"De hát most olvastad a kábelfektetési szabványt..."
Lexikonokat sem szoktam "elolvasni", ahhoz túl rövid az élet,
plusz csekélyke agykapacitásom is túl értékes ahhoz, hogy számomra felesleges tudással tömjem tele.
De az első bekezdést (oldalt) elolvasom minden szakkönyvből. Ha abból egyértelműen kiderül, hogy szükség esetén a könyvet mire használhatom, akkor azt megjegyzem és a kezem ügyében tartom. Ha az első bekezdés alapján soha nem lesz szükségem rá (vagy úgy van megfogalmazva, hogy ne derüljön ki belőle, hogy szükségem lehet rá), azt a könyvet az én szemszögemből időpazarlás volt megírni :)
Az elem energiájával történő spórolással még a résleges kikapcsolásnál is tovább szokás menni. Olyan is előfordul (pl IoT/LoRa cuccoknál), hogy gyakorlatilag az egész elektronika tetszhalott az idő 99,99 százalékában, csupán egy pici óra ketyeg, ami X időnként felébreszti (energiát ad) pl a rádió modult, hogy "itt az idő beszélgetni". Ezt persze csak ott/akkor lehet megcsinálni, ha a másik fél folyamatosan/bármikor rendelkezésre áll (tehát valószínűleg nem elemről megy :), vagy ahol az idő nagy részében mindkét fél alszik ugyan, de minden beszélgetés végén megegyeznek egymással a következő kommunikáció időpontjában és elalvás előtt mindketten beállítják az "ébresztőórájukat".
Meg is fejtettem, cikkszámban ott a 6M, akkor az 6 modul. Fí van előtte, de még megfejtem, hogy mi legyen. Érdekes, hogy hasonló dobozoknál mekkora szórás van árban...
Asszem ez jó lesz, hátra még kilógatok egy lengőt a szirszaroknak és kész. És a végén még valami alap kínai napelemes, akkus LEDes minimál világítást a környékre. Csak Elek bele ne szóljon :-D
Úgyis karbantartás van, kurva hangyák beköltöztek a kerti lámpákba meg telehordták homokkal, azt porszívóztam egész nap. Néhánynál lekonyult a szigetelés is, vagy a felső szilóval ragasztott rész, azt jövő héten megkenem valamivel.
> Én meglőném az első dobozt, valami ABB/Gewiss akármi megszakítót
Ja, ez volt az első reakcióm nekem is, kínai kismegszakítóért nem adnék ennyit, főleg hogy mondjuk EATON vonalon is feléből ki lehet hozni (oszt olyanom van itthon, mindenhol is)
Ok, szerintem lövök egy ilyen szereletlenül, aztán belerakom a jóságot :)
Gyalu? Szóval Neked is elmentek otthonról, akkor nincs itt semmi baj. Én meglőném az első dobozt, valami ABB/Gewiss akármi megszakítót termelnék bele, oszt jónapot.
Lesz egy gyalum, annak kell a 3x16A, most akarom kiépíteni a csatlakozást, ehhez kell. A jövőre való tekintettel olyat vennék, amin van még 1-2db 3 fázisú aljzat, hátha a vezérkar megadja a kilövési engedélyt más gépekre is :)
Borzasztó sok amper nem fog pörögni, max 1 gép egyszerre, szóval a 3x16A bőségesen elég, csak kellene több csatlakozás.
Jöhetnek a tippek (de leginkább beszerzési forrás, ez itt éppen a haluxvill volt, akik nem annyira borzasztó messze vannak tőlem)
Mindenki ismeri, vállalható de szerintem Te a nevesebb cuccokat szoktad kívánni.
Én is hasonlót nézegetek, mert sógor éppen bontja tanyán a kútházat, ahol már tavaly elszaporodtak a sárga hosszabbítókból elosztóból elosztóba dugott rettenetek, mert vízmű, medence forgató és jó ég tudja mik, akkor egyszer legyen rendes, időjárásálló és tudjam bedugni az egyéb ideiglenes vackaim.
Se az általad berakott linken, se máshol nincs utalás arra, hogy lenne, Az Alin ki is emelik, hogy "This product does not have 433 RF function and shell.". És tényleg nincs neki ilyen funkciója.
Ezt a SONOFF RE5V 1C 5V-relé modult csak telefonnal lehet vezérelni vagy van hozzá távirányitó mert ha van akkor ez szerintem is megfelelne az éjeli lámpának.
"Arra gondoltam, hogy KPE csőbe rakom a vezetéket ami a földben menne. Így nem ásnám le 80 centire csak mondjuk 30-40-re,"
Sok mindent lehet, de te azt kérdezteted, hogy hogyan SZABAD A hivatalos előírások szerint 30 centi mélyen még ágyúcsővel védve sem szabad a földkábelt vinni, 80 centi mélyen viszont mehet akár csupaszon is.
Legvalószínűbb hivatalos indoklások:
- fagyhatár mélysége
- a földmunkákat végzők az elektromos kábeleket 80 centi mélység környékén "várják", kisebb mélységekben akkor is bátran hadonásznak a csákánnyal/markolóval, ha előre szóltak nekik, hogy elektromos kábel fut arrafelé.
Nem vagy köteles betartani a szabályokat, de ha eltérsz tőlük, akkor baleset esetén lehet, hogy téged hoznak ki felelősnek. Ha viszont a baleset kivizsgálói mindent szabályosnak találnak, akkor másfelé kezdik keresni a felelőst. A szabvány nem csak egyfajta tankönyv/lexikon, de baj esetén védőpáncél is. És páncél nélkül csatába indulni csak a legbátrabbak és a legbutábbak szoktak :)
Arra gondoltam, hogy KPE csőbe rakom a vezetéket ami a földben menne. Így nem ásnám le 80 centire csak mondjuk 30-40-re, viszont ha véletlen ásóval találkozik a KPE cső azért véd valamennyire..
A föld alatt plusz védőcső nem szükséges, a föld felett szakaszt min. 1 méter magasságig okos dolog védőcsővel is védeni (pl a kábel mellett részegen kapáló házigazda ellen).
A földkábelek többsége nem megy tönkre a napfénytől sem (mint nagyon sok egyéb kábel).
A kertbe kimenő kábel keresztmetszete nem lehet kisebb, min amennyit a konnektorod biztosítékja megenged.
Nem kötelező, de tudnod kell, hogy a kertben gyakrabban fordulhat elő olyan esemény ami leveri a FI relét, ezért okos dolog a házat elhagyó kábel elejére plusz (10 milliamperes érzékenységű) FI relét tenni. És ha teszel oda egy alacsonyabb amperes biztosítékot is, akkor egy kinti zárlat sem borítja sötétbe az egész házat :)
Kertbe szeretnék áramot kivezetni öntözőrendszer szivattyújához és vezérléshez. Arra gondoltam, hogy a házam falán a belső oldalon lévő konnektor dobozánál átfúrom a falat és ott vezetem ki a vezetéket az öntözőrendszerhez.
Ütközik ez bármilyen szabályva vagy észszerűségbe? (A házban van ÉV relé)
Ezek a modulok USB töltőt várnak, emiatt nem spórolnak túlságosan az energiával pl úgy, mint a kimondottan mikro-fogyasztású áramkörök. Ha egy rádió vevőt nem kimondottan elemes táplálásúnak fejlesztettek, az zabálni fogja az elemeret.
Egészen máshogy kell hozzáállni a micro-power fejlesztéshez, pl készenléti üzemmódban az egész rendszernek csupán mondjuk 1%-a (a rádióvevő nagyfrerkvenciás fokozata) van feszültség alatt, a többi 99% tetszhalott (= nem kap, ezért is fogyaszt energiát). Sokszor még a rádiójelet dekódoló máodik egy százaléknyi áramkör sem kap energiát addig amíg a nagyfeerkis vevő nem detektál térerőt a megfelelő frekvencián és ha ez a felébresztett másidik áramkör megállapítja, hogy ez az üzenet nem nekik szól, arról a még mindig alvó 98 százalék soha nem is szerez tudomást. És ezzel talán még nincs is vége a különböző részegységek fokozatos/lépcsőzetes felébresztésének (energiával történő ellátásának).
"ugyanis ezeknél az rf rész kimenete egy megadott hosszúságú impulzus, amivel indítja a dallamgenerátorban a beállított (vagy az egyetlen) dallam lejátszását"
Egy laikus soha büdös életben nem fogja megtalálni ezt a pontot az elektronikában (sőt, késégeim vannak, hogy ez a pont egyáltalán hozzáférhető a chip szétfűrészelése nélkül).
Viszont a csengő hangszóró kimenetéről nagyon sokan könnyen tudnak pl egy kapcsoló tranzisztort nyitva tartó egyenfeszültséget csinálni.
Nem :-P ugyanis ezeknél az rf rész kimenete egy megadott hosszúságú impulzus, amivel indítja a dallamgenerátorban a beállított (vagy az egyetlen) dallam lejátszását. Úgyhogy a dallamgenerátor helyére egy flip-flop mindenképp kéne - ha nem lenne már kész áramkör ilyesmire...
A legtöbb alkalmazottnak soha nem kell a szabványokat olvasgatnia, azt elég, ha ismeri a tervező. Komolyabb ismeretre egy alkalmazottnak csak akkor van szüksége, ha eltér a tervtől, vagy ha eleve nincs is terv, mert azt mondta a tervező, hogy "csináljuk ahogy szoktuk: a megrendedelővel egyeztetve megcsinálod a munkát, aztán együtt körbejárunk és utólag megcsinálom hozzá a terveket" ;)
"milyenek lehettek a beosztottak..."
Utólag belegondolva a tartósan maradók között valószínűleg senki sem volt 120-as IQ alatt, még a segédmunkások sem (így kevésbé feltűnő, ha a csoportvezető tök hülye :)
Egy kis területet nem csak közelről lehet megvilágítani.
Az ágyban olvasó ember könyvére fél méteres kört világító lámpa lehet akár a mennyezeten is és egy távoli kapubejárót is meg lehet jól világítani akár 20 méterről is.
Csak utána kell nézni, hogy milyen lámpák világítanak NAGYON kis nyílásszögben.
"Egy éjeli lámpa három darab 1,5V ellemel működik .... de szeretném távvezérléssel kapcsolni"
Sajnos nem emlékszem olyan rádió impulzus vevőre, aminek nem kell legalább 10-12V a működéshez. Talán a "pager" funkciós autóriasztók között létezik olyan, amelyiknek a távirányítója beéri 4,5 volttal, erre talán egy nagyon profi autóriasztó szerelő tudna válaszolni.
De ha létezik is ilyen alacsony feszültségű pager, ez után még barkácsolni is kell ahhoz, hogy a pager felkapcsolja a lámpádat. Szerintem SOKKAL egyszerűbb, ha a lámpa mellé csinálsz 12 voltot, mert 12 voltra feszültségre már tonnaszám létezik rádiós távkapcsoló. Persze azt nem árt tudni, hogy egy éjjel-nappal működő/figyelő rádió vevő áramkör éjjel nappal valamennyi energiát fogyaszt.
Persze léteznek mikro-fogyasztású ÉS alacsony feszültségű rádióvevő áramkörök is (pl.buluetooth), de azokat sajnos nem elég csak egyszerűen megvenni a boltban és összedrótozni pár ceruzaelemmel :)
Egy éjeli llámpa három darab 1,5V ellemel működik a kapcsoló a lámpán található de szeretném távvezérléssel kapcsolni a közelben nincs dugalj ,valamilyen megoldást javasoljatok. Köszönöm
Ez akkor általában nem igaz, ha az ember saját magáról mondja. :D Buta kislányok szoktak ilyent írni a facebookon, hogy: elmentem egy buliba, de hamar eljöttem, mert képtelenek voltak felismerni az igazi intelligenciát. :D
Egy időben egy kis munkacsoport vezetője voltam egy kb 20-25 fős cégnél, ahol szinte mindenki ennek a hülye okostojásnak a csoportjában akart dolgozni. Itt volt a legmagasabb az átlagjövedelem, csak ennek a csapatnak volt engedélyezve a heti 4 munkanap (mégis egyedül mi tudtuk tartani a határidőket minden munkánál), csak itt nem volt szinte soha semmi fennakadás a munkában valami váratlan külső ok miatt. Aki jófejként állt hozzá ehhez az okostojáshoz, az mindig egy vidám, laza, értelmes szakemberrel találkozott, aki viszont szemétkedni, ravaszkodni próbált (akár alkalmazott, akár megrendelő, akár tervező, stb), az nagyon hamar rájött, hogy a hülyén vigyorgó csávó személyében valójában egy mérges kígyóval keresztezett szunyókáló vérfakast piszkálgatott :)
"túl sok a munka ahhoz, hogy tömegesen ne fizessenek ki"
Akit egyszer sok millióval lopott meg egy ilyen államilag védett (érinthetetlen) maffiózó, az talán soha többé nem vesz részt alvállalkozóként semmiféle állami beruházásban, tehát "tömeges" (sorozatos) nem-kifizetés nem fordulhat elő.
Vagy azért, mert ettől kezdve inkább éhen hal, de az állami maffiának soha többé nem vállal munkát, és/vagy azért, mert az ellopott milliók miatt elúszott a sok év alatt kínkeservesen összeválogatott szakember-csapata.
"Esetleg kit bíz meg a "nagyvárosi" cég? Egyéb esetben N+1 példám van, mikor valami hasonlón "vidéki" cég dolgozott"
Vidéki cég/vállalkozó leginkább akkor jut (látszólag) jó munkához egy nagyvárosi cégtől, amikor sejthető, hogy a munka nem lesz kifizetve. Ilyen az állami beruházások nagy része, amely esetekben az állami tendereket sora nyerő óriáscég megbíz egy maffiózó fővállalkozót, aki a lehető legnagyobb összeggel átveri/lehúzza az összes alvállalkozót. Az első ilyen esetek több, mint 30 évesek, de mára vált teljesen olajozottá vált ez a rendszer Magyarországon, csak a profik képesek ilyen alvállalkozói munkákból jól kijönni (pl az árakba előre bekalkulált elmaradó bevétel, vagy még ravaszabb trükkökkel).
De itt a kiinduló téma nem a vidéki (kényszer?)vállalkozók helyzete volt, hanem az állítólag hiányszakmával bíró villanyszerelők elhelyezkedési lehetőségei ALKALMAZOTTKÉNT.
1. jómagam szóltam a képviselőmnek, államtitkárnak, miniszter kislánynak, hogy a gazdaság újraindítása keretében tegyék ingyenessé és könnyen kereshetővé a szabványokat, mivel a fizetős szabványtár egy rakás fekália.
2. villanyszerelő szakmukinak az 5 alapszabványt kell ismernie.
3. tervek alapján szokás szerelni, amit szakági műszaki ellenőr okéz le.
4. ami olyan, hogy nem igényel terveket, ahhoz meg nem kell villanymérnöki tudásszint.
5. igazi profi villanyszerelőnek van olyan műszaki ellenőr, tervező ismerőse, akikkel szereznek is egymásnak munkát és akiket lehet kérdezni.
6. problémás esetekben amúgy is dokumentálni kell, pl az építési naplóba.
Mondjuk néha ez a feltétel fizet a legszarabbul. És biza vidéki segédmeló, ésvagy. Esetleg kit bíz meg a "nagyvárosi" cég? Egyéb esetben N+1 példám van, mikor valami hasonlón "vidéki" cég dolgozott, de k. mindegy bele a karakter. Speciel ide Pestre is jöttek mindenfelől kartonozni, gépészkedni, mazzagolni. De persze én vagyok a hülye mert sok ilyet láttam, ugye?
Ezt most humornak tekintem. Amióta feltalálták a keresőszavakkal használható digitális dokumentumokat, azóta ahogy nem teljesen épeszű az, aki megtanul egy lexikont vagy egy telefonkönyvet, ugyanúgy nem bölcs dolog megtanulni 10 darab 100 oldalas (ráadásul néhány évente megváltozó tartalmú) szabványt azért, mert néhány évente egy-egy bekezdésre szüksége lesz belőle :)
Tekintsd humornak, az csak rád nézve terhelő. Mivel a szabvány(sorozat) az nem összefüggéstelen mondatok egymásután dobálva... Azt úgy kell érteni, hogy átfogólag is és részleteiben is.
Ez totál érthetetlen, hogy a tízéveseknek is már tán világos alapdolgokat kell itt magyarázni neked. :D
Nem azért mert kérdez, hanem azért, mert extra feladatokat ad a főnökének (aki ráadásul talán életében nem nézett bele a kifizetett szabványokba, azt sem tudja hogyan kel használni).
"azért hogy jobb munkát végezhessen,"
...a hét végén a sógoránál.
A vállalkozó pedig az alkalmazottját nem azonnal elhajtja a francba, hanem megígéri, hogy az egész estéjét a szabványok böngészésével fogja tölteni. Ez így teljesen életszerű... :)
Ilyeneket szoktam írni példának: "alkalmazott fél órás munkája a szomszédban", "villanyszerelő sógorának nyaralójában hitelen vasárnapi bütykölnivaló", "" stb. Hogy ebből hogyan tudtál legyártani egész hónapos ingyen melót, azt szerintem beszéld meg a pszichiátereddel :)
"mikor ismerősök villanyászt keresnek akkor valahogy nem azokra találnak"
Én olyan villanyászokat ismerek, akik meg (normális) munkát nem találnak.
Pedig szerintem nem túl válogatósak:
- nem hajlandók sem falat vésni/fúrni, sem falban csövezni/gipszelni
- a havi fizetésből visszaosztott óránkénti nettó kereset nem jöhet ki kevesebbre 1800 forintnál, de úgy hogy az össz óraszámba a napi közlekedés ideje is beleszámít (ehhez tudni kell, hogy vidéken laknak, nagyvárostól távol).
Ha valóban igaz lenne, hogy a villanyszerelő hiányszakma, akkor még a fenti feltételekkel is válogathatnának az állások között. De a valóságban a a villanyszerelő kizárólag a nagyvárosokban és az építőiparban hiányszakma, vidéken vagy falat is vésel, vagy csak szar fizetésed lehet.
"egyes területeken a "szorgalmas" nem dicsérő kifejezés, hanem a korlátoltság jelzője"
A villanyszerelésben is van ilyen: pl amikor sok helyről kapcsolandó lámpák esetén az egyik villanyszerelő mindig szorgalmasan szarrá bonyolítja a vezetékhálózatot egy-egy keresztkapcsolással, míg a másik villanyszerelő szorgalmas szétbonyolítás helyett inkább mindenütt impulzusrelét alkalmaz :)
(biztosan van ennél jobb példa is, most ez jutott eszembe)
Vagy fiktív, mert ugye indokolni és ellenőrizni nehéz, vagy csak ócska magyarázkodás.
Ha egész hónapban ingyen melózik, akkor hülye, amúgy mikor ismerősök villanyászt keresnek akkor valahogy nem azokra találnak, akiknek az össze bevétele ennyi lenne. Legalábbis a kapott ajánlatok alapján be lehet tájolni, hogy milyen bevétellel rendelkeznek. Számla nélkül...
"Ez is csak egy része a rezsinek, mint bármi más. Aki pont ezt nem bírja fedezni,"
A végzett villanyszerelők 95 százaléka nem vállalkozó, hanem vagy alkalmazott, vagy nyugdíjas, jelentős részüknek alig van, vagy nincs soha egy fillér privát bevételük, mégis rendszeresen felbukkan ezt a "rezsi" érv. Miből vonjon le több tízezer forint rezsit az, akinek az összes bevétele együtt sincs ennyi, vagy pláne az, aki ingyen dolgozik (pl haveroknak rokonoknak)?
"Vagy alkalmazottnak villanyszerelő mellé, aki megvette a szabványt."
Ha egy villanyszerelő vállalkozó alkalmazottja azt mondja a főnöknek, hogy nézzen már utána a szabványban valaminek, az valószínűleg másnap már nem ott dolgozik.
"El kell olvasni, ki kell jegyzetelni, meg kell tanulni."
Ezt most humornak tekintem. Amióta feltalálták a keresőszavakkal használható digitális dokumentumokat, azóta ahogy nem teljesen épeszű az, aki megtanul egy lexikont vagy egy telefonkönyvet, ugyanúgy nem bölcs dolog megtanulni 10 darab 100 oldalas (ráadásul néhány évente megváltozó tartalmú) szabványt azért, mert néhány évente egy-egy bekezdésre szüksége lesz belőle :)
"El kell olvasni, ki kell jegyzetelni, meg kell tanulni."
Az informatika korában egyes területeken a "szorgalmas" nem dicsérő kifejezés, hanem a korlátoltság jelzője: azt jelenti, hogy az illető nem ismeri (nem képes alkalmazni) a már létező gyorsabb/könnyebb/egyszerűbb/olcsóbb megoldásokat, helyette inkább "szorgalmasan" pazarolja az idejét (= mások pénzét?).
Sajnos még ma is sok olyan dokumentum kerül a kezembe, aminek a formátuma nem kereshető szöveg, pedig szükséges lenne, mert a szövegnek csak egy bizonyos szakasza a lényeges. Ha a dokumentum küldője nem adta meg pontosan a szükséges bekezdés helyét, akkor vagy extra "végigolvasási" pénzt fizet, vagy a dokumentum megy a kukába.
OFF A fórumban off-topic, bomlasztó hozzsászólások esetén ez az első, közösségi lépés az ilyeneket elkövetőkkel szemben. A következő a moderatúra általi helyrerakása a dolgoknak. ON
A képernyőmön hirtelen megszaporodtak a letiltott fórum-bejegyzések. Csak nem extra prémium lett beígérve az szakmai+ész érvelésből felmentett gonoszkodóknak? :)
Vagy kizárólag a szabványban tekinthető meg? (tehát a villanyszerelők 90 százaléka számára hozzáférhetetlen információ :)
Nos, a netes fórumok szerint, ahol nem te vagy az etalon, mindenki ismeri... Ez csak a te mániád, hogy a szakemberek nem ismerik. Talán nincs villanyszerelő bizonyítványos haverod.
Egyrészt megjelenik a másik topicban is, aztán elkezdi az okoskodást, hogy akkor most pontosan hány milliméterre lehet az ujja a szabvány szerint a pörgő körfűrészlaptól, aztán megmagyarázza, hogy miért elég a 2mm (mondjuk ez csak egy darabig fog működni, aztán elkezdenek fogyni az ujjak :), másrészt rájön, hogy azzal több pénzt lehet keresni, mintha gipszkarton dobozokat gányolna hétvégente. Kivéve persze, ha bivalybasznádi 70 éves bácsi, aki a sógornak akar könyvespolcot fabrikálni, szigorúan szabvány szerint, mert neki ingyen járna az államtól a felder formatizáló körfűrész meg a kombigyalu.
Figyelj, tényleg sokat gondolkodom rajta, hogy rajtad nevetni vagy sírni kéne, de harmadik lehetőség nincs. Ez is csak egy része a rezsinek, mint bármi más. Aki pont ezt nem bírja fedezni, az menjen el műbútorasztalosnak. Vagy alkalmazottnak villanyszerelő mellé, aki megvette a szabványt. A vállalkozást a külső kényszerek szabályozzák. Például egészen reménytelen a trópusokon pufajkaárusító helyet nyitni. Villanyszerelőnek sem kötelező lenni.
Időmilliomos lelkes amatőrök számára talán az is használható bizonyos kérdések esetén.
Ja, szóval még rettenet lusta is vagy? El kell olvasni, ki kell jegyzetelni, meg kell tanulni. A villanyszereléshez kell annyi alapgógyi, hogy az ember, ha esik az eső, álljon be a féltető alá, mint tudjuk. elvileg agyatlanoknak nem való.
Meg apék haverján, aki annyira tud, hogy még egy kicsi kis hobbiprojektet sem rakott össze, amit meg lehetne mutatni. Másnak úgy látszik több esze bír lenni, mint Elek fotelből kitalált haverjainak.
Akkor ne Józsibácsi csinálja meg, hanem Te az ezer Eurós percdíjaddal, amibe sok költség belefér. 70 évesen meg ne szereljen semmit, tartson magának csirkét a kertben, a többit meg bízza másra.
Állítólag végtelen plusz egy pici az óradíja, vegye meg magának. Olyan magas, hogy már percekben számolja, mégis mindíg a végeken aggódik, hogy a 70 éves józsi bácsi (hobbivillanyszerelő) honnan fogja megvenni a szabványcsomagot, amikor még tüzelőre se telik neki.
Nekem se vesz senki laptopot, magamnak kell megvenni, ahogy a szoftverlicenszeket is.
Elek klasszik komcsi hozzáálása (az állam oldja meg, én biztos nem teszek érte semmit!) elég tipikus magyarországon. Sajnos.
Így van, és közli a tényt hogy nem vállalja a munkát.
Például ha engem megkeresnek napelem ügyben, mindjárt megemlítem hogy nem foglalkozom vele. Nincs benne gyakorlatom sem elméleti ismeretem,az előírásokról meg nem is beszélve. Jelenleg még kíváncsiságból sem érdekel.
"...akkor bizony kötelező mindent elvállalni."
A bácsika melegszik a 10e ft-nyi tüzelője (vagy a 300e ft-nyi új kazán) mellett, és lapít mikor a faluban szirénázik a tűzoltórendőrmentő vagy valakit épen elvitt a fekete halottas kocsi.
Egyetértünk, pont erről beszélek: villámgyorsan megnézheti a szabványban. De mivel ezt az öt perces megnézés több tízezer forintjába kerülne (amit ugye a szomszéd nem szívesen fizetne ki egy fél órás munkáért ;), ezért inkább em nézi meg.
"Nem kötelező bármit elvállalni."
Ha jön a tél és a nyugdíjas Józsi bácsinak nincs félretéve tartalékban 300 ezer forint az utolsókat rúgó ősrégi gázkazán helyére, akkor bizony kötelező mindent elvállalni.
"azt megismertetik a munkavégzése során képbe kerülhető szabványokról"
Minden katonának van egy alapfelszelése, amire 90%, hogy szüksége lesz előbb-utóbb.
De egyietlen hadsereg sem úgy indítja háborúba a katonáit, hogy a hátán van a "dzsungel" speciális felszerelés, a hasára van kötve a "sivatag" felszerelés és eközben a fején egyensúlyoz egy gumicsónakot, benne búvárfelszreléssel és egy ejtőernyővel :)
Igen nagy hülyeség nagy valószínűséggel szükségtelen információkkal tömni egy agyat (nagyrészt erről szól a magyar közoktatás :), helyettük egyetlen információt kell megtanítani a gyerekeknek (de azt rohadtul): amikor egy információ szükségessé válik számára, akkor hogyan/honnan lesz képes villámgyorsan hozzájutni.
A 70 éves Józsi bácsi,Glpsz Jakab villanyszerelő alkalmazott addig szerelhet amíg ismeri az előírásokat.
Ha felelősséget éreznek a munkájukban, érezniük kell hogy ha az ismereteik nem elégségesek. Ekkor vagy utána járnak vagy nem vállalják a feladatot. Nem kötelező bármit elvállalni.
A szakmájuk szerint nem villanyszerelőknek nem szabad villanyt szerelni. A szabványok ismerete nem szakmaismeret.
"De ha megtörténne a hozzáférés, azt is úgy értelmeznéd a saját ízlésed szerint a szokásos szócsavarással, hogy attól úgyis eltérnél."
Ha egy szabályt valóban hozzáértő fogalmaz meg, attól lehetetlen eltérni egyszerű szócsavarással.
Ha azt feltételezzük, hogy a szabályokat profik fogalmazták, akkor a kétértelmű pontok sem véletlenül vannak kétértelműen megfogalmazva. Nem egyértelmű megfogalmazás esetén a szabály megfogalmazójának feltehetően az volt a célja, hogy a többféle módon értelmezhető szövegrészeket többféle módon is lehessen értelmezni, tehát szándékosan "nyitva hagyott egy kaput" (pl jófejségből, vagy azért, mert egy rakás pénzt kapott zsebbe ezért a kis "véletlen" pontatlanságért ;)
"Mások nevében kár aggódnod,"
Aki egész életében kizárólag saját maga érdekében cselekszik, annak (az emberiség szempontjából) feleslees volt megszületnie :)
Az én tapasztalatom szerint, aki tanulja a villanyszerelést alapfokon, azt megismertetik a munkavégzése során képbe kerülhető szabványokról. Aki magasabb fokon tanulja, azt még részletesebben. Erről kap tankönyvet is. A felelőssége annyi, hogy szinten tartsa tudását, de ezt megteheti tanfolyamokon.
Tehát a szakmabeli általában ismeri az alapszabványokt, aki meg laikus, annak meg ...... kérdezzen szakit.
És ha már pénznél tartunk, vannak nagyker cégek, akiknél ingyenes tanfolyamok vannak termékkörönként és ott a vonatkozó szabványt is leadják.
"Szerinted aki életében egyszer néz bele a szabványba a sógorral, az vajon mennyit fog megérteni belőle ? "
Ha az illető képzett villanyszerelő és mégsem érti meg a szabványt, akkor vagy a villanszerelő a hülye, vagy nem a megfelelő emberre bízták a szabvány megfogalmazását. Ha pl én fogalmazom meg azt a szabányt, akkor az egy nyugdíjas szakácsnő számára is teljesen közérthető lesz :)
A tudásodat a net-ről ollózod össze,amit van hogy helyesen van hogy helytelenül alkalmazol. Nagy világfájdalmad hogy a szabványok nem elérhetőek csak úgy számodra. De ha megtörténne a hozzáférés, azt is úgy értelmeznéd a saját ízlésed szerint a szokásos szócsavarással, hogy attól úgyis eltérnél.
Hiába idézünk belőle neked, eddig még egyiket szabvány idézetet sem sem fogadtad el. Mit gondolsz hogy szándékosan meg akarunk téveszteni?
Mások nevében kár aggódnod, a mi téged illet kár felhoznod rendszeresen a témát mintha csak rajtunk múlna a szabványok hozzáférhetősége.
Mondhatnánk, hogy nem szükséges belenézni magába a szabványba, hiszen a szükséges információ valószínűleg számos helyem megtalálható az interneten is. De tudjuk, hogy ez nem igaz, mert nemcsak egyes fórumokban okoskodók, de még a hivatalos szakcikkek írói is szeretik olykor "túlbiztosítani" a szabványban megadott tényleges értékeket "abból nem lehet baj" jeligével, tehát valójában félrevezetik azt, aki a szöveg olvasása közben azt hiszi, hogy ő most valami szabványos (határ)értéket tudott meg.
"aki szakember, az meg megveszi a szabványokat, vagy a hozzáférést"
Összemosod a nagymenő vállalkozókat azokkal az alkalmazottakkal /nyugdíjas szakemberekkel, akinek talán csak egyszer az életben kellene belenézniük valamilyen szabványba, mert a szomszéd/sógor megkérte őket egy kis villanyszerelésre. Plusz azokkal laikusokkal, akik maguknak barkácsolnak valamit. És valami miatt nincs kedvük egy számítógép árát kifizetni mindössze életükben egyszer öt perc informálódáséert.
"itt tölteti át magának az összeset"
Arra az adat-csomagra célzol, amiben az itt szükséges szabványoknak csak kb a fele volt benne, ráadásul túlnyomó része nem kereshető szöveg formátumban, hanem lefényképezett oldalak sorozataként? Időmilliomos lelkes amatőrök számára talán az is használható bizonyos kérdések esetén.
"Az nem tűnt fel, hogy a szabvány címében szerepel a kábel szó? :D"
Mivel ezt is lehet vezetékekre alkalmazni, ezért úgy gondoltam, hogy hivatalosan ezt kell vezetékekre is alkalmazni. Én már nem csodálkozom az ilyesmin, nem az első eset lenne arra, hogy egy szabály megalkotója leszarja, hogy könnyen használható / értelmezhető-e az, amit kiad a kezéből :)
A mért vezetékre egy másik vezetékről kapacitív úton átkerülő kóbor feszültség. Még gy hangyára nézve is ártalmatlan, de a szuperérzékeny digitális műszerek (és a fáziskersők) kijelzik az ilyet is, ezel becsapva a gyakorlatlanokat.
A digitális műszzerek és a fáziskeresők mérési ellenállása sok száz ezer, sőt akár millió ohm is lehet. Ezek a műszerek nem azt a világot mutatják neked, amit egy éppen áram által rázott ember mindössze néhány ezer ohmos szervezete érez. Ha arra vagy kíváncsi, hogy egy feszültség VALÓBAN emberre veszélyes szintű-e, azt a feszültséget olyan műszerrel mérd, aminek a belső ellenállása közelebb van egy emberéhez. Ha nincs alacsony ellenállású feszültségvizsgálód, akkor a digitális műszered két bemeneti pontját kösd össze egy kb 10-15.000 ohmos ellenállással (ideiglenesen, csak a mérés idejére!) és úgy mérve megláthatod, hogy az a vezeték VALÓBAN veszélyes-e emberre.
Hőszigetelés előtt állunk, plusz holnap fogják felszerelni a légkondik kültéri egységeit. A falon fogjuk elvezetni a villanyóráig a kábeleket védőcsőben (h tarifa miatt), a csöveket én fogom feltenni, hogy a villanyszerelést haladósan tudja a szerelő csinálni. A szigetelés alatt mennek majd a csövek, és ki lesz nekik vágva a hely az hungarocellben. Ilyen esetekben merev PVC, vagy inkább flexi csővel érdemes vinni a vezetékeket? A könnyebb szerelés meg a toldások hiánya (mégis csak kültér, sose lehet tudni éri-e víz bármi miatt is) miatt a flexire gondoltam. Van valami ok, ami miatt jobban járnék a merevvel? Előre is köszi a segítséget! :)
láthatóan nem az volt a céljuk, hogy bármely szakember által könnyen megérthető, áttekinthető anyagot produkáljanak
Mondd, mit nem értesz belőle, és én elmondom, szakembernek miért kell értenie. Földrajz szakra járó gimiseknek és birkapásztoroknak meg nem szól a szabvány.
Nem sok változás volt, de tavaly óta ehelyett már van újabb.
Duplán csúsztatsz. :) Te nem vagy szakember, aki szakember, az meg megveszi a szabványokat, vagy a hozzáférést, vagy itt tölteti át magának az összeset ingyen, mint ahogy ere már volt példa. :D
"Ha a megengedett max sebesség 50 km/óra, akkor arra is azt mondod, hogy nincs tiltás 70 km/órával hajtani?"
Rossz hasonlat. A jelenlegi gyakorlat inkább így néz ki:
- a törvényben az van, hogy autópályán 130 km/h a max megengedett
- a törvény szövegét szinte senki sem ismeri (a szakemberek nem férnek hozzá a szabványokhoz), viszont szájról szájra elterjedt az az infó, hogy ha autópályán 90-nel haladsz, abból nem lehet sebességtúllépés
- aki 110-zel próbál haladni (pl mert olvasta a törvényt), azt a többi autós életveszélyes baromnak nézi, sőt egyesek megpróbálják 90-re lelassítani őt is
"egyetlen áram-oszlop, viszont hozzá egy nagy táblázatban felsorolva a különböző (pl.környezeti) szorzók."
Tehát a táblázatban a másfeles dróthoz kizárólag 13,5 amper lenne megadva, így aki teljesen buta, az kizárólag ezt venné figyelembe. Aki viszont nem lusta gondolkodni, az figyelembe vehetné a szorzókat is, amivel akár jóval magasabb áram (akár 22A) esetén is nyugodtan aludhat, hiszen betartotta a szabványt.
Mert a ma használatos táblázatban megadott 16 amper bizonyos (nagyon-nagyon ritkán előforduló) esetekben akár bajt is okozhat.
"alap PVC szigeteléssel 30 Celsius környezetben, oda-visszavezetés egymás mellett, egyéb korlátozó tényezők... 13,5 - 22 A kötött terhelhető."
Na ezért hülyeség szerintem a népszerű "vezetékek terhelhetősége" táblázat: nem három oszlop kellene alul két sornyi magarázó szöveggel, hanem egyetlen áram-oszlop, viszont hozzá egy nagy táblázatban felsorolva a különböző (pl.környezeti) szorzók.
És akkor
- a villanyszerelő tudhatná, hogy ha pl egy másfeles vezeték végére 16 amperes kismegszakítót tesz, akkor a vezetéke folyamatosan életveszélyben van, vagy nyugodtan aludhat, mert még túl is lett biztosítva a rendszer
- széégyellhetné magát az a villanyszerelő, aki csupán maximum 13 amperre mer biztosítani egy olyan környezetben futó vezetéket, amin a szabvány szerint akár 22 amper is mehetne, ezért megemelkedett áram-igény esetén (jósok pénzért) kicseréli egy vastagabbra ;)
Néhány százalék túláram esetén a vezeték szigetelése sem olvad meg AZONNAL, van a fizikai folyamatnak némi késleltetése. Ha ez a késleltetés csak egy hajszálnyival is lassabb, mint a kismegszakító késlekedése különböző mértékű túláramok esetén (jelleggörbe), akkor nem lesz baj amiatt, hogy a kismegszakító egy rövid ideig a névlegesnél nagyobb áramot is ráenged a vezetékre.
A kismegszakítók késleltetési jelleggörbéjének megtervezésekor okos emberek valószínűleg pont ezt, tehát a vezetékek rövid távú túlterhelhetőségét vették számítási alapul.
Az anyag egy része szégyenletes: a késítőknek szemmel láthatóan nem az volt a céljuk, hogy bármely szakember által könnyen megérthető, áttekinthető anyagot produkáljanak, helyette inkább saját mérhetetlen szaktudásukat igyekeztek denonstrálni a megrendelő felé :(
Nem, ez nem így korrekt. Ha a megengedett max sebesség 50 km/óra, akkor arra is azt mondod, hogy nincs tiltás 70 km/órával hajtani?
Van tiltás, csak az elhelyezési körülményektől függően, 1,5 mm2-es vezetéknél alap PVC szigeteléssel 30 Celsius környezetben, oda-visszavezetés egymás mellett, egyéb korlátozó tényezők nélkül 13,5 - 22 A kötött terhelhető.
De ezt már hatodszor tárgyaljuk meg fél év alatt. :D :D :D
A behatolási mélység az csak egy szám, összehasonlításra. Bár fizikai tartalma egyszerű, kétféleképpen is megfogalmazható:
1. Amely mélységben a térerő és így az áramsűrűség a felszíninek a 36.78 %-ára csökken.
2. Egyenlő sugarú kör keresztmetszetű vezetőt és külső átmérőjű körgyűrű keresztmetszetű vezetőt tekintve olyan vastagságú gyűrű egyenáramú ellenállása ugyanakkora lenne, mint a kör keresztmetszetű tömör vezető váltakozóáramú impije (nyilván más alakokra is lehet értelmezni, de a kör a legegyszerűbb madzagkeresztmetszet).
Kb 5 behatolási mélységben csökken kb nullára az áram.
Amúgy, ami a tárgyalt témát illeti, ironikus módon a hajlékony sodrat ellenállása nagyobb a szabvány szerinti követelményekben, mint a tömöré.
Rendben örülök, hogy egy hozzáértővel futottam össze. ( Azóta én is google keresővel rátaláltama 10mm-es mélységre). Akkor légyszíves azt mond meg, hogy 1* 2,5mm2 vezeték, illetve 20*0,125mm2 vezetéknél mennyi a különbség a terhelhetőségnél.
Ha 16 Amperes a kismegszakítója. Akkor rákell küldeni 22 Ampert tartósan és megnézni mi történik. Mert ennyit akár 1 órán át is rajta tarthat a kismegszakító.
" 2,5 kvadrátos madzag, 16A bizti, a végén másfélre szűkítve. "
Pontosítva : Egy áramkörön belül található dugaljaknál ( átmenö gerincvezeték 2,5mm2 ) 1,5mm2-es erek a Wagó és a dugalj között , az utolsó dugalj 2,5mm2-es erekkel kötve . A három ér az utolsó dugaljnál nem okoz gondot a behelyezésnél és felfogatásnál .
Mert a legtöbb (szabvány-ismeretből felmentett) villanyszerelő úgy tudja, hogy ha 1,5 mm2-es vezetéket 16 amperre biztosítunk, azért minimum villamosszékes akasztás jár. Ami tévhit önmagában még nem lenne baj, de egy részük ezt magabiztosan hangoztatja is az interneten.
Mert bizonyos IQ felett óriási különbség van a "bölcsebb dolog inkább picit túlbiztosítani" és a "hülye vagy mert ez tilos" között ugyebár ;)
Akkor szerinted egy dugalj áramkörben ami 16A-ra van biztosítva és alapból 2,5mm2-es erekkel szerelve , de a dobozban a dugalj alatt a Wagóban összekötve az érkezö és elmenö erek és onnan a dugalj már csak 1,5mm2-es 15cm-es dróttal kötve megfelel , vagy elöírás ellenes ?
"Egy falra szerelhetö kombinált ipari dugaljról van szó 400V/230V . Ez tartalmaz egy 400V-os 3fázis + PE dugaljat és egy 230V-os dugaljat is"
Láttam.
Ha föld megy bele, akkor a 230V-os részt nem lehet (szabványosan) felhasználni.
Ha a földelés helyett PEN megy bele, abból a PEN szétválasztás után lehet szabályos nulla is (a 230V-os dugalj számára) és szabályos föld is (mindkét dugalj számára).
Legyél szíves olvass vissza egy kicsit ! Egy falra szerelhetö kombinált ipari dugaljról van szó 400V/230V . Ez tartalmaz egy 400V-os 3fázis + PE dugaljat és egy 230V-os dugaljat is .
"Ez nagyon ügyes, csak hogy fért be a keresztmetszet csökkentésnél kötelező biztosíték/kismexakító?"
Ez csak egy városi legenda, hogy minden keresztmetszet csökkentésnél kötelező a biztosíték.
Ha a TELJES vonalat figyelő kismegszakító megfelel a leggyengébb láncszem megengedett áramának, akkor útközben akár százszor is lehet kersztmetszetet váltani.
Tudom, hogy mi az ilyenkor szokásos ellenérv: az új villanyszerelő úgy cserél kismegszakítót, hogy az elosztóból kilépő vezeték keresztmetzszetet veszi alapul. Én erre azt mondom, hogy hinni a templomban kell, ha az erősebb kismegszakítóval balesetet okoz, akkor ő megy a sittre és nem az eredeti villanyszerelő.
"Kíváncsi vagyok a 32A aljzatba hogyan lehet bekötni 10mm2 vezetéket ami szükséges a PEN keresztmetszethez."
A szabványok be NEM tartásának vannak "szigorúan tilos, mert potenciálisan életveszélyes" módjai és vannak enyhébb szabálytalanságok, "bocsánatos bűnök" is. Ha pl a PEN mellett futó fázisvezetők 32 amperre vannak biztosítva, akkor valószínűleg nem lesz börtönbe zárva a villanyszerelő azért, mert a PEN vezetőt egy rövid (a lehető legrövidebb, pl az aljzaton belüli) szakaszon 10 helyett csupán 6 mm2-es vezetéken vitte.
Helytelenül neveztem meg a 3fázis + PE helyett 3fázis + PEN-t írtam . Elnézést kérek ! Így jó lesz ?
Csak akkor felmerül egy kérdés , hogy a 230V-os dugaljban az N vezetéknek fenntartott helyre bekötésre kerülö érnek mi a neve , ha a 400V-os dugaljba csak 3f+PE érkezik és erröl a PE-röl kötjük be ?
Kíváncsi vagyok a 32A aljzatba hogyan lehet bekötni 10mm2 vezetéket ami szükséges a PEN keresztmetszethez. Ráadásul még be kell tuszkolni mellé még kettő vékonyabb vezetőt is. (kérdem én aki még nem szerelt ilyet)
De továbbra is kiállok az mellett hogy egy aljzatban semmi keresni valója a PEN vezetőnek. Az aljzatot elosztónak nevezni csak hogy PEN megnevezésre a bejövő Z/S vezetéket, PEN bontásnak alkalmasnak nevezzük a dolgokat, játék a szavakkal.
Ha valaki ( villanyász) elolvassa amit írtam , akkor érti , hogy a 3fázisos dugalj 3fázis és egy z/s esetében a 230V-os dugaljat az elsö fázisról és a z/s-ról kötötték be . Az annyit jelent , hogy a fázison kívül a z/s-ról van két ér segítségével bekötve az N és PE .
HA a cuccot "alelosztó"-nak tekinted, akkor lehet 4 eres is. Amit táplálhat az L1 L2 L3 PEN kábel.
Ekkor PEN kell érkezzen a cuccba és PEN kell legyen MÉG az induló vége is. A PEN bontást pedig ebben az "alelosztó"-nak tekintett cuccban kell megoldani. - az 1F konektornak >> Lx N PE - a 3F konektornak >> L1 L2 L3 PE
----
Más a helyzet, ha netán TT rendszerben érkezik a delej. Bár ez manapság már egyre ritkább.
Itt is írja ez a gyártó , hogy 10A-os a betét . Akkor ezek szerint nagyon figyelmetlen vagyok , hogy nem vettem észre a biztit ? :-( Akkor elnézést kérek , figyelmetlen voltam ! Ha kimegyek a házhoz , megnézem és megírom . Nem szoktam ilyen felületes lenni . Ez viszont az alapkérdésen nem váltóztat , hogy egy 230V-os dugaljban Wagó-ban kötöm a két irányból érkezö 2,5mm2-es ereket a dobozban, amibe a dugalj van befogatva és a Wagóból viszont csak 1,5mm2-es érrel kötöm a dugaljat . Az áramkör 16A-os kismegszakítóval van védve . Miért is kell a dugaljba a biztosíték a Wagó és a dugalj közé ? Innen indultunk .
PE, oda is van írva a csatlakozón.(nem láttam még PEN csatlakozásra felhívó jelet dugaszoló aljzaton) A szabvány azt írja PEN dugaszolva nem megengedett.Talán nem véletlenül. De holnap utána nézek.
Ez egy gyári termék , ami alapból egy 400V-os ipari dugalj , a gyártó ezt megtoldotta egy 230V-os dugaljjal . Szerinted 4pólusos kivitelben a 3fázison kívül a negyedik az mi , ha nem PEN . A 230V-os dugaljba az elsö fázis és a zöld/sárga van bekötve .
Ez is volt már téma, nem lehet PEN a negyedik vezető bármekkora a keresztmetszete. Ez olyan mit az "okosban készítek" egy átalakítót 4 pólusból 5 pólusra. Mert csak ezen múlik egyeseknek....
Tetézi az esetet ha eme dugalj mondjuk valami mobil szekrény oldalán van és dugvillás a másik vége.
Az olvasmányaimban a PEN-t ennél sokkal szigorúbban kezelik.
A dugaljzatoknak a dugvillát rögzítő fém alkatrészein IS spórolnak, vékonyabb, vagy gyengébb anyag az olcsóság oltárán feláldozva.
A legnagyobb baj, hogy még a kicikínai-nál ezt elfogadnánk, de sajna neves gyártók termékeiben is megjelent ez a trend.
Ha megkérdezik milyen dugaljat ajánlok, akkor a régi Kontállux vagy a Prodax classicot mondom, de ugye mindkettő megszűnt, ezért ez nem minősül termékreklámnak.
Nem laborban kell bírniuk a szerelvényeknek, hanem Julikánál, aki bedugja a hajsütővasat a frufrugöndörítővel együtt, majd amíg azok melegednek, elkezdi szárítani a frizuráját a 2200w-os hajszárítójával..
Hm, tán sok lesz oda a 16A-es kismexakító, ha kifolyik a konnektor a falból...
A kérdésre a válasz: bírják, csak az nem mindegy, hogy mennyi ideig lehet maximális árammal terhelni azokat. Ahogy egy autót is lehet padlógázon üzemeltetni - csak épp nem a tervezett x km / üzemóra lesz az élettartama, hanem jóval kevesebb.
Az talán nem véletlen, hogy a beköthető vezeték keresztmetszete a legtöbb esetben max. másfeles, illetve az sem véletlen, hogy géptermi környezetben a jellemzően nagyobb konstans terhelést jelentő berendezések tápkábele C19/C309 vagy C19/C20 kivitelben készül.
vastagabb drótot azért teszünk be, mert itthon ismeretlen az ingatlan-amortizáció fogalma, tehát 100 évig lehet, hogy senki nem fog hozzányúlni. azt meg nem tudhatod, milyen szerelvények lesznek 30-100 év múlva.
"Mert akkor 1-el több dobozt kell venni, megáll az eszem......."
Látszik, hogy kizárólag új szereléseket vállalsz (ott nem kell gondolkodni ;) mert a gipszkarton szerelvénydobozt többnyire NEM akkor kell kivenni a falból, amikor öt perce raktad be és ott van mögötted egy zsáknyi ugyanolyan doboz pótalkatrésznek.
Hanem a lakás tulajdonosa
- a berakás után öt évvel fog rájönni, hogy variálni kell a falban
- ráadásul nem is te szerelted ott a villanyt (az eredeti villanyszerelő vagy elérhetetlen vagy nem csinál ilyesmit, mert ő kizárólag új szerelésekkel foglalkozik)
- a telefonban még azt sem árulta el neked, hogy gipszkarton fal van,
- ha véletlenül van is a kocsidban öt különféle gipszkarton szerelvénydoboz, a falban lévő doboz egész biztosan egy hatodik fajta lesz, egész másfajta csavarral és másfajta menettel, tehát a nálad lévő doboz gyűjteményből nem tudod pótolni a lezuhant picike alkatrészt, hanem új dobozt kell berakni (áramtalanítás, vezetékek kikötése a szerelvényből, dobozcsere, szerelvény visszakötése, mindez extra ezresekkel terheli az ügyfeled zsebét, tudom, hogy ezt sokan leszarják, sőt mimél több munkát csinálnak maguknak, mert valójában alig van megrendelésük)
A nem ipari dugalj/dugvilla esetén a 16A maximum, nem pedig folyamatos terhelést jelent. Érdemes megnézni egy ipari 16A-es dugót/aljzatot, hogy milyen keresztmetszetek és mekkora érintkezési felületek vannak, illetve mekkora konstans áram esetén garantálják a működését.
Ha konstans nagy áramot akar átvinni valaki, akkor az is kiemelten fontos, hogy a csatlakozókba a vezeték milyen módon van bekötve, hogy az átmeneti ellenállások kellően alacsony értéken maradjanak.
"Bármelyik szerelvény (nem ipari aljzat) feladná 16A-nál, csak idő kérdése. "
Szerintem az esetek nagy részében a dugvilla forrósodó vezetéke okozza a bajt: túl kis keresztmetszet ÉS rossz hőleadási (hűlési) lehetőség. A túl meleg vezeték felmelegíti a csatlakozó rudat, a hő hatására gyengül a kontakt, ami további hőtermelést okoz....
Kísérletképpen egy dugaljat úgy kellene 16 amperrel terhelni, hogy
- a dugvillába is 2,5-es vezetékek vanak bekötve
- a dugvillán nincs rajta a fedele
- a dugvillából jövő vezetékek nem egy kábelben egyesülnek (szar hőleadás), hanem egymástól legalább két centi távolságban (jó hőleadás) távolodjanak el a dugvillától mégpedig vízszintesen, legalább 20 centis szakaszon.
Ha így kacagva bírja órákon át a 16 ampert jelentős melegedés nélkül, akkor elmondhatjuk, hogy nem a gyárttók hazudnak a dugaljakra ráírt "16 amper" értékkel, hanem a csatlakozó kábelek gyártói méretezik alul a termékeiket.
Viszont egy ilyen ház lehet legtávolabb a trafótól és lehet egy parasztház jellegü , ahol a ház hossza akár 20-25 méter is lehet . Az óraszekrény az elosztóval meg a ház homlokfalán . Az utolsó szobában meg éppen olajradiátort szeretnének használni . Ilyenkor azér minden Volt számít . :-)
Magyarán csak annyit , hogy nem minden az Amper amit tud a vezeték , de a feszültségesést is figyelembe kéne venni . Gondolom ezért is van az ajánlás , hogy dugaljak megtáplálására 2,5mm2 eret kéne használni .
Bármelyik szerelvény (nem ipari aljzat) feladná 16A-nál, csak idő kérdése.
Azért ha egy átlagos háztartásban egy aljzat ki lenne terhelve 16A-rel nem sok más fogyasztónak marad esélye működni.
Gyakorlatilag ilyen eset csak úgy lehetséges ha egy aljzatba elosztó kerül és abban legalább két fogyasztó jellemzően hőfejlesztő berendezés üzemel. Ez nem lehetne üzemszerű állapot egy aljzatra nézve.
Én a fiaméknál 2,5mm2-est használtam , minden dugalj áramkörnél , de a dobozban Wagó-ban kötve az erek és abból 1,5mm2-es erekkel kötöttem a dugaljakat . Így könnyü a dugaljat behelyezni , mert elötte a Wagó-t a 2,5mm2-es erekkel szépen megformáztam és besimítottam a doboz aljába . Utánna a dugaljat az 1,5mm2-es erekkel nem gond befogatni a helyére .
Átlagosan nincsen több rossz tervező, mint agysebész, kőműves, vagy földrajtanár.
Ami a nem tervezőket illeti, a szerelők között is általános a vélekedés, hogy aljzat áramköröket kétésfelessel kell szerelni, mert az aljzat névleges áramerőssége 16 A, ahhoz meg a mai terhelhetőségi szabvány szerint a kétésfeles dukál.
Ja, tervezett már nekem tervező mozgásérzékelő és lámpa közé is 2,5-es vezetéket, 32-es gégecsővel, kerti szerszámos sufniba 6 db vízmentes fénycsőarmatúrát és hasonló okosságokat.
Még mielőtt féreértenénk egymást, egy pillanatig sem gondoltam hogy te nem láttál olyat. Azon kevesek közé tartozol, akiknek érdemes odafigyelni az írásaira...
- ahol utólag szükségesé válik újabb kábel/gégecső befűzése a gipszkarton mögé,
- ahol pl a meglévő dugalj mellé újabbakat talált ki a gazdi felesége, mert az elosztó olyan csúnya (a TV mögött minden vendég azt fogja nézegetni :), inkább legyen egymás mellett még plusz öt fali dugalj
- ahol nagy valószínűséggel előre tudhatjuk, hogy ezzel itt még nincs vége a szerelésnek ;)
"Ami feltűnt nekem is, hogy kiszerelésnél nem lehet tudni, meddig kell a rögzítő csavart lazítani, amíg a rögzítő fül visszafordul a helyére, de még nem esik le a csavarról."
Alapesetben csak arra szoktam odafigyelni, hogy ne olyan dobozt vegyek, ahol alaphelyzetben az "anyából" csupán pl két menet lóg ki, van olyan doboz, ahol a minimálisan szükségesnél sokkal hosszabb ez a csavar (akár fél centivel is). Ezeknél több esélyed van időben megállni, mielőtt a pici fül lezuhan a feneketlen mélységbe :)
Ha nem vagy biztos a dologban, akkor törd ki a csavarhoz legközelebbi lyukat a dobozon, hátha az ujjaddal elérsz oda, ahol az anya éppen közeledik a szakadék felé.
Ahol már előre sejthető, hogy valószínűleg ki kell még venni a falból, ott ezen a kilógó menetes részen "el szoktam rontani" a menetet (összeroncsolom egy ponton egy nagy keménységű csípőfogóval), így amikor kifelé tekered, akkor ezen a ponton érezhetően megszorul, sőt megáll az anya és többnyire egy koppanás is hallatszik, amikor az anya kis füle visszacsapódik a mélyedésébe.
Ha lenne egy göb a csavar végén, tudnád mikor ne tekerd tovább. ha zavar pillanatragasztó és asszem szódabikarbóna kombóval megfejelheted még kitekert állapotában - logikusan persze.
Ha elfér , akkor tegyél mélyebbet , a plusz hely kényelmesebb bekötést eredményez . Nem tudom , hogy miért kellene kivenni a dobozt a kartonból , ha már mindent jól elosztottál ?
Tegnap "tesztre" vettem 1db Kopos 50mm mély dobozt. Ki akartam próbálni, hogy a Lidl-s körkivágó mennyire passzol hozzá méretben (-->tökéletesen).
Ami feltűnt nekem is, hogy kiszerelésnél nem lehet tudni, meddig kell a rögzítő csavart lazítani, amíg a rögzítő fül visszafordul a helyére, de még nem esik le a csavarról. Több hátrányát eddig nem véltem felfedezni.
Ha van hely, érdemes a legmélyebb (68mm) dobozt tenni mindenhova vagy felesleges? 3x2.5mm2 kötöm majd a konnektrokat, talán így nem fog feszíteni annyira a doboz hatuljaban a maradék vezeték.
Én is minden kötést úgy a világításhoz , mint a helyiség dugaljainak két irányba való elosztását azokban oldottam meg Wagó-val . :-) Ha valami gond lenne , csak ott kell keresni és megoldani .
Érdemes megnézni a boltban a választékot, én néha helyhiányban vagyok a dobozban mert szeretek abban kötni (nem használok külön kötésdobozokat), és kell a mélység.
nem sokszor dolgoztam gipszkarton dobozokkal, de nekem a következő dolgok okoztak gondot:
- olyan doboz rögzítési megoldás (pl túlságosan kiszámolt csavar-hossz), ami nem támogatja a doboz fájdalommentes KISZEDÉSÉT a helyéről (hogy aztán újra visszarakhassuk)
- túlságosan meggyengített kitörési helyek (mire bedugod az egyetlen csövet, már három lyuk is nyitva van a dobozon, pedig nem akartad)
"ha nincs előtte a méhsejt műanyag, folyton kapcsolna? "
Ha kiveszed egy mozgásérzékelő lencséjét, attól a kb tíz méteres érzékelési távolsága lecsökken kb fél méter alá. Plusz beleesik az eső, belemászik a bogár, belefészkel a rétisas.
Ha víz került az elektronikába, akkor talán egy próbát megér, hogy villámgyorsan feszültségmentesíted és kiszárítod, hátha magához tér, de nagyon valószínű, hogy mehet a kukába.
Ember jelenléte nélkül is előfordulhatnak olyan hő-mozgások, amelyek beindíthatják. Ha eddig stabil volt, akkor az első kérdés: mi változott meg a látóterében? Akár olyasmi is lehet, hogy egy nagy virágcserepet arrébb tettél fél méterrel.
Ha nagyon régi, akkor okoszhatja alkatrész öregedés.
Ősszel lehet számítani telelőhelyet kereső rovar beköltözésére is.
De az is lehet, hogy a szomszéd új macskája átjár hozzád éjszakánként vadászni.
Én még riasztót is beszuszakolom, ha nem lenne elég a tervezett. CAT7 SFTP-ből 3 röhögve megy, 4 az kicsit lassabb, de simán. Csak egyenes, vagy 1m és egy kanyar szakaszok (sok doboz), mert a nagyobb csövet már nagyon sok lett volna vésni.
Egy CAT6-os kábel átmérője olyan 5.5-6.1mm között van, a keresztmetszet 3.052*3.14=29.2098mm2. Ebből akar négyet behúzni egy csőbe, az durván 120mm2. A cső keresztmetszetének legfeljebb 40%-át javasolt kihasználni - abból meg adódik a méret: olyan 20mm-es belső átmérőtől kezdődően húzható be négy CAT6-os kábel egy csőbe.
Ha a 4 kört elrendezed a szokásos módon, akkor két átlósan lévő kör középpontjai között 7-szer gyökkettő lesz a távolság, ehhez jön még hozzá a maradék két sugár, ami a köréjük írt körvonalhoz mutat.
4 db 7 mm külső átmérőjű (műanyagszigetelésű erősáramú) vezetéket Mü III 23-as/Mü I 21-es csőbe ajánlott a régi magyar szabvány, amely táblázat általában alkalmazható volt.
A Mü III 23-as cső belső átmérője 23 mm, a Mü I 21-esnek meg 24,5 mm.
Emlékeim szerint a vonatkozó TIA szabvány valami max. 40%-os kitöltést ír a kersztmetszetet tekintve. Ez ugye nálad felfelé kerekítve 120mm2 a négy UTP-kábelre (28-31mm2 darabonként).
Öt év alatt lehetett 5-10 bedug/kihúz, meg 5-10ezer is - nem mindegy. Én első körben fognék egy új hosszabbítót, és arról járatnám a készüléket, hogy kizárjuk a dugvillában laza/sz@rul megcsinált bekötést (7A-hez illik rendesen (érvéghüvely/saru) megcsinálni). Ha így nem melegszik, akkor a régi elosztót kell elfelejteni, ha meg melegszik, akkor a dugvillában kell rendesen megcsinálni a bekötést.
Vedőcsőnél mekkora ráhagyással kell számolni, hogy normálisan befűzhető legyen.
Mondjuk kéne benne vinni 4db utp-t, ami legyen 7mm/db, az 28mm, akkor a 32-es cső elég, vagy azért legyen vastagabb, hogy ne erővel kelljen végig rángatni benne?
Nem a dugvilla a hunyó , hanem az elosztó érintkezöin a rugó gyenge . Vagy már régi és sokszor volt bele dugva , meg kihúzva belöle a dugvilla , vagy gyártásilag gyenge a rugó .
Sziasztok. Mondjatok egy normális, megbízható márkát dugvillára, hármas lengőelosztóra.
Az elosztó barnára szineződik a hőtől a lyuk körül, A dugvilla kihúzás után megégeti a kezemet olyan forró az 1800W-tól. Elvileg a kétszeresét kellene bírnia 16A van ráírva.
Ha a kérdéses családi házban erre reális esélyt látnék
Kéne látnod. A fürdőszoba, a pincében a kazán helye, satöbbi.
A "csővezetékeken nem folyhat semmi áram" szabályt szigorúan véve a közmű csövek EPH-ba kötését meg is lehetne tiltani, vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain.
Csakhpgy... nem véletlenül írtam, hogy:
"nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők tervezni."
Amit be is idéztél, majd nagyvonalúan átsiklottál felette. :D
"...vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain..."
Tízenéve az utca gerincvezetékről vastag falú KPE csövön jön a föld alatt a víz-gáz vezeték. A falon kívül alakul át fémcsőre a gázcső. A víz vezette idegen potenciált már a tanár úr levezette korábban.
Társasháznál sajnos nem ennyire egyértelmű a közmű potenciálja.
"egy fémtartály belsejében, szájában az egyik pólussal, pláne meztelenül, pláne izzadtan, pláne félig telve a tartály sósvízzel"
Ha a kérdéses családi házban erre reális esélyt látnék, akkor alacsonyabb feszültséget írtam volna :)
"nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők (beleértve az EPH célúakat is)"
A "csővezetékeken nem folyhat semmi áram" szabályt szigorúan véve a közmű csövek EPH-ba kötését meg is lehetne tiltani, vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain. Hiszen pl egy fém vízcsövön akár az utca felé, akár a kerti csap felé is folyhat hibaáram: talajban futó hosszú fém csőszakasz földelési ellenállása lehet akár sokszota jobb is, mint pl egy kötelességtudatból leütött 2 méteres legolcsóbb földelő szonda, tehát a hibaáramok nagyobbik része a vízcsövön fog leközlekedni a talajba.
Nem kell ahhoz 50 V, hogy veszélyes legyen. 50 V az száraz helyiségben érvényes, ahol a hozzáérés lehetősége is limitált (tehát nem egy fémtartály belsejében, szájában az egyik pólussal, pláne meztelenül, pláne izzadtan, pláne félig telve a tartály sósvízzel).
A lehetőségek meg nem nagyon elemezhetőek, nem állhat fenn áramütés veszélye sem, és nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők (beleértve az EPH célúakat is).
"a legrosszabb ami történhet. Potenciálkülönbség miatt rázhat a két külön föld."
Arról is lehetne vitakozni, hogy melyik a veszélyesebb: 50V-nál nagyobb feszültség különbség két gázcső-szakasz között, vagy gázrobbanás lehetősége az áramot vezető gázcső miatt.
De szerintem a két eset bekövetkeztének VALÓSZÍNŰSÉGÉT kellene összehasonlítani:
- hosszan fennálló elektromos hiba miatt a két földszonda kötött tartósan legalább 50V feszültség különbség alakul ki (ennyi már megrázhat egy éppen akkor rossz helyre nyúlkáló embert)
- a két földszonda között egy pillanatra feszültség különbség alakul ki (ami gáz-robbantó szikrát okozhat)
Ennél még az is kevésbé rossz, ha a gázcsövet CSAK a régi szonda földeli le és az új szondával össze sem kötöd.
Persze eben az esetben ismerni kellene a régi szonda jelenlegi jóságát (földelési ellenállását) és azt is, hogy ezt az értéket még harminc évig vagy csak harminc percig képes tartani.
Ebben az esetben előfordulhat olyan elektromos hiba-kombináció, amikor a gázcsövön áram folyik. Márpedig az ilyen lehetőség kialakulását a szabvány tiltja (éppen áramot vezető gázcső = robbanásveszély). Persze egy ilyen robbanás valószínűsége hihetetlenül alacsony, de mégsem nulla.
"emlékeim szerint minden más vezetékre te is rossznak tartod a földbe rakott gégecsövezést meg hasonlót. Akkor földelővezetőnek sem alkalmas az olyan"
Ha úgy tekintjük, hogy a csupasz réz (sérül műanyag burkolat esetén) a talajban idővel elfogyhat, korrodálhat, akkor igazad van, a talajszonda vezetéke a földben nem lehet MKH vezeték még gégcsőben sem.
Tehát a szabvány szerint földelő szonda vezetéke esetén is földben CSAK földkábel használható,
aki helyette MKH-t vezet (akár gégecsőben), az nem szabványos megoldás, tehát saját felelősségre.
"yamahari" 124293. hozzászólásában lévő fotó szerint kellene kinéznie egy EPH rendszernek.
Hogy a kérdező régi szondája miért van közvetlenül erre a csőre rákötve, és az hogy csatlakozott az épület PE hálózatához, és az új szonda ezt kiváltotta-e vagy megerősítette a régit ,mindegy. Ha már így vagy úgy le van kötve, felesleges lekötnie még egyszer.
Véleményem szerint nem biztos hogy jó ez így. Az MSZ HD 60364-5-54 szerint nem lehet sem PE sem EPH vezető fém vízcső,éghető gázokat folyadékokat tartalmazó csövek.
Vizsgálni kell milyen szerepet tölt be ha ráköti. És miért akarja.
Ezeket a csöveket EPH-ra kell hozni nem hibaáram ellen kell bekötni a PE rendszerbe.
Arra kell ügyelni, hogy nem lehetnek különálló földelések olyan elrendezésben, hogy fennálljon a lehetősége annak, hogy egyszerre megfogjon az ember olyan vezetékeket, melyek ezektől külön-külön jönnek.
Ha a gáz le van földelve a bejövetnél, akkor második földelést rákötni a végén lehet (nincs előírás arra, hogy a gázcsőnek földtől szigeteltnek kell lennie), de igazából a központi földelés mérésénél ezt le kéne választani (ha észrevenné a mérőember, hogy van ilyen).
Elvileg a ház rendszere rendben van, pont ezért lett a földelés is megcsinálva. Ez eredeti rendszer ~20 éves.
A gázcső külön földelésének oka egyszerű, amikor kivitelezték, akkor még nem volt központi földelés.
Azt értem mi lenne az ideális rendszer, de egy meglévő házban elég nehézkes az utólagos kábelezés.
A kazántól a mérőig biztosan nem tudunk EPH gerincet kiépíteni.
Az probléma hogy van egy földelés központilag és van egy külön földelése a gázcsőnek?
Arra lehetőség lenne hogy a gázcső a központi földelő szondánál közvetlenül a földelő szondára legyen rákötve (azt sajnos nem tudjuk megoldani hogy a szondától visszavigyük a gázvezeték EHP-ját a mérőszekrényig).
Ha a gázcsövet rákötném a központi földelő szondára és megmaradna a gázcső külön földelése is az probléma, vagy épp ellenkezőleg?
Alighanem az egész ház zöldsárga rendszerét át KELL!!! vizsgálni és szükség szerint rendbe rakni. Mert úgy tűnik, hogy az nem igazán a TN-S rendszerben van/volt kialakítva.
A villanyórától kell érkeznie egy zöldsárgának a kazánhoz, kazán közelébe.
Két módon érkezhet oda. - külön legalább 6 mm2 réz vezetékkel (EPH gerinc vezeték) - egy konnektorba/másáramkörbe végig a villanyórától legalább 2,5 mm2 réz vezetékkel (PE védővezeték)
A földelő szondát az ÉRKEZŐ zöldsárgára kell rákötni és nem a gázcsőre (megerősítő földelés). ÉS A gázkazán fémcsöveinek EPH kötését IS az érkező zőldsárgára kell kötni a kazán közelében (és a kazán test/földelési pontját is).
Megj: A gázóra két csöve között is kell lennie átkötésnek és azt is be kell kötni a zöldsárga rendszerbe. A gázkazán áramköre FI relé által is védett kell legyen (a házéval vagy a kazánhoz külön kiépítettel).
Csak azért kérdezem, mert a mostani garnitúra szabványban meg nincs egyáltalán szó az olyan lehetőségekről, hogy villamossági vezeték így meg úgy, csak az, hogy a földben levő csupasz földelővezetőnek meg kell felelnie magának a földelőnek a méretkövetelményeinek. Földkábel nyilván alkalmazható, hiszen az a földbe való. De emlékeim szerint minden más vezetékre te is rossznak tartod a földbe rakott gégecsövezést meg hasonlót. Akkor földelővezetőnek sem alkalmas az olyan...
Van egy kázkazánunk aminek a réz gázvezetéke a kazántól kb 2 méterre egy földelőszondához van kötve.
Nemrégiben be lett építve a villanyórához egy földelő szonda, a mérőszekrényből a földelés ide lett rákötve.
Az új földelő szonda mellett megy közvetlenül a gázvezeték. Ráköthetem-e erre a szondára a gázvezetéket, figyelembe véve hogy külön földelése is van?
Az épületben acél fűtési vezetékek vannak. Ezt közvetlen bármelyik szondához nagyon macerás lenne rákötni. Megtehetem-e hogy a fűtési csővezetéket rákötöm a réz gázvezetékre?
A kötéseket 6 mm2-es MKH-val és földelő bilincsekkel csinálnám.
"A háromfázisos hörelé monofázisra kötve működö képes-e"
Amit én beleztem, abban 3 db bimetál volt, ezek közül bármelyik fűtő-árana elérte a beállított értéket, akkor kikapcsolt a hőkioldó. Tehát úgy is működik, ha a háromból csak az egyik bimetált dolgoztatod és úgy is jó, ha a hármat sorba kötöd (de minek). Hibázni csak úgy tudsz (de jó nagyot :) ha a három bimetál fűtést párhuzamosan kötöd.
A háromfázisos hörelé monofázisra kötve működö képes-e . Egy 0,57kW monofázisos motorrol van szó az áramfelvétel az adattáblán 3,3A és már két alkalommal égett le ezt szeretném ha meg elöznénk.
"Fogyasztásmérő szekrénybe nem lehet ilyeneket beszerelni,"
Nem is a fogyasztásnérők dobozai szoktak kigyulladni :) azokban alig van hőtermelő alkatrész. Inkább ott kell figyelni ilyesmire, ahol marhasok relé, mágneskapcsoló meg kismegszakító van, vagy sok viszonylag nagy áramú vékony vezeték, persze a hibás kötési pontok a csúcstartók.
Tehát pl egy A1 méretű légmentesen zárt műanyag doboz benne 24db min. 50%-on dolgozó kismegszakítóval, ráadásul átlátszó előlap + napsütés = a tetején meg lehet főzni egy ebédet :)
"ventilátorral, kilépő szűrővel,"
Poros környezetben a befelé menő levegő szűrése még érthető, de kifelé mit kell kiszűrni?
Fogyasztásmérő szekrénybe nem lehet ilyeneket beszerelni, de egyéb villamos szekrénybe igenis alkalmazzák- sőt méretezik is- a hűtés és a fűtést is ventilátorral, kilépő szűrővel, termosztáttal és fűtőtesttel.
Ahol kicsi a hely, belső hőtermelés vagy direkt napsütés várható, és kötelező a zárt szekrény:
- ha alul lehet nyílás (pl csak esővédett a szekrény), akkor egy (pl termosztát-kapcsolt) ventilátor cserélheti a levegőt a szekrényben (a belső tér "mennyezetéről" kell eltüntetni az ott gyülekező meleg levegőt)
- ha sehol sem lehet nyílás, akkor olykor elég lehet egy belső ventilátoros levegő-forgatás (a fenti forró levegőt leküldjük az alsó részre), vagy a mennyezetnél gyülekező hőt belső hűtőborda átadhatja külső hűtőbordának, vagy a kettő együtt (ventilátor +hűtőbordák).
"műanyag szekrényből többet láttam kiégve , mint fából . De még a lemezszekrény is vezett ebben a helyzetben."
A műanyag és fém szekrények egyrészt drágák, ezért nincsenek túlméretezve (= nagy bennük az alkatrész-sűrűség), másrészt zártak, ezért nulla az átszellőzésük.
A fa villanyóra dobozokban viszont bőven van "légköbméter", plusz többségük valamennyire huzatos is, ezért egy valami miatt melegedő alkatrésznek jóval kisebb az esélye a gyulladásig túlmelegedni.
Ha azt feltételezzük, hogy ami felkerülne a guman táblára, az összes alkatrész alján van sínre pattintó lehetőség is, akkor jóval gyorsabb (tehát az ügyfél számára is olcsóbb) lehet inkább 4000 forinttal drágábban megvenni egy sínes+burkolt elosztót, mint felrögzíteni az alkatrészeket a guman táblára. majd ügyelni, hogy minden kötési pont burkolva legyen véletlen megérintés ellen.
Nem mindenben értek egyet ezzel a gyakorlattal, de az biztos ,hogy 'gumgum tábla 2021-ben ...az loll...
..az meg már a sírvaröhögős, tipikus magyarosch kategória, hogy beszegeltet középre egy lapot, "és akkor már jó", mert majd ő úgy értelmezi az "elkülönített" szót, hogy oda tesz egy lapot, és attól teljesült.
Hány elégett faszekrény is van az elmúlt 50 évben a SOK millióból... Tuti nem több mint a szarrá olvadt "szabványos" műanyag szekrényből.
Szóval marhaság ez a tűzveszély dolog...
A világon semmilyen gondot nem okoz, ha - marad pl. képen látható szekrény - benne az új mérővel, új kismegszakítókkal a gummon táblán - az új csatlakozó vezetékkel a mérő alatt - az új első mért főelosztóval
Mi a büdös francért is kéne átrakni egy műanyag dobozba?! a mérőt+megszakítóit. Péáne elvinni onnan ez egészet valahová máshová?!!! helyileg is.
Ez a kettétákolt(nincs erre jobb szó) 50éves tűzveszélyes faszekrény pl egy akkora "jogi műnchausen" mint mikor egy pornószínésznő felvesz egy keresztet és ő onnantól apáca.
Sokan addig talpaltak, és talpalnak, amíg találtak egy megfelelő regisztrált szerelőt, aki "valami csoda folytán" (navajon.. $$$$) "elérte".
Az sem kevés, de még mindig ezerszer olcsóbb, mint a teljes új bekötést, a méretlen vezeték behozásának X milliós költségét kifizetni.
Mert ilyenkor hagyományosan neked kell mindent, mert te akarsz valamit, neked nem elég a 3x10 vagy 1x16 vagy akármi.
Ebbe pl. most kerül az 1x25 Amper helyett 25+10+10 Amper a napelem és a klímák kedvéért.
A megoldandó feladatok,
1. Egy elválasztó fal (kék) a mérő és az " első mért főelosztó" közé. A nyitott üregek lezárása műanyag fedlapokkal. A gazda beépíti ezeket. Takarítás átfestés. Gyakorlatilag kb. ingyenes.
2. Egy új " első mért főelosztó" (sárga). Benne - fővezetéki sorkapcsok a lakás-inverter-mérő Y elágázáshoz - "A" tpusú FI relé a lakásnak - a 25+10+10 Amperes kismegszakítók - egy konnekor és 13 Amperes kismegszakító neki Mezei villanyszerelő megcsinálja, előkészíti a mérőbe bekötéshez. Anyag 20-25 eFt és munkadíj úgy 20 eFt
3. Regisztrált szerelő intézi a papírmunkát, ügymenetet. (20 eFt)
4. MVM cseréli - mérő alatti gummon táblát - a mérőt - felrakja a plombált kismegszakítókat - cseréli az csatlakozó kábelt Ingyenesen.
Szerintem teljesítem a feltételeket, talán (biztosan?) kellene új kábel az oszlopról, de azt, ha jól értem, lecseréli a szolgáltató. A tetőről az óráig meg csak tán elég vastag (pongyolán) a védőcső...
Az uj rendszer az állam által támogatott rendszerek tanyai házakhoz szerelik és egy bizonyos ideig garanciában vannak de nem szabad hozzá piszkálni. Köszi a segitségeket.
Tételezzük fel (a példa kedbvvért), hogy az új napelem aktuális termelése 200V és 5 amper, viszont a régi napelem csak 150V és 2 ampert tudna termelni. Az elektronikánk feladata az lenne, hogy a régi napelem 300 wattját szintén 5 amperes egyenárammá "transzformálja", mert ezt az energiát így már hozzá lehet adni az új napelem áramköréhez. Tehát az új napelem áramkörében a régi napelem tulajdonképen úgy viselkedne, mint egy 60V 5 amperes plusz napelem.
Elméletileg létezik olyan elektronikus megoldás, amivel akár nagyon különböző tudású napelemeket közösen dolgoztathatunk egy inverter bemenetre: a régi napelemre kell tenni egy olyat szerkenyűt, aminek a kimenete egy olyan áramgenerátor, ami mindig annyi energiát tesz hozzá az új napelem áramköréhez, amennyit éppen akkor tud.
Valahogy így képzelem:
- az elektronika folyamatosan méri, hogy az új napelem áramkörében éppen menyi áram folyik
- és a régi napelmből éppen rendelkezésre álló energiát pont ugyanakkora árammal sorosan hozzáteszi az új napelem áramköréhez.
Tehát az új napelem áramkörében ez az elektronika (tehát tulajdonképpen a régi napelem) úgy viselkedne, mint egy plusz napelem, ami mindig pont ugyanakkora árammal termel, mint az új napelem (csak esetleg sokkal szélesebben ingadozó feszültségtartományban).
Ha eddig nem tépte le a vihar (mechanikailag továbbra is stabil), akkor valószínűleg kibír ott még 30 évet. És ha nem is dolgozik, akkor is árnyékol (napsütéskor kevésbé forró a tető alatta)
Nem egyértelmű, hogy pontosan mit is akarsz: a régi napelemet csak ott akarod hagyni a helyén (mert a helye csúnya lesz, ha leszeded), vagy elektromosan össze is akarod kötni az új napelemmel?
Egy nagyon régi tipusu napelem ,hogy ne szereljem le a ház födémjéröl ne rongálodjon meg a tetö elvágom vagy ki kötöm a lejövö kábeleket okozhet-e valamit mivel az ujj már fel van szerelve ?
Sziasztok! Feltettem egy kérdést a darabolós topicban, itt is megkérdezem hátha tud valaki valami újat mondani. "Sziasztok! Segítségre lenne szükségem. Ismeri valaki a Bernardo HBS 275 Fémvágó szalagfűrészt? Ilyet még nem hallottam, a fiam lecserélte rajta a szalagot, és megfordult a forgás irány . A konnektorból nem húzta ki, tudomása szerint semmi kapcsolót nem kapcsolt át. Esetleg van valami fázisváltó kapcsoló rajta, vagy mi lehet az oka. Hosszabbítóval jó irányba forog. Valószínű a hosszabbító fázist cserél. Köszi ha tudtok segíteni."
Az egyébként egyik sem, az van a szabványban. :D Az első két mondatom. A többi meg az előírás gyakorlatba átültetésének az alapja, amelynek eredménye pont az, ami az általad idézett anyagban van. Csak ezt észre kell venni.
Ha mondtad volna, hogy neked jó a zsinórkapcsoló is, akkor mondtunk volna a jelenleginél sokkal jobb megoldást, mert a kapcsolón átmenő tápkábel az esetek nagy részében azt okozza, hogy a kapcsoló végül nem ott lesz ahol neked jó, hanem ott, ahol a konnektornak jó :)
Ehelyett a jobbik megoldás kb így nézne ki:
- a lámpába két lyukat fúrsz
- az egyik lyukon bemegy a 230V+földelés
- a másik lyukon kijön egy vékony+lapos (tehát könnyen beköthető) 2 eres kábel, a végén egy (bármilyen pici aranyos) zsinórkapcsolóval. Mivel ezen kapcsoló-vezeték hossza bármennyi lehet 1 centi és 100 méter között, ezért a végén levő kapcsolót oda teheted, ahol a neked a legkényelmesebb elérni.
Azért is jó, ha a földelő szonda vezetéke nem túl vékony, mert a házaknál levert földelő szondák tulajdonképpen besegítenek az utcán végigfutó nulla+föld (PEN) vezeték leföldelésébe is, tehát sok év múlva, amikor a te földelő szondád felet elszáll az idő vasfoga, akkor lehet, hogy a szomszédaid földelő szondái (is) fogják kellemesen alacsony földelési ellenálláson tartani a te házadat is.
Plusz akár nálad, akár az utcán előfordulhatnak pillanatnyi jelentős túlfeszültségek a nulla/föld vezetőn is (pl villámlástól), ilyenkor nem lenne jó, ha a szondád túl vékony vezetéke védelem helyett inkább elpárologna :)
Attól még nem 30 kA-re kell méretezni a védővezetőt !
1. HA NINCS kiépített villámvédelem(villámhárító) vagy VAN, DE elszigetelt rendszerű.
Azaz, ha nem kell jelentős villámáramra számítani, akkor - min 6 mm2 réz kell védővezetőnek és - elég a T2 osztályú túlfesz védelem (ami Type II. vagy Class II. vagy C osztály néven is ismert)
2. HA VAN kiépített villámvédelem(villámhárító) és nem elszigetelt rendszerű.
Azaz, ha kell jelentős villámáramra számítani, akkor - min 16 mm2 réz kell védővezetőnek és - kell a T1 osztályú túlfesz védelem IS (ami Type I. vagy Class I. vagy B osztály néven is ismert)
A földelő szonda minimum 16 mm átmérőjű horganyzott köracél. A zöldsárga vezetéke (a vizsgáló doboztól) minimum 10 mm2 réz vezető (1.1 pont alább).
---
Gázkazán EPH tudtommal kétféle megoldású is lehet... - ha maga az EPH gerinc megy el odáig akkor >> min 6 mm2 réz - ha egy közeli legalább 2,5 mm2 PE vezetős áramkörről (pl. konnektor) van megoldva akkor >> min 2,5 mm2 réz
----------- zöldsárga tájkép -------------
1. Földelő vezető (ami földelő eszközt/szondát köti be) Hozzáférhető helyen lévő vizsgáló kötődobozban és tartós mechanikai kötéssel kötve a földelőhöz! A vizsgáló doboztól,
1.1 PEN/PE potenciál rögzítő földelő vezető esetén a csatlakozó főelosztóig, vagy a méretlen főelosztóig a földelő vezető legalább 10 mm2 rézvezető legyen.
1.2 A TN-rendszerekben egyéb esetben a minimum keresztmetszetek megegyeznek a védő egyenpotenciálra hozó vezetékkel.
Falon kívüli szerelésnél UV álló vastagfalú védőcsőbe, vagy azzal egyenértékű gégecsőbe, vezeték csatornába szerelve.
A földelés méréssel történő ellenőrzését elosztói záró pecsét bontás nélkül lehessen elvégezni. Ennek érdekében a záró pecsételt (plombált) téren kívül, egy IP 44 védettségi szintet teljesítő, min. 100x100 mm-es vizsgáló kötődobozt kell létesíteni a földelő vezeték bontási lehetőségét biztosító kötőelem elhelyezésére.
2. VÉDŐösszekötő vezető (EPH) A védő egyenpotenciálú (EPH) összekötéshez használt, és a fő földelő kapocshoz/sínhez csatlakozó védő összekötő vezetők (gerincvezetékek) keresztmetszete nem lehet kisebb: - réz esetén 6 mm2-nél - alumínium esetén 16 mm2-nél - acél esetén 50 mm2-nél
Megj: a védővezetőről (PE a 3. pont szerint) índított védőösszekötő (EPH) vezető lehet vékonyabb is adott szabályok szerint. Minimum 2,5 mm2 réz Védő vezetőről (PE) indítva elég a csak 2,5 m2 is (pl. kazán EPH vezetéke a közeli konnektorból kikötve).
Sajnos nem tudom mekkora keresztmetszetű kábellel csatlakozott a mérőhöz az EON, ha ez volt a kérdés és nem értettem félre.
Villanyóra dobozban van a FI áramvédő ( hiba) védő kapcsoló, ha jól láttam abba 2.5mm2-s tömör alu jön a ( mérőtől) vagy kismegszakítótól 16A.
A Fi-től 2.5mm2-s tömör réz a lakáselosztóba.
100 x 100-s dobozban van a földelő rúdon 8mm-s acél, a zöld/sárga...ha berakom a 16mm2-s sodrottat csak érvéghüvellyel tehetem, vagy duplán hajtva forraszthatom is....abból indulok ki , hogy az érvéghüvelyek "Felület ónozott" kialakításúak.
Ha jól számoltam 16mm2 az kb 4.5mm ha mindenképp érvég h. kell rá akkor 16-s kell vagy jobb, ha 10mm2-s érvég h.-t veszek hozzá?
Földelővezető semmilyen körülmények között nem lehet 6 mm2-nél kisebb keresztmetszetű.
Van ugyan méretezési lehetőség is, és kérdés, az mit mutatna, de a szokásos az a fázisvezető keresztmetszetléhez viszonyítás. Na igen, de melyik fázisvezető? A szokás a bejövő csatlakozó fázisvezetőjét nézni. De az régen nem annyi volt, mint újabban. És nem is réz. Hát erről nem tudunk semmit, mivel annál is kevesebbet írtál.
Picit 40~~m2 kertes házról van szó..kicserélte a mester a bejövő vezetéketek ( 1 fázis ,,, 16 Amper) 2.5mm2 tömör rezet vitt a lakáselsztóig.
Óra doboz alatt van a földelés ami kb 8m-s köracél rajta 1 csavaros bilincs 8-s csavar ( nem alumax) ott is alu volt...most 2.5mm2-s tömör rézzel csatlakozott rá másik vége szintén a lakáselosztóba,,,,kérdeztem elég lesz...tényleg elég? allítólag ha már 2.5mm2-s réz akkor elég.
Ha mégsem akkor mekkora kellene helyette?
A gázkazánnál és a gázóránál az EPH vagy mi az 6mm2-s sodrott ha esetleg ez fontos infó.
A gyártó nevét ismerem, de magyar nyelvű adattáblán még soha nem láttam :)
A túl gyakori fékezés/indítás csúnya áramokat produkál, tehát ha gyakran van megállítva munka közben, akkor a 3 fázisú 230/110V trafót is durván túl kellene méretezni (talán 1000 watt is kevés), vagy speciális (jól hűthető) trafót kellene beszerezni/csináltatni, mindkét megoldás drága játék, így marad a motor áttekercseltetése, vagy egy új motor.
De én nem vagyok nagy villanymotor szakértő, lehet, hogy másnak van jobb ötlete.
Mivel nem adtál meg semmi további információt, ezért olyan környezetet képzelek köré, amilyet csak akarok :) Ebben az estben a háromból két tekercset sorba kötnék (csillag kapcsolás) és rátennék 230 voltot, a harmadik tekercsvéget meg egy kondenzátorról dolgoztatnám.
Ha így túlságosan melexik, akkor valószínűleg kidobnám a szemétbe, mert egy új 250 wattos motor valószínűleg olcsóbb, mint bármilyen egyéb trükk az extra munkadíjjal együtt (pl áttekercseltetés, vagy egy 250W 3x 230/110-es trafó).
Ahogy már más is írta: rutinos villanyszerelő nem akad fenn azon, ha valahol kék vezeték van összekötve feketével, maximum megáll egy másodperre, hogy végiggondolja, hogy miért van így (hol van annak a kéknek a túlsó vége).
Két lehetséges trükk kevésbé rutinosak számára:
- Tekerd be fekete szigszalaggal (ilyenkor illik a túlsó végét is!).
- Nagyon-nagyon lelkiismeretes emberek (tehát nem a rutinos villanyszerelők ;) a kötés helyén alkoholos filccel ráírják a kábelre, hogy hová megy (hol van a túlsó vége). Ha egy kapcsolóhoz megy, akkor már meg is van magyarázva, hogy az onnan jövő kék miért folytatódik feketével.
hogyan lehet egy világítást (és a hozzá tartozó kapcsolót) úgy bekötni, hogy csak MBCu vezetéket használnék és kötést kizárólag a lakáselosztóban szeretnék csinálni.
A problémám az, hogy a 2 eres MbCu NYM (amit a kapcsolóhoz vinnék) két színben pompázik (általában barna vagy fekete és kék). Ha a barnán vagy feketén viszem a fázist a kapcsolóhoz, majd vissza a kéken, akkor a lakáselosztóban a lámpához elmenő 3 eres MbCu NYM-J nél, a feketét kellene kékkel wago-zni, ami szerintem nem túl egyértelmű a későbbiekben.
Valószínűleg vezetőképes (ESD) gumicsizmát visel és az öszvért használja fáziskeerső helyett.
A lófélék számára már meglepően alacsony feszültség is halálos lehet, ezért a képen látható öszvér valószínűleg fénysebességgel elstartolna alóla talán már 3-4 milliampernél is.
Persze a villanyszerelő kolléga ezután még másodpercekig ott állna a levegőben (mint a rajzfilmekben), de ez nem baj mivel a földelő áramkör már megszakadt és ez idő alatt van ideje becsukni a szekrény ajtaját és csak utána leesni.
Szép napot Mindenkinek. Előre is köszönöm aki a segítségemre lesz! Egy kérdésem lenne, van egy üzletem, ahol a 380-ra szükség volt, már nincs. Kérdésem mivel én a 380-at megvettem, kérhetem a családi házhoz? Vagy felejtsem el, és újból vegyem meg? Köszönöm
Ha befutna az első milliárd, akkor talán tudnék felszabadítani annyi szabadidőt, hogy lediktáljam valamelyik titkárnőmnek pl a "Fázisceruza használata laikusoknak, közérthetően" c. kisregényemet.
Szerintem az államnak kellene kifejleszteni, és ingyen minden villanyszerelő rendelkezésére bocsájtani, a szabvány mellé ajándékba. Persze a feltalálói díjat neked kellene utalnia az államnak, minden egyes legyártott példány után.
"A feszültségosztó potméterezése nem tűnik jónak, mert ha a kis feszültség irányába van tekerve, azonnal kinyírod a bármit, ami a bemenő jelet fogadja."
Egy ilyet lehetne tenni a VCO elé, az erősítő IC mögé meg egy olyan védő áramkört, ami nem enged többet a VCO felé mondjuk 5 voltnál.
"Kellene egy mikrokontroller,"
Én meg úgy gondolom, hogy a korszerű digitális multiméterek nagy részének saját mikrokontollere valószínűleg röhögve meg tudná oldani az ÖSSZES feladatot, bármiféle hardveres módosítás nélkül, egyszerűen másik szoftver feltöltése után. Egyedül a beépített csipogóval lehet gond, mert vannak olyan csipogók, amibe bele van építve a hanggenerátor, ezek csak egyféle hangon képesek megszólalni. Ezt le kell cserélni mini hangszóróra, hogy a műszer processzora határozhassa meg az aktuális hangmagasságot.
Tehát a digitális műszerek egy része egyszerű szoftver módosítás után már most tudhatná ezt a szolgáltatást, más részük meg pár filléres átalakítás után.
"Ezek után könnyen összerakod:)"
Nekem csak ritkán lenne jó ilyen műszer, ezért nincs kedven rááldozni több tízezer forintnyi munkaórát egyetlen darab összebarkácsolására (amit két ember cipel utánam, olyan bazinagy lett :). De vannak olyan munkakörök, ahol minden nap hasznos lenne (nem csak villanyszerelők, mindenki aki pl gyorsan szeretné sok ponton feszültség jelenlétét ellenörizni). Pl sok villanyszerelő egyes helyeken nem azért használ próbalámpát, mert az nagyobb terhelést jelent a műszerhez képest, hanem azért, mert a próbalámpa az odaérintéskor azonnali/gyors visszajelzést ad, tehát nem kell minden odaérintésnél külön-külön ránézni egy műszer kijelzőjére. Na az effajta mérések helyett lenne hasznos az "éneklő műszer".
Engedjétek el, ez az egyik vesszőparipa már évek óta.
Feltalálta, de keresi, hogy hol lehetne megvenni. Ha a fórumon eltöltött idejének a töredékét rászánná egy évben, akkor megcsinálná magának (he, röhogve, szériában, akármi, mégiscsak 200IQ), de nyilván erre nincs ideje, meg senki nem fizeti meg neki, a végtelen órabérével.
Ha épp nem a szabvány vagy a szőke hr-esek szapulása a téma, akkor jön ez.
A feszültségosztó potméterezése nem tűnik jónak, mert ha a kis feszültség irányába van tekerve, azonnal kinyírod a bármit, ami a bemenő jelet fogadja.
Kellene egy mikrokontroller, ami a legnagyobb méréshatártól elkezdve lefelé lépteti az előre meghatározott méréshatárokat és az ahhoz tartozó osztókat és amikor a kontroller analóg bemenetén lévő feszültség megfelelő, akkor megáll. Egyenirányítani nyilván az osztó után kell.
Persze ha megszakad a mérés, elölről kell kezdenie a léptetést.
A méréshatárokat értelmesen kell megválasztani, pl:
3-6 volt logikai áramkörökhöz
10-15 volt akkuhoz, LED-hez, bármihez
210-250 volt egy fázishoz
370-430 volt három fázishoz
Vagy ahogy tetszik.
Tulajdonképpen akárhány ilyen méréshatár definiálható, átfedésben is lehetnek, a kontroller elég gyorsan végig fogja zongorázni, főleg, mert először nem is kell mást csinálnia, mint a méréshatárt kiválasztani. Csak azt kell tudni, hogy a nagyobb méréshatárban mért érték hova esne a következő kisebben és ha oda már sok, nem engedni tovább lépni.
Meg hát a bemenetet azért kéne védeni valami zenerrel, vagy szupresszor diódával, ilyesmi.
Az előre definiált hangokat ezekhez kell hozzá rendelni.
Nem ártana egy kijelző sem, hogy tudjuk, melyik méréshatárban vagyunk.
Mondjuk az egész elejére illene egy leválasztó trafó is.
A RELATÍV hallás nagyon egyszerű dolog. Szerintem nem sok anyira szerencsétlen emmber a világon, aki ne hallaná meg, ha egy éppen szóló hang fél (zongora) hanggal megváltozik valamilyen irányba.
És itt szó sincs konkrét értékek füllel történő méréséről (soha nem is volt), csupán a hang megváltozásának irányát kell meghallani (hogy az éppen hallott hang magasabb, vagy alacsonyabb az előzőnél, estleg ugyanolyan magasságú).
Képzelj el ilyen egyszemélyes "mérési" feladatokat hagyományos (ránézős) műszerrel és "éneklős" műszerrel is: (ami hamarjában eszembe jut):
- bazinagy elosztószekrény mind a 100 db kimeneti csokiján kinn van-e a 230V?
- a feszültségszabályozó potméterét hová kell tekerni, hogy mint a 100 db kimeneten pont 13,8V legyen?
- az itt látható 100 db kimenő kábel közül melyik van nagyon leterhelve?
- melyik fogyasztó felkapcsolása rántja le legjobban a hálózati feszültséget ezen a világvégi tanyán/nyaralóban?
"kell egy bemeneti osztó, és az arról levehető feszültséget kell frekvenciává alakítani."
Ez ennél SOKKAL bonyolultabb feladat. Csak egs részlet a számos megoldandó problémábó:
tételezzük fel, hogy
- a szóba jövő feszültség tartomány 0 és 300V közötti
- a VCO bemenet tartománya legyen 5V (a legmélyebbtől a legmagasabb hangíg)
Hogyan oldod meg egyszerűen kezelhető/használható módon, hogy a VCO bemenetére eső 5V tartomány
- ha akarom fogja át mind a 300 voltot
- ha akarom, akkor a VCO bemenete csak pl az 50 és 150 volt közötti 100 voltos tartományt fogja át
- ha akarom, akkor a VCO bemenete csak a 228 és 233V közötti 5 voltos tartományt fogja át
?
Én valami szimmetrikus bemenetű műveleti erősítős áramkörben gondolkodtam a VCO elé (amikor még volt időm/kedvem barkácsolni), aminek a visszacsatoló potméterén lenne egy százalék-skála, csakhogy ezt a részt valószínűleg teljesen független tápról kellene üzemeltetni (mivel nem tudok olyan műveleti erősítőről, ami a bemenetén röhög még az 1000 volton is).
Marhára nem bonyolultabb - kell egy bemeneti osztó, és az arról levehető feszültséget kell frekvenciává alakítani. Mondjuk a haszna kétséges lenne, hiszen botfülűek is vannak a világon :-)
"megpróbáltál besározni, hogy én nem ismerem a hídkapcsolást"
Ne haragudj, de olvasd el újra 124099-es bejegyzésedet: ilyet csak olyan ember ír, aki nem tudja, hogyan lehet egyszerűen nagyon kis feszültség változásokat jól megfigyelhetően detektálni (pl mérőhíddal).
Cosomega művész úrról tudjuk, hogy nem ért semmihez és csak szemétkedni jár ide (több álnéven), terólad viszont feltételeztem, hogy nem ugrasz utána a kútba, hanem gondolkodsz egy kicsit, mielőtt ilyesmit leírsz :)
Te sem akarod megérteni, hogy mi lenne a feladat :)
Ugyanaz újabb (rádióamatőr) nyelven megfogalmazva (és nagyon-nagyon leegyszerűsítve a kedvedért):
olyan mérőműszert keresek évek óta,
aminek a csipogója akkor is tud csipogni, amikor éppen pl feszültséget mérek vele,
de nem mindig egy fix frekvencián, hanem egy AF VCO által vezérelt frekvencián
a VCO vezérlő bemenet teljes feszültségtartományának alsó és felső határát a teljes skálára szét szeretném húzni, vagy igény esetén akár a skála bármelyik egy-két százalékára összenyomni.
Ez a leegyszerűsített változat, de még így is sokkal bonyolultabb, mint egy VCO.
Ahhoz, hogy valaki 1% alatti pontossággal meg tudja állapítani egy éppen megszólaló hang frekvenciáját, ahhoz az úgynevezett "abszolút hallás" kell. Én sok zenészt és zenéhez szorosan kapcsolódó embert ismerek, de közülük is csak kettőnek van abszolút halása.
Szóval az "emberi hallás galvanométer" sajnos nem működő dolog.
"Persze lehet negyed vagy nyolcad hangokkal is operálni :-)"
Tapasztalataim alapján egy átlag laikus a nyugati világban szokásos zenei skála egymást követő félhangjait még jól meg tudja különböztetni egymástól, de ennél finomabb különbségeket csak jóval kevesebben ismernek fel egyértelműen.
Másrészt egy műszerben elférő kis hangszóró nem tudja a mély hangokat, ezért a "zenélő műszerbe" én a zongora skála felső 50 billentyűjének hangjait táplálnám be (= két százalékos felbontás a fül számára). Tehát legszívesebben nem a feszültségből "csinálnám" a frekvenciát, hanem a processzor (digitális műszer) által kiszámolt feszültség-értékhez az 50 előre beprogramozott fix frekvenciából (valódi zenei hangok) a megfelelőt rendelmém hozzá szoftverrel.
Így ha ellenállás mérés üzemmódban egy potmétert kötsz a műszerre, akkor akár rendesen zenélni is lehetne vele, mint egy thereminen :)
"De én ezt nem képzelem normális nullapontos műszerrel. Normális ember az eltolt eltolt nullapontos műszerrel szeretné végezni."
A galvanométernek nincs akusztikai megfelelője :)
Emlékeztetőül: az egész dolog abból indult ki, hogy olyan műszert kerestem, ami az éppen mért értéket változó hangmagassággal is jelzi (a jelek szerint nem létezik ilyen, tehát ezt is én találtam fel).
Ennek egyik trükkje lenne az, hogy a hang-skála legmélyebb és a legmagasabb hangjához tartozó mért feszültséget szabadon határozhatom meg a műszer "skáláján", hogy kis feszültség-változás esetén is jelentős hangmagasság változást hallhassak. Csupán ezen működési logika demonstrálása céljából említettem a mérőhidak működési elvét.
"irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek"
A legtöbb egyfázisú fogyasztó megtervezésénél nem kerül szinte semmi extra erőfeszítésbe a fázis-érzéketlenség kialakítása, hiszen egy készülék nem válhat veszélyessé attól sem, ha a dugalj véletlenül rosszul lett bekötve.
Még azon egyfázisú készülékeknél, amelyek bekötésénél kötelezően meg van adva a fázis és a nulla, még azok többségénél sem életvédelmi célokat szolgál ez. Kazánoknál pl valószínűleg az ionizációs lángőrt így lehet legolcsóbban kialakítani.
A csak egy módon bedugható konnektor valóban jobb, de a különbség nem jelentős. Ha a megfordítva is bedugható konnektor annyira sok extra elektromos baleset okozója lenne, akkor már rég minden ország átállt volna valamelyik megfordítahatatlan szabványra.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Némely kazán kivételével nem is ismerek olyat ami fázis érzékeny. Mintha egy porfestő készülék is az lehetett volna....?
Eme dugaszoló aljzatnak a védőérintkezője a gyenge pontja, bár régi szerelvényeknél nem lemez hanem a lemezre szegecselt réz saru volt amely ha elgörbült volna be sem lehetett dugni a villásdugót.
Na most ezt nem értem. Elosztóról volt szó, abba kavartad bele, hogy német minta alapján méretezik vagy mi. Amit nem értettem. Főleg mert a paraszt úgyis fordítva dugja bele, had törjön a vezeték és akkor a dupla dugaljakról nem is beszéltünk, amiből jobbra/balra kellene kilógnia, ha olyan. Európa területén annyira pár országban, hogy szép lassan az olaszok is kezdenek franciásodni. EUnívül pld. Egyiptom, Indonézia, Azerbajdzsán is jó, meg persze egy csomó hely ami még nem jut eszembe de ezen indokolás alapján azért van nálunk így, mert Indonézia lakossága indokolta?
Még soha senki nem rtudott szabványt felmutatni erről. Ebben a könyvben is a rajzhoz szóló szövegben az van, hogy bármelyikre lehet bármelyiket kötni, észért vannak a jelek zárójelben:
EMOS márkájú lakatfogóval/multiméterrel/kétpólusú feszvizsgálóval van valakinek pozitív tapasztalata? Érdemes venni? Gondolom, nem egy Fluke, de hátha jó.
Ez egy jó megoldás, sajnos a belső részt már úgy alakítottam ki, hogy egy dupla váltós kapcsoló fér be. Szerelvénytől független megoldást tudsz esetleg? Valami diódás megoldás talán?
Nem is a fogyasztás a lényeg, hanem a két szélső lámpával együt van 1-1 reflektor is ami a ház végét világítja. A ház mögött sokszor ülünk este is, közben nem szeretném az utcát is világítani.
Az angol a legjobb. Eleve nem lehet összevissza dugni, és letröni se, mint a szlovákoknál, de még egy kapcsolójuk is van, sőt minden dugvillában egy olvadóbizti. Hülyebiztos.
Valóban M.o.-on nincs megadva , hogy a földelésen kívül a fázis és nulla melyik oldalra legyen kötve . : " A rendszer szimmetrikus kialakítású, a csatlakozódugók mindkét irányban bedugaszolhatók az aljzatba, így a fázis és nulla potenciál felcserélhető. Magyarországon ez a csatlakozó rendszer szabványos és használatos közösségi és lakóépületekben egyaránt. "
Nálunk : " A CSN és az STN jelzetű szabványok, kihasználva a rendszer polarizált voltát, a B típusú észak-amerikai csatlakozókhoz hasonlóan meghatározzák, hogy melyik áramvezető csaphoz kell csatlakoztatni a fázisvezetőt, és melyikhez a nullavezetőt. "
Nálunk ( Szlovákia ) elöírás van a bekötésre . Bal oldal fázis , jobb oldal nulla és középen a föld . Mivel nálunk egy henger alakú érintkezö áll ki a dugalj felületéböl , így a dugvillák fordított bedugása lehetetlen . Ezért elméletileg biztonságosabb .
Idézet egy M.o.-i leírásból : " kössük a vezetékeket a megfelelő helyre mint a villanyszerelők fázis megy a baloldalra; nulla megy jobb oldalra; föld pedig marad középen. A fázis fekete vagy barna vezeték, a nulla kék vagy piros színű vezeték, a föld pedig zöld-sárga vezeték. "
A billenős kapcsolók előtt a kapcsolók karosak voltak. Ebből eredően a lefele állapot a kikapcsolt állapot. (rokonaik a kismegszakítók kezelő szervei szintén így működnek) Meghibásodás esetén a mechanikai szerkezetek ritkán akarnak a gravitáció ellenében felfelé mozogni, így a lekapcsolás élvez némi prioritást a be kapcsolással szemben.
Mintha egy késes szakaszolót fordítva tennénk fel,egyértelmű hogy a gravitáció a be kapcsolásnak kedvez.
A kioldó szerkezetek karjai sem a gravitációval dacolva felfele mozdulnak el.
Ahol tőlünk eltérően használják, nem furcsálják hogy a kismegszakítót fel billentik a be kapcsoláshoz,a kapcsolót pedig le billentik a be kapcsoláshoz?
"...régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Ezek egy ábrák vagy van hozzá szöveg is hogy szabványosan oda kell kötni. (...és akkor melyik szabvány szerint?)
Én úgy tanultam hogy lakáson belül ajánlott egyformán kötni az aljzatokat. Nem azért mert gondot okozna a fordított bekötés hanem az igényesség látszata miatt.
Mi másért rugóznánk a bekötésen ha bárhogyan be lehet dugni a dugvillát.
Ha nem lenne mindegy, (pláne a németek) biztosan jelölnék az aljzaton a L-N kapcsot. Ekkor logikusan a villában is szintén, mint a ~3 társaiban.
A világ melyik pontjain használható az az elosztó amiröl szó van ? Hiszen Európa területén is csak pár országban . Gondolom nem egy 5-10 milliós ország igényei alapján fognak gyártani pár ezer darabot , hanem a piac legnagyobb országa igényei szerint . Én csak Európa országaiba utazgatok , ha kell , vagy nyaralni megyünk . Mégis egy ilyen átalakító szett nélkül el sem indulok : vivanco RS 7W 22397 . :-)
Hát, én azért dugtam be így, mert jobbkezes vagyok, és így jobbra esik a kapcsoló.
Szerintem azt nem nézi az ember, hogy hogy van bekapcsolva, hanem úgy dugja be, hogy kézre essen a kapcsoló.
(Jobbkezesnek jobbra, balkezesnek balra.)
Rákerestem a "kapcsolható konnektor" kifejezésre, hogy mégis hogy ábrázolják ezt a kapcsolót, de már a legelső találat is egy vízszintes kapcsolójú konnektort hozott be.
Ott aztán végképp nincs német vs. magyar kapcsolási irány, csak hogy a csatlakozó tetején, vagy alján van-e épp a kapcsoló.
Egyetértek, szerintem ez egy veszélyes termék, mivel a felhasználó józan ésszel úgy számol, hogy ha le ki van kapcsolva (nem világít a parázsfény), akkor "nincs benne áram".
Pedig 50% eséllyel ott van benne a fázis.
Úgy kellene gyártani, hogy mindkét ágat szétkapcsolja. A fázist, és a nullát is.
Ez a mondatom : " Gondolom német elöírás szerint gyártott elosztó "
Újra fogalmazva így lenne : Gondolom német felhasználók szokásait figyelembe véve gyártott elosztó .
Ha a német a kezébe veszi az elosztót , akkor úgy dugja be a dugaljba , hogy a kapcsoló úgy müködjön , mint a többi beépített . Nem kell hozzá villanyszerelönek lennie , viszont így a fázist szakítja meg , ami a fontos .
Egy kérdésem lenne , ha megengeded ! Te miért úgy dugtad be ? Mert Te is megvagy szokva tudat alatt , hogy le lekapcsolod és fel meg felkapcsolod a villanykapcsolót . :-) Németeknél is ez van , beidegzödés , szokás hatalma .
Ezért így életveszélyes a használata ! Szerintem .
Igen, a te hozzászólásodra nyomtam választ, arra válaszoltam is, majd folytattam a peterch-nek szóló válasszal.
Eredetileg azt írtam, hogy ha bedugod a konnektorba ezt a kapcsolós aljzatot úgy, hogy a jobb kezedre essen a kapcsoló, akkor nem a fázist szakítja meg, hanem a nullát.
Erre válaszoltál: de azt nem tudom belőle kiszedni, hogy MIT.
Vagy ezt hogy érted?
""Pont a németeknél terjedt el a felcserélhetően bedugható dugó és hozzá bárhogyan jó aljzat.
Ugyanakkor a mi műszaki életünk az eléggé a német átvétele volt, és nálunk régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Igen, ezért nem gondolom, hogy ez egy "német előírás szerint gyártott elosztó" (peterch írta), hiszen a németeknél sincs más előírás, mint nálunk.
Szeretnék megvalósítani, egy olyan udvari villany kapcsolást, ahol a ház két végén és középen az ajtó felett van 1-1-1 lámpa. Kapcsolni pedig külön szeretném a ház egyik-másik végén a lámpát (alternatív kapcsolással, kintről és bentről), viszont az ajtó fölöttit mind a két körrel közösen szeretném működtetni.
Van erre valami gyári megoldás, vagy ki kell relézni/diódázni?
Nekem osztrák vill.szer úgy magyarázta, hogy sötétben a falon kapcsoló után tapogató ember-kéz többnyire lefelé irányuló mozdulatokat végez. Én erre azt mondtam, hogy ez csak magyar kapcsoló-magasság (kb 150 centi) esetén igaz, az alacsony német magasság esetén már nem igaz, erre ő nevetve megvonta a vállát.
"a legmélyebb hangot beállítjuk 225 voltra, a legmagasabb hangot beállítjuk 230 voltra"
Akkor leírom másképpen:
Képzeld azt, hogy egy 228V-os feszültség mindössze +-1 voltos feszültségingadozását szeretnéd figyelni, analóg (mutatós) multiméterrel. Ha a műszert 250 voltos méréshatárra kapcsolod, akkor a mutató csak 1 százaléknyit fog ingadozni, tehát az elmozdulásait nem fogod látni.
Deviszontha a műszert letekered pl 5 voltos méréshatára ÉS az egyik vezetékét (nulla volt helyett) egy 225 voltos pontra teszed, akkor a fent említett +-1 voltos feszültségingadozás a műszer skáláján 40%-nyi ingadozást okoz, ami mikroszkóp nélkül is jól megfigyelhető.
Namármost képzelj a műszer mutatója helyére egy feszültségfüggő hanggenerátort és rá fox jönni, hogy 40%-nyi hangmagasság változás esetén nem szükséges, hogy személyesen Mozart végezze a 228V 1%-nyi feszültség ingadozásának figyelését.
