Hogy ma más a pálya, azt én már a 121288-ban leírtam. Itt ez most arról szólt, hogy van egy régi beidegződés. A régi beidegződést lehet igazolni régi rendelettel, nem pedig a mai más pályával. De értem, hogy ez bonyolult. :D
Szerintem ez a nagy teljesítményű átfolyós lenne a legjobb megoldás az elektromos alapú melegvíz előállításra. Nincs készenléti hőveszteség, és soha nem fogy ki, cserébe oda kell vezetni a három fázist.
Bár műszakilag megoldható, vannak több 10 kilowattos átfolyós 3 fázisú cuccok is. Néha nem értem, hogy minek, de nyilván ahol ritkábban kell és esetleg nagy mennyiség, ésvagy. Bármit ki lehet találni, hogy jelentősége legyen.
Ha nagy vízhozamra van szükséged, pl tusoláshoz, fürdéshez, és átfolyósban gondolkodsz, akkor csak gázos jöhet szóba, annak minden hátrányával és nyűgjével együtt. Nyilván nem reprezentatív minta, de anno egy albérletben volt ilyen, és rühelltem. Vagy nem kapcsolt be, vagy nem kapcsolt ki (és felforrt benne a víz), vagy csak simán összevissza ingadozott a hőmérséklete. Tusolni rémálom volt vele.
Elektromosban én ilyenekről tudok:
1. Puffer nélküli, kb. 2kW-os átfolyós cucc, konyhapult alá, de csak egy nagyon vékonyka sugárban ad meleg vizet. Emiatt igen korlátozott a használhatósága.
2. Kicsi, 5 vagy 10 literes tartállyal rendelkező bojlerecske szintén konyhapult alá, konnektorba dugható. Nyitott rendszerű, speciális csapteleppel. Normál vízhozamú, de elég gyorsan kiürül a tartályból a meleg víz, viszont rövid idő alatt visszamelegíti. Ez idő alatt ha megnyitod a csapot, átfolyósként működik, minimális mértékben melegítve a vizet. Nekünk a konyhában ilyen van.
3. Hagyományos, vezérelt árammal működő bojler. Az egyik fürdőnkben ilyen van, egy teli kád fürdővíz meg pár kézmosás után már ne nagyon akarjunk tusolni is, bár igaz, hogy nincs maximumra állítva a hőfok.
4. Korszerű, esetleg "okos" 80 literes bojler nappali áramra kötve, konnektorba. Ebből szinte sosem tud kifogyni a meleg víz, normál használat (tusolás, kézmosás) mellett, pedig tartósan 40 fokra van állítva. Így kicsi a hőveszteség. A másik fürdőnkben van ilyen. Időnként felfűtöm 80 fokig a legionella miatt, aztán hagyom kihűlni. A beüzemelés után nem volt érzékelhető villanyszámla-változás.
Egyébként épp azzal kísérletezek, hogy ez utóbbi bojlert egy átkapcsolóval éjszakai áramra kötöm. Egyelőre még csak normál konnektorba van dugva, egy időzítővel, ami szimulálja a vezérelt áramot. Ha beválik a dolog, odaviszem neki a vezéreltet, és ha kifogyna a meleg víz, akkor átkapcsolom nappalira, aztán hadd fűtsön. Persze kérdés hogy ez mennyire szabályos, ha egyébként levágom a dugvillát és fixen kötöm be egy dobozba...
Mondjuk itt az átkapcsoló (16A, két áramkör) a sarkalatos pont, mert ahogy nézegetem a neten, elég horror árak vannak...
Egyszer probálj ki egy gázos átfolyósat, onnantól tutira tetszeni fog.
Itt ugyan OFF, de én még nem találkoztam olyan gázos átfolyóssal, amit normálisan (!) be lehetett állítani.
Kinyitom a csapot valamilyen állásban, beugrik, kifolyik egy csomó víz, mire a hőcserélő átmelegszik annyira, hogy melegítse a vizet.
Túl forró a hőfok, visszaveszem, megint elfolyik egy csomó víz, mire sikerül beállítani a hőfokot, vagy zárja a gázszelepet, kihűl a víz, megint elfolyik egy csomó, mire sikerül beállítani a hőfokot.
Szóval nekem nem jött be. És nemcsak az őslelet FÉG "Hévíz", hanem a mostaniak sem.
Hat éve egy előző tulajtól megörökölt 50 literes HAJDU villanybojlert használok: nem kell tökig kinyitni a csapot, hogy melegvíz legyen.
Lehet, hogy elmegy napi 1-2 kWh azzal, hogy szinten tartsa a hőmérsékletet, de egyrészt a gáz sincs ingyen, másrészt az elpazarolt víz szerintem sokkal drágább.
4.9. Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét - legalább évente !!!! - építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta a felhasználói berendezés üzemeltetőjének a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell.
Az áram-védőkapcsoló működőképességének ellenőrzéseit - kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett felhasználói berendezések kivételével - bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az üzemeltető legalább a felhasználói berendezés következő időszakos ellenőrzéséig megőrzi, és úgy tárolja, hogy az hozzáférhető legyen.
Szóval, a fürdésre-mosdára is használható átfolyós cucc 15-20 kW teljesítményű alsóhangon De inkább több.
----
Nos, ezért tárolós a rendszer leggyakrabban Azaz BOJLER-es >> van beépítve egy PUFFER is a rendszerbe.
Mert a bojlerből kivehető a KÉSZ melegvíz NAGY mennyiségben és >> GYORSAN is !!! A nagyobb használatok között pedig VAN/LESZ ideje kis teljesítménnyel is újra felfűteni. Jelelmzően 1,5-2,5 kW teljesítménnyel ~3 óra alatt... ha teljesen kiürítik.
****
Egy 4 fős átlagcsalád manapság, tipikusan
- 60-65 fokos bojler esetén 120-100 liter bojlert kíván
- 45-50 fokos bojler esetén 200-150 liter bojlert kíván (így energia takarékosabb, kevésbé vízkövesedik viszont nagyobb és drágább)
"ugy gondolom egy atfolyos vizmelegito megoldana a problemam"
Létezik annyira nagy teljesítményű átfolyós vízmelegítő, ami pár másodperc alatt ugyanannyi hőt ad át a víznek, amennyit a bojlered fél óra alatt fűtött a vízen. Ezek brutálisan sok amper energiát igényelnek (akár 3x40, tehát összesen 120 ampert), amennyi amper valószínűleg nem áll rendelkezésedre a lakásodban.
És léteznek kis teljesítményű (3-6 kilowattos) átfolyós vízmelegítők, amelyek vízhozama épphogy elég egy szerény kézmosásra, vagy egy visszafogott (enyhén vacogós ;) zuhanyozásra.
Az egy dolog, hogy egyáltalán nem értesz az energiás dolgokhoz. De amikor még azt is hiszed valamiről, hogy tréfálkoznak, miközben komoly volt, az már aztán az ultraszánalmas kategória. Itt van a rendelet, amiben már elő van írva, tudod mikori? 1964-es...
tonkrement a gazbojlerem es elgondolkodtam, hogy elektromos bojlert/atfolyos vizmelegitore cserelem. nem tetszet hogy a gazbojler allandoan melegen tartott 120l vizet, ugy gondolom egy atfolyos vizmelegito megoldana a problemam
letezik olyan villanybojler/vizmelegito amit csak a konnektorbe kell dugni mint pl. egy mikrot?
"Nemrég olvastam itt a fórumon, hogy a kioldó mechanika nem sok kapcsolást bír"
Az is lehet ám, hogy nem a mechanikával vannak bajok, hanem az érintkezési (áram-átadó) pontok kialakításával. Tehát lehet, hogy egy FI relé nulla átfolyó áram esetén akár még a százeredik kapcsolást is simán megcsinálja, de ha minden magszakításnál mondhuk 20 amper folyik át rajta, akkor az érintkező pogácsák szétégnek, már az ötvenediknél (mert a gyártó nem számított hatalmas kapcsolási mennyiségre és spórolt az érintkező pogácsákon).
Egy kapcsolónál (és a FI relé is egy kapcsoló is tulajdonképpen) rohadtul nem mindegy, hogy a gyártó a kapcsolási számot csak a mechanikára adja meg, vagy maximális árammal terhelve adja meg.
"Szar müanyag van és a hőtől tönkre kezdtek menni . Potyognak le a burák ."
Nézd meg, hogy a foglalatok hány wattig használhatók és a valóságban hány wattos izzók vannak bennük.
De olyan is lehet, hogy nem az izzó wattja túl sok, hanem a foglalat hőleadása (hűlése) van elrontva. Pl túl meleg környezet vagy vagy valami házibarkács során el lett rontva a természetes légáramlás a foglalat körül.
"Arra már megtanítottalak, hogy a savas ólom akkumulátort 14,4V-ra lehet tölteni és nem 13,8V-ra. Igaz, hogy 100-szor leírtam, hogy ehhez is hülye vagy, de már vagy 2 hónapja egyszer 14,4V-ot írtál."
A 14,4 volt az a gézképződési határ aksi TÖLTÉS KÖZBEN. Azért nem szabad ez fölé engedni a feszültséget TÖLTÉS KÖZBEN, mert az intenzív gázképződés visszafordíthatatlanul roncsolja a felületet. A gázképződés szabja meg a gyorstöltés maximális megengedett áramát.
A 13,8 V egy optimális feszültségszint kímélő töltéshez.
De ha az aksit egy ideje nem töltöd és nem is terheled (legalább 20-30 perce kb szobahőmérsékletű és elektromosan nyugalmi állapotban van) akkor 12,7-13 V feszültség esetén van 100%-osra töltve, ha ennél több az aksi nyugalmi feszültsége, akkor bizony túltöltötted (valószínűleg tartósan károsodott a felület). Ha tartós nyugalmi állapotban 14,4 V -os az aksid, akkor azt NAGYON csúnyán túltöltötted, kezdhetsz spórolni egy új aksira.
