1) elfogadott kiviteli terv alapján, regisztrált villanyszerelő által, kivitelezői nyilatkozattal tanúsított módon lehet megtenni.
2) a csatlakozási ponton, típus azonosítószámmal azonosított, rendszerengedélyes mérőszekrény alkalmazásával, regisztrált villanyszerelő által kivitelezői nyilatkozattal tanúsított módon lehet megtenni.
tehát ha rendszerengedélyes mérőszekrényt használsz, akkor nem kell terveztetni.
Az eon-hoz benyujtott kerelemre ezt a valszat kaptam (tarsashaz, merohely atalakitas):
" A mérőhely kivitelezését elfogadott kiviteli terv alapján, vagy a csatlakozási ponton, típus azonosítószámmal azonosított, rendszerengedélyes mérőszekrény alkalmazásával, regisztrált villanyszerelő által kivitelezői nyilatkozattal tanúsított módon lehet megtenni."
Ez most azt jelenti, hogy terveztetni kell a merohely szabvanyositast, vagy eleg ha egy erre engedellyel rendelkezo szerelo csinalja?
Csatlakozasi pontnak "Fogyasztói elosztószekrény" van odairva. Ez a haz elosztoszekrenye, vagy ez az en lakasomban van?
Azt meg tudná mondani nekem valaki, hogy a képen látható régebbi Legrand kismegszakítók jelenleg melyik termékcsaláddal (TX3, vagy RX3) kompatibillis? A fázisfű és pl. a mélysége miatt.
No de ha a kérdező meg tudta jegyezni valaminek a szakszavát csak az már idejemúlt miért ne igazítanánk el a mai megnevezéssel. Csak frissítés...
A fórumon nincs nagy tétje de egy telefonbeszélgetésnél (de egy személyes megbeszélés esetén is) ha a megrendelő megvezet a saját gondolatmenetével, kiszállva igencsak meglepődhetünk hogy köze sincs a valósághoz amit állított hiába a keresztkérdések.
De. Az én álláspontom ebben a topikban 9 éve világos, ahogy visszakerestem: amíg megértjük egymást, addig nincs baj. Kedvenc példám az, amikor a 90 éves történelem tanárnő betotyogott az áramszolgáltató fogyasztói irodájába, hogy baj van a villanyorájával. Egyik technikus mindig (alighanem mindig, mert sokszor hallottam), kiigazította, hogy milyen jelenségeket tapasztal a Ferraris-rendszerű indukciós fogyasztásmérőnél? Szerintem mindketten tudták, hogy nem az időmérő szerkezetről van szó. Ezt hívják bakafántoskodásnak. Esetünkben is biztos vagyok benne, hogy a jelölt a 400 V-os vonali feszültségű közcélú hálózatról beszélt, nem pedig egy olyan magánhálózatról, amelyen névlegesen 380 V van, és a gyakorlatban is azt tartják.
A ledizzó is sokáig lesz használva. A LED fényforrás kifejezés pont hogy nem utal a körte alakú házban helyet foglaló Led fényforrásra. LEDkörte,de ha nem körte alakú a ház?
A fénycső mindig is neon lesz egy laikusnak ahogy a műanyag védőcső mind Bergmann cső lesz.
Nem baj, csak nem szerencsés. Végül is a kódolást is feltalálták. De minek kódolni a beszédünket, ha lehet egyenesen is kimondani a valóságot.
Nem tavaly változott meg. Közel 40 év sem volt elég ahhoz, hogy valaki tényszerűen fogalmazzon? Persze hogy a legtöbbünk érti így is, de ilyen alapon elvtársozhatunk is, meg a régi utcaneveket is vissza hozhatjuk, pl.: a Nádor utcát mondhatjuk Münnich Ferencnek, vagy a Ludovika teret Kun Bélának... úgyis értjük mire gondol a költő... :) De ezzel félre vezetjük a fiatalabb kollégákat, akik most ismerkednek a szakmával.
Úgyhogy semmi értelme máshogy nevezni valamit mint ami.
Hozzászólok én is, nehogy lemaradjak, meg idő is van, miért ne koptassam a nem saját billentyűmet.
Természetesen a kijavítások nagyon dicséretre méltóak, de ne menjünk szó nélkül el amellett, hogy akkor hogyan értelmezzük a szlenget? Merthogy az sem szakmai kifejezés, azaz megvan a hivatalos magyar neve. Most akkor javítsuk azt is, vagy hagyjuk? Mert a feszültség névlegességének nem ismerete a nem szakmázónak az baj? Nem tudom. Én fél szóból is értek, van amikor mondatból sem.
Eladó egy 9-22 kW között a teljesitmény igény fügvényében autómatikusan moduláló Monoblokkos levegő - viz hőszivattyú. Uj, önköltségi áron gyári garanciával. 1,5M forint értékben. Számlás eladás is megoldható + áfa mellett.
A készüléket téves számitások miatt vásároltam meg duplán, de kiderült, hogy egy készüék is ellátja a házat radiátoros fűtésre alkalmas. Töltete uj ózonkimélő gáz R 32. H tarifa igényelhető hozzá, - természetesen ez esetben a villnyrendszert a mai kivánságoknak megfelelően át kell alakittatni.
3 fázis / 16 amper. télen fűtésre, nyáron hűtésre és használati melegviz készitésére alkalmas. 2024 es év telét egy készülék 11,000 kW energiával kifűtött közel 1200 lég m3 területű házat. ez durván h tarifával 280,000 ft. +36209758051
(A BTK. szerint: aki tudatosan megtéveszt valakit -anyagi haszonszerzés céljából- csalást követ el...)
Bár itt anyagi haszonszerzésről nyilván nincs szó, de a tisztességtelenség fogalma illik rá. Innentől -feltételezhető- hogy más esetben akár a csalást is képes megvalósítani...
Ha viszont felvállaljuk a kiigazítást, azt a kevésbé intelligensek kötözködésnek veszik.
Szerencsére a szóban forgó nick, -mégha a villany szakmában nem is túl tájékozott- nem annak vette, és megköszönte a történelmi kiigazításomat, ami magasabb intelligenciára vall.
Nem rosszindulatból lett kijavítva. Egy szakács vagy háziasszony "rossz" ételt rak eléd akkor annak is szólni kell, mert legközelebb is olyat rak eléd.
Éppen nektek, villamossági szakiknak kellene kijavítani az ilyen, sorozatosan tévesen használt kifejezéssel előrukkoló nickeket, márcsak a szakmai tekintélyetek végett is, meg amúgy is. Nem beszélve arról, amit utána írt, miszerint a védőföldet használták a nulla helyett a három fázisu szivattyúnál. (Legalábbis Ő így gondolta. De villanyt akar szerelni...)
A saját tájékozatlanságának az áldozata lett, bár ez eléggé erős kifejezés, ha valakinek felhívjuk a figyelmét a tévedésére.
Nézz utána, hányszor írta le tévesen, és egyedül én jeleztem neki, hogy ez helytelen! Vagy neked minden mindegy? A tájékozatlanságon segíteni kell. Ha nem teszed, ezzel ártasz a szakmának!
Azért kéne sajnálni, mert bakafántoskodás áldozata lett. Aki itt nem tudja, hogy a 380 emlegetése az a 400 V-ról szól, az menjen foglalkozási tanácsadóhoz.
Loxon Telekont Siemens készülékeket kötök beüzemelem és üzemeltetem. Kazánházak hőközpontok üzemeltetését, irányítástechnikáját végzem. Szóval ha beépítés üzemeltetés kell, itt vagyok!
1993. szeptemberében fogadták el és 1993. decemberében hozták nyílvánosságra, hogy ezentúl a 220/380 V-os hálózat helyett már 230/400 V-os hálózattak kell tervezni. 1996. január 1.: után már csak 230/400 V-os készülékeket lehet forgalomba hozni hazánkban.
2003- január 1.: a hálózat névleges feszülsége 230/400 V kell, hogy legyen.
Kb '90 előtt volt az átállás. Ha abból indulok ki, hogy most 2025 van, akkor a vagy 40 éve megállja a helyét... :)
Nem az a baj, hogy 220 van a fejében, hanem még le is írja, sőt, hozzá írja még a 380-at is, tehát ez nem lehet véletlen...
Nem tudom mitől szegény, miért kéne sajnálni. Durván eltelt 35 év és még mindig nem tudja, milyen névleges értéken kap feszültséget a háztartása...? De azért villanyt akar szerelni, ugye? Eddig hol élt...
A szekrény így várt rám. Én gyengeárammal foglalkozom. Irányítás, vezérléstechnika kiépítése üzembehelyezése és üzemeltetése. Több szivattyúkat építettem be életem során, de még ezzel igy nem találkoztam. Azt gondolom, hogy csak meg tudom tanulni kis segitséggel. Nem árt, ha ezt is tudom
Az 1. az ami a szokásos- és elvárt megoldás >> az 5 eres vezetékkel. Csakhát neked nem 5 eres most gondolom >> csere !
A 2. az ami bizonyos esetekben megengedett, DE akkor jó vastag 4 eres vezeték kell (10 mm2 legalább). Csakhát neked nem a 4 eres NEM elég vastag most >> csere !
---------- ....és akkor már inkább az 1. megoldás.
Megj: bízd hozzáértőkre! Villanyt csak villanyszerelő szaki szerelhet, te nem. ----------
Mellesleg a képeken látható gányolás önmagában is kínosan szar munkaszínvonal. Aki ilyet kiad a kezéből azt jobb elkerülni.
Ebbe egy kicsit most belezavarodtam. Ok a lényeg, hogy maradhat így. a 380 bekötés. és a kapcsolás. Ha viszont 220v akarok leszedni a 3 fázisról akkor ki kell cserélnem a vezetéket 5eresre, hogy legyen mellette 0. és akkor igy le tudok kötni egy fázist és a föld is megfelel azzal ami a 3 fázis 0-ját látja el
Köszönöm a választ! Szóval úgy értelmezem, hogy az 1.es módszer elfogadott, de a 2-es lenne a jó. Ha igy gondoltad, akkor nem nyúlok hozzá. Viszont 220v szivattyúra külön építsek ki kismegszakítóval egy gerincet, vagy cseréljem ki a 4eres 3 fázisú vezetéket 5 eresre és onnan vegyek le egy fázist és a 0-át a földel?
Gondolj arra, ha nagyon csikredrótot kötsz védővezetőnek, máshonnan is kerülhet oda bika fázis, nem kívánatos, hogy számottevően elolvadjon, károsodjon a nyomorult védővezető, vagy a pillanatnyi feszültség túl magas legyen a védett cucon.
Ekkora átmérőknél (16mm2!) már az anyagtakarékosság játékos, nem feltételezik életszerűen ,hogy máshonnan odavitt "mozdonykábelekkel" csapkodják a védett cucot, ott már az "épp elég" elve a mérvadó, az a minimális (fele) keresztmetszet van előírva, ami épphogy kielégítő védelmet ad.
A "de miért annyit" meg kár firtatni, olyan ez mint a korhatárok a gyerekeknek, meg az 50kmh közúton, kell egy egyértelmű szám, hogy na ennyi, pont.
Pedig ezer változó van, de egyszerűbb kibökni egy kb jó értéket, mint millió tényezőre egyedi méretezéseket tenni.
Így van. 3x2.5 mm2 tehát nincs rendben. Adódik egy 5x2.5mm2 kábel, mert az van, fázis/nulla 2-2 éren (5mm2), a védővezető viszont 2.5mm2, mert csak 1 er marad (a színjelölésektől tekintsünk el, egy hosszabbítóról beszélünk). Na és akkor, mondjuk úgy technikailag kezdtem el nem erteni, hogy 35mm2 fölött a szabvány szerint rendben lenne, alatta meg nem.
Ha 35mm2 fölött ELEGENDŐ a fél keresztmetszet, akkor 16mm2 alatt miért kell UGYANAKKORA mint a fázisvezetőé?
A zarlati áram hatasa ugyanaz, a hurokellenállas ugyanaz (úgy értem, arányaiban). A melegedése meg elenyésző, hiszen impulzusszerűen kell vezetnie, míg lekapcsol a vedelem.
1. Az alapeset >> TN-S rendszer. Ami a JAVASOLT megoldás és az alapértelmezett is.
5 vezetékkel FÁZIS+FÁZIS+FÁZIS+NULLA+ZÖLDSÁRGA megy el odáig a mérőtől/főelosztótól az áram, ahol ez a cucc van.
Megj: HA jó messze van a cucc (úgy 20 méter fölöttől talajszinten mérve) a villanybekötés fő földelőjétől (mérőhelyi/főelosztói).
Akkor egy "helyi megerősítő földelő" (földelőszonda) telepítése is képbe kerülhet már a cuccoknál.
2. A nem alapeset >> TN-C és TN-S rendszer kialakítás Ami a NEM JAVASOLT megoldás és nem alapértelmezett.
4 vezetékkel FÁZIS+FÁZIS+FÁZIS+PEN (ez a TN-C rendszer) megy el odáig a mérőtől/főelosztótól az áram, ahol ez a cucc van.
Ekkor helyben készül egy PEN bontás az 5 vezetékesre (ez a TN-S rendszer) a helyi al-elosztóban kialakítva. Ehhez KELL egy helyi földelő (földelőszonda) telepítése is a PEN vezető fogadáshoz.
Az így kialakított PEN bontás után már >> olyan az 5 vezeték, mint az 1. pontban is :-)
*****************
Mindkét esetben a már 5 vezetékes rendszerben... Lehetséges megfelelően bekötni a cuccokat.
- 3 fázisú motor >> FÁZIS+FÁZIS+FÁZIS és ZÖLDSÁRGA a "testpontra" - 1 fázisú motor >> valamelyik FÁZIS+NULLA és ZÖLDSÁRGA a "testpontra" - egyéb 1 fázisú cucc >> valamelyik FÁZIS+NULLA és ZÖLDSÁRGA a "testpontra", ha I. ÉV osztályú azaz testelendő
Átkapcsolni elég csak a fázisokat és kismegszakítózni is elég csak a fázisokat.
plusz Az egész cucc védelme 3 fázisú FI relével !!!! a megfelelő helyen.
Ugyebár a PEN-re már nem igaz ez az engedmény... sőt.
Sőt? A PEN-nek két szerepe van. A keresztmetszet csökkentés a védővezetői szerepben megengedett. A nullavezetői szerepet is meg kell vizsgálni. Ha ott is megengedett, akkor a PEN keresztmetszete is csökkenthető.
A gondolatmenetre utalva az én megállapításom sem rosszabb,nem kell tartós áramra számítani (zárlati,(üzemi? mint az előbbi hozzászólás)áramra az ídő függvényében) ami felmelagítené a védővezetőt.
Ugyebár a PEN-re már nem igaz ez az engedmény... sőt.
Nem. Egészen kis keresztmetszeteknél a mechanikai szilárdság, meg az a szempont, hogy laikus ne vakarjon bele egyszerűen. Aztán meg az alábbi gondolatmenet, amit az IEC szakbizottságaiban évtizedeken át elemeztek:
Ilyen hosszabbító van 450 és 600 mm-es hosszban is és egymásba is toldhatóak.
Öcsém ilyet használ már pár éve klíma szereléshez a fal áttöréseket elkészíteni. Nyilván oda kell a hosszú szár. Meg van vele elégedve és egy ügyes kezű esztergályos meg is tudja köszörülni, ha kimenne az éle.
Én most vettem a saját szettemet. Vitte a blokk téglát, tömör téglát és a vályogot is, mint forró kés a vajat.
Csak azt kerdeztem, miért különbözik keresztmetszet alapján, miközben hurokellenállas alapján nyilván mindegy, hogy 2.5mm2 vagy 50 mm2, ha a megengedett hurokellenallas teljesül. Mechanikai szilardsag?
Sziaszok! Van egy rosszul bekötött szivattyú amit itt meg is mutatok. Hiányzik a "0" helyette a földet használták. A kérdésem az, hogy a kapcsoló csak a 3 fázist kapcsolja, de szerintem jobb lenne, ha 3 fázis mellett a 0-át is kapcsolnám, vagy elég ennyi? 2 szivattyú van az egyik, 380v, a másik csak 220v. Váltóó kapcsolóval működik de a kérdésem, hogy a 380v ból vegyek le egy fázist a váltókapcsolónál, vagy építsek neki egy új gerincvezetéket?
1. Ha a védővezető azonos anyagú, mint a fázisvezető (pl. réz-réz, alumínium-alumínium):
≤16 mm² fázisvezető esetén: a PE vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a fázisvezetőé.
16–35 mm² fázisvezető esetén: a PE vezető keresztmetszete legalább 16 mm² legyen.
>35 mm² fázisvezető esetén: a PE vezető keresztmetszete legalább a fázisvezető keresztmetszetének fele legyen."
Namarmost, a védővezető szerepe, ha jól gondolom, hogy első körben a készülék házara jutó potencialt minél alacsonyabb ertekre vigye le, mondjuk 50 volt alá, ettől ugye nem halsz meg azonnal, illetve közben kialakiljon rajta az a zárlati áram, ami biztonsagosan kioldja a kismegszakítót (mondjuk C16 nál rövid időre ki kell alakulnia a 16A x 10 = 160A áramnak. Ok. De ha 16mm2 esetén erre a fázisvezetővel azonos keresztmetszet kell, akkor 35mm2 esetén miért elegendő a fele?!?
Ennek csak valami mechanikai szerepe lenne?
Mondok gyakorlati példat. 16 ampert szeretnék elvezetni 40 meterre, C16 kismegszakítóval biztosítva. A 16 amperhez a 2.5 mm2 vezetékkeresztmetszet elegendő - a feszültségeses viszont úgy 9.2 volt
. A fázis/nulla vezetőt tehat celszerű 4mm2 re méretezni.
Akkor viszont miert nem elegendő védővezetőnek a 2.5 mm2, miután azon a feszültsegeses zárlatban sem haladja meg az 50 voltot a 16x10 =. 160 amper értéket? (Vedővezető ugye a kábel hosszaval azonos).
Igen, tudom mi van a szabvanyban. A kérdésem a miert?
Az egyik bajom pont ez.... Ahogy nyomulnak fölöslegesen a szakik- és bürokraták.
------
Egyre nagyobb és zavarosabb katyvaszt teremtenek a totál egyszerű dolgokból is.
Bakker, már több ember kell a vizsgálathoz, minősítéshez, átvételhez. Mint a cucc a tervezéshez+kivitelezéséhez !!!
Miközben,
pl. a szóban forgó szaros alapeset világítási armaturát bármelyik villanyszerelő szakinak TUDNI KELL !!!! Átszerelni a fénycsövesről >> LEDcsövesre SZAKSZERŰEN és biztonságosan.
Ahogy egy kiselosztót, vezetékezést is meg kell tudjon szerelni ÉV szempontból HIBÁTLANRA. Plusz FELELŐSEN....
---- HA ezeket nem tudja. AKKOR nem szabad rábízni a feladatot. és NE nevezhesse magát szakinak... csak segéd/betanított melósnak. ----
Ehhez képest mi van ? Egy kisebb országot is elvezetni képes bürökráciát rakunk a nyakába. Csak mert nem merjük megmondani neki, hogy "képzetlen-buta" szakiknak hess!
De ugyanez van a magasabb szinten is pl. a mérnökök esetén is.
Több ember is abból él, hogy nem mondjuk meg az egynek. hogy Képezd magad, mert most hülye vagy a szakmádhoz...
... és ezt az a fajta társadalmi elhülyülés okozza! Amikor beszopjuk, ahogy a 3-4 kullancs szint is ráépül az alap-valós tevékenységekre.
Ügyesen a "törvény erejével" hozva létre az új- és új bürokrata szinteket/terheket Sunyi módon mások vérét kiszivattyúzva és jól megélve ebből.
pl. a felülvizsgáló, tanúsító, FMV, stb. stb. biznisz is ilyen egyre dagadó maff fia.
Ha szakvégzettség nélküli cserét hajtunk végre, az megengedett az adattáblán lévő teljesítményhatárig:
Filament e27 led csere
Led cső csere amennyiben nem jár belső beavatkozással, pl csőcsere, rövidzár behelyezése (mágneses előtét esetén) (ennek sok értelme amúgy sincs)
Bármi más, akár egy lyuk fúrása, vagy egy előtét átkötése már átalakítás, ebben az esetben az átalakítónak kell nyilatkoznia és mérést elvégeznie (ez nem fog menni)
Éghető anyagra csak akkor lehet felszerelni egy lámpatestet, ha a papírja megengedi, egyéb esetben meg biztosítani kell a hőhatás elleni védelmet.
Persze tudom mindenki tojik rá, de amikor baj van, ezt veszik elő.
...amúgy meg, meg lehet/ne ezeket normálisan is beszélni. Mindenki által hozzáférhetőek a rendeletek, jogszabályok melyek ingyenesek. A szabványokhoz való hozzáférés sincs korlátozva, fizetés után hozzáférhetőek, bárkinek.
...ha meg nem veszi/k meg akkor a felülvizsgálóra kéne hallgatni hogy miért is nem megfelelő. A felülvizsgáló nem hatóságként lép fel, de a hatóság őt veszi elő.
Nem átalakította, hanem nem rendeltetésszerűen és a gyártói utasításnak megfelelően használta a terméket. Minden lámpatestnek van egy megfelelőségi dokumentuma, adattáblája amin rajta van hogy a lámpatestben lévő alkatrészeket mekkora hő hatásnak lehet kitenni. Nem véletlenül van a kettő, három darab szilikoncső a lámpatestbe helyezve. A szakember ezeket húzza az egyszeres szigetelésű vezeték erekre. :) (nyílván. Tisztelet a kivételnek...)
(a foglalat nem lámpatest, hanem alkatrész. Ezért sem fogadható el egy VBF vizsgálatnál. Pláne ha MCu-n lóg. )
Akkor minden hagyományos lámpa át van alakítva ma, egyik sem CCFL/LED "izzóra" lett eredetileg, maga az E27 is az izzó csatlakoztatására szolgál, aki mást tekert be, tiltott átalakítást végzett.
Mivel te képzetlen alkalmazottként dolgozva nyilván nem vagy szakember ... (csak egy az égigérő paszulyra szerencsésen felkapaszkodott nagyorcájú senki)
Nem gondolom, hogy mértékadó lehetsz a szakember témában :-(
-----
Vagy van már papírod valamilyen szakképzettségről ? Jaaa, még mindig nincs... aha, értelek.
Ez jó, mikor a kötekedő majom leostobázza és alulképzettnek hívja a szakembereket, akik amúgy még közre is működnének, mert úgy érdemes dolgozni. Ez lesz abból, ha akarata ellenére tömnek valakit tökfőzelékkel.
Látom nem bír átmenni többeknek napok óta, hogy Vannak az "így szoktuk, így mutatták" alapesetektől eltérő esetek is az életben...
---- Amikre
Az értelmes, jól képzett szaki úgy reagál, hogy megoldja, úgy ahogyan éppen szükséges. mert mindenre van szabályos megoldás, mindig ha AKARAT+TUDÁS van.
Az ostoba, alulképzett, merev szaki pedig azt sem érti-tudja mit is kellene csinálnia Mert neki csak az "így szoktuk, így mutatták" primitív létezik, atöbbi "lehetetlen".
Jelenleg az utóbbiakról van szó, azokból fogtam ki megint egyet. De már lecserélte a beruházó (a javasoltra) és kész a szükséges irat is. Mehet a buli tovább.
Ennyi történt. ----
Az itteni válaszok persze jól megmutatták az állapotokat a fejekben ...
A tipikus reakciók jöttek túlnyomóan. Ha valami a szokásostól kicsit is eltérő dolog felmerül, támadásba lendülnek az okoskák-megmondók, hogy Miért nem lehet és különben is mit képzel, sőt gyanús is, mert a pénzét akarja, amiért megdolgozott.
A sötét emberek kis magyar tájképe lett ez a téma (is) javarészt :-(
Bocsi hogy belevauvau. De hogy értsd és szerinted mennyire életszerű ez az eset:
" Józsikám hagyjuk a hátsó féket, majd az elsőt megnézik a műszaki vizsgán. Eddig jutottunk majd visszavisszük"
Nyílván nem megy át a műszakin.
A villamos hálózatnál lehet külön részekre bontani a felülvizsgálatot és minősíteni.
Egy használatba vételi engedélynél nem lehet, első ellenőrzésnél nem lehet. Egy létesítmény időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatánál sem lehet hogy A épület megfelelő, B épület nem megfelelő. A létesítmény minősítése ebben az esetben nem megfelelő.
A katasztrófavédelem nem fogad el nem megfelelő VBF iratot. A nem megfelelő minősítéssel rendelkező irtban is benne kell lenni a javítási határidőnek. Tehát nem megfelelő VBF irat a megrendelő kérhet, kaphat is. A felülvizsgáló megy mégegyszer. Ha nem ő,akkor más.
Az általad említett készültségi szintről szóló épületrész minősítése történhet, de ahogy írtad/írták a felülvizsgálati határok pontos megnevezéseivel, beazonosításával.
De mi az ami a megfelelő/nemmegfelelő minősítést kapja ?!
NYILVÁN az a rész AMIRE a vizsgálat kiterjedt.
--------------------
Bakker, úgy kezdődik, hogy vizsgált rész határait meg kell adni-határozni. és Aztán azt részt kell vizsgálni és minősíteni >> megfelelő/nemmegfelelő.
Ami nem került vizsgálatra arról nem lesz minősítés sem, ennyi.
----- Vagy szerinted nem lehet pl. egy épülő házban... Csak a már kész szintet vizsgálni és minősíteni, valami okból (pl. a banki pénzadag folyósításához). Akár úgy is, hogy még nincsenek felrakva pl. a lámpák sem, csak a "drótok" vége van ott.
Ne már.... de bizony lehet és szokás is. -----
Más kérdés, az említett lakás adásvétel illetve bérbeadás esete. Mivel ezeknél a törvény írja elő a vizsgálat+minősítés határait. Az eladott/bérbeadott rész az... amit vizsgálni kell. Ez esetben kevesebbet nem lehet.
Drága jó Atis57 .... Hiába írsz ezen a néven, marhaságokat, tudjuk, hogy te vagy az.
--- Nos, Semmi akadálya nincs annak, hogy egy még be nem fejezett cuccról >> annak az AKTUÁLIS állapotáról szülessen ÉV írat.
Mégpedig MEGFELEL minősítéssel, akkor. HA az nem ráz meg senkit és nem gyújt fel semmit az adott állapotában.
A kiváló nagytudású ÉV szaki megvizsgálja és leírja róla, hogy: ez így nem ráz, nem okoz tüzet. Azaz ÉV szempontból teljesen okés >> MEGFELELŐ az ami éppen van, úgy ahogy van.
---- Ez bevett gyakorlat is. Minden normálisan vitt ÉV ügyben a hatáskörükkel és feladatukkal tisztában lávő ÉV szakik körében. ----
Ahhoz kurvára semmi köze, hogy készen is van-e !!!!! teljesen vagy mi kerül még mellé később.
Bajom az olyan ostobákkal van akik azt hiszik pl. hogy Csak a teljesen befejezett dolgot lehet vizsgálni és minősíteni.
Ahhoz pedig végképp semmi köze nincs az ÉV szakinak. hogy Azért kell-e a már elkészült részek vizsgálata- és minősítése, mert a finanszírózó. Nyilván akkor fizeti ki az esedékes előleg részt, ha ami már elészült az nem "szemét" meló.
Szóval, nem kéne a romániából szökött proli nyugdíjas villanyszerelő szinteden okoskodnod a dolgokról... rosszindulatúan. Nem a te szinted a komolyabb logika- és a gondolkodás, ez már régóta közismert, de így szeretünk :-) Javulás ebben már láthatóan nem várható, az is öröm, ha nem romlasz gyorsan.
Most jön az, hogy az ÉV vizsgálat, meg a villamos biztonság és a tűzoltó vagy a műellenőr mennyire más, aztán kettőt pislantasz már ott tartunk, hogy úgysem férünk hozzá a szabványokhoz meg különben is hülyeség :-D
Leírtam: szétszedi mert a mérés megköveteli, és látja benne a gányolást. Onnantól már nem a gyártó felel érte. Mint ahogy ha rossz üzemanyagot raksz a kocsiba akkor se a gyártó felelős, ha tönkremegy. Csak megjegyzem, ha egy lámpát átfursz a felfogatás miatt akkor te már átalakítottad, és te felelsz érte.
40/2017. XII.4. 33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát;
Az nem minősül olyan átalakításnak, ami ÉV köteles, ha a felhasználó.
A hagyományos fénycső cuccában kicseréli a fénycsövet LED csőre. és Eközben CSAK a "gyári minősített" cuccokat rak bele a meglévőbe. Villanyszerelés nélkül ! Mivel a cucc éppen arra van tanúsítva a gyártója által, hogy >> csereszabatos és alkalmas.
A probléma akkor kezdődik, ha villanyt IS kell szerelni közben a cuccban !
Nem tudhatja... nem kell tudnia-felismernie. A mellékelt doksija alapján kell vizsgálnia.
---------- Aki a cuccot >> mint "egységet" rendelkezésre bocsátja. Annak a felelőssége a kellő papírozás és a megfelelőségi tanúsítás+jelölés. ----------
Az EU-n belüli gyártóé vagy az EU-n kívűli gyártó esetén az importőré.
Adott esetben aki "átalakítja" >> minősülhet a "gyártó"-nak a jog szemében. Akkor ő papíroz.
A felülvizsgáló alapból nem fog szétszedni egy armaturát, hogy milyen belülről, ha van fém test, és tud folytonosságot mérni. Viszont ha teljesen műanyag, akkor leveszi a búrát, hogy tudjon mérni. Ebban az esetben ha azt látja, hogy át van alakítva akkor kell a villanyszerelőtől egy CE megfelőségi nyilatkozat. Ellenkező esetben NMF.
Szerintem is túllihegték a boltban, de nem akartam akkor ott belemenni a részletekbe.
Úgyis megkérdezem itt...
Egyébként azzal kezdtem, hogy ellenállás mérővel megvizsgáltam a kivezetések összefüggéseit. A két vége között nincs kapcsolat. A "nem betápláló" végén -ahogyan írtad- egy rövidzár van. Ezért fontos, hogy fordítva -másik végével- ne tegyük be az armatúrába. No, nem azért mert tönkremegy, hanem leveri a kismegszakítót. Bár, az is igaz, hogy ha ilyenkor leég a benne lévő rövidzár, akkor valóban "tönkre megy" a ledes cső. De ez nem akkora probléma, hiszen úgyis átalakítottam, így arra a rövidzárra nincs is szükség.
A gyújtó patron helyére betettem a hozzá adott 1A-es biztit. A fojtót meg kiszereltem, mert csak a súlyt növeli, és úgysem kell hozzá, minek folyjon rajta áram... Bár nem volt egyszerű, mert a szegecseket ki kellett fúrni, még a cső foglalatánál is, hogy ki tudjam csúsztatni az armatúrából.
De igazából elég lett volna a "patront" kicserélni, minden maradhatott volna.
A "belsejéhez" nincs köze, alkatrész/tartalom szinten a felülvizsgálónak.
A "termék" mint műszaki izé minősítése NEM az ÉV vizsgáló feladataköre. Honnan is kéne tudnia, hogy éppen minek is kell belül lennie tartalmilag?!
Egyetlen feladata van CSAK >> ne legyen élet- és tűzveszélyes. Szemrevételez. Már, ha kell. és Dönt >> megfelel/nemfelelmeg
-----
Épp tele van a tököm a túlbuzgó, magukat kisistennek képzelő
önkényesen HATÁSKÖR-t túllépő/bövítő >> hülye felülvizsgálókkal és FMV-ékkel. Már megint kifogtam egy ilyen helyet.
... és nem akarják a zokniagyukkal felfogni, hogy SEMMI közük hozzá, hogy mi miért van úgy, ahogy. Sőt ahhoz sincs közük, hogy mi nincs befejezve és mikor lesz ami még nincs.
(Nincsenek felrakva az inverterek, mert késnek De a pályázati mérföldköhöz kell egy állapot felmérés+minősítés.
Erre jönnek az ostobák és nem adnak minősítést, mert "még nincs készen". Valóban .... nincs ...és?!
Attól még ami van az minősíthető nyilvánvalóan és logikusan. Javasoltam a lecserélüsket az ügyfélnek. Hülyékkel kár küzdeni már többedszer és még csak nem is olcsón melóznak...)
---------------------
Saknos sokan nem értik, hogy **** Csak annyi a dolguk: AMILYEN állapot éppen VAN >> arról nyilatkozzanak. ****
A többi a tervező+megbízó hatásköre, majd rendezik amit kell és akivel kell.
Mi ez a kreténség? Egy rövidzár szokott a túlvégében lenni, mert a gyújtó helyére rövizárral, így kerül a 230V az egyik oldali kapcsokra.
Nézd meg egy eredeti gyújtós armatúra rajzát, hogyan van az áramkör összerakva!
A tekercset (nem trafó!) át szokták hidalni, ha még "kellhet" avagy "lusta" az ember kiszerelni.
Ezt sem abszolut kötelező, de ha már led van, ne essen le rajta valami kis feszültség, ami inenntől csak mágneses zajszemetet termel indokolatlan, és fűti el azt a kis teljesitményt, ami rajta "elvész".
Semmiféle nagy munkaigénye, veszélyessége nincsen ennek a dolognak, ha valaki a ledes helyett összekeveri, és "sima" csövet tesz be, legfeljebb kiég az egyik izzószál benne, ha nem jön rá idejében ,hogy hohó, ez sosem fog begyújtani, és több órára benne hagyja az áramkörben.
Nem véletlen árulják ezeket a "ledcsöveket", a teljes le-felszerelés, átépítés igénye sokszorosa egy ilyen 10mp-es , gyujtó csere, led be, mehet.
Ráadásul a komplett ledes lámpatestek a fogyasztói társadalom szégyenei, szinte mind.
Áruk heroin, mert állítólag ezek sokáig jók..10évekig.. és ha előbb elromlott?(el fog..kínai szar mind..).., veszel másik lámpát.. komplett..!..noooooormális.....?!?...
Itt meg mint a régi "neon" csövet, egy mozdulattal cseréled..cső ki, másik ledes cső be, mehet.
Elkövettem azt a hibát, hogy vettem a konyhai pult fölé egy ledes csövet a régi neonos helyett...
Korábban úgy hallottam, hogy cserélhetőek, csak a gyújtópatront kell kicserélni arra, amit adtak.
Kipróbáltam a ledes csövet, azaz az egyik végére tettem 230V-ot, és így működik.
Kérdésem az lenne, hogy teljesen belezzem ki a régi házat -trafó sem kell bele- vagy csak az új patront tegyem bele? Nem fog tönre menni így a ledes cső? (A boltban azt mondták, hogy át kell alakítani az armatúrát, és a cső másik vége nem kaphat 230-at, mert azonnal tönkre megy a ledsor benne.
Ti hogyan csinálnátok?
(Jobban jártam volna, ha kompletten cserélem az egészet...)
Régen ingyen adták a "B" és a "H" tarifát >> annyi Amperig amennyi az "A" tarifán is volt. De ez az időszak már elmúlt...
Néhány éve úgy van, hogy: MINDÖSSZESEN az "A" "B" "H" tarifán lévő Amperekből 32 Amper van ingyen.
és
A már meglévő Amperek átrendezése a tarifák/fázisok között >> ingyenes.
További ÚJ Amper iénylése a meglévők mellé 3900+áfa=4953 Ft/Amper díjért lehetséges. Azzal, hogy HA MÉG NINCS SZUMMA 32 Amper sem, akkor a szumma 32 Amper eléréséig ingyenes az új Amper is.
----- Neked van 25+25+25 és 25+25+25 =150 Ampered meglévőként.
Ebből gazdálkodhatsz ingyenesen.
Ha átrendezed 32+32+32 és 25+16+16 = 153 Amperre Akkor venned kell 153-150=3 új Ampert és az 3x4953=14 859 Ft lesz.
Ez nekem azért érdekes, mert 3x25A-ért fizettem (32 felett persze), de mikor igényeltem
H tarifát, fizetés nélkül kötöttek be 3x25A-t oda is. Tehát ha nekem nincs szükségem H-n csak 25/16/16 A-ra, akkor 3*4953Ft kifizetése után átrendezik nekem A1 32/32/32, H 25/16/16-ra? Az nem rossz
(Az elektromos zár amit pár napja kérdeztem működik. A kontaktor kicsit HÉV nosztalgia hangon kattog, de ez csak növel az élményen)
A meglévő mérőhelyen... újbb mérő kiépítése nélkül.
Annyiféle tarifád lehet >> ahány mérőd van éppen.
----------------- A meglévő nappali "A" tarifa és vezérelt "B" tarifa esetén át lehet rendezni úgy. hogy A nappali "A" tarifa marad és a "H" tarifa lesz a vezérelt "B" tarifa helyett (ami megszűnik). ----------------
Sőt a meglévő Amperek is átrendezhetők ide-ofa, ha úgy jobb neked :-) Illetve új Amper is vehető, ha kell 4953 Ft/Amper áron.
A lehetséges Amper értékek. (2) 6 10 16 20 25 32 illetve 70 50 63
Lehet akár minden fázison/tarifán más-más Amper is, ha úgy jobb neked.
Máshol azt mondták, hogy az éjszakait simán át lehet alakítani H-vá, így nem kell új szekrény, doboz, óracsere, rögtön mehet a buli. Ez nagyon jó hír lenne (BP, budai oldal amúgy). Persze éjszakai akkor bukta, de az nagyon kevés, sokkal sokkal többet hozna a H.
Eddig csak 30000 forint felettieknél találtam normális dokumentációt, amiben szerepel hogy párhuzamosítható egy másik mozgásérzékelővel vagy kapcsolóval.
Miért baj az, ha tömör eres a föld kábel ? Úgyis az árokba kerül...
Megj: a következő 50 évben úgysem nyúl hozzá senki, szinte tuti. Nem érdemes a hajlékony+védőcső megoldással bajlódni, szerintem.
Elég csak a végeinél egy-egy KPE/SYMALEN felszálló védőcső darab, ha kell-célszerű az adott helyen.
---- Viszont, Megfontolnám annak 3 méternek a kiváltását is valami módon a főelosztóig... ha csak lehet. Ki tudja mit hoz a jövő a kertben majd még :-) ----
Sőt, akár az olcsó 5x16 ALU földkábel elásásnak is lehet értelme, ha a jövő nyitott és akár kellhet is majd.
-Mennyire szabályos, ha keresztmetszetet növelek az egyik körben? Van egy 16A-ra biztosított kertbe menő áramkör, az első 3méter 2,5mm² (nehezen újrahúzható), ezt folytatnám inkább 4mm² vezetékkel. Nincs leágazás, csak az új szakasz végén kerülne rá konnektor, majd később meghosszabbítva kerülne rá szivattyú. Ez így simán lehet 40m is, és bár sosem lenne 16Ah-val terhelve, jobbnak érzem 4mm² vezetékkel
- földbe földkábel, de 5x1,5mm² és 3x4mm² típusból csak tömör van, ezt nem hiszem, hogy át tudom húzni. Földbe mehet YSLY symalen csőben (az hajlékony)?
Jól sejtem , hogy ez a Legrand 082993 szerelvény van lakótelepek padlószintje felett sorolható dugaljak kialakítására? Van-e hely ezekben wago-val toldani, vagy egyszerűbb egy kötödoboz, felette meg sima külső szerelvény? A szerelvények csak online elérhetők, így nem tudom megnézni, mielőtt megvenném.......és ahhoz képest meg nem annyira olcsó....
Amikor viszont egy laikus idetéved megkérdezni hogy működhet-e az elképzelése akkor ezt feleslegesnek tartom, olyan egy kicsit számomra mit amikor kioktat a Bárdiban a faszi hogy az nem hajtókarcsapágy hanem hajtórúdcsapágy.
Pontosan! Nem ezért mentünk oda... Segítségre számítok, erre kioktatást kapok...
Eleken edződtem. Nem veszem magamra, ha valaki kioktat olyan témában, ami nem a munkám és sosem tanultam, ettől csak jobb leszek. Ettől nem érzem magam hülyének, honnan tudnám a dolgokat, ha sosem foglalkoztam ezzel
"Legközelebb lehet inkább nem is kérdez az ember mert nem kioktatásra hanem segítségre volt szüksége."
Őőő... a segítséget megkapta és a kéretlen megjegyzést megértette elfogadta.
"...nem találtam továbbra sem egyértelmű szabályt erre, elfogadom hogy ez a szokásjog..."
Arra hogy a közös pontot nem használjuk kapcsolásra? A kapocs téma részletkérdés volt.
Roppantul sajnálom hogy nem tudok hivatkozást, sok szabványt olvastam, van hogy csak egy vonatkozó részt ha az orrom alá dugják, a kevés nyomtatott példányban is meg van jelőlve a gyakran felmerülő kérdések bekezdései hogy ne kelljen mindig végiglapozni az egész mappát. Legközelebb jegyzetelek...
"Az itt árultak mind műanyag tartályok ADR engedéllyel és Minőségi Tanusítvánnyal..."
Nem engem kell meggyőznöd, van OTSZ rendelet az ilyen tartályok üzemeltetéséhez,illetve a tartályokhoz adott használati utasításban kell eljárni.
A megbízott berendezés gyártásához (részegység szintén sem) aligha lesz ilyen felelős nyilatkozat.
Nem írigyellek a feladat miatt.
Pár tizen évvel ezelött én is érintett voltam valamelyest, volt a cég területén föld alatt olajtartály,kútja,arról töltötték a targoncákat, hordókat, azokból a napitartályokat fűtéshez, öntödei berendezésekhez. Az átfejtő szivattyú "házi" gyártmány volt. Végül az olajmizéria korában mindez megszünt.
"...sok teherautónak is az üzemenyagtartálya műanyag...."
Tudom, a parkolóban valami rosszbuzi lyukat ütött a kisteher üza.tartály aljába hogy hozzáférjen a kb.2Liter (másnap reggel akartam tankolni) tartalmához.
Majdnem egy centi vastagnak tünt a fala, legszivesebben menetet fúrtam volna bele és levakdugóztam volna. Nem véletlen a falvastagság a jármű alatt nincs mechanikai védelme.
Egy IBC tartályt aligha védi meg a keret,a falvastagsága pedig semmi védelmet nem ad. Szerintem keret nélkül deformálódik, nem önhordó.
Elfogadom, engem érdekelni is szoktak az ilyenek. Bár nem találtam továbbra sem egyértelmű szabályt erre, elfogadom hogy ez a szokásjog, van rá ellenpélda de kevesebb mint mellette.
Amikor viszont egy laikus idetéved megkérdezni hogy működhet-e az elképzelése akkor ezt feleslegesnek tartom, olyan egy kicsit számomra mit amikor kioktat a Bárdiban a faszi hogy az nem hajtókarcsapágy hanem hajtórúdcsapágy. Legközelebb lehet inkább nem is kérdez az ember mert nem kioktatásra hanem segítségre volt szüksége.
De mindegy, mem vitázni akarok, elfogadom az érveket.
A tervező megmondja a besorolását az eszköznek, ha ATEX akkor a zona besorolást is, meg megmondja hol van a zónahatár. Meg az előírt földelési védelmet.
A határon kívül már sima villamos szerkezetek is felhasználhatóak.
A szekrényekről elfogulatlanul:
Azok a kínai szekrények nem kültérre valóak, mégha le is írják.
1 év és elkezd rohadni, vékony a festés rajta.
Javasolnék vagy CRN vagy AX szekrényt ha fém kell, és Csatári vagy Hensel szekrényt, ha jó a műanyag. Mondhatnék PLM et is csak hanyattesős az ára.
Az Atex meg teljesen más ligába játszik, ezért ha lehet nem tesznek be villamos szerkezetet zónán belül.
Csak egy példa: Zona1 es ledlámpa 140ezer egy Zona 2 es ledlámpa 40ezer Egy sima ip ledlámpa 6 ezer.
Nem a műanyagtartállyal van a gond , hanem a térfogattal . Állt. 2-300 l befogadóképességig vannak engedmények. Ez 1000 literes ---erre nem tudok mit mondani , lehet jó is, engedéllyel is.
Ezen méret már nem szakmunkás/technikus hatásköre.
Az az elektromos doboz az oldalán? Bizony igencsak kétséges ---bár vannak tipusengedélyesek is.
Viszont elsőre azért robb. mentes ..kivéve ha a Tervező.....másként irja.
A Fi relé valóban az inditó csatlakozónál kellene , ráadásul vezérelt kikapcsolással.(tűzjelző? )
A földelés ;
A) ha nincs a környéken földelt tárgy --szükséges .
B)ha a területen földelő háló is van --akkor nem szükséges külön.
A keresztmetszete ; 16mm2 Cu --nál nagyobb. Ha villámvédelem is van akkor a villámháritó kötés 35mm2.
A telepités ? Azért jó pár engedély + közreműködő szükséges .Még a konténer kutat sem "csak úgy lerakjuk".
Egy kérdés? Annak a cégnek miért nem jó az engedélyezett tipus? Azt azért majdnem bárhol használhatja ......
A Spórolás szokott visszaütni , s azért elég kellemetlen 2-4 évig a biróságra járni.A többi hozadékáról nem is beszélve.
"Az a Villamos doboz is megfelel az APEX előirásnak?"
Meg a szivattyú,a szintjelző, de még a tömszelencék is... A villanyszerelésen túl a kármentesítő, tűzoltáshoz eszközök,érzékelők...stb.
Kétlem hogy lenne terv, a FI relé minek a szekrénybe a betáplálási olalon már lenne kell. A gumikábel már ott söndörög a tartály körül. Félő hogy valami szaki vagy a kérdező lesz a kivitelező.
Az 1 és a 2 az áram technikai folyási/haladási irányát adja meg áramköri szempontból. FÁZIS>>NULLA illetve POZITÍV>>NEGATÍV az elfogadott technikai irány.
Így nem kell gondolkodni, doksit keresni a bekötéskor, méréskor, hibakereséskor, variáláskor. Alighanem ez lehet a kialakult jelölési-alkalmazási szokás oka...
A1 az aktívált cuccból érkező AKTÍV vezető bekötési pontja (FÁZIS vagy POZITÍV) >> logikai 1. kötési pont A2 az AKTÍV vezető tovább vitele az áramkör zárásához (NULLA vagy NEGATÍV ) >> logikai 2. kötési pont
---
De ettől még működhet a fordított bekötéssel is. Csak okozhat némi plusz agymunkát/zavart a tényhelyzet felderítése-felismerése később.
Különösen a csak "így szoktuk, így mutatták" szintű szakiknak :-(
én például köszönöm az infót. pont most fogok a lányomnak egy kontaktoros varrógép-lábkapcsolót összeütni, és simán a hasamra ütöttem volna, lévén AC a rendszer. még ez a "móricka-rajz" is segíteni fog így helyrepofozva.
Amit Szakmókus képvisel, az az elterjedt szakmai hozzáállás. Van a föld, hidegpont, nulla, akárhogy is hívjuk különféle szakágakban, és ahhoz képest mér, illetve értelmez a szakember jelszintet. Így könnyű neki a dolga. Ha valaki csak szórakozásból firkál valamit, akkor is firkálhatná ésszerűen, nem pedig fordítva, mintha a visszapillantó tükröt és az ülést átszerelné a Trabantban, és háttal próbálna menni negyedikben hetvennel.
"DC esetén mi is A2-re kötjük mindig a negatívot."
Megnéztem jó pár tervet ahol jelölve volt a tekercsvég áramforrástól függetlenül az A2 a közös pont.
Egy könyvből ollózva:
Relé ahol duplázva van az A2 kapocs:
Úgy vélem elég nemzetközi hogy közös pont kapcsa,nem is gondoltam hogy ekkora ellenérzést vált ki eme tény említése, és hogy eme potenciált nem kapcsoljuk vezérlésben.(kivéve bizonyos eseteket,de akkor mindkét potenciál leválasztásra kerül)
Vannak negatív logikájú vezérlések, de abba ne menjünk most bele...
A piros a közös pont. Ez megy a zárhoz és az A2-re. A nyomógombhoz megyen a fekete (ha lenne biztosíték az ebben az ágba illene) az az A1 sarokra adja a feszültséget. A relé kapcsolt szakasza maradhat.
Köszi a segítséget! Hogy megnyugodjon mindenki, átrajzoltam.
(Az okos gomb/relé 50eFt, a gyártó fórumán láttam, hogy páran rákötik simán a zárat, de én nem merem. 7000Ft egy ilyen kontaktor, így csak 1,5W-ot kapcsol a kütyü. Sosem kötöttem még relét, ezért láttam jobbnak előtte kérdezni. De már úton vannak a cuccok, jövőhéten már össze tudom rakni asztalon)
Nem akartam kötekedni, én csak megjegyeztem, hogy AC-ról volt szó.
Amúgy ez egy elég konkrét leírás, ehhez képest a Traconé kicsit másképpen néz ki.
Ők csak annyit írnak le, hogy a két vezeték köző a névleges feszültséget kapcsold. Ez a csillag/virág szimbólum a kapcsoló mellett csak annyit jelöl, hogy "léptetőgomb /impulzusjel/".
A relé pedig univerzális feszültségű, mert 12-240 AC/DC.
Mint ahogy én is említettem... Ebből kiindulva mi értelme lenne eltérni, ahogy nem is térnek el tőle csak az amatőrök akik nem látják ennek jelentőségét.
De a rajz mint a rajzolója írta" Készítettem egy móricka rajzot róla." csak egy skicc, ami nem helyes még ha működik is.
Mintha a lámpát a nullával kapcsolnánk ,vagy az alternatív amely hasonlóképpen üzemel csak mert egyébként működik valójában helytelen, szakmaiatlan.
Az A2 kapocs csak részletkérdés.
Egy OKJ-s friss papírral ha ilyen rajzot kreál még elnézem de szakmabeli vagy mérnök az előttem leszerepelt.
Köszi! És ilyenkor mi van? Megpróbálnak egy újabb szekrényt mondjuk jobbra tőle a falba fúrni? Jól sejtem, ez igy már drágább lesz sokkal, mintha beleférne a mostaniba?
Kérdésem: ez már (a jobb oldali) szabványositva van? H tarifához ide teljes átalakitás kell (a gerinc elbirja biztosan), vagy ide már egyszerű beszerelni, beférne a H óra is?
DC vezérlésben az A2 a negatív ,jellemzően a közös potenciál. Ez hiába AC de vezérlés. Minden tervezésben függetlenül a feszültségtől és áramnemtől az A2 a közös, legyen az relé, mágneskapcsoló, LED jelzőlámpa...stb, így egy szakember e ponthoz viszonyíthat. Korábban az irányváláshoz a két mágneskapcsoló A2 pontját kapcsolta le a hozzá tartozó motorvédő segédérintkezője. Mai előírások szerint ezt a közös pontot nem kapcsolhatod vezérlésben.
Egy áramkör szerkesztése szabályokon alapul, nem huzalok addig kötözgetése míg nem működik valahogy.
Az A1, A2 csak egy jelölés, a tekercs két kivezetése, felcserélhető.
Nyilván meg lehetne 100 féleképpen oldani (én sem valószínű hogy ezekből az elemekből építkeznék), és ez egy paintben rajzolt skicc, de működik, ennyi a lényeg.
Első ránézésre szerintem a közös pontot (ha ez DC lenne a negatívot) az A2-re kötném. Nem a "működik vagy sem így" szempontból hanem az átláthatóság miatt.
A másik potenciál menne a nyomógombos okoskütyühöz ami az A1-re kapcsolna...
Első ránézésre nem is értettem de nem mélyedtem bele és lehet így kell bekötni.
Ha megválaszoltad, akkor képes voltál rá. Ha mások nem válaszolták meg, akkor legfeljebb az olyan Bunkó Zdenkók, mint te, tételezik fel egyből, hogy nem mások voltak képesek rá.
Szeretném otthon feléleszteni az elektromos zárat a kerítés kiskapujában.
Készítettem egy móricka rajzot róla.
Szeretném egy "okoskütyüvel" nyitni. Ezen fizikailag van egy gomb, ami szintén nyitja az ajtót. A nyitás időtartamát a kütyüben tudom állítani. Az elemmel működő kütyüben van egy relé, ezt lehet a gombal vagy távolról (app, API, bármi) aktiválni.
Tökéletesen igazad van és azt fogom megkeresni hétfön,hogy van kűlön null a folyosó világitásnak vagy más áramkörröl van leágazva ha igy van akkor kábelcsatornával a négy folyosó lámpának viszek egy kűlön áramkört.
Amilyen pongyola a kolléga, lehet, hogy most is van ott egy fekete, kétmodul hosszúságú, vízszintes összekötő a billentyűkre pattintva, csak nem mondja...
Egyébként meg, ha a szerelés elkeverte a dolgokat, akkor a nullavezetőben más áramok folynak, mint a fázisvezetőben, szóval indokolt oda is a túláramvédelem - a kis feketével együtt, persze.
Én nem vagyok gyakorlott villanyt szerelő, de azért érdemes tisztázni a nulla jelentését.
Először is van a klasszikus nulla fogalma, amit ismerünk.
Aztán van a nulla vezeték fogalma.
A fázisnak tök mindegy, hogy melyik nulla vezetéken fordul vissza, működni fog ezen az áramkörön a fogyasztó. Egészen addig, amíg FI beépítésre nem kerül. Mert utána már a FI teszi a dolgát és le fog kapcsolni.
Tehát ha ilyen problémával találkozom, akkor én arra gondolok, hogy a nulla vezetékek fel lettek cserélve, vagy éppen a földelő vezetékkel lett összekötve a FI után.
Nem könnyű megtalálni, főleg egy több szintes épületben, de nem is lehetetlen, hogy hol van az elkötés.
Az ilyen problémákat a régebbi, gányolt, ráépített áramköri megoldások szokták előidézni.
1: visszarakod a kismegszakítókat, ha akkor minden felkapcsolva marad, nem zárlat van, ha leveri akkor keresheted mit kötöttél el hol
2: ha kmsz-el jó, de a FI relét veri, akkor nulla-föld elkötés van bárhol, ami vagy eddig is megvolt a falakban, csak nem volt FI relé, vagy elkötötted valahol
Jó tanács az lenne, hogy ne 5 mondatból fejtsük meg, hanem kell oda egy szakember, aki kipöcsöli rendesen. Vagy mit vártál, innen megmondja bárki, hogy melyik emelet falikar soráról megy valami nulla egy másik áramkör felé, vagy toldja meg összevissza, esetleg fázist más áramkörről kap, mint a dugalj amiről leágazták?
Most cseréltem le mivel javitottam valamit és akkor jöttem rá, hogy kűlön biztositék van a fázisnak és kűlön a nullnak. Tulajnak mondtam ez igy nem maradhat mert veszélyes csoda,hogy nem lett valami gond. Kb. husz éves szerelés azt mondja a tulaj. Midkét emelet jól működik kivéve ez a folyosó világitás.
Ugyen nem csináltál olyat, hogy a nullának külön 1P kismegszakítókat építettél be? Mert panziót feltételezve az épületben ott a 3 fázis és ha megszakítod csak a nullát, akkor könnyen előfordulhat, hogy nulla szakadás hibát okozol. Azaz a fogyasztókra 2 fázis fog jutni és nem egy fázis és egy nulla.
A három fázis el van osztva a földszint,elsöemelet és másodikemelet ugy ,hogy minden emeleten külön fázis van. Csak a FI relét veri le az RCD nem. Azt gondoltam , hogy null közösités vaggy elkötés van azért raktam RCD-t a mozgásérzékelös világitásra de akkor lever egy másik FI-relét.
Egy két emeletes panzióban cseréltem biztositék táblát. Mindkét emeleten 8-szoba van . 5-áramkör 2-szobának egy-egy áramkör plusz a folyosó .Külön MCB van a fázisnak és külön a nullnak. Kicseréltem RCBO-16A-30mA Typ-A SCRACK-AMPARO 1MODUL ELECTRONIC-ra . Az elsöemeleten tökéletesen müködik.
A második emeleten a szobák jól müködnek mikor a folyosót felkapcsolam leold az érintés végelem nem csak az ö biztositéka még a másik áramköré is . A folyosó világitás négy fali lámpa az egyik oldalon ami mozgás érzékelöröl működik. ez az oldal veri le az RCBO-t a másik négy kapcsoloról működik ott nincs gond.
Jó tanácsot meg köszönöm majd hétfön tovább probálkozom. Ékintésvédelmet lecserélte MCB-re akkor levert egy másik áramkör érintésvédelmét. Mostanáig évekóta működik a SENTAI biztositékokkal.
Semmi gond, megértelek. Ez sajnos egy kicsit bonyolultabb téma az Ohm törvénynél és nem is tisztán villanykari téma csak.
Namármost ugye, ha az Ohm törvény megértése is több napig tartott mérnöki diplomával. Akkor bizony könnyen megeshet, hogy ezzel a nagyobb témával talán sosem sem végzel :-( Ez van és úgy tűnik frusztrál is rendesen.
Ahhoz képest amilyen okosnak tartod magad, képtelen vagy értelmezni a szöveget.
A "körüli" azt jelenti, hogy a bíró kezébe ad egy mérlegelési lehetőséget. Hogy Mari nénit ne kelljen lecsukni, mert 30cm-el hosszabb lett az áramkör mint a teljes hálózat 10%-a kiadta volna. A 25% az pont a másfélszerese az ajánlásnak, nincs az a bíró, aki erre azt mondja, hogy "körüli" érték.
Ha odamész egy bíróságra ezzel az arrogáns stílussal, akkor bizony pofára fogsz esni. Nem kicsit. Bármilyen fura is, nem hülye a bíró sem, azt is látni fogja, ha a szabályok kijátszására csinálsz többször 10%-ot.
De 1000x megbeszéltük már hogy miről szól ez. Ahhoz pedig sok sikert, hogy egy tervezőmérnök a nevét adja egy szabványtól eltérő megoldásra, ha lenne mezei szabványos megoldás is. (Amit egyébként villamosmérnökök állítanak össze, nem a szomszéd Julcsi néni vagy a napelemnepper a szomszéd faluból)
Most jöhet a hülyézés, ostobázás, ohm-törvényezés, bármi, mert kb ez a következő lépés, amikor elfogytak az érveid. De ettől még nem lesz igazad. (tudom, ez fáj neked, sajnálom)
3.1.3. A jelentősnek nem tekinthető villamos berendezésekre vonatkozóan az üzembehelyezéshez elegendő a szabványossági nyilatkozat és – szabványtól való eltérés esetén – a tervezői egyenértékűségi nyilatkozat.
3.1.4. A jelentős villamos berendezésnek nem minősülő - berendezésekre vonatkozóan azok villamos szakképzettségű tervezője és kivitelezője,
- összekötő berendezéseknél az ezeket tápláló villamosmű hálózat engedélyese dönti el az üzembe helyezés során,
hogy
az ezekben felléphető zárlati energia és az adott környezeti behatások figyelembevételével
7.) felújítás: olyan művelet, amelynek során egy nullára vagy maradványértékre íródott eszköz, tárgy, berendezés teljesen megújul, így növekszik a jövőben belőle kinyerhető hasznok mennyisége (nagyobb gazdasági előnyök származnak) az eredetihez képest. Felújításnak minősül az is, ha azt korszerűsítés révén teszik meg.
3.1.22. Kismértékű bővítés vagy felújítás alkalmával elegendő csupán az újonnan készített részeket az érvényes előírások szerint létesíteni; ha azonban a felújítás vagy átépítés lényeges mértékű, akkor annak során az egész berendezést a felújítás idején érvényes szabványnak megfelelően kell átalakítani.
3.1.23. Kismértékű bővítés, átalakítás esetén a beavatkozás mértéke nem haladhatja meg a 10 % körüli értéket.
---
A hibajegyzékben az észlelt hibákat, hiányosságokat csoportosítva kell megadni:
A) Közvetlen élet-, illetve tűzveszélyt okozó hiba: Nincs, vagy felsorolja...
B) Súlyos, soron kívül javítandó hibák: Nincsenek, vagy felsorolja… C) A szokásos karbantartások során célszerű a következő hibákat kijavítani: … D) Legkésőbb a villamos berendezés következő felújításakor célszerű kijavítani a következő hibákat: …
Meg kell adni a hibajavítás egyeztetett határidejét és célszerű a módját is javasolni.
------------------ Eleve a 10% körüli az mennyi, 25% ?! Az is 10% körül van... és Hányszor lehet 10% körüli egymás után?
Mennyi a lényeges mértékű ?! Mitől lényeges mértékű ?! -----------------
Felröhög a bíró, ha erre a jogi szörnyre hivatkozik valaki...
3.) egyenértékű műszaki biztonsági szint: a kor műszaki színvonalának megfelelő, - a harmonizált szabványok, honosított harmonizált szabványok, nemzeti szabványok szerinti vagy - a tervező által igazolt, eltérő műszaki biztonsági paraméterek, eljárások vagy - műszaki megoldások alkalmazásával elért műszaki biztonsági szint;
Az NGM rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának. ******* A szakági műszaki előírások alkalmazása önkéntes. A hivatkozott jogszabályokon túlmenően előírtakat ajánlásként kell értelmezni. *******
"...de emiatt nem kötelezhetem teljes felújításra, komplett elosztócserére."
Mikor jön el az amikor kötelezheted? Mi a jelentős átalakítás?
Az alábbi fotókból kiindulva például egy új konnektor létesítése miatt irreális lenne de egy új 50l-es villanybojler létesítése esetén?
Vagy a régi porcelán aljzatú lámpatestek cseréje fémházasra cseréjénél? (Tegyük fel hogy behúzható a z/s utólag és rákötöm a bejövő vékonyka vezetékből már korábban kialakított PE pontra amelyre a konyhába piros vezetékkel már lehuzaloztak.) A képen látható új elosztót most ne vegyük figyelembe, de ha csak annak cseréje jön szóba az is lehet mérvadó.
Tudom szőrszálhasogatásnak tűnik de valahol meg kell tudnom mikor kell azt mondani hogy ezt a szerelést vállalhatom.
Ez pontosan így van. Tehát a méréseket és egyéb vizsgálatokat például az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány alapján kell végezzem, illetve ide tartozik még a műszerekre is vonatkozó MSZ EN 61557 szabványsorozat. Tehát mondjuk a szigetelési ellenállást 500 V-al kell mérnem, stb. De ha nincs ÁVK akkor minősítésnél nem azt írom, hogy NEM MEGFELELŐ, mert a létesítés idejét kell alapul vegyem, ami szerint ha csak ennyi a hiányosság, akkor MEGFELELŐ. Javasolhatom az ÁVK-t, meg túlfeszvédelmet, beírhatom hogy felújításnál már szükséges, de emiatt nem kötelezhetem teljes felújításra, komplett elosztócserére.
Az azért attól függ, hogy befolyásolja-e az egyik féle létesítés a másik féle létesítés üzemét. Emellett van egy százalék, ha azt túlléped, akkor az egészet a mostani szabványok szeriont kell létesítened-átszerelned.
1950ben volt egy Szokol rádió meg minimál világítás, oszt jónapot. Van értelme hasonlítani, hogy melyik szomszédot miképpen rúgta fel a betonkeverő? Meg hol mászkált ennyi ember narancssárga hosszabbítón keresztül elektromos fűnyíróval?
Amúgy meg a villamos hálózatot karbantartani szükséges és nem valószínű hogy 50 éve nem nyúltak hozzá a hálózathoz, azon kívűl meg szintén kötelezettség volt akkori időkben elvégeztetni az érintésvédelmi ellenőrzést és az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát"
Persze, hogy nem nyultak hozzá --minősitve is legfeljebb átadáskor volt!
A sok házgyári épületre gondolj.
De az ugyanabban az időben épült magánháznál , meg elég volt a "szerelői nyilatkozat " -jó van úgy , mindig igy szoktam.
1972 előtt milyen volt a felülvizsgálat? S 1950ben ? --de ne is menjünk előrébb az időben.
De ez még Budán a Rózsadomb és környező utcáiban is igy megy , pedig ott nem a pénz a probléma...!
A bővítésről nyílván a bővítés idején érvényes műszaki követelmények szerinti előírások alapján szükséges minősíteni.
(5 szobából 1 felújított= 4 szoba (MSZ 172) AVK nélküli 1,5mm2 Al vezeték, sőt van még ahol védővezető sincs, mert létesítéskor csak a hidegpadlós helyiségben volt kötelező.
1 szoba (MSZ HD 60364 sorozatai) AVK, Cu vezetékek,stb.
Erre gondol a költő?
Minősítésük: 4 szoba a létesítéskori előírásoknak megfelelő, jelenlegi előírásoknak nem megfelelő, felújítása javasolt. Határidő: legközelebbi villamos biztonsági felülvizsgálatig azaz 6 éven belül.
Amúgy meg a villamos hálózatot karbantartani szükséges és nem valószínű hogy 50 éve nem nyúltak hozzá a hálózathoz, azon kívűl meg szintén kötelezettség volt akkori időkben elvégeztetni az érintésvédelmi ellenőrzést és az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát.
1.13.4. * A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
"1.5 E szabvány hatálybalépésekor meglévő vagy készülő berendezéseket, amelyek e szabványnak nem felelnek meg, a hatálybalépést követő 8 év alatt fokozatosan át kell alakítani úgy, hogy e szabvány előírásainak megfeleljenek."
Tehát a legrégibb létesítés esetén is, legalább az 1950-es években írodott szabvány szerint kellett megfelelni a berendezéseknek. Ebben szó szerint benne van, hogy át kell alakítani a meglévő berendezéseket. Én ilyen szabványról, az újabbak között nem tudok. Nyilván, ahol ennyi idős a szerelés, már nehezen fog megfelelni a létesítési előírásoknak, és biznyos hogy lesz hiba bőven. De azért gondoljunk bele, pl. az MSZ 14550/1-79 szabvány lakások esetében, 1,5 mm2 vezetékre, alapfűtés kivételével meghatározta a 25 A-es alapterhelhetőséget. Ez majdnem 2000-ig hatályban volt. Azt gondoljuk, hogy a megszűnésével áthúzták a lakásokat, vagy esetleg tonnaszámra kismegszakítókat cseréltek az elosztókban? Viszont ha felújításra került a sor, akkor nyilván a legújabb létesítési szabványt kell figyelembe venni.
Keverjük a fogalmakat. Egy villamos berendezés, amit 1998-ban létesítettek, és megfelel a létesítés idején érvényes szabványoknak, az megfelelő minősítést fog kapni. Pont az általam idézett passzus miatt. Én még nem olvastam olyan szabványt, ami visszanmenőleg is érvényes, tehát alakítsd át a régebbi berendezést (persze ha valóban átépítés, felújítás történik, akkor igen). Illetve de, létezik 1 olyan szabvány, ami előírta, hogy minden régebbi létesítést át kell alakítani egy bizonyos határidőre az újabb szabványra, ez legyen találós kérdés, melyik volt...
"A jelenlegi létesítési előírások amúgy is előírják az áramvédő kapcsoló alkalmazását..."
Aztán vannak azok akik megelégednek hogy a létesítéskori szabványoknak megfelel állapot. Az ingatlanok jelentős részében nincs FI relé pláne kertes ,tanyasi telkeken ahol gyakoribb a betonkeverés mint a társasházakban...
"... sok új keverő már 2-es érintésvédelmi osztályba van, némelyik kőműves ha elolvassa ezt, akkor baj lesz..."
Az olvasástól nem lesz baja. Ha elkezd elmélkedni és létesít a gépen leágazást viselje a következményeit. Ne a fórumról legyen okos hanem a géphez kapott gépkönyvtől. Aztán meg ha az nincs nem is üzemeltetheti.
"Ezért szükséges pl a betonkeverő PE szerkezetét külön a telepítés helyén földelni"
Ez most régi beidegződés, vagy szóbeszéd, esetleg egyes készülékek esetében gyártói előírás? Van hozzá konkrét szabványszám? A jelenlegi létesítési előírások amúgy is előírják az áramvédő kapcsoló alkalmazását, a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében. Építési-bontási területekre vonatkozóan az MSZ HD 60364-7-704 szabvány e fölött is. Azért vigyázzunk az ilyen dolgokkal, sok új keverő már 2-es érintésvédelmi osztályba van, némelyik kőműves ha elolvassa ezt, akkor baj lesz...
A házban a PE sínre kötött földelő szonda amennyiben jól szolgál nem lehet észre venni ha a kinti oszlop és a villanyóra között megszakad a PEN vezeték.
Ez elég egyéni elképzelés. A valóságban a földelésen az éppen akkor előforduló terhelés függvényében jelenik meg feszültség. Szóval egy dinamikus "jól szolgál"-ra lenne szükség, amit egy adott értékű földelés vagy nyújt, vagy nem.
Azért csak nézd át a szép új ügyintézési lehetőségeket.
Amik arra alapoznak, hogy - valóban az a személy van az ügyfélkapuban, akié az ügyfélkapu login - az arckép elemzőn átmegy a kép, a belügyben tárolt legutóbbi hatóságilag készült képhez képest Egy átmenetileg a lopós kezébe került eredeti irat pedig maga a kánaán.
Az anyakönyvi kivonatban az szép, hogy nem fényképes. Viszont alapja lehet az új fényképes személyazonostó irat kiadásának. Akár úgy is, hogy nem készül új hatósági fotó...
Nem valószínű, hogy a zöldsárga - szondáról induló végénél lévő anyaFöld
és - a betonkeverőnél lévő végénél lévő anyaFöld Között akkora potenciál különbség legyen, hogy miatta kell a helyi leföldelés is kötelezően.
Inkább a zöldsárga rendszernek a terepi körülmények közötti könnyű megszakadása miatt kell. Biztos ami biztos alapon egy tartalék 2. védelmi megoldás a kettős hiba esetére. (szigetelési hiba és PE vezeték hiba egyszerre)
"már jó előre és így megkapni mindig élőben a kódot,"
Inkább az a baj, hogy nem teljesen élőben megy az a kód, emailnál sajna megszokták, hogy sokszor csak megnyomják a gombot és kész, ott van, aztán spamszűrő, vagy egyéb technikai mambójambó és nincs ott, akkor meg vakarózunk és mindenki más hülye lesz, közben csak a technológia olyan, amilyen.
"nem túl nagy kihívás idegen emberek anyakönyvi kivonatához jutni online."
Persze, majd egy átlagos csaló megoldja, de ha online is van az is olyan, mint egy letöltött cégtáras dokumentum, még nem nagyon jó semmire.
Az egész sztori eleje nem okés, másrészt lehet a sajtó ferdít valamit vagy fél infót kaptunk olyanról, amit nem tudunk. Varázsolhatsz sok mindent az ügyfélkapuval, attól még nem lesz új személyid.
Ha átjutott az ügyfélkapun azaz más nevében be tudott lépni, akkor már sima ügy...
Nem véletlenül jött el 2025.01.16.-tól az Ügyfélkapu+ ideje ! Vagy a DÁP alkalmazás használata.
A személyiség lopás nehezítésére. Mert így már meg kell szerzeni egy ESZKÖZT is a belépéshez, ráadásul élőben kell birtokolni. Azaz nem elég csak a login+password ellopása-megszerzése, mint ahogy korábban elég volt.
Van email-es lehetőség is. Bár ez kevésbé jó megoldás, nem véletlenül nem akarták a fejlesztők. Mert az emailt könnyebb titokban eltéríteni már jó előre és így megkapni mindig élőben a kódot, másolatként a lopónak is.
---- A lényeg, hogy nem túl nagy kihívás idegen emberek anyakönyvi kivonatához jutni online.
A következő lépés a saját FOTO bejuttatása a kért új személyazonosító igazolványhoz. Az ügyesebbk ezt is megtudják oldani online módon... és ... kész is a más adataival készült, de saját arcképes irat.
A módszer arra alapozható, hogy megbízik az állam az ügyfélkapus azonostásban. Ami addig nem is okoz gondot, amíg nem hagyjuk a belépésünket a gengszterek kezébe jutni.
"Namostakkor, melyik akkor a távoli idegen földpotenciál ?! Az én eszem szerint nem az ami nálam helyben van a remekjó földszondámmal rögzítve az anyaFöldhöz."
Én úgy vélem a földelő szondától távolodva egyre kevésbé vagyok a betáplálási pont PE-földelő szonda potenciálján.
Ezért szükséges pl a betonkeverő PE szerkezetét külön a telepítés helyén földelni. Mint már említettem meghibásodás sem szükséges ez esetben.
Az egész tele van érthetetlen ügyintézésekkel. Milyen születési anyakönyvi kivonatot mutathatott be az okmányirodában, ha kiállították neki -más nevére- személyit. Ráadásul három ilyen személyije is volt.
Vagy az, hogy az áramszolgáltató felé a tulajdonos jelezte az áramlopást, azok mégsem léptek érdemben, sőt, kiszámlázták a tulajnak a félmillás számlát...
Az előzményben leírtam. Nem írom le újra, inkább csatolok egy képet:
A szolgáltató felől 2 vezeték jön (L, PEN). A házban a PE sínre kötött földelő szonda amennyiben jól szolgál nem lehet észre venni ha a kinti oszlop és a villanyóra között megszakad a PEN vezeték.
Mert ebben az esetben nem fog oldani a EV relé sem.
Ezért kérdeztem az előbb, hogy az ott látható képen szabályosak a kötések?!
Az idegen vezetőképes izé "közeli vége" körül minden azonos potenciálon van. A saját földelőszonda miatt ami az anyaFöldet közvetíti mindenhová. és A saját zoldsárga hálózat miatt ami a szonda potenciálját közvetíti, fémesen.
Ezért nem ráz az anyaFöld és zöldsárga egymáshoz képest. Mert egyött mozog minden-mindennel. pl. ha villám csap a saját vezeték rendszerbe akkor sem fog rázni, mert a villámcsapás potenciáljának a tetejére emeli a rendszer az egész helyi rendszert.
Ezt a potenciál azonosságot bortíja fel, ha KÍVŰLRŐL-TÁVOLRÓL bejön valami olyan vezetőképes cucc ami hozza a sját potenciáltól eltérő potenciált. és Mivel eltér a helyitől bizony tud rázni is a különbség, ha elég nagy. Ezért kell az ilyen távolról jövő vezetőképes izéket IS bevonni a helyi zöldsárga rendszerbe. Rákötni a a saját helyi potenciálra, leföldelni >> EPH-zni ahogy mondani szokás. Mégpedig biztos ami biztos alapon a saját területre bélépéshez minél közelebb. Így ártalmatlanná válik a saját területünkön belül :-)
Namostakkor, melyik akkor a távoli idegen földpotenciál ?! Az én eszem szerint nem az ami nálam helyben van a remekjó földszondámmal rögzítve az anyaFöldhöz.
Újra én. Nem hagyott nyugodni a dolog! Tehát, hogyha megszakad a utcáról bejövő PEN jól szolgáló földelő szondánál nem venni észre a szakadást -elvileg?!
Viszont az alábbi ábra szerinti kötés szabályos? Engedik a szabványok, pl. érintésvédelem... stb.?
Mert ha igen, akkor ez esetben a EV relé azonnal oldana.
" Ha a 411.3.2.1. szakasz szerinti önműködő lekapcsolást a 411.3.2.2., a 411.3.2.3. vagy a 411.3.2.4. szakaszban előírt idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni a 415.2. szakasznak megfelelően."
Na ez esetben már méretezni is kell és ekkor nem nevezném EPH-nak.
"Ami viszont mindenhol szabványi követelmény, az a "védő egyenpotenciálú összekötés". Ez nem keverendő a "kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés"-el."
És ha látok egy ilyen kötést hogyan különböztessem meg melyik melyik?
Én értem hogy leírja a szabvány ezen része, hogy miről szól a kiegészítő összekötés, és mit kell bekötni. De akkor idézzük azt a részt, ahol előírás van a kiegészítő EPH alkalmazására. Mert én erről tudok:
" Ha a 411.3.2.1. szakasz szerinti önműködő lekapcsolást a 411.3.2.2., a 411.3.2.3. vagy a 411.3.2.4. szakaszban előírt idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni a 415.2. szakasznak megfelelően."
Tehát szó sem volt arról, hogy a kiegészítő egyenpotenciálú összekötést mindenhol és minden körülmény esetében alkalmazni kell. Nyilván ha szükség van rá (lásd fenti eset) akkor jön elő Mr. Pepe00 kolléga leírása, hogy mit mivel.
Ami viszont mindenhol szabványi követelmény, az a "védő egyenpotenciálú összekötés". Ez nem keverendő a "kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés"-el.
Sajnos sok helyen nincs "ottani felelős" és a vezérigazgatók sem értenek a villanyhoz. Ezzel a problémával a felülvizsgáló fog szembekerülni az időszakos felülvizsgálatnál. És Ő megnézi a létesítési időt, és hozzá a szabványt. Az meg ugye jelen állás szerint ezt írja...
A kiegészítő EPH vezetőt nem szükséges külön PE kapocsról indítani, elég ha a fém állványt összekötöd a villamos berendezés testével. Természetesen az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány 544.2. pontja szerinti keresztmetszettel. Régen nem volt előírás az áramvédő kapcsoló, és most is, rögzített csatlakozás esetében nem szabványi követelmény az alkalmazása. Így a kiegészítő vezetőn keresztűl már rázhat minden, amivel összekötötted. De természetesen ilyen feladatra nem kell felkészíteni a rendszert, az érintésvédelem nem az elszakadt vezetőkről és a hosszabítóra rátett satupadról szól.
Jogilag, Az ilyen terv és ezzel feladat/megoldás módosítást IS el kell fogadnia a megrendelőnek, nyilván. Hisz vicces lenne, ha nélküle más épülhetne meg, készülhetne el, mint amiről tud.
A gyakorlatban is morcos lennék és te is, ha a hátad mögött történne variálás.
A kivitelező tervellenőrzéssel índít, kötelezően ! és A szerinte "terv hiba" esetén figyelmeztetnie kell a megrendelőt.
Ha nem jelzett hibát a tőle elvárható színtű tervellenőrzés után. Akkor a kivitelező a tervet és/vagy a megrendelő konkrét utasításait/megrendelését hajtja végre.
De a végrehajtás közben kapott és szerinte nem okés megrendelői utasításra/megrendelésre/anyagra figyelmeztetnie kell a megrendelőt.
A nyilvánvalóan és tőle elvárhatóan felismerhető veszélyes vagy kárt okozó feladat végrehajtását, anyag beépítését meg kell tagadnia, mindenképpen.
Vita esetén a kiút - közös megegyezés a megoldás módjára - a megrendelő utasítja valamire és azt végrehajtja, kivéve a fenti veszélyes/káros eseteket - a bíróság ítéletet hoz és megmondja a frankót
Az okozott károkért alapban az viseli a teljes felelősséget aki a kárt okozta. Utasítás esetén a felelősség átszáll az utasítást/anyagot adóra. A fenti jogos utasítás megtagadás esetén nem a megtagadóé a felelősség.
Az ellenőr, ÉVszaki, stb. Az bizony csak hiba listát ír és javaslatot tesz, ha tesz a megoldásra. De nem írhat elő semmit a tervező/megrendelő helyett.
Kivéve persze, ha a megrendelő megbízta a helyes megoldás kidolgozásaval is és átadta az utasítási/megrendelési jogkört is mellé.
Ez az ÉMÁSZ a "tartományi központ" meg Egerben van . Ott lehet reklamálni....
Az új ház? A fából vaskarika --szivjon a paraszt!---Addig nem lehet bekötni amig nincs lakhatási engedély..De a lakhatási engedély feltétele a közművek bekötése. 6..8 kör után néha megenyhül valamelyik ugyintéző --v. a szokásos baksis.....
Ha már ennyire mondtad. Kivitelező azt csinálja, ami a terven van, abba meg a munkavédelmes nem szól bele. Műellenőr meg majd bekötteti, ha nincs rajta :-)
3. a védőburkolat cseréje a TULAJDONOS/ÜZEMELETTŐ feladata+költsége, tehát oldd meg magadnak, ne mástól várd
4. a plexi csere "okosabb" módjait már párszor leírtuk itt
5. milyen kukucskáló ablak, minek az ?
6. normálisan eljárva viszed magaddal, ami kell :-) A felek közöttti átadás-átvételi jegyzőkönyvet, az azonosítókkal, órállással és az óra+mérőhely fotójával (ha nem vétel, akkor a hagyatéki, árverési íratot, a bérleti szerződést, megbízást, azt ami igazolja, hogy te vagy az aki intézkedhet)
Legalább TELJES BIZONYÍTÓ EREJŰ MAGÁN irat kell, nyilván, tehát lehet alapban. - végig kézzel írt és a felek által aláírt - nem kézzel írt és a felek által aláírt PLUSZ két tanú is aláírja
Lehet továbbá erősebb bizonyító erejű is. - hatósági/bírói végzés, határozat - ügyvéddel ellenjegyzett irat - közjegyzői irat - bírósági ítélet
7. olyat kell vinni, ami HITELESEN igazolja, hogy te vagy a jogos tulajdonos/üzemeltető az új szerződő
Az ottani felelős meg a helyi adottságoknak megfelelően dönt, hogy mely szerkezetet kell bekötni.
A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a hibavédelem kiegészítéseként van elfogadva.
A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés alkalmazása nem zárja ki a táplálás önműködő lekapcsolásának más okokból pl. a szerkezetek tűzvédelméből, hőigénybevétel elleni védelméből stb. eredő szükségességét.
415.2.1. A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.
"alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére."
Ebben a "helyi föld" kitételt lehet benézni, szerintem.
Azt értik alatta, hogy ahol a vasasztal, salgópolc, akármi van.
Pedig az "odavezetésére" kitétel mutatja, hogy a "helyi föld" az egy onnan MESSZE lévő "helyi föld" potenciál és nem az a hely ahol a vasasztal, salgópolc, akármi van éppen.
Így értelmezem jómagam.
"alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában egy TÁVOLABB LÉVŐ helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére."
MVM áramszolgáltatóval kerültem ismét közeli kapcsolatba... azóta összeugrik a gyomrom, ha rájuk gondolok.
1. Nem értik, hogy mit akarok. Pedig csak egy sima átírásról van szó.
2. Megkérdezik, hogy mit szeretnék, (Mennyi KW/hó legyen) aztán a fordítottját teszik a szerződésbe. (220 KW-ot írtam be, erre ők beírtak 50-et)
3. Az általuk rendszeresített plexi védőburkolaton nem lehet átlátni, így nem lehet az órájukat leolvasni, de azért kérik az óra állás feltüntetését amikor át akarom íratni a nevemre.
4. A plexi cserét csak plomba bontással lehet elvégezni, szóval nem megy simán. Utána vissza kell plombáltatni.
5. A kukucskáló ablak beszerelése sem egyszerű, mert eltart vagy 2 hétig. (Megrendelés, beszerelés.) Átírási határidő: pedig 15 nap...
6. Személyesen intéztünk mindent, de az sem jó nekik, menjünk vissza vagy nyomtassam ki, írassam alá tanúkkal, majd fényképezzem le, és úgy küldjem vissza.
7. Vigyek igazolást -én!?- az elhunyt előző tulajdonos haláláról, és a hagyatéki eljárás megtörténtéről...)
Amikor végre úgy néz ki, hogy talán sikerül mindenben a kedvükre tenni, akkor még kitalálnak valamit amivel bosszanthatják az újdonsült ügyfelüket. Bár nem vagyok újdonsült, csak a címem változott meg.
Aztán küldenek egy elégedettségi kérdőívet, hogy értékeljem a munkájukat... (Kapják be)
Az összes közmővet sikeresen átírattam 1 nap alatt, velük 1 hónap sem elegendő.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
A helyi földpotenciált azért tartják veszélyforrásnak mert az esetleges hibaáram nem csak a PE-PEN vezetőn folyik hanem a párhuzamosan a helyiföldpotenciállal és a transzformátor közötti földpotenciál szakaszon.
Ha a hibaáram a vezetők a PE-PEN potenciálját megemeli a földhöz képest a helyi földpotenciál eltérő lesz minél távolabb van a hozzá legközelebbi földeléshez. De a helyi villámcsapás esetében is felléphet potenciál különbség a föld és a PE hálózat így a berendezések, érinthető fém épület elemek, stb...
Így lesz a helyi földpotenciál távoli.
Hogy ez bekövetkezzen pár tényezőnek teljesülnie kell.
Csak hogy így az asztalra, polcra állványra, lépcsőkorlátra, öltözőszekrényre, stb... is vonatkozhatna...
Meghibásodás sem szükséges pl: a betonkeverőnél ahol a ki tudja milyen távolságban lévő PE a távoli földpotenciálhoz képest fesz mérhető így ezt kiegészítő földeléssel lehet jelentősen korlátozni. Persze bármely védővezetős készülék, a hosszabbító PE kapcsa is rázhat a "távoli földhöz" képest.
Legfőbb jellmzője ugyebár az. hogy A két vége NEEEEEM ugyanazon a potenciálon van !!!!
1. A távoli vége/része valahol messze (a megérinthetőnél messzebb) érintkezik egy valamilyen ottani potenciállal.
2. Ami NEM azonos potenciál a közeli=megérinthető végénél lévő potenciállal.
Ez a potenciál különbség okozhat gondokat, ezért kell "leföldeni" idegen potenciált odavezető cuccot. RÖGTÖN az első lehetséges helyen ahol bejön a mi helyi potenciáló területünkre. (ahol belép az épületbe/ingatlanba...ugyebár) Amivel a távoli potenciált itt nálunk leöljük a helyi potenciálunkra kötéssel !!! és ezzel ártalmatlanná tesszük nálunk.
---- A műhelyben a padlón álló önálló gépállvány vagy a raktár salgópolca NYILVÁN NEM ez az eset. Mert nem éritkezik semmilyen távoli a helyétől eltérő potenciállal, ugye nem ?! De akkor miért is kellene bekötni az EPH-ba ? ----
Sőt, hiba lehet bekötni. Mert a fölösleges bekötéssel éppen azt a kockázatot hordozza. hogy Megrázásra képessé tesszük esetleg mégis.
Csak azért bekötni, hogy egy spéci hiba esetén a rákerülő "magányos-kóbor fázis" lecsapja a kismegszakítót, kiolvassza a biztosítót. Ezért az az indoklás ugye erre, hogy így bekötve a fémes zöldsárga zárlati árama biztossabban működhet, mint a természetes földelés kisebb árama.
A nagy kérdések. - kell-e készülni az ilyen spéci hibára ? - nem okozunk-e vele nagyobb veszélyt, mint nélküle helyben/máshol? - mi van ha mégse csapja le, olvasztja ki ?!
A vigasz az, hogy ha más nem is, de S/K érti, miről szól a villanyszerelés.
Elég csak egyet nézni:
És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője
Igen, az EPH erre is jó, egyébként meg pont ezen "mi van ha" szól a mostani szabványban említett kiegészítő védelem áram-védőkapcsoló alkalmazása - "a hibavédelem meghibásodása esetében" ugye írja a szabvány.
- Szép gondolatok, a szabványhoz kapcsolódó magyarázószöveg nem szabvány.
- Továbbra sem látok ebben sem fém polcocskát, satupadot
- A bekötendő dolgok világosak: - közüzemi csővezetékek, vasbeton épületszerkezeti részek, és az a fránya "idegen vezetőképes részek" ennek a mibenléte a vita tárgya igazából, mert ráhúzzák ezt a fogalmat az asztalra, polcra állványra.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
de lehetne idézni a régi MSZ 172-ből is hasonló fogalmat:
"Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet.
Megjegyzés: Ilyen idegen fémszerkezetek általában: - a fémbõl készült épületszerkezetek; - a gáz, a víz, a központi fûtés és a hasonlók fém csõvezetékei; - a vezetõanyagú padlók és falak."
satupad, fém falipolc, öltőzőszekrény, ajtókeret itt sincs.
- A műhelyek zömében nem tevékenykedik tervező minden egyes új gépnél vagy polcnál.
„411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka.
- 7 - Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
─ az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
─ a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
─ a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal rendelkező fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni. MEGJEGYZÉS: A HD 60364-5-54:2011 szabvány 542.4.1. szakasza a fő földelőkapoccsal való további összekötéseket is felsorol.”
E szakasz szerint tehát a védő egyenpotenciálú összekötést minden épületben ki kell építeni, függetlenül attól, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek-e vagy sem. Ez szigorítás a visszavont MSZ 172-1 előírásaihoz képest, amely szerint ez csupán akkor volt követelmény, ha a villamos szerkezetek testét és az idegen fémszerkezeteket egyidejűen érinteni lehetett. A védő egyenpotenciálú összekötés létesítése nem csak a fogadószintre vonatkozik, a többi szinten is ki kell alakítani az egyenpotenciálra hozást a szabvány 415.2 szakasza szerint. Azonban a szinteken a kiegészítő védő összekötő vezető a szinti elosztó PE sínjére csatlakozik, ahova a fogadószintről induló PE vezető hozza fel a földpotenciált (PEEPH vezető). Tanácsos az idegen vezetőképes részek egyenpotenciálra hozását is szintenként sugarasan kialakítani és a szinti elosztó PE sínjéről indítani a kiegészítő védő összekötő vezető gerincvezetékét.
1. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a hibavédelem kiegészítéseként van elfogadva.
2. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés alkalmazása nem zárja ki a táplálás önműködő lekapcsolásának más okokból pl. a szerkezetek tűzvédelméből, hőigénybevétel elleni védelméből stb. eredő szükségességét.
3. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés kiterjedhet a teljes berendezésre, a berendezés egy részére, egy gyártmányra vagy egy helyiségre.
4. MEGJEGYZÉS: Különleges helyek esetében (lásd az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó 7. részét) vagy más okokból további követelményekre lehet szükség.
415.2.1. A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.
A biztonságos tervezést és kivitelezést segítheti elő az egykori MSZ 172-1:1986 szabvány ide vonatkozó előírásainak tanulmányozása, illetve alkalmazása. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 jelű szabvány magyarázatos kiadása is tartalmazza a már visszavont MSZ 172-1 szabvány 3.2.4. … 3.2.4.4.3 szakaszainak előírásait, ezzel is tájékoztatva és segítve napjaink szabvány alkalmazóit. Az itt idézett megoldások tervezői megfontolások alapján napjainkban is jól alkalmazhatók.
- 8 - Ma az érvényes szabványkövetelmények alapján az általánosan elfogadott és alkalmazott szabály: ahol a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek ott minden esetben ki kell építeni a védő egyenpotenciálú összekötést. Ennek azonban nem kell egy külön „gerinc-hálózatot” kiépíteni, hanem az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B mellékletében bemutatott példa ábrája szerinti kialakítást, illetve megoldást javasolt alkalmazni. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új létesítmény esetében, vagy felújításkor, átalakításkor, illetve a működés vagy a technológia megváltozásakor, illetve funkcióváltáskor minden esetben a villamos tervezőnek gondosan tanulmányozni kell a helyszín kialakítását, vagy a berendezések elrendezését és ahol fennáll annak veszélye, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek, azaz feltételezhető idegen potenciál megjelenése, ott villamos tervezőnek elő kell írni a védő egyenpotenciálú összekötést.
Tehát napjainkban nincs egyértelmű egzakt, általánosan, mindenhol alkalmazható kötelező előírás vagy követelmény, hanem a vázolt szempontok alapján a villamos tervezőnek esetenként, egyedileg kell meghatározni védő egyenpotenciálú összekötés létesítését, megadva a helyét, a vezető anyagát, a keresztmetszetét és a színjelölését.
Ezért kell a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módnak 0,4 s belül kikapcsolni. Ha a hibás gép testének megemelkedik a potenciálja, és én ezzel összekötöm az eddig veszélytelen állványt, akkor az állvány is emelkedett potenciálra kerül, nem? Tehár "kiterjesztem" gyakorlatilag a hibát. És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője, és a sok ilyen-olyan kiegészítő EPH-val hozzákötött szerkezet ott lebeg 230 V-on, állványokkal, polcokkal, vas asztalkával együtt.
A szabványok kötelező alkalmazása megszűnt, kivéve ha jogszabály ezt kötelezővé teszi, úgyhogy inkább maradjunk csak annyiban, hogy szabványi előírás. De nem is ezt vitatjuk, viszont hogy mindent bele kéne kötni, ami fémből készült, az már kérdéses.
De ha már történelmi visszatekintés, akkor 1986-ban is csak akkor kellett EPH hálózatot kialakítani, ha a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető kiterjed fémszerkezet is van. Szóval kis asztalka, satupad kilőve. De menjünk még visszább, mondjuk 1950-60-as évek, akkor "védőhálózat"-nak hívták, és 4,5-5 méter távolságon belül kötözgették össze a dolgokat...
Kár frappáns válasszal vergődni,csak további kakaskodás lesz a vége.
Ami eddig mindig bevált,amikor ott áll vörös fejjel,habzó szájjal az ajtóban, üdvözölni kell mosolyogva beinvitálni nézzen körül nyugodtan. Eddig mindig győzött a kíváncsiság.
Ha nem is lesztek öribarik de megenyhül. Örömmel tölti el hogy be lett avatva amihez egyébként semmi köze.
Engem is zavar, ha zavarok valakit. De aztán rájöttem, hogy így nem lehet dolgozni, félre kell tenni a gátlásaimat.
Úgyhogy ha amúgy minden rendben van, akkor nem tudok foglalkozni vele. Udvariasan megkérem, hogy még másfél órát bírjon ki, aztán végzem. Ha nem érti meg, hát nem érti meg.
Kedves Fórumtagok! Szerintetek napelemes rendszerhez (termelői kábelként) tartós kültéri használatra az épület külső falán eresz alatt (és védőcsőben) villamosbiztonsági szempontból vagy egyéb előírások (szabványok) szerint alkalmas a H07RN-F típusú (GT) kábel? (Ennek a kábelnek viszonylag kicsi a hajlátási sugara, így a ház sarkainál a kivitelezés viszonylag esztétikusan megvalósítható.) A véleményeteket előre is köszönöm!
Pláne, ha vaspapucsban jár, netán a zuhanyból jött strandpapucs nélkül. Ettől még az EPH a védővezetős érintésvédelmi módokhoz 1986 óta kötelező. Lehetne érvelni, hogy a lábas érintkezést a szakemberek kevésbé veszélyesnek tekintik, vagy hogy gépek közelében az emberek cipőben és zokniban járnak, de nem kell érvelgetni, az EPH kötelező.
"Ha a gép és a hozzá tartozó pótállvány ami fémesen nem egy szerkezet (vezetőképes szálanyag esetében esetleges), és midkettő beton felületen áll nagyon közel egymáshoz úgy vélem a pótállvány nincs eltérő földpotenciálon."
Igen, csak ezt egészen rosszul véled. A fémállvány földpotenciálon van, a készülék meg testzárlatkor körülbelül 115 V-on a földhöz képest.
Hőtároló tömeg és ilyesmiket emlegettek. Biztos baromság :)
> Más a telepítési költsége is, az ár/érték aránya.
Valóban. Új építés esetén teljesen biztosan drágább az álmennyezet. Retrofit más téma, ott nincs más opció.
Pont nyakig benne vagyok a témában, nyárra kell valami hűtés a házba. A fűtés gázkazán volt eredetileg, a rezsicsökkentés-csökkentés óta van hőszivattyú is. (meg egy valag napelem ofcoz). Az opcióim a fan coil, álmennyezet vagy a klíma. Több emberrel beszélve ez utóbbi lesz a megoldás, hiába lenne kézenfekvő a másik kettő. Az okok a fan coil esetén a kondenzvíz problémája, az álmennyezet esetén a hatékonyság (hiánya) és a sokszoros ár.
Igaz úgy tűnhet mintha csak tőled vártam volna választ de úgy látszik mások nem foglaltak egyértelmű álláspontot ez ügyben.
"- Ha a darabológép érintésvédelmi mérés alapján rendben van, (tehát előírt időn belül működik az érintésvédelmi kioldószerv) akkor a villamos berendezés testét nem szükséges külön az EPH rendszerhez csatlakoztatni."
Egyetértek, bár ha a készülék PE vezetője nem teljesíti a kioldási időt akkor az helytelenül van kivitelezve de szerintem az EPH nem kiegészítő földelés. Régen rossz ha a hibaáramot is vezetni kellene neki, pláne helyette.
De tegyük fel a gép megfelelően van telepítve kioldási idő megfelelő.
"- A pótálvány tekintetében meg kell határozni, hogy bevezethet-e az épületbe veszélyes potenciálkülönbséget."
Ha a gép és a hozzá tartozó pótállvány ami fémesen nem egy szerkezet (vezetőképes szálanyag esetében esetleges), és midkettő beton felületen áll nagyon közel egymáshoz úgy vélem a pótállvány nincs eltérő földpotenciálon.
Szerintem így nem szükséges az EPH de ha mégis, elégnek tartanám az állványt a gép testjével összekötni vezetékkel vagy laposvassal.
"A szabvány jelenleg a "bejövő fémes részek" és az "épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részek"-re koncentrál, ezek amikkel foglalkozni kell a fő-földelőkapocsra történő EPH bekötéssel kapcsolatban. Azért az betyáros lenne, ha minden fémből készült tárgy, ami a betonon áll, szép zöld/sárga vezetékkel össze lenne kötözgetve. Garantáltan fél év múlva cafatokra vágnák a melósok, mert nem lehet odébtenni semmit. Itt megemlíteném, hogy a jelenleg érvényes előírás nem kezeli a "nagykiterjedésű fémszerkezetek" fogalmat, ez a 2003-ban viszavont MSZ 172-ben volt definiálva. Abban az esetben, ha az állvány csak ott álldogál, nem hurcol idegen potenciált az épületbe (helyi föld potenciálját sem), és csak annyi a bűne hogy egyidejűleg érinthető a villamos berendezés testével, nem szükséges bekötni."
Egyetértek...
"...engedjük el, a "hosszabítóra ráteszik az állványt, és az így feszültség alá kerülhet" dolgokat."
Így van, ezt a hibát megoldani a FI relé lesz hivatott.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
Ezt a definíciót sosem értem, a helyi föld villamos potenciálja miért veszélyes (ha az nem távoli földpotenciál) Pont hogy azon a potenciálon van mint a betáplálás PE potenciálja.
Természetesen értve azt ha abba az épület alap, az aljzatbeton vashálója (esetleges villámvédelme,stb...) is be van kötve.
Egy távoli földpotenciál és a helyi földpotenciál között lehet veszélyes feszültség az az ami az épületen kívűlről jöhet be.
Persze lehet részletezni, konkrét körülményeket leírni,de a padlózat ellenállását is lehet mérni. Van ahol szükséges is...
Mitől is lenne jobb ? Más az időállandója a hűtésnek az eltérő műszaki megoldás miatt.
Dehátugye másfele nem tud menni, ezért a lakótérben köt ki a hideg, végül :-) Tehát ugyanúgy hűt gyakorlatilag.
és Más a telepítési költsége is, az ár/érték aránya.
----
Mondjuk magamnak tuti nem a sok víz-csöves drága módszert használnám. Nagyon rossz az ár/érték aránya, csak az "eladónak " jó igazából.
Egyre több helyen látom, hogy egy központi klíma/kalorifer csinál hideg levegőt (és a fűtést is ez a rendszer oldja meg) és Azt fújják be az álmennyzetben futó légcsatornán+amenosztáton/diffuzoron át a lakótérbe, gyakran rejtett módon szerelve. Egy önálló rendszerben van keringtetve a levegő, a gépi szellőzéstől függetlenül körbe-körbe.
Egyszerű-nagyszerű-olcsó, akár házilag összerakható simán.
Megnézném a gk álmennyezet fölött 20cm-el hűtött beton hatékonyságát is :-)
Gyönyörűen lerohadna az egész a mennyezetről, ami minimális pára feljut az szépen kicsapódik ott.
Annyiban igaza lehet a betonba öntött verzió mellett érvelő gépésznek (amennyiben a betonon nincs már karton, csak egy vékony glett/stb hogy a hőtárolása, egyenletessége jobb a betonnak és a párát is egész sokáig képes magában raktározni.
Nekem gk paneles a mennyezetem, az nem a leg egyenletesebb, ezért a pára csíkokban ki tud rajta alakulni ha nem figyel az ember.
Dobozhoz szerintem nagyon jó. A használni kívánt perforáció kivétele után telibe lehet nyomni, és ha valahová ment, ahová nem kell, akkor ki lehet vágni. Gégecső mögé nyomva is jó, de egyrészt kanyarban a kezdeti kötése gyengébb, mint a gipsznek, másrészt a leírással ellentétben 60 másodperc után is tágul még picit, ezzel kell előre számolni, hogy ne nyomja túl a falsíkon a csövet.
Megj: belül sima gégecső legyen... és nagy ívű kanyarokkal, ha muszáj kanyarodni.
Fúrd át/be a habtömböt és dugd bele, vidd át rajta a gégecsövet. Aztán majd a hab kivésésekor elvágod a gégecsövet is szükség szerint. vagy Ne habtömböt használj, hanem egy olcsó műanyag kötő dobozt a beton kizárására. Amiben elfér a feltekert gégecső vég is...
Végül is a lényeg egyelőre csak a kellően nagy üreg a betonban !
Mondjuk én magamnak tuti csinálnék a beton aljába (plafon) egy horony hálózatot (beton kizárással) és abban vezetékeznék utólag. A betonba rakott cső könnyen szívatós lehet, azaz nem átjárható lesz, mert sérül a betonozás közben.
Sőt, azt is szoktam javasolni, hogy A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a plafonban üres cső/horony formájában. A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a padlóban üres cső/horony formájában.
Illetve a pincétől/földszintről fel az emeletre egészen a tetőtérig, hideg padlásáig is néhány függőleges cső/horony pluszban.
Mert az élet olyan, hogy változnak a vezetékezési igények utólag is olykor... Többször is jól jött már ez a rugalmasság :-)
Mert építís közven előre gondolkodni könnyebb és nem drága. Mint utólag szétvésni mindent, ha történik valami változás.
Az emelten az esztrich alatt LESZ (van tervezve) egy 3-4 cm vastag lépés+kopogóhang gátló réteg is. AT-L habból vagy lépésálló gyapotból, akármiből, amiből elfér a cső kényelmesen.
arra figyelj, h az XPS felúszik a friss betonban. le kell rögzíteni a zsaluhoz.
csinálhatod OSB-ből is a dobozt/kirekesztést (vagy igazából bármiből, amit a víz nem old fel, elég merev és le tudod rögzíteni).
min 5cm-rel lógasd bele a védőcsövet és hajlítsd szét a végét, ill. szegezd bele valahova. de ezt a zsalukészítő vagy a betonacélszerelők szokták csinálni, nem a megrendelő.
Sziasztok, Betonfödém esetén milyen megoldással szoktátok a sülyesztett led lámpa foglalatot kialakítani a Kasier és hasonló gyártók csinálnak széles 100mm átmérőjű dobozt de előlappal már 10k felett van az ára nekem meg kéne 14 spotot besülyesztenem? Az XPS-ből épített kocka amivel kiváltanám alul 2cm vastag xps ami 10x10cm négyzet amire ragasztanék egy 8x8cm 5cm vastag xps kockát ami foglalat helynek jó és könnyen eltávolítható utólag zsalubontást követően de a gégecsövet hogy rögzítsem ebbe rendesen? Másik kérdésem ti az emeleti áramellátásnak az áttörését hogyan szoktátok kialakítani? A földszinten a padlóban lesz vezetve a gégecső mert a rétegrend kiadja de az emeleten nem tudom megúszni a fal véséseket vizszintesen (emeleten már csak 5cm esztrich megy viszont abbaeg fűtéscső oda nem raknék semmit vagy belevihetem ezt is a födém betonba? Akkor viszont hol és mivel álljak fel? Előre is köszönöm a konstruktív segítőket.
Nagyon szép 50hz-s szines hullámok mozognak ,a képernyő alján.
Az eltüntetésre egyszerű volt a módszer --Mindent ugyanarra az 1 fázisra kötni( TV.DVD, Laptopok, Házimozi stb).A jelvezetéket meg kulturáltan ledobni a falsarokba ............Nagyon örültek neki!
A koax árnyékolt, az UTP nem, viszont az UTP differenciál kódolást használ, ami valamennyire véd a zavar ellen. UTP-ből létezik FTP, meg SFTP, ami már 1-2x-esen árnyékolt is. Ez csak a zavarásra vonatkozik, többen leírták, hogy mi a helyzet az átütéssel.
De a lényeg nem ez, hanem amit Jahno mondott, hogy az adás továbbítás technológiája változik, szóval lehet hogy érdemes lenne egyszer megtörni a szerkezetet és behúzni egy marék védőcsövet. Nem atomfizika visszaépíteni a gipszkartont meg a párazárást.
Két szempont van, az egyik az a kérdés, hogy belemegy-e a 230 V a jelvezetékbe felhasználót ölni, a másik az, hogy zavarja-e a 230 V a jeleket. Előbbit az erősáramú biztonsági szabványok tárgyalják, a másikat meg a gyöngeáramosok.
Nem az érzékenységéről beszélek, hanem arról, hogy két külön technológia és eléggé olyan felé megy a világ, hogy bármikor mondhatják, mától UTP van és kész, azon jön a TV és ha nem most készülsz rá, akkor később még jobban vakarózni fogsz.
Főleg mert sok mai szolgáltatónál UTP kell a TVhez,vagy ki tudja mi hol lesz, szóval húzzon abból is kb. két szálat és tervezzen mindennel is. Előírás van és gyakorlat is :-D
ismerős már kész könnyűszerkezetes házban akar a tervektől eltérő helyre TV-t.
de oda csak 1db 20-as merev védőcső megy. fizikailag beférne a 3x1,5mm2 mellé a TV koaxkábele, de tudtommal külön védőcsőben kell vezetni a gyengeáramot.
van erre valami előírás, lehet ezt így? vagy felejtse el?
Mondjuk magamnak azért raknék még egy T2 típusú túlfeszültség védelmet is... Nomeg a helyi földelő szondán is elgondolkodnék, ha nagy a távolság (úgy 20 méter fölötti légvonalban) ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen is.
Köszönöm! kb 10 méter kell, fedett kocsibeálló alá kell a konnektor. Így érthető. Szerintem megcsinálom az alapot 1 fázisra, aztán ha több kell majd hívok valakit aki jobban érti...
------------ HA csak sokára kell majd a 3 fázisú töltés ...
Akkor a csövezést-nyomvonalat ésszerú leeht úgy megoldani most, hogy később a vastagabb kábel is belehúzható legyen. és/vagy Már most belehúzni a CSAK 1 FÁZIS-t haszálva is megfelelő réz vastagságú, de 5 eres vezetéket. ------------
1 fázison célszerúen ARRÓL a fázisról tölts, amelyiken a legkévésbé ütközik az új töltés a régi töltéssel és ház nagyfogyasztóival.
************ Az új vezeték ... Kezdő végére raknék egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakítót. (zárlat védelem és áramtalanítás/leválasztás céljából)
A távoli végére egy 12 modulos kiselosztó dobozt, 5-15 eFt - beltérben, eső/hó védett helyen szabadtéren IP 44 - védtelen szabadtéren IP65 vagy IP67
Ebben a dobozban fogadnám a kábelvéget .
1 vagy 3 darab fővezetéki sorkapoccsal a Fázist/Fázisokat, ~1000 Ft/darab
és Egy T2 osztályú AC túlfeszültség védő, 15-20 eFt
és Ha 10 méternél hosszabb az új vezeték akkor alighanem (élet, autó és zavar védelem) egy helyi 2 méteres földelő szondát is levernék, 8-10 eFt a boltban vásárolva
és aztán Az 1 fázisú töltéshez a KÉK "ipari konnektor", ha direktben bedugós töltés lesz.
Ez így egy jól kiépített az autót- és az életet is védő megoldás.
----------
Persze, lehet egyelőre csak ....
Egy 3x2,5mm2 réz kábelt behúzni is, ha az is elég.
Aminek a távoli vége egy KÉK ipari konnektorba van kötve, nem beázósan !
Az INDULÓ végén pedig ott van a minimálisan kötelező védelem. - egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakító és - egy 1 fázisú "A" típusú FI relé ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen ... (esetleg a csövezés legyen kellően tágas egy későbbi kábel cseréhez,ha olyan a nyomvonal, hogy nehézkes a csere )
> a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Keress rá: PEN szétválasztás. A topic egyik kedvenc témája, ezerszer lerágott csont.
Egyébként ide sajnos a leírtak édeskevesek lesznek. Egy teljesen független áramkört kell kialakítani három fázisra, FI relével, saját kismegszakítóval. Részemről a meglévőt is átalakítanám, FI relé, új kismegszakítók, ilyesmi. Mindenképp hívj egy szakembert, ne állj neki magad csinálni.
Köszönöm, és is valami ilyesmire gondoltam. Az esetleges 11 kw kiépítésére évek múltán lesz szerintem szükség,ha a mostani /most vásárolt autómat majd esetleg lecserélem. Tuti kell a 4mm2-es kábel? Ez elbír tartósan vagy 23-25A-t.
Arra a vezetékre,amit bekötök közvetlenül az óra után, oda érdemes tenni egy külön kismegszakítót? Az mekkora legyen?Mondjuk 2,5-ös vagy 4-es vezetékhez nézve?
Másik kérdés,hogy tanuljak:
a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Szia, köszi így van,megnéztem,kíváncsi voltam. Ennek amúgy mi értelme? Réz jön be, a házba is réz van, az alu csak a garázsig megy (10m) ahol az összes kismegszakító van.
Van néhany, NEM vilagítási célú gazkisüléses csövem (Osram Spectral). Ezeket anno fojtótekerccsel üzemeltették, az üzemi feszültségük 15-30 volt között, az ára 1-1.5 amper között. 220v ról működnek, tehat egy részük eleve hidegkatódosként gyújtott, van, amiben belső gyújtóaramkör van - de mindegyiken csak két betáp érintkező.
Ezeket kellene használnom elektronikus előtéttel - azok viszont, amit találtam, nem hidegkatódoshoz valók, ezért 4 vezeték megy egy fénycsőre.
Szerintem a második kettő csak azert, mert így ellenőrzi, hogy ne legyen szakadt az izzószál. Ha szakadt, nem gyújt. Ha működik, azonnal indul a kisülés (nincs "gyújtás" a szalon.
A kérdes: ha a szál másik vegére menő egy-egy szálat rövidre zárom az 1 es szállal (tehát szimulalok egy ép csövet), akkor működne a dolog?
Az izzószálak nagyon kis ellenállásúak, normál előtétnél a fojtóval vannak sorba kötve, meg egymással, ettől ízzanak föl.
Nos?
(A térjek át ledre és hasonló köröket hagyjuk ki. Ezt KELL megoldanom.)
Jaja. Pontosabban ő nem is akart Ft-t a boyler elé tenni, én mondtam neki, hogy tegyen. Ezért kérdeztem itt, hogy milyen tapasztalatok vannak a vezérelt áramköri FI-vel, mert furcsállottam, hogy Ő mint szakember nem ajánlotta fel. Arra gondoltam, amit írtam is, hogy esetleg előfordulhat indokolatlan leoldás is és ezért nem forszírozza.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni. Minimális ismeretekkel rendelkezem,konnektor, kapcsoló bekötése megy.
Szeretnék villanyautó töltéséhez két lehetőséget megcsinálni. Jelenleg olyan autó van amihez van gyári 220-as dugaljú box, és 10A-el tölt. Nekem ez egyenlőre elég lenne,mivel a cégnél ingyen töltök, otthon csak néha töltenék tá. Viszont a jövőt nézve jó lenne ha bővíthetném 3 fázisra.
Megnéztem a villanyórát,mi van ott. Most úgy néz ki,hogy a villanyórába 3 fázis van elvileg benne, de a házban és a műhelyben sehol nincs 380-as dugalj.
A terv az lenne,hogy a kismegszakítókba bekötni a 3 fázist,elvinni 5 eres vezetékkel oda ahol tölteni akarom, és egyenlőre csak sima 220-as dugaljt feltenni,később pedig bővíthető.
Ikertelken lakom, a mi telkünkön van az ikerszomszéd órája is. A 2 villanyóra mögött van 1 teljesen műa csőben futó kábel,ez jön be a szomszéd órájába alulról, és van óránként 1-1 vastag kábel ami a kismegszakítóktól megy vissza a földbe. Gondolom ami 1 bejön,az jön be az utcáról, ami pedig felöl megy vissza a földbe az a 2 házhoz megy.
Ami nem tiszta a képek alapján:pirossal jelölve ami 3 vezeték jön a villanyórától. Kékkel ami kimegy elvileg a házhoz. Ha 3 fázis van,miért vékonyabb ami a villanyórától jön és miért vastagabb ami a házhoz megy.
Ha az elképzelésem szerint van minden akkor csak a kismegszakítók kimenőjébe kell a plussz 5 erest bekötni és már mehet is a töltőhöz?
A képeken még csatolom a 3 db B20-as megszakítót ami a villanyóra dobozában van.
El kell hajtani a picsába... az ilyen túlbuzgó majmot!
A mérőhelyen túl azaz a mért részen >> semmit ne akarjon plombázni. Nincs köze hozzá és ezárt joga sincs rá. Ennyi.
----
Más kérdés, hogy HA a beetetős-lehuzós, hazudozó, ócska-féreg regszerelő. Sunyi módon elhitet ilyesmit az ügyféllel és pláne, ha még le is plombázza neki.
Akkor azzal magának biztosítja be a melót most is és a jövőben is, jó eséllyel. Nos, ezért hazudozik és ... veri át a tájékozatlan ügyfelét.
"nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató"
Marhaságot beszélt aki mondta !
Kerüld el a fogalmatlan, kamuzó-félrebeszélő regisztrált szerelőket... ha lehet. (mondjuk sajnos a többségük ilyen)
****** Ballagj be szépen az ügyfélszolgálatára személyesen az utolsó számláddal és intézd el >> rendeld meg amit akarsz. vagy Megbízhatod a megrendelés ügyintézésével az általad válaszott regszerelőt IS, de nem kötelező. vagy Intézheted az interneten is >> online a szolgáltatód honlapján "Teljesítmény növelés" a címszó pl. az EON megrendelési adatlapja https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/pest-megyei-halozat/dokumentumt%C3%A1r/24_I%C3%9CTA-A_1-3.pdf
KókasImre: igen lakossági és egyik fázis sem lesz több mint 63 amper. viszont nekünk azt ajánlották hogy nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató
Az elosztói üzletszabályzatoknak megfelelően az a közcélú hálózatra csatlakozás módjáról, a túláramvédelmi méretlen berendezésről-és méretlen fővezeték rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, arra jogosított (Magyar Mérnöki Kamarai aktív jogosultsággal rendelkező) villamos tervezővel az épület létesítését megelőzően műszaki tervdokumentációt kell készíttetnie (40/2017 NGM rendelet alapján) a rendszerhasználónak.
Nem szükséges a tervdokumentációt bemutatni az elosztói engedélyesnek abban az esetben, ha a fogyasztói igénynek megfelelő típusmegoldás szerinti csatlakozási módot választ, és az igényelt tarifákhoz és teljesítményekhez igazodó rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyet alkalmaz a regisztrált villanyszerelő, valamint az épület maximum négy felhasználási hellyel és egy közösségi méréssel rendelkezik. Minden típusmegoldástól és rendszerengedélyes fogyasztásmérőhely alkalmazásától való eltérés esetén, valamint csoportos 4 felhasználási és egy közösségi hely felett a feszültség alá helyezések (bekapcsolások) alkalmával a helyszínen az elosztói engedélyes által előzetesen egyeztetett villamos tervdokumentációnak rendelkezésre kell állnia az alkalmazott műszaki megoldásról."
Legalább is 1 éve ez volt.
De ha beadod az igényt, választ fogsz kapni mit kíván a szolgáltató, lehet már csak kék házakat kötnek be, vagy piros mérőszekrény kell, sosem lehet tudni...
Kertesházunk alektromos hálózatát szeretnénk bővíteni. A kérdés az hogy ha fázisonként túllépjük (pl. 3x25 + éjszakai 16 amper) a 32 ampert akkor mindenképp kell-e tervezetni a mérőhelyet. Egyik villanyász szerint igen, a másik szerint csak fázisonként 63 amper fellett kell az áramerősség miatt bővíteni.
Logikusan... ********* Bakker! a FI bizony NEM csapkod le csak úgy OK NÉLKÜL !!! ********* HA mégis lecsap akkor - valami gebasz van és >> azért van, hogy ilyenkor lecsapjon - meghibásodott >> csere
-----------
Más kérdés, hogy mi ellen is véd a FI relé ?
Hiszen,
1. A bojler NORMÁLIS helyen ÚGY van bekötve-szerelve. hogy Esélyed se legyen az áramkörével megrázatni magad !
Kivéve persze, ha hülye vagy és olyan helyeken nyúlkálsz >> ahol nem kéne, vagy elfúrod netán, stb.
De ekkor is CSAK a fázis/földelés közé kerülés esetén véd meg jó eséllyel a FI relé. A fázis/nulla közé vagy a fázis/fázis közé kerülés estén simán meghalsz a FI relé ellenére is !!!
2. A bojler és áramkörének SZIGETELÉSI hibája a "földelés felé" esetén KÉT nagyon eltérő eset van.
2/1. TESTZÁRLAT Amikor a fázis kijut FÉMESEN és ezért >> NAAAAAAGY hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakítónak/olvadóbiztosítónak kell megvédenie !!!! ami lecsap/kolvad. A testzárlat hiba védelméhez tehát NEM SZÜKSÉGES a FI relé. De ha van FI relé IS, akkor az is ad egy második védelmi megoldást pluszban.
2/2. ÁRAMSZIVÁRGÁS Amikor a fázis kijut DE NEM FÉMESEN és ezért >> CSAK KISEBB hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakító/olvadóbiztosító NEM TUD megvédeni !!!! Mert nincs meg az elég nagy hibaáram (csak szivárgás van) és így >> a védelem nem csap le, nem olvad ki. EKKOR SZÜKSÉGES és JÓÓÓÓÓ a FI relé :-) Mert az már egészen kicsi fázis/földelés közötti áramszivárgás>>hibaáram esetén is lecsap...
Itten a fürdőszobában egy 80 literes Hajdú bojler van, alsó hangon tizenpáréves lehet, még a korábbi tulajtól származik. Gyanítom, hogy még az eredeti állapot, nem volt piszkálva. Pár éve a felújítás során meg akartam nézetni szerelővel, anód, tömítés, kicsit hosszabb vezeték a bekötéshez, ilyesmi, de aztán elmaradt, mert nem tudtam az időpontot illetően dűlőre jutni vele. De üzemel gond nélkül, úgyhogy mégmajd jó lesz kicsit így. Szóval csak azt akartam kihozni, hogy kb. három éve van előtte AVK, és eddig egyszer sem szólalt meg, miért is tette volna. Előtte meg csak az óránál volt egy 10A kismegszakító, se leválasztó kapcsoló, se megszakító a lakáselosztóban - na ezzel viszont nem akartam volna együtt élni.
Azon gondolkodom, hogy gipszelés helyett a védőcsöveket meg a kötődobozokat ezzel a Tytan B3 gyorsragasztó habbal tögzíteném. Elvileg 60 mp után már kezd kötni és nem tágul utána. Csinált már valaki ilyet, vagy láttok hátrányt? Kültéren láttam már hasonló módon rögzítve dobozokat, azért gondoltam erre.
Elkeserítő... Te vagy az, aki megmondod ki az úriember, te vagy az aki itt tanácsokat adsz másoknak, te vagy az, aki nagyon kevés hasznos tanácsot tud adni (minden hsz-edet megcáfolják). Menj el valamilyen varázslóhoz, aki leveszi rólad az átkot, hátha lesz valami hatása.
Ilyen kérdése nem lehet egy picurkát is értő villamos szakembernek.
Évtizedekig használtunk úgy villanyboylert, hogy nem volt előtte FI relé.
A kérdésem, vagy aggodalmam alapvetően a vezérelt -éjszakai- áramkörre irányul. Mert ha éjszaka közepén leold, reggel nézhetjük, hogy mikor lesz megint normális hőmérsékletű melegvizünk. Tehát nem a szabvány érdekel, mert az "egy dolog", hanem a praktikus oldala.
Ha a "nappali" áramkörön lenne a boyler, nem kérdeznék ilyet, mert a biztonság lényeges.
Ez egy jó gumicsont , elég gyakran foglalkoznak vele. Tehát ebben a helyzetben éppen szabályos --De egy kis változtatás? S máris .....lehet még akármi is.
Szabályos az így kialakított EPH hálózat szerintetek? Elvileg teljesül az a kitétel az érvéghüvelyezéssel, hogy ha az egyik cső elbontásra kerül, attól a védelem még megmarad a többinél.
Ismerjük a napelem telepítő cégeket, hogy milyen egyik másik. Most volt érintés védelmi felülvizsgálat és belekötöttek ebbe a kivitelezésbe, ezért kellene valahogy egyszerűen, de szabványosan megoldani. Sajnos kénytelen leszek a 16os vezetéket levonszolni a földszinti főelosztóig.
Az eph sín rendben van, de 10. emeletről kellene lejönni a földszintre. Egy 5x10 kábel van leküldve, tehát a 10es z/s adott lenne. Be kellene egy 16ost fűzni, ezért lehet inkább kicsit el kell húzni a villámvédelmet a konzoloktól az lesz az egyszerűbb.
Jelenleg kb. 10 darab különálló szerkezeten lévő napelem sziget van és ezek vannak felfűzve zöld sárgával egymás után, majd ez a zöld sárga rá van kötve az inverter burkolatára. Ezeket kellene csillagpontosan bekötni eph-ba, ami 10 darab külön vezetéket jelentene ha jól értelmezem. A DC kábellel való együtt vezetés úgy lenne maximum megoldható, hogy egy külön gégecsőben mellette.
Lehet, hogy csak a jövőbe nézett. Jelen pillanatban a B árszabás az jószerivel csak azért van, hogy a lakosság ne keljen fel dorongokkal, mert drága a meleg víz. Most a nappali fogyasztást kellene ösztönözni, az lenne jobb a rendszernek, és erről már tavaly ősszel lehetett olvasni. Aztán ki mit ért ki egy leírt szövegből.
Az elkülönölt komplett napelemezők/sztringek amik csillagpontosan kötendők be.
ZÁRT vezeték/vezető hurok kialakítása tilos! Az összetartozó DC(napelem) vezetékeket és az ő zöldsárgájukat együtt, azonos nyomvonalon kell levezetni a napelemektől.
A 6 mm2 akkor elég, ha nem tud létre jönni villám rész-áram a zöldsárgán, mert - be van tartva a védőtávolság a villámvédelemtől vagy - elszigetelt rendszerű a villámvédelem Ekkor elég a T2 szintű túlfeszültség védelem is.
Megj: vagy elég a 6 mm2 is vagy kell a 16 mm2 A 10 mm2 nem játszik (de jó a 6 mm2 helyett nyilván).
Lehet, hogy a levezető átrendezése lesz a megoldás, bár eph vezeték akkor is kellene. Jelenleg nem csillagpontosan van vezetve, hanem fel vannak a panelok fűzve és az időszakos ÉV vizsgálat ezt kifogásolta, plusz a keresztmetszet sem megfelelő szerintük (van ahol 6-os, van ahol 10-es réz).
Igen a megoldás megfelelő, a TvMI 7.6:2024.02.01. részletezi ezt az F.1.6.4.3. pontban. Feltéve ha kielégíti a védőföldelő-vezetőre és védőösszekötő-vezetőre vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány követelményeit.
A mindennapszakin 70,104 Ft/kWh az áramdíj, a vezérelten meg (a Komforton is) 60,935 Ft/kWh. A sima vezérelt és a Komfort között az a fő különbség, hogy a Komfort 12 órán keresztül ad áramot, a másik meg 8 órán keresztül. Régebben a Komfort valamivel drágább volt, de most egyforma a tarifa.
Meg azt sem szabad elfelejteni, hogy a rezsikös keret külön-külön jár a vezérelt és mindennapszaki mérőre is, és a bojler tekeri az órát rendesen.
Van az épületen villámvédelem és a biztonsági távolság nincs betartva a levezetők és a tartó szerkezetek között. Addig tiszta, hogy ebben az esetben az eph 16 mm2 réz a fő földelőig és a tartó szerkezeteket a villámvédelembe is be kell kötni. Van kb. 10 különálló tartó szerkezetem. Úgy gondoltam, hogy ezeket csillagpontosan összehozom egy eph gyűjtő sínre kültéren, majd ebből egy közös 16-os vezetéken tovább viszem be az inverter mellé egy gyűjtő sínre és ebbe bele kötöm a dc és ac túlfeszültség levezetőt, az inverter védő vezetőjét, majd az egész megy le a fő földelőig 16-ossal. Ez így jó lehet? Mellékelt képet találtam.
Mondjuk a táblázat alatti apróbetűt sem ártana megértened. Bár ez kb. a lehetetlen küldetés már egy volt párttikár-szekuritate demens agyának, gondolom.
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
Nomeg, A védelem leoldására van időhatár is... zárlat esetére. Akkor IS, HA a fémes vezetés éppen nem okés >> vissza a nulla vezetőig a zöldsárgán át.
"mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket. "
Szerintem,
NEM engedi meg .... a "védő-összekötő" >> EPH vezeték esetén (minimum 6 mm2 réz kell)
CSAK a "kiegésztő-védő-öszekötő" esetén engedi meg. (lehet 2,5mm2 >>védett vagy 4 mm2 >> védelemnélküli réz is)
----- A védő vezetőre pedig berakom újra a tabellát... (a gyengébbek kedvéért)
Aminek a lényege, hogy: 16 mm2 rézig!!! A fázis veztővel kell azonosnak lennie legalább.
Vagyis a 6 mm2 réz mint minimum EPH (="védő-összekötő vezető") A max 6 mm2 fázis vezető mellé okés! szerintem.
Hmm?
-----------------
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
He ?! Leülhetsz ...egyes !
A védelemnek 1X-es hiba esetén KELL JÓL működnie. (testzárlat)
Te meg 2X-es hibáról beszélsz vazze! (testzárlat ÉS kötéshiba/szakadás valahol máshol)
Na jó, akkor tegyünk különbséget a terheletlenül azonos potenciálon lévő hálózat, és a ZÁRLATI áramot levezetni hivatott PE vezeték között.
A VÉGE valóban mindkettőnek ugyanoda van bekötve az elosztódobozban.
Természetesen elképzelhető olyan rendszer, ahol az EPH vezető olyan minőségű, vastagságú, hosszúságú, hogy teljesítené azt, amit a SZÁMÍTOTT (tervezett) PE vezetőnek kell kibírnia. De ez esetleges. Mert mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket.
A PE vezetőre rá lehet kötni az egyes készülékek EPH bekötő vezetékét, pl egy emeleten. Fordítva nem. (fizikailag persze igen)
És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg.
Ehhh, dehát UGYANAZON a fémesen vezető hálózaton >> potenciálon van ... Ugyanarra a KÖZÖS pontra csatlakoznak a TN-S rendszerben.
- akár védő vezető (PE >> "testelés" és egyben "epéházás" is) - akár védő-összekötő vezető (EPH >> csak "epéházás")
--- Az EPH célja pedig éppen az, hogy az ÉPÜLETEN BELÜL >> a HELYI HIBA potenciál legyen MINDENHOL!!!! Ne kegyen elérhető sehol a "kintről/máshonnan" behozott eltérő idegen >> ezért megrázni is képes potenciál.
Jóreggelt, szakikám ! ---
Külön műsor a kiegészítő-védő-összekötő vezető. Ahol ugye a MAX <= ~50 Volt elérése cél 1X-es hiba esetén.
ha van a mért oldalon elosztó akkor ott szét tudod bontani a kábelt és ki lehet csöngetni a bojlerig melyik szakadt, de nem árt ha képben vagy a villannyal, meg ne rázzon
Biztosan NEM ! Nem üzemi áramok vezetésére van kiépitve.
PL egy ilyen ;
Ha itt áram folyik -akkor feszültségesés is van --s máris lehet "a csip a vizcsap " nevű jelenséget keresgélni.Ha meg ez 2-3 szomszéddal odébb jelentkezik?Mitévő leszel.
8-9 Amper a jellemző üzemi áram a 72 literes sütőben a nagy adagoknál. és 12-14 Amper körül fűt néhány perceket, felfűtéskor, felmelegítéskor, grillezéskor
Nálam 1998-tól 2024 októberig használtuk a régi sütőt . Semmi jele nem volt az öregedésnek , pedig a sütő mögött van a dugalj , ahol azért melegebb van mint a sütő előtt . Az új sütőt is ugyanabba a dugaljba csatlakoztattam . Lényegében egy jó minőségű dugalj kibírja a terhelést ( 16 A maximum ennél a sütöd se igényelhet többet ) .
Ha van lehetőséged , nézd meg a sütő belsejében milyen vékony drótokkal vannak bekötve a fűtőtestek , de főleg a termosztátot nézd meg , hiszen azon a maximális áram folyik .
Unalmas kérdés, de nem ismerem a választ, azért kérdezem:
Új lakóhelyre költöztünk, és -minden bizonnyal- a klímások elfúrták a vezérelt áramkör nulláját. (Reggel nem volt melegvíz a boylerben, miután felszerelték a klímát.)
Most -ideiglenesen- átkötötték a normál fázisra.
Ezek szerint a normál és a vezérelt áramkör (nulla és fázis) külön-külön jönnek be az oszlopról?
Felőlem. Én most a villanysütőmön vakarózom, hogy ezek mennyire komolyan gondolják, mikor egy csirkebél végére rakott dugvillával szállítják a majdnem 4 kilowattos fogyasztású dobozt. Remélem ki lehet csavarozni és nem kell levágni.
Az érintésvédelem nem a lenyúzott és fémajtóval odacsukott hosszabítóról szól.
"
"A veszélyes aktív részek ne legyenek megérinthetőek és a megérinthető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak: – normál állapotban (üzemelés a tervezett használat szerint – lásd az ISO/IEC Guide 51:2014, 3.6. szakaszát – hibátlan állapotban), vagy – egyszeres hibaállapotban."
Tehát a szabvány által megkövetelt szint az egyszeres hibaállapotra vonatkozik. A "meggyalázott" fúrógépkábelnél már sérűl az alap és kiegészítő szigetelés is, az ellen nem véd.
- Ha a darabológép érintésvédelmi mérés alapján rendben van, (tehát előírt időn belül működik az érintésvédelmi kioldószerv) akkor a villamos berendezés testét nem szükséges külön az EPH rendszerhez csatlakoztatni. Önszorgalomból megteheted, de ezt nem kéri a szabvány.
- A pótálvány tekintetében meg kell határozni, hogy bevezethet-e az épületbe veszélyes potenciálkülönbséget. A szabvány jelenleg a "bejövő fémes részek" és az "épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részek"-re koncentrál, ezek amikkel foglalkozni kell a fő-földelőkapocsra történő EPH bekötéssel kapcsolatban. Azért az betyáros lenne, ha minden fémből készült tárgy, ami a betonon áll, szép zöld/sárga vezetékkel össze lenne kötözgetve. Garantáltan fél év múlva cafatokra vágnák a melósok, mert nem lehet odébtenni semmit. Itt megemlíteném, hogy a jelenleg érvényes előírás nem kezeli a "nagykiterjedésű fémszerkezetek" fogalmat, ez a 2003-ban viszavont MSZ 172-ben volt definiálva. Abban az esetben, ha az állvány csak ott álldogál, nem hurcol idegen potenciált az épületbe (helyi föld potenciálját sem), és csak annyi a bűne hogy egyidejűleg érinthető a villamos berendezés testével, nem szükséges bekötni. És engedjük el, a "hosszabítóra ráteszik az állványt, és az így feszültség alá kerülhet" dolgokat.
- Az MSZ HD 60364-7 sorozat különleges helyiségekre és berendezésekre előírhat kiegészítő EPH bekötést, ezeket nyilvány meg kell követelni pl. MSZ HD 60364-7-706:2007 vezetőanyagú szűk helyek
411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés
Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
● az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
● a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
● a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.
idegen vezetőképes rész(extraneous-conductive-part)
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]
(helyi) föld [(local) earth; (local) ground (US)]
A Földnek az a része, amely villamos vezetői kapcsolatban van a földelővel, és amelynek a villamos potenciálja nem szükségszerűen nulla.
Valóban, köszi a hasznos infót! Megnéztem, hajlított könyök is van hozzá. A MÜ II cső vajon UV-álló és fagyálló?
A gond az, hogy a vállalkozási szerződésben nem volt meghatározva, hogy az esztétikát hogyan kell megoldani, és a kivitelező jellemzően az olcsóbb megoldást választotta. (Például kezdetben a föld alá is MT kábelt rakott). De kiszámolom, hogy ez a MÜ II cső mennyibe kerülne 30 méterre, hátha még belefér a keretbe.
Köszönöm szépen a válaszodat, a ház falába történő besüllyesztés jó ötlet! Remélem, hogy megvalósítható, vagyis azon a területen a sarkoknál (közvetlenül a födém alatt) nincs erős beton. Vésni nem igazán szeretnék, vágni pedig nem biztos, hogy olyan mélyen be lehet. A jelenlegi MT kábel gégecsőben fut a kültérben, amit a villamos biztonsági felülvizsgálat hibaként jelölt meg, mivel az MT kábel tartósan kültérben nem használható. Remélem a kivitelező nem akadályozza meg, hogy a kültéri kábelre visszategyem a védőcsövet, és akkor az esztétikailag a helyzetet javítaná.
A kábelcsatorna még jobb megoldás lenne a gégecsőnél, de fagy- és UV álló kivitelben 30 méteren keresztül eléggé költséges lenne.
a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától
Ez a kábel a ház falám megy majd, burkolat nélkül? Elég ronda lesz.
Ha esetleg kábelcsatornában, akkor a saroknál be lehetne vágni/vésni a kábel sugarának megfelelően, aztán visszajavítani (gipsz stb - a stukkó régi műfaj) az eredeti alakra. Ha van kábalcsatorna, csak az látszik, az nem, hogy alatta rövidítettél a kábellel.
Abban az esetben, ha a felülvizsgáló "egyéni elgondolások" alapján minősít, lehet hogy "ezt nevezed szakmának" de akkor a kolléga nem biztos hogy tudja, mi a feladata.
"33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát,..."
de idézhetnék innen is:
"...a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg, annak meghatározására – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül –, hogy
az megfelel-e az IEC 60364 más részeiben megadott követelményeknek,..."
Ezért "szabványossági felülvizsgáló" a neve. Te se érts félre, valóban nem a szabványoktól lesz jó szakember valaki, és valóban nincs mindenre pontos megoldás, de valahonnan el kell indulni. Mert különben megérkezünk a "kössünk be mindent, ami fémből van az EPH-ba" felülvizsgálókhoz. Ugye a kazánházban kössünk át minden csapot, karimás, menetes csőkötést, és itt születnek a fém ajtókeretek bekötései, mert az elcsípheti az ajtón átvitt hosszabbítót, és a fém öltözőszekrény is halálos veszélyforrás. Aki felülvizsgáló, az automatikusan jó szakember lesz, és mindent úgy kell csinálni, ahogy mondja?
A szabvány sehol sem kéri a villamos berendezés külön EPH bekötését, kivéve ha az előírt lekapcsolási idő nem teljesíthető. Ezt kiegészítő EPH vezetővel kell megoldani. De akkor a felülvizsgáló a jegyzőkönyvben nyilván megállapítja hogy a berendezés nem megfelelő érintésvédelmi szempontból, hivatkozik a konkrét szabványra, előírásra, és megteszi a javaslatát a javításra és határidejére. Sőt, a javítás után ezt újra mérnie kell. A különböző olvasmányok, kiadványok sokmindent írnak, de sosem lesz belőlük szabvány vagy jogszabály...
Köszönöm a válaszodat! Igen, külső sarkokról van szó, és a legtöbb fordulás vízszint-vízszint, de van vízszint-függőleges is. Őszintén szólva még nem láttam sehol több mint 20 cm-es omega alakú hajításokat a házak homlokzatainak sarkain, ezért gondoltam, hogy valamilyen esztétikus megoldás is létezhet. (A föld alatti elvezetés azért lenne körülményes, mert a járdát fel kellene körbe szedni.) A napelemes rendszert kivitelező cég eredetileg közvetlenül a legközelebbi ponton (a pincében) akarta eredetileg a termelői kábel bekötését, de utána a közvetlenül a mérőórába történő bekötés mellett döntött, amihez nagyjából 20-30 méter távolság a ház mentén.
Másik próbapad 1 méterre. Ha meg valaki éppen uzsonnázna, ezért a bedugott fúrógépet, (amiről előzőleg egy óvatlan pillanantban leharapdálta a kettős szigetelést) ideiglenesen ráteszi, akkor nullára :)
Egyébként én simán elfogadnám, ha egy szabvány leszögezné, hogy minden I-es osztályú, telepített berendezést, vagyis olyat, amit nem tologatnak munka közben, hanem lerakják és ott marad, azt a telepítéskor rendesen csavarral és vezetékkel földeljenek le. Ha dugvillás, ha fix bekötésű. Csak legyen leírva.
(kihangsúlyozva, nem a másfél méter 6mm2 vezeték megspórolása a cél, az be lesz építve a felülvizsgáló kielégítése céljából)
Kérem, hogy valaki, aki gyakorlatban foglalkozik ezzel (ill. ismeri a hatályos rendelkezeseket) miondja meg, hogy egy 5 pólusú 32 amperos csatlakozoval bekötött berendezest be kell- e kötni vagy sem egy külön vezetékkel a műhely védőföld vezetékere?
Az ötfelezős által belinkelt válasz érdekes módon még arra a kérdésre SEM ad egyértelmű választ, amire eredetileg vonatkozott.
A kérdező ugyanis ezt kérdezi: "...a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?"
Itt a kulcsszó a kiegészítő EPH
Erre megválaszolják neki, hogy elektromos gépre PE (védővezetőt) kötünk, nem elektromosre meg EPH (egyenpotenciálra hozót). Ez rendben is van. A kérdés azonban a kiegészítő volt.
Mert amúgy: ha csatlakoztatva van a gép, akkor ugye van PE vezetője. Ha egy másodikat is rákötök fixen, és a PE-sínre csatlakoztatom, akkor két PE vezetője lesz. OK, kisebb hurokellenállás testzárlatnál. De ha most kihúzom a csatlakozót, akkor ugye, már nem elektromos gép, csak egy nagy vas. Akkor most a PE-sínre csatlakoztatott vezeték (ugyanaz) már EPH kellene legyen, mivel innentől a kívülről rákerülő feszültséget vezeti le.
Azért a MEE VBF munkabizottságban is fogalmazhatnának egyértelműbben....
Egy NYY-J kábelnek a ház homlokzatának sarkainál történő elvezetése kapcsán kérném a tanácsotokat. A kábel átmérője 19mm, hajlítási sugara ennek a 12-szerese, vagyis a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától, ami nem esztétikus. Erre a tudomásotok szerint létezik valamilyen megoldás, például 90-fokos toldó? A javaslatokat előre is köszönöm!
Nem kötelező engem olvasni, csak éppen én azt írtam Ruzsa János kérdésére hozzászólásomban, amit a MEE VBF munkabizottsága mond. A MEE VBF munkabizottsága meg a VMBSZ értelmében az ország hivatalos szakértője. Ezt a konkrét állásfoglalásukat, hasonló esetről, akkor épp nem olvastam, de bemásolom ide:
"- Ezt úgy kell értelmezni, hogy pl. egy bálázó gépet, ami fém vázzal, és fém, érinthető külső borítással rendelkezik, a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?
- A válasz kérdésére összefoglalóan az, hogy villamos szerkezetre PE-vezető, idegen fémszerkezetre egyenpotenciálra hozó vezető, vagy kiegészítő egyenpotenciálú vezetőt kell csatlakoztatni."
Ami azt az ellenérvedet illeti, hogy:
"nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló"
...de bizony, hogy majdnem pontosan úgy van. Ezt neveztem a szakmának. Szaktudása alapján eldönti, mi a szükséges. Mint ahogy a VBF jegyzetben írják: "Az európai szabványok átvételével általánossá vált a egyenpotenciálú összekötések alkalmazásának kötelezettsége. E szabványokban gyakran csak az alapelv van leírva, a részletek szabályozása nélkül."
A részleteket tehát szaktudására támaszkodva a tervező és/vagy a felülvizsgáló dolgozza ki. És természetesen a szabvány előírásait IS be kell tartani, azon már nem kell gondolkodni.
Természetesen egy potenciálon kell legyenek, hiszen védőföldelő-vezető és védőösszekötő-vezetőről beszélünk. A szakmát bizony kell tudni, de azért nem baj ha vannak szabványok, és nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló sem. És a biztonságnak ugye nincs felső határa, de az érintésvédelem egyszeres hibára vonatkozik.
"Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba;"
Én a fenti idézet alapján írtam, hogy nem a villamos berendezést kell kötözgetni a fő EPH-ba.
Ez egy kicsi szekrény , ilyeneket és ehhez hasonlókat kötök. 
köszönöm!
.
