- egy hely megvilágítása NAGYON sok fényforrással történik (hatalmas felületen eloszló eloszló gyenge fény = nincs káprázás),
- vagy amikor maga a fényforrás dekorációs célt (is) szolgál."
Nem, akkor se bassza ki a szemet. De az is egy ökörállat aki kék színű éjszakai giccsvilágítást csinál vagy a járdából felvilágító reflektorokat. Faszé nem lehet ezeket 2 méter mafasra rakni?
Azt nevezem profi munkának, ha legalább 10 méter távolságból indulva elsétálok alatta, esetleg leülök egy padra (mindvégig normális fejtartással) és eközben egy pillanatra sem vakít a szemembe, akárhogy is forgatom közben a szememet.
Szerintem ez nem lehetetlen/luxus igény, csak éppen a gondolat/lehetőség talán fel sem merül azok többségében, akik ilyet kérnek / ezzel foglalkoznak.
Persze a lámpagyártók sem erőltetik magukat a választékkal, nem hinném, hogy a kandeláber vásárlók 99,9 százalékánál alapfeltétel, hogy a lámpa világítson oldalirányban is több száz méterre :) mert a lámpákat elnézve szinte kivétel nélkül mindegyiket ilyenre csinálják.
Már az is csoda volt, hogy a comb magasságú kerti lámpák között egyszer véletlenül találtam olyat, ami (bizonyos fajta izzóval) nem vakít az ember pofájába séta közben. Az összes többi lámpát tuningolni, barkácsolni kell valahogyan.
Mondanék egy 4-X méteres kandellábert, de szerintem tuti aláálsz, belenézel és anyázol, hogy látod a fényforrást.
Nekem is ugyanez volt a bajom, utálom a temetői lámpásokat, meg pont leülök mellé és szemmagasságban van. A lenti műanyagos teljesen korrekt, a többi szórt fényű motyó meg csak energiát pazarol és drága.
Nekem magas a ház, így egy Tungsram Z1 lámpa világítja be az egész kertet, mikor hosszabban kint vagyunk. Káprázásmentes magasságban van és szép meleg a fénye :)
Kösz a tippet, de nálam a káprázásmentes világítás kiemelten fontos és egy opálbúra szinte semmit nem javít ezen.
A káprázást az okozza, hogy az emberi szem látószögében a környezet fényességéhez képest kiemelkedően nagy fényerejű pontszerű fényforrás okozza. Egy opál bóra persze eloszlatja valamennyire az izzó fényének pontszerűségét, azonban egy, a lámpától 8-10 méterre álló ember aktív látószöge (gömbcikk) mondjuk 100 négyzetméter, ehhez képest gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ugyanaz a fénymennyiség egy csupasz izzó 0,002 négyzetméternyi, vagy egy opál búra mondjuk 0,05 négyzetméternyi felületéről csapódik a szemébe, a felület-arányokat tekintve a nagyobbik lámpa-felület is csak pontszerű, tehát szintén káprázást okozó fény.
Szerintem a lámpából soha ne jusson KÖZVETLENÜL fény az ember szemébe, tehát a lápa vagy ne legyen az ember látószögében (pl a szemöldök-szögnél meredekebben legyen), vagy ha látószögben van, akkor a fényforrás el legyen takarva a szem irányába (ilyenek pl az profi mélysugárzó lámatestek: magát a fényforrást csak akkor láthatod, amikor már alatta vagy, de ha alatta vagy, akkor már nem világít aszemedbe).
Kivétel persze azon esetek, amikor
- egy hely megvilágítása NAGYON sok fényforrással történik (hatalmas felületen eloszló eloszló gyenge fény = nincs káprázás),
- vagy amikor maga a fényforrás dekorációs célt (is) szolgál.
Nekem Eglo Helsinkiből van egy sorozat, most ott harcolok a hangyákkal és néhánynak újra kell szilózni a tetejét, de főleg ilyen árfekvésben ennyi karbantartás bőven elfogadható.
Káprázásmentes kültéri kandelábert keresek (olyan oszlopos kerti lámpa, ami nem világít az ember szemébe). Régebben az ilyesmit magam "gyártottam" (gyári lámpák átalakításával), de unom a barkácsolást, abban reménykedtem, hogy az évek során a gyártók elkezdtek HASZNÁLHATÓ lámpákat is gyártani, de sehol nem találok ilyeneket. Pontosabban egyet találtam (a kb 200-ból) de annak sem az ára sem a megjelenése nagyon nem tetszik
Ha esetleg valaki találkozott ilyen lámpával (káprázásmentes fényű kültéri kandeláber), elárulhatná a típusát.
- NEM elmeséli a problémát a szakembernek és megkérdezi, hogy ezt ő hogyan oldaná meg
- hanem a problémája megoldására kitaál egy hajmeresztő baromságot és AZT a baromságot próbálja megcsináltatni a szakemberrel.
De ebben sokszor a szakember is vétkes, mert nincs annyi esze, hogy kiszedje a megrendelőből a kérés VALÓDI célját, ehelyett szolgai módon elkezd görcsölni a megrenddelő hülyeségének szó szerinti megvalósításában. Tehát az első feladatod valahogy kipréselni az ügyfeledből, hogy mi a kérésének a VALÓDI célja.
Mert erős a gyanúm, hogy ő valójában csupán kétféle fényerőt szeretne a kertben, aminek a huszonegyedik században már NEM az a megoldása, hogy újra végigássuk a kertet (vagy diódákat szerelünk a lámpákba :), hanem pl az, hogy a lámpasor elejére odateszünk két fényerő szabályozót és egy távirányítóval egyszerűen átkapcsolhat a kétféle fényerő között. DE akár még az is megoldható, hogy a távirányítóval zsebből állíthatja a fényerőt mondjuk 20% és 100% között, de pl 20% alá semmiképp ne tudjon lemenni, ami hasznos dolog pl társasági szabadtéri TVzés esetén: a távirányítót markolászó ember bármennyire is be van rúgva meccsnézés közben, nem képes annyira sötétet csinálni, hogy a többiek ne találjanak el pl a sörcsaphoz vagy a WC-re (ebben a sorrendben).
Némi segítségre lenne szükségem. Egy ügyfelem kertjében van 6 db kertvilágítási lámpatest,, egy kábelen felfűzve, és most azt szeretné, hogy csak minden 2. működjön folyamatosan, a másik 3 csak akkor, ha távirányítással bekapcsolja.
(Jó nagy kertről van szó)
Létezik valamilyen rádiós, vagy wi-fi-s távirányítás: egy jeladóra három vevő, ami 230V-ot tud kapcsolni?
Már mások is említették, de megfogalmazom részletesebben:
A kismegszakítókban a normál (nem zárlati) áramot egy, az áram által keltett hő hatására lassan meggörbülő bimetál figyeli. Ez a bimetál nulla áram esetén (=hidegen) az egyik végállásábnan van, nagy áram esetén felforrósodik, elgörbül és ezzel megszakítja az áramkört (=lecsapja a kismegszakítót).
Tételezzük fel, hogy ez a binetál minden motor indítás közben görbül 50 százaléknyit. Amikor először indul a kompresszor, akkor még teljesen hideg a bimetál, ezért az indítás közben elgörbül 50%-ig, de mivel a kismegszakító csak 100% görbületnél csapódna le, ezért az első indításnál még nincs gond.
Igen ám, de a kompresszor működés közbeben áramot eszik, ezen áram hője folyamatosan mondjuk 70%-os görbületben tarja a kismegszakító bimetálját. Aztán a kompresszor leáll, ezért a kismegszakítóban a bimetál elkezd lehűlni, a görbülete 70%-osról csökken 65, 60, 55.... és 51 százaléknál a kompreszor újra bekapcsol, márpedig tudhuk, hogy minden motoríindítás 50 %-ot görbít a bimetálon, tehát most sajnos el foga érni a 100%-ot, tehát le fog csapódni a kismegszakató.
Neewd időt kel nyerned:
- vagy a kompresszor leállása és újraindulása között sokkal több időt kell hagyni a kismegszakító bimetáljának lehűlésére = pl jóval nagyobb levegő tartály
- vagy "lustább" kismegszakatót kell beszerezned: ha a jelelegi "B" helyett "C" karakterisztikájú kismegszakító bimetálja egy kompreszzor-inditás alatt 50 helyett csak 25 százaléknyit görbül, tehát valószínűleg melegen újraindítva sem fog lecsapódni.
Több gond is van ! Csillag - delta átkapcsolással kellene indítani . C-s kismegszakító kellene megfelelö áramerösségre . Ha már a motor üzemelt mondjuk 30 percet , akkor nem csak a motor melegszik , hanem a " b25-ös bizti " is . Így amikor újra indítod melegen , akkor kiold , mert kevesebb idö áll rendelkezésére a kritikus melegedéshez , ami a kioldáshoz vezet .
Sziasztok. Technikai segítséget kérnék::3db, b25 bizti az óránál. Onnan 4x4 es tömör réz vezető a 7,5kw os motorig, ami deltába van kötve, 2 hengeres kompresszort hajt. Hidegen nem veri le, de mikor már kézmeleg a motor oldala, ha ilyenkor indul, egyből leveri valamelyik b25 öt, mindig másikat. Hol lehet a gond???,
A védelmet úgy értem hogy túlterhelés ellen védünk valamit. Egy gázkazánt hogyan tudok túlterhelni?
A fűtőbetét sem vesz fel több áramot ha hidegebb van a környezetében. Az izzó, fénycső stb. sem harap jobban áramot ha sötétebb van. Ha ezek egy kismegszakítót lekapcsolnak ott már csere érett lett valami,amit nem védett meg semmi.A leoldott kismegszakító már csak jelzi a tönkremenetelt.
Jellemzően motorikus fogyasztókat,transzformátorokat lehet túlterhelni amire beállítható tartományú eszközök szükségesek ha meg kívánjuk védeni ezeket, ha az áramfelvétellel a túlterhelés detektálható.
Egy dugvillával ellátott készüléknél elvárnám hogy saját védelemmel rendelkezzen.
De bizony, hogy az is. Ahol nincs erre külön készülék. Meg ahol ennek a fogalomnak értelme van, azaz állandóra bekötött készülékeknél. És ez mindig is így volt, az MSZ 1600 is csak kivételeket engedett meg (ahol a készülék nem túlterhelhető, ahol szakszemélyzet üzemeltet, ott elég a jelzés, stb).
Ahogy írja a megszakító nem készülék (fogyasztó) védelem, de a kisebb értékű megszakítóval lehet szelektivitást alkalmazni,de lehet egy aljzat kapcsolt, és ha a kapcsoló (félvezető is akár) elem névleges értéke pl 2-4-6A célszerű lehet azokat védeni. Vagy a világítási áramkörök zárlati áramát "korlátozni". Jellemzően a billenő kapcsolók sem 16A-ra vannak méretezve.
