Akkor ezt is dokumentáljuk: a ricsi ma nagyot reccsent. Nincs belőle egy szál se, még szerencse, hogy nem vettem bele pár napja. Elég ritka a magyar piacon, hogy egy jelentésre így beverjenek valamit, több napon keresztül. TA nélkül is esésgyanúsnak láttam, be is jött. Kérdés, hol fordul majd, ill. az, hogy visszatér-e evvel a régi kiszámíthatatlan viselkedése.
TBSZ-en tarthatsz külföldi papírt, de a külföldi kifizető nem fogja figyelembe venni, hogy te TBSZ-en tartod-e a pénzed, hanem levonja, ami őt illeti és kész.
2)
A lent idézett tájékoztatás mellett van egy ilyen is, ezt 2013.05.10-én küldték ki hírlevélben. Nem tudom, hogy az oldalon megtalálható-e de nem is érdekel, majd akit érdekli megkeresi:
"
2. fejlesztés - Kedvezőbb adózás
Társaságunk QI (qualified intermediary = minősített közvetítő) minősítést szerzett az amerikai hatóságoktól, ami azt jelenti, hogy Ügyfeleink az amerikai értékpapírok osztalékai után kedvezőbben adóznak.
Ha Ön devizabelföldi lakossági ügyfél, akkor nincs teendője, amerikai részvényeinek osztalékát automatikusan csak 16% adó terheli. Ha Ön devizakülföldi, vagy vállalati ügyfél, kérjük, hogy a kedvezmény érvényesítése érdekében keresse ügyfélszolgálatunkat!
"
Általánosságban:
Nem az számít, hogy milyen piacon veszed milyen devizáért, hanem az, hogy milyen illetőségű maga a cég. Vannak országok, ahol nagyon vaskosan vonnak, ilyen Franciaország (tehát francia cég, mondjuk Total SA) vagy az izraeliek. Előbbiek 30, utóbbiak 20%-ot vonnak. A magyar 16% és a a levont 20-30% különbözetét vissza lehetne igényelni a külföldi APEH-től.
- Az itteni apehtól kérni kell egy-egy illetékességigazolást, ez nem nagy cucc, megvan egy héten belül.
- Ezzel el kellene ballagnod a kinti apehhoz, onnan tudnád visszaigényelni a kifizető közreműködésével, de én még nem láttam olyan élő kisbefektetőt, aki ezt végigvitte volna. Vannak erre specializálódott cégek, de szerintem többezer € alatt nem éri meg.
Egyéb költség nem nagyon szokott lenni. A franciák még vonnak valami illetéket is. Ha amerikai piacon ADR után kapod az osztalékot, akkor abból néha levonnak 1centet/részvény, kibírható.
Az USA-ban tovább bonyolódik a történet, az okokat nem ismerem pontosan (túl sok minden változott egyszerre ahhoz, hogy tudjam az okot), szóval egy ideig nálam 30%-ot vontak az osztalékokból aztán egyszer csak 15%-ot kezdtek vonni. A 30%-ot a helyi törvények teszik lehetővé, a 15%-ot a magyar-amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény. (az amerikai osztalék nem külön adózik, hanem egyéb jövedelmekkel összevontan, tehát a kulcs jövedelemfüggő, ez korábban nem így volt de a 2013-as egyik nagy változás ez volt) Itt a 30% magyar 16% feletti részét vissza lehetett volna igényelni, a 15% után meg be kell fizetni még 1%-ot.
Aztán még vannak olyan (jellemzően angolszász) országok, amelyek cégei után az USA-ban nem vonnak semmilyen adót, ezt érdemes lehet néha kihasználni, hogy az adót egy ideig még be tudod fektetni mielőtt kifizeted.
Lehet, hogy egyes brókerek vonnak valamennyit az osztalék jóváírása után, de azokat ott kell hagyni.
Én az esetleges ADR díjon és az országfüggő adó összegén kívül még más költséggel nem találkoztam (az USA piacon legalábbis, de mondjuk a cseheket kerüld, ha osztalékra pályázol)
"Sajnos azonban nagyon gyakran előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő egyéb közvetítők valójában több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények (vagy éppen azok hiánya) alapján szükséges lett volna. Ennek sok oka lehet, például az említett illetőség igazolásának a hiánya. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy-egy ilyen illetőségi igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek gyakran olyan adminisztrációs terhe és tranzakciós költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát.
"
ilyen dolgokra, mint a kiemelt rész, ami alapján lehet bizonyos esetekben felesleges is belevágni a külföldi osztalékos történetbe.
Egyébként van(nak) itt olyan(ok), aki(k)nek van tapasztalat, kapott már osztalékot kintről? (s azt milyen cégektől?)
Az adó nagy részét mindenképpen levonják, hiszen a jövedelem részben a külföldi országban adózik, nem itthon. A KBC-nek van valami különleges adózási státusza, így az olyan kifizetőknél, ahol többet vonnának, mint az itthoni osztalékadó adó, akkor azt vissza tudja neked szerezni (vagy valami ilyesmi.). TBSZ ilyen téren nem játszik.
MIt értesz az alatt hogy kétséges? Valaki el fogja sikkasztani vagy mi?
külföldi (EUR, USD) alapú részvénybefektetést tervezek, osztalékrészvény témakörben.
Fontos a jó beszálló(nem szeretnék tetőn/éves maxközelben), a hosszú távú relatíve kiegyensúlyozott cégmenet, kptermelő képesség, s a stabil osztalék.
Mit ajánlotok? (akár oldalak szintjén, mi a bevált?)
Illetve az adózása hogyan történik TBSZ számlán? A külföldi szerv levon valamit automatikusan, mint a magyar osztalék esetben, legyen az akár TBSZ, akár normál számla?
Illetve mennyire kétséges az osztalék megérkezése a számlára? Mennyire elbonyolított a történet? (több a füstje mint a lángja, s nem éri meg)
Van itt vki aki el tudja magyarazni hogyan mukodik valojaban a nasdaq short sale circuit breaker?
Az egyik reszvenyemnel ez tortent tegnap reggel 10kor amikor ez eletbe lepett. Ha jol ertem akkor ha egy reszveny ara 10%ot esik egy nap akkor a shortok le vannak tiltva, illetve nem shortolhatjak a (nem fedezett) reszvenyt illetve a short pricenak az utolso trade folott kell lennie?
Amcsik is zuttyantak egyet. Jogos is lenne az egekből esni ennyit, csak ez most másképp értékelődik majd hétfőn.
Elgondolkodtató a mostani helyzet: nekimentek a hiénák pár országnak. Csak úgy, leverték a valutáikat (arg. peso -15%!!! törökök...). Ha nincs baj, majd ők csinálnak, a saját hasznukra, népek kárára. Egész országoknak! Na, ez a mai világ egyik nagy-nagy hibája! Hogy ez megtehető, nincsenek korlátok.
Ütik a pappereket, de ez az eszemen ricsi csak nem tud esni, valaki hihetetlenül tartja (pedig lenne honnan ejteni). Többen itt eladtuk, csak azért sem esik, nehogy visszavehessük "olcsón". Volt egy olyan mondásom (ide nem írtam be), hogy jan.20. után jöhet egy korrekció. Eljött.
Daytrade-nél tökmindegy, hogy korrekció jön-e, vagy sem. Egyébként a random a legolcsóbb erre a célra. Indokok, hogy miért ne kereskedj a BÉT-en:
1. A BÉT drága. Először a jutalékot kell kitermelni. A legolcsóbb randomnál is 0,2% a részvénykereskedési jutalék, és 50 pont a bux, ami kb. 0,25%.
Ehhez képest külföldi piacokon tudsz kötni pl. djia-t 4 pontért (0,025%), spx-et 0,5 pontért (0,027%), vagy dax-ot 10 pontért (0,1%).
2. A BÉT-en az azonnali adatokért fizetsz. Anélkül daytradelni életveszély.
3. A BÉT-en a kereskedési idő miatt sok a gap. Ez napon túl kockázatot jelent. Napon belül pedig mit teszel, ha nyitásban ugrik 1%-ot, és nap közben már nem mozog?
4. A BÉT egy manipulatív piac. Némelyik nagyobb piaci szereplő képes jelentősen megmozgatni az árakat.
