<FONT >Azt azonban, hogy mi az a Slanki, és hogy a szerelmesek végül is kiéi lesznek, semmiképpen sem árulhatjuk el — ahhoz tessék elolvasni a könyvet!
Most nézegettem - ki tudja hanyadszor - a Pogány Madonnát, és ismét figyelmes lettem arra, hogy az éxerész neve P.Smith. Hmm....
Off: Egy időben sokat kerestem, hogy van-e Ötvös Csöpi (stb.) topic az Indexen, de nem találtam. Esetleg valaki tud erről? Ha nincs kénytelen leszek második topicomat megindítani. Csupa klasszikus darab!
De legalább megpróbáltuk... Nembaj, ezek után mondhatjuk, hogy rétegízlésünk van, műveletek vagyunk stb... Nem mindenféle jöttment népszerűséghajhász Mikszáth, meg ilyenek...
Felnőttek is nagyrészt, ha olvasásra vetemednek herriportert elolvassák, mer az jó könnyű. És jellemzően a kötelező olvasmányok meg a giccses regények. Most közönséges leszek. "Együnk tehénszart! Egymilliárd légy nem tévedhet!"... "Anyukám, én művelt ember vagyok! Benne van a top100-ban mind az 5 könyv, amit az iskolában ki kellett olvasnom! Meg a gyerek összes herriportere!"...
Nem okozhatja ezt a szavazók életkora? Minden jel szerint igencsak eltér a népesség összetételétől, és rendkívül felül reprezentált az iskolás-egyetemista korosztály....
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy nem sikerült ontopic műveket bejuttatni a legjobb 75 regénybe. Vígasztal a tudat, hogy ezzel szemben legalább 3 Rejtő viszont ott van. Meg valami Kastner is - azt nem tudom, melyik. Ha a Két Lotti, akkor baj van, ha az Eltűnt miniatűr, akkor jó.
Cecilke, ha egy regény fordítása valamely hó 15-én készül el, akkor ugyanazon hó 22-én még nem érdemes a könyvesboltokban keresni.
Vigasztalásul és kedvcsinálónak megmutatom a regény utolsó bekezdéseit.
"A Bridgnorthi, Shifnali és Albrightoni Figyelőből (amely magában foglalja a Gabonatermesztők Értesítőjétés a Lábasjószágügyi Tudósításokat is)
Az emberre nagyon is rávall, hogy mikor hagy fel a prózával – nyomós okra van szükség, persze, hogy átváltsunk a rímes versre. Az olvasó belátja szintén, ha ő is úgy gondolja, mint én, hát nem kövez meg engemet, mikor a rímek csengenek, és együtt ámuldozunk, mert Blandings Cs.nője újra nyert!
Sok szakember jósolta meg, hogy esélyei nincsenek, az ő ideje már lejárt, s a korona új fejre várt. A feladattal szembesítvén sertésfeletti teljesítmény, hogy papírforma ellenében győzni tudott. Ki hitte? Én nem. Matchingham ura bízva bízott, hogy ő hizlalt hízottabb hízót, s hogy – bár a Császárnő is dundi –, elmúlt már a gloria mundi, e nagyon merő hús arra sem méltó, hogy No. 2. legyen.
Hajlottunk ilyen nézetekre, jósolva sötét végzetet, de a jó sertés, ha tápja pépes, harmadszor is, lám, győzni képes: három szakértő mintagazda Blandings jelöltjét megszavazta! A bizottság mindhárom tagja a sertésszakma nagy alakja: Brice ezredes s még két nagy úr: Price őrnagy és Sir Harvey Moore. Szavazatát e három gazda Lord Emsworth neveltjére adta.
Okot ád további reményre a Győztes sajtóközleménye. „Kérkedni – úgymond – gyűlölök, de büszke vagyok szerfölött! Ellenfelem is nagy darab, mögöttem mégis elmarad; így tisztességes versenyen a díjat csak én nyerhetem.”
Súlyos, prófétalelkü szók – gondoljátok meg, olvasók!"
Örömmel tudatom, hogy elkészült a Disznószárnyakon (Pigs Have Wings) c. regény magyar fordítása (Kiss Marianne szövege alaposan átdolgozódott)
Érdekességképpen néhány szó a könyv címéről. A "pigs have wings" szavak eredetileg Lewis Carroll Alice Tükörországban c. meseregényében fordulnak elő, azon belül A rozmár és az ács című versben. Mármost magát a mesét e sorok írója fordította magyarra — de a benne lévő verseket nem, azokat Tótfalusi István. Az a sor, amelyikben az eredetiben a "pigs have wings" szavak állnak, a magyar fordításban rímkényszer miatt így hangzik: "s miért repül a ló". Ennélfogva ezt az összefüggést nem lehetett a Wodehouse-regény esetében érvényre juttatni...
Carrolltól előszeretettel vesznek címet az angol szerzők — ugyanebből a műből származik például Angus Wilson Angolszász furcsaságok (Anglo-Saxon attitudes) c. regényének címe is. Szerencsémre annak a regénynek már megvolt a magyar fordítása, így Carroll meséjének megfelelő helyére visszaható erővel beleírtam a Wilson-regény magyar címét, hogy az utókor filológusai örvendjenek, amikor észreveszik...
Kedves W. Viki, ezen a ponton helyénvalónak tartom visszautalni a 714. sz. hozzászólásomra, amelyre felcsigázott kíváncsisággal, reménykedve várom a választ.
Ayreon szerint ha disznóról szól és fergeteges, az csak a Nyári zivatar lehet. Hát ez azért nem ennyire egyszerű. A Nyári zivataron kívül még nyolc mulatságos könyvben szerepel a híres sertés Blandings Császárnője. Éspedig:
Viharos idő (Geopen, 1997. ford. Pór Bálint)
Blandings Castle (novelláskötet)
Fred bácsi csúcsformában (Unicum, 1990, ford. Ürögdi Ferenc)
Kedélyes kastély (ILK, 1991, ford. Gábor Magda)
Disznószárnyakon (Geopen, 2005 [előkészületben], ford. Kiss Marianne)
A jókedvű jótevő (Európa, 1998, ford. Révbíró Tamás)
Galahad at Blandings
Egy Pelikán Blandingsben (Európa, 1999. ford. Lévai Márta)
Ehhez íródna hozzá az emlegetett „Freddy bácsi elintézi” című mű, amelyről egyáltalán nem tudok, ezért firtatom lankadatlanul.
Ayreon másik, korábbi megjegyzése természetesen fölöttébb jól esett, köszönöm
Disznó és fergeteges, akkor az csak a Nyári zivatar lehet, sokáig nekem is az volt a kedvencem. Most talán a kapásból a Hübele sámuelt a Tüzes vizet, a Kirabol a komornyikomot, a Folytassa Jeeveset és talán az Életművészt mondanám kedvencnek... alig párat:)
Mr. Emsworth, remélem apró dícséretem jól esett Önnek:)
Kedves W.Viki, engem a "Freddy bácsi elintézi" eredeti címe, a magyar kiadás éve, a kiadó és a fordító neve érdekelne . Az, hogy rettentő nagyokat lehet nevetni rajta, Wodehouse esetében megszokottnak mondható jelenség, ezért is szeretjük.
Végre sorra került az Öröm az ürömben, és már az első oldal után sikerült felnyerítenem, amikor egy "fhancia" pincér angolul próbál beszélni, mely Révbíró mester fordításában, így hangzik: -Tintá, tollö, papié, borithéque... meg egy d'Arabe itatoche.