Szerintem ezt úgy készítették, hogy a koszorúvasalásba bekötöttek egy gerendát: még 3 szál vas kell,
pár hosszabb kengyel, egy fenék és két oldal a zsalunak- alátámastás 2 deszkából ácsolt T. Könnyű megcsinálni.
Aztán arra szerelték ezt a heraklit szigetelőlapot, vagy hogy hívják. Csak az az érdekes, hogy a gerenda rövid.
Hogy a koszorú együtt dolgozzon a gerendával, a vasakat vissza kellett volna pipázni a koszorúba.
Egy-egy Z-be meghajlított vassal, amit bekötnek az alsó sór vasba.
Nagyobb házaknál és 1.5 méter feletti nyílásoknál én se használok kerámia áthidalót, hanem bevasalok, akkár egy 5ocm-es gerendát a koszorúba. De akkor az áthídaló legalább 1.5-2 téglát nyúlik át a nyíláson mindkét oldalon. A felső 25cm-be a gerendába ugyanaz a vasalás mind a koszorúba.
Nincs ott nagy gond, valamit nem értettek meg a redőnydoboz helyének kifalazásánál.
A bejárati ajtó és a mellette levő ablaknál látszik, hogy a hídlás a két nyílás felett egyforma, asszem élére van állítva két kerémia áthidaló, aztán lapjára egy másik a doboznak.
Annak amúgy semmi értelme nincs (hiszen ott van felette a koszorú), kellett volna csinálni egy feneket a koszorúzsaluzásnál helyette, abba tenni egy darab XPS polisztirolt, négy dübellel. A dobozt meg rögzíteni az élére állított áthidalókhoz.
Az ytong faragás után prímán bevakolható fagyálló csemperagasztóval, aztán simára smirglizhető, majd héra prémium konyhafestékkel gyönyörűszép fehérre festhető. :))) Kész is a willendorfi vénusz koppincs. De csak azért mert ezek voltak éppen itthon kidobás előtt. Filóztam még a fehér olajfestéken is, csak abból nincs szórakozni való mennyiségem, újat meg sajnálok rá, pedig azzal a milói vénusz születhetne meg.
Tető-kérdésem lenne, tanács kellene. Adott egy sima nyeregtető, fóliával, ellenlécekkel, és náddal a szarufák közt. A ház tetőteres, használjuk is a fenti szobákat. Párazáró fólia nincs, belülről rétegelt lemez a borítás a szarufákra szegelve. Néhol csálén áll.
Netes okoskodás útján kiderült, hogy a fólia a cserepezés alatt nem páraáteresztő(kinézetre silverflex). Ugyanakkor az ellenlécezés megvan. Belülről megbontottam egy helyen:
Az egyik szarufán látszik vmi mókolás. Namármost, több ember látta már a házat, vételkor statikussal is megnézettem, meg még 2 hozzáértőbb személy is megnézte, mind azt mondta szemre, hogy a tető jó, cserepek jók. Ezzel szemben ma volt itt egy ács, aki szerint xar az egész és le kell bontani, új szerkezet kell.. (azt azért hozzátenném, hogy egy kissé túlbuzgó ezermesternek tűnt, aki autótól kezdve a mosogépig mindent szerel, házat épít, hőszigetel-de nem dübelez :), stb ).
Én nyilván nem akarnék komplett tetőcserét(illetve akarnék, ha tele lennék zsével.. :) ), a kérdésem az volna, hogy szerintetek ezt így meg lehet mondani hogy látott 2 szarufát? Egyébként nem gondolnám hogy gombás vagy bogaras lenne, de sose lehet tudni. Ez egy nyaraló volt, télen nem volt használva, szal nagy pára gond nem lehetett. Tehét én alapból csak héjalás lebontásában, fólia cserében és hőszigetelésben gondolkodtam, nem komplett tetőcserében. MIkor szükséges feltétlen komplett tetőcsere? Olvastam, hogy még a xar szarufát sem cserélik feltétlen, hanem kijavítják(kivágják, betoldanak stb)
Belülről rétegelt falamez borítás van, de úgy berakva, hogy azt sztem még a belső falazás-vakolás előtt rakták fel, aztán arra "építettek". Mintha átmenne a válaszfalon is, és vastagon rá van vakolva az oromfalnál is.
Használtam nem pisztolyost is, és ezt cáfolnám. Általában a műanyag cső vége szárad be utána már ugyanúgy nyomáson van a cucc, a beszáradt részt pedig facsavarral ki tudtam húzni.
2x jártam úgy hogy beljebb is levegőt kapott akkor le kell venni a műanyag csövet és a flakon tetején látható a megszilárdul purhab és egy kisebb facsavarral ezt is ki lehet húzni (és gyorsan visszarakni a műanyag csövet).
De a vége felé megértettem hogy kell használni :), mert ki volt alakítva egy műanyag csőr amire vissza kell hajtani a csövet és ekkor légmenetsen záródik.
A pisztolyos csak a jobb adagolhatóságban nyújt előnyt, szerintem tekintve, hogy mennyi kell vehet nyugodtan kézit.
Fából készült garázsnál milyen korlátok vannak az elhelyezésre? A szomszédtól kell valamilyen kötelező távolságot tartani? Az előkertbe benyúlhat? Stb.
Az elmúlt években két hab volt, amit osztatlanul ajánlottak ezen a fórumon
Tytan Styro 753/Uni és a Soudal Easybond S.-reesett a választás, mert az volt a sarki boltban és nem kell hozzá pisztoly (3évente 1x használom, nem látom a pisztoly+tisztító értelmét, még ha hígítózok akkor sem nagyon)
De ha nem bízol a habban, akkor Purocol vagy Sikabond T2, pur alapú, PE-n kívül ragad mindenhez
Miért repedhet meg a glett ha egyszer hálót húztam alája?
Öntapadós hálót vettem, de nem tapadt rá a falra, ezért húztam alája is glettet,ebbe simítottam bele. Lehet az a gond, hogy glettbe simítottam bele és egybe átrepedt?
10 centi vastag háló, azt is keresztbe húzkodtam, úgy, h 30centi kb.hálózva.
A házunk homlokzati hőszigetelése előtt szeretném a talpszelemen melletti teret EPS-sel kívülről leszigetelni. HA 6 cm-es EPS-t rögzítek a szelemenhez, akkor az EPS külső síkja egy síkban lesz a mostani falsíkkal. Így utána mehet elé a homlokzati hőszigetelés.
Gyakorlatilag a szarufaközöket szigetelném ki vele.
Tudtok abban segíteni, hogy milyen módszerrel lehetne az EPS-t a szelemenhez rögzíteni.
Ragasztani habbal szerintem macerás lenne fához. Ráadásul 30 méter hosszon elég sok hab kellene.
Hallottam róla, hogy van fához direkt ilyen csavar, de még sosem láttam.
nem kell nagyon beleásnod :-) a legyeknek a szennyvíz nem jó, nekik a sűreje kell. a szokásos háztartási szennyvízben nem tudnak megélni, azzal csak annyi a porbléma, hogy meglehetősen büdös.
nem tudom, szabad-e még egyáltalán szikkasztót építeni.
Értem, akkor vegyek kesztyűt és ássam bele magam a témába. Ahogy az ittenieket ismerem csak lyukas lábost találok, nem rolexet :-D
Szóval szikkasztónak ássak lyukat nem jó a gödör. Mintha piripócson laknék :-D De egyszer elérek a szomszédig és megoldódik a porbléma, ja az nincs is, csak probléma, de az rengeteg.
Ha vannak a környéken fecskék, akkor csak néha locsold be, hogy tudjanak benne költeni a legyek.
Megörököltem egy pottyantóst, egyszer lámpával belenéztem, az egész felszíne MOZGOTT a nyüvektől. Egy doboz hipóra (látszólag) fittyet hánytak, egy hétre rá rájuk szórtam két fandli cementet, szép egyenletesen. Megkötött nyüvestül. Utána ment rá a föld.
Egyébként egy régész kutató mesélte egyszer, hogy a középkori várak egykori pottyantói számukra kincsesbánya. Ezek ott úgy néztek ki, hogy a várfalból kifelé épült maga a hely, onnan esett a fal tövébe (vagy várárokba) aminek kellett, és ide dobálták a mindenféle tönkremnet holmikat, lyukas lábast, stb. Mivel ezek többnyire puhára estek, általában egészen épségben maradtak, a régészeknek nincs más dolga, mint óvatosan kiásni. Kérdeztem, nem nehéz? Dehogy: finom porhanyós humusz.
Alulról és oldalról nem vizesedik, csak beázik, az jut el mindenhova. Ott a linkelt kép, milyen az ha alulról vizesedik. Láttam kb. 100 eladásra váró ilyesmi öreg házat életemben, hárommal közelebbi kapcsolatba is kerültem, nem a levegőbe beszélek.
Nincs ötödáron, de nyilván olcsóbb, mint az ottani ingatlanok, de annyival viszont nem olcsóbb, hogy egy komplett kívül-belül "újraépítés" beleférjen.
És nagyon nem mindegy, hogy pl. csak tetőt kell csináltatni vagy ahogy itt felhívták rá a figyelmemet alulról is vizesedik - vagy nagy eséllyel oldalról is vizesedik...
Á dehogy! csak át kell törölgetni az ablakkávákat, és máris összkomfortos beköltözhető. Gondolom ezért adják ötödáron a valóban beköltözhetőkhöz képest.
a budimra keresek megoldást. Tavaly vettem a kertet, van benne egy budi, olyan rendes pottyantós de jo reg nem hasznalhattak, mert a hazban van azert WC :) Elbontanam a falait, de a gödörrel mi legyen? Lehetne azt arra használni hogy belevezetem az esővizet? kb 1 m-re van a teteje a felszintől gondoltam olyan szinten teszek oda egy csatornacsövet, és mivel téglabudi, belebontom a sittet, teszek rá geotextilt, és a felső fél méterre földet. igy lenne helye a belefolyó víznek elszivárogni és nem tellne meg. Szerintetek ez életképes? Azt nem szeretném, hogy megteljen és a cuccos esővíz visszaköszönjön. Vagy csinaljak valami fedelet rá akácból és ugy temessem el? akkor nagyobb marad a szabad térfogata. Köszönöm
Mivel rákérdeztél a tetőre is ( "Szerintetek egy 25-30 nm alapterületű házon mennyibe kerülhet egy teljesen új tető? " ) Talán a felső részről is valami info lenne ? Vagy eleve olyan borzalmas, hogy az ingatlanos nem merte feltenni ??
Maga csak a tető is egy komplex szerkezet. Lehet csak a héjlás a rossz, de lehet az egész.
Meg kell tekinteni először az érdekeltnek, majd egy szakembernek is.
Nem egészen, a tetőhöz keményen hozzá kellett nyúlni. A sárgerenda megadta magát és csúszott szét az egész tető. Igaz, hogy főleg a kémények mellett ázott be, máshol kevésbé.
A mennyezet a beázás ellenére is igen jól néz ki. Nálam az egyik szobában 30cm-t belógott a plafon. Sárfödém stukatórozva. Leszedtem a saralást, eltávolítottam mindent, csak a gerendák maradtak. Mindegyik gerenda kapott két oldalról 25x5 cm-es deszkázat mentes szárral rögzítve fél méterenként.
Előtte hidraulika emelővel odáig emeltem a gerendákat, hogy jól álljanak a rajtuk lévő szarufák.
Alulról gipszkarton, a gerendaközökbe kőzetgyapot, a tetejére geotextília.
Szerintem ázik ez mindenhonnan. Annyit valószínüleg megér mint a telek. Esetleg telekár - bontás. A felújítás költsége erősen függ attól, hogy a végcél az lakás vagy nyaraló és attól is, hogy milyen szintig. Nem lesz olcsó normális szintre. De npersze ez csak néhány kép alapján. Nem szabad elfelejteni, hogy a hirdetésben az eladás tárgya a lehetséges legelőnyösebb módon van bemutatva.
Most találtam erre a fórumra, nagyon megköszönném, ha tudnátok segíteni.
Adott egy 2 szintes, pici nagyon régi eladó ház (nyaraló), 2x25 nm, amiről ilyen képeket tett fel az ingatlanos. Nem utaznék el megnézni sem, ha a felújítás túl nagy feladat (anyagi ráfordítás) lenne. :-(
Elkezdtem utána olvasni, miről ismerhető fel, ha vizes a fal, stb., de nem vagyok szaki, nem biztos, hogy azt látom, amit kellene a képek alapján.
Tudnátok abban segíteni, hogy a képek alapján ez most átvizesedett fal lehet? Kellene alulról is vmi szigetelés? Milyen árban van az ilyesmi?
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy felülről is beázhat. Szerintetek egy 25-30 nm alapterületű házon mennyibe kerülhet egy teljesen új tető?
Végül is nem jött össze a vétel, 400ezren vitatkoztunk/alkudoztunk. Ez kb a , szerinte jó tető, javítás ára.
Hirdetésben szerepel egy közös falba épített cserépkályha is. Kérdeztem , ezzel hogy fűtsek, merthogy nincs kémény. Persze kivágnám a fenébe, nem akarok én azzal fűteni, de kifogásnak ez is jó volt
Villanyórát elvitte a szolgáltató. Új villany bekötés kell
Mindenre azt mondja, azért annyi amennyi
Ha a hirdetésben szerepel valami hiba, rendben, de mindezek a helyszinen buktak ki
Lehetne mondani mit szarozok ennyi pénzért, de sok "szőr " volt ezen kívül is a házon. Ha becsületesen rendbetenném rámegy erős 3 millió, ha nem több
Igaz még mindig a kerületi jellemző árban lenne.
Ba@a a csőrömet mert egyfelöl megőrültek az eladási árakkal, másfelöl mindig akad madár aki nem látja részletesen a műszaki problémákat és végül megveszi
Várok egy hetet. Ha eladják , eladják, ha nem, előfordúlhat hogy belevágok, mert nem tegnap óta keresgélek házat és kezd elegem lenni belőle.
Nekem egy bizonyos szempontbol kellene/kellett volna nagyon
1m2-re a munkadíj 4000Ft és 1m2-re az anyag 1000Ft. Anyagban a fóliázás és az esetleges bádog anyag is benne van. EZ akkor igaz ha csak léccsere van
ÁFA-rol szó sem esett hogy vele vagy nélküle
Viszont én tudom hogy lesz ott még kis pitty-putty
Egyelőre csak az eladóval való alkudozás miatt kellett, hogy egy jó hozzávetőleges árat tudjak, mert szerinte semmi, csak meg kell erősiteni a "tetőt". Aha! :)
Befejeztük a lakásunk felújítását és a tetőtér beépítését, és most szeretnénk rá használatbavételi engedélyt kérni, plusz a lakótér növekményt átvezetni a földhivatalban. Egy ikerházról van szó, papíron társasház, albetétekkel. Mivel volt egy, a helyszínrajzon szereplő, de általunk engedéllyel elbontott előtér a főépülethez csatolva, ezért kell csináltatnom egy épületfeltüntetési vázrajzot egy geodétával, eddig tiszta sor.
Az építéshatóságnál viszont azt mondták, hogy a tetőteret is fel kell méretnem egy geodétával (???), mert a földhivatal csak így fogja átvezetni a megnövekedett területet. Na, a geodéta, akit kérdeztem, erről semmit sem tud, neki is utána kell néznie, azt mondta. Változott ezügyben valami mostanság, vagy a geodétától kell megválnom, esetleg a hatóság nincs a helyzet magaslatán? A tényleges megvalósulásban az eng.tervhez képest minimális eltérések vannak csak, max 10-20 centivel ment odébb 1-1 fal, ahogy a szarufák meg a tetőszerkezet kiadta jól.
Előre is köszönöm, ha segítetek kicsit tisztábban látni!
Remélem ezt kiszámolták, mert a fűtőelem rá szerelve egyenesen egy hőhídra.
Időegység alatt a betonból köbméterenként 1 fok hőmérsékletkülömbségnél eltünik 18oo kJ, a levegőből
meg 1,2 kJ. Ha a betongerendák az épület oldalain csak egy kicsit is hőhidasok, elég komoly vesztességek lesznek.
OK hogy felteszünk 3ocm közetgyapottot a homlokzatra, de a felső spalétra az ablaknál a VB gerendához mennyit? Szóval oda is illene 15cm közetgyapott, vagy kiszerelni az ablakokat konzolokra.
Nem biztos, hogy igaz amit írok, de én amit láttam tervezve, mindig volt hőszigetelés a fogadófelület és a fűtőszállak között.
Olyan erdekesen van fogalmazva, vagy nekem van meg nagyon reggel, de nem igazan tudom ertelmezni.Most a 4000ft munkadij anyaggal?Az 1000ft pedig lecezesnel csak anyagdij?Ott munkadijat nem irt?
akkor az egy angyali főnök. a szokás hogy munkaidőn kívül csökkentett hőmérséklet van. viszont ha ilyen lassú és nem túlméretezett a fűtés, délutánra melegszik vissza minden a fűtetlen éjszaka után.
A könyvelőm is ilyen korszerű mennyezetfűtést csinált az újonnan épült szárnyba. A dolgozók meg sorsot húztak, hogy ki menjen át oda és ki maradjon a padlófűtésesben, mert hősugárzóval kellett melegíteni a lábukat hogy le ne fagyjon. De majd elmagyarázzák az okosok hogy a merketing felülírja a fizikát.
Tető topikban csak vita megy azért irom ide, talán nem teljesen off
És tudom, távolrol árat mondani....
Szoval adva van egy fél konty tető ami erősen hullámos, nyilván cserépléc csere
Vegyük úgy hogy 10m hosszú ás 5m széles, 230cm a magassága, a konyt rész olyan 3m hosszú lehet. Azért csak 10m mert a szomszéd háza felett jó a lécezés és amugy is...
52m2 a ház
Ha jól számoltam 18 cserépléc van egy oldalon, ugyanannyi a másikon és az 5m-es részen is, de az ugye felfelé rövidül
Nem is az anyagár az érdekes
Mennyi lenne jó közelitéssel a munkadíj
cserepek le, cserépléc csere, valami fólia és vissza a cserép?
Arrol nem beszélve hogy bizonyára hivatalosan engedéyköteles, sőt ha a szarufához érnek, már tervezés is kell/ha jól tudom/
Persze vigyek szakembert
Csak egyelőre az árban nem tudunk megegyezni, a házat nem lakják, ingatlanos meg elzárkózik attol hogy szakemberrel nélküle odamenjek és nézelődjünk
Érvelnem kellene a felújítás költségével
Érthetetlen, nem kikerülni akarom, mert amugy is aláirtam a papirt hogy ott jártam, sőt kétszer ott jártam
Nekem minden szempontbol jó lenne és akarom is ezt a házat de nem a meghirdetett árért, mert szó nem volt hibák sorozatárol amit nem emlitek itt
Olyat nem célszerű csinálni, hogy hol kívül, hol belül van a hőszigetelés. Egyszerűség kedvéért úgy kell elképzelni a házat mint egy akváriumot. Belül teleöntjük vízzel. (meleg) A lukon kifolyik. A víz (meleg). Kis lukon kevésbé, nagy lukon jobban. A kis luk az tényleg nagyon kis luk. Amellett a hőhídnál penészedik is. Erre az esetre nehéz olcsó ÉS jó megoldást találni.
Hát remélem a bádogos megoldja... nekem most a szigetelés lenne a lényeg, hogy hőhíd ne legyen!Sajnos eléggé nehéz megoldás, de remélem sikerül minimalizálni.Vagy egy 3. megoldás lenne, hogy belső oldalon húzok egy egész szigetelt falat.
Sokadik verzió:Olcsó,gyors... viszont nem tetszik:A belső oldalon fent csak abban a sarokban teszek egy "dobozt" a falra amikben lenne 30cm szigetelés.
A képen a régi és az új épületrész találkozását ábrázoltam.
A sárga rész mindkettő épületrészben fűtött helységek találkozását jelzi. A kékeszöld rész az új résznél fűtve van, de a régi területen padlástér van - fűtetlen. Oda belső oldalról kőzetgyapot szigetelés menne - megoldva
A narancssárgával jelölt résszel van a gond. Az új helység felől fűtve van.
Ott most semmi nincs még. Oda ha felrakok egy OSB lapot azzal lezárom, de szigetelés nincs. Ha külső oldalra szeretném szigetelni akkor a régi tető fölé tehetem a szigetelés, de ott van a BETONCSERÉP.A narancssárga terület alsó fekete vonala. Ott olyan hő híd lenne....
Ha a cserepet leszedem, akkor a régi tető felső szakaszáról befolyik a víz. Ha végi felrakok egy falat akkor is, mert nem ér fel a régi tető gerincéig.
Alulról is gond van. Mindenképpen lesz egy rész ahol a kék és a narancs rész találkozik ott most tetőfólia és cserép van. Ott esetleg nekinyomom a szigetelést belülről és reménykedem, hogy az a 35cm vastag szigeteléssel ellátott rész nem fog penészesedni, mert párazáró fólia van a padlástérben.
Hogyan oldjam meg?
Vagy odarakjam azt az egy kis darab OSB-t és 35cm nikecelt rá kifelé fel a gerincig leszedve a betoncserepet, aztán a bádogos majd megoldja?
„Tudni kell, hogy a dübeles rögzítés-kiegészítés rontja a hőszigetelés hatékonyságát.
M2-ként 4-6 műanyag tárcsás dübel 10-15%-al csökkenti a dryvit rendszer hatékonyságát. Ezért, ha szükséges a mechanikai rögzítés, akkor 10-15%-al túl kell méretezni a hőszigetelést.
Óvatos benyomással és kalapálással süllyesszük a dübelt annyira, hogy
a tárcsa felületelegyen egy síkban a hőszigetelő lemez külső síkjával,
esetleg 0,5 -1 mm-el mélyebben, de semmiképpen ne álljon ki.”
Nedvességet kapott a fal a vakolattól, amikor levakoltad a mennyezetet az azért reped.
A vakolat nem száradt ki, hiszen az egy sarok.
Lezártad a glettel.
Mindenképpen kapard le az egészet amit felhúztál és vegyél Ceresit márkájú glette, van belőle durva és finom.
A símítást is húzd meg egy fogas szerszámma (olyan mint egy glettvas de fogas), lehet kapni minden boltba, a gépi vakolók alapszerszáma. Várj egy hetet, vagy szerezz egy ventillátort.
Nagy gondban vagyok, köszönöm a segítségeteket. Egy új építésű szobát zsindellyel fednek a magukat szakiknak nevező mesterek. Én nem értek hozzá, de a neten keresgélve teljesen rosszul csinálják. Az lenne a kérdésem, hogy milyen gond lehet vele, mert már a háromnegyedét felrakták. Képet nem tudok feltölteni, csak leírom a problémámat. A zsindelylap felső részén szegelnek, nem az előírt szegelési sávban. A felette lévő zsindelylapot a ragasztó csíkig engedik csak le, nem a kivágásokig, tehát a zsindely vége van gyakorlatilag leragasztva. Remélem érthetően fogalmaztam, és valaki hozzáértő fog erre járni.
Mennyire természetes dolog, hogy a plafon (amit frissen vakoltattunk 5napja lett lesimítva) a gerenda vonalában az alatt megrepedt? Vakolás után pár nappal le is gletteltem egy részét a glett is átrepedt. Fal melletti részről van szó. Megy kifele a fal?
Kibontottuk az ablakokat a már itt híres házamból, nos az egyik szoba félig vert fal, fölötte téglafal, a másik szoba meg teljesen téglafal az ablak környékén legalábbis.
Persze vályog, illetve ha még vályog lenne, de nekem gyanús hogy sima fekete föld szalmával erősítve. Ebbe tényleg van minden.
Szóval mi a véleményetek a falszerkezetről?
Pl van ez a kihajlás itt, még a videóban is látszik 8:52-től:
1. az UA-nál készits áthidalót UA-ból. Az UW profilt le kell fúrni a padlóra és a mennyezetre és az függőleges UA-t is be le illeszteni és a CW-ket is értelemszerüen. A CW osztása min. 6ocm, csempézett felültek esetén 4ocm.
UA.ba is kell rögzíteni mindkét réteg gk, vannak hozzá spéci önfúrós csavarok.
Az UA-t külön le kell dübelezni, bevágod 45 fokba és készítesz egy fület, amit egy 8ox8-as dübellel lerögzítesz (nem elég a UW rögzíteni).
2. Az első réteget a felcsavaruzás után húzd át öntapadós szallaggal az illesztéseken és húzz a durvábbik gk glettből is egy kicsit az illesztésekre. Ha a magasságod nagyobb mint a gipszkarton akkor, a toldásnál készítsz sanfrént és tegyél oda is szallagot. Muszáj használni azt UW alá a rezgéscsillapitó polifoam szallagot és ki kell húzni a fal melletti CW-nél a gk elét az első és a második rétegnél is.
3. Második réteget told el 6ocm-vel az elsőhöz képest és persze húzd ki akrillal a fal mellett és élvédő. Van egy speci alus papírból készitett élvédő, nemrég jelent meg, azt belső és külső élre is használd. Szuper éleket lehet vele készíteni.
4.Verd le a vakolatot egy 5o cm sávban a régi falról és tegyél kék vakolóhálót.
1. UA profilokat raktam az ajtó két oldalára. Ez ugye az aljzatbetonhoz és a födémhez is rögzítésre került. Mi van ilyenkor a szerkezeti mozgásokkal? A CW profilt nem kell az UW-ba rögzíteni, és a GK-t sem az UW-hoz, hogy az esetleges mozgásokat felvegye a fal. Erre fixen berögzítjük at UA-t és hozzá a GK-t. Ez akkor hogy van? Nem értem...
2. A második réteg GK-nál körben kinyomom akrillal a fal-GK találkozását, hogy az esetleges mozgások ne okozzanak repedést. Ugyanezt kell tennem az első rétegnél is, vagy oda mehet a hézagológipsz. Ez nem derült ki számomra az útmutatókból.
3. Kicsit más: a téglafal egy része újra lett vakolva. A régi és új vakolat találkozását össze tudom simán glettelni, hogy ne repedjen meg később, vagy hálózzam? Ha hálózzam, akkor csak a találkozásnál, vagy érdemes az egész falat?
Padlásfödém fából lesz, mennyezeti hűtés/fűtéssel. Elbírja? Mit kérdezzek az építettőtől azon kívül, hogy elbírja-e, mert erre már rámondta, hogy "Igen" :)
De muszáj volt így elkészíteni, mert nem tudtam másképp megoldani azt, hogy a víz lefolyon az üvegekről, ami a tetőt képezi.
Tehát van egy szerkezet rétegelt borovi fenyőfából, ami 8ox12o-as, ami falcolt kivülről, az be van üvegezve 52mm-re üvegszerelvényekkel. Belülről üveglécezve. Nem latszik semmi kötőelem, minden csapozva van.
A teteje is így van készítve, az felülről van üveglécezve.
Az üvegfal és a teteje is légzáró.
A tető gerendáira fel van csavarozva a 6mm-res víztiszta polikabonát (a megfelelő aluminium tartozékokkal) és van készítve egy eresz is polikarbonátból.
A 6mm-res viztiszta polikarbonátnak az anyagára tartozékokkal kb.1ooeuró négyzetmétere.
Csak olyan ügyfeleknek tudtam eladni, akik téli kertet építettek a teraszukra, amit rétegelt faszerekezettel és ablakokkal oldottam meg, ennek a tetejére szereltem víztiszta 6mm-res polikarbonátot, hogy a háromrétegű üvegszerelvényt ne verje be a jég.
Olyan meleg volt nyáron a nappaliba, hogy az ügyfél a végén szerelt motoros rollókat.
Szerintem maradj a cellás polikarbonát, van belőle barna színű, nem nagyon látszik, hogy cellás és elég jól árnyékol. A cellásnak a tartozékai is sokkal olcsobbak.
Nem vinne el valaki Budapest 3. kerületből harminc négyzetméternyi süttői vörös márvány lapot? 35x40x 2.5 ill 2.00 méretűek. Hátoldal tisztításra szorul. Vésővel kétnapos munka. Színoldalra is ráfér egy kis felújítás.
Mert a régin már beesik az eső itt-ott és nincs 15 évem, hogy megnőjön a diófa.
Meg igazából most költözik el a húgom otthonról, mama ott marad egyedül, potenciális veszélyforrásokat (mint pl. csúszós terasz), meg potenciális energiafalókat (megvetemedett, elálló bejárati ajtó) meg akarok szüntetni.
Bár nem biztos, hogy soká bírja unokáktól távol...Akkor max. kidobott pénz, de szeretnék nyugodtan aludni.
Úgy csináld, hogy a felső részénél legyen legalább 10 centis rés végig, hogy ki tudjon menni a meleg. Ha hossztoldani kell, akkor azt is így csináld, tehát ne told, hanem szinteltolással egymás fölött legyenek a lemezek. Eső nem fog beesni, hó se, bár ha nyitott, HÓtmindegy úgyis befújja. Vagy télire beteszel oda egy kis függőleges ajtószerűséget, nyáron meg leveszed, lenyitod.
Úgy kell megtervezni az előtetetőt, hogy ne keljen toldani a lapokat hosszába és kevés legyen a vesztesség is.
A víztiszta standard mérete csak 2x3 méteres, ha jól emlékszem (rendelésre hoznak hosszabbat is, de az még drágább, de a széllessége annak is 2 méter). Azt is meg kell érdeklődni, hogy milyen osztása kell legyen az alátámasztásnak, hogy ne kelljen keresztmerevítőket alkalmazni.
Általában a vízsztisztának az egyik fele UV védett.
A legvastastagabb víztiszta a 1omm-res.
Végig kell gondolni, hogy egy fémrámába hogyan rögzítjük a lapokat, ehhez vannak mindenféle profilok.
A 15 fokos tetőnél a lapok végére kell szerelni egy csepedtető idomot.
Ha T húzott acélprofilt használsz a váznak (pl. 5ox5o-est), akkor arra létezik egy polikarbonát idom kéderrel, ami jól zár és vízmentességet megoldja.
Figyelj oda, mert a tartozékok drágák.
Szilikont ne használj, nem fogja bírni az UV-t. Mechanikusan kell rögzíteni a lapokat a vázhoz.
én 10 mm-es cellás polikarbonáttal fedtem, ez nyáron pont jó (a ragyogó napsütésnek kb a felét megfogja, de szürkületben is elég sok fényt átenged)
a víztiszta újonnan sokkal szebb, de drágább, gyengébb és karcolódik. ha fontos az átlátszóság és a pénz nem számít, talán a többrétegű ragasztott üveg lehet jó megoldás.
a szép profilos 25 cm magas előregyártott betonszegélyeket tényleg, de például a nagyméretű téglát szerintem fölösleges.
itt egy kis kerti járdáról volt szó, ott az alapos előkészítés szerintem elegendő ahhoz, hogy sok évig sík legyen.
a gond inkább az agyagos talajokkal van -- az agyag nedves időben annyira puha, hogy a járdák használatban levő részei évente pár millimétert süllyednek (ez tapasztalat).
A gyári szegély be kell betonozni. Az határozza meg a színtet.
Amikor megkötött, akkor kezdjük az utolsó réteg aprókavics töltést és a színtelést, hasonló képpen ahogy írtad.
Ha nagy a burkolandó terület, akkor használunk egy 6ox6o-as 6 méteres zártszelvényt (amit beállítunk a megfelelő szintre a szegélyhez képest), és kb. 3x1o métert színtelünk ki a szegélyhez képest, majd lapvibrátorral végigjárjuk. A szegélyen és a zártszelvényen húzzuk el a zsaludeszkát (aminek a két vége ki van vágva és a zártszelvény, valamint a szegély tetején fut).
Aztán folytatjuk a következő 3x1o méteress sávval, még egy rend zárszelvényt használva.
ugye látszik a különbség a gyári ajánláshoz képest:
egyrészt, a bevilágítás rosszabb (a fénykép szerinti módon), másrészt a levegőáramlás annyira gyenge, hogy bérlet a páralecsapódáshoz, a keret és a tok penészedéséhez.
elemes ezt a következőképp szokta csinálni (csak amatőr szinten, pár száz négyzetméter tapasztalattal).
1. puhaföldet kiszedni, A/S.
2. valamelyes ledöngölni. nem szokott sík lenni, de legyen 5-10 centivel mélyebb, mint a burkolólapok ALJA lesz majd.
3. szegélynek a sávot kicsákányozni
(a szegélyt legutóbb simán élére állított bontott nagyméretű téglából csináltam, ez volt kéznél. a harmincból kettő miszlikbe fagyott a télen, azokat áprilisban ki is cseréltem)
4. szegély alját csákány fejével ledöngölni
5. kavicsot szórni bele, azt is ledöngölni (egy maradék cölöp végére csavaroztam egy 10x30 centis zsaludeszkát, ezzel döngölök), szintbe és síkba igazítani, megint ledöngölni, megint síkba, szóval hogy amikor a szegélyelemeket a helyére teszem, azoknak a teteje már csak finom igazítást igényeljen.
6. a szegélyeket belülről (én egy kis odatömködött földdel szoktam), kívülről sóderrel megtámasztani. ha gyerek nem jár arra, vagy te magad nem rúgsz bele, bedőlni nem fog, kifelé majd nyomja a sóder meg a burkolat, arra érdemes figyelni.
7. a burkolandó részt sóderrel beteríteni, szintbe és síkba elhúzni, tömöríteni (az imént említett cölöpre csavarozott deszkával), aztán ezt még kétszer. a tömörítés után értelemszerűen pótolni kell kicsit a sódert. a tömörítés az a fázis, ami oldalra el tudja lögni a szegélyelemeket, szóval ezekre ilyenkor oda kell figyelni, ha megmozdult, a külső oldalára kis kavicsot rakni és addig döngölni amíg visszaaáll a szegélyelem.
ha jó (elég stabilra sikerült) a szegély, a síkba húzásra legjobb, ha egy cseréplécre csavarozol egy zsaludeszka darabot, ami a burkolólap vastagsága (mínusz fél centi)vel lóg a cserépléc alá, szóval óvatosan a szegélyre támasztva kiadja a síkot. ha egyáltalán nincsen szegély (nagyméretű burkolólapnál, amit írsz, talán nem is kell), a síkba húzásig "ideiglenes" szegélyt csinálhatsz a földre (200-as szeggel) rögzített deszkából.
8. ilyen előkészítés után a járdalapokat már csak le kell fektetni, gumikalapáccsal finoman szaporán ütögetni, hogy a kavics alatta annyira rázódjék, hogy a lap teljes felületével felfeküdjön. ujjraka nagyon vigyázni, én a gumikalapáccsal vágtram rá, hát .... most nem idézném magam szó szerint. fél évig is eltarthat, mire új körmöd nő.
9. a legutóbbi járdalapnak, ami a kezemben volt, voltak kicsi bordák a szélén, ami fix 5 mm-es fugákat ad, nem is lehet közelebb rakni. ebbe a fugába praktikusan homokot kell szórni, a kvarchomok talán túlzás, én magam szoktam sódert rostálni (van egy 2 mm-es örökölt rostám, az pont jó). a misung nem annyira, mert ezek a lapok ha csak fél milimétert is, de meg fognak moccanni, és akkor megrepedezik, ami nem néz ki jól.
ebben a módszerben van egy csomó "szegény ember vízzel főz" megoldás, például kihagytam a Schlüter Troba plus szivárgólemezt, stb de azért kerti járdának jó lesz.
Ilyen fóliázás mellett nincs értelme újabb fólia rétegnek. Kötőhíddal a két beton valamennyire összeköt (a régi már nem, de az új zsugorodik), fóliával biztosan nem köt össze.
Elsőként köszönöm a hozzászólást! a fal alatt van szigetelés, a már meglévő beton (10cm) alatt pedig fólia. Sima hobbi műhely lesz, semmi extra tevékenység.
Igazából a kérdésem inkább arra irányult, hogy van e értelme a fóliának a betonréteg alá víz/pára szempontjából, vagy jobban járok egy kötőhiddal a két beton között, hogy szépen összekössön.
4 cm vastagságú 60x30cm-es betonlapból szeretnék burkolatot készíteni. Csak gyalogos forgalom lesz rajta, az is elenyésző mértékű.
- Kell-e ágyazó vagy kiegyenlítőréteget csinálnom vagy mehet a döngölt földre?
- Néhány helyen azt írja, hogy legalább 5 mm fugát kell hagyni, viszont több helyen láttam egymáshoz szorosan rakva. Milyen problémát okoz a fuga elhagyása?
- Ha kell a fuga, kvarchomok helyet készülhet-e a fuga misung szerű kikenéssel?
Most tünt ki, hogy tetemes banki hitel van a házon, a vételár kb 50%át kérné az eladó hogy azt kifizesse
Elsőre beintettem, de aztán a vételár "korrigálására" tettem ajánlatot :) és a banknál közös jelenléttel, /lehet/ átvállalom a hitelt. Ez időt jelent ami nekem nem ingyen van.
Az a tuti amit leirva látok és pecsételve a bankkal
Ahogy haladok előre a vételi szándékkal,úgy buknak ki a csontvázak :)
Majd ha minden csontváz kibukott, megyünk az ügyvédemhez szerződést irni
Nem hiszem el egyébként, ha nem kérdezek rá, akkor ez így marad, hőszigetelés nélkül. Mindeki elismeri a hibáját, de nem akarják szétverni a betont, hanem belülről ingyen leszigetelnék. De szétbontatom, ha már ketten is azt mondjátok, hogy ez így szar. Egyébként befért volna, megvolt a helye, de a már meglévő betonra még 10-15 centi már nem fér rá. Ezek után még megkérdezném, ha egyébként a tetején 20 cm kőzetgyapot van, az oldalán meg 12 cm hungarocell, akkor ide milyen vastag hőszigetelést kellene választani?
Verd szét frissiben, tanulópénz, és egyezkedj a szigetelést ellógó betonozóssal a tróger munka miatt. Emiatt ne csináld meg eleve szarul a vadi új házadat.
Ellenőrizni kell azt, hogy magasságban van-e elég hely a szigetelésnek, a szigetelésvédő betonnak és a burkolatnak, meg a kiegyenlítő rétegnek a szigetelés alatt (ha kell). Ez így kb. 20 cm. Az így elkészült szerkezet fölső járószintje 1-2 cm-el alacsonyabban kell, hogy legyen mint annak a helyiségnek a padlója ahonnan ki lehet lépni. Ha ez teljesül akkor lehet bontani. Ha nem teljesül akkor lehet választani: A külső szint magasabban lesz és befolyhat az eső és a hólé, vagy penészveszély áll fönn.
"Ha belülről raknánk fel a hungarocellt, esetleg kőzetgyapotot, akkor az megoldás lenne?"
Nem igazán, mert a szigeteletlen szerkezet elvezeti a hőt a szigetelttől is. Penészre lehet számítani. Egyébként, hogy jött ki magasságilag? Nem volt tervezve szigetelés? Vagy vastagabb beton került rá? Utóbbi egyértelműen kivitelezői hiba, ha nem volt tervezve akkor elsősorban tervezői, de a kivitelezőnek illett volna szólni.
Épülő kétszintes házam felső szintje kicsit kisebb mint az alsó. Az alsó előszobája, WC-je, fürdője feletti részig nem ér ki addig a felső szint, ott egy felső erkély lesz kialakítva a födémen. A probléma az, hogy a kivitelező ezt a részt elfelejtette felülről hőszigetelni, csak betonozta. Hogyan lehetne megoldani utólag a szigetelést? Ha belülről raknánk fel a hungarocellt, esetleg kőzetgyapotot, akkor az megoldás lenne? Nem szeretném a frissen burkolt erkélyt szétveretni, csak akkor ha muszáj. Előre is köszönöm a segítséget.
Nem mellesleg, nem hitelezhető olyan közös tulajdonú ingatlan, ahol nincs ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási megállapodás, vagy mégjobb esetben társasház alapítás, ami már albetétesítést is jelent, tehát kizárta a fő porlémát.
Házrésznek van hírdetve. Egy földszintes nagy L alakú ház egyik lakása. Nemtársasház
A kertkapcsolaton éppen azért nincs vita, mert a tulajdonosok megegyeztek és ezt ügyvéddel is ellenjegyeztették, keritéssel le is vannak választva a területek.
Kívülröl a tető mintha kissé hullámos lenne, a kész szobában kisebb nagyobb beázás nyoma van, de "állitólag" azt kijavitották a tetőn, amit persze látatlanban én kétlek, sőt van egy kiálló cső, gondolom egy korábbi légkábel tetőtartója lehetett
Az eresz alatti lécezést/fedést, ami a faltol kilóg az ereszig, nem tudom hogy hívják azt a részt, a hétvégén javítják ki. Tehát ez nem gond
Viszont ha megnézem majd a fedélszéket és gondot találok, akkor vajon mi a helyzet a javítási költséggel, közös, vagy az enyém?
Így látatlanban, a hullámos tetőnek mi az oka? Jól látható a z első képen/is/ a két ablak fölötti részen ami engem érdekel
a tisztázás korrekt módja a társasház alapítás. annak az alapítójában le van írva hogy mi a közös, mi nem. hogy a közös cuccok felújításához ki milyen arányban járul hozzá.
Még mielőtt létrejön/létrehozzák az új lakásokat/kreálmányokat , ezeket tisztázni kell egymással és nem ügyvédileg, mert ha nem, jönnek a harci cselekmények hosszú sorozatai.
A háborús felek végül bírósághoz fordulnak. Vagy az egyik fél kivásárolja a másikat.
Azért előbb tisztázni kellene , hogy az ikerház e vagy valami más megosztással létre jött lakás együttes.
Az ikerházak jellemzői a jó elkülönülés. Gyakorlatilag semmi közös nincs csak két érintkező fal. Még a tetőszerkezetben is jó elkülönülést alakítanak ki, pl tűzzáró fallal.
Most az egyéb kreálmányoknál a variációk végtelenek szoktak lenni.
Azért alapelv hogy minden lakás feletti padlás/tető rész a kérdéses lakásé. A határterületek a problémásak.
"Telek/kert megosztás ügyvédileg van"
Mert ?? Mert korábban nem tudtak megegyezni ?
A rész tulajoknak meg kell egyezni a használatban, azt leírni, tanúkkal aláíratni , létrehozni egy magánokiratot és a megegyezést betartani.
Minek ehhez ügyvéd ??
Ha nem tudnak /tudtak volna megegyezni akkor a bíróság dönt.
Megjegyzendő , hogy minden önálló lakás rendelkezik jogokkal. pl. az első a szabad megközelítés joga, úgy mondják szolgalmi jog. Meg egyebek.
Na most ha vevő leszel akkor sok mindent tisztázni kell előre, el kell kérni a korábbi megegyezés írásos dokumentumát, ha ilyen nincs pótolni kell. Mert lehet korábban családilag választották szét a lakásokat, elfelejtették a megegyezés dokumentálását, aztán abból háborúság keletkezett.
Olyan lakásoknál pl. emeletes társasházaknál viszont a tetőtér és tetőszerkezet nem az alatta lévő lakásé, hanem osztatlan közös tulaj.
Lehet. Lásd szigetelésvédő beton. De azért 6 cm jobb lenne, de nem muszáj. Ha nagy kopásnak van kitéve akkor jobb a bazalt zúzalékos beton és inkább 6 cm.
Sziasztok! szeretnék a műhelybe a kopórétegnek még 5 cm kemény betont kiönteni (aprószemű kavics + cement).
Kérdésem lenne, hogy rakhatok ez alá fólát vízszigetelésnek, vagy inkább kötés segítőt a két beton közé és fólát ne (alatta van 10cm beton hálózva)? Lenne ötletetek, hogy melyikválasztás lenne jobb?
Szél átfú, ha görbülne a fa hadd görbüljön, könnyű, nem látni be, növények leszaggathatók, eső átesik közte, hó leseperhető, kitűnő hangfogó! könnyen szétszedhető egy köz, ha egyszer ajtót kell nyitni, kutyának ki lehet hagyni egy kukkolóléc-hiányt, a macska meg simán átmegy rajta.
értem elbiszem de nálunk nem ez a jellemző...az emberek nem gondolmoznak plusz nem akarnak egy kompett borsod megyei falusi ház árát keritésre költeni...
Az átadás utáni x nappal történő fizetésre az esetleges gari érvényesítése miatt mi is gondoltunk, de hiteles megoldás lesz, és a bank csak akkor utal ha már a teljes önerőt kifizettük :(
Apropó, léckerítés. Lefényképeztem az egyik nyár eleji munkánkat, ez biztos tartani fog 15 évet.
Lucfenyő, pigmentált olajjal kezelve meritőkádba, (13oo darab 19ox12x2cm-res) és a tetején egy 22 cm széles festett lemezcsepegtető.
A oszlopok zártszellvényből készültek és a tetejére heggesztettünk egy 5ox5-ös lapovasat, amire egy 1mm-es horganyzott lemezt fogtunk fel, arra szereltük a festett csepegtetőt csavarok nélkül.
A falat csak akkor látod, hogy rossz, amikor le van festve. Addig nem, mert nem fehér.
A glettnél a csíszolás a lényeg, ahhoz idő kell.
Ha nagyon sietsz, vegyél beltéri nemesvakolatot (baumit feinputz innen -olyan 1-1.5mm granulatumu), azt fel lehet vinni vékonyan, de nem lesz síma a fal, csak szép egyenletes. Két nap múlva le lehet festeni.
Nem, legalábbis olyan színten nem, hogy be lehessen költözni.
Vannak olyan technologiák (pl. vakolás, szerelőbeton), aminek a rákövetkező műveletét nem lehet folytatni, ameddig ki nem szárad. Még a csempe burkolásoknál a fürdőkbe is meg kell várni az 1.5 hetet, hogy a vakolat teljesen kiszáradjon. Ezt páraelszívok üzemeltetésével értem.
Teljesen száraz technologiát használva (belső vakolat helyett gk előtétfallak, szerelőbeton helyett valamilyen szárazpadló) és három váltásba dolgozva sem lehet megcsinálni.
A finiszmunka tisztességes befejezéséhez egy 13onm-res házba kell még két hét javítgatás (de inkább 3 hét, ha a megrendelőnek jó a szeme), amiután mindenki kivonult a munkatelepről (azaz minden kapcsoló és lámpa feltéve, fűtötestek a helyükön, faliszegő feltéve, belső ajtók beszerelve).
Megfelelő szerződés, benne első osztályú minőség és kötbér kikötéssel.
Felfogadsz egy műszaki ellenőrt aki ellenőrzi a munkavégzést és a felhasznált anyagokat.
Átadás átvételnél jegyzőkönyv a hibákról.
Pár százalékát a vételárnak már szerződés szerint átadás/átvétel + X hónappal későbbi fizetésre megegyezni az esetleges garanciális problémák helyreállításáig.
139 nm-es két teljes szintes ikerház felet árul egy generál kivitelező. ( A teljes épület 280nm) Leier tégla, előregyártott födém elemekkel.
Jelenleg nyár végével, az alap és az alsó szint falai vannak meg. Egyszer voltunk kinn akkor kb 6 munkásembert láttunk. Október végére ígéri a kulcsrakész átadást.
Szerintetek reális az októbe végi kulcsrakész átadás?
Párszor szóban már említette, hogy "az élet sok mindent felülír". Közben a végső ár a házra egy fix ár. Mit tudok tenni annak érdekében, hogy biztosan úgy és azokat az anyagokat építse be amiket és ahogy szeretném, illetve amire vállalást tesz?
Gondolom akkor 1 hónap alatt nem mehetett "tönkre"? Ahogy néztem gyárilag is átlátszó fóliával csomagolják.
Persze a vízvezetékszerelő úgyis jelzi, ha épp nem használható érdemben, csak ennek a szerelése jövő héten lesz legközelebb, ha olyan nagy baj lenne ez, akkor érdemes időben cselekednem, és megbeszélni a jófogásos emberrel, hogy rosszul tárolta ezért nem teljesen strapabíró már...
Mindenképpen kell 6-30.as glett is a frissen vakolt falra vagy mehet rá csak vékony? ELég sima, majdnem mehetne rá a festék. Nincs véletlenül ecsettel felhordható glett? :)
a purhab tulajdonsága, hogy ha fény éri akkor porlad. a videóban is megcsiszolja kicsit, hogy ez a legkülső réteg lejöjjön. max 1-2mm fog lejönni róla. igen, ha pontszerűen megnyomod akkor ott beszakad. ne nyomogatsd.
Remélem itt valaki tudna nekem tanácsot adni a következő "problémámmal":
Tegnap vettem egy Ravak Galaxy Elipso önhordó zuhanytálcát úgy használtan, hogy kb egy hónapos, de mérete miatt végül a tulaj nem tudta beépíteni oda ahova szerette volna.
Szerkezetileg ez az önhordó verzió úgy néz ki, hogy az akril tálca alatt üvegszálas poliuretán hab váz található. Nos egy, számomra furcsaság van az egészben, hogy ez a hab tartószerkezet érzésre porlik kicsit. Érzem, hogy finom porszemcsék a kezemen maradnak, miután cipeltem a tálcát és ha megnyomkodom a habszivacs réteget, akkor nem rugalmas, hanem benyomódik és kész azon a ponton a hab.
Lehetséges, hogy amíg egy hónapig tárolták, kint a tűző napon ez a szerkezet teljesen kiszáradt és teljesen porlóssá vált ezáltal? Mert így akkor nem szívesen építtetném be ezt a tálcát, eleve ha nagyon prolik, akkor nem is tapad rá úgy a ragasztó a beszerelésnél...
Érdeklődnék, hogy szerintetek lábazati vakolat való-e olyan fürdőszobába ahol nincsen télen állandó fűtés, illetve egyáltalán azt bírja-e ha víz éri? Csempe helyett gondolkodom mert nagyon ronda már.....
Ezen az oldalon vannak tömegadatok, ha ezt érzed problémának, így könnyebb több márkát összehasonlítani. Általában 45-55kg/m2 körül van szinte minden "cserépszerű" tetőfedőanyag.
Mi lehet az oka annak, hogy papír hordozós, de vinyl felületű tapéta ragasztásánál "átüt" a ragasztó a tapétán ? Száradás után is foltos maradt. A festő-tapétázó mester szerint ilyen vele még soha nem fordult elő.
Jöttek tippek közben ismerősi körből, hogy a "vinly tapéta titka az, hogy a falat nem szabad ragasztóval bekenni csak a tapétát". A mi mestereink a falra is kentek a ragasztóból, ami állításuk szerint a "legdrágább" ragasztó, pont a vinyl tapéta miatt.
A másik probléma, hogy a csíkok találkozásánál a száradás során szépen elvált egymástól a két ív, azaz látszik mögötte gyönyörűen 2-3 mm-en a makulatúra...
Van valamilyen speciális ragasztó a vinyl tapétákhoz ? Vagy speciális technológia ? A tapéta prémium kategóriás, gondolom a minőségével emiatt nem lehet gond, de ki tudja...
Gondolom a tető alatt egy tábla hullámlemezt kell érteni. Mire lesz támasztva a zártszelvény? Hóra ugyan egyre kevésbé kell számítani, de azért lehet. Ha egy magasabb tetőt tartó falhoz, akkor hózug alakulhat ki, ami megtöbbszörözheti a terhelést. A csavarlyuk-gyengítést kéttámaszú tartónál csak szélszívásra kell figyelembe venni (gyakorlatilag) ha önmetsző csavarral lesz rögzítve. Maga a rögzítés amit árulnak hozzá az adja, hogy hogyan kell rögzíteni (hullámhegy)
A ncserepes lemezek vastagsága Lindab katalógusban 0,5mm. A Lindab 15-30 év garanciát vállal ÁTrozsdásodásra, HA:
ha MINDENBEN megfelel a LINDAB előírásainak.
A 15-30 év attól függ, hogy milyen drága bevonatrendszerrel van ellátva
Magán vélemény (és némi tapasztalat) ha nem kell vágni. Mert onnantól a bevonatrendszernek annyi. Meg akkor is, ha szállítás, szerelés közben nem sérül. Azért 10 évre lehet számítani, hogy addig kibírja.
Az logikus és helytálló, hogy a kisebb súlyával csökkenti a tetőre ható terhelést, kivéve szélszívás.
A faszerkezet hibáit úgyis ki kell javítani, valamint a cserépléceket is cserélni kell, ha olyan állapotban vannak. Amennyiben még jó a cseréplécek nagy része, érdemes ugyanolyan fedéshosszal rendelkező új tetőfedőanyagot választani, ne e miatt kelljen átrakni a lécezést.
Rosszul. Nem a tetőfedő anyag statikus terhelése az ami problémát okozhat, hanem a dinamikus terhelések, úgymint szélnyomás, szélszívás, hóteher! Ezek sokszorosát jelentik a tetőfedő anyag súlyához képest. Vegyél kerámia vagy betoncserepet (ezek sem olyan nehezek, mint gondolnád).
Mivel régi a tetőszerkezetem és a falazatom is (bár statikus szerint rendben van) gondoltam segítek az élettartamnak, ha csökkentem a ránehezedő tömeget. A ház a 30-as években épült.
A tetőalaprajz nagy mértékben befolyásolja a veszteséget. A cserepeslemez nem az örökkévalóságnak készül. Néhány tized milliméteres acéllemez néhány mikron festékkel, hát...
aki dolgozott már cserepeslemezzel azoktól kérdezném, hogy egy sátortetős ház esetén jól gondolom, hogy sok a levágott, felesleges anyag mennyisége a táblás kiszerelés miatt?
Gondolkozom a jelenlegi régi cserép lecserélésén és tetszene a cserepeslemez mint kiváltó anyag. Ami mellette szól főképp a tömege illetve a táblák miatti könnyű szerelhetőség és a kinézet is bejön. A hangosság nem érdekes, nem lakott a padlástér.
Árban elég hasonló mint a cserép, de ha jól gondolom és egy csomó anyagot ki kell dobni a vágás miatt, akkor már nem annyira gazdaságos.
A bitumines lemezfedés nem tetszik, szóval marad a cserép kontra cserepeslemez.
A kerítés saga folytatódik :). A deszkák megvannak, kétrétegben festésre kerültek. (14 cm széles és 2 cm vastag).
A rögzítéssel kapcsolatban lenne kérdésem. A 60-40-es zártszelyvényre szerelnénk fel úgy, hogy lehetőség szerint ne lógjon ki egyik oldalon se a csavar. (Esztétikai szempontból nem szép megoldás, ha a zártszelvény oldaláról egy anyával van rögzívte a csavar).
Gondolkodtunk önmetsző csavarban, de nem tudom mennyire lehetne azt később leszerelni és újra szerelni, ha esetleg javítani, újrafesteni kellene a léceket. Ha ezzel nem lesz gond, nyiván ez lenne a legjobb megoldás.
Olyan rögzítést esetleg ismertek-e, ahol mind a két oldalt laposfejű csavar lenne és akár egymásba tudnak csavarodni?
Hasonló célból töltöttem fel egy kis részt egy durvább és egy finomabb réteg kaviccsal mondván nem lesz annyi gaz benne. Fél év sem kellett hozzá mára már alig látszik a kavicsból valami...... Sóval felszórtam nem is egyszer, de majdnem jobban nőt mint előtte.......kaszálni meg nehéz rajta, lehet nekem is fólia kell alá?
Raknál kavics alá vastag geotextilt? Nekem van egy pár négyzetméteres rész, ahol dekorációs kavicsot szórtam le, alá raktam 2 rétegben vastag beotextilt. Nem nőtt ki még semmi..
A szalma spéciel azért van benne amiért a betonban a vas, a húzószilárdság növelésére. Ma már betonba nem csak vasat tesznek, hanem spént is vas helyett. Ugyan ezért.
A kerítésem és betonlapos árok között 38-33 cm szélességű hely maradt ami most füves. Szélessége miatt hagyományos fűnyíróval nem férni hozzá csak damilossal. A kerítés lábazatát szeretném lábazati műgyantás vakolattal ellátni. Mivel félő hogy ezt a felületet a damil ha hozzáérne kiszedné és kényelmi szempontból is jó lenne ezt a kis felületet burkolattal ellátni. De mivel lenne érdemes? Legjobb a betonalap lenne de a változó szélesség miatt (38 cm-ről 22 cm-re) mindegyiket vágni kellene, a térkő ebből a szempontból szintén nem jó. Szerintettek betonozzam le az egészet vagy elég lenne kulékaviccsal is feltölteni. Járni nem fogunk rajta csak a fű ne nőjön ki. Ha kulékavicsból csinálnám nem kell-e attól tartani hogy a szél behordja az apró port, földet és ott mégis csak kihajt a gaz. Milyen vastagságban illetve rétegrendben kellene rakni?
Kell 1oo folyó méter kerítés (és egy nagyobb teleknek a belső kerítései kb. ennyit jelentenek).
1o cm széles 2 méteres lécekből 2 cm hézaggal a lécek között, 1oo folyó méterre kell 1oox1oo/12 = 83o darab kerítésléc, effektív 3.5 köbméter.
Nézem halálosztó kollega linkjét:
kalibrált és előszárított 1oox25mm-ös (aminek a vastagsága max.22-es) borovi köbmétere bruttó 14oe forint, azaz darabja a 2 méteres lécnek 7oo forint.
Legyártani deszkából:
Veszek colost, amit 25mm-rel számolnak, 4 méterest, külömböző szélességekben- leszárítva, mert a nyers anyagot úgy lekezelni, hogy az tartson is valamit, nem lehet. Sok kereszbog se lehet benne. Legyen egy olcsó helyről megvásárólva és leszállítva ez bruttó 2ooEuró köbmétere.
Kell készíts belőle 1o cm hosszú. 2 méteres elemeket kerítésnek.
Már csak a külömböző szélességekből esik 2o%, a vastagsággyalulásból - kijön mondjuk 21mm két tisztára kihozott lappal- 21/25= 16%.
A két kanni kalibrálásából még vagy 5%, gépnyom nem lehet rajta.
Ezeket összeszorozva kapok 46%-ot.
Azaz kell vegyek 5.2köbméter deszkát, ami 1o4o euró, anyagár egy darabra 1.25 euró- kb. 4oo forint.
Erre még jön a vágás, gyalulás munka és eszközköltsége, még 1oo forint/darab, azaz 5oo forint.
Egy jó minőségű és tartós felületkezeléshez a léceket át kell engedni egy kontaktcsiszólón is, de csak a lapjukat.
Na jó, az természetes, hogy a hullás egy részét felhasználom másra (ami leesik a szélességből, vagy eleve nem ad ki 1ocm-tert ), de az az én konyhám.
Namármost, ha kapok 83o darab kerítéselemet a fatelepen, ami nincs elcsavarodva lapjában és a kannija egyenes, akkor megéri megveni onnan, drágábban is. De szerintem nem kapok.
Egyáltalán nincs szűkre szabbva a választási lehetőség mifelénk. Sőt.
Van egy román tulajdonú mega-üzletlánc (Dedeman), ahol mindent lehet kapni, amit elképzelsz. Pl. lambériából 2o félét. Minden nagyobb városba van.
Még a csempefugázó jutott eszembe, az biztosan vízhatlan, sima bevonatot képezne. Eltömítené a pórusokat gyönyörűen.
Az előbb bekentem flexi fagyállós csemperagasztóval egy kis darabot, úgy beszívta azonnal, hogy csak lestem. Azt hiszem, ha a hogyan csempézzünk ytong-ra kérdést tettem volna fel, biztosan érkezett volna pár kitapasztalt válasz arról, hogyan igen vagy hogyan ne. :)
Az Ytong fal ... nyeli a vizet, mint kacsa a nokedlit. Fokozott nedvszívása miatt csak egy nagyon jó minőségű, normál, fagyálló csemperagasztóban bízhat meg 100%-ig, de ebben az esetben is nagyon fontos, hogy előtte jó alaposan lealapozza!
Ytong falnál minden esetben csempézés megkezdésének szükséges előfeltétele, hogy egyenletes felületre vigye fel a ragasztót, ezért az Ytongból készült falat érdemes első lépésben bevakolni és glettelni!
Rossz megoldás, ha a falkiegyenlítést megspórolandóan inkább vastagabb rétegben viszi fel a falra a csemperagasztót. Ebben az esetben ugyanis a ragasztóhabarcs egy jóval ridegebb felületet ad, ami ha öt milliméternél vastagabb, akkor a ragasztó kiváló minősége ellenére is berepedezhet! A kiegyenlítést követően néhány óra múlva, vagy másnap nyugodtan nekiláthat a csempézésnek.
Meglevő, 25 évvel ezelőtt betonozott járda lapok (20cm vastagság) az idő folyamán picit befelé megsüllyedtek, elváltak a ház falától, és szépen bevitték a vizet. Ez a napokban javítva lett, rá lett betonozva megfelelő vastagsággal, és kb 2%os lejtéssel.
A fal és az új beton találkozásánál így most nincs hézag, de amúgy milyen anyaggal lenne biztosra menni, esetleg mivel lenne érdemes kikenni ezt a találkozási pontot?
A másik kérdésem ugyanezen betonlapok diletációs hézagjával (kb 1-2 cm) lenne kapcsolatos. Most homokkal lettek kitöltve, de én valami tartós, elasztikus megoldást keresenék. Tudnátok tanácsot adni?
Hmmm. Ez eszembe se jutott, pedig ilyesmi lenne a legjobb. Anno a gipszet ezzel kentük be és nem tapadt hozzá a kontaktréteg. Bár amit végképp vízhatlanra akartunk csinálni azt gipsznél lelakkoztuk alapos kiszáradás után.
Az ytongot akkor elég csak jó alaposan megtunkolni vízüveggel amit ígyis-úgyis magábaszív és kész is a vízállósága ráfolyó víz ellen?
"Beton felületek, stukkók, berakások készítésénél nátrium-szilikátot alkalmazva meggátolható a víz beszivárgása. Festékként is felvihető, ekkor vízzáró réteget képez, mert elzárja a felület pórusait. Ezen kívül tűzálló, tűzkésleltető tulajdonságokkal is rendelkezik, mert meleg hatására víz szabadul fel belőle, így hűtve a felületet."
Egy kicsit alternatív kérdésem lenne, de ide kívánkozik.
Fehér ytongkockából szeretnék farigcsálni szoborszerűségeket, díszeket. Könnyű, jól kapirgálható, a pora gyorsan lehullik, nem száll ezerfelé (annyira) Viszont szeretném vízhatlanná tenni a kész faragmányokat, hogy az eső-locsolóvíz ne tegye tönkre, ne legyen belőle szivacs, ne fagyjon szét, ha véletlen kint maradna télire.
Eddig az jutott eszembe, hogy amikor kész, átkenem falfix alapozóval, bevonom fagyálló flexibilis csemperagasztóval, aztán száradás után lesmirglizem és lefestem ha fehérnek kell lennie, konyha és fürdőszobafestékkel. Vagy inkább olajfestékkel? Azt színezni is lehetne, mint az egyiptomiaknál.
Van esetleg olyan módszer is amivel láthatóként lehet hagyni az ytong szerkezetet, de vízálló marad? (Lakk, átlátszó gyanta, beszívódó ragasztó?)
Fából készült garázsoknál, terasz fedéseknél a függőleges oszlopok hogy vannak az alsó és felső vízszintes fához rögzítve? Csapozást, vinkli lemezeket nem látni, szeget és csavart sem.
Az oszlop bütü részébe van egy 10mm-es betonvas, a talpszelemenben egy furat?
Nagyon jó tanácsokat szoktál adni, és az általad belinkelt referenciák is arról tanúskodnak, hogy érted amit csinálsz, és azt jól is csinálod.
De...
A kevés hajam is égnek áll (na jó ez egy költői túlzás egy kicsit... :) ) néha, mikor olyasmi kijelentéseket teszel, mint pl. ez is:
"
115mm-nél szélesebbet kerítésdeszkánál ne használj.
Leszélezett deszkából kb. 45% vesztességed van, ha egyforma kerítésdeszkát készítesz.
Ha a kerítésdeszkák hossza sokkal eltér a 2 métertől, akkor nagyobb a veszteség is, mert 4 m-res deszkát fogsz kapni. Az 3-ba vágva csak 1.3 méter ad ki, ami nem szokott elég lenni. Létezik 3.5 méteres deszka is, de elég ritkaság."
A leszélezett deszkából 45% a veszteség, írod, ok, de mekkora a deszka alapból? Miből gondolod, hogy pont olyan fűrészáruja van amiből ha leszélezi 45% lesz a vesztesége?
A következő mondat sem nagyon értelmezhető számomra... (persze lehet, hogy van benne egy utalás egy előző hozzászóláshoz amivel magyarázható a mondat).
Az utolsó mondat meg szintén nem értelmezhető számomra, mivel azon a fatelepen ahol én járatos vagyok ott gyakorlatilag mindenféle hosszban előfordulnak a fenyőáruk olyan 20 cm-es eltérésekkel.
Sőt a probléma abból szokott adódni, hogy szinte sosem lehet tudni előre, hogy most éppen milyen hosszúságú deszkák-pallók vannak a telepen, így mindig rá kell kérdezni a számítások előtt, hogy éppen mivel is lehet számolni, mekkora hossz, és szélesség méretekkel.
Lehet, hogy ahol te mozogsz ott szűkre van szabva a választási lehetőség, de itt Budapesten sok méret van.
Hol van már az az igazi vidéki fílinget adó vékony deszka kerítés, az az olajjal átitatott megfeketedő. Nekem nagyon tetszenek, csak szagolni ne kelljen.
te valahol láttál ilyet, és most olyanra vágysz. viszont ahol láttad, nem volt rajta árcímke.
amire vágysz, az bútor minőségű faanyag, és még bútorhoz sem kell 4-5-6 méteres darab, és a 12centi feletti szélesség is ritkán. nettó 300ezer per m3 körül lesz az ára minimum.
pl ott van egycsillagos borovi előszárított 32x150-es 146ezer/m3. ebből egy 4m darab az 2800 forint. gyalulva lesz belőle egy 28mm vastag, 14centi széles 4m hosszú deszkád. az pont 5000 forint per m2. ha nem akarsz hibákat, lesz amit muszáj kidobj, mondjuk 20% hullaédk, és a gyalulás munkadíját nem számoltam.
115mm-nél szélesebbet kerítésdeszkánál ne használj.
Leszélezett deszkából kb. 45% vesztességed van, ha egyforma kerítésdeszkát készítesz.
Ha a kerítésdeszkák hossza sokkal eltér a 2 métertől, akkor nagyobb a veszteség is, mert 4 m-res deszkát fogsz kapni. Az 3-ba vágva csak 1.3 méter ad ki, ami nem szokott elég lenni. Létezik 3.5 méteres deszka is, de elég ritkaság.
Keresztbog a kerítéselemekbe nem lehet, mert az el fog tőrni idővel, még ha borovi is.
Én merítőkádban kezelem őket és legyártom négyfejes gépen deszkából.
Nem tudom, ha nem érdemes házilag megoldni a merítést, egy fébevágott lefolyócsővel, aminek a két végét lezárod. Általában olajat használok a merítéshez, pigmentálva.
Tanácsaim: vegyél borovi colos deszkát, vidd el egy műhelybe és állj mellettük, ameddig begyalulják és felvágják, készíts két szélesség méretet és kombináld össze valahogy.
Mivel legutóbb igencsak befürödtünk a kerítés deszkák vásárlásával (vörösfenyő árut rendeltünk, de borszasztó minőséget kaptunk, amit vissza is küldtünk), ezért most személyesen mentem el kiválogatni a kerítésdeszkához szükséges anyagokat.
Két alternatíva közül lehetne választani, ebben kérném a segítségetek. Mindkettő esetben A minőségű szárított osztrák LUC fenyőről lenne szó.
1) 194 mm széles 19,5 mm vastag méretpontos gyalult deszka
2) 146 mm széles 19,5 mm vastag méretpontos gyalult deszka
A szaki azt mondta (és ezt a válogatáskor már láttuk mi is), hogy bármennyire is törekednek rá a gyártók, egyszerűen a 194 mm-e szélességben nem tudják garantálni, hogy a fa ne legyen valahol picit megrepedve, illetve rizikós a "teknősödés".
Ezt a 146 mm-esnél el lehet kerülni, az a méret kezelhetőbb lényegesen.
A kérdésem, hogy ezt ti is így tudjátok-e, vagy megint egy marketing fogásról van szó és nem azt a minőséget próbálják eladni, amiért a magasabb árat kérik. (Illetve esetleg tudnátok-e ajánlani olyan fatelepet, ahol lehetne kapni akár 3 cm-es gyalult méretpontos deszkákat 4-5-6 méteres méretben.)
Cirka 30 éve gimis koromban besegítettem Papám vállalkozásnak jópár-százszor pvc-zni meg szőnyegezni...
Pont azért kell leragasztani, hogy mérettartó legyen. Amiket minden ellenkező tanács után kétoldalas ragasztóval raktak csak le házilag (persze ritkán, mert az is drága), azokhoz hívtak vissza 2 év múlva rendesen leragasztani, de ha már csúnyán megnyúlt, akkor már sose lesz hibátlan.
Pont ma említette valaki, hogy a fajinul beszabott vonatsines játszószőnyeg, kakaókiöntés után bőségesen nedvesporszívózva "összement"...oldalanként 2-2 cm- t...
Hát, én még leragasztott szőnyeggel szerencsére nem találkoztam, csak PVC-vel. Az meg vízálló.
Namármost, ha egy szőnyeg elázik, abból minden lesz, csak üdvösség nem. Ha nincs leragasztva akkor bármikor felkapható, kivihető, például télen a hóra, nyáron az esőre- napra, köztes időben pedig a kerítésre kiporolni.
meg lehet vele csinálni. de úgyis át kell menj rajta kétszer, a második legyen 0-3, azt könnyebb simára húzni. persze a 3-6 főleg csak abban különbözik hogy több benne a zsugorodást gátló cucc.
viszont ez mind szürke. egyszerűbb az életed ha fehérrel glettelsz. nekem a szériaglett bejött.
Rácsostartónál (végül is ez is az) az a kívánatos, hogy a rudak tengelye egy pontban metssze egymást, mert különben a másodlagos igénybevételek nagyok lesznek (pl. csavarás). Magyarul ha a ferde rácsrudak a függőleges oszlopok között vannak. (be vannak vágva) Ezt jóval nehezebb megcsinálni mintha az oszlopok előtt vannak. Végül is az is elmegy ha az oszlopok előtt vannak. Andráskeresztnél ha szélrács funkciója van nem kell minden oszlop közé tenni. Az erőt ott kell fölvenni ahol keletkezik, azaz jelen esetben a két végén. Az OSB burkolat adja majd a végső merevséget.
A-B szabadon álló épületnél van szerepe ,,igazi" andrásnak!
Nálad mivel gondolom megy rá az osb csak tartó/támasztó szerepe van, az igaz merevítést majd az osb adja meg!
C-D mindegy, ha már 3-4 oszlopot átfog tart!
Az, hogy bevágva vagy ütköztetve szerintem tök mindegy én pl. felül bevágtam, alul meg csak ütköztettem, mert a kátránylemezt nem szeretettem volna megsérteni!
Vajon hogy tart jobban az andrásolás, ha a sarokoszlopba is bevágom és csavarozom vagy ha nem, azaz annak csak nekitámasztom?
A második esetben, amikor vagy valami akadály, vagy a léc hossza nem elég szerintem egyértelműen a D verzió a jobb, azaz a 45 fokra törekedni. Bár lehet tévedek?
igen, pontosan azért van. és újonnan se lehessen építeni olyan lakóházat, amiben tartós tartózkodásra szolgáló helyiségben nincs természetes fény. mert egészségtelen. ugyanígy nem adnak lakhatásit, ha nincs fűtés, vagy vezetékes víz.
Huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő alapvető követelmények biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.
És még biztos találni olyan előírást (tűz,menekülési útvonal,mentési útvonal) ami nehezíti
biztosan van sok oka, de az utóbbi 10-20 évben épültek már "barlanglakások", szóval a technikai nehézségeket meg lehet oldani, de biztosan költséges.
példa: nálunk (domboldalban lakunk) az utca "leítő" felé eső oldalán lakókat átemelő szivattyúval kötőtték be a szennyvízcsatornába, 8-9 évvel ezelőtt. van, akinél simán megy, de olyan is, ahol többször volt már gond a szivattyúval (felső szomszédunk például többször járt így -- ezt onnan tudjuk, hogy amikor elromlik a szivattyúja, akkor a kertje végébe nyomja ki a szennyvizet, ahonnan átfolyik a mi kertünkbe, ilyenkor molotov-koktélokkal szoktam álmodni.) a mi utcánk leítő oldalán oldalán lakók egytől egyig kisírták, hogy az "alattuk" lakó telkén át a párhuzamos alsóbb utcába vezethessék a szennyvizet. de talán lehet, hogy vannak profibb átemelőszivattyúk is.
mélyen levő helyiségből a szennyvizet csak szivattyúval lehet felküldeni. megoldható, de állandó vele a szívás. évente 1-2 dugulás, párévente új szivattyú. mondom, működik, de csak akkor csinálják ha nincs más választás.
fogalmilag megkülönböztetnek tartós tartózkodásra szolgáló meg nem olyan helyiséget. a háló olyan. a hobbi konditerem nem olyan, senki nem tölt benne 8 órát egyhuzamban. szellőzésproblémája persze van, de nem olyan komoly mint a hálóé. ha napi 2 órát kondizol, akkor sem termelsz annyi párát és co2-t mint ha napi 8órát alszotok ketten.
Bocsi semmi extra, kötözködni meg végkép nem állt szándékomban.
Új építés kapcsán tervezgetek, nézelődöm és furcsának találtam, hogy közösségi/hobbi helyiség, vizes blokk nem ritka szuterén szinten, de hálószobátegy terven sem láttam. E miatt kérdeztem rá hogy ennek mi lehet az oka.
A szigetelés és a szellőztetés probléma szerintem fenn áll akkor is amikor kondi termet, játszó szobát alakítanak ki de igazából mindegy.
Köszönöm annak aki válaszolt, bocs annak akit zavart a téma, részemről lezárt a kérdés.
vagy ingyen kaptál egy szuterént egy ház alatt, ahol lakhatsz és ezt akarod lakhatóvá tenni..??
nem mindegy.
szvsz tök mindegy, szerintem bullshit,
1. nem véletlen nem csinálnak ilyet, nyilván nem te fogod kitalálni a spanyolviaszt
2. ha építed sosem fogod tudni eladni, mert kicsi az esély hogy találsz olyan vevőt akinek ez tetszik. vagy csak olcsón, és ujraépíti.
3. ha már kész van és ki akarod alakítani, akkor sosem kapsz érte annyit mint amibe kerül, a könnyűszerkezetes ház is csak kb 60% ért megy el a téglának, holott majdnem annyi volt a beker ksg. szvsz ilyen a szuterén is.
de ha neked ez jön be csináld, nekem a bab is hús, de mint látod kevesen éreznek veled eggyütt, ( jegyzem meg, véleményeket kértél)
persze hogy meg lehet csinálni a gépi szellőztetést. gépekkel egy űrhajón is fenntartható emberi tartózkodásra alkalmas környezet.
szuterénbe azért nem szokás lakóteret csinálni, mert macerásabb emberi tartózkodásra alkalmas állapotban tartani, mint mondjuk a földszinten. de persze azért laknak emberek föld alatt, többnyire szükségből.
Nekem cégem van, csempéző szakembereim is vannak, jók.
Após megkért az év elején, hogy tegyem újba az egyik fürdőszobát a házában.
A cégtársam volt 15 évig és végtelenül rendes ember.
Mindjárt itt az ősz, nem kapok senkit, hogy megoldjam- 1 -1.5 heti munka 2 embernek.
A saját csapat folyamatosan foglalt, kemény pénzért dolgoznak, nem tudom beszúrni sehogy sem- decemberig be vannak táblázva, így is baj lesz karácsony elött, mert csúszni fognak a munkáknál az tutty.
Ismerem a fél világot, de nem kapok senkit, aki bevállalná- most már bármennyiért.
Ezzel az a szívás, hogy a csempelapokat hátsó élét el kell srégítsd (vissza kell vágd- anélkül, hogy a mázas részt megsértsed), mert túl nagy lesz a fuga.
Annyit tennék hozzá, hogy rajzold ki a falra minden darab helyét és csak utánna fogj neki.
Az alsó csempét kell vágni, de alulról is kell kezdeni.
Szóval úgy kell csinálni, mint a falat: az alsó csempét nem teszed fel, helyette szerelsz egy vízszintes vezetőt, egy 4mm sperlemezből, amit rá tudsz hajlítani az ívre. Zársz a kád pereme alatt egész csempével, majd bevágod az alsót.
Ezekhez annyit tennék hozzá kiegészítésként, hogy nekünk azt tanították, hogy nem szép ha a közepe ki van jelölve egy vonallal. (hálóba rakva) A tanultakkal egyetértek.
a vízszintes fuga kell fusson a fallal. a széle vágást az dönti el, hogy sehol ne legyen nagyon keskeny lap, mert az csúnya. Sem a sarkokban, sem a kisajtó mellett ne legyen lehetőleg negyed csempénél kisebb. plusz nem árt ha szimmetrikus. látod az elődöd is középen indult egésszel, reméljük oldalt nem 5cm az utolsó.
konyha fent: a konyhának komoly ki-be forgalma van. kaja, sör, víz, zöldség. üres üveg, szemét. ezek egy része koszos is. melós meg koszos hurcolni át a lakáson.
Majdnem mindegy hol van, de amugy Kerepes, vegyük úgy hogy helyi ács készitené, tehát nem távolsági munka
Palatetős, nincs behajlás, a többi fa "tökéletes" Én leginkább kicserélném, mert bogár rágta az terjedhet
"Kettő embernek egy műszak a minimum." Igazad van, de nagyvonalú vagyok, mert bármi előadódhat , mint tapasztaltam saját szakmámban, munka közben. Legyen két műszak!
Először írok ide a fórumra, aminek oka hogy van egy kérdésem, amire máshol nem találtam érdemi infót sehol.
Miért nem szokás a hálószobát a szuterénbe, pincébe tenni?
Mivel jellemzően este használjuk nem fontos, hogy nagy ablaka legyen, ami világossá teszi, a földben szerintem csendesebb is mint a felszínen. A belmagasság sem fontos, átlag embernek a 2-2,2 m elég.
Szóval ez csak szokás vagy van racionális oka is?
Hasonló, hogy a konyhát sem szokták az emeletre tenni, pedig ha ott van, akkor a felfelé szálló ételszag nem az emeleti szobákba okoz kellemetlenséget, hanem megy ki a szabadba.
Ez is csak megszokás vagy itt is van más szempont?
Közben megtaláltam. Solarcoo fórumtárs írta, hogy így dolgoznak: "Én egyépként már építem a házamat FMV mellett az E-naplóban az FMV szerepel mint kivitelező nekem egy nyilatkozatot kellet tennem hogy a megváltozott Étv alapján sajátkezűleg végzem a munkát! "
Nem szeretnelek elkeseriteni, de a vekonyfalu akril sarokkadak szerelese agyrem.
Nincs meg a merevsege a szerkezetnek, ala kell tamasztasztani mindenhol. Maskepp mozogni fog (ahogy a viz lotyog benne) es a szilo reped.
Nagyon korultekintoen kell elkesziteni a kad alatamasztasat ytongbol, mert az konnyen vaghato es vesheto. A kadnak eloszor keszitunk egy peremet egy sor 1o/es ytongbol, majd azt szinte teljesen kitoltjuk malterrel es belefektetjuk a kadat, megtoltve negyedig vizzes. Egy par ora utan veszuk a kadat es elkeszitjuk a fal feloli reszeket es visszateszuk a kadat, majd jon a kulso ives falazas.
A kulso felere beszerezheto egy maszk, de az is eleg gyenge. Korbefalazni nehez, le is kell vakolni burkolas elott, aztan bevagdosni a falicsempelapokat ivesen...
Egy vastagfalu akril kad megall a labain (van egy segedszerkezet is zarszelvenybol) es adnak vele egy jo masziv maszkolot is... ez lenne a megoldas.
A falicsempet muszaj a kad pereme fele pontosan bevagni. A zarasra egy specialis szilo kell hasznalni, amit a padlocsempe dillatacios hezagjainal gyartanak.
majd a csempe felől tartja a sziló. meg alul a tégla tetején a habarcs paca amibe beleülteted. nekem adtak fém füleket, amiket a falra lehet csavarozni és abba beleakasztani a kád peremét, de ha már fent a csempe akkor ez nem megy.
ez alatt tuti a penésztanya. és hiába cserélhető a teteje, 5 év múlva nem kapsz ugyanilyet, fedelet külön meg ma sem.
a kád a csempe alá, es a keletkező 2mmx10mm rés telibe szilóval. ennél nincs jobb. 2mm sziló látszik csak, és függőleges, nem lesz penészes mert nem marad vizes.
ja, és mégegy: a vízzáró purhab meg ilyenek szerintem felejtősek. nincs olyan hogy a biztonság kedvéért dupla vízszigetelés. dupla szigetelés szopás, mert ha az első nem műkszik, a kettő között ottmarad a víz és minden penészes lesz. a sziló jól megcsinálva mindent megold.
"feljebb tudom tenni a kádat 2 cmerrel, hogy takarja a csempét."
na ez az, amit semmiképp ne tegyél!!! profin volt betéve a kádad. mindenárod tedd újra a csempe alá. ha megvan a kád és a csempe között a 2-3mm, akkor azt majd kinyomod szilóval szépen, és tuti nem megy ott át soha semmi víz.
a peremet csak azért kell alátámasztani, hogy ha rámászik valaki, akkor ne nyomódjon le nagyon, ne szakítsa el a szilót. a kádat nem szabad a pereme tartsa. beteszed a kádat, kiszintezed hogy meglegyen a 2-3mm. alámászol, és beceruzázod a perem alját. kiveszed a kádat, és a vonalra felteszed a lécet. de neked ott a tégla, nem kell a léc. levered a pacnikat, hogy ne érjen a téglához a kád sehol. teszel új pacnit, visszateszed a kádat a szintezett lábakra. megtöltöd vízzel, ellenőrzöd a rést, alápakolsz ytongot vagy téglát hogy ne érjen a kádhoz, és kifújod purhabbal. hogy szépen támassza az egész alját. a gyár ezt nem ajánlja, de szerintem csak azért mert utánna nem lehet garizni, mert nem lehet szépen kiszedni. a vizet másnapig bennehagyod. purhabot hátulról előre rétegekben fújod, te helyezed, nem várod hogy a helyére dagadjon. nem egy nagy lufit fújsz, hanem hézagosan kifújod a helyet, és a dagadással kitölti teljesen. (lefolyót azért ne hagyd ki)
takarítsd le a csempe alját szépre, és tedd be alá a kádat 2-3mm réssel. szerintem a mostani téglára mehet a pereme ragasztóval. a lényeg hogy semmiképpen sem a perem tartja a kádat. a peremet csak azért kell alátámasztani, hogy ha felállsz rá akkor megtartsa.
megjött a sarokkádam, ami azért kellett mert a gyerek ugráltak és széttört a régi:-(
de a feleségemnek nem tetszik a vendégszoba közepén, aki meg igert hogy beépíti novemberig tele van.
igy jobb híján nekem kell.
gyári lábat megvettem, a gari miatt.gondolom legalább szintezésre jó lesz
a régi helyére menne, ytongra volt burkolva a perem, az kuka, vettem uj csempét is.
a beépítéssel kapcsolatban kérdezném, hogy a peremekhez illetve a sarok részre építsek ytongból falat, vagy furjak fel egy cseréplecet, bár az egyik oldalt, gk előtét fal van.
az ok hogy épitek egy kis emelvényt ytongból az ülőrész alá, de azt nem térhálósodó purhabbal, vagy csemperagaccsal rögzítsem?
létezik, előtétfal elem ytongból, vagy nekem kell faragni, hozza?
minden tanácsot szivesen veszek
de ha valaki tud jó youtube videót vagy leírást az is jó.
Bramac tetőlécezést szeretnék csinálni egy nyeregtetőn.Betoncserép héjazathoz. Milyen méretű szeget javasoltok a tetőléc, ellenlécezés és a szelemenhez való csatlakozáshoz?
"az alsó deszkaborításra alulról raktam fel a párazáró fóliát. Körbe a falhoz "ragasztva""
Igen értettem akkor is, csak arra céloztam hogy nem gond, hogy ez a fólia hozzásimul a deszkához? Nem jobb a gipszkarton profilszerkezethez ragasztani? Tehát felette lenne kb 5 centi légrés az alsó deszkázatig.
Ugyanakkor arra is vonatkozott a kérdésem, hogy ha eddig csak stukatúr volt (ami nem párafékező) és így sem volt gond a fafödémmel, akkor most biztos hogy kell oda párazáró fólia?
Nem megy majd szépen keresztül a pára a fafödémen a padlásig? Lecsapódni nem fog a fafödémben, mivel lesz felül a perlit betonon, a padláson 30centi kőzetgyapot szigetelés. Tehát a fafödém teteje, belseje nem fog lehűlni.
A következő merül még fel bennem az alábbi választ olvasva.
én úgy csinálnám, vagyis csináltam - mert ugyan ez volt a kiinduló pont, csak tetőtér- hogy
- az alsó deszkaborításra alulról raktam fel a párazáró fóliát. Körbe a falhoz "ragasztva"
- arra jött alulról a direkt függesztő, vagy ami kell pálcás függesztő satöbbi.. (így csak pár helyen van kiliggatva a páraazáró lófia. A vellanyt is csak egy helyen kell bevezetni és el lehet vezetni a "fólián" belül, nem kell azzal is kiliggatni (ha több lámpa/spot van akkor több helyen is kellhet átvezetés )
- majd jött a profilváz,
- majd gk.
Hőszigetelés meg mehet "felülre"..tetejére esetleg páraÁTeresztő fólia...
Vagy ha járható kell akkor lécváz közte hőszig, rajta "felület
Ugye eddig stukatúr volt deszkákon
stukatúr
deszka
gerendák légréssel
deszka
perlitbeton
A tető felújított, zsindelyezve, lécezésre, pala nélkül.
Eddig sem volt vizes, nedves a padlás. Tehát elvileg eddig a pára belülről átment a stukatúron és a betonon és kiszellőzött padláson.
Amit akarunk álmennyezet alulra és gyapot szigetelés felülre a padlásra.
Most ha csinálok álmennyezetet az elbontot stukatur helyére és teszek egy párazáró fóliát az alsó deszkákra, ahogy joevagyok68 írta, akkor másképp fog működni az egész. Mondjuk nem tudom hogy jobban vagy rosszabbul.
Illetve fólia közvetlenül a deszkákra nem rohasztja majd az alsó deszkázatot? Igaz az is hogy mondjuk fürdőbe ahol sok pára lesz, logikus lenne párazáró fólia. De ha szépen át tud menni a fafödémen a pára és fent kiszellőzik akkor nem lehet gond?
Porotherm 44K tégla falat szeretnék behálózni, majd kőporozni, ehhez keresek megfelelő ragasztót.
Korábban olvastam valahol, hogy ehhez célszerű nem műgyanta alapú ágyazó ragasztót használni, hogy a fal megfelelően tudjon szellőzni. Mi a különbség a műgyanta alapú és a műgyanta mentes ragasztó között?
Tudtok ajánlani esetleg valami bevált ragasztó típust?
Ezt egy építész írta egy másik oldalon (koos.hu-n)
"a 20as kerámia tégla minden tekintetben jobb, mint a 30as, kivéve a hőszigetelő képessége. a vb. pillérek sem azért kellenek bele, mert teherhordásra nem felelne meg. ami azt illeti, több szint magas ház is építhető lenne belőle, csak földrengésre nem vehető figyelembe a fal 25cm vastagság alatt (ne kérdezd miért), ezért vannak a pillérek."
a RAL szalag nem olyan horror drága (ablakonként 2-3-4 ezer forint), nincs benne semmi misztikum: egy párazáró ragasztószalag amivel az ablaktok belső éleit ragasztják a falhoz, és egy páraáteresztő amivel a külsző éleit. két titka van: 1. nem elfelejteni felragasztani 2. nem összekeverni a két fajtát. a konzol valószínűleg drágább, de nem tudom, mennyibe kerülnek és melyik a jó fajta...
húsz éve úgy építettem be az ablakokat, ahogy adta magát: ékek, rögzítőkarmok, purhab, aztán vakolat.
ma meg olyan beépítési segédletek és segédanyagok vannak, hogy az ember tíz körmét megnyalja utána.
(6)89 Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
A fórumon írta valaki, hogy ők már így dolgoznak, megkeresem. A jogszabály tényleg nem egyértelmű kikerült belőle, hogy kell megfelelő végzettség "
Az Étv. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”
Úgy tudom az említett kormányrendelet még nem létezik.
Mindegy, befejeztem, többet nem teszem be ide. Csak laikusként azt gondoltam, hogy pont egy ilyen építkezési fórumon van a legnagyobb esélye, hogy valakit tán érdekel.
Szerintem azzal, hogy felajánlottam a csere lehetőségét, egyáltalán nem terhelem a fórumot. Épp ellenkezőleg, lehetőséget biztosítok rá, hogy valaki egy fillér kifizetése nélkül megkapja őket. Cserébe a nagyi 1-2 régi bútoráért. Ez nem off és ha valakinek kellenek az ajtók, akkor talán örül ennek a lehetőségnek.
Nem értem, mi a vicc a szállítási díjban? Az, hogy valaki üzemanyagárban + (egy 10-es a fel- és lepakolásért) elviszi?
Most nem értem, hogy sokallod vagy keveselled? A lényeg az, hogy a fuvaros, akit ismerek, folyamatosan jár az országot és néha csak oda vagy visszafuvarja van, így az oda vagy visszautat olcsón elvállalja, hogy ne menjen üresjáratban. Így legalább a benzinköltség visszajön neki + keres egy kis zsebpénzt (de tényleg csak keveset).
Nyilván 1 vagy 2 ajtóra nem érdemes 30 ezret ráfizetni, de ha valakinek az összes kell, akkor már igen.
Régebben (tavaly) annyiért hirdettem, de az is csak IRÁNYÁR volt, tehát odaadtam volna kevesebbért is és most is odaadom. Ráadásul csere is lehetséges. Bármilyen antik dologra vagy dolgokra elcserélem, ami tetszik. Bútor, festmény, képkeret, csillár, asztali/fali lámpa stb.
gépész számolt értékeket több vastagsággal is. a legjobb értéket hőigényben, és hőátvezetési tényezőben a 20cm sima a falon és 15cm a padlóban adott, bár bekerülési költséget még nem számoltak hogy a 15 grafittal és a 20 simával hogyan alakulna...
Sima eps szigetelést szeretnénk 20 cm-t. (a 20centi feltevése problémásabb mint a 15?)
tudtok ajánlani olyan terméket ami ár érték arányban jó?? (olvastam hogy az előírásoknak nem mind felel meg. mi az amivel nem fürödhetünk be? ) Köszönöm!
az edzett üveg nem darabolható. ez a lényeg. ezek az ajtók csak ugyanilyen ajtónak alkalmasak. nem lehet elvágni. skála ajtót meg nem sokan akarnak a házukra.
Üdvözlünk a klubban! Másfél éve szórakozok én is tetőtér beépítés + CSOK + fundamenta kombóval. Az iparágról a véleményem siralmas. Ha egyszer kész leszek, soha többet építkezés.
Hogy mekkora a büntetés azt sajnos nem tudom, ha naplózás nélkül végzel el bizonyos tevékenységeket, lehet hogy nem adnak ki használatbavételi engedélyt.
(Teljesen laikus) meglátásom szerint ezeknek az ajtóknak lényegében nincs értéke, szinte sehol sem használnak (már) ilyet, nincs szakértelem a beépítésre/karbantartásra - ha nem kellenek inkább ingyen "elvihető" módon hirdetném őket.
Engem nem zavar amíg tényleg csak pár havonta teszed fel ide, de a kapcsolódó "antik" dolgokkal stb. tényleg nem kéne már terhelni a fórumot, nem erre/arra való.
2 éve hirdetem őket több oldalon is, de érdeklődő se volt. Pedig bármilyen korrekt árajánlatod elfogadok, sőt, cserében is benne vagyok. Ráadásul a szállításban is tudok segíteni. Egy megbízható fuvaros elviszi őket 25-30 ezerért Budapestre vagy az ország bármelyik pontjára.
Lehet, hogy én rontok el valamit, de ennél többet nem tudok tenni. Nem vagyok kereskedő, nem értek az eladáshoz és a marketinghez. Amúgy sok mindent hirdettem már (kisebb tárgyakat) és mindent sikerült eladnom vagy elcserélnem idővel. Csak ezekkel az ajtókkal nincs szerencsém, pedig minőségi, jó cuccok és én tényleg mindenben benne vagyok, még cserében is.
Van idevonatkozó jogszabály hivatkozásod? Sajnos nekem az építész és a műszaki ellenőröm is azt mondta, hogy kamara által regisztrált szakembernek kell lennie a naplóban szereplő kivitelezőnek.
Eladó kb. 10 db edzettüveg ajtó Szegeden. 1 cm vastag, 200 x 75 cm. Vannak sima lapok is különböző méretben. Egyben vagy külön is. Kifogástalan állapotban vannak.
Felhasználhatók bármilyen építkezéshez, ház, veranda, tusfülke, üvegház, áruház, üzlethelyiség stb.
A szállításban annyit tudok segíteni, hogy tudok olcsó fuvarost ajánlani, aki 20-30 ezerért elszállítja őket bárhová országon belül.
Ár megegyezés szerint. Csere is lehetséges régiségre.
Van egy nemrég jogerőre emelkedett építési engedélyem tetőtér beépítésre. Szeretnék mindent szabályosan csinálni de szinte lehetetlen kivitelezőket találni, aki ráérnek (nem holnapra kell, mégis) és képesek vagy hajlandóak e-naplózni és számlázni (nem titkolva, hogy ezek nélkül is ki vannak tömve munkával). Viz- fűtés szerelő már 4 utasított vissza, szárazépítésztől se sikerült ajánlatot szereznem, gyakorlatilag nincs még egy ajánlatom se a tetőhéjazaton kívül. Még egy költségvetést se tudok összerakni, hogy elinduljak a CSOK igényléssel. Katasztrofálisnak látom a szakember helyzetet.
A kérdésem az, hogy mi a büntetési tétele annak, hogy egy-egy tevékenységet mondjuk a víz-fűtés szerelést megcsináljuk naplózás nélkül?
Jah és az az előnye, hogy melegnek érzed! Mivel sok szigetelés nem fér alá... szerintem így kapnád a legmelegebb padlózatot!De majd a szakik megmondják! ;)
A felújítandó házunkban a szoba beton szintje kb 4 centivel alacsonyabban van, mint az előszoba szintje.
Régi kockaház, tehát alap 8 centi körüli régi beton, semmi eps nincs alatta.
ŐSzintén szólva nem szeretnénk feltörni és totál új, korszerű szoba aljzatot csinálni, földkihordással, új szerelő betonnal, eps-sel, esztrich-kel. Mert valószínűleg drága lenne.
Két megoldás merült fel:
1. 4 centit Esztrich betonnal szintre hozunk, ez megoldható. Viszont az ősrégi betonhoz jól fog tapadni a korszerű esztrich? Aztán majd erre laminált padló.
2. Szárazépítéses megoldással olyat nem lehetne, hogy 3 centi kemény xps lapot teszünk betonra, arra pedig nútféderes osb-t? Aztán majd erre laminált, de az előszobába is megy majd még laminált.
3 centi xps/eps ér valamit szigetelésnek? Vagy felesleges szórakozni vele és inkább esztrich beton egybe?
Mondjuk a szoba szinje feljebb van 1 méterrel kb mint a házfal kezdőszintje, tehát elvileg külső lábazati szigeteléssel javítható a lenne a szoba aljzatának hőszigetelése. Jól gondolom?
Ha a kérdés a középső oszlopra vonatkozik akkor az vakrúd.Tehát gyakorlatilag nincs benne erő. El is hagyható. Ha már ott van, akkor maradjon. Egy csavar is elég.
Sziasztok. 40x35x2 cm-es márvány kőlapokat szeretnék egyben felszedni belső térből. A hetvenes években rakták le, elég vékony fugákkal. Van valakinek tapasztalata ez ügyben? Valaki azt tanácsolta, vágjam ki gyémánt tárcsával a fugákat, aztán próbáljam felfeszegetni a lapokat.
Itt ebben csomópontban (középpen) olyan érzésem van hogy minél több csavart teszek annál rosszabbat teszek a szerkezettel.
A képen látható menetes szár mellett egy 8-as csavar ami gyakorlatilag átér. Ha 4db ilyen csavart teszek szerintem könnyebben törik el a födém középpen mint ha csak a menetes szár van ott.
Igen, sajnos erre mi is rájöttünk, szerencsétlenségünkre utólag. Más, többek között asztalos is ugyanezen a véleményen volt, csak a tüzép nem ismeri el. Sajnos fogyasztóvédelmi ügy lesz belőle, de köszi mindenkinek a megerősítést.
Ez klasszikus epitodeszka vagy maskeppen collos deszka gyalulva. 3 napja 68e ft/m3 aron vettem. A gyalulas talan 500 ft/m2 lett volna, de en magam gyalulom. Hatso kerites lesz belole nekem, arra megfelel.
Persze én ezt el is hiszem, ezzel semmi probléma. A gond itt azzal van, hogy erről sajnos nem tájékoztatott az eladó. Ő úgy küldte el, hogy én egyenes és 2,5x15 cm-es léceket kértem. Erre kaptam, amit kaptam. Világos, hogy a fa nem műanyag, de ezt a minőséget tudta volna egy jóval olcsóbb anyag is.
3m-nél hosszabb szárított csomómentes, vagy kevés csomós vörösfenyő 25mm vastagságban, ami nem csavarodott és/vagy görbe gyalulás után, az nem kis pénz és kihívás.
Az ára 130.000 Ft volt köbméterenként + gyalulás + szállítás.
Beszéltem ismét a tulajjal, ő meg van róla győződve, hogy ez jó faanyag és vásárolónak tisztában kell lenni azzal, hogy a fának lehet görbesége és a gyalulás eltérő vastagságot eredményezhet, valamit lehetnek benne csomósabb, esetleg héjjal rendelkező darabok. És még ezt is megérteném, ha egy szóval említették volna azt, hogy ezzel nem tudják azt teljesíteni, amit én a megrendelésben direkt leírtam.
És ahogy korábban említettem a megrendelésben szó sem volt I és II osztályról, leírtam, hogy mire van szükségem, ennek megfelelően adjanak árajánlatot. (2,5x15x321 cm-es léceket szeretnénk, szélezve, gyalulva, kiszállítva. Mivel kerítéshez lesz, ezért egyenes lécekre van szükségünk, minél csomómentesebbeket válasszanak).
A véleményeteket szeretném kikérni, mert tegnap egy fatelepről megérkezett a vörösfenyő kerítéselem, amit kifizettünk előre. Sajnos úgy ítéltük meg, hogy minőségileg nem az, amelyet fel tudunk használni, ezt egy asztalos is megerősítette. A ti véleményetekre is kíváncsi lennék, mert valószínű komolyabb tortúra lesz ezt elrendezni.
(A rendelésben kifejezetten kértem, hogy egyenes lécek legyenek, minél csomómentesebbek és 2,5x15x321 stb hosszúságban, gyalulva, szélezve). Erre 1,6-2 cm-es szélességűek lettek, mondván, hogy a gyaluláskor ennyi lehullik. Sajnos ezt elfelejtették közölni...)
Erre ezt kaptam, amik a képen láthattok. (eltérő vastagságú, csomós, héjas és igen görbe léceket, amelyekre azt mondták, hogy teljesen megfelelő minőségűek).
Tudom, lett volna egyszerűbb is!Írtad, de addigra már megvolt az anyag. Nah azért majd teszek fel képeket, hogy haladnak az építkezéssel...
Viszon, Én most éppen a csavarokba csavarodok bele.... :) De azért ma mérgemben haladtam is valamit...
Elkészült a szerkezet prototípusa
Ilyen lett:
Aztán a csatlakozás pontok ilyenek:
Ezekre rétegelt lemezt tennék, ami pont van a garázsban - 10mm-es
Most furnér mintát tettem rájuk, hogy hogyan gondolom a csavarozást:
Ezekre a pontokra 5x50-es facsavart gondoltam a minta szerint mind a két oldalon (a másik oldalon kicsit más mintában, hogy ne ütközzön a csavar)
Elég lesz szerintetek, vagy valami más csavart/szeget vegyek oda?
Aztán van a födém résznél a találkozás 5 helyen (fal, középpen és a rácsnál 2x ) Ott ilyen csavar 8x140-es méretben 3-3 db illetve ahová fér 5 db oldalanként és a menetes szár M10-es csomópontonként.
Töck Jenő tanácsát (köszönöm!!!) is megfogadva, hogy az M10 csavar tuti megbírja, de lehet a fa kiszakad(hat).Ezért gondoltam megtámogatni csavarokkal. De... félek ennyi csavar, még ha elő is fúrok neki elrepeszti a fát.... lehet nem kellene csak kevesebb
Lehet, hogy inkább vékonyabb 5 vagy 6-os átmérőjű kellene?
Íme erről a találkozás típusról beszélek és a csavar is ott van csak az 8x120 nem 8x140...
Mondtam már az elején, ekkora fesztávra van jobb megoldás is mint a rácsostartó. A rácsostartó valamivel olcsóbb, de munkásabb mint egy erre a fesztávra alkalmas gerenda. A gányolás egyébként előbb-utóbb megbosszulja magát.
Amúgy itt én szórakozok, hogy 15x15 vagy 10x15 esetleg lehetne-e kevesebb meg 62,5 centinként oszlop stb stb
Erre az utca elejében 2 szintes "épület épül".Két színt lesz!
Igazi alap nélkül egy oldalon kb 3db 7,5x15 gerendával, de nem 4,7m mint nekem (8db) hosszra hanem 8méterre + tetőszínt!!!
Igaz nem szép, nem olyan jó, de meg fog neki állni! Meg majd be is hungarocellezi.... Be fog költözni 3 gyerekkel, és nem fog rájuk dőlni. kb 5 fokos tetővel!
Én meg itt napokat silabizálok, amikor vagy 10-12szer erősebb épületrészt csinálok azon hogy most csak 10szer legyen-e erősebb...
Tiszta hülyének érzem magam!!!Tök mind1 hogy az a rácsos jellegű tartó hány fokban zár, ha ezek is megállnak kb nem is érdemes itt vacakolnom.Nem lehet vele gond... kb semmivel amit eddig csináltam, vagy valaha is fogok!
Mennyi idő felfűteni és abban a helyiségben ahol a kandalló van, hány fok lesz a "végére" ?
Attól függ, ha nem megy a fűtés mert már meleg van, csak akkor kezd maradni a melegvíz a tartályban, ellenkezőleg távozik a tartályon lévő előremenőn. A kandalló vízköpenyes és körbe van burkolva ytonggal, csak a tűztér ajtón van sugárzó hő, ami nagyon kellemes.
Én fel szoktam melegteni a tartályt 70C körülire, este teszek a kandallóra hagy dolgozzon. A kandalló a nappaliba van ott mindig melegebb van 1-2C-vel.
"Mekkora ház volt az és hány fokot tartottál benne, ami tömör tégla és hőszigetelés előtt kifűtötted gázzal 100.000 ft-ból ?"
78m2 szigetelés előtt 180e volt a gázszámla.
Szigetelés után kapott egy puffertartályt a rendszer, a kazan maradt a régi turbós, amivel 65C-ra fütöttem a tartályt onnan ment a radiátoroknak.
Addig ment a kazán amig nem volt 65C a tartály 2. harmada (nyaron csak 50C a HMV-hez). Ez tünt a leggazdaságosabbnak
Amint írtam gyakorlatban nem létezik tökéletes csukló, (lásd rácsos vasúti híd) az új Eurocode már foglalkozik a kérdéssel. Az itt bemutatott tartó átmenet a rácsos és Vierendeel tartó között, az utóbbihoz áll közelebb. A Vierendeel tartó elmélete és gyakorlati megvalósítása között jóval kisebb a különbség mint a rácsostartónál.
Az az igazság az, hogy 30x30x3 zártszelvény már bírja. Azonban kevés benne a tartalék rozsda ellen. Praktikusabb fenti okokból a 40x40x3, vagy inkább a 40x40x4-es zártszelvény. A falhoz azonban jól oda kell kötni, különben lefekszik, vagy andrás-kereszttel merevíteni kell.
Sziasztok! Gyors kérdés a statikában nálam jártasabbak felé: adott a kazánházunk, ami picit szűkösebb a kelleténél, de belmagaság van bőven, ezért felfelé terjeszkednék kicsit, és a tágulási tartályt a bojler fölé tenném egy zártszelvényből készült négylábú asztalkára. Az asztal 1,7 méter magas lenne és 0,7x0,7 méter nagyságú keret illetve lap a tetején, rajta lenne az 50 kilós tartály, amibe max 300 liter víz van, s hozzá lenne fogva az egész a falhoz, alatta pedig a bojler. Kérdésem, hogy ez egyáltalán megoldható-e, milyen zártszelvéy bírja ezt a terhelést, ha bírja? Vagy zártszelvényből ez nem oldható meg a túl nagy terhelés miatt?
Értem. Akkor itt az ácsoknál - akikkel én beszéltem- és az interneten is van egy kis fogalomzavar... rólam nem is beszélve :)
Most, hogy már felvilágosítottál, hogy "Vierendel" tartó néven van a merev csatlakozás, akkor azt mondom esetemben ez jobb megoldás lehet.
A rácsos esetén írtad anno, hogy az M 10-es csavar nem biztos, hogy jó lesz a külső találkozáspontban, mert ugyan a csavar bírja, de lehet a fa nem. Esetleg kiszakadhat.
Úgyhogy lehet akkor én lefixálnám a végeken is és minden találkozáspontban az M 10 mellett még faszerkezet építő csavarokkal vagy szögekkel. Hasonlóan mint az utolsó ábrán van. Ezáltal a fában nem egy ponton lesz a terhelés, hanem több kis csavaron -is- elosztva nehezebben szakad ki. Hasonlóan a szeglemezes megoldáshoz.
Azt csak érdekesség képpen írom, hogy a gyártók is rácsos tartó néven hirdetik a szeglemezzel összeerősített termékeiket. Márpedig akkor ezek nem is azok...
Az első az elég jól hasonlít arra amire céloztam. A bemutatott "két" ábra egyébként nem rácsos hanem Vierendel tartó, mert a rudak mereven csatlakoznak egymáshoz, nem csuklósan. Ránézésre először a kettő között nem nagy a különbség, de statikájában igen. Rácsos tartó rúdjaiban (elméletileg legalább is) csak húzó vagy nyomóerő keletkezhet. Ezen a betöltött rajzon pedig ott a nyomatéki ábra.
Célszerű, hogy a rudak által bezárt szög nagyobb legyen mint 30 fok. A középső függőleges rácsoszlop elhagyható ha megvan oldalanként a két-két ferde rácsrúd. Úgy kéne összeállítani, hogy a rudak ceruzával megrajzolt tengelye (vízszintes és ferde) egy pontban metszék egymást.
Egy 4m hosszú15x15 cm-es gerenda akét végén megtámasztva kb 400kg-t bír méterenként. A kérdésben 15x25 cm-es van eredetileg. Vigyázni kell, mert ha egy oszlopot kivesznek akkor annak a hatása végig megy a gerendán ami egyben van, akkor is ha van még oszlop a vége előtt.
Szóval akkor a középsőt hagyjam ki és csak a két ferde rácsrúd kerüljön bele?
Akkor középpen el tudnék kúszni a padláson ha valami gond van...
"egy csomópontban összefutó elemek tengelye egy pontban KELL hogy metsze egymást"
Ez azt jelenti,hogyha a képen látható vízmérték helyére kerülő ferde rácsrúd, és a szélső rácsrúd tengelye egy pontba metszi egymást (ez ugye megvalósul) és még ezen felül a ferde tartók dőlésszöge a szarufával vagy a födémmel bezárt szöge kisebb mint 30 fok nevezhető a szerkezet igazából rácsos tartónak?
Ahogy nézem a fényképeket úgy tűnik egyre furcsábbnak a szerkezet. Az ajtónál mire támaszkodik a talpszelemen? Mert az ajtó nem tartja meg az biztos, csak akkor ha a tok egy komoly acélszerkezet. Ha konzol a gerenda vége, akkor az igénybevétele 10m körüli két végén megtámasztott gerendáéval azonos. Ránézésre sokkal inkább a szarufák tartják a talpszelement mint fordítva. Ilyen gerenda méretekkel óriási teherbírása lehet a szerkezetnek, amit a tetőből rá jutó terhelés nem indokol. Célszerűnek látszik megnézetni egy helyi statikussal, mert lehet, hogy egész másként működik mint ahogy elsőre látszik.
A rácsostartónál az egy csomópontban összefutó elemek tengelye egy pontban KELL hogy metsze egymást a nagy járulékos igénybevételek elkerülése végett. A modern rácsostartók állnak egy húzott és egy nyomott övből (alul-fölül) és a kettőt összekötő FERDE rácsrudakból. Ezt itt a fényképen nem nevezném egyértelműen rácsostartónak, de azért működni fog. Az a ferde rácsrúd (avízmérték helyén) hasznosabb mint a középső függőleges oszlop. Az ugyanis vakrúd ha alulról nem akasztanak rá semmit.
Na kérem ott tartok hogy "Petrocelli" háza előbb lesz meg...
Többet silabizálok, mint hogy haladnék!
Most éppen a rácsos tartót tettem össze fél-1 óra alatt- a prototipusta, majd 3 órát nézegettem, hogy mégsem lesz az úgy jó... :)
A képen látható, hogy a vízmérték helyére menne mégy egy küllő.Na az szerintem kb csak dísz lenne. Semmi értelmét nem látom ilyen nagy szögbe
Nem támasz szinte semmit.
Igazam van?
Második kérdésen filozofáltam még...
A kis küllőt kint a szélénél esetleg jobban bedönteni mint a merőleges a szarufával.Mert ha megdöntöm, akkor nagyobb szöget zárna be a rácsos tartó 2db 5x15ős fődémgerendájával. Így ha a két oldal egyszerre terhelést kap akkor össze akarja majd nyomni a födémgerendát .Ha nincs megdöntve akkor csak lefelé nyomja a födémet. Tehát egy kb 10-20 fokot még jobban megdöntve jobbnak tűnik. Erősebben tart, mivel összenyomni nem tudja a födémgerendát.Ezt is 10-es menetes szárral raknám fel, hogy tudja oldalírányba is terhelni.
De nem értek hozzá. Az ács meg megöl, ha 14-szerre is felhívom :D
ami,ha csak a falat vesszük akkor 40m hosszú és 2.8m magas falnak felel meg ,de számításba kell venni a födémet, a padlót, a nyílászárókat, áthidalókat, hőhidakat, az épület geometriai paramétereit, benapozását-tájolását, fűtésrendszerét, szellőztetését stb…
A falra a számítás :
40x2.8=112m2
112x0,21(W/m2K "u”)=23.52 x 33(kint -10 bent +23fok, hőmérséklet különbséggel)=
"Te tudod, hogy mennyi a hőátbocsátása - vagy mi - a 38cm+ cm hőszig vakolatnak és a 30 cm blokktégla + 10 cm- nek ?
Ha te nem remélem jön majd valaki aki tudja..."
Nem, szakemberre bízom, én a tapasztalatomat írtam le.
Jelenleg br. 130m2-t fűtök évi 4-5 erdei m3 feldarabolt fából és hozzá jön a nyári melegviz E: kb.110e (elmúlt 2 év átlaga),
télen csak 21-22C mindenhol, padlófütés csak temperál a falfűtés dolgozik, a hőérzet teljesen más (szeretek naponta legalább 2x szellőztetni).
Csak hogy "feltüzeljelek"
nincs gáz nállam bevezetve, cirka 1400e lett volna, puffertartályba (ahova a kandalló dolgozik) van egy 8KW főtőpatron
ezzel is tudok fűteni "éjszakai" áramról, nemcsak fagymentesíteni. Igaz, hogy a gázzal fűtés olcsóbb, de mennyivel?
Az elektromos fűtés hatásfoka közel 100%, a fűtőbetét ára, 30e mikorra fogom elfűteni a gáz-osítás :) vagy a hőszivattyú ára közötti külömbséget?
Ha leszigetelem a házat az kirka 1100e, mikorra nullázom ki fűtésből? ~3.8e/m2 10cm hungarocel dorzsis díszvakolattal, a munkadij mint az anyagár, bár ebbe van egy kis csúsztatás, mert valami homlokzatot most is csinalni kellene MÉG :)
Nem vitatkozok a hozzáértőkkel én nem vagyok az, legyünk green-ek, jo sok pénzből meg hitelből... Főleg, hogy kis hazánkba erre nagy a központi törekvés.
"Ez elég hihetetlennek tűnik !
Mondjuk nem tudjuk, hogy milyen és "milyen" ( díszítések ablak körül, lábazat volt-e benne ), illetve, hogy mennyi volt a munkadíja ...
Amúgy mennyi volt a négyzetméter amit hőszigeteltél és mennyi volt a "vagyon" ?"
1400e volt a ház jellegébő adódóan, 10cm hungit kapott gördülőszemes díszvakolattal, 10 év gyartói garral és olyan céggel, aki nem tűnik el holnapután az építőiparból. Hozzáteszem, akkor meg ez a technológia fajlagosan drágább volt mint most.
Sporoltam a gázon egy szezonban 38-40e-t, közel 38%-ot. Ilyen kis léptékbe melyik számot nézzem?
Ha már hőszigetelés: épp most számolgatom, hogy egy 12 centis sima EPS rendszer és 12 centis grafitos EPS rendszer közt 35e lenne a különbség össz m2-re vetítve. Ez pont egy kaloda tüzifa(azzal fűtűnk). Megéri? A hőátbocsátás a simánál 0.27, grafitosnál 0.24.. A sima felé hajlok, mert eléggé pénzszűkében vagyunk, és idén jó lenne leszigetelni a házat. Tudom hogy 0.24 lesz az előírás a házakra, de azt is nézni kell, hogy ez egy zárkerti ház, hivatalosan gazdasági épület, de állandó lakhatásra vettük meg-ki tudja meddig.. 10 centi EPS kb -30e ft lenne.
Te tudod, hogy mennyi a hőátbocsátása - vagy mi - a 38cm+ cm hőszig vakolatnak és a 30 cm blokktégla + 10 cm- nek ?
Ha te nem remélem jön majd valaki aki tudja...
A 38+2cm+ falfűtéssel mennyi az éves gázfogyasztásotok ?
"Előtte kisméretű téglából épült házban éltem, egy vagyont költöttem a hőszigetelésre, utólag rájöttem, hogy az a pénz amit ráköltöttem közel 26év fütés sporolással jött volna vissza,"
Ez elég hihetetlennek tűnik !
Mondjuk nem tudjuk, hogy milyen és "milyen" ( díszítések ablak körül, lábazat volt-e benne ), illetve, hogy mennyi volt a munkadíja ...
Amúgy mennyi volt a négyzetméter amit hőszigeteltél és mennyi volt a "vagyon" ?
jelenleg Porotherm 38K ragasztott falazatú házban lakom, kivül hőszigetelő vakolat 2cm, belül falfűtés több mint 2cm vakolattal. Maga a tégla belseje nagyon vékony és törékeny mint a porcelán, az áthallása rosszabb mint a tömör tégláé, de a sok ablak miatt, nem ez volt a szempont. Meg vagyok vele elégedve. Amikor építkeztünk, akkor fajlagosan olcsóbban jöttem ki, mintha vettem volna 30-as blokktéglát és vakolás utan leszigeteltetem volna kívülről 10cm hungival.
Előtte kisméretű téglából épült házban éltem, egy vagyont költöttem a hőszigetelésre, utólag rájöttem, hogy az a pénz amit ráköltöttem közel 26év fütés sporolással jött volna vissza, de legalább jó áron tudtam eladni.
Nem vagyok egy hungarocel párti inkább kőzetgyapot, de utólag már a könnyűszerkezetes födémemet inkább purhabbal fujatnám ki, mint a kőzetgyapot szigetelés.
Egy kis támpontra lenne szükségem mert úgy tűnik képtelen vagyok több ajánlatot beszerezni pár munkafolyamatra.
Feladat egy 31 nm hasznos alapterületű tetőtér hőszigetelése belülről, annak legipszkartonozása, falak kialakítása gipszkartonból, 2 kb. 10nm-es ytong fal felhúzása az oromfalak mellé, 1-3cm aljzatkiegyenlítés, 5 beltéri ajtó berakás és egy 13nm-es fa menyezet elbontása és újraépítése. Erre kaptam netto 1.9 milliós ajánlatot csak munkára - vidéki nagyvárosban. Ez reális? Nekem soknak tűnik.
Kétségtelen, hogy amíg nem alkalmaztak gerendát a nyílások fölött addig a boltív (különböző változatai) volt a járatos. Én azonban arra céloztam, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt sokan boltívet akartak, stílusában vagy illett az épülethez vagy nem. (amennyiben nem 10-15 hanem 15-20 évvel ezelőtt volt divat, elhiszem, nem kell erre válaszolni) Egyébként a kétkedőknek: boltív teherbírása vasúti hídhoz is elegendő volt, lásd Érd és Ausztriában a Semmering, Svájcban is van belőle bőven.
Bizony több ezer évig annyira divat volt, hogy ezt a szerkezeti elemet nem lehetett elhagyni.
Majd jöttek a vízszintes áthidalók fából, acélból és vb. betonból. Helyben öntve előre gyártva.
Sőt néhol már annyira divat volt a múlt hogy hungarocell/ nikecellből is csináltak.
Nálunk is volt vagy 5 -7 évig téma.
Már hogy ott lesz egy boltív. Ennek volt minden alárendelve ... a nyílás a falon egyébként nem kellett volna oda , sőt funkciónálisan káros lett volna. Végül ráuntam. Mondtam ok. Megnyitjuk a falat, de csak vízszintes lesz a nyílás felső része. Ezután lekerült a napirendről az a boltív téma.
Lehetséges a dolog. Egy időben nagy divat volt a boltív, ha már úgy is az lesz, akkor minek bele a kiváltó. Ki lehet bontani a boltívet, ha a boltív teteje és a födém alja közt van legalább 20-25cm. Csak nagyon észnél kell lenni. Először be kell rakni az új kiváltót, kiékelni. Utána aláállványozni a boltívet és lehet bontani. Nem érdemes a bontáshoz elhagyni a boltívet, mert ha beomlik miután kivették a záróelemet az az egészségre ártalmas lehet. Meg a fene tudja hogyan omlik.
Ha valaki felismeri a mellékelt képen látható 20x25 cm csempét és/vagy tudja hol vehetnék belőle 20-25 darabot kérem ne titkolja el. (vagy esetleg van neki ilyen maradék) Szürke és sárga árnyalatos fele fele is jó.
Szerintetek nem jobb megoldás a Porotherm 44K tégla + 5cm hőszigetelő vakolat? Vannak, akik most ezt favorizálják, mert hogy páraáteresztő (belső agyagvakolattal) és ugyanolyan jó a hőátbocsátási tényezője mint mondjuk a Porotherm 38 + 10cm hőszigetelésnek. Ráadásul talán vmivel olcsóbb is.
inkább sokkal drágább. elvesz jó pár négyzetmétert a hasznos területből. annak az árát is számold hozzá, a 44-es téglához. a 38-asra ugyanez igaz még. 25-ös vagy 30-as az ajánlott, hozzá a 12-18cm eps oszt jóvan.
Pedig előfordul. Egy rokonom házában utólag kivettek egy főfalat (legalábbis a nagyobbik részét), és tégla boltívet tettek a helyére, nem áthidalót, vagy ilyesmit. Szintén 90-es évek végén valamikor. Volt statikus, tervező meg minden, azóta is áll a ház, nem is repedeznek a falak, szóval a foglalkozás elérte a célját.
Ja, és a hőszigetelő csodafestékeknek nem szabad hinni, egy szélhámos társaság, aki évente új cégnévvel, új szlogenekkel akarja eladni a sima diszperzitet tízszeres árban, volt már NASA, most nanotechnológia, stb.
Van egy nagyon jó (Hő)Szigetelések téma, ott szokták ezt boncolgatni, építészek, önjelölt szakértők, tapasztalt és tapasztalatlan építkezők.
1. Porotherm helyett inkább valami tömörebb, például a "B30", annak nagyobb a tömege, tehát a hőtárolás mellett az utcai zajokat is jobban szigeteli. Lehetőleg ne nútféderes tégla legyen (az N+F tégláknál a függőleges résekbe nem raknak habarcsot, ezért szeretik a kőművesek, haladósabb a munka), azokon a réseken bejön az utcáról a zaj. Tényleg, a gyári hanggátlás adatokon is látszik eléggé.
2. A szigetelés valóban lezárja a ház auráját vagy csakráját vagy valami ilyesmit, ezért alszik a magyarföldi remete igazi jurtában :-)
Komolyra fordítva: a hőszigetelésnek az a célja, hogy lezárja a házat és ne menjen ki a meleg. A "pára bentmarad, penészedni fog, a háznak lélegeznie kell, az EPS megfojtja" egy legenda amit kőművesek terjesztenek. Egy lakóházban naponta keletkező több liternyi vízpára 99%-a NEM a falakon keresztül megy ki, hanem a szokásos légcserével. (Vannak speciális esetek, amikor a falakon át haladó néhány gramm vízpára is gondot okozhat, ha a fal anyagán könnyebben át tud menni, mint a rákövetkező hőszigetelésen. vályognál például)
3. A fent említett hőszigetelés témában elég sokan érdeklődnek, mások saját tapasztalataikról is beszámolnak (például az N+F téglákból épült falak rossz léghanggátlásáról).
4. Van sok építész, aki valamiért intim kapcsolatot alakított ki egy szerkezeti anyaggal (esetleg gyártóval), ők mindenképpen azokat az anyagokat fogják javasolni, amelyikhez hozzászoktak, a megrendelőt nem ritkán fölösleges többszázezres, milliós kiadásra szorítva. Ha az építész kezd lélegző házról beszélni, fogj gyanút és kérdezz meg valaki mást (akár a fórumon).
"a fal lehet a legolcsóbb" - ez konkrétan mit jelent? 30-as Porotherm?
Nem lesz túl vastag ez a kb 12-18cm szigetelés? Már csak azért kérdezem, mert sokan azzal riogatnak, h a szigetelés lezárja a házat, ezért egészségtelen. (Azzal tisztában vagyok, h szellőztetni kell, teljesen mindegy milyen a ház.)
Szerintetek nem jobb megoldás a Porotherm 44K tégla + 5cm hőszigetelő vakolat? Vannak, akik most ezt favorizálják, mert hogy páraáteresztő (belső agyagvakolattal) és ugyanolyan jó a hőátbocsátási tényezője mint mondjuk a Porotherm 38 + 10cm hőszigetelésnek. Ráadásul talán vmivel olcsóbb is.
Van esetleg ezzel kapcsolatban konkrét tapasztalat? Aki esetleg mind a kettő megoldást megtapasztalta már saját bőrén?
Építkezés előtt állunk és nagy fejtörést okoz, h milyen téglából építsük a külső falazatot, ill.milyen szigetelést használjunk, ha egyáltalán bármilyet is.
Választási szempontjaink a következők lennének:
1. segítsen energiát spórolni
2. számít a bekerülési költség is
Dilemmám legfőképp az lenne, hogy az a bizonyos hőátbocsátási tényező esetén, hogy pl 0,21 vagy 0,25 - mi az a különbség, ami már jelentősen érzékelhető mondjuk a fűtésszámlában is.
A boltív egy 17 éves (épült az aranykorban, 1999-ben) családi házban tartófalként megépítve sok értelmet tükröz. Ha valóban így van, a helyedben nem piszkálnám, de engem is rohadtul zavarna. Biztos be lehet dugni a helyére áthidalót, de csak akkor tedd, ha nem zavar, hogy minimálisan mindenképpen meg fog nyekkenni a ház, és repedéseid lesznek imitt-amott, a dolog természeténél fogva.
csak mivel stukatúr volt a deszkán, ezért az összes SZÖGET, ami tartotta a drótozott nádat, el kell távolítanom. Mert akkor széttépik a fóliát, de legalább is nem simul rá a deszkára a szögektől.
én úgy csinálnám, vagyis csináltam - mert ugyan ez volt a kiinduló pont, csak tetőtér- hogy
- az alsó deszkaborításra alulról raktam fel a párazáró fóliát. Körbe a falhoz "ragasztva"
Ez így jól hangzik, csak mivel stukatúr volt a deszkán, ezért az összeset el kell távolítanom.
- arra jött alulról a direkt függesztő, vagy ami kell pálcás függesztő satöbbi.. (így csak pár helyen van kiliggatva a páraazáró lófia. A vellanyt is csak egy helyen kell bevezetni és el lehet vezetni a "fólián" belül, nem kell azzal is kiliggatni (ha több lámpa/spot van akkor több helyen is kellhet átvezetés )
Direkt függesztő akkor nem is kell olyan sűrűn? Azt terveztem, hogy 30-40 centinként teszek a deszkákba
A második esetben, amikor vagy valami akadály, vagy a léc hossza nem elég szerintem egyértelműen a D verzió a jobb, azaz a 45 fokra törekedni. 
Bár lehet tévedek?
6
