Sorry, hogy hosszú lesz, de szerintem érdekes főleg a NAV állásfoglalás miatt. Nagyon kíváncsi vagyok az itteni véleményekre.
Előzmények:
Eredeti kérdés GTI100 2021.01.16 0 0 107533
KATA-s Bt kültagjának van máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyos főállása. A kültag társaság munkájában semmilyen formában nem vesz részt, nem is képviseli egyszerűen csak tag, és így nem is KATA-s. Neki kell-e a Bt-ből származó bevétele/jövedelme után SZJA-t fizetni? És ha igen hogy kell az ő Bt-ből származó jövedelmét kiszámítani?
Itt kapott válaszok
zsanna 2021.01.16 0 0 107535
Ennek egyértelmű szabályozására a jogalkotóknak a KATA törvény közel 10 éves fennállása alatt nem volt idejük/érkezésük/kedvük/akármi....E tekintetben tehát csak szép lehetsz, okos nem.... Véleményeket találsz csak ezzel kapcsolatban.
Mr Reacher 2021.01.16 0 0 107544
A katás bt nem alanya a számviteli törvénynek. Hogyan állapítasz meg nyereséget?
Egy szerintem, nagyon profi könyvelőtől kapott tájékoztatás a témával kapcsolatban
A Bt-ben ki a KATA-s? Ha csak a beltag (vagy csak a kültag), akkor ajánlom figyelmükbe a mellékelt NAV állásfoglalást. A lényege, hogy a cég bevételéből keletkezett eredményt (osztalékot) csak a KATA -s tag veheti ki a KATA adó mellett, az a tag, aki nem KATA -s, csak az osztalékadó (SZJA és Szochó) megfizetése után veheti fel a saját részét. Tehát érdemes a Társasági szerződést úgy átalakítani, hogy a nem KATA -s tag az éves osztaléknak csak az 1%-ra jogosult, míg a KATA -s tag 99%-ra. Ezzel lehet minimalizálni az adófizetési kötelezettséget.
Becsatolom ide a tavaly decemberben frissen kért NAV állásfoglalást (azért kértem, mert reménykedtem, talán változott ez ügyben valami, de sajnos nem)
Az elmúlt évekre vonatkozóan: ha a kültag (vagy a beltag) nem volt KATA -s, így csak osztalék adó mellett részesülhetne a nyereségből, mivel hivatalosan nem vette fel ezt az osztalékot, így nem probléma, ha nem lett leadózva. Viszont ezt legkésőbb a Bt megszűnésekor meg kell majd tenni. :(
Ezért lenne fontos, az osztalék mértékének megváltoztatása, hogy tovább ne növekedjen a ki nem fizetett osztalék utáni adó. Az 1%-ot viszont legalább meg kell adni a nem KATA -s tagank, mivel a törvény nem engedi, hogy egy Társaság tagját teljes mértékben kizárják az osztalékból.
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdés af) pontja értelmében a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg osztaléknak minősül.
Tehát, ha a kisadózó vállalkozás a kisadózóként be nem jelentett beltagja részére a társaság nyereségéből jövedelmet juttat, azt osztalék jogcímen teheti meg, mely esetben a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és – figyelembe véve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 3. § (5) bekezdésében meghatározott osztalékfizetési felső határt - 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.
2. A kisadózó vállalkozás csak a bevételeit köteles nyilvántartani, ezért a nyereség megállapításánál költségeket nem vehet figyelembe.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) nem rendelkezik arról, hogy azon gazdasági társaságok, amelyek bejelentkeztek e törvény hatálya alá, milyen módon oszthatják fel a társaság eredményét a kisadózóként bejelentett tagjaik és a kisadózónak nem minősülő tagjaik között.
Az eredmény felosztásával kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, mely szerint a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, illetve semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
A Katv. 9. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
Tehát a tételes adó megfizetésével a kisadózóként bejelentett tag mentesül az osztalék utáni adók megfizetése alól.
A kisadózóként be nem jelentett tag részére a társaság nyereségéből juttatott jövedelem osztaléknak minősül, mely esetben az 1. pontban leírt szabályok szerint keletkezik adókötelezettség.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Ezek után megkérdeztem, hogy mi van az ÁFA-s KATAS Bt-vel. Annál ÁFA bevallás, befizetés miatt költségszámlák is nyilván vannak tartva. Mégsem vonhatók le a bevételből?
Ez a válasz érkezett:
Ebben a témában pár éve volt egy olyan állásfoglalás is, mely szerint ilyen esetekben, ha rendelkezésre állnak (költség) számlák (pl könyvelési díj, de akár a bankköltség is és bármilyen, számlával igazolt költség) valamint a bt által fizetett adók (KATA,HIPA) igen is figyelembe vehetők. Készül az adott évre egy eredmény-kimutatás, melynek alapján az adózott eredménynek a nem KATA-s tagra jutó része lesz az osztalék alapja, ami után adózik.
Egyébként, ha egy vállalkozás iparűzési adóban nem a tételes KAT alá tartozik, ott is lehetőség van a HIPA törvény alapján elismert költségek figyelembe vételére az adóalap meghatározásánál.
Másfelől nézve: a nyilvántartási kötelezettségek minimumát határozza meg a törvény (KATA esetében ez csak a bevételi nyilvántartás), de arra mindig van lehetőség, hogy a minimumnál magasabb szintűt válasszunk (erre számtalan példa van az adózásban)
Tehát én úgy gondolom, ha már ilyen ostoba a rendelkezés KATA-s béték esetében, akkor joguk van a nem KATA-s tag osztalék alapjának az osztalék normál módon történő meghatározására is.
