Sziasztok! PEN bontás és PEN továbbításban kérném a segítségeteket. Adott egy tipizált földkábeles mérőhelyiség, ahonnan tovább kell vinni földkábelen az áramot (3 fázis). Továbbítás 4 eres földkábelen keresztül kb 80m. Ez lenne az első pont. Itt kellene a PEN-t bontani (földszonda van) illetve innen tovább vinni másik két irányba az áramot 4 eres földkábelen (egyik irány kb 30m másik irány kb 40m). És ezeken a végpontokon is PEN-t bontani saját földelő szondával. Ezt fizikailag, hogy lehet kivitelezni? Tudtok esetleg képet küldeni, hogyan kell elképzelni a PEN bontást és továbbítást egy helyen? Az tudom, hogy a PEN-t megszakítani nem lehet és megvan a min kábel keresztmetszet is. Képet csatolok a villanyórából kijövő vezetékekről. Előre is köszönöm.
De ugye nem a korábbi savas töltőre dugtátok rá ?! Mert azzal villámgyorsan ki tudjátok nyírni.
Ezen kívül 0 fok alatti töltés, buta töltő, buta töltési paraméterek, PWM töltő, floating, 45-50 fok feletti meleg, túlmerítés, Top banance és BMS hiánya ... kb ezek tudnak kicsinálni egy LiFePO4 aksit.
USA-ba most dobálják ki a lakókocsikból és hajókról a 8-10 éves (működő) CALB LiFePO4 cellákat .... mert annyira olcsón tudják 4-8x kapacitásúra cserélni.
Sőt, még viccesebbet mondok. A kínai Tesla Model 3 aksijának az LFP miatt extra hosszú élettartamot várnak. Többszörösét, mint a korábbi NMC cellásaknak.
CATL célja az 1,2 millió mérföldes aksi, ami kb 2 millió km.
Írd le a paramétereket, hátha kiderül mit rontottatok el. Amúgy is ilyen nyomozós hét ez. Eddig 2 LiFePO4 aksi elhalálozását jártuk körül.
- Egyik esetben olcsó MPPT vezérlő átment zárlatba és a napelem 90V+ küldte direktben 24V-os LiFePO4 aksiba (24V-os BMS kb 40V-os FET-ekkel érthető mód nem tudta megállítani). Cellák felfújódtak, túlnyomás szelepek kinyíltak, tűz nem történt.
- Másik esetben mégolcsóbb PWM vezérlővel töltötte 19V napelemről 12V-os LFP aksit. Eredmény szelídebben, de ugyanaz.
Érdekes, hogy a következő mondatig már nem jutottál el.
Emese, elfogyott a google translate ? :D
"Repeated discharge to these levels will shorten battery life"
Segítek, ne erőltesd a fordítót
"Ismételt merítés ezekre a szintekre MEGRÖVIDÍTI az aksi élettartamát"
És bakker, szolár meg lakókocsis felhasználásnál hát nem rendszeres/ismételt (és sűrű pl napi 1) ürítés-merítési ciklus van ... mekkora meglepetés ... LOOOL
"Mit szólsz ehhez az ábrához?"
Hogy a vak is látja a DoD növekedésével exponenciálisan csökken a ciklusszám.
De ha esetleg nem látnád, ugyanitt még ők is így írják: 1600 cycles at 60% DoD C10
Na ugyan melyik részét nem érted ennek a sornak :D
Fogadjunk a C10-ig nem jutottál el.
Azaz KIZÁRÓLAG 1/10 C merítés esetén !
Magyarán 180Ah aksit max 18A-el lehet meríteni, hogy elérd az 1600 ciklust 60% DoD-vel !
Amely amúgy 18A x 12V = 216W. Tehát ha több kell, vagy újabb aksi párhuzamosan, vagy bevállalod a nagyobb merítési áram miatti extra degradációt és csökkent élettartamot (ismét).
Hazai 37,5 Ft/kWh-val számolva: 172.800 Ft a haszna, azaz 20.800 Ft rajta a nyereség.
Mindenféle optimalizáció, DoD csökkentés, őrült nagy 1C merítési ráta csökkentés nélkül !
Mindezt persze nem fogom végigszámolni a jobban megérő EVE/LISHEN/CATL cellákkal (utóbbi kerül a kínai Tesla Model 3-akba mellesleg) amelyeknek alapból 3500-6000 ciklus ...
Kérdés hány voltosnak kellene lennie, mert ha 12 voltos autóakku 5 alá mászik, akkor az már szopószorzósan károsodik. 2 volt meg hát nyaff, alig bírod rendbekalapálni és sokkal kevesebb lesz hátra.
Másik csoportba a Sanyo akkus részlegétől idéztem néhány sort és paramétert, de megmondták, hogy hülyék és nem értenek hozzá. Nomost ha ott nem, akkor szerintem úgyis mindegy.
Fotós videósban is volt hasonló, amire mondták az arcra, hogy nem ért az fényekhez meg színekhez. Ő meg éppen az Avatar című film grafikus vezetője volt jahh, meg timelapse fotó/videó, egyéb szakértések Disneynek/Lucasnak. Sebajja, bárkit lefikázunk.
Az alsó betonréteg már vasalt, erre jön a vízszigetelés, ide jönnének a csövek, majd a lépésálló eps és a tetejére az esztrich. Nem tennék rá még egy hálót, ha nem muszáj.
Házfelújításhoz kapcsolódik a kérdése. A válaszokat előre is köszönöm.
Egy Kádár-kockát újítunk fel. A teljes elektromos hálózatot újra cseréljük. A padozat is cserélve lesz, így symalen csöveket fogunk használni. A csöveket a szerelőbetonhoz kell rögzíteni, viszont ezen bitumenlemez talajpára szigetelés lesz. A betonszögekkel, nem szeretném ezt kilyukasztgatni. Erre van valamilyen áthidaló megoldás?
"2"-os tetőtartó csövet... ki lehet úgy alakítani, hogy későbbi esetleges telekommunikáció kábel fogadasara is alkalmas legyen?"
Lehet, de nem szabad.
Különben is annyira egyszerűen meg lehet oldani egy ilyen tetőbevezetést, hogy jóval kisebb munka, mint a villamos tetőbevezető cső külső oldalán mindenfélét barkácsolgatni (a cső belseje az áramszolgáltató felségterülete). Minden fajta cseréphez létezik már készen tetőhorog (ehhez kel kötni majd a feszítő sodronyt), a kábel meg laza ívben bekanyarodik egy cserép alá bedugott 30 centis (UV-álló anyagú) vékony csőbe.
2"-os tetőtartó csövet, ami MAJD a 3 fázis +pen - t fogadja, ki lehet úgy alakítani, hogy későbbi esetleges telekommunikáció kábel fogadasara is alkalmas legyen? Elmü területről van szó.
Ha igen, akkor hogyan nézne ki a felépítés? Előre is köszönöm a segítséget
Ez a tudományos szakember fikázás azért elég vicces volt éppen tőled.
Tudod, ha legalább EGYETLEN publikált tanulmányt fel tudnál mutatni ... na nem olyat amit te írtál, hanem másé amely legalább icipicit alátámasztaná TOTÁLISAN HIBÁS állításaidat ...
na az már valami lenne.
Ha a tanszék vezetőjele lennél, vagy legalább mint tanuló/doktorandusz jártál volna oda, végeztél el kísérleteket, publikáltad ... akkor TALÁN vitatkozhatnál az "egy magyar egyetemista gyengécske hétvégi dolgozata" tartalmával (amelynek talán felét fel se fogod).
Akkor igen. Máskülönben pedig ez a surmók focidrukker kategória.
Tudod mit, tessék egy másik link (tudok még tenni 5-10-20-at is, van).
Ez is "indiai" ... jó nem de ráfoghatod erre is, hisz sok Victron termék készül Indiában.
Persze a Victron-osok sem értenek hozzá, hisz csak piacvezetők, meg egyik leginnovatívabb cég a szakterületen.
"Le van írva mit okoz túlmerítés, levezetve, részletesen, tudományosan."
A "túlmrítést" a magyar szaknyelvben mélykisülés-nek nevezzük, angolul deep discharge.
A világon szakemberek milliói tudnák könnyedén elmagyarázni, hogy a lenti ábrán miért 1,7 V környékén kezdődik hivatalosan a "deep discharge" (mélykisülési) tartomány, de még a laikusok közül is mindenki lássa ennek okát, ha van szeme.
Az általad emlegetett cikk írója viszont azt állítja, hogy a világon mindenki más hülye, mert a mélykisülési tartományt szerinte valójában már 2 volttól lefelé kell számolni. De ha megkérdeznéd tőle, hogy legyen szíves az ábra segatségével magyarázza már el, hogy mi alapján döntött pont a 2 voltos legalsó határ mellett, , tehát az 1,9 V vagy a 2,1 V szerinte miért kevésbé jó, akkor jönne a hebegés, hogy hááát... őőőő... izé.... ;)
Le van írva mit okoz túlmerítés, levezetve, részletesen, tudományosan.
Sőt csatolva van tanulmány :
Balázs Broda, György Inzelt Institute of Chemistry, Laboratory of Electrochemistry and Electroanalytical Chemistry, Eötvös Loránd University, Pázmány P. s. 1/A, H-1117 Budapest, Hungary
Ne akarjatok már "szakértőbbek" lenni a szakértőknél !
- 99,9% és 0% között AKÁRHÁNY százalékosra kisütheted rendszeresen az aksidat
- de azt tudni kell, hogy minél jobban lemeríted, annál jobban rövidül az élettartama.
- tehát butaság kimondani, hogy aki mindig 40 százalékig meríti az aksiját, az tönkreteszi ezzel, aki meg csak 50 százalékosra, az viszont semennyit nem árt neki, valójában 99% és 0% között minden egyes százalék jobban árt neki egy picit, mint az előző.
Bárki dönthet úgy, hogy ő a szükségesnél annyival nagyobb akkumulátort vásárol, hogy azt elég legyen mindig csak például 50%-ig lemeríteni és bárki dönthet úgy is, hogy nála nulla százalék az alsó határ. A különbség annyi lesz, hogy az 50%-os ember aksija jó sokáig fogja bírni. a nulla százalékos embernek meg kevesebb pénze megy el aksira, mert ugyanannyi energia tárolásához fele akkora kapacitású aksit kellett vásárolnia.
Ennek a második ábrának semmi köze a túlmerítéshez. Az csak azt mutatja, hogy kisebb töltöttséghez kisebb feszültség és nagyobb belső ellenállás tartozik.
Most fejből nem vágom a hűtőt, de egy kicsit furmányos dolog. Van olyan üzemállapot és ha éppen akkor kapcsolja át fixre, nem történik semmi, nem indul el az overdrive hűtés, csak miután a gáz kitágult az előző ciklusból és újra bekapcsol a motor. Na de már alaposan fog dolgozni. Kicsit megtévesztő.
"Savas aksit 50% alá nem szabad meríteni, mert degradálódik."
Ha csak 90%-ig merítem, akkor is degradálódik, csak lassabban, mint amikor 50%-ig használom és sokkal lassabban, mint amikor 0%-ig használom. Sőt egy picit akkor is degradálódik, amikor az aksit egyáltalán nem használom semmire, csak csepptöltésel áll a poncon. Tehát ha nem szeretnénk soha semmi degradálódást, akkor egyáltalán ne használjunk akkumulátort :)
Az 50% nem egy éles határ, ami felett semmi káros nem történik, az alatt meg vége a világnak Ez az éles hatát (kapacitás-feszültség görbe éles letörése) a nulla százaléknál van, nem véletlenül lett éppen oda megállapítva a nulla százalék. Ha 50% alatt kezdene rohamosan szarabb lenni az aksik degradálódása, akkor most az 50% lenne a nulla százalék.
A képen egy db ólom akkuu cella feszültségei láthatók, 12V-os aksi esetén hattal kell szorozni:
"ha csak 100W-ot használok, akkor az mennyit vesz ki az akksiból?"
Az inverter áramköreinek van saját energiafogyasztása s, tehát az aksi valójában kb 120 wattal (10 amperrel) lesz terhelve.
Egy 45 amperórás aksi 10 amperes terhelést 4,5 órán át képes ellátni. Persze csak újkorában, amikor még VALÓBAN 45 amperóra a kapacitása.
De ez az energia tároló képesség az idők során folyamatosan romlik, szerintem úgy számolj, hogy nagyon profi aksitöltő mellett kb 5 évente feleződik a kapacitás, nagyon olcsó aksi töltési módszer mellett meg kb évente feleződik (aksikhoz egyáltalán nem értő buta gazdi esetén naponta :). Tehát ha mondjuk nálad 3 évente feleződik a kapacitása, az azt jelenti, hogy az az aksid, ami a boltból hazahozva 45 amperórás, az 3 év múlva már csak 22, hat év múlva már csak 11 amperórás lesz. És ennek megfelelően ilyen arányban lesz egyre rövidebb ideig használható róla a 100 wattos ketyeréd.
A hosszú (aksi)élet másik titka a kíméletes töltés mellett: nem szabad 10,5 voltnál kisebb feszültségen használni. Tehát tegyél rá egy olyan védelmet (google: akkumulátor mélykisülés védelem), ami 10,5 volt környékén megszakítja az áramkört és persze legalább 10 amperes.
Akkuenergia: Feszültség x Amperóra >> 12x45=540 Wattóra
Üzemidő: Akkuenergia/ Átlagfogyasztás >> 540/100=5,4 óra Ez az elvi lehetőség...
Azonban - az inverternek+egyebknek is van vesztesége az átalakítás során (15-20% körül cakumpakk) és - az akkuból se feltétlenül jön ki mind az 540 Wattóra
Ami miatt inkább csak 4-4,5 órára számítanék...
-----
A 100 Watt az névlegesen - 230 Voltos oldalon 100/230=0,44 Amper kb. - az akku oldalon 100/12=8,33 Amper >> az inverter hatásfok/veszetség miatt 10 Amper körül alakul.
Sziasztok nagytudásúak...egy kis segítségre volna szükségem, "számolásügyileg"...vettem egy 220-12-voltos invertert az öreg lakókocsimhoz, ami az aksiból 220V/200W-ot tud állítólag tartósan...ha csak 100W-ot használok, akkor az mennyit vesz ki az akksiból?...meddig bírhatja?...45-Amperes az akksi...nem igazán vágom, hogyan kell kiszámolni...előre is köszi a segítséget...
"Egyik áramkört a lakáselosztóba fordítva kötöttek, N és PE van felcserélve, ... fi relé értelemszerűen nincs. Milyen veszélyei vannak?"
Ezt a hibát azonnal javísd ki.
Látszólag minden normálisan működhet akár éveken át (vagy csak holnap reggelig), amíg meg nem lazul egy kötés, vagy elkezdi megenni a rozsda a földelő szondát, stb stb.több ok előfordulhat,
ebben a pillanatban az összes helyesen bekötött áramkörön lévő összes földelt készülék burkolata életveszélyes feszültségre kerülhet és az ottani dugaljak földelési pontjain akár 230V-os feszültség is megjelenhet.
Ha lenne FI relé, az nem engedné így a lakást használni. Ezért (is) kellene minden lakásba FI relé.
"Tapasztalatom szerint nem shuntöli a termosztátot,"
Azzal a kapcsolóval valószínűleg egy picike extra fűtő-ellenállást kapcsolsz be, ami 1-3 fokkal feljebb melegíti, tehát "becsapja" a termosztát hőérzékelőjét. Tehát amíg megy az a pici fűtés, addig a termosztát hidegebbre hűt.
Szobatermosztátokban is előfordul ugyanez a trükk: amikor az alvás idejére nem kell mindig egy picivel lejjebb tekerni a hőmérsékletet, csak átkapcsoljuk a termosztáton az "éjszakai üzemmód" kapcsolót (pl ezen a rajzon a picike fűtés Rs néven szerepel )
Egyik áramkört a lakáselosztóba fordítva kötöttek, N és PE van felcserélve, tehát az összes dugalj ebben a körben fordított bekötéssel üzemel. 1 fázisú rendszer, fi relé értelemszerűen nincs. Milyen veszélyei vannak? Kösz.
Az intenzív hűtéskapcsolóval ellátott modellnél a nagyobb mennyiségű friss élelmiszer lefagyasztása előtt 24 órával kapcsolja be a kapcsolót és állítsa a hőfokszabályzó gombot a 4-7 állásba. Ezután pakolja be az élelmiszereket a fagyasztótérbe, majd 24 óra múlva kapcsolja ki az intenzív hűtéskapcsolót és állítsa be a hőhokszabályzóval a megkívánt hűtési fokozatot (vegye figyelembe a "Hőfokbeállítás" c. fejezetben leírtakat is). Ezután helyezze át a lefagyasztott ételcsomagokat a tároló kosarakba. • A kapcsoló be van kapcsolva, ha látható az (I), illetve színjelzés és ki van kapcsolva, ha a kapcsolón látható a (0) jelzés és a színjelzés nem látható (csak egyes típusoknál).
A feltöltött fénykép kriminálisan fos. Nem a mérete miatt hanem mert egy életlen fos. Ez itt nem a vatera.
Régebben a félautomatáknál volt egy nyomógomb kiépítve. Ez *** csillagos hűtő, teljesen automatikus. Minek van ott az a kapcsoló...
A billentyűn jégkristály szimbólum van; egyik végén nagyobb, a másikon kisebb. Csak nem a két hűtőtér -normál is a mélyhűtő- közötti hűtési arányba szól bele?
Uraim, tudná esetleg valaki, hogy mi lehet a szerepe ennek a kapcsolónak a Gorenje hűtőgépben? Évtizedek óta működik rendesen, csak nem jövök rá, mi lehet? Véletlenül is át lehet kapcsolni, ebből gondolom, hogy leolvasztó nem lehet....
Egy ilyen toldozás-foltozásba mi is beleszaladtunk.
Fiatal pár, frissen vásárolt balatoni öreg nyaraló, amiben lakni szeretnének. Konyha átalakítás, pár plusz dugalj, új lámpák...így indult.
Mire befejeztük gyakorlatilag az épület 80%-a át lett szerelve. Szerencsére nem nagyon kellett győzködni őket, hogy ne maradjon így, mert magában hordozta a hiba, illetve baleset előfordulását is.
Alapesetben az eladó kiállít egy számlát a vevő részére, amely tartalmazza az államot illető áfát is. A vevő a teljes bruttó (azaz áfá-s) összeget köteles kifizetni az eladónak. Az eladó pedig továbbítja az államnak a vevő által az eladónak átadott ÁFA összeget az államnak.
Fordított áfa esetén épp az ellenkezője történik. A fizetendő áfát a vevőnek magának kell megállapítania. Ilyenkor az eladó a számlában nem számíthat fel áfát. Az ÁFA-t maga a vevő közvetlenül fizeti meg az államnak, az eladót kihagyva.
A fordított adózás nem választható, hanem HA az ÁFA törvényben foglalt feltételek fennállnak, akkor a fordított adózást kell alkalmazni.
Midig a tulajdnos/üzemeltető felel a megfelelő állapotáért! az üzemelettés során. Ez esetben gondolom ez te vagy Ezért neked kell/lehet dönteni a karbantartásáról/felújításáról is.
Ja, a plomba épségért is te felelsz >> jelezned kell a sérüléseit. (pláne, ha a kizárólagos örizetedben van a mérőhely)
--
Szóval,
Keresel egy regisztrált szerelőt. Megbízod a melóval és megodja.
Fedél 8-15-20 eFt Munkadíj-kiszállás 10-15-25 eFt
Plombabontás kérésre 20-40 eFt
Megj: ha mérőcserekor vagy más szolgáltatói munka (pl. hiba/plomba csere) kapcsán cserélteted csak a fedelet az olcsóbb.
----
Vagyis a helyedben megvenném az új fedelet és bejenteném hibára a plomba elmállását. Mivel a plomba csere a belső miatt tutira szolgálattói hiba >> szolgáltatói költség.
Aztán amikor ott vannak a kezükbe adnám az új fedelet..., hogy azt rakják fel.
Az épület külső oldalán van egy ilyen Hensel, 1fázisú mérőszekrényünk, 15 éves.
Dny-i oldal, a nap már adott neki rendesen, ráadásul azt vettem észre, hogy a mérőt takaró kék lap keresztirányú huzalplombálásának egyik pontja leájult a helyéről.
Lehet kérni fedél cserét a szolgáltatótól?
Illetve a belső plombálást is rendbe kellene tenni.
Lassan már olvashatatlan a mérő, annyira megette az idő.
Mióta kétszárú nadrágba járok a szülőfalum hátrányos helyzetű, avagy leszakadó település volt. A mesterek mindig megéltek, az elmúlt két-három évben gyakorlatilag véresre keresik magukat.
Látom, nálad a pék informatikusok és a jó szakemberek egy tőről fakadnak.
"Nem kötelező vállalkozni, lehet alkalmazottként is dolgozni"
Magyarország vidéki területének nagy részén (talán 50-60 százalékán is) a következő lehetőségek vannak egy jó szakember előtt:
- elmész alkalmazottnak egy szar helyre röhejes fizetésért (pl Kismocskos KFT telephely karbantartó villanyszerelő ÉS mindenes, nettó 180 e Ft-ért)
- elmész alkalmazottnak oda, ahol lehet sokat keresrni (pl éítőipar), de csak úgy, ha megvan a havi 240 munkaóra
- elmész dolgozni a sok kilométerre lévő nagyvárosba, mert nincs közelebb emberhez méltó munkahely (napi 2-3 óra ingázás, tehát ezzel egsütt itt is megvan a 240 óra)
- számba veszed a fenti lehetőségeket és kínodban inkább elmész kisvállalkozónak: ha kevés is a normálisan fizető munka, de legalább az egészséged romjait meg tudod őrizni.
Emberhez méltó vidéki munkahelyek híján szerintem ma legalább százezer ilyen "muszáj-vállalkozó" van Magarországon.
Egyébként nem egy közbeszerzést láttam, ahol az "anyagbeszerzés" és a szolgáltatás beszerzése párhuzamosan folyt, de persze ettől még a villanyszerelés lehet kivétel, ahol csak együtt működik a dolog.
Ne legyen áfás a vállalkozó, ha túlnyomórészt olyan munkái vannak, ahol
- vagy az ügyfél nem tudja visszaigényelni az ÁFÁ-t,
- vagy a munka végösszegében elenyésző az anyagok ára.
De én igen furcsán néztem az adóellenőrre, amikor mindenáron megpróbált rábeszélni arra, hogy lépjek ki az ÁFA körből, miközben az ügyfelein szinte kizárólag ÁFÁ-s cégek voltak, ráadásul a munkák jelentős srészénél az anyagköltség aránya meghaladta a 80-90 százalékot.
Attól még nem a vállalkozónak kell kitermelnie az árát, hisz csak megelőlegezi a vevőnek. (normál esetben, mert ha a vevő nem fizet végül az más... nyilván)
Azaz ez lapvetően csak TŐKE igényt jelent és nem díjbevétel igényt.
Persze van némi tőke használati költség (=kamat költség) is. Nomeg van előleg beszedés is gyakran, azaz a vevő is beszáll.
Kis/szegény helyeken gyakran csak heti egy-két kisebb meló akad az is olcsón kell csak!
Az egész hónapra se biztos, hogy összejön 80-100 eFt Nos, abból bizony sok még a 42 eFt is...
---
Gyakran főállásba se nagyon éri meg elmenni ilyen helyen, mert - akkor oda az egész nap, sőt gyakran a szombat is - keveset is fizetnek nagyon ilyen környéken - miközben abból se marad meg eredőben még tán a 80-100 eFt sem
Avagy az alsó negyed-ötöd az egy egészen MÁS világ, más lehetőségekkel és nagyon más matekkal!!!
Ha magamnak csinálom akkor legalább az elbaszás is ingyen van. :D
Aki a csináld magad mozgalomban szocializálódott az minden egyes sk. munkával egyre több tapasztalatot szerezhet, és mellőzni tudja a szagembereket.
Minden fajta szakmunkát persze nem lehet megoldani, de amit lehet érdemes megcsinálni, nemcsak a spórolásért, hanem a jól végzett saját munka öröméért.
A minimál TB-t ezeknek is be kell fizetni, tehát valójában havi 42 ezer forint választja el a folyamatos rettegést a nyugodt alvástól. És attól a lehetőségtől, hogy nem kénytelen sorozatosan elutasítani az elé kerülő számlás munkákat.
Persze biztosan vannak jó pár ezren, akiknek nincs lehetőségük kigazdálkodni ezt a havi 42 e Ft-ot (főállás mellett 25e Ft), de valószínűleg a full feketén dolgozók nagy részének pszichológiailag és anyagilag jó üzlet lenne a KATA.
A jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes. Ami idei értékekkel és 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogycsaknem 1,7 millió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
A 80 százalékos költségelszámolásra jogosultak esetében még magasabb az adómentességi összeghatár. Például az átalányadót választó fényképészeket, halászokat, fodrászokat, taxisokat vagy telefonszerelőket
(az idei minimálbér értékkel számítva) mintegy 5 millió forintos éves bevételig nem terheli szja-fizetési kötelezettség.
"Nem vállal szinte senki ilyen javítás-toldás jellegű munkát."
Úgy fogalmaznék, hogy egyesek kizárólag sorozatban csinálható rutin-munkákat vállalnak el, ők keresik a legnagyobb pénzt a legkevesebb idegesdkedéssel. Aki egyedi javítást, kisebb átalakítást, problémamegoldást is vállal, az az ilyesmit vagy minimum kétszeres órabérrel vállalja el (ha talál ezt megfizető ügyfelet), vagy tekintse a munkáját részben jótékonyságnak :)
"Illetve átvizsgálta HA a megbízása csak az átvizsgálásra, hibafelmérésre szólt."
Ha a villanyszerelő megbízása csak a hibák felmérésre szólt, attól még nem felelős a feltárt hibákért. Még akkor sem, ha a hibák feltárása közben hozzá kellett nyúlnia dolgokhoz.
Persze aljas féreg ügyfelek rézéről mindig vannak próbálkozások.
A levegőben külön-külön lebegő H2O molekulák (vízpára) és a folyékony víz, NAGYON-NAGYON másképpen viselkedik. A folyékony víz valóban elősegíti a rozsdásodást, de egy kívülről lefestett, felülről jól lezárt cső belsejében folyékony víz igen ritkán fordul elő. Sivatagokban száz éves autóroncsokat lehet találni meglepően jó állapotban (és az egy tévhit, hogy a sivatagi levegő nem tartalmaz vízpárát).
"Meddig menjen visszafelé az ellenőrzésben, hogy biztos legyen a dolgában, "
CSAK azért tartozik felelősséggel amihez ő maga hozzányúlt, dolga volt vele.
- karbantartotta
- javította - felújította - kiépítette Illetve átvizsgálta HA a megbízása csak az átvizsgálásra, hibafelmérésre szólt.
Megj: - a meló közben felismert - élet- és vagyon veszélyt jelentő hibákról - bizonyíthatóan (írásban-aláíratva célszerűen) - tájékoztatni+figyelmztetni kell - a tulajdonost/üzemeltetőt
Mivel a tulajdonos/üzemeltető hatásköre az intézkedés!!!! Illetve MINDIG a tulajdonos/üzemeletető felelős az állapotokért. Neki kell gondoskodni a megfelelő állapotról...
Kivétel az akut veszély, aminek a felismerése esetén - nem elég csak tájékoztatni+figyelmeztetni de - azonnal meg is kell azt szüntetni >> kikötéssel
Mint olvashattad , aki nagyban csinálja , azok elöre betáblázva folyamatosan kézröl-kézre járnak . Viszont vannak ilyen ügyes szakik is , akik ilyen apró munkákat szeretnek . Ha a szaki adta az árajánlatot , akkor gondolom neki nem ez az elsö munka amit csinál , így tudja , hogy neki mennyiért éri meg . Milyen kismegszakító van a körön ? Ha csak 13A-os vagy kisebb , akkor lehet az 1,5mm2-es drót . Ha viszont 16A-es , akkor illene 2,5mm2-es drótot behúzni a védöcsöbe .
Medián kereset: az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak - fele keresett többet - fele pedig kevesebbet
----
2021 Áprilsban a medián bér 332 ezerFt volt.
Ami az adózási helyzettől függően (gyermekszám, stb) nettó: - 221 eFt minimum >> semmi kedvezmény és mondjuk - 250 eFt >> 1 gyermek, csp. fiatal - 295 eFt tipikus >> 2 gyerek, csp, fiatal - 376 eFt maximum >> 3 gyerek, csp, fiatal
A magyar alkalmazottak ~233 napot >> 1864 óra >> ~155 órát töltenek havonta ténylegesen a munkahelyen.
Ami legalább nettó 221000/155=1426 Ft/óra medián órabér.
Nem vállal szinte senki ilyen javítás-toldás jellegű munkát. Egyrészt egymást hülyítik, hogy ha valamihez hozzányúlsz, akkor örök életig az egészért felelősséggel tartozol, másrészt meg valóban, villanyt szerelni szinte senki nem tud, és egy ilyen agyilag lapáttal összehordott katyvaszhoz kell hozzá csatlakozni.* Meddig menjen visszafelé az ellenőrzésben, hogy biztos legyen a dolgában, Paksig? Na, ez sem lenne megfizetve, mert a tisztelt kuncsaft azon az állásponton van, hogy eddig minden jó volt, akkor minek nézi, minek fizessem? Ha meg nem kellően magabiztos a dolgában, akkor meg azért kellene pénz, mert kockázatot vállalt (többek közt a megrendelő és családja egészségére nézve :D ). Amit meg nulláról ő csinált, arról legalább tudja, mit nem tud. :) Maximum addig vállal valaki kis munkát, míg bele nem marketingolja magát az építkezésekbe.
*bele kell nézni a facebookon villanyszerelő csoportokba, háromnegyede hozzászólás azt tárgyalja, hogy levette valaminek a fedelét, és milyen átláthatatlan gány van alatta
Annyira nem legális szaki, kézzel vés, kalapács al, de kitakarit, letesztel, más még drágább, és ilyen keveset nem vállalnak el, úgyhogy nem akadékoskodok... Ennyire nem érnek rá a szakik??
Saccoljunk egy az ügyfélnél valóban eltöltött órara felszámítandó óradíjat... (tempós-hatékony melót feltételezve)
Manapság, a jogosan elvárt jövedelem alsóhangon ~500 eFt/hó hisz >> dolgozik+kockázatat+befektet
havi átlag 21 munkanappal és napi átlag 6 valóban fizetős órával (126 óra/hó) a jövedelemre kell >> 500/21/6=4 eFt/óra
jármű fenntartás-használat-amortizáció mondjuk 100 Ft/km és napiátlag 50km >> 0,8 eFt/óra
szerszám költség, anyagveszteség, elvesztés, stb. >> 0,5 eFt/óra
egyebek (telefon, áram, raktár/műhely, stb.) 0,7 eFt/óra
---------------
Összesen: 6 eFt/óra >> FEKETÉN nettó zsebbe...
--------------
HA legális vállalkozó és
- ÁFA mentes KATA-s akkor további 1 eFt/óra alsóhangon >> 7 eFt/óra
- normál adozó áfás vállalkozó akkor további 4 eFt/óra és az ÁFA 2 eFt/óra >> 12 eFt/óra (de ekkor várd el a számlát... vagy érje be 8 eFt/órával szürkén-feketén)
****
Mint látod a 2 óra "helyszíni" munkáért a 12-24 Ft díj a körülményektől függően rendben van. Azonban az 500 eFt az inkább 800-1000 eFt egy önálló-ügyes szaki esetén a nagyobb városokban.
Nomeg vannak az alulárazók és gatyaletolók és a munkát nem nagyon kapók, rossz(szegény) helyen élők is. Akik már 3 eFt/óra körül is melóznak, sőt akár alatta is ...
Ha valódi szaki , akkor fogadd el . Gondolj bele , ha tisztán akar dolgozni , akkor kellenek gépek : horonymaró , porszívó , fúrógép , koronafúró . Mind pénzbe kerül . Ha barkácskedvü vagy , akkor kölcsönözd ki a gépeket , vedd meg az anyagot és csináld meg Te . Mennyit spórolnál ? Szerinted ?
Sziasztok. A szobánkba 2 db konnektort kb 3,5-3,5m el kellene odébb vinni. Vagyis lenne 7m fal vésés, bele műcső, 1,5es vezetékkel 2-2db fali konnektor, 4db lyuk vésés is. Csak a munkadíja lenne 22000ft,plusz az anyagra 8000et mondták. Nem sok ez kicsit? Vagy ennyi a mostani mznkadíj? Elvileg 2 óra alatt meglenne vele! Fogadjam el, vagy keressek mást??
Sajnos nem tudjuk, mennyire van "levelesre" rohadva - az biztos, hogy a cseréjét be kell ütemezni, _és_ addig természetesen mindent megtenni az állagmegóvás érdekében.
Na, hát ezért ment gallyra az ántivilág. Volt egy koncepció, amit egyesek végrehajtottak, másutt meg nem. Na de nem az a baj, hogy szabotálták, hanem az, hogy büntetlenül tehették. :)
A belvárosi az beleillik abba, amit mondtam, külön nem cserélték háromfázisúra, csak ha leégett, stb, vagy odaért a TMK.
Ez a mostani lakás is a főváros közigazgatási határain belül van?
belül a légnedvesség miatt tovább fog rohadni, és egyszer eljut arra a szintre, hogy a légkábel adta terhelést nem fogja bírni, és szépen lekókad... Jó esetben "csak" ennyi történik, és lesz egy sürgős méretlen oldali karbantartás (tetőtartó csere), rosszabb esetben valahol a vezeték is szakadni fog.
Az a cső, ami "itt-ott" már olyan. mint a rosta, nem tekinthető kellő szilárdságúnak. Oké, néhány laposvas meg bilincs átmenetileg segíthet, de az a cső - tetszik, vagy sem - csereérett - be kell ütemezni egy karbantartást, annak minden költségével együtt.
A 70- es évek közepétől a 81- ig egy belvárosi lakásban laktunk, ott is egy régi két fázisú mérőnk volt.
A mostani lakásunkban a két fázisú mérőt a 2000- res évek elején cserélték le
Úgy volt, hogy egy fázison adják meg a 2x 16 A- t, de azt azért kértem továbbra is külön fazisokon 16 A -re, mert a méretlen alu vezeték, ennek felelt meg.
Nem állt a haja égnek senkinek, behoztak a kocsiból még egy mérőt, es fel lett szerelve.
Erről a másik mérőről, a tetőtéri lakrész áramkörök egy további lakás elosztóról működnek.
Felmerült már bennünk, hogy a 3. B tarifás betápot, ha lehet a HFH megfizetésével A tarifára változtassuk, és akkor már elég lesz egy 3 fázisú mérő.
A pék informatikusok nem tudnak pénzt keresni, mert a HR maffia nem engedi őket. Ezért ilyen módszerekkel kell életben maradniuk. Nincs mit tenni. Nincs esély.
Egy szegény embernek valóban azt is lehetne javasolni, hogy a gyereknek lehet a turkálóban is ruhákat venni a régi kinőtt helett, az autó fékje remélhetőleg kibír még néhány évet és télen sokan megelégszenek mindössze 19 fokos lakással... és akkor lesz pénz az új tető bevezető csőre De én inkább ezt javasoltam.
"Viszont ismerős villanyszerelő azzal ijesztget , hogy ha kijönnek , lecserélik a régi fa dobozt amiben az óra van és az 150000-be kerűl nekem . .... Tényleg fizetnem kell a cseréért ? "
Egy jogállamban viszonylag pontosan tudhatnád, hogy eben az aeatben mire számíts, de egy korrupt országban csak valószínűségek vannak. Tehát szerencsés esetben az egészet meg tudod úszni talán 100 ezer forint alatt is, peches esetben a végösszeg magasabb lehet akár 250 ezer forintnál is.
Ha szegény vagy, akkor szerintem fesd le a csövet valami sűrű kültéri festékkel, a tetején a műanyag sapkát cseréld ki egy jobbra és imádkozz, hogy bírja ki halálod napjáig :)
Az olvadó biztositókat már 40 éve nem lehetne lakóépületben használni!
Bocs, ez nem egészen így van, 94 óta ez a passzus van, árnyalatnyilag eltérő szöveggel, de azonos tartalommal, az idézet az eggyel korábbi, mint most érvényesből van:
2.3.5.3. A lakások felhasználói mért főelosztójában a 25 A-nél nem nagyobb áramerősségű leágazásokban túláramvédelmi készülékként kismegszakítót kell alkalmazni.
A legújabban más a passzus száma, és 'alkalmazni' helyett 'használni' főnévi igenév van.
Biztosan voltak szegény áramszolgáltatók meg fura elképzelések, én ELMŰ területen tevékenykedtem, ott a hetvenesekben már irtották a kétfázisú mérőket (arról nem is beszélve, hogy akkor már a csatlakozási szabvány is 3 fázisú mérőhelyet írt elő lakásra), és két egyfázisú mérő felrakása egy lakáshoz, kétfázisú bemenettel, hát, attól égnek állt volna az ottani szakemberek haja.
A védővezető folytonosságot le tudod ellenőrizni? Próbalámpa +fázisceruzával ,természetesen feszültség alatt ! Esetleg megfelelő ismerőssel megnézetni?
Igen --nagyon ráz , ha rosszul fogod meg . De a lényege a sütő/főzőlap ne rázzon a környezetéhez!
Értem én, és köszönöm is a segítést. Csak amikor az bunkó módon történik, beszólógatással, akkor azt nem díjazzuk. Az ember a saját frusztráltságát ne másokra öntse. 1-2-3 fázis: egy fázis van, azt írtam is. Csak hogy a sütő ugye olyan volt (a régi), h 3 fázisról működött. Azt egy villanyszerelő ismerősöm csinálta úgy meg, hogy az egy fázist kétszer kötötte rá (úgy tudom, nem egészen szabályos, de szaki csinálta, nem én - ezért sem értem az ugatást egyesek részéről). Tehát csak így működött a sütő. Amit most vettem, az 220-ról működik, igen, azt én kötöttem be és nincs gond vele (leszámítva a gikszert, amit említettem). Alumínium vezetékek voltak, azokat már 15 éve lecseréltettem (azt is villanyszerelő végezte). Nem is vagyok biztos, hogy a két dolog (a rövidzárlat) és a pár konnektorra jellemző furcsa jelenség összefüggésben van-e. Ötletet kértem csupán és hálás is vagyok a (normális) többségnek.
Adott egy 70-es években épült ház , héjazatot cseréltünk a tetőn , ekkor láttam , hogy a fémcső amin az áram bejön a házba csupa rozsda , de annyira , hogy vannak pici lyukak ahol belátok a cső belsejébe . A cső tetején van egy műanyag kupak , hogy ne essen bele az eső , annak a fele hiányzik , gondolom azért rozsdázott szét . Nos , mondom semmi gond , bejelentem a szolgáltatónak , ők majd megoldják , hiszen az óráig az ő gondjuk ( legalábbis így tudom ) . Viszont ismerős villanyszerelő azzal ijesztget , hogy ha kijönnek , lecserélik a régi fa dobozt amiben az óra van és az 150000-be kerűl nekem . Ez most a tetőcsere után annyira nem hiányzik most . Tényleg fizetnem kell a cseréért ?
A másik kérdésem is ugyanerre a házra vonatkozik . Tervben van a ház átvezetékelése . Most a régi rendszer van benne , az összes nagy fogyasztó egy fázison ( egy alu szálon ) , erre csak akkor jöttem rá mikor egy este láttam , hogy izzik egy szál a dobozban . Ismerős villanyszerelővel csináljuk majd , aki mindenképpen arra akar rábeszélni , hogy a gerinccel ( 5-6 kör , 2.5-ös rézvezeték ) menjünk fel a padlásra , és onnan jöjjünk le a dobozokhoz , és így csak a födémtől ( beton födém )a dobozig kell vésni . Mert ha nem , akkor egy 32-es csövet kell végigvinni éppen az előszobán-nappalin ( szétbombázni a házat ) , amiben elfér majd a 6*3 szál . Szabványos-hivatalos ez a padláson elvezetés ? Mert nem szeretném , ha esetleg leég a tető a biztosító arra fogná a nem fizetést , hogy mi ez a sok vezeték a padláson
Vagyis akkor 3 fázis van... kettő normál felhasználásra (egy fázis), és egy harmadik, ami vezérelten van kapcsolva. (amúgy kösz, nem tudtam hogy ilyet is szerelnek/szereltek, mindig tanul az ember).
A be, és kimeneti pontjain mérhető valamennyi feszültség, vagy nem.
Ha kiderül, hogy már ott szakadás van, akkor lehet kikötött állapotban átmeneti ellenállást mérni, mint bármilyen, relé, MK, kapcsoló, stb. kontaktorok esetén.
(PLC vezérlések gyakori hiba jelensége ez, mert vagy 0 volt, vagy 24 volt kell a rendszernek a jó működéshez. )
Egyáltalán nem kizárt, hogy a kismegszakító is meg tud hibásodni.
Néha a kehes kismegszakítót többször is fel, le kell kapcsolni.
Az ilyet persze jobb kicserélni.
Még az sem kizárt, hogy a kismegszakító bemeneti pont kötés, fésűs sín, vagy vezetékes tovább fűzött kötés lazult ki.
Most így elméláztam, hogy tudja-e, hogy ellenállat méréshez ki is kell kötni, de még akkor sem tudunk meg semmit és lehet megszakító a legvalószínűtlenebb.
A sütő bekötésekor csináltál egy rövid zárlatot aminek a zárlati árama a már korábban sem tökéletes, laza, oxidált kötést valahol most már tartósan megszakitotta.
Ez lehet az általad írt csomópontban, kötő dobozban ill. a lakás elosztóban, attól a kismegszakítótól kezdve, amelyik leoldott.
Feszmentes állapotban nézd át ezeket a kötéseket, ha sodrott kötések vannak wago csatlakozóra cseréld le!
Kösz a válaszokat. Hát igen, népiesen írtam le, nem szakszerűen. Viszont azt, amelyik az első, azt most le is cseréltem (kötéslazulásra gyanakodva, no meg régi darab volt, a 80as évekből. De a vezeték már nem alumínium). Hát az sztem csomópontból kapja, mert csak 3 vezeték áll ki a falból. Ami még eszembe jutott: múlt héten vásároltam egy sütőt és lecseréltem, az viszont levágta a biztit. Úgy volt, h nincs 3 fázisom, aki anno 20 éve bekötötte, átbuherálta 2 fázissal. Most a bekötéskor használni akartam a csatlakoztatót, nem vettem észre viszont, hogy a csoki két csatlakozója egy saruval össze volt kapcsolva (én egyikbe a fázist, másikba a nullát kötöttem). Emiatt vágta le - utána kiszed, hiba megtalál. De talán azóta lehet a bibi. Vagy utána 3-4 nappal... De köszönöm a reakciókat.
Kérdésem lenne - otthon 4 konnektorban pár napja elment az áram. Most értem rá utánanézni, az első konnektor (gyanítom, hogy sorba vannak kötve) egy számomra megöbbentő "jelenséggel" szolgál. Ha bedugom a fázisceruzát, akkor a fázis pulzál. "Dimmelve" kezd világítani (egy mp), majd kialszik (ez is 1 mp) - majd előlről az egész. Valakinek valami ötlet? Előtte minden rendben működött...
De most tényleg, valaki, akinek papírja is van róla (yamahari, ötfelezős, bárki?), nem magyarázná el neki, hogy még az alapfogalmakkal sincs tisztában ? Vagy túl nagy kérés, mert be kellene másolni a teljes szigorlat anyagát ?
Légyszi-légyszi, mert már kezd kurva unalmas lenni.
Előre is köszi.
PS: Mezei infósként én csak karcolgatom a témát, de nagyon úgy tűnik, hogy éppen a rack szekrénynél tartunk újfent, csak egy másik szakmában.
És igazából a kavics is párolog, csak győzd kivárni. A jódit kicsit egyszerűbb... Lényeg, hogy térjünk el messzemnőleg a témától, hogy 2 hét múlva jöjjön az újabb fasság.
"márpedig ezt az ötvözött alumíniumot te folyton az igenszar ólom mellé akarod besorolni :)"
Rájöttem, hogy mit akartál írni: szerinted a tiszta alumínium magában használhatatlan lenne vezetéknek, és csak azért használhatjuk, mert mesterségesen ötvözve van, hogy ne "kússzon" szobahőmérsékleten.
"viszonylag lassú alakváltozás (akár évekig is tarthat) bármennyire gyenge erő hatására, a legtöbb anyag esetén viszonylag magas hőmérséklet felett"
Kúszás olyan anyagnál, aminek nem kell ehhez magas hőmérséklet: ha egy ólom/ón kockára ráteszünk egy súlyt, abból ötven/ötszáz év alatt egy ólom palacsinta lesz (tízezer év alatt saját súlyától is ellapul :)
Érdekesség: állítólag az üveg is ilyen, szobahőmérsékleten folyamatosan folyó anyag, csak sok milliószor lassabban folyik az ólomnál.
Jelen esetben folyamatosan konkrétan az alumínium villanydrót anyagáról van szó. Ami ha ötvözet, akkor nem valószínű, hogy úgy ötvöznék, hogy az eredmény még szarabb legyen a színtiszta alumíniumnál is, márpedig ezt az ötvözött alumíniumot te folyton az igenszar ólom mellé akarod besorolni :)
Egyébként szerintem valószínű, hogy a mezei vezeték/kábel aluban nincs semmi javító-tuningoló ötvözés (csak nemkívánt szennyezések), az önhordó (acél mag nélküli) alu légvezetékek anyagában viszont egész biztosan van szándékos ötvözés is.
"Kúszás: folyamatos alakváltozás erő hatására, az anyagra jellemző hőmérséklet felett,"
Pontosítok:
Kúszás:
viszonylag lassú alakváltozás (akár évekig is tarthat) bármennyire gyenge erő hatására, a legtöbb anyag esetén viszonylag magas hőmérséklet felett
Hidegfolyás:
gyors alakváltozás (akár század másodperc alatt), kizárólag nagy erő hatására, akár normál hőmérsékleten (pl kalapáccsal egy ütéssel ellapítasz valamit)
Alumínium és réz esetén ez a hőmérséklet 100+ fok, tehát NEM életszerű csoki-hőmérséklet
Kétségbeesetten rakosgatod a szavakat, de hát hiába. :D Lehet, hogy olvasni sem tudsz, hiszen amit linkeltem oldalt, ott nincs tiszta alumínium, csak ötvözetek. Igaz, ezt már írtam egyszer. :D Egyébként kúszás az az Kelvin-fokban nézett olvadáspont felétől lehetséges, számolj utána az alumíniumnak.
Jelen esetben én 1% alatti alakváltozásról beszélek, amikor az összenyomott (részben megfolyt) alu vezeték visszarugózását emlegetem.
"Ha elérek egy bizonyos hömérsékletet , akkor kilágyul"
Jelen esetben kb 70 fok alatti hőmérsékletekről van szó.
"Ha érzéssel olyan erövel ráhúzom a csavart , hogy még a megfolyás ne álljon be"
Ilyen nem lehetséges. Egy két kemény sík felület közé szorított lágyabb anyagú henger az érintkezés első pillanatban csupán ezred--négyzetmilliméternyi felületen érintkezik egymással. Akármennyire "érzéssel" tekered a csavarhúzót, ennyire pici felületen a fajlagos nyomás az első pillanatban több száz tonna tonna per négyzetcentiméter lesz, ezért a hidegfolyás ott azonnal elkezdődik. Magyarul lehetetlen annyira érzéssel bekötni egy vezetéket, hogy az ne essen ki onnan, de a vezetéket kivéve még mikroszkóppal se lássunk rajta SEMMI deformálódást/ellapulást. Márpedig ellapulás = hidegfolyás.
"egyeres alumínium vezetékeket fektettek . Akkor most ez miért van , ha annyira nem megbízható az alumínium ?"
Az alumínium vezetékek megbízhatóságával nincs semmi baj
- ha nem olyan helyen alkalmazzuk, ahova nem való (pl mozgó/rezgő környezet)
- és ha a tervezést/szerelést nem hülyék végzik (pl nem aluhoz való kötőelemek)
Láttatok már szakítópróbát mondjuk acélon ? Ha lassan emelem a húzóeröt , akkor folyamatosan nyúlik meg a próbadarab . Van egy pont , ameddíg lehet nyújtani , majd további húzóerö hozzáadása után " feladja a harcot " hirtelen elvékonyodik ( megfolyik ) és elszakad . Vagy vegyünk egy rúgót ! Összenyomod és közben meg megmelegíted . Mi lesz vele ? Ha elérek egy bizonyos hömérsékletet , akkor kilágyul és összenyomódik . Ha kihül sem lesz már belöle rúgó .
Szerintem az alumínium vezetéknél is ez a két behatás mértéke adja a végeredményt . Ha érzéssel olyan erövel ráhúzom a csavart , hogy még a megfolyás ne álljon be és úgy van megválasztva a keresztmetszet , hogy a legnagyobb terhelésnél se melegedjen a kritikus hömérséklet közelébe , akkor évekig hibamenentes lesz a kötés . Viszont bármelyik oldalról túllépem a határt , akkor sajnos a meghibásodás hamarabb fennáll .
Ami érdekesség volt számomra , hogy egy németországi nagycégnél tevékenykedtem , amikor ott egy napelelfarmot létesítettek a tetön . Az inverterektöl a föelosztóig sodrott egyeres alumínium vezetékeket fektettek . Akkor most ez miért van , ha annyira nem megbízható az alumínium ?
"Azt meg, hogy az alumínium folyás szempontjából az ólommal van egy csoportban, azaz hogy szobahőmérsékleten is kúszik"
Kevered egymással a hidegfolyást és a kúszást.
Kúszás: folyamatos alakváltozás erő hatására, az anyagra jellemző hőmérséklet felett, ami egészen addig tart, amíg az anyagra ható erő nullára nem csökken. Alumínium és réz esetén ez a hőmérséklet 100+ fok, tehát NEM életszerű csoki-hőmérséklet, tehát jelen téma szempontjából a kúszás kifejetést ne emlegessük. Az ólom, ón, stb viszont szobahőmérsékleten is kúsznak.
Ha az alumínium vezeték anyaga csoki-hőmérsékleten is kúszna, akkor
- sőt semmiféle rugós kötőelembe tilos lenne alu vezetéket/sarut tenni (a rugó szép lassan teljesen kinyomná pl az alu vezetéket/sarut)
- rugózó elem nélküli bekötési pontokból pedig magától kiesne az alu egy idő után, hiszen a kúszás csak akkor állna meg, amikor a már NULLA a szorító erő (ekkor nulla lesz a tapadás is az érintkező felületek között).
De ki is próbálhatod: ha csinálsz egy darab vezetéket pl ólomból/ónból (pl forrasztóón), arra igaz lesz mindhárom fenti mondatom. Ebből is láthatod, hogy az alu és az ólom nem tartozik ugyanabba a csoportba "kúszás" szempontjából.
Életszerű csoki-hőmérséklete tartományban (szerintem max 70 fok) alumíniuim vezeték kapcsán a hidegfolyással szabad folglalkozni, a kúszás nem tartozik ide.
"az anyag (nyilvánvalóan) NEM lehet egyszerre kétféle állapotban"
Amikor egy hengert két oldalról megnyomsz egy kicsit, akkor anyagának 90 százaléka nem módosul, 10 százaléka eltorzul (megfolyik). Tehát az anyag egyik része egyik állapotban van, a másik része meg másik állapotban. Nyilvánvalóan :) Tehát a változatlan anyagrész rugalmassága továbbra is hatással van a megfolyt anyag-réz térbeli helyzetére.
Ha kizárólag a megfolyt anyagrészt vesszük figyelembe, akkor igazad van, mert azt az anyagrész ugyanabban a pilanatban nem hidefolyhat is és rugózhat is: amíg éppen tekered a csoki csavarját, addig folyamatosan torzul a kristályszerkezete (hidegfolyik), amikor pedig abbahagyod a tekerést, akkor leáll a folyási folyamat és onnantól kezdve (összenyomott) rugóként viselkedik.
Ez a rugózás: a préselő erő hatására eltorzult kristályszerkezet megpróbál valamennyit visszanyerni az összenyomás előtti állapotából, magyarul a csokiban megszorított vezeték (rugalmasan) nekifeszül a csoki érintkező felületeinek. Ha ez a jelenség nem lenne, akkor nem létezhetnének olyan vezeték bekötési pontok, amelyek nem tartalmaznak semmi rugózó elemet.
Nem, azt nem látod, hogy az alumínium mit tesz, mert oda alumínium ötvözetek vannak írva. :D
Azt meg, hogy az alumínium folyás szempontjából az ólommal van egy csoportban, azaz hogy szobahőmérsékleten is kúszik, azt valóban ott nem látod, azt én idézem más forrásokból.
"Folyás után nincs rugózás... hisz elfolyt >> felvette a méretet, miért-mitől rugózna?"
Szóval azt állítod, hogy a csokibas jó erősen megszorított (megfolyt) alu vezetéket simán kézzel kihúzod onan? Szerintem még száz év múlva sem. Azért, mert a megfolyatott alumínulmak is van rugózása, ez a rugozás feszíti (odaszorítja) a vezetőr a csoki fémjének.
De erre is van egy házi kísérletem:
- fogj egy kb 40 centis csupasz alu vezetéket
- satuban lapítsd össze a vastagságának mondjuk 80 százalékára (hidegfolyás)
- tekerd belőle egy 10 centi hosszú rugót
- nyomd össze ezt a 100 mm-es alumínium rugót 1 %-kal (99 mm-esre), majd enged el
- mérd meg, újra a rugó hosszát, azt fogod látni, hogy újra pont 100 milliméteres
...és ezt megismételheted akár egy milliószor is, a rugó hossza nem lesz minden elengedés után egyre kisebb.
Ennek két oka van:
- egyrészt amikor egy vezetéket bekötünk a csokiba, akkor a vezeték anyagának csupán kb 10 százaléka roncsolódik/deformálódik, 90 százalék továbbra is őrzi eredti tulajdonságait (de ezt már artam)
- másrészt ez a rugalmasság TELJES keresztmetszetében/anagában hidegfolyatott alumínumnál is megvan, máskülönben porcelán törékenységű lenne minden alumínum edény (mélyhúzás = hideggfolyatás) és minden repülőgép vagy bármi, ami hidegen hengerelt/préselt alumínium lemezből készül.
Érdekesség: az anyagok szerkezetének roncsolása még növelheti is az anyagok rugalmaságát (a roncsolás irányában), pl a polisztirol hab eléggé merev anyag, de tudatos roncsolással igen durván megnő a rugalmassága. Lásd "roppantott" polisztirol hab alkalmazása a hangszigetelésben/tajcsökkentésben. Tehát nem lenél meglepve, hogy az egy irányban megrogyasztott alumínium ebben az irányban még rugalmasabb lenne, mint a rogyasztás előtt.
"Az alumínium hőtágulása kétszerese az acél,réz hőtágulásának."
Ha a csokiban összeszorított anyagok (vezetékek) "vastagsági rugalmassága" pl 1%, akkor teljesen mindegy, hogy az adott esetben az egyik anyag hőtágulása, 0,05%, a másiké meg 0,1% akar lenni,
tehát hiába kétszerese a hőtágulás, ha a rugalmasság akár tíz-hússzoros hőtágulást is kompenzálni tudna.
Egy példa:
képzeld azt, hogy kétféle anyagú gumiból készül 5-5 centis gumi kockát satuban összeszoítunk 4 centisre (tehát 1-1 centivel összenyomjuk őket). Hiába mondod azt, hogy az adott hőmérséklet változásra az egyik fajta kocka 1 millimétert szeretne hőtágulni, a másik meg 2 millimétert, a visszahűlés után egyik sem fog kiesni a satuból, mindkettő továbbra is szorulni fog benne.
Kb ugyanez van a csokiba beszorított réz és az alu esetén is:
Tud esetleg valaki segiteni abban hogy egy mennyezeti ventillatort szeretnek bekotni de a falbol ( lakotelepi lakas) jon ket vezetek mindkettoben van egy kek es egy fekete vezetekem hogy melyik a foldeles es megyik a fazis es a nulla? ket fekete a foldeles? olyan van?
"Szobahőmérséklet és 80 fok között a hőtágulás rendkívül kicsi és kétségeim vannak, hogy ezen 60 fokos tartományban az alumínium jellemzői jelentősen megváltoznának."
Az alumínium hőtágulása kétszerese az acél,réz hőtágulásának. A hőleadás sebességük is különböző. Elektromos kötés szempontjából nem jelentéktelen jellemzők.
"Milyen deformáció várható szerinted? Az alu vastagsága lecsökken 0,68 mm-re annak ellenére, hogy a két fém felület távolsága továbbra is 0,7 mm?"
Honnan tudjam,nem mértem sosem. De feltételezem.
"Rugózatlan alu kötési pontok talán 99 százaléka stabilan teszi a dolgát évtizedek óta. Ezek szerint ezek azok a szerencsések, amelyek még soha nem melegedtek fel?"
Tulajdonképpen igazad van, és látszik hogy régóta űzöd a szakmát a gyakorlatban.
Elvileg nem is velem vitatkozol, hanem azokkal, akik előírták a heti, havi, fél éves, éves karbantartási ciklusokban a kötések, ellenőrzését, utána húzását. ( Betáp félév, motorok 3 hónap, vezérlő áramkörök, kontaktorok, stb. 1 hónap, volt nálunk előírva.)
Utána húzni akkor érdemes ha érzi az ember hogy van mit, és nem akarja a kötést még jobban megtépni.
Kell ehhez szerintem némi szakmai intelligencia, és érzék is.
A kötési hibák miatti meghibásodás inkább a karbantartások többszöri elmulasztása elhanyagolása miatt okozhat problémát, és
olyankor szembe jön a valóság, és a felelősségre vonás.
"Ha az alumínium vezeték valamely okból felmelegszik, és a kötés nem rugalmas, akkor az anyag tágulása a vezeték deformációjával jár. A lehűlés után ez az alakváltozás megmarad"
Ez a "felmelegedés" maradjon az életszerű tartományban, tehát maradjon a szigetelő műanyagok megengedett max hőmérséklete (80 fok) alatt. Mert ugye egy olyan szituációban, ahol már olvadnak a sziggeteléek, már nem érdekes, hogy a csokiban szorsan van-e az alu vezeték :) Szobahőmérséklet és 80 fok között a hőtágulás rendkívül kicsi és kétségeim vannak, hogy ezen 60 fokos tartományban az alumínium jellemzői jelentősen megváltoznának.
Vegyük a példámat: az 1 mm-es alu hengert összelapítottuk 0,7 mm-re egy rugózatlan "satuban". Ezután felmelegszik valamitől, majd lehűl. Milyen deformáció várható szerinted? Az alu vastagsága lecsökken 0,68 mm-re annak ellenére, hogy a két fém felület távolsága továbbra is 0,7 mm?
Rugózatlan alu kötési pontok talán 99 százaléka stabilan teszi a dolgát évtizedek óta. Ezek szerint ezek azok a szerencsések, amelyek még soha nem melegedtek fel?
"a deformálódott anyag elveszti a lágy tulajdonságát azon a szakaszon ahol az alakváltozást szenvedte,(Pl: ellapítottuk egy csavarral) míg mellette az anyag sokkal képlékenyebb. Ezen a határon számíthatunk a vezeték törésre."
Szerintem a megszorítás pillanatában a henger keresztmetszetémek kb 90 százaléka nem deformálódik, a kristályszerkezet csak a két szélén nem torzul, tehát ez nem befolyásolja jelentősen a mechanikai tulajdonságokat.
"Fogj a satuba egy tömör vezetéket. Kezd el húzni. Érezhetően megnyúlik egy bizonyos határig,majd tovább nem nyújtható (kissé keményebb is lesz) ekkor szakad."
Fogj a satuba egy tömör alu darabot és préseld össze mondjuk 10 százalékkal. Szerintem ha szétnyitod a satut, akkor nem marad ugyaolyan vastag, hanem "visszarugózik" valamennyire (talán ez a Young-modulus). Lehet, hogy csak fél százaléknyit, de ez elég ahhoz, hogy ha a satut nem nyitod szét, hanem csak leállítod a préselést (nem szorítod tovább a csokit), akkor ez a rugóerő folyamatosan (évtizedeken keresztül) egy nekifeszíti a vezetéket az érintkező felületeknek.
És az általad említett "hőkezeléstől" ez a rugóerő valóban csökkenhet, de nulla valószínűleg soha nem lesz. Kivéve persze, ha a hőmérséklet eléri a folyáshatárt :) de ez a beszélgetés most normál, életszerű körülményekről szól.
A hőtágulás mindezt nem befolyásolja, mert a fent említett 60 fokos tartományban valószízínűleg nagyságrenddel kisebb mértékű, mint az alu visszarugózási képessége.
"A sok után húzást követően az alu saru furata annyira leszűkül, hogy már rászorul"
A rendszeres (sokszor oktalan) után húzásról már többször kifejtettem a véleményemet,nem ismétlem magam.
De az első meghúzásnál is gondok adódnak sok helyen. Mikor tanulóként kérdeztem mennyre kell meghúzni egy csavart (nyomaték kulcs hiányában), a válasz: hogy amikor úgy érzed hogy meg van húzva ráhúzol még egy kicsit.
Valamivel szakszerűbb válasz volt hogy amikor a rugós alátét éppen kezd szétnyílni semmiképpen sem húzzuk tovább.
Sok helyen látni hogy a rugós alátét teljesen szét van nyílva.Ez már semmilyen rugalmasságot nem biztosít. Legrosszabb esetben a kötés bontásakor két darabban esik ki a rugós alátét. Ez az eredménye a birka mód szakszerűtlen utánhúzósdinak. Aztán lehet okolni az alumínium kötést.
A manapság használt kúpos (tányéros) alátétek kiszorították a rugós alátéteket. Viszont ezeket sem orvérzésig húzzuk hanem a szerelvény által ajánlott nyomatékig. Manapság egy nyomaték kulcs nem luxus.
Egy kötés helyreállítása sem merülhet ki csupán abban hogy ráhúzok egy kicsit.
"... hogy bizonyos húzófeszültségre (ami egyáltalán nem nagy a szakítószilárdsághoz képest!) egyfolytában nyúlik..."
Azért az alumínium nem gyurma. Nem láttam még alátétet elnyelődni alumínium sínben,saruban az(sokszor szükségtelen) után húzás miatt. Az alu öntvény saruknál még jobb a helyzet azok nem lágyak.
Az épület villamosságban természetesen nincs jövője az alumíniumnak,de régen nem volt nagyon más alternatíva.
Nem arról van szó az alumíniumnál, hogy meghúzom, megnyúlik, elengedem, visszacsökken (rugalmas alakváltozás), vagy jobban meghúzom, úgy marad akkor is, ha elengedem (rugalmatlan alakváltozás), hanem arról, hogy bizonyos húzófeszültségre (ami egyáltalán nem nagy a szakítószilárdsághoz képest!) egyfolytában nyúlik, illetve ha nyomjuk, akkor a benne ébresztett feszültség egyfolytában csökken. Tehát állandó behatás hatására holnapután nyurgább lesz, mint holnap, és két év múlva meg még nyúlottabb lesz.
"...hogy az alumíniuim melyik jellemzője okot a ÁLLÍTÓLAG réznél gyengébb elektromos érintkezést a kötési pontokon..."
Ha az alumínium vezeték valamely okból felmelegszik, és a kötés nem rugalmas, akkor az anyag tágulása a vezeték deformációjával jár. A lehűlés után ez az alakváltozás megmarad így a kötés még inkább melegszik. A réz vezeték is hasonló kép viselkedik de az alakváltozás magasabb hőmérsékleten jelentkezik.
Természetes hogy a vezeték gyártásnál a vezető anyagát hőkezeléssel lágyítják, hiszen akkor nem lehetne hajlítani,védőcsőbe húzni.
A hidegfolyás mint jelenség azt a problémát okozza hogy a deformálódott anyag elveszti a lágy tulajdonságát azon a szakaszon ahol az alakváltozást szenvedte,(Pl: ellapítottuk egy csavarral) míg mellette az anyag sokkal képlékenyebb. Ezen a határon számíthatunk a vezeték törésre.
Fogj a satuba egy tömör vezetéket. Kezd el húzni. Érezhetően megnyúlik egy bizonyos határig,majd tovább nem nyújtható (kissé keményebb is lesz) ekkor szakad.
Megfelelő méretezéssel,szakszerű szereléssel az alumínium sem rosszabb a réznél. Új szerelésnél minimum 16mm2 lehet az alu vezető keresztmetszete.
Évtizedekkel ezelőtt az alumínium dominált mint vezető, sokat szereltünk lakásban,iparban. Szerettük is meg nem is.
Értem, de a kérdés az volt, hogy mekkora feszültségnél ráz, és én csak arra akartam rávilágítani, hogy volt, mikor nem lehetett ezt a kérdést megválaszolni, és mégis rázott, és a kütyü mutatta csak meg, hogy nem képzelődnek.
Ez, gondolom, a régebben tárgyalt régi épület, ahol nincs a fürdőszobában helyi EPH. Pedig ide az kéne, még akkor is, ha régen nem így hívták volna, hanem a védővezető ismételt összekötésének, vagy mi. 10 A egy hosszú vezetéken valóban észrevehető feszültségesést okoz. Lehet, hogy a régi idők szabványaiban is volt ilyenről szó, így helyből fejből nem emlékszem rá, csak a függőleges követelményre. Hát ja, van az elméleti alapeset, és van a valóság. :)
Én három olyan esettel találkoztam, mikor rázásról panaszkodtak, vittem egy békebeli analóg elektronikus műszert (Goertz) is meg egy digitálist is, mindhárom helyre, ezekkel nem tudtam indikálni semmit.Viszont már az elsőnél kíváncsiságból odadugtam fázisceruzát is, meg egy fázisceruzaként használatos lcd kijelzős szerkezményt is, és az utóbbi mutatott valamennyit, tán 24 V-ot. Aminek alighanem semmi köze a 24 V-hoz, mert fázisceruza funkcióban használtam, de az tény, hogy fázisceruzaként használva végig minden értéket "kigyújt". Miközben én ugyan bele nem nyúltam a vízbe, szóval az ottlakók mondták, hogy most is ráz. :D Ezzel a golyóstoll helyett valakitől ajándékba kapott filléres cuccal tudtam aztán kiszűrni, hogy milyen változástól szűnik meg.
Sokan megfeledkeznek az áram belépési-kilépési pontok érintkezési jóságáról (az érintkezési pont átmeneti ellenállásáról). Mert rohadtul nem mindegy, hogy a megrázó vezeték a bőrödhöz ér hozzá egy négyzetmilliméteren, vagy pl egy fém óraszíjhoz / gyűrűhöz / nyaklánchoz, ami a bőröddel nagy felületen érintkezve garantálja a megrázó élményt ;)
"a meghúzás után magára hagyva mi történik majd ?! ... Az alu szép lassan tovább lapul "magától" és idővel "kifolyik" a csavar alól"
Na szerintem ez az egyik tévhit, amit valami marha kitalált egyszer és azóta szájról szákra terjed a gondolkodásból felmentett emberek között :)
Mert ha ez igaz lenne, akkor az elmúlt marhasok év alatt létesített (nem rugós) alu elkektromos kötések túlnyomó része mára szétégett volna (nulla érintkezési erő -> szikrázás). Holott a valóságban ezen évtizedes alu elektromos kötések 99 százaléka a mai napig hibátlanul teszi a dolgát.
Házi feladat:
- képzelj el egy olyan vezeték bekötési pontot (pl csokit), ami nem tartalmaz semmi rugós elemet és két párhuzamos tükörsima rozsdamentes acél lemezből áll
- a két lemez közé bedugjuk egy 20 centi hosszú, 1 mm átmérőjű alu vezeték végét
- a csoki csavarját jó erősen meghúzzuk, eközben a két lemez 0,7 mm-re megközelíti egmást (az alu henger ennyire ellapul)
- képzeljük azt, hogy ez a csoki függőlegesen áll, és a 20 centi alu vezeték lefelé lóg ki belőle
Namármost :
- ha neked van igazad, akkor az alu tovább fog lapulni (hidegfolyni) egészen addig, amíg NULLA nem lesz a csoki szorítóereje, ezért egyszer csak a 20 centis vezetékdarab magától kiesik a csokiból
- szerintem viszont szorosan benn marad a vezeték, annyira, hogy kézzel talán még évek múlva sem tudod kihúzni onnan. Mert az alumíniumnak is van egy picike rugalmassága (valószínűleg ez a "Young-modulus" érték) és az összealapítás után továbbra is folyamatosan nekifeszül a két felületnek.
Adott egy régi villamos hálózat, PEN jön az elosztóig a főelosztótól, ismeretlen kábelen, elég hosszan (mondjuk 100 méter, ami látszik, az valami alu anyagú, legalább 50mm2 földkábel, de ki tudja, mi még), ott szét van választva, de ott már feltehetően nincs földelőszonda. Abban a kapcsolószekrényben legalábbis.
Innen megy a vezeték a villanybojlerhez, a PE is rendben van, terhelve mértem, a hurokellenállás kb. 2 % (terhelés/mérés alapján, nem célműszerrel).
Amikor a bojler bekapcsol, a nullán is megemelkedik a feszültség, meg értelemszerűen a PE vezetőn is, mert a táblában össze vannak kötve. A PE rajta van a bojler testén.
A vízvezeték vegyes kialakítású, de alapból horganyzott vascső.
Mértem egy potenciálkülönbséget a vízcsap és a zuhanytálca között, utóbbiba mosószert öntöttem, vizet, majd egy kb A3 as méretű alulemezt.
0.950 V pontenciálkülönbség volt.
Tapasztalatotok szerint mekkora az a feszültség, ami már kicsit is ráz? (tudom, egyéni, de úgy kb)
Tehát ha tiszta erőből meghúzom a csoki csavarját, majd kiveszem és megnézem a réz vezetéket akkor az nem kissé ellapult lesz? Ne komojtalankoggyá már. A legtöbb fém és ötvözet többé-kevésbé hidegfolyó szobahőmérsékleten. Ha egy réz vezeték-érre ráütök egy kalapáccsal az ellapul és lapos is marad.
"Ahol össze lehet a kettőt hasonlítani, 40-45 C fok környékén, ott a réz pont kétszer akkora feszültségtől produkálja ugyanazt a százalékos alakváltozást"
De a villanyszerelő mindkét fajta vezeték esetén ugyanakkora erővel húzza meg a bekötési pont csavarját. Egyébként ez a "45 fok esetén pont kétszer" információ honnan származik?
De most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az alumíniuim melyik jellemzője okot a ÁLLÍTÓLAG réznél gyengébb elektromos érintkezést a kötési pontokon.
Mert a két anyag VALAMENNYIRE eltérő hidegfolyási tulajdonságai miatt szerintem még nem lesz az egyik kötés ezer évig stabil, a másik meg ÁLLÍTÓLAG folyamatosan romló átmeneti ellenállású.
Jó, hogy nem az egész internetet javaslod elolvasásra :) hiszen valószanűleg valahol ott van a válasz a kérdésre, csak ne kérdezzem, hogy melyik mondat az ;)
"Hurokellenállás méréssel ez egy tökéletes kötés."
Talán azért melegedett ez a kötés, mert a wagóba bedugás előtt nem lett az oxidréteg leszedve az alu vezetékről. Van néhány hasonló alu+wago kötésem (az egyikről a család sokwattos mosógépe üzemel) sok éve nulla problémával.
Modern mérővel, nem? Mert a régi, amelyik a gomb nyomása alatt állandó 10 A-es terhelést akasztott rá, amellett az ilyen azért jelentkezni szokott. Az Univerzáltól kezdve, amelyik egy tirisztoros terhelésimpulzust adott, onnan kezdve lehetett ezt elnézni. Tapasztalatom szerint.
A testzárlatos szivattyút - a földelés lététől, milyenségétől FÜGGETLENÜL!!! - a VÉDŐVEZETŐ léte miatt leKELL kapcsolnia >> ezért van kiépítve - annak a kismegszakítónak/biztósítónak amiről táplálva van
Ennek az alapvető feltétele, hogy - TN-S rendszer legyen (3 illetve 5 vezetékes bekötés) - a védővezető legyen FOLYTONOS, hibátlan bekötésű - a kismegszakító legyen megfelelően kiválasztva
-----
A földelés/földelőszonda az más célra van a TN-S világban....
A vassal ötvözött vezetékeket meg hasonlókat kihagyva .Mivel az csak a telefon meg a jelzéstechnikában szokásos.
Mivel;
A réz a legelterjedtebb villamos vezető. Az alumíniumnál kisebb az elektromos ellenállása és hőtágulása, ezért kedveltebb a felhasználása az ilyen kábeleknek a kivitelezők körében. A kábelipari célokra alkalmas réz alapanyagát anódréz elektrolízisével állítják elő, majd az így nyert katódrezet redukáló atmoszférában újra megolvasztják és dróttuskóvá öntik. Ez lényegében egy 8mm átmérőjű rézhuzal melynek a tisztasága minimálisan 99,9% kell hogy legyen. A gyártás során legalább 16 féle különböző szennyező anyag kerülhet a rézbe, melyek a réz elektromos vezető képességét ronthatják. Ezek közül leginkább a P, Fe, Co, Si jelenléte rontja a réz vezetoképességét.
Az alumínium előállítása bauxitból kilúgozott timföld elektrolízisével történik. A fémolvadékot ezután egalizálják (egyenlősítik), finomítják, majd további megmunkálásra alkalmas tömbökbe öntik. A tömbökből többnyire öntve hengerelt módszerrel úgynevezett 'properzi'-féle alaphuzalt készítenek a kábelipar számára mely hasonlóan a réz alaphuzalhoz 8 mm átmérőjű de esetenként lehet 10 vagy 15mm átmérőjű is. Az alumínium tisztasága minimálisan 99,45% kell hogy legyen. Az alapanyag gyártása során legalább 11 féle szennyezővel kell számolni, melyek közül a Mg és a V jelenléte növeli a legerősebben az alumínium ellenállását.
Szép az a "réz", meg "alumínium", csak azt ne felejtsd el, hogy nem rézről (Cu) meg alumíniumról (Al), hanem a huzalnak alkalmas ötvözetekről van szó. És nagyon nem mindegy, hogy mivel, hogyan van ötvözve az egyik vagy a másik - sem mechanikai, sem villamos tulajdonság tekintetében.
Létezik a hidegfolyási hajlamnak valamilyen mértékegysége?
Miért ne lenne? Adott hőmérsékleten mekkora az alakváltozás a feszültség függvényében.
A réz hány százalékkal kevésbé hidegfolyó az alumíniumhoz képest?
A baj az, hogy a réz nem hidegfolyó. Az csak langyosfolyó. Azaz, az alumínium szobahőmérsékleten is hidegfolyó, a réz meg annyira nem. Ahol össze lehet a kettőt hasonlítani, 40-45 C fok környékén, ott a réz pont kétszer akkora feszültségtől produkálja ugyanazt a százalékos alakváltozást.
"Villanyszerelőknek, gondolom tanítottak anyag és gyártás ismeretet, hideg folytatással készülő termékeket."
Oly annyira tanították hogy a huzal is készülhet extrudálással. Egy előtartályból (por vagy granulátum) átpréselik egy nyíláson ami után egy folyamatos anyagként távozik. Ezután tovább húzzák méretre és lágyítják ha szükséges.
Ez a kifejezés kissé parasztvakítás-szagú... ;) Létezik a hidegfolyási hajlamnak valamilyen mértékegysége? A réz hány százalékkal kevésbé hidegfolyó az alumíniumhoz képest?
Íme néhány anyag Young-modulusa (ez viszont valóságban is létető kifejezés, a "hidegfolyási hajlam" kifejezéssel ellentétben):
- gumi: 0.01–0.1 GPa
- alumínium: 68 GPa
- réz: 110 GPa
- gyémánt: 1050 – 1210 Gpa
Tehát ha a "hidegfolyási hajlamot" a Young modulus határozza meg, akkor a réz hidegfolyásilag sokkal rosszabb, mint az alumínium.
Ha fémnek valami más jellemzője számít, akkor melyik? Mert "különböző anyagok hidegfolyási hajlama" lista szerintem nem létezik :)
Tudna valaki egy szakmai cikket hogy mégis miért ítélték el a szerelőt?
Tippem szerint mert nem jött rá hogyha szar a szivattyú vagy szar a kábel attól még nem kéne ráznia semminek sem odabent. A földelés volt szar vagy hiányos, a testzárlatos szivattyú csak hab a tortán.
Tehát a szerelő rossz tippet adott a fiúnak. A szolgáltató is tud köcsögösködni mindenen, de nem, soha meg se nézik, le se mérik hogy ténylegesen legalább van-e földelés. Új bekötés után is be se dugnak semmit hogy oké-e.. se teszt semmi, csússzon a pénz a havernak, ha jó munkát végzett ha nem, azt már nem nézzük.
A videót érdemes megnézni ahogy a szakértő nyilatkozik. "Nem tudott továbbmenni az áram mert nem volt földelt a fürdőkád így megölte a kislányt."
Inkább pont azért halt meg mert rajta keresztül, esetleg a kádon keresztül volt elég földpotenciál a halálhoz ami a kislányon haladt át.
Ha nagyon nem lett volna az a kád földelve, vagy műanyag, túléli, legalábbis addig amíg ki nem lép mondjuk a radiátorba kapaszkodva..
"Megnyitotta a csapot, a nyomás a szivattyút beindítja"
Komolyan, így beszél egy igazságügyi műszaki szakértő a bíróságon?? Helyesen: kinyitotta a csapot a kislány, a vízhálózatban erre csökkenni kezdett a víznyomás, melyet a nyomáskapcsoló érzékelt és a két pólusú érintkezővel rákapcsolta a fázist és a nullát a szivattyúra.
Valami ilyesmit kellett volna mondania.
A szivattyú volt egyáltalán a testzárlatos? A testzárlat fennállt-e mikor kiment a szerelő? Mert lehet hogy már akkor is zárlatos volt, csak a fiú fordítva kötötte vissza így nem a nulla zárt a testre hanem a fázis. Vagy a fiú rosszul kötötte be, a földre is fázist kötött.
Ha szivattyú testzárlatos volt mekkora volt a szivárgó áram? Nem mindig direktbe megy ki a fázis, beázás vagy a tekercsen keresztül kissebb fesz is kimehet a testre.
Ha csak a szivattyú lett volna a rossz részleges testzárlattal akkor is meghalt volna a kislány? Hisz a részleges testzárlatból sokat elvezethet akár a kút is..
Illetve a zsír új szivattyút miért vette le a fiú? Ígyis-úgyis ráz, akkor már maradjon az új ha megvettem nem?! Nem tán azmiatt jobban rázott minden és az volt az indíték hogy visszatette a régit?! Az új szivattyú biztos nem volt testzárlatos, de miért rázhatott jobban? Nagyobb volt a teljesítménye és egy esetleges nullaszakadás miatt jobban rázott a földelt cuccok teste is?
Vagy csak az újnak már műanyag volt a rotorháza, vízcsatlakozása így a földelés nélküli hálózatuk a kutat mint egy földpotenciált is elvesztett így rázhatott jobban minden az új szivattyútól?
A kaszás már ott járkált a házban régóta, a belelógott zuhanycső egyenpotenciálra hozta a kádat (a fázissal..) így egy rossz mozdulat ( feltekert vagy fogott zuhanycső) mikor pont járt a szakaszos üzemű szivattyú pont elvitt valakit. Ez is egy opció.
Engem a nyilatkozat fogott meg, mintha halvány lila fingja nem lenne a dolgokhoz a szerelő/szakértőnek. Nem kerek még a történet nekem.
Illetve a szolgáltató miért nem ül a vádlottak padján?!
Nem tudom mennyire részletesen vizsgálták a dolgokat de így azt látom hogy egy rafinált baleset igencsak megfogná őket...
Pl meghalok a kádamban egy kontaktos nulla miatt, vagy a szomszéd éppen beleejtette az éjjelilámpát a wc-be. Kiér a halottkém, minden, mindenhol rendben, mérésre, szemrevételezésre is. Biztos csak infarktus...
Más: ha 30mA-es FI relével védett házban hajszárító esik a fürdővizembe hány %-os eséllyel élem túl?
Az alumínium nem a hőtágulás miatt lazul elsősorban, hanem a megfolyás miatt! A rugós kötőelem ezt követi. Persze még ott van az anyag is, az sem mindegy, miből van.
Az alumíniuim és a réz rugalmassága / megfolyási tulajdonságai között szerintem nincs annyira jelentős, eltérés, hogy alu esetén emiatt lenne fontosabb a rugós kötőelem.
"Az alumíniumnál az állandó rugóerő kellene, mondja a szakma."
Az alumíniuim és a réz rugalmassága / megfolyási tulajdonságai között szerintem nincs annyira jelentős, eltérés, hogy alu esetén emiatt lenne fontosabb a rugós kötőelem.
A rugózás inkább a hülyeségvédelem miatt lehet fontos: ha nem rugós a kötési pont, akkor hanyag szerelés esetén az érintkező felületek egy része úgy is eltávolodhat egymástól, hogy az érintkezés nem szakad meg, tehát hiba nem jelentkezik. A levegőre került alumínium felület ekkor oxidálódik, további/későbbi érintkezésre alkalmatlanná válik. Amikor újra elmozdul a kötés, akkor előfordulhat, hogy az eddig érintkező felület távolodik el és az oxidálódott alumínium felület kezd újra érintkezni, ami a kötés szempontjából nem sok jót ígér :)
Ha az alu vezeték kötését profi csinálta lelkismertesen, akkor akár egy egyszerű sodrott kötés is teljesen megbízható lehet száz évig.
A két csavaros kapocsnál szerintem azért nincs probléma, mert egyrészt a két csavar nagyobb felület, másrészt ezek nem melegednek ,mivel nagyobb tömegűek, és ezért nincs a hőtágulás miatti lazulás.
Az alumíniumnál az állandó rugóerő kellene, mondja a szakma. Az érdekes az, hogy ez a mittudoménmilyen sorkapocs, ami négy csavaros egy lyukra, annál nincs rugóerő. És persze a fogyasztásmérőknél sem volt, csak két csavar, és ahhoz képest, hogy mennyi van felszerelve, elég kevés ég le a sorkapcson (bár talán mérőnél az a leggyakoribb hibaok).
"Ma minden csapból az folyik, hogy energiatudatosan kell élni"
Energiatakarékosság: olyan változtatás, amit megelőz a várható nyereség megsaccolása.
Sajnos az emberek nagy (túlnyomó?) része annyira buta, hogy úgy változtat, hogy előtte eszébe sem jut a változtatás várható hasznát kiszámolni. Ezekből a buta balekokból él igen jól egy rakás energetikai csaló :)
"munkáltatói oldalról az állna a háttérben, hogy a munkavállaló mindig azonnali használatra kész irodai eszközök mellé tudjon leülni"
Olykor leírok itt olyan gondolatmeneteket, amelyek bizonyos IQ felett bárki számára számára azonnal teljesen egyértelműek és logikusak, egyedül csak a cégek vezetése nem képees felfogni :)
60- as években épült panel lakás felújítása közben olyan kötő elemmel találkoztam, ami egy középen menetes négyzetes lemez, négy felhajtott füles ellen darabbal volt megoldva.
A fülek alá lehetett négy irányból a vezeték végeket bedugni, és rögzíteni.
A szigetelés a régi vászon szigszalag bumszli volt.
...mindig is kötőelem volt előírva villamos kötésekhez, állítólag már a múlt század tízes éveiben megjelent első villamos biztonsági szabályzatban is. Én csak a második kiadást birtoklom, 29-ből. :D
Én, mikor kisközépvezetőt játszottam rövid ideig, és először szembesültem azzal, hogy a munkatársak nem kapcsolják ki a gépeket éjjelre (se), a vállalati biztonságtechnikát kérdeztem meg, jó ez így? Mondták, hogy igen, ezek manapság ezt bírják. Akkor nekem is... És tényleg bírták, mert ha jól vagyok értesülve, csak egy kezdett el füstölni, de az munkaidőben. :D
Máshol meg a zöld mindenféle okokból főleg ki kellett kapcsolni, mert azért meglátszik a villanyszámlán is. Máshol meg asztali vasakat a frissítések miatt bekapcsolva kellett hagyni, de ez megint egy külön hosszú történet.
Az elektroncsöves cuccoknál valamennyire jogos volt a maradjon inkább bekapcsolt állapotban: egyrészt az üzemi hőfokról lehűlni/visszamelegedni nem jó a berendezésnek, illetve a csövek fűtése sem szereti a ki/be kapcsolgatást (ahogy egy hagyományos izzó sem).
Szerintem ez a hit annak az igazságnak (vagy tévhitnek) a félreértéséből származik, hogy a ki- és bekapcsolás az nagyobb igénybevétel, mint egy fél napi folyamatos üzem. Bár én nem tudom, ez igaz-e, de ilyenek mindig voltak a felszínen, például csöves tévékre mondták 1965 körül, hogy fél órára nem szabad kikapcsolni.
Ezek az "infók" vagy ahogy Te mondod "gyöngyszemek" nem az internetről származnak. Nem vagyok jelen a közösségi platformokon sem.
Korábbi saját munkahelyeken is előfordult, hogy ez volt az általános koncepció az irodai infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatban. pedig én mindig csak nagyvállalati vagy a KKV szektorban dolgoztam. Illetve családtagok és ismerősök munkahelyein is előfordul, hogy hasonló elvek mentén üzemeltetik az irodai eszközeiket. Ezek között már nem csak KKV-s munkahelyek, hanem önkormányzati működtetésű egy egyéb közférát érintő munkahelyek is voltak/vannak.
Egyébként nem hiszem, hogy munkáltatói oldalról az állna a háttérben, hogy a munkavállaló mindig azonnali használatra kész irodai eszközök mellé tudjon leülni.
Én egy viszonylag nagy, öt fős családban élek, ahol mára már mindenki nagykorú.
Tartsatok szarrágónak, fillérba..ónak, ... bárminek, de szerintem abszurd, hogy valaki a hűtő nyitott ajtaja előtt állva kezdjen el azon meditálni, hogy mit egyen. Akár 1-2-3 percig.
Mert ugye, ha szendvicset szeretne enni, akkor meg kell nézni minden csomagolást, minden kis tárolódobozkát, aztán ezeket visszacsomagolni, visszazárni... aztán sajt félét választani, meg valami zöldségfélét is, na meg margarint vagy vajat, esetleg majonézt, mustárt vagy ketchupot, ... hogy aztán végül mégis úgy döntsön, hogy inkább valami főttet, készételt enne, ... vagy inkább csak inna valamit. És akkor elkezdődik a hűtőben lévő edények átnézése, ... s mire kiderül, hogy éppen mi is jönne be ... már el is telt egy csomó idő.
(Én ha szendvicsfélét kívánok, akkor 5-15 másodperc alatt kiveszek mindent, ami számításba jöhet. A hűtő mellett van a pult. Aztán miután összeállítottam a befalni valót, egy ajtónyitással megint max 5-10 másodperc alatt visszapakolok mindent. Így nagyon nem is melegszenek fel a kivett ételek. S csak ezután kezdek el enni.)
Ma minden csapból az folyik, hogy energiatudatosan kell élni, a hiteles szakemberek és az önjelölt energia guruk csak úgy osszák az észt. Szigeteljünk, modernizáljuk a fűtési rendszert, cseréljünk ablakokat, legyen modernebb ledes világításunk, klimatizáljunk, szereltessünk be hővisszanyerő szellőzést, vásároljunk modernebb elektromos berendezéseket,.... de arra is érzékenyíteni kellene a jó népet, hogy a hatékony és logikus beruházások mellett, a meglévő eszközeink hatékonyabb használatával, figyelmesebb/tudatosabb életmóddal is lehet energiát -és költségeket- csökkenteni. Ami a pénztárcánknak és a körülöttünk lévő természetnek is jót tesz.
Szóval lehet engem minősítgetni, meg lehet élcelődni azon, hogy szar lehet velem egy családban élni ... én ha egy évben a figyelmesebb életmóddal meg tudok spórolni egy jó cipőre valót, akkor inkább ezt az utat választom. Így én is jól járok, s nincs lelkiismeret furdalásom sem az miatt, hogy pazarlóan élek.
Mindez nem jelenti azt, hogy hülyének gondolnám azokat akik nem így gondolkodnak, és számukra a kényelem inkább megér annyi kis plusz költséget (és pazarlást).
Köbözhetünk meg fasisztázhatunk, a hosszú távú tapasztalatom nekem is az, hogy ha a négy fős, önállóan megéhező tagokból álló családból három fő elmegy nyaralni egy hétre, pár nap múlva a hűtőben sokkal normálisabbak kezdenek lenni a viszonyok, hőmérsékletet és a réginél, ami nem önkarbantartó volt, jegesedést tekintve is.
"az a lehet a legfőbb probléma, hogy az új ajtógumik ellenére nem zárul tökéletesen az ajtó"
Fagyasztó esetén nagyon fontos a LÉGMENTES zárás. Máskülönben
- a szobalevegő párája folyamatosan beáramlik a lyukon,
- ahol lehűl, vízzé/jéggé kicsapódik, ezáltal lecsökken a páranyomás a fagyasztó légterében,
- a lecsökkent páranyomás újabb párát szív be a lyukon
- innentől lásd újra az első pontot :)
A tömítésnél én a sarkokat is megnézném, ahol 90 fokban találkozik (és nem illeszkedik) a két tömítő csík. Szerintem vegyél valamilyen szilikoon tömítő anyagot és egy nagyítót, és úgy tömítsd le azt az ajtót.
Ha az utólag beszerzet tömítő csík nem garantáltan magas szilikon tartalmú, hanem akciós kínai termék, akkor lehet, hogy annyira merev lesz a hidegőtl, hogy kár foglalkozni vele.
"amikor a családtagok nyitott ajtó előtt gondolkodnak azon, hogy mit vegyenek ki a hűtőből vagy a fagyasztóból."
Egy köbméter szobalevegőben átlagosan 8 gramm víz lebeg pára formájában, tehát fagyasztónyi mennyiségű levegőből talán 1-2 köbcenti extra jég tud keletkezni.
"egy számítógépet és monitor kevesebbet fogyaszt, ha 24 órában folyamatosan bekapcsolt állapotban van, mintha napközben a használatától függően néhány alkalommal ki-/bekapcsolnánk, azaz teljesen áramtalanítanánk."
Ezen baromság részletes technikai indoklását attól kérd, aki ezt a baromságot megfogalmazta :)
Érdekelne, hogy hol találhatók ilyen gyöngyszemek, mert szeretek jókat röhögni. Csak nehogy a Faszbúkot mondd (az emberi sötétség fellegvárát), mert annak a közelébe se megyek.
"ezek az irodai eszközök gazdaságosabban működtethetők"
A rendszeresen használt munkahelyi eszközök úgy működtethetők gazdaságosan, ha abban a pillanatban rendelkezésre állnak, amikor a dolgozó használni kívánja őket. Tehát alapesetben: a napi első használatkor bekapcsolja és a munkaidő végén kikapcsolja.
Ha
- egy alkalmazott egy másodperce 1 forintba kerül a munkaddójának
- és a munkaadó úgy értelmezi a takarékoskodást, hogy az alkalmazott évente 20.000 forintnyi időt töltsön különböző dolgok ki-be kapcsolgatásával, hogy ezzel a munkaadó megtakaríthasson 500 Ft villamos energiát.
"a családtagok nyitott ajtó előtt gondolkodnak azon, hogy mit vegyenek ki a hűtőből vagy a fagyasztóból."
99,99999999% hogy ez az oka. A maradékot a helyiség magas páratartalma adja hozzá ami azonnal lecsapódik a kinyitott ajtó miatti azonnali légcserétől, és ha ez a konyha gáztűzhellyel, kézi mosogaással, akkor nem is kell csodálkozni.
Klímás helyeken a hűtőjegesedés is emiatt kisebb. Az ajtószigetelésed ia lehet szar, de ezt könnyen körbeellenőrizheted egy kis darab papírlap rácsukásával minden oldalon. Ha nem jön ki könnyen akkor zár a gumi mágnese, ha kijön-kiesik akkor baj van.
Minden fagyasztóba helyezett étel mentes a felületi nedvességtől. Csak csomagolt élelmiszert szoktunk a fagyasztóba tenni, annál a kevés alkalomnál is, amikor éppen időszakosan bekapcsoljuk.
A bolti mirelit termékeket száraz ruhával letöröljük, mielőtt betesszük. A nyers hús termékeket főzésre előkészítetten tesszük be vagy megfelelő műanyag dobozban vagy fóliába csomagolva. Ezeknek is szárazra törölve a külső felületét.
A jégkockát sem nyitott tálkában készítjük, hanem egy spec. műanyag tasakban. Ennek is letöröljük a külső felületét. De nem is tudom, talán 4 éve készítettünk utoljára jégkockát. Maga a fagyasztó is talán 2 nyárral ezelőtt volt utoljára bekapcsolva.
Szerintem az a lehet a legfőbb probléma, hogy az új ajtógumik ellenére nem zárul tökéletesen az ajtó. Illetve szerintem az sem kifejezetten jó, amikor a családtagok nyitott ajtó előtt gondolkodnak azon, hogy mit vegyenek ki a hűtőből vagy a fagyasztóból.
Engem -a különböző emberi hozzáállástól, igényszinttől, ... vezérelt okoktól független- érdekelnea pusztán fizikai tényeken alapuló szakmai véleményetek.
Mint írtam, nem vagyok elektromos szakember. Azonban műszakiként nem tudok mit kezdeni azzal az érvvel, hogy "egy számítógépet és monitor kevesebbet fogyaszt, ha 24 órában folyamatosan bekapcsolt állapotban van, mintha napközben a használatától függően néhány alkalommal ki-/bekapcsolnánk, azaz teljesen áramtalanítanánk."
Dolgoztam már ilyen felfogást osztó munkahelyen is, és olyan helyen is, ahol a hozzám közelebb álló megközelítés volt a jellemző.
Valóban igaz az állítás, hogy ezek az irodai eszközök gazdaságosabban működtethetők, ha folyamatosan 24 órában bekapcsolt állapotban vannak és nincsenek legalább a munkaidő végén kikapcsolva és legalább 10-12 órára áramtalan állapotba helyezve?
Tekintsünk el attól a helyzettől, amikor a dolgozó azért hagyja bekapcsolva a munkahelyi eszközeit, mert távoli asztal kapcsolattal otthonról is szeretné vagy muszáj elérnie.
"csak kissé "nyers" volt a megfogalmazás. Amolyan "Elek"-es"
Aki ennél egy ezred milliméterrel kevésbé bunkó, azt azonnal ellepik a baleknak-nézők, az ingyen-munkáért ravaszkodók levelei. Udvariaskodjon az, aki nem akar elutasítani MINDEN, az internet felől érkező megbízást. Akit csak a szövegem szakmai része érdekel, az megtalálja így is, aki pedig tánc- és illemtan tanárnak képzeli magát, az nyugodtan sértődjön meg vagy kössön belém :) a nyers modor itt önvédelem.
"a fagyasztó rész a kicserélt ajtótömítések és a ritka ajtónyitogatás mellett is viszonylag hamar lejegesedik."
A fagyasztó jegesedés oka olykor nem a bejutó lakáslevegő, sokszor a hűtószekrény gazdája teszi be a vizet a fagyasztóba, amiből a jégréteg kialakul. BÁRMI nedves (tehát párolgó) felületből villámgyorsan a fagyaztó falán megjelenő jégréteg lesz.
Tipikius hibák:
- lefedetlen /becsomagolatlan étel (pl kaja nyitott edényben)
- jégkocka készítés nyílt vízfelülettel (még a jég felülete is párolog!!! -> szublimácó)
Szerintem próbáld ki ezt:
- minden étel légmentesen zárva (pl zacskózva) és a csomagolás külső felülete szárazra törölve
- jégkocka gyártás nem nyitott vízfelülettel, hanem zárt (légmentesen fedett vagy akár feltöltő-zacskós) rendszerben.
"ha nincs a telefon, tablet, stb. a töltőre dugva, akkor húzzuk ki a konnektorból, és a TV-tis kapcsoljuk ki teljesen, ha nem nézzük, és a laptopnak sem kifejezetten jó, ha reggel bekapcsoljuk és csak este ki, akkor is, amikor csak óránként, kétóránként ülünk le mellé."
Nem vagyunk egyformák.
- van akit halálosan idegesít, ha drága pézé megvett egy készüléket és az nem áll azonnal a rendelkezésére a nap bármely pillanatában
- és van, akit az idegesít, hogy havonta további 1200 forintot meg lehetne spórolni a villanyszámlán, ha használat után mindent azonnal kikapcsolunk és teljesen áramtalanítunk.
Ez a két embercsoport soha nem fogja megérteni egymást,
ami nem baj addig, amíg nem kezdik kölcsönösen hülyézni egymást :)
"Azt is kiszámoltad, hogy mennyi idő alatt hozza be a jobb fogyasztással az árát az új hűtő?"
Nem, itt még nem tartok. Május 31 óta mérem a hűtő fogyasztását.
Én egy 27 éves kétkompresszoros kombinált hűtőgépet használok. Pontosabban csak a hűtő részét, mert a fagyasztó rész a kicserélt ajtótömítések és a ritka ajtónyitogatás mellett is viszonylag hamar lejegesedik. A fagyasztó évek óta használaton kívül van, csak nagyon ritkán (két-három évente egyszer) kapcsoljuk be néhány hétre.A környékünkön szinte minden irányban vannak boltok, ahol lehet mirelitet venni, és csilingelős bót is hetente kétszer jön. Ezért felesleges fagyasztót használni. (De az asszonykám ezt is másként gondolja.)
A hűtő része 170 literes. Ezért első körben elkezdtem nézegetni hasonló űrtartalmú (csak hűtő) berendezések energetikai besorolását és a hozzá tartozó éves fogyasztást. Ezekből az adatokból az egy napra visszaszámolt értékekkel hasonlítgatom az én -percre pontos- napi méréseimet... Egy excel táblában szórakozok az adatokkal. :)
A főmérő meg vélhetően tévedés nélkül pontosan azt a fogyasztást méri, amit a szolgáltató is figyelembe vesz majd a számlájában.
De egyébként igazad van! Ha nem lenne az a lehetőségem, ami, és fontos lenne, hogy megmérjem egy két berendezés -hibahatáron belüli- fogyasztását, akkor biztosan beinvesztálnék egy olyan konnektoros kütyübe.
"TV/hifi/számítógép/mobiltöltő/stb, sokan azt hiszik, hogy amikor nincs használva, akkor nem fogyasztanak semmit."
Hiába mondom évek óta az asszonykámnak, hogy ha nincs a telefon, tablet, stb. a töltőre dugva, akkor húzzuk ki a konnektorból, és a TV-tis kapcsoljuk ki teljesen, ha nem nézzük, és a laptopnak sem kifejezetten jó, ha reggel bekapcsoljuk és csak este ki, akkor is, amikor csak óránként, kétóránként ülünk le mellé.
Nehéz azzal szemben érvelni, hogy "a munkahelyen a vezetőség szerint azért nem kell kikapcsolni sosem a számítógépeket, monitorokat, mert az ártana nekik és a gyakori ki-/bekapcsolás miatt amúgy is többet fogyasztanának, mint ha csak folyamatosan bekapcsolva vannak 24 órában."
Én meg úgy vagyok vele, hogy valami csak akkor fogyasszon, ha szükségem van rá.
Mint korábban is írtam: "Több hete rögzítem a mért értékeket".
Garantáltan nincs más elektromos fogyasztó a mérő mögött, mert az általunk lakott résztől minden közmű tekintetében teljesen független lakórészben üzemel a hűtőgép. Legalábbis elektromosan egy ottani konnektorba van bedugva. Fizikálisan meg maradt a régi helyén. :)
Hogy hibamentes legyen a mérés, az adott lakrészben lévő lámpatestekből is kicsavartam előzetesen az izzókat. Így ha a családból valakinek véletlenül betévedne a használaton kívüli lakrészbe, az sem fordulhat elő, hogy a felkapcsolt (vagy úgy felejtett világítás) fogyasztása torzíthatja a mért adatokat.
Tény, hogy nem vagyok villanyász, de azért gépészként sem okoz nehézséget annak felismerése, hogy nem csak a szembe ötlő fogyasztók lehetnek bekapcsolva. :)
Ami a konnektorba dugható fogyasztásmérőket illeti. Ez a lehetőség is felmerült, de mivel sem az ezen a fórumon, sem a máshol olvasottak nem győztek meg arról, hogy tökéletes lenne számomra (Itt is ellentmondó véleményeket olvastam ezekről a kütyükről és a pontosságukról.)... és adott a leválasztott lakrész mérésének lehetősége, így arra esett a választás.
"Mármint hogy csak szakember tud mindent kihúzni a konnektorokból? Hm."
Ahol egy laikus azt mondja, hogy "kihúztam mindent a konnektorból", ott egy szakember még tud mutatni egy rakás működő fogyasztót :) Pl nagyon szomorú szakmailag, ha konnektoros a riasztód/kamerád. De pl a konnektoros ajtócsengő, villanybojler se gyakori jelenség. Plusz az antenna erősítő a padláson, az összes TV/hifi/számítógép/mobiltöltő/stb, sokan azt hiszik, hogy amikor nincs használva, akkor nem fogyasztanak semmit.
Nem, hanem arra gondol, hogy a kísérlet után két héttel jut eszébe a kísérletezőnek, hogy mik maradtak fogyasztóként, amiknek a kihúzásáról, lekapcsolásáról, levágásáról elfeledkezett.
Azt is kiszámoltad, hogy mennyi idő alatt hozza be a jobb fogyasztással az árát az új hűtő? Persze ha már van valami kehe a réginek, netán takarítani kellene :), akkor más a leányzó fekvése.
Köszönöm a részletes ismertetést és a hozzáfűzött magyarázatokat.
Egyébként egy öreg hűtőgép üzemelt csak a mérés idején a mérő mögött. Sem világítás, sem egyéb fogyasztó nem volt bekapcsolva.
(Kifejezetten azzal a céllal végeztem a mérést, hogy lássam az öreg hűtő tényleges fogyasztását. Mert alapból szkeptikus vagyok, amikor azt mondják, hogy le kell cserélni a régi hűtőket, mert a mai modernebb eszközök energiatakarékosabbak. Több hete rögzítem a mért értékeket, és be kell lássam, nem csak marketing, hogy energiatakarékosabbak lehetnek a mai berendezések.)
... és most már a mérő által kijelzett adatok sem annyira érthetetlenek számomra. :)
Nekem sem sikerült részletes leírást találnom erről a mérőről, ami kicsit elkeserített, mert van egy 3F mérőnk is, amiről pár éve találtam a szolgáltató oldalán nagyon korrekt és laikusok számára is érthető ismertetőt.
nincs fogyasztás >> nem villog kis fogyasztásnál lassan/ritán villan nagy fogyasztásnál gyorsan/sűrűn villan
1000 villanás 1 kWh fogyasztás (a mérőre írtak alapján) 1 villanás tehát 0,001 kWh fogyasztás
HA 30 másodpercenként villant éppen AKKOR az 3600/30=120 villanás óránként
Ami 120x0,001=0,12 kWh fogyasztás lenne HA 1 órán át néznéd és nem kapcsolnál le/fel semmit közben.
Azaz ebből vissza számolva: 0,12 kW >> 120 Watt volt éppen a ház igénye amikor nézted. (vagyis közel nulla, mivel éppen nem működött komolyabb fogyasztású cuccod)
HA bekapcsolsz valami combossabb cuccot is a házban akkor gyorsabban fog villogni. A nagyobb fogyasztás miatt.
Ezért kellene közérthetőre csinálni (okos emberekre bízni) a műszaki leírásokat.
Például a leírásba betenni egy képet a kijelzőről teszt üzemmódban (amikor minden ikon be van kapcsolva rajta) és nyilacskákkal egyenként elmagyarázni, hogy melyik ikon mit jelent.
A balanyíl/jobbranyíl VALÓSZÍNŰLEG azt jelenti, hogy a kijelzőn látható energia (kWh) érték negatív vagy pozitív, tehát a villanyórán több energia ment az utcáról a lakás felé, mint fordított irányban (pl egy napelemes ház több energiát termelt, mint elfogyasztott).
Köszönöm Mindenkinek, aki hozzászólt a kérdésemhez.
Újra nekifutottam és türelmesen sasolva a mérő kijelzőjét azt tapasztaltam, hogy fogyasztás esetén 30 másodpercenként a kijelző jobb alsó sarkában felvillan egy méretes fekete pont. Ez csak akkor villan fel, ha van fogyasztás.
Először én is arra gondoltam, hogy a világító "Nyíl jobbra:" jelzi a pillanatnyi fogyasztás tényét, de ez mindig folyamatosan világit. Akkor is, amikor nincs fogyasztás.
Ugyanolyan típusú mérő méri a vezérelt fogyasztásunkat is, de mivel évek óta nem használjuk a vezéreltre kötött bojlert, az óra évek óta nem mér fogyasztást. Ennek ellenére a jobbra mutató nyíl folyamatosan látszik.
Ja, kb. jó ötlet lenne de összességében 1 méternyi egyenes vezetékről van szó, ami óra mögött egyből be is megy a falba, szóval variálás nélkül egyszerűbb.
Nincs véletlenül valakinek egy maradék, kb. 40x10x120-as vörösréz, tömör vezetősín darabja, amitől megválna akár postázással is? Más dologhoz kéne és a kapható minimum méteres szállal nem tudok mit kezdeni. Köszönöm
Ha nem sürgős a mért vezeték cseréje, és egy nem túl távoli időben esedékes a mérő tervezett csere, a szolgáltató részéről, akkor a cserét végző személy emberi hozzáállásától függően az egész hókusz, pókusz egyszerűbben, és olcsóbban megúszható.
Én is terveztem egy mért vezeték cserét az elosztó tábláig, be is csöveztem a mérőig.
Egy volt, reg. szerelő kollégával terveztem a plomba bontósdit, aztán jött a mérő csere értesítés.
Az új kb. 2 méteres madzagokat öt perc alatt behúztuk, és kész volt.
A srác ezért a kis munkáért nem akart elfogadni semmit, alig tudtam egy kis díjazást ráerőltetni.
Ha lett volna még egy kis plusz kék madzagom a közeli első csatlakozási pontig a méretlen szakaszt is kicserélte volna.
Na mindegy az már legyen a társasház következő feladata, mert a bővítés, terveztetés tervben van.
Ez a szórás nagyon egyszerű; csakis szakmai alapon, hány kocsiáll a bejárónál, mekkora aranyláncok /gyűrűk vannak a kedveseden ill a berendezési tárgyak /festmények milyensége
Igen, ilyesmikre voltam kíváncsi, hogy esetleg fix tarifás-e, mint pld. egy közjegyző és ha igen, akkor 3ezer/30ezer/300ezer-e, de ha nem fix akkor mi körül alakul a szórása.
Az óra utáni vezetékhez már semmi köze a szolgálatatónak. Azon kívűl, hogy előírja a minimum 10 mm2 rezet vastagságnak.
Az említet szakasz már a tulajdonos/üzemeltető bulija, a saját költségére. Maga a mért fővezeték csere úgy 4-6 eFt/méter körül lehet a körülményektől függően.
Plusz a plombabontás/zárás költsége.
---
Plusz az egyéb esetleges járulékos/kapcsolódó költségek...
Hüppp, valaki be tudja nekem tájolni a költségvetését, ha az óra utáni vezetéket cseréltetném egy átlag panelban? Elég kehes alumínium van, vége már el sem ért rendesen a tábláig, aztán a csőben van elég csúnyán megcsokizva. Ott gondolom óra/plomba bontás, blábláblá lesz a sztori. Vagy kérjek bővítést, akkor mindenképp cserélik és másképp számolnak?
Ez csak egy méltatlanul gyenge kifogás. Ha nem gugliztad ki, akkor, ha valakit ez érdekelne (szerintem senkit, szóval már ez is nagyon gyenge, hogy ez ellen kell védekezned), akkor ki tudná guglizni, hogy ezt valahonnan kigugliztad.
"Megmondanátok, hogy egy CSM0201 BW1102000 típusú egyfázisú elektromos fogyasztásmérőn (E.ON-os) hogyan lehet megtudni a mérő előtt állva, hogy éppen van-e fogyasztás?"
Sajnos hamarjában nem találtam egyetlen értelmes részlets leírást sem erről a fogyasztásmérőről.
Általában igaz a fogyasztásmérőkre: ha éppen történik fogyasztás, akkor a kijelzők szélén meg szokott jelenni egy kis ikon (pl egy nyíl vagy háromszög), de olyan is van, hogy csupán a tizedespont villogása jelzi, hogy éppen történik valami.
"A "fogyasztó vételez" megfogalmazás jelenti azt, hogy van pillanatnyi fogyasztás?"
A mondat valószínűleg azt jelenti, hogy éppen energia fogyasztás történik (a szöveg írója sajnos nem igazán törekedett az érthető megfogalmazásra).
A kilowattóra (kWh) érték NEM egy pillanatnyi érték, hanem egy időben ÖSSZESÍTETT energia mmennyiség. Tehát a kWh NEM azt jelenti, hogy mennyi a pillanatnyi energia fogyasztás, hanem azt, hogy mennyi az energia mérleg (energia mennyiség) ÖSSZESEN azóta, hogy felszerelték a villanyórát.
Köszönöm a linket. Egy hasonló leírást találtam a szolgáltató oldalán is.
Amit Te linkeltél, annak a 11-12. oldalán van a mérő, ami nekünk is van. Csak a leírtak értelmezésével ütköztem akadályba.
- A "fogyasztó vételez" megfogalmazás jelenti azt, hogy van pillanatnyi fogyasztás?
- Azaz a leírás utolsó tétele szerint 6 egész és 2 tizedes látszik a kijelzőn, akkor az mutatja, hogy van pillanatnyi fogyasztás, és kijelzi annak mértékét?
- A leírás 5. tétele pedig az eddig mért összes fogyasztást mutatja?
Ilyen mérőnk van. A jobboldali fémszínű kerek rész ~közepén mintha egy belső led lenne, de az sosem villog. Akkor sem ha fogyasztás van és akkor sem, ha nincs. Kipróbáltam az előbb.
Szép napot Mindenkinek! Megmondanátok, hogy egy CSM0201 BW1102000 típusú egyfázisú elektromos fogyasztásmérőn (E.ON-os) hogyan lehet megtudni a mérő előtt állva, hogy éppen van-e fogyasztás? A régebbi, sok évvel ezelőtti mechanikus mérőkön látható volt, ha forgott benne a kis tárcsalap, de ezek a mai modern mérők már digitálisak. Én meg nem bírok rájönni, mit kéne nézzek.
A kijelzett fogyasztási számérték változásának figyelésén kívül van-e egyéb lehetőségem arra, hogy megállapítsam, hogy az adott pillanatban van-e fogyasztás? Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni.
OK, és amúgy is, jut eszembe, te itt évek óta azért harcolsz, hogy a fazorábra érthetetlen, miközben azon kéne szögfüggvényezni egyet, hát akkor fogadd el az értéket.
És lehet, hogy a szögfüggvények is érthetetlenek.
Igaz, szerkeszteni is lehetne, bár ahhoz meg el kéne fogadni a vektorosdit, ami, ha jól emlékszem, számodra szintén érthetetlen.
"a valós induktív és kapacitív terhelés max. 60fok eltolást okoz."
Nem csak az eltérő fáziseltolódás miatt folyhat a nullán áram akkor is, ha amúgy egyenlő a terhelés a fázisokon, hanem akkor is, ha NEM szinuszos lefutású áramok vannak.
Tehát akkor is folyhat áram a nullán, ha
- a három fázis árama egyforma méretű és hullámformájú
- a három fázis árama pontosan 120 fokra követi egymást
Aki csak azt mézi, hogy mennyi közöttük a fáziseltolás és a hullámformát nem vizsgálja, az azt feltételezheti, hogy a nullán elvileg nem szabadna áramnak folynia.
A szakmai oktatás milyenségével kapcsolatban nem tudok, és nem is szeretnék állást foglalni - főleg hogy a jelenkori oktatást nem ismerem.
Viszont 94-ben úgy kaptam számítástechnikai és informatikai műszerész technikusi bizonyítványt, hogy csak egyszer, véletlenül láttam számítógépet belülről. Akkor még 286-osok voltak... :)
Negyedikben vagy ötödikben zajlott le egy ilyen párbeszéd köztem és az egyik szakoktatónk közt:
- Tanár úgy, mi ugye ha végzünk, akkor számítástechnikai és informatikai műszerész technikusok leszünk?
- Igen.
- Ez azt jelenti, hogy pl. meg fogunk tudni javítani egy számítógépet?
- Igen.
- És fogunk látni szétszedve gépet?
- Nem.
- Hogyhogy?
- Nincs benne a tantervben.
Ehhez képest reszeltünk kalapácsot, méreteztünk és tekertünk trafót, építettünk 220-as kapcsolásokat és nyomtatott áramköröket, programoztunk PLC-t, stb. Nem mondom, hogy nem élveztem és hogy nem vettem később hasznát ezen tudásoknak, de a konkrét szakmát azt bizony később, a való életben tanultam meg.
Reklamál itt a fél csoport, meg a fél Index, csak lepereg, amúgy meg legyintenek, hogy galambokkal sakkozni fasság. Ezek szerint gyenge megfigyelő vagy, ha ezt sem vetted észre.
"Te láthatóan nem jártál villanyszerelő iskolába."
Azt feltételezel rólam, amit akarsz, nem kerül semmibe. És nem is számít, ha igazam van.
És a mondanivalódnak megint nincs semmi súlya, megint nem mondtál semmit :)
"És te szidod azt az oktatást ahová nem jártál."
Ha nem mondanék igazat, akkor százan reklamálnnának, hogy "nem igaz, ezt nem is így tanultuk". De senki sem reklamál, azért mert az igazat mondom. Persze te erre azt fogod írni, hogy én valószínűleg csak véletlenül találom el már századszor, hogy hogyan is folyik a szakmai oktatás ;)
Én arra emlékszem, hogy csináltam olyan szimulációt, ami szerint akár háromszoros is lehet a nullán folyó áram: ha a fázisokon megjelenő áramimpulzusok között nincs időbeli átfedés, akkor nem alakulhat ki a fázisok közötti kiegyenlítő áram, ezért mindhárom fázis árama kizárólag a nullán tud/fog folyni.
Persze ez leginkább csak elméleti lehetőség, mert ennyire rövid impulzus áramú terhelés a való életben nemigen fordul elő.
És elképzelései vannak a szőke HResekről, amit tényként emleget, mint alap axióma, mert így műxik a világ. Kolléga életrajzéba most futottam bele, raktáros, csomag összekészítő, tuk-tuk sofőr és egyéb tedd ide-oda dolgokkal tele van. Valami security istenverte pozícióval elég szép kerek számokat igényelt, csak pislogtam. Felmutatott pár hobbi projektet, pont elég volt, megkapta a számokat. Ez csak úgy eszembe jutott :-D
"A topikban már többször ki lett számolva, hogy a nullavezető maximális árama az az azonos fázisvezető áramok esetén azoknak 2,73-szorosa tud lenni maximálisan"
Szerintem nem a harmonikusok okozzák a jelenséget, hanem a szinuszhullámtól való eltérések okozzák és ezek MELLÉKTERMÉKE, hogy harmonikusok jelennek meg.
Olyan ez, mintha úgy oktatnák a robbanómotor működését, hogy a leadott teljesítményt a robbanások hangja okozza :)
"Van még egy rakás paraméter amit figyelembe kell venni."
A kondenzátor várható élettartamát valóban nem említettem (ami azért rakásnak ezért elég kcsi ;), ami ugyanannyira fontos jellemzője a kondenzátoroknak, mint a kapacitás vagy a feszültség.
Három napig tartott, mire ezt észrevetted, ami szintén az én igazamat bizonyítja: ezt IS szarul oktatják az iskolában.
"És nem is értem hogy a Magyarországon oktatott villanyszerelő mennyiben helytelenül oktatódik és egy német pl mennyire helyesen. Nem láttam nagy színtkülönbséget a német szakik javára, sőt ..."
Az, ha pl Németországban ugyanolyan szar metódussal oktatják a szakmát, az egy fikarcnyit sem javít az én hangulatomon.
"Teljesen felesleges rizsa ez az állandó Magyaroszág és magyar oktatás szidalmazás. Valami komoly frusztráció lehet benned,"
Ha valaki egy ronda nőre azt mondja, hogy csúnya, az szerinted frusztrált ember?
Te vagy nem vagy képes felismerni a hibákat, vagy valami miatt azt szeretnéd, hogy semmi ne legyen jobb.
Abszolut egyetértve megjegyzem a cikk 20 éves azóta -kivéve az igazi szutykokat- kevesebb a gond a harmonikusokkal, jobbak lettek a kapcsolóüzemű tápegységek, általános lett a PFC.
Mint megjegyeztem, Mutual Friend mérései azonos jellegű impedanciák esetén érvényesek.
A topikban már többször ki lett számolva, hogy a nullavezető maximális árama az az azonos fázisvezető áramok esetén azoknak 2,73-szorosa tud lenni maximálisan, ha za impedanciák megfelelő módon változtatva vannak.
No és ezen felül az elektronikus készülékek is megnövelhetik a harmadik felharmonikus miatt. Idézet: "Irodaházakban végzett esettanulmányok szerint a nullavezetô árama a fázisvezetôk áramának 150-210%-a, míg keresztmetszete gyakran fele a fázisvezetô keresztmetszetének" Innen: https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/harmonikusok.pdf
A mosógép nagyrészt rezisztív terhelés, a fűtőszál a nagy teljesítményű benne, egyedül a motor kavar mellé egy kicsit a régiekben. De sok gép inverteres már.
A klíma inverteres, a sütő rezisztív.
A 3x2.5mm2 mindenre is elég.
Nem véletlenül nem írják elő hogy vastagabb nulla kell, mert egy-két elméleti (és talán iparban előforduló) esetet leszámítva nem tud ott több áram folyni mint a fázisokon.
Érdekességképpen bedobta valaki anno, azóta ezen rágódik mindnenki.
Tehát, adott egy 3 fázisú rendszer (5 eres Cu 2,5 mm2 vezeték), egyik fázison a mosógép, másikon klíma a 3. fázison beépített sütő? Tehát fáziseltolással kell- e számolni? Tehát összeadódhat-e a mosógép illetve klíma árama a nullán?
Bammeg felsem fogod miről van szó... Pedig nagy vastag betűkkel kiemeltem, direkt csak neked.
De azért mondod tovább a magadét.
----
Nos, arról van szó, amikor - oda van vezetve az 5 vezeték (3fázis, nulla, védővezető) DE!!!! valami okból - nem 3 fázisú a betáp mégse, hanem CSAK 1 fázisú
Ekkor bizony a 3X olyan vastag NULLA vezető kell. Ahogy azt helyesen írta az akit te nagypofával le síkhülyéztél.
Mert még azt se bírtad felfogni, miről is szólt a mondata... Láthatóan még 2.-ra sem sikerült a lényeget kiemelve sem, ami azért már égés.
De talán most 3.-ikra szájbarágás után menni fog... Menni fog?!
Csak a szart kavarod te is, én leírtam normálisan a kérdezőnek a helyes választ.
Soha nem folyik több áram a nullán, nem kell vastagabb nulla vezető.
Ha nem kavarjátok a szart, akkor a helyes válaszom után már egy hónapja tisztában lett volna a dologgal, nem kellet volna ismét megkérdeznie.
Az értelmetlen, a segítségre szorulókat elbizonytalanító, ál szakmaiaskodó, kukacoskodó írások gazdáira valóban nem megfelelő szó a hülye, hanem a gerinctelen a megfelelő.
- "Nyilván arra gondolt, mikor a 3 fázisra kiépített rendszer van egy fázissal megtáplálva, és így a nullavezetőn ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken."
Az vagy sík hülye az elektromossághoz, vagy ki akar baszni a kérdezővel, és össze akarja zavarni.
Láthatóan nem érted, hogy mire is válaszoltál... De azért magabiztosan hülyézel másokat.
Értőn olvasni se tudó síkhülyeként. Ha jól sejtem a szöveg értési és vagy szakmai teljesítményed alapján.
Többször előkerült itt már ez az elméleti téma, a gyakorlatban nem releváns. A kerámia lapos, fűtőszálas tűzhely ohmikus fogyasztó, ott nincs "fázistolás"
Az indukciósnál lehetne,de kötelezően van benne aktîv PFC, ami miatt közel ohmikus az is.
Egy elektronikában nem járatos ember villanytűzhelyt szeretne, és megkérdezi:
- "Csak kérdéses, hogy "nulla" vezeték bírja-e a 3 fázist, 220 voltos üzemmódban..."
- "Miért ne bírná?!"
Erre aki azt válaszolja hogy:
- "Nyilván arra gondolt, mikor a 3 fázisra kiépített rendszer van egy fázissal megtáplálva, és így a nullavezetőn ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken."
Az vagy sík hülye az elektromossághoz, vagy ki akar baszni a kérdezővel, és össze akarja zavarni.
Számokkal szépen levezetted , hogy miért is elég az egy fázis a tüzhelynél , ahol ugye a sütövel nem számolsz . :-( Nekem viszont már a 3x25A-nél is volt olyan pillanat , amikor a feleségem kicsit hangosan értékelte az induktív fözölapot .:-) Nem az Amper-ok voltak a hibásak , hanem az okos fözölap , ami a buster- gyorsfelfütés funkció esetében ugye a kisebbik fözözona teljesítményét korlátozza . Miután a feleségemnek elmagyaráztam , hogy hol a hiba , megértette ( ö is villanyos szakmában utazott ). Azóta már odafigyelve használja a technikai adottságait a fözölapnak .
Neked is csak azt tudom tanácsolni , mint " buta villanyszerelö " , hogy kérdezd meg a feleségedet , ha éppen minden fözözónát használ és az egyiken éppen húslevest föz , hogy mi lesz a válasz az állandóan változó teljesítményre . Inkább nem akarom hallani . :-))
Természetesen vannak helyzetek , ahol ez a kompromisszum vállalható . Ha nincs ló , jó a szamár is !
Csak példának tettem be a linket , mint ahogyan írtam is .
Nekem már ez elött 15 éve , amikor a házat höszigeteltem , akkor lett egy kombi gáz-villany tüzhely kiherélve és beépítve az Elektrolux induktív fözölap . Viszont , ha Te is úgy gondolod , hogy modern berendezés való a konyhába , akkor számolj durván a tüzhelyre 10kW-ot . Így már érthetöbb , hogy miért nem ajánlják az egy fázisra való bekötést , akár M.o.-on , de más országban is . Nálunk ( Szlovákia ) 3x25A az alanyi jogon igényelhetö .
" 32 Amper elég hozzá, persze kompromisszum kell hozzá. Például, ha megy sütő, akkor csak két főzőzóna menjen. "
Szólj a párodnak , hogy amennyiben sütés és fözés közben szeretne esetleg mosni is , akkor gondolja meg , mi a fontosabb , met minden egyszerre nem megy ! Mit válaszolna rá? :-)
" Nyilván nem ajánlott, ha 1 fázisod van 16A-rel, de az nem csak a gépkönyv miatt nem ajánlott. "
Pontosan ez az . Sokan azt sem tudják , hogy otthon beköthetö-e a hálózatra , mert nem is gondolnak arra , hogy ahhoz hány Amper kell . Ezt is annak idején leírtam az én hsz-emben , hogy miért nem ajánlják .
" Esetleg ha megnézed az össz fogyasztást akkor rájössz , hogy egy fázist terhelnél hasracsapva , mert nem tudom a konkrét fogyasztót 6,8kW-al . Hány Ampéros a föbiztosítékod az óránál ? "
Na de ennek a leírásában magyarul van ott, hogy mi kell az 1 fázishoz kötésre. A nem ajánlást nem találtam. Amúgy az áram más M.o. területén, mint máshol? Nyilván nem ajánlott, ha 1 fázisod van 16A-rel, de az nem csak a gépkönyv miatt nem ajánlott.
Én ezt írtam a 122776 hsz-emben . Nem az egy fázisra beköthetöség volt a kérdés , hanem a kézikönyvben leírt mondat a M.o-i használattal kapcsolatban . Legyél szíves olvass vissza ! :-)
Egy hónapja ugyan ezt írtam, és többen lehülyéztek...
Nem, ez nem igaz.
Azt írták ketten a hozzászólásodra, hogy:
1. Olvasd el pontosan, hogy mit írt!
2. És még azon kívül sincs igaza.
Egyikük azért írta, amit írt, mert nem három fázisról volt szó, hanem erre reagáltál, de nem jól: ugyanazon fázis három vezetéken beküldött áramának összege megy vissza egy vezetéken
Másikuk meg azért írta, amit írt, mert azt írtad, hogy sosem, ez meg nem igaz, mert amit Mutual Friend bizonyított, az az, hogy egyforma, azonos fázistolású impedanciák esetén igaz. Csak.
Tudom , hogy Te vetetted fel a témát múltkor . Azért írtam a topiktársnak , hogy ott volt a leírásban, " nem ajánlják M.o. területén 1 fázisra kötni " .
Igen , azt a fütöszálat két fázis közé kell kötni . Ahol rákerestél , ott is azt írja a linkben , hogy iii fázisú . Gondolom az " iii " akar lenni a 3 fázis , mert a leírásban már szóban írja , hogy három fázisú .:-) Viszont az egy kicsit más feszültség . Ha lehet , akkor ne dolgozz áram alatt , mert rossz vége lehet ! Mielött bárhová is hozzányúlsz a berendezéshez , kapcsold le a kismegszakítót , mérjél rá az érintkezökre , kötésekre , mert kellemetlen meglepetésben lehet részed . Volt szerencsém két kézen keresztül kapni két fázist . Fél napig nem éreztem a kezeimet , de túléltem .:-)
Egyébként nem a graetz-es ötletedről beszéltem. Arról hogy
"Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem."
Nem, nem elég ez a két adat. Van még egy rakás paraméter amit figyelembe kell venni.
És nem is értem hogy a Magyarországon oktatott villanyszerelő mennyiben helytelenül oktatódik és egy német pl mennyire helyesen. Nem láttam nagy színtkülönbséget a német szakik javára, sőt ... Teljesen felesleges rizsa ez az állandó Magyaroszág és magyar oktatás szidalmazás. Valami komoly frusztráció lehet benned, érdemes lenne elmenned egy 5-10 évre külföldre és megtapasztalni mi van a fejlett nyugaton.
De mint említettem, nem kell ezeket tudni mélyrehatóan egy villanyszerelőnek. Bemegy a boltba a rossz kondival és kér helyette egy ugyanolyan jót.
Egy átlag villanyszerelő nem fog üzemi kondit számolgatni, fázis javítót pláne. Nem ez a dolga. Ha kíváncsi rá, akkor pedig ott a google vagy a szakkönyvei, megtalálja a megoldást.
Múltkor amikor szó volt róla 2021 05.03. , akkor az volt a kérdés , hogy miért tilos M.o.-on egy fázisra kötni . Volt róla eszmecsere . A kézikönyvben volt állítólag a tiltás leírva , ebben a hsz-ben 121502 .
" szintén a leírás szerint- ez Magyarországon nem engedélyezett. "
Technikailag nincs akadálya , ha van elég Amper . Viszont akkor a nullát valóban a megfelelö vastagságú érrel kell bekötni .
"Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni."
Ne próbáld összemosni a két különböző dolgot: attól, hogy graetz közepén nem működik az elektrolit kondenzátor, annak semmi köze ahhoz, hogy nem jól oktatják a kondenzátorok alkalmazhatóságát: újabb és újabb szakkifejezéseket (és definícióikat) tanultatnak meg a szerencsétlenekkel (a fázisjavító kondenzátor nem álladó üzemű kondenzátor? Ha állandó üzemű kondenzátor, akkor miért nem üzemi kondenzátor?), ahelyett, hogy logikusan gondolkodni tanítanák meg őket. Mert a bemagolt tudás az iskola elvégzése után tíz perccel fakulni kezd, de a logikára, józan paraszti észre épülő tudás még 50 év múlva is előjön szükség esetén.
így azt is ki lehet próbálni , amikor a villanytűzhely két fázisra, illetve egy fázisra van bekötve. Katt ide!
Ne feledjük, hogy egy fázisról történő energiaellátás esetén akár 48 amper is folyhat a nullvezetőn, amihez már jó vastag (vagy több párhuzamos) kék színű villanydrót szükséges. Két eltérő fázisról történő betáplálásnál még nincs szükség nullvezető vastagításra, hiszen a nullán nem fog több amper folynyi, mint egy fázisvezetőn (ezt is ki lehet próbálni a szimulációban).
A három fázis hullámai időben eltolódva érkeznek a fogyasztóhoz, tehát például ha az egyik fázison éppen pozitív irányban folyik X amper áram és ugyanabban a pillanatban egy másik fázison negatív irányban folyik pont ugyanannyi amper, és ugyanakkor a harmadik fázis meg éppen nulla amperes, akkor az áramok pont kioltják egymást, tehát a nullvezetőnek nincs semmi dolga (a nullán nem folyik áram).
Ide kattintva megjelenik egy szimuláció. A jobb oldalon lévő három tologatóval a három fázis áramát tudod állítani kb 2 és 16 A között, de mindhárom "főzőlapba" beépítettem egy-egy kapcsolót is, azokkal is lehet játszani.
Figyeld meg, hogy ha a három fázis árama egyenlő, akkor a nullán nem folyik semmi, mivel az áramok a közös pontban kiegyenlítik/kioltják egymást, de mihelyt bármi különbség van az áramok között, rögtön áram kezd folyni a nullvezetőn is.
Persze teljesen áram-mentes nullvezetőre csak olyan tűzhelynél van esélyed, ami VALÓBAN három különböző fázisra van rákötve. Ha a tűzhelyed három fázis bemenetét két fázis között osztod el, vagy ha egyetlen fázisra kötöd mind a három bekötési pontot, akkor ne reménykedj az áram-mentes nullvezetőben :)
Szabad azt bárhogyan bekötni. - 1 fázisra - 2 fázisra - 3 fázisra
Csak érteni-tudni kell, hogy mivel jár! az adott bekötési mód. - Amper eloszlásban és annak kapcsán a szükséges - vezeték vastagságban - kismegszakító értékben - esetleg használati mód korlátozásban
Ez elött durván egy hónapja volt itt a téma . 3 fázisnál a fázisok az 1-2-3 , a nulla a 4-5 és a zöld sárga a földelés jelre kötödik . Valamint azt is írták , hogy M.o.-on 1 fázisra nem szabad kötni ! Hol van neked olyan hálózat a házban , ahol 7-10kW-ig ( gyártótól függö teljesítmény ) tudsz terhelni 1 fázist és még marad tartalék a többi fogyasztóra is ? Úgy van , ahogyan írtad . Az egyik fázis van a sütöre , a másik a fözölap vezérlésére és az egyik oldalra ( általában két fözözóna ) , a harmadik fázis pedig a fözölap másik oldalát táplálja ( a másik két fözözóna ) .
Tehát, azt mondod, hogy egy ilyen kapcsolásnál, ha például mind 3 fogyasztó ellenállása ugyanakkora és mind a 3 fogyasztó be van kapcsolva, tehát szimmetrikus a terhelés, akkor a nullán nem folyik áram?
2,5 mm2 rézkábel van előírva és B 16A biztosítékot tettem fel.
Azt gondoltam, hogy a fűtőszálak 380 volt-ról mennek és "nulla" nem játszik.
Viszont kinyomtam az egyik fázist és azt tapasztaltam, hogy sütő megy az egyik fázisról , 2 db főzőlap a 2. fázisról és a másik 2 főzőlap a 3. fázisról.
Tehát, ha jól értelmezem , akkor a 3 fázis összes árama "nullán" megy vissza, amit a 2,5 mm2 rézkábel nem bír el????
Valaki ismeri a villanytűzhelyek működését?
Egy fázisú bekötésnél 4 vagy 6 mm2 kábel van előírva.
Üzemi kondenzátor, állandó üzemű kondenzátor, fázisjavító kondfenzátor.... na ez az a mesterségesen előidézett fogalom-zavar, ami nélkül a szerencsétlen tanulók tízszer gyorsabban meGÉRTENÉK a szakmát.
Mert ugye a fázisjavító kondenzátor is "állandó üzemű" nem? És máris indulhat az összeveszés, hogy ami állandó üzemű az üzemi vagy nem üzeni és miért ne lehetne akár indító is...mert az oktatási anyag nem logikus, nem a tanuló már meglévő ismereteire és józan paraszti észre épít hanem az érthetelen dolgok bemagoltatására korbáccsal a hátuk mögött. Azrtán megy a csodálkozás, hogy szerncsétlen néhány évvel később miért veszekszik egy olyan dolgon, amit amúgy amúgy tök egyszerűen meg lehetett volna ÉRTETNI vele annak idején.
Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem."
Pedig lehetne önkritikát tanulni.
Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni.
Kiderült hogy nagyon nem mindegy mire szánt kondenzátor (lásd 3mp üzemidőt bíró indító), kiderült hogy létezik elektrolit kondenzátor is, ésatöbbi.
Semmi gond ezzel, emberek vagyunk, mindig tanulunk újat.
De miért nem tudod ezt a kurva vagy beképzelt stílust leadni, nem is értem. Sokkal több lennél nélküle.
Ha a lakásban van villany, akkor valamilyen vezeték biztosan jön ki a mérőből,
csak jelenleg az a vezeték egyből megy mindenfelé a lakásban.
Ha a jelenlegi megoldás helyett elosztót szeretnél, akkor a mérőből kijövő vezetéknek egyből az elosztóba kell mennie és az elosztóból mehet a villany mindenfelé.
"Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés?"
A (legtöbb) villanymotor működéséhez vasmag is szükséges, amit akkor is le szoktak földelni, ha az kívülről nem érinthető meg. Ezért a műanyag burkolatú villanymotorokba is be szokik lenni kötve a földelés. Elméletileg persze létezhet kettős szigetelésű (földelő vezetőt nem igénylő) 230 voltos szivattyú, de én még ilyet nem láttam.
"Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes..."
Ha a zárlat melegedéssel jár együtt, akkor előfordulhat, hogy a lehűlés közben megszűnik a zárlat (hőtágulás megszűnt), tehát a hideg motor nem báncsa a Fi relédet.
javasolt kísérlet: nyomd meg a "Reset" gombot és figyeld meg (mindkét áramkörnél), hogy mik történinek az első pillanatokban (A "Simulation speed" csúszkával lassíthatod az időt)
HA egyszer NINCS betáp akkor ugye logikusan sehogyan sem...
Tehát KELL kiépíteni egy betápot >> mért fővezetéket a leendő elosztóig Ami értelemszerúen a plombált részból indul el.
Azaz kikell hozatni a plombált részből a szükséges 2/4 vagy 3/5 vezetéket. Olyan módon, hogy elérjen a leendő "első mért főlesztó"-ig.
Ezt egy plombabontási jogú regisztrált szerelő tudja megtenni neked, némi pénzért....
Ez lesz a "mért fövezeték"-ed.
----
A rensdzer tájképe ez...
- fogyasztók, konnektorok, lámpák, stb. - belső hálózat - esetleges alelosztó(k) - első mért főelosztó - mért fővezeték - mérő plombálva - utcai csatlakozó(betáp) vezeték és - földelőszonda, ami 10 Ohmál kisebb ellenálású - fő földelő vezeték
Az "első mért főelosztó"-ba kerül - FI relé (ÁVK RCD néven is ismert) - zöldsárga sín - kék sin - fázis elosztás kismegszakítókkal
Vagyis,
-1. lépés Ellenőrzöd/beméreted a meglévő földelő szondát, ha nincs/nemokés telepítesz és beméreted.
A szondáról induló FŐ földelő vezetéknek elkell jutnia az utcai betáp TN-C > TN-S szétválasztási pontjáig. Ami helyileg lehet (az áramszolgáltatótól is függ a konkrét kivitel) - a plombált részután >> 2/4 vezetékes betáp rendszer PEN+FÁZIS(OK), réginél ez valószínű megoldás vagy - a plombált részben >> 3/5 vezetékes betáp rendszer (PE+NULLA+FÁZIS(OK), újabb megoldás
HA 2/4 vezetékes akkor neked kell megoldani a 2/4 vezetékes TN-C rendszerről az átállást a 3/5 vezetékes TN-S rendszerre. Azaz a beérkező egy PEN vezető szétbontását két vezetőre PE és NULLA vezetőre.
HA 3/5 vezetékes akkor nyerésben vagy...
0. lépés Regisztrált szerelővel kihozatod a mért fővezetéket a plombált térből. (mivel, ha jól értem jelenleg nincs kihozva... bár ez így elég fura állapot)
Vagy lehet az az utolsó lépés is... az előszerelésed végén.
1. lépés Megépíted a "az első mért fölesztó"-d. Benne a FI relével és a szükség szerinti számú kismegszakítóval.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ? És az avk betap vezeteket honnan hozom el az avk 40a
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ?
Szivattyúknál főképp olyan eseteket láttam hogy amiatt old a hővédelem mikor tekercszárlatos a motor. Így használva egyre rövidebb és rövidebb ideig fogja bírni amíg le nem ég végleg. Nem kell neki földelés, elég ha már annyira meg van olvadva vagy repedve stb hogy bejut a víz és azmiatt old a fi relé. A tengelye gondolom biztos fém, ott is kijöhet a vízhez az áram akkor is ha jó a szigetelés.
Hacsak nem olyan a felépítése mint egy jobb lúgszivattyúnak hogy semmilyen fémes része nem érintkezik a vízzel, akkor már érdekesebb A FI relé téma.
Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés? Ismétlem, medencéhez való papírszűrős vízforgatóról van szó.
Ma is kipróbáltam. Bekapcs, 1 percig ment, aztán fí lecsap. Nem is tudtam visszanyomni a fít, amíg a szivattyú be volt dugva. Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes...
Amúgy is tele volt már a tudatom a papírszűrős vackokkal, vettem homokszűrőset. Egyelőre úgy érzem, jó vétel volt.
Nem azért... hanem mert a diódák célja a kondik kisöntölése a rossz irányú félperiódusban Így a kondik mindg csak abban a félhullámban működnek ami a megfelel a polaritásuknak.
---
Manapság úgylátom ezt már a spéci dual fóliával oldják meg. Amivel összehozható a "polaritás független elektrolit" kondenzátor motor indítási célokra.
A dolog még ennél is egyszerűbb. amelyik kondi nem helyes polarizációban van, azt rövidre zárja a dióda. Így a kondi átütési fesz sem kétszeres, cserébe a kapacitás sem fele...
"a kondit feltöltögetni fel tudod a graetz-el de kisütni nem a diódák miatt."
Ha éjjel lesz időm, akkor részletesen belemélyedek a dologba (rajzolok is).
Addig is az orosz rajzon válaszd ki az egyik kondenzátort és gondold végig a kondenzátor kisütő áramának útvonalát (szintén a diódák figyelembe vételével).
Nekem pedig van egy Berni pásztor kutyám. Legalább annyira releváns információ a graetz-es felvetésemre az orosz kapcsolás diódája...
De ha már eljutottunk oda hogy létezik elektrolit indítókondenzátor, nézzük a két kapcsolást:
1, az eredeti "orosz"
Szegényes és halovány iskolai ismereteim alapján a két seggel összefordított kondi már önmagában bipoláris kondenzátor. Ha jól rémlik tán a max feszkó az egy kondinak megfelelő, a kapacitás meg feleződik, tehát nem túl előnyös kapcsolás (talán párszor építettem ilyet réges régen kondikból amikor a szükség hozta)
A diódának nagy üzemi szerepét így első blikkre nem látom, gondolom valami átpolarizálódás elleni biztonsági dolog lehet ha már szór a két kondi egymáshoz képest, de szabad a gazda.
2, Ha ebbe az áramkörbe berakod a graetzes cuccot eme 2 kondi helyett akkor feltöltöd a kondidat és mivel nem süti ki semmi onnantól nem folyik áram az AC ágon.
Aztán kíváncsian várom én is hogy milyen találmányod lesz falschthrajdakdmad szilumátorban, amit nyugodtan tekergethetünk mert csak nálunk fog változni a beállítás.
Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze.
Ez nagyon nem így van. A villanyszerelő köznyelv csak abban téved, hogy az nem leválasztó, hanem elválasztó transzformátor. És azért hívják az elválasztó transzformátort elválasztó transzformátornak, mert az az elsődleges feladata, és amennyiben villamos biztonságtechnikáról beszélünk, akkor meghatározott többletkövetelményeket kell neki teljesítenie, tehát a közönséges transzformátor biztonsági szempontból nem tekinthető annak.
Mondjuk én 12 hozzászólással lejjebb nem is leválasztót írtam, hanem elválasztót. :)
Az elválasztó transzformátor kifejezés tehát nem villanyszerelő köznyelvi tévedés, az egy szabványokban definiált fogalom, ezelőtt 60 évvel is már az volt:
Ez egy 1962-es előírás. A ma érvényeset pedig ellenőrizni lehet az mszt.hu-n, az a
MSZ EN 61558-2-1:2007 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek , indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága - 2-1. rész: Általános használatú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó tápegységek követelményei és vizsgálatai
Nem PONT ugyanazt kapjuk, mivel két diódán 1,2 V esik, egy diódán viszont csak 0,6 V. De úgy gondolom, hogy 330V-os csúcsfeszültség mellett ennyi különbség nem sok vizet fog zavarni.
"a kondit feltöltögetni fel tudod a graetz-el de kisütni nem a diódák miatt."
Ha éjjel lesz időm, akkor részletesen belemélyedek a dologba (rajzolok is).
Addig is az orosz rajzon válaszd ki az egyik kondenzátort és gondold végig a kondenzátor kisütő áramának útvonalát (szintén a diódák figyelembe vételével).
A két "dióda + két kondi" kombinációk helyett "négy dióa + egy fele akkora kondi" nem lett volna gazdaságoabb? Gondolom két plusz dióda sokkal olcsóbb egy dupla nagy kapacitású 350 voltos elektrolit kondenzátornál és valószínűleg ugyanazt az eredményt kapjuk, ha egy kisebb kondenzátort egy graetz közepébe teszünk.
Első gondolatom: a szivattyúba be van építve egy hőkapcsoló, ami leállítja a motort, amikor túl meleg. Ezek többnyire maguktól visszakapcsolnak, ha lehűlt a tekercs. A te szivattyúd tekercse többször is túlságosan felforrósodott, sokadik alkalommal a hőkapcsoló nem volt elég gyors és a motor tekercs szigetelése valószanűleg megégett egy ponton, mégpedig úgy, hogy ott valamenyi áram kijutott a szivattyú leföldelt testére is. A Fi relé feladata pedig: lekapcsolni, ha "nem szabályos irányba folyó" áramot észlel.
Ha már szóba került a fi-relé leoldás... nem szorosan ontopic, de azért hátha tudtok segíteni. Tegnap óta vacakol a medencénk papírszűrős vízforgató szivattyúja (Bestway/Intex). Egyszer csak leállt, aztán sokáig nem indult, majd később párszor megint elindult, de csak pár percekre, aztán megint pihennie kellett. Azt gondoltam, túlmelegedett, hiszen órák óta ment folyamatosan, bár árnyékban, viszont jó meleg volt a fogása.
Ma csak egyszer próbáltam, tehát hidegen indult, de úgy állt le pár perc után, hogy a fí relét is lecsapta. Nem igazán értem, hogy mi okozhatta ezt. Egy műgyantával kiöntött házban van a motor, hogy keletkezhetett ott hibaáram?
Kompresszoroknál kell a nagy indító nyomaték, ott szeretnek ilyen nagy bazi kondit párhuzamosan kötni egy pillanatra az üzemivel. Ez konkrétan egy 2.2kW-os 2 hengeres Einhell kompresszoron volt. 60uF üzemi és 230uF indító.
"A bipoláris elkó tulajdonképpen két , két szembe fordított elektrolit kondenzátor, - a két katódot kell közösíteni. A kondenzátort gyártják is Non-Polarised (polarizálatlan), vagy Bipolar (Bipoláris) kondenzátornak nevezve őket."
Ez csak egy irányban műxik, nem tesz lehetővé váltó áramú alkalmazást.
Kis teljesítményű rendszerek (pl hangfalak) számára gyártanak (jó drágán) bipoláris elektrolit kondenzátorokat, de motorindító méretben nem működik a dolog.
Tökéletesen egyetértek veled, csak arra akartam rámutatni, hogy azért egy szakembernek elég sok mindent meg kell tanulnia ahhoz, hogy felelősséggel tudja ellátni a munkáját. Az ezermester/kontár embereknek széles látókörük van, sok minden érdekli őket és meglepően sok dolgot tudnak megoldani akár több szakmát átívelően, de sokszor belefutnak pofonba és akkor ők is hívják a szakembert.
A transzformátor lehet leválasztó, (230/230) és lehet biztonsági, két külön fogalom, persze a leválasztó is biztonsági.
Régen a trafokat ugy csinálták, hogy a csévetestre tekerték alul a primert utána volt egy szigetelőpapír és utána rátekerték a szekundert. Na ez NEM volt biztonsági trafó. Ugyanis hiába két Z-s huzal meg szigetelés, a hőtől összeéghetett és akkor a primer áthúzott.
Ma már úgy csinálják, hogy 2 csévetest van egyiken a primer másik a szekunder, elhelyezésben az E alakú vasmag középső szárára teszik egymás mellé, de tehetik a két külső részre is, annak nagyobb a helyigénye. Ez a biztonsági trafó, aminek bármi lehet az áttétele.
Pontosabban azért zuhant le mert kikapcsolták a biztonsági fékjét ami örökké bekattant. Talán nem véletlenül... és pont, hogy megfelelően dolgozott... Kábé annak analógiáján mint azon FI relék esete amelyik örökké leold, így átkötik, vagy sokkal nagyobbra cserélik.
Valaki ért olaszul? Az olasz felvonó kábelszakadás miatt zuhant le, itt van valami a kábelekről. Mit írnak, mit mondanak? https://www.youtube.com/watch?v=xE08MICaZKs 2:28-tól részletezi a kábelt, de valami indukciós dologról is szó van.
(Ez nem az a nagyon durva biztonságikamerás videó ami az origón is van.)
"nemcsak állandó üzemű kondi lehet a motoron, hanem indító kondenzátor is."
Üzemi kondenzátor, állandó üzemű kondenzátor, fázisjavító kondfenzátor.... na ez az a mesterségesen előidézett fogalom-zavar, ami nélkül a szerencsétlen tanulók tízszer gyorsabban meGÉRTENÉK a szakmát.
Mert ugye a fázisjavító kondenzátor is "állandó üzemű" nem? És máris indulhat az összeveszés, hogy ami állandó üzemű az üzemi vagy nem üzeni és miért ne lehetne akár indító is...mert az oktatási anyag nem logikus, nem a tanuló már meglévő ismereteire és józan paraszti észre épít hanem az érthetelen dolgok bemagoltatására korbáccsal a hátuk mögött. Azrtán megy a csodálkozás, hogy szerncsétlen néhány évvel később miért veszekszik egy olyan dolgon, amit amúgy amúgy tök egyszerűen meg lehetett volna ÉRTETNI vele annak idején.
Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem.
Sokan összekeverik az egyszerű 1:1-es trafókat a BIZTONSÁGI trafóktól. Pedig nagyon nem kellene, mert biztonsági trafó alkalmazása esetén nyugodtan aludhat a villanyszerelő, a NEM biztonsági 1:1-es trafó másik esetén viszont akár börtön is lehet a dologból.
"Személyhajókon a fürdökabinokban arról lehetett a villanyborotvát használni"
Nem-hajókon is a villanyborotva számára léteznek falba süllyeszthető biztonsági trafók, vagy an falra szerelhető hajszárítók nagy részében szintén benne van egy ilyen ki borotva-trafó. Szállodákban másmilyen borotva dugaljat jó ideje nem is láttam, csakis valamelyik fajtát ebből a kettőből.
" Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze. "
Valamint a vasmagja nincs földelve , testre kötve ( biztonsági trafónak is nevezték ) . Valamikor úgy tanultuk . Személyhajókon a fürdökabinokban arról lehetett a villanyborotvát használni ( 30Watt ) . :-)
