Nincs véletlenül valakinek egy maradék, kb. 40x10x120-as vörösréz, tömör vezetősín darabja, amitől megválna akár postázással is? Más dologhoz kéne és a kapható minimum méteres szállal nem tudok mit kezdeni. Köszönöm
Ha nem sürgős a mért vezeték cseréje, és egy nem túl távoli időben esedékes a mérő tervezett csere, a szolgáltató részéről, akkor a cserét végző személy emberi hozzáállásától függően az egész hókusz, pókusz egyszerűbben, és olcsóbban megúszható.
Én is terveztem egy mért vezeték cserét az elosztó tábláig, be is csöveztem a mérőig.
Egy volt, reg. szerelő kollégával terveztem a plomba bontósdit, aztán jött a mérő csere értesítés.
Az új kb. 2 méteres madzagokat öt perc alatt behúztuk, és kész volt.
A srác ezért a kis munkáért nem akart elfogadni semmit, alig tudtam egy kis díjazást ráerőltetni.
Ha lett volna még egy kis plusz kék madzagom a közeli első csatlakozási pontig a méretlen szakaszt is kicserélte volna.
Na mindegy az már legyen a társasház következő feladata, mert a bővítés, terveztetés tervben van.
Ez a szórás nagyon egyszerű; csakis szakmai alapon, hány kocsiáll a bejárónál, mekkora aranyláncok /gyűrűk vannak a kedveseden ill a berendezési tárgyak /festmények milyensége
Igen, ilyesmikre voltam kíváncsi, hogy esetleg fix tarifás-e, mint pld. egy közjegyző és ha igen, akkor 3ezer/30ezer/300ezer-e, de ha nem fix akkor mi körül alakul a szórása.
Az óra utáni vezetékhez már semmi köze a szolgálatatónak. Azon kívűl, hogy előírja a minimum 10 mm2 rezet vastagságnak.
Az említet szakasz már a tulajdonos/üzemeltető bulija, a saját költségére. Maga a mért fővezeték csere úgy 4-6 eFt/méter körül lehet a körülményektől függően.
Plusz a plombabontás/zárás költsége.
---
Plusz az egyéb esetleges járulékos/kapcsolódó költségek...
Hüppp, valaki be tudja nekem tájolni a költségvetését, ha az óra utáni vezetéket cseréltetném egy átlag panelban? Elég kehes alumínium van, vége már el sem ért rendesen a tábláig, aztán a csőben van elég csúnyán megcsokizva. Ott gondolom óra/plomba bontás, blábláblá lesz a sztori. Vagy kérjek bővítést, akkor mindenképp cserélik és másképp számolnak?
Ez csak egy méltatlanul gyenge kifogás. Ha nem gugliztad ki, akkor, ha valakit ez érdekelne (szerintem senkit, szóval már ez is nagyon gyenge, hogy ez ellen kell védekezned), akkor ki tudná guglizni, hogy ezt valahonnan kigugliztad.
"Megmondanátok, hogy egy CSM0201 BW1102000 típusú egyfázisú elektromos fogyasztásmérőn (E.ON-os) hogyan lehet megtudni a mérő előtt állva, hogy éppen van-e fogyasztás?"
Sajnos hamarjában nem találtam egyetlen értelmes részlets leírást sem erről a fogyasztásmérőről.
Általában igaz a fogyasztásmérőkre: ha éppen történik fogyasztás, akkor a kijelzők szélén meg szokott jelenni egy kis ikon (pl egy nyíl vagy háromszög), de olyan is van, hogy csupán a tizedespont villogása jelzi, hogy éppen történik valami.
"A "fogyasztó vételez" megfogalmazás jelenti azt, hogy van pillanatnyi fogyasztás?"
A mondat valószínűleg azt jelenti, hogy éppen energia fogyasztás történik (a szöveg írója sajnos nem igazán törekedett az érthető megfogalmazásra).
A kilowattóra (kWh) érték NEM egy pillanatnyi érték, hanem egy időben ÖSSZESÍTETT energia mmennyiség. Tehát a kWh NEM azt jelenti, hogy mennyi a pillanatnyi energia fogyasztás, hanem azt, hogy mennyi az energia mérleg (energia mennyiség) ÖSSZESEN azóta, hogy felszerelték a villanyórát.
Köszönöm a linket. Egy hasonló leírást találtam a szolgáltató oldalán is.
Amit Te linkeltél, annak a 11-12. oldalán van a mérő, ami nekünk is van. Csak a leírtak értelmezésével ütköztem akadályba.
- A "fogyasztó vételez" megfogalmazás jelenti azt, hogy van pillanatnyi fogyasztás?
- Azaz a leírás utolsó tétele szerint 6 egész és 2 tizedes látszik a kijelzőn, akkor az mutatja, hogy van pillanatnyi fogyasztás, és kijelzi annak mértékét?
- A leírás 5. tétele pedig az eddig mért összes fogyasztást mutatja?
Ilyen mérőnk van. A jobboldali fémszínű kerek rész ~közepén mintha egy belső led lenne, de az sosem villog. Akkor sem ha fogyasztás van és akkor sem, ha nincs. Kipróbáltam az előbb.
Szép napot Mindenkinek! Megmondanátok, hogy egy CSM0201 BW1102000 típusú egyfázisú elektromos fogyasztásmérőn (E.ON-os) hogyan lehet megtudni a mérő előtt állva, hogy éppen van-e fogyasztás? A régebbi, sok évvel ezelőtti mechanikus mérőkön látható volt, ha forgott benne a kis tárcsalap, de ezek a mai modern mérők már digitálisak. Én meg nem bírok rájönni, mit kéne nézzek.
A kijelzett fogyasztási számérték változásának figyelésén kívül van-e egyéb lehetőségem arra, hogy megállapítsam, hogy az adott pillanatban van-e fogyasztás? Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni.
OK, és amúgy is, jut eszembe, te itt évek óta azért harcolsz, hogy a fazorábra érthetetlen, miközben azon kéne szögfüggvényezni egyet, hát akkor fogadd el az értéket.
És lehet, hogy a szögfüggvények is érthetetlenek.
Igaz, szerkeszteni is lehetne, bár ahhoz meg el kéne fogadni a vektorosdit, ami, ha jól emlékszem, számodra szintén érthetetlen.
"a valós induktív és kapacitív terhelés max. 60fok eltolást okoz."
Nem csak az eltérő fáziseltolódás miatt folyhat a nullán áram akkor is, ha amúgy egyenlő a terhelés a fázisokon, hanem akkor is, ha NEM szinuszos lefutású áramok vannak.
Tehát akkor is folyhat áram a nullán, ha
- a három fázis árama egyforma méretű és hullámformájú
- a három fázis árama pontosan 120 fokra követi egymást
Aki csak azt mézi, hogy mennyi közöttük a fáziseltolás és a hullámformát nem vizsgálja, az azt feltételezheti, hogy a nullán elvileg nem szabadna áramnak folynia.
A szakmai oktatás milyenségével kapcsolatban nem tudok, és nem is szeretnék állást foglalni - főleg hogy a jelenkori oktatást nem ismerem.
Viszont 94-ben úgy kaptam számítástechnikai és informatikai műszerész technikusi bizonyítványt, hogy csak egyszer, véletlenül láttam számítógépet belülről. Akkor még 286-osok voltak... :)
Negyedikben vagy ötödikben zajlott le egy ilyen párbeszéd köztem és az egyik szakoktatónk közt:
- Tanár úgy, mi ugye ha végzünk, akkor számítástechnikai és informatikai műszerész technikusok leszünk?
- Igen.
- Ez azt jelenti, hogy pl. meg fogunk tudni javítani egy számítógépet?
- Igen.
- És fogunk látni szétszedve gépet?
- Nem.
- Hogyhogy?
- Nincs benne a tantervben.
Ehhez képest reszeltünk kalapácsot, méreteztünk és tekertünk trafót, építettünk 220-as kapcsolásokat és nyomtatott áramköröket, programoztunk PLC-t, stb. Nem mondom, hogy nem élveztem és hogy nem vettem később hasznát ezen tudásoknak, de a konkrét szakmát azt bizony később, a való életben tanultam meg.
Reklamál itt a fél csoport, meg a fél Index, csak lepereg, amúgy meg legyintenek, hogy galambokkal sakkozni fasság. Ezek szerint gyenge megfigyelő vagy, ha ezt sem vetted észre.
"Te láthatóan nem jártál villanyszerelő iskolába."
Azt feltételezel rólam, amit akarsz, nem kerül semmibe. És nem is számít, ha igazam van.
És a mondanivalódnak megint nincs semmi súlya, megint nem mondtál semmit :)
"És te szidod azt az oktatást ahová nem jártál."
Ha nem mondanék igazat, akkor százan reklamálnnának, hogy "nem igaz, ezt nem is így tanultuk". De senki sem reklamál, azért mert az igazat mondom. Persze te erre azt fogod írni, hogy én valószínűleg csak véletlenül találom el már századszor, hogy hogyan is folyik a szakmai oktatás ;)
Én arra emlékszem, hogy csináltam olyan szimulációt, ami szerint akár háromszoros is lehet a nullán folyó áram: ha a fázisokon megjelenő áramimpulzusok között nincs időbeli átfedés, akkor nem alakulhat ki a fázisok közötti kiegyenlítő áram, ezért mindhárom fázis árama kizárólag a nullán tud/fog folyni.
Persze ez leginkább csak elméleti lehetőség, mert ennyire rövid impulzus áramú terhelés a való életben nemigen fordul elő.
És elképzelései vannak a szőke HResekről, amit tényként emleget, mint alap axióma, mert így műxik a világ. Kolléga életrajzéba most futottam bele, raktáros, csomag összekészítő, tuk-tuk sofőr és egyéb tedd ide-oda dolgokkal tele van. Valami security istenverte pozícióval elég szép kerek számokat igényelt, csak pislogtam. Felmutatott pár hobbi projektet, pont elég volt, megkapta a számokat. Ez csak úgy eszembe jutott :-D
"A topikban már többször ki lett számolva, hogy a nullavezető maximális árama az az azonos fázisvezető áramok esetén azoknak 2,73-szorosa tud lenni maximálisan"
Szerintem nem a harmonikusok okozzák a jelenséget, hanem a szinuszhullámtól való eltérések okozzák és ezek MELLÉKTERMÉKE, hogy harmonikusok jelennek meg.
Olyan ez, mintha úgy oktatnák a robbanómotor működését, hogy a leadott teljesítményt a robbanások hangja okozza :)
"Van még egy rakás paraméter amit figyelembe kell venni."
A kondenzátor várható élettartamát valóban nem említettem (ami azért rakásnak ezért elég kcsi ;), ami ugyanannyira fontos jellemzője a kondenzátoroknak, mint a kapacitás vagy a feszültség.
Három napig tartott, mire ezt észrevetted, ami szintén az én igazamat bizonyítja: ezt IS szarul oktatják az iskolában.
"És nem is értem hogy a Magyarországon oktatott villanyszerelő mennyiben helytelenül oktatódik és egy német pl mennyire helyesen. Nem láttam nagy színtkülönbséget a német szakik javára, sőt ..."
Az, ha pl Németországban ugyanolyan szar metódussal oktatják a szakmát, az egy fikarcnyit sem javít az én hangulatomon.
"Teljesen felesleges rizsa ez az állandó Magyaroszág és magyar oktatás szidalmazás. Valami komoly frusztráció lehet benned,"
Ha valaki egy ronda nőre azt mondja, hogy csúnya, az szerinted frusztrált ember?
Te vagy nem vagy képes felismerni a hibákat, vagy valami miatt azt szeretnéd, hogy semmi ne legyen jobb.
Abszolut egyetértve megjegyzem a cikk 20 éves azóta -kivéve az igazi szutykokat- kevesebb a gond a harmonikusokkal, jobbak lettek a kapcsolóüzemű tápegységek, általános lett a PFC.
Mint megjegyeztem, Mutual Friend mérései azonos jellegű impedanciák esetén érvényesek.
A topikban már többször ki lett számolva, hogy a nullavezető maximális árama az az azonos fázisvezető áramok esetén azoknak 2,73-szorosa tud lenni maximálisan, ha za impedanciák megfelelő módon változtatva vannak.
No és ezen felül az elektronikus készülékek is megnövelhetik a harmadik felharmonikus miatt. Idézet: "Irodaházakban végzett esettanulmányok szerint a nullavezetô árama a fázisvezetôk áramának 150-210%-a, míg keresztmetszete gyakran fele a fázisvezetô keresztmetszetének" Innen: https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/harmonikusok.pdf
A mosógép nagyrészt rezisztív terhelés, a fűtőszál a nagy teljesítményű benne, egyedül a motor kavar mellé egy kicsit a régiekben. De sok gép inverteres már.
A klíma inverteres, a sütő rezisztív.
A 3x2.5mm2 mindenre is elég.
Nem véletlenül nem írják elő hogy vastagabb nulla kell, mert egy-két elméleti (és talán iparban előforduló) esetet leszámítva nem tud ott több áram folyni mint a fázisokon.
Érdekességképpen bedobta valaki anno, azóta ezen rágódik mindnenki.
Tehát, adott egy 3 fázisú rendszer (5 eres Cu 2,5 mm2 vezeték), egyik fázison a mosógép, másikon klíma a 3. fázison beépített sütő? Tehát fáziseltolással kell- e számolni? Tehát összeadódhat-e a mosógép illetve klíma árama a nullán?
Bammeg felsem fogod miről van szó... Pedig nagy vastag betűkkel kiemeltem, direkt csak neked.
De azért mondod tovább a magadét.
----
Nos, arról van szó, amikor - oda van vezetve az 5 vezeték (3fázis, nulla, védővezető) DE!!!! valami okból - nem 3 fázisú a betáp mégse, hanem CSAK 1 fázisú
Ekkor bizony a 3X olyan vastag NULLA vezető kell. Ahogy azt helyesen írta az akit te nagypofával le síkhülyéztél.
Mert még azt se bírtad felfogni, miről is szólt a mondata... Láthatóan még 2.-ra sem sikerült a lényeget kiemelve sem, ami azért már égés.
De talán most 3.-ikra szájbarágás után menni fog... Menni fog?!
Csak a szart kavarod te is, én leírtam normálisan a kérdezőnek a helyes választ.
Soha nem folyik több áram a nullán, nem kell vastagabb nulla vezető.
Ha nem kavarjátok a szart, akkor a helyes válaszom után már egy hónapja tisztában lett volna a dologgal, nem kellet volna ismét megkérdeznie.
Az értelmetlen, a segítségre szorulókat elbizonytalanító, ál szakmaiaskodó, kukacoskodó írások gazdáira valóban nem megfelelő szó a hülye, hanem a gerinctelen a megfelelő.
- "Nyilván arra gondolt, mikor a 3 fázisra kiépített rendszer van egy fázissal megtáplálva, és így a nullavezetőn ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken."
Az vagy sík hülye az elektromossághoz, vagy ki akar baszni a kérdezővel, és össze akarja zavarni.
Láthatóan nem érted, hogy mire is válaszoltál... De azért magabiztosan hülyézel másokat.
Értőn olvasni se tudó síkhülyeként. Ha jól sejtem a szöveg értési és vagy szakmai teljesítményed alapján.
Többször előkerült itt már ez az elméleti téma, a gyakorlatban nem releváns. A kerámia lapos, fűtőszálas tűzhely ohmikus fogyasztó, ott nincs "fázistolás"
Az indukciósnál lehetne,de kötelezően van benne aktîv PFC, ami miatt közel ohmikus az is.
Egy elektronikában nem járatos ember villanytűzhelyt szeretne, és megkérdezi:
- "Csak kérdéses, hogy "nulla" vezeték bírja-e a 3 fázist, 220 voltos üzemmódban..."
- "Miért ne bírná?!"
Erre aki azt válaszolja hogy:
- "Nyilván arra gondolt, mikor a 3 fázisra kiépített rendszer van egy fázissal megtáplálva, és így a nullavezetőn ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken."
Az vagy sík hülye az elektromossághoz, vagy ki akar baszni a kérdezővel, és össze akarja zavarni.
Számokkal szépen levezetted , hogy miért is elég az egy fázis a tüzhelynél , ahol ugye a sütövel nem számolsz . :-( Nekem viszont már a 3x25A-nél is volt olyan pillanat , amikor a feleségem kicsit hangosan értékelte az induktív fözölapot .:-) Nem az Amper-ok voltak a hibásak , hanem az okos fözölap , ami a buster- gyorsfelfütés funkció esetében ugye a kisebbik fözözona teljesítményét korlátozza . Miután a feleségemnek elmagyaráztam , hogy hol a hiba , megértette ( ö is villanyos szakmában utazott ). Azóta már odafigyelve használja a technikai adottságait a fözölapnak .
Neked is csak azt tudom tanácsolni , mint " buta villanyszerelö " , hogy kérdezd meg a feleségedet , ha éppen minden fözözónát használ és az egyiken éppen húslevest föz , hogy mi lesz a válasz az állandóan változó teljesítményre . Inkább nem akarom hallani . :-))
Természetesen vannak helyzetek , ahol ez a kompromisszum vállalható . Ha nincs ló , jó a szamár is !
Csak példának tettem be a linket , mint ahogyan írtam is .
Nekem már ez elött 15 éve , amikor a házat höszigeteltem , akkor lett egy kombi gáz-villany tüzhely kiherélve és beépítve az Elektrolux induktív fözölap . Viszont , ha Te is úgy gondolod , hogy modern berendezés való a konyhába , akkor számolj durván a tüzhelyre 10kW-ot . Így már érthetöbb , hogy miért nem ajánlják az egy fázisra való bekötést , akár M.o.-on , de más országban is . Nálunk ( Szlovákia ) 3x25A az alanyi jogon igényelhetö .
" 32 Amper elég hozzá, persze kompromisszum kell hozzá. Például, ha megy sütő, akkor csak két főzőzóna menjen. "
Szólj a párodnak , hogy amennyiben sütés és fözés közben szeretne esetleg mosni is , akkor gondolja meg , mi a fontosabb , met minden egyszerre nem megy ! Mit válaszolna rá? :-)
" Nyilván nem ajánlott, ha 1 fázisod van 16A-rel, de az nem csak a gépkönyv miatt nem ajánlott. "
Pontosan ez az . Sokan azt sem tudják , hogy otthon beköthetö-e a hálózatra , mert nem is gondolnak arra , hogy ahhoz hány Amper kell . Ezt is annak idején leírtam az én hsz-emben , hogy miért nem ajánlják .
" Esetleg ha megnézed az össz fogyasztást akkor rájössz , hogy egy fázist terhelnél hasracsapva , mert nem tudom a konkrét fogyasztót 6,8kW-al . Hány Ampéros a föbiztosítékod az óránál ? "
Na de ennek a leírásában magyarul van ott, hogy mi kell az 1 fázishoz kötésre. A nem ajánlást nem találtam. Amúgy az áram más M.o. területén, mint máshol? Nyilván nem ajánlott, ha 1 fázisod van 16A-rel, de az nem csak a gépkönyv miatt nem ajánlott.
Én ezt írtam a 122776 hsz-emben . Nem az egy fázisra beköthetöség volt a kérdés , hanem a kézikönyvben leírt mondat a M.o-i használattal kapcsolatban . Legyél szíves olvass vissza ! :-)
Egy hónapja ugyan ezt írtam, és többen lehülyéztek...
Nem, ez nem igaz.
Azt írták ketten a hozzászólásodra, hogy:
1. Olvasd el pontosan, hogy mit írt!
2. És még azon kívül sincs igaza.
Egyikük azért írta, amit írt, mert nem három fázisról volt szó, hanem erre reagáltál, de nem jól: ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken
Másikuk meg azért írta, amit írt, mert azt írtad, hogy sosem, ez meg nem igaz, mert amit Mutual Friend bizonyított, az az, hogy egyforma, azonos fázistolású impedanciák esetén igaz. Csak.
Tudom , hogy Te vetetted fel a témát múltkor . Azért írtam a topiktársnak , hogy ott volt a leírásban, " nem ajánlják M.o. területén 1 fázisra kötni " .
Igen , azt a fütöszálat két fázis közé kell kötni . Ahol rákerestél , ott is azt írja a linkben , hogy iii fázisú . Gondolom az " iii " akar lenni a 3 fázis , mert a leírásban már szóban írja , hogy három fázisú .:-) Viszont az egy kicsit más feszültség . Ha lehet , akkor ne dolgozz áram alatt , mert rossz vége lehet ! Mielött bárhová is hozzányúlsz a berendezéshez , kapcsold le a kismegszakítót , mérjél rá az érintkezökre , kötésekre , mert kellemetlen meglepetésben lehet részed . Volt szerencsém két kézen keresztül kapni két fázist . Fél napig nem éreztem a kezeimet , de túléltem .:-)
Egyébként nem a graetz-es ötletedről beszéltem. Arról hogy
"Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem."
Nem, nem elég ez a két adat. Van még egy rakás paraméter amit figyelembe kell venni.
És nem is értem hogy a Magyarországon oktatott villanyszerelő mennyiben helytelenül oktatódik és egy német pl mennyire helyesen. Nem láttam nagy színtkülönbséget a német szakik javára, sőt ... Teljesen felesleges rizsa ez az állandó Magyaroszág és magyar oktatás szidalmazás. Valami komoly frusztráció lehet benned, érdemes lenne elmenned egy 5-10 évre külföldre és megtapasztalni mi van a fejlett nyugaton.
De mint említettem, nem kell ezeket tudni mélyrehatóan egy villanyszerelőnek. Bemegy a boltba a rossz kondival és kér helyette egy ugyanolyan jót.
Egy átlag villanyszerelő nem fog üzemi kondit számolgatni, fázis javítót pláne. Nem ez a dolga. Ha kíváncsi rá, akkor pedig ott a google vagy a szakkönyvei, megtalálja a megoldást.
Múltkor amikor szó volt róla 2021 05.03. , akkor az volt a kérdés , hogy miért tilos M.o.-on egy fázisra kötni . Volt róla eszmecsere . A kézikönyvben volt állítólag a tiltás leírva , ebben a hsz-ben 121502 .
" szintén a leírás szerint- ez Magyarországon nem engedélyezett. "
Technikailag nincs akadálya , ha van elég Amper . Viszont akkor a nullát valóban a megfelelö vastagságú érrel kell bekötni .
"Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni."
Ne próbáld összemosni a két különböző dolgot: attól, hogy graetz közepén nem működik az elektrolit kondenzátor, annak semmi köze ahhoz, hogy nem jól oktatják a kondenzátorok alkalmazhatóságát: újabb és újabb szakkifejezéseket (és definícióikat) tanultatnak meg a szerencsétlenekkel (a fázisjavító kondenzátor nem álladó üzemű kondenzátor? Ha állandó üzemű kondenzátor, akkor miért nem üzemi kondenzátor?), ahelyett, hogy logikusan gondolkodni tanítanák meg őket. Mert a bemagolt tudás az iskola elvégzése után tíz perccel fakulni kezd, de a logikára, józan paraszti észre épülő tudás még 50 év múlva is előjön szükség esetén.
így azt is ki lehet próbálni , amikor a villanytűzhely két fázisra, illetve egy fázisra van bekötve. Katt ide!
Ne feledjük, hogy egy fázisról történő energiaellátás esetén akár 48 amper is folyhat a nullvezetőn, amihez már jó vastag (vagy több párhuzamos) kék színű villanydrót szükséges. Két eltérő fázisról történő betáplálásnál még nincs szükség nullvezető vastagításra, hiszen a nullán nem fog több amper folynyi, mint egy fázisvezetőn (ezt is ki lehet próbálni a szimulációban).
A három fázis hullámai időben eltolódva érkeznek a fogyasztóhoz, tehát például ha az egyik fázison éppen pozitív irányban folyik X amper áram és ugyanabban a pillanatban egy másik fázison negatív irányban folyik pont ugyanannyi amper, és ugyanakkor a harmadik fázis meg éppen nulla amperes, akkor az áramok pont kioltják egymást, tehát a nullvezetőnek nincs semmi dolga (a nullán nem folyik áram).
Ide kattintva megjelenik egy szimuláció. A jobb oldalon lévő három tologatóval a három fázis áramát tudod állítani kb 2 és 16 A között, de mindhárom "főzőlapba" beépítettem egy-egy kapcsolót is, azokkal is lehet játszani.
Figyeld meg, hogy ha a három fázis árama egyenlő, akkor a nullán nem folyik semmi, mivel az áramok a közös pontban kiegyenlítik/kioltják egymást, de mihelyt bármi különbség van az áramok között, rögtön áram kezd folyni a nullvezetőn is.
Persze teljesen áram-mentes nullvezetőre csak olyan tűzhelynél van esélyed, ami VALÓBAN három különböző fázisra van rákötve. Ha a tűzhelyed három fázis bemenetét két fázis között osztod el, vagy ha egyetlen fázisra kötöd mind a három bekötési pontot, akkor ne reménykedj az áram-mentes nullvezetőben :)
Szabad azt bárhogyan bekötni. - 1 fázisra - 2 fázisra - 3 fázisra
Csak érteni-tudni kell, hogy mivel jár! az adott bekötési mód. - Amper eloszlásban és annak kapcsán a szükséges - vezeték vastagságban - kismegszakító értékben - esetleg használati mód korlátozásban
Ez elött durván egy hónapja volt itt a téma . 3 fázisnál a fázisok az 1-2-3 , a nulla a 4-5 és a zöld sárga a földelés jelre kötödik . Valamint azt is írták , hogy M.o.-on 1 fázisra nem szabad kötni ! Hol van neked olyan hálózat a házban , ahol 7-10kW-ig ( gyártótól függö teljesítmény ) tudsz terhelni 1 fázist és még marad tartalék a többi fogyasztóra is ? Úgy van , ahogyan írtad . Az egyik fázis van a sütöre , a másik a fözölap vezérlésére és az egyik oldalra ( általában két fözözóna ) , a harmadik fázis pedig a fözölap másik oldalát táplálja ( a másik két fözözóna ) .
Tehát, azt mondod, hogy egy ilyen kapcsolásnál, ha például mind 3 fogyasztó ellenállása ugyanakkora és mind a 3 fogyasztó be van kapcsolva, tehát szimmetrikus a terhelés, akkor a nullán nem folyik áram?
2,5 mm2 rézkábel van előírva és B 16A biztosítékot tettem fel.
Azt gondoltam, hogy a fűtőszálak 380 volt-ról mennek és "nulla" nem játszik.
Viszont kinyomtam az egyik fázist és azt tapasztaltam, hogy sütő megy az egyik fázisról , 2 db főzőlap a 2. fázisról és a másik 2 főzőlap a 3. fázisról.
Tehát, ha jól értelmezem , akkor a 3 fázis összes árama "nullán" megy vissza, amit a 2,5 mm2 rézkábel nem bír el????
Valaki ismeri a villanytűzhelyek működését?
Egy fázisú bekötésnél 4 vagy 6 mm2 kábel van előírva.
Üzemi kondenzátor, állandó üzemű kondenzátor, fázisjavító kondfenzátor.... na ez az a mesterségesen előidézett fogalom-zavar, ami nélkül a szerencsétlen tanulók tízszer gyorsabban meGÉRTENÉK a szakmát.
Mert ugye a fázisjavító kondenzátor is "állandó üzemű" nem? És máris indulhat az összeveszés, hogy ami állandó üzemű az üzemi vagy nem üzeni és miért ne lehetne akár indító is...mert az oktatási anyag nem logikus, nem a tanuló már meglévő ismereteire és józan paraszti észre épít hanem az érthetelen dolgok bemagoltatására korbáccsal a hátuk mögött. Azrtán megy a csodálkozás, hogy szerncsétlen néhány évvel később miért veszekszik egy olyan dolgon, amit amúgy amúgy tök egyszerűen meg lehetett volna ÉRTETNI vele annak idején.
Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem."
Pedig lehetne önkritikát tanulni.
Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni.
Kiderült hogy nagyon nem mindegy mire szánt kondenzátor (lásd 3mp üzemidőt bíró indító), kiderült hogy létezik elektrolit kondenzátor is, ésatöbbi.
Semmi gond ezzel, emberek vagyunk, mindig tanulunk újat.
De miért nem tudod ezt a kurva vagy beképzelt stílust leadni, nem is értem. Sokkal több lennél nélküle.
Ha a lakásban van villany, akkor valamilyen vezeték biztosan jön ki a mérőből,
csak jelenleg az a vezeték egyből megy mindenfelé a lakásban.
Ha a jelenlegi megoldás helyett elosztót szeretnél, akkor a mérőből kijövő vezetéknek egyből az elosztóba kell mennie és az elosztóból mehet a villany mindenfelé.
"Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés?"
A (legtöbb) villanymotor működéséhez vasmag is szükséges, amit akkor is le szoktak földelni, ha az kívülről nem érinthető meg. Ezért a műanyag burkolatú villanymotorokba is be szokik lenni kötve a földelés. Elméletileg persze létezhet kettős szigetelésű (földelő vezetőt nem igénylő) 230 voltos szivattyú, de én még ilyet nem láttam.
"Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes..."
Ha a zárlat melegedéssel jár együtt, akkor előfordulhat, hogy a lehűlés közben megszűnik a zárlat (hőtágulás megszűnt), tehát a hideg motor nem báncsa a Fi relédet.
javasolt kísérlet: nyomd meg a "Reset" gombot és figyeld meg (mindkét áramkörnél), hogy mik történinek az első pillanatokban (A "Simulation speed" csúszkával lassíthatod az időt)
HA egyszer NINCS betáp akkor ugye logikusan sehogyan sem...
Tehát KELL kiépíteni egy betápot >> mért fővezetéket a leendő elosztóig Ami értelemszerúen a plombált részból indul el.
Azaz kikell hozatni a plombált részből a szükséges 2/4 vagy 3/5 vezetéket. Olyan módon, hogy elérjen a leendő "első mért főlesztó"-ig.
Ezt egy plombabontási jogú regisztrált szerelő tudja megtenni neked, némi pénzért....
Ez lesz a "mért fövezeték"-ed.
----
A rensdzer tájképe ez...
- fogyasztók, konnektorok, lámpák, stb. - belső hálózat - esetleges alelosztó(k) - első mért főelosztó - mért fővezeték - mérő plombálva - utcai csatlakozó(betáp) vezeték és - földelőszonda, ami 10 Ohmál kisebb ellenálású - fő földelő vezeték
Az "első mért főelosztó"-ba kerül - FI relé (ÁVK RCD néven is ismert) - zöldsárga sín - kék sin - fázis elosztás kismegszakítókkal
Vagyis,
-1. lépés Ellenőrzöd/beméreted a meglévő földelő szondát, ha nincs/nemokés telepítesz és beméreted.
A szondáról induló FŐ földelő vezetéknek elkell jutnia az utcai betáp TN-C > TN-S szétválasztási pontjáig. Ami helyileg lehet (az áramszolgáltatótól is függ a konkrét kivitel) - a plombált részután >> 2/4 vezetékes betáp rendszer PEN+FÁZIS(OK), réginél ez valószínű megoldás vagy - a plombált részben >> 3/5 vezetékes betáp rendszer (PE+NULLA+FÁZIS(OK), újabb megoldás
HA 2/4 vezetékes akkor neked kell megoldani a 2/4 vezetékes TN-C rendszerről az átállást a 3/5 vezetékes TN-S rendszerre. Azaz a beérkező egy PEN vezető szétbontását két vezetőre PE és NULLA vezetőre.
HA 3/5 vezetékes akkor nyerésben vagy...
0. lépés Regisztrált szerelővel kihozatod a mért fővezetéket a plombált térből. (mivel, ha jól értem jelenleg nincs kihozva... bár ez így elég fura állapot)
Vagy lehet az az utolsó lépés is... az előszerelésed végén.
1. lépés Megépíted a "az első mért fölesztó"-d. Benne a FI relével és a szükség szerinti számú kismegszakítóval.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ? És az avk betap vezeteket honnan hozom el az avk 40a
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ?
Szivattyúknál főképp olyan eseteket láttam hogy amiatt old a hővédelem mikor tekercszárlatos a motor. Így használva egyre rövidebb és rövidebb ideig fogja bírni amíg le nem ég végleg. Nem kell neki földelés, elég ha már annyira meg van olvadva vagy repedve stb hogy bejut a víz és azmiatt old a fi relé. A tengelye gondolom biztos fém, ott is kijöhet a vízhez az áram akkor is ha jó a szigetelés.
Hacsak nem olyan a felépítése mint egy jobb lúgszivattyúnak hogy semmilyen fémes része nem érintkezik a vízzel, akkor már érdekesebb A FI relé téma.
Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés? Ismétlem, medencéhez való papírszűrős vízforgatóról van szó.
Ma is kipróbáltam. Bekapcs, 1 percig ment, aztán fí lecsap. Nem is tudtam visszanyomni a fít, amíg a szivattyú be volt dugva. Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes...
Amúgy is tele volt már a tudatom a papírszűrős vackokkal, vettem homokszűrőset. Egyelőre úgy érzem, jó vétel volt.
Nem azért... hanem mert a diódák célja a kondik kisöntölése a rossz irányú félperiódusban Így a kondik mindg csak abban a félhullámban működnek ami a megfelel a polaritásuknak.
---
Manapság úgylátom ezt már a spéci dual fóliával oldják meg. Amivel összehozható a "polaritás független elektrolit" kondenzátor motor indítási célokra.
A dolog még ennél is egyszerűbb. amelyik kondi nem helyes polarizációban van, azt rövidre zárja a dióda. Így a kondi átütési fesz sem kétszeres, cserébe a kapacitás sem fele...
"a kondit feltöltögetni fel tudod a graetz-el de kisütni nem a diódák miatt."
Ha éjjel lesz időm, akkor részletesen belemélyedek a dologba (rajzolok is).
Addig is az orosz rajzon válaszd ki az egyik kondenzátort és gondold végig a kondenzátor kisütő áramának útvonalát (szintén a diódák figyelembe vételével).
Nekem pedig van egy Berni pásztor kutyám. Legalább annyira releváns információ a graetz-es felvetésemre az orosz kapcsolás diódája...
De ha már eljutottunk oda hogy létezik elektrolit indítókondenzátor, nézzük a két kapcsolást:
1, az eredeti "orosz"
Szegényes és halovány iskolai ismereteim alapján a két seggel összefordított kondi már önmagában bipoláris kondenzátor. Ha jól rémlik tán a max feszkó az egy kondinak megfelelő, a kapacitás meg feleződik, tehát nem túl előnyös kapcsolás (talán párszor építettem ilyet réges régen kondikból amikor a szükség hozta)
A diódának nagy üzemi szerepét így első blikkre nem látom, gondolom valami átpolarizálódás elleni biztonsági dolog lehet ha már szór a két kondi egymáshoz képest, de szabad a gazda.
2, Ha ebbe az áramkörbe berakod a graetzes cuccot eme 2 kondi helyett akkor feltöltöd a kondidat és mivel nem süti ki semmi onnantól nem folyik áram az AC ágon.
Aztán kíváncsian várom én is hogy milyen találmányod lesz falschthrajdakdmad szilumátorban, amit nyugodtan tekergethetünk mert csak nálunk fog változni a beállítás.
Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze.
Ez nagyon nem így van. A villanyszerelő köznyelv csak abban téved, hogy az nem leválasztó, hanem elválasztó transzformátor. És azért hívják az elválasztó transzformátort elválasztó transzformátornak, mert az az elsődleges feladata, és amennyiben villamos biztonságtechnikáról beszélünk, akkor meghatározott többletkövetelményeket kell neki teljesítenie, tehát a közönséges transzformátor biztonsági szempontból nem tekinthető annak.
Mondjuk én 12 hozzászólással lejjebb nem is leválasztót írtam, hanem elválasztót. :)
Az elválasztó transzformátor kifejezés tehát nem villanyszerelő köznyelvi tévedés, az egy szabványokban definiált fogalom, ezelőtt 60 évvel is már az volt:
Ez egy 1962-es előírás. A ma érvényeset pedig ellenőrizni lehet az mszt.hu-n, az a
MSZ EN 61558-2-1:2007 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek , indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága - 2-1. rész: Általános használatú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó tápegységek követelményei és vizsgálatai
Nem PONT ugyanazt kapjuk, mivel két diódán 1,2 V esik, egy diódán viszont csak 0,6 V. De úgy gondolom, hogy 330V-os csúcsfeszültség mellett ennyi különbség nem sok vizet fog zavarni.
"a kondit feltöltögetni fel tudod a graetz-el de kisütni nem a diódák miatt."
Ha éjjel lesz időm, akkor részletesen belemélyedek a dologba (rajzolok is).
Addig is az orosz rajzon válaszd ki az egyik kondenzátort és gondold végig a kondenzátor kisütő áramának útvonalát (szintén a diódák figyelembe vételével).
A két "dióda + két kondi" kombinációk helyett "négy dióa + egy fele akkora kondi" nem lett volna gazdaságoabb? Gondolom két plusz dióda sokkal olcsóbb egy dupla nagy kapacitású 350 voltos elektrolit kondenzátornál és valószínűleg ugyanazt az eredményt kapjuk, ha egy kisebb kondenzátort egy graetz közepébe teszünk.
Első gondolatom: a szivattyúba be van építve egy hőkapcsoló, ami leállítja a motort, amikor túl meleg. Ezek többnyire maguktól visszakapcsolnak, ha lehűlt a tekercs. A te szivattyúd tekercse többször is túlságosan felforrósodott, sokadik alkalommal a hőkapcsoló nem volt elég gyors és a motor tekercs szigetelése valószanűleg megégett egy ponton, mégpedig úgy, hogy ott valamenyi áram kijutott a szivattyú leföldelt testére is. A Fi relé feladata pedig: lekapcsolni, ha "nem szabályos irányba folyó" áramot észlel.
Ha már szóba került a fi-relé leoldás... nem szorosan ontopic, de azért hátha tudtok segíteni. Tegnap óta vacakol a medencénk papírszűrős vízforgató szivattyúja (Bestway/Intex). Egyszer csak leállt, aztán sokáig nem indult, majd később párszor megint elindult, de csak pár percekre, aztán megint pihennie kellett. Azt gondoltam, túlmelegedett, hiszen órák óta ment folyamatosan, bár árnyékban, viszont jó meleg volt a fogása.
Ma csak egyszer próbáltam, tehát hidegen indult, de úgy állt le pár perc után, hogy a fí relét is lecsapta. Nem igazán értem, hogy mi okozhatta ezt. Egy műgyantával kiöntött házban van a motor, hogy keletkezhetett ott hibaáram?
Kompresszoroknál kell a nagy indító nyomaték, ott szeretnek ilyen nagy bazi kondit párhuzamosan kötni egy pillanatra az üzemivel. Ez konkrétan egy 2.2kW-os 2 hengeres Einhell kompresszoron volt. 60uF üzemi és 230uF indító.
"A bipoláris elkó tulajdonképpen két , két szembe fordított elektrolit kondenzátor, - a két katódot kell közösíteni. A kondenzátort gyártják is Non-Polarised (polarizálatlan), vagy Bipolar (Bipoláris) kondenzátornak nevezve őket."
Ez csak egy irányban műxik, nem tesz lehetővé váltó áramú alkalmazást.
Kis teljesítményű rendszerek (pl hangfalak) számára gyártanak (jó drágán) bipoláris elektrolit kondenzátorokat, de motorindító méretben nem működik a dolog.
Tökéletesen egyetértek veled, csak arra akartam rámutatni, hogy azért egy szakembernek elég sok mindent meg kell tanulnia ahhoz, hogy felelősséggel tudja ellátni a munkáját. Az ezermester/kontár embereknek széles látókörük van, sok minden érdekli őket és meglepően sok dolgot tudnak megoldani akár több szakmát átívelően, de sokszor belefutnak pofonba és akkor ők is hívják a szakembert.
A transzformátor lehet leválasztó, (230/230) és lehet biztonsági, két külön fogalom, persze a leválasztó is biztonsági.
Régen a trafokat ugy csinálták, hogy a csévetestre tekerték alul a primert utána volt egy szigetelőpapír és utána rátekerték a szekundert. Na ez NEM volt biztonsági trafó. Ugyanis hiába két Z-s huzal meg szigetelés, a hőtől összeéghetett és akkor a primer áthúzott.
Ma már úgy csinálják, hogy 2 csévetest van egyiken a primer másik a szekunder, elhelyezésben az E alakú vasmag középső szárára teszik egymás mellé, de tehetik a két külső részre is, annak nagyobb a helyigénye. Ez a biztonsági trafó, aminek bármi lehet az áttétele.
Pontosabban azért zuhant le mert kikapcsolták a biztonsági fékjét ami örökké bekattant. Talán nem véletlenül... és pont, hogy megfelelően dolgozott... Kábé annak analógiáján mint azon FI relék esete amelyik örökké leold, így átkötik, vagy sokkal nagyobbra cserélik.
Valaki ért olaszul? Az olasz felvonó kábelszakadás miatt zuhant le, itt van valami a kábelekről. Mit írnak, mit mondanak? https://www.youtube.com/watch?v=xE08MICaZKs 2:28-tól részletezi a kábelt, de valami indukciós dologról is szó van.
(Ez nem az a nagyon durva biztonságikamerás videó ami az origón is van.)
"nemcsak állandó üzemű kondi lehet a motoron, hanem indító kondenzátor is."
Üzemi kondenzátor, állandó üzemű kondenzátor, fázisjavító kondfenzátor.... na ez az a mesterségesen előidézett fogalom-zavar, ami nélkül a szerencsétlen tanulók tízszer gyorsabban meGÉRTENÉK a szakmát.
Mert ugye a fázisjavító kondenzátor is "állandó üzemű" nem? És máris indulhat az összeveszés, hogy ami állandó üzemű az üzemi vagy nem üzeni és miért ne lehetne akár indító is...mert az oktatási anyag nem logikus, nem a tanuló már meglévő ismereteire és józan paraszti észre épít hanem az érthetelen dolgok bemagoltatására korbáccsal a hátuk mögött. Azrtán megy a csodálkozás, hogy szerncsétlen néhány évvel később miért veszekszik egy olyan dolgon, amit amúgy amúgy tök egyszerűen meg lehetett volna ÉRTETNI vele annak idején.
Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem.
Sokan összekeverik az egyszerű 1:1-es trafókat a BIZTONSÁGI trafóktól. Pedig nagyon nem kellene, mert biztonsági trafó alkalmazása esetén nyugodtan aludhat a villanyszerelő, a NEM biztonsági 1:1-es trafó másik esetén viszont akár börtön is lehet a dologból.
"Személyhajókon a fürdökabinokban arról lehetett a villanyborotvát használni"
Nem-hajókon is a villanyborotva számára léteznek falba süllyeszthető biztonsági trafók, vagy an falra szerelhető hajszárítók nagy részében szintén benne van egy ilyen ki borotva-trafó. Szállodákban másmilyen borotva dugaljat jó ideje nem is láttam, csakis valamelyik fajtát ebből a kettőből.
" Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze. "
Valamint a vasmagja nincs földelve , testre kötve ( biztonsági trafónak is nevezték ) . Valamikor úgy tanultuk . Személyhajókon a fürdökabinokban arról lehetett a villanyborotvát használni ( 30Watt ) . :-)
Van kondenzátorok amiknek a műszaki és fizikai paraméterei olyanok hogy erre a feladatra is alkalmasak. De azok másra is alkalmasak és más kondenzátor is lehet alkalmas erre.
Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze.
Azért ez egy kicsit bonyolultabb annál amit írsz. Mert ugye Te is tudod, hogy nemcsak állandó üzemű kondi lehet a motoron, hanem indító kondenzátor is. A kettő teljesen más értékű és más feladata van. A tankönyvben azt is tanítják, kb mennyi kondi kell adott motorhoz. Tehát lehet ott kötözgetni mindenfélét össze, csak a vége sose jó! Utána kire mutogatunk? Jah hogy ezt adták a kezünkbe?
"250V os szigetelési feszültsége van, az üzemi kondinak meg 400v"
Ezt ís úgy magoltatják a villanyszerelő iskolában, hogy "villanymotorokon kizárólag üzemi kondenzátort szabad alkalmazni", nehogy a végén ÉRTSE a szakmát az a szerencsétlen tanuló :)
Mert ha nem elég homályos (nincs szarrá bonyolítva) a tankönvv szövege, akkor nem fogják a tankönyv íróját istenként tisztelni, holott a tankönyv írójának ez valódi célja és nem a közérthetőség, a könnyen felfgoghatóság.
Ha van rajta CE jelölés, akkor feltételezheted, hogy szabványos.
Ezek után már
- utána kell nézned, hogy műszakilag tudja-e azt, ami ott szükséges (az utánanézés extra költség a tulajnak!), máskülönben bottal sem nyúlsz hozzá
- közlöd a tulajjal, hogy mivel ő találta ki, hogy ez legyen felszerelve, ezért részedről felejtsen el minden garanciát, tehát ha holnap elromlik, akkor még a leszerelését is ki kell fizetnie neked.
"fénycsőkondi nem villanymotorhoz való"
Nem valószínű, hogy a fénycső kondira rá van írva, hogy "kizárólag fénycső fázisjavításra".
"szerszámgépek 24V-os géplámpái. ...Érintésvédelmileg? Freccsenő víz miatt(már ha van)?"
Szerintem
- folyamatosan fogdosott, mozgatott fém lámpatest földelése nem lenne sok éven át 100%-osan megbízható
- szerszámgépeknél szokás a forgácsolási pont folyadék-hűtése, amit elfodulhat és spriccelhet akármerre, pl pont bele a lámpába (és láttam már eredetileg "száraz" gépre utólag felszerelt folyadék hűtést is)
- de a legvalószínűbb, hogy bármikor elrepülhet egy vasdarab, ami pont a lámpát veri szét, ilyenkor nem mindegy, hogy a lámba lógó bele hány volttal van átitatva :)
Na ezen nem könnyű fogást találni érvelni mellette vagy ellene.
Szerintem könnyű. Földelt fémszerkezetbe félig belebújt félmeztelen ember környékén amit lehet, az törpefeszültséggel előnyösebb táplálni.
Vagy valóban, egyszerűen azt is lehetne mondani, hogy amióta a világ világ, ilyen előírás van, hogy vagy törpefeszültség vagy elválasztó transzformátor legyen a táp, és ennek biztosan megvan az oka. Mint ahogy annak is, hogy csengőnél meg sosem volt ilyen előírás. :D
Nem azt mondtam hogy a szaki befolyásolható,épp ellenkezőleg.
Amikor dolgozom valamin és a tulaj jön a kezében valamivel hogy ezt építsem be,akkor többféleképpen is reagálhatok: -ez nem vízmentes.... -nem 400V-os... -nem gumiszigetelésű... -nem hajlékony... -nem két áramkörös... -nem megfelelőek a villamos paraméterei... -stb...
Ekkor azt mondja hogy de hát úgy néz ki mint amit éppen leszerelek. Ilyenkor a szaki magyarázatra szorul,jobb esetben egyszerű szakmai indokkal megmagyarázható az eset.Pl: a két marék fénycsőkondi nem villanymotorhoz való.Még ha forgásra is bírja a motort. De mikor a szabvány előírásaira kell hivatkoznunk már nem biztos hogy szó szerinti idézetre fel vagyunk készülve. Nem tehetünk mást mint olyan "elméleteket" rögtönözni ami a szabvány előírásainak megfelel(-het). Amíg a rendelkező szabvány magyarázó szövegét nem ismerjük (a szabványszövegben ritka eset a magyarázó apró betűs szöveg) addig magunk kreálunk indokokat.
Tipikus gumicsont a szerszámgépek 24V-os géplámpái. Felmerül a kérdés hogy egy szobában az éjjeli lámpa (nagyon hasonló külsőleg a géplámpához(némelyik)) lehet 230V-os,miért veszélytelenebb mint egy stabil gépen a géplámpa. Érintésvédelmileg? Freccsenő víz miatt(már ha van)? Na ezen nem könnyű fogást találni érvelni mellette vagy ellene.
Véleményem szerint azért 24V,mert annak izzószála rövidebb,vastagabb ezáltal a gép rezgéseinek jobban ellenáll mint a 230V-os izzók izzószálai. Viszont a 230V-os LED fényforrás ezt a hibát teljesen kizárja így állíthatnánk hogy akkor az alkalmazható... Bevallom kissé bizonytalan vagyok a géplámpát illetőleg.
"Szerintem is potenciális életveszély-forrás az, hogy az "életveszélyes" szakmák szabványai csak drága pénzért hozzáférhetők."
Potenciális életveszély-forrás az ha a szakmaismeret helyett a szabványok ismerete ad bátorítást egyeseknek. Másik véglet az amikor valaki a szabvány szöveggel sem ért egyet,szembe megy vele.
"az Obo T40-es (belső: 77x77x46), illetve T60-as (belső: 100x100x48) kötődobozban hány kötést lehet kialakítani 2,5 és 1,5 MBCUval, illetve hármas, vagy ötös csatos Wago-val? "
Mennyi a maximális sebessége egy Suzuki Swift illetve Swift Sport autónak, ha földúton illetve autópályán megy és Szőke Szandi illetve Lewis Hamilton vezeti?
"elfér-e egy olyan megoldás, hogy a bejövő 2,5 vezeték elágazik két 2,5 és egy egy 1,5 vezetékre úgy, hogy a másfeleshez még be van kötve egy kapcsoló"
Meg tudná valaki mondani, hogy az Obo T40-es (belső: 77x77x46), illetve T60-as (belső: 100x100x48) kötődobozban hány kötést lehet kialakítani 2,5 és 1,5 MBCUval, illetve hármas, vagy ötös csatos Wago-val?
Pontosabban: gondolom a T40-es dobozban gond nélkül ki lehet alakítani T elágazást akár a 2,5, akár a 1,5 vezetékkel. Az érdekesebb inkább az lenne, hogy a T60 dobozban elfér-e egy olyan megoldás, hogy a bejövő 2,5 vezeték elágazik két 2,5 és egy egy 1,5 vezetékre úgy, hogy a másfeleshez még be van kötve egy kapcsoló. Vagy célszerűbb ezt külön dobozban megbütykölni?
sokan szaladnak lukra mostanában, hogy elkezdenek építkezni, asztán csodálkoznak, amikor visszabontatják, meg nem lesz közműcsatlakozás, meg a műemlékesek megbírságolják.
Csak félig viccesen: olyan még nem láttam, hogy teljesen a terv lett megvalósítva :)
Ami hirtelen eszembe jut (ez mind új építés):
- majdnem kész étterem konyhájában kiderült, hogy a konyhai villamos gépek elhelyezésénél a tervező nem kérdezett meg szakácsot (a terven szinte minden rossz helyen volt)
- a terv szerint kb karvastagságú koaxkábel köteget tervezett a rendelkezésre álló 15 centi széles kábeltálca-rekeszbe, amiben már ott volt 100 telefonvonal, tűzjező kábelek, ajtó-vezérlések, stb
- irodaház 98%-os készültségnél 10 méteres falakat kellett kiszedni (nagy termek egybe nyitása még nagyobbá), az azokon lévő összes villanyos dolgot "valahogyan" másképpen megoldani + mennyezeti világítás is egyenletes eloszlású legyen
- stb stb
természetesen minden problémát AZONNAL megoldani, nincs idő tervezésre,
majd ha te kitaláltad és megoldottad, akkor idejön a tervező és lerajzolja azt, ami megoldást te kitaláltál :)
Az egyszerű bejelentéshez alapesetben csak egy rendszer műszaki leírás kell... tájkép szinten.
"A leírás a) ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait; b) tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását; c) ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket."
Esetleg némi szorgalmi feladat is elfér benne:
"Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerterv"
A normál építési engedélyhez is csak akkor kell tudtommal vilamos terv, ha 7 kW fölötti az igény...
Építkeztem több "korszakban" is, a régi túlszabályozott baromság sem volt jó. De legalább megvédte a hülye építtetőt is attól hogy cigánykodjon fontos dolgokon (alap, statika, stb). Nagyjából a 70-es évek közepétől szigorodtak a szabályok, azóta vannak rendes alapok a házak alatt és nem vasúti talpfa az áthidaló, persze kivételek akadnak szép számmal.
Most meg megint el lehet cigánykodni mindent, az építtető örül mert spórolt 1-2 millát a tervezőn a 60 millás építkezésen, aztán ráborul az egész szar 5 év múlva.
Magánemberként 300 m2-ig "egyszerű bejelentés" alepján IS építhető lakóház. Amit egy sima hatósági bizonyatvány zár le >> "lakhatási engedély"-ként.
Megj: ha hitel nélkül épül, akkor még e-napló sem kell...
Szóval, valóban nem a 80-as években élünk már :-)
Jóreggelt!
----
Mit tartalmaz a hatósági bizonyítvány?
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
az építtető elérhetőségét,
az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
a bejelentés időpontját, a bejelentés ÉTDR azonosítóját és iratazonosítóját (2016. június 30. és 2019. október 23. között tett bejelentés esetén a bejelentéshez tartozó elektronikus építési napló azonosító számát)
az épület felépítésének megtörténtét,
a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint
azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület (a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület) rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak.
Tehát szerintem húzza össze magát szerényen kicsire az a villanyszerelő, aki pl özv. Kovács néni új kapucsengőjét kizárólag részletes villamos terv birtokában képes biztonságosan megvalósítani (akár 230V-os kialakításban ;)
"olyan még nem fordult elő itt senkivel hogy tervek alapján szereljen?"
Ha a villanyszerelési feladatokat kizárólag darabszám alapján számolom, tehát
- "szereld meg a villanyt eben az épülő szállodában" is 1 db villanyszerelési feladat
- "a régi családi házunkra kéne egy új kinti világítás" is 1 db villanyszerelési feladat
- "szeretnénk még egy konnektort abba a sarokba is" is 1 db villanyszerelési feladat
- "cserékje ki lakásunkban a villanykapcsolókat ezekre a modernebbekre" is 1 db villanyszerelési feladat
- satöbbi szorzva ezerrel
ebben az esetben:
Magyarországon évente milliós nagyságrendű kisebb-nagyobb villanyszelelési munka történik, ezen munkák 90 százalékáról soha nem készül villamos terv, sőt, az a villanyszerelő aki ezekről villamos tervet kérne, azt hülyének néznék és/vagy azonnal kirúgnák. Tudom, hogy ez a mondat meglepően hangzik azok számára, akik életükben még nem láttak másféle munkát közelről, mint vadi új nagyberuházásokat.
Ha valahol messze van a kapu (vagy valami más ok miatt nagy ellenállású a kapuhoz menő vezeték), szerencsés esetben az sem kénytelen 230V-ot alkalmazni a csengő nyomógombnál.
És ugye ha a feszültáég nem haladja meg az 50 voltot, akkor megszabadulunk egy rakás szabványos kötelezettségtől:
- a csengő nyomógombhoz mehet bármilyen fajta vezeték (ha napon van, azért szerintem UV álló legyen, ha pedig földben fut, akkor azért földkábel legyen, tudtommal minden földkábel egyúttal UV álló is)
- a vezeték nyomvonalánál sem kell ügyelni az érintésvédelemre vagy a mechanikai védelemre (pl a földben mehet mindössze 5 centi mélyen is)
- a nyonógomb is lehet szinte akármilyen (törpefeszültség esetén a szabvány tudtommal még azt sem követeli meg, hogy vízálló legyen)
Persze ezen 48V előállítását mindenképpen BIZTONSÁGI trandszformátor csinálja, nagypapa szekrényében talált szovjet fúrógép trafó NEM szabályos :)
"Egy villanyszerelő munkája során rengeteg dolgot rutinból csinál helyesen, úgy hogy a vonatkozó szabványt előírást nem ismeri szó szerint. Eme rutinnak vet gáncsot az, amikor kizökkentik mert valaki megkérdezi miért úgy miért nem másképp?"
Ha egy villanyszerelőt egy egyszerű kérdéssel rá lehet venni arra, hogy onnantól kezdve szabálytalanul dolgozzon, az a villanyszerelő vagy hülye, vagy hülyék oktatták az iskolában.
"Senki sem fog vonatkozó szabványkivonatot lobogtatni,vagy felolvasni"
Szerintem is potenciális életveszély-forrás az, hogy az "életveszélyes" szakmák szabványai csak drága pénzért hozzáférhetők.
"igen a vezeték hossz jelenthet problémát. Egyes csengőtípusnál jó ideig állítgathatjuk a harangot ,ha az egyik gomb 3m az ajtó mellett,a másik (párhuzamosan) 50m a kapunál."
Pedig logikus: minél magasabb az alkalmazott feszültség, a vezeték ellenállása annál kevésbé befolyásolja a csengő működéstét (ohm törvény: P=U2/R). Ha az 50 méterre lévő csengő 9v helyett 230V-os, akkor nem lesz különbség a 3 méterre lévő és az 50 méterre lévő gomb hatása között Persze legtöbször elég lenne maximum 40-50 volt is is, de ilyen csengőt nem gyártanak.
Egyébként (többek között) biztonsági okok miatt nem javasolnám, hogy a kapu és az ajtó előtti csengőnek ugyanolyan hangja legyen. Jobb, ha már a csengő hangából tudod, hogy a csengető ember kinn áll az utcán, vagy ott áll bejárati ajtó túloldalán.
Pl. abban a 60- as évek elején épült zuglói kispaneles társas házban, amit most éppen felújítok, nem az elosztó tábláról, hanem a ház központi trafójáról vannak megtalálva a csengő áramkörök.
10 V -ot mértem csengő fesznek.
A lépcsőházi világítás külső nyomógombját kényelmi szempontból párhuzamosítottam egy előszobai belső nyomombbal, hogy este távozáskor ne kelljen visszalépni a lakásba villanyt lekapcsolni miután a külső gombot megnyomtam.
Nem tudom ez mennyire szabályos, remélem senkit nem zavar.
Nem erről van szó. Egy villanyszerelő munkája során rengeteg dolgot rutinból csinál helyesen, úgy hogy a vonatkozó szabványt előírást nem ismeri szó szerint. Eme rutinnak vet gáncsot az, amikor kizökkentik mert valaki megkérdezi miért úgy miért nem másképp? Például tipikus a fűnyíró biztonsági kapcsoló meghibásodása,amikor is a tulaj kéri hogy kösd át,vagy tegyél egy billenő kapcsolót rá mert az olcsóbb,mert a fűnyíró nem ér annyit mint egy új kapcsoló..stb mese.
Senki sem fog vonatkozó szabványkivonatot lobogtatni,vagy felolvasni hogy miét is szükséges a gyári állapot visszaállítása, hanem életszerű logikus érvekkel próbálja a kuncsaftot a lehetséges veszélyforrásokra felhívni. Ha ezekre az érvekre az a válasz hogy ezek hajánál előhúzott érvek, miért is képzeljük róla hogy benyúl a forgó kések közé... stb, az óvodás szintű beszélgetés megszakítása érdekében elengedem a kutyákat.
Magyarán a csengőnél 230V alkalmazásakor mérlegeltem milyen hátrányok veszélyforrások származhatnak belőle.(van még a hajánál előhúzott érvem!) Ha ezek az okok leválasztott törpefeszültség esetén elő sem fordulhatnak, természetesen az utóbbi mellett teszem le a voksot. Az utóbbinál is mérlegelek, nos igen a vezeték hossz jelenthet problémát. Egyes csengőtípusnál jó ideig állítgathatjuk a harangot ,ha az egyik gomb 3m az ajtó mellett,a másik (párhuzamosan) 50m a kapunál.
Megjegyzem sosem volt szerencsém olyan (lakás) csengőhöz ahol nem volt elég a 8V. A gyakorlatban sok olyan szerelést láttam ahol a nyomógomb és a csengő közötti szakasz még nyomvonalnak sem volt nevezhető. Vagy ami éppen akadt,(akár több szakaszonként) felszögelve,élő fára tekerve , kerítésre drótozva, gázcsőre kötegelve...stb.
Ja hogy ez a szabálytalan szerelés hogyan kerül képbe,ez mindenképp nem hajánál előhúzott,hanem kicibált érv.
Szerintem gyakori valóság.
Saját véleményem szerint a legfőbb indok, ismétlem:...a csengő az utcafronton bárki számára hozzáférhető,a csengő nyomógomb vandalizmus, vagy csak az idő vasfoga által megsérülhet. (fotózzak ilyeneket?) Ilyenkor baleset veszély állna fent a megérinthető fázis vezető miatt.
Egy vandálbiztos kivitelezésnél lehetségesnek tartom a 230V-os szerelést, ha feltétlen szükséges.
Konkrét feszültség nem hiszem hogy meg volt adva, inkább az, hogy közterületen lévő csengő nyomógomb-ba csak törpefeszültség mehet. Az Ip szint meg függ a szereléstől is.
Sajnos, maradt a helyi úgyleszahogyéngondolomnemahogyte kiskirályrendszer. Ezen alighanem senki nem tud változtatni. Amikor a regszer kijelenti, hogy nem tudja, mi van erről a regszertankönyvben, de nem is érdekli... :D
Sajnos az ELMÜ-t nem lehet kérdezni, mert nincs elérhetőségük. Eleve olyan, hogy ELMÜ nincs. Személytelen. Az ELMÜ-s alkalmazottak pedig nem nyilatkoznak vagy nem értenek hozzá.
Igen, és kölyök korunkban, ha egy másik kocsiban óvatosan meghúztuk a fogantyút, hogy a kis ütő gomb a csengő harangra rá eszüljön akkor hiába rángatta a klajzi, nem szólt a csengő.
Nagyapám kerti csengője a kapunál átvezetett kerítés feszítő huzallal " működtette" az ajtó feletti kis réz harangot.
Mindig szerettem, ha látogatásakor én csöngethettem. :)
ELMÜ ajánlott szerelői egynapos tanfolyam anyagára lenne szükségem. Vagy legalább is a tanfolyam témaköreire. Ha valakinek megvannak a tesztkérdések, az még jobb lenne.
Csak nekem tűnt föl hogy a csengő áramkörök többsége (jól elkülönülve külön védőcsőbe húzva) 0,5mm2 tömör vezetékkel van szerelve? Ezekre fázist adni meggondolatlanság.
Ez már nem is a hajánál, hanem a parókájánál fogva előrángatott érv. Ki mondta azt, hogy meglévő gyengeáramú vezetékre akasztaná rá a 230-at? A 230-at a 230-nak megfelelően kell szerelni, és kész.
Egy nem védhető álláspontot pláne nem lehet védeni ilyen álokoskodásokkal.
Egyébként a 0,5 mm2 az ma is elég erre a célra a szabvány szerint.
"Kültéri nyomógombból akkor is vízállót teszek fel, ha csak 12V lesz benne. Te ilyenkor beltéri nyomógombot teszel a kertkapuhoz?"
Falonkívüli esetben mindenképp vízmenteset. A plusz gumiharang felesleges,nem UV álló,és nem kopás álló. Ha kilyukad inkább hátrány már mint előny. Süllyesztett esetben amit a tulajdonos megvásárol. Ha hamarabb befeketedik az érintkező,hát gyakrabban lesz cserélve.
"Fi relé mindenképpen kell a házba. Vagy szerinted nem?"
Ajánlott, de a FI relé megléte nem bátoríthat senkit arra hogy engedjen az előírásokból,miszerint úgyis megvédi az illetőt. Nem mondjuk senkinek hogy innentől a fűrdőkádban nyugodtan száríthat hajat mert FI relé van beépítve.
"Napsütötte kábelből akkor is UV védettet illik alkalmazni, ha csak 12V lesz rajta. Vagy szerinted nem?"
Megeszem a sapkámat ha a kültéri csengő áramkörök 80-90%-a UV álló kábellel van szerelve. Utoljára akkor láttam ilyet mikor én pótoltam egy 20m-t kimondottan UV álló kisfeszültségű 2x0.75mmm2 (fekete-fehér érszínnel) fekete kábellel. Azt is csak azért mert a kezembe akadt. Régen a silók tetején használtuk ezeket, ott bizonyítottak. Még a felírat sem kopott le a húsz év alatt.
A te állításod sem terjesztendő miszerint ha jól meg van szerelve akkor lehet. Ez megtévesztő egy laikusnak.
Társasháznál,vagy soklakásos belsőudvarnál sok csengő gomb lehet. A korábban szerelt berendezések 8V-ra szerelve, de az egyik tulajdonos inkább a 230V-ra voksol, kicserélve a nyomógombot,kábelt,meg amit akarsz mert azt mondtad úgy lehet. Láthatod hogy ez sok baj forrása lehet.
Mindenáron a nedvesség miatti áramütéstől (IP védettség) aggódnak egyesek. Ha ezt kizárják szerintük szabályosan járnak el. Ne feledjük azonban a csengő az utcafronton bárki számára hozzáférhető,a csengő nyomógomb vandalizmus, vagy csak az idő vasfoga által megsérülhet. (fotózzak ilyeneket?) Ilyenkor baleset veszély állna fent a megérinthető fázis vezető miatt.
Laikusok kérdik hogy akkor miért kapható ilyen is olyan is. Például kazán hibát jelezhet 230V-os csengő is.
Csak nekem tűnt föl hogy a csengő áramkörök többsége (jól elkülönülve külön védőcsőbe húzva) 0,5mm2 tömör vezetékkel van szerelve? Ezekre fázist adni meggondolatlanság.
"havonta 1-szer legalább le kell ellenörizni , hogy müködik-e... ha olyan lusta vagy , hogy nem ellenörized le"
Még mindig pszichológia:
pszichológia 1:
A gazdi agyában folyamatosan pörögnie kell egy plusz "időzítőnek" (rendszeresen eszébe kell jutnia a feladatnak), hogy mikor volt a csengő ellenőrizve, mikor kell legközelebb ellenőrizni. Ez is egy stressz faktora az életnek, bármilyen jelentéktelennek is tűnik. Akinek ezen kívül semmi másra nem kell odafigyelnie az életében, annak ez semmiség, akinek viszont folyamatosan ezer dologra kell figyelnie, azok számára ez egy plusz teher az idegrendszeren (plusz szeg a koporsójában, bármilyen apó szeg is). Akinek unalmas az élete, az soha nem fogja megérteni, hogy egy kapkodós életű ember számára micsoda hatalmas mekönnyebbülés az, amikor eggyel növekszik azon dolgok listája, amire soha többé nem kell odafigyelnie.
pszichológia 2:
Aki retteg attól, hogy lemarad egy csengetéstről, azt nem nyugtatja meg az, hogy a legutóbbi ellenőrzéskor még jól működött, mindig az foh eszébe jutni, hogy hátha a próba-csengetés volt az utolsó energiája és valójában azóta már nem működik. Az ilyen aggódós emberek sűrítik az elem-cserét a ténylegesnél szükségesnél akár három-ötször gyakoribbra, ez többségüket megnyugtatja.
pszichológia 3:
Elemes csengő mellett szerintem csak azok nyugodtak hosszú távon, akik leszarják, hogy sikeres-e minden egyes csengetési kísérlet. Én pl azt szoktam mondani, hogy olyan még soha nem csengetett, aki pénzt hozott nekem, csak olyan, aki pénzért jött, vagy aki szívességet akart kérni, ha ők véletlenül sikertelenül nyomkodják a gombot (mert éppen lemerült az elem), azzal én nem veszítek semmit :)
"hatalmas elönye , hogy oda viszed a második csengöt ( elsö marad a megszokott helyén a házban ), ahová akarod a hatótávon belül ( grillezéskor , kertben tevékenykedsz , garázsban , stb. ) ."
Megvalósítható az is, hogy a vezetékes csengő indítson egy hordozható csengőt (pl egy relével).
Ez megint az, hog túlfeketemágiázza az egészet, bonyolult és drága lesz, de ha mi mondunk olyat, hogy kültérre nem árt a kültéri kábel, akkor az mocskos lehúzás és már jön is a mantra a HRes szőke pékinformatikusokról, fizetésről, adózás rendjéről.
Mindjárt gondoltam, hogy mindenki is hülye, főleg a fejlesztők, de biztos jó okuk volt rá. Én vezeték nélküliből mondjuk olyat erőltetek, aminek a vevő része 230 voltos oszt csókolom. De tudom, az feleslegesan zabál napi egytized wattot.
Ez erősen függ a csengetések gyakoriságától, a készülék beállításától (hangerő + kiválasztott dallam hosszúsága), sőt még a termék fejlsztőmérnökének szellemi képességeitől is.
Egy konkrét példa: két haver vett két LIsd-es vezeték nélküli csengőt, engem ért a megtiszteltetés, hogy beüzemeljem őket:
- az egyik csengőben kb ötször gyakrabban kell elemet cserélni, mint a másikban (használat gyakorisága + hangerő + dallam hossza) Felcseréltem őket, hátha gyártási szórás, de nem az.
- a csengők már 1,2 V körülire csökkent elem feszültségnél (tehát durván 50%-os lemerültségnél) már nem hajlandók működni, ez a fejlesztők hülyesége (konstrukciós hiba).
Ha beépítesz egy Fí relét , akkor a leírásában megtalálod , hogy havonta 1-szer legalább le kell ellenörizni , hogy müködik-e . Ha nem teszed , a Te dolgod . Ugyanez van az elemes csengövel is . Ha olyan lusta vagy , hogy nem ellenörized le , az is a Te dolgod . Utoljára mikor ellenörizted le , hogy minden lámpád világít-e az autódon ? Én 2-ik , esetleg 3-ik útraindulás elött leellenörizem . Megkérem a feleségem , nézze a lámpákat , hogy müködnek-e . Hosszú úton volt 2 esetem , amikor a tompított fényszóróban az égö feladta . A legközelebbi benzinkúton kicseréltem . Látni és látva lenni ! Ez ugyan az . Szokás dolga az egész .:-)
Viszont az elemes két csengö egy nyomógombnak az a hatalmas elönye , hogy oda viszed a második csengöt ( elsö marad a megszokott helyén a házban ), ahová akarod a hatótávon belül ( grillezéskor , kertben tevékenykedsz , garázsban , stb. ) .
Amúgy ha rendesen fel van rakva, akkor évekig elmegy, csak senki nem kattintgatja át a csatornákat és amikor "magától" megszólal, akkor igazából a szomszédhoz csengettek be, azért nincs senki az ajtóban. Valaki úgyis jön, telefonál, nahh eltelt pár év és lemerült az elem, akkor kicseréljük.
Az elemmel táplált csengők legnagyobb hátránya nem technikai, hanem pszichológiai: a gazdája soha nem lehet biztos abban, hogy azért nem csengett mér régóta, mert nem járt itt senki, vagy azért nem csengett, mert kifogyott az elem.
Ja igen, ez hajtja csapágyasra a villanyórát! Mellette egy tucat készülék van készenléti állapotban csupán kényelmi szempontokból kifolyólag,mert az jó.
Azt kell megkérdezni aki ragaszkodik a 230V-hoz, az miért?
Ez elég nagy ködösítés. Nincs itt olyan, aki ragaszkodik, hogy pontosítsunk. Olyan van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem lehet 230 V kint. Snassz-tól a konkrétan életveszélyes-ig terjedő minősítéssel. Na és olyan van, aki ennek az indokoltságát meg nem fogadja el.
Ugyan hol tanultuk így? Mert én, pont az ilyen emlékezők miatt, beszereztem a szakmunkásképzők szakmai anyagának három kötetét, 1975-ből, ott sincs így. Vagy mondjuk a szocialista kor egyik híres, 58 és 79 között 9 kiadásban kiadott Ipari Szakkönyvtáras könyvében, a Hámoryban se.
Ez a "utóbbi miatt nem érdemes ezt a megoldást választani szerintem" már egészen más hangulatú, mint előtte. :D
"Továbbá, nem érdemes össze hasonlítani egy villanykapcsolóval, mert arról mindenki tudja, hogy száraz kézzel szabad csak megérinteni, ellenben a kapucsengővel, ahol akár vizes kézzel is kénytelenek vagyunk."
Ez Münchausen báró, amint saját magát a saját hajánál fogva kirántja a mocsárból. :D A megfelelő szerelvény megérinthető.
Nem arról szól a csengő 230V-os megtáplálása, hogy milyen megbízható nyomógombok léteznek manapság, hanem arról, hogyan és milyen akadályokat leküzdve vezetjük oda azt a 230V-ot! Ez utóbbi miatt nem érdemes ezt a megoldást választani szerintem.
Továbbá, nem érdemes össze hasonlítani egy villanykapcsolóval, mert arról mindenki tudja, hogy száraz kézzel szabad csak megérinteni, ellenben a kapucsengővel, ahol akár vizes kézzel is kénytelenek vagyunk.
"Aki megindokolhatatlanul durván túlbiztosítja a szabvány előírásait, az az ügyfelei pénzét pazarolja."
Valaki ezt írta: Persze léteznek komoly vízálló kültéri 230V-os nyomógombok, léteznek napsütés (UV) álló kábelek, léteznek FI relék és léteznek olyan emberek, akik ismerik és okosan alkalmazzák ezeket, ebben az esetben lehet a csengő kinti része is 230V-os.
"ajtón kívülre -szabad térbe- kinek jut eszébe kivinni a 230-at? "
P udvar/kerti világítás, annak kapcsolói és mozgásérzékelői, dugaljak fűnyíráshoz, kerti partikhoz, satöbbi., satöbbi. Mindehhez képest smafu egy plusz 230V-os csengő nyomógomb is a kapura.
"De lépcsőházban sem"
Egy zárt lépcsőházban akár IP20-as (sima beltéri) szerelvények alkalmazása is megengedett.
Aki megindokolhatatlanul durván túlbiztosítja a szabvány előírásait, az az ügyfelei pénzét pazarolja.
Ugyan ez volt velünk is, amikor megvettük első házunkat. A szölő karókon volt kivezetve a 230 a kapuhoz, 15 méteren keresztül. Még szerencse, hogy észre vettem és kihúztam a konnektorból az előszobában, mert onnan volt táplálva. Nem hittem el, hogy vannak ilyen kretének, akik ezt megteszik.
Én annó írtam is, hogy mikor anyósnál lekonyult a csengő akkor villanyász simán kivitte a fém kapura, felfúrva egy alap KGSt beltéri kapcsolóval... Agyfaszt kapam 2 perc alatt és rendet tettem. Első eső elvitt volna minden is, vagy mittomén...
Mindjárt gondoltam, hogy valami baj lesz vele. Gondolom ha mutatunk 1 modulost, akkor meg az lesz a szopó, hogy EGY egységbe biztosan nem lehet két normális funkciót belesűríteni és a minimre méretezett táp biztos tűzveszélyes. Ugyan. Ha egy modul van, akkor bővít, vagy mellé rakja. Nem két darab készüléket fizet ki, hisz 1 darab integrált táp+csnegő X forint, két külön egységként viszont X-20% forint, mert akciós pakk ezért sokkal gazdaságosabb. Nem ez a drága, hanem a felesleges pofázásod amit projektmenedzsment néven megpróbálsz eladni. Ahhoz képest ez a kb. 2ezer pénz sehol nincs.
Ma amikor fillérekért lehet két nyomógomb egy csengö , vagy két csengö egy nyomógomb szetteket venni , minek ilyen klasszikus helyhezkötött csengö .:-)) A mai nagy lakóterü házakban a szélfogóban , vagy a folyosón elhelyezett csengö hangját van olyan hely , ahol nem is hallani .
"mikor kell a csengőhöz reduktort beépíteni a lakásba"
Szerintem ha a csengő nyomógombja és/vagy az oda vezető vezeték kinn lesz a szabad ég alatt (esőnek kitéve), akkor az lehetőleg törpe feszültségű legyen.
Persze léteznek komoly vízálló kültéri 230V-os nyomógombok, léteznek napsütés (UV) álló kábelek, léteznek FI relék és léteznek olyan emberek, akik ismerik és okosan alkalmazzák ezeket, ebben az esetben lehet a csengő kinti része is 230V-os.
Régen is voltak. Alkalmazás függő hogy melyiket mikor használhatjuk. Amit az előírások engednek, de logikus következtetéssel az előírások ismerete nélkül magunk is rájöhetünk. Erre kontráznak rá a "..de ha én úgy csinálom hogy, akkor lehet? ..." (mert megkérdezi,majd biztos benne,és érvel mellette.) kontárok.
Na jó, a régiek nem egy modul szélességűek voltak.
A 230V-os ajtócsengő -egy esetleges gázszivárgásnál robbanást képes okozni. Nem beszélve arről, hogy eléggé snasz dolog kivinni az ajtón kívülre a 230-at...
(Persze, én egy valódi csengőről beszélek, aminél szikra képződik.)
Lakásfelújításba fogtunk, és úgy döntöttünk minden süllyesztett, kapcsolót, dugaszoló aljzatot a körmös felfogatás helyett, csavarral fogunk rögzíteni.
Budvill 60x40-s , és Univolt ASD70-s szerelvénydobozok kerültek beépítésre....1 problémám adódott a rögzítő csavarok pontos mérete.
A csavar hossza ha jól láttam 15...16mm, viszont létezik 3, 3.2, 3.5 mm vastag is melyik lenne a legjobb hozzá?
A Trendix boltból rendelném náluk elég nagy a választék esetleg tudnátok linkelni is megfelelő csavart?
"Lakásban ott a porszívó és a mosógép, lehet lecsap a B típus ..."
A C típusnak ott van értelme, ahol pl lassú (több másodperces) felpörgési idejű villanymotor van. A porszívó és a mosógép motorjának felpörgési ideje tized másodpercekben mérhető, ennyire rövid idejű túláramot még a B-s ksmegszakítók is röhögve kibírnak lecsapódás nélkül.
C karakterisztikájú kismegszakító indokolatlan/szükségtelen alkalmazása akár bajt (tüzet/ balesetet/ anyagi kárt) is okozhat
Ja, a kis rajzodat nézve, az R tötő ellenállást söntölő relé vezérlése, időzítése is rendben van?
A relé kontakt nincs beégve esetleg?
Ha a relé nem söntölne rendesen, akkor ugye a továbbiakban nem 0 ellenállással kapnának áramot a kondik, hanem tartósan az R töltőn keresztül.
(Csúszó gyűrűs 120 kW- os motornál jártam úgy, hogy az indítási folyamat végén nem söntölt az utolsó fokozati kontaktor, és az indító ellenállás elfüstölt.)
B >> 3...5X túláramra old le azonnal Megfelel a normál eszközökhöz.
C >> 5...10X túláramra old le azonnal A nagy induló áramot igyénylő motorokhoz.
D >> 10...20X túláramra old le azonnal
A kismegszakítónak a nem extrém túláramok esetén. - 13%-os túlterhelésnél több mint 1 órán át NEM kapcsolhat le - 45%-os túlterhelésnél 1 órán belül le kell kapcsolnia
A 16 Amperes tehát - a B típus esetén 48...80 Amper között kapcsol le azonnal - a C típus esetén 80...160 Amper között kapcsol le azonnal
- 18 Ampert legalább 1 órán át elvisel DE! - 23 Ampernél már 1 órán belül lekapcsol
"A puffer elkón is mértél feszültséget üzem közben, leállítás, lassításkor, hogyan változnak a a DC értékek ?
Lehet- e köze az ellenállás melegedésnek ahhoz, hogy jól működik a chopper áramkör,..."
Sikerült nyugodt körülmények között foglalkozni a frekiváltóval. A korábban mért értékek feltehetőleg a műszer elem állapota miatt volt magasak.
Egy jó műszerrel már kiértékelhető feszültségeket lehetett mérni. Igaz be kellett azonosítani a mérő pontokat ezért a több rétegű nyákon megpróbáltam eligazodni. Kissé zavart hogy az egyik kisütő ellenállás egyik vége nem volt mérhető kis értékkel a kondenzátorhoz.
A DC kőr nagyjából így nézett ki. A kisütő ellenállásokat leválasztva a kondikon eltérő feszültséget mértem (feszültség osztó?). A kondikat kiforrasztva 12V-al is megmértem, ott is eltérő volt a feszültség a kondik sarkain.
Az új kondenzátorokkal helyre állt a feszültség szint, a kisütő ellenállások sem melegednek túl.
A frekiváltó üzemképes.
Egy frekvenciaváltó megúszta hogy ipari hulladékká váljon. Egyenlőre.
Mondjuk ha láthatóan szét van csúszva, akkor el is zavartam volna a fenébe. Meghúzni attól függ mit, de ha nagyon laza az baj, amúgy meg nyomatékkulcs.
De most komolyan, muszáj nagyban beszúrni minden képet? Az ember csak görget, miközben esetleg nem is érdekli. Ha valakit érdekel, rákattint és megnyílik nagyban.
Persze az is lehet, hogy a fázisceruza a kismegszakítónál is átvert (valójában ott sincs fázis) és a nulla rendben van mindenütt. Mérd meg az összes kismegszakítót úgy, hogy a próbalámpa nulláját a kismegszakítók mellett lévő nullára teszed.
Ezexerint nem a fázissal van baj, hanem a nulla az, ami nem jut el a konnektorokba (vagy legalábbis abba az egy konnektorba, amit vizsgáltál :).
Ha három fázis jön be a lakásba, akkor egy rossz helyen lévő nulla szakadás túlfeszültséget okozhat, ami tönkre tehet érzékenyebb készülékeket. Ha egy fázisú a villanyórád, akkor ilyentől nem kel tartani.
Ha tudsz felrakni fényképet a kiselosztóról, esetleg az is előre viheti az ügyet.
Ha jól értelmezem: a próbalámpád egyik végpontja az egyik konnektor nulláján, a másik végét a kérdéses kismegszakító alsó vagy felső kapcsához érintve sem világít, míg egy másik kismegszakító kapcsához képest pedig világít. Ha ez így van, már a kérdéses kismegszakítóhoz nem jut el a fázis.
A kismegszakítók és a FI-relé fázissínnel van összekötve?
Legnagyobb esély mégiscsak arra van, amit egyik törzstag valahogy úgy fogalmazott meg, a fázisceruza működési elvéből adódó örökzöld probléma, amit havonta meg kell oldanunk valakinek. :D
Lehet pl: kismegszakítóhiba, lehet vezetékfolytonosság hiba és lehet kontakthiba is. Érdemes az elosztóba áthuzni a csavarokat és menni lépésenként a dugalj felé.
"majd hosszú vezetékkel összesípolt a megszakítóval."
Na ugyanezzel a hosszú vezetékkel sípold ki a nullát is.
"Nem tud "elromlani" egy kismegszakító? Arra gondolok, hogy van fázis, de terhelés alatt már nincs."
Elméletileg létezhet ilyenfajta kismegszakító hiba, de ennek valószínűsége közel nulla.
Viszont a fáziskereső nagyon be tudja csapni a laikusokat, mivel számos olyan szituációban is világít, amikor valójában nincs fázis. Ezért használunk ilyen nyomozásoknál inkább pl próbalámpát (egy hosszú vezetékkel).
"("kiszáradt"/repedezett szigetelés) a 2,5 mm2 vezetéket B13A helyett csak B10A kismegszakítóval védtem a biztonság kedvéért"
Már mások is írták:
- ha az a repedés csak a szigetelésre vonatkozik (nem érinti a belső vezetőt), akkor az a vezeték, továbbra is 2,5 mm2-es, ennek megfelelő áram mehet rajta
- konyhai konnektorokba mindössze 10 amper (összesen max. 2300 watt) valószínűleg kevés lesz.
"egy kismegszakítón a fázisceruza jelez mindkét csavaron, de a konnektorba dugott bármi már nem működik"
A konnektoroknál is nézted fázisceruzával? (olyankor nézd, amikor nincs bedugva fogyasztó, mert a fázisceruza jelzései becsapósak) mert akár olyan is előfordulhat, hogy fázis van mindenütt, csak nulla nincs seholse.
Meg olyan is lehet, hogy a kismegszakító után valahol meg van szakadva a fázis vezeték pl valamelyik fali kötődobozban.
Hogy lehet az, hogy egy kismegszakítón a fázisceruza jelez mindkét csavaron, de a konnektorba dugott bármi már nem működik, ott már nincs fázis. A többi erre kötött konnektorban sincs áram.
A megszakító és a konnektor fázis összesípol így szakadás sincs.
Nem baj az elővigyázatosság. A megengedett áramerősség az egy statisztikai gondolat eredménye, nem pedig úgy kell értelmezni, hogy 15,9 A örökélet, 16,1 A azonnali halál. A PVC sem szereti a hőmérsékletemelkedést, lehet, hogy már hosszabb időn át túl voltak ezek a vezetékek terhelve, és a repedések az ilyen öregedés jelei (persze lehet egyszerű szocializmusbéli csodaszarvasos gyártástechnológia eredménye is). Panelben nyugodtan előfordulhatott, hogy a fűtési szezon előtt és után hetekig két tégla közé fejreállított vasalóval fűtöttek, vagy lultúrtulajdonosok olajgladiátorral.
A repedezett szigetelelés a vezető keresztmetszetét nem csökkenti... szerintem. Ami miatt nem látok biztonsági kockázatot a 16/2,5=6,4 Amper/mm2 áramsürűségnél.
Ha egyszerre megy 2 része is a tűzhelynek. Akkor talán lesz rövid ideig 2x10...12=20-24 Amper is. Még az sem fogja túlhevíteni a vezetéket ... valójában.
Avagy nem a vezeték a kockázat szerintem, hanem esetleg a megbízható bekötése a végeinek.
A FI relé MINDIG csak azt nézi, hogy az az elektron mennyiség - ami a fázis(ok)on útnak indult - hiánytalanul visszatér-e a nullán
Azaz a "földelés/védővezeték NEM érdekli a FI relét! Ezért az nem is megy át rajta és nem is mehet át, sőt >> kikell kerülnie, hogy működhessen.
Ha nem tér vissza hiánytalanul minden elktron a nullán Akor elszökik-szivárog valahol, netán >> éppen megráz! valahol-valakit. Ezért a FI relé ilyenkor lekapcsolja az áramot... az életet védendő.
Avagy a FI relé nem véd, ha - a fázis/nulla vagy - fázis/fázis között rázatod meg magad az árammal !!! Csak a Föld/földelés között véd... a fázis/földelés bajság esetén.
A 2.5-es alura csak ráraknám a B16 kismegszakítót, arra a néhány méteres vezetékre.... ami egy panelban van. Nem szívatnám a konyhatündért a 10 Amperrel.
Elvileg működhet, de nagyon biztos kell legyen a bekötése, mert ha később, bármi okból lazulás, kontakt hiba történne akkor lecsökkenhet a keresztmetszet, és az nem lenne egészséges.
A 80-as évek volt az, mikor fültanúja voltam a beszélgetésnek, hogy gyári dolgozók és elműsök összehasonlították a keresetüket. Az jött ki, hogy az elműs is pont ugyanannyit keresett, mint a gyáriak, csak ő tartott havi 160 óra ügyeletet, és annak a díjával együtt volt egyenlő. Meg azért itt volt például a 87-es nagy hideg, mikor mindenki otthon maradt aludni, a szolgáltatók meg vidáman dorbézoltak egész nap a mínusz 20 fokos szélben. De hát ki mit lát, ugye.
A fázis feszültsége 220V (ma már 230V), ha ott 4,5 amper áram folyik, akkor ott (220 x 4,5=) 990 watt energia áramlik. Na de az általad említett 380V (ma már 400V) valószínűleg azt jelenti, hogy ez a gép három fázison kapja az energiát, tehát ha mindhárom fázison beszippantja a maga 4,5 amperét, az összesen annyi mint (3x 990) kb 3000 watt, azaz kb 3 kilowatt, ennyi a teljes energia fogyasztás (=villanyszámla).
A tábla felső sorában az az energia van megadva, amennyi wattot működés közben produkál/lead a külvilág felé (pl a tengelyen, már ha ez egy villanymotor), ez nálad 2100 watt. A 3000 watt és a 2100 watt közötti különbség az a berendezés belső/működési vesztesége, tehát ez a 900 watt számodra nem hoz hasznot (valószínűleg hő formájában fog elillanni).
A kW az a hasznos teljesítményt jelzi , tehát azt foghatod be munkára . Az áramfelvétel tartalmazza az ehhez a munkavégzéshez szükséges hasznos áramfelvételt , plusz a mágnesezöáram értékét ( VAr ) .
Illetve arról mi lenne a vélemény, h a meglévő 5x16-os mellé egy másikat ugyanilyet párhuzamosan kötni? Ez árban sem lenne olyan vészes, esetleg szerelésben sem (talán be is férne két kábelvég a fi relé csatlakozásába?), és effektíven felezné a saját ellenállást.
Hát nem tudom: még ha 32A-el (amire biztosan nem fogom fölbővíteni, 20-25 a reális) számolom is egy fázisra, azon 7V helyett annak kb. a fele esne 16-os helyett 35-ös kábellel, de benne lenne min. 100-120e-ben a kábel, 50-essel meg már bőven 150e fölött. Azt meg gondolom már bekötni sem egyszerű a vastagsága miatt, és nem nagy a nyereség, mert a szolgáltató 25-ös kábelén esés a fő tényező (ami 32A mellett már közel 20V lehet, ha most a bő felénél 10)
"És látott-e már Elek bárhol is olyat a saját szemével?"
Én akár hazudhatnék is, de ebben a fórumban már többen is jelezték, hogy előfordul "egy fázison sok amperes" betáp Magyarországon is.
Nem tiltja sem fizikai törvény, sem a Biblia, technikailag nincs semmi akadálya (lásd a világ más országaiban), csak éppen Magyarországon az áramszolgáltató nem "szolgáltató", hanem "Hatalom".
(sőt valószínűleg zsebpénzzel kis hazánkban még politikusokat is rá lehet venni arra, hogy akár még jogszabályok szövege is támogassa a szolgáltató cégek lustaságát ;)
Na megnéztem végre rögtön az óra melletti szekrényben: a 2000W-os sütőt bekapcsolva már ott, azaz a szolgáltatói kábel végére esik 5V, a saját kábelen, kötéseken pedig még további kb. 2.2V.
Ha egy vmivel nagyobb teljesítményű vízforralót is bekapcsolok mellette, a kb. 18A-es terheléssel ugyanazon a fázison már kb. 10V esik kinn, a sajáton pedig valszeg még 4-5V (ezt most épp nem tudom mérni, mert elviszi azt a konnektort a vízforraló)
Gondolom a szolgáltatói kábel (szigetelt kábelköteg, nem külön szálak) az oszlopokon 25-ös alu lehet, akkor simán kijön ennyi a kb. 250 m-es távon a trafótól.
Ugyan nincs még betemetve az árok, de már nem cseréltetem ki 25-ösre a saját kábelt: az előbbi max terhelésen a 4-5V helyett kb 1.5V-al kevesebb esne, azért fölösleges, és a teljesítmény veszteség különbsége sem lesz fontos, ha majd napelem is lesz.
Mivel terheletlenül 247V-ról indul, van tartalék, alább is csak az aggasztott, ne lóduljon meg egyik fázis sem túl magasra. A bekötés úgy indult, h a ház régi hálózatából a fürdőszoba (mosógép, szárítógép, gázkazán) került át külön fázisra, és a sütő is egy másikra. Átrakatok majd más köröket is, hogy jobban szét legyen osztva.
(a Démász szerintem nem köt ki ilyet, mert a saját szekrény mellett van a saját földelőszonda, és ott a nullával összekötés is. De valóban homokos, száraz talaj)
Ha a DÉMÁSZ úgy döntött, hogy a PEN-t nullára és védővezetőre szétválasztani a mérőhelynél kell náluk, akkor nem tudod áthelyeztetni a bontást.
Ha helyi kiskirályrendszer van, akkor persze csak a megfelelő zseb megtalálása az egyetlen akadály.
Erősen kételkednék abban, hogy az általad számolt pár tized ohmos kábel-nullavezető-ellenálláson rettenetesen nagyot rúgna egy 60 ohmos földelés (Alföld, homok, talajvíz a láva mélységében, stb) bekötése a háznál. Most attól el is tekintve, hogy nullavezetőt nem szabad leföldelni - az csak a PEN előjoga (na meg a védővezetőé).
Egyszerre kellene mérni az kábel elején és végén, akkor esetleg rá lehet mutatni arra, hogy mi a baj. Hát, én ezt már 22 órája írtam, de persze nem kötelező rám hallgatni.
Ha van hálózati analizátorod (no meg egy régi hozzászólásodban láttam, hogy a Ferraris-rendszerű fogyasztásmérő mérési elvét is vágod), akkor az is lehet, hogy van egy hurokellenállásmérőd is, azt is be kéne vetni, mert az közvetlenül kimutatja az érintkezési hibát (gyenge a nulla?!) - már persze úgy közvetlenül, hogy összevetve a transzformátorig menő hosszakkal és keresztmetszetekkel.
Így egészen lazán ebéd utáni alvás után ha neked van 250 m 50-es vagy 95-ös hálózatra kötve 70 m 16-os kábel, meg még egy pár kötés, akkor az hurokellenállásban alighanem felmegy 1 Ohm fölé, és 1 Ohm hurokellenállás azt jelenti, hogy 16 A terhelésnél a fogyasztóra 16 V-al kevesebb jut, mint a transzformátorállomásnál az induló (egy része a nullán jelenik meg emelkedésnek, más része a fázisvezetőn esésnek).
Szoktam néha nézegetni a Facebookon a villanyszerelő segítő csoportot, ott szerintem egy mai háztartásra 70 m-re 50-es alut vagy 35-ös rezet javasoltak volna.
Pont az általad kedvelt szövegértéseddel van gond :(
Mert sehol szó nem volt arról, h "használhatatlan vagy veszélyes" lenne a távoli óránál földelés, a kérdés csak az, valóban ronthat-e az aszimmetrikus terhelések hatására változó fázisfeszültségeken (ill. megfordítva: javíthat-e ezen ha 70 m helyett pár méteren belül lenne a földelés és a nullával összekötés, mert akkor megérné az átalakítást)
"Ha a szonda nem a háznál van leütve, hanem a távoli villanyóránál, akkor ezt a hatást roncsa hosszú+vékony+alu kábeled, mivel a kábel-ér ellenállása hozzáadódik a földszonda ellenállásához"
Szövegértés gyakorlatképpen (PISA teszt :) következzék két állítás:
"Ha egy nyolckerék meghajtásos jármű egyik kereke menet közben kilyukad/leereszt, az roncsa a jármű terepjáró képességét."
Fenti mondatót óriási hiba úgy értelmezni, hogy ettől a jármű teljesen rossz (használhatatlan) lesz.
"Gipsz Jakab kosárlabdázó 210 centi magas, Tóth Tibor kosárlabdázó alacsonyabb."
Ez a momdat NEM azt jelenti, hogy Tóth úr egy törpe, lehet, hogy ő 205 centi magas.
Tehát ha azt írom, hogy a 70 méterre lévő villanyóránál leütött földszonda szerintem nem annyira jó (rosszabb), mint egy közvetlenül a háznál lévő földelő szonda, akkor NEM azt írtam, hogy a villanyóránál levert szonda szart sem ér, sőt életveszélyes és tilos :)
Biztosan voltak különbözőek. Ronda szappantartók voltak, de azt mondanám, hogy a 10,5x6,5x3,5 cm-es méretű az elég jól pici. Igaz, a maiak rendes markolatosak, mint a kommandósok harci kése, de így két markolattal együtt ezek háromszor akkorák, mint a tsz melléküzemágas gyártmány (bár ahhoz külön volt még a három drót). Ennél a dobozméretnél még a francia CATU is nagyobb volt, amit a kilencvenesek elején még láttam elműsöknél.
Klimánk ugyan van, ami egy fázisú, de én a 3 fázisú gépeimről beszéltem, és arról, hogy az átkötés után megváltozott a fázis sorrend, ami amúgy balaset veszélyt is jelent, ha érted.
Igen, háztartási körülmények között csak úgy mérhetsz vezetékek közt 400V-ot, hogy azok eltérő fázisok, ha mind3 közt bármilyen variációban 400V van, akkor az 3 különféle fázis.
Illik magadra a szokásos 230V-os munkánál is jobban vigyázni, ha 0.4kV-ot méregetsz.
230V is meg tud jól b@szni, a 0.4kV már egészen más móka.
Amit a kollega ír ,hogy melyik fázis pontosan melyik, háztartásban általában érdektelen.
99.9%ban külön fogyasztókat táplálnak róluk, még több fázis bekötését lehetővé tévő nagyfogyasztók is lényegében külön áramkörök, a fázissorendre pedig teljesen érzéketlenek.
Ennek az iparban, forgógépeknél lehet jelentősége, vagy pistabácsinál a sufniban talán, de ha neki visszafelé forog a tsz-ből megmentett köszörűje, majd megcseréli a drótot.
Valóban nem azt írtad, h rontja, hanem hogy roncsa a helyzetet a távoli szonda:
"Ha a szonda nem a háznál van leütve, hanem a távoli villanyóránál, akkor ezt a hatást roncsa hosszú+vékony+alu kábeled, mivel a kábel-ér ellenállása hozzáadódik a földszonda ellenállásához"
Nincs villanyóra mellett "is": csak ott van, mint azt korábban is írtam már.
Ahogy 122432-ben azt is említettem, h rögtön a telekhatáron egy saját kis szekrény (másként mérni sem lehetne majd az óra mellett, hiszen annak szekrénye plombált), mert ott egy konnektor a kerti munkákhoz, és egyszer vmikor onnan indul majd a garázs tápellátása is, nem a háztól. Ezért került oda fi relé, h már az ottani konnektor is védve legyen, és ott a nullával összekötött földelőszonda is, később már nincs másik, öteres földkábel jön a házhoz.
"a telekhatáron lévő villanyóra melletti földelőszonda ront a helyzeten,"
Súlyos szövegértési problémák vannak itten kéremszépen... idézd szó szerint azt a mondatomat, amiből az jön, ki, hogy ront a helyzeten az, ha a villanyóra mellet is van egy földelő szonda.
Rohadt hosszú szolgáltatói kábel esetén értelmet nyer a közel 250 voltos fázisfeszültség is: 1 x 16 amper terhelésnél már örülhet, ha 210V marad belőle :)
A (122434)-ben azt írtad, h a háztól távolabb, a telekhatáron lévő villanyóra melletti földelőszonda ront a helyzeten, mert most csak ott van összekötve a nullával így a 70m (valójában közelebb a 60-hoz, de inkább fölkerekítettem) kábel ellenállása is hozzájön.
Ezért gondoltam, h mivel a kinti szekrényben lévő konnektor nem fontos, a fi relé végülis áthelyezhető lenne a házba, és akkor rögtön a ház mellett is összeköthető lenne a nulla egy közvetlenül oda levert új szondával, ennyit megérhet - ha ez valóban segíthetne a nulla eltolódásán.
Hát az világos volt, hogy arra, amit én írok, megsértődsz, miközben semmi okod rá.
Itt gondolom segíthet Mekk Elek ötlete a ház melletti nullázásról?
Hályogkovácsolás és sárkányfűárulás. Nem véletlenül írtam, hogy ennyi adat birtokában vagy bele lehet találni, vagy szarva közt a tőgyét.
Az aggasztóbb kérdés viszont (mivel az esésre van tartalék hiszen közel 250V-ról indul) a kevésbé terhelt fázisok emelkedése már nem egészséges magasságokba.
A három fázis már csak így működik.
a szolgáltató hosszú kábele
Van a szolgáltatónak hosszú kábele? Eddig erről nem volt szó.
Nálunk is hasonló jelenséget tapasztalok jó ideje.
A betáplálás kb. 65- 70 méteres 4 x 25- ös alu földkábellel történik az egyik vége az utcai oszlop légkábelre csatlakozik, a másik vég egy A 1- es alu tokozatba, 3x 35 A - es NKI betétekkel biztositva.
Ide érkezik a földszonda is, a 0 vezető nullbontóra. A két szint között kb. 4- 5 méteres, 6- os rézvezetékek vannak az akkori szabvány szerint.
A ház felső lakószint, külső falán van a mérőóra szekrény, két 3 fázisú mérővel.
Az A tarifás mérő 3x 10 A- es, a B tarifás 25+ 6+ 6 A es.
Az alsó szinti mérőhely később lett kialakítva 2x
3x 10 A -es mérökkel.
A felső szinten az A tarifás hálózat izzói mutatják, hogy a B tarifás 3 kW os villany bojler bekapcsolásakor létrejön egy feszültség esés.
Lehet, hogy túl hosszú, és kis keresztmetszetű lenne a földkábel, ami jó pár éve, kb. 1,5 m-es oszlop áthelyezés miatt a földben malacban toldva lett?
(Az alsó szinti hálózat használata eseti, és minimális.)
A műszered mér többet, valójában szkópon nézve tuti nem lenne feljebb a többi fázis csúcsa attól, hogy sok áramot kivettél egy másikról.
Itt az történik, hogy a másik szétterhelt fázis nagy árama valamennyi feszültséget ejt a nulla vezetőn, ami feszültség viszont nem ezzel a fázissal van szinkronban, így nem szabályos szinusz, hanem kicsit ilyen torzult valami lesz mérhető azon a fázison.
Ezt a multiméter feszültség többletnek mér. Vektoros nézőpontból tkp az is, de a "nem egészséges" mértéktől ez messze van.
Nem azért írtam ide, h megoldjam a kérdést, hanem hogy segítséget kapjak mivel nagyon nem a területem - de sajnos a villanyszerelőé sem igazán, ahogy eddig kiderült.
Persze, a kábel elején lesz mérés úgy is, h a házban a fogyasztó, és elvileg az ottani konnektoron is lehet. Tartok tőle, h az esést részben mégis a szolgáltató hosszú kábele okozhatja, hiába tűnik vastagnak.
Az aggasztóbb kérdés viszont (mivel az esésre van tartalék hiszen közel 250V-ról indul) a kevésbé terhelt fázisok emelkedése már nem egészséges magasságokba.
Itt gondolom segíthet Mekk Elek ötlete a ház melletti nullázásról?
Képzelj el egy egyenlő oldalú háromszög formájú deszkát, aminek az oldalai 400 volt hosszúak. A deszka három csúcsa a három fázis. Mindhárom csúcshoz oda van erősítve egy gumi, a gumik másik vége össze van kötve egymással. ezen közös pont pillanatnyi helyét a deszkán a három gumi húzóereje határozza meg.
- a három gumi vastagsága (húzóereje) a három fázison folyó amper,
- a három gumi hossza a három fázisod aktuális feszültsége.
- a közös pont helye a deszkán a "lebegő" nulla helye ebben a három fázisú rendszerben (deviszontha jó izmos (=alacsony ellenállású) lenne a házban a földelés+nulla, akkor ez a pont alig távolodna el a háromszög közepétől (mindhárom fázis 230V körül lenne), bármilyen erősen húzzák is a gumik bármilyen irányba :)
- a három gumi közös pontjának távolsága a háromszög középpontjától, az a lebegő nulla aktuális feszültsége a valódi nulla feszültségez képest (valódi nulla pl a kertben leszúrt fém cölöp feszültsége, ehhez képest mérheted a házban lévő nulla pont "lebegő" feszültségét).
Itt kérdés az is, hogy a transzformátorállomás milyen messze van. Miután a 70 méteren a feszültségesés az annyi, amennyi azon a lapon kiszámoltatott. Az is kérdés, hogy a 70 méter elején mi van. Hozzáférhető? Mert akkor ott is meg kéne ismételni ezt a mérést, oda áthelyezve a vasalót vagy a vízforralót, vagy mindkettőt. Szóval, bocs, az eddigiekből a következtetés nagyjából a humor szerinti, hogy ez vagy valami, vagy megy valahová.
- tegnap 17:40 körül teszteltem a konyhában a max terhelést, a 2000W-os sütőt, és egy hasonló (talán 2100W) teljesítményű vízforralót egyszerre használva. Ezzel a 18A körüli áramfölvétellel 250-251V-ról 233-ra esett ott a feszültség, ami a fürdőszobai fázist is tovább emelte, 250-ről 254-re, és a fő hálózatban is 250V lett az addigi 246-247 helyett.
- ma reggel egy szobai konnektorban használt 2400W-os vasaló ejtette 244-245V-ról 230-ra a feszültséget a fő fázison, és az aggasztóan magas, 257V-os csúcsot is pontosan ezzel egyidőben érte el a fürdőszobai fázis (az amúgyis magasabb, 250V körüli értékről tovább emelkedve), és erre az időre a konyhai fázis is 254V-ra ugrott a korábbi 246-247-ről
Leírnád ha szépen megkérlek , hogy szerinted hogyan tud például az L1-es fázison üzemelö fözölap feszültségemelkedést produkálni az L2-L3-as fázison , ha a nulla vezeték korrekten megvan a hálózatban ?
A fő fázison, amire a ház legtöbb régi áramköre (konnektorok, világítás) került, a nem nagy, de folyamatos terhelés miatt ezt teljesíti is, ha kb. 247V-hoz húzok egy vonalat, ma pl. ez a helyzet (30 mp-enkénti naplózással):
A másik kettő viszont gyakorlatilag pont fordítva, néha van alatta, mert ezek fogyasztói (mosógép, szárítógép, sütő) nem mindig üzemelnek:
Mondjuk ez az előírás a szolgáltatóra vonatkozik, és gyanítom, h az elcsúszás már nálam következik be az asszimetrikus terhelés alatt (bár tény, h a terheletlen fázisokon lévő 247V is már eleve a +7.5% határon van)
Az csak néha, mert így szólnak az üzletszabályzatok:
"a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely nap) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN ą7,5 % tartományában kell lennie"
Gondolkodni mindig jó, mert az ember tudja, miről van szó, de ha bal felül átváltoztatod Single-phase-re, meg a Voltage-t 230 V-ra, akkor is elég csak az egyszeres hosszat beütni, és mégis kétszer akkorát számol feszültségesésnek.
A kellemesen alacsony ellenállású földelő szonda csökkenti/nullázza ezt a veszélyt (is). Ha a szonda nem a háznál van leütve, hanem a távoli villanyóránál, akkor ezt a hatást roncsa hosszú+vékony+alu kábeled, mivel a kábel-ér ellenállása hozzáadódik a földszonda ellenállásához
HA CSAK valamelyik fázisra+nullára ráraksz egy ~2 kW-os 1 fázisú hősugárzót/valamit terhelésnek >> 8Amper x 230Volt =1840 Watt (a kizárólag 1 fázisú próba terhelés esete)
Akkor azon a fázison+nullán mérve kb. bő 2 Volt lesz a feszültség különbség a 70 méteres kábeled kábel kinti és benti végénél megmérve.
A másik kettőnek meg nem igazán kéne változnia... egyik végén sem.
Igen, köszi, ez szerintem egyszer számolja a vezetékhosszat (írja is, h "one run"), azt 140 m-re módosítva ezzel is ugyanaz az elméleti 4.5V alatti esés jön ki, amit én is számoltam (és aminek most több, mint háromszorosa a jelenlegi esés - de persze valószínűleg nem csak ezen a kábelen)
Rögtön a kábel elején, az óra mellett van egy saját szekrény, abban egy konnektor a kerti munkákhoz (és ha majd lesz garázs, annak áramellátása is onnan fog indulni, nem a háztól) és így persze fi relé, gondolom ezért került a saját szekrényhez a földelő szonda, mert a fi relé miatt ott van közösítve a nullával, később már nem lehetne. Hajlok én is rá, h a háznál majd ismét legyen egy földelés, de emiatt a jelenleg elmászó nullán az gondolom nem változtatna, hiszen azzal ott már nem lehetne összekötve.
- a fázisonként eltérő terhelés hatására szabályosan megcsinált nulla/földelés mellet is "elmászkálhat" a nulla (lebeg) DE CSAK EGY KICSIT (pár voltot)
- minimális aszimmetrikus terhelés (kevés watt-különbség) hatására is csúnyán elmászó nulla: orvosolandó hiba valahol
- jelentős feszültség ESÉS nem csak nulla elmászkálás miatt lehet, ha nagyon mesze van az utcai trafó (főleg tanyákon) nem ritkaság, hogy egy sok wattos fogyasztó bekapcsolásától csúnyán lezuhan a feszülség
Ott voltam, amikor a hibabejelentés után ismét kijöttek a DÉMÁSZ-os szerelők, és szétbontották az óraszekrényt: ők mérték ki, h a szekrényhátlap kábelkötegeiben rosszul volt csoportosítva a nulla, így az órához először bekötött nullvezető vége csak a levegőben lógott... ezt kijavítva persze rögtön meg is javult az alaphelyzet (az alig 100W hatására 190V-ra leesés). Pont a földelőszonda miatt nem derült ez ki rögtön az első bekötésnél, mert azon keresztül volt valami nulla, így a szerelők által terheletlenül mérve rendben voltak a "nullához" (valójában akkor még a földhöz) képest 247V-ot mutató fázisok.
Igen, tudom, h +10% az elfogadott, a 247V-al nincs is gondom, nem baj, ha van tartalék - de most ha az egyik fázist a jelenlegi maxra, kb. 17-18A-el terhelem, ott egyrészt ehhez szerintem nagy a 230V körülire esés, másrészt ilyenkor a másik kettőn mért 257V körüli érték már túlmegy a +10%-on. Hiszen ennél nagyobb, 20A fölé bővítés lenne a cél hosszabb távon, és ahhoz ez végképp nem lenne biztonságos (vélhetően még tovább emelkedő másik fázissal)
Akkor mindenképp az esés okát kell hát megkeresni, mert ha az mondjuk csak feleennyi lenne, jóval kisebb emelkedést is okozna, még határokon belül. A szakemberben már azért nem bízom teljesen, mert az első problémánál is rajtam múlt, h nem lett baj, pedig regisztrált szerelő.
"ma remélhetőleg jön is egy félbemaradt munka miatt"
Balesetvédelmi szempontból is jobb, ha különböző elektromos dobozokban szakember méreget és nem egy laikus.
"A másik két fázis emelkedése meg gondolom már együtt jár az eséssel?"
Igen.
Ha három fázisú rendszer nulla pontja "lebeg" (nincs elég erősen vagy egyáltalán nincs hozzákötve a földhöz sem az utcai hálózat felé, sem a helyi földelő szonda által) akkor a terhelések mértékétől + eloszlásától függően a három fázison a feszültsésg elméletileg 0 V és 400V között bármennyi lehet. Három fázissal bekötött lakásokban nagyon ritkán de előfordul, hogy a bekapcsolt készülékek egy része hirtelen nagyon kevés feszültséget kap, másik részük meg tönkremegy a túlfeszültség miatt.
Ez ellen védekezés lehetőségek:
- ne legyen három fázis (egy fázis esetén ilyen fajta túlfeszültség hiba nem fordulhat elő)
- marhajó földelő szonda (megerősíti, nagy baj esetén akár helyettesíti a nullát)
"Frissen szerelték nálam a három fázist (egyelőre 3*16A)"
Százszor jobban jártál volna, ha 3 x 16 helyett mondjuk 1 x 50 ampert igényelsz, feltéve, hogy a te áramszolgáltatódnál lehet ilyet igényelni. Ha ott nem lehet, akkor költözz át egy másik áramszolgáltató területére :)
"terhelés nélküli helyzetben 247V körüli van mindhárom fázison"
Plusz-mínusz 10% a megengedett eltérés, tehát 253 V alatt ez még szabályos érték, ennyit minden 230V-ra gyártott elektromos készüléknek bírnia kell elméletileg.
"gyárilag rosszul kötegelték a két órahely kábeleit, fölcserélve a nullát köztük,"
Ez az információ honnan származik?
"később indukciós tűzhely.... 70 m kábel jön (Al 16 mm2"
70 méter távolságon mindössze 16 mm2-es alumínium kábel: ebben nincs túl sok tartalék későbbi amper bővítésre. Pontosabban a 16 mm2 elég sok további ampert kibír, viszont a hosszú kábelen fellépő energia veszteség a villanyszámlában már érezhető mértékűrűe növekedhet.
Az én tippem:
1: ezeket a méréseket a villanyórából KÖZVETLENÜL kilépő ponton kell elvégezni.
2: ha a földkábel közvetlenül a villanyóra leplombált részéből jön ki, akkor közvetlenül a földábel ház felőli végén mérj
3: ha a leplombált villanyóra dobozból nem a földkábel jön ki, tehát a kábel a kerítésnél egy leplombátatlan dobozból indul, akkor lásd az első pontot.
Ha így is kijön a hiba, akkor szólj a villanyóra bekötését végző regisztrált szerelőnek, hogy a 247V-os fázisfeszültség mindössze 100 watt terhelés hatására 190-260 voltokra tolódik el, lehet, hogy öt perc múlva ott lesz :)
Egyébként ha már lenne a háznál egy jó földelő szonda, akkor mindezt talán észre sem vetted volna ötven évig :)
Persze, ma remélhetőleg jön is egy félbemaradt munka miatt, csak nem igazán bízom már benne. Az árok szerencsére még nincs betemetve, ha esetleg a kábellel lenne gond.
De azt jól gondolom ugye, h ez így nem normális, nem szabadna ennyit esni ekkora terheléstől?
A másik két fázis emelkedése meg gondolom már együtt jár az eséssel?
Szerintem méricskélj az óránál, ha már ott is ilyenek az értékek akkor hívd ki a szolgáltatót. Ha ott még jók, akkor a villanyszerelőt aki a házat csinálta.
Frissen szerelték nálam a három fázist (egyelőre 3*16A), majdnem katasztrófával kezdve, mert a DÉMÁSZ olyan kétmérőhelyes óraszekrényt hozott ki, amiben gyárilag rosszul kötegelték a két órahely kábeleit, fölcserélve a nullát köztük, így nálam (ahol csak egy óra került a szekrénybe) nulla nélkül indult a rendszer... szerencsére még csak az egyik fázis volt a házban próbálgatva, amikor annak durva feszültségesése (már egy 100W-os izzótól is 190V körülire esve) miatt kiderült a hiba, így másik két fázison közben hasonló mértékben (280V fölé is) megugró feszültség nem tett tönkre semmit, mert még nem voltak bekötve.
Azóta viszont nézegetem a feszültségeket mindenhol, és terhelés nélküli helyzetben 247V körüli van mindhárom fázison, amikor azonban az egyiken terhelésre ez leesik mondjuk 230V környékére, a másik kettőn eközben fölmegy akár 257V-ig is, és ez kicsit aggaszt, nehogy sok legyen valaminek. Mennyire normális ez, és mit lehet vele tenni, ha nem?
Mondjuk ott kezdődik, h bárhogyan számolom, nem lenne szabad ennyit esni a feszültségnek, mert a terhelés most még csak max vmivel mehet 16A fölé (később indukciós tűzhely miatt gondolkoztam a bővítésen, de így?), és az esés alapján szinte amperenként esik 1V, vagyis 1 Ohm körüli lehet az ellenállás. A házba a szekrénytől hosszú, kb. 70 m kábel jön (Al 16 mm2, öteres, mert kinn a földelőszonda), és ezen még 18A-el számolva is csak kb. 4.5V-nak lenne szabadna esnie, mert a kábel ellenállása még 2.5 tized Ohm sem lehetne.
Nagy átmeneti ellenállás lehet valahol, kötésen, vagy akár megszakítón, a fi relén is előfordulhat?
Még megmérem majd terhelés alatt különböző pontokon, rögtön a mérőóránál is, de gondolom nem a szolgáltatói kábelen esik, mert az nagyon vastag.
Az utolsó mondattal kellett volna kezdeni és egy csomó egymást szapuló bejegyzés elmaradt volna. Bár lehet nem jól értetted az eredeti kérdést. Vagy szeretsz másokat szapulni.
"A lenne a kérdésem, hogy kinek a felelőssége a mérőórától a házba vezető kábel elvezetése a földben?"
A példád pedig szerintem elég nagy hülyeség, vagy annyira hülyének nézel, hogy a postást venném elő ha nem azt kapom amit rendelek.
Na mindegy legyen meg az örömöd újabb valakivel tudtál fölényeskedni.
> (akik talán ugyanaz az egyetlen rosszindulatú ember a valóságban)
Hát, kurvára nem.
Ha hiszed, ha nem, rohadtul nincs időm három nicken kommunikálni, még ez az egy is fárasztó néha. Biztosan tudom, hogy Jahno is ugyanígy van vele, Garfield-re csak tippelni tudok, de szerintem hasonló cipőben jár. Persze mindenki saját magából indul ki.
> Számtalan konkrét példát tudnék sorolni olyan esetekre
Számtalan konkrét példát tudnék sorolni az eszement baromságaidra. Kit érdekel ?
Te - a végtelen bölcsességedben - egyetlen kérdésből leszűröd, hogy a kérdező gonosz, és biztosan rá akarja húzni a vizeslepedőt a szegény villanyszerelőkre, de arra pl képtelen vagy, hogy felmérd, hogy a fórumon évek óta irogató emberek közül ki-kicsoda és mit csinál.
Hagyjuk már, lassan már az én arcom ég miattad...
Az a vicc, hogy az IQ-val menőzől (jó lenne már, ha tisztában lennél a definícióval), de az EQ-d a béka segge alatt van, fingod nincs az emberekről és az internetes kommunikációról.
Nem az esküdözés a lényeg, hanem olyasmi pl, hogy a kiszemelt szerelő hány éve elérhető folyamatosan az ügyfelei számára ugyanazon a telefonszámon. Mert az a szerelő aki valóban komoly szaktudással rendelkezik és komoly anyagokkal dolgozik, annak még több száz elkészült riasztóberendezés sem produkál annyi hibát, hogy a sok "zaklató" panaszos hívás meg kelljen változtatnia a telefonszámát.
De az is bizalom növelő tényező, ha nem egy KFT, hanem valami személyes felelősségű vállalkozási forma, tehát egyéni vállalkozó, egyéni cég, esetleg olyan Bt aminek nem hajléktalanok a beltagjai :)
A gagyi szerelők onnan tudják, hogy el kell dobni a telefont (és gyorsan meg kell szüntetni a céget), hogy kezdenek befutni az első panaszok.
Csak úgy mondom, hogy nem kell a céget évente megszüntetni, mert itt falun eleve papír nélkül csinálják, mellékesen akármilyen szarul melózik, mindenki leteszi a nagy esküt, hogy jó arc és simán folyamatosan csinálja tovább a gányolásait.
"Örülök neki, hogy te már tapasztalatokkal felvértezve jöttél a világra"
Ha te rendelsz egy 100 ezer forintos mobiltelefont Kínából és a végén bedobnak egy 3000 forintos gagyit a postaládádba, akkor
- vagy jóhiszeműen arra vagy kíváncsi, hogy ki lehet a felelős
- vagy ravaszul megpróbálod a helyi postást kihozni felelősnek, mert a számos szóba jöhető (nagy hatalmú és/vagy távoli) szereplő közül őt a legkönnyebb elkapni.
Ez nem tapasztalat kérdése, hanem ügyeskedés.
"Amúgy a fővállalkozó azt mondja ez a villanyszerelő felelőssége."
Ha a fővállalkozás része volt a villanyszerelés is, (te a villanyszerelés díját is a fővállalkozónak fizeted) akkor hiába mutogat, ő felel a villanyszerelésért is. Eben az esetben a te szempontodból teljesen mindegy, hogy a villanyt szerelő szakember a fővállalkozónak alkalmazottja, alvállalkozója, vagy családtagja.
Na egymás után megszólalt a három gonosz kismalac :)
(akik talán ugyanaz az egyetlen rosszindulatú ember a valóságban)
Számtalan konkrét példát tudnék sorolni olyan esetekre, amikor a kedves ügyfél ravaszkodással, aljassággal próbál rávenni egy szakembert arra, hogy ingyen csináljon meg neki valamit, egyes esetekben nem riadnak vissza még a feljelentéssel, bírósággal fenyegetéstől sem.
Kedvenc példáim egyike:
- Gipsz Jakab a háza riasztóját a legolcsóbban dolgozó riasztó szerelővel csináltatja meg.
- Ez az olcsó szerelő hulladék minőségű anyagokkal dolgozik, még sincs soha garanciális problémája, mert a szerelés után néhány hónappal már elérhetetlen (a cégét évente megszünteti és mindig egy újat alapít)
- A gagyi riasztó már egy év múlva elkezd hibákat (indokolatlan riasztásokat) produkálni, amelyek egyre gyakoribbak (a szomszédság nagy örömére).
- Három év után már az akkumulátorokat is ki kell cserélni a riasztóban, Gipsz Jakab keres egy másik riasztó szerelőt aki kicseréli neki az aksikat (semmi máshoz nem nyúl).
- Néhány hét múlva Jakab barátunk híja az új szerelőt, hogy jöjjön azonnal, mert rendszeresen megszólal ok nélkül, azóta csinálja ezt amióta "belebabrált" az ő riasztójába, ezért az új szerelő köteles ingyenesen a hibát megjavítani (pl összes gagyi érzékelőt ingyen lecserélni megbízhatóra).
És amikor az új szerelő elküldi a francba, akkor van olyan ravaszdi, amelyik odáig megy pofátlanságban, hogy feljelentéssel, bírósággal fenyegetőzéssel próbálkozik.
Kár jogászkodni, az baleset lesz, csak ha kivitelező olyat lát elkészítés közben, ami nem okés, arról szólnia kell. És akkor most Elek eldöntheti, hogy értelmes dolog-e a szabvány, vagy ha a nálam vendégségben lévő gázos meglát a kazánnál egy nagy szabálytalanságot amitől az egész kóceráj a levegőbe repülhet és benne lennél a híradóban (megtörtént eset), akkor vajon minek számít ha ezt szóvá teszi és javaslatot ad a megoldásra? Elek szerint az ilyen nem szakember, hanem szemét spicli. No, ez a baj.
Alakul ez, szokásos Elek-féle alap rosszindulat, gondolom megszokta, hogy mindenkit átbasz és akkor ezzel mások is így vannak, aztán jön mindjárt a szőke HR ésatöbbi meg az egész világ hülye és nem fizetnek meg a kormány...
Ha te hoztad a villanyszerelőt és nem a fővállalkozótó, akkor
- amíg az építkezés el nem éri azt a szintet, hogy elkezdheti nálad a szerelést, addig a villanyszerelők más munkákon dolgoznak és nem szokásuk minden nap megszakítani azt a munkát és odaszaladni a te házadhoz körülnézni (meg az összes többi házhoz is, ahol egyszer a jövőben majd dolgoznia kell). Kivétel persze, ha ezt a napi felügyeletet külön kéred tőle és persze meg is fizeted neki ezt a extra szaladgálást.
- Ha a fővállalkozó (vagy az ő tudta nélkül a ravaszkodó emberei) trükközni akarnak a kábelfektetéssel, akkor ezt a munkát olyan időpontra fogják időzíteni, amikor a villanyszerelőd már letudta aznapi látogatását és elment, tehát a szerelő nem fogja látni, hogy a kábelárok csak 10 centi mély, mert másnap már a kész beásott kábelt látja (és feltételezi, hogy az 80 centi mélyen fut).
Ha NEM te hoztad a villanyszerelőt, hanem a fővállalkozó, akkor neked a villanyszerelővel semmi dolgod nincs, te kizárólag a fővállalkozóval vagy jogi kapcsolatban (pl.panaszok), minden felelősség a fővállalkozóé. A villanyszerelővel maximum barátilag közölheted (ő gyorsabban tud intézkedni, mint te), hogy a kábellel gond van és megkérdezheted tőle, hogy elég-e ha csak neki szólsz, vagy a fővállalkozóval kell hivatalosan közölnöd a dolgot (írásban). Ha a villanyszerelő elég régen dolgozik a fővállalkozóval, akkor szerencsés esetben ő maga leordítja a trükköző segédmunkások haját, akik azonnal kijavítják a hibát, csak ne szóljon a főnöknek :)
"Volt neked gyerekszobád ? ... tényleg bárki, akit csak egy kicsit is megszivattak a magyar építőiparban, azonnal jön ez az áldozathibáztatás"
Ehhez nem gyerekszoba kell, hanem sok tapasztalat a való életből.
Egészen másképpen kommunikál (más szavakat használ) egy becsapott ügyfél
- akkor, ha abban kér segítséget, hogy ki lehet a felelős
- és akkor, ha a szóba jöhető felelősök közül ő már kiválasztotta a legkönnyebben támadhatót/megijeszthetőt (vagy az egyedül elérhetőt) és abban kér segítséget/tippeket, hogyan lehetne őt felelőssé tenni (=utasíani a hiba ingyenes helyrehozatalára).
Ha lennének tapasztalataid a való életből magánszemély ügyfelekkel, akkor azonnal észrevennéd az ilyen finom különbségeket, amikor valakinek a panaszkodását hallgatod.
Én úgy gondolom, hogy mivel villany az ő felelőssége, de semmiképp nem az enyém. Nem az én villanyszerelőm, hanem a fővállalkozó alvállalkozója volt. Ha azt mondja, hogy nem ő csinálta, hanem a fővállalkozó emberei és már be volt hozva a házba a kábel akkor jogos, hogy nem tudja hogy csinálták. Viszont ő mondta , hogy kellene csinálni, de utána már nem foglalkozott a dologgal. Ha úgy érzed bűnbaknak akarom beállítani szegény villanyszerelőt akkor sajnálom.
Mondjuk úgy képzelem, hogy naponta odajárt. Tehát látnia kellett, hogy mit csináltak vagy nem csináltak. Tételezzük fel, hogy ásás közben megsértem a kábelt (bár nem tudom mi az) és jól rámarkolok és agyon vág az áram. És ha jól sejtem akkor ez öngyilkosság lesz, mert én voltam a hülye és megbíztam a szakemberben. Egyébként fővállalkozó csinálta a házat, de szerintem a lényegen nem változtat.
Jól mondta Yamahari, el kell számoltatni azt aki a felelősséget vállalta a munkáért.
Pontosan ezért kell szerződni, számlát kérni minden munkáról, feketén se dolgoznak olcsóbban a szakik csak mehetsz a búsba panaszkodni.
Ha papír van akkor viszont minden szabványosság, szakszerűség leverhető rajtuk.
(Pontosan ezért kérek számlát az autószerelőtől is, ha hibás az alkatrész akkor ingyen cseréli.)
Ez a sírás-rívás amit lenyomsz állandóan a gonosz államról, a lenyúlós szakikról és a laikus megrendelőkről pedig nagyon-nagyon fárasztó, és messze áll a valóságtól.
Komolyan baszki, bárki idetéved, tényleg bárki, akit csak egy kicsit is megszivattak a magyar építőiparban, azonnal jön ez az áldozathibáztatás részedről. Hagyd már abba...
"Nem hiszem, hogy másra akarná ráhúzni a vizes lepedőt..."
A kivitelező tíz napsütötte munkására nem mert rászólni, hogy "nemhogymá csak húsz ceti mélyre ássák a kábelemet". A villanyszertelő viszont csak egyedül van, ráadásul kedves, mosolygós ember, tehát szopassuk meg őt.
üzemeltető/tulajdonos kivitelező vállalkozó/fővállalkozó >> vele szerződtél !!!
alvállalkozó, ha volt a konkrét szaki aki csinálta
Ha javíttatni akarod vagy baj történt, akkor a fenti sorrendben fentről-lefelé halad a számonkérés.
Gondolom te vagy most az üzemeltető-tulajdonos... Két eset van.
1. Te rendelted meg a melót. Akkor ahhoz fordulhatsz akiől megrendelted, mert vele szerződtél >>feléd ő felel midenért.
2. Így vetted. Akkor a kellékszavatossági időn belül !!! ahhoz fordulhatsz "kártérítés"-ért akitől vetted. Az ilyesmi eset rejtett hibának minősül, HA a vevőtől elvárható alapos megtekintés során nem volt felfedezhető a vételkor. A rejtett hibáért pedig az eladó felel. Viszont neked kell bizonyítana a rejett hiba tényét...
Nem hiszem, hogy másra akarná ráhúzni a vizes lepedőt...
Egyszerűen csak egy naív megrendelő, aki azt képzeli, hogy mindenki betartja a rá vonatkozó szabályt...
Valamikor én is ilyen voltam. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ha nem állok a sarkukban, akkor mindent másképpen csinálnak. Nem csak a villanyászok, ez szinte minden szakmára vonatkozik sajnos.
Egy kis földet húztak rá kijelentés alapján az egy szar!
Teljesen jogosan nem foglalkozik vele a villanyszerelőd!
Megbíztad, hogy műszaki ellenőrzést végezzen a kivitelező munkája után? De a választól függetlenül ő szólt, hogy hogyan kellene, de te elfogadtad ahogy csinálták! Ne másra akard ráhúzni a vizes lepedőt!
A megfelelőség a műellenőr dolga. Mennyi az a "kis föld"? Meg egyáltalán. Akit megbízol vele, annak kell megoldani jól. Specifikációk alapján. Árkot ki ásta?
Köszönöm a választ! A villanyszerelő azt mondta, hogy szólt az embereknek, hogy ássák le a kábelt, viszont ez nem történt meg. Lényegében egy kis földet húztak rá. Nem kellett volna megnéznie, hogy megfelelően történt a kábel fektetése?
A napelem inverter méri a megtermelt áramot, és amit az ELMŰ,stb is felrak ott is láthatod a visszatermelt mennyiséget.(nem egyenlő a termelt mennyiséggel mert van amikor a termelt energiát használod fel) miért kell egy pluszba?
Ugyan, szabvány sem kell. Valakinél ha csak annyi lenne a feladat, hogy van egy vasgolyó amit balra tegyen az asztalra, vskockát meg jobbra, akkor Elek hetekig rugózna azon, hogy ez fasság, nem balra kellene, de különben is a vaskocka helyett zöld színű enyhén lila fagolyó a jobb, másik helyett meg zacskó pattogatott kukorica, kivéve ha a pusztán kibaszásból nem járna le túl korán a szavatossága meg a gonosz kormány/multik/migránsok/pomogácsok/Vazul néni/antialkoholisták (kívánt rész aláhúzandó) nem tartaná mesterségesen ilyen magasan az árát, akkor... Max. időnként megemlíti, hogy meg lehet ám ezt oldani "rendesen" is, de a nettó tizedmásodperc alapú óradíja 600 Kuvaiti dínárfröccs... És mikor már azt sem tudjuk merre a micsoda, akkor elvágja a szálat, vagy még másabb irányba kezd el evezni.
Sziasztok! A segítségeteket kérném abban, hogy vettem egy villanyórát a napelemes rendszeremhez viszont nem kaptam hozzá bekötési rajzot. Egyfázisú órának vettem (remélem az is)!
Nem szeretném hazavágni ezért kérdezlek titeket.
Így néz ki az óra.
Ilyen csatlakozók vannak rajta.
Nekem nem muszáj hivatalos bekötési útmutató, bőven elég egy ceruzával papírra vetett rajz is!
"... Tehát azt gondolom, szakik között sem szakmailag, sem anyagilag nem indokolt a szabványokra (és az azokkal járó többletköltségekre) hivatkozni..."
Ha te készítesz egy körfűrészt (vagy valami állványos daraboló készüléket) elhagyod a védőburkolatokat mert azok felesleges többlet költséget generálnak? (valami szabvány írja csak)
Erre a gépre megbíznál kezedben egy vízmentes kapcsolóval hogy kössem be hogy forogjon. Erre azt mondanám hogy az nem jó, kell egy tokozott motorvédő,a motorra tömszelence. Igen a motorvédő drágább mint egy kapcsoló.
Részemről ez a minimum. De tehetnék rá forgásérzékelőt, hibalámpát,kűrtöt az indítás jelzésére,végállást a burkolatra (ha van!),termisztor relét,....stb. Ez utóbbiak olyan extrák amelyekhez nem ragaszkodnék bár a biztonságot növeli. (Mellesleg a konstruktőrnek kell a vonatkozó szabványokat ,alkalmazások szükségességét előírni)
De ha te ragaszkodsz a csak kapcsoló és más semmi,majd leég a villanymotorod engem fogsz felelősségre vonni hogy nekem tudnom kellet volna hogy kell az ilyet bekötni.
Mintha azt képzelnéd hogy a szakik otthonában semmi sem szabványos csak másoknál követelik meg a saját gazdagodásuk érdekében a szabványok előírását.
Ez valami régi beidegződés hogy a szabályok korlátozzák a polgárt az életben. Ezért minden ilyennek szembe kell menni,meg kell kerülni, cinkosan összekacsintani hogy milyen jól átvertük a rendszert.
Hát ritkán szoktam elsőre ordas nagy ostobaságnak minősíteni valamit, de az írásod az amúgy pont beleesik ebbe a kategóriába. A villamossági szabványoknak minden paragrafusát vérrel írták. Mi az, hogy más módon? Senki nem tud egyenértékű módot felmutatni.
Én olyan sokat nem vagyok itt (jellemzően csak ha valami bajom van, akkor esz ide a fene 😄 ), de pl. a víz-gáz-stb. fórumról is egy működő megoldására emlékszem. Személyesen nem ismerem, szerintem a "védelmemre" sincs rászorulva, inkább csak a tényeknél maradnék: nyilván teljesen laikus kérdezőnek az a legbiztonságosabb, ha kimegy valamelyikőtök, akkreditált szakiként és megcsinálja a villanyt helyette, piaci áron. De a fórum lényege nem csak ez, vagyunk itt rokon szakmákból, én egy gépgyár főmérnöke vagyok, gépész, de én is tudom a mi szakterületünkről, hogy a szabványok egy része "bolondvédelem"; olyan, mint hogy a macskát se tedd be a mikróba :) Abban a pillanatban, ahogy átlépsz egy nem lakossági célokat kiszolgáló szakterületre (azaz feltehetőleg kevesebb a bolond), máris észszerűbb szabványokat találsz ott. Tehát azt gondolom, szakik között sem szakmailag, sem anyagilag nem indokolt a szabványokra (és az azokkal járó többletköltségekre) hivatkozni, hanem segítjük egymást, ahogy tudjuk, előbb-utóbb minden jótett "körbeér". A laikusok meg természetesen fizessék meg a piaci árat, ez is nyilvánvaló, mind pénzből élünk.
buhera szint felett tervekből dolgozunk és tervhibagyanú, nem várt probléma esetén a heti koordinációs egyeztetésen eldönti a kivitelező, tervező, megrendelő, szakági műszaki ellenőr, hogy mi legyen.
igény esetén a tervező módosít a terveken. írásban, visszakövethetően.
Ha megnézed a munkásságát, akkor nem éppen a hasznos mekgájver jut eszünkbe, hanem a közveszélyes ámukfutó. Relés izéken meg el sem matekoztam, lehet van mindenféle megoldás csak más meg más miatt nem szólt bele. Szerinted véletlen ha az összes építőiparos csoportban kibassza a biztosítékot?
Figyi, rémlik hogy régebben beszéltünk már és Te is jó szakinak tűntél, de most legutóbb, pár napja pl. Elek pontos útmutatása alapján sikerült megoldani egy, nem éppen szabványos, viszont a szabványos árának nagyjából az ötvenedéből (!) megoldható villanyos feladatot.
Szóval nem lehetne inkább, a vitathatatlanul létjogosultsággal bíró, "nagykönyvben megírt" szakik mellett a más módon, de éppolyan hasznos MacGyver-eket is életben hagyni?
"Ha te erre a hajánál fogva előrángatsz egy másik példát, egy olyat amikor nincs kivétel, azzal még nem bizonyítottad, hogy az én példám rossz lenne"
Az én példám jó analógia a szabvány kérdésre,ellenben a tied valami havariára hivatkozva (amely nem tervezhető egyedi eset) akarja megkerülni a szabályokat. Mintha azt állítanád hogy a 0.75-0.5mm2 vezeték alkalmazása életet menthet. Megmented egy illető veséjét. Ezáltal a szabvány előírása megkerülhető.
Mindjárt kitalál rá három olyan lehetetlenséget, hogy csak pislogsz! Pld. rögtön teherviselő lesz az elektromos kábel, mert életmentéshez be kell fogni az éppen repedező gerenda helyett. Bár ehhez is béna a fantáziám, nem tudok elég nagy kreténséget kitalálni.
A lenne a kérdésem, hogy kinek a felelőssége a mérőórától a házba vezető kábel elvezetése a földben? A villanyszerelő arra hivatkozik, hogy nem ő fektette, hanem a kivitelező emberei, így nem ő nem felelős.
Deviszontellenben aki nem ismeri szabványokban található kivételeket is, az sokkal gyengébb (+ sokkal drágábban dolgozó) szakember annál, akit érdekelnek a kivételek is.
(és még károsabb az emberiségre nézve akkor, ha, ha amellett, hogy őt nem érdeli a magasabb szintű szaktudás, ráadásul még folyamatosan fikázza is azokat, akik vele ellentétben szeretnék megismerni a kivételeket is)
Ez közlekedésre fordítva: átléphetem a záróvonalat büntetlenül ha máshogy nem tudom elengedni (és nem okozok ezzel újabb vészhelyzetet) a megkülönbözető jelzéssel mögöttem érkező járművet?
divat volt a "BKV" nyomógomb alkalmazása, ami nem IP védett...
