Szerintem egy több ezer tonnás (ugyanis a terasz alapjában akkora tömbök is vannak) kő alatt úgy morzsolódna szét a fagörgő, mint malomkő alatt a búzaszem, vagy tégla alatt a száraz makaróni.
Érdekes volt amint egy építészmérnök magyarázta, hogy úgy fejtették ki a követ, hogy tulajdonképpen elhordták körüle a dombot.. brr milyen egyszerű, erre nem is gondoltam, simára faragnak és elhordanak egy több százezer tonnás mészkődombot, hogy ott maradjon árván egyetlen kocka.. ez aztán életszagú, bravó mérnök úr! Ugyanis szóról szóra így mutatták be a "magyarázó" animációt. Aztán a tökéletesen sík, és kőkemény felületen (hol van ilyen Baalbeknél? Elfelejtették megmutatni) elvonszolták hórukkolva.. Szóval mokány kis animáció volt, csak éppen köszönőviszonyban sem volt a Baalbeki nehéz, köves hegyi tereppel, melyet azért szépen bemutattak a dok filmben.
A vájatok a köveken rendben vannak, azok nem bizonyítják hogy kenderkóccal vonszolták, ugyanis valakiknek, valamikor, valahogyan csak meg kellett mozdítaniuk azt a kövecset, és ehhez vájat kell(ene, ha tudnák utánozni..) még ma is.
A NatGeo Hoover Gát c dok filmjében mutattak régi filmkockákat az Abu Simbel templom és szoboregyüttes átköltöztetéséről a közelgő felduzzasztott víz elől. A legmodernebb és legerősebb erőgépekkel vonultak fel, szétdarabolták 8-10 darabra a baalbeki kövekkel még csak köszönőviszonyban sem lévő súlycsoportú, apró 80-100 tonnás alkotásokat, és a kapott 8-10 tonnás darabokkal már sikerült boldogulniuk, legózhattak velük a felépített új szoborparkban, ahol a valaha büszke tünemények most dilatációs (mai kor technikájának szégyene) hézagokkal, fűrésztől szabdalt, ráncos arcú szobrokként üvöltik bele a világba, hogy mi is a hézag a mai hivatalos építéselméletekkel...
Igen láttam. Azt bizonygatta, hogy a "hagyományos" módon épitették, tehát görgökkel, kötelekkel mozgatták a kőtömböket. Még meg is mutatták a kötelek okozta vályatokat a köveken. Egyébként ami nekem többek között új volt, hogy sok kőtömb is ott maradt a bányában, tehát feldolgozatlanul, tehát nem csak az az ezer tonnás amiről itt a topikban is van kép.
Látta valaki a Spektrumon a Baalbekről szóló műsort? Én csak ma reggel vettem észre, hogy ma is lesz, de aki nem látta ma, az sem maradt le róla, mert holnap is és holnap után is lesz!!!
A megalitikus építészek méréstechnikai ismereteire nemcsak az utal, hogy építményeiket remekül tudták a mágneses pólusokhoz igazítani.
Az egyik példát a perui Sacsayhuamanban (kb. 3500 méter magasan) felállított „erődítmények”-nél említeném. A falakat 60 tonnás építőkövek alkotják, és ezeket a sokszor 10-12 szöggel illeszkedő kőtömböket fémkapcsok vagy L alakú sarokkövek tartanak össze úgy, hogy az illesztékek közé még egy késpenge sem tud behatolni. A bolíviai Tiahuanaconál ugyanez a precizitás mutatkozik, de 100 tonnás kövekkel dolgoztak.
Tiahuanaconál bizonyos építmények a Nap égi pályájának mozgását jelző preciziós mérőeszközökként funkcionálnak mind a mai napig.
Spanyolországban Cueva de Menga dolmenje 25 méter hosszú, 5,5 méter széles, 3,2 méter magas. A hátsó fedlapja 8 méter hosszú és 6,3 méter széles, súlya kb. 180 tonna. A sírkamrát négy monolitikus lap fedi, amelyek hatalmas támfalakon nyugszanak. A sírkamra előtti 8,7 méter hosszú teret minden oldalon 5 tartókő határolja, vastagságuk 1 méter, a fedőköveké 2 méter. Az építmény építőanyaga mészkő, amelyet kb. 1 km-re, Cerro de la Cruznál bányásztak ki. Minden monolitot művészien kifaragtak, és kisebb kövekre helyezve állították be a talajba. A súlyos sírkamratető egy részét három oszlop támasztja alá, amelyeket precízen a valamikor két darabból álló fedőkő illesztési pontja alá állítottak fel.
A másik spanyol csoda Cueva del Romeralnál látható. Teljes hossza 44 méter, ebből a két kamra mintegy 10 métert foglal el, a kamrákhoz vezető járat6 teljes hossza 34 méter. Legszebb része – akárcsak az írországi New Grange-nél – egy kör alakú kupolaterem, melyet egy 6,7 méter fedőkő borít. Ezt a „sírt” a történelem előtti kupolaépítés legszebb példájaként említik.
New Grange grandiózus emlékműve is a kőkorszaki technika csodája. Méréstechnikai mestermű, amely pontos csillagászati megfigyeléseket rögzít. Minden év téli napfordulóján a fénysugár egy speciálisan kiképzett szűk nyíláson keresztül bejut a „sírkamrába” és végigsuhan a folyósón. A drámai fényhatás eredményeként az oldalkamrák és a kupolatető világosan láthatóvá válnak.
A prehisztórikus Európában több mint 1000 egyformán kiképzett „sírbejáratot” vájtak ki, és a súlyos kövek úgy sorakoznak bennük, mint a gyufaszálak.
A megalitikum építészeinek tudása tehát nemcsak néhány pálca, madzag és kavics használatára terjedhetett ki, hanem már több évszázados, évezredes csillagászati, statikai, matematikai megfigyelésekre, ismeretekre támaszkodhatott…
Melyik milyen. Nagyon 1xű eszközökkel is lehet negyon precíz méréseket csinálni. Pl.1 földbe szúrt pálca,1 madzag és 1 kavics úgy kijelöli neked az északi irányt hogy jobban se kell.
Szia!
A hivatkozott 200 tonnás gázkazános hasonlat egyrészt - mint írtam - 15 évvel ezelőtti "állapot" volt, másrészt az 1992-es "A Szfinx rejtélye" című amerikai dokumentumfilmből - amely NASA szponzorálással is készült - és Graham Hancock „Istenek kézjegyei” című könyvből volt idézve.
Az, hogy ma 2006-ban mekkora súlyt tudnak felemelni, még nem magyarázza azt a hihetetlen precízséget, méréstechnikai tudást, amellyel sok ezer évvel ezelőtt a víz alatt felfedezett, és a majdnem 4000 méter tengerszint feletti magasságban felállított megalitikus építmények testesítenek meg.
Érdekes dolgok ezek,(nekem legalábbis, aki a fizikához tökhülye vagyok) de valamennyi építmény közül nekem a leginkább rejtélyesnek a dél amerikai piramisok, építmények tűnnek.
Nagy darab kövek(szakik biztos megmondják hány tonnásak) kerültek fel a hegy tetejére. Nem azt mondom, amit mindneki kerülget itt, hogy jött egy bazinagy űrhajó és oda vitte/teleportálta, hanem azt, hogy az akkori emberek képesek és eléggé elszántak voltak arra, hogy ezeket megcsinálják. Ott azt hiszem az a kuriózum, hogy nagyon vékony ösvényeken tudtak csak közlekedni a kavicsokkal.
Nemrég Ausztráliában találtak egyiptomi hieroglifákat. Fekete Afrikában ez szinte mindennapos. 1ébként a szuezi csatorna a VIII.sz.-ig üzemelt, akkor is szándékosan temették be.
Miért pont 5000 éve? Előtte teljes homály mechanikából? Vajon mi okozta ezt a technológiai ugrást 5000 éve? Azóta ez a tudás gyakorlatilag változatlanul megvan?
Maximum most hidraulikus darukat használunk? Az ókoriak mit használtak a Nagy Piramisnál, amikor 70 tonnás gránitmonolitokat kb. 40 méter magasra szállítottak fel a Nagy Galériához, a Király kamrájához? Mit használtak a Völgytemplomnál, a Szfinx templománál, az Ozireionnál, Abüdoszban, ahol 100 tonnás köveket emelgettek? Milyen eszközöket használtak a mechanikai tudásuk segítségével Tiahuanaconál, ahol 440 tonnás kikötőberendezések is vannak? Baalbeknél 1100 tonnát mozgattak meg és szállítottak a kőbányából.
Milyen eszközöket használtak: emelőt, rámpát, köteleket, sok-sok emberi erőt, vagy a víz felhajtóerejét?
15 évvel ezelőtt még a világ legnagyobb daruja tudott felemelni egy 200 tonnás kazánt. A daru karja 75 méter magasra nyúlt, és 160 tonna ellensúly védte a feldőléstől. 20 szakképzett ember (mérnök főleg) 6 hétig tervezte a tárgy felemelését. Egy másik daru helyezte helyre a kazánt.
Az akkori mérnökök úgy nyilatkoztak, hogy a Szfinx melletti halotti templomoknál - figyelembe véve a távolságot és a monolitok súlyát, helyzetét - nem tudnák a 200 tonnás kvádereket kiemelni és 15 méter magasra összeilleszteni antik mintára.
Lehet, hogy igazad van, és azóta már a jelenlegi csúcstechnológia képes 3000 tonnás tárgyakkal dobálózni. Én nem vagyok ebben szakember, úgyhogy elhiszem az állításodat.
Azonban elgondolkodtató, hogy kb. 4500 éve a neolitikumból éppen kiszakadó egyiptomiak már tudtak valami olyasmit, amit a mi civilizációnk a XX. század vége felé alkalmazott.
Üdv.
Azért érdekes a felvetésed, mert felveti azt a kérdést, hogy az ősi egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt miért emelgettek 200 tonnás mészkőtömböket a Szfinx melletti halotti templomoknál? Hogyan tudták ezeket kb 15 méter magasra felemelni és hajszálpontosan összeilleszteni?
Tették mindezt, pedig a templomok felépítésénél a látvány szempontjából ugyanazt az eredményt érték volna el úgy, hogy sokkal kisebb, mondjuk 10 tonnás kváderekkel dolgoznak. Így sokkal egyszerűbb lett volna a tervezés és a munka, valamint - mint mondtam - ugyanazt a látványhatást érték volna el.
A szovjet tudósok (talán Kazancev és Zajcev, de ez nem biztos) több évtizeddel ezelőtti elméletét természetesen csak történeti tényállásként hoztam fel. Ez is jelzi azonban, hogy Baalbeknál azért nem olyan egyértelmű minden.
Lehet persze, hogy neked van igazad, és én nem vagyok elég tájékozott a témában.
Ha tudnál felhozni régészeti leleteket, domborműveket, dokumentumokat arra vonatkozóan, hogy mondjuk a krétaiak, mükénéiek, etruszkok, föníciaiak, egyiptomiak stb. építették a baalbeki teraszt, akkor azon nyomban "revidiálom" az eddigi elképzelésemet, és örökre sutba dobom a szovjet tudósok véleményét.
Üdv.
Bocsánat, hogy kicsit offban kérdezek pont ebben a topikban, de ez a legaktuálisabb: Kiran, az egyiptomi piramis témát alaposan végigjártad, és egyéb rejtélyeket is magyaráztál, az lenne a kérdésem, hogy jelenleg "hol áll" a tudomány? :) Indián piramisokkal vannak problémák? Víz alatti monstrumokkal mi a helyzet? Milyen építményre nincs alapos magyarázat?
