A Piko mozdonyaimnál külön funkciógombbal megy de ennél az 55-ösnél nem. Nem értek hozzá, de mikor egy helyben áll a mozdony, és csak "alapjáraton" sziszeg, szuszog, ritkábban adja be a kazántűz fényt, és vele együtt az ezzel járó hanghatásokat, mint mikor rója a köröket. Ebből gondolom, hogy "tudja" mikor kell fűteni. Nekem ez így szimpatikusabb és autentikusabb, és maga a tűzfény is élethűbb mint a Piko gépekben.
>Viszont van kazántűz ami kellemesen "lobog" mikor a program úgy gondolja, összhangban a hangdekóderrel, nem nekünk el külön előhívni mint a Piko mozdonyok esetében. Abszolút pozitívum, asszem az ESU és a Brawa is már "tudja" ezt, a Pikonál erre külön funkciógomb van még.
Ez nekem nem tűnik autentikusnak. A dekóder honnan tudhatná, mikor kell tüzelni? Ennek a funkciónak egyedül úgy van értelme, ha külön funkciógombbal megy, és a mozdonyvezető a körülmények teljes ismeretében utasítja a fűtőt.
Ha valakinek van tapasztalata Krois UV1-es kupplungról, az milyen közel kapcsol, igazán megtisztelne. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az esu digital kupplungja.
A futása szép és egyenletes, nálam nincsenek ugyan emelkedők, de simán visz 10-12 vagont szó nélkül, többel még nem teszteltem. Volt egy kis nyikorgás a szerkocsi hátsó tengelyeinél, de ez kis olajozással könnyen orvosolható. Makulátlan lassú menet, szép egyenletesen lassuló megállás, élethű minden irányban.
Ami még külön dicséret és el is feledkeztem róla, az a vezető-állás kialakítása, engem egyből megfogott.
Ha valaki a korszak szerelmese és az említett negatívumokon túl tud lendülni, annak én bátran ajánlom, itt még "kedvezőbben" elérhető:
Leírom az eddigi tapasztalataimat a Rivarossi BR55-ről, ha tényleg van rá igény, bár tudom egy DR/DRG gőzgép a mai MÁV-os őrületben talán nem annyira releváns...
Ami engem leginkább érdekelt (azon túl, hogy nincs túlkínálat az általam kedvelt II-III korszak mozdonyaiból), hogy a Rivarossi mennyire tud 2023
-ban alternatívát nyújtani mondjuk egy Piko Expert, Roco vagy Brawa mozdonyhoz képest. Akkor lássuk:
A mozdony könnyű, sokkal könnyebb mint egy mezei Roco gőzmozdony, leginkább én egy (Roco) BR86-os súlyával tudtam összevetni, de egy másik gyártó BR55-öse meggyőzőbb válasz lehetne a kérdésre. Ebből következik, hogy a mozdonyrész, és a szerkocsi is műanyag, igaz a masszív fajtából, amolyan "törhetetlen műanyag". Minden apró kis alkatrésze maximálisan ki van dogozva és bombabiztosan van rögzítve, szerencsére semmi nem maradt a kezemben forgatáskor.
Tetszik továbbá a mozdonyrész/szerkocsi kapcsolat, nagyon könnyen szétcsatlakoztatható és vissza, igaz, összekapcsoláskor azért nagyon kell vigyázni a "tűkre", hogy pontosan a megfelelő pozícióba kerüljön a tű/foglalat, mert könnyen mellé lehet csúsztatni.
A ledes világítás nagyon határozott és szép fényt ad elől hátul, nem az a hideg fény, ami nem is lenne autentikus egy ilyen gőzmozdonynál. Nem vált menetirány szerint mint a Piko vagy a Roco mozdonyainál, magunknak kell kezelni, ha akarjuk mindkét végén világít fehéren, vörös zárfény nincs.
Viszont van kazántűz ami kellemesen "lobog" mikor a program úgy gondolja, összhangban a hangdekóderrel, nem nekünk el külön előhívni mint a Piko mozdonyok esetében. Abszolút pozitívum, asszem az ESU és a Brawa is már "tudja" ezt, a Pikonál erre külön funkciógomb van még.
Az esztétikai kivitelezése egyetlen egy szarvashibát leszámítva maximálisan hozza a ma már elvárható szintet, simán odatehető egy Piko Expert, vagy egy Brawa mellé is. Az említett szarvashiba mellett viszont lehetetlen elmenni szó nélkül, mert nagyon szembeötlő: az orrészre rögzített pályaszám tábla iszonyatosan ferdén lett rögzítve, és ahogy néztem a neten a képeket, ez több modellnél is tetten érhető. Nem is értem...
Nagy nehezen lefeszegettem mert annyira zavart, és miután lejött láttam, hogy a gyári furatok eleve ferdén voltak pozicionálva. Borzalom.
Mindenesetre én leszedtem és újraragasztottam, nem nagy meló, csak bosszantó, hogy ilyennel egyáltalán foglalkozni kell.
Ami viszont nagyobb hiba szerintem az a hang... Kis túlzással mondható, hogy a hangszóró, a hang minősége nem éri el a kor színvonalát, főleg ha összevetem a Piko BR83-asával vagy a 78-asával. Szóval ebben a tekintetben az olasz gyártónak van még hova fejlődnie. Nem azt mondom, hogy hallgathatatlan a sound, de elég messze van pl. egy Roco Henning (attól sem vagyok egyébként elájulva) hangzástól. Elképzelhető, hogy egy hangszóró csere sokat dobna a hangon, sőt hovanetovább új hangminták...
Nem szeretném lehúzni a modellt, örülök, hogy van, ár/érték arányban én még jól jutottam hozzá (169.900-), de ahogy nézem már több helyen 181ezer... Na most júliusban jön a Piko 93-asa DRG felségjelzéssel az Expert szortimentben 193.200-ért, ami azért a plusz tizenpárezer forintért egy lényegesen minőségibb gépnek ígérkezik minden szempontból. (Várom azt is...:))
A taljánoktól hamarosan még érkezik a BR56-os, vaciláltam a fentiek tükrében, hogy mi legyen, de mivel mostanában eléggé belegyógyultam az 1920-1950 időkbe, adok a Rivarossinak még egy esélyt. Majd meglátjuk. Ha valakit érdekel, akkor szívesen írok arról is és a BR 93-asról is "kritikát", nekem jobbára ez maradt, mert a IV. korszakot én tavaly elengedtem, max III. korszak első fele még az ami nálam szóba jöhet.
Összegezve, nem bántam meg a Rivarossi BR55-ösét a nyilvánvaló szarvashibák ellenére sem, mert amúgy egy tetszetős és szép modell, ezek után kíváncsi leszek az 56-osra, hogy mit sikerül majd intézniük.:)
Arról kéne egy kép amikor nem ESU univerzállal kapcsolódik a digitkuplungjuk, mert szerintem ott lesz a probléma gyökere a videón. (Silberlingek is elég távol vannak egymástól)
Érdeklődöm, mert nem találok róla szép videót. Amit találok (az esu oldalán, az meg inkább 20 évvel ezelőtti élmény). ESU digitalkupplung mennyire kapcsol közel? Közelebb kapcsol-e a mint a Krois digitkupplungja? Az esu oldalán bemutatott 2023 újdonság szipi-szupi dinamikus füstölős br78 31183, elszomorító látvány volt számomra... A videó 45 perc körül van ez a kép
Ez valahol nagyon nem közelkapcsolás. Vagy a kinematikát bakkerolták nagyon kintre, vagy tényleg ilyen messzire teszi a digit kupplung az ütközőket? Ehhez képest a Krois fényévekkel közelebb van az ütközőhöz.
Azon problémázom, hogy fleischmann digit kupplungot használjak, vagy ezt a krois/esu verziót? A Fleischmann teljesen közel kapcsol, de kell egy pici "összeütközés", hogy reteszeljen ha 1 kocsi van csak amit húzna, a Krois meg ellenállás nélkül simán kapcsolódik. A szétkapcsolás ugyanolyan ott nincs köztük különbség.)
Ezen gondolkodom:
FleischmannDigit-Fleischmann, és krois-univerzál kapcsolódások/ távolságok. Ez köszönőben sincs az az előbb betett ESU kuplunggal, mindegyik jóval közelebb kapcsol.
Szia, engem érdekelne a gép, ugyan a porosz verziója. A legfontosabb, hogy miből van? Fém a kazán és a szerkocsi kasztni vagy műanyag? Köszi a válaszod!
Bocsi, igen, Te említetted, valóban!:) Remélem igazad van, az egy stabilabb működést eredményzene. Közben megjött a mozdony, ha valakit érdekel egy II. korszakos gőzgép, szívesen írok róla "kritikát", most egyelőre nekem is friss az élmény. Elsőre azt kell mondanom, hogy valószínű hátul is történik áramszedés, bár nem úgy mint a mozdony részen. Vannak pozitív és negatív tapasztalatok is...
Köszi az infót! Áramszedési gondjai nincsenek? Ahogy tudom mindkét részén szedi az áramot. Ep.2 mozdonyokból nincs túlkínálat, ráadásul nekem gyárilag digit-hangos jöhetne szóba. Eléggé behatároltam a lehetőségeimet...:D A Rivarossi 55-öse és a nemsokára megjelenő 56-osa akár alternatíva is lehetne, csak nem tudtam mit várhatok a gyártótól...
Ha van még tapasztalatod amit megosztanál akár pozitív vagy negatív irányban, jöhet privátban is, hogy ne terheljük az oldalt vele.
Azért én is megosztanám a tapasztalataimat. Igen, nagyon szép a Rivarossi BR 55 kidolgozása - igazi remekmű. Érdemes volt várni erre az újdonságra.
Én egy Roco BR 58-cal tudtam összevetni, nekem az van.
A tények:
Roco szerkocsi súlya: 246 gramm.
Rivarossi mozdony súlya, csak az eleje: 215 gramm.
Én nem érzékeltem, hogy súlyos hiány lenne ez a 31 gramm (14%). Nagyon szépen, nyugodtan és kifejezetten csendesen fut a gép. Nem okoz neki problémát 10-12 tehervagon emelkedőn sem. Váltókon, szűk íveken is szépen megy.
Külön érdekesség a kazántűz imitáció, amely analógban is működik, én analóg modellt szereztem be.
Nagyon határozottan ár-érték arányosnak értékelem a modellt, elégedett vagyok vele - nekem is ez az első Rivarossi mozdonyom.
Nekem van egy kis BR55 "becsípődésem", ez volt az első kezdőkészletben, amit 5 éves koromban kaptam, 2 fekete SNCF és két barna DR tehervagonnal. Végig játszottam vele a gyerekkoromat, és nagyon örülök, hogy az ős PIKO mellé van egy nagyon szép. korszerű modellem.
Köszönöm az infót mindenkitől, hasznos tanácsok és nézőpontok, jobban átlátom már én is a palettát. Egyelőre a Rivarossit nem erőltetem akkor, fontos még a javíthatóság, és persze a játszhatóság is. Nálam a Roco gépek mindig jól vizsgáztak és a Piko vasak is. Maradok egyelőre ezen a vonalon.
A három hengerről gondolom, hogy a BR58-ról van szó.
Persze, igazad van, a modell kidolgozása nagyon szép. De ettől még a vonóereje elmarad a többitól, sajnos. Ezen úgy lehetett volna segíteni, hogy a modell egy, vagy több nagy alkatrésze fénből lenne. Például az alvázkeret imitáció. De régen volt már a kezemben Rivarossi BR58, így pontosan nem emlékszem, hogy melyik része miből van. Ez meg ugye eredetileg nehéz tehervonati gépnek született (porosz G12, az I. Világháború vége felé).
Az eredeti kérdés a BR55-re vonatkozott, hogy mennyire szép és jó? Szépnek szép a képek alapján, az tény. A műszaki tartalma sem rossz, tipikus Hornby megoldás. Ez sem feltétlenül rossz, de, mivel a modell a mozdonyban hajt, így a mozdony belső terét a mechanika nagyrészben elfoglalja, nem sok hely marad benne ballasztot elhelyezni. Így aztán a tapadóerő kevesebb lesz, mint a pl. a ROCO BR55-nél, ami Fleischmann örökség, de alaposan feljavítva, modernizálva. Ez utóbbiban a szerkocsi hajt, aminek a belsejében gyakorlatilag minden köbcentiméternyi hely cink öntvény, és ez a hatalmas tömeg három tengelyt nyom a sínhez. A vonóerő így több, mint elég.
A két mozdony - maradjunk most az emlegetett két BR55-nél - eltérő kompromisszumok mentén született meg.
- Ha nem kell nagy emelkedőkre, szűk ívekbe futni, és nem húz hosszú, nehéz vonatokat az ember, de fontos, hogy minden apró részlet látszom a modellen, akkor a Rivarossi BR55 jó választás.
- Ha az a fontos, hogy a modell stabilan működjön, szűk ívekben, nagy, hosszú emelkedőkön, relatíve hosszú szerelvénnyel, de nem lényeges annyira, hogy filigrán legyen, akkor meg a ROCO BR55 a nyerő.
Azért itt sok minden mást is érdemes figyelembe venni.
A Rivarossi BR58 modellje olyan finom kidolgozással rendelkezik, ami mellett azért sok gyártó - valljuk be - elbújhat. Gondolok itt az alap részletgazdagság mellett pl. a középső henger és vezérmű működő mivoltára, úgy hogy egyébként a mozdony kerekei a hajtottak. Ezt hasonlítjuk össze a Roco “ezeréves” szerkocsihajtott modelljével? Vagy melyik egyéb gyártóról van szó? Märklin/Trix talán még egyedül, a többi kisszériás.
Köszönöm, igen, a PIKO mindkét BR78-asa megvan már DRG és DR felségjelzéssel is, az utóbbi átmenetelével Hozzád egy kis finomhangolásra még adós is vagyok... Bár most, hogy elengedtem az Ep.III korszakot, lehet eladom így a gyári beállításaival együtt. Viszont jelenleg nagyon kevés a DRG-s mozdonyom.
A PIKO-nak júliusban jön ki a BR93-asa Epoche II színekben, persze már berendeltem azt is, azért gondoltam, hogy a Rivarossi 55 és 56-osa alternatíva lehet addig is.
Az nem baj. A BR58-nál tapasztaltam, hogy lényegesen gyengébb, mint más gyártó hasonló modellei. Mivel ez még kisebb mozdony, de a motor meg ugyanaz, így nem sok hely marad súlyt erőltetni bele.
Keress rá a ROCO BR55-re! Akárki fúj is rá, hogy "régi, vacak Fleischmann örökség leporolva", az igen is egy jó, és jól is használható modell.
