronikus és elektronikai készülékekre használom, ezeken belül is a kisebbekre (mondjuk kb. téglánál kisebb méretűekre).
Kérdés: honnan eredhet és kb mikor terjedt el a kütyü a mai értelmében, ti. hogy mindenféle elektromos biszbaszt értünk alatta. A TESZ ismeri a kütyüt mint tájszót, és mint a magvak hüvelyét határozza meg. Ez a jelentés olyan messze van a maitól, hogy én inkább véletlen egybeesésre gyanakszom.
Itt az asszonyra mint állapotra - "asszonyi állapot" kell gondolni? (gondolom, hogy még nem az alán szó űrnő jelentésénél, hanem később a férjezett állapot kifejezésére lett akkor alkalmazva)
Nem onnan, hogy anno az asszony tulajdonnak számitott. Na most a tulajdont annak idején jószágként vették számba. (ebbe a kategóriába tartoztak úgy az állatok, rabszolgák... - élőlények, mint a tárgyak) Szerintem valahonnan innen indult az asszonyi állat megnevezés.
"Engem a Balaton földrajzi név eredete érdekelne, figyelembe véve azt is, hogy a tó neve az ókorban még Pelso, ill. Pelissa volt. Ha már itt tartunk, hogy került egy Balaton nevű falu a Bükk-hegység nyugati lejtőjére?"
Darwintól. És ugyanígy a férfiúi állat is. Hisz mindannyian állatok vagyunk, a biológiai értelemben, és Darwin óta nem húzunk vonalat az ember és a többi állat között, az "ember" csak olyan kategória, mint a "farkas", "medve", "bolha", azaz nem diszjunkt halmaz a kettő, hanem az ember az állat részhalmaza.
A seemingly impenetrable mystery overhangs the life of Tyndale during the interval between his departure from Worms and his final settlement at Antwerp. His literary activity during that interval was extraordinary. When he left England, his knowledge of Hebrew, if he had any, was of the most rudimentary nature; and yet he mastered that difficult language so as to produce from the original an admirable translation of the entire Pentateuch, the Books of Joshua, Judges, Ruth, First and Second Samuel, First and Second Kings, First Chronicles, contained in Matthew's Bible of 1537, and of the Book of Jonah. The Authorized (King James) Version was based heavily on Tyndale’s work. His Biblical translations appeared in the following order: New Testament, 1525-26; Pentateuch, 1530; Jonah, 1531.
Ez azt írja, hogy Tyndale a latinból dolgozott... (Én hiszek neked is, mivelhogy abszolút nem vagyok jártas a területen, csak ez is egy nézet, hogy teljesítsük a képet).
Az Etymonlineról: Among the other important sources consulted in this compilation are the Oxford English Dictionary (second edition), the Barnhart Dictionary of Etymology (1988), and Etymologisches Wörterbuch der Englischen Sprache (Ferd. Holthausen, Leipzig, Bernhard Tauchnitz, 1927). I used John Ayto's 20th Century Words (Oxford, 1999) and the Dictionary of American Slang (Robert L. Chapman, 1995, 3rd ed., which despite its title embraces many Britishisms) for the most recent evolutions in the language. And for navigating the back alleys of English I had as a lantern the always delightful Dictionary of Buckish Slang, University Wit and Pickpocket Eloquence.
Hát, nem sok maradt meg abból a Mongol nyelv nem-mongolisták számára c. tanegységből (meg még kb. fél tucat szó és feleannyi rag), de erre azért jó :-)))
Ezt a büün nem a mongol bő ejtésű, hagyományosan "böö" transzliterációjú 'sámán' jelentésű szó mongol -n birtokos képzős alakja, ellipszises értelemáttéttel 'sámá(ok)nak a (vallás)a' útján "ihletődött" ennek a Máté Imrének?
