"csakis: monolit vasbeton födémre rakott fordított rétegrenddel csinálnék, lapos tetőnek."
Ha belül nincs szükség álmennyezetre, akkor valószínűleg ez lehet a legolcsóbb is.
"és kb. bolond biztosan kivitelezhető"
Ez sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolnák.
Ha hülyebiztos technológiát választunk, akkor nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy egy szarul dolgozó "szakember" miatt esetleg lehet újra csinálni az egészet.
"Őszintén szólva én úgy terveztem, hogy a födém tetején lenne a szigetelés, nem az álmennyezetben. Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez, ezt pedig EPS lappal akartam megoldani, nem pedig betonnal...
Az lehet a megoldás, ha mindenképpen kell szigetelés a födém alá, hogy tegyünk a tetejére könnyűbetonból lejtést adó felületet, Austrotherm At-KA adalékanyagból."
Egy másik olcsó megoldás az, amit a mérnököd javasol (ezt tanítják az oskolában is), ennek veszélye az, hogy a vízzáró réteg akadályozza a (szinte) közvetlenül alatta lévő EPS gyors páraszellőzését/száradását. Persze erre azt szokás mondani, hogy abba az EPS-be soha nem kerülhet víz, hiszen alulról TÖKÉLETES (hehe) a párazárás, felülről pedig TÖKÉLETES (hehe) a vízzárás.
Annak ellenére, hogy állítólag tökéletes a felső vízzárás, mégiscsak ferdére szokták csinálni a tetejét.
Az általam említett fordított rétegrendű lapostetőket nem szokás ferdére csinálni, ráadásul ennél nincs párazárási probléma sem, viszont kiesik a "legolcsóbb" kategóriából.
"Független, némi gyakorlattal rendelkező szakembertől származó véleményt még nem nagyon olvastam."
Belső hőszigetelésről nem is fogsz soha.
Az országban talán összesen tíz olyan szakember van, akire nyugodtan rá lehet bízni egy XPS alapú belső hőszigetelést, de ezek NEM függetlenek, mert kb 20 évre előre lefoglalta őket a Milliárdosok Klubja (csak ők képesek megfizetni a VALÓBAN megbízható párazárást)
"Valóban érdemleges, gyakorlati előnyöket (fűtésköltség, hőérzet, penészedés stb.) hoz az XPS az alkalmazása során, pl. egy magas emeleti, északra tájolt lakás utcai frontjára néző falainak belső, utólagos szigetelésekor?"
Valóban hozna előnyöket, de nem biztos, hogy még életedben behozná a befektetett összeget.
Tehát mondjuk fal-négyzetméterenként megtakaríthatnál évente 6-700 forint fűtésköltséged, viszont a belső hőszigetelés összesen mondjuk 30-40.000 forint lenne négyzetméterenként(!), tehát az energia-megtakarításod első forint hasznát csak az unokád látná.
"A mérnök 10 fokos lejtést javasolt. Nem találkoztam még ilyen tetőnek a szigetelésével."
Mi meg nem tudjuk, hogy a lehetséges ezerféle tető közül most milyenfajta tetőről van szó (azt is csak sejteni lehet, hogy valamiféle lapostető lehet). Az is lehet, hogy a mérnöknek igaza van.
"Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez"
Adott egy szigetelt téglaház, belülről fémszerkezetre szerelt gipszkartonnal lesznek borítva az oldalsó falak, a gipszkarton mögé lesz még kiegészítő hőszigetelésnek 5 centi üveggyapot is téve. Ilyen esetben is szükséges az üveggyapotra még plusz párazáró fólia? Mert arra gondoltam, hogy így nem lesz helyes a rétegrend,mert a ugye a tetőknél is úgy van belülről kifele, hogy: párazáró f.-->szigetelés-->páraáteresztő f.
Itt viszont akkor két párazáró réteg közé lenne beszorítva a szigetelés, vagy rosszul gondolom? Hogy szokás ezt szakszerűen csinálni?
Egy jó lapos tetőt jó pár millióval drágább kivitelezni mint a hagyományost. Jellemzően XPS és egyéb szigetelések miatt kerül többe a kivitelezés. EPS nem jó oda. Ha a belső oldalon kívánsz szigetelni akkor azt se lehet hűbelebalázs módjára. Fordulj egy normál építészhez. Előfordulhat, hogy a környéken nem is engedik ezt a beépítési módot.
Szia Mester! Mi most építkeznénk, lapos tetősre vágyunk. A mérnök 10 fokos lejtést javasolt. Nem találkoztam még ilyen tetőnek a szigetelésével. Amikor megírtam neki, hogy 30 cm üveggyapot szigetelést szeretnék, akkor válaszként ez jött:"Őszintén szólva én úgy terveztem, hogy a födém tetején lenne a szigetelés, nem az álmennyezetben. Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez, ezt pedig EPS lappal akartam megoldani, nem pedig betonnal. Az lehet a megoldás, ha mindenképpen kell szigetelés a födém alá, hogy tegyünk a tetejére könnyűbetonból lejtést adó felületet, Austrotherm At-KA adalékanyagból." Félek, hogy tudsz ennél olcsóbb megoldást. Köszönöm.
Igen, viszintes, a ferdet mar kitargyaltuk. A vizszintesre egyszerusege miatt raknék azaz mindjart kiderul egyszeru e :)
A fogoparok kozti paplanra menne a 2x10centi kozetgyapot tabla. A fogoparokon most pallok vannak ami a kozetgyapot lerakasa utan se art ha megmarad. Aki rakna azt mondja rakjunk a fogoparokra 20centi fat es rakjuk koze a tablakat, de nekem ez nagyon foghijasnak tunik
XPS témában kérném a véleményeteket, segítségeteket.
Magáról az XPS-ről vagy csak kereskedői termékhirdetést találok, vagy csak arra az egy "érdekkörre" mutató felületekbe botlom, akikre visszavezethető ez a kissé vírusmarketinges, médiahekkes felpattanása az XPS-nek.
Független, némi gyakorlattal rendelkező szakembertől származó véleményt még nem nagyon olvastam.
1.) Valóban érdemleges, gyakorlati előnyöket (fűtésköltség, hőérzet, penészedés stb.) hoz az XPS az alkalmazása során, pl. egy magas emeleti, északra tájolt lakás utcai frontjára néző falainak belső, utólagos szigetelésekor?
2.) Ha igen, akkor mi lenne a minimális vastagsága az alkalmazandó lemeznek, mivel a pl. YouTube-on látható eljárás során alkalmazott 6mm-es lemezzel szemben némi kétségeim vannak?
"Minél gagyibb a ház hőszigetelése és minél kevesebbet vannak otthon"
A hőszigetelés és a belső hőtároló tömeg ARÁNYA a lényeg,
tehát ha elég kicsi a hőtároló tömeg (pl könnyűszerkezetes a ház), akkor még jóvastag hőszigetelés esetén is lehet így elég sok energiát megtakarítani.
Dehaviszont jónagy a lakás belső hőtároló tömege (a hőszigeteléshez képest) akkor
- a távozásunk után csak nagyon lassan fog lehűlni (hogy a hideg lakással pénzt spórolhassunk)
- és már jóval hazaérkezésünk előtt be kell kapcsolni a fűtést (hogy ne hideg lakásra érkezzünk haza)
Tehát nagy hőtároló tömeg esetén az energiamegtakarítást lehetővé tevő "hideg lakás" időszak csak igen rövid lehet, tehát minél nagyobb a hőtároló tömeg, annál kisebb esélyünk van energiaspórolásra ezen a módon.
Egy könnyűszerkezetes háznál mihelyt leállítod a fűtést, egyből elkezd csökkenni a hőmérséklet (kezdődik az energiamegtakarítás) és a hazaérkezésünk előtt elegendő lehet mindössze fél órával előbb elkezdeni a lakás felmelegítését. Tehát kis hőtároló tömegű háznál hosszú és hatékony lehet az az időszak, amit a lakás "takarékos üzemmódban" tölt.
Megjott a grafitos Kingstone EPS 8 carbon-form nevre hallgat. Majd lemerem sulyra holnap de elso latasra ez nagyon halovany szurke inkabb olyan ezustos. Googleben grafitos epsre keresve tok sotetszurket vartam. Es nem talalok semmit rola a neten meg a gyarto honlapjan sem a papirjan ez van.
A tetoterben levo padlasra becsuletesen kerestem a forumban , semmit nem talaltam. Szarufak azaz a szarufa osszekotok (nem tudom mi a rendes neve) kozt levo paplanra raknek meg 2x10 centi kozetgyapotot es nem tudom a pallokat mi fogja tartani a kozetgyapot folott hacsak nem tavtartok az osszekotokon ami nekem nem hangzik jol de maskepp nem tudom elkepzelni.
"Nekünk 10,5 kW a hőigényünk és gázból fogy 1200 m3 sok éves átlag alapján.
2005-ös hagyományos kazán, kevés szellőztetéssel."
Az én becslésemben szereplő lakás egész télen át (és teljes alapterületén) egyenletes hőmérsékleten van tartva és olyan szellőzése van, ami folyamatosan biztosítja az egészséges levegőt.
Ha
- télen egyes helyiségek csökkentett hőmérsékleten üzemelnek,
- esetleg időben is hullámzik a belső hőmérséklet,
- és a szellőzés is minimális szinten van tartva,
akkor jóval olcsóbban is megúszható egy ház fűtése.
"és utána már ebbe az (xps-sel szűkített) keretbe történt az ablak beszerelése. Szerintetek ez jobb megoldás, mintha az ablak a csupasz tégla nyílásba kerül beépítésre, és a hőszigeteléssel csak ráfordulnak a külső kávára?"
Sokkal jobb.
Az ablaknál beforduló hőszigetelés vastagsága a legtöbb esetben csak nevetségesen kevés lehet.
Az XPS bélelés viszont ha jól van csinálva (tehát kimegy a fal külső síkjáig) akkor
- helyettesíti (feleslegessé teszi) a befordulást,
- ráadásul az ablak KÖRÜL is hőszigetelés van (kisebb a hőhíd), ami a befordulással nem oldható meg.
Csúsztatott zsalus technológiával épült társasházi lakás, 6. emeleti lakásáról van szó, melynek felújításába kezdünk. Felkapjuk a régi 50 éves parkettát és laminált padlót szeretnénk helyette lefektetni. Lesz így 7-8 cm, melyet szeretnénk visszapótolni és ha már ezt tesszük, akkor olyan megoldást keresek, mely nem csak egyszerűen kitölti ezt a teret de cserébe hangszigetel, lépéshang-szigetel is, ugyanis ezekben a házakban állandó probléma, hogy a lenti lakó úgymond megőrül, mindent hall, kopog, stb., mert a födémen keresztül az egyszerű séta is erősítve lehallatszik. Egyszerű megoldásnak tűnik venni 7cm-es XPS táblákat és azokat a födém és a laminált közé helyezni de ha jól gondolom ezek inkább szigetelnek hőt, mint hangot. Mit tudnátok javasolni, mint ésszerű és működő megoldást?
Pont ma reggel láttam, egy társasháznál ugyanígy egy kb 5 cm vastag XPS keretbe rakják majd az ablakokat, ajtókat. Nem tudom, jó-e ez így, de gondolom tudják, mit csinálnak (bár ez nem minden építkezésnél van így)
Tegnap felmentem a padlástérbe, tavaly ősszel csináltam meg a tető kb felét, gyapotra cseréltem a nádat. Körbenéztem, de nem találtam vizesedést, penészedést, szárazság volt a lakott rész felett is(a tetőtéri másik szoba nem volt lakva). Akkor mondhatni jó lesz ez így? :) Működik a szellőzés? Hozzátenném, hogy a párazárás sztem korántsem tökéletes :D Meg még fogok szellőzési rést csinálni, eszembe jutott egy lehetőség.
Vagy nyáron aggódjak inkább penész, egyéb gombák miatt? Persze majd lesz elvileg padlásfeljáró, azt akkor fel tudok nézni, most csak azért tudtam mert elkezdtem bontani a nagyobb szobát, és ott felmásztam.
Egy új ablak beépítésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Láttam egy ismerősömnél, hogy az ablakkáva minden oldalára (alulra is) xps-st ragasztott, és utána már ebbe az (xps-sel szűkített) keretbe történt az ablak beszerelése. Szerintetek ez jobb megoldás, mintha az ablak a csupasz tégla nyílásba kerül beépítésre, és a hőszigeteléssel csak ráfordulnak a külső kávára? Úgy tudom a legjobb az lenne ha az ablak eleve a külső falsíkra kerülne, de nálunk ez nem megoldható, mivel rács is kerül az ablak elé. Köszönöm előre is.
Csak emlekeztetoul pince fodem aljara(100m2) megy 10 cm feher, homlokzat(200m2) 14cm grafitos, labazatra(20m2) 10cm xps, padlas (70m2) 12centi paplanra megy 2x10cm kozetgyapottabla, ferde tetosik(40m2) marad 12cm paplan
A multkor mikor a ferde tetosikom belso szigeteleserol volt szo japofan segitett szamolni hogy kb hany forint/futesi ideny/m2 a megtakaritas igy lemondtam rola. Most az ablakokkal kapcsolatba lenne jo ez a szamitas.
25m2 ablak van es dupla uvegre 1.0 w/m2K mondanak triplara belso bevonattal meg 0.7-et. Forintban ez mit jelent?
A padlasnal a paplan, ami a szarufak kozt van, menne a 2x10 centi kozetgyapot tabla. Van attol jobb megoldas hogy a szarufakra tavtartokat rakok amik a pallokat tartjak es kozejuk mennek a tablak? mert hogy lesz jarhato a padlas?
Ha a garázs nincs fűtve, akkor nem számít bele a fűtött nyégszetméterbe.
Viszont ha nincs hőszigetelés a garázs és a lakás között, az amatőrség, mert fűtéspénzt pazarol.
"30centis tégla plusz 20cm szigetelés"
A téglát nem kell említeni, mert annak a hőszigetelése jelentéktelen.
Ha nem jelentéktelen, akkor rossz téglát választottál :)
"20cm szigetelés, tetőn 30cm"
Ezekkel a jellemzőkkel szerintem nem lenne szabad egy átlagos 150 m2-es háznak 10 kilowatt fűtést igényelnie. Kivétel, ha van néhány energiapazarló megoldás: pl a ház alakja nagyon távol van az egyszerű négyzettől, hatalmas ablakok mindenütt, nem mesterséges szellőzés, magas beltér, stb... lehet ám pazarolni az energiát annyira, hogy a 20-30 centi hőszigetelés ellenére is viszonylag sok megy el fűtésre.
Azt gondoltam hogy 30centis tégla plusz 20cm szigetelés, tetőn 30cm, labazat 10centi es lépés álló 10 cm, plusz jo nagy de 3 retegu ablakokkal jol szigetelő ház lesz, persze nem passzív. Rosszul gondoltam ez alapján?
Jellemzően az híres passzív házaknál is a 15 kWó/nm/ fűtésszezon értéket hozzák mint első jellemzőt. Persze ettől függetlenül a
W/m2K is használható. Nem ártana megnevezni.
pl. fajlagos hőátbocsátási tényező, de lehet mellé lőttem.
Mint ahogy ez sem szentírás :
Ez 100 m2 és egy szint esetén, ami >> ~350 m2 hülőfelület.
Mert vannak tagolt házak és vannak emeletes házak. Más más hűló felülettel.
Én maradok a fajlagos energia felhasználásnál amit kWó/nm/fűtésszezonra számolok.
azért az emberek döntő többsége csak a lakása alapterületét és a fűtésienergia felhasználását ismeri. Sőt sokan az utóbbit sem, mert nem tudják mire való a lakásukban lévő ... pl. gázóra.
Véleményezés : A kerti csapot én a kiskapú mellé tenném. a kapúbeállónál a lejtések jól vannak megadva.Viszont nem ártott volna kapu méreteket is megadni ! Egy valamire való tervnél ez evídens/magától értendő. Viszont a kiskapu helye nem jó ! Ha egy kicsit távolabb lenne, akkor lehetne akár tolókapút is készíteni. Ez lényegesen praktikusabb mint egy kétszárnyú kapú ami ráadásul kifelé nyilik .... máshová nem lehetséges. Igaz aha a kiskapu /személybejáró kissé távolabb lenne akkor ne pontosan merőlegesen menne a bejárati ajtóhoz de az kevésbé zavaró mint a jelenlegi elgondolás. Véleményem : nem átgondolt terv. ezen igazítani a jelenlegi stádiumban nem költséges csak a kiskapú egyik oszlopát kell átteni. Maga a kerítés vakolás elvileg jó, de lehet lényegesen egyszerűbben is. Nem kell oda az XPS, elég a háló felragasztva, majd vakolva. De a vakolatnak fagyállónak kell lenni !! A többi szerintem a jelen állásban jó !
"az energetikai számítás ezt írja: "Az MSZ-04-140 hőtechnikai szabvány szerint -15 °C külső méretezési hőmérsékleten számított fűtési hőigény 10,1 kW. "
Ez az adat az egész házad pillanatnyi hőigényét adja meg olyan időben, amikor odakint mínusz 15 fok van.
Én viszont a ház egy négyzetméterére eső egész éves hőigényről beszéltem, amikor a passzívházak 15 kWh/m2-ét említettem.
A 10 kilowattos max hőigényű házadra nagyon durván megtippelek mondjuk 20.000 kWh éves hőigényt. De sajnos nem tudjuk, hogy a házad hány négyzetméteres, így még durván saccolni sem lehet, hogy nálad mennyi lehet az egy négyzetméterre eső érték.
Ha pl 150 m2-es a ház lakóterülete, akkor kb (20.000/150) 133 kWh az egy négyzetméterre eső éves fűtés-szükségleted, na EZT hasonlítsd össze a passzívházak 15 kWh-jával.
"ha jol értem akkor érdemes így csökkenteni a hőhidat. also sor ytongbol?"
133 kWh-s jóságú (pontosabban: rosszaságú) házon az ytong sem segít szinte semmit.
"a ház es a terasz csatlakozásánal érdemes közéjük XPS-t betenni. Ennek van értelme? Könnyen megoldható uj építésnel?"
Van értelme és új építésnél könnyű is megoldani.
A házzal "összenőtt" beton lépcső, terasz, erkély - ezek mind pofátlan energiatolvajok.
Ez mind igaz lehet. A probléma csak az, hogy a falakat építőelemekből készítik, általában téglából. Azok jellemzőit laborokban kimérik (igaz ritkán, inkább meghasalják ), viszont a falak eme jellemzőit a legritkább esetekben mérik ki.
Természetesen a semminél jobbak ezek az adatok is.
Olyan ez mint a hőigény számítás. Büszkén írja valaki, hogy a háza hőigénye 10,1 kW. Ok. na de fújt akkor a szél vagy sem ?
Sőt van olyan is aki készpénznek veszi egy kettőtizedessel megadott hőigényt, pl. hogy az ő háza / lakása hőigényét a mérnök úr 4. 65 kW -ra számolt ki.
"Az MSZ-04-140 hőtechnikai szabvány szerint -15 °C külső méretezési hőmérsékleten számított fűtési hőigény 10,1 kW. "
bár a szabványt nem ismerem de ha jol értem akkor érdemes így csökkenteni a hőhidat.
also sor ytongbol? Ez jo lehet így statikai vagy mas szempontból is?
meg egy kérdés: teraszok hőhid Csökkentésére olvastam olyat, hogy a ház es a terasz csatlakozásánal érdemes közéjük XPS-t betenni. Ennek van értelme? Könnyen megoldható uj építésnel?
Egy érdekes ismeretterjesztő / ??? / előadás riport volt az egyik közszolgálatin.
Összehordtak hetet havat az épület, ezen belül a lakás energetikáról. Lényeg hogy a lakosság még mindig tudatlan, nem tudja mi lenne jó neki.
Többek között a kádárkockáról is újra lehúzták a vizes lepedőt, hogy az energetikailag katasztrófa, de volt egy dicséret a másik kádári termékről is. A panelról. Megállapították, hogy még a nem felújított panel lakások is hőtechnikailag lényegesen jobbak mint a korábban említett káder kockák. Így lehet.
De érdekes , hogy anno még 10 éve is a panelnak rettentően rossz híre volt, főleg a megfizethetetlen fűtési költségeik miatt. Ez is igaz. Mert bizony az ezeket ellátó a távfűtő rendszerek voltak a nagy pazarlók. Drágán állították elő a fűtési energiát, drágán nagy veszteséggel szállították oda a panelekhez, a fűtőművek menedzsmentje viszont tartotta a magának jogosnak tartott hatalmas jövedelmet. Az járt nekik.
És kifizette meg ezt ? Hát ki más mint a panelházban lakók.
Így lett rossz híre a panel lakásoknak.
Mostanában nem tudom hogy van, de a csend nagy. Vagy megjavultak a távfűtő rendszerek vagy fedezi valaki a veszteségeket.
Na jó, de a kérdésben pont az volt, hogy olyan (csoda)szigetelő anyagot szeretne használni, ami ugyanezt 8 cm-ben tudja! Márpedig ilyenről szvsz nem volt szó az elmúlt 2-3 évben.
Dehogynem, pir és aerogel, mindkettőről volt szó többször is már 8 éve akár (balra kereső). csak ezeket ő (nagy eséllyel) "nem szeretné" feltenni a falára, csak még nem tud róla (kurva drágák). Ezért nem is ajánljuk. Más csoda anyagról meg nem tudunk. Mármint olyanról, ami működik is és nem hazugság.
Na jó, de a kérdésben pont az volt, hogy olyan (csoda)szigetelő anyagot szeretne használni, ami ugyanezt 8 cm-ben tudja! Márpedig ilyenről szvsz nem volt szó az elmúlt 2-3 évben.
Másrészt szerintem, amit arról írsz, hogy mi hányadikban tananyag az évtizedekkel ezelőtt (a "mi időnkben") volt igaz, ma számításos fizika példákkal már gimnáziumban sem nagyon merik riogatni a diákokat.
És akkor azt már le sem merem írni, hogy a reál tudományok ismerete már-már cikinek számít. Mielőtt lehülyéznél, nézz meg egy műveltségi(nek mondott) vetélkedőt: irodalomból, történelemből minimum gimnáziumi szintű kérdések vannak, reál tárgyakból általános iskolaiak -és mégis ez szok rosszabbul menni...
Köszi ! Ez sokat segit. Ez alapján látom, ki mit kamuzik, ha szakival tárgyalok...
Azt még lécci segits értelmezni mit jelent az 1,4 W/m2K az alábbi esetben.
Tehát benti hő = 21 C ; kinti hő = 0 C; időegység = 24 h.
Hogy kell ezt számolni Wattban, mert a Joule-t átlagember nehezen értelmezi... ha veszek egy radiátort azt is Wattban adják meg, talán így szemléletesebb lenne, mintha egy valamekkora radiátort kitennék az udvarra.
Segítségeteket kérném. Abszolut naív vagyok a témában. Szigetelésen gondolkodok nem ismerem a szigetelő anyagokat de valami olyanra gondoltam ami vékonyabb(8cm körül gondoltam) és mégis magasabb a szigetelési értéke. Olvasgattam a forumot de nem vagyok azzal sem tisztában hogy mi az EPS XPS stb. A fal 40cm-es tömör kisméretü tégla. Ha valaki vállalkozna rá és elmondaná a szigetelő anyagon kívül milyen segédanyagokra van szükség esetleg kalkulálna egy árat 260nm felület szigetelésére.
A ház alatt pince van, a lábazat terméskő, annak van értelme leszigetelni? És a padlás két réteg beton között salak, oda mit javasoltok ha minimálisan van használva tárolónak.
Mellékelek képeket hogy könyebben lehessen kalkulálni.
Olvasd el a választott márkájú folyékony fólia dobozán, esetleg a neten megtalálható leírásában hogy miként kell szakszerűen használni!!! Lehet youtube-on is megtalálod...
Az üvegesed hülye! vagy nem akart dolgozni, mert nem lát elég nagy hasznot rajta.
Amúgy miből gondoltad, hogy az üvegesed a hőtechnikához?!!!!
Láthatóan nem ért...
-Abból indultam ki, hogy ebből él. Amúgy jövő héten pár apróságért (repedt üveg cseréje) ígérte magát és van az ajtón egy kívül domború üveg aminek a belső része repedt azt is szétszedi és újragyártja.
DE érdekelne, hogy hőtechnikailag hogy néz ki a 4+16+4 üveg.
--------
de a lábazatot elsőre csak részben takarná
Butaság... pont a lábazat az egyik naaaaagy hőhíd körben a hőszigeteletlen padló szélén!
Mitöbb ha falakat hőszigeteled és a lábazatot nem, akkor úgy 98% esélyed lesz, hogy a padló-fal sarok és bútorok hátulja alul penészedni fog.
Az ott hagyott ordas nagy hőhíd miatt :-(
ez szerintem is szép, kár "eltüntetni".
Muszáj... ha nem teszed most, majd teszed 1 tél után.
-Ez benne van a pakliban, ezért elsőre nem lesz nemesvakolat csak jövőre. A köv telet üvegszövet+ragasztószürkére tervezem.
A terasszal nincs mit kezdeni, az hűt... mondta.
Javasolta nézzük meg úgy a következő telet.
Mekkora terasz?
Milyen hosszan érintkezi az alappal?
-6*3as 6+3m-en érintkezik a padlószinten a lakással, szépen megcsinálva. Letöretni, hogy közé szigeteljenek nem fogom...
-----
A szakikkal csak óvatosan
-Köszi. Viszont egy meglévő háznál azért csak mérnökileg nehéz megközelíteni a kérdést, mert nyilván olcsóbb egy 15eFtos páramanetesítőt használni, mint beépíteni minden helységbe Aerecót, habár ez utóbbi a tuti szerintem is...
Mindketten a hőhid okán fellépő pára mentesítést javasolták, elektromos készülékkel.
Baromság... a diagnózis is és a gyógymód is.
A párásodás és a penész ellen egy hőhidas házban
- többet kell szellőztetni jóval
és ha ez nem elég akkor
- jobban kell fűteni (+2..3 fok kell még)
Több emberrel beszélve az jött át, hogy mindenkinél komplexen kellett kezelni az utólagos szigetelés után a páramentesítést (klima, Aereco, szárítógép, szellőző rostély).
Elegendő szellőzés kell... akkor nem lesz pára gond.
Ennyi!
A pára és penész gond NEEEEM a hőszigetelés miatt van/lesz, semmi köze a dolognak a hőszigeteléshez !
A kellő légcsere (azaz elegendő szellőzés) kérdése.
Ha netán ez nem elég, mert akkora baromi hőhíd van hagyva valahol, akkor jön, hogy melegebb kell legyen bent...
Télen bent normális életvitel mellet >> elegendő szellőztetés!!! nem megy a pára 45-50% fölé.
Sőt azon kell küzdeni, hogy ne csak 30-35% legyen...
Ilyen benti pára%-ok mellet pedig baaaazzziiiii nagy hőhídak kellenek a penészhez.
"Ez azt jelenti, hogy a tető dobozolását le kell szedni ? Ha igen ez megtérül ?"
Két centi, vízszintes, fával kitöltött hőszigetelés-megszakítás évente csupán 1-3 ezer forintot vinne el.
A baj ott van, hogy ha nem bontod meg azt a deszkát, akkor a födém hőszigetelés valószínűleg nem fog a deszkáig lemenni, hanem lesz ott egy 20-80 centis hiány a hőszigetelésben, na AZ fog százezrekbe kerülni az évek alatt.
"Ilyen magas árat senki nem mondott eddig."
Akkor lehet örülni.
"Kint volt 7végén egy üveges, megnézte az ablakokat,azt mondta ez szerinte megfelel egy 35cmes falvastagságnak, ő nem cserélné."
A te üvegesed valószínűleg az egyetlen az országban, aki nem akar átverni, hogy bármi áron pénzt kereshessen. Becsüld meg ezt az embert.
"Az É-i falat mélyen szigetelné"
???
"Javasolta nézzük meg úgy a következő telet. "
Okos dolog: idén megcsinálod amit mindenképpen muszáj, majd egy télen át figyeled, hogy mire kell még költeni.
"de a lábazatot elsőre csak részben takarná- ez szerintem is szép, kár "eltüntetni"."
Döntsd el, hogy évente hány ezer forint extra fűtéspénzt vagy hajlandó elkölteni azért, hogy az a lábrész olyan szép maradhasson (konkrét összeget ennyi információból nem lehet saccolni sem).
És reménykedj, hogy csak a hő szökik ott, azon a részen belül az alsó sarok soha nem lesz vizes/penészes.
megtérülés cirka 20 év...mivel a falazat úgymond "középszar" így lassan térül meg"
-Ez nem húzós kicsit ? Ilyen magas árat senki nem mondott eddig.
" ablakok : hagyományos ablak (egyszeres ablak) 18 éves termopan üveggel.
Ha 25-30 eFt/m2 áron megvan az ablakcsere, akkor úgy 15-20 éves megtérülés adódik.
Bónusz: sokat javul a benti hőérzet, mert megszűnik az ablak "hideg sugárzása".
Plusz a téli üveg párásodás esélye is elmúlik..."
-Kint volt 7végén egy üveges, megnézte az ablakokat,azt mondta ez szerinte megfelel egy 35cmes falvastagságnak, ő nem cserélné.
Ha kérem tehet 3 rétegüt a jelenlegi keret újralécezésével, de nem fog érdemi változást hozni, a gázra meg 'parasztvakitás'-t mondott, de tud tölteni.
A jelenlegi üvegezés 4+16+4.
"a ház kb 90m2. 4 hónap alatt elfogyott 1,5t fa és 1400m3 gáz (ebből kb 60 napig laktuk)
Az 1500 kg fa az úgy 500 m3 gázt ér legalább.
Vagyis ~1900 m3 gáz fogyott (volna) el.
A fenti hőszigetelések és az ablak csere után a háznak várhatón 800-850 m3 gáz is elég lenne egy télen."
-Kőmüves is volt kinn, ismeri a helyszint, hagyományos építésünek mondta jó vízzárással de az akkori technológiának -'98- megfelelően nincs alsó szigetelés, ma nem így épitkeznek -mondta. Az É-i falat mélyen szigetelné, a házat körbe -de a lábazatot elsőre csak részben takarná- ez szerintem is szép, kár "eltüntetni". A terasszal nincs mit kezdeni, az hűt... mondta. Javasolta nézzük meg úgy a következő telet.
Ami a számításodból kijön, az én életemben "talán" lesz megtérülés, tehát inkább komfortérzetre célzok. Mindketten a hőhid okán fellépő pára mentesítést javasolták, elektromos készülékkel.
Ezt én is gondoltam egy fűtő klimával támogatni ami télen temperál és a légkeverés is szárító hatású -szerintem- amit a klima elkövetne. Az még kérdés, hogy hány beltéri kell ehhez.
Több emberrel beszélve az jött át, hogy mindenkinél komplexen kellett kezelni az utólagos szigetelés után a páramentesítést (klima, Aereco, szárítógép, szellőző rostély).
"Na de ahol impregnált gipszkarton lesz dupla rétegben ott a karton is kenjem le?"
Az impregnált gipszkarton NEM párazáró és NEM vízzáró, csupán ez nem megy tönkre a víztől. Szóval tessék az összes falat lekenni a párazáró varázsszerrel (és ha nem lesz fent párazáró fólia, akkor a mennyezetet is).
"Vagy itt elég lesz a csempe 'párazárása'?"
Ez a réteg nem a csempét védi a párától, hanem ami mögötte van: fürdőszobával szomszédos légtereket illetve a falakat/födémet.a vizesedéstől.
A legyen a cél, hogy a fürdőszoba levegőjébe kerülő vízpára kizárólag a következő két módon juthasson ki:
- a szellőző levegővel
- falak belső felületén vízzé lecsapódva a padlóban lévő lefolyón át
Miért nem írod be a google-be, hogy: fóliaragasztó PE?
H5DF HANNO Fóliaragasztó F 310 ml 846 Ft [ 666+ÁFA ]
Építőipari fóliák légtömör rögzítésére alkalmas ragasztó Párazáró csíkok, ablak körüli fólíák ragasztása, tömítése Állékonysága jó, nem húzza meg a fóliát, nem kell préselni Vizes bázisú, oldószermentes, kikeményedés után vízálló
Igazad van, itt hosszú távra kell biztonságos ragaszás, nem érdemes néhány ezer forintért barkács megoldásokba belemenni. Jó lesz a Soudal Vapourseal!Az ILLBRUCK SP025 nél sem látom, hogy PE-hez használható lenne. Köszi
Köszi a választ. Valami ilyesmire gondoltam én is. Hát igen nem olcsóság. A fürdő 3 fala gipszkarton az egyik vakolt, na a vakolt falon lesz a kád itt érheti csapó víz a fürdés vagy tusolás miatt ezt tuti lekenem ezzel a vízszigetelő anyaggal. Na de ahol impregnált gipszkarton lesz dupla rétegben ott a karton is kenjem le? Vagy itt elég lesz a csempe 'párazárása'?
Fürdőszoba falát én olyan anyaggal kenném le, ami nemcsak vízzáró, de ráadásul még párazáró is. Nem olcsó anyagok ezek, de szerencsére általában kevés a lekennivaló négyzetméter is.
Sziasztok. Vályog falszerkezetű házban aminek a fala le lett vakolva vip-rex adalékos vakolattal/így azt írják,hogy légáteresztőbb a vakolat/a fürdőbe a kádnál ahol csempe lesz a falon a csempe mögött van e értelme vízszigeteléssel lekenni a falat burkolás előtt,ha igen mit ajánlottok? Előre is köszi
"Bár nem hiszem, hogy a bitumen alapú zsindely cuccok nem tapadnának PE-re."
Ez nem hitkérdés, ha a technikai adatlapon nincs szó róla, akkor kérdezd meg a ragasztó gyártóját/importőrét pl email-ben.
És a választ ide is másold be :)
"Lehet azért teszek egy próbát."
Amíg az oldószer utolsó cseppje el nem távozik, addig sok ragasztó lágy, tapadós marad. Aztán egyszer csak elenged, lehet, hogy egy hónap múlva. Vagy nem enged el, csupán a tapadási erő 99%-kal csökken.
Ez Soudal Vapourseal már-már elviselhető áron van, bár a zsindely ragasztók még ezt is megfelezik. De ez már észszerű alternatíva. Bár nem hiszem, hogy a bitumen alapú zsindely cuccok nem tapadnának PE-re. Lehet azért teszek egy próbát. Szerintem a szilikon ami kimondottan nem tapad párazáró fóliára.
Szerintem: A megoldás a gipszbeton lépcső. A tömege csak töredéke a sima öntött vasbeton lépcsőnek és sokkal gyorsabban kész, szebb és olcsóbb is.
Akár esztrichre is ráteszik, nem kell alapmegerősítés. Én a lépcsőnél az esztrich alá hőszigetelés helyett pár ytongot tennék. Semmi extra sávalap, esetleg a szerelőbetonba pár szál extra vas.
"nekem olcsó alternatívának a kinyomós zsindelyragasztókat ajánlották."
A legtöbb párazáró fólia anyaga polietilén vagy polipropilén. Ez az a két anyag (no meg a teflon :), amihez a legtöbb ragasztó nem hajlandó hozzáragadni.
Szóval csak nézz utána jól annak a ragasztónak, valószínűleg meg fox lepődni.
"Kérdés hogy kell-e alapozni a válaszfalat, vagy simán tartósan megtapad rajta a ragasztószalag?"
Ha jól tudom van olyan illbruck szalag, amelyik oldalán vastag lágy ragasztó van, direkt érdes felületek számára (kitöltse a pórusokat) az valószínűleg megtapad akármin.
Kevésbé szofisztikát ragasztószalagot inkább simára glettelt felületre ragasztanám (maga a homokos vakolat eléggé rücskös felület, ha mikroszkóppal nézzük).
Igen-igen. Ugyan ilyen a dörken is, az a csúcsminőség. Fóliából én is azt vettem, de ragasztókból falhoz zsindelyragasztót, fóliákat egymáshoz alu szalaggal fogom ragasztani. (nem fényes PE szalag) DE ha biztosra akarsz menni a dörken az tuti...
köszönöm a tippet, utána olvasok.. igazából a terv szerint nincs összevasalva a lépcső az aljzattal, szóval szerintem bármire rá lehetne fektetni, ami elbírja (persze csak szerintem, én nem vagyok szakmabeli )
Szerintem fölösleges foglalkozni vele. Nálunk is hasonlóan indul a beton lépcső "kilyukasztva" a szigetelést. Annyi különbséggel, hogy a vasalt padlólemezről indul, nincs külön alapozása. A szigetelés fölött lévő aljzatbetonhoz képest pár tized fokkal volt hidegebb.
laikusként én az üvegtéglát-habtéglát ajánlanám a lépcső alá. Bár a vasalást akkor is át kell vinni. Lambda system forgalmazza brutál áron. Bár oda sok nem kell.
Csak szóba jöhető alternatívaként említem, én dörken tixx-el ragasztottam a párazáró fóliát a beton koszorúhoz. a fólia átlapolásokat dörken multiband-del. Nem tudom jobb-e vagy olcsóbb-e ez a megoldás, mint az illbruck szalag, de nekem tökéletesen bevált. Bivalyerős mindkét ragasztó.
Illbruck szalagot (ME 500 Twin Duo) az ablakosok használtak a tok-káva ragasztáshoz. Kevésbé tűnt ragadós tapadósnak, mint a dörken.
öööö... Falra kinyomom a csíkot a ragacsból, és rányomkodom a párazáró fóliát? Bár a párazáró csíkokat egymáshoz hézagmentesre ragasztani akkor is kell a szalag.
Ez egy jó szalag, csak nagyon drága, nekem olcsó alternatívának a kinyomós zsindelyragasztókat ajánlották. A lényeg szerintem, hogy ne ecetbázisú legyen.
kis szigetelési, illetve hőhíd megszakítás tippre lenne szükségem. Terveztettem egy családi házat egy tervező céggel, a legfontosabb feltétel az energiatakarékosság volt, ami energetikai számítások szerint sikerülhet is elérni (AA+ energetikai besorolás, 33,93 kWh/m2 fajlagos primer fűtési energiafogyasztással). Szóval a tervek elkészültek, ezeket átvettem a cégtől, de tegnap este egy talán apróságot felfedeztem, ami nekem elég nagy hőhídnak tűnik, és javítani lehetne. A gondom az, hogy a ház két szintjét terv szerint egy vasbeton lépcső köti össze, ami, mint az a metszet rajzon látszik, áttöri az alsó szint aljat szigetelését (15cm lépésálló grafit szigetelés), így egy hőhidat képezve.
A főfalaknál mindenhol ytong start -al csökkentették a hőhidat, itt a két vasbeton szerkezet között csak talajnedvesség elleni szigetelés került a tervre.
Szerintetek érdemes vele foglalkozni?, illetve lehet-e egyáltalán bármi anyaggal a hőhidat csökkenteni?
Az én házam pont ilyen lesz. Tégla válaszfalak és gipszkarton álmennyezet. Az illbruck szalagot néztem ki, ezzel szeretném hézagmentesen ragasztani a párazáró fóliát a válasz és főfalakhoz. Kérdés hogy kell-e alapozni a válaszfalat, vagy simán tartósan megtapad rajta a ragasztószalag?
Az adatlapja szerint ez a hab nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az XPS. Tehát valószínűleg alkalmas az XPS kipótlására/helyettesítésére.
Rendben, azt gondoltam, hogy nem oldja a víz az eps ragasztó habokat, csak nekem a sávalapban három éve a földben lévő, eléggé megviselt tetejű xps lapokat kellene összehoznom a következő sorral ami zsalukövön lenne.
Ráadásul van 5-6-cm eltolás is az 50cm-es sávalap, és a 30-as zsalukő szélei között.
Szóval azért örültem, meg hogy a (múltkor linkelt) mapei ragasztóhabot zárt cellásnak írják.
van ahol több centis hiányokat kellene bepótolni, és akkor nem ártana, ha nem venné fel a vizet.
"Beszéltem tegnap egy építőmérnökkel, aki azt mondta nekem, ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok."
A vakolt tégla falat és a födém párazáró fóliáját egy kis odafigyeléssel kiválóan/légmentesen össze lehet kötni.
a mérnöknek abból a szempontból igaza van, hogy a magánházibarkács esetek 90 százalékában ez az összekötés egyszerűen eszükbe sem jut az embereknek, 9 százalékban megpróbálják valamilyen szinten, de csupán 1 százalékban sikerül valóban jól a parazáró réteg összekötése a téglafallal.
"Akkor majd úgy fújom az XPS-re a fektetett "H" betűket, hogy az a vízszigetelés alatt maradjon."
Helyes.
"Legfeljebb majd egy csíkot a felső 5 cm-re fújok még."
Nem muszáj oda fújni semmitse. A 10 centi vastag XPS elég erős ahhoz hogy megtartsa magát 10 cm-es szakaszon alátámasztás nélkül is. Gondolj bele, hogy alul a "H" ragasztás szárai között ennél sokkal nagyobb alátámasztás nélküli részek vannak.
De ha nem hagy békén a gondolat, hogy az ott "lebeg a levegőben", akkor UTÓLAG (az alsó ragasztás megkötése után) fogj egy ragasztóhab flakont és felülről fújj végig egy vékony habcsíkot a rés felső részébe.
"S az egészet valami vízzáró szilóval felül az XPS és fal közé nyomva lezárjam?"
Ne szórd a pénzed. Amikor már fenn lesz felette az EPS hőszigetelés is, akkor már úgysem juthat oda víz.
"Persze ez majd a ráfektett (15 cm) EPS és (10cm) XPS közé is hasznos volna?"
Az xps-re rá fog ülni az EPS (maximum csak a háló lesz közöttük), az odajutó vizet pedig egy vízorr-léc akadályozza. Ettől függetlenül egy csík sziloplaszt tömítés nem árt oda (közel van a talaj -> a víz alulról is freccsenhet), persze előtte a nagyobb réseket fújd ki alacsony dagadású (pl ragasztó) habbal. Kis rés nem számít, főleg, ha vízszintes.
Passzívház energiaszint közelében megoldás lehet az alap felé irányuló hőhidat így csökkenteni,
habár ha a fal alsó sorát tégla helyett ytongból csinálod, az szerintem sokkal hatékonyabb és olcsóbb, is.
Ha viszont a házad tervezett éves hőenergia igénye meg sem közelíti a passzívházak 15 kWh/m2/év szintjét, akkor viszont szerintem pénzkidobás ilyesmire költeni.
Sziasztok! Mi a véleményetek uj ház esetén érdemes a zsaluköveket belülről is XPS-sel szigetelni? Es ha igen akkor milyen vastagon? Egy építész műszaki ellenőr javasolta.
Ezzel a habbal ragasztanám az xps lapokat (föld alá kerülő részeket is) ez valóban zárt cellás, vízálló? mert érdekes a többi mapei habra is ilyesmit írnak.
- rítkított deszkázat/OSBcsíkok/lécsor (védi a fóliát a szerelések során, csavarozási helyet ad a klf. csövek/szerelvények szereléséhez és a padlásról sem esel le)
- a csöveknek helyet adó hosszúságú függesztők a gerendákba
Lejtéssel terveztem betonozva, majd arra kövezve kialakítani a burkolatot. Egy nagyobbacska kilépő lesz, ami majdnem egy magasságban lesz a bentivel (ezt rajzoltam), a teljes terasz egy 14cm-el lejjebb lesz. Kenhető szigetelés megfelelne oda amit rajzoltál?
A falra már tehetek kőzetgyapotot, ha megvan a 30 cm xps lábazat alatta?
Akkor szépen helységeként a falhoz is ragasztva gond nélkül felhelyezhető a a párazáró fólia? A légtechnika csöveit a párazáró réteg alatt vagy felett érdemes elvezetni? Az előbb vázolt elképzelés (gerendázat fölé a párazárás+szigetelés) járható út vagy butaság? Mi lenne a helyes rétegrend? Gondolatom szerint a gerendázat alatt a falak miatt nem tudom vezetni a légtechnikai csöveket, csak fölöttük (egy ugye egy csomó plusz párazáró áttörést jelenteni, amit mondjuk lehet szépen zárni ha oda van figyelve).
ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok.
az jó :) frankó szigetelés lesz, ha készen lesz. mivel a padlód nem javítható, ezért célszerű az xps-t normálisan, vastagon (10cm) megcsinálni. na meg a födémet is az ajánlott 25-re (vagy inkább 30ra) és a falat. akkor már OK.
Igen, két sor zsalukő van. 2x25 cm. Alattuk, a földben borzalmasan szétfolyt sávalap. Valahol 25 cm, valahol 35 cm látszik ki a zsalukövekből. Az XPS meg hát 60cm magas. Ezért is - meg a minimum 30 cm járdaszinttől - gondoltam , hogy a 60 cm-ből kb 5-10 cm a vízszigetelés fölé fog fedni.
Akkor majd úgy fújom az XPS-re a fektetett "H" betűket, hogy az a vízszigetelés alatt maradjon. Legfeljebb majd egy csíkot a felső 5 cm-re fújok még. S az egészet valami vízzáró szilóval felül az XPS és fal közé nyomva lezárjam? Persze ez majd a ráfektett (15 cm) EPS és (10cm) XPS közé is hasznos volna?
Beszéltem tegnap egy építőmérnökkel, aki azt mondta nekem, ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok. Hozzáértőnek tűnt az ipse, igaz lehet ez így? A tégla válaszfalak miatt miért ne lehetne ugyanolyan jól párazárni a mennyezetet? (minden "toldásnál" rendes átfedéssel, jó minőségű ragasztóval ragasztva+a falakhoz is rendesen hozzáragasztva persze) Mivel nem akarunk sosem tetőtér beépítést nem költenék monolit födémre (ő is legalább +15-20.000 Ft/m2 árat mondott felárnak). Járható út esetleg az, ha a gerendák fölött hőszigetelek? Mármint gerendázat+valami tartó szerkezet+párazárás+30-40 cm kőzet/üveggyapot (bocs ha nagy hülyeséget mondok, különösebben nem értek hozzá, viszont érdekel és nem akarok lyukra futni)
Csak éppen lehet, hogy az a szép láng kétszer akkora, mint amennyi hőt a fűtésrendszered el tud szállítani onnan ;)
"kicsit bonyolult a csőkígyó - ezt tervezzük kicsit átépítetni."
ÖSSZES fűtéscső a lakáson belül fusson,
a levegőben és nem a falakban, falat ne is érintse SEHOL.
Az a legjobb, ha a kazán is a hőszigetelő burkon belül (fűtöt térben) van.
"A 14 fokot is sokallom, miután egész hétenközben -4,5 nap- üresen áll a ház. De tény, h a fizikával nem lehet vitatkozni..."
Ha a lakásban nincs páraforrás, és nincs fagyveszély, akkor teljesen felesleges fűteni, elég, ha FOLYAMATOSAN szellőzik a lakás (a páratartalom még a leghidegebb sarokban se legyen soha 99% felett).
Ha fagyveszély van, akkor is éppencsak annyi fűtésre van szükség, hogy a lakás egyetlen pontja se hűlhessen nulla fok alá (a folyamatos szellőzés persze ekkor is elengedhetetlen) a legtöbb estben ehhez elég mindössze 5 fokra állított termosztát.
DE nem árt tudni, hogy egy hatalmas hőtároló tömeget nem lehet percek alatt (és fillérekből) 3 fokosról 20 fokosra felmelegíteni. Időszakosan használt házaknál (pl.nyaraló) ezért is energiatakarékosabb, ha az épület könnyűszerkezetes.
Páramérő épp beszerzés alatt, mert dokumentálni szeretném a helyzetet : pára%, benti-, kinti hőmérséklet.
A cirkó FÉG, sztem középmagas, szép lánggal ég, kicsit bonyolult a csőkígyó - ezt tervezzük kicsit átépítetni. Egyébként a nyári konyhában van felrakva, ott a csöveket én szigeteltem, mi azt télen nem használjuk.
A 14 fokot is sokallom, miután egész hétenközben -4,5 nap- üresen áll a ház. De tény, h a fizikával nem lehet vitatkozni...
Vajon elég lenne párkánymagasságig szigetelni ? az alapot és a falakat párkányig. Többet egyből nem bírnánk kigazdálkodni, mert hitel is van. Munkadíjat nagyjából ugyanazt mondták, szóval olcsót senki...
Szellőztetünk mikor ott vagyunk. Páraforrás nincs, inkább a harmatpont és a hőhíd. Gondolkodtunk elektromos páramentesítőn, ebből az olcsóbbat üríteni kellene és mivel nem vagyuk ott...
"de körben a szobákban a külső falak mentén lecsapódik a pára és áll a víz."
Ha a levegő mindössze 14 fokos, akkor EGY HŐSZIGETELETLEN HÁZNÁL a falak belső felülete simán lehet akár 10 fok alatt is. Márpedig ennyire hdeg felületeken folyamatos a párakicsapódás (=vizesedés), szóval ne csodálkozz (ha a ház rendesen hőszigetelt lenne, akkor a 14 fok is elég lenne).
A helyzetet tovább rontja, ha jól tömített ablakok/ajtók kb nullára csökkentik a lakás szellőzését, tehát növelik a páratartalmat.
Tessék feljavítani a szellőzést (NEM ablaknyitogatással, az szinte semmit sem ér: vegyél egy páratartalom mérőt és tedd egy hideg sarokba)
és tessék folyamatosan harmatponti hőmérséklet felett tartani a falak hőmérsékletét (ezt durván olcsóbbá tenné egy jó hőszigetelés a házon)
és akkor többé nem kell félni a nedves falaktól és a penésztől.
"Sok javaslatot kaptunk, természetesen komoly költségvonzattal."
A legolcsóbb szellőztetés kb ingyen van, a legolcsóbb (szegényember) hőszigetelés meg valószínűleg kb a feléből is megoldható annak az összegnek, amit az árajánlatokban mondtak neked.
Fűtsétek ki rendesen és folyamatosan + szellőztessetek rendszeresen + keressétek meg a páraforrást és szüntessétek meg vagy gépileg páramentesítsetek .
Gondolom azért akarja magasabra vinni az XPS-t, mert fél, hogy a felfreccsenő esővíz eléri az EPS alját. A képről nehéz megállapítani, hogy kb hova esik a 30 centis talajszint feletti magasság. Ha a vízszigetelés vonala mindenütt magasabban van 30 centinél, akkor igazad van.
tekintettel arra, hogy az a lik nem szellőző, hanem vízkivezető nyílás. eltakarása nagy hiba, a szélnyomás be tudja nyomni a szárnyat annyira, hogy nagy esőben víz kerüljön a tokba. ott tud kifolyni.
Vettünk 1 házat amit még javitgatunk, hétközben anyósomnál lakunk a városban, hétvégén megyünk haza.
Természetesen a fűtést is ehhez igazitjuk (gáz cirkó)
Hétközben 14 fok, majd hétvégén 20 fok -ezt fás kandallóval is segítve-.
Az egy dolog, hogy ennek ellenére hihetetlen lett a gázszámla, de körben a szobákban a külső falak mentén lecsapódik a pára és áll a víz. Ahol van parketta azon is :( Sok javaslatot kaptunk, természetesen komoly költségvonzattal...
Kinek mi a véleménye ? Ki hogyan oldaná meg ? (nem vagyunk mesteremberek, de barkács szinten boldogulunk).
"hogy a vízszigetelés fölé is rá fog takarni meglehet 5-10 cm-t"
A vízszigetelés VONALÁBAN ne legyen semmi, amiben (kapillárisan) fel tud kúszni a talajból a nedvesség. Tehát lehet felette is ragasztó meg alatta is, de a vízszigetelés vonalában ne legyen (a Tytán nyitott cellaszerkezetű hab, ezért a víz tud benne közlekedni kapillárisan).
"A képen látható gyári kis szellőzőnyílások szabadon hagyása fontos abban az esetben is, ha a ház szellőztetése gépi szellőzéssel lesz megoldva?"
Van olyan gépi szellőztetés, amely az ablakokon lévő szellőzőket (is) használja frislevegő beszívására. Ha ilyen lesz, akkor nem szabad elzárni.
De a legtöbb gépi szellőztetés esetén ezek a kis szellőzők csak zavarják a tervezett működést, ezeknél le KELL zárni.
"Az jó ötlet-e, hogy az ablakkeret előtt a leendő ablakpárkány alatt kivéssek egy pár centit, hogy vastagabb hőszigeteléssel tudjak ráfordulni az ablakkeretre?"
Minél vastagabb a ráfordulás, annál kisebb a nem kívánt hőhíd. Tehát ha nem túl nagy munka (és a ház statikáját sem veszélyezteti), akkor jó ötlet.
Még jobb ötlet lett volna az ablakokat eleve nem olyan mélyre rakni, hanem kihozni a fal külső síkjáig, akkor most nem kellene befordulni sehova ;)
(korábban azt hittem erre megtaláltam a választ, de építkező kollégám elbizonytalanított ma) , hogy a zsaluköves lábazatra teszem az XPS-t Tytan Styroval úgy, hogy a vízszigetelés fölé is rá fog takarni meglehet 5-10 cm-t. A ház nem alápincézett. Kell-e nekem további vízszigetelésről gondoskodnom a lábazatra, a leendő vízszigetelés szintjétől lejjebb még?
A ház hőszigetelése esetén az ablakkeretre ráfedne valamennyire a szigetelés. Talán még a szellőzőnyílásokra is rátakarna néhol. A képen látható gyári kis szellőzőnyílások szabadon hagyása fontos abban az esetben is, ha a ház szellőztetése gépi szellőzéssel lesz megoldva?
Az jó ötlet-e, hogy az ablakkeret előtt a leendő ablakpárkány alatt kivéssek egy pár centit, hogy vastagabb hőszigeteléssel tudjak ráfordulni az ablakkeretre?
A teljes réteg hőszigetelése kb ugyanannyi legyen, mint a kőzetgyapoté. Konkrét termékek/adatok híján ennél többet nem lehet mondani.
Ügyelj ara, hogy a legolcsóbb üveggyapotoknál csak kb a felső 20 centi képes megtartani a vastagságát, a harmadik 10 centit már a felső 20 összenyomja egy kicsit, a negyedik 10 centit még jobban, stb. Tehát az alső üveggyapot réteg(ek) vagy teherbíróbb/sűrúbb legyen a legolcsóbb fajtához képest, vagy vastagabb az összenyomódás miatt :)
Tehát pl "1 erősebb (drágább) üveggyapot rétegen két legolcsóbb réteg" = "4 db legolcsóbb réteg".
De úgy is variálhatod, hogy pl az alsó réteg kőzetgyapot (ebből a legolcsóbb is viszonylag erős szokott lenni) és azon 20 centi occsó üveggyapot.
"Az eszaki falrol lefolyo viz folyna erre ra. Nekem olyan erzesem van hoyg mivel semmi nem tamasztja ala a jardat jobb oldalt"
A rajz jobb oldalán nem talaj van? Az oldalról végig nekitámaszkodik az egész szerkezetnek.
Ha attól félsz, hogy a járda pl egy földrengésnél eltolja a talajt, akkor tegyél mellé szegélyköveket, annak nagyobb felületen támaszkodik a talaj. Vagy ha még nincs kész a járda, akkor a sóderből kaparj ki egy kicsit a szélén, hogy ott a szélénél vastagabb legyen a beton.
"a soder ki tud mosodni"
Milyen irányban?
"a fold se tart semmit"
A föld mechanikailag tulajdonképpen szintén (nagyon apró szemű) sóder.
Tehát most attól tartasz, hogy a kép bal oldalán levő sóder valamilyen ok miatt el fogja tolni a kép jobb oldalán lévő sódert?
"A simitason nem kene a dubeleknek "atlaszani""
Nem. Ha jól csinálták, akkor teljesen sima a felület.
Hőkamerával viszont sokszor meglátható (hideg hajnalokon néhány percig anélkül is).
"mert azt mondjak raktak dubelt"
Mi a fenének raktak volna dübelt egy lábazatba?
Te külön kérted őket, hogy még a lábazatot is dübelezzék?
Tehát extra felárat fizetsz nekik lábazati dübelezésért?
Most meg jarda jonne melle de mar megint van egy rossz erzesem.
Igy lenne a vegso allapot
nagy szemu kavics amibe drencso megy, felette geotextil, majd soderfeltoltes dongolve es ra a jarda ami kifele lejt , mellette fold.
Az eszaki falrol lefolyo viz folyna erre ra. Nekem olyan erzesem van hoyg mivel semmi nem tamasztja ala a jardat jobb oldalt a soder ki tud mosodni a fold se tart semmit ez igy siman "kidol" es res lesz a labazati hoszigetelo es a beton kozt ahol most 1 centi nikecell csikok vannak, bar tegnap meg azt mondtak kinyomjak valami tomitoanyaggal
A simitason nem kene a dubeleknek "atlaszani" mert azt mondjak raktak dubelt de es semmi nyomat nem latom, en mar csak simitas utan lattam lentebbi posztba ott a foto
"a felrakott labazati hoszigetelest nezve hogy befer az ujjam moge,"
Ezek szerint a szigetelő szakemberek a pogácsás (huzatos) ragasztási módszert alkalmazták. Zárd le a rést felül ALACSONY DAGADÁSÚ purhabal (ilyenek a szerelőhabok és a polisztirol ragasztóhabok)
"ezalatt a par het alatt se folyon be a viz oda."
A víztől szerintem nem lesz semmi baja sem a vízzáró rétegnek, sem az XPS-nek.
"a kőműves szerint is a dübelnek minél jobban be kell mennie a falba, merthogy "ez tartja a súlyt""
A dübel NEM TART SEMMIT. A ragasztó tartja az egész hőszigetelést mindenestül, a dübel csak egy "biztonsági öv" ara az esetre, ha esetleg egy viharos szél annyira megrántaná a hőszigetelést, hogy elengedne a ragasztás (ahol gyengébben sikerült).
Egyébként egyes "korszerű" vékony falú tégláknak kizárólag a külső rétege erős, ha beljebb fúrod a dübelt, éppen akkor lesz gyengébb a tartása.
Fél méterrel a födém alsó vonala alá, de úgy hogy ne lógjon bele az ablakok tetejébe a földszínten: kell egy kicsit agyalni. Lehet, hogy mégis be kell lógatni és csinálni egy keretet az ablakok köré, ami az alsó fal síkjába maradna.
Igen, mehet rá akkármilyen polisztiról. Ha van pénzed, tegyél kőzetgyapottot, mert valójában elég szarúl hangszigetel az Ytong és a polisztiról is, ha ez szempont kell legyen. De akkor már jöhetne hangszigetelő üvegszerelvény és más fincsiségek is.
a 2.5cm szerintem lótúró. de a legjobban úgy tudod magadat is megnyugtatni, meg "gyári" választ kapni, ha megkérdezed a baumit műszaki tanácsadóját. Itt mintha figyelgetne pár fazon, aki csak arra vár, hogy felhívjad :) :
kérdeztelek benneteket úgy két hete: már meglevő (10 éve feltett) 8 cm-es EPS-es szogetelésre tennénk egy újabb réteget, mert kicsit elrontották a szakik 10 éve, és újra kellene hálózni-vakolni, de mivel emeletes családi ház, úgyis kell állványozni, munkadíj is kb. ugyanaz, tennénk rá egy 7 cm-es új EPS réteget is
kaptunk jó tanácsokat (köszönjük) a fent levő háló-vakolat bevágásáról, EPS-ről, acél-szeges dübelről
jól megkavar most ez az áremelés bennünket... még egy bizonytalansági tényező... még nem döntöttük el, melyik cégtől rendeljünk és kin keresztül, most éppen a Baumit rendszere látszik nyerőnek, a saját vakolatával (az eddigi vakolat Revco roll-putz ami fent van)
a forgalmazó azt mondta a Baumit acélszeges dübeléről, meg általában a cég dübeleiről, hogy csak 2,5 cm-en ajánlják, hogy a falba bemenjen, azon a részen van csak "kapaszkodó" a dübel végén
ezen férj kicsit meghökkent, a kőműves szerint is a dübelnek minél jobban be kell mennie a falba, merthogy "ez tartja a súlyt"
nálunk kicsit kacifántos a helyzet, mert a ragasztó egyik fele ugye kint van a felszínen, de a másik fele nem a falnál van, hanem "félúton", azaz ha tényleg van jelentősége a dübel "súlytartásának" akkor kijjebb kerül a rákerülő súly súlypontja...
felmerült olyan kérdés is, hogy a régi vakolatra oda kell ragadjon a ragasztó, de volt már olyan, akinek ezzel gondja volt
szerintetek jogosan aggódunk a dübelre nehezedő súly, illetve a régi vakolat-új ragasztó ragadás dolgában?
Kössz ,értem,most is van az ablak körül dekor Eps,majd az új ablak körül is valamit kitalálok,esetleg más szín és már nem is lesz feltűnő a javítás !:-) A külső szigetelés vastagság különbség eltüntetésén még gondolkodom,de Én már láttam halványabb színből ,és a vastagságból adódó különbség nem nézett ki zavaróan (ezt a színt esetleg az ablak köré is jó lenne)!:-)
-Grafitost akkor rakhatok szerinted a Ytongra ,és szerinted a födém mely részéig hozzam le a szigetelést ?
Meg nem voltam itt amikor a technikai reszletekrol volt szo :)
Szoval mondom a felrakott labazati hoszigetelest nezve hogy befer az ujjam moge, mondjak hogy a ragasztopaca eltartja mindenkeppen van legres mogotte. En meg gondolkodom mit csinal a levego mogotte, hat aramlik nem?
De a labazati tetejenel tegnap meg mondtak hogy mikor simitjak akkor eltomitik azokat a ujjnyi hezagokat hogy ezalatt a par het alatt se folyon be a viz oda.
Meg nem a simitas elott rakjak a dubeleket, nem kene ezeknek a dubeleknek latszani? Ide jon meg kifele lejto jarda
Duzzasztott agyag, a liapor az csak egy kereskedelmi megnevezése, Moldábiából veszem, a liapor árának negyedéért, ezzel töltöm vissza a boltíves födémek töltését a javítások után.
5ocm tömör téglafalazatod hagyd békén, cseréld ki az ablakokat és a spalétákra kivülről tegyél 5cm XPS-et. A teljes ház újrafestéséd nem úszod meg. Nem lehet úgy ablakot cserélni, hogy a külső spalét ne sérüljön.
Az 3o-as Ytongot kb. muszáj szigetelni.
Csakhogy ha a felső szintet az alsóval kivülről nézve egy síkba építetted, akkor ki kell találni valamit, mert nagyon csúnya az a éles spalét, ahol végetér a szigetelés. Erre léteznek polisztiról profilok (a gyáriak drágák) én szoktam ilyeneket vágatni egy reklámkészítő műhelybe egy 3D wolframszállas polisztirén vágón (kb. az gyári cucc egyötödének árában). Egy 1oox12o-as profillal (1oomm EPS szigetelés esetén), a szigetelési vonal alatt elveszted az élet, akkor alig fog észrevevődni a vastagságkülömbség. Remélem érted amit magyarázaok.
Üdv ! Még nem írtam le amit ki szeretnél érdemelni ,de nem tudom másként leírni hogy egy vonal mentén lesz olyan oldal ahol van szigetelés és a másik felén meg nem,és ez belül okoz-e bármilyen pára/hőtechnikai gondot !:-(( Ezt elfelejtetted belinkelni :" ahol a szigetelés MÉG van és MÁR nincs!" ,viszont a vonal+ csík + sbt..azokat linkelgeted vissza válasz nélkül !:-) Egy érdemi dolog lett leírva ,hogy Te nem javaslod az Eps -t az Ytongra,viszont erről már van ellentétes véleményem a Tiedtől !
Azt nem tudom ,hogy tényleg ennyire NEM vagy képes valamit képileg elképzelni. vagy a kérdésem ismerete híján terelsz folyamatában !:-(
Kössz a rengeteg hasznos információt,ezt felrakom a padlásra de nincs veszélyben ,mert van párazáró fólia !:D
Arra gondolsz, hogy tömörítéskor nem "ékelődik be", mint a zúzottkő? Nem akarom járófelületnek használni, mindössze egy kb. 60 cm széles szakasz lenne kiépítve a ház körül.
A marhadrága téglát mivel indokolta az építész? Sógora a téglagyáros? Vagy esetleg ilyen típusterv volt készen a számítógépében (a téglagyár ajándéka), így mindössze egy órai munkáért 200 ezer forintot lehet elkérni?
Nem lenne okosabb inkább egy SOKKAL olcsóbb téglát alkalmazni a falban és cserében egy icipicivel többet költeni a hőszigetelésre?
"30 cm közetgyapot födém szigetelés,"
Kérj ÍRÁSOS indoklást a tervezőtől, hogy szerinte miért nem jó oda a sokkal olcsóbb üveggyapot.
Eddig arról beszéltél, hogy a tetőtér nem mindig lesz lakott és olyankor nem lesz fűtött sem.
És amikor nem fűtött, akkor fűtetlen helyiségekből áll, nem?
"Ott van a tetőtérben a párazárás ahol kell"
A párazáró rétegnek MINDIG harmatponti hőmérséklet felett kell lennie. Amikor nem fűtöd a tetőteret, akkor a párazáró réteg NEM ott lesz, ahol kell.
"OKOZHAT-E HŐ/PÁRATECHNIKAI GONDOT HOGY NEM AZ EGÉSZ HÁZAT SZIGETELEM,"
Egyszer időszakosan fűtetlen a felső szint, most meg már lakott, a csík az nem vonal, hol EPS-ről van szó, hol meg kiderül, hogy ytong az oldalfala (tehát ott nem lehet EPS), satöbbi, satöbbi... ennél több újra-újra-újratervezést nem bír el az én gyenge idegrendszerem.
Tavasz végén tervezem a házam körüli közvetlen járdaszakasz kiépítését. Arra gondoltam, hogy a kavicságy, vagy zúzottkő helyett valamilyen hőszigetelő anyagot tömörítenék be. A hidrofóbizált perlit, üveghab, vagy liapor felhasználható ilyen célra?
csináltak páraszámítást, hogy rakhatsz grafit reflexet a K-s téglára? sokkal olcsóbb és jobb hőszigetelésű falad lenne pl 30-as N+F téglával (legolcsóbb)+ 20 cm eps 80
Nem tetőről van szó, hanem nem járható padlásról, födémről. Bocsánat ha nem voltam érthető, szakmailag nem pontos. Talán az emlegetett gerendákat födémgerendának vagy kötőgerendának, vagy segéd szelemennek is hívják, (amelyen a padláson lépdelni tudok óvatosan anélkül hogy a köztük lévő 60-80 cm-es résbe lépnék , s ezzel beesnék a szobákba a gipszkartonon keresztül) Ebben az esetben mi lenne a véleményed?
Üdv ! A tetőtér ráépítés falazata 30-as Ytong,lent vakolattal együtt durván 50 cm kisméretűből készült falazat van !A alsó(régi)szinten bajai fa termoplán üvegezésű nyílászárok vannak (ezeket szeretném kicserélni),de vannak már ezen a szinten is újnak számító műanyag ablakok(étkező,főzőfülke,Wc ! Persze tudom hogy az egészet kéne 1x megcsinálni ,de híd el bejárati ajtóból is van vagy 3db(összeépítve egy üzlettel) párkány hegyek stb. ,nem fog menni és talán már Én sem akarom mert olyan örült összegre rúgna !A házon kitűnő Baumit vakolat van(2003).A födém szép vastag (min,50cm)mert anno lett bele szigetelés is rakva meg a régi meg az új helyszíni önhordó födém .Én is kb a födém szintjéig szeretem volna lehozni a szigetelést ,csak megerősítést vártam valakitől ,hogy körben a szigetelés kontúrján ,persze belül nem lesz-e hőhídnak jele !?Úgy gondolkodtam ,hogy akkor már csak a lenti szobák oldalfalán nem lenne szigetelés,és a meleg úgy is felfelé iparkodik talán elegendő lesz ha így oldom meg töredék áron !:-) Arra is gondoltam hogyha így lesz megoldva a lenti szobák plafonján talán nem lehet gond mert csak az a legmelegebb része a helységnek és így elkerülhető lehet/talán az olyan durva hőhíd ami látszana is !:-)
Jah még ez :"Nem az a csík eps hőszigetelés fog problémát okozni," Itt nem egy csík Eps-re gondoltam ,hanem egy kontúr vonalra ahol a szigetelés MÉG van és MÁR nincs! Mire gondolhattál mikor ezt leírod,hogy a csíkba szigetelni nem okoz gondot !
Üdv ! Hát ezt nem hiszem el,hol olvastad ezeket amikre úgy mond reagálsz ???:-(
Milyen fűtetlen helységről regélsz,lakott tetőtéri részről beszéltem(tegnap írtam hogy a lamináltra nem szeretnék szigetelni)!
Ott van a tetőtérben a párazárás ahol kell !
Nem bent szeretnék szigetelni ,hanem a TETŐTÉRI RÉSZT KÍVÜLRŐL 1,5-max.2m -t LEFELE !!!! Remélem nemzavar össze ,de a belső födémszintjéig szigetelnék ,de KÍVÜL!
Na akkor a kérdés,OKOZHAT-E HŐ/PÁRATECHNIKAI GONDOT HOGY NEM AZ EGÉSZ HÁZAT SZIGETELEM,HANEM CSAK FENTRŐL 1,5-max.2m-ig !
Ha teheted a kérdésre válaszolj,vagy engedd el,ha túllendülünk ezen a témán ,akkor átbeszéljük a" páraszivárgást","szellőzést",meg hogy laki-e fent valaki vagy sem ,mert írtam hogy fűtött!:-)
Sziasztok, most kezdünk építkezni, 38k tégla, 15cm grafit reflex homlokzati szigetelés, 30 cm közetgyapot födém szigetelés, 10 cm aljazt szigetelés, 106nm2 nettó alapterület. Szerintetek jó lesz naggyából? Minden segítséget szívesen fogadok, tippeket tudtok adni mire kell figyelni?
"Mivel ragasztanád a gerendára s az oldalfalra a párazárót?"
Vapourseal nevű kinyomós csodaszerből húznék a gerenda oldalának kb alsó harmadánál két FOLYAMATOS csíkot (egymástól kb 2-3 centire) a gerenda oldalára,
nekinyomnám picit a fóliát (kb 10 centi túllógással),
kb 15 centinként végigcsapkodnám egy tűzőkalapáccsal kb 5 centivel a ragasztási vonal felett,
majd a ragasztási vonalon egy kb 10 centi széles görgőt (pl. vastag szőrös festőhengert) ENYHÉN nekinyomva végigtolnám, hogy a összefüggő legyen a ragasztás.
Ha a gerenda oldala nem lenne szőrös (tehát szép sima lenne) akkor 5 centi széles ragasztószaggal is lehetne, de a szőrtelen felület nem jellemző a gerendákra.
"a mostani árak miatt valóban a 0,42-es (30cm) üveggyapot a 0,33-as (25 cm) kőzetgyapot esetén az üveggyapot most 10%-kal olcsóbbra jön ki."
Valamit valószínűleg elszámoltál, de ezt sohasem fogod megtudni, amíg az árakat államtitokként kezeled.
"Okozhat-e hő/páratechnikai problémát a szigetelésvonala felett/alatt ?"
Nem az a csík eps hőszigetelés fog problémát okozni, hanem az, ha a felső fűtetlen lakásnak nem jó a szellőzése. Mert gondolom a födémben nincs párazáró réteg, így a födémen át folyamatosan pára fog szivárogni a felső fűtetlen lakásba, ahol a pára a hideg felületeken folyékony vízzé csapódna ki (lásd: szellőzés nélküli padláson minden vizes+penészes).
Tehát vagy csinálsz egy nagyon jó párazárást az alsó szint mennyezetére, vagy a felső szintet nagyon jól szellőzteted, amikor nem lakik ott senki (felül a páratartalom SOHA nem érheti el a 100%-ot, még hideg időben sem!).
Két fóliát könnyebb összeragasztani ragasztószalaggal, mint egyet a fához de párazáró módon.
Nézd meg a nagyobb gyártók ajánlásait, nem azért linkeltem, hogy mindenképp tőlük kell venni bármit is. Az általuk foglalkoztatott szakmérnökök valószínűleg jobban értenek hozzá, mint az itteni cukrász vagy informatikus.
Magánvéleményem: amennyiben mondjuk 150 m2-re megveszed a ragasztószalagot és a fóliatömítőt és hozzászámolod a melót is, valószínűleg jobban jársz egy kissé drágább, de felújításra szánt fóliával. Elvárható minőségben biztos jobb, mint a házikendács. Egyszer már el lett rontva ez a tető, felesleges ezt megtenni mégegyszer.
Nem akarok beleszólni, de a második/felső réteg kőzetgyapot rögzítését miként szeretnéd megoldani? Favázzal? Ott hogy lesz a fólia?
Én az oldalfali eps hőszigetelést levinném a lakás padlószintje alá 50 centivel és kész (esetleg 60 centi, lefelé elvékonyítva nullára). XPS-t nem tennék sehova, semennyit
Ha a szépérzékedet báncsa ez a kialakítás, akkor folytathatod lefelé XPS-sel a talajszintig (az alsó 30 centi csak XPS lehet). A talajszint/járdaszint alá nem mennék le egy centit se.
Biztos emlekeztek hogy a drencsovezeskor asott arok lattan kertem oket hogy ha mar ki van asva csinaljak meg a labazati hoszigetelest merthogy lemenne 1 metert es ne kelljen ujra asni. Mar akkor csak 50 centi halottam vissza amibol lett 30 centi. 90 centit al ki a pince a foldbol es futetlen a pince. Mivel ez a csapat csak nyar kozepen jonne vissza ezert kertem par arajanlatot
Azota mar a masodik csapat nez ram mint valami ufora amikor mondom hogy a keleti es deli falnal levo jardat fel kene vagni hogy lemenjen a labazat a talajszint ala. 1 metert mar mondani sem merek 50 centit kerek toluk arra meg azt mondjak minek ha futetlen a pince.
Mar kicsit elegem van ugy hogy mondjatok mar meg legyszi milyen hatranyom szarmazik abbol ha csak a jardaszintig megy a labazati xps ami 10 centi egyebkent.
Az eszaki falon egyebkent vannak par milis hezagok a tablak kozt meg fentrol is van legres amit a ragaszto eltartja a tablakat. Meg se kerdezem ez igy ok e mert majd azt mondjatok nem :( :)
Nos ez egy másik koncepció, mint Mekk Mester mondd. De legalább te is úgy gondolod, hogy a gerendák fölé nem szabad párazárót. Egyébként a gerendák alá és a párnafák közé is betennék párazárót, igaz tudom, hogy a párnafák-gerendák csatlakozásánál fog menni a pára a gerendába.
Mivel ragasztanád a gerendára s az oldalfalra a párazárót?
Átszámoltam ismét az akciók miatt az üveggyapot kontra ThermoLife 33 közetgyapot szükségletet. Nos a mostani árak miatt valóban a 0,42-es (30cm) üveggyapot a 0,33-as (25 cm) kőzetgyapot esetén az üveggyapot most 10%-kal olcsóbbra jön ki.
Üdv ! A felső szintet 1,5-2m-ig szeretném lefele szigetelni ,a felső szint meg az alsó szint a lépcső és a két közlekedővel gyakorlatilag egy légtér,sőt ha a fenti szobák ajtaját nyitva hagyjuk ,akkor azzal is !:-) Sőt ha az összes ajtót nyitva hagynám ,akkor mind egy légtér lenne ,de SZIGETELVE CSAK A FELSŐSZINT KÜLSŐ OLDALA LENNE LEFELE A KOSZORÚTÓL 1,5-max 2m-ig! Okozhat-e hő/páratechnikai problémát a szigetelésvonala felett/alatt ???:-)
Mert nem szeretné szétverni a lakás mennyezetét a családja felett :)
viszont szeretné utólag (felülről) minél párazáróbbra megcsinálni.
"és át van vezetve a szarufán: nekem ez nem tetszett
2. senki sem kifogásolta ezt"
Nincs átvezetve a szarufán, a párazáró fólia (a rajzon is látszik) meg van szakítva a szarufák gerincén.
Ha a fóliát lelkiismeretesen a gerendák oldalához ragasztja, akkor a "párazáró réteg" kétféle anyagból fog állni: a mennyezet felületének 90%-án rendes párazáró fóliából és a felület 10%-án 15 centi vastag tömör fából. Nem túl jó megoldás, de a semminél jobb.
"ahol most szobák vannak meg laminált parketta oda szigeteljek ?"
1: ahol két légtér között hőmérséklet különbség van, azok között okos dolog hőszigetelni. A hőszigetelés jósága legyen arányos a hőmérséklet-különbséggel.
2: a hőszigetelés NEM KÖTELEZŐ dolog, törvény nem teszi kötelezővé, a hőszigetelés elhagyása nem büntetendő cselekmény
3: ha nem tetszik, hogy a hőszigeteletlen falon/födémen keresztül soksok fűtés-forintod szökik meg minden évben, akkor lásd az első pontot.
Egyébként
- ha a felső szint külső felületei hőszigetelve lesznek,
- és a két szint közé nem teszel hőszigetelést,
akkor az egész (fűtetlen) felső szintet tekinthetjük a fűtött alsó szint (gyenge) födém-hőszigetelésének.
Tehát ha pl
- a felső szint átlagos hőszigetelése 10 centis
- és a felső szint hűlő felülete kétszer akkora, mint az alsó szint födém felülete,
akkor a felső szintet tekinthetjük egy 5 centis födém-hőszigetelő rétegnek is.
Ugyanez igaz egymás mellett lévő lakrészek esetén is.
Ez mindenkire vonatkozik, akik télen a háznak csak egy részét fűtik (vagy pl egy fűtetlen garázs/szomszéd/lépcsőház/folyosó tapad a fűtött lakás oldalához).
"A lengyelek készítenek valamivel gyengébb minőségű tetőfóliákat, mindenféle fajtát, de kb. 2/3-ába a német gyártók árának."
Tudnál mondani gyártót/kereskedőt?
Én most olyan (nemdrága) fóliát keresek, ami páraáteresztő és bírja a hosszú távú UV sugárzást (tehát akár éveken át a közvetlen napsütést is, ezek a fóliák fekete színűek az UV védelem miatt)
Amit belinkeltél az a piac teteje. Minőségben is, de árban is. Ezek a gyártók az eltalonok, a legjobb a marketingük, a logisztikájuk, az elérhető műszaki részleteik és a tanácsadási rendszerük is.
A páraáteresztő fóliával az a gond, hogy az átlapolással és a vesztesszégekkel egy komplexebb tetőnél pont 2x annyi kell belőle, mind a tető síkja. A jó páraáteresztő tetőfólia 3 réteges, 15ogr-os.
A lengyelek készítenek valamivel gyengébb minőségű tetőfóliákat, mindenféle fajtát, de kb. 2/3-ába a német gyártók árának.
Üdv ! Láttál már ilyen megvalósítást ,mert ha nem lenne problémás ennek a kivitelezése ,akkor maradnék ennél a lebutított verziónál ?!:-) Meleg /fűtött rész lesz az a kontúr vonal,ahol találkozik a szigetelt és a szigeteletlen rész ,ha ott nem tud kialakulni egy csíkban valamilyen elváltozás ,akkor szerintem nem lehet gond az ilyen megvalósítás !:-)
Bocs,jó hogy beszélünk,most azt mondod hogy ahol most szobák vannak meg laminált parketta oda szigeteljek ?:-) Hát ez egyre rosszabb ,vagy valamit nem értek v félre értek!:-) A kérdésem változatlan ,kívülről csak a felső 1,5-2m szigetelésének vannak-e hő/páratartalmi kockázatai ?:-)
Ebben az esetben a mennyezeti hőszigetelés felejtős, mert belső hőszigetelésnek minősülne, amit csak vagy nagyon drágán, vagy nagyon szarul lehet megoldani.
Amíg a gyerek a kényelmet választja, addig mindkét szint fűtve van (fenti konyha,lenti üzlet kivételével),ha ne adj Isten máshol képzelné el a további életét(kicsi az esély rá),akkor a felső szint lenne lezárva fűtés ügyileg !:-)
Üdv ! A padlástéren van 30 cm gyapot ,a két szigetelés a felső koszorúnál összeérne elvileg ,és fentről jönne lefelé kb1,5-2 m-t körben a szigetelés, beszínezve egy árnyalttal világosabb színnel ! :-) Qrva nagy ,és sok forintos beruházás lenne ha a lenti résszel együtt megcsinálni ,ajtók, ablakok ,párkányok,gázcsövek,villanyóra szekrény,korlátok,féltetőhöz,stb. kéne hozzányúlnom érdemben ha korrektül megszeretném csinálni !:-) A tetőtér vastag önhordó födémjéig ,esetleg a lenti (régi)födémig hoznám le a szigetelést ,amiben összesen 2db közepes és két kisebb ablakot kéne csak megoldanom(a többi tetőtéri ablak) valahogy a többi mehetne telibe főleg a két nagyobb tűzfalra !
Ha az alsó rész nem lesz fűtve, akkor a felső házrész oldalfali hőszigetelése egy kicsit menjen lejjebb, a felső szint padló-vonala alá legalább fél méterrel,
Ha a felső szint padlójában nem lesz hőszigetelés, akkor alsó szint mennyezetét kell hőszigetelni, ebben az esetben ezt a külső fél métert alsó szint mennyezetétől kell lefelé számolni.
Mivel a födémszigetelés és a koszorú körben viszi el a ház hőveszteségének nagy részét így csakis a falakat szigetelni csökkentett magasságig nincs is értelme belekezdeni. Szinte ugyanakkora kosz, rákészülés. Nem is értem miér tnem akarsz feljebb szigetelni. Illetve gondolom az ereszdeszkázatot nem akarod kibontani?
mindenképpen a födém szintje alá le kell jönni legalább fél méterrel. különben alulról felfele a fal durva hőhíd, és az alsó sarok nagyon hideg lesz. :-)
Üdv ! Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz ,hogy okozhat-e bármilyen hő/páratechnikai problémát ,hogy csak a tetőtéri rész vagy esetleg kicsivel lejjebbi részig történne a körbeszigetelése a házamnak ?:-) Előre is köszönöm ha valaki is vesz a fáradságot és reagál kérdésemre !:-)
Visszaszívom az egészet, nagyban máshogy látszik a képeden...
A szarufák tetejére ettől még kellene valami gyengén párafékező réteg, mert a páranyomás alapján az összes pára így ott szeretne átjutni. Ezt valamennyire azért illene fékezni.
Másik lehetőség, hogy extra melóval sima párafékezőtpárazárót teszel csak a szarufaközökbe, majd az egészet (vagy csak a szarufákat ragasztószalaggal légzáróan) betakarod sd=0,2 m körüli enyhén párafékező fóliával.
Majdnem jó, csak a szarufákra nem tehetsz párazáró fóliát, csak párafékezőt!
Olyat keress, ami kimondottan külső felújításokhoz ajánlanak. Sokszor kék színűek, és nem mindegy, melyik a külseje. Ezeknek az sd száma 0,5-10 között szokott lenni. Van minden nagyobb gyártónak (tyvek, bauder, dörken, még a cserépgyártóknak is).
Másik lehetőség, hogy extra melóval sima párafékezőt teszel csak a szarufaközökbe, majd az egészet (vagy csak a szarufákat ragasztószalaggal légzáróan) betakarod sd=2 m körüli párafékező fóliával.
most ez komoly? 14 centi grafitoson atmegy a para? eddig mindig ilyen kontextusban ugy ertettem hogy csokkenti a falak szellozeset a homlokzati hoszigeteles
10 éves ház, 6-7 éve nem lakják. A gerendákat sem kezelték le anno, szerencsére nem támadta meg semmi, nem volt rajta háncs. Véleményetek szerint, ha a párazáró fóliát anno 10 éve nem tették be a gipszkartonra, - s a párnafa alá sem - , akkor most a gipszkarton leszerelése nélkül így tehetem, ahogy azt megrajzoltam, helyet hagyva a gerendán az alulról a gerendába jutó pára kiszellőzésére a gerendán fekvő 10 cm-es kőzetgyapoton keresztül? (Azt az 5 cm szutykos faforgácsot meg porgombóc üveggyapot undormányt kidobnám ami most ott van, s 15+10 cm kőzetgyapotot tennék oda, ahogy a rajzon is látható.)
"hogy belülre meg azt a tükrös fóliát szokták tenni"
A fólián lévő tükör nem sokat számít, ha komoly hőszigetelés is van a közelben. De a laikus vevő mindig büszkén meséli mindenkinek hogy neki nem akármilyen párazáró fóliája van, hanem TÜKRÖS, ezért szívesebben fizet a mesternek.
Holott tükrös fóliát csak keskeny csíkokban gyártanak, márpedig a soksok csík össze(nem)ragasztása az egyik legnagyobb párazárási hibaforrás. Szóval mindenki jobban járna, ha inkább bazinagy fóliákat alkalmaznának, amit nem kell ezer helyen összeragasztani és nem érdekelné őket, hogy tükrös vagy sem.
"erre ő: azon nem megy át semmi :)"
Magán a fólián valóban nem megy át semmi. A hiba nem a fóliában van, hanem az emberek agyában, mert
- a méter széles csíkokat csak úgy felteszik egymás mellé (ravaszabbak átfedéssel :), tehát a "tökéletes" párazáró felületen métereként bazinagy réseket hagynak
- vagy egymással ugyan összeragasztják a csíkokat, de körben a fólia-fal találkozási vonalat nem zárják le, mert az "nem számít",
- satöbbi
A párazárás akkor igazán jó, ha "fel lehet fújni" a lakást és az nem ereszt kifelé sehol.
Amikor itt volt egy tetőfedő, és mondta a dolgokat, mondta hogy belülre meg azt a tükrös fóliát szokták tenni blabla, mondom az a párazáró, vagy azon nem megy át a pára, erre ő: azon nem megy át semmi :) Én úgy vettem ki, nem is tudja, hogy a párazárás a funkciója, csak azért rakják, mert így szokták, meg mert hőtükör és "hőszigetelő" :)
Ebben a topikban jol megtanultam hogy a hoszigeteles miatt para nem tavozik falon tobbszor stb stb. csempen keresztul meg plane.
Ma leverik a csempet es par helyen a fureszporos tapetat leszedjuk hat latom alatta hogy vizes a fal erdekes foltokban nem beazonosithato forrasbol. kulso falk belso falak stb. De ez ugy hogy eddig nem latszott csak egy helyen volt egy fel metere vizesedesnek nyoma amire azt hittuk hogy valami egyszeru vizszivargas valami regi csovon. De mostmar 8 helyen van, csempe alatt nem latszott nyilvan, de a fureszporos tapeta is siman a helyen maradt a masik oldalt.
Par telefon utan kiderult hogy eladas elotti alberlonel volt egy durva csotores par eve de olyan hogy konkretan elrepedt egy vizcso es fel napig omlott a viz. Az lett a megallapitas hogy valoszinu a fodembe levo kohosalak megszivta magat es meg az adja le most is.
Szoval a kerdes hogy eleg ha ha ejjel nappal nyitva vannak az ablakok ilyen idobe vagy valami modszer a kiszaritasra tudtok? Valaki ajanlottta nagy teljesitmenyu paratlanitot bereljek. Valami otlet?
Marcius vegen kulso hoszigeteles nyaron pince plafon es jovo heten burkolas lenne furdoszobaban.
Meg egy grafitos kerdes: A grafitos hoszigetelo vezeti az aramot? esetleg barmilyen radiohullam arnyekolo hatasa van?
"Azt nem értem, hogy a másik épület kopp ugyanígy van megcsinálva, voltunk ott is, és teljesen száraz."
Akkor nem ugyanúgy van megcsinálva.
Vagy abban a házban nem lakik senki (nem gyárt párát senki).
Vagy abban a házban olyan ember tette be a ferde hőszigetelést, aki tudta, hogy a rajzon az a kis rés (a fólia és a hőszigetelés között), az nem nyomdahiba, hanem fontos dolog. Vagy az ottani munkás tudta, hogy a párazáró fólia csíkokat nem csak feltűzzük a födémre, de mindenütt légmentesen össze is ragasztjuk. Satöbbi.
Egy igazán jól megcsinált házban a tetőfólián akkor sem lennének vízcseppek, ha az egyik szobában trópusi növényház lenne, a másikban finn szauna, a nappaliban meg török fürdő. A párazáró réteg miatt ugyanis mindebből szinte semmi sem jutna fel a padlástérbe.
Csakhogy az emberek nem tudják, hogy hogyan viselkedik a pára (még a szakemberek egy része sem). Valami miatt azt hiszik, hogy a pára olyan, mint a fény: "ha a párazáró fólia csíkokat átfedéssel rakjuk, az úgy jó lesz" vagy: "ha a födém 99%-án párazáró fólia van, akkor a párának csak 1%-a fog arra menni". Hát egy fenét. A pára úgy működik, mint egy gáz és télen a lakások "túlnyomáson" vannak ezzel a gázzal, ami minden lehetséges résen/lyukon/felületen át távozni próbál (ha hagyjuk neki).
Meglévő homlokzati szigetelés alá szeretnék mégy egy sort felragasztani, mert magas lábazat lett hagyva annak idején. Az szeretném kérdezni, hogy nem egy gyártótól származó homlokzati eps beépíthető egymás mellé például Nikecell (Bachl) és Austrotherm? Mert most a közelben Austrothermt tudok csak beszerezni.
az nem lehetséges, hogy a hő szökik át a szigeteléseden? a meleg levegő felszáll a fóliáig, ahol a hideg fólián kicsapódik. ha jól tudom, a páraáteresztő fólia csak akkor páraáteresztő, ha nekiér a gyapot. a padlásteredben tehát lényegtelen, milyen fólia van, párazáróként fog viselkedni mindenképp a páraáteresztő is. a megfelelő átszellőzés mellett (fóliát ki kell vágni és több szellőző cserép) én letennék legalább még 10 cm gyapotot is a jelenlegire, eltolással
Szárítógépünk van. Én csak arra tudok gondolni, hogy valami nem tudott rendesen kiszáradni, és fentre meg beszorult a pára. A lakásban nekünk van gépi szellőztetés is. Sohasincs magas páratartalom, többször mértem télen, inkább már alacsony volt néha.
Köszönöm, hogy megnézted. Közben volt a kivitelező, és hoztam szakértőt is. Szerencsére a fa csak felületileg penészes, nincs károsodás.
A kiszellőzést a hétvégén javítják.
Azt nem értem, hogy a másik épület kopp ugyanígy van megcsinálva, voltunk ott is, és teljesen száraz. Annyi külónbség mondjuk van, hogy az teljesen négyzet alakúés kisebb valamennyivel az alapterülete. Az enyém L alakú...
A rajzodon a 15/15 vonalnál van egy 5 cm-es szellőző rés a tetőfólia és a hőszigetelés között. Ez a kicsike rés látszólag jelentéktelennek tűnik, de vedd figyelembe, hogy ez a rés kb 40 méter hosszú (összesen 2 négyzetméternyi szellőzőnyílás!) ráadásul körbeveszi a házat. Ez az a rés, ami nálad csak a papíron létezik, valóságban viszont nem,
ezért a "kiszellőztetett padlástér" is csak a papíron valósult meg.
ezért a lakásból felszálló pára felhalmozódott a padlástérben (lehűlve elérte a 100%-ot), a hideg fólián és gerendákon folyamatodan kicsapódik. Ettől a gerendák gombásodásnak indultak, a folyamatosan csepegő víz (kicsapódó pára) szétverte a hőszigetelést, plusz lehet, hogy alatta nedvesítette még a födémet is (ami esetleg szintén gombásodásnak indult).
Én
- hivatalos szakértőt hívnék, de baromi gyorsan, mert ahogy melegszik az időjárás, el fognak tűnni a bizonyító erejű vízcseppek és az építő akkor már ki fog röhögni, mert meg tud magyarázni mindent egyéb okokkal is.
- ezektől az ingyenes garanciális javítást sem fogadnám el, inkább felkeresném csendben az építő cég főnökét, hogy ha adnak mondjuk 5 milló Ft-ot, akkor írásban lemondok A PADLÁS-PÁRÁVAL KAPCSOLATOS garanciáról (nem az összesről!). Ha megpróbál kibújni a kártérítés és a garancia elől is, akkor jöhet a kemény harc.
Ha nem lenne garanciális, akkor azt mondanám, hogy
1: padlás átszellőzés feljavítása SÜRGŐSEN (esetleg ventilátoros rásegítéssel az első napokban)
2: alsó párazárás kijavítása "légmentesen" zártra (ha oda lehet férni)
3: hőszigetelés helyreállítása (hogy mindenütt újra 20 centi legyen legalább)
4: minden fát gombairtóval bekenni
5: reménykedni, hogy a gomba/korhadás még nem csinált túl nagy kárt és nem fog egy szép napon a fejemre szakadni a tető/födém.
Ecsettel, szórással, mártással, nagy küzdelem volt :) Szerintem jó szellőzés mellett ecsettel nem nagy munka végigmenni rajta, szórást csak szabadban vállalnám. És rendes ipari hypo kellene. Azonnal megöli a gombát, meg ad annyi megelőzést ameddig le tud száradni rendesen. Favédőszerek hatását nem ismerem, lehet hogy megelőzésre jók, de a gombatelepet már nem biztos hogy elpusztítja.
Szinte egészen biztos hogy nagyon nyers volt a faanyag a beépítéskor. A száraz fa még ilyen környezetbe se nézne ki ennyire durván. Nyers, vagy félszáraz fát befüllesztve hasonló állapotot két három nap alatt sikerült elérnünk :) Viszont ilyenkor még a faanyag műszakilag nem sokat károsodott, de sürgősen meg kellene szüntetni a gomba életfeltételeit, és szárítani ezerrel. Ilyen mértékű penészt (nem tetőszerkezeten) hypoval kezeltünk jó eredménnyel. Azt szabad volt használnunk, favédőszert nem.
Értem. Ez egyszeres kiszellőzésű tető, és viszonylag lapos 30° körül van a meredeksége. A rétegrend úgy van kívülről befelé, hogy tetőcserép->tetőléc->ellenléc->páraáteresztő tetőfólia, ez után jönnek a szarufák, amiket látsz, meg a fóliát látod. A fólia és a tetőcserép között van rés, ha azt kérdezted. Elvileg ott kellene kiszellőznie rendesen az eresztől felfelé áramolva. A padlástérből a pára a fólián keresztül kell, hogy menjen.
Szerintem nagy mennyiségű a pára, ami nem tudott már keresztül menni a fólián, lecsapódott, odafagyott, stb. Csak azt nem tudom, hogy ez a sok pára honnan jön. Vagy új építés miatt még nem tudott kiszáradni rendesen a fal, meg a betonkoszorú stb., és ugye csak felfele tud párologni vagy a lakótérbe. Bár van párazáró a födémszigetelés alatt, de ezek szerint bizonyos mennyiséget csak átenged, vagy valahol szarul van megcsinálva, amit azért nem gondolok, mert láttam, mikor kivitelezték. Kapcsozva van a gerendákhoz alulról, egyedül a kéménynél, a padfeljárónál és a szolárcsövezésnél van átszakítva, sehol máshol.
Nekem a képek alapján úgy jött át, hogy a cserepek alatt végig fólia van. Vagy nem így van?
Mert akkor hiába van szellőztető cserép, az nem nagyon fogj a padlásteret szellőztetni. Nálunk kb. 26 szellőztető cserép van, amik azért kerültek beépítésre, hogy a cserepek ne "közvetlenül" a szigetelést melegítsék, vagyis a szigetelés külső felén lévő páraáteresztő fóliát. Van egy 5 cm-es légrés a cserepek alja és a fólia között. A tető alján van lezárva ez a rés egy hálós anyaggal, hogy madarak, bogarak ne tudjanak bemenni, illetve a tető felső részénél vannak a szellőző cserepek.
Így ez elsősorban azt a feladatot látja el, hogy a cserepek által termelt hő jelentős részér el tudja szállítani, illetve a páraáteresztó fólián átjutó párát is. De ugye ez a ferde tetősík. Van még a vízszintes része a födémemnek, ami fölött van a padlástér. Nálam 3 tetőkibúvó ablak van, amik ki vannak nyitva, de xps-sel a fólia átfedéseket is ki fogom "tágítani". Fő a biztonság, nem szeretnék átnedvesedett szigetelést.
(Meg ugye az északi sarkodnak a felülete valószínűleg hidegebb is, mint a déli. Ezért ott hamarabb ki tud csapódni ugyan az a páratartalom, ami a déli, nyugati oldalon nem jelentkezik.)
Van tetőkibúvó nyílás a déli oldalon, meg van oldalankét 2-2 darab szellőztető cserép betéve. A déli, nyugati oldal egyáltalán nem vizes, nincs semmi, teljesen száraz a fólia is. Az északi/keleti sarok az, ahol a képek készültek. Nem jó a szellőzés valamiért ez tény. A hőmérséklet az kültéri, ha nincs napsütés, mivel nem fűtött területről van szó, egy padlástér.
Akkor jó eséllyel indulsz a javítás kérésének irányába.
Nem tudom, mi lehet a konkrét probléma nálad, de tényleg fontos, hogy a tetőtér legyen jól átszellőztetve. Tetőkibúbó pl. van? Mert ha igen, akkor érdemes azt is résnyire kinyitni. A mostaniaknál szinte már mindenhol vannak köztes, rögzíthető állások. Így még eső nem esik be, de levegő ki-be tud járni.
Illetve azt is célszerű megcsinálni, hogy a tetőcserepek alatti fólia átfedésekbe beteszel valamit, ami elnyomja egymástól a két fóliát, így a levegő ott is jobban tud járni. Erre pl. teljesen alkalmas eps, xpd darab.
Mérd meg szerintem a padlástérben is a páratartalmat, kíváncsi vagyok mennyi lehet ott. Persze fontos emellett a hőmérséklet is, mert akkor a harmatponti táblázat alapján láthatod, milyen feltételek mellett tud kicsapódni a pára.
Zold szin lehet a tuzvedelmi gombavedelmi szer, meritokadba kezeltek az anyagot. Persze ennek akkor van ertelme, ha az anyag mar legszaraz, azaz legalabb par honapos a fureszaru. Az ereszt nezed meg. Amikor kivagod a foliat, azonnal kell erezd a huzatot, ha az eresznel megvan a legres.
Értem, bár a képek nagyon rossz minőségűek. Telefonnal és fejlámpával világítva készültek este. Én láttam építkezésnél beépítéskor, halványzöld színű volt a faanyag.
Ez egy kétlakásos sorház egyébként, és a másik lakás tetőterében nincs ilyen hiba. Voltam fent, megnéztem. Pont ugyanaz a kivitelezés, a kivitelező és a kivitelezési terv is egy, egyszerre épültek.
Beszéltem a kivitelezővel, elküldtem neki a képeket. Nem érti a dolgot, és ma jön kivizsgálni. Első körben azt javasolta, hogy a fóliát mindenképpen szakítsuk ki több helyen, és a déli oldalon lévő tetőablakot kinyitja, most úgysem esik az eső. Ha kiszellőzik a padlástér, akkor megvizsgálja jobban a dolgot. Azt mondta, hogy a faanyagot utólag lekezeli ismét, ha szükséges.
Lehet ezt utólagosan kezelni? Ez a penész tavaly novemberben sem volt még sehol, azóta alakult ki.
Köszönöm a hozzászólásod. A képeken látható fólia sima tetőfólia, ami porhó meg visszafújt esővíz ellen van. Az nem párazáró fólia. Szellőztető cserép van valamennyi felrakva, de biztosan kevesebb mint két négyzetméterenként egy.
Egyébként a ház teljesen új, annyira, hogy bár benne lakunk lassan fél éve, de még nincs kifizetve sem teljesen, több millió forint hátralékom van, tehát az, hogy "elszalad" a kivitelező, azt kizártnak tartom.
Az építő jellegű hozzászólásokat köszönöm mindenkinek.
Vegul levertek a kiallo reszeket maguktol es belesimitanak, bar tovabbra sem simitott vakolat simasagu lesz a vegeredmeny.
Megbeszeltem veluk hogy itt az eszaki falon csinaljak mar meg a labazati hoszigetelest is ha mar az arok ki van asva remelem a retegrend is helyreall.
Egyebkent ha ilyen macera a fold ala menni a labazati szigetelessel lehet hagynam a jardat a tobbi egtajon erintetlenul. Mit gondoltok milyen hatranya van ennek. Mert azokon semmi vizproblema nem volt eddig se, es a pince futetlen egyebkent
A tető anyag suhogó nyers volt és nem látom rajta a tűzvédelmi szert (ami kombinálva van gomba ellen is), ami legalább el kellett volna színezze a sárga felé. 2%-kos nedvességtartalom mellet, a nyers faanyag gombásodik,
ha ez nem tud kiszáradni (és hol a francba száradjon ki), akkor oriási problámák lehetnek a későbbiekben, de lehet, hogy a fa eleve gombás volt (nyári vágás, kesőn felvágva fúrészárunak).
Méresd meg a nedvességtartamát a faanyagnak.
A tetőn vannak helyek amik nem látszanak, pl. a szarufák felső lapja...
Hogy szellőzön ki, ha a tetőre fel van téve egy teljesen párazáró fólia?
Valamennyi kondenz átjut a hőszigetelésen (akkár a padlásfeljárónál is), az idővel sok lessz és lecsapódik. Szét fog rohadni 1o év alatt a tetőszetkezeted. Első körben nézd meg, ha az eresznél nem tudsz készíteni egy szellőzést és fent a gerincnél vágd ki az a fóliát legalább 7o cm mindkét oldalon+ ahol tudod, vágd ki a fóliát és tegyél szellőző cserepeket, legalább 2 négyzetméterre egyet.
na várj, az hogy a hőtükrös fóliád a szigetelés alatt csont száraz semmit nem jelent. Ott nem fog kicsapódni neked a lakótér felől érkező pára, hiszen a szigetelés alsó rétege meleg, harmatpont feletti.
Viszont a pára szépen vándorol tovább, és a csereped alatti fólia már hideg, harmatpont alatti hőmérsékletű télen, emiatt ott kicsapódik a víz (emiatt nem láttál október környékén bajt, akkor még nincsenek nagy hidegek).
A kérdés az, hogy hogy is néz ki az a párazárás nálad. Teljesen összefüggő réteget alakítottak ki, vagy meg van szakítgatva ez a hőtükrös fólia?
Nálam így néz ki a dolog, ez tehát semmiképp sem párazárás:
A hőtükrös fólia alja sosem nedves nálam sem. Viszont nálam lobog a hajam a padláson, ha fúj kint a szél, ezért a heraklithon át távozó pára átmegy a hőszigetelésen, és kiszellőzik. Nem ideális közel sem, de ha én most dunsztba raknám a padlást egy cserepek alatti párazáróval, vszínű úgy nézne ki a padlásom, mint most nálad.
Ehelyett inkább terítettem az egészre még 20cm 'friss' üveggyapotot, aztán jó lesz az a következő 20 évre.
Egyet értek, a padláson kereszthuzat a legjobb ellenszere a páramentesítésnek !:-) Fenn tartom ,hogy ennyi pára a lakás felől érkezhet,csak a kicsapódása történik a hidegebb fólia belső oldalán!:-)
A párát nem elzárni kell, hanem hagyni szabadon távozni! Ezt nem érti meg senki! Elb@sszák a házukat a szigeteléssel, de be nem vallják soha! Néhány idióta még a régi palatetőjét is telibe ragasztatja, aztán csodálkozik, ha 10 éven belül szétrohad az egész! Nem véletlenül volt régen minden házon padlás-tető-szellőző, nem is kevés! Amit a parasztember tudott, mára tudatosan el akarják felejteni!
Hát ezt nem tudom. Több helyen alánéztem a táblás gyapotnak, ott van alatta a hőtükrös párazáró, illetve porszáraz az alsó felület. Elszívás nekem nem megy tetőtérbe.
Üdv ! Nem szakiként szólok a témához,de nagyon nagy gázban vagy ezzel a tetővel kapcsolatba ! Szerintem ennyi pára csak a lakás felől termelődhet meg ,onnan nem stimmel az elvárt tökéletes PÁRAZÁRÁS !:-((
Lehet, hogy nem pont a témába vág, de nem találtam hirtelen jobb topikot.
Tavaly augusztusban költöztünk be egy új építésű ingatlanba. Most voltam fent a padon, és ez a látvány fogadott több helyen:
Mi lehet a probléma? A tekercselt gyapot alatt van táblás 3x5cm és hőtükrös fólia, az teljesen száraz. Nekem ez páralecsapódásnak tűnik, ami visszafolyik a padlástérbe, de miért nem szellőzik ki?
Hogyan javítható ki a hiba?
Belül a lakás teljesen oké. Páratartalom 40-50 között szokott lenni. Se beázás, se penész semmi nem volt egész télen.
Ha végül minden úgy lesz ahogy írod, akkor se a dörkennek se az xpsnek nem lesz értelme/haszna, kidobott pénz felesleges munka. Lehet neki se kéne állni :-))
Van jóbarátom, aki nyagik benne van a polisztiról kereskedésbe.
Ő szólt, hogy vigyázzak hogy számolok, mert még nem állt meg az ára.
Az egész hőszigetelés rendszerében, egy komplexebb háznál ez a tétel volt a legolcsóbb (merthogy a legolcsóbb is jó volt), a jobb minőségű (értsd: az iparosok szeretik, mert könnyebb velük dolgozni) tartozékok és a hosszú dübelek jól elvitték a fajlagos árát, nem is beszélve a jó nemesvakolatról (fölég a sötétebb színekben), meg a munkadíjról.
Erre biztos felfigyeltek a fejesek... ilyen a világ.
A helyzet az, hogy az alapba is sok kell, meg a lábazatra is... kemény ez a 2o%-lék.
Pontosan milyen bitumenes kenést kapott a làbazat??
Ma màr annyi dràga csodaszer van hogy fogalmam nincs mi jo mi nem mi éri meg az àràt...
Néha azt érzem hogy amit 30-40 éve egyszerűen nagyszerűen megoldottak mégis működik.
Van egy felújított kàdàrkockànk. Nem vizesedik nincs penész. Most építkezünk de félek mi lesz ha nem lesz olyan jó mint a régi..ide ilyen pàrazàró oda olyan àteresztő..kivitelező ha nem precíz aggódjak hogy nem lesz e gond...
Kösz :) a nyílászárókat is ma rendeltem meg, az még nagyobb tétel mint az egész hőszigetelés.
Amúgy nekem is pont ezt mondták az eps alapanyagról. Illetve pontosabban azt hallottam, hogy vmi amcsi cég tette rá a kezét az alapanyag jó részére, és mindenhol emelkedik az ár, nem tudom igaz-e.
(Mindenestre egészen speciális területen, de volt már ilyennel dolgunk. Ritkaföldfém készletre tették rá a kezüket a kínaiak (ezt kis méretű, de nagyon erős motorokban használják), és úgy felverték az árat, hogy vitt magával mindent, de azt hiszem a rézzel is ez a helyzet)
Kössz ! Én is beleállok valószínű,így minden infót szívesen fogadok !:-)Nekem lábazattal együtt majd 300m2(még nem mértem meg pontosan) fog kelleni !:-( Beszarás,ha nem fogok a mostani pályázatba beleférni ,akkor Én elengedem ,mert lehet 2-2,5 millió bekerülési költség megtérülése soha napján fog bekövetkezni !:-) Úgy okoskodok ,hogy ha letudom felezni a fűtésszámlám (kb130ft) ,akkor a részletekből kb havi 10 már rendezve ,csak a maradék fog jelentkezni havi + kiadásba !:-)
A honnan elég nagy betűkkel ott virít a fényképen :)
Nem rendszerben vettem, de később ki fogom egészíteni az elemekkel. Most annyi volt nekem a fontos, hogy a 20%os áremelés legalább ezek legyenek meg. A rengeteg ragasztót és vakolatot nem tudtam volna hol tárolni 2 hónapig.
15-ös. Így bemegy a fal 0.2W/m2K alá, WinWatt szerint egész pontosan 0.174.
Bepakoltam mind a 100 bálát a garázsba (1 darabbal több már nem fért volna el, nem vicc :) ).
A gond viszont az, hogy 3-4 helyen vagy törött a cserép, vagy elmozdult, de tartósabb eső esetén becsöpög a víz. Emiatt holnap veszek valami nagy fóliát és letakarom.
Mennyire gond, ha esetleg kis mennyiségben valamelyik tábla alá beszivárog egy kis nedvesség? Mert elképzelhető, hogy a fóliáról lefolyhat a betonozott talajra.
A másik kérdés, hogy a nap délután 2-3tól besüt a garázsba, és éri a szélső bálákat, ezért arra gondoltam, hogy nem átlátszó, hanem fekete fóliával takarnám le az egészet. Vagy az rossz ötlet?
látom, hogy ez a szilokonos vakolat nem olcsó mulatság, mert 3-400 ft helyett inkább 900 ft/m2, de ha én azt szeretném hogy fehér legyen a vakolat, és jó sokáig ne koszolódjon el, akkor esetleg megéri megfontolni? (a páraáteresztő képesség nem szempont az eps miatt)
igen, ezt a lekerekítést nekem is mondták (még valami kőműves zsargont is mondtak erre a kerekítésre, de már nem tudom mi volt az).
Meg is csinálták ezt a kerekítést az alapnál, de ahogy most jobban megnézem a fotón, csak a kép bal szélén látható élnél látom, a hosszú oldal mentén nem, vagy csak csalóka a kép.
és nem tudják/akarják kihozni valamivel síkba? Vagy nem lenne értelme?
Nekem zsalukövekből van rakva a szuterén egy részén a föld alatti rész, és az elemek nem voltak pontosan illesztve, emiatt -hogy nehogy bitumenes lap kiszakadjon a sarkoknál- kihúzták a falat egyenesre.
Nemreg volt szo nalam hoyg a dorkenre akarjak rakni a labazati xps-t. Es hoyg lefego lesz alatta.
Na hat kiastak az eszaki falnal mint kiderult a pince ugy volt ontve hog ycsak belul volt zsalu kivul a fold volt a zsalu tehat ilyen termeszetes sziklakepzodmenyre hasonlit kivul a betonfal. Tehat ugyan mindegy a dorken alatta van e vagy nem levego boven lesz igy is ugy is ugyhogy az az xps csak disznek megy be a fold ala :) :(
nálunk családi házban a nagy hidegben 20 % páratartalom volt - vettünk egy ultrahangos párásítót alváshoz
nyáron még tűrünk, de még egy extrém meleg nyár és jön a légkondi - az meg magában is szárít
(egy régi házunkba felújítás után költöztünk, kicsi volt a légtér, kicsi a gyerek, állandó mosás-főzés-meleg - egész első télen 100% közeli páratartalom, egy agyrém)
"mit okozhat pontosan a javasolttól (rockwool) való eltérés pontosan !:-)"
Legrosszabb eshetőség:
- odakint mínusz marhasok fok, annyira hideg, hogy az ytong/eps határréteg harmatponti hőmérséklet alá hűl
- a lakásból kifelé távozó pára az ytong belsejében kifelé "vágtatva" nekiütközik az (ytongnál rosszabb páravezetésű) eps-nek
- a pára körülnézve azt veszi észre, hogy harmatpont alatti hőmérsékletre hűlt
- ezért a pára folyóvízzé csapódik ki
- és ez a víz részben az ytong, részben a gyapot belsejében szanaszét szivárogva elkezdi átnedvesíteni a környezetét.
Szerencsés esetben ezek a marhahideg időszakok annyira rövidek lesznek, hogy erről nedvességről soha nem fogsz tudomást szerezni, mert mire a nedvességfolt elérné a belső vagy a külső falfelületet, már újra melegebb lesz az idő és szép lassan kiszárad.
Azt a hosszanti "tetőtartó gerendát" nevezik szelemennek (amiről halaloszto beszélt).
A ferde tetősíkban futó gyapot hőszigetelés szépen elmegy a szelemen felett és nekifeszül az oldalfalon lévő hőszigetelésnek (mégpedig teljes vastagságban! és nem épphogy csak érintik egymást a sarkukkal, ahogy egyes nagyeszű hőszigetelő mesterek csinálják) .
Nezgetem ma atervrajzot es rajottem meg nem tudok mindent a hoszigetelesrol :)))
Pl ezt a reszt hogy kene, csak ne azt mondjatok legyszi hoyg bontsuk le a teto aljat. Anyit tudok hogy folmegy a hoszigeteles a stablon ala de ahol tamaszkodnak ott mi legyen?
Elvileg azt okozhatná, hogy az ytong és az EPS találkozása környékén kicsapódhatna a pára bizonyos körülmények között. Gyakorlatilag, ha rendesen be lesz csomagolva a 12 cm grafitossal, akkor ez nem fog megtörténni, hacsak belül nem rendezel be egy trópusi majomházat 35 fokos hőmérséklettel és 90% páratartalommal...
Üdv Olvtársak ! Szigetelésen dilemmázok ,de olvasgatva belebotlottam olyan problémába ,hogy a tetőtér beépítésemhez 30 -as Ytong téglát használtam, amihez állítólag nem ajánlott az Eps ,és az elképzelésem pedig 12 cm grafitos szigetelés lett volna minden hová !Ha valaki leírná/elmagyarázná,hogy mit okozhat pontosan a javasolttól (rockwool) való eltérés pontosan !:-)
"ha a nyílászáró csere és a homlokzati szigetelés kialakítása között eltelik kb. egy szűk év (gondolok itt elsősorban a télre), az jelenthet-e valami problémát?"
- az ablakok körül ki-be járhat a levegő (olcsó purhab légzárása közel nulla)
- a nap UV sugárzása roncsolhatja a hab felületét
- párkány híján a fal vizesedhet (hőszigetelés romlik + vizesedés/penész belül + esetleges fagykárok)
Többször szó esik róla, hogy meglevő vakolatra úgy illik hőszigetelni, hogy előtte a laza részeket leszedik, az erősen tartó részeket pedig le kell tisztítani.
Az a kérdésem, hogy ez a megelőző tisztítás megoldható hidegvizes, nagynyomású mosóval?
Nem a koszmaró fejjel gondolom -mert az még a vakolatot is lebontaná :) - hanem a simával.
"Ha jol gondolom csaladi hazban nem a szarazlevego a gond hanem a tul nedves"
nem hiszem, hogy létezne ilyen törvényszerűség. Nálunk nagy a légtér, és még 25 éves nyílászárzáróink vannak, de január közepén 25% fölé csak erős küzdelemmel tudott emelkedni a páratartalom.
Most 38% körül van, mindenféle beavatkozás nélkül. Igaz, elég nagy légtér és nem vagyunk benne sokan.
Nekem az ablakos mondta hog yszerinte ha uvegcsere melett dontok akkor a uveg jobb hoszigetelo lesz mint a 23 eves 3kamras profilom es a ablakereten varhato a parakicsapodas.
Most a panelben parasitot hasznalok 50% on tartja a paratartalmat. Gondoltam kertesbe meg veszek paramentesitot. Ha jol gondolom csaladi hazban nem a szarazlevego a gond hanem a tul nedves. smarhome gateway meg kapcsolgatja a majd oket ahogy most a parasitokat
Es desztillalt viz is lesz mindig ha kell a parasitobavagy novenyontozeshez
Itt ne olvass vissza a szellőztető rendszerről, mert nem sokat találsz róla :) Van külön topikja.
Röviden összefoglalva: amennyiben rossz nyílászáróid vannak, akkor lényegében az csukott állapotban is "megfelelő" mennyiségű friss levegőt juttat a lakásodba. A lakásban így is "megoldott" a szellőztetés. Viszont, ha újakat veszel, azok már igen jól szigetelnek a régihez képest és lényegében megszűnik a korábbi légmozgás, légcsere lakásban a nyílászárók irányából. A növények, az élet a lakásban meg azért termel párát, ami meg fogja magának keresni azt a felületet, ahol ki tud csapódni.
A szellőztető rendszer lényegében abban segít, hogy csukott ablakok mellett is egy folyamatos, állandó légcsere legyen a lakásban, amivel optimális értéken lehet tartani a párataltalmat. Tehát segít megelőzni a párásodást, penészesedést, illetve a komfortérzetet is növeli - szerintem - a lakásban, és pl. ha szűrőket is bele tudsz tenni, akkor az allergiások helyzetén is tud könnyíteni. Nincs elhasználd levegő, bedúsult CO2..... Különösen a téli időszakban, amikor csukott ablaknál alszom, akkor reggel azért igen csak ráfér egy szellőztetés a szobára. Talán még abban is segít, hogy a kajaszag a lakásból könnyebben "eltűnjön", bár azért itt nem kell óriási légmozgásra számítani.
"Annyit tudok hogy para lecsapodik a hideg feluleten es hoszigeteles utan megjobban"
Rosszul tudod. Az a szegény pára nem tudja, hogy van-e hőszigetelésed, vagy sem, így nem is csapódik le jobban. Ennyire nem okos.
Egyetlen összefüggést kell itt látni: ha az adott felület esetén a hőmérséklet alacsonyabb, mint a páratartalomhoz tartozó harmatpont, akkor ott a víz kicsapódik.
Mondjuk egy nyílászáró csere okán előfordulhat, hogy megemelkedik a páratartalom, mert nagyon jól tömít, de amit írsz azért sem jó, mert a korábbi hideg felületed jó eséllyel már közel sem olyan hideg a szigetelés után. Ha igen, akkor ott nem jó a szigetelés.
En is itt tartok ahol ti de en a szelloztetorendszerrol nem hallottam meg, tudom olvassak vissza...ha lenne idom, par mondatban osszefoglalnad mirol van szo?
Annyit tudok hogy para lecsapodik a hideg feluleten es hoszigeteles utan megjobban, erre van a szelloztetes? Azt hittem esetleg paratlanito berendezes is megteszi.
Es mennyi ennek a koltsege kb 180m2 foldszint+tetoter-re
milyen szellőztetőd lesz? Én is agyaltam rajta egy darabig, illetve az építész is javasolta, hogy a homlokzati szigetelés előtt ki kéne találni hogy legyen.
Mondjuk nálam -ha lesz egyszer, és központi lesz-, akkor az egység elfér a padláson vagy a szuterénben is. Előbbi esetben meg nem kellene a falat lyukasztgatni.
Igen, ezt tudom. Ezért első lépésben lesz telepítve egy központi szellőztető rendszer és nyílászáró csere és második lépésben a homlokzati szigetelés. Azért is kellett külön bontani, mert a szellőztető rendszernek lesznek falat átütő részei, ezért azt mindenképpen a szigetelés előtt akarjuk kivitelezni.
Úgy terveztük, hogy idén mindennel végzünk, de lehet, hogy a homlokzati szigetelést csak jövőre tudjuk bevállalni. Viszont az ablakaink már nagyon rossz állapotban vannak.
Nem pont a kérdésedre válaszolnék, de azt szokták ilyenkor mondani, hogy a jobb tömítettség, és a hőszigeteletlenség miatt fokozottan oda kell figyelni a páratartalomra/szellőztetésre a penész megjelenése miatt.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha a nyílászáró csere és a homlokzati szigetelés kialakítása között eltelik kb. egy szűk év (gondolok itt elsősorban a télre), az jelenthet-e valami problémát? Gondolok itt pl. elsősorban olyanra, hogy az ablak tok és a fal közé befújt hab nem lesz burkolva, a napfény szabadon érheti (mennyire uv álló?), nem lesz külső párkány. Az új ablakok amúgy a jelenlegi téglafal külső síkjára kerülnének.
Felfogsz padlóra és a mennyezetre egy-egy UD3o-ast, ami függőleges sikot képez, és direktfüggesztőkkel rögzited a CD-ket a falhoz. A CD-ket 4ocm-ként kell szerelni. Két réteg gk lap nem fog repedni, ha szövésbe szereled.
A Fal 2,4 M magas 5,5 cm el van kintebb az alja,mint a teteje!
Gipsz karton lap alját ragasztóval rögzíteném,feljebb meg párnafához fogathatom??
Zöld szín a karton lap,piros a fal dőlése,kék a plafon,lila a beton talaj!kb 55 cm ig függőben vannak a téglák,utána van dőlve rakva sajna! meg oldható ez így??
Pontosabban: a szivárgólemezek toldásánál/átfedésénél lehet közéjük tenni speciális tömítő-ragasztó szalagot, ami állítólag tökéletesen tömít. Ezen állítás hihetőségének ellenőrzésére valaki mutasson nekem olyan gyártói ajánlást, ahol a szivárgólemez egymagában a vízszigetelés is, tehát nincs mellette még egy pusz fólia vagy kenhető vízzáró réteg is. Ha meg van mindenütt ilyen réteg is, akkor az átfedésekbe menő tömítés NEM MEGBÍZHATÓ, tehát csak balekokra próbálnak rásózni egy újabb értelmetlen terméket.
3: Szivárgólemez szivárgólemez céljára felhasználva: a lemez bütykei a falnak (vagy pl az XPS hőszigetelésnek) támaszkodnak, így létrehozva azt a rést, amiben a víz le tud szivárogni. A szivárgólemeznek NEM célja a vízszigetelés, a vízszigetelést tessék vízszigetelés céljára készített anyagokkal megoldani.
Nalam vegyes felvagott van. Na mostmar leirom az egeszet a topik neve is csak zarojelben (hő)szigeteles :)
A ceg egy jonevu vizszigetelessel foglalkozo ceg, bortont megyehazat stb csinaltak
Ok voltak a szakertok akiket hivtam mikor lattam hogy a lefoglalozott hazban vizproblemak vannak. Mivel kiderult hoyg a talajviz allt a hazban valamikor 2011ben. Ezutan kiderult hoyg valami csatornara ami akozelben meg el es alandoan visszatoltotte az tavaszi ar emiatt megnott a talajviz belviz stb raktak egy zsiliprendszert amiet a talajviznek nagyban lecsokkent az eselye. Most furas alapjan a pince padlotol azaz az beton alap tetejetol 1.1meterre van. (nemreg talaltam a telken egy befedett asott kutat amibe talajvizszint merot telepitek) Szoval a helyzet az hogy 50x50es savalap aljatol mar csak 60cmre van a talajviz.
Ezek melett meg lett allapitva hogy retegvizek miatt tortenik a beszivargas. Ez az eszaki pincefalon a legdurvabb ott konkretan latom eso utan hogy jon be a viz a szenyvizkimenetnel es zsaluzasbol maradt kereszt betonvasaknal. De eddig a haz elvol hanyagolva es az essocsatorna a haz sarkaihoz engedte afoldbe a csapadekot. Eloszor azt mondtak hogy mar attol elmulik a problem aha ezeket elvezetjuk amiket megtettunk ideiglenesen.
Nugatrol kelet fele lejt a telek a nyugati oldalon feltoltott burkolt (osszevissza sulyedt) terasz van.
Ettol a terasztol kb egy meterre nyugatra terveznek 1 meter melyre drencsovezest.
Az eszaki falnal egy meter mely (hogy leerjen a vasakig) deli es kelet 50cm melyen dorken lemez soder feltoltes. Delen es keleten nem nagyon van vizproblema de ott van egy meter szeles betonjarda amit fel terveznek vagni a haz tovetol 30cmre. Ezen is izgulok hog ymi van ha betonjarda miatt nincs vizproblema ott
Na ez az egesz tortenet. De mar csak leirtam mert nem izgatom magam ezen. Kicsit hianyolom hogy nincs semmi bitumen meg kicsit zavar ez a lemezre xps ratakaras meg azt se ertem mit csinal a deli es keleti oldalon ez az 50cm dorken lemez, de mar elegem van technikai reszletek vitatkozni 30 eves multu ceggel.
10 ev garanciat megkerdeztem , ha folyik be a viz hivom oket es jonnek. Valahol megbizom bennuk csak mikor lemegyunk a reszletekig mindig talalok valamit amin nem lendulunk at olyan konnyen :) Haverom azt mondja ne kerdezzek csak hagyjam hogy csinaljak
Ha drénezünk, akkor az alapot kell száritani, nem biztos, hogy van értelme a dörken lemeznek, de ha teszünk, akkor a gombákkal befelé szoktunk (a záróprofilok használatának akkor van értelme, ha valamilyen lábazati vakolatot is készítünk a falra- ami ugyebár szikkasztó kell legyen, ennek az ára tényleg horrór kategória). Amúgy a dörken lemez nem drága, a drénezés többi munkálathoz képest tényleg aprópénz.
Ha tényleg nagy a baj, szakemberhez kell fordúlni, az készít egy állapofelmérést (mérésekkel, stb), ami alapján meg lehet tervezni, hogy mi a teendő.
A drénezésnek két szerepe lehet:
- az egyik az esővíz elvezetése az alaptól
- a másik az esetleges magass talajvíz elvezetése az alaptól (vannak olyan helyzetek, amikor a tavaszi esőzések után a talajvíz megnő, mert össze-vissza építettek házakat egy régi alápincézett ház környezetében, amit már nem lehet kivülről leszigetelni)- ilyenkor az alpozási mélységig le kell ásni, szakaszosan, bonyolúlt művelet.
A drén esetében több réteg jóféle geotextilt is kell alkalmazni és ildomos egy betonozott vajút késziteni a dréncsőnek.
A geotextillel ki kell bélelni az kiásott árkot, majd a csövet is teljesen be kell csomagolni, azután jön rá 1o cm homok, nagy kövek, kisebb kövek és a végén mosott kavics. Földet nem szabad rá tenni. A külömböző rétegek között is kell szerelni geotextilt.
Egy felvizesedet alapot nagyon nehezen szárít ki egy jól kivitelezett drén, évek kellenek, főleg ha északi oldal.
Vannak vegyszerek, szigetelés nélküli vastag kő, tégla vagy vegyes alapok kiszárítására, be kell fúrni kivülről 45 fokos lyukat az alapba (egy 1 métereses fúróval) egy kiszámitott rend szerint és át kell itatni a falat a vegyszerrel. A Baumitnak van, borzasztó drága, de elég jól működik.
Egy bizonyos nedvességtartalom felett (ami kb. 8-1o%) a méteres vegyes alapot szinte lehetetlen kiszárítani.
3-4% esetén a drén ki fogja szárítani talán 5-8 év alatt.
Szóval, aki drént kell készítsen, az nagyon körültekintően járjon el. A drén működését időben kell figyelni.
Ha az alápíncézett alap alja száraz időben vízbe van, akkor nem szabad drénezni. Be kell állítani a pincébe nagy teljesítményű páraelszívókat és ki kell vezetni valahogy a kanalizálásba az összegyüjtött nedvességet.
UI.
Az dörken lapok gyártóinak szakmai konzultációját leszarom, senki se ért hozzá. Hülyeségeket beszélnek.
Amikor egy kivitelezo arajanlat miatt nezte a hoszigetelssel kapcsolatban a hazat es elmondtam hogy lenne a labazat meg alatta adorken meg nekik kene elhuzni a sodert es ugy raengedni a xps-t azt mondta hogy szerinte ugy nem jo, ezutan meg megkerdeztem egy epiteszt aki masik haznal vegzett allapotfelmerest nekem , szerinte van amikor igy csinaljak de esetemben nem ez a helyes. google kepkeresojeben talaltam egy csomo dorken retegrendet mindegyik ugy van ahogy mondjatok. Ezutan felhivtam a kivitelezot es mondtam neki hogy nem szeretnem a dorkent a hoszigeteles ala hanem ha van ra mod csinaljak meg alabazati szigetelest es kivulre rakjak a dorkent.(azt se ertem ha mar ki van asva akkor miert akarjak betemetni soderrel hogy aztan ujra el keljen szedni 1-2 honap mulva) Erre azt mondja hogy igen ez akkor van amikor a dorken a hoszigetelest vedi es magyarazott valamit hoyg ilyenkor forditva rakjak mint ahogy o akarja a fal melle es hoyg mas csomoszor csinaltak. Kerdezte ha kivulre rakom adorkent akkor hogy zarjuk le a tetetejet, en mondtam hogy biztos van ra szakszeru lezaras ha google szerint ez a retegrend. aztan feladtam es mondtam hogy jovan csinaljak ahogy terveztek eloszor.
Egy jól hőszigetelt háznál a fűtési szezon hossza kb 4500 óra évente.
Ezen óraszám túlnyomó részében nem süt a nap (mert pl éjszaka van vagy felhős az idő).
A kevés napsütéses óra túlnyomó részében annyira hideg van odakint (olyan nagy a külső-belső hőmérséklet különbség), ami miatt több hő távozik kifelé az ablakon át,
mint amennyi hő jön befelé a csekélyke szórt infravörös sugárzásból.
És igen, valóban lehetnek olyan órák, amikor a körülmények együttállása annyira szerencsés, hogy még egy északra néző ablak energiamérlege is lehet nyereséges valamennyire.
De ez a nyereséges időszak eltörpül azon rengetegmarhasok óra mellett, ami alatt veszteséget "termel" az északi ablakunk, ezért éves összesített energiamérlege erősen veszteséges lesz.
"20cm-es EPS szigeteléshez mehet még műanyag dűbel vagy fém kell?"
A legtöbb esteben dübelezni egyáltalán nem KELL, a dübel csak egy plusz "biztonsági öv" arra az esetre, ha esetleg a ragasztás nem bírná pl a szélszívás erejét. Persze ne számíts kártérítésre sehonnan, ha elhagyod a dübelezést.
És mivel a dübel nem tart semmit, ezért tök mindegy, hogy fémből van vagy műanyagból.
"Indítósín nélkül érdemes rakni?"
Ha elég ügyes vagy, akkor indítósín nélkül is meg tudod csinálni. A sín árát is megspórolod és a sín által később minden évben ellopott hőmennyiséget is megspórolod.
A dübelre nem tudok válaszolni, de az indítósínnel kapcsolatban itt megtanították nekem, hogy a valamire való mesterember simán megcsinálja anélkül. Lényegében az nem neked kell, hanem neki az egyenes tartásához.
Ráadásul még vonalban hőhídat is képez.
Nálam ettől függetlenül lesz vízorros profil, de nekem szuterén magasságban, az meg fűtetlen.
Írd be baloldalt, hogy indítósin, hamar találsz segítséget.
Én unortodox módon a 30-as fal teljes keresztmetszetében kivéstem a falat a villanyóra fa szekrénye mögött ( áthidaló volt bent ) majd XPS, -t ragasztottam hátulról habbal, annyit, hogy majdnem falsíkig érjen. Hálóztam, csemperagasztóval gletteltem, több rétegben és azóta ott a legmelegebb a fal :-) Bohóckodjon az ajtajával akinek ahhoz van kedve, szerintem nem éri meg.
Ezt írtad a 77477-ben: "még az északra nézőnek is picit pozitív a téli energiamérlege."
Erre én azt írtam, hogy szezonális pozitív mérleg északi oldalon lehetetlen, viszont a pillanatnyi pozitív energiamérleg lehetséges bizonyos körülmények között (pl amikor éppen süt a nap).
Erre azt mondod, hogy tévedek, és bizonyítékképpen idézel egy német könyvet, amiben arról van szó, hogy a pillanatnyi mérleg lehet pozitív :)
Egyébként a német könyvben is látható 4.3-as táblázatban is emlegetett ablak "g" (hőhasznosítási) érték az, ami fontos eleme a passzívház ablakoknak: nem gyakran találkozunk olyan ablaküveggel, ami kevés hőt enged ki magán, de eközben viszonylag magas az üveg "g" értéke.
Nalunk a drencso 1meter melyre van tervezve. nem tudom ezt jelentii e a melyben elvezetes. kerdeztem oket mi van ami melyebben folyik azt mondtak ott mar nem folyik. apince alja 1.7 meteren van.
Ami meg erdekes hogy az eszaki pincefalon ahol szivarog a viz eso utan ,ott megy ki a szenyvizcso. Erre van valami spec szigetelesi eljaras?
Rekerestem erre a dorken lemezre, nem igy ismertem de ez az amit fognak rakni. De a google kepkeresojebe jopar kep mutatja azt a retegrendet amit irtal.
Ha bitumenes lemezt nem is de valami bitumenes alapozast kerek toluk. Csak ott van amasik oldala 30 ev tapasztalataval 10 ev garanciajaval vajon miert gondoltak hogy egy sima lemez pincefal melett eleg lesz a szivargast megallitani.
Ha a labazati szigetelestol most eltekintek mert azt mar en se vettem be hogy a dorken lemez a a hoszigeteles alatt barmit csinalna.
Csak megint ezek a felesleges korok es a vegen en erzem magam szarul hogy mit magyarazok bele a profik dolgaba.
Egyebkent a masik topikba irtam hogy aljzatbetonalatti sodert meg tomorites nelkl akartak megcsinalni ugy hogy az elso reteg betonba nem akartak vasat rakni mert igy csinaltak eddig minidg es nem volt gond
nálam is nemrég víz/hőszigeteltek. Mondjuk nálam a korábban bénán megoldott vízszigetelés (mindössze 1 dörken lemez) és az utólag megmagasított talajszint okozta a problémát (befolyat a talajon folyó esővíz a dörkenlemez és házfal közé).
De ha már ez a falszakasz végig lett ásva, akkor legyen teljes a dolog. A vége így nézett ki:
Hat pedig az a terv. En is rakerdeztem 2x is hogy jol ertem e. Eloszor a viz miatt hivtam oket ekkor ajanlottak nyugatra drencsovezest mert arrol lejt a telek es a haz kore meg ezt a 50cm mely bordaslemez kavicsfeltoltes 30cm szelessegben. Nem ertettem mert a pincefal maga nem vizes hanem eloszor azt hittuk talajviz jon fel de szerintuk meg retegvizet csapadekvizet kell drencsovezni. Nem ertem a bordaslemezt. Azert se mert eszakon lerakas utan egy betonteknovel le akarjak takarni , aminek celja a csapadekviz elvezetese hatra lenne. Deli uldalon meg fel akarjak vagni a jardat es ugyhagyni a kavicsfeltoltest a csapo eso miatt. A ceg 30 eves multtal megbizhato szoval biztos tudjak mit csinalnak csak nekem nem jon ossze a dolog marmint szeretnem erteni is mit miert.
Ezutan mikor kaptam toluk hoszigetelesre is arajanlatot majd beszeltuk a reszleteket akkor kerdeztem hogy hogy fog ez osszejonni es ezt mondtak. konkretan kerdeztem hogy mi ertelme a bordaslemeznek a szigeteles mogott es azt mondtak hogy a vizet tavoltartja faltol. Mikor kerdeztem es mi lesz azzal a vizzel ami lejebb van azt mondtak lejjebb nincs viz amit tavol kell tartani. En komplett nem ertem az egeszet. Mikor ezt felhozom kb ott hagyjuk abba hoyg 10 ev garanciat valalnak es 30 eve ezt csinaljak bizzak bennuk.
Ez sajnos nem az a könyv, amire gondoltam, de azt most nem találom. Azért ebből is látható, hogy lehetséges egy északi ablaknál is a pozitív szezonális energiamérleg.
Mint már írtam, természetesen az ablak árában 100 évre előre kifizeted a nyereséget, szóval biztos nem éri meg, de lehetséges.
"Tabelle 4.3 zeigt so ermittelten äquivalenten Wärmedurchgangskoeffizienten für verschiedene
Verglasungen. Bei Südverglasungen erreicht man bereits mit 2-Scheiben Wärmeschutzverglasungen, welche heute bereits Standard sind, einen Ausgleich der Wärmeverluste und Energiegewinne. Mit hochwertigen Dreischeiben-Wärmeschutzverglasungen können selbst Nordfenster mehr Energie gewinnen als abgeben."
A magyarázatot is megtalálod a szövegben. Remélem, nem gond a német szöveg, angolul nem találtam.
Létezik olyan megoldás is, hogy a szolgáltató kijön, lekapja az órát/órákat, mögötte szigeteled, burkolod/gletteled, a szolgáltató meg visszateszi az órát/órákat, netán szabványosat szerel vissza, és akkor még a cső miatt sem kell később megbontani a szigetelést. Igaz bekerül vagy 100 ezerbe ha jól emlékszem.
Szerintem én hagyom a fenébe, majd ha szabványosítva lesz, kerül mögé szigetelés, az új cső a falon kívül lesz, a régit meg visszavágom a padlás szintjén, és kap egy új cserepet a helye. Addig meg kap új szekrényt és kész, max az ajtóra teszek szigetelést belülről.
ebben 15cm grafitos lapok ragasztása/dübelezése, hálózás, 2 réteg glettelés, alapozas, színezés és vízorr sín építés van benne. Ásás nincs, lábazat nincs, állványozás nincs, azok külön vannak.
Jovo heten csinalnak vizzesedessel kapcsolatos munkakat aminek a resze a pincefal melle bordaslemez beepitese es emelle soderfeltoltest csinalnanak.
Deli oldalon beton jarda eszaki oldalon betonperem szeru valami ami mar ket ujnyira elvalt a pincefaltol (nyugati oldalt terasz. )
Az eszaki pincefalon megy ki a szenyviz meg kersz betonacelok maradtak bent zsaluzas utan amik mellett szivarog be a viz ezeket elfedi a bordaslemez 1 meter melyre megy le deli oldalon meg felvagjak a jardat 30cmre a pincefaltol 50cm melyen bordaslemez + kavicsfeltoltes
Ugyanez a ceg csinalna a kulso hoszigetelest a labazati xps-t leengednek a talajszint ala 50cm-t
Szoval nekem itt nem stimmel valami. Ott a bordaslemes talajszint alatt 50cm(D) es 1m(É) melette soderrel, aztan mikor jonnek kethonap mulva csinalni a hoszigetelest azt mondjak hogy elhuzzak a sodert leengedig a 10cm xps lapot ra a bordaslemezre es utana vissza a soder.
Ez igy ok, marmint hogy a hoszigeteles alatt ott a bordaslemez? Meg ugy az egesz kicsit kavar nekem.
Kerdeztem ha mar ki van asva, akkor a labazati hoszigetelest miert nem csinaljak meg. Azt mondtak hogy ne azzon a teteje addig amig nem keszul el a tobbi hoszigeteles.
Még az is elképzelhető, hogy semmilyen szigetelést nem fogok tenni erre a részre, csak az ajtót hozom kijjebb. annyira nem is zavarna, ha ennek a felületnek a hátulja hidegebb lenne. A lakás oldaláról itt a spájz van. A falon van is egy szellőző nyílás, amin keresztül a levegő szabadon áramlik télen is ki és be. Szóval a leghidegebb helyiség.
Továbbá ha jól van megcsinálva a vellany, akkor nem árt hogy legyen ott egy FI relé. Azt meg néha nem árt tesztelni. Bár ha havonta nyitogatni kell, az bőven megtehető.
Tetszik mind a két megoldás is. Mondjuk most havi bediktálással számolunk el, így havonta 1 alkalommal van leolvasás. Bár szerintem ez sem számít túl soknak, ha kivehető hőszigetelő kockát teszek a helyére (12 alkalom/év).
"A lenti képen látható kialakításnál, hogyan lehet a legjobban megoldani a homlokzati szigetelés?"
Én azon lennék, hogy a villanyóra ne legyen hőhíd, tehát a hőszigetelés ott is teljes vastagságú legyen.
Írták már a nagy kivehető/betehető hőszigetekés-kockát (ez a legolcsóbb+leggyorasabb, ráadásul szinte láthatatlan),
vagy ugyanezt az ajtót visszaszereled a hőszigetelés külső felületére (egy fa keretre), csak éppen az ajtó belső oldalára vastag hőszigetelőt ragasztasz (úgy, hogy az ajtó becsukásakor gyakorlatilag összefüggő felületet képezzen) a fali hőszigeteléssel.
"Már hogyne lenne lehetséges... És épp a fizika miatt :) - persze irtózatos áron."
Még egy millárd forintért sem tudsz olyan északra néző ablakot csináltatni, aminek a szezonális energiamérlege pozitív lenne.
Mint írtam, a passzívházak délre néző ablakainak nyereségessége patikamérlegen van kicentizve, elég néhány fokos eltérés a déli iránytól és a pozitív mérleg máris átfordul negatívba. Egy északi ablak nem pár százalékkal kap kevesebb hőmennyiséget egy délre nézőhöz képest, hanem (tíz)ezerszer kevesebbet kap. Hogyan is lehetne olyan ablakot gyártani, ami ezerszer kevesebb hőmennyiségből is képes pozitív szezonális mérleget produkálni, amikor a déli oldalon már néhány százalék csökkenés is negatív mérleget eredményez?
Az északi ablakokon át bejövő szórt/visszavert infravörös sugárzás lehet, hogy bizonyos körülmények esetén (szuper ablak + szikrázó napsütés + enyhe idő (kis hőveszteség kifelé) + jó visszaverő/hőtükröző felületek) egy icipicivel több hőt juttat be az ablakon, mint amennyi hő távozik ÉPPEN ABBAN A PILLANATBAN, de ez az ideális állapot a fűtési szezonnak talán csupán 1-2%-ában jön össze, a szezon maradék 98%-ában viszont annak az az iciripiciri nyereségnek talán az ezerszerese is megszökik kifelé, amikor éppen nem teljesülnek a fenti ideális feltételek.
Magyarul te (vagy a könyv írója :) összekeverted a pillanatnyi pozitív mérleget a szezonális pozitív mérleggel. Az egyik egy fizikai érdekesség, a másik meg súlyosan zsebbevágó kiszámolnivaló feladat.
"Azt már leírták 100x, h 50 év körül van a SEWT megtérülése, segít nyáron a hűtésben vagy sem?"
Egy LEWT rendszer valóban tud segíteni a hűtésben, de csak három feltétel teljesülése esetén:
1: a ház hűtés-igénye annyira alacsony legyen, hogy a LEWT által biztosított pár száz watt ÉREZHETŐEN (tehát több fokkal) hűtse le a házat. Ha csak tized fokokat képes hűteni, az csak önámítás, hogy " na ugye hogy megérte a beruházás".
2: a ház légtömörsége legyen annyira jó, hogy a befújt hideg levegő jusson is el mindenhova, ahová azt szánják. Ha rövid úton, ezernyi ablakrésen át a külvilágba tud távozni, akor kár volt beruházni.
3: a házban ne hőcserélős szellőztető rendszer legyen, mert a hőcserélő a talajcső nélkül is visszanyeri a hő egy részét, tehát részben értelmetlené teszi a talajcső beruházást (télen ez a hatás még durvább).
Tehát ha a ház NAGYON alacsony hűtés-igényű ÉS légtömör ÉS nem hőcserélős a szellőztetése, akkor szerintem lehet értelme a talajcső alkalmazásának.
Rendben ment minden, igaz személyesen rendeltem meg, többszöri egyeztetés után, sőt mikor már megvolt az áru akkor utaltam át aztán otthonról az egészet. Nem volt előleg...
Azt már leírták 100x, h 50 év körül van a SEWT megtérülése, segít nyáron a hűtésben vagy sem?
Fogjuk fel, h SEWT nálam olyan, mint másnál a ház külső fontossága, h festés helyett a külső falburkolat vagy WPC vagy fa díszítést raknak. Én oda nem tervezek semmit extrát, a legolcsóbbat és abból a pénzből inkább a talajon keresztül szellőztetnék.
Kaptam egy árajánlatot a cégtől , de a rendelés összegének felét átutalással vagy személyesen az irodájukban be kell fizetni. Próbáltam utánanézni a feketelista.hu -n és ott azt látom, hogy több évig Baján volt a székhelye, különböző címeken most pedig Bp-en vannak. Ha van információtok és ajánlott cég akkor véglegesíteném a rendelést. azért kérdezek, mert nem szeretnék százezreket bukni.
Gondolom, akkor hőhíd mentesen nem igen tudom megoldani, ha az órát a külső falsíkon hagyom. Hacsak nem valami szigetelt ajtót teszek rá, de abban is a szigetelés max pár cm lehetne.
"Ez fizikailag lehetetlen, mivel északra néző ablakokon a nap soha nem süt be a fűtési szezon alatt."
Már hogyne lenne lehetséges... És épp a fizika miatt :) - persze irtózatos áron. A környezet (talaj, épületek, fák, égbolt) termikus sugárzása bizony hőfelvételt tesz lehetővé, de ugyanezek vissza is verik valamennyire a Napból érkező infravörös sugárzást, ami szintén bejuthat az északi ablakon. Emellett ezeken az ablakokon van egy belső bevonat, amely visszaveri a házba a belülről kifelé irányuló, rövidebb hullámhosszú IR sugarakat, de beengedi a kívülről érkező hosszabb hullámhosszúakat.
Az eredmény kicsit hasonlít az üvegházhatáshoz.
Vagyis átlagembernek megfizethetetlenül drágán, gazdaságtalanul, de megoldható. Főleg ha még éjjeli takarással (pl. redőny) is kombinálod.
Egész biztos, hogy a könyv itt is van valahol a gépemen, de nem találom.
Érdeklődnék a tapasztaltabbaktól, hogy a Baumit open rendszer menyivel indokoltabb HB38-as falazatra, mint a hagyományos EPS? Tervezett vastagság: 12cm grafit.
Nem tapasztalom, hogy nagyon magas lenne a páratartalom jelenleg a lakásban. De nem szeretném később megbánni, hogy nem egy "lélegzőbb" rendszert tetettem fel.
szóval a hivatkozott kérdésemben lenne valami javaslatotok?
A terasz esetleges kiszélesítésére rákérdezek azért a releváns fórumon is, de hátha nektek is van ötletetek arra hogy is kéne ezt a körülményekhez képest jól megoldani.
Én meg pont lesz@rom milyen a nagy ablakaim mérlege, mert hajlandó vagyok azért többet fizetni, hogy jó legyen a kilátásom :)
Nem lehet mindent megtérüléssel megközelíteni, mert akkor nem kell sehova ablak, csak egy szellőztetésre alkalmas cső a falban, meg 50W-nyi LED világítás, hogy ne legyen bent sötét.
"13 fekete vagy 15 feher szigetelest valasszam. Tehat van e barmi elonye hatranya egyiknek a masikhoz kepest ha hoszegetelesben es arban ugyanott van."
Ha árban ugyanott van, akkor szerintem két ok miatt is jobb a fekete:
- 13 cm fekete jobban többnyire hőszigetel mint 15 cm fehér
- vékonyabb fal (=esztétika), rövidebb dübelek (=forint)
A passszívházak dél felé néző nagy ablakai azért annyira nagyok, mert pozitív a szezonális energiamérlegük (olykor az egész déli fal üvegből van). Sok esetben jelentős részt vállalnak abban, hogy az éves hőigény ne lépje túl a kötelező 15 kWh/m2 értéket.
Tehát pl úgy is a 15 kWh-s passzívház határ alá lehet jutni, hogy építesz egy 20 kWh-s jóságú házat, aztán teszel a déli oldalára pár bazinagy ablakot :)
"Én egy passzívházas, német nyelvű könyvben olvastam valamikor, hogy a passzívházakba ajánlott ablakok esetén még az északra nézőnek is picit pozitív a téli energiamérlege."
Ez fizikailag lehetetlen, mivel északra néző ablakokon a nap soha nem süt be a fűtési szezon alatt.
Sőt már néhány fokos eltérés a déli iránytól is negatívba fordítja az energiamérleget. Tehát nemhogy északi, de még keletre vagy nyugatra néző ablaknál sem lehetséges pozitív mérleget kihozni, még speciális passzívházas trükkökkel SEM.
"a beeső hőenergia nincs szinkronban a hőigénnyel."
Ezért kell nagy hőelnyelő/hőtároló tömeg a házba, máskülönben a hatalmas ablakokon át nap villámgyorsan túlmelegítheti a házat. Tehát ha nincs nagy hőtároló tömeg, akkor még déli ablakok esetén is okosabb elfelejteni a túl nagy méretű ablakokat.
"A fent említett könyvben ennek ellenére hoztak ki pozitív energiamérleget a PH minősített ablakokra. "
Ha
- az ablak délre néz
- és valóban éri jósok napsütés (nem árnyékol növény vagy szomszéd)
- és annyira jó a hőszigetelése, hogy a naptalan órákban kevesebb hőt enged ki a házból, mint amennyi hőt beenged a napos órákban
akkor nyereséges lesz az ablak energiamérlege.
De ha a ház nem tud mit kezdeni a bejutott hőmennyiséggel (nem képes eltárolni későbbre, hanem meg kell szabadulni tőle, mert már 35 fok van), akkor kár volt erőlködni a nyereséges ablakokkal :)
Én egy passzívházas, német nyelvű könyvben olvastam valamikor, hogy a passzívházakba ajánlott ablakok esetén még az északra nézőnek is picit pozitív a téli energiamérlege. Persze ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy nem passzívház minősítésű, de jó minőségű ablakra, mert a passzívházas ablaknak az ára olyan lehet, hogy 100 évre előre kifizeted az általa megtakarított hőenergiát.
A gond a pozitív energiamérleggel az, hogy a beeső hőenergia nincs szinkronban a hőigénnyel. Az átmeneti időszakban sok a napsütés, sok hő esik be az ablakon, de nem tudsz vele mit kezdeni, mert csak túlmelegíti a házat, hiszen kicsi a hőigény. December-januárban pedig elég kevés a napsütéses órák száma, kevés a nyereség, viszont nagy a hőigény. Ezért a passzívházaknál tudtommal úgy számolnak, hogy nem veszik figyelembe nyereségként a beeső, de fel nem használható hőenergiát. A fent említett könyvben ennek ellenére hoztak ki pozitív energiamérleget a PH minősített ablakokra.
a legtöbb délre néző ablaknak is több a hővesztesége a fűtési szezon sok napsütés nélküli órája alatt, mint amennyi nyereséget hoz a kevés napos óra alatt
Rosszul emlékszem, hogy ezen ablakok téli energiamérlege pozitív?
Szoval nem tudom mitol nehez a kerdesem, de par napom maradt hogy eldontsem 13 fekete vagy 15 feher szigetelest valasszam. Tehat van e barmi elonye hatranya egyiknek a masikhoz kepest ha hoszegetelesben es arban ugyanott van.
Erősen reménykedj, hogy az esőcsatornánál az a kiugró perem az ne beton legyen, mert az energetikailag sokba fog kerülni. A ház nem volt gyanúsan olcsó? ;)
Csináltass szakemberrel egy csomóponti rajzot arról a részről.
"el lehet őket bontani? "
Valószínűleg be van vasalva az egész, így a bontás+helyreálítás nem fillérekbe kerülhet.
Ha meg nem bontod el, akkor meg lesz egy hűtőborda a házon, ami lopja a fűtés-forintokat,
Ha meg teljesen körbeveszed hőszigeteléssel, akkor meg át kell alakítani a tető peremét körben.
Az első munka pár százezer ft, a második húszévente kb egy millió fűtéspénzben, a harmadik megoldás egyből egy millió ft. Kábé.
"passzív háznál a déli üvegfelületeket hasznosítani KELL"
A passzívházak számára előírt 15 kWh/m2 éves hőigényt benapozás nélkül is el lehet érni. Igaz, hogy nagyon keményen rá kell gyúrni a hőszigetelésre meg a fűtésre, de nem lehetetlen a dolog. Tehát az nem igaz, hogy a déli üvegfelületeket mindenáron hasznosítani KELL. Csak éppen ha amúgy is rásüt a nap a délre néző házfalra, akkor hülyeség lenne jónagy ablakok helyett valami sokkal drágább megoldást alkalmazni a 15 kWh szint eléréséhez.
Azt azonban nem árt tudni, hogy a legtöbb délre néző ablaknak is több a hővesztesége a fűtési szezon sok napsütés nélküli órája alatt, mint amennyi nyereséget hoz a kevés napos óra alatt, a passzívházaknál patikamérlegen van kiszámolva, hogy milyen típusú üveg kell és az maximum hány fokkal térhet el a déli iránytól (és hány percig hány százalékban árnyékol a szomszéd háza/fenyvese, stb), máskülönben a passzíváznál is veszteséges lenne a benapozás mérlege. Tehát aki csak úgy (előzetes számolgatás nélkül) telerakja a déli falát bazinagy ablakokkal, az valószínűleg jól kitol magával, mert a rengeteg pénz elköltése mellett még az éves fűtésköltségét is megnöveli. A gatyarohasztó nyári hőség a hatalmas ablakok mögött (még az árnyékoláson is átjut egy kevés hő ám) és a hozzá kapcsolódó nyári extra hűtés-költségek, na az meg a ráadás :)
"HCS (talajos)"
A jelek szerint te számolás, sőt gondolkodás nélkül bármire képes vagy százezreket elkölteni. Az ilyen emberen nem lehet segíteni, hagyni kell, hogy most elszórjon feleslegesen pár milliót, aztán vagy rájön a következő évek alatt, hogy mit nem így kellett volna, vagy nem.
Segítségeteket szeretném kérni a homlokzati hőszigetelés vastagságának elrendezésében.
A kiindulás az, hogy 15cm hőszigetelés kerül a házra, illetve valamivel keskenyebb a lábazatra, de ez a rész már a fűtetlen szuterén része.
A probléma a következő egy fotó és rajz segítségével:
A képen a ház oldala látszik, a terasz, alul szuterén, ami végig tart.
ami miatt nem tudom még, hogy hogyan kéne szépen megcsinálni:
- a terasz oldalán kb csak max 8cm hőszigetelés fér el, de valahol még annyi sem.
- illetve a ház lakótere egy picivel a szuterén fala fölött kiszélesedik (3-4 cm). Ez a járda felett kb 1 méter magasan van elöl.
A lábazati hőszigetelés mondjuk 8cm vastag lesz, és mondjuk 60cm magasságig megy majd fel.
Ha a terasz részre mondjuk csak 6cm-8cm kerül, akkor lenne hátrafelé haladva egy ugrás -ami szerintem nem túl szép-, mert a szuterénre is jó lenne több mint 8cm.
A ház lakóterére rakott 15cm a meglevő kiugrás miatt viszont már 18cm-rel lesz szélesebb, mint most, tehát ha alul 8cm-es az XPS, akkor a kiszélesedés itt 10 cm lenne, ami nem tudom sok-e.
Vagy ki kell valahogy szélesíteni a teraszt, ha lehet olyat egyáltalán...
Az egy dolog, mennyi hő jön be az ablakon, ám az már egy másik, hogyan tudod azt értelmesen eltárolni a nap későbbi szakára, amikor már nem süt. Vagy akár felhasználni a ház más helyiségeiben.
A mi házunk pontosan déli fekvésű. Jelenleg csak a legkisebbik szoba kb. 3m2-es ablaka néz délre, ezt akarjuk 6-7m2-re növelni a faltól falig megoldással. A délre néző teraszra is csupa ablak-ajtó nyílik, ez kb. 6m2 üvegfelület. A legnagyobbik szobának csak keletre néző ablaka van, ide akarunk vágatni egy déli faltól falig ablakot, az kb. 7-8m2 lesz. A keletit valószínűleg befalazzuk.
A középső szobának csak keleti ablaka lehet, az maradni fog.
Ez összesen 20m2 déli ablakfelület. Télen, alacsony napállásnál és tiszta időben 7-800W esik minden négyzetméterre (koszinusz figyelembe véve), ennek kb. a fele be is jut a házba. Ez 8kW-ot jelent, ami a ház hőigényének az 5-6-szorosa kb. 5 fokos kinti hőmérsékletnél, és ez a 8kW a ház alapterületének csak kb. a felét fűti (19m2 szoba, 13m2 szoba, 17m2 hall).
Ettől a napos helyiségek felhevülnek 40+ fokra, a többiek viszont alig. Valahogy át kellene vinni a hőt a többi helyiségbe, és estére is megőrizni.
Igaz. Hőhíd nem lesz, rosszul írtam, mert a gyengébb szigetelésre gondoltam ott, ahol a vakolható tok miatt kevesebb hab kerül.
Egy átlagos méretű ablakon át besütő nap ÓRÁNKÉNT 1-2 kWh hőmennyiséget tölt be a házad belső hőtároló tömegébe. Aztán egész éjjel morogsz, hogy miért 30 fokos a lakás,pedig már nem is süt a nap...
Szorgalmas hűtéssel reggelre valahogy megszabadulsz a hőmennyiségtől, de a felkelő nap első sugara vidáman megkezdi a ház újra-melegítését, először a keletre néző ablakokon át...
Ezt nem értem. Tudom fizika 1-es.:)
Lépten-nyomon azt olvasom, h tájolás, h pl. passzív háznál a déli üvegfelületeket hasznosítani "KELL"! (gondolom nem csak passzív házban) Ugyan nem passzív-házra törekszem (bár a szomszéd topikban linkelt oldalelgondolkodtató), de KSZ 15cm cellulóz + 15cm < grafit lenne a kiinduló szigetelésünk. Ehhez a 3 rétegű fix üveg hőátbocsátási tényezője már csak minimálisan marad el, nyitható ablak viszont 0,7-esnél nem tud jobb lenni, és drágább 30-35%-kal.
28-30m2 üvegfelület van tervben, ennek majdnem a fele egy keleti fedett terasz, ahová nem tervezek semmi árnyékolást.
A többihez opciók:
- hőszig. fix üveg árnyékolás nélkül
- hőszig. fix üveg árnyékolással (takarítható)
- fix üveghez képest gyengébb szig. ablak árnyékolással
HCS (talajos) nyáron kevés lesz és klímáznom is kell fix üveg mellett?
A téli fűtés előnye a nyári hűtés hátránya mellett a Ft-ok merre gurulnak?
Vagy árnyékolok, de az meg...
Árnyékolás csak vakolható és motoros lehet, a párom csak ezt engedné...
Tanácsot szeretnék kérni a tavaly ősszel vásárolt fejújítandó családi házunk szigeteléséhez. Egyelőre csak egy apróságban. A padlásfödém betonlapokból áll, vsz. vasbeton. A kérdésem az, vajon szerintetek a képen a tető alatt látható peremek a betonlapok szélei vagy valami más. Belülről úgy látom, hogy a betonlapok közvetlenül a mennyezetet alkotják, ezek a peremek pedig kívülről magasabban lévőnek látszanak. De vajon mi lehet a funkciójuk?
Szigeteléskor igencsak alkalmatlan helyen vannak, el lehet őket bontani?
"az árnyékoló hiánya teremtette hűtési energiaveszteséggel"
Egy átlagos méretű ablakon át besütő nap ÓRÁNKÉNT 1-2 kWh hőmennyiséget tölt be a házad belső hőtároló tömegébe. Aztán egész éjjel morogsz, hogy miért 30 fokos a lakás,pedig már nem is süt a nap...
Szorgalmas hűtéssel reggelre valahogy megszabadulsz a hőmennyiségtől, de a felkelő nap első sugara vidáman megkezdi a ház újra-melegítését, először a keletre néző ablakokon át...
Én esetemben kb 400eFt lenne a redőnyözés. Az azért jó sok légkondi vellanyáramra elég. Nem számolok most utána, de ha mondjuk 10 ezer forinttal lenne több a havi villany a redőnyhiány miatt (nem hiszem, hogy ilyen sokkal több lenne), akkor is 40 hűtést igénylő hónapra elég. Mondjuk egy évben lenne 2 ilyen hónap, 20 év. De ha csak havi 5 ezerrel eszik többet a légkondi, akkor már 40 :)
Részemről csak annyi, hogy ha csak kicsit is szeles részen laksz, akkor ilyenben ne gondolkodj. Munkahelyemen ilyen van, és van valami automatika, ami felhúzza, ha erős a szél, ami vagy sikerül, vagy nem. De még így is a szeles oldal gyakran összegabalyodik szélben, vagy elakad, pedig nem hiszem, hogy amatőrök szerelték. A jellemzően szélvédett oldal az ok.
"Motoros mozgatással a zsalugáter is horror ár nem csak a zsaluzia. Amit megspórolnék a fix üveggel az ablakhoz képest, azt többszörösen kifizetem az árnyékolóval."
Ez valószínűleg teljesen igaz. Amennyivel olcsóbb a nyithatatlan ablak, plusz amennyi plusz energiát megspórol évente abból az összegből talán csak ötven év múlva fizetődik ki a motoros vezérlés (ki kell számolni).
De a motoros vezérlének lehetnek egyéb előnyei is:
- pl automatikusan árnyékol amikor amikor odasüt a nap (ha éppen nem vagyunk otthon, akkor sem fogunk 40 fokos lakásra hazaérkezni),
- automatikusan kinyit, amikor a nap már nem süt oda (pl.kapjanak fényt a növények),
- az utcán arra járó betörő azt hiszi, hogy van otthon valaki (presence program),
- napszög-függő lamella állásszögek (a kilátást a kertre mindig éppen csak a szükséges mértékben korlátozza),
Hőveszteség a szigetelésben + az árnyékoló ára (pl. motoros zsaluzia, zsalugáter, redőny) áll szemben a hőhídmentes, nagyobb szigeteléssel és az árnyékoló hiánya teremtette hűtési energiaveszteséggel nálam.
"Gondolkoztam ilyen árnyékolóban. 15 cm-es szigetelést tervezünk a falra, az árnyékoló tokjának a vastagsága kb. 11-12 cm. Most ha ezt ablak fölé teszem a falra, akkor lényegében 3-4 cm szigetelést tudok csak rátenni,"
Motoros mozgatással a zsalugáter is horror ár nem csak a zsaluzia. Amit megspórolnék a fix üveggel az ablakhoz képest, azt többszörösen kifizetem az árnyékolóval.
Így többe kerülne az üvegfelületem, mint a nyitható + redőnyös. Ahol az ablaknyitogatással (gyerekszobák) keletkezett hőveszteséget szerettem volna elkerülni. Ha már HCS is működne. Hisz nagyon nem mindegy elektromos fűtésnél (klíma+film) mennyit szórunk el.
Nagyon nem állt össze a fejemben, h mi mellett döntsek...
Biztos mindenre van megoldás, de inkább azt látom, hogy felújításnál nehéz megoldani.
Gondolkoztam ilyen árnyékolóban. 15 cm-es szigetelést tervezünk a falra, az árnyékoló tokjának a vastagsága kb. 11-12 cm. Most ha ezt ablak fölé teszem a falra, akkor lényegében 3-4 cm szigetelést tudok csak rátenni, hogy egy síkban legyen a falam külső felülete.
. Az XPS meg hát 60cm magas. Ezért is - meg a minimum 30 cm járdaszinttől - gondoltam , hogy a 60 cm-ből kb 5-10 cm a vízszigetelés fölé fog fedni.
Tanácsot szeretnék kérni a tavaly ősszel vásárolt fejújítandó családi házunk szigeteléséhez. Egyelőre csak egy apróságban. A padlásfödém betonlapokból áll, vsz. vasbeton. A kérdésem az, vajon szerintetek a képen a tető alatt látható peremek a betonlapok szélei vagy valami más. Belülről úgy látom, hogy a betonlapok közvetlenül a mennyezetet alkotják, ezek a peremek pedig kívülről magasabban lévőnek látszanak. De vajon mi lehet a funkciójuk? 
