Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Aranyosak voltak. Egy darabig ott voltak a természetes díszlet előtt, aztán átköltöztek a közelembe egy fa tövébe. Ott hallottam a szituációt. Egy-egy részt többször elpróbáltak, ide-oda álltak.
Amúgy nem fogták vissza magukat, igazi olaszos kiabálás volt, ha úgy adódott a szituáció:)
Köszönöm a beszámolót és a képeket is, a nyitvatartási időkért külön is egy namasté! :)
A színjátszókról a képet még feliratok nélkül nézve találgatásba kezdtem, két nő vitája egyértelmű volt. Annyira élethű hogy én tényleg elhittem, és azt találgattam, hogy vízzel öntötte éppen arcon a kis riadt testtartású gaz csábítót a másik? (vagyis a rivális beceneve mindig DÖG. :) )
Az odatámasztott kerékpár miatt is inkább életnek tűnt, mint színdarabnak.
2. nap Következő nap reggel irány a Palatino. Elsőnek Augustus házához mentem (nyitva 10:30-13:30 között, bemenni 13:00-ig lehet, kedden és pénteken zárva). Csodásak azok a freskók!
Palatino sok hely be van ültetve virággal, leginkább petúniával, de volt más is, főleg kék színű. Hangzatos nevet is adtak neki, Orti e Giardini. Il cuore di Roma antica.
A múeum után átléptem a Colosseóba, kiváncsi voltam a Megtor által írt kiállításra. Szép volt, csak a kivetítő sztrájkolt, így a Város leégésének modellezése nem volt látható.
Késő délután még a Spanyol lépcső környékén sétálgattam, aztán vége is volt a napnak. Esténként mindig a szárd étteremben ettem, kivéve vasárnap, amikor zárva vannak.
3. nap Ez péntekre esett, szokás szerint sciopero...:)
Már korábban izgatott, hogy be lehet-e jutni a parco del Celioba, így elindultam felfedezni. Körbe kerültem teljesen, így jelenthetem, hogy nem lehet.
Közben megnéztem a S. Gregorio Magno templomot. A templomba a rendház felől lehet bejutni. Ha valakit érdekel: lehet náluk lakni. Kaptam egy névjegykártyát, email címmel, de a portás néni nem tudott árat mondani. Utána a S. Andrea al Celio, SS. Giovanni e Paolo környéke következett. Ez utóbbi templom harangja délben 3+4+5-öt kondul.
Utána sziesztáztam a Villa Celimontana parkjában. A közelben fiatalok egy kis csoportja valami színdarab félét próbált, szerelmi háromszöggel és félreértések sokaságával. Teljes beleéléssel játszottak, látszott, hogy élvezik. A parkgondozók teljes gőzzel locsoltak. A Földrajzi Társaság hétvégén tartott egy konferenciát Toscanáról, nagy mászkálás volt, és amikor épp senki sem volt a közelben, belógtam a könyvtárba.
Egy szelet pizza után, amit a S. Clementével szemben ettem az arabnál, irány a SS. Quattro Coronati, ahol még kicsit várnom kellett a S. Silvestro kápolna nyitására (hétköznap 9:30-12:00/16:30-18:00, vasárnap 9:00-10:40/16:00-17:45).
Amíg várakoztam kint, jött egy szerelő féle úriember, és a kezembe nyomott egy szép citromot, amit előzőleg a kolostor kertjében szedett le. A kápolna tényleg gyönyörű, lopva csináltam is képet, szigorúan vaku nélkül.
10 napot töltöttem Rómában idén. A szülinapos akciót figyelembe véve terveztem az utat, így nagyon gáláns ajándékban volt részem. Ostiensére érkezve ért egy kis meglepetés: a 60-as busz végállomását átették a Pz Veneziára, így meg kellett várnom azt a buszt, amit hagytam elmenni előtte.
Első nap kihasználtam az ajándék jegyeket: reggel lesétáltam a Caracallába. Nem gondoltam, hogy így is Appia kártyát kapok, amivel volt még 2 helyre jegyem, 7 nap alatt. Délelőtt ott bóklásztam, sajnos egy része lett volt zárva, az előadásra készülődtek. Szerencsére nem voltak sokan, kellemesen telt a délelőtt. Utána buszra pattanva irány az Angyalvár. Ott éppen egy új kiállítás van, I Papi della Memoria címmel, nemrég nyitották, decemberig tart. A legnagyobb pápákról emlékezik meg, a történelemben és művészetekben betöltött szerepükről. Sok műtárgyat vettek kölcsön erre az alkalomra a Vatikáni-, Kapitóliumi-, Borghese múzeumból. Némi séta és pizza után még beléptem a Fórumra. Ebben vastagon számítás volt: tulajdonképpen másnap akartam felmenni a Palatinóra:)
Estére pedig volt egy jegyem a Villa Torloniába egy római ének estre. Korábban reklámoztam, hogy az Atrapalon vettem a jegyet féláron. A kód ellenében helyben fizettem. A program ½ 9-kor kezdődött, előtte még körbe jártam a parkot, rengeteg kocogóval találkoztam. Maga a koncert a Casina delle Civette mellett volt közvetlenül. Meg lehetett nézni az épületet is. Nem is tudom, mit írjak róla, elég elvarázsolt lehetett az építtető... Berendezés nincs benne, csak rengeteg ólomberakásos üveg mindenütt, és a létező összes stílus összehordva. Elég kevesen voltunk, de ettől bensőségesebb volt, és sokan el sem fértek volna.
2 órás volt a műsor, utána irány a szárd étterem, abban bízva, hogy zárás előtt legalább valami hideget kapok. Szerencsémre volt egy nagyobb társaság, esélyük sem volt az éjfél előtti zárásra, így kérhettem bármit. Volt már vagy fél 1, mire fizetni akartam, de nem engedtek, helyette kaptam mindenkitől 2 puszit, meg jókívánságokat:) Hát, így telt az első nap
Képek a Picasán. (folyt. köv., de lehet, hogy az már nem lesz ennyire hosszú)
Szépek a képek, köszönöm. Tartalmas klassz út volt úgy látom. Terracina tengerpartot nem fotóztad? A kolostorudvar is nagyon tetszik, kár hogy nem kerestem meg a bejáratot, akkor lehet, hogy ott találkoztunk volna össze.
Ha már ott jártam... A kicsinyítés mellett is talán mutatnak valamit. Egyébként nekem úgy tűnt, hogy az oszlopok is változatosak, de az oszlopfők teljesen különbözőek. A képek ugyan nem mutatják meg, de gyönyörű ez a templom...
annyit még, csak a félreértés elkerülése miatt h marcus aurelius és aurelianus (lucius domitius) nem egy és ugyanaz. aurelius szobra van a campidoglio-n, és aurelianus a fal építetője, (mellesleg "itt" született pannoniaban, tehát ő is magyar :-))
Kényszerpihenőm alatt képeket nézegetek, s a vak tyúk is talál szemet alapon észrevettem valamit többünk kedvenc templomában: a S. Maria in Trasteverében. Az apszis előtti diadalív boltívét alátámasztó oszlop gerendázata eltér a többitől, s ha jobban megnézzük, akkor lehet, hogy ismét találtunk egy antik márványt. Severus-korinak gondolom, lehet, hogy tévedek (kissé homályosan látom), ráadásul a minta a Basilica Aemilián és a Caesar-forumon is feltűnik. Egyébként ez egy korinthoszi oszlop, és ami a templomot még izgalmasabbá teszi: a főhajót korinthoszi és finom díszítésű római ión oszlopok tartják. Ezekről tudjuk, hogy valószínűleg Caracalla fürdőjéből valók, legalábbis azt hiszem, a benti 22 db. De azt nem tudom, hogy bejárat előtti 4 is onnan van-e. Ez az architráv-darab eddig nem tűnt fel.
Igen, valami hasonló lehetett, itt a filmben aranyozott rozetták vannak, ami szerintem is a valószínűbb verzió. Én is használom ezeket a digitális rekonstrukciókat, de nem nagyon szeretem őket, mert nem elég részletgazdagok. Ez elég jó.
Valójában a puritánabb megjelenés áll közelebb hozzám is. A márvány szobor nekem magának az anyagnak a puszta textúrájával tökéletes. Egy szépen erezett márványtól képes vagyok olyan lelkessé lenni, mint tini srác a barátnőjétől. Az antikvitásban viszont kifestették a szép köveket. És kifestették a domborműveket is, így pl. Traianus oszlopát is. Ha csak római sajátosság lenne, megérteném, hiszen a köztársaságkorban kevés értékes kővel rendelkeztek. Sok a tufa, a Gabii mészkő, ehhez kellett a stukkó, hogy eltakarja. De színesre festették a kerámia épületdíszeket is. A mai szemmel kissé bazári csiricsári ízlés a színekhez való vonzódás. A másik oldal viszont a kövek megmunkálásának fantasztikus módja. A mai napig elhülve és tátott szájjal nézem pl. a Concordia-templom töredékeinek finomságait. A fény és az anyag játékát. És elszomorodom, amikor arra gondolok, hogy ezt a tökélyt rontották el aranyozással és mázolással.
Örülök, hogy a könyvem tudott újat mondani. Készül a következő: a Subura és a császárforumok. Most épp Martialist és Juvenalist fordítok a suburai élet körüljárásához. Szeretem ugyanis a forrásokat magam is megnézni, mert igen gyakran kiderül, hogy amit tudni vélünk, nem is biztos, hogy úgy van a forrásban, ahogy tanítják.
a mai szemmel nézve ki tudja, hogy a lepusztítás nem tette-e a pantheont is kvázi "puritánabb", befogadhatóbb épületté. nero domusa is pont ezért olyan hihetetlen élmény ma. ott állni a vizes szinte csupasz falak előtt, a félig még ma is törmelékkel töltött járatok között és egy kis részletből beleképzelni magunkat abba az őrületes szín és forma orgiába az valami páratlan...
jobbulást kívánok neked! nagyon tetszett a könyved! nekem egy igazi élmény volt és még mindig tudok benne mit bogarászni. köszönöm!
Köszönöm az együttérzést. Ami a Pantheont illeti, azért tudunk valamit: az eredeti egyszerű épület lehetett, s bár díszítéséről nincs fogalmunk, de minden bizonnyal már márvánnyal borították. A belső tér egycellás, amiben több szobor állt: Aeneas, Mars Ultor, Venus Genetrix nagyon valószínű. A pronaosban magának Augustusnak a szobra. Ismervén a rómaiakat, a felirat bronz betűkkel kiemelve díszlett a homlokzaton. Feltehetően ugyanaz, ami ma is olvasható. Hadrianus nagysága, hogy nem vindikálta magának. Emellett a kor szokásának megfelelően a pronaos oszlopai között bronz girlandok függhettek. Engem megőrjít, ha a márványt bronzzal rondítják, de a rómaiak imádták. És a tarkaságot is, így feltehetően a cella padlója színes geometrikus mintát alkotott. A hadrianusi épület, ha eltekintünk az építészeti fantasztikumtől, szintén tartka volt. A falak burkolata és a padló az eredeti formát őrzi. A mennyezet viszont semmiképp. A kazetták ilyen sima megjelenése nem volt divat. Itt is bronz díszek lehettek, vitatkoznak a csillagok és rozetták voltán, a lényegen azonban nem változtat. Nekem ez így tökéletes, de képzeljétek el, amikor több száz csillagon fut végig a fény! Szintén bronz volt a pronaos tetőszéke (ma fából a Barberini pápa jóvoltából). Valószínűleg szintén bronz girlandok függtek az oszlopok között, talán aranyozottak. A tetőt kivülről aranyozott bronz cserepek fedték. Elképesztő gazdagság képzete, nem kellett ahhoz a császárnak föld alatt rohangálni, hogy a szegény, napi 3 asból tengődő római azt gondolja: ezt csak egy isten képes megépíteni (kifizetni).
Először is nagyon sajnálom a szemed, ill a látásod, ha csak ideiglenesen rossz akkor is.
Mielőbbi javulást kívánok.
Magyarázatot végtelen mennyiségűt lehet mondani, sőt még csinálni is, akár tudományos érvekkel alátámasztva is, ujságban, tv-ben.
Már a cikk kezdete is szenzációs, az első szó a titkos, sokat sejtetően. :-)
Mi van, ha kiásták a lépcsőt és rájöttek, hogy marhaság, és betemették?
Egy ilyen helyen ahol néhány évente uj tervek szerint szétvertek, betemettek, ráépítettek, ujrafelhasználtak, vagy egyszerűen csak kidobtak, bármi lehetséges. Az ujságban meg egészen biztosan lehetséges.
Egy római gazdag ember hidat akart építeni a házából át a folyón és ehhez megbízta az akkori legjobbat akit csak talált.
De mikor az a tíz méteres darab elkészült elfogyott a pénz.
Na most, ha ezt nem tudnánk, micsoda remek történeteket lehetne ehhez a sehová sem vezető hídhoz kitalálni, egy szerelmi történettel hollywood biztos beszállna.
Ma ilyen anekdoták jutnak az eszembe, mint a Svejkben elhangzó, -
- Atyám én nem értem ezt a szentháromságot.
-Figyelj fiam, mindjárt elmagyarázom.
-Magyarázni én is tudom atyám, én érteni szeretném.
Engedtessen meg nekem egy lehetséges magyarázat. Nem tudok ugyan utánajárni (átmenetileg nem hordhatok szemüveget és félig vak lettem), de a Pantheon közvetlen közelében (hozzátapadva a hátához) épült Agrippa fürdője, mellette a Porticus Argonautarum. Nem tudom, merre vezet a lépcső (gondolom lefelé... de aztán merre..?). Mi van, ha nem a Mauzóleumhoz ástak alagutat, hanem ezekkel volt közvetlen kapcsolatban? (Azt még hozzátenném, hogy Hadrianusig nem volt kerek a formája, hanem klasszikus római templom, azaz hossztengelyre szerkesztett téglalap.)
Az első 2 helyre. Legnagyobbat anyagilag a Forum Romanum-Palatinus-Colosseum hármassal, és a MAXII-Museo Nazionale delle Arti del XXI secoloval fogsz, 12 és 11 eurot.
Jóccakát !
