"a gerendás födém belső oldalát vakolnám, hogy a réseket elzárva megszűnjön a légmozgás."
A pára molekulák SOKKAL kisebbek, mint a levegő alkotói. Ezért ha egy réteg légzáró, az attól még lehet jól páraáteresztő.
Ha egy födémben már van egy légzáró réteg (pl becsületesen kiglettelt gipszkarton), abban a födémben már pénzkidobás egy másik réteget is légzáróvá tenni.
ahogy most visszanéztem, rögtön kaptál 2-3 műszakilag jó választ az első kérdésedre Jameitől és Palásitól is, aztán beindult az Elek-szófosóhenger, és az értelmesebbek már unják az agyhalottal való vitatkozást.
szóval az én javaslatom -ami lehet h sokmindenben egyezik másokéval (bár elek szerint buta vagyok, ezért ne hallgass rám): belülről ne szigetelj, a gerendás mennyezetet belülről vakold le, hogy ne legyen a résein keresztül légmozgás.
hőszigetelő burkot kívülről építs úgy, hogy az folytonos legyen (főleg a koszorú/talpszelemen a kritikus). A padlástéri hőhidakat (oszlop/kémény, oromfal, stb..) kb 1 m magasságig szintén hőszigeteld.
A kérdéses oromfali külső síkugrás problémádra több megoldás is szokásos:
1) telibe végig 15 hőszig (ezt akarod elkerülni), de egy utólagos tetőtérbeépítéshez ez az ideális.
2) megszakítod egy díszpárkánnyal (tetejére bádog cseppentőlemezzel), fölötte marad a régi vakolt téglafal, vagy csak 5cm EPS.
3) vagy valami előtétfallal=távtartóval faburkolattal.. de itt figyelj h nem tűzfal-e mert a tűzfalon nem lehet éghető anyag. a tűzfal meghatározása: tűzszakaszhatáron lévő fal (függetlenül elek közveszélyes regényeitől. valószínűleg azért tiltották ki, mert több fórumban is élet és közveszélyes tanácsokat adott).
4) alternatív megoldásként le is bonthatod az oromfalat, és 2 sor Ytonggal inditva újraépítheted (ekkor nem kell padlástér oldali hőszig. lekötve/visszahorgonyozva pedig a külső síkját is kijjebb tolhatod, (de ezt előtte lássa helyben statikus).
A belső oldalon (padlástérben ilyen gondod ugye nincs) lehet léptetni is: alul 1 sor 15cm, aztán fölötte 1 sor 10cm-es, de ez elvileg nem nagy mennyiség és azon a falon sem túl sok hőenergia távozik. EPS-t ne hagyd fedetlenül, mindenképpen rá kell húzni egy cementes réteget (UV védelem és tűzvédelem miatt) hálózva (mert az EPS zsugorodik).
A korszerű profi épület-energetikában azért számol minden szakember mindent lakás-négyzetméter alapon, mert ha még a belmagasságot is bele kellene venni minden számításba, az alig módosítana a végeredményen.
Ahol ma is légköbméter alapon számolnak, ott valószínű, hogy a szakember vagy nem hozzáértő, vagy száz éve tanulta a szakmát :)
Az efféle bölcsességeket többnyire facebúkos okoskodók (és követőik) terjesztik,
de komolynak látszó online kiadványokban is láttam olvasni okosnak látszó szakemberektől okos tanácsokat írni arról, hogy a belmagasság csökkentése jelentősen csökkenti a fűtésköltséget.
Ez is olyan, mint a belülről történő hőszigetelés: az esetek 99 százalékában hülyeség, 1 százalékában működik, mert hozzáértő csinálta és nem kókler :)
Egyes emberek zsigerből gyűlölnek mindenkit, aki sokkal okosabb náluk. Érhető okuk nincs rá, talán irigységből, talán ezt tanulták a szüleiktől. Minden okos embernek megpróbálnak ártani, ahogy csak tudnak, pl aljassággal, gonoszsággal, hazudozással.
2890 m3 éves gázfogyasztásról indultunk. Új ablakok, új fűtés rendszer vékony csővel, kondi gázkazánnal plusz a 20 cm gyapot a födémen. Most itt tartunk.
A kisebb nagyobb hőhidak illetve a kivitelezési hibák szerény veleményem szerint 6-7 % veszteségnél többet nem tudnak okozni.
Kvázi ytong, az nem olyan rossz, így érthető. Mondjuk ha ugrik a rezsicsöki, azért lehet, hogy fájdalmas lesz a gáz ára, összevethető lesz a szigetelésre költött pénzzel.
Segítséget szeretnék kérni, hogy szerintetek mi lehetne jó megoldás az alábbi probléma helyzetben....?
Adott egy egyszintes családi ház, ahol:
- a fődém E gerendás, beton béléstestes, VISZONT ezen nincsen sajnos felbeton, csak a koszorúnál van betonnal kiöntve és a gerenda-béléstestek mentén!
- a tetőtér nem lakott, nincs is tervbe véve
- a tetőn a betoncserepek alatt szerintem erős mezőgazdasági fólia lehet, ami gondolom párazáró
-a tetőtér jelenleg totál szeles, mert amúgy is hiányzik körben a dobozolása
- a tetőn korábban 10cm üveggyapot volt terítve, ami elöregedett, hézagos is volt. Erre került 20cm újabb üveggyapot szigetelés fedésben zárva
- a tetőtér kis részén élére állított lécen osb lapok vannak tárolási céllal, viszont ezek egymáshoz rögzítve..
- a lakótér felől a mennyezet sehol sincs vakolva, hanem kb 7cm vastagságban gipszkarton álmennyezet van párnafákra építve. Itt fut az összes elektromos vezeték csillag pontos kialakításban.
- a gipszkarton felett amolyan "párazáró fólia" lenne, de ezer helyen kilyuggatva néhol (spot lámpák, vezeték áttörések) és 20 éve szerintem maga a fólia sem volt annyira spéci párazáró fólia...
A házban felújítás van, nem lakott és most kellene végiggondolni, hogy mi lenne erre az ésszerű megoldás...! A gipszkartonhoz úgyis hozzá kell nyúlni egy részen, mert ereszt valahol az aljzatba öntött ötrétegű csövezés és így egy részen új nyomvonalként az álmennyezet alatt lenne véve az ötrétegű cső....
Jelenleg a lakótérben nincs nyoma a mennyezeti részen sehol penésznek, de nagyon szeretném, hogy ez így is maradjon!
Mit lehetne értelmesen elkövetni? Visszabontom mindenhol óriási munkával a gipszkarton álmennyezetet és hőtükrös párazáró fóliát építtetek be valódi párazárással???
Elgondolkodtam azon is, hogy jelen esetben nagyon jó szolgálatot tehetne talán hővisszanyerős szellőztetés, ami a páratartalmat is talán rendben tartaná? kiépítése?? Ebben az esetben esetleg meg lehetne "spórolni" a jó párazárást a lakótérben??Nyilván árban itt már röpködnek a milliók, de élhetőség szempontból nem mindegy, hogy egy dohos, penészes szerkezetű, ázott hőszigetelésű házban lakik az ember vagy sem!
Gondolkodtam, hogy mi lenne ha a jelenlegi gipszkarton kapna mégegy réteg gipszkartont valódi párazáró fóliával, de nem tudom, hogy bírná-e a hilti szalagos jelenlegi rögzítés az új mennyezet súlyát...?
Jelen esetben ennél az átszelelő betonfödémnél párafékezésről nem beszélhetünk. A gyapot alatt/fölött a tetőn nincs terítve semmilyen fólia.
Eléggé el vagyok keseredve, nem tudom, hogy mitévő legyek....
Elől egy ilyen terasz, hátul kb 3x ekkora, felső szinten megint csak a fotón latható "hőhíd" mint erkély.
20 centi gyapot a födémen, 0 a homlokzaton, 3 rétegű műanyag ablakok mindenhol. 1600 m3 éves gázfogyasztás, fűtési szezonban 22.5 fok fixen kb mindig. Csak gyakorlati tapasztalat...
Mi lenne ha a homlokzat is szigetelve lenne, talán lemenenne 1000 m3 köré is...Bár a "hatalmas hőhíd" biztos nem engedné :)))
Nem tudom, hogy melyik hozzászólást olvastad, de amelyikre írtál, abban nem ezek a számok szerepelnek. Olvasd át még egyszer, és meglátod, hogy helyes a számolás.
Köszönöm, tudom, hogy Ő az. Azt gondolom, hogy ezzel nincs semmi probléma. Azt nem tudom, hogy ki és miért tiltotta ki. Egyedül, Ő segít rávezetni a jó megoldásra a csoportban. És szerintem jókat ír. Az, hogy esetleg nem 100%-ban azt írja le pl. a tűzfalról, ami valójában, azt gondolom, hogy az nem olyan nagy tragédia, mindenki nézzen utána a kapott információnak, vagy esetleg kérdezzen meg mást is. Akinek valamiért nem tetszik akkor menjen másik csoportba és kérdezzen ott. Szerintem...
kedves vbz, amiket hariseldon=MekkElek írogat, azt kezed úgy, hogy őt a saját bevallása szerint villanyszerelő szakmunkásképző iskolából kiemelték egy kutatófejlesztő céghez fiatal korában.
fingja nincs a tűzfal mibenlétére, nem érdekli egyik műszaki/jogi (tűzvédelmi) előírás sem.
a te felelősséged, h miket fogadsz el az írásaiból/zagyvaságaiból. a fórumról kitiltották, de valahogy visszaszivárog.
nem olvastam végig a problémádat (és a válaszait), így ebbe most nem folynék bele, csak a "tűzfal" hariseldon=mekkelek meghatározásánál megremegtem.. amit ott írt, az maga a teljes otromba baromság (hogy finom legyek) amiből látszik, h fingja sincs a témához. hozzáértő/szakember ilyet nem ír le.
az álló óra is naponta kétszer pontos, így ő sem ír mindig hülyeséget.. nadeazért mégis...
"a külső járda szinttől elindul a szigetelés felfelé az oldalfalon, 15 cm vastagságban, és a födém felett 1 m-re megáll, az oromfalon."
Eddig jó :) Én úgy csinálnám, hogy a fali hőszigetelés felső 1 méterét fokozatosan elvékonyítanám 15-ről nulla centiméter vastagságra, így nem lenne csúnya lépcsős a hőszigetelés felső széle.
"Persze feljebb megy a csúcsig"
Számold ki, hogy kb hány kidobott extra forintba fog kerülni ez a kis esztétikai apróság. Mert szerintem hasznot soha nem fog hozni, viszont sok pénzbe kerül.
"a padlás felől a belső oldalon ajánlott, és amennyiben igen, akkor milyen magasságban szigetelni a függőleges falat, úgy, hogy kevésbé hűljön vissza a fal, a beton födémen felülről 30 cm pl. cellulóz van."
A padláson a födém hőszigetelés széléről felkanyarodnék 10-15 centi olcsó üveggyapottal az oromfal aljára kb 1 m magasságig (hőhíd-gyengítés). Ugyanezt lehet csinálni a padláson a tégla/beton kémények esetében is: hőszigetelő zoknit húzni a lábukra.
"A fotón lévő ház hűlő felületét, azt gondolom, hogy úgy lehetne a legjobban csökkenteni, hogy teraszt síkba falazni a külső homlokzattal. Az erkélyt megszüntetni, és azt a falat is kihozni a külső homlokzatra"
Helyes megoldás :).
Én úgy szoktam megfogalmazni, hogy a beugró terasz hátsó falát toljuk ki a ház külső síkjáig (lakás is nagyobb lesz) és csak ez után álljunk neki a ház hőszigetelésének
A fotón lévő ház hűlő felületét, azt gondolom, hogy úgy lehetne a legjobban csökkenteni, hogy teraszt síkba falazni a külső homlokzattal.
Az erkélyt megszüntetni, és azt a falat is kihozni a külső homlokzatra. És még ott van a garázs is, ami nem fűtött valószínű. Azt pedig beépíteni a lakó térbe, pl. szobát.
A fotón lévő homlokzatot jól gondolom, hogy tökéletesen nem is lehet leszigetelni, hiába is próbálkoznánk vele?
Most néztem utána, hogy mi a tűzfal és mi az oromfal.
Azt akartam írni, hogy a külső járda szinttől elindul a szigetelés felfelé az oldalfalon, 15 cm vastagságban, és a födém felett 1 m-re megáll, az oromfalon. Persze feljebb megy a csúcsig, mert esztétikailag úgy szép a homlokzat.
A kérdésem az lenne, hogy a padlás felől a belső oldalon ajánlott, és amennyiben igen, akkor milyen magasságban szigetelni a függőleges falat, úgy, hogy kevésbé hűljön vissza a fal, a beton födémen felülről 30 cm pl. cellulóz van.
"Mind a födém, mind a padló több hőveszteséggel bír egy átlagos házban."
Gondolom ezt egy szigeteletlen házra értetted? Mert amennyiben jól le van szigetelve a födém felülről, a homlokzat a külső oldalon, a padló az alap között, akkor elvileg, csak alapnál tud lehűlni...
Az én világomban családi háznál az a tűzfal, ami nyeregtetős padlás végét lezárja, tehát a tűzfal a lakás födémtől kezdődik felfelé. Ezért sajnos nem értem, hogy egy tűzfalnak mi köze a járdaszinthez.
"Azt gondoltam, hogy a fűtött légköbméter számít,"
Képzeld magad elé: ha télen egy köbméter levegőt bezársz egy 1x1x1 méteres kocka dobozba és szoba hőmérsékletetűre felfűtöd, az a levegő 6 négyzetméternyi hűlő felületen fog hőt veszíteni. Ez a HŰLŐ FELÜLET az egyik kulcsszó, ha a hőveszteség, tehát a fűtés költség érdekel.
Ugyanígy kell elképezned a térben a fűtött lakásodat, ami 6 (vagy több) felületen át veszít hőt a külvilág felé. Ez a hőveszteség, amit a zsebedből viszi a fűtéspénzt.
Nagyon leegyszerűsítve:
ha spórolni akarsz az energiával, akkor
- a hűlő felület összesen minél kisebb legyen
- a hűlő felületek minél kevésbé engedjék át a hőt (hőszigetelés)
Ez a passzívházak tervezésének egyik fő szempontja.
Köszönöm, hogy levezetted, hogy a hűlő felület 6%-al több amennyiben 3 méter a belmagasság.
Azt gondoltam, hogy a fűtött légköbméter számít, de az is csak kb. 20%. Az is éves szinten szerintem 20-30 000 Ft lehet plusz fűtés költség. Nem tudom a pontos árakat jelenleg, de valóban a 100 m2 álmennyezet legalább 1 m Ft lenne. Tehát nem éri meg megcsinálni az álmennyezetet.
Még azért gondoltam 250 cm-re az álmennyezetet, mert általában a mennyezetnél magasabb a hőmérséklet mint a padlónál, tudomásom szerint. Vagy amennyiben a padlóban pl. 15 cm szigetelés van, és a külső falon is 15 cm, a födém tetején legalább 30 cm vastag cellulóz, akkor már minimális lehet a hőmérséklet különbség a padlónál és a 3 méteres belmagasságnál a mennyezetnél? Jól gondolom? Meg gondolom padlófűtés lenne a legjobb jelen esetben?
A födém hőszigetelése benn a padláson kanyarodjon fel a tűzfal belső felületére pl 1 méter magasságig.
és a külső fali hőszigetelés is kússzon fel a tűzfalra pl 1 méternyire.
Ezután a tűzfal alsó része kb úgy fog hőt vezetni, mint egy 1 méter vastag téglafal.
De olyan is van, hogy tűzfal nem kötelező oda, ezért az egész tűzfalat lebontani és a helyét lezárni pl farács+faburkolat szerkezettel (ekkor a hőszigetelés lehet tökéletesen összefüggő is).
A mennyezet leengedésével sajnos csak jelentéktelenül kevés fűtésköltséget lehet megtakarítani.
Általános iskolai matek:
hány százalékkal csökken egy lakás külső (=hűlő) öszfelülete attól, ha ennyivel csökkentjük a belmgasságot?
Ha a lakás pl 10x10 méteres (=100 négyzetméter) és 3 méter magas, akkor
- födém 100 m2
- padló 100 m2
- oldalfalak 4x10 m hoszúságban 120 m2
tehát a fűtött lakótér összes hűlő felülete 320 m2
Ugyanez 2,5 m belmagassággal: 300 m2
a hűlő felület maegakarítás mindössze 6%, mindössze csak kb ennyi százalékot spórolnál a fűtésköltségen ezzel a (milliós?) beruházással. Ráadásul egész télen csurom vizes lenne a párától jéghideg beton födém.
Ez csak számolási példa volt, a lakások általában nem pont 10x10 méteres négyzetek :)
De mondok olyan rétegrendet, ami nem áztatja el a födémet, mutasd meg egy építésznek vagy energetikusnak, hogy mit szól hozzá:
- álmennyezet gipszkarton, felette a lehető legjobb párazárással (tökélete párazárás ugye nem létezik :)
- ez felett pl 30 centi hőszigetelő gyapot
- a gyapot felet min. 5 cm légrés (több lehet), folyamatosan átszellőztetve a külvilág levegőjével
Köszönöm a javaslatokat. Egy cél lebegett előttem, hogy ne 3 méteres belmagasságot kelljen fűteni, csak 250, max. 260 belmagasságot.
Tudom, hogy belülről nem szabad szigetelni, de ez most elkerülte a figyelmemet.
A szelemennél a fal tetejére könnyen rá lehet tenni a szigetelést. Viszont a tűzfalnál problémásabb. Jól értem, és gondolom, amennyiben a födém felett függőlegesen a tűzfalra belül és kívül is 1 méter magasan 15 cm vastag eps szigetelés megy, akkor talán felülről nem hűl át a fal? Természetesen a külső oldalon a födém alatti rész is szigetelve lenne. A tűzfal további fűtetlen részére gondolom nincs olcsóbb megoldás mint 15 cm eps-t feltenni? Mert ugyebár ezt csak esztétikailag kell megcsinálni, hogy síkban legyen a homlokzat.
Sokan hiszik azt, hogy létezik TÖKÉLETES párazáró réteg.
Szerintem ez csak papíron (a tervezők képzeletében) létezik, a valóságot mindig ember csinálja, aki mindig elrontja valahol (10-100 helyen) a légmentes lezárást. Kivéve: űrhajók és tengeralattjárók építése.
Tehát ahova az van írva, hogy "párazárás", ott én arra gondolok, hogy "ezen a rétegen vajon 10 vagy 100 páraáteresztő lyukat hagyott a szakember?"
A tökéletes (nulla áteresztésű) párazáró réteg olyan, mint a nem-tolvaj politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott vele :)
"ha szellel az egész ház már régen kiegyenlítetted az egész rendszert"
Pára szempontjából minden házfal "szelel", amit nem NASA minőségű párazárással láttak el belülről.
Éppen a szelelés miatt lehet mégis belülről (is) hőszigetelni olykor, pl jól át lehet szellőztetni a belső hőszigetelés és a fal/födém között hagyott légrést.
Baj akkor van (páratorlódás, vizesedés), ha a fal/födém erősebben párafékező, mint a beljebb lévő rétegek együttesen. A páraáteresztésnek (párafékezésnek) millió fokozata van, pl hiába mondják páraáteresztő anyagnak a téglát/betont, ha a többi belső réteg sokkal jobban páraáteresztőbb, akkor hiába "szelel", erős párafékezése miatt párazáróként működik.
Ha már matek és fizika: az remélem tiszta, hogy az idézett görbéket úgy kell értelmezni, hogy ha más tényező nem játszik. Azaz, igen, ha neked van egy házad, ami a külvilágtól tökéletesen elválasztott, akkor valóban, szép lassan a pára át fog vándorolni a kérdéses szobába. Hogy ott ez okoz-e gondot ilyenkor vagy sem, az megint más kérdés. Hint: a példádban nem fog, mert ugye statikus rendszerként a külvilágtól teljesen szeparált a ház, ellenben a gyakorlatban ha szellel az egész ház már régen kiegyenlítetted az egész rendszert. Remélem látod, miért a gond, ha tisztán egy egyszerű képlettel akarod megfejteni a világot.
Az alábbiakat még kérlek faktoráld bele az egyenletbe és látod máris miért nem ilyen egyszerű és miért nem százezrével kell itthon cserélgetni a 30 éves tetőtér beépítéseket szétázás miatt:
A tipikus magyar Kádár-kocka vagy a 1980-2000-es években épült ikersejtes téglákra alapozott házak nem passzívházak, szelelnek mindenütt, páranyomás ilyenkor a legkevesebb gond. Emiatt is nem nagyon volt gond a penészesedés amíg be nem jöttek a jobb minőségű ablakok. Előtte annyira szelelt az egész, hogy sokszo nem tudott kialakulni páralecsapódás.
A födémed két oldalról vakolva párazártnak tekinthető (igen, valóban át tud rajta menni a pára nagyon lassan, de gondolom azért szoktatok szellőztetni és nem azt várjátok, hogy majd a falon átdiffundál:) Egy gipszkarton borított vázszerkezet párazárás nélkül nyilván nem. Nagyon nem mindegy mi van a házban.
"Ha a szoba egyáltalán nem használt, és biztosan nem jut oda be pára (nem járkáltok oda be, nem fűtött szinten van és a szoba sem fűtött, stb."
A lakatlan szobádba számos módon juthat be pára, pl az ajtón és a falon/padlón keresztül a szomszédos, párásabb levegőjű helyiségekből.
Sajnos az iskolai fizika oktatás egyáltalán nem foglalkozik a páravándorlással, pedig a dolog nagyon egyszerű: minden köbméter levegőben lebeg pár gramm víz (pára formájában) ennek menyisége határozza meg a páranyomást.
Ha egy fal/födém/ajtó/ablak/akármi két oldalán eltérő páranyomású levegők vannak, az nyomáskülönbség folyamatosan ki akar egyenlítődni (pára áramlási kényszer). Tehát egy soha nem használt szobának is lehet valamennyire párás a levegője.
A levegő víztartalmát (páranyomást) szokta mindenki összekeverni a relatív páratartalommal, amit százalékban szoktak megadni. Pedig a különbséget bárki könnyen megértheti, aki nem szégyell kérdezni.
Nagyon hasonlóval küzdök én is, s végül az alábbiakra jutottam:
Ha a szoba egyáltalán nem használt, és biztosan nem jut oda be pára (nem járkáltok oda be, nem fűtött szinten van és a szoba sem fűtött, stb.), akkor nem kell vele foglalkozni
Ha laksz benne, akkor vagy szerencséd lesz vagy sem. Rengeteg olyan példa van, ahol a 30 éve így épült tetőtereknél semmi gond, mert a tető nem ázik be, az egész ház meg úgy szelel, hogy a lakószobának használt tetőtéri szoba normál használatától nem lesz gond. Viszont ezek a házak tipikusan E-gerendás födémesek, azaz a vakolás miatt párazárt a tetőtéri aljzatuk, ha páraáteresztő a lakószint felől az aljzat és ott sincs párazárás, akkor minden lenti helyiség páráját is a tetőtér kapja meg, ami már biztosan gond lesz.
Hivatalosan belülről nem szigetelünk, mert a falad szét fog fagyni egy idő után, emiatt ytong sem megoldás (egyszerűen túl jól szigetel a téglához képest).
A téglafalra egyedül multiporral tudsz belülről szigetelni, előtte szépen le kell vakolni a falat, hogy minél kevesebb multipor habarcs kelljen (ez nagyon drága) és mehet a multipor. Sajnos elég hülye árai vannak, hiba nyernél már nagyon sokat egy 5 centis multipor fallal, gyakorlatilag a 10cm-es is alig drágább. Ki kell számolni, de nagyjából 10eFt/nm-rel számolhatsz.
Tűzfal és oromfal azon részét, ami már a szigetelő rétegen kívül esik, simán tekintheted külső falnak, hiába van a "házon" (=tető alatt) belül. Egyszerűen szigeteld le azokat is vagy egy méter szélesen, pl. EPS-sel. (Ki is lehet számolni, de a függőleges hővezetését az üreges téglafalnak elég macerás, mert nagyon ritkán adják meg a gyártók.) Így nem kell azon aggódni, hogy hiába van leszigetelve mondjuk a padlás aljzatod 30 centi üveggyapottal, a szoba felső szélei meg penészednek, mert ott csak 50-60cm tégla az ami "szigetelne", ráadásul pont függőleges irányban a hideg padlástérhez képest. Nálunk ez megszüntette az összes érdemi hőhidat egy régi házban a sarkok kivételével.
Tedd a hőszigetelést a födém tetejére és akkor összefüggő lehet a hőszigetelés,
ráadásul akkor nem kell tönkretenni a házat a mennyezet alatti belső hőszigeteléssel (ki tudja hogyan viselkedik a csurom vizes beton födémed teljes vastagságában mínusz 10 fokra átfagyva).
Ha abban a padlásszobában soha nem volt páraképződés (pl nem tartózkodott ott soha senki), akkor ezen nincs mit csodálkozni. De egy hőszigetelést olyanra illik csinálni, hogy minden helyiség alkalmas legyen emberi tartózkodásra.
Plusz a főszabály amatőröknek: Belülről SOHA nem hőszigetelünk!!!
Az ytong hőszigetelése háromszor rosszabb az üveggyapothoz képest, tehát 10 centi ytong kb 3 centi korszerű hőszigetelő anyagnak felel meg, ami erősen komolytalan hőszigetelés a mai világban.
Plusz a főszabály: belülről nem szabad hőszigetelni (párakicsapódás, vizesedés a falban).
Mennyezetet ne belülről hőszigetelj, hanem a padláson terítsd végig a gyapotot, akkor találkozhat a külső hőszigeteléssel, ahol tud, nyilván tűzfalnál nem. Az álmennyezet mihez kell? Muszáj?
Sziasztok! Szerintetek a következőre mi a jó megoldás? 297 cm a belmagasság. 250-260 cm belmagasságra gipszkarton áll mennyezet lenne. Beton födém van. Azt gondolom, hogy 30 cm szigetelés kellene a gipszkarton felett. 40 éves épület. Fal a prothermhez hasonló, csak nem nút-féderes. A külső oldalon is lesz majd szigetelés. Nyeregtetős ház. A szelemennél a fal tetejére teszek szigetelést, de nem fog összeérni a mennyezeti szigeteléssel. A tűzfalnál nem tudok.
Van egy tetőtéri szobám aminek a fala feltételezések szerint válaszfal téglából van. Belülről szigetelték 10cm üvegyapottal majd rá a gipszkarton, de nincsen párazáró fóliázva.
Igazából nem lakott szoba, a páratartalom sincs az egekben, de attől függetlenül nem tartom nyerő megoldásnak.
Arra gondoltam hogy leszedem az egész gipszkartont és felépítek egy 10cm vastagságú Ytong előtét falat helyette. Ez jó megoldás lehet?
Kivülről szigetelés nem megoldható (legalábbis rövidtávon biztosan) a bonyolult kialakítás miatt.
Nem feltétel, de ha már dolgozom vele, akkor miért ne? PIR táblával még nem találkoztam, de amiket olvastam róla inkább az lenne a megfelelő, mint a lépésálló xps.
Egy faszerkezetnél miért feltétel az arra kerülő hőszigetelésnél a tűzállóság ? A faszerkezet lambéria borítással meg kátrányos szigeteléssel sem tűzálló .
Adott egy 8x4 méteres lapostetős terasz. 80 cm-ként van egy 5 méteres 15x10-es fa gerenda, azon lambéria és a teteje kátránnyal vízszigetelve. Mennyezetet szigetelném, de nem belülről ( esztétikailag nem lenne megfelelő, technikailag sem tetszik, mert nincs szellőztetett légrés és nem szeretném szétrohasztani a lambériát ).
Ötletem: kívülről a kátrányra tenném a szigetelést, amit új vízszigetelő réteggel látnék el. Gyapot kilőve, mert nem bírja a vizet, xps lépésálló, de nem tűzálló, ezért 8 cm-es PIR táblával meg lehetne oldani, a gerendákhoz pedig 15 cm-es csavarral dűbelezni. Erre jönne ragasztásos módszerrel az 1.14mm vastag, 3.05m széles RubberCover szigetelő gumilemez. Szerintetek működhet?
Nem választottunk el semmit, a miénk egy régebbi épület szerelőbeton nélkül. Nálunk a kihívás az volt, hogy a szigetelésnek hogy lesz egyáltalán hely, de a lenti linkem szerint megoldható és már 1-2cm xps is rengeteget számít, mivel belülről sincs aljzat szigetelés.
Da ha jól értem nálad van bőven hely, így nyugodtan tudtok szigetelni. A kifolyókat az ajtónál nem bántanám, s 5-6 cm szigetelés is már rengeteget ad az esztrichez képest. Nyilván nem lesz passzív ház, de az erős hőhidat megoldja.
A kiugrást nem igazán értem. Ha pengefalra gondolsz, akkor azt simán körbe kell szigetelni. Ha az nem betonból, hanem valami jobban szigetelő anyagből készült (pl. tégla), akkor ott lehet játszani, hogy ahogy lent számoltam, kiszámolod, hogy meddig van értelme egyáltalán szigetelni, s akkor nem kell telibe. (Pl. újabb téglafalnál lehet elég az ház oldalánál 0.5-1m-t szigetelni, sok helyen van így megoldva a régebbi pengefalas házaknál.)
A földön fekvő teraszom esetén elírtam a terasz és a lakótér padlószintjét! Illetve a rétegvastagság kb. ekkora, de a szerelőbetonról a teraszon el lett bontva a lejtésképző betonréteg, mert egyrészt ócska, nagy szemű kavicsokkal tarkított, elrepedt ócskaság volt. Lett új teraszajtó (alatta purenit) és így a teraszajtónál az alsó két szellőzőnyílás 16,5-17cm magasságba esik, ráadásul a két teraszajtó egy kb. 30cm-s beugróban van.
Ha a teraszajtónál ezt a tok alján lévő két vízelvezető nyílást beépítenénk, akkor akár 21-22cm magasságig is el lehetne menni, ez a színt a tok aljának felső síkja.
El lehetne ezeket a nyílásokat fedni? mármint szabad?
Ami még egyébként anno feljött, hogy Bachl-nek van horror áron "vákumpanel". De ez egyedi áras, gyakorlatilag soha meg nem térül, kivéve ha csak ezzel tudod megúszni, hogy harmatpont alá kerüljön a padló a bejáratnál.
Egyébként ezt a linket mentettem le anno, hogyan lehet utólag teraszt szigetelni. Nézd optimistán, neked legalább nem kell felverni az egészet, 12 centis szintkülönbség egy álom lett volna nálunk.:D
Elvben működhet a dolog, lábazati szigetelések csomóponti-àbráin látható megoldás. Gyakorlatban ha a belsó végleges szint és a külső szerelőbeton között van 12 cm, akkor oda nem tudsz 12 cm xps- tenni, mert burkolni is kellene, és nem akarsz direkt burkolni XPS-re, aztán meg járkálni rajta. 4-5 cm szigetelés, rá 5-6 centi beton, 2 cm burkolat a reálisabb, Lejtésképzésről, egyebekről nem is beszéltünk.
Valami fa, wpc burkolaton agyalnék. Fali hőszigetelés leengedve a szerelőbetonig, párnafák nekitolva, közöttük mehet szigetelés.
Nem olyan bonyolult, ki tudod számolni, bár más kérdés, hogy hogyan nézne ez ki a gyakorlatban.
Ha mondjuk felraksz xps-t, annak a hővezetési tényezője valahol 0.035 W/mK körül, a betoné 1.5W/mK körül lesz. Azaz 1cm-nyi xps ~42cm-nyi betonnak felel meg (1.5/0.035), azaz ha mondjuk a 12 centis szintkülönbségnél leraksz 6cm xps-t, akkor azt ~2.5m (=6*42cm) szélesen kellene az ajtótól, mert a 2.5 méternyi beton pontosan annyira viszi át a hideget, mint az xps.
A fenti csak egy közelítés, igazából neked elég, ha csak annyira szigetelsz, hogy belül elkerüld a harmatpontot a bejáratnál belül. A többi már "csak" az energiamegtakarítástól szól. Utána kell számolni, mert lehet, hogy egy méter szigetelés elég, meg kell nézni, mennyire húz be most a közös esztrich. Nálunk is van egyébként hasonló szitu. Telibe lesz szigetelve a terasz, egész egyszerűen az a legegyszerűbb/legesztétikusabb, hanem sok m^2 a terasz maga.
Abban az esetben, ha egy egyszintes háznál az épület és a terasz sajnos egyben kiöntött szerelőbetonnal készült úgy, hogy a szerelőbeton és a belső padlószint között kb. 12cm szintkülönbség van, akkor kb. mennyi értelme lenne annak, ha a szerelőbetonra vízszintesen fektetve a terasz felől, a lábazatmentén kerülne mondjuk 60cm szélességben táblás hőszigetelés (PIR vagy XPS) a terasz menti lábazat szintén kapna megfelelő méretű hőszigetelést, ami a szerelőbetonon ülne? Tehát amolyan szoknya/periméter szigetelésként lenne ez a módszer alkalmazva? Aki annyira benne van a a hőáramok világában, az le tudná írni pár mondatban, hogy ennek van-e értelme? Lehetne ezt valahogy modellezni, hogy milyen szélességben van értelme ilyen esetben a terasz hőszigetelésének? Mennyire tudja ez csillapítani a hőhidasságot? Az egész teraszt nem szeretnénk hőszigetelni, mivel a lejtésképzés miatt erre nem is lenne mód....
(A terasz alatt nincsen semmi beépítés (leszámítva a faltól kb. 2 méter távolságban egy kútakna nyílást), a terasz a teljes házhosszban kinyúlik.)
Nekem ezért nem rejtett redőnytok ablakcserénél. Erkélyajtók felett magas toktoldó, az elé szerelődik majd a redőny. Azon még sakkozok, vakolható tok legyen-e, a látható sem zavarja a gusztusomat.
De, arra én is gondoltam, csak írtad, hogy 240 magas terasz ajtó lesz, ott a redőnytok hungarocellel együtt 20 cm, így ott sajnos nem lehet fal síkon kívül kihozni a terasz ajtót. Az ablakok mehetnek falsíkon kívülre 2 cm-t, és elfér 2 cm vastag szigetelés. 2 cm vastag Pir táblát próbálj beszerezni, sokkal jobb a hőszigetelő képessége 0,024 W/mK, mint az xps nek.
Ez sem a legjobb megoldás, de esetleg az ablak tok tetejére 100-as tok toldót kell tenni. Sajnos így akkor a nyílászárók 10 cm-el alacsonyabbak lennének. A kávára körbe 5 cm vastag xps megy, vagy csak alul lesz, oldalt és felül toktoldó lesz?
Sajnos a külső áthidalót már nincs mód beljebb tenni, de ha úgy lett volna rakva, akkor meg belül lett volna egymás mellett a 3 áthidaló, és a fal külső síkján, az ablak fölött csak a szigetelés.. az statikailag lehet tényleg kérdéses..sajnos van több nagy ablak, ami 240 magasságú, és azokhoz tuti kell a vastag redőnytok..ha valakinek van erre jó ötlete a korrigálásra, szívesen veszem.
Az ismerősödnek igaza van, hőhidas lesz, az biztos. Tudomásom szerint legalább 5 cm vastag xps kellene legyen a vakolható tokos redőny mögött. Hogy mekkora a baj azt nem tudom, de szerintem csak úgy korrigálható, hogy a külső áthidalót beljebb tenni. Sajnos az ablakot sem lehet kiemelni a falsíkhoz képest, mert a redőnytok 165 mm+ rajta 20 mm hungarocell. Amennyiben erkélyajtó is van, akkor a redőny doboz 2 cm-es hungarocellel együtt már 200 mm.
Sziasztok! Adott egy építkezés, két szintes ház. 30-as téglafal, majd 20cm szigetelés, elemmagas áthidalók. Az ablakok terv szerint a külső falsíkon lennének, az áthidalókhoz pedig vakolható tokos "rejtett" redőny kerülne majd.
A statikus úgy írta ki az áthidalókat bentről kifelé: áthidaló-áthidaló-szigetelés-áthidaló. A kőművesek a statikai terv alapján dolgoztak, az áthidalók már fent vannak, épp a födémet készítik. Egyik ismerős szerint így hőhidas lesz az áthidalónál a ház, mert a külső áthidaló be fogja vinni a hideget, hiába van mögötte szigetelés. Erről mi a véleményetek? A statikus nem gondolt erre, és így el lett rontva a kivitelezés? Mekkora a baj? Valahogy korrigálható még? Köszönöm!
Sokat gondolkozva rajta végül lehet megcsinálom multiporral a legvégén, miután kész a térdfal is leszigetelve. Ezzel ugye az a baj, hogy átmegy rajta a pára, így majd a párazárt térdfal után lehet berakni csak és nagyjából semmit nem lehet rá rögzíteni, de talán ez a legbiztosabb az összes megoldás közül.
Sziasztok! Szerintetek, a következő képen megfelelő lesz a fal szerkezet?Jelenleg van egy fedett terasz, szeretném zártra megcsinálni. Előszoba lesz. Nagy része üveges lesz. Ahol nem a következőt gondoltam. A 10*10-es oszlop külső oldalára tennék 18-as OSB-t, a külső oldalra tennék 5-10 cm vastag hungarocellt, a belső oldalra a 10*10-es oszlop közé betennék 10 cm vastag hungarocellt. Tetőléccel 60 cm-es távolságra belécezném, és gipszkartont tennék rá. Szerintetek, ez így megfelelő? Vagy a 10*10-es oszlop közé mindenképpen kőzetgyapotot tegyek, pára záró fóliát, utána lécezni és a gipszkartont? Azért gondolom, hogy az oszlopok közé hungarocellt tennék, mert alul nem tudnám vízzárózni, és közvetlen a járólapig leér a szigetelés.
A terasz 60 cm-el magasabb az udvarhoz képest. Oldalról még le lehet szigetelni, de felülről vízszintesen a kb. 15 cm-t elég problémás lenne, csak úgy hogy levések 5-10 cm- és xps-t teszek, de a bejárati ajtó előtt gondolom, ott nem jó ötlet?
Gipszkarton fémváz, rajta dörken párazáró+karton, egyben csináltam a ferderésszel. Nem mertem szálas szigetelést rakni mögé az oromfalnál, jobb a békesség.
nekem is ilyen, bár nekem kívülről már le van szigetelve.
Én eszeltem zártcellás pur fújáson, így páratechnikailag megfelelelő lett volna egy belülről szigetelés is (pur-kistégla futóban-külső EPS), de végül elhagytam a szigetelést, kapott egy előtétfalat párazárással.
Az ytongnál ki kell számolni milyen lesz páratechnikailag majd a szerkezet a külső szigetelés után.
Tetőtér beépítésnél szembesültünk azzal, hogy a tégla oromfalak egy rész vékonyabbra van falazva: 14cm a máshol 40cm helyett. Attól tartok, hogy ez így hőkomfort/penészesedés szempontjából is problémás lesz és szeretném megelőzni a problémákat, amennyire csak tudom.
Sajnos hőszigetelve kívülről a tetőtér beépítés elkészülte után jóval lesz a ház, így az átmeneti időszakra kellene valami megoldást találni. A vékonyabb falrészek téglával való megfelelő vastagságra hozását a statikus nem ajánlotta, így más megoldást után kell néznem, de a belső hőszigetelést szeretném elkerülni.
Első körben Ytong jutott eszembe, felhúznék egy 10 centis előtét falat, habarccsal légmentesen "hozzákötve" a meglévő vékony falrészekhez. Van esetleg ilyen megoldással valakinek tapasztalata? Lehet vele bármi gond, amig nem kerül fel a külső szigetelés? (Ytong ugye jobban szigetel, mint a tégla, ami elé kerül.)
Ha olyan ponton szeretnél levegő hőmérsékletet mérni, ahol éppen nincs infra hőmérésre megfelelő felület, akkor te csinálj arra a pontra egy megfelelő felületet: lényeg, hogy a felület ne legyen tükröző/fényes és vékony+könnyű legyen, hogy gyorsan átvegye a környező levegő hőmérsékletét. Pl lehet egy papírlap (NEM fényes reklámújságból :).
Elkezdeném szigetelni a lábazatot, nem lesz indítósín. Felvázoltam két lehetőséget a táblák elhelyezésére. Sajnos van rendesen szintkülönbség már egy oldalán is a háznak. [1. verzió] [2. verzió]
Ti melyiket választanátok, melyik lehetőség a szabályos vagy a legjobb? Érdemes elhagyni a betonjárdától 1 centit?
Van egy másik gond is. Felveszem az alap legmagasabb pontján a 50cm-et ami a tábla magassága. ha azt körbeviszem vízszintbe a házon akkor az már az egyik helyen 140 cm lesz a földtől lévő távolság. Ennyi XPS-et nem szeretnék felhasználni, meg nem is gondolnám, hogy a lábazatot érdemes lenne feltenni ilyen magasra. Lehet váltani valamelyik házsarkon a lábazat magasságán?
A falakat , padlót meg a plafont mérd körbe . Különösen a koszorúnál fenn , meg a padló külső fal találkozásnál lent , no meg az ablakok körül . Az olcsó lidlis infra hőmérő tökéletesen megfelel . Megmérheted még a falak külső felületét is egy hidegebb hajnalon összehasonlítva a léghőmérséklettel .
Az ilyen házilagos méréseknél gyakori, hogy nem várják ki azt az időt, ami alatt a hagyományos hőmérő teljesen átveszi a környezet hőmérsékletét (akár 15-30 perc). Az infra hőmérő viszont 1 másodperc alatt dolgozik, ezért a sok méregetés nem fullad türelmetlenségbe.
Szinte biztos voltam benne, hogy így vágod ki magad. Ez azonban nem a léghőmérsékletet méri hanem egy azzal közel azonos hőmérsékletű tárgyat. Szakmai magasságodhoz méltatlanul pontatlan volt a megfogalmazásod! :-)))
A fal közelében, a földön 17-18 fok szokott lenni. Nem kell ahhoz infrahőmérő, elég egy simát letenni a padlóra. Sokan nem értik, miért akarunk télen megfagyni 21-22 fokban, hát szigeteletlen házban az, hogy a termosztát 22 fokot mutat, nagyon nem azt jelenti, hogy mindenhol annyi van. Persze rakhatnám a leghidegebb helyre a termosztátot, csak akkor meg a gatyánk is a gázszámlára megy. Mondjuk így is. :)
Már megrendeltem az anyagot hozzá, 7000 Ft volt. Öntapadós szivacsos panelt vettem végül, az olvasófotelom mögé kell. Nekem ennyit megér, hogy ne húzzon ott a hideg télen.
Egy-két évre felesleges a belső oldallal foglalkozni , az arra szánt pénzt inkább költsd a külső szigetelés vastagítására . Télen meg mérd körbe egy infra hőmérővel a falakat belül is , kívül is , hogy hol vannak hőhidak .
"38-as kisméretű tégla kívül-belül 3-3 cm perlitvakolattal."
Mivel nem tudjuk, hogy abban a perlitben mennyi a kötőanyag (cement/mész), ezért ere as falra saccolok 1,2 W/m2K hőszigetelési jóságot.
a fal belső oldalára kerülő "hőszigetelő" panel hőszigetlése legyen mondjuk 4 W/m2K.
Leergyszerűsített számolási módszer:
A fenti 4 es jóságú réteg és az 1,2-es réteg ARÁNYA (ez a kulcsszó!) 4:1,2, százalékban megadva 77% : 23%.
Ebben az arányban fog eloszlani közöttük az aktuális külvilág/szobahőmérsélet KÜLÖNBSÉG (ez a másik kulcsszó) tehát ha a lakásban 20 fok van, odakint meg nulla fok van, akkor a 20 fokos különbségnek 77 százaléka jut a téglafalra és 23 százalék hőmérséklet különbség jut a hőszigetelő panelre. Tehát ekkor a panel mögött a fal hőmérséklete 20 fok - 23% = 15, 4 fok lesz
Következő kérdés, hogy éppen hány fokon van a lakásban a harmatpont (vízpára kicsapódás + penészedés hőmérséklete) tehát hány fokos a kinti levegő akkor, amikor a fal hőmérséklet 15,4 fok helyett a harmatpont alá kerül a panel mögötti részen.
Akkor semmi gond a pár centis belső szigeteléssel , nem fog szétfagyni a falazat . Nálam ötven centis terméskő falazatra került a külső falakra belülről két centi sima hungarocell (telibe ragasztva csemperagasztóval , mert akkor az volt) meg egy réteg gipszkarton párnafára csavarozva hasonló okból . Sütött a hideg a falakból . Mindez úgy húsz éve . Most bontottam vissza egy kis részt , mert útban volt a felújításkor és tök száraz volt mögötte a fal , se penész , se vizesedés se semmi . A párnafa tökéletes , a csavarok rozsdamentesek , pedig semmi külön párazárás nem volt . Most került a házra 10cm grafitos kívülről , de a bentit is meghagytam . Kapott egy plusz réteg gipszkartont , hogy szépen glettelhető/festhető legyen .
38-as kisméretű tégla kívül-belül 3-3 cm perlitvakolattal. Radiátoros központi fűtés van kondenzációs gázkazánnal. Gerébtokos fa nyílászárók vannak, amiknek a külső táblája tavaly kapott kétrétegű gázzal töltött low-e rétegű üveget, meg nútolással végig lett szigetelve. Szaki elmondása szerint annyira azért nem zárnak, mint a műanyagablakok, pl. a konyhába sem kellett rá szellőztető. Naponta többször szellőztetünk, nyilván amióta drasztikusan megemelték a gáz árát, nem felejtjük a legnagyobb hidegben órákig nyitva az ablakot, de reggel-este kb. negyedórára mindig csinálunk egy kereszthuzatot. A nedvesedés eddig nem volt jellemző, télen inkább túl száraz a levegő bent, nyomathatom ezerrel a sósvizes orrsprayt. Nagyok a szobák, és a belmagasság is 3 m. A lábazat magas, mert domboldalban vagyunk, a legalacsonyabb helyen is 80 cm magas, azon a falon, ahová a szigetelést tenném, ott meg másfél méter magas a betonalap alatta.
a régebbi nyaralóknál ez igaz is, de egy modern=tökéletesen zárt, temperálatlan nyaralónál a nyár végén bezárt meleg/párásabb levegő télre lehűlve kicsapódhat a hőhidaknál (vagy a szivacsok dohosak lesznek).
ezért javasolják néhány ablak résszellőzőn "nyitva" hagyását
"1-2 cm-es akármi mennyire tudja lefogni a hőt a falak elől?"
Ennek kiszámításához számos adat kellene: az akármi hőszigetelése, a fal hőszigetelése, aktuális külső/belső hőmérsékletek, stb. Ezekből meg lehet saccolni, hogy kb hány fokosra hűl a az akármi és a fal belső felülete közötti határréteg.
"Rengeteg embernek van nyaralója, amit télen egyáltalán nem fűtenek"
Ha a lakótérben nincs extra pára termelődés (nem lakik ott senki), akkor nem fordulhat elő fal vizesedés, tehát penész sem.
Hosszú ideig lakatlan házakat/nyaralókat szokás eleve olyanra tervezni (átalakítani), hogy az inaktív időszak előtt könnyedén (pl percek alatt) víztelenítik az összes csövet/tartályt, ezután temperálásra sincs szükség, lehűlhet az egész akár mínusz húsz fokosra is.
Van, ahol pl bazinagy családi ház egész felső szintjét víztelenítik, mert nem akarják még azt is fűteni télen.
Akkor kezdjük az alapoknál , miből van a ház falazata és milyen vastag ? Milyen fűtési rendszer van a szobákban ? Milyen nyílászárók vannak ? Légcsere/szellőztetés mértéke ? Páraforrás mértéke ? Lábazati magasság , padlóburkolat ?
1-2 cm-es akármi mennyire tudja lefogni a hőt a falak elől? Alapból idebent 22 fok van. Rengeteg embernek van nyaralója, amit télen egyáltalán nem fűtenek, vagy legjobb esetben megy néhány fokon temperáló fűtés, mégsem penészedik a fal.
Most nem a megtakarítás a fő szempont, hanem a komfortérzet az adott szobában. Az meg sem fordul a fejemben, hogy egy 150 m2-es házat kevesebb energiával fogunk kifűteni attól, hogy az egyik szobában kellemesebb a klíma.
"Ezen csak a pocsék légtömörség tud segíteni a brutális légcserével."
Sok penészes lakás csak azért penészes, mert tökéletesen letömítettek minden icipici rést, hogy "télen ne jöjjön be a hideg" :)
Ha egy ilyen lakásba betennénk egy brutális nevetségesen gyenge, pl 30 m3/h-s ventilátoros szellőztetést, örökre eltűnne a penész. Persze ettől még egészségtelenül magas maradna a széndioxid szint, de hát az egészség senkit sem érdekel :)
"ha ráteszek valamit, akkor a falfelület melegebb lesz, nem hidegebb"
A házfal belső felületi hőmérséklete télen folyamatosan a hideg külvilág hőmérséklete irányába próbál hűlni, ettől csak a meleg lakáslevegő fűtő hatása akadályozza meg. Ahol a faltól elzárod/elválasztod a meleg lakáslevegőt (pl egy vastag falvédővel vagy hőszigetelő panellel), ott a falfelület azonnal hidegebb lesz. Ez télen egy egyszerű infra hőmérővel könnyedén ellenőrizhető.
Ezért nem szabad amatőröknek belülről hőszigetelni: a meleg lakáslevegőtől elválaztott fal annyira lehűlhet, hogy vizesedni (pára kicsapódás), ezért penészedni fog, de ha jó vastag a belső hőszigetelés, akkor akár fagypont alá is lehűlhet a küldő fal belső felülete.
"Meg lehet azt csinálni, hogy egyszerre csak egy oldalt szigetelünk le? "
Igen.
De ne számíts pl 40 százalékos fűtésköltség csökkenésre akkor, ha a fűtött lakótér külső (hűlő) felületének csak 10-12 százalékát hőszigeteled. Sőt, ekkor még 10-12% megtakartásra se számíts.
De amúgy az eszmefuttatásodban azt nem értem, hogy ha ráteszek valamit, akkor a falfelület melegebb lesz, nem hidegebb, és ha ennek a valaminek a külső felülete párazáró, akkor elvileg a pára sem tud mögé kerülni, hogy ott csapódhasson le.
A legtöbb rosszul szigetelt (szigeteletlen) fal a penészesedés határán billeg télen. Ezen csak a pocsék légtömörség tud segíteni a brutális légcserével.
Amint normális ablak, normális redőnytok kerül be rögtön megjelenik a penész rendszerint.
Ennek a legfőbb oka, hogy a falfelület a harmatponti hőmérséklet alatt van.
A harmatpontot ez a hőmérséklet és a RELATÍV páratartalom határozza meg.
Te most ettől a harmatponthatáron billegő falhőmérséklettől szándékozol ELVENNI hőt.
Innen gondold tovább...
Bárhogy próbáld kívülről szigetelni. Idén csak a lap, jövőre háló, simítás, aztán valamikor szín. Ha szűkös a keret.
A legfontosabb tényező a képletben hihetetlen módon a legolcsóbb.
Megveszed a lapot és felteszed te magad. Ekkor kész is vagy a hőszigetelésed hőszigetelési részével 100%-ban. A többi a csicsa.
Nem is a ház külső szigetelését szeretném pótolni. Annyit akarok elérni, hogy télen ne süssenek jéghidegen a külső falak, és így komfortosabban érezzük magunkat 21-22 fokban. Az ágy mögött van egy hatalmas szőnyeg, azzal például tökéletesen elértem ezt a célt, csak hát sem esztétikum, sem takaríthatóság szempontjából nem praktikus a teljes falra szőnyeget tenni. Ezért keresek valamit, ami ugyanezt a funkciót betöltené a teljes falfelületen anélkül, hogy mögötte vastag penészréteg alakulna ki.
Némileg rosszabb, mint a polisztirol. Próbálj ki egy 1 cm vastag EPS táblát, ha az megfelel, akkor ettől is kb. ugyanazt várhatod (nem sokat, de legalább drágán).
Nem hiszem, hogy ezek annyira szigetelnének, hogy egyáltalán ne melegedjen mögöttük a fal. A leírás szerint 1 cm vastag és fàból van, tehát annyit tudhat, mint régen a lambéria. Attól sem ment tönkre a ház. Ezt csak a gyakrabban használt szobák külső falára tennénk. Nagyjából 200 ezer forintból kijönne, a külső szigetelés meg több milliós tétel. Annyi most nincs.
Nem is azt várom tőle, hogy lefelezze a gázszámlát, csak hogy ne süsse a hideget a fal. Ha annyit tud, mint egy vastagabb falvédő, már boldog leszek vele.
"Homlokzati gázcsövet utólag lehet műanyag kábelcsatornával eltakarni."
Ahol tiltják a gázcső eltakarását, ott mindig az a gond, hogy a cső körüli ZÁRT térben robbanásveszélyes gá-levegő keverék alakulhat ki. Ha olyan a burkolás, hogy lehetetlen ilyen keverék kialakulása (pl mert az üregen átfúj a szél), ott szerintem nem leshet baj.
Sziasztok. Homlokzati gázcsövet utólag lehet műanyag kábelcsatornával eltakarni. Olvastam itt is takarásról, de többnyire csak a csőnek a szigeteléssel történő takarásáról volt szó.
"a füstgáz hőmérséklete milyen viszonyban van az előremenő víz hőmérsékletével"
Ahol a gázkazánban létrejön a füstgáz, ot 500-800 fokos, aztán a hője túlnyomó részét kiveszi a hőcserélő ahogy a füstgáz áthalad rajta. Ha a hőcserélő nagyon jó hatásfokú (pl hatalmas hőátvevő FELÜLET), akkor hideg lesz a füstgáz. Ha kicsi a hőcserélő felülete, vagy elkerüli a füstgáz, akkor forró lesz a kazánból kilépő füstgáz.
Ha a kazánon a víz csak nagyon lassan halad át (vagy áll), akkor sok ideje van ott felmelgedni, akár a füstgáz hőmérsékletére is (vagy előtte felforr és BUMM), ha a víz nagyon gyorsan megy át kazánon, akkor lehet, hogy a pl 500 fokos kazán csak 1 fokot tud melegíteni rajta. Ilyenkor a víz hőmérsékletének nincs köze a füstgáz hőmérsékletéhez.
Bizonyos kémények huzatát a füstgáz hője hajtja (a meleg levegő felfelé száll), ezeknél a kéményeknél nagyon fontos, hogy hány fokos az alul belépő füstgáz. A "hidegre" tervezett kéméneknél a füstgázt muszáj ventilátorral mozgatni.
Van, aki erre azt mondja, hogy "a kocsmában aztat monták a zivócimborák, hogy a túl hideg kazán biztosan tönkre fog menni a kondenzációtól, tehát ez a kazán gyártó hüje".
Van aki erre azt mondja "vajon hogyan működhet egy egyszerű (nem kondenzációs) kazán hosszú ideig ennyire alacsony vízhőmérséklet mellett?"
Nekem a válasz megtalálása kb 10 másodperc gondolkodásomba került. Ahogy elnézem a hozzáállásokat ennek a fórumnak ehhez egy évre lesz szüksége :)
Mondjuk az engem is érdekelne , hogy a füstgáz hőmérséklete milyen viszonyban van az előremenő víz hőmérsékletével ? Nekem anno Vezuv C 10-24-es fali kazánom volt , abban a lánggerebje felett volt egy lemezekkel megspékelt csőkígyó oszt jónapot , felette meg a füstgázelvezetőtorok amibe ment az alu bekötőcső . Kondenzáció max a kémény belső falán keletkezet , ami kifolyt belőle egy lyukon alul . Az álló kazánok mennyiben voltak mások ?
Na ja, mert nem erre az üzemre lett tervezve. Mint ahogy a hőcserélők anyaga sem.
És hiába vezeted el, ha közben szétmarja az egészet idővel. Nem véletlen a kondenzációs kazánok mindenféle saválló anyaga a hőcserélő tekintetében. A hagyományos kazánok 98%-a sima lemezes hőcserélő semmi extra anyagból, a maradék 2% meg valamilyen öntvény jellegű az állókazánoknál, hosszútávon semelyik sem bírja a kondenzátum vegyi hatásait.
"Én nem merném azt mondani, hogy ezen kazánok gyártói mind hülyék a fizikához."
Megmutatod hol írtam ezt, és megint miért adsz olyat a számba amit nem mondtam?
Egy szóval nem mondtam ilyet, hogy a gyártók nem tudnák, sőt nagyon is tudják, ők tudják a legjobban.... Nem ők nem tudják....
Pont ezért mondják, hogy ne használd 60C alatt a kazánt.... A használatikba is benne van mindenhol, ahogy az én öntvény kazán használatimba is benne van meg másokéba is , de persze ettől még le tudom tekerni.....
Számos nem kondenzációs kazán kőmérsékletét lehet gyárilag leszabályozni akár 35 fokosra is.
Én nem merném azt mondani, hogy ezen kazánok gyártói mind hülyék a fizikához.
Inkább utánajárnék, hogy vajon miét nem mennek gyorsan tönkre ezek a kazánok 35 fokos üzemmódban és ha valaki érthetően elmagyarázná nekem, annak megköszönném.
A 45-50 fok az már nem annyira probléma, nekem is annyin megy az öntvény kazánom, ahhoz hogy legyen 45-50C előremenő, ott a tűztérnek már kell a 60-70C vagy magasabb a hőlépcső miatt, szóval ez már oké kategória.
A 30 fok viszont nem, azzal megölöd, erre is ment a reakció :
"A Hőterm ESB29 kazánból kijövő víz hőmérséklete beállítható akár 30 fokra is."
Ebben a hozzászólásban annyi sületlenség van hogy egyben még elolvasni is fáj... Reagálni sem érdeme rá komolyan....
Már a második mondat kiverte a biztosítékot..... de az utolsó mondat első fele sem piskóta, ami meg a kettő között van....
Ha 30 fokos az előremenőd egy hagyományos kazánnál, akkor a tűztérben létrejön a kondenzáció, de ez nem azt jelenti hogy a kazán kondenzációs üzemmódban jó hatásfokon dolgozik, így összekeverni a kettőt erre nincs is mit mondani.
És igen ez a kondenzátum idővel megeszi sajnos a tűzteret ha nem annak megfelelő anyagból van kiképezve, ami bírja, mert nem ilyen üzemmódra lett tervezve. A sima régi nyílt égésterű kazánok nem ilyenek, nem is tud iylen lenni, mert alacsony a füstgázáramlás is eleve, nem is szabályozott. Nem véletlen van úgy kitalálva a kondenzációs kazán ahogy. Az öntény kicsit jobban bírja jellemzően, de eléggé lerövidíti annak is az élettartamát.
Nem véletlen hogy a gyártók is azt mondják amit, ők tervezték csak tudják mit. Ezeknél nem ajánlott az alacsony hőmérséklet, szinte tiltott zóna, nem véletlenül.
Én "tudatosan" kinyírtam így már egy kazánnak a tűzterét az alacsony előremenő miatt, két szezon elég volt hozzá nem 30 év. neked nem kell aggódnod, kibicnek semmi sem drága....
Ez a hozzászólás nagyon hasonlít valaki korábbi itt lévőre, gyanítom hogy azonos személyről van szó.. Ott olvastam ilyen ökörségsorozatokat mint itt. csak sajnálom azokat akik esetleg naivan majd hallgatnak is a soraidra.
"a kazán hatásfoka jelentősen romlik, nem épp az optimális tartományba kerül,"
A füstgáz harmatpontja kb 60 fok ez alatt kondenzáció történik a kazánban. Minden régi kazán hidegen tehát kondenzációs módban indul, a kondenzáció miatt szuper jó hatásfokkal. Aztán a sok (öntött?)vas felmelegszik, eléri a 60 fokot és leáll a kondenzáció majd a kazán felmelegszik üzeni hőmérsékletre.
Ezeket a jelenségeket ügyesen ki lehet használni a fűtés olcsósítására, de nem írok többet, mert megint veszekedés lesz abból, hogy szerintem miért jó a kazán hatásfoka amíg hideg és miért rosszabb "optimális" hőmérsékleten.
"a füstgázból a vízpára, hanem jelentős része elkezd lecsapódni itt ott az égéstérben sajnos, ennek meg erős korróziós vonzata lesz"
Ez a pára (kondenzátum) valóban enyhén savas kémhatású, ami szép lassan megeszi a kazán vasát (lehet, hogy 100 év alatt, miközben te talán már 30 év múlva nem leszel az élők sorában tehát most butaság ezen aggódni :). Ezért csinálják néha olyanra a kazántesteket, hogy felfűtéskor a belső felület minél gyorsabban elérje a 60 fokot, ez a felmelegedési idő nagy teljestíményű gázégő esetén lehet, hogy csak 10 másodperc (tehát csak 10 másodpercig van kondenzáció, sav termelődés!). Ha ennyire gyors felmelegedésű a kazánod, akkor szerintem teljes nyugalommal át lehet állítani rövid szakaszos üzemmódra (kazánban lévő kevés víz villámgyors felfűtése, majd stop). Az ilyen "egy-két perces" kazán üzemelésektől szoktak pánikba esni azok, akik nem értik a fizikát.
Nekem tíz évig dolgozott ilyen "kazán evő" üzemmódban egy 30 kilowattos on-off (fix teljesítményű) gázégő egy házi készítésű vas kazántesten, a tűztérben sav marásnak semmi nyoma.
Tehát: alacsony hőmérsékleten (amíg az öreg kazán kénytelen kondenzációs módban dolgozni)valóban történik korrózió, de ha ez csupán pár másodperc, az olyan, mintha meg sem történne, én nem pánikolnék emiatt.
Igen az a terv nálam is hogy lesz hőmérő beépítve a keverőszelep után az előremenő hpmérsékletének beállításához, és ha a komfort engedi mert nincs olyan hideg akkor lejjebb lehet venni az előremenő hőmérsékletét.
Pontosan azért kell a puffer amit a két hozzászólásodban írtál.
Alacsonyabb hőmérsékletű vízzel szeretnék fűteni mint a 60fok amit a kazán szeretne. Ahhoz hogy a kazán ne kapcsolgasson sűrűn ki/be, a pufferbe szeretném előállítani a 60-65fokos vizet amiből kikeveri a keverőszelep az előremenőt.
"A Hőterm ESB29 kazánból kijövő víz hőmérséklete beállítható akár 30 fokra is."
Lehet csak nem érdemes. Az egyik hogy a kazán hatásfoka jelentősen romlik, nem épp az optimális tartományba kerül, a másik, hogy kondenzációs kazán "válik" belőle, mert a hideg égéstér miatt nem pára formájában jut ki a kéményen a füstgázból a vízpára, hanem jelentős része elkezd lecsapódni itt ott az égéstérben sajnos, ennek meg erős korróziós vonzata lesz. Alapból ezek a kazánok nem ilyen alacsony előremenőre lettek tervezve.
Így jogos, én egy 0-val nagyobb tartályban gondolkodtam, ott már jelentős pénz..
Viszont itt is kérdéses az értelmessége, ha napi szinten be használva van a rendszer és nem hosszút távú tárolás a cél (a hosszú persze relatív, de itt gyakorlatilag pár órás nagyságrendről van szó).
Régebben egy havernál teljesen hanyagoltam a tudományosan 60 foka "pontosan" kiszámolt kalkulációt és elhatároztam, hogy kikísérletezem, hogy minimálisan hány fokos vízre van szüksége a házának.
Első kísérletre beállítottam 35 fokra a kazánt, de februárban jött egy nagyon hideg időszak, ezért fel kellett tekerni a kazánt 40 fokra (előtte 20 évig 60 fokon ment!). A következő telet a fűtésrendszer simán végig csinálta 35 fokos vízzel, pedig az összes szakmai számítás azt mondta, hogy ott 60 fok az alsó határ :)
Később komolyan hőszigeteltek majd a következő évben a régi fűtésrendszer összes elemét egyben eladták valakinek egy rakás pénzért. Pedig ekkor már lehet, hogy ment volna a régi rendszer 30 fokos fűtővízzel is :)
Radiátor és csövezés csere nélkül nem nagyon lehetett volna megoldani csak egy modernebb kazáncserét mert onnantól a radiátorok még mindig kicsik az alacsony előremenőhöz.
A kvótásított évben (2022nyár-2023nyár) benne voltunk a kvótában melegvíz előállítással együtt ( 120l gázbojlerrel)
Én 40fokos előremenővel kalkuláltam elsőkörben de nem fértek el akkora radiátorok a hőigényeknek megfelelően.
Az új rendszer a mostani ház hőigényének megfelelően lett tervezve (10kWh a hőigény -15fokban), 50fokos előremenővel.
A Hőtherm ESB 29 kazán gyári leírásában szerepel az hogy 60fokos hőmérséklet alatt nem ajánlott használni a kondenzáció miatt.
Azért akarok nagyobb hőmérsékletű (70-75fokos) vizet előállítani a pufferbe hogy minél kevesebbszer kapcsolgasson a kazán. Ebből keverné ki a keverőszelep az 50 fokos előremenőt.
Az előremenő hőmérséklete állítható lesz így amennyiben nincs akkora hőigény mert nincs olyan hideg, akkor lejjebb lehet venni az előremenő hőmérsékletét.
Több hőmérő és állító lehetőség lesz a rendszerben így empirikus úton be lehet majd lőni a megfelelő értékeket.
A rendszer úgy lett megépítve és zónákra bontva hogy ha egyszer összejön rá a pénzem akkor hőszivattyús kazánról fog tudni működni, kvázi csak a kazáncserével. Ezt elsőkörben meg fogja előzni egy homlokzati hőszigetelés. A tetőn 30cm szórt cellulóz szigetelés van.
A Hőterm ESB29 kazánból kijövő víz hőmérséklete beállítható akár 30 fokra is.
Kérdés, hogy ki és főleg miért döntött 65 fokos fűtővíz hőmérséklet mellett.
Minél melegebb a fűtővíz, annál több a hőveszteség a csövezésen és a tartályokon, tehát annál magasabb lesz a fűtésköltség.
Hasonló kazánról három éve szemétbe dobtam a régi termosztátot és rákötöttem egy Siemens REV24-es termosztátot, ami okkal olcsóbb volt, mint egy puffertartálly :)
Tavaly tavasszal ugyanaz a ház átállt klímás fűtésre, egy fűtéskorszerűsítés árának kb a tizedéből :)
éves szinten a lehető legolcsóbban üzemeltethető legyen...
10 évnyi várható fűtésköltség
Ez a legfontosabb.
Viszont ezt beleverni egyesek fejébe lehetetlen és teljesen felesleges vállalkozás. "A szomszéd mondta" mega Józsi ismerőse auszribán csinált már ilyet" SOKKAL nagyobb életet él egyesek fejében.
"Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve. A gázkanáon kívül ( 6éves Hőterm ESB29)"
Tehát a tervező nem azt kapta utasításba, hogy, "nem baj ha kicsit drágább lesz a fűtéskorszerűsítés, de az új rendszer éves szinten a lehető legolcsóbban üzemeltethető legyen", hanem valaki azt mondta neki, hogy "mindegy hogy évente hány forintot fog zabálni az új fűtésrendszer, de a régi kazánnak mindenképpen maradnia kell".
Sajnos sokan adnak efféle utasításokat azoknak a tervezőknek, akik tudnának valóban kevés forintból üzemelő fűtésrendszereket is tervezni (ha hagynák őket :)
Persze lehet, hogy csak az én szememben mindennél fontosabb az alacsony éves fűtésköltség (a beruházásoknál én 10 évnyi várható fűtésköltségest szoktam alapul venni).
Közben leírtad hogy miért így ez nem egy klasszikus puffer jellegű használat ahogy látom, egyfajta "kiegyenlítő" tartálynak szánod.
Természetesen a te házad és azt tervezel bele amit akarsz
De ebben az esetben én azért felülvizsgálnék pár dolgot és átszámolnám mégegyszer..
Én lehet a puffertartályba és rendszerébe ruházás helyett inkább egy jobbfajta kondenzációsra cserélném a meglévő Hőterm kazánt. És innentől nem kell az egésszel játszani, költségileg is kb ugyanott leszel kisebb fogyasztás/jobb hatásfok mellett hosszútávon.
"Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve"
Ilyen energia árak mellett kb 35 fokos vízre terveztem volna a fűtővíz hőmérsékletet.
Nem nehéz dolog: jó nagy hőleadó felület (padló vagy mennyezetfűtés) és JÓL hőszigetelt épület kell hozzá. Kivéve, ha a tervező valakitől ellenkező utasítást nem kapott :)
"a jelenlegi 10cm-re tekernék még 30cm vastagságot"
A 40 centi hőszig. jobb mint a 30 (pláne 75 fokos víz esetén).
"XPS-re rakjam vagy mehet a betonra"
Itt a tartályról van szó?
Ha a tartálynak nincs gyári talpa, akkor én vékony függőleges (beton)vas lábakat csinálnék a tartály és a pince beton padlója közé m (a pince betonjára), hogy a tartály alja 30 centire legyen a padló felett, majd ezt a 30 centit légmentesen kitömném széttépett üveggyapot darabokkal.
De ha a tartálynak gyárilag van normális felületű vízszintes talpa is (ami nem fogja átszúrni/megroppantani az XPS-t), akkor 5-10 centi XPS is jó lehet alája.
A vas ne érjen közvetlenül a betonhoz nagy felületen (több száz négyzetcentiméteren) mert az már érezhető mértékű hőhíd lesz
Hát a 300 literes tartály az még messze van a puffer mérettől. nekem akkora a tágulásim :-)
Nem tudom milyen céllal van bent ez a tartály, gondolom fűtésre nem igen, mert annak bakfitty, hacsak nem passzív házad van. HMV-nek tökéletes. Viszont próbáld máshogy közelíteni a témát:
Hányan vagytok, és a 300 liter melegvizet hány nap alatt használjátok el? Mert van egy pont ami felett nem érdemes szigetelni, előbb használod el mint kihűlne. És a rétegződés hatását is figyelembe kell venni.
Nekünk mind a 2000 literes puffer mind a 300 literes HMV a pincében van. Télen fűtetlen 13-15 C körül hőmérséklettel. Mivel a víz max 2-3 nap alatt kijön a tárolókból, ami nagy hidegben akár 1 nap is lehet, a 2-3 nap nem okoz olyan rétékű veszteséget még kisebb szigetelés esetén sem, mintha százezreket tolnál bele a szigetelésbe. A 2000 literes pufferen átlagosan 13 cm vastag szigetelés van a paláston, belül cellel beborítva az 10 cm, körbetekerve öntapadós polifoammal 3 rétegben. A tetején vaskosabb a szigetelés, lehet van 30 cm is, rádobáltam amit találtam itthon :-). A 300 literes hmv-nek sajnos nagyon kevéske a szigetelése, azt meg kell toldanom, de asszem 7 vagy 8 cm már nem emlékszem, az is lehet annyi sincs. de pörög annyira a rendszer, hogy a HMV az szinte naponta kiürül (m5 ember, melegvizes eszközök - mosó mosogatógép stb)
lehet egyébként még pl fújt pur szigetelést is feltenni, bár esztétikailag nem lesz a legszebb, lehet gyapotos rendszerben gondolkodni, lehet cellben íveket gyártani, lehet vastag szivacstáblákkal operálni, stb. Minden más nagyon drága lesz, de már sajna a leírtak is azok, árban a legolcsóbb a kőzet üveggyapot dolog jelenleg.
Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve. A gázkanáon kívül ( 6éves Hőterm ESB29) minden cserélve lesz egy 40 éves rendszerben. A puffer a nagy teljesítményű kazán miatt kell hogy ne ki-be kapcsolgasson.
Az a 30cm az 40cm, mivel én a jelenlegi 10cm-re tekernék még 30cm vastagságot.
XPS-re rakjam vagy mehet a betonra mivel úgyis körbe lesz szigetelve? (igaz így annyi meg csak alá amennyi aláfér)
"Akkor cirka 60fok a hőmérsékletkülönbség -> a számításod szerint 48cm szigetelés kellene."
Ebből kis látható, hogy menyre röhejesek azok a "gyárilag hőszigetelt" tartályok, amelyek 2-5 centis hőszigeteléssel kaphatók. Nem véletlenül szokták azt mondani, hogy a villanybojlerekből átlagosan a hőenergia 40 százaléka szökik meg, mire felhasználásra kerül a meleg víz.
A 30 centi vastagág elfogadható kompromisszumnak tűnik, de ne feledd, hogy ez nem az ideális vastagság.
A tervezett 75 fokból viszont én csökkentenék amennyit csak lehet: pl fürdésre sok embernek 38-40 fokos víz is megfelel, jól hőszigetelt lakásokat akár 32-35 fokos fűtővízzel is ki lehet fűteni (passzívház akár 30 fok alatt!). És minden egyes tartály fok-csökentéssel kevesebb hő pazarolódik a pince fűtésére.
Tehát szerintem a "300 literes tartály 75 fokon" helyet SOKKAL energiatakarékosabb egy "1000 literes tartály 40 fokon" módszer.
"Kőzetgyapot helyett van más szigetelő ami szintén tekercses, de nem porol ha nincs letakarva?"
A megolvasztott majd kihűlt üvegszál és a bazalt-szál csak akkor bocsát ki levegőben szálló porszemeket, amikor ütöd, nyomogatod, hajlítgatod, rugdosod vagy taposol rajta Ha nem nyúlsz hozzá, akkor száz évig teljesen veszélytelen.
Sajnos sok embert félrevezetnek a "maguktól port gyártó" gyapotokról szóló mendemondákkal. Olyan ez, mint a "magától megrogyó" gyapot hőzigetelés.
A lakások és a téli külvilág átlaghőmérséklete között átlagosan 15-17 fok a hőmérséklet különbség. Ez ellen legalább 12-15 centi (tehát fokonként kb 0,8 centi) vastag hőszigeteléssel szokás/illik védekezni.
Ha kiszámolod, hogy hány fok a hőmérséklet különbség a tartályod tartalma és a pince levegője között, akkor ebből megsaccolhatod, hogy kb milyen vastag hőszigetelésben gondolkodnék, hogy ne a tartály fűtse a pincémet feleslegesen.
mindössze 2 centi szintkülönbséget ragasztóhabbal (de talán még zsákos ragasztóval is) könnyű egyenes síkra. kihozni Egy haveromnál a külső fal 5 centit dőlt, a hőszigetelés mégis teljesen függőleges lett.
Pincében (nem egy elhagyatott szar, nem szelel át a levegő rajta) milyen vastag szigeteléssel érdemes leszigetni az ott lévő 300literes puffertartályt? Nincs fűtés a pincében, de így is van 14 fok télen.
Van rajta a vele járó 10cm-es valami gyapotszerű szigetelés amit rá lehet zippzárazni.
Arra gondoltam hogy 5cm XPS lapokra raknám rá a puffert.
Racionálisan mennyi plusz szigetelést volna érdemes rárakni?
Kőzetgyapot helyett van más szigetelő ami szintén tekercses, de nem porol ha nincs letakarva?
0,8x1m az pont egy raklap méret (EUR raklap 800x1200mm). Vigyél föl egy raklapot, az alá(közé) be lehet tolni a szigetelést, reá pedig a cserepet. Ha vastag szigetelésben gondolkodsz, akkor kettő raklapot tegyél egymásra.
Mi van, ha nem tudjuk teljesen összefüggően leszigetelni a padlásfödémet? Akkor az egész nem ér semmit? Van fönt egy kb. 0,8x1 m-es kupac pótcserepekből, amit nem tudunk máshol tartani, meg ugye ott praktikus. Ha az a rész kimarad, az már hőhíd lesz, ahol elmegy ugyanúgy a meleg a házból, mint eddig? Esetleg ha körberakjuk gyapottal, meg a tetejébe is nyomunk egy darabot, az elég?
Szigetelni szeretném a hát maradék 2 oldalát. Az oldalsó és az elülső falaknál felül és alul egy szintbeli különbség van. Nem tudom a pontos megnevezést, de valami dekorációs elemnek készítették a házon. Alul a lábazat felső részétől kb. 80cm magasságig, felül pedig a tető alatt kb. 20-30cm sávban van egy kb. 2cm-es kiálló felület. Ezekre a részekre hogyan rakjam fel a szigetelő lapokat? Ez túl sok ahhoz, hogy ragasztóval kitöltsem? Előre is köszönöm a segítséget
a felülre tett páraáteresztőnek itt az lenne az előnye, hoyg fentről nem koszolódik el a gyapot, ill a padlástérben mozgó levegőtől védve jobb lesz a hőszigetelés értéke.
padlásfödémből felálló kémény/pillér oldalát is tekerd körbe az alsó részén.
Nálunk sem volt soha penész, pedig 1970 óta áll a ház, tavaly a gázáremelés hatására két fokkal lejjebb vettük a hőmérsékletet, és mindjárt megjelent a külső falak alján a penész. Lekezeltem Szavóval, meg gyorsan visszaemeltem egy fokkal magasabbra fűtést, eltűnt, és azóta sem jött elő.
az ásványi szigetelésnek rá kellene takarnia a talp szelepenre (ha ez a neve, amiből a menetes szár kiáll; a hungarocell a külső szigetelesbol van felengedve idáig)?
A plafonon és a fal találkozásánál megjelent pár apró folt....
Köszönöm szépen! Megvettem az anyagot, páraáteresztő fóliát, meg egy bazi nagy kést. Jövő héten kiszállítják, aztán, ha csitul a forróság nekilátok a munkának. Udvaron tárolhatom addig a zsugorfóliázott táblákat?
A járda szinttől 50 cm-re van a beton alap teteje, nagyméretű tégla a fal.
Most, hogy már régen esett az eső 50% körül van a páratartalom, viszont télen (februárban költöztünk be) és amikor esik az eső akkor 70% felett van a páratartalom. Szárítógép van, nem főzünk. Naponta legalább kétszer szellőztetünk. Amióta nincs fűtés a fürdőszobában folyamatosan nyitva az ablak.
5 évvel ezelőtt csináltak padló és radiátoros fűtést.
Jól gondolom, hogy amennyiben nem lenne a padlónál víz szigetelés és az alapnál rossz lenne a víz szigetelés, akkor salétromos lenne a fal? A talajvíz magas, mert a víz óra aknában folyamatosan van víz az alján.
A tégla ennyire bevezeti a kinti páratartalmat?
Nincs más ötletem, hogy miért lehet magas a páratartalom. Szerintetek?
Szeptemberben akarjuk eps-el szigeteltetni, szerintetek, hogyan fog változni ennek hatására, a benti páratartalom?
mindegy, a táblás is hajlik egy kicsit, ha nem lépésálló, de tudsz belőle szép teraszosan egymásra építeni. A tekercsest meg csak ráborítod, mint egy paplant, aztán kicsit kézzel hozzáhúzod.
bármivel tekerheted, ami tartja, ott marad és nem rohad el.
Fafödém van, rajta salakbetonnal. Mégsem látok oldalt gerendákat, csak azokat, amik már a tetőhöz tartoznak, de azok meg alacsonyabban kezdődnek, mint a födém teteje.
Ahol gerendán keresztül kell továbbhaladnom a szigeteléssel, oda vegyek inkább felgöngyölt gyapotot, vagy menni fog a táblással is? Nem járható lapokat készülök venni, de nem tudom mennyire merev az ilyen. A kémény oldalára bármivel körbeköthetem, vagy kell valami spéci rögzítés?
ha monolit vasbeton a födém, akkor egyáltalán nem kellett koszorú, mert a födém önmagában is ellátja a feladatot. én a fa talpgerendára gondoltam, h azt is burkold be felülről egészen a külső falsíkig
a klasszikus téglakémények/pillérek csinálnak nagy hőhidat, a modern/szerelt/hőszigetelt kémények sokkal kevésbé, de azért érdemes felhúzni raá 50-60cm magasan (amekkora a hőszig. táblád).
papírdoboz.. hát, amit akarsz: ha kibírt 7 évet, akkor kibír még 7et :) azért javaslom felülre, mert ha újra kell, akkor nem kell megbontanod a párazáró fóliát.
kötésben rakás: ne essen pont egymás fölé az illesztések vonala (min 20cm eltolás mindkét irányba, de inkább a táblafél a jó). persze pontszerű egybeesés lesz a kereszteknél. oldalról összetolod, hogy kicsit szoruljon és kész is. egyszerű az. ahogy mondják: nem egy agysebészet, bár az is egyszerű, ha értesz hozzá :)
Nézegettem a padlást, létezik, hogy nekünk nincs kiálló talpgerendánk? Az egész födém egy szintben van, mintha egyben le lenne betonozva minden. Apukám anno mondta, hogy valami betonkoszorút tettek rá, hogy bármikor rá lehessen építeni emeletet. Lehet, hogy azért nem látok a szélén gerendát? Akkor így elég, ha a beton széléig tesszük a gyapotot?
ha Ytong a házfal, vagy Ytong megszakítóval épül a házfal alja, akkor lehet h elég a 30cm... de akkor is jobb a mélyebb, mert nem fagy át a házfal alja.
vagyis külső terepszint ( =nálad a terasz járószint) alatt min 50cm, de méginkább 80-100cm-ig érdemes hőszigetelni.
(de mindezt úgy mondom, h nem láttam a háztervedet)
terepszint alatt kívülről csak XPS használható (zártcellás = nem vesz fel vizet a hőszigetelés)
Köszönöm a választ! A porszívózás után akkor mehet a gyapot és erre a páraáteresztő fólia. Gyakorlatom nincs, a kötésben lerakást elméletben értem és remélem, hogy a kivitelezés sikerül. Egy kémény van, kondenzációs kazánnal fűtünk, tehát elvileg hideg. Akkor azt "becsomagolom". A dobozok laprahajtva, fóliával letakarva vannak ott 7 éve, semmi bajuk. És bár nem terveztem költözni, kisebb nyűg lenne otthagyni a padláson. Ha kész a gyapot lerakása esetleg azon szét lehetne rakni(mondjuk még a fólia alá), vagy inkább távolítsam el onnan?
Nincs a csomópontot mutató terv sajnos. Az építész leírásban szerepel az a mondat, amit bemásoltam. A terasz kb. 5 méter széles, tehát ilyen szélességben érinti a ház falát. Költség szempontjából tehát az a pár tábla XPS a teljes költséghez képest nézve nem oszt-szoroz, ha ezáltal pl. komfortosabb lesz a ház. Szóval a kérdés arra irányul, hogy ezt manapság hogy szokták csinálni? Mindent mérlegelve elég a szerelőbetonig levinni az XPS-t, vagy jobb, ha alapig lemegy?
Sziasztok! Új építésű családi háznál a terasz és a fűtött ház közti találkozást hogy oldanátok meg? Az építész leírásban ez szerepel: "A terasz csatlakozásoknál a homlokzati hőszigetelést a szerelőbetonig le kell vinni, de itt Baumit XPS extrudáltpolisztirolhab hőszigetelés legyen beépítve, min. 30 cm magasságig". Youtube-on láttam kivitelezői videót pl: https://youtu.be/wX8twM9ZLEU?t=446. Itt az XPS gyakorlatilag a sávalapig leér, illetve a zsalukövet is megszakítja, így a terasz alatti zsalukő sincs "bekötve" a ház fala alatti zsalukőhöz, hanem XPS van közte. Mi a jó megoldás szerintetek? Ha csak a szerelőbetonig megy le az XPS az elég, vagy jobb, ha egészen a sávalapig, és megszakítja a zsalukő rakást? Köszönöm!
belső fűtött tér - vasbeton födém - hőszigetelés - páraÁTERESZTŐ fólia - padlástér a helyes sorrend.
a páraáteresztó fólia is csak azért kellhet, mert "beázik" a tetőd (a koncentrált víztől idővel összeesik a gyapot, ill. berohad).
hőszigetelés külső=hideg oldalára párazáró fóliát tenni tilos! ez lenne a legnagyobb hiba.
a papírkarton, ha megszívja magát vízzel, azt nehezen adja ki és berohad. add el a jofogáson vagy ha még kell később, tedd olyan részére a tetőnek, ami nem ázik be (de a hőszig fölé).
porcica: érdemes felporszívózni (fél óra), mert ha egyszer később valahol fel kell szedni egy részt, akkor nem porban dolgozol. meg mégiscsak legyünk igényesek...
ha van kémény, az alsó részét is (vagy minél magasabban) hőszigeteld.
fontos, h a tetőszélnél, talpgerendánál folytonos legyen a hőszig., ráfordítva a talpgerendára, koszorúra, homlokzati hőszigre (ha van)
Kedves mindenki! Ásványgyapot lapokkal (2x10 cm) szeretném megoldani a födémszigetelést. A fólia alá/ fölé- igen / nem kérdés nem tisztázódott bennem a sok visszaolvasás alatt. A múlt héten volt vihar után volt némi beázás, bár inkább az oldalirányú és nagyon erős esőre gyanakszom, azért lehet pár cserép is problémás(fólia nincs a cserepek alatt). Egyébként jellemzően pormacskás a betonfödém. Nagyjából üres a padlástér, a költözéshez használt 25-30 nagyméretű papírdoboz van ott. Ezt azért említem, mert volt itt tipp, hogy karton mehet a födémre a gyapot alá. Ezt jól értettem, vagy nem ilyen kartonról van szó? A másik kérdésem, hogy a port kell /érdemes feltakarítani? Köszönöm!
Mennyezetből felfelé nyíló, fadeszkákból készült padlásajtót hogyan szigetelnétek? Ragasszuk rá felülről az üveggyapotot, hogy ne csússzon le róla minden nyitásnál? Vagy inkább valami más szigetelőanyagot vegyünk rá? Egyáltalán lehet bármiből egyetlen táblányit venni?
Ha felfelé egyre páraáresztőbb a szerkezet az a jó, mert ami bejutott az ki tud menni. Ha lezárod az nem jó szerintem, de az adott rétegrendet érdemes bekopácsolni a winwatt-ba és megnézni, az a tuti.
Alá és fölé tettél valamit? Nálunk van a fafödémen 8 cm salakbeton, az párazárásnak elég? Vagy tegyek alá? Fölé te tettél páraáteresztőt? Nem ázik be a tető, de nem is légmentesen zárt (kádárkocka). Sajnos 150 m2, így a fóliák is százezres tételeket jelentenek, ahogy az árakat néztem.
Én elvágtam félbe az egyik tekercset, az alsó sort fél szélességgel indítottam. Vissza lehet mászkálni, azt a pár taposást simán kibírja. Én is visszamentem még rajta becsukni az ablakot, stb...
Nem olyan kényes dolog az.
Be kell öltözni ha nem akarsz vakarózni, magas cipő, overáll, pormaszk.
Még annyit kérdeznék, hogy amikor két rétegben rakjuk eltolva, akkor azt az elején hogy oldjuk meg? Hosszában vágjam el az első tekercset, és úgy rakosgassam utána egymásra, hogy fedésben legyenek? Nehezíti ugye a dolgot, hogy nem lépésálló, így visszamászkálni nem tudok rá, azaz folyamatosan kell a két réteget rakni. Meg ugye a legvégére kellene hagyni a padlásfeljáró környékét, hogy utána le tudjak jönni. Gyakorlatban ez hogy néz ki? Elég bonyolult logisztikának tűnik.
Magyarul: a fal (ha van akkor a falon lévő szigeteléssel értendő) külső síkjáig érjen a födém szigetelés is, így nem lesz hőhidas, egy zárt burok lesz.
Köszi szépen! Mekkora területre kell? Elég, ha a falak külső széléig megy? Eddig úgy gondoltam, hogy a dobozba is engedek belőle, de most néztem a padlást, hogy ott gyakorlatilag 80 cm-enként gerendák vannak már, szóval oda egyenként be kellene vagdosni valahogy. Meg aztán az már végül is a házon kívül van. Elég, ha a padlás padlóját teljesen lerakom?
Köszi szépen! Maradok inkább a szokásos sárgánál. Sajnos a testsűrűségre vonatkozó adatokat egyik üzletnél sem találom. Padlásajtó szigetelését ti hogyan oldottátok meg? Ráragasztjátok az üveggyapotot? Nem lehúzható létrás, hanem állandó falépcső van házon belül a kamrából, és egy felnyíló deszkaajtó.
Nekem anno volt a legolcsóbb barna knauf kőzetgyapotból leterítve 2x10cm néhol, az eléggé összeesett. De valami baromi olcsó cucc volt, ránézésre sem volt bizalomgerjesztő kitekerés után.
Sziasztok! Knauf barna színű üveggyapottal ban valakinek tapasztalata? Vonz a gondolat, hogy nincs benne formaldehid, viszont nem tudom, minőségben van-e olyan, mint a többi. A hővezetése ugyanolyan papírforma szerint, de nem szeretnék félmilliót kiadni olyanra, ami esetleg pár év alatt összeesik. Végül 2x10 cm mellett döntöttünk.
Nekem hónapokig rajta szokott lenni a hab a pisztolyon, eddig sosem száradt bele, a lényeg, hogy ne üres patron legyen hanem legyen benne nyomás. Fischer teflonos pisztolyom van.
A környéken figyelem egy ideje hogy ujítanak fel a srácok, nemsokára ezt a szép áthidalót is szigetelés fogja takarni. Hónapról hónapra egyre szebben görbül szegémyke....
Nem szabad megvárni hogy beleszáradjon a hab. Pár napot simán kibír flakonnal összeszerelve, de ennél tovább tárolásnál flakon leszed és a leírás szerint ki kell mosni. Igy nem szárad bele.
Nos , akkor tegyél fel a garázsod plafonjára , annyi grafitost amennyit a belmagasságod enged , ártani nem ártasz vele , talán nyersz pár fokot a padlók hőmérsékletén is ... ami biztos , hogy a garázsod plafonja esztétikailag sokat fog javulni :-) . A terasz , mint hőhíd megmarad , ezzel együtt kell élned ( a megszüntetése költséges mutatvány , mint ahogy elek részletezte lejjebb ) Megoldás lehet még a hideg padló megszüntetésére egy padlóburkolat csere esetén a ragasztóba ágyazható elektromos fűtőszálas padlófűtés kialakítása ahol közlekedtek . Pár száz wattal elég jól langyosít , nem energiatakarékos de a komfortérzetet jelentősen növeli ahol és amikor mászkáltok . (nem kell folyamatosan mennie )
Ennél a háznál pl a teljes függőfolyosó-rendszer gyakorlatilag különálló épület, (aminek egy pontja sem fűtött, tehát egyáltalán nem szükséges hőszigetelni), a fűtött főépülettel csupán minimális pontokon (hőhíd-szegényen) van összeköttetésben: https://epiteszforum.hu/passziv-tarsashaz-angyalfoldon
(az épület részletes tervei fenn vannak az interneten valahol)
Ugyanez a logika alkalmazható akár családi házakon is és nem csak új épület esetén.
Érdekes feladat lenne minél több passzívház trükköt alkalmazni egy öreg kádárkockán. De akinél a pénz nem számít, az sose fog venni egy öreg kádárkockát:)
"És ha régi házból passzívházat akarna valaki, akkor igen, erre is szükség lehet"
Azért írok folyton passzívházat, mert ez a szó sokkal rövidebb, mint az, hogy "nagyon alacsony energiaszintű épület". Tehát pl mindenki aki nagyon komoly hőszigetelést tervez a házára, az jogosan gondolkodik el azon, hogy hogyan lehetne valahogyan hőhíd-mentesíteni oldalról körben a padlót/födémet is. Erre jó megoldás, hogy lebontjuk a teraszt és csinálunk helyette egy hőhídmentest.
Új építéseknél ma már rutin eljárás, hogy, a terasz és a bejárati lépcső eleve hőtechnikailag különálló egységként épül, sőt nagy épületeknél akár az egész külső lépcsőház + függőfolyosók is egy "különálló épület", amely hőhídmentesen érintkezik a fűtött lakó-résszel. Ez okos módszer, hiszen ezeket a részeket nem szükséges hőszigetelni.
"Tudatlanság nem szégyen, de a nagyképűség.......?"
Valahogyan el kell érni, hogy ne tanulhassanak semmit azok a buták, akik nem is akarnak okosabbak lenni. Hadd maradjanak buták örökre. Erre kiválóan alkalmas a provokatív+gunyoros előadói stílus, mert a buták ezzel a gumicsonttal boldogan elfoglalják magukat (és egymást).
Az az elenyésző százalék, aki képes az önálló gondolkodásra, az folyamatosan okosodik, mert az bejegyzéseimben azért előfordulnak valóban hasznos információk is (jól elrejtve :)
Egyébként jól látszik mekkora kavart okoz ha terelődik a téma folyamatosan, te is úgy emlékszel hogy a kérdező mocskolódik, közben meg ha visszaolvasol kiderül hogy ő tök normális volt, egy màsik valaki állt bele a témába.
Én elég gyorsan ignorálni szoktam az ilyen nickeket, fel sem tűnt nagyon, csak most raktam kontextusba a dolgokat.
Én a tématekergetésre próbáltam reagálni, ha valaki a szívére vette akkor elnézést.
Abban amúgy egyetértek hogy a sötétség győzedelmeskedett ezen topicok felett, mivel nincs rendes moderáció feladják az értelmes emberek.
(Elek stílusa, tudása messze van az értelmestől, de cserébe nagyon szorgalmas)
Több mint 20 éve vagyok fórumtag, a komplett házamat innen építettem, kreatív együtt gondolkodásról szóltak ezek a topicok.
Mit képvisel az a szererencsétlen ember? Szétbaszni, széttrollkodni az összes topicot. Mielőtt szentté avatnád gondold már át hány értelmes szaki ment el miatta.
Csak olvass vissza itt pàr napot.
Nem csodálom hogy nincs vele sok türelmük az embereknek, bőven tett róla.
10 bejegyzéssel később már a passzívházról van szó...
Mire én visszakanyarodok az eredeti téma felé erre jön kiggyo és szemrehánnya.
Elek felhívta a kolléga figyelmét, hogy egy akkora hűtőborda a házon teljesen értelmetlenné teszi még a normális szigetelést is nemhogy a 3cm-es viccelődést.
Persze megérteni a kérdező sem akarja, csak megerősítést várt, helyette mocskolódik egyet, mert az annyira trendi.
Ebben a fórumban egyelőre az ilyen lelki támaszt keresők nem találják meg amire vágynak, ha hülyeség amit kérdez arra az lesz a válasz, hogy hülyeség, tanulj, tájékozódj, GONDOLKODJ.
Ha elek stílusa hagy is kívánnivalót maga után akkor is ezt a vonalat képviseli. Lassan egyedül, mert harcolni egyre kevesebben veszik a fáradtságot ami megérthető. Az emberi butaság előbb utóbb mindenhol utat tör és győzni is fog.
olyan ez itt mint ahogyan az orvosi rendelőben váró öregasszonyok beszélgetnek. Mindenki kontráz a másikra egy tök másik témában, 10 mondat után már teljesen másról beszélhetnek mint a kérdés volt.
Adott volt egy ősöreg, szarul szigetelt ház amire jött egy kérdés, 10 bejegyzéssel később már a passzívházról van szó...
Ne legyél fafejű, az arra példa, hogy van aki elbontja a teraszt azért, hogy tudjon rendesen hőszigetelni. És ha régi házból passzívházat akarna valaki, akkor igen, erre is szükség lehet.
Elek mondott egy példát, a másik lehülyézte, mert nem értette, a harmadik meg mutatta, hogy van példa. te meg megint csak nem érted, talán mert nem olvastál el mindent.
Sokan a régi (pl teraszos) házukat utólag passzívházzá alakítják, legalábbis megpróbálják megközelíteni az új passzívházak energiaszintjeit. A hivatalos passzívház minősítési rendszerben külön szabályok vannak régi házak átalakítására.
Aki még soha nem hallott ilyesmiről, az bátran lehülyézhet engem.
"a teljes képhez hozzátartozik, hogy a garázsfödém egyben van az alulról nyitott terasszal"
A födémmel egybeöntött beton teraszt lehet úgy is nevezni, hogy "vízszintes lakás-padló hűtőborda" :) A pince mennyezet hőszigetelése ezen semmit nem segít.
Psszívházaknál az ilyet lebontják és olyan teraszt építenek, ami nincs összekötve a házzal (nem nyúl át a hőszigetelésen, pl külön lábakon áll)
Voltam olyan házban, ahol télen belülről a falak alsó sávja mindössze 9 fokos volt, pedig a házat hőszigetelten vették (állítólag). Egyből érthető lett, hogy miért fázik a lakók lába :)
Amúgy ha a pénz nem számít, akkor lehet ám a padlót belülről is hőszigetelni. Léteznek jó zárt cellás hőszigetelő anyagok (lépésálló XPS), jól vízzáró/párazáró fóliák stb. okos tervező gyorsan összedob neked olyan rétegrendet a konyha padlóra, amitől talán csak 2-4 centivel vastagodik meg a födém.
...és a hátsó részén van egy terasz nekem. Nincs szigetelve. Biztos húzza be a hideget valamennyire, de a két rövid oldala ajtóval le van zárva a hosszú meg egy beton fal ami fel van 45fokban pakolva földdel (virágos). Tárolónak van használva, a legnagyobb hidegben sincsenek ott minuszok hiába kapja felül a betonon keresztül a hideget.
A terasz cstlakozásánál a fal belső lakótéri oldalán soha nem volt penész.
Úgy érted a garázs külső falfelületét és a garázsajtót?? Ez lehetséges. De a teljes képhez hozzátartozik, hogy a garázsfödém egyben van az alulról nyitott terasszal.... Így ezt is le kellene szigetelnem, hogy onnan ne vezesse be a hideget (ill. ez ne vezesse ki a meleget a helységek padlójából). Jól gondolom?
A belülről hideg (pl. hőszigeteletlen) falak mentén lehűlő szobalevegő a falak mentén leereszkedik a padlóra és ott szétterülve néhány centi vastag hideg levegőréteget képez, ahol persze fázik a lábad. Erről gondolják sokan, hogy a padló felülete az ami hideg, és nem felette a levegőréteg. Ezt egy egyszerű infra hőmérővel könnyen leellenőrizheted télen: mi a hidegebb, a padló felülete vagy felette a levegő. Tehát előfordulhat, hogy a pince mennyezetének hőszigetelésétől nem lesz érezhetően melegebb a lábadnak.
Ha a pénz neked sem számít, akkor helyben szórt hőszigetelő habbal gyorsan le tudják fújni a pince mennyezetét. A pincében lévő függőleges falak egy-egy extra "hűtőborda" a pincefödém számára, ezért a mennyezeti hőszigetelés minden függőleges falra lekanyarodhat (ráfordulhat) 30-40 centire.
Adott egy ház, amely alatt (mint egy pince) egy garázs van. Ez a garázs semmilyen szigeteléssel nincs ellátva. A garázs plafonját (ami értelemszerűen egyben a felette lévő konyha és fürdő padlója) szeretném szigetelni EPS-sel, de mivel kontár munkában csinálták (1986....) a plafon annyira lejt, hogy kb. félig (2,5 m) tudom megcsinálni 5 cm-es vastagságban utána kénytelen vagyok a maradék 2,5 m-re 3 cm-est tenni, hogy ne kelljen görnyednem, ha bemegyek. Ettől igazából azt várnám, hogy a konyha és fürdő padlója kicsit komfortosabb hőmérsékletű legyen, mert most télen k...a hideg. Van ennek értelme ill. szerintetek lesz érezhető hatása?
Sajnos minden alapadat adott, tehát nem tudok bontani, feljebb vinni, átépíteni. Ja, a garázsfödém monolit vasbeton szerkezet és teljesen burkolatlan. Csupasz, ronda, egyenetlen és igénytelen.
Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.
Amikor egy üzletkötő "életérzésről" kezd beszélni amikor én forintot kérdeztem, azonnal megszólal a fejemben a vészjelző: "vigyázz, ez hülyének néz, csaló, be akar csapni".
Számos kereskedő és gyártó fizet meg olyan embereket, akik az interneten terítik a termékeket/szolgáltatásokat (többnyire pofátlan áron), sorra győzik meg a balekokat a különböző fórumokon és facebúkon, a főnök olvassa és fizet érte. Eben a fórumban is jól követhető volt néhány nagyobb fizetett marketing kampány:
- "minden hőszigetelő anyag szar, ami nem kőzetgyapot"
- "a műanyag ablakba befektetés a világ leg-nyereségesebb üzlete"
- "anyagilag agyon megéri a helyben fújt hőszigetelés"
Plusz rendszeresen felbukkannak egyéni vállalkozók, akik saját magukat próbálják eladni a fórumban, de a fizika/energetika alapjaival sincsenek tisztában (nem értik amiket írok, ezért minden lehetséges (aljas) módon megpróbálnak belém kötni).
"Ha pénzt akarna megtakarítani, akkor azt írta volna,"
Akinek energetikai kérdése van, az pénzt szeretne spórolni. Ennél logikusabb dolog nem létezik, akárhogy csűröd-csavarod.
Ha nem érdeki a pénz, akkor írja le szépen ezt és ennek megfelelő tanácsot kap. Ez nem a gondolatolvasó fórum.
3-4 éve követem a fórumot. Az elmúlt 7-8 évet végigolvastam, szinte mindenre választ kaptam, sokszor tőled is. De az ,amit veled műveltek it többen, sokszor nem értettem, mi végett. Aztán rájöttem, hiszen te magad adtad meg a választ.
Én nem tudom, hogy mi a búbánatos pömpölőért kell neked folyton mantráznod és túlgondolnod, de úgy kb. mindent !!!!!
NAGYBETŰVEL kiemeltem , hogy NEM energetikai megtérülés miatt KELL!! megcsinálnia a lábazati szigetelést, hanem KOMFORT-ot növelő beruházás miatt. A saját példámmal is alátámasztottam.
Nem, te AKKOR IS és "CSAKAZÉRTIS" energetikai kérdést látsz és hogy pénzt akar spórolni a kérdező. Nem bémeg. NEM, s akkor sem.
Ha pénzt akarna megtakarítani, akkor azt írta volna, de épp ezért itt NEM !!! megtérülési problémakört feszegettem.
Végül pedig,amikor a bicska kinyílna a zsebemben: Pénz nem számít gondolkodásmód.... Ez vajon neked honnan a fenéből pattant ki, melyik szavamból, mondatomból ástad elő, hogy SZERINTEM a pénz nem számít ???
"Amikor ezt a nicknevet választottam (csak az ötödik nick-név nem volt foglalt)"
...akkor már volt négy másik mekk elek az index fórumaiban. Kisbetűvel, nagybetűvel egybeírva, különírva, stb. És valószínűleg ebből a négy nicknévből egyik sem KömKel-é volt. Én csak választottam egy ötödiket, elvére tök mindegy hogy mi a nevem itt, az a lényeg, hogy mit írok ide, De mint kiderült egyesek nem azt nézik, hogy mit írok, talán mert nem képesek felfogni agyilag :)
Semmi közöm KömKel-hez és a blogjához sem. Sem semmijéhez sem.
Ezt ebben a fórumban már többször is leírtam.
Amikor ezt a nicknevet választottam (csak az ötödik nick-név nem volt foglalt), nem is tudtam, hogy létezik mekkelek nevű blog. Még az is lehet, hogy a blog lett később, mint az én nick-nevem.
De szerintem maradjunk a topic témájánál (energetika, akusztika, stb) aki folyton mellébeszél, az a topic megszüntetését fogja elérni.
És senki ne azt nézze, hogy ki írt valamit, csak azt, hogy amit írt, annak van-e értelme.
"Mivel hamarosan beindul a rádiós podcast, és a videós podcast is, ezekhez kvázi mellékletként dukál egy írásos lenyomat... azaz visszatérek a blogoláshoz.
Kevesebbet, szakmai dolgokról, és ami a legfontosabb: új blogon.
A kereső szerintem kidobja , hogy mikor volt itt kömkel ... a "vicc" az egészben , hogy övé volt a mekkelek blog , szóval az itteni mekkelek nicknév igencsak megtévesztés ;-p
Teljesen jó ötlet hagyni egy önjelölt messiásnak hogy félrevezessen lehülyézzen minden kérdezőt, hagyni hogy kisajátítson több fórumot terjessze a tévhiteit, és a beteg összeesküvéselméleteit.
Kérni szeretném mindenkitől, hogy a személyeskedést hagyjátok ki a topikból. Ha vki tanácsát nem tartod jónak vagy egyenesen rossznak, simán lehet ignorálni vagy leírni, hogy vki másnak van-e más ötlete? Nem értem miért olyan nehéz, ez nem politika, sima tech megoldásokról van szó, max pénzügyi mellékszállal. Mindenki el tudja azután dönteni, hogy mit hogyan tesz. Nem egyszerű?
Szánalmas ez a folyamatos önjelölt megmondó kinyilatkozatás.
Kinek képzeled magad te szerencsétlen!?
Nem a véleményed a beteg hanem a stílus ahogy előadod.
Persze tudom megint a mindenki a gonosz-soros-békaember stb, te meg a tökéletes vagy és még csak véletlenül sem gondolkodsz el egy pillanatra azon hogy hányan jönnek szembe az autópályán.
Sokszor elmondtad már, de szerencsére mások vagyunk. Leírta hogy nem térül meg, de komfortot nővel.
Erre osztod az észt hogy de nem térül meg.
Igen, de szerencsére nem mindenki úgy akar élni mint te.
Mert attól hogy bemagyarázod magadnak hogy a gerébtokos ablak pont olyan fasza mint a műanyag, a beltéri bambuszroló kívül pont olyan fasza mint a redőny, attól még nem lesz igazad. Persze olcsóbb, de ég és föld. Zaj, hőszigetelés, fényvédelem szempontból is.
A "ne törődj a pénzzel" gondolkodás erőltetését meg tudom érteni, ha valaki luxusvillát, festményt, színházjegyet vagy külföldi társasutazást próbál eladni nekem. De ha valaki energetikához (hőszigetelés, fűtőberendezés, stb) mellélkeli ezt a szöveget, az gyanús nekem :)
Lehet ezért rám haragudni, de szerintem van logika a dologban.
"Semmiképpen se ENERGETIKAI megtérülés miatt készítsd el, hanem KOMFORTot növelő tényezőt"
Minden energetikai kérdést úgy tekintek, hogy az illető PÉNZT szeretne megtakarítani, tehát színtiszta befektetés <-> megtérülés problémakörről van szó.
Ezért többnyire nem értek egyet azokkal, akik "a pénz nem számít" gondolkodásmódot hirdetik még energetikai területen is.
Ugyanebben a cipőben voltam/vagyok ( idén készítem el a lábazatot, 1/4-e készen van. ) Semmiképpen se ENERGETIKAI megtérülés miatt készítsd el, hanem KOMFORTot növelő tényezőt végy figyelembe. ( nekem 1cm lábazati szigetelés is soha meg nem térülő beruházás lett volna,annyira alacsony a gázfogyasztások ( igen, csak gázzal fűtök, 80nm és 5fő melegvízellátása kondenzációs kazán fűtéssel, padló 4cm, falak Durisol+4cm és födém 3*10cm gyapot átlapolással)
Én a padlófűtéses helyiségeknél vettem észre a lábazati szigetelés hiányát, így ezért készítettem el.
6 cm -t tettem, mert így lett síkban a lábazati vakolattal együtt. Azért nem 2-3-4 cm-t, mert természetesen 2005-ben indítósíneztek és voltak némi "anomáliák" így az XPS /EPS találkozása levegőmentes ragasztással lett megoldva. ( rágcsálók, bogarak és a pogácsás szigetelés végett)
A mindössze 5 centi oldalfali hőszigetelésen át szerintem annyira sok hő szivárog el a külvilágba, hogy a házad éves fűtésköltségén talán csak 2-5 százalékot csökkentene egy lábazati hőszigetelés. Nem valószínű, hogy okos befektetés lenne egy rakás pénzt+energiát feláldozni ennyire kevés éves haszonért. Hívj ki egy energetikust, aki kiszámolja neked, hogy évente hány forint fűtésköltséget spórolná egy lábazati hőszigeteléssel és mennyit akkor, ha pl az oldalfali 5 centit felhizlalnád mondjuk 15 centire. (és utána már nem lesz probléma a pozitív lábazat :)
Szívem szerint igen. De pénztárcám és fontossági sorrend szerint nem. De jelenleg a lábazat azért fontos, mert a konyhában és a kamrában a padló és fal találkozásánál penészedik. És 90 %-ig biztos vagyok benne, hogy a lábazatszigetelés hiánya miatt.
Újra tanácsot kérnék a tapasztaltabbaktól és jobban hozzáértőktől.
Adott egy ház 5 cm EPS homlokzati szigeteléssel (így vettem, nem én csináltattam...). A lábazat azonban még nincs szigetelve, ezt szeretném most pótolni. Valószínűleg a lábazat szigetelés előtt is már pozitív volt, mert most kb. 3 cm van a homlokzati szigetelés síkjáig. Legalább 4 cm-t szeretnék rárakni, viszont így újra pozitív lesz a lábazatom, mi lenne a legjobb módszer az adott körülményeket is figyelembe véve, hogy a kettő közé történő vízbefolyást megakadályozzam. Az első ötletem, hogy a kettő találkozásánál az XPS sarkát 45 fokban levágnám a homlokzati szigetelés síkjáig. Esetleg valamivel ki lehet tömíteni a kettő közötti rést úgy, hogy az időtálló legyen?? VAgy nem is kellene 45 fokban, elég lenne csak egy kis lejtés adni a lábazat tetején??
Régen láttam egy rajzot, ott úgy volt megoldva, hogy a lábazat felfelé be volt ékelve a homlokzat alá, de azt szerintem csak akkor lehet, ha egyszerre csinálom a kettőt. A homlokzati szig. alján ráadásul indítóprofil is van (azt hiszem, kb. 2008-2009 körüli kivitelezés, az akkori szokásnak megfelelően).
A régi (kevés lyukú) B30-as téglák igen rosszul hőszigetelnek , ehhez képest a kádárkockák szokásos (22-25 centi vastag) fafödémje nem is olyan rettenetes. Tehát lehet, hogy a B30-as falakon át annyira sok hő szökik meg télen, hogy a födém hőszigetelésének mindössze 10 cm gyapot tuningolása valószínűleg elég keveset csökkent az éves fűtésszámlán (talán csak 10-15%-ot).
Szüleim kádárkocka házában (fafödém, 10 lyukas B30 tégla, lecserélt fa ablakok) kb. 35%-ot hozott 25cm födémre rakott gyapot. 20%-ra lehet esély a 10cm-el, de majd a gyakorlat eldönti.
Régi házaknál nem lehet megsaccolni, hogy az éves fűtésköltségnek hány százaléka távozik a födémen keresztül. Pl lehet, hogy náad a födém 20%-ot ront a fűtésszámládon, de a 10 centi gyapotot sikerülhet annyira lelkiismeretesen (szorosan) feltenni, hogy utána a felére csökken a födém hővesztesége. Ebben az esetben a fűtésszámlád kb 10 százalékkal lesz kisebb évente.
De olyan házban is voltam már, ahol a teljes fűtésköltségnek szerintem akár 50 százaléka is a födémen keresztül szökött el, na ott igen komoly összeget spórolna mindössze 10 centi okosan lerakott üveggyapot.
Köszi szépen! Most 10 cm-re van pénz, de ha így is nagyon magas lesz a számla, akkor legfeljebb teszünk rá később még egy réteget. Ezer más kiadás is volt most, nem fér bele több. Ha csak 20%-ot spórol nekünk a gázfogyasztásban, az is 400 ezer forintot jelent az évben. Nyilván nem várom, hogy ettől lesz passzívházunk, de ha a téli hónapokban nem jönnének 150 ezer forintos számlák, hanem mondjuk csak 120 ezresek, már attól is boldog lennék.
A perlitet azért írtam, mert sokan azzal jönnek, hogy tegyük be a szigetelést a két deszka közé. Na ez itt sajna felejtős. Annyiből praktikusabb lenne, hogy akkor járható a padlás, de 8 cm gyakorlatilag betont esélytelen onnan költséghatékonyan eltávolítani.
Szerintem cdak akkor érdemes, ha DURVÁN olcsóbban tudod megvenni.
Ha az 1x10 centi lefektetésénél gondosan ügyelsz arra, hogy a gypotok érintkezési vonalában jól egymásnak feszüljenek (a szélső gyapot szálak egymás közé benyomuljanak), az szerintem nem lesz rosszabb, minitha két réteget eltolásos átfedéssel raknál. Persze ha hanyag módon rakod (elbambulsz közben) akkor lyukas lehet a hőszigetelő réteg.
"mindenhol azt olvasom, hogy a legnagyobb különbséget az első 10 cm jelenti"
A nulal hőszigeteléshez képest a legnagyobb ugrást az első 1 centi jelrenti, utána minden további centi egy PICIVEL kevesebb hasznot hoz, mint az előző centi. A hőszig. vastagságon nagyon spórolók akkortól szoktak rohadt ideesek lenni, amikor az első befektetés már behozta az árát, és utána évente túl kevés hasznot hoz (magas maradt a fűtésszámla).
"8 cm perlites borítással"
A perlit nagyon jó hőszigetelő anyag, de csak addig, amíg nincs hozzákeverve egy rakás homok/ cement. Onnantól a "perit" szót ki se mondd,mert a perlitvakolat/perlitbeton 2023-ban már elég szar hőszigetelő anyagoknak számítanak.
"Mekkora felületre kell tenni a gyapotot?"
a födém hőszigetelést úgy rakd fel, hogy a szélei teljes vastagságban össze tudjanak majd simulni/szorulni a (később felrakott) oldalfalfali hőszigetelés felső szélével. Tehát a ház területének kb 105 százalékát kell lefednie ÖSSZEFÜGGŐEN, egy fél centi lyuk/rés nélkül.
Elméletben talán jobb lenne a két réteg 5cm-s elcsúsztatva, de a gyakorlatban saját tapasztalat alapján én kerülném az 5cm-st, mert nagyon sérülékeny, könnyen szakad (legalábbis az a knauf amit én raktam le tavaly). A használaton kívüli kéményekre én tekertem függőlegesen is, rákötözve és tömködtem maradékot a kémények belsejébe is, hogy ott se szökjön annyira a meleg.
Sziasztok! Padlásfödémre szeretnénk 10 cm vastagságban üveggyapotot letenni. Érdemes 2x5cm-es kiszerelésben venni, és kötésben lerakni, vagy ugyanaz, ha szorosan egymás mellé teszem a 10 cm-es verziót? Tudom, hogy 20-30 cm jobb lenne, de most ennyi fér a keretbe, és mindenhol azt olvasom, hogy a legnagyobb különbséget az első 10 cm jelenti. A falak nincsenek szigetelve, tömör téglából vannak, fafödém van a tetején 8 cm perlites borítással. Mekkora felületre kell tenni a gyapotot? Körben be kell tenni az eresz alatti dobozokba is, vagy csak a padlás területére? A kéményeket csak simán körberakom, vagy függőlegesen is rá kell valamennyit menni? Használaton kívül vannak.
A legtöbb hőszigetelő anyag kb így "működik" leegyszerűsítve: vacak hőszigetelésű (mű)anyagból készült sűrű térháló próbálja megakadályozni a bene lévő kiváló hőszigetelésű levegő áramlását.
A legolcsóbb/leggyengébb polisztirolok testsűrűsége kb 10 kg/m3, a legdrágábbaké akár 50-80 kg/m3 is lehet. A magasabb testsűrűség ÁLTALÁBAN a jobb hőszigetelés jele, de egy bizonyos testsűrűség felett már romlik a hőszigetelés (ezt kevesen tudják!), mert a nagyon magas műanyagtartalom belső hőhídként lerontja a levegő tartalom hőszigetelését.
A nyitott cellás (pl EPS) hőszigetelő anyagoknál szerintem tökmindegy, hogy ez a műanyag térháló újrahasznosított anyagból van-e, ha az anyag jóval olcsóbb a másiknál, akkor megvenném. Állami fogyasztóvédelem híján a különbséget saját mérésekkel lehetne észrevenni (a gyártók úgyis kamuznak), de otthoni mérőlaborom még nekem sincs :)
Zárt cellás (XPS) habot viszont nem vennék újrahasznosított anyagból (valószínűleg nem lenne eléggé zárt a hab).
1-2 héttel ezelőtt téma volt a tábla sűrűsége, hogy hány kg/m3.
Mi befolyásolja a fehér Eps-ek közötti minőséget, hőszigetelő képességeket?
Szeged mellet gyártanak falcos eps-t, meg grafitosat is, én sima epst-t raknék 15 cm vastagságban.
www.thermo-burok.hu Prémium TB a tábla neve. Kb. azonos áron be lehet szerezni a lapokat, mint a síma egyenes vágású lapokat.
A szigetelős szaki azt mondta, hogy az nem jó, mert úgy tudja, hogy újrahasznosított anyagból készül, ezért nem javasolja, hogy azzal szigeteljek. Az probléma, amennyiben valóban újrahasznosított anyagból készül? Gyengébb valamiben a másik eps-hez képest?
A hőszigetelő anyagok egyik vizsgálati/mérési módszere a tartós vízbemerítés teszt. Ekkor pár centi víz alá kell nyomni a hőszigetelő anyagot 28 napra, mielőtt megmérik a hővezető képességét. Ezen tesztek eredményét a gyártók gyakran el szokták felejteni beleírni a termékek gyári adatai közé (a legyártás után öt perccel mérhető értékek sokkal szebbek :)
Szerintem a felhasználók számára sokkal érdekesebb lenne, ha 28 nap helyett mondjuk 10 évre nyomnák víz alá mérés előtt, talán néhány anyagról kiderülne, hogy negyed annyi pénzből lehetne vele helyettesíteni a méregdrága XPS-t :)
Az XPS óriási előnye, hogy ZÁRT cellaszerkezetű a habja, tehát minden pici buborékja légmentesen/víznetesen el van választva a szomszédaitól.
Az EPS viszont nyitott cellás hab, olyan mint a szivacs: föld alatt csak idő kérdése, hogy mikor telítődik kapillárisan vízzel (talajnedvességgel), onnantól kezdve csak egy vízzel feltöltött műanyag térháló a föld alatt. A műanyagok hőszigetelő képessége igen gyenge, a vízé sem túl jó, tehát a kettő keveréke sem lesz jó hőszigetelő anyag.
Van-e ellenjavallata annak, hogy a talajszint alatt az XPS szigetelés elé betegyem a maradék (töredék) EPS darabokat? Egyszerű módja lenne a hulladék eltüntetésének, és még szigetel is valamit.
A polisztirol hab lágy+rugalmas anyag (egy kicsit még a lépésálló polisztirol is), a vízzáró réteg is lágy (plusz valószínűleg megerősítő réteget is tartalmaz). Nem tudok elképzelni olyan erőhatást, ami miatt "magától" mgsérülhetne (kivéve: meteorit becsapódás :)
Persze arra a födémre néhány év múlva alulról ránéznék hőkamerával, hogy nem-e ázott be valahol.
"Ezért nem értem, hogy nálam miért magas a páratartalom? "
Legvalószínűbb, hogy a lakásod szellőzése nyomorúságosan rossz, szinte nulla.
Az egészséges lakáslevegő legfontosabb jellemzője az egészséges széndioxid szint (mert a széndioxid enyhén mérgező gáz). Az egészséges élethez ajánlott co2 töménység kb 1000 ppm (1 ppm = 1 milliomod rész). Ahhoz, hogy a lakásodban folyamatosan 1000 ppm körül legyen a co2 szint, ahhoz minden ott tartózkodó ember számára óránként 30 köbméter friss levegőt kell a külvilágból a lakásba bejuttatni. Ez a levegőmennyiség átlagos lakás és négy fős család esetén megfelel naponta 10 profi ablaknyitásos szellőztetésnek, de naponta tízszer senki sem szeret szellőztetni. EZÉRT van a korszerű lakásokban mesterséges (ventilátoros) szellőztetés.
"A többi helyiségben is napközben többnyire nyitva van az ablak, egész nap, és 72% a páratartalom. Amikor nagyon meleg van"
Nyáron előfordul, hogy odakint is magas a páratartalom, ha ezt a levegőt beengeded a lakásba és lehűtőd, attól a páratartalom még magasabb lesz (ne feledd, hogy RELATÍV páratartalomól beszélek, ami a hőmérséklettől is függ).
De nyáron a ház fala is meleg, ezért ez a pára nem eteti a penészt a beépített szekrényedben (sőt a penész elpusztul a szárazságban).
Mivel lesz rajta beton , így a kérdés nem aktuális . Abból indultam ki , hogy a gipszkartont is például eltolással illesztik , hogy ne repedjen olyan könnyen az illesztés a hő , rezgés és más behatások végett . Az EPS táblákat is eltolással illesztjük egymáshoz a kötés végett , valamint , hogy ne legyen repedés az idő múlásával sem .
Leggyakrabban az ott lakók lélegzése, bőrük felületének természetes párolgása. Fürdés, mosás, ruhaszárítás főzés szobanövények.
"Konyhába nem lehet, mert nincs főzés, szárítógép van."
Sok szárítógép a ruhákból kivett vizet párás meleg levegővel befújja a lakás levegőjébe. Fogj egy egszerű pármérőt és figyeld a helyiség páratatalmát szárítógépezés közben.
"ahol radiátor van, ott általában télen száraz a levegő"
UGYANAZ a vízmennyiség melegebb levegőben alacsonyabb páratartalomnak látszik és fordítva: ha lehűtöd a levegőt attól a relatív páratartalom emelkedni fog, miközben a levegőben lévő víz menyisége NEM VÁLTOZOTT.
Olvass utána a "relatív páratartalom" és az "abszolút pártartalom" közötti különbségre, vagy kérdezz rá a részletekre pl ebben a fórumban: https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9144218 itt minden el lesz magyarázva.
"Tisztességesen szellőztetett (korszerű) lakásban télen nagyon száraz a levegő, ami nem egészséges"
Ezért nem értem, hogy nálam miért magas a páratartalom? Télen napi 1-2 szer szellőztettünk. Padló fűtés és radiátor fűtés. Amióta nincs fűtés, a fürdőszobában mindig bukón van a 90*120-as ablak. A többi helyiségben is napközben többnyire nyitva van az ablak, egész nap, és 72% a páratartalom. Amikor nagyon meleg van, mint az elmúlt 2 hétben, reggel kinyitjuk az ablakokat, este becsukjuk, akkor estére 15-20%-al csökken a páratartalom, de másnap reggelre megint visszaáll 72%-ra.
Szeretném én is tudni, hogy mi a pára forrása. Konyhába nem lehet, mert nincs főzés, szárítógép van. 2 virág van a 85 m2-en.
Minden helyiségben padló fűtés van, és radiátor is van minden helyiségben, ezt el is felejtettem leírni. Már azért nem értem a magas párásodást, mert ahol radiátor van, ott általában télen száraz a levegő.
A szobákban laminált van, a nappali-konyhában és a fürdőben járólap. Páramentesítőt használtunk, miután megláttuk a penészt a szekrényben. Persze, akkor már késő volt. Nappal használtuk, csökkent a páratartalom 10-15%-al, de másnap reggelre ugyan úgy 70% felett volt.
Ezért gondolom, hogy olyan mintha talajpára lenne, de viszont a falak szárazak mindenhol, nem salétromos, mert tudomásom szerint, amennyiben talajpára jön fel, akkor a flakon is látszik.
Sajnos nem tudom. De sok helyen le is ragasztottam és nagyon szorosan vannak egymáshoz nyomva a táblák, úgy püföltem a helyükre 😅 a modifikált lemezek meg azért nyúlnak. Erre jön még 6 cm beton, ami egyenletesen leterheli. A 100+ kilós embereket kibírta önmagában a hőszig, tudtak rajta dolgozni, nem volt gond sehol.
Nem kellett volna minden irányban egy kicsit eltolva lerakni a táblákat ? Mert ahol hosszanti irányban egy vonal maradt , ott terhelésnél szakadhat a felület és beázás lehet a vége ( a lapok közé bekerülhet a víz ) .
De nincs is eltérés, vagyis egy kicsi maximum, de az is a másik irányba! Az ő által linkelt méréseken 17,3kg/m3 a tábla sűrűsége. Nézd meg hova esik az én általam linkelt ábrán, teljesen korrekt, SŐT!
Teljesen egyedül csináltam és tökéletes lett :)) már rajta van a második réteg bitumen is. Nem igazán kellett lángolni,(sarkoknál csinálták csak kicsit egy kis kézi fáklyával) szóval tényleg jó cucc, nagyon tapad.
Nos, a képed engem igazol már megint, a cikk mérései megmutatják , hogy a grafitos 17,3 kg/m3 sűrüségü táblák 1000 nap alatt beállnak eg fix 0,0302 értékre. Nekem ami van, az nagyobb sűrűségű, ezáltal jobb hőszigetelő képességű anyag a maga 25 kg/m3 sűrűségével, tehát alátámasztottad megint, hogy teljesen valós a 0,028-as lambda érték ☺️ köszi :)
Tisztességesen szellőztetett (korszerű) lakásban télen nagyon száraz a levegő, ami nem egészséges. A száraz lakáslevegő elleni védekezés (mesterséges párásítás) némelyik fajtája több százezres nagyságrendű extra befektetés és folyamatos üzemeltetése is szabad szemmel is jól látható összegbe kerül évente.
A párazárás célja, hogy a lakáslevegő télen minél párásabb legyen (minél kevésbé legyen száraz). Ezt sokan nem tudják, még többen nem is értik :)
Ha a falaid párazárók, de a födémed páraáteresztő, akkor ez a pára-benntartás csak részlegesen fog sikerülni, peches esetben emiatt nem úszod meg a mesterséges párásítás későbbi extra kiadásait.
Szerencsés esetben a födémen át nem tud kiszáradni annyira a lakáslevegőd, hogy valaha is szükséged legyen ilyesmire.
Ezen okok miatt keresnek sokan évek óta (megfizethatő!) párazáró festéket, de ilyen nem létezik, a kapható "kenhető fóliák" magas ára viszont elviselhetetlen számukra.
1) tisztán hőszigetelő határolás: pl. boritottgerendás fafödém, beépített tetőtér. itt a párazárás eleinte azért kellett a fűtött oldalra, h a hőszigetelésben ne alakuljon ki harmatpont, ne ázzon el a hőszigetelő anyag. lezárta a páradifuziós áramlást. kellően vastag homogén hőszigetelésben nem alakul ki harmatpont, ezért a mai 30 cm küröli hőszig vastagságnál ez már kevésbé indok. ugyanakkor a pára kiviszi a belső fűtött hőenergia egy részét (ezt kérdezted, ugye).
2) nyílászáró melletti RAL szalag: itt csak 7-10-15cm valós hőszigetelés tud épülni a csomópontban, ezért könnyebben kialakul harmatpont, ráadásul ez a "rés a pajzson", ezért a pára jelentős része itt próbál meg átjutni, ezért a belső oldal rendszerint elkoszolódik, penészedik RAL (vagy RALszerű házilagos) lezárás nélkül. itt fontos a nyílás belső oldali XPS zárása.
Javaslom mindenkinek akit zavar hogy egy NEM adok-veszek fórumot annak használ valaki a legkülönfélébb időpontokban hívja fel a kedves hirdetőt és érdeklődjön hogy pl tüzzellőre vagy hízóra cserélhető-e a szajré.
(Lehetséges eseti jelleggel minden egyes hívás előtt letiltsd telefonszámod kijelzését. Ezt úgy aktiválhatod, ha a hívószám előtt beütöd a #31# kódot és utána a hívószámot, és így kezdeményezed a hívást. Éjszakai időpontok előnyben)
Továbbá a megadott telefonszámmal más fórumokban helyezzen el pl szexhirdetéseket.
Talán igy felfogja a kedves hirdető hogy nem ildomos egy fórumot spemmelni.
A falra mehet a sima fehér hab , oda luxus lenne az open . Keresd meg a páraforrást ( szobanövény , akvárium , konyha stb) ) Milyen padlóburkolatod van ? A leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás két ,mobil páramentesítő készülék , egy a fürdőbe , egy a lakás "közepére" . Egy szezon alatt kiderül , hogy folyamatos a párásodás vagy nem . A szekrényt meg tegyétek máshová nem neki nyomva a falnak ill, legalább tíz centis lábakra rakva . A hátlapját cseréljétek ki , nem tétel .
Magas páraáteresztésű hőszigetelő anyagra ott van szükség, ahol a házfalon annyira sok pára tud átjutni, amennyi párát a sima polisztirol már nem lenne képes átengedni magán.
például vályog vagy ytong házfal esetén. Nálad viszont a házfal NEM magas páraáteresztésű, ha jól emlékszem.
De bármelyik energetikus hivatalosan is kiszámolja neked, hogy kell-e Baumit Open, és azt a papírt a kőművesed e orra elé tarthatod.
"A fürdőben fürdés után gyakran 90% felett. Még most is a nagy melegben 72%."
A páraelszívó ventilátorok többnyire nem csinálnak mást, mint szárazabb levegőt szívnak be a fürdőszobába a lakás többi részéből, így párátlanítanak. Ahol van a lakásban szellőztető rendszer, ott az is elvégzi ugyanezt a feladatot, csak valamivel lassabban.
"Mindenképpen szigetelni akarjuk a falat fűtés megkezdése előtt, 15 cm vastag szigetelésre gondoltam. "
Ha a pl ruhákkal teletömött beépített szekrényt 50 cm BELSŐ hőszigetelésnek tekintjük,
akkor azon a fal-részen hiába teszel 15 cm hőszigetelést kívülre, attól még a fal belső felülete NAGYON hideg napokon így is lehűlhet nedvesedési+penészedési (harmatponti) hőmérséklet alá. Persze NAGYON hideg idő egyre ritkábban, van, tehát szerencsés esetben így már nem lesz penészedés.
A fal hőmérsékletét nem a külső hőszigetelés vastagsága határozza meg, hanem a külső és a belső hőszigetelés ARÁNYA. A könnyebb érthetőség kedvéért mondok egy szélsőséges példát: hiába van a házfalon kívül 15 centi hőszigetelés, ha falon belül 1 métervastag a hőszigetelés, akkor az a falrész eléggé hideg lesz egész télen.
Köszönöm a válaszokat. Azt már értem, hogy a 15 cm szigetelés megakadályozza, hogy penészes legyen megint a beépített szekrény.
Viszont azt nem tudom, hogyan lehet megszüntetni a magas páratartalmat, és hogy a Baumit Open valóban fontos lenne, vagy mehet a sima eps? Vagy teljesen mindegy, mert 72% fölé csak nem megy a páratartalom?
és honnan tudod hogy pont ezt az egyet nem a szőke micike rajzolta előre megfontolt gonosz módon hogy a gyanútlan okoskodó kecskéket megtévesztve csőbe húzza!?
Itt egy kép, ami láthatóan nem egy idealizált görbe, hanem valódi mérések sorozatát ábrázolja: grafitos polisztirol hővezetése a legyártás utáni órákban/napokban.
A grafitos polisztirolt kiváló hőszigtelésű gázzal fújják habosra, amíg ez a gáz el nem szivárog a hab belsejéből, addig a grafitos polisztirol hővezetése nagyon jó, megközelíti a 0,028-at is (a hivatalos mérések előtt ezért van "pihentetési idő").
Ezen a képen az látható, hogy
- hogyan változik a hab hővezető képessége a gyártás után számított 1 és 1000 nap között (a szaggatott vonal gondolom a hab fújás utáni első órák feltételezett görbéje)
- ha egy gyártó át szeretné verni jövőbeli vásárlóit egy nagyon kellemes lambda értékkel, akkor nincs más dolga, mint mérés előtt "véletlenül" megfeledkezni a pihentetési időről.
Hasonló méréssorozatokat láttam már pl helyben fújt purhabok és hőszigetelő gázzal töltött ablaküvegek lassú gáz-vesztesége kapcsán is. (persze amikor ilyesmire célzok egy fórum-hozzászólásban, az mindig hülyeség, hiszen én nem érthetek semmihez :)
Ez az ábra nem egy tényleges mérés-soozat eredményeit tartalmazza (túl szép sima a görbe).
Leginkább polisztirol gyártók szeretik behülyíteni a vevőket ilyen idealizált görbékkel. És ha már a görbén nem konkrét mérési eredmények szerepelnek, hanem a szőke micike rajzolja kézzel, akkor a görbe egy kicsit el is csúszhat a valóságtól, úgysem veszi észre senki :) és így talán még több termék lesz eladva.
Ezért is szeretem a szép iedalizált görbék helyett tényleges mérések (enyhén girbegurba) sorozatait táblázatban vagy akár grafikonon. Plusz odafigyelek arra, hogy az információ forrása lehetőleg ne legyen köthető nyereség-érdekelt (= parasztvakító) vállalkozáshoz.
"Külső falra általában semmijen szekrényt nem teszük, pláne nem beépítettett"
Hagyományos szekrényeknél lehet arra ügyelni, hogy a meleg szobalevegő folyamatosan cserélődhessen a szekrény háta és a fal között, tehát
1: a szekrényt nem szabad túl közel tolni a falhoz ÉS
2: a szekrénynek olyan lábai legyenek, hogy alatta is átjárhasson a levegő.
Ha ezt a két feltételt elolvassa, akkor még a legbutább asztalos is tud csinálni olyan beépített szekrényt, ami mögött folyamatosan cserélődhet a meleg szobalevegő a fal mentén.
"A hálószobába külső homlokzatára, faltól-falig, mennyezetig érő beépített szekrény került januárban. Februárban beköltöztünk. 21-22 fokos fűtés mellett, május elejére a beépített szekrény farostlemez hátuljának a nagy része csúnyán penészes lett."
- A penész a tartósan vizes felületeken tenyész.
- Minden tartósan hideg felület tartósan vizes (a lakáslevegő párája kicsapódik rajta).
- A házak fala belülről akkor nem hideg+vizes, ha a falfelület elég hőt kap a lakás fűtésétől.
- Ahol a falat hőszigeteléssel elzárod lakás belső hőjétől, ott a fal hideg+vizes lesz, tehát penészes.
- A bazinagy teletömött beépített szekrényed hőszigetelelőként működik, ezért ne csodálkozz, ha mögötte a házfal nagyon hidegre+vizesre le tud hűlni. Innentől kezdve olvasd el az első mondatot:)
Nem véletlenül TILOS BELÜLRŐL HŐSZIGETELNI amatőröknek. Hozzáértők tudnak pár trükköt, amivel ki lehet játszani ezeket a hibákat, de ezeket a valóságban csak nagyon kevesen képesek/hajlandók megvalósítani.
" A hálószobába külső homlokzatára, faltól-falig, mennyezetig érő beépített szekrény került januárban. Februárban beköltöztünk. 21-22 fokos fűtés mellett, május elejére a beépített szekrény farostlemez hátuljának a nagy része csúnyán penészes lett. Az eladó elmondta, hogy ne toljuk rá a falra szekrényt, de nem foglalkoztunk vele. Hiába mostuk le a fehér farostlemezt, beleivódott, barna maradt. Szekrény kipakol ruhák kimos."
Külső falra általában semmijen szekrényt nem teszük, pláne nem beépítettett
Ezekkel a paraméterekkel a 15cm TISZTESSÉGESEN kivitelezve szerintem 90% megoldja a problémád.
Felül MINDENKÉPP old meg, ellenőrizd, hogy a födémszigeteléssel összeérjen a falak szigetelése.
Lefelé pedig minél mélyebben, akár komoly földmunka árán is vidd le a lábazati szigetelést.
75-ös építés és a 30-as tömör fal feltételezi ( és nem is említed az ellenkezőjét), hogy a padlóban nincs szigetelés a padlófűtés alatt. Ott brutális veszteséged van. Gondolom felbontani fél méter mélyen nem tervezed a házat. Ezért mondom a minél kejjeb szigetelés a lábazaton, ezzel egy kicsit tudsz fogni a ház alatti földréteg hőtartásával.
Én a helyedben a padlófűtés kiváltásán is elgondolkodnék, bár akkor jönne a hidegpadló érzés. Nagy problémát vásároltál ezzel magadnak.
Beton alap, 30 cm vastag fal nagy méretű téglából. Decemberben vettük a kb. 95 m2-es családi házat, mely 75 ben épült. 5 évvel ezelőtt padlófűtést csináltak, gázkazán melegít. Decemberben a padlásra 25 cm cellulóz lett fújva, 3 rétegű ablak csere.
A hálószobába külső homlokzatára, faltól-falig, mennyezetig érő beépített szekrény került januárban. Februárban beköltöztünk. 21-22 fokos fűtés mellett, május elejére a beépített szekrény farostlemez hátuljának a nagy része csúnyán penészes lett. Az eladó elmondta, hogy ne toljuk rá a falra szekrényt, de nem foglalkoztunk vele. Hiába mostuk le a fehér farostlemezt, beleivódott, barna maradt. Szekrény kipakol ruhák kimos.
Az ablakok alján, ahol gyakori a párásodás, nem volt egyáltalán. A falakon sem volt sehol penész. Minden helyiségben van páratartalom mérő. A páratartalom 72% volt a fűtési idő alatt végig. A fürdőben fürdés után gyakran 90% felett. Még most is a nagy melegben 72%. Egész nap nyitva az ablak, mindegyik helyiségben. A fürdőben mindig nyitva, éjjel is, mióta nincs fűtés. Nappal amikor meleg van 55-60 ra lemegy, de reggelre 72%. Amikor esős hiába szellőztetünk, nem megy lentebb. Nem főzünk, szárítógép van. 2 felnőtt.
Arra gondolok, hogy alulról talajpára jön fel, hogy a vízszigetelést nem csinálták meg, amikor a padlófűtést csinálták, viszont a falakon semmi nem látszik. Meg gondolom, amennyiben az alapon lévő vízszigetelés öregedett volna el, akkor is salétromos lenne a fal? Tanácstalan vagyok.
Ablakba építhető szellőzőt lehetne betenni, vagy a falba egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőt, de lehet nem oldaná meg a problémát. Vagy egyéb mást is, csak mit? Mindenképpen szigetelni akarjuk a falat fűtés megkezdése előtt, 15 cm vastag szigetelésre gondoltam. A szigetelős szakinak elmondtam, hogy mi a helyzet, és mindenképpen a Baumit Opent javasolta, hogy ne a sima fehér eps legyen. Szerintetek, hogyan lehetne megszüntetni a magas páratartalmat, valóban az Opent kellene használni? Köszönöm
"Ja, csak ha pont ott a hőhídnál pl. a mosogató mögött hidegebb a fal és megjelenik a penész,"
A penész csak a hideg+nedves (harmatpont alatti) falfelületeken jelenhet meg. Az ennyire jelentéktelen hőhidak csupán néhány SZÁZAD fokkal hűtik le a falat azon a részen, sok esetben még hőkamerával sem kimutathatók.
Ha a fal átlagos belső felülete mondjuk 8 fokkal melegebb a harmatpontnál, akkor a fal egy pontján a hőhíd által okozott 0,1 fokkal hidegebb pont SOHA nem fog penészedni.
Hőkamerával körülnézve bármelyik lakásban kimutatható legalább 10-30 helyen olyan, picivel hűvösebb falfelület (hőhíd) ahol soha az életben nem lesz penészedés. Még a csúcstechnológiás passzívházak fala sem tökéletesen egyenletes hőmérsékletű, még ott is vannak 1-2 tized fokkal hűvösebb felületek.
Az, hogy "minden hőhíd penészedést okoz", az csupán egy buta tévhit, amit csak azok hisznek el, akik az általános iskolában egyetlen fizika órára sem tévedtek be :) Hiszen ha egy házat mindenütt 20 centi vastagon hőszigetelsz, de az egyik tábla véletlenül csak 19 centi vastag, azt már hőhídnak lehet nevezni (hőkamerán is látszani fog), mégsem kezd sírni senki, hogy jajistenem, ott csak 19 centi a hőszigetelés, penészedni fog a fal :)
Garázs szigetelésen gondolkodok. Ez egy olyan építmény, amelynek két oldala rendes téglafal (vakolattal), a többi része pedig fém. Az alja beton. Rétegrendet ne kérdezzetek, mert fogalmam sincs, nem én építettem, a lakással együtt vettem. Három autóbeálló van benne, felül közös a légtér, enyém az egyik szélső, ezért van 2 rendes téglafala. Az a gyanúm, hogy időnként túl magas lehet a páratartalom, emiatt rozsdásodik a normálisnál erősebben az autó féktárcsája (most ebbe ne menjünk bele, maradjunk a szigetelés témakörénél). Korábban nem méregettem, azonban tegnap este 54% volt, ma kora reggel viszont már 64%-ot mutatott kb. 40 cm magasságban. Utóbbi már egy kicsit sok, nem? Legutóbb pénteken volt itt eső. Nyirkos, hideg időben ez vélhetően felmegy ez 80-90%-ra is (nem biztos, ez csak hipotézis a részemről). Semmilyen növény vagy ilyesmi nincs bent tárolva, csak autó, kerékpár és bútorok. Bár kívül, a garázskapu mellett eléggé rá van nőve a borostyán, bár nem gondolom, hogy az sok mindent befolyásol.
A cél az lenne, hogy csökkentsem a páratartalmat. Laikus vagyok a témában, padlás kőzetgyapotos szigetelésénél jobban nem mélyedtem el a témában. Merre induljak el? Milyen anyagban gondolkodjak? A szellőzésről annyit, hogy vannak azért rések a szerkezeten, tehát nem légmentesen zárt az építmény. Nyilván a legolcsóbb megoldást preferálnám, itt kizárólag a páratartalom csökkentése a cél, a hőmérséklet számomra mindegy (nyilván tisztában vagyok vele, hogy a kettő szorosan összefügg).
De lehet, hogy meg tudom győzni, mert amit berakott képet, az tényleg a fehér EPS görbéje, és azon is a 150-es lemez hőszigetelése elég alacsony, 0,033.
Hű, nagyon köszönöm! Már visszaszedettem, mert máshol azt mondták, hogy szedessem vissza. Tényleg nem látom a gyakorlatot, de az elméleti hőhidakat meg igen :D
A bitumen az csak 1 réteg, és párazárás, a hőszigetelésen lesz 2 réteg, vízszigetelésnek. És igen, le lesz terhelve betonnal.
Van egy hely, ahol egy egybefüggő pocsolya lett, oda rakok akkor egy kis betont. A széleken meg fogok ragasztani is.
gondolom nem olvasgatsz a házépítős topicon.. így nem ismered Mekk pozícióját.
saját bevallása szerint "villamos szakmunkás-ba járt, de onnan kiemelte egy kutatásfejlesztő cég, vidéken". ezt emészd meg és gondold át. ennek ellenére a legjobban a villanyszerelési topicban röhögnek a tudatlan vergődésén de még inkább a sítusán. egyenlőre megúsztad, h lebas.zon, mint kérdező.. de ami késik, nem múlik :)
szóval:
higgy annak, amit a bevizsgáló laborok által kiadott műszaki adatlapok tartalmaznak. nincs jobb laborod otthon, h bevizsgáld.
15cm hőszignél a ragasztós rész gyakorlatilag nem számít hőhídnak, csak elméletben (ebben Eleknek igaza van).
lapostetőre=teraszra igenis lépésálló hőszigetelés kell, de gondolom Mekk csak azt nézte, h te ezt raktad a homlokzatra is (szelektíven olvas).
én mindig kérek ferde hálót a nyílások sarkaihoz, mert a háló csak szálirányokba vesz fel húzást, a többi irányba sokkal gyengébb (persze akinek szerencséje van, annak nem reped meg, és ez alapján soha sehova nem tesz.. de ez nem jó taktika. a kivitelezőnek mindig a beépítési útmutatók szerint kell építenie, ha nincs külön eltérés erről a szerződésben).
ha van a járófelületen teher (beton, kavics, stb..), akkor szélszívás =felemelkedés ellen nem kell lerögzíteni az EPS-t, ha jól értem a kérdést.
lapostetőn legegyszerűbb homokkal kitölteni a mini mélyedéseket, ha jön még rá réteg.. de itt nem emlékszem h mire kérdeztél pontosan, és figyelni kell a lejtés folytonosságára.
bitumenes cucc nem párazárónak lehet ott, hanem vízszigetelésnek
Ja, csak ha pont ott a hőhídnál pl. a mosogató mögött hidegebb a fal és megjelenik a penész, az nem jó, hiába csak 20Ft veszteség. A 150-es haboknak jobb a hőszigetelő képességük is (grafitos 150-esnek jobb, mint a grafitos 80-asnak), illetve tényleg egy járható tetőnél 150-es a minimum előírás. Szóval ezért. Egyébként egy Grafitos EPS 80 is lehet 0,030-as hővezető értékű, akkor simán lehet ez itt nálam 0,028, de adok belőle egy darabot, mérd le nyugodtan! A legtöbb gyártónál a 100-as grafitos 0,030-as lambda értékű.
"Az oka, hogy 150-es grafitos anyagot választottam fehér eps 80 helyett:"
Én azt nem értettem, hogy miért választottál grafitos eps 150-et szintén grafitos EPS80 helyett.
"0,028 W/m*K a Lambda értéke! (fehér 80-asnak 0,038)"
0,028 W/mK jóságú polisztirol szerintem nem létezik kereskedelmi forgalomban. Sem XPS, sem EPS, sem grafitos EPS. Valószínűleg 0,032-33-asnál nem lehet jobbat gyártani megfizethető technológiával. Persze minden gyártó azt ír amit akar, ha nem ellenőrzi senki (Magyarországon gyakorlatilag nincs fogyasztóvédelem).
"Nem tudom, szerintem nem csak passzív háznál kell a hőhíddal foglalkozni."
Senki sem mondta, hogy csak passzív háznál kell a hőhíddal foglalkozni.
Azt viszont mondom, hogy aki jelentéktelen (filléres kárt okozó) hőhídból is megpróbál nagy problémát csinálni, az vagy nagyon unatkozik, vagy orvosi eset.
"Nem hiszem, hogy passzív, de majdnem az, most akkor mi van? :D"
Ettől mg a 20 forint/év hőveszteség továbbra is csak 20 forint marad. Ennyi pénzből még egy hajléktalan se csinálna ügyet, ilyen esetekre van az a mondás, hogy "szóra sem érdemes".
Nem tudom, szerintem nem csak passzív háznál kell a hőhíddal foglalkozni. Most ha pl nekem elég abban a szobában a 18 fok, akkor lehetséges, hogy passzívnak számít. 15 cm hő szigetelés van rajta, nagy ablakok délre, nyugatra(napsugárzás hőtermelő hatása), mélyen és vastagon hőszigetelve lett a sávalap is (hőtároló földtömeg a ház alatt - nyáron passzív hűtés), háromrétegű, melegperemes ablakok kerülnek be. Nem hiszem, hogy passzív, de majdnem az, most akkor mi van? :D
Bitumenes lemez van, tudom, mert én vettem, alatta meg kellősítés, lánggal lett odaragasztva.
Az oka, hogy 150-es grafitos anyagot választottam fehér eps 80 helyett: - terasztetőre nem hogy a 80, de a 100 is kevés, 150-es az ajánlott. "Nem járható tetőkre az AT-N100, járható tetőkbe, hasznosított tetőkbe, zöldtetőkbe a terheléstől függően az AT-N150 vagy AT-N200 típusú termékek építhetők be." - Austrotherm - 0,028 W/m*K a Lambda értéke! (fehér 80-asnak 0,038) - nem sokkal drágább
Amit te bitumennek látsz, az egyáltalán nem biztos, hogy valóban bitumen, ma már rengeteg anyag helyettesít más anyagokat. Olvad el a tetődre öntött anyag eredeti gyári leírását, hogy valójában miből áll.
Az öntött/olvasztott vízzáró anyagok sok esetben tartalmaznak lágyító adalékot, ami össze tud veszni a vele közvetlenül érintkező polisztirollal. (szokás közéjük tenni valami elválasztó réteget) Írd be a google keresőbe, hogy "lágyító vándorlás" és olvass utána ennek a jelenségnek (sajnos alig van értelmes leírás erről a dologról).
"a grafitos eps 150 lapokat"
Az eps150 (lépésálló) polisztirol teherbírása 15 tonna négyzetméterenként,
a sokkal olcsóbb eps80 polisztirol teherbírása 8 tonna négyzetméterenként.
Van-e valami oka annak, hogy a jóval drágább anyagot választottad?
Az a negatív sarok nem lesz kötésben.. Ez mennyire probléma? Javíttassam?
A másik pedig, hogy az ablakok körül sehol sem vágtak L alakú polisztirol darabokat, és még a sarkokhoz ferde "zászlócskákat" se raktak be hálóbol. Erre rá is kérdeztem és azt mondták, hogy ott L alakba vágták a hálót, ezért nem kell zászlós megerősítés.
Ide ugye nem lett volna szabad hálót ragasztózni? Ezeken a helyeken, amit pirossal jelöltem, csatlakozni fog hozzá hőszigetelés, a hálózott ragasztó pedig hőhidat képez, jól gondolom?
Jelenleg bitumenes párazárás van ott, ahhoz kéne ragasztanom a grafitos eps 150 lapokat, de nem akarom hogy emiatt még 1 centis levegős hézagok keletkezzenek még plusszban.
És szinte biztos, hogy a hab ki fog dagadni az 1 centis gödörből, tehát fel kell készülnöd arra, hogy a megkötés után szép egyenesre kell majd csiszolnod a nagy felületet (én forró dróttal vágtam egyenesre, de nekem könnyű, mert értek az elektromossághoz). Ilyen lapos gödröt szerintem sokkal könnyebb kiönteni valami folyékony trutymóval.
Ha a tető jelenlegi felülete polipropililén vagy polietilén: ezekhez szinte semmi sem hajlandó rendesen odaragadni, kivéve eges speciális PP, PE ragasztókat.
Bocsánat, ragasztóhabra gondoltam. Amelyik nem dagad annyit. Nem hozhatom a ragasztóhabbal vízszintesre az alsó sort (lejtős polisztirol alatti réteg) önterülő helyett? Illetve el tudom érni ragasztóhabbal azt, hogy kb 0 legyen a födém és a polisztirol lapok alja között a hézag?
Én meg kerek 28 éve kivitelezek, nem lakóházakat, hanem középületeket és 100 alkalmazottam van, 5 mérnököm, minden előírást be kell tartsak és 5 éves garanciát kell adjak minden munkálatra.
Úgyhogy hidd el, hogy tudom mit írok ide és minden építkezéssel kapcsolatos topikban. Egy nagyobb munkánál van 1000 jegyzőkönyv, melette az anyag minősítési bizonyítványa és ezeket minden alá kell írják, a megrendelő műszaki felelősei és a tervezők is.
Használhatsz szerelőhabot is ragasztásra (olvad el az adatlapját). A ragasztóhab miért nem jó?
"Ha nem kell ragasztó, egy kis homokot alászórva is ki tudnám egyenlíteni az egyenetlenséget."
Valószínűleg csak akkor nem kell a polisztirolt a tetőhöz ragasztani, ha tökéletesen vízszintes a tető. A ragasztóhab a homokhoz nem ragad, próbáld meg előtte mondjuk önterülővel (vagy pl cementes homokkal) feltölteni azt az 1 centis mélyedést. A megkötött felület lesikálása után arra már lehet ragasztani.
"nem fog elválni vagy csak tegyek rá pl. téglákat addig?"
Van kevés kis tégla és van sok nagy tégla. Kis/kevés tégla esetén bármikor jöhet olyan szélvihar, ami téglástul leviszi a tetőről. Fordított rétegrendű tetők telepítői tudnak érdekes történeteket mesélni :)
Egyenes rétegrendű terasztető készül, attika nélkül. Azt szeretném kérdezni, hogy a grafitos eps lejtésképzést, meg az alatta levő nem lejtett táblákat le kell ragasztani? Használhatok hozzá pur szerelőhabot? 1 centi biztos van a beton födémben helyeként (volt egy nagy tócsa pl. amikor esett), lehet hogy ezt nem ártana ezzel az alsó hőszigetelő réteggel megszűntetni. Ha nem kell ragasztó, egy kis homokot alászórva is ki tudnám egyenlíteni az egyenetlenséget. Ha nincs leragasztva, de még nem került rá a beton, nem fog elválni vagy csak tegyek rá pl. téglákat addig?
A lejtésképzésre vízszigetelés kerül, vízelvezető geokasírozott drainlemez, majd 6 cm betonnal le lesz terhelve.
Elek sokszor még olyasmire is felhívja a figyelmet, ami nem is szerepel a hivatalos gyártói leírásokban/tankönyvekben. De mindezt sajnos csak azok veszik észre, akik képesek önálló gondolkodásra (tehát szinte senki :)
Bocsi, de mi a baj Elek leírásával. A ragasztóhabok használati leírásában is kb. ez van leírva: Tiszta pormentes falra lehet velük ragasztani.
Azt is leírják, hogy nagy felületen fújjuk be a lapot (körbe plusz cikk-cakkban).
Azt is leírják, hogy mikor lehet felrakni, és utána mennyit szabad mozgatni.
Elek is kb. ezekre hívta fel a figyelmet.
Az nem érv, hogy csak az építési vállalkozók érthetnek ilyesmihez.
Kőműves építési vállalkozó hozzáértésére példa (egyetlen egy építkezésnél):
Földmérő által kitűzött cövekeket kihúzza, elhajítja (mert útban áll az neki, meg hát ő jobban tudja, ...), majd az egyik alapot fél méterrel arrébb akarja építeni.
A beton darázsfészkes, több helyen kilóg a vas (mert ő azt is jobban tudja - Eleknél mindenképpen - hogy hogyan kell tömöríteni a betont).
A ház egyik felén betonfödém van, a másik felén egy lejjebb engedett koszorúra ültetett fafödém, amiknek a tetején a padlószint kellene egy szintben legyen. Naná, hogy a fafödém alja van ott, mint a másiknak a teteje :-)
Neki a szakmája, papírja van róla, írhat bejegyzést az eNaplóba, én meg kijavíthatom utána amit elrontott.
- erre jött habbal 14 cm Baumit open lemez PU habbal, ecotwist dübel majd ragasztó, háló stb.
A PU ragasztó terén többfélét kipróbáltam, mivel a második réteg 2 évig készült ilyen olyan ok miatt - így kipróbáltam többféle nem tágulónak mondott PU habot is. Sajnos a legtöbb hab a valóságban tágul, nálam két hab volt a végén a befutó:
1. Soudal Easy - ez valamennyit tágul, így hagytam pihentetési időt. Mindig előre levágtam egy sort meg beszabtam, és egy-két táblával előre ki volt nyomva mint amit feltettem. Azaz táblánként a kinyomott PU hab pihent mindig pár percet, ez pont elég volt ahhoz, hogy kitáguljon végső méretére a táblán, felrakva tovább nem tágult. Szóval odafigyelős, de működik.
2. Idén kipróbáltam a Tytan 60 másodperces habot. Ezzel gyakorlatilag azonnal felrakható a lap, és nem tágult tovább. De ezzel nagyon odafigyeléssel és ésszel kell bánni, jól előkészíteni mindent. Kipróbáltam kíváncsiságból, ha 4-6 perc múlva raktam fel, akkor az már levált a falról, nem ragadt meg rajta, hiába tűnt úgy elsőre. Szóval jó előkészítés kell, odafigyelés, de iszonyat haladós és gyors - és valamivel drágább is a hab.
Te csináltál sk életedbe hőszigetelő rendszert, vagy volt homlokzatos csapadot, akit vezettél? Építettél nagyobb épületeket valamikor vagy vezettél le nagyobb munkákat (és ezzel kerested a betevőt)?
Értem, hogy időd van és szorgalmad is, de az építészet egy szakma, ne válaszolj mindenre, ne adj mindenkinek tanácsot- mert elég sok hibás elképzelésed van.
Millió részlettől függ, hogy sikerül jól megépíteni egy épületet, az alapozástól a tetőig.
Amikor a lapot rányomod a falra, akkor a közöttük lévő ragasztóhab szétlapul/szétterül és a polisztirol lap felültének X százalékán összeköti a fallal.
Ha ez meghaladja az 50 százalékot, akkor a ragasztásod nagyon erős lesz.
Ha az összenyomás után egy picit visszahúzod a lapot magad felé, attól a mögötte lévő összenyomódott hab egy része megszűnik hab lenni (a visszahúzáskor kipukkad pár tízezer pici hab-buborék) ezzel gyengülhet a ragasztás erőssége.
Ha a ragasztás előtt a fal (tégla) felülete poros vagy zsíros, ahhoz nem tud profin hozzáragadni a hab, tehát kár volt belekezdeni :)
Baj akkor lehet, ha ezek az üregek összeköttetésben vannak egymással (pl a téglák közötti függőleges rések által), legrosszabb, amikor az egész házfal egyetlen hatalmas üreg (szokásos "pogácsás" ragasztás).
"Lehet vajon ezeket a táblákat is a téglákhoz való vékonyhabarccsal ragasztani?"
Nem hinném, hogy az a vékonyhabarcs műgyantát is tartalmazna, ami a zsákos polisztirol ragasztóknak fontos alkatrésze (kivéve, amelyik occó gyártó kispórolja belőle :)
Ha valóban nagyon egyenes a fal, akkor meg lehet próbálni a telibe ragasztást pl fogazott glettvassal felvitt zsákos ragasztóval. Ha a felületkezelés (mélyalapozás) és a ragasztás sikeres, akkor a ragasztás brutálisan erős lesz (szerintem felesleges dübelezni). De csak akkor, ha a falban nincs nagyobb görbület 0,5- 1 méteres szakaszon, mint a glettvas által léterehozott ragasztó-csíkok magassága.
Ha a falsík görbülete (horpadás/mélyedés/gödör vagy kiálló "domb") nagyobb, mint a ragasztó vastagsága, akkor a ragasztás nem fog létrejönni (érintkezni) a teljes felületen.
Ha fal egyenessége nem tökéletes, akkor én megpróbálnám félbevágott (tehát pl 50 x 50 centis) polisztirol lapokkal csinálni (kisebb lapnál a "gödör" mélysége is kevésbé számít).
1. osztályú munkával épült, csiszolt téglás falazatnál mennyire lehet ezeket a szigetelő táblákat a falsíkra illeszteni?
Láttam már olyan építkezést, ahol a nikecell tábla mögött két-három ujjnyi légrés volt, de az a fal minősége miatt kellett. Egy jó fal viszont kb teljesen függőleges, szinte csak ront rajta véleményem szerint, ha kézzel, egyesével nyomkodják el alatta a ragasztó pamacsokat.
Lehet vajon ezeket a táblákat is a téglákhoz való vékonyhabarccsal ragasztani?(csak ötlet, elvi kérdés)
Úgy látom elég sok lelkes tanácsadó csatlakozott a nem-fizetési tervhez.
A dübelezésről jutott eszembe: ha nagyon keressük, létezik olyan dübelezési ajánlás is, amelyik négyzetméterenként 14 db dübelt(!) javasol, erre is lehet mutogatni a munkadíj kifizetése helyett:
A dübelezés béna. A táblák találkozásánál kellene azokat egybefogni. A közepére egy dübel jó mélyen benyomva nem a legjobb megoldás, de ha a szél nem fújja le, végül is OK.
Az hogy itt-ott van rés, nem a világ vége, habár tényleg nem a purhabos kifújás lenne az igazi megoldás, hanem a résmentes legózás. Nem annyira katasztrófa, de nyilván csalódás, ha sokkal jobbat vársz.
Köszönöm amiket leírtál. Én tisztában vagyok ezekkel, ugyanis jóval korábban utánanéztem, mit, hogyan kellene. A probléma az, hogy a szigetelést végző "szakember" alapvető hibákat vétett, pocsék munkát végzett, amit én szóvá tettem.
Nem rágódok tovább a dolgon. Hatalmasat csalódtunk ebben az emberben. Párom a gyerekének az osztályfőnöke, tanítója ezért elég kellemetlen nekünk. Ez az ember azt állította magáról, hogy sokáig Németországban dolgozott festőként és nagy gyakorlata van a hőszigetelésben is, ezek miatt esett rá a választásunk. Amúgy tavaly szeptember közepén kellet volna jönnie, de csak most ért ide.
Én már múlt hétfőn jeleztem neki, hogy az ablakok körül egész táblából vágjon ki egy darabot úgy, hogy L alakot kapjunk, ahogy Jocjoc123 is említi hozzászólásában. Képet is mutattam, hogy mire gondolok, szerinte a 16-os lapból ezt nehéz kivágni. Arra is kértem, 15 centisnél kisebb darabokat ne használjon. Úgy tűnik süket fülekre találtam, mert a képeken látható remekmű ezek után készült.
Mekk Elek!
Remélem, nem gondolod komolyan, hogy egy több milliós projektnél normális ember néhány táblán akar spórolni! Megmondtuk neki, hogy tökéletes hőszigetelést szeretnénk.
Igen, az erkély mennyezete is teljes egészében szigetelve lesz 5 centis fehérrel.
A hátsó falunkon már az összes rést a táblák között illetve a gázcső bilincseknél kifújkálta ahogy szerinte jó (tehát nem túl mélyen). Ez okozhat valami problémát vajon? Soudal Souda Bond Easy ragasztóhabot használt a művelethez.
"10 darab különböző méretű darabból lett szó szerint Legózva"
Lehetséges magyarázat:
Az anyagbeszerző (a háztuljdonos?) sokszor annyira fogához veri a garast, hogy készakarva kevesebb anyagot vesz, mint amennyit a hőszigetelő mester kért, ezért a hőszigetelés egyes részeit kénytelen a vágott táblák lehullott darabkáiból összelegózni. És a végén büszkén mondhatja: "na ugye, hogy ennyi anyag is elég volt" (és nem veszi észre, hogy a szivatás miatt mennyit ugrott a hőszigetelés munkadíja ;)
"Az EPS és a mennyezet felett több helyen 2 centis rések vannak"
Ha a hőszigetelés (okosan) be fog kanyarodni a mennyezetre (a terasz aljára), akkor az a 2 centi "hőszigetelés mögött maradó üreg" lesz, ami semmivel sem emeli a ház fűtésköltségét.
"kb. 1 centi mélyre dugja a pur hab pisztoly csövét és kinyomja a habot."
Ez nem jó módszer, mert így a hab nem jut el a lyuk/rés aljáig. Az alacsony dagadású hab (ragasztóhab, szerelőhab, stb) csövét be kell dugni a lyuk mélyére (majdnem a falig vagy legalább félútig) és lassan kifelé húzni, hogy a hab teljesen kitöltse az egész üreget. Figyelem: az olcsó purhabok NEM jó hőszigetelő anyagok, mert nem elég sűrű a kifújt hab cellaszerkezete (nem elég kicsik a hab-cellák).
A meleg levegő felfelé száll, a hideg meg lefelé. Ezek alkotják a hő-szállító körforgást a függőleges üregekben (résekben). Vékony vízszintes résekben azonban nem tud kialakulni jelentős levegő körforgás, ezért a max 1-2 centis vízszintes résektől (pl a táblák között) szerintem még nem kell pánikba esni :)
"a dübelezéssel is vannak problémák.1,5 - 2mm helyett 11 - 12 mm mélyre ütötte őket"
Tehát 1 centivel (hány százalékkal?) jobban össze van nyomva a polisztirol a teljes hőszigetelt felület kb kb 1 százalékán (dübel tárcsák összfelülete). Ez szerintem annyira csekély hőszigetelés-romlást okoz, ami energia veszteség forint/évbe átszámolva nevetségesen alacsony összeg lenne, mondjuk 250 forint veszteség évente (az egész házon összesen).
Plusz én úgy tudom hogy a nyílászárók sarkaihoz L alakú táblákat kéne rakni, hogy a saroknál egy darabból legyen, ne ott illeszkedjen két tábla. A képeken az egyik ablak bal felső sarkában látok csak ilyet.
Nekem első sorban az ablak feletti utolsó sorral van problémám. 10 darab különböző méretű darabból lett szó szerint Legózva, vannak benne 3-5 centis darabok is, hol állítva, hol fektetve Az EPS és a mennyezet felett több helyen 2 centis rések vannak. Ebből nem hiszem, hogy normális hőszigetelést lehet csinálni. A szigetelő ember úgy gondolta, kifújja pur habbal az akár 2 centis réseket is. A purhabozásra is rákérdeztem, ezt hogy csinálja? Válasza az volt: kb. 1 centi mélyre dugja a pur hab pisztoly csövét és kinyomja a habot. Mivel a napokban láttam Sebestyén Imi ( akinek videóit rendszeresen nézem) hogy csinálja elmondtam neki, hogyan kellene. Erre megsértődött és elment.
Szerintem a dübelezéssel is vannak problémák.1,5 - 2mm helyett 11 - 12 mm mélyre ütötte őket, sok helyen sérült is az EPS. Ejot IDK-n dübelekről van szó.
Az szerintem baj, ha ki kell találni, hogy mi a kérdés. Sokkal könnyebb, ha a kérdés fel is van téve.
"Én egészen máshogy gondolom."
Én meg sok olyan munkát láttam, amibe félkészen száz helyen is bele lehetett kötni, de később, amikor a mester azt mondta, hogy "kész vagyok" akkor már minden rendben volt. Persze lehet, hogy csak azért lett a végére minden rendben, mert látványosan körbe-fényképeztem a házat (ezt helyettesítheti pár folyamatosan rögzítő kamera a ház körül ;)
Szóval én nem mondanék ítéletet a munka befejezése előtt.
Jujjjjjjj de nagyon okosnak tetszik lenni a kecskebácsinak! Nagyon tudományos a grafikon!
...és kivételesen a mindenki meg butus.
Ha ezt a táblázatot tudnád értelmezni és használni akkor a nagyarcod mögötti butus agyaddal felfognád hogy a vasszerkezet melyik pontján lehet páralecsapódás.
...periódusos táblázatot is linkelj be, attól már professzor is leszel!
Szerintem nem nehéz kitalálni, hogy mi a kérdés. A szigetelést végző vállalkozó szerint ez egy korrekt, szakszerűen elvégzett homlokzati hőszigetelés. Én egészen máshogy gondolom.
Felületi harmatponti hőmérséklet a hidegtől (lehűlés közben) alakulhat ki.
Párakicsapódás ellen többnyire meleggel védekezünk, tehát amely felület a harmatpontnál melegebb, azon a felületen fizikailag nem lehet párakicsapódás. Tehát bizonyos felületi hőmérséklet felett a fenti mondat értelmetlen. Butaság az, hogy "a pára a melegtől csapódik le" :)
A jelek szerint erős elmaradásban vagy a hetedik osztályos fizika terén.
Tudtommal a sima grafitos ilyen. Viszont van olyan is hogy Grafit Reflex, annak az egyik oldalán van egy világos, rózsaszín hővisszaverő réteg, hogy nyáron ne melegedjenek át annyira és ne vetemedjenek a táblák.
"kis ésszel rájöhetünk, hogy ezzel már nem is foglalkozunk tovább"
Ha te mondod az biztos így van.
Azonban ettől kicsit több ésszel átgondolva arra jutunk hogy előfordulhat hogy a fal melegétől folyamatosan csapódik le a pára annak a vasszerkezetnek bizonyos pontjain.
Tényleg kíváncsi lennék rá miért vagy ilyen arrogáns nagyarcú mindenkit lenéző saját tévedését nem beismerő figura.
Ha a ház aljában lévő összefüggő vízszintes vízszigetelés alatt kizárólag olyan anyagok vannak, amelyeknek száz év alatt sem árt, ha folyamatosan csurom vizesek,
"Olyan érveket hozol fel egy vitába, amik hamisak."
Lehet próbálkozni a cáfolatukkal, pl egyenként bebizonyítani, hogy hamisak.
"Mennyi egy új lakóház költségvetésében (bebútorozva és külső rendezésekkel) az alapozás és az alap víz és hőszigetelése?"
Fogalmam sincs.
Gondolom leginkább attól függ, hogy aki csinálta a költségvetést az ismeri-e a "méltányos árazás" kifejezést, vagy csak a "préseljük ki a maximális hasznot a balekból" magyaros módszert alkalmazza :)
"kis ésszel rájöhetünk, hogy ezzel már nem is foglalkozunk tovább"
Ha te mondod az biztos így van.
Azonban ettől kicsit több ésszel átgondolva arra jutunk hogy előfordulhat hogy a fal melegétől folyamatosan csapódik le a pára annak a vasszerkezetnek bizonyos pontjain.
Tényleg kíváncsi lennék rá miért vagy ilyen arrogáns nagyarcú mindenkit lenéző saját tévedését nem beismerő figura.
"szerinted ennek a terasznak a vasszerkezetében ha leszigetelik nem csapódhat le pára!?"
Dehogyisnem. A pára számtalan ponton lecsapódhat, az év számtalan időpontjában.
Például nyáron, nagy eső utáni párás hajnalon mondjuk 15 percig nedves lehet az éjszakai hidegtől lehűlt zártszelvény belseje a végétől számítva kb fél méter hosszon. De ha kiszámoljuk, hogy nyaranta/évente hányszor van nagy eső utáni hajnal és ezen 15 perces nedves időszakok négy vagy hét évtized alatt esznek meg 2 milliméter vastagságú vasat, akkor egy kis ésszel rájöhetünk, hogy ezzel már nem is foglalkozunk tovább.
És ez csak egyetlen példa a százféle zártszelvény páralecsapódási lehetőségből, ami a képeken látható terasz vasai közül mindegyiket fenyegeti, EGYETLEN VAS KIVÉTELÉVEL: amelyik vasat szinte mindenfelől körbe fogja venni a hőszigetelés, ezért egész évben közel szobahőmérsékletű lesz.
A páralecsapódásnak fizikai feltételei vannak és aki ezeket nem érti (csak kérdez egy butaságot), annak nem kezdem el megtanítani a fizika alapjait (amit az iskolában elbliccelt :), csak elmondom a várható végeredményt, pl hogy emiatt felesleges aggódni.
"A lábazatra kell szerelni az XPS, az pont ott kell megállítani, ahogy leírtam."
Én a a dolgokat elsősorban a fizika szempontjából nézem és nem úgy, hogy mit mondanak erről a "mink ezt úgy szoktuk csináni" kezdetű "szent énekek" :) Pl egy házon hová szükséges VALÓBAN valamilyen zárt cellás hab hőszigetelés (plédául XPS) és hol van a házon olyan felület, ahol nincs már feltétlenül szükség (=pénzkidobás) ennyire drága hőszigetelésre, akármit is mondanak róla a "szent énekek".
Pl ha a házfalon csak a talajfelszín felett csak 30 centi magasságig fordulat elő folyó víz, akkor nem mondom senkinek, hogy költs még fél milliót méregdrága XPS-re, csakis akkor lesz jól hőszigetelve a házad. Azért, mert tudom, hogy akkor is ugyanolyan jól hőszigetelve lesz a háza, ha 30 centitől felfelé más olcsó hőszigeteléssel megy (egészen a födém hőszigetelésig).
És a fizika/hőtechnika szempontjából mindez akkor is igaz, ha a szent alsófüttyösi kastélnyak két méter magas a lábazata :)
Egy lakóházat nem csak a hőszigetelés szempontjából kell látni, hanem az egészet egyben. Esztétikailag is.
A lábazatra kell szerelni az XPS, az pont ott kell megállítani, ahogy leírtam.
Mert:
A lábazat magasságából adódik a belső és a külső járószint közötti különbség. Ami kb. -2.5 cm kell legyen, lépcsőnél és terasznál is, ha nincs alatta fűtött tér.
Ha van 8 cm vastag rétegrendem a belső padló alatti hőszigetelés felett és az a feladat, hogy a külső finisz szintje legyen -2.5 cm lejjebb, akkor 3 cm vastag lépcsőlappal számolva marad 8-ból 2.5cm.
Oda jön a szerelve az elválasztása a lábazati és a falazat hőszigetelésének. Amikor ránézel a homlokzatra messziről, akkor egy vízszintes vonalat látsz végig futni a homlokzaton. Vagyis a lépcsőlap teteje és a
lábazat lezáró profil teteje egy szinten kell legyen. Ha negatív lábazatot készítesz (ez a létező legolcsóbb megoldást), akkor a falra szerelt hőszigetelés lezárását egy hálós csepegtető profillal kell megoldani, aminek a szintje pontosan kell találjon a külső finisz szintjével. Ezt ki kell mérni, ki kell csapni és be kell tartani, amikor homlokzatot kivitelezik. A lépcső alapja is külön test kell legyen, ahogy a járda is, az XPS-t át kell vinni a lábazaton ott is, majd gondolkozni, azon, hogy milyen dilatációs profilt kell szerelni a lépcsőlap alá.
Az esetek 90% százalékában, a telek nem teljesen sík a ház körül, (jól) feltölteni drága. De így lábazat vonalától kezdve, egészen a tető gerincig párhuzamos vonalakat látsz.
De ezt nem mostanában találták ki. Nézz meg egy korabeli intézményes épületet, aminek van egy bejárati lépcsője és figyeld meg, hogy a bejárat ellőtt lépcsőfok szintje, hogy viszonyul a lábazat magasságához.
-azt írtam a képen lévő zártszelvényt pedig sok zártszelvény volt a képen
Direkt az volt a célom hogy aljas előre megfontolt módon megkeverjelek, de annyira hogy már azt a kérdést sem bírtad feldolgozni hogy: - A lényeg hogy szerinted ennek a terasznak a vasszerkezetében ha leszigetelik nem csapódhat le pára!?
Fel sem merülhet hogy a páralecsapódás lehetőségét akartam megemlíteni, bárhol abban a vas szerkezetben. (mert buta vagyok)
Direkt készakarva külön miattad úgy fogalmaztam hogy rajtad kívül mindenki megértse.
De most jól megmutattad, kemény legény vagy (nem kicsit csináltál magadból hülyét) belekapaszkodva a egyes szám-többes szám, pontosan melyik vas kérdésekbe, ezzel jól kikerülted a beismerést hogy csak a purhab szigetelési képességére gondoltál, kihagyva a páralecsapódást.
...és még jól le is tiltottál. (ez külön nagyon fájt nekem)
Áges valójában 4 darab képet tett fel. Azért fogalmazol ilyen kétértelműen, mert buta vagy, vagy azért, mer ravaszkodsz és így később félremagyarázhatod amit írtál?
"Felvetettem hogy ki kellene fújni a képen lévő zártszelvényt."
A képeken valójába kb 10-20 db zártszelvény van és a kétértelmű hozzázólásodból nem derült ki, hogy melyikre gondoltál a húszból. Azért, mert nem vagy képes egyértelműen fogalmazni, vagy azét, mert szerinted legyen mindenki gondolatolvasó?
"A lényeg hogy szerinted ennek a terasznak a vasszerkezetében ha leszigetelik nem csapódhat le pára!?"
Ismét egy (készakarva?) kétértelmű mgfogalmazás: senki sem akarja leszigetelni a terasz vázszerkezetét.
A sok vas közül csak egyetlen vasat akarnak körbevenni hőszigeteléssel, természetesen erről az egy vasról írtam én, de ezt valami miatt NEM AKAROD megérteni.
Gratulálok, bekerültél az aljas mellébeszélők klubjába, letiltom a képernyőmről a te hozzászólásaidat is.
"az XPS szintjét meg kell állítani a belső aljzatbeton szintje alatt"
A külső xps teteje nem lehet alcsonyabban, mint a talaj(járda) felszín + 30 centi. Persze aki gazdag, annál mehet feljebb is, de nálad nem sokkal, mert az XPS párazáró, ezért akadályozza a falban kifelé történő pára-áramlást.
"az XPS alját a miként szokták, ajánlott lezárni. Elsődlegesen a bogarak, rovarok végett szeretném"
Nem szokták lezárni. Én is ezt tenném a helyedben. De előtte elküldeném a francba azt, aki elhitette velem, hogy az XPS a bogarak kedvenc lakóhelye.
Az XPS zárt cellás hab, ezért teljesen vízzáró, légzáró és mindenzáró (csak a baltát és a napsütést nem bírja.)
"a szükéges külső vízszigetelésre is várnék javaslatot"
Az XPS-nek nem árt a víz, sőt évekre tartósan a víz alá nyomva is alig csökken a hőszigetelő képessége. Az úgynevezett fordított rétegrendű tető hőszigetelési módszernél pl a víz közvetlenül az XPS-en folyik, amin néha csak egy kis kavics réteg van.
Én a helyedben elküldeném a francba azt, aki elhitette velem, hogy az XPS vízigetelése egy SZÜKSÉGES dolog.
Ne szórd a pénzed szükségtelen hülyeségekre, mindig akad okokoskodó, akinek nem számít te pénztárcád.
Nézem ezt a rajzot, de megjegyzem, hogy én csak úgy öntetek sávalapokat, hogy kiásatom a 60-as kanállal az alapokat, öntök bele egy gyenge betont (ez az alaptalp), arra jön pontos kitűzése a tengelyeknek és vagy vasalt zsalukő vagy zsaluzott monolit vasalt alap jön rá, a terep esése függvényében. A lábazat látszó magassága mindig több kell legyen egy lépcsőfoknál, végig a ház kerületén.
A víz szigetelés és a hőszigetelés a belső térben a padlózat alatt, hogy van megoldva?
Elvileg: a víz szigetelést át kell vinni bentről az alapon, aztán lefele - a kiásott alap mellett.
Ha van alaptalp, akkor addig.
Onnan indítod a XPS-t is, ráburkolsz egy szivárgó lemezt - a gombákkal befele (ami megvédi az XPS-t) és visszatöltöd (közbe jól tömöríted), de csak 35cm-re a végleges járdaszintig. Az XPS csak az alap felett ragasztod, de PUR habbal, mert a polisztirol ragasztó nem biztos, hogy megköt alatta, (ha jó a XPS).
Az XPS és a szivárgólemez mellé körbe a ház kerületén, bezsaluzol egy vasalatlan alapot, ami 20x25 -30-as méretű (kiöntött járda alap síkjában levágod a szivárgó lemezt). Legyen a járda 120cm széles.
A faltól 120 cm bezsaluzol egy másik alapot, ami ugyancsak 25x25-ös, de 6-7 cm lejjebb van mind a fal melletti, erre le kell fektetni a járda szegélykövét, amit kiemelsz a térkő vastagságáig az alapból.
Feltöltöd a két alap között tömörtett tört kővel, aztán 3-4 cm kiméretű kaviccsal (4-8-as), utána térkő. A tömörített kő alá érdemes tenni egy jobb fajta geotextilt.
A XPS és a kőzetgyapott függőleges síkja ne legyen azonos. Valamivel el kell vágni az illesztést, legyen vagy negatív, vagy pozitív a lábazat és kell egy csepegtető is.
A XPS-re lábazati nemesvakolat jön, a csepegtetőig.
Így a járda független test lesz a házhoz képest.
A bejárati és a teraszajtóknál más a rétegrend.
Még egy fontos részlet: az XPS szintjét meg kell állítani a belső aljzatbeton szintje alatt, vagyis arra az 5cm vastag hőszigetelés szintjére kell szerelni, amit az aljzat alá szoktak szerelni.
Lábazat szigetelésnél a földben az XPS alját a miként szokták, ajánlott lezárni. Elsődlegesen a bogarak, rovarok végett szeretném, a ház könnyűszerkezetes. Rajzoltam, nem méretarányos. Jelenleg kb a piros vonallal rajzolt szintig van behálózva, habarcsozva a külseje, később menne rá homlokzati vakolat.
Valamint a szükéges külső vízszigetelésre is várnék javaslatot.
Első gondolat az volt, hogy tovább hálózni és ráfordulni vele az alaptestre, de az alaptest nincs teljesen síkban, hol kintébb van-hol nem stb. Plusz igy gondolom kapillárisan szívná fel a vizet ez a habarcs a leendő homokzati vakolat mögé. Valamint ezt a "vékony" hálós-habarcs vakolatot gondolom könyebben "átrágja" valami.
A második gondolat, hogy az XPS alatt kb 10 centivel megásni és végig önteni betonnal a fel mentén bevibrálva (L alakú alakzat a a kettes rajzon).
Szeretnék egy járdát is a ház mellé.
Vagy lehet túlkomplikálom és maradjon az XPS csupaszon (a föld alatt) , ássam végig a ház oldalánál, töltsem fel valami kőfélével (duna kavics/zúzott kő pl), tömörítsem be és mehet rá a járda. Ezt biztos nem ássák át a rágcsálok, gondolom bogarakat is nagyjából kizárja.
Ha a szerkezet úgy van megcsinálva , hogy van légcsere a zártszelvények belsejében , akkor érdemes kifújni az adott részt , de óvatosan alacsony dagadásúval , mert simán szétfeszíti a zártszelvényt ha sok van benne .
Tanulj meg inkább értelmezni egy szövegrészt a teljes kontextusban kezelve ... a te problémád ebből áll , nem érted mit kérdeznek/mondanak és ezért fut félre a válasz ...
Ez a mondat magyarul azt jelenti (sugalmazza), hogy annak a zártszelvénynek van szigetelés alatt NEM lévő része is, magyarul nem veszi teljesen körül a szigetelés.
Ha viszont teljesen körülveszi a hőszigetelés, akkor
- nincs értelme kérdezni, hogy átfúj-e rajta a szél,
- nincs értelme kérdezni, hogy lesz-e benne párakicsapdás.
De még ezt is lehet feljebb srófolni, keresnek egy olyan szakvéleményezőt, aki kizárólag előtetőkkel foglalkozik és úgy tekinti, hogy az eset napján érvényes szabványokat kell alkalmazni, nem a 15 évvel ezelőttieket (Eurocod).
A szerkezettel semmi gond , max. a lemezt tépheti le róla egy nagyobb vihar , de akkor már a cserepek jórészét is viszi a szél . Tipikus viharkár , biztosító fizet , személyi felelősség nem megállapítható ... te melyik országban élsz , hogy ilyen horrort írsz ?
Van egy szabvány a szélre- van a hóra és a kombinált szél-hóra, a méretezésnél ezzel kell számolni. Pont. Külön a szerkezetre, külön a lemezre (a lemezre léteznek táblázatok- a gyártó által kiszámolva a szabványok szerint- a ).
Nem vitte el a szél, ott áll 15 éve, OK.
Kicsit már rozsdás, nem 3-as falu a zártszelvény, hanem csak 2-es ( jelzem, hogy a 60x40-ből van 4 fajta minőségi osztálya S185..S335 és a hegeszthetőségnek 4 osztálya JR, JO, J2 és K2, az árkülönbség köztük nagyon nagy), főleg a hegesztéseknél.
Ha most, tényleg felkapja és valaki megsérült - úgy hogy orvoshoz kell forduljon (a szomszédba, netán az utcán-az a legveszélyesebb), az elmegy egy ügyvédhez. Készítettnek egy bírósági szakvéleményezést (léteznek idősebb mérnökök, akik ebből jól megélnek), amit a bíró vagy elfogad vagy nem, ha nem, akkor kérhetnek egy felsőbb színtű szakvéleményezést- ami már minden szinte részletre kiterjed. De még ezt is lehet feljebb srófolni, keresnek egy olyan szakvéleményezőt, aki kizárólag előtetőkkel foglalkozik és úgy tekinti, hogy az eset napján érvényes szabványokat kell alkalmazni, nem a 15 évvel ezelőttieket (Eurocod).
Egy rátermett ügyvéd a végén úgy kiforgatja az esetet (akár pár évig is húzva), hogy el kell adni a házat, hogy kifizesd a kárpótlást és a perköltséget.
Namármost: ha van papír, rajz, méretezés, műszaki leírás, akkor Ágnes kiszállhat a buliból, ha nincs, rajta szárad.
Nagyon köszönöm a választ (Elnézést, hogy csak most). Ez egy nagyon komoly felújítás lenne, amit írtál. Biztos ez lenne a tökéletes, de most kompromisszumra kell törekednem. A kérdésemre megadtad (adtátok) a választ, amit nagyon köszönök: marad a légrés. :-) Sejtettem, hogy nem a spórolás miatt nincs kitöltve a teljes szélesség hőszigetelő anyaggal, de nem voltam benne biztos. Elvégre egy alsó hangon is negyven éves faházról van szó, akkor pedig a hőszigetelés még nem volt annyira hangsúlyos szempont.
