abban szeretnék segitséget kérni, ha a KATAs Bt. USA-ba állit ki számlát informatikai szolgáltatásért, akkor milyen ÁFA kódot kell használni? simán 0%?
És hidd el, ember nincs, aki nálam jobban körbejárta volna ezt a kata-mentesülés-keret mégis megmaradhat-e? témát.
Tavaly tavasszal volt egy ellenőrzésem, - ott táppénzen volt az ev, - de biztosításközvetítéssel foglalkozott, ahol olyan folyik be a lóvé, mikor már nem dolgozik, - szóval akkor összeszedtem mindent ezzel kapcsolatban.
De a CSED az más. Ott nem csak a kata tövényt kell nézni, hanem az EB-t is, mert az kimondja, hogy CSED alatt semmilyen jogviszonyában nem folytathat kereső tevékenységet, a KATA törvény meg nem teszi lehetővé, hogy úgy fizessen, hogy nem működik személyesen közre.
Azt hiszem, elég jó vagyok KATA-ban, de most megrekedtem :(
Van egy másodállású KATA-s egyéni vállalkozóm. Munkaviszonyban áll valahol heti 40 órában, babát vár, mindjárt megy CSED-re. A CSED alatt ugye nem folytathatja a vállalkozói tevékenységét. Ez OK, nem is akar dolgozni addig.
Azt mondják neki, hogy ha fizeti továbbra is a 25-öt, akkor megmarad a teljes KATA kerete és amikor lejár a CSED, akkor feltöltheti a bevételét az éves szintre 12 millióig.
Én azt olvasom a törvényben, hogy KÖTELES bejelenteni, hogy CSED-en van. Nem fizet KATA-t, de nincs is meg a bevételi kerete a CSED alatt - szerintem.
Ti tudtok valami törvényes lehetőséget arra, hogy mégis megmaradjon a 12 milliós kerete?
Nincs alkalmazottja, akire esetleg lehetne hivatkozni.
Volt egy unit linked biztosításom, amit idén visszaváltottam veszteséggel. Van lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget felvigyem az adóbevallásba, és szembeállítsam a tőzsdei nyereséggel?
Tavalyi éves turizmusfejlesztési hozzájárulást kéne bevallanom , de a 20TFEJLH című nyomtatvány vagy az időszakot kifogásolja
(mivel 03.01 és 12.31 közötti időszakot nem lehet beírni a mentesítő rendelet miatt, ha beírom sárga bogyót ad rá) vagy ha beírom a megadott 2020.01.01 - 2020.02.29 időszakot, meg az E betűt, hogy éves bevallás, akkor abba köt bele.
Ha a bevallás típusát N mint negyedévesre állítom, akkor meg látja az adószámomból, hogy áfa mentes vagyok amúgy és szól, hogy csak E -t adhatok meg...
Zavar van az erőben. Tudok tenni valamit, vagy adjam be valamelyik változatú a sárga bogyókkal, ahogy van?
Eddig még nem kellett ilyet beadnom 5590 "Egyéb szálláshely" voltam korábban, majd idén 552014 "Magánszálláshely" lettem, de úgy tudom az áfa mentességemtől függetlenül idéntől nekem is éves bevallást kell adnom és fizetnem a 4 százalékot. (arra a nyomorult két hónapra, amíg egyáltalán volt pár vendég az évben)
Alanyi adómentes katás vállalkozóként kis méretű (hobbi)elektronikai termékeket készítek. Ezeket idehaza postai levélként vagy kis csomagként adom fel. Szeretném a termékeimet külföldre is értékesíteni. (eBay, webshop, stb.)
Elég sok időt töltöttem a külföldi termékértékesítésre vonatkozó szabályok megismerésével, szeretnék megerősítést kapni, hogy jól értelmezem a szabályokat...
Csak termékértékesítés érdekel. Mellőzhetjük a járműre, tárgyi eszközökre, ingatlanra, szolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A termékeket Magyarországon adnám postára.
4 kategóriába sorolom a vevőket (római számokkal)
I. EU-n belüli magánszemély vásárló esetén: - teljesítés helye belföld - AAM áfakulcsot adok meg a számlán - van egy lista, mely országba mennyit adhatok el, arra figyelni kell, mert fölötte változnak a szabályok... (elég magas összegek, nem fogom átlépni) - áfa fizetés nincs, áfabevallást nem kell beadnom, nem kell A60 összesítőt sem beküldenem - EU adószámot nem írok a számlára
Tehát az országonként megadott összegig semmi extra teendő nincs, ugyanaz az eljárás, mint belföldi értékesítés esetén.
II. EU cég vásárló esetén: - ez Közösségi Termékértékesítés - teljesítés helye a célország - mindkettőnk EU adószámát fel kell tüntetnem a számlán - EUT (EU-n belüli termékértékesítés) áfakulcsot adok meg a számlán (számlázz.hu) - rá kell írnom a számlára, hogy "az áfa törvény területi hatályán kívüli értékesítés" - be kell adnom A60 összesítőt - be kell adnom nullás áfabevallást - az áfát a vevő fizeti, engem nem terhel áfa és egyéb teher
* Elvileg EU cég is vásárolhat nem Közösségi Beszerzés formájában, de ez neki nem annyira jó. Ha mégis ezt választja, akkor az I. szerint kell eljárnom.
III. 3-ik országból vásárló esetén: - teljesítés helye belföld - nincs különösebb teendő, nem kell áfát fizetnem, nem kell áfabevallást beadnom és A60 összesítőt sem kell beadnom - áfakulcs szerintem AAM. Vagy EUKT? (EU-n kívüli termékértékesítés?)
IV. 3-ik ország cég vásárló esetén: - ugyanaz, mint a III.
21NYHIPA. És ez egyrészt az előleg-csökkentésre vonatkozik, másrészt nem 50 %, hanem 1 %-ra mérséklés. Mert ahol mondjuk 1,5 % volt, nem 2%, ott csak 1 %-ra megy le, nem 0,75 %-ra.
természetes személy adófizetési felső határa (min.ber * 24 pl osztalék)
forrás:
11. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;
(2) * A 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
b) - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum
napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Kekec leszek :-) De én ott elakadtam, hogy ügyvezetőként Ő nem építhet semmiféle kábelt :-) Az nem tartozhat bele az ügyvezetésbe. Az egy más jogviszony keretén belül működhet csak.
Egy olyan cég ügyvezetője amelyiknek a székhelye egy székhelyszolgáltatónál van, honnan indul az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) szerint? Ha mondjuk ez a hely a lakása akkor később ráfogható-e, hogy ez valójában munkábajárási költség és nem kiküldetés? A kérdéses ügyvezető mindig oda megy ahol éppen UTP kábel hálózatot épít. Vagyis a klasszikus állandó B-pontba (munkába) járás szerintem nem valósul meg. Ellenvetés?
