Teljes mennyiség: A Budapest III. kerület Bécsi út Budapest-Esztergom vasútvonal szintbeli keresztezés kiváltása II. ütem, 10. sz. főút Bécsi út és Ürömi csomópont között, valamint az Aranyvölgy utca kiépítése: főút: 10. főút, 2×1 sávos főút 3,50 m sz. forgalmi sávval 1 720 m csatlakozó utak: Virágosnyereg utca 2×1 sávos közút 284 m Kocsis Sándor utca 2×1 sávos út 147 m Aranyvölgy utca 2×1 sávos út 1 478 m Pomázi úti felüljáró csatlakozó rámpái Pomázi út út 2×1 sávos út 399 m A ág 1 sávos út (5,50 m sz. burkolat) 253 m B ág 1 sávos út (5,50 m sz. burkolat) 279 m C ág 1 sávos út (5,50 m sz. burkolat) 210 m D ág 3 sávos út (10,25 m sz. burkolat) 289 m Törökkő utca 2×1 sávos út 234 m Gyalog-, és kerékpárút építés: 1 300 m Forgalomirányító jelzőlámpa rendszer 4 cs-ban Budapest Esztergom kétvágányú vasútvonal Bécsi úti útátjárójának, valamint a Pomázi úti ideiglenes útátjáró elbontása a csatlakozó utakkal együtt, a csatlakozó vonalra jellemző nyíltvonali felépítményi műszelvény helyreállítása a vasútvonal 64+69 67+59 hm szelvényei között 290 m hosszon, valamint Pomázi úti útátjárónál az 53+90 54+10 hm szelvények között 20 m hosszon, összesen 620 vágányméter hosszon. műtárgyak: Aranyhegyi patak feletti műtárgy a Pomázi úti csomópont A ágánál Aranyhegyi patak lefedése a Kocsis S. u. Bécsi úti csomópontban Aranyhegyi patak átvezetése a Virágosnyereg utca alatt Gyalog és kerékpáros átvezetés az új 10. sz. főút alatt (hullámos acél cső) Felüljáró a Budapest Esztergom vasútvonal felett (3 nyílású üzemben előregyártott feszített vasbeton hídgerendákkal együtt dolgozó helyszívi vb. lemezhíd , legnagyobb támaszköz 33,61 m) közművek: távközlés 1 580 m + 5 db kiváltás el. középfeszültség 5 db kiváltás el. kisfeszültség 2 db kiváltás+ 63 házi bekötés vízvezeték DN/ID 800 GÖV 260 m DN/OD 90 PE100 SDR17 172 m DN/OD 110 PE100 SDR 17 139 m DN/OD 225 PE100 SDR 17 1 876 m DN/OD 25 PE100 SDR 17 38 m DN/OD 160 PE100 SDR 17 175 m DN 150 GÖV 49 m gázvezetékek DN300 HA 6 bar 178 m DN 200 HA 6 bar 215 m DN/OD 110 PE100 SDR 17,6 306 m DN/OD 200 PE100 SDR17,6 61 m DN/OD 400 HA 6 bar 48 m FGSZ DN400 földgázszállító vezeték 1 210 m Gázvezeték hírközlő kábel 2 300 m Tervezési feladatok: Minden olyan tervezési feladat, (kiviteli tervek készítése) mely szükséges a létesítmények megvalósításához, üzemeltetéséhez a kiadott tender tervek és az Építési engedélyekben szereplő előírások alapján, a szükséges és hozzátartozó egyeztetések, engedélyek / jóváhagyások megszerzésével a megvalósításhoz szükséges. (Ide tartoznak pl. az összes technológiafüggő részlettervek, organizációs tervek, gyártmány tervek, építés alatti környezetvédelmi tervek. Alapállapot felvétel, (rezgés, zaj, levegő, víz,) építés közbeni állapot, átadáskori és forgalomba helyezést követő 1 éves állapot rögzítésével, ideiglenes létesítmények tervei, humuszgazdálkodási tervek, műtárgy építések organizációs tervei, szállító utak tervei, Kijelölési tervek, rekonstrukciós tervek, épületek bontási tervei, az építési engedély, eltérési engedély előírásainak megfelelő kiviteli tervek készítése, szénhidrogén vezetékek esetében diagnosztikai vizsgálatok kiviteli terv készítése során újbóli elvégzése szükséges, próbaüzemi tervek, üzemi hírközlés rendszertechnika terve FIR-be való illesztéssel és a hozzá kapcsolódó használatbavételi engedély megszerzése, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek készítése, az építési engedély vasúti útátjáró bontási terve, pálya túlemeléséhez szükséges tervek elkészítése előírásainak megfelelő kiviteli terv készítés és módosítás, építési helyszín talajmechanikai, geológiai felülvizsgálata, a kivitelezéshez szükséges feltárások szakvélemények elkészítése, és ennek megfelelően a kiviteli tervek felülvizsgálata, véglegesítése. Lehatárolási terv felülvizsgálat, védelmi övezet kijelölési terv, fakivágási terv engedélyeztetéssel, erdőtelepítési terv. stb.). Megvalósulási térkép, és megvalósulási tervek készítése, stb. (további tervezési feladatokat és a részleteket az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza). A projekt megvalósításához szükséges további (tenderdokumentáció keretében át nem adott) engedélyek, jóváhagyások (pl. közmű létesítések, stb.) megszerzése, megújítása, meghosszabbítása az Ajánlattevő feladata. A feladat további részletes ismertetését a dokumentáció tartalmazza. Becsült érték áfa nélkül: 5 300 000 000 HUF
A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje Befejezés 30.10.2015
-Jönnek a fideszesek, és minden hosszú farkú állatot elvisznek katonának.
-De Nyuszika, neked rövid a farkad?
-De ők döntik el, hogy kinek hosszú!
Amíg 2/3-uk van, addig mindent megtehetnek.
2 férfi bemegy egy kocsmába. Ott ül egy csinos nő. Odamennek hozzá:
-Mi most hárman szexelni fogunk!
-De én tiltakozom!
-A kétharmad az kétharmad.
Amúgy ugyanígy volt pár éve a várossá nyilvánításokkal! Számos település papíron város lett, holott igazából ezt semmi sem indokolta volna, egy arra utazó észre sem venné, hogy város, ha nem lenne ott az "Üdvözöljük városunkban!" felirat!
"másrészt meg már régen nyomni kellene egy rehabilitációs programot, ami a főúttá fejlesztéseket tartalmazza"
Amúgy ez nagyon érne már az 55-ös meg a 47-es kb. felére is, igazán csinálhatnánk belőlük főutat. :-P
(Persze ha a főút fogalmába belefér, hogy szekérhez tervezték a nyomvonalat, emiatt azt leginkább az ökörhugyozás szóval lehetne jellemezni, akkor nem szóltam. :-) )
Ezek az új főutak sok éve részei az OTrT-nek, mint távlati főutak, többé-kevésbé megegyező nyomvonalon, ezért voltak benne mérnökök is. A 102-es így nem szerepelt benne, hasonló nyomvonalon az M11-es autóút halad.
A felháborító része az az, hogy a politikusok döntötték el, hogy ez most legyen bevezetve, egyik percről a másikra, aktuálpolitikai indokokkal. Ilyen elven ezeket már régen át lehetett volna minősíteni főúttá, ugyanígy további 600 km-t is át lehetne keresztelni.
Ha viszont mégsem, mert ragaszkodik az ország a műszaki fejlesztésekhez, akkor egyrészt ezeket sem lehetett volna, másrészt meg már régen nyomni kellene egy rehabilitációs programot, ami a főúttá fejlesztéseket tartalmazza. Ilyennek azonban híre sincs, a felújítások is csak állagmegóvások, szó sincs főúti paraméterekről.
Hát igen a WAZE-s srácoknál érdeklődtem nem-e terveznek olyan opciót hogy 1-2 számjegyű utakat plusz 3 számjegyű de nulla közepű utakat tervezzen a program. De még jó hogy azt mondták nem terveznek ilyent. Marad a fizető föld komp opció.
De így nem is sok értelme lenne, ha ugyanolyan hitvány a 2 számjegyű mint az 5 számjegyű. Illetve némelyik 5 számjegyű jobb mint az egy számjegyű.
Marad a keserű emlék hogy na erre soha többet. :-(
Egy-két példa a sztrítvjúról közelmúltban kiépített mellékutakra az előírások miatti túlzott nagyvonalúsággal:
Bátaszék elkerülő út (5603), autóutakat szégyenít meg :)
Bóly elkerülő út, erre is nagy szükség volt (5701), de legalább a forgalom nem teszi tönkre egyhamar
Dunaújváros mellett (6219), a vezetőkorlátokat ugyan mi indokolja? (ÚME szerint semmi, úgyhogy még az előírásokon is sikerült túllőni.)
Szlovák határhoz vezető út, de ez legalább régen főút volt (az egykori 2-es út is erre ment Kassára)
Pusztaszer-Ópusztaszer összekötő út, ráadásul önkormányzati. Az 5 t-s korlátozás külön vicces, mert az út ugyan nagyon szép, de a pályaszerkezete lehet gyenge, mivel az a forgalomtól függ (az meg nincs).
Végezetül a csepeli gerincút (5102), ami meg azért kakukktojás, mert itt a forgalom is nagy, a kiépítés is nagyon jó, mégis mellékút lett. Mi akkor a főút, ha ez nem?
Értsd a zöldmezős építések, ha ott korábban nem volt út (elkerülő szakaszok pl.). Nem időponttól számít, ez régen is így volt, az új útszakaszok építésénél mindig is kötelező volt betartani a mindenkor érvényes útügyi műszaki előírásokat.
A "sokszámjegyű" út (esetleg utak) két- vagy háromszámjegyűre keresztelése miért nem minősül "új építésnek"
lásd fentebb
Jogi tekintetben ilyet valóban nem lehetne csinálni, hogy egyszerűen átkeresztelünk mellékutat főúttá, mivel ezeket az alsóbbrendű utakat egészen más előírások szerint építették, mint a főutakat.
Gyakorlati szempontból viszont ez egy racionális lépés, mert ezeknek a frissen átminősített mellékutaknak a hálózati szerepe és forgalma nagy és így a fenntartásukra is többet lehet költeni. Ha a főutak kijelölését az előírások kötelező betartásához kötnénk, akkor a meglévő főutak vagy 70%-át is vissza kellene minősíteni mellékúttá, ami ugyanúgy életszerűtlen, mint az, hogy teljes mellékutakat (amik egyébként jó állapotúak vagy frissen felújítottak, mint a 102-es is) teljes hosszában építsük át főúti jellemzőkkel. Egy eszményi világban talán létezik ilyen, de nem Magyarországon.
Az alapvető gond az, hogy a magyar előírások bizonyos esetekben túlságosan szigorúak, amit az élet rendre felülír. Az ÚME szerint például minden külterületi út esetében a csatlakozó földutakon 100 m (!) hosszúságú burkolt sárrázót kellene építeni. Nonszensz, kinek van erre pénze? Még a főútaknál is 25-50 m hosszúságút építenek, az önkormányzati dűlőutaknál meg jó, ha 10-15 m-t, szó sincs 100 m-ről.
Vagy újabb példa: a négy és öt számjegyű külterületi mellékutaknál is kötelező a 7,50 m burkolatszélesség, ha új utat építünk. Nézzétek meg bármelyik mostanában épült mellékutat, főúti kiépítésű, mert ez az előírás. Hülyeség. Az önkormányzatoknak nyilván nincs is erre pénze, ezért van kitalálva, hogy az útügyi műszaki előírások betartása az önkormányzatok számára nem kötelező. Magyarul: egy önkormányzat olyan utat épít, amilyet akar. Nincs külön önkormányzatokra vonatkozó előírás. Ha úgy gondolja, hogy ő az utat 1,67 m szélességben építi meg, lószarból, azt is megteheti.
Nálunk sokkal gazdagabb országokban is vannak keskeny utak, a norvég főúthálózat jó része még a 6 m szélességet sem éri el, aztán mégis léteznek. Franciaországban is számtalan egy sávra szűkülő átkelési szakasz van kisebb településeken keresztül. De a környező országokban is szét lehet nézni, a románoknál a három számjegyű utak fele földút, de a többieknél is van egy rakás 4 m széles számozott út is, mégis közlekednek rajta.
Összefoglalva: ezek a főúttá keresztelések helyes, gyakorlatias döntések, és kellene még sok hasonló. Az, hogy nem felelnek meg az előírásoknak, nem jelentenek problémát, a forgalom attól halad, legfeljebb nem olyan kényelmesen és gyorsan, mint egy nagyvonalúbban kiépített úton.
"...Az előírások betartása új építések esetén kötelező..."
Két kérdésem (a második részben költői:)
1. Mikortól datálódik a fenti szabály (vagyis mikortól "új" az építés)? Az uniós csatlakozás évétől vagy vmi más konkrét, de jogszabályban meghatározott időponttól?
2. A "sokszámjegyű" út (esetleg utak) két- vagy háromszámjegyűre keresztelése miért nem minősül "új építésnek" (merthogy, jogászi szemmel a kategória/licence-váltásnak bizony a felspécizés is feltétele, messze nem elég a puszta "átminősítés"; vö. pl. schengeni kritériumok, bajnokságok első osztályaiban való indulás feltételei, FIFA-mérkőzések rendezésére alkalmas stadionok, stb-stb.).
Magyarul van egy csomó előírás, ami csak papíron létezik, de a valóságban hol betartják, hol nem!
Az előírások betartása új építések esetén kötelező.
A felújításoknál meg a pénztől függ, hogy hozzá lehet igazítani a régi utat az előírások legalább egy részéhez, vagy nem. Tehát nem.
A 11,5 t-s felújítási program nevezhető talán olyan rehabilitációs programnak, ahol a burkolat- és koronaszélességet, ívsugarakat, csomópontokat, buszöblöket az előírások szerint építik át. (Bár itt is előfordulnak felmentések.)
Ugye volt egy három számjegyű út, a 3713-as Mád-Gönc összekötő út. Most meg úgy hívják, hogy 39-es főút. Mégis a műszaki paraméterek kit érdekeltek szereinted ennél a döntésnél? :(
Ezt azért nem gondoltam volna! :( Azt hittem, hogy pár kivételtől (pl. a védett fasor a 24-esen) eltekintve az egy és kétszámjegyű főutak megfelelnek a magasabb szintű előírásoknak, főleg annak tekintetében, hogy az átkosban azért volt jópár fejlesztés.
Itt gondolok a szélességre, a kitáblázásokra, az út menti jelzőkarókra stb..
Nem. A meglévő főutak egy része sem felel meg teljesen, eleve a 7,50 m burkolatszélesség valószínűleg a főutak negyedénél sincs meg. Ha ezen múlna, akkor még ennyi főutunk sem lenne, amennyi van.
Ezzel, hogy főút lett viszont kétszer annyi pénzt kap fenntartásra. Ezért is nem érdeke az államnak bővíteni a főúthálózatot, a mostani új főutakat is csak az ED eredményezte, egyébként az életben nem nyúlt volna hozzá senki a rendszerhez.
