sziasztok!, még mindig földelés! mivel szeretném helyretenni mindenhol aházban a földelést és csatlakozásokat, találtam egy olyat, hogy, van egy neon armatura és a kád, amikre a földelés, kábelhiány miatt, ugy lett rákötve, hogy a réz vizvezetékcsövemrőll van lekötve a kádra a földelés és a neon armaturára a ház szondájának mondott, vasszerkezetről, van földelve közvetlenűl, a földelő szondával a vizvezeték hálozat fémesen össze van kötve, ez lehet probléma?, amúgy maga a ház vasszerkezete a földelő szonda, minden vasszerkezet, találkozási pontjai hegesztve vannak, amikor épült a ház, a négy sarkába az alap alatt le lett verve háromnegyedes vascsövek, kb 2-3 méter mélységig ezek is össze vannak hegesztve az alap vashálojával. ezt a kádra földelést és neon armaturára földelést villanyász csinálta anno, de mostanra azt mondták, ugyancsak vilanyász, hogy ez életveszélyes és nem szabványos!! mik a véleményetek?
Számtalan mérnökkel vagyok kapcsolatban, többel jó viszonyban, de akad kevés akik éreztetni szeretnék velem hogy az intellektusuk oly magas hogy a velem való diskurzus is kizárt. Ez legyen az ő bajuk.
A 123731.hozzászólásod szerint neked meg felsőbbrendűségi érzésed lehet.
Egykori villamosmérnök fönököm, bár tudása,anyagi helyzetéből adódóan, lenézhette volna a "közönséges" villanyszerelőt de ha szükségesnek tartotta a "kevésbé képzett kolléga" jelzővel jelezte az alacsonyabb szakmai szintet, vagy beosztást.
De látom a témából kiragadtad a lényeget pedig jeleztem hogy a forrasztás témakörhöz kapcsolódik.
"több elektromos hibára utaló ok egybeesése okozta a tüzet: a kapcsoló műszaki állapota, a fázisvezetőn a feszültség jelenléte, szerelési hibák sorozata, a karbantartás hiánya, és a terasz lámpatesteinek szabványossági felülvizsgálatának hiánya.
Teljesen szakszerű egy katasztrófa védőtől?
Más megállapitás ;
A lap úgy tudja, hogy a zárlat egy teraszon lévő kültéri lámpánál keletkezhetett.
"A "forrasztó HÜVELY"-el toldás az nagyon NEM UGYANAZ ám, mint a harisnyák sima összeforrasztása, szerintem..."
Nem tudom miért nem de:
Ahogy írja meg kell várni míg a "forraszgyaerae megömlik". Én anno meg is vártam,láttam szememmel hogy a forraszanyagot tartalmazó átlátszó zsugorcső alatt megtörténik a forrasztás.
""Azért átlátszó hogy lásd miként folyik meg az ón zsugorításkor,ami biztosítja a földelő harisnya folytonosságát, és körkörösségét.Az mi ha nem forrasztott kötés?"
Nem biztos, hogy kötelező ott forrasztani,
lehet, hogy a fűtőkábel gyári leírásában csak annyi van, hogy a toldásnál a két kábelszakasz harisnyái között X hosszúságú átfedést kell biztosítani, ennek utólagos ellenőrzése miatt átlátszó a zsugorcső.
Nincs az interneten valami hivatalos gyári ajánlás a toldás kivitelezésére?"
Ezek a típusok nem jók ide. Itt áramgenerátoros meghajtás van, az adott áram (Amper) a lényeg. Azt kell tartani és pont annyinak kell legyen, mint ami volt. Nem lehet kevesebb (= kisebb fényerő) és nagyobb sem (=ledek garantáltan tönkremennek). Ugye ezt a legfontosabb paramétert nem tudjuk, mert kollega nem adta meg. Tippre 650mA-es lehet, de a kínaiaknál sokszor nem stimmelnek a számok. Gyakorlatban egyszerűbb megoldás a komplett belső rész csere.
Meg kell nézni, hogy a LED lámpa LED-es része NÉVLEGESEN a saját felírata alapján. - hány Voltos valójában és - hány Wattos valójában Ezekből adódik az Amper is.... Watt/Volt alapon.
A 3 adat alapján már lehet keresgélni az alkalmas drivert.
- a Volt legyen elég, benne legyen a sávban amit a driver tud >> de a sáv alja adja a minimális fényerőt - az Amper legyen elég !!! >> ez adja a lehetséges max fényerőt
Mivel led driver, ezért az eredeti max. 54voltig megy fel, és 36W-ot szeretne kiadni. Tehát neked a 36W az alap, és az 54volt nagyjából kell meglegyen, több lehet, kevesebb nem igazán.
Magyarázat:
A led vezérlőknél az áram a fontos, mivel áramgenerátoros üzemmódban dolgoznak, és ezt az áramot tudják széles feszültségtartományt felhasználva biztosítani. Legtöbbször ezért konkrét áram és max. feszültség van ezeken megadva...
Ráadásul klíma leírásában benne is van, hogy kapcsolóra se kössük. Oldja meg aki elkövette, de ha nagyon tróger akkor inkább más. Mit tippelgessünk? El van baszarintva.
Látom kicsit ki is terebélyesedett a téma, ami nem baj, érdekes infók mind. :)
Visszatérve a válaszodra, szilikon spray-m nincs, egy kapcsoló miatt nem vennék, mivel ennyiből akkor új kapcsolót is vehetnék akár többet is. Viszont WD 40 természetesen van, azzal befújni esetleg?
Másik kérdés általánosságban akármilyen "egyszerű" világításkapcsolót veszek, az tudja az alu vezetéket is?
A beszerelt klímám csak az ugyanabba az elosztóba bedugott menyezeti lámpával együtt kapcsol be és ki🤔.Ha felkapcsolom a lámpát műxik, ha lekapcsolom a klíma is lekapcsol. Tippek?
Van ennek még egy tulajdonsága. Az, hogy vízszintesen is felszerelhető, csak a külső keretet kell elforgatni rajta és máris befér a mellette lévő kapcsoló mellé.
Az viszont igaz, hogy idővel könnyebben billen, ami rossz érzést vált ki, mert egy kapcsoló kattanjon amikor kapcsolom, viszont éppen ezért halkan kapcsol.
Aki ezen károg, az egyszer próbáljon meg mondjuk egy GIRA System 55 családos bármit szerelni, utána jöhet, hogy régen minden jobb volt.
Én nem mondom, hogy régen minden jobb volt, de konkrétan a Gira-t utálom, mint a szart.
Amit nekem kell néha macerálni, az üveg keretes és ha nem stimmel a doboz tizedmilliméterre, akkor kurva nehéz rendesen összerakni. És hát általában azért nem stimmel. És akkor szorul a billenőlap, hol így nem jó, hol úgy.
Már a kapcsoló fedlap leszedése is egy rémálom és ez üveg keret, baromi könnyen elpattan és akkor lehet venni 30 ezerért egy hármas keretet.
A Siemens ugyanez.
Múltkor a szakik letették a földre az egyik üveg keretet, majd ráléptek és pókhálósra tört azonnal. Edzett üveg egyébként, papíron, biztos...
Németországból kellett rendelni, mert ott konkrétan fele annyiba kerül, mint itt és még ott is kurva drága...
Gira dimmerben elszállt az egyik FET, mert az van benne, kettő.
Oké, megcsináltam, de ha nem tudom megjavítani, ezt a régi típust már nem lehet rendelni, az újra nem jó a régi fedlapja és a kettő együtt (dimmer + fedlap) 80 ezer forint!!!
A fedlapban amúgy semmi más nincs, mint két mikrokapcsoló. 30 ropiért...
Nálam a másodjelentőségű szinten (garázs, lépcsőház, kazántér, műhely) vannak tökéletesen egyforma színűek és épek. Igaz, csak úgy 84 környékén vettem ezeket, Azóta a napi két kapcsolásuk van meg biztosan, a garázsban két évtizedig 4 db 100 wattos izzót kapcsoltak. Lehet, hogy egy másik univerzumban lakok. :D
És nem volt semmi sem jobb régen, de a Kontálluxot nem tudták elrontani, hát van ilyen, a szocializmusban sem sikerülhetett minden nagyon rosszul. Az igazgatónak igen, ha emlékeztek rá, lebukott, mert vett a szeretőjének egy lakást a vállalat pénzén. :)
Szerintem is a Classic az egyik legxebb és strapabíró termék család (alap célokra). És anno annyira nem is volt olcsó, ha jól rémlik.
Mi családi házban használjuk több mint 20 éve, de egy lakásban, ha festek, előtte leszedem a szerelvényezést, és ha a fehér kiegészítőket ha normálisan mosószeres vízben megtakarítja az embert, visszarakás után kb úgy néz ki, mint az új.
A prodax váza egyébként - ha jól mondták - Szentesen készült a "Kontaktában" és uitt készült az ekkor piacvezető Schneider is (mármint eladás alapján legnépszerűbb típus).
A kültérit azért eszi a nap, de annyira nem vészes az sem, a színes változatokkal nincs tapasztalat.
A prodax konkrétan egy hulladék volt. Két év alatt dobta le magáról az összes színt (tudom, minek veszek színeset), nagyságrendileg a mentavill-el van egy polcon minőségben.
De kivételesen egyet kell értsek a napelemnepperrel, elég fárasztó ez a régen minden jobb volt téma, mert nagyon nem :)
Aki ezen károg, az egyszer próbáljon meg mondjuk egy GIRA System 55 családos bármit szerelni, utána jöhet, hogy régen minden jobb volt. De a Schneider vagy Legrand teteje sem ugyanaz mint az alja, az más kérdés, hogy a mezei villanyszerelő bolt azt nem készletezi.
Kollégákkal mindig viccelődünk, hogy ha én tehetném (és az asszony se orrolna meg érte), akkor RM6 kapcsolók lennének itthon mindenhol. Bár az is igaz, hogy ha éjszaka menne el az ember WC-re, akkor még a szomszéd is felébredne rá, ha felkapcsolom a lámpát olyan hangja van. Pedig nálunk a legközelebbi szomszéd is vagy 200 méterre van.
Szarok ezek, keretnél szorulnak, elszineződnek, repedezni is hajlamosak, mechanika kikopik, át lehet nyomni, de nem "átkattan" csak kínkeservvel átvált, holtjátékuk megnő, de ezt általában elfedi az ,hogy a kereten szorul a billenő rész sapka, a keret általában azért nem lötyög, mert féltucat festés és a rohadás ad annyi plusszt a kiálló kampóknak, hogy a keret fülei alig verhetőek rá. Persze aztán néha már végleg sok, és eltörik az egész.
Volt olyan közület, nem egy, (étterem, szinház, mozi) egész méteres sornyi volt ezekből, vagy szinpadtechnikánál egy bútorlapra volt felszerelve 6*6os mátrixban...
Mindegyiknek más szine, állása, kinézete, állaga, mozgása, baja volt. Ezzel szemben amit a lakásban felszórtam több évtizede, legolcsóbb barkácsáruházas valamiszar, talán legrand legalja, máig mind olyan, mintha tegnap került volna fel.
Egy ideig én is spájzoltam ezeket a fosokat, hogy ahol le lett szedve, lebontva, minden szanálva, és még jobb volt a hátulja vagy szép volt a fedele, akkor legyen ,ha valahova kell, de már pár éve kibsztam mindet, akinek kell kapcsoló, majd vásárol és cseréltet kapcsolót, nehogymár királylány, itt a 30éves szart egye meg újra és újra az ország, mert valaha az volt és az milyen jó.
Igen jó eséllyle elég lehet az is ha csak kitakarítod belőle azt amivel a festők összetaknyolták, vagy a koszt kiszeded belőle. Ez az ezeréves villanykapcsoló még anyagból készült, nem olyan hulladék mint a maiak.
Értem, köszönöm. Az nem is baj ha csak feszegetésre jön le, mert akkor nem esik le magától.
Esetleg meg lehet menteni valahogy, értem azalatt hogy befúni/megkenni vlalahol? Mivel nem ártana hasonlóra cserélni, csak ezt a típust már régóta nem kapni.
Sziasztok, adva van egy ezeréves világításkapcsoló (mint a képen), ami egyre nehezebben jár, tehát cseréje szükséges.
Az előlap könnyen lepattan, viszont a billenő részt határozottan megfogva nem tudtam lehúzni, úgyhogy nem is erőltettem a dolgot. Van valami külön trükkje a leszedésének?
Amikkel eddig dolgom volt (másfajta kapcsolókkal), szinte pöccre kijöttek. Köszönöm.
A alkonykapcsoló lehet akárhol, ahol van napfény.... és a villany elérhető. vagy Lehet akár egy alkonykapcsolós napelemes ledlámpa is, akkor villany sem kell :-)
(Sőt akár csak egy kis darab napelem is ... A napelem addig ad érdemi feszültséget+áramot amíg elég világos van.)
Az éjszaka kezdetét/végét a >> kontaktus váltást a vezérlő szekrénybe vezeték nélkül el lehet juttatni. WiFi-s vagy GSM-es vagy Rádió-s relés átjelzés alapon >> az impulzus relé számára.
A kézi lekapcsoló nyomógomb szintén az impulzus relét kapcsolhatja.
Az elosztó szekrény a lépcsőházban van, egy beépített szekrényben, sötétben.
Kintről jelenleg semmit nem lehet bevezetni, mert minden el van burkolva, a szekrény túloldal sem a külvilág, hanem az egyik lakás konyhája.
De ez mindegy is, ha lehetne alkonykapcsoló, akkor is le kellene tudni kapcsolni a működés idejében, de úgy, hogy a következő nap ismét automatikusan felkapcsoljon.
Most egy mezei impulzus relé kapcsolja, ezt kell automatizálni.
Ha elég bátor lennék, simán megcsinálnám egy akármivel, ATM328, ESP D1-Mini, vagy tökmindegy, de a fene se fog barkácsmegoldásokkal játszani egy milliárdos értékű ház elosztójában...
Nem világítja telibe az ablakot, hanem lentről egy surló fényt ad a homlokzatra, a tulaj ragaszkodik hozzá, mert szép a ház és hagy lássa azt mindenki.
Van redőny is az ablakon, le lehet engedni, ha mégis zavar.
De ennek ellenére elképzelhető, hogy valaki lázad és miután szürreális bérleti díjat fizetnek, fel kell erre is készülni.
Aztán akkor leballag a bejárathoz és lekapcsolja, vagy leküldi a szolgát, mittudomén.
Ha valamelyiket annyira zavarja, akkor nyilván kikapcsoljuk fixen, de a tulaj külföldön él, aki meg a bérbe adást intézi, az látványosan távol tartja magát minden műszaki dologtól.
Ha pedig nekem kell oda rohangászni, az meg drága lesz.
Szóval lehet, hogy valamelyik kitalálja, hogy őt zavarja a reflektor és le akarja kapcsolni.
Ha én lennék ez a bérlő, hogy kitalálnám, hogy zavar a reflektor, akkor ezt nem egyszer-egyszer akarnám lekapcsolni, hanem kb. mindigre. Azaz az egész funkciót szeretném kiiktatni, erre pedig egy bazi nagy főkapcsoló is elég.
Ha van valami hasznos funkciója is a lámpának (nem csak dekorációból világít), mondjuk sötétben ezzel lehet látni valahol, akkor azt hajlandó lennék a sose világítson helyett benyelni, hogy gombnyomásra vagy mozgásra rövid ideig felkapcsoljon (klasszikus lépcsőházi világítás).
I just found this on AliExpress: US $13.49 | WiFi Smart Switch EU Light Wall Touch Switch 220V Need Neutral Wire Tuya Smart Life Work with Alexa Google Home 1/2/3/4 Gang https://a.aliexpress.com/_EI0CjEv
Ez az igény igazából egy ellentmondásos baromság így.
Minek a 6-11 közötti időzítés HA!!! a lakó BÁRMIKOR lekapcsolhatja a világítást?!!! és Le is fogja nyilván...
Talán a VALÓDI igény szerint kellene megoldani a feladatot. pl. hogy ne zavarja a lakót a fény
Vagy ha ez nem megoldható, akkor CSAK szükség esetén és lehető legrövidebb ideig világítani. A világítási igényt- és időablakot >> mozgásérzékelővel, lépcsőházi automatával, impulzus relével megoldva. Hogy Csak akkor és addig világítani amíg valóban muszáj-szükséges.
Mellesleg miért fix időzítés 6-11 között >> ha kell, ha nem ? Miért nem egy alkonykapcsoló adja a kezdő időpontot, ha sötétben (gondolom) kell a fény ?
-----------------
A lámpát impulzus relé kapcsolgassa... (KAPCSOLÓ JELRE pl. gombnyomásra) >> állapotváltás történik)
Az impulzust adhatja neki,
1. VILÁGÍTÁSRA - az időzítés kezdete vagy az alkonykapcsoló >> bekapcsolás - kézi nyomógomb/nyomógomnok >> felkapcsolás, ha sötét éppen (akár az időzítésem kívűl is!!! pl. borult időben)
- mozgás érzékelő/érzékelők >> mozgásra felkapcsol, ha nem vílágít éppen (akár az időzítésem kívűl is!!! pl. borult időben) - az újra-indító időrelé, ha kézzel lekapcsolta a szomszéd, de kell a fixre visszakapcsolás egy idő után...
2. NEM VILÁGÍTÁSRA - az időzítés vége vagy az alkonykapcsoló(hajnalban) >> kikapcsolás - kézi nyomógomb/nyomógomnok >> lekapcsolás, ha világít éppen (akár az időzítésem kívűl is!!! pl. borult időben)
- mozgás érzékelő/érzékelők >> mozgásra felkapcsolás idejének lejártával, ha világít éppen (akár az időzítésem kívűl is!!! pl. borult időben)
*************** Végig kell gondolni a VALÓDI feladatot és ahhoz megoldani a vezérlést... logikát.
A cikkben leirtak alapján alapállapottal indul. Szerintem logikus is a dolog mert hülyén nézne ki hogy indiva vagyon egy gyalugép es áraszünet esetén megáll majd valaki tenyerel a késeken es ha visszajön a villany akkor elindulnak a motorok ...
Nyilván itt a bontó erintkező miatt alapból gyulladnak a villanyok a hálózat megjelenésével ...
Kell egy óra ami valamikor be és valamikor ki fog kapcsolni.
Azután soba kell egy kapcsoló relé aminek a kimenete állitható hogy bekapcsoláskor ON legyen az állapot.
Mivel nem rendelkeztél arról hogy mikor buzerálhatja a felhasználó a világitást ugy vettem hogy csak az ÓRA ON es OFF között teheti meg.
Tehát:
- Óra ON, villany kigyullad, felhasználó kedvére ki/be kapcsolgatja
- Óra OFF ha égett elalszik ha nem akkor nem történi semmi, felhasználó kizárva a játékból.
Ennyi! :)
(A fenti valamit nem ismerem a NET dobta fel. Van DCF modulja leírás alapján, nem tudom mennyi az ára. Akár lehet, hogy önönmaga is tudja ezt amit leirtam. A logika hogy valami DCF-es cuccot kellene/lehetne venni ami tudná tartani az időt esetleg a téli/nyári atallást is tudhatná kezelni. Mégolcsóbb a wifis SonOff de oda kell valakinek a wifije amihez kapcsolódik es csinálja a programot óra alapján.)
Felénk évente van 5-10 tervezett karbantartás. Mindegyiket úgy hirdetik meg, hogy egy egész műszakon át tart. Néha csak ½-1 óra, néha viszont tényleg kitart közel egész nap.
Az eredetileg ajánlott Shelly is ESP32 alapú, ha jól tudom vagy valami hasonló mikrokontroller alapú. Csak az csili-vili webes felületen "programozható".
Eredetileg világítás vezérléses probléma volt, arra próbáltam megoldást adni.
Én is szeretem az automatizálást. Hétköznapokon nálam is kapcsol a rádió 5:45-kor, 1 óra múlva pedig ki. A kikapcsolás idejét nem lehet állítani rajta. Valami egyszerű Aldis rádió vezérelt rádiós óra.Valamikor hajnali 2-kor vagy 3-kor szinkronizálja az időt, viszont néha valami idióta jelet vesz és 37 perces eltérésben van a pontos időhöz képest. Volt hogy fél évig így járt, utána furcsa volt, hogy ismét pontos.
A lámpa is kapcsolódik reggel 6-kor. Egy időben a kávéfőző előtt is volt időkapcsoló.
Nyaranta pedig az állatoknak húz a kútból friss vizet a szivattyú pár óránként, így mindig van előttük elegendő.
Igen, eltolja. De az kb. olyan mintha elfelejtené. Szinte mindegy, hogy teszem azt 12 órától vagy éjféltől indul el a számlálás újra vagy egy áramszünetnyi idővel. A végeredmény ugyan az lesz, nem akkor fog kapcsolni, amikor kellene neki. Nálunk most is volt egy tervezett karbantartás miatti áramszünet. 7:30-kor kezdődött és valamikor 14 óra után kapcsoltak vissza. Az közel 7 órás elcsúszás lenne a tervezett programhoz képest.
Gondolkodtam még a problémán.
Ha jelenleg van egy olyan időkapcsoló, amivel meg vannak elégedve, csak a lekapcsolás funkciót nem tudja. Akkor valószínűleg elég lenne nekik egy bistabil relét még beépíteni pluszban, amit vezérel a kapcsoló. Az ideális olyan lenne, aminek van 2 különálló COM/NO/NC pontja. Az egyik COM pontra menne az órától a feszültség és az NC-re lenne kötve a világítás. A másik COM pontra pedig egy egyszerű időrelé lenne kötve és a hozzá tartozó NO pont vissza lenne kötve az állapot váltó bemenetre. Az időrelé pedig a kapcsoló óráról kapna jelet és úgy lenne beállítva, hogy a feszültség megjelenése után adjon ki magából 5 mp-ig jelet. Így ha a bistabil relé olyan állapotban volt, hogy nem ment a világítás, amikor megszűnt a feszültség, akkor a feszültség visszajövetele után visszakapcsolná a világítást. Azaz resetelné az állapotát. Így este 6 és 11 között ki és be is lehetne kapcsolni a világítást. A két időpont között viszont nem és minden este 6-kor pedig be is kapcsolna.
Nem kifejezetten kapcsoló óra, hanem okos relé. Shelly Plus 1. Ezeket tudja, nem muszáj internetre se rákötni, a nélkül is működik, bár áramszünet esetén szerintem az órát akkor elfelejti. Bár ez igaz az analóg kapcsoló órákra is.
Vagy ha nem szempont, hogy ha egyszer már lekapcsolták, akkor adott napon belül vissza lehessen kapcsolni, akkor kell az óra kimenetéről csinálni egy öntartó kapcsolást, amit a nyomógomb aktivizál és megszakítja a lámpák tápellátását. Ha a kapcsoló óra lekapcsol, akkor pedig megszűnik az öntartás és visszaáll a kiinduló állapotba.
Mondom de tényleg öszintén és jó indulatból te ehhez nem ertesz.
Szép nagy falat a villamosipar minden bizonnyal megtaláltad magadnak azt a szegmens amit professzionális módon tudsz művelni.
Ez a rész nem megy. Nincs ezzel semmi baj.
Feltettem egy kérdést és mindenki agya nyomott egy resetet ha figyelmesen olvastam, senki nem tudott erre válaszolni hogy hogy kellene összekötni hogy ne maradjun villany nélkül azon a napon.
Nem erzem hogy le lennék torkolva, azt igen hogy mindenki a 20 éves paneleket nyomja mert ezt szokta meg, de ha az élet orra elé tesz egy feladatot hogy meg kell oldani akkor a sokéves penelek már nem elegedőek. Emellett bujja a szabványokat teljesen jogosan mert ha munkát ad ki a keze alól és alá kell irnia ott felelősséget kell vállalnia érte.
Odáig nem jutottál el hogy felfogd mit csinálok ezen esetekben es miert. Jössz a gányolás dologgal mert ez valami szaki szakzsargon es akkor ha valaki már az ember vagy annak erzi magát akkor használni is kell. Ezután majd lesz a odasenekifőnőkmajdjólfelcuppantjuk ...
A fasz akar itt bárminek is látszatni magát. A munkám kb. 5%-a ez a tevékenység. Amit megosztok az egy része nem az én "találmányom" hanem más nálam sokkal gyakorlottab es "munkájuk nagy része ez" emberek elfogadott megoldása. Aki jobbat nem tud szerintem az óvatosan kritizáljon vagy ossza meg velem es alkalmazni fogom ...
Jo esetben ha elment a villany - és korábban kötöttem vagy dugtam - az aggregátorkapcsoló előtt ahol megfogható ellenörzöm hogy a fázisok fázisok-e L1-0,L2-0,L3-0,L1-L2,L2-L3 és ha minden jó akkor átkapcsolok. Ha nem köhög a gép akkor a töltökön látszik hogy a fázisok megvannak-e rbn. elindultak-e.
Ha kinlódik akkor akkut elvesz az ember, majd ha feltöltödött a masik csoport akkor mehet vissza az elvett is.
Arra hivatkozva mutogatod ezt a trágyát, bujtogatva, provokálva az embereket, flame-ket gerjesztve, hogy te bibií, mit kötsz össze mivel, mekkora mindent csítelő, a biztonságot lazán vevő drótmágus vagy.
És nem először.
Amikor le vagy torkolva, hogy ez azért nem egy normális dolog így, per-def nettó veszélyes, nem teljesen épeszű megoldás, akkor jön az önérzetes "sebészvagy" meg "nekedmindentlehet", meg "deminden drót fekete", meg "butafiú", meg a többi szar provokatív szöveg.
Én nem tudom ki vevő itt erre, mert egy dolog, hogy csendben csinálod a gányolásaidat, van elég mindehol ezekből, feltehetően meg is úszod, baleset avagy felelősségrevonás nélkül...akár a végtelenségig,....
..dehogy itt ezzel valami ultimate csoda mágus zseninek akarod feltüntetni magadat, aki mindennek felette áll, az szerintem végletesen bicskanyitogató.
Nincs hozzá semmim, es ennek a "költségét" bármennyi is legyen az nem akarom/nem akarjuk felvállalni.
Van erre "sutyerák társaság" :) - nyilván ezt mondom nekik is mert 1000 éve ismerem őket és válaszuk az lenne hogy "ha már szép nem vagy hülye ne legyel" akiknek a megrendelésemet kiadják és majd jól megcsinaljak.
Az inditás sem ördöngős dolog csak kicsit másabb.
Ha szukséges és lehetséges akkor a klimákat lekapcsolni. Most hideg van nem szukséges üzemeltetni őket.
Mennyit birnak az akkuk mennyi van es hol tart az esetleges kisütődésük. Ha szukséges akkor abból is el lehet venni valamennyit.
Ha nem akkor fázis elvétel vagy töltö lekapcsolás mivel nincs 3F fogyasztó a klimán kívül.
Egyszer mesélték talán egy éven belül, hogy egy "szaki" és nem én voltam az aggregátor átkapcsolón a BE és KI 0-át felcseréte de a fasz se tudja miert. Vagy valahol máshol. Mivel a 1F töltőkön nem volt egyenletes a fogyasztas vagy a kis igény miatt pihentetett üzemmód miatt elmászott a lebegő 0. Villogott minden szar es nem kis méregetésükbe telt mire rájöttek a valójában műhibára. Szerencsére ők mentek oda es nem én. :)
Már ne haragudj meg itt soha nem irnék ilyen de most ezt kikényszeritetted Te ehhez itt nagyon buta fiú vagy.
Egy egy közel 25-30 éves epítésű létesitmény falán levő akkor sem biztos hogy szabványos csatlakozó kiépítés.
Akkor minden fázist szinezés nélkül fekete vezetékkel vezettek ki. De megsugom a kb. 1m2 felületű vas fali dobozban is minden fázis egyszínű fekete vezetékkel van kábelezbe. Igy nézett ki az akkori gyári termékek tartalma.
Most nem tudom mi van vagy én vagyok helikopter de ennyi kurva bonylult lett a szakma hogy egyes emberek 5 eltérő szinű dróttal ennyire nem tudnak megbirkózni?
Ha baja van és gány az egész akkor szépen végig ballag, nem? Igaz azt sem tudjuk hova kötött Fít és ennyi ésszel egyáltalán jól csinálta-e, de azért oldják mondjuk meg. Leírták 1-2szer, az sem jó itt pislog és azt sem érti mit nem ért. Szakember kellene oda na, én sem vagyok szerelő de simán kibogoznám.
Te vagy ti ragaszkodtok a szabványokhoz mert ti alkottok nulláról valamit szabványok mentén saját kútfőből. Én nem.
Én traumatológiai sebész vagyok akinek minden is megengedett csak a beteg maradjon életben és legalánn nagyobb baj ne legyen a müködése alatt. Ha valami nem akar menni akkor tudjam gyorsan értelmezni, hogy miert is nem megy, azaz nincs idő arra hogy órákon vetyengjen ezen az ember.
Nem lehet ugy hozzáállni a munkához, hogy jaj amit kiindulópontban látok az jelenleg nem szabványos es akkor elkedzek szabványositani délig ... :)
Semmivel. Ezt a bekötési módszert találtam a csatlakozó mögött és én is ezt alkalmaztam. Szerintem az a két dolog amit emlitesz az valójában egyenpotenciálon lehet igy majdhogynem mindegy hova köti az ember.
Nyilván TN-C jön be az oszlopról és ez igy is marad az épületen belül az idők végezetéig.
Mivel az ujkori aggregátorok már alapból tartalmaznak egy kismegszakitót es egy FI relét alkalmazkozni kell ehhez a combohoz.
Ugye ami a masik forton van sok ZS szigetelőszalaggal jelezve az egy "klasszikus" TN-C csatlakozó ugy hogy a védő nincs benne. Méghogy nincs benne védő :) 2 fázis még fel is van benne cserélve. Ez azert hogy a van felszerelt 3F klima es rendetlenkedne ekkor ezzel csinalni lehet egy gyors fáziscserét a rendszerben.
Sokszor figyelni kell hogy 16 vagy 32A 5P csatlakozóval találkozol régi vagy uj szabvánnyal állunk szembe azaz jobbra vagy balra van a nulla.
A régi legalább már papa fali csatlakozók fedelesek voltak. Most ugye a mamát dugsz azaz dugnál be két fedelest egymásba nem nagyon tudsz összedugni ezért csinalni kellett olyan mama csatlakozót amit körbefürészelsz az összedughatóság miatt. Ebből ugye kell 16A és 32A változat is. :)
A hab a tortán az amikor a fali csatlakozó mama azaz amit bedugsz annak a tüskéi a kezedben vannak. Nyilván odafigyelsz de az bár kicsit balesetveszélyes. :)
Ezek után jön még csak az hogy ha valami megterheli a gépet és elkezd köhögni akkor mit tudsz tenni gyorsan ... :)
Kapja a minuszt mindenki, aki próbálja arra vinni, hogy meg kell keresni a hibát, pedig ha tudja valaki, hogy épültek ezek a lakások, nem nagy ügy, a panelok közt a kibetonozásnál szokott problémás lenni a szigetelés, ezekben a lakásokban egész falak, a szomszéd kádja, a minden is tud rázni.
Feltehető egy külön FI relé csak a tűzhelynek, DE az külön elosztóba kerüljön, teljesen máshova, külön megszakítókkal, stb, mert életveszélyesen megtévesztő az, mintha lenne a lakásban FI relé, közben nem véd csak ezt meg azt.
Egyre több ilyet látni, mert az már eljutott a szakmai-köz-homályba, hogy ha elő van írva, bizony kellene a védelem, de ahhoz általában nincsen idő, elszántság, tudás, pénzmag, stb, hogyha levereget, (tehát jelzi ,hogy baj van), akkor hibát keressenek.
Ezek a képek olyanok, mintha egy karosszéria lakatos büszkélkedne avval, hogy mennyire "megoldotta az ügyfélnek".... felragasztgatott a padló romjaira táblalamezt és telibekenték centi vastag alvázvédővel, így "ólcsón megjavult" ,hiszen "vizsgán is átment" a kocsi.
A mi milyen szín és mivel kötheted, hogyan, addig értelmes, amíg betartod a szakmai szabályokat, ahol a színeknek szigorú jelentése van.
Ha te adhoc mindenféle szines vezetékkel szivárvány-kábelezel mindenféle zűrös potenciált, utána tapsolhatod magad ,hogy te "bármilyen színt" "összeköthetsz bármivel"..és..?
arra azért még kiváncsi lennék, hogy mi a gyakorlat?az utcában vezetik az oszlopokon a 3 fázist és, arrol kötik be a 3 fázist az ingatlanokra, vagy, ha éppen csak egy fázist kér a tulaj, akkor ugyanarrol a oszlopn lévő 3 fázisrol, csak 1 fázist kötnek be??, vagy, az oszlopon lévő 3 fázis melett vezetnek még, esetleg másik tarforol, jövö külön 1 fázist, azoknak, akiknek, csak 1 fázis kell az ingatlanukra?
A megoldás: egy önálló KÜLÖN áramkör kiépítése a főelesztóból >> a tűzhelyig !!!
- bejövő betáp - FI relé - kismegszakító(k) megfelelő Amper számmal - kellően vastag réz vezeték az Ampernek megfelelően - tűzhely (főzőlap és sútő) bekötése az új vezetékre
Bonusz lehetőség >> akár a konyhapult/konyha konnektorai is mehetnek erről az új vezetékről. Egy konyhai al-elosztó kialakításával.
Valójában, Hiába próbálja a tulajdonos/üzemeltető megúszni >> a szar állapot nem tartható fenn FELELŐSEN. Ezért nincs más megoldás >> rendbe kell rakni a dolgokat és kész Pláne, hogy már TUDJA, hogy vannak hibák, vagyis >>KOCKÁZTAT >> azaz NEM menti fel a bíróság komoly baj esetén.
Lehet egyben egy nagy levegővel és jelentős költséggel (villanyszerelés, festés) megcsinálni. Vagy lehet részenként >> áramkörönként is, ütemezetten.
pl. elsőnek a tűzhely külön ÚJ áramkörével kezdve :-)
*************
Szerintem KEZDÉSNEK.
Fell kel rakni egy ÚJ és TÁGAS >> sok modulos elosztó dobozt a régi helyére. Mondjuk legalább egy 2x12 modulost, de inkább egy 2x18 modulost. (nem extra nagy költség, 5-10 eFt mondjuk)
Megcsinálni a PEN bontást a betápon és berakni a FI relét. Minden mostani áramkört változatlanul átrakni az újba... kezdésként. Szépen, áttekinthetően a NULLA=kék és a PE=zölsárga sínre, plusz a kismegszakitókra a fázisok.
és
Ha ez megvan,
El kell-lehet kezdeni az áramkörök felderítését egyenként.
Kiválasztani egy mostani áramkört és kideríteni, hogy mik a VÉGPONTJAI, miket TÁPLÁL !!! HA konnektort és/vagy olyan fixen bekötött cuccot >> amin van földelés/testelés bekötési pont/hely. AKKOR ki KELL!!! deríteni, hogy megvan-e VÉGIG az elosztótól a 3/5 vezetéke (1vagy3 FÁZIS, NULLA=kék, PE=zöldsárga.
Ha NINCS MEG végig, akkor >> vagy vezeték javítás kell vagy ki kell iktatni az adott konnektort/cuccot végleg+biztonságosan!!! Ha MEGVAN végig, akkor mehet a FI relére át/vissza és >> NEM VERHETI le a FI relét.... HA netán MÉGIS leveri >> ki KELL!!! deríteni az okát >> készülék hiba vagy áramkori hiba vagy netán mindkettő?!
Így áramkörönként lassan, de biztosan helyre rakható a hálózat :-)
SZÜKSÉG- és ésszerűség/kényszer SZERINT ... A MOST egybe tartozó részeket szét lehet bontani TÖBB külön önálló áramkörre is. Akár rövidebb-hosszabb Új vezeték szakaszok kiépítésével, ha kell. és Az ÚJ áramkört egy saját kismegszakítóval ellátni az ÚJ elosztóban, amiben van ehhez elég hely :-) ***************
NYILVÁN a MÉG nem okés áramköröket >> nem jó ötlet használni >> KIJAVÍTÁS nélkül !!!
1. A FI-relé biztosan nem megy le azért, mert nincs kiépítve védőföldelő vezető a szobákban. De ha valahol fel van cserélve a védőföldelő-vezető a nullavezetővel, akkor ilyet már okozhat, ha valahol össze van kötve a kettő, akkor is. De az is lehet, hogy valahol van egy hibás berendezés, vagy vezetékszakasz, ahol "elfolyik" ez a hibaáram. Ebbe ne nyugodj bele, ennek utána kell járni, ez így nem jó. Akkor sem jó, ha régi épület.
2. Amennyiben már volt tűzhely, és meglévő vezetékekkel dolgozol, akkor is érdemes ellenőrízni a jelenlegi védelmi készülékekeket, kötéseket, vezetékkeresztmetszeteket. Összevetni a tűzhely gyártói előírásaival. A rögzített csatlakozással ellátott főzőlapok beüzemelés-kötelesek, tehát nem a bolt pecsételi a garanciajegyet, hanem a beüzemelő villanyszerelő. Ha nincs beüzemelő, akkor nincs garancia.
3. Jelenlegi új létesítések esetében FI-relé a lakások esetében csak a dugaljáramkörökre és a világítási áramkörökre kell. Tehát a fix csatlakozású főzőlapra nem előírás. De ettől még önszorgalomból lehet, ez nem mentesíti hogy legyen külön kismegszakító beépítve a főzőlap áramkörébe, ami megfelel a vezetékek keresztmetszetéhez, és természetesen ide mindenképpen védőföldelő-vezető is jusson.
Kezd a hibakereséssel, miért megy le a FI-relé. Kapcsolj le mindent, próbálj rájönni melyik áramkörön van a hiba. Simán lehet hogy részben a vízcsőhálózatot, vagy a gázcsövet használod nullavezetőnek...
Szóval itt állsz egy nem is bonyolult csak káosz feladat előtt, amire közlöd, hogy Fit nem lehet betenni mercsak, de azért oldják meg a bajod és írjanak litániát arról, amit tudnod kellene és kb. alapok?
Értem én, hogy FI relé, de ez egy régi panellakás és van olyan szoba, ahol nincs kiépítve a földelés a dugaljaknál és eddig a FI relét nem sikerült beüzemelni, mert folyamatosan leveri. Kötődobozok nincsenek mert telibe van betonozva minden, viszont van egy 3 fázisú tűzhely és erre kellene megoldást találni.
Nem teljesen világos, hogy mire gondolsz - nincsen hely kismegszakítónak, csak fi-relének? Kaphatók kombináltak is (egybeépített hibaáram és túláramvédelem), csak ez esetben probléma esetén elveszíted azt az információt, hogy a leoldás oka túláram vagy hibaáram volt-e.
Persze , hogy alkalmazható --+ egy erre a célra ?. DE mi lessz a túláramvédelemmel? Sok FI relében nincs benne!Igy kell a kismegszakitó is .--Min. 3P +N.
**************** Nem lehet megvédeni az áramütéstől azt, aki bekerül. - a FÁZIS>>NULLA közé vagy - a FÁZIS>>FÁZIS közé ****************
**************** Megvédeni jó eséllyel azt lehet aki bekerül. - a FÁZIS>> PE (védővezető) közé közvetlenül vagy egy testzárlatos valami útján közvetve - a FÁZIS>>anyaFÖLD közé közvetlenül vagy egy NEM EPH-zott valami útján közvetve A védelemhez kell a zöldsárga védővezető és a földelőszonda. ****************
A védelem kialakítása manapság és már vagy 50-60 éve .... alapban. A külön vezetett védővezető- és nullavezető rendszer a >> TN-S néven ismert rendszer.
Ebben a TN-S rendszerben, Minden ami rázhat az ingatlanon.... pl. a fémkád és a bojler testelése/földelése is. Össze van ZÖLDSÁRGÁZVA egymással és a NULLA-val is !!!! és végül a PEN miatt az anyaFölddel is. - vagy védő-földelő vezetővel >> "TEST-elés"/"FÖLD-elés" + "EPH-zás" - vagy védő-összekötő vezetővel >> "EPH-zás"
Mivel a védő vezető FÉMES >> IGEN KICSI lesz a védő vezető rendszerben az ellenállás >> a NULLA/PEN közös pontig. Ami fontos dolgokat okoz, - TEST-zárlat esetén >> azonnal lecsap a kismegszakító a jó nagy áram miatt >> nem ráz meg utána a tetzárlatos készülék fázisa - EPH-zott részek között nem lesz számottevő feszültség különbség egymáshoz képest >> nem ráznak meg egyidőben érintve ******* Mint látható mindehhez eddig NEM KELL a földelő szonda egyáltalán, ez a TN-S rendszer egy nagy előnye. *******
Probléma akkor léphet fel, ha
0. Elmaradt vagy megszakadt az egyébként szükséges védővezető >> zöldsárgázás. Ezért fontos a védővezetők, a zöldsárgák rendszeres ellenőrzése, karbantartása, javítása...
1. Az érintés az anyaFöld és egy EPH-zott rész között történik és nincs jól működő földelőszonda az ingatlanon. Ekkor lehet számottevő feszültség különbség is az EPH-zott részek és az anyaFöld között >> ami áramütést okozhat.
Ennek az esetnek a kivédése a helyi földelőszonda feladata az ingatlanon. Mivel az anyaFöldet helyben is ráköti a zöldsárga rendszerre fémesen !!!! és nem csak a PEN útján ki tudja hol, messze...
Ezzel kizárva a számottevő feszültég különbséget az EPH-zott részek és az anyaFöld között >> és az ilyen típusú áramütést Nagyobb kiterjedésű ingatlan esetén ~20 méter anyaFöld távolságonként ezért is kell újabb- és újabb földelőszondákat rakni és rákötni a zöldsárga rendszerre. Amikkel eltüntethető az anyaFöld valami okból eltérő feszültsége a különbözó helyeken az ingatlanon belül.
2. A védővezető zöldsárga rendszer kapcsolata megszakad a NULLA/PEN vezetővel a közös ponton >> NULLA szakadás. Ami miatt nem tud működni sem a testzárlat miatti lekapcsolás sem az EPH-zás az anyaFölddel is.
Ennek az esetnek kivédése a helyi földelőszonda feladata az ingatlanon. Ami az anyaFöldet helyben is ráköti a zöldsárga rendszerre fémesen !!!! és HA ELÉG kicsi a földelőszonda ellenállása az anyaFöld felé >> a földelési ellenállása. Akkor képes elég jól pótolni a megszakadt fémes kapcsolatot a NULLA/PEN közös pont helyett.
Az elvárás az, hogy 10 Ohm alatti legyen a földelési ellenállás .... de inkább minél kisebb.
A 10 Ohm vagy kevesebb elég jól megoldja a testzárlati lekapcsolást és az EPH-zást az anyaFölddel is. Ami azt jelenti, hogy jó eséllyel nem öl meg az áramütés, csak csíp-rúg.
HA NAGY a földelési ellenállás >> vacak a földeledőszonda telpítése vagy nincs is vagy "megszkadt" a bekötése. Az növeli az esélyét a durvább áramütésnek és/vagy a halálnak.
Megj: 5 méter lefelé a legtöbb helyen már okés, de akadnak "száraz" talajok ahol még kevés lehet. Nedves talajban már 3 méter lefelé is elég lehet akár...
A több szonda lefelé egymástól legalább 2 méterre leverve és összekötve is javítja a helyzetet.
"Röviden és tömören: Ha az adott épületben a villanyász mindent az előírásoknak megfelelően, és szakszerűen végzett el, akkor az égadta világon semmi problémája nem lesz a kádban csücsülőnek.
Legfeljebb ha éppen este következik be a kérdéses esemény, és rosszul lép ki a kádból, eltörheti a lábát."
mondjuk tusolok a fürdőben a kádban, ami fémböl van és, mondjuk a fűtés keringető szivattyuban a fázis, kifigyel a fémházára, ami le van földelve, akkor, elvileg közös potenciálon leszek a fázissal? vagy, mivel a földelésem a kádra van kötve, elviszi a fázis 230-as feszűltségét, azaz söntöli élhető mértékűre?, mondjuk, 20-30-40-50 voltra? a földelés joságátol függően?, de, ha mondjuk a földelésem szar, vagy szakadt a szonda rákötésnél, akkor, mi van?ott ülök a fém kádamban, a fázissal az ölemben?? hogy is van ez?
Szerintem a legjobban akkor jársz, ha hívsz egy jó villanyszerelőt. Aki meg tudja mérni a jelenlegi földeléseid jóságát és ha kell, akkor szakszerűen javít rajta.
Ő el tudja dönteni, hogy a két villanyóra földelő szondái összeköthetőek-e vagy sem.
Márminthogy vízszintesen elfektetve? Minden más paraméter azonossága mellett kétszer akkora a szétterjedési ellenállása, mint ahhoz képest, mintha függőleges lenne.
szoval az van, hogy egy telekről van szo! ahol eredetileg 1 fázis volt sokáig. tavaj bekötettem a 3 fázist is, ugyanarra a telekre, raktak fel külön orát szekrénybe, de ez teljesen különállo, az 1 fázisu rendszeremtől.ez a 3 fázis csak a műhelyemben van használva és csak pár gép megy rola. az egy fázis pedig a házat látja el delejjel. de mivel a 3 fázis földelése, szemre is karcsu, azért gondoltam, hogy az 1 fázis, amúgy jonak mondott füldelő szondáját, össze lehetne kötni a 3 fázis füldelö szondájával és, akkor a 3 fázis földelése is jo lehetne? csak, ugye, a közösités, miatt esetleg lehetnek anomáliák , ha netán van a 3 fázison valamelyik fázisnak, szivárgása egy gépemen keresztűl, a föld felé, az akkor az egy fázis, földelése felé is szivárgásnak tekinthető a közös földelésen keresztűl, ha összekötném, a föld szondákat. és ezen parázok, ezért is kérdeztme, hogy illdomos e összekötni, a két rendszer földelését? vagy csináljak a 3 fázisnak is külön egy jo értékekkel biro külön földelést?
Függőlegesen leverve... Legalább 150 mm >> 14-es átmérő kell vasból/acélból úgy rémlik, és legalább 50 mm2 >> 8-as átmérő bekőtő "ostor" kell hozzá. A boltban 20-as horganyzott kapható!!! Ilyesmik pl. https://elektrikstore.hu/Foldelo-szondak
és A csatlakozó főelosztóig, vagy a méretlen főelosztóig a földelőt bekötő zöldsárga vezeték legalább 10 mm2 rézvezető legyen.
---------minimumok vasból-----------
köracél/betonvas szonda >=150 mm2 (>14 mm)
csö szonda >=150mm2 >=25 mm átmérő és >=2 mm falvastagság profil földelő >=290 mm2 és >=3 mm falvastagság -----------------------------------------
A talajba ágyazott földelők alkotóelemei a következők lehetnek.
A szaki jól mondta... a szolgáltatónál még valóban közös alapesetben a nulla és az anyaFöld, akárhány fázis van is mellé. ---------- PEN vezető a neve az ilyennek, ami >> PE + NULLA egyben >> zöldsárga+kék egyben. Ilyen PEN vezetőként érkezik be a szolgáltatótól >> az ingatlanra az áram manapság a csatlakozási határ pontig az ingatlanra. (előfordulhat bizonyos esetekben, hogy az ingatlanon belül akad további PEN vezeték szakasz is...) ----------
A két szondát külön közvetlen vezetékkel nem kell összekötni. Ezt mogoldja a két mérőhelyhez tartozó szolgáltói PEN vezető és az anyaFöld+földelők >> automatice.
Az eltérő bekötésekhez tartozó földelők plusz vezetékes összekötés csak bajt okozna >> fóldhurok, zavar, kóboráram az ingatlan részek között.
**************** Az ingtalanon belül Legalább EGY saját-helyi földelő kötelező!!!! A szolgáltatói PEN vezeték fogadásához.
1 ingatlanban >> csak 1 és CSAKIS egyetlenegy védővezető=zöldságra (földelő) rendszer lehet. ****************
Természetesen LEHET akárhány "Földelő" az ingatlanon belül.
HA TÖBB VAN belőle AKKOR >>MINDET UGYANABBA a zöldsárga (földelő) rendszerbe kell bekötni. DE közben földhurok NEM jöhet létre a zöldsárga vezetékekből. Azaz zárt védővezető vezetékhurok nem alakulhat ki sehol sem ! Vagyis, faág elágazás rendszerben kell vezetékezni a zöldsárga rendszert az ingatlanon belül.
További földelő kellhet....
1. Az elkülönült és/vagy távoli ingatlan részeknél külön-külön.
2. Villámvédelmi levezetésként.
3. HA valahová a még "bontatlan" PEN van (tovább) elvezetve a szolgáltatói vezeték fogadásától. Akkor az (tovább)elvezetett PEN fogadására és PEN bontására a célpontban.
************ További földelő készítése bárhol-bármikor lehetséges. De a bekötésére a faág rendszert kell alkalmazni. ************
---------------------------------------------
Elmélet,
A védővezető hálózat részei, a helyi az ingatlanon belüli "földelő(k)"-re is alapozva.
1. "földelő" vezető >> ha van "földelő" (földelőszonda, alapföldelő, stb.)
A "földelő"-t (szondát, alapföldelőt, stb.-t) bekötőzöldsárga vezeték. Azaz a földelőeszközt bekötő vezető >> átveszi/behozza/hordozza az (anya)Föld potenciálját a ingatlanban. Adott esetben (pl. testzárlat) áramot vezet az (anya)Földbe.
2. "védő-földelő" vezető A testzárlat esetén >> élet/vagyon védelem célú zöldsárga vezeték. A villamos eszközök, konnektorok testelésére (földelésére) bekötött vezető.
Biztosítja a kismegszakító/biztosító működési feltételét testzárlat esetén. A védővezető felé vagy a anyaFöld felé történő zárlat vagy elég erős áramszivárgás esetén áramkört BONT a kismegszakító/biztosító.
3. "védő-összekötő" vezető (régen EPH) A kiegészítő élet védelem célú zöldsárga vezeték. - az olyan vezetőképes anyagú, DE NEM villamoseszközöket bekötő vezeték (EPH-zás) - ami egy védőföldelt villamos eszközzel EGYIDEJÜLEG reálisan megérinthető CSAK és kizárólag az EPH-zást végzi, más célja nincs csak az életvédelem.
Több mindennapszaki villany órád is van? Vagy hálózat bővítés történt 1 fázisról 3 fázisra?
Jó esetben úgy néz ki a dolog, hogy az utcáról bejön egy 2 eres (1 fázis esetén) vagy egy 4 eres (3 fázis esetén) kábel. Az egyik vezető az úgynevezett PEN vezető. Általában TN-C rendszerről beszélünk. Az azt jelenti, hogy a transzformátor csillagpontja le van földelve és az van elvezetve az utcán is, ahol X méterenként megerősítő földelést kap. Ez a PEN vezető. Ez egyben végzi a zárlati áram és az üzemi áramok kezelését is.
Ezt a PEN vezetőt választják szét vagy a villanyóránál vagy a főelosztónál PE (föld) és N (nulla) vezetőre. A PEN vezetőnek vannak méretbeni megkötései. Réz esetében minimum 10 mm2 a keresztmetszete, alumínium esetében minimum 16 mm2. A PEN vezető keresztmetszetének legalább akkorának kell lennie, mint a hozzá tartozó fázis vezetők keresztmetszetének ÉS nem lehet kisebb, mint a legnagyobb használt PE vezető keresztmetszet.
Ha PEN vezető már szétválasztásra került PE és N vezetőre, akkor a PE és az N vezető már nem köthető újra össze.
Ha egy villanyórád van, mert most került kialakításra az 1 fázisról 3 fázisra való bővítés, akkor a villanyszerelőd jó eséllyel jó helyre kötötte be a földelő "szondát".
A vasháló összehegesztve a pöcegödör alján nem biztos, hogy megfelelő földelés. Sőt az is lehet, hogy már elmarta a matéria. A földelőket is szabályozza a szabvány. Acélt minimum 50 mm2-es keresztmetszetben lehet alkalmazni. Az kb. 8 mm átmérőt jelent. De fontos, hogy tűzihorganyzott legyen vagy saválló.
A ház vasalatának a földelésbe való bekötésének is vannak műszaki feltételei, hogy megfeleljen. Ezt jó lenne kiméretni, hogy jelenleg egyáltalán megfelel-e vagy pedig kell leütni normális szondát.
A földelés kialakítása nem úgy tűnik, hogy leverünk egy 10-es betonvasat rászigszalagozzuk a zöld-sárgát és kész vagyunk. Ott kezdődik, hogy a megfelelő méretű és anyagú földelő szondát választjuk ki. Azt leverjük és közben mérjük a földelési ellenállást. Ha nem jó, akkor vagy ütünk le másik szondát még vagy a meglévőt toldjuk, ha olyan kialakítású. A jó szonda (vagy több szonda összekötve) maximum 10 Ohm földelési ellenállással rendelkezik.
Ez kiemelten fontos 3 fázisú rendszerek esetében (1 fázis esetében is fontos). Ugyanis ha az ingatlanon 3 fázis van és az utcáról bejövő PEN vezető elszakad, akkor a normál hétköznapi konnektorokban bármilyen feszültség lehet a két pólus között névleges 400 V-ig, ha rossz a földelésed. Ugyanis ha rossz a földelésed, akkor nincs rögzítve a PE/N potenciálja a földhöz képest és egy úgynevezett lebegő csillagpont alakul ki. Aminek az egyes fázisvezetőkhöz képest lévő feszültsége azok pillanatnyi terhelésétől függ. Viszont, ha megfelelő a földelésed kialakítása, akkor kis ellenálláson keresztül rögzítve van a 0 V-os potenciálra a PE-nek és az N-nek a potenciálja. Ez ugyan nem üzemszerű állapot, mihamarabb meg kell szüntetni, de legalább nem megy tönkre egy csomó bekapcsolt elektromos eszköz PEN szakadáskor. 1 fázis esetén is felléphet ez a dolog amúgy. Csak ott kisebb rá az esély. Ha az utcán 3 fázisú hálózat van kialakítva és közted és a trafó között szakad el a PEN. A szomszédhoz és hozzád is csak 1-1 fázis van bekötve, de azok más fázisok és mindkettőtöknél rossz a földelés, akkor ugyan az lesz a helyzet, mint amit fentebb leírtam. (Jó ehhez az is kell, hogy az utcán lévő PEN földelései is rosszak legyenek)
Szóval röviden válaszolva a kérdésedre. Jó esetben az 1 fázis és a 3 fázis PE és N vezetőjének a potenciálja megegyezik, mert azok "egy tőről fakadnak". Ha az a speciális eset áll fent, hogy 2 utcára nyílik a telked és az egyik villany órád az egyik felén van a teleknek, a másik pedig a másik felén ÉS a két utcán lévő közcélú hálózat más-más trafóra csatlakozik, akkor nem biztos, hogy célszerű lenne nálad egyen potenciálra hozni azokat, mert valószínűleg komolyabb kiegyenlítő áramok is folyhatnának, amit nem biztos, hogy szeretne a vezeték hálózatod. (Ez mondjuk akkor állhat fenn, ha jó hosszú a telek, két párhuzamos utcára nyílik, te egyként kezeled, de valójában két helyrajzi számon van.)
Nem olyan fontos ez, de ha már írunk, legyünk sprecízek, az MM-fal érszigetelése színezett volt úgy, hogy a mi lakásunkba, amibe 68-ban költöztünk be, már az volt.
félre értettél!, nem szétválasztani szeretnék, hanem, összekötni, ahogy irtam is.a 3 fázisnak, csinált a illanyász, egy leszurt 10-es köracélbol, földelöszondát, ami szerintem szart sem nagyon ér? aztán van az 1 fázisom, ugyanazon ingatlanon belűl és, azon viszont van bika földelés, vashálo összehegesztve, a pöce gööödör alján és, a ház vasalata is összehegesztve és bekötve a földelésbe és az 1 fázis földelését, szeretném, összekötni a 3 fáziséval, a földelö szondáknál, a villanyorák előtt.
sziasztok!, kérdezném, hogy a lakásban az 1 fázis és a 3 fázis földelését össze illik e kötni közösiteni az ora előtt, vagy maradhat külön a két áramforrás földelése?, villanyász azt mondta, hogy az elmünél, a föld és a nulla, ugyanaz az 1 fázis és a 3 fázis eswtében is?
Szép-szép, hogy ma igy kelle-ne! De mi legyen a régi lakásokkal?
A Házgyári lakásokat 1967 től épitették akkor még elég ripsz-ropsz módon.
Akkoriban sok helyen szürke volt a Nulla is .
Csak 1972 után kezdtek a szerelések a maira hasonlitani. Akkortól van szinezett MMfal vezeték is.De az Mfalra vezeték sima szürke 2-3 érrel ,s egyrétegű szigetelésű volt.
Nem egy olyanban jártam ahol az 1es lakás 3 fekete érrel -a szomszéd meg 3 szürke érrel , s a harmadik 3 piros érrel készült még 1984ben is.
Akkor kellett kapnod a bérbevételkor egy ÉV jegyzőkönyvet a villamos hálózat állapotáról. (azaz egy érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvet a megállapításokkal)
---------------------
Már ismert hiba esetén !!! pl. mert jelzed a tulajdonos/üzemeltetőnek>> lehetőleg írásban...
A mindenkori tulajdonos/üzemeltető feladata és felelőssége !!! - a hibás részek azonnali biztonságos kizárásának megoldása a használatból átmenetileg vagy végleg és - a biztonság helyreállítása ésszerű időn belül, ha cél egyébként az újra használatba vétel
A BIZTONSÁGOS állapot elérése az első feladat, a jog ezt írja elő. - azonnali javítással, cserével, elbontással és/vagy - azonnaii biztonságos kiiktatással és későbbi javítással. cserével, elbontással -------------------
Lakóegységekben mindenhol TN rendszernek kell lennie elvben. Azaz a 3/5 vezetékes TN-S rendszernek, már vagy 50+ év óta ...
A védelem ezekben alapesetként elvben teljes. - a kismegszakítóval/olvadóbiztosítóval >> túláram/zárlat esetére >> TŰZVÉDELEM és - a védővezető(EPH) rendszerrel >> testzárlat esetére >> alapszintű ÉLETVÉDELEM
A növelt szintű életvédelemhez egy ideje már elő van írva kötelezően az ÉV relé (ÁVK, RCD, FI relé) is a konnektoros áramkörökhöz. Ami a hibaáram figyelésével véd pluszban a fázis/védőzető_anyaföld közötti érintés vagy áramszivárgás esetén és ettől lesz >> növelt szintű az ÉLETVÉDELEM Új hálózat vagy hálózatrész kiépítése, illetve felújítás és/vagy jelentős átalakítás esetén be kell építeni utólag is a kötelező ÉV relét, ha nincs még. Azonban: FONTOS, hogy az ÉV relé csak a fenti bizonyos fajta hibaesetekben képes védeni :-(
Megj: természetesen nem tilos, sőt erősen ajánlott és előnyös a teljes hálózatot is figyeltetni ÉV relével....
Nem lehet, hogy az egységesnek látszó szürke alatt van belül a színezés ?
Az nem halálos baj, ha mind szürke, de illene kideríteni, hogy akkor ténylegesen... - melyik a NULLA és azt kék színnel átjelölni (zsugorcső, esetleg szigetelőszalag) - melyik melyik fázist is vezeti éppen a 3 fázisból és aztán fekete/barna/fehér átjelölést rakni a különböző fázist vezetőkre, ha az egyik fázis marad a szürke
Ezt már anno így szerelték a (nagy mesterek) csak tudnám, hogy miért........ja és az mm fal alumínium vezetéknek, nincs kötődoboza a lakáson belül........összesen 3*3 szál mm fal vezetékről működik a lakás, bocs a tűzhely az 5 szál alumínium kábelcsatornában megy, de felújítást a tulajdonos nem akar.
Tűzhely probléma... Keresd meg a hiba okát és javítsd ki a kerülő út helyett. .... Megj: lehet maga a tűzhely is bűnös >> belső szigetelés hiba >> áramszivárgás miatt. Akár a hálózati zavarszűrő cucca miatt is a bemenetén. ....
Pláne, hogy a kerülő út amit kiagyaltál nem okés. Tévút >> hamis biztonság az elképzelésed :-( Mert a 3P+N kismegszakító nem helyettesíti a FI relét !!!!!
Mivel,
1. A kismegszakító A fázis>>nulla/testelés/földelés közötti folyó a névleges Amper fölötti JELENTŐSEN nagyobb áram miatt old le. TÚLÁRAM/ZÁRLAT esetén alapban >> TŰZVÉDELEM >> HA LEOLD a túl sok Amper miatt és TESTZÁRLAT esetén pluszban >> ÉLETVÉDELEM is >> HA LEOLD a túl sok Amper miatt Csak megérintés vagy csak kisebb áramszökés esetén >> NEEEEM VÉD !!! mert kell neki a TÚÚÚÚL nagy áram.
2 A FI relé (más néven ÁVK, RCD, ÉV relé) A fázis>>testelés/földelés/csövek/fal/padló/anyaföld/stb. között folyó KICSI!!! HIBAÁRAM miatt old le.
Csak megérintés vagy csak kisebb áramszökés esetén is véd >> ÉLETVÉDELEM >> HA LEOLD a HIBAÁRAM miatt. A hibaáram tipikusan 0,03 Amper >> 30 mA (létezik 0,01 Amper >> 10 mA változat is pl. a fürdőszobába pluszban)
+1 Azonban
a FÁZIS>>NULLA és FÁZIS/FÁZIS egyidejú megérintése esetén sajnos NEEEEEEM VÉD meg sem a kismegszakító sem a FI relé !!!!!!!!!!!!!
*****************
A célszerű teendők....
Az első lakáselosztódban >> a fő-elosztódban...
Meg KELL csinálni a 4 vezetékesről >> 5 vezetékesre, azaz a TN-C >> TN-S átalakítást. PEN bontés néven is szokás emlegetni.
----------
Aztán végig nézni a teljes vezetékezést.... és a használaban lévő készülékeket is akár. A megtalált hibákat szükség szerint javítani kell >>amíg a FI relé már nem ver le.
A leverés fő okai
Jobb esetben a NULLA=kék és PE=zöldsárga vedővezeték kutyulása, elkötése, zárlata. Ez nyilvánvaló szerelési hiba.
Rosszabb esetben valahol szökik az áram valamelyik fázisból a PE=zöldsárga felé. Legrosszebb esetben szökik az áram valamelyik fázisból a készülékek/csövek/padló/fal/anyaföld felé Ezek lehetnek elhasználódási és szerelési hibák is. pl. párásodás, beázás, kisebb szigetelési hiba (repedezettség, kikopás/lenyúzás), hozzáérés amihez nem kellene (falazat, padló, stb.)
A lényeg, hogy: meg kell keresni és ki kell javítani a hibákat.
-----------
A színhibás vezetékezést is ki kell javítani. ha már hozzányúlás van éppen.
NULLA >> kék PE >> zöldsárga (régesrég még piros volt !!! ez fontos lehet pl. régi panelben, öreg épületben) FÁZIS alapban fekete, gyakori a barna, fehér, szürke, sőt lehet még egyéb színű is (kivéve zöldsárga)
HA valami okból nem oldható meg a helyes színű vezeték alkalmazása. AKKOR a vezeték hozzáférhető öszes végein "át kell jelölni" tartós módon a kellő színűre, zsugorcsővel esetleg szigetelő szalaggal.
Megj: tudtommal kivétel a zöldsárga, ami csak PE=védővezető lehet ezért >> nem átjelölhető.
----------
Földelő érintkezős konnektorba és földelt/testelt készülékbe CSAK 3/5 eres áramkör mehet. (NULLA=kék, PE=zöldsárga=földelés, FÁZIS(ok)=fekete, barna/fehér/szürke, stb.) -----------
Valóban igazad van, én meg a mért áramú fővezetéknál kereskedtem a 137 oldal környékén. Szóval a kézikönyv előírja az 1 kV-os szigetelést mindenhova, az MSZ 447:2019 szabvány pedig csak a méretlenre.
Segítségre lenne szükségem, van egy panel lakás betáp 3 fázis és pen vezető jön be. Lakás elosztó csere van folyamatban, de a lakó helyiségekben mmfal (alu) vezetéket alkalmaztak. Viszont a fázist a zöld-sárgára kötötték. Fi relé bekötésekor folyamatosan le old. Hiába van nulla föld szét szedve, akkor is leold. Most jelenleg nulla föld egy helyre van kötve, viszont van egy 3 fázisú tűzhely és azt így nem szeretném üzemeltetni, megoldásként 3P+N kismegszakítót alkalmaznék.
Ami a 450/750-et illeti, a vezetékek felhasználására vonatkozó előírás állandóra, falban elhelyezett vezetékre az ilyen szigetelési szintűeket ajánlja, a 300/500 V-osat (MT) csak kulturált környezetben csatlakozóvezetéknek. A téma rendszeresen feljön itt is, mikor valaki beüti a fejét, mert a felülvizsgáló véletlenül olvasta ezeket az előírásokat.
Az alumínium kábel szerelési kényessége: ritkán dolgozok lakossági körökben. Így az ott előforduló alumínium vezetékek szerelési hibáiról nem tudok nyilatkozni. Felénk alu földkábelekből elég sok féle előfordul: 75, 90, 150, 185, 240 mm2. Néha ha a távolság indokolja, akkor előfordul, hogy a 150-es és a 185-ös duplázva van az adott szakaszon. Itt sokszor előfordult már, hogy nem volt normálisan felsaruzva. Ez alatt azt értem, hogy a saru vezetéket fogó része rövid volt, így relatív kis felületen érintkezett. Melegedett is. Vagy nem nyomták teljesen végig a saruban a vezetéket. Néha használnak kontakt zsírt is, főleg kengyeles szorítású saruknál. Ahol van kontakt zsír ott elmondható, hogy sokkal jobb állapotban vannak a földkábel elemi szálai, mint ahol nincs. Ott elkezdődött már az oxidáció.
Nem azt mondom, hogy réz vezetéket nem láttam még szarul megszerelve, de általánosságban az a tapasztalatom, hogy az aluval sokkal több a probléma. De nyilván azt használják gazdasági megfontolásból.
Felénk annyira nem nézik ezt szigorúan. Legalábbis sok közelmúltbeli kivitelezésről tudok, ahol mért fővezeték csere történt és sima H05VV-F került beépítésre 10 mm2-es méretben. Alut jelenleg 16 mm2 feletti keresztmetszettől lehet használni. Jómagam nem igazán kedvelem az alumínium vezetékeket. Sokkal kényesebb a szerelés minőségére. Szerintem részben ezért sincs a preferált vezetők között. Viszont érdekesség, hogy ha az ember a "16 mm" kifejezésre keres a 2022-es könyvben, akkor taglalja valahol, hogy ha az épület főelosztó-alelosztó felépítésű, akkor a kettő között létesíthető TN-C szerelésnek megfelelően PEN vezető is. Ott már engedélyezi a minimum 16 mm2-es alut is. Rézből viszont a PEN legkisebb keresztmetszete 10 mm2.
Ezen már fennakadtam én is. A regisztrált szerelői könyvnek az MSZ 447-re kellene épülnie. A szabvány a 6.2.1 pontban a méretlen fővezetékre írja elő a 450/750 V-ot. A mért fővezetéknél nem támaszt ilyen követelményt. A regisztrált szerelői könyv pedig fordítva, a méretlenre nincs követemény, a mértre írja a 450/750 V-ot. Szerintem elnézték :)
a mért fővezeték legalább 450/750 V műanyag szigetelésű réz vezeték legyen
Mi indokolja ezt a mért fővezetéknél? Ha ott indokolt, akkor más mért szakaszokon miért nem indokolt? Ha máshol nem indokolt, akkor fővezetéknél miért igen?
Mi indokolja a műanyag szigetelésű réz vezetéket? Miért ne lehetne gumiszigetelésű? Miért ne lehetne alu vezeték (nyilván megfelelő keresztmetszettel)?
A reg. szerelői kézikönyvben van arra vonatkozó megkötés, hogy a mért fővezeték legalább 450/750 V műanyag szigetelésű réz vezeték legyen.
Így alkalmazható NFA2X (450/750), NAYY-J (600/1000), NYY-J (600/1000) is. Ezek mind alkalmasak közvetlenül földbe fektetésre is, bár én jobb szeretem csőbe rakni őket. Ha meg kell az extra mechanikai védelem, akkor minden féle képen csőbe rakom.
Ez a kérdés felmerült a villamos biztonsági munkabizottságnál is:
"Általában a szerelés módját, a vezeték süllyesztését írják elő, de a vezeték szigetelési szintjére nem adnak meg előírást, néhány kivétellel. Az épületinstallációban általánosan nincs előírva a 300/500 V feszültségű kábelek, vezetékek használatának tilalma. Egyes egyedi szabványok megkövetelhetik az ennél szigorúbb követelményt, mint például a 450/750V vagy a 0,6/1 kV szigetelési szintet pl. robbanásveszélyes környezetben való, vagy durva környezeti igénybevételű létesítés esetében. Ezen kívül az MSZ HD 60364 szabványsorozat 7. részének szabványai is előírnak egyedi követelményeket pl. a -704-es szabvány építkezési és bontási területeken, a -717-es szabvány mobil vagy szállítható egységek esetében, a -740-es szabvány vásárterek, vidámparkok és cirkuszok esetében."
Amelyik felülvizsgáló nem tudja megmondani mi tiltja, az ne merje szerintem leírni hogy nem jó.
Ez a táblázat nem ismeri a környezeti hőmérsékletet, a kábel elhelyezési módját, az együtt vezetett áramkörök számát. Kijön ugyan valami, de ez megfelel a szabványoknak is? Az 1% nem tudom mire vonatkozik, jelenleg az MSZ HD 60364-5-52:2011 közcélú hálózatról táplált berendezésekre, világítási fogyasztóknál 3%, egyéb esetben 5%-ot ír elő. (persze fogyasztásmérőhelynél az MSZ 447 érvényes, ott oké az 1+1%)
> "nem ajánlott" azaz >> ha nagyon akarom, nem is tilos
A gyártó nem hatóság, nem tilt semmit. Boldogan eladja neked a kábelt, nem érdekli, hogy mire használod. Ha nem ajánlott helyen használod és gebasz van belőle, akkor megvonja a vállát és azt mondja, hogy nem felelős, le volt írva, hogy nem ajánlott. Ennyi.
Akkor fussunk neki, magánvélemény és ötletelés nélkül:
Saját ház építése esetén is tisztázandó, hogy milyen tervek kellenek. Vagy kiviteli tervekre van szükség a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § írt feltételek esetében, mely leírását a fenti rendelet 1. mellékletének II. 3.2 alatt találod. Ezt hívják "épületvillamossági kiviteli dokumentációnak". Ez a részletes kiviteli terv.
Családi házak esetében viszont általában a 1997. évi LXXVIII. törvény "Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység" része vonatkozik, a 33/A. § szerint. Aminek az előírásai a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben vannak összefoglalva. Itt már egyszerűbb dolgot kér az 1. mellékletben:
"
5.3. Épületvillamossági műszaki leírás:
a) épületvillamossági rendszerek összefoglaló leírása,
b) az építmény villamos energiával történő ellátása, erős- és gyengeáramú rendszere, villámvédelem, érintés(hiba) védelem és egyéb megvalósítandó villamos rendszerek."
Elviekben, ha a családi ház pl. monolit födémmel készül, akkor a 191/2009. szerint:
22. § * (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető bb) monolit vasbeton tartószerkezet, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,"
Szóval az a morbid helyzet állt elő, hogy egy monolit födém miatt kellene a részletes kivitelezési dokumentáció, aminek a része a komplett gépészeti és villanmos kiviteli terv is!
Szerencsére a hatóságok, műszaki ellenőrök sem feszegetik annyira ezt a dolgot, és elfogadják egyszerű bejelentéses családi háznál, a sima "műszaki leírást". Hiába van monolit. Az iménti rendelet megjegyzi ehhez kapcsolódóan:
"(2) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció."
Ez a megjegyzés azért fontos, mert nyomatékosítja hogy van itt is "kivitelezési dokumentáció".
És mikor kell FMV?: "13. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát a (8) bekezdésben foglaltak kivételével felelős műszaki vezető irányítja."
"(8) * Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető."
Tehát mivel van kivitelezési dokumentáció, (vagy ilyen, vagy olyan) ezért kell.
De hozzáteszem, a hatóságok vagy kérnek villamos FMV nyilatkozatot, vagy nem, van hogy a villamos biztonsági felülvizsgálatot is bekérik, szóval szájíz és egyebek alapján változó. De a jogszuabályok alapján kell.
Amennyire rémlik... és Ha nem változott közben a lézerjános kavarásai miatt.
.......
Minden építési munkához kell FEMŰ (más néven FMV).
Kivétel, ha - az adott építési szakmunka jellegének megfelelő - szakképesítéssel/részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás dolgozik és - az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető és - építési tevékenység építésügyi hatósági engedély meglétéhez nem kötött
Ebben az esetben ő maga is nyilatkozhat a saját munkája megfelelőségéről.
---- A felelős műszaki vezető alkalmazása nem ahhoz van kötve, hogy van-e e-napló vagy nincs. Ha az építkezéshez készül kiviteli terv, akkor a kivitelezőnek kötelező felelős műszaki vezetőt alkalmaznia vagy megbíznia.
Egyszerű bejelentéses lakóházaknál az egyszerű bejelentéses dokumentáció már egyben a kiviteli terv is !!!! Tehát az egyszerű bejelentéses házaknál is >> mindig kell a kivitelezőnek FEMŰ/FMV Akár van e-napló, akár nincs.
Ha nincs e-napló, akkor is bármikor ellenőrizheti a helyszínen az építésfelügyelet az FEMŰ/FMV meglétét.
A hatósági bizonyítvány megkérésénél pedig csatolni kell a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatát, amit a FEMŰ/FMV nyilatkozatok alapján tud kiállítani. A fővállalkozó kivitelező (lehet az építettő maga is) nyilatkozatát akkor is kötelező csatolni a hatósági bizonyítvány kérelemhez, ha nem volt e-napló.
De ez a szaki gondja! Nem a te dolgod a FEMŰ biztosítása sosem, hanem a vállalkozóé aki neked dolgozik. Mivel a FEMŰ >> a vállalkozó embere...
******************
Tájkép... FEMÚ és MŰELL témában (ha még jól rémlik).
A kivitelezés csak felelős műszaki vezető (FEMŰ) irányításával folyhat.
A FEMŰ a kivitelező "embere"...
A FEMŰ-nek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel! Tehát önmagában az kevés, ha az építtető felfogadja !!!!!
A FEMŰ-nek az adott kivitelezővel kell szerződést kötnie. Amiben benne van az irányítási !!! jogkör kikötése is.
Ez gyakorlatban megoldható úgy IS, hogy a FEMŰ az építtetővel köt szerződést és Az építtető amikor a kivitelezővel szerződik, akkor ebbe bele kerül a FEMŰ-vel kapcsolatos rész is.
A legalább "B" jogosultsági szintű femü a komplett épület kivitelezését is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül.
Vagyis "A" és "B" esetén nem kell külön gépész femü. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő).
Néhány helyen (szerencsére már kevés) kérnék a külön gépész FEMŰ nyilatkozatát is. De ez jogszerűtlen több okból is .
...
Műszaki ellenőrt (MŰELL) is kell alkalmazni, ha - a kivitelezési érték 50 millió feletti és/vagy
- több !!!! különböző kivitelezőis dolgozik az épületen.
A MŰELL az építtető embere!!! (a FEMŰ ellenpárja)
A gyakorlatban az építés felügyelet van, hogy nem kéri a MŰELL-t,
ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" generálban zajlik végig.
De, ha pl. akár csak egy ablak beépítését is nem a generál kivitelező rendeli meg hanem az építtető, akkor már kérik a MŰELL-t.
A magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti. A szakági csak a szakágat.
De, mivel a műszaki ellenőrnek az IS a lényege többek közt. hogy A különböző munkákat összehangolja, így a külön szakági MŰELL-nek egy kis pl. családi házas kivitelezésnél sok értelme nincs.
Annyira minden MŰELL ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami ezekhez kell.
...
A tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak akkor van ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. De, ha van MŰELL akkor általában teljesen felesleges is.
A tervezőnek nincs sem felelőssége, sem utasítási jogköre. Maximum nem hivatalosan véleményezhet az építtető felé. Vannak esetek amikor kell/hasznos, a tervezői művezetés, de ez nem a családi házas nagyságrendű építés. ...
A családi ház jellegű esetekben a FEMŰ - ha legalább "B" jogosultságú
- akkor levezetheti a teljes kivitelezést és szükséges!!! egy külön magasépítési MŰELL is (kivéve: a full generál kivitelezés esetét)
Ha nincs MŰELL és jön az építés felügyelet, akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a a bírság. Az építményérték a hasznos m2 x y Ft + utólag kell egy műszaki ellenőr.
Műszaki ellenőrt találni lehet az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől. Hasznos is a MŰELL minden esetben, mert ő az építtető embere ! A FEMŰ pedig, csak a kivitelezőé ...
A műszaki ellenőr olyan mint a piros ász >> üt mindenkit :-)
Ha van egy műszaki ellenőröd, akkor a többiek neki gazsulálnak... ----------
Nálam igazából nem ez a kérdés, hanem hogy nem e-napló köteles, magánszemély építkezése esetén kell-e felelős műszaki vezető a villanyszerelési munkákhoz?
h07v-k (mkh) nincs a javasolt felhasználási mód között a kültér, föld kombo.
Száraz helyiségekben, berendezések, kapcsoló- és elosztószekrények belsejében, világítási szerelvényekben védett elhelyezésre, valamint potenciál kiegyenlítő vezetékként. Elhelyezése falon kívül és vakolat alatt is, védőcsőben. Belső vezetékezésre készülékekben csak 1000 V AC fázisfeszültségig és 750 V egyenfeszültségig használható. Nem engedélyezett vakolat alá közvetlen beépítésre.
Nym-j kültéren egyértelműen tiltott
Fix telepítésre száraz, nedves és vizes helyiségekben. Nem alkalmas kültéri használatra, vagy betonban.
A kerítés és a fák törzse között vélhetőn számottevő távolság van. A kerítéshez minél közelebb ásva az árkot a fák gyökerét nem félteném különösebben. Pláne, ha mély beton alapja is van a kerítésnek.
Megteheted, hogy a fák törzse közelében egy-egy kis szakaszon nem ásod ki az árkot teliben. Hanem a fák mellet kihagyott árokszakaszokat kézzel kötöd össze csak alul és a lyukakon áthúzva kábelezel. Kínlódás lesz... de a fákat jobban kíméli :-)
Megj: a fák gyökerei között vezetve megfontolandó egy tágas KPE védőcső ráhúzása is a kábelre.
A tartós, biztonságos és olcsó megoldás, ha nagy a távolság. Akkor alighanem a jövőállóan (3x32Amper) vastag ALU földkábel. Csakúgy elásva kellően mélyre és persze jelőlő szalag fölötte egy arasszal.
1% környéki max feszültség esésre (drop voltage) célszerű tervezni.
Tehát, földkábel a villanyóráig, utána pedig bármely módon mehet? Azért kérdezem, mert ha földkábel menne a villanyóra után a telken belül, akkor annak legalább 20 db leyland-ciprus és hasonló dísznövények látnák a kárát (sajnos csak a teleknek azon a szélén engedik bevezetni, viszont, ha a mellette futó kerítés alapjára rögzítetten pl. védőcsőbe kerülne, akkor nem bántana semmit.
Nem annyira tipp és trükk, áram bekötéssel kapcsolatos kérdés:
Adott egy hosszú telek. A ház a telek egyik végén van, az áram bekötési lehetőség viszont a másik végén. Így a villanyóra is oda kerülne, földkábellel. A villanyóra után van kikötés, hogy miképp lehet elvezetni az áramot a házig? Ott is csak földkábel lehet, vagy el lehet vezetni pl. a betonkerítésen, egy csőbe behúzva, esetleg oszlopokon, légkábellel?
Többnyire akku döglik meg, néha csak forrasztások engednek el, vagy az érzékelője. Megméred, kicseréled ami rossz benne és kész is. Alkatrészeket ha Kínából rendeled, akkor 10ezres alatt megúszod, 1-2 nap alatt összelegózható még ha nincs benne gyakorlatod akkor is.
van egy ilyen lámpám ami 1ik napról a másikra megmakkant. lehet-e ezt javítani v kuka? semmit nem csinál, letakarítottam a napelem részét volt on-off de megse moccan...
A kismegszakítóra sorolható segédérintkező, de a mágneskapcsolóra és a nyomógombra sorolhatókra is a termékleírás megadja mennyit lehet felhelyezni úgy hogy a készülék paramétereit ne befolyásolja.Pedig szerkezetileg "végtelen" számúra lenne lehetőség. És ezek csak segédérintkezők melynek mozgatásához relatíve csekély energia szükséges nem egy másik készülék.
Bármi is legyen az oka a párhuzamos lekapcsolásnak a barkács megoldás helyett biztosan más megoldásban gondolkodnék.
Szükségem volna egy olyan megoldásra, ahol ha ha leold egy kismegszakító viszi mellette a szomszédosat is. Ha összekötöm mint egy kétpólusút akkor működik?
"Kivéve, ha a "Csatlakozó vezeték"=bekötés hosszabb mint 30 méter légvezeték vagy 15 méter földkábel."
Nem tudom pontosan hány méter, úgy 10 méterre lehet, de nálunk jelenleg a villanyóra a ház utcával ellentétes oldalán van. A vezeték légvezetékkel jön be a ház utca felőli oldalán majd a padláson át megy le a villanyórához. Eddig egy regszerelő jött ki, azt mondta, hogy a villanyóra nem maradhat ott ahol van, át kell rakni a ház oldalába, hogy közelebb legyen a villanyoszlophoz:
Ha a saját hatáskörű részt kiépíted előre a 3 fázisra előkészítve !!! Akkor az 1>>3 fázis bővítés már CSAK a szolgáltatót érinti majd :-)
Kivéve, ha a "Csatlakozó vezeték"=bekötés hosszabb mint 30 méter légvezeték vagy 15 méter földkábel.
-----------------
A érintett saját részek 3 fázisra előkészítéshez...
- a "Méretlen vezeték" a csatlakozási ponttól, ha van/kell ilyen is - a "Méretlen elosztó" ha van/kell ilyen is
- a "Mérőhely" szekrény/doboz - a "Mért fővezeték" ami már az órából jön ki és tart... az "Első mért főelosztóig" - az "Első mért főelosztó" azaz a lakáselosztód...
Megj: mehet eleve 3 fázisú FI relé (ÁVK RCD) is, csak a TESZT gombos fázisra legyen az 1 fázisod bele kötve.
A esetleg hiányzó/eltűnt-eltakart "Földelő" és "Földelő vezető" és ezek kötőboza. Pótlandó, előkeresendő vagy újra kiépítendő.
Hibás az elképzelésed... Alapból szinte mind és mindig leakar húzni! engem is.
A többi tárgyalás kérdése.
Van aki "inkább nem", mert van jobb dolga is és/vagy nem vagyok szimpatikus neki. és Van aki "legyen akkor úgy", mert akkor is egy fizetős meló, ha kevésbé zsíros is.
------------
Azért van egy tisztességesebb törpe kisebbség is, amelyik nem akar helyből lehúzni.
Kérj csak 2 fázist, akkor is 3 fázis lesz kiépítve a 3x32 Amperre is képesen :-) 32+2+0 vagy 32+6+0
Furán fognak nézni, de láttam már ilyet, hátha átmegy nálad is.
----------------------- A gyakorlatban inkább a 32+6+6 szokás. és Ez már elég egy 4 kW-os napelemes inverternek is >>~4500 kWh/év vagy több is.
Nomeg a 6 Amper az már 1380 Watt >> ~1,5 kW akár egy órán át is elketyeg rajta. A 6 Amper már elég egy 3,5 kW-os klímának, szivattyúnak, villanybojlernek, stb. Így a külön fázison nem akadnak össze a 32 Amperen lógó háztartással... ----------------------
Szoktam látni 32+10+6 Ampert is a 4 kW-os napelemes HMKE és klímás fűtés miatt. Tipikusan 2+1 darab klíma megy a 10+6 Amperről és a "kWh szaldó"-s napáramaml fútenek Újabban az 1x10 Amperes villanyautó töltés is játszik >> ~2,3 kW csordogál a mással összeakadás nélkül. (~12 km rátöltés óránként, ami nem is olyan kevés, sokaknak elég is a napi náhéyn óra rátöltés)
A 32+16+6 is ügyes tud lenni adott esetben. A 16 Amper >> 3,68 kW már jobban is tölt autót pl.
Nézd én elhiszem, hogy ez a szabály, meg van aki ezt be is tartja, követi, de akikkel én beszéltem - 3-5 szerelő - azok nem ezt vallották.
És ha figyelmesen olvastad, akkor konkrétan azt írtam le, hogy le volt beszélve kb az egyik nem mezeivel minden, és úgy sem csinált semmit sem.
Valószínűleg az van, hogy én csak olyan szerelőt tudtam felhívni, te meg csak olyat, akik lehúzásmentesen, önzetlenül segítettek neked, mást nem nagyon tudok elképzelni.
1*16 amperről való bővítésnél felmerült, hogy 3 fázis legyen, de a 3 fázis csak azért lenne, ha egyszer később szükség lenne rá pl autó töltő miatt, akkor ne kelljen újracsinálni a villanyóráig a bevezetést, egyébként amíg ez nincs addig elegendő lenne az 1 fázis pl 32 amper.
Emiatt azt szeretném megkérdezni, hogy mi az a minimális amperszám, ami lehet egy-egy fázison?
Na, talán most esett le tantusz, a fi relé több fogyasztót is véd, és azokon éppen folyt áram, és annak egy része folyt át a föld vezetéken mikor összezárt a nulla és a föld...
Azt akkor sem értem, hogy hogyan folyik áram a nulla és a föld rövidrezárásakor, ha közben a kismegszakító le van kapcsolva, és a fázisvezeték is meg van szakadva?
Ötfelezős magyarázatában véltem felfedezni egy logikát, ami megmagyarázná így is a jelenséget, de szerinte félreértelmeztem, szóval még nem zártam le magamban az ügyet... :-)
- mi okozhatta, hogy az izzó jócskán idó előtt tünkrement?
Talán az élvilágítós kapcsoló de még inkább azt, hogy a LED-es izzók nagy része egy rakás fos. Szarul vannak megtervezve, legtöbbször a hűtés, emiatt bár a LED megfelelő körülmények között millió, milliárd évekig elvilágítana, de mivel a hőt nem bírja sem az elektronika és főleg nem a led és a tervezésnél ezzel nem foglalkoznak, ezért purcannak ki a led-es izzók.
- mi lrhry az oka annak, hogy az izzó nem kapcsol ki teljeseen?
Az élvilágítós kapcsoló. A led-es izzókban elektronika van és többnyire nem tudják lekezelni azt, hogy az kapcsoló világítása miatt folyik egy kis áram. Régen a fénycsöves izzók többnyire villogtak ilyenkor. Nem tudom,hogy van-e olyan LED-es izzó, ami kiküszöböli a problémát
Fogalmad sincs a valóvilágról a jelek szerint, csak a fotelből pánikolsz és sápítozol ezerrel.
A kis falukban is elérhető a környéken 5-6 regszerelő legalább aki vállal ott melót ... (Megj: jómagam megyeszékhelyen lakom és van itt vagy 30 elérhető regszerelő. Amiből vagy 10-el bizniszeltem is már, szóval butaság volt beszólnod)
--------------------- Regszerelő egyébként CSAK a plombált/szolgáltatói részekhez kell, ha azokhoz ténylegesen HOZZÁ KELL NYÚLNI.
Az Amper növelést alapban te magad is elintézheted! Nem kell hozzá regszerelő, elég a "mezei" villanyszerelő nyilatkozata. A saját hálózatod alkalmasságáról-szabványosságáról.
illetve Meghatalmazással az ügyintézés teljes folyamatában eljárhat Ön helyett. ------------------
Ami a nyilatkozathoz rendben kell legyen az ingatlanon/mérőhelyen elvben. - a "Földelő" és a "Földelő vezető" megléte és a kötődobozának a hozzáférése+állapota (bár ezen gyakran átsiklanak meglévő esetén) - a "Mért fővezeték" (meglévő mérőhely/bekötés esetén 32 Amperig a meglévő 6mm2 vagy vastagabb ALU is OKÉ-s, nem muszáj cserélni 10 mm2 rézre) - az "Első mért főelosztó" és a "PEN bontás" helye - a mérőhely állapota (nem életveszélyes, nem tűzveszélyes, nem ázik be)
Az egyeztetett időpontban szerelőink ellenőrzik ügyfelünket ellátó csatlakozó vezetéket, valamint ügyfelünk mért fővezetékét és mérőhelyét.
Hibamentes esetben elvégzik a főbiztosítók cseréjét.
Amennyiben társaságunk tulajdonában lévő csatlakozó vezeték állapota (keresztmetszet) miatt
nem lehet a kért teljesítményt kiszolgálni, úgy annak cseréjét társaságunk által megbízott partner szerelőnk végzi el.
Ebben az esetben ügyfelünknek a csatlakozó vezeték cseréjéért jogszabályban meghatározott csatlakozó vezeték díjat is fizetnie kellhet.
Amennyiben a teljesítménynövelést ügyfelünk tulajdonában lévő műszaki berendezések állapota miatt nem lehet elvégezni,
úgy Önnek kell a műszaki berendezés (mért fővezeték és/vagy mérőhely és/vagy főelosztó) alkalmassá tételét követően
ügyfélszolgálatunk elérhetőségein ismételten jelentkeznie és kérnie a teljesíménynövelés elvégzését.
A menetrend alapesetben az Amper növeléshez meglévő mérőhelyen. ----------------------------- Igénybejelentés leadása >> melléklet a villanyszerelőd alkalmasági nyilatkozata, nem kell regszerelőnek lennie
Várakozás az OKÉ-s válaszra akár azonnali is lehet élőben/telefonon (vagy az MGT=Műszaki Gazdasági Tájékoztató kivárása adott esetben)
A kiszabott díj befizetése
Hálózati Csatlakozási Szerződés aláírása Hálózathasználati Szerződés aláírása Egyetemes szolgáltatási Szerződés aláírása
Időpont egyeztetés a helyszíni szereléshez Helyszíni szerelés ----------------------------
Vannak bonyolultabb esetek is, függhet akár a szomszédoktól is, de a lényeg kb ez. Tehát hogy a fázison bejövő áram egy része nem a nullán megy vissza, hanem a föld vezetéken és emiatt az ÁVK levághat. Nem biztos, hogy levág, mert függ attól, hogy mekkora áramok vannak, mekkora fogyasztó van épp bekapcsolva, milyen vezetékek vannak meg még hasonlóktól.
Ha jól értem, akkor a nulla vezetéken sem nulla a potenciál, ha valamelyik fogyasztón áram folyik, mert ilyenkor a nulla vezetéken is van egy kis feszültség a vezeték ellenállása miatt.
És ez már elég hozzá, hogy akkora áramot generáljon a nulla és a föld között, hogy a fi relé érzékelje.
Két (iker) világítótest, benne (ugyanott, ugyanakkor vásárolt) A50 12W 6500K ledes izzó, és egy élvilágítós kapcsoló. Egy ideig működött is normáisan, aztán - bár még messze nem telt el a garantált 1000 óra - az egyik elkezdett csak valamifále jócskán csökkent fényerővel világítani. Másik, normál kapcsolós lámpában is így viselkedik (magyarán tünkrement) - így vettem egy ugyan ilyen másikat.
Ez világít rendesen, viszont kikapcsolt állapotban produkálja ugyanazt az "éjszakai" fényt. Kikapcsolt állapotban ki- majd visszacsavarva nem világít a következő be- majd kikapcsolásig. A normál kapcsolós lámpában kikapcsol rendesen. A problémás helyen másik (6W 2700K) izzóval nincs ilyen gond (egyenlőre?).
Hogyan tovább? - mi okozhatta, hogy az izzó jócskán idó előtt tünkrement? - mi lrhry az oka annak, hogy az izzó nem kapcsol ki teljeseen?
Erre számítani nem szabad, de tény, hogy többnyire így van. Leginkább akkor, ha a lakásban működik valamelyik villamos fogyasztó. A FI-relé után az összes nullavezető "csomóba" van kötve. Ha tehát bármelyik érintkezésbe kerül a védővezetővel (ami amúgy szintén "csomóba" van kötve, szóval bármelyik védővezetővel) akkor az áram egy része arra fog folyni, a FI-relét elkerülve. A FI-relét meg erre találták ki.
A jelenség természetes. A kismegszakító amivel áramtalanítasz, csak a fázist szakítja meg. A vágás pillanatában amennyiben az rövidre zárja a nullát és a védővezetőt, kialakulhatnak olyan áramok amitől a firelé leoldhat. Nem feltétlenül kell leoldania.
Laikusként új dologgal találkoztam nemrég, ezt szeretném helyrerakni a fejemben.
A múltkor villanyszerelő dolgozott nálunk, mert sikerült elfúrni a lámpa vezetékét a falban, mikor tiplit akartunk berakni.
Mikor kibontotta a hibás vezetékszakaszt, megállapította, hogy olyan ügyesen sikerült elfúrni, hogy a három érből pont csak a fázis szakadt meg, a többi ép maradt.
Hogy ki tudja fűzni a sérült vezetékszakaszt, lecsípte a falból kiálló részt, de figyelmeztetett, hogy most el fog menni a feszültség a lakásban, mert a fi relé leold mikor összeérnek a vezetékek.
Ezt nem értettem, hiszen abban a szakaszban már nem lehetett feszültség, meg egyébként is le volt kapcsolva az illetékes kismegszakító, így nem indulhat áram sem, ami működtesse a fi relét.
Azt mondta, az nem számít, a fi relé működik akkor is, ha bármely két vezetéket rövidre zárják.
Ez nekem a mai napig érthetetlen.
Viszont az áram tényleg elment, mikor vágott.
Mi történik ilyenkor, mikor a nulla és a föld zár rövidre, mitől működik a fi relé, ha nincs is feszültség a fázis éren?
szép hosszú a levezetés - lszrom egyébként - de azt értsd már meg, hogy ennyiért sem csinálja, csinálta meg!
Kapott 20-25 képet indításként, szintenként az összes közműcsatornáról bejövő bekötésről, stb.. az az igazság, hogy rengetegen el vannak már szállva és túl piti nekik már ez az összeg, ez van.
Tehát nem az van, hogy kijön és elkezdjük keresni, hogy hol jön be a házba az áram.
Egy borzasztó nagy dolog lett volna pluszban: nincs a lakásban védőföld, és ha új szekrényt kaptam volna, akkor azt is fel kell húzni az órától az új fázis, nulla vezetékekkel (mert az csere az aluról).
Egyébként személyesen nem is találkoztam vele, egy kollégám osztálytársa volt valamikor.
(és nem szívességet kértem, hanem azt, hogy mondjon egy árat, és ha elfogadom, akkor csinálja meg. Ehhez képest én beszéltem az EON-nal, megkapta a képeket (pl m-re lemérve a szintkülönbségek ahogy kértem), ami kellett neki a felméréshez.
Ezek után meg a telefont sem képes felvenni, hogy legalább hazudjon egy jót, hogy miért nem vállalja.
Egyébként meg ha azt mondja, hogy figyu itt van egy nem várt dolog, amit nem láttunk és belefutottam, és ez plusz 10-15 lesz, akkor mi történik? semmi, 99%, hogy kifizetem, mert nem tudok mást tenni, ha áramot akarok a lakásba.
Alapvetés: "Ismerősnek minden drágább, mert úgyis ingyen akar még plusz dolgokat, ha már ott vagyok/voltam."
.............................. Egy valamire való vállalkozó szaki jogosan célozza meg, várja el az alkalmazott szaki jellemző keresetének minimum a dupláját. Hamár befektet, kockázatt, szív... a kényelmes-biztonságos alkalmazotti lét helyett. -------------------------
Az önállóan is melóra képes, nem lusta alkalmazott szaki manapság nettó 450 eFt körül visz haza a normál munkarendben (2600-2700 Ft/óra) Vagyis alsóhangon nettó 900 eFt/hó az elérendő nettó jövedelem célja-elvárása a vállalkozónak.
A normális vállalkozói működéshez legalább a nettó jövedelem elvárás dupláját kell begyűjteni legálisan működve manapság. Máris 1800 eFt+áfa=~2300 eFt/hó kell összejöjjön a díjakból és az anyagok hasznából, ha az anyagon is keres.
Realistán, 22 munkanappal és munkanaponként átlagosan 6 valóban fizetős órával saccolva... ......... A normál-legális üzemmódban 2300/22/6=~17 Ft/óra adódik, áfásan. Legalább ennyit el kell lkérni, beszedni >>alsóhangon ! Ami napi ~100 eFt a vállalkozó szakinak, plusz a segéd napi 25-35 eFt/fő, ha az is van vele. .........
Az a szerinted 3 "fizetős" óra amit saccolsz máris ~50 eFt környéke. Avagy valójában jó volt az az 50-100 eFt munkadíj bemondás... tájképnek. Hisz kitudja mi derül még ki, jön közbe menet közben.
Ez van manapság az erősen inflációs- és béremelős évek után. Alsóhangon ~15 eFt/óra, sőt inkább 18-20 eFt/óra lett a realitás. Jó reggelt !
.........
Megj: akinek lemaradt a jövedelme a mostani áraktól-díjaktól >> tegyen ellene. Nincs más megoldás, lép előre vagy szív egyre jobban.
Valami minimál félreértés lehet - "egy malomban őrlünk Gizike.. én nem dolgozom kérem" - nem azt mondtam, hogy nem lehetséges, hanem akiktől én kérdeztem, azok kategorikusan elutasították.
A legutolsó sztori az volt, hogy kifizettem volna a vezeték, dobozcserét, akármit egy lakásban - 50 - 100e-re mondta, + anyagköltség - én megkértem a bővítést 32A-re az EON-tól, és nem sokkal ezután eltűnt mint szürke szamár a ködben (ráadásul ismi ismerőse volt)
Ha nem lett volna megfelelő az adott 40 x 40-s Hensel doboz, akkor venni kellett volna egy keskenyebbet (?), illetve védőföldet kellett volna neki felhúzni kb 2 emelet magasságban a pincéből + uettől a ponttól cserélni a felmenő méretlen 6-s alut rézre.
+ lakás bemenő 1,5m-s szakasza, ami az órától 1,5 m, és 40-s gégecső megy oda.
Szerintem ha elsőre megy minden, akkor legyen 3 óra munka + kiszállás, tehát fél nap.
A kiszervezés magában nem probléma. A probléma az, hogy buta pondrók lelkiismeretlen kufároknak szervezik ki a dolgot. Rövid ideig kéne alaposan ellenőrizni a munkát, és könyörtelenül kivágni a fent lebegő ürüléket, és mindjárt rendben lenne minden. De ezt az erőfeszítést már senki nem akarja befektetni, meg félnek is a népszerűtlenségtől.
A jelek szerint egy "jajj nem tehetek semmit, csak szívok mindig" típusú egyén lehetsz ? Aki csak a fórumokon dumálva bátor és okos-ügyes.
.....
Valójában rengeteg ember (a zöm) intézi el "szabványosítás" nélkül is az Amper/Fázis növelést 3x32 Amperig. Mivel erre a legtöbb meglévő mérőhely+csatlakozás alkalmas valójában ! ......
pl. ez is 3x32 Amper lett alig egy hete. Mert a klímás fűtéshez és a háztartáshoz még kényelmesen elég volt a 25+20+20 Amper.
Azonban a skoda octavia egy 64 kWh akkus hyundai kona villanyautóra lett lecserélve végre. (cirka 3200 km/hó a munkába járás a "nagyvárosba" faluról, alkalmas tömegközlekedés híján
ami munkanapon 150-170 km >> 25-30 kWh >> ~3 óra rátöltés)
Az autóhoz viszont kívánatos-célszerű a gondtalan 3x16Amperes töltés lehetősége. Meg is lett oldva hamar-gyorsan, amíg még ilyen olcsó az Amper!!!
Mindössze az Amperdíjat kellett befizetni, a regszerelő ingyen nyilatkozott. +7+12+12=31 Amper >> 153543 Ft örökéletre szólóan ...
"Az a te dolgod, mint magára büszke felnőtt, tökös európai polgárnak ! hogy HA kell kiállj magadért és ne hagyd, hogy palira vegyenek a lehúzós szakik. Mivel sok ezer embernek sikerül évente megoldani, tuti nem lehetetlen küldetés."
hagyjuk már ezt: a reg szerelő mennyi %-a fogja ezt neked megcsinálni az érvényes szabályok szerint, feltéve ha lehúzhatja rólad még 100k+-t érte?
Szerintem 10-ből 9 rögtön is rád is teszi a telót, és akkor még alulbecsültem.
Azért is fura az egész, mert ha ez tényleg olyan fontos lenne, akkor megoldaná a szolgáltató saját hatáskörben, vagy a szolgáltató alvállalkozója.
Szerintem mennyire normális az, hogy az ilyen jellegű munkák ki vannak szervezve?
A légkábelt és plombált kismegszakítókat a szolgáltató INGYEN cseréli, ha kell. (30 méter légvezetékig, 15 méter földkábelig)
Az Amperdíjért cserébe...
---- Mivel a mérőhely TE magán TULAJDONOD és költséget. Miért is kellene helyetted valaki másnak fizetni a kiépítését? ----
Az a te dolgod, mint magára büszke felnőtt, tökös európai polgárnak ! hogy HA kell kiállj magadért és ne hagyd, hogy palira vegyenek a lehúzós szakik. Mivel sok ezer embernek sikerül évente megoldani, tuti nem lehetetlen küldetés.
Ilyen ez a jogállami kapitalizmus 1989 óta itt is és amiben immár ~35 éve élünk. Talán ideje észrevenni a valóságot...
A szekrénnyel együtt értettem.. :) nem extra esetet feltételezve.. tehát pl ha nekem a 3 x 16 helyett már 3 x 20 v 25 kell, akkor cseréljen mondjuk légkábelt, ha szükséges, meg kismegszakítót.
Az esetek nagy része viszont úgy kezdődik, hogy mérőhely szabványosítás vagy mi a neve.
Tudom, hogy elvileg nem kötelezhetnek rá, ha xy szabálynak megfelel a jelenlegi, de gyakorlatban nem nagyon találsz olyan valakit, aki ne ebbe az irányba push-olná a dolgot (naná, mert ő sem a zsebe ellensége).
"Normál esetben szevasz az lenne az alap, hogy Ha fogyasztani akarsz, vagy betápot növelni - egy észszerű határig - Akkor azt a szolgáltató ingyen, vagy valami kedvezményes összeg fejében
saját maga kiépíti az óráig."
Dehát így van most is ... Nem ingyenes, de erősen kedvezményes !!!!
1. A hálózat fejlesztése >> kedvezményes 1X-i díjas. Mindössze 3900+áfa=4953 Ft egy további ÚJ Amper biztosítása >> örök időre.
2. Az 1.pont szerinti díjban benne van alapban az "utca"-ról, szolgáltatótól érkező "Csatlakozó vezeték" kiépítése/cseréje is. A szokásos-ésszerű hosszúságig (30 méter légvezetékig, 15 méter földkábelig) Az extrém vezeték hosszt is kedvezményes áron kapod meg. Íme >> a Díjak lenyitható menűben...
.............. A további részek már mind a saját tulajdonod és felelősséged is. Ami miatt logiksuan a kiépítése+özemltetése is a saját költséged lesz.
Mivel ezeket a részeket már olyanra csinálod amilyen speciel neked kell és/vagy tetszik. (nyilván a "minimum" szabályokaz/előírásokat azért be kell tartani közben)
- az ingatlanon belüli "Méretlen vezeték/áramelosztás"-t - a "Mérőhely" doboz/szekrényt - a "Mért fővezeték"-et - az "Első mért főelosztó"-t
Nekem reg szerelővel túl sok jó tapasztalat nem volt, ezért voltam úgy vele, hogy ha fizetni kell a fedlap cseréért, akkor azt inkább a szolgáltatónak, és akkor abba utólag biztos nem köthet bele senki sem.
Én felhívnám az üf szolgálatot, elmondanám a problémámat, elmondanám, hogy megveszem/megvettem az új fedlapot, és megkérdezném, hogy egy nekik tetsző időpontban mennyiért cserélik ki.
Már írtam: nekem ez a cserés sztori nagyon kellemes csalódás volt az EON részéről (a hozzáállásuk).
Normál esetben szvsz az lenne az alap, hogy ha fogyasztani akarsz, vagy betápot növelni - egy észszerű határig - akkor azt a szolgáltató ingyen, vagy valami kedvezményes összeg fejében saját maga kiépíti az óráig.
(hiszen az a lényeg, hogy pörögjön az óra, + a díjban is sokkal nagyon arány lett a rendszerhasználati díj, amibe az én fogalmaim szerint bele kellene férni ilyen dolgoknak is)
Egyébként meg most komolyan: ki hiszi el, hogy a csatári vagy milyen szekrény 100+ Ft-ba kerül? 1-2 kg mű az egész max.
A mérőhely "doboz/szekrény" a tulajdonos(ok) tulajdona+költsége. és egyben A tulajdonos(ok)/üzemeltető felelőssége a biztonsáhos állapot fenntartása is.
Azaz tulajdonos/üzemeltetőként. Neked kellett volna vagy kell majd megoldani az ajtót, ha annyira akarod nyomkodni a gombot. (de nem kell azt soha nyomkodni.... igazából)
Keresel egy plomba bontásra jogosult regisztrált szerelőt, megbeszéled a melót. Megveszed az ablakos fedelet (25-25 eFt) Kifizeted a plombabontást+zárást (18 eFt) és a munkafíjat, kiszállást (30-40 eFt) ...és már van is ajtós előlapod :-)
Ha ügyesebb vagy akkor "okosban" a regszerelő esetleg megoldja az ingyenes plomba bontást (valamiféle hibára/melóra hivatkozva).
............
(most épp nem találtam meg hamarjában, de)
Az EON honlapon van info valahol, hogy milyen esetben és indokkal ingyenes mégis - az ajtós előlap miatti kiszállás - a csak előlapcsere (pl. sérülés, homályosság, stb) >> másikra :-) - a plomba bontás+zárás (hiba jelenség plomba sérülés, stb. miatt)
pl.
ingyenes, ha kéred, hogy a plombázott térben lévő és plomba bontás nélkül nem hozzáférhető P1 port aljzatba bedughasd a P1 portos vezetéked, akkor ingyenes a plomba bontás+zárás. és EKKOR az előre ODAKÉSZÍTETT új ajtós előlapot add a szaki kezébe :-)
Megj: ha nem P1 portos a mérőd, akkor a mérő csere is ingyenes, ha P1 portost kérsz. (bár elakarnak majd hajtani szinte biztosan, hogy "ilyet nem lehet"... pedig, de lehet, tapaszatlat)
"A hivatalos megoldása; veszel egy új ablakos fedlapot ,s egy regisztrál szerelővel kicserélteted .+ plombáltatod. (erre irták már az 50 ezret is mire elkészül )"
Megveszed és megpróbálod a szolgáltatóval kicseréltetni - ingyen - és nincs lehúzás.
Van a garázs egyik vége ott van az összes kismegszakito, innen felmennek a padlásra a vezetékek bejönnek a házba illetve elmennek a garázs másik végébe ahol vannak a konnektrok es a lámpák .
"Egyébként vettem most egy olyat amin szabályozható a fordulatszám. Mennyire fontos az?"
Ha drótkorongot raksz bele az a nagy fordulaton szálát veszti. A csavart fajta kevésbé. Meg bármi ami csatlakoztatható hozzá és van előírt fordulatszám. (még a csiszoló vágó korongra is van csak álltalában senkit nem érdekel.)
Ha az épületből hosszabbitón kiviszed a 230ív-t kikeresve a L_N részét , Próbalámpával láthatod melyik 2 pont között szakad meg a nullád.( a L ről indulva a z épület N hoz csatlakozva )
B) verz;
Ha áramtalanitva csinálod ugyan ezt egy Ohm mérővel /csengetővel , hol szakad meg a Nullád.
De én az összes kötést átnézném-átnézném-alakitanám.
Mert a fűnyiró inditóárama előbb/utóbb "megeszi "a többi kötésedet is.
S nem elég ha most kijavitod 2-5 évente a karbantartás sem hátrány!!!!
Persze az áram nagyon barátságos --Mindenkivel kezett ráz.!!
Szia, köszönöm. Az a kapcsoló amit megszüntettem és összekötöttem ,az 1,5-ös tömör réz volt, így ezzel is mentem tovább. Elvileg ennek bírnia kellene a fűnyírót. Akkor elvileg most visszafelé addig kell bontanom a nullát,amíg nem fog világítani a fáziskereső.Aztán remélem nem kell a kismegszakítóig mennem mert akkor bontani kell a vakolatot is.
Ha van némi villamos képzettséged, gyakorlatod akkor a szokásos módon .
Áramtalanitás---kötések szétbontása , át Wago zása-- kismegszakitók csavarjainak áthuzása - lakatfogóval, voltmérővel ellenőrzése.A dugaljakhoz 2,5mm2 Cu vezeték menjen (ha régi akkor még a 2,5mm2 Al is lehet )
A világitáshoz a 1,5mm2 Cu szükséges (régen a 1,5mm2 Al ) A kisebbeket /vékonyabbakat ki kell váltani.
Törekedni kell az egységes Alu --de inkább Cu vezetékekre. Nem keverjük a AL-Cu kötéseket!
A 30mA-s FI/RCD relét nem hagynám ki! fpleg a szabadtéri rész miatt.
Van ahol "jól gyorsan " megoldják egy lyuk fúrásával.----Máshol ez meg kifejezetten TILOS!
A hivatalos megoldása; veszel egy új ablakos fedlapot ,s egy regisztrál szerelővel kicserélteted .+ plombáltatod. (erre irták már az 50 ezret is mire elkészül )
A garázsba kimenő kábeled/vezetékednél --megszakadt a Nulla.
Célszerű lenne egy villanyszerelőt hivnod , s kijavittatnod!
A klima miatt nem cseréltél vezetéket ,+a fűnyiróval túl terhelted . Ilyenkor célszerű lenne a kimenő kábelt/vezetáket is nagyobbra cseréltetned --Minél kevesebb kötéssel!
Pénteken kicserélték a villanyórát smart mérőre. Ez még nem volna hír, de a villanyóra szekrény olyan (Csatári PVT 3060), hogy nincs rajta fent ablak, csak lent a kismegszakítóknak. Na de igy nem lehet elérni a menü gombot az új villanyórán (ami nagyon ritkán de kellhet), és a P1 felhasználói portot sem. Azt olvastam, hogy a szerelőnek ezt meg kellett volna oldania - egy kis ablak beépítésével - ez tényleg igy van? (vagy továbbgondolva miért kezdte el igy egyáltalán a munkát....) Illeve a gyakorlatban akár házilag, plombabontás nélkül lehet utólag ilyen kis csapfedeles ablakot beépíteni? Nyilván az az alatta lévő fedlap, plombák, semmi nem sérül. Van valakinek tapasztalata ezügyben?
Van a ház előtt egy garázs. Rakattam fel egy klímát pár éve, a kültérei a garázs oldalára került, a garázson belüli konnektorba lett bedugva.Tudom nem szabályos,de működött . 2 éve egyszer csak nem ment a klíma,kiderült,hogy a konnektorba valahogy a nullába is lett fázis. Próbalámpával halványan de pislogott. Levertem a falat is hátha a kábelcsatorna csavarjával felsértették,de semmi. OK,megoldottam másik konnektorból.
Ami friss pedig, ez hasonló gond: A garázs elején volt egy villanykapcsoló, ami a garázs előtti lámpát kapcsolta. A kapcsolót megszüntettem, mivel építettem egy fedett kocsibeállót elé, wagoval összekötöttem, ahol pedig a lámpa volt egy kötődobozba elvittem az áramot két irányba,mert kellett. Mindkét oldalra került 1-1 kapcsoló+konnektor. A 2 kapcsoló 1-1 led-es lámpát kapcsol. Megcsináltam,működik,világít, a konnektorba is van ára,múlt héten arról fűnyíróztam (1800W)
Ma bedugom a hoszabbítót, bele a sövényvágót (600W), húzom, megmoccant éppen,de nem egy. Kapcsolom a lámpát, a sok led sorból 1 sor világít halványan, mindkét végén.
Próbalámpa, konnektor, kapcsoló szétszed, lám itt is lett fázis a nullába!!!!
Hogy lehet ez,hogy egyik napról a másikra belem megy a fázis????
Kérlek ha valaki tud segíteni írjon,mert szétb*sz az ideg...
Harmadszor, ha van egy kis érzéked a programozáshoz vagy bonyolultabb dolgot akarsz megvalósítani, akkor a mikrovezérlők irányába indulnék el. Az ESP32-höz csatlakoztatható hőmérő és kijelző is, wifi és BT képes. Nyilván rögtön kettőt kell venni, az egyik lenne a szobai, a másik pedig menne a kazán mellé és egy relét működtetne.
Tud valaki olyan szobatermosztát rendszert, amelyiknél a vezérlő, nem a saját RF csatornáján kommunikál a termosztátokkal, hanem az épület wi-fi hálózatán?
3 szint, kazán az alagsorban, és vannak kétségek, h fel tud e lőni az emeltre egy computherm RF egység.
"sok kapcsoló táp miatt már sokszor a Nullán több áram folyik mid a fázisokon"
Kapcsolóóóóóótáp a levegőbül veszi ki a zoxigént áramot, ami nem jön a fázison, csak visszamegy a nullán? :-DD
"feszültség nemcsak a Fázison a Nullán is esik és ez el emeli a Nullát a semleges földtől"
A nulla relatív "feszültsége" hogyan jön az érintésvédelemhez? Az ugyanúgy egy megérinthetetlen, életveszélyes potenciál, mint a bármelyik fázis.
"egy villanypásztor szívatott meg egy fürdőkádnál, a műszeren a számok összevissza szaladgáltak"
Mondjuk ez érdekelne, a villianypásztor kint a mezőn a picsába, feszültsége hogyan kerül be az épületbe?, azon belül is a fürdőkádba?
"szerencsére volt a kocsiba egy analóg voltmérő "
Aminek a mechanikai tehetetlensége nagyobb, illetve a bemenetén nem X megaohmos, hanem X kiloohmos impedancia van. Létezik ilyen digitális multiméter is.
De aki érti is mit csinál, egy 2dolláros játékműszerrel is tud dolgozni, ilyen "bonyolult dolgokat" mint kioohmos söntök, 1- 2mikrós kondenzátorok, már komoly 2-3 forintért lehet vásárolni.
Már 2 hete húzogatnom kellett a kaput. Tegnap végre elhatároztam, hogy megnézem, mi a baja. Megállapítottam, hogy nem kap tápot. Összeszedtem minden tudásom -nem hívtam villanyszerelőt sem-, megnéztem, miért nem kap. Hát a FI-relé le volt oldva, amiről a kinti dugaljak is mentek. Az egyik vízmentes dugaljat a Nap leamortizálta, beázott. Le kell cserélnem azt is. Egyetlen mozdulattal felkapcsoltam a FI-relét és láss csodát, működött a kapu. Feleségem már egy hete nem tudta a sövénynyírót használni, de nem szólt, pedig jóval hamarabb megoldhattam volna a problémát. Már le lenne nyírva a sövény és a kaput sem kellett volna kézzel működtetni. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Nyihaha.
Hogy érted, hogy tök mást? A fórumtárs a szokásos ivóvíz villamos minőségét számítással tárgyaló youtube-ra hivatkozott. Én meg a gyakorlati esetre hivatkoztam, hogy nem is kellett volna számolni. A közös kapocs a a kettőben tehát a víz fajlagos ellenállása.
A szakértőnek esze ágában sem volt üzletet csinálni,felhívással fordult a szakma képviselőihez (de te ezek közé sem tartozol), hogy hogyan lehetne segíteni a helyzeten. És vagy 15 évig nem is jelentkezett senki.
Nálunk ez úgy készül, hogy megcsináljuk a Nullázást és minden bekötünk az EPH ba.
Ezáltal minden hiba feszültséget kiviszünk minden készülékre, hogy kéznél legyen.
Mivel feszültség nemcsak a Fázison a Nullán is esik és ez el emeli a Nullát a semleges földtől.
Én már sokszor találkozta tíz volt feletti feszültséggel, ezt csak helyi EPH val lehet kiküszöbölni, a plusz földelés nem segít. A sok kapcsoló táp miatt már sokszor a Nullán több áram folyik mid a fázisokon. Engem a múltkor egy villanypásztor szívatott meg egy fürdőkádnál, a műszeren a számok összevissza szaladgáltak, szerencsére volt a kocsiba egy analóg voltmérő ami ennek tapsolt.
---- Van csak Európában több százmillió az EPH-ba be nem kötött lefolyó. és Nem halt ki miatta az emberiség.
Az, hogy valami bizottsági főszakértő anno megróbálta elhitetni, hogy kell egy "EPH közdarab" a műanyag lefolyóba. Mert jó nagy bizniszt remélt tőle, ha sikerül kötelezővé vagy legalább elvárttá tennie.
Jó biznisz ötlet volt, de mint látható nem jött be. Mert nem annyira hülyék a mérnökök-szakik-emberek, hogy tömegesen beszopjanak egy ilyen marhaságot. Ami szerint "mind meghalunk" az EPH közdarab nélkül.
"Üzem alatt levő 120 kV.-os berendezéseket mosnak csapvízzel, már a 70-es évek óta." Nyilván tök mást minek ide kavarni? De ha ennyire megy, akkor elég a vonat tetejére felmászni és mosni sem kell.
Azt pár éve itt írtam, hogy nem kell vakon hinni, igen egyszerűen igazolható, kell egy 1500 Ft-os multiméter (lényeg az ellenállásmérés) két vezetékével, meg egy hosszabbító (lényeg az összefolyóhoz közel vinni egy aljzat védőérintkezőjét, lehetőleg barkácsolás nélkül), meg egy 20 cm-es rézdrót (bedugni az összefolyóba).
De ki a bubánat fogja megérinteni?
Aki zuhanyozik, és a szappanos, koszos víz folyik le, az érinti a vizet,a víz meg a lefolyócső belsejét. Azt is írtam már, hogy volt ebből egy kettős halálos baleset, már 32 éve, ekkor csípte fel a szakértő ezt a jelenséget.
És ha a vízcső
Én vízcsőről nem beszéltem.
Valahol yutubon kiszámolta a tanár úr, hogy ha a víz hozna is be potenciált, olyan nagy az ellenállása, hogy veszélyes érintési feszültség nem alakulhat ki.
Üzem alatt levő 120 kV.-os berendezéseket mosnak csapvízzel, már a 70-es évek óta. A 'tanár úr" valamit félreérthetett, hogy ezt elemezte, mert ezt nem volt szükséges elemezni.
Persze én ezt nem tudom, csak lamentálok rajta.
Hetvenedszer lamentál valaki ezeken az egyszerű tényeken. :D
Itt a lényeg az volt, hogy lendületesen elkezdje hömbölgetni a témától való elterelését. A téma a padlófűtésből indult. Eljutott a fűrdő villanybojleréig, a kétsarkú leválasztó mágneskapcsolóig, WIFI-ig, vadászházig, internet térerőig, kerti lámpáig, kerti budilámpáig, utcabeli szobafestőig, eCar-ig. Még a makákóig nem érkezett meg.
Ha itteni országon belül van, akkor azért az internet megoldható, de nem mindig csak ez a csoda "okos" házak lényege, megy az magától is, ha nem ellenőrzöd 5 percenként vagy találsz valami nyomkodni valót.
A fürdőbe, járólap alá tehető fűtőkábel olyan, mint egy árnyékolt vezeték, a külső "harisnya" kötelezően földelendő.
Ezt még felülrácsozni, nekem masszív túllihegésnek tűnik.
Ha a földelése a szőnyegnek nincs megfelelően bekötve, akkor jelentős kapacitív csatolás lép fel a személyek talpa és a fűtőszőnyeg közt.
Illetve ha a két EPH potenciál eltér, amin a csap van, meg amin a szőnyeg "harisnyája", akkor nyilván már becsatolódhat egy személy ebbe az áramkörbe úgy, hogy azt érezni fogja.
A nem megfelelő burkolás, repedések, csatorna szivárgása, rossz fugaanyag, részleges ázás, tehát a villamos szakmától független egyéb dolgok is jellemzően a probléma forrásai.
Tróger építőipari kivitelezés, roppant jellemző, még aki "szépen" burkol, és ajánlott, sokat kereső ember, teleírt naptárral, ott is felmerül ,hogy nem szakszerűen, vagy alkalmasint részmegoldások szintjén teljesen trehányul dolgozik. De ezt a mgerendelő nem látja, nem tudja.
Namost ilyenkor "megkerülni" a problémát, az lehet olcsó és a tulajnak tetszetős, de valójában a veszélyes helyzet elfedése történik csak.
Egyébként a fűtőszőnyeg pont a nagy kapacitív földelőképessége révén szépen jelzi azt, ami akril kádnál nem tűnik fel, hogy "pár voltnyi áram van a vízben", mert pl lukas a bojlerben a fűtőszál.
Kicsit másképpen; Vidéken átemelős szenyvizhálózat.....lakás/házanként 1fázisú szivattyúval...akár milyen elosztásban s nem is egy trafókörzetből. A Földelések meg , hol van ,hol nincs.
.Egészen a szenyviztelepig ...ami 2-10km re is lehet a falutól "távoli földpotenciál "?
Ha még a villamositott vasutat is keresztezi ..min 2X ?
Na ennek az eredője elég sok helyen labilissá teszi a FI/RCD üzemét....(30....100mA szivárgó áram )
A vizcső; akár 5 rétegű , akár KPE azért 6...10kOhmot lehet "találni "a vizsugarában.Alatta csak fémcsővel készitettben , de nem tudom miért nem változik a csőhosszal?
Egy érdekes dolog amit nem tudtam megérteni;
A fürdőben villamos padlófűtés a járólap alatt. Ezen állnak mezitláb/papucsban.
A kifolyó viz "ráz",akár kézmosás , de még zuhanynál is.Az EPH ellenére is!(mérhető 6-15 Veff AC)
Tehát itt is lényeges a vizes feszültségosztó.
A megoldása ? A Fü kapcsolójával egy mágneskapcsoló 2sarkulag leválasztja a villanybojlert és a padlófűtést is.
Meg azt is hogy a szennyvíztelepen némi elektromossággal vegyülhet.
De ki a bubánat fogja megérinteni?
Közvetlen nem hisz műanyag a külső.
Ha belepissantunk, az sem közvetlen érintkezés.
Lehet a kézmosás az. Azzal közvetlenbe kerülsz két potenciális veszéllyel.
És ha a vízcső is müanyag?
Akkor nem történik semmi.
Valahol yutubon kiszámolta a tanár úr, hogy ha a víz hozna is be potenciált, olyan nagy az ellenállása, hogy veszélyes érintési feszültség nem alakulhat ki.
És ha már be lett építve meg is kellene mérni a hatásosságát. Tulajdonképpen rendszeresen.Vajon milyen értéknek kell lennie? Szárazon,nedvesen? És ha nem megfelelő az szakadás vagy vízkő?
Elég lenne a szemrevételezés is már ha nincs elburkolva... ?
Én csak azért ágálok ellene, mert a normális, szabványoknak megfelelő gyakorlati kivitelezés igen nehézkes. És hát ugye a "szmötyi" amit gyakorlatilag vezetőképesnek lehetne nevezni, tehát akkor kössük be a "szmötyit" és ne a csövet. A cső nem vezetőképes. Akkor a belépő műanyag vízcsőben lévő víz is vezetőképes, abba is jár a közdarab, mert sok helyen igen kevés bilincsbe rakható fémrész van már. De azért tökéletes védelem nem létezik, az érintésvédelmi előírások is csak csökkenteni tudják a kockázatot. Ugye az egyszeres hiba esete...
Engem aztán nem kötelező olvasni. Az azért fura, hogy van, amit írok, és felkelti a figyelmet, és van, ami nem. Pár hozzászólásom az nem a Csendes Don, betűszámra nézve. :D Már sokadjára írom, ez nem hivatkozási alap, hogy a szabványban nincs benne valami. Nem a szabványt kell tudni, hanem a szakmát és a szabványt. A szakma meg arról szól, hogy ne legyen veszélyforrás. A lefolyócső meg az.
A második mondatodról kezdve meg ez nem az én problémám. Kérdéseidet tedd fel a magyar szabványosításnak - ha már egyszer a tárgyalt témáról az MSZ 60364 megfelelő lapjának magyarázatos kiadásában is szó esik.
Sosem értettem, ha annyira alattomos ez a lefolyócső, akkor a szabvány miért nem intézkedik róla? Mint ahogyan váratlanul már sem a fém fürdőkádat, sem a fém zuhanytálcát nem kell a jelenlegi szabványok alapján bekötni. De ha már bekötöd, akkor a belépési pont közelében csináld, ne a kád alatt, ahogy a szabvány kéri. A belépési pontnál általában 110-es műanyag jön be. Ki fog ebbe fémet beépíteni? CE jel, gyártói nyilatkozatok? Biztos hogy sosem rohad el a közdarab? Ha kilyukad, ki a felelős? Ki építi be, mert a villanyszerelő biztosan nem barkácsol a lefolyócsővel, és ne is tegyen ilyet. Egy jelenlegi műanyag lefolyórendszernek nincsenek gyárilag fémes részei, és a szabvány nem utasít rá, hogy barkácsoljál bele ilyet. De természetesen ha kapsz ehhez való idomot, amihez adottak a gyártói megfelelőséget igazoló papírok, és a beépítést egy szakemberre bízod, aki ezt megfelelő módon, folyásirányt, tömítettséget figyelembe véve szakszerűen beépíti, akkor csinálhatod, de nem írja elő az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány.
Én nem a véleményem írtam le, hanem a vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány alapján az előírt dolgokat. A szabvány az épületbe belépő fémes közművezetékek esetében (víz, gáz, stb.) illetve a fűtési csövek esetében is a védőösszekötő-vezetővel történő bekötést írja elő (nem kiegészítő védőösszekötő vezető!) a fő-földelőkapocsról. És itt nincs 2,5 meg 4 mm2, mert ez 6-ostól indul. Én tudom, hogy vannak ismeretterjesztő könyvek, de a felülvizsgáló a szabványokból dolgozik. Szóval ne keverjüók a fogalmakat, védőösszekötő és kiegészítő-védőösszekötő. Ez 2 külön dolog. A gázhoz, fűtési csövekhez az előbbi kell. Kiegészítő összekötésnek a helye mondjuk a fürdőszobában van, ott lehet a dugalj alól, de ott sem a fűtést...
" A szenyvízcső az örökös vita. Szabvány szerint nem kell bekötni ha nem fém csővel érkezik."
Nincs olyan kitétel, hogy ha nem fém. Egy olyan felsorolás van, ami idegen vezetőképes részeket példaként említ, és ebben az az egyik bajusz, hogy vízvezeték, vagy szennyvízvezeték fémes részei. És nincs semmi mellette, ami azt említené, hogy csak ez a három példa lehetséges a világegyetemben.
És eleve az idegen vezetőképes rész definíciójában sincs fémről szó. Azt meg 1992 óta tudja a szakember, hogy a lefolyócső belseje vezetőképes.
Miért is kellene EPH gerinc vezető egy szaros "kazáncsövek EPH"-záshoz?! Ugyanmár...
Leköthető ez az EPH szakasz ami >> "védő-összekötő" vezető - egy EPH gerincről, akár direktben is ami 6 mm2 réz legalább vagy - egy közeli "védő-földelő vezető"-ről, ha az legalább 2,5 mm2 réz
pl. a kazán konnektorából is.
....
Ha egy külön ÖNÁLLÓ csak EPH GERINC-vezető van kiépítve direktben. Annak kell a minimum 6 mm2 réznek lennie az EPH csomóponttól.
A kiegészítő élet védelem vezetéke. - a vezetőképes anyagú, DE NEM villamoseszköznek - a villamos eszközzel EGYIDEJÜLEG (reálisan) is megérinthető részeit bekötö vezető. Ez az ami nyilvánvalóan CSAK és kizárólag az EPH-zást végzi, más célja nincs csak az életvédelem.
A gázcsövek bekötéséhez EPH gerincvezető szükséges, melynek keresztmetszete minimum 6-os. Lásd MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B melléklet. A 2,5 vagy 4-es leágazóvezeték kiegészítő összekötéseknél használatos, de a bejövő gázvezeték, vagy a központi fűtés csöveit gerincel kell bekötni. Ha ez egy családi ház, akkor ott általában a legnagyobb védővezető keresztmetszet a 10-es, ami megtáplálja a mért főelosztót, ennek a feléát kell venni EPH gerinchez, de minimum a 6-os. Ha nagyobb keresztmetszetű védővezető van használatban, akkor annak a fele felfelé kerekítve. Tehát dugalj alól nem indulhat az EPH gereinc.
Majdnem. VBF mér, a gázcsövön kivül más csöveket bekötni értelmetlen. Mert nem hoz be az épületen kivülről más potenciált. Viszont szinte mindenhol ezt rajzolják mondják, feleslegesen!
................... A kazánnál a csövekre kötött EPH azaz a védő-összekötő vezető lehet. - HA védetten van vezetve (csőben, csatornában, stb.) minimum 2,5 mm réz - HA NEM védetten, szabadon van vezetve minimum 4 mm réz ...................
Az elosztóból önállóan vezetett csak "EPH gerinc" vezeték. Alapesetben LEGALÁBB!!! 6 mm2 réz kell legyen. (vannak esetek amikor vastagabb kellhet)
A kazán csövek bekötése.
Lehet direktben maga az önálló EPH gerinc vezeték is (a minimum 6 mm2 réz).
vagy Lehet az EPH gerinc vezetékről indított annál vékonyabb EPH vezeték is. DE ekkor a védett_2,5mm2/nemvédett_4mm2 vezeték minimum vastagságra is figyelni kell!!!
vagy >> a kérdésedre ez a válasz.... Leköthető egy közeli másik védővezetőröl is, ha az LEGALÁBB 2,5 mm2 réz. DE ekkor a védett_2,5mm2/nemvédett_4mm2 vezeték minimum vastagságra is figyelni kell!!!
"Elárulok egy titkot, a legtöbb mai MKH nem tölti ki az érvéget."
Ez nem titok hanem sajnálatos tény. De ez másik gumicsont.
"Sőt a hensel gyári összekötő csomagjában..."
Ja az mindjárt más, ők már csak tudják...
A kérdező iker érvégről beszél,abba két 6mm2 illik. A 6+1.5 vagy 2.5mm2-t csak nyomorgatva lehet rányomni. Ráadásul az elemi szálak sem egyformák igy semmi sem garantálja hogy a préseletben ezek nem sérülnek meg,vagy hogy a péselés kellő tömörségű lesz.
A gyalú forgorészének tengelyét a esztergályos feltöltötte mindkét csapágyat kicseréltem a szénkeféket kicseréltem és most jól működik nem kapcsol ki.
A fejögépnél bekötöttem egy kapcsolót mint a betonkevrögépeken van és mivel tekercs van benne mig nem inditod újra nem indúl el. Mind kettö müködik mert használják nap mint nap még nem volt panasz.
Köszi. Kb én is igy gondoltam .(az 1f dugaljak számában szokott eltérés lenni 1-2-3db ).
Igy azért a 2,5kW esik az 1 fázisra. A képen kismegszakitókat nem fedeztem fel--ezt is célszerű a csatlakozódobozba beépiteni azért a 2P , meg az áramvédő sem hátrány.
Az általad bemásolt idézet, a kiegészítő-összekötésre vonatkozik, és nem azt taglaja hogy kell, hanem azt, hogy ha bekötöd, mekkora keresztmetszettel tedd. De ugye tudjuk a kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést csak bizonyos esetekben szükséges alkalmazni, mondjuk ha nem lehet megvalósítani az előírt lekapcsolási időket, vagy esetleg ha a helyiség jellege úgy kívánja. Ez az idézet arra való, ha ilyen összekötést akarsz, mondjuk egy "fémszerkezet" és egy "villamos szerkezet" között, akkor mekkora legyen a keresztmetszet. De hol írja, hogy ezt meg kell csinálni mindenhol? Abban igazad van, hogy egy esetleges testzárlat esetén így párhuzamos "áramút" alakulhat ki, de az EPH vezető feladata a potenciálkülönbségek megszüntetése. Nekem erről mindig az jut az eszembe, amikor a műszaki ellenőrök a fém kábeltálcát akarják m indenáron az EPH rendszerbe bekötni, azzal az indokkal, hogy mi van ha a kábel szigetelése megsérűl, és rákerül a tálcára a feszültség. Abban meg fut 4 db 240 mm2 kábel párhuzamosan. Azt meg kötözgethetik a 6-os rézzel, de a 25-ös is vicces. Egyszerűen nem erre való. Szóval van olyan idézet, ahol csak azért kell bekötni az EPH-ba valamit, mert rászerelnek egy reflektort mondjuk, aminek saját védővezetője van?
"A korlátra, ha fel van szerelve valamilyen villamos berendezés, akkor ennek az érintésvédelmét nem a korlát EPH-jára kell bízni."
Bocs, az első mondatodból látszik, hogy sikerült pontosítanod, miről nincs szó. Hadd másoljam be a szakkönyv vonatkozó (első mondatokhoz vonatkozó) részét:
"A védőösszekötő-vezetők általában az idegen fémszerkezetek-hez és nem a villamos szerkezetek testeihez csatlakoznak. Előfordul azonban, hogy ezekre a fémszerkezetekre rá van építve egy-egy villamos szerkezet (motor, érzékelő vagy működtető szerkezet stb.) Ilyen esetben, ha kiegészítő vezető két villamos szerkezet testét köt össze, akkor keresztmetszete ne legyen kisebb, mint e villamos szerkezetek védővezetői közül a kisebb keresztmetszetűé, ha pedig egy villamos szerkezet testét köti össze egy idegen fémszerkezettel, akkor keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a védővezető keresztmetszetének a fele. (Egy esetleges testzárlat alatt ugyanis ez az összekötő-vezető párhuzamosan kötődik a védővezetővel, s így a testzárlati áram egy része ezen keresztül záródik."
Ebből nyilván kiderül, hogy van értelme azon fémszerkezet bekötésének, amelyen van egy villamos készülék. A többinek (melyek ugyanúgy félrecsúsztak) a helyretételét rád bízom.
Elárulok egy titkot, a legtöbb mai MKH nem tölti ki az érvéget. Sőt a hensel gyári összekötő csomagjában árult vezeték készletben, van olyan vezeték ami 1 db 10mm2, és 1 db 2,5mm2 1 érvég alatt. A hangfrekis vezérlőnek a betápja ha minden igaz. Minősitése is van.
A korlátra, ha fel van szerelve valamilyen villamos berendezés, akkor ennek az érintésvédelmét nem a korlát EPH-jára kell bízni. Ha fel van szerelve egy kettős szigetelésű szerkezet, akkor nincs miről beszélni, ha pedig egy I évé osztályú szerkezet, akkor annak lennie kell saját védővezetőjének. Az EPH vezető nem vezet zárlati áramokat, nem véletlen hogy másképpen kalkulálják a keresztmetszetét, mint egy védővezetőnek. És azzal senki ne jöjjön elő, hogy pont akkor elszakad a védővezető, meg aki rászerelte az nem is villanyszerelő, be sem kötötte rendesen, mert ezek ellen nem lehet védekezni. Az érintésvédelem egyszeres hiba esetére tervez, hogy ne lehessen belőle áramütés.
Mert nem arra való. Helyesen választjuk meg az érvéghüvelyt ha préselés után (a megfelelő préssel megnyomva) a hüvely alakját gyűrődés nélkül, a vezeték sodrat teljesen kitölti azt.
Az összenyomorgatott érvéghüvely éppen semmire nem jó.
A 2008-as bekötés esetén nem kellene, hogy probléma merüljön fel. HA elég a meglévő 25 Amper akkor alapban nem lesz szolgáltatói költség.
Csak regszerelői és/vagy mezei villanyszerelői díj játszik, illetve felmerülhet anyag igény is a már saját részen.
Általában a fázisonkénti 32 Amper megoldható egy 2008-as bekötés esetén minden további nélkül. Mivel anno már elég "vastag" csatlakozó vezetékkel lett eleve bekötve a fogyasztási hely, tipikusan.
......
Ha még sok is a 25 Amper akkor akár rakathatsz is át belőle a nappali "A" tarifára. 25 >>20 16 10 6 a lehetséges kisebb megmaradó Amper, azaz pl. 5 9 Amper is szabadulhat fel. és 6 10 16 20 25 32 Amper a lehetséges növelt Amper a másikon, alapesetként. (lehet persze több Amper, akár 40 50 63 Amper is, de az már neccesebb műsor is tud lenni)
Megj: A cserebere során a konkrét matektól függően néhány új Amper is kellhet vagy elveszhet néhány meglévő Amper végleg. (nappali 3 fázis esetén nem kell egyforma Amper mind a 3 fázison, lehet pl. akár 32+20+10 Amper is a kiosztás)
Egy új Amper pluszban 3900+áfa=4953 Ft most éppen.
Köszönöm! Az éjsszakai 25 A. az bőven elég. 2008-as kiépítés, a lakáselosztóig ok-s. Akkor mindenkép reg. szerelő kell hozzá ezekszerint. Kérdés még,hogy így is költséges lesz e az MVM felé?,de ez majd kiderül ha neki kezdek.
Hanem csak a forgalmazó/telepítő nyilatkozata az "Adatlap" a gépek SCOP>=3,4 képességéről.
Illetve kell a regisztrált villanyszerelő kivitelezői nyilatkozata a villamos hálózat megfelelő kiépítettségéről is. Ezeket kell mellékelni az "Igénybejelentés"-hez.
Fontos: a 1. 2. és a 7. pont aminek meg kell felelned a begyűjtendő papírokkal.
.............. utca-csatlakozóvezeték-mérőhely-mértfővezeték >> első mért elosztó >> készülékek
A szolgáltatót csak az "első mért elosztó"-ig érdekli a "mért fő vezeték"-ed. Aminek elég vastagnak kell lennie. Erről és a mérőhely alkalmasságáról a regisztrált szerelőd ad ki adatlapot/nyilatkozatot.
Azaz, Kihívod az általad választott regisztrált szerelőt és elmondja mire számíts. Ha megbízod vele, akkor - kiállítja a nyilatkozatot - kitölti és beadja az igénybejelentőt - intézi a továbbiakat szükség szerint
Normális regszerelőt kifogni azonban sajnos komoly kihívás. Nehéz olyat találni aki nem akar lehúzni nagy összegekkel, szabványosítás és más egyébb címszó alatt. ......................
Pedig nem biztos, hogy kell a szabványosítás pl.
Ha normális-karbantartott állapotban van a mérőhely. Akkor a meglévő két mérőhelyen alighanem megoldható a "H" tarifa a "B" tarifa helyett az azonos Amperig. Amper növelés esetén már necesseb is lehet az ügy.
A tulajdonos egyéni gazdasági és egyéb érdeke fontos szempont! ezért, ha nem muszáj nem kell szabványosítani.
A régi mérőhelyek abban az esetben maradhatnak meg, ha a létesítéskori szabványoknak megfelelnek és a műszaki állapotuk megfelelő.
A megfelelőség feltételei: az élet- és vagyonvédelmi szempontok szerinti jó állapot.
Minden új amper ára 3900 Ft+áfa=4953 Ft akkor, ha kell új amper. A régi amperek átrendezhetők szükség szerint akár a mérők között is.
Minden a mérőhelyen kívűli előszerelést-előkészítést elvégezhet a mezei villanyász szaki is. (mért fővezeték, földelőszonda+vezetéke, első mért elosztó, egyéb szerelések, gépek bekötése, stb.)
Megj: azonban ilyen vegyes melós esetben ésszerű egyeztetni a regszerelővel is. Mert a sértődés/féreértés okozhat gondokat... a pénz nagy úr!
Hiszen elemi szálakból állnak a vezetékek és a szálak remekül eligazodnak a préseléskor, szerintem és a gyakorlatban is. Össze kell adni a vezetékek mm2-eit és az alapján kell érvéghüvelyt választani.
Üdv! Az éjszakai áramomat szeretném h tarifára cseréltetni. Óra a kerítésbe,onnan külön 4 eres alu kábelen be a lakásba.3 db klíma működne róla, amelyek H tarifára jogosultak, viszont számla nélkül lettek telepítve. Külön megszakítódoboz lett nekik felrakva. Valakinek van e tapasztalata hasonló ügyben?
Sziasztok, iker erveghuvelyben csak két azonos keresztmetszetű vezetéket préselhetek össze vagy két különböző (pl. 6mm2 +1.5mm2 vagy 6mm2 +2.5mm2) is mehet bele?
A váéasz tipikus példája a logikátlan tudás alkalmazásnak, a szűk látókörú gondolkoásnak. A "tanultam ugyan az elméletet, de nem értettem meg és ezért csak néhány bemagolt séma alapján tudok dönteni" szintnek.
Remekül bemutatja a hiányos tudású, ámde magabiztos-kioktató szakik alapesetét.
Bocsánat, de ezt mind nagyon rosszul tudjátok, ezt az EPH és szabvány dolgot.
A szabvány nem öleli fel az egész világegyetemet. A szabványban az van, amit a szabványalkotó fontosnak tartott. A szocializmus szabványai voltak olyanok, hogy igyekeztek mindent belevenni (mint az MSZ 172-ben benne volt: "Az e szabvány szerint létesített érintésvédelmen túlmenő védelem, sem fedő védelem nem szükséges.")
, mivel nem tudtak azzal a kérdéssel mit csinálni, hogy villanyszerelők önállóan szerelnek. Egyébként bármelyikőtök azonnal lecserélné az autószerelőjét, ha azt mondaná a markát tartva, hogy főnök, tönkrement a a Fordjának a főfékhengere, de van itt az udvarban egy lejárt műszakijú Wartburg, abból átraktam a benne levőt, így nem lett akkora a végeredmény. Természetesen ma is dolgozhat önállóan villanyszerelő, csak ma már mindenkinek világos kell, hogy legyen, hogy ez a tervezői felelősség felvállalásával jár.
A többi meg a szakma kérdése. A szakma meg azt mondja, hogy ne okozzanak veszélyt a megérinthető fémtárgyak. A helyszín gondos elemzése során fog ez kiderülni, hogy hol van veszélyforrás, és hogy ezt hová képes valami átvinni.
A korlátot sosem kell? És ha az ötödiken fel van szerelve valami villamos berendezés rá?
Ha már belekötöttél a fázisceruza kifejezésbe, akkor hadd emlékeztesselek, hogy a villamosságban nem a biztosíték, hanem a biztosító kifejezés a járatos.
A primer patron is csak egy szakmai szleng, az középfeszültségű olvadóbiztosító.
Az aggregátoron sima dugalj---ehhez sima hosszabbitó--a csatlakozási pont meg fix dugvilla lehetőleg egy mágneskapcsolóval/nagobb relével leválasztva .
Igy mindig feszültségmentes -ha elindul az aggregát akkor húz meg a mk/relé s összeköti az épület vezetékeivel.
-még egy fontos ! A hálózat felől is kell egy leválasztó kapcsoló.
De innen;
MSZ HD 60364-5-551:2010 Kisfeszültségű áramfejlesztők angol nyelvű szabványa vonatkozik. Hatálya kiterjed egy létesítmény közcélú villamosenergia-ellátásának alternatív ellátására is. Az áramütés elleni védelem kiegészítő előírásai az 554.4 Hibavédelem (közvett érintés elleni védelem) pont alatt találhatóak. Itt általános előírásként jelenik meg, hogy az 551.4.3.2 vagy az 551.4.3.3 pont egyedi eseteit kivéve az MSZ HD 60634-4-41 szabvány előírásait kell teljesíteni.
Áramszűnet esetén( ami nagyon ritkán adodik) használnak egy STAGER FD10000E3R áramfejlesztőt 8kW egy tiz méteres 3x2,5 kábellel van táplálva egy kis lakás dugalja ahol az össz fogyasztás max 3kW. A gond hogy a kábel mindkét végén dugvilla van ami elég veszélyes. Egy biztonságos megoldást javasoljatok.
A jelenlegi szabvány értelmében az épületbe belépő fémes részekkel van gond. Ami az épületen belül van, azzal nem annyira. De hiszen a régi KLÉSZ is kihagyta, pedig abban az időben aztán köttettek kádat, tartályt, nagykiterjedésű fémszerkezetet is. Akkor a "házi fémhálózat fogalma alá tartozhatott volna, de:
"Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértékeket meghaladják."
Ez ugye egy regi ipari területen belül van. Közvetlen környezetét 20/0.4-es trafó látja el majd szétszórva itt-ott lehetne a kerítésen belül 5/0.4 es transzformátorok.
Valaha itt nagy dolgok voltak most egy kicsit szerényebb.
Tetszik az "ipari fázisceruza" kifejezés. Így még nem hallottam nevezni. A becsületes neve feszültségkémlelő.
Mi is azt használjuk mielőtt földeljük és rövidre zárjuk a primer oldalt. Ha jól rémlik, akkor a miénk névleges feszültsége 10-36 kV.
A fotón szereplő biztosítékot pedig primer patronnak hívják. Nálunk 22/0,4-es 630kVA teljesítményű trafók vannak. Ezekre 500 kW-nyi teljesítmény van kötve. Ha jól emlékszem, akkor 16 A-esek a primer patronok.
A középfeszültségű kábelek keresztmetszete pedig kifejezetten nagynak mondható az áramerősséghez képest. 150-240 mm2 közé tenném. És nem a távolság miatt ekkora a keresztmetszet, mert sok esetben jóval közelebb van a közcélú hálózatra való csatlakozási pont, mint 1 km. (Általában pár száz méteren belül, de van amikor "csak" 10 méter).
Ez egy valaha szebb napokat megélt gyár villanytelepe. Van neki 20/0,4 és 20/5 kv tarfója több is. Nagy a telep bazi nagy gépekkel és középfesz megy a gyaron belül az áramok csökkentése okán. Karbantartottak azert voltam ott és mivel csodák csodájára ugyanaz azévjárat voltunk szabadon szézelődhettem ott is ahova a madarat sem engedik be.
Ez a szép hosszú és zavaros meséd-mellébeszélésed vajon hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy elegendő egy helyen bekötni az EPH rendszerbe? Mitöbb kimondottan hátrányos, ha több helyen is bekötésre kerül földhurkot alkotva.
A viz , gáz, fűtéscsövek a bejövő pincénél be vannak kötve . A 4 emeleteseknél a 4-n a többinél középen--plusz a tetjén is összekötendő. (Ne feled a régi épületekben PEN a felszálló vezeték )
Tehát a hurkok és a kiegyenlitő áramok adottak. Ha valamelyik lakásban gázkazán van ott kötelező az EPH !
Több újra szerelt lakásnál ,eleve megcsinálják a plusz EPH-t.
Amit irtál sokszor a lakásban lévő összekötés megoldja a FI/RCD relé leoldását , Persze van amikor nem .
általában a tetőn jön be. --Onnan le megy a középső emeletre (nagy néha itt van bekötve -de nem jellemző ) -innen indul a lakásokba .
Álltalában a lakás elosztónál nem földelt az osztója. DE; melyik lakásban milyen TV van van 2 eres csatlakozással , és 3 eressel is.(ill a 3fázison , ahogy esett? )
Lehetne bele tenni "galvanikus leválasztót " csak a kábelesek szerint --nem ajánlott ! Nagy a dB csillapitása.
Az ujabb szerelésnél már optikai kábel van --ezzel megszünne minden zavartatás ---csak néha mégse !
pl. ha a fém gázcső már EPH-ba van kötve a lakáson kívűl valahol. (még a közös részen az ingtlanra belépésénél mondjuk) akkor a lakáson belül megfontoltan kell eljárni a gázcső újabb EPH-zásával"
Gázcsőnél pontosan hogy át kell kötni a mérőórát és be kell kötni a helyi EPH ba.
Persze amikor leoldogat a fi relé, akkor meg más a helyzet.
"Megj: itt szintén figyelni kell a földhurok elkerülésére ! (pl. ha a fém gázcső már EPH-ba van kötve a lakáson kívűl valahol. (még a közös részen az ingtlanra belépésénél mondjuk) akkor a lakáson belül megfontoltan kell eljárni a gázcső újabb EPH-zásával"
Ezeket a megfontolásokat is leirhatnád --mind a 4 em. mind a 10 emeletesek (Debrecen 15 emelet ) esetében.
Igen oda lehet és kell kötni. Az adott ingatlan részen (pl. lakáson) belüli EPH vezetékezést, mint kiinduló pontba.
.........
Egy ingatlanon belül csak egyetlen EPH hálózat létezhet. A társasházak ingatlan részeire (pl. lakásaira) nézve is így van ez.
Ezért, Az adott ingatlan rész (pl. lakás) sínje/csomópontja lesz az azon a részen belüli EPH kezdőpontja ! Minden EPH cuccot ide kell bekötni az adott ingatlan részen (pl. lakáson) belül.
.......... Amire figyelni kell, hogy (lehetőleg) ne jöjjön létre zárt EPH vezeték hurok, azaz "földhurok" ne keletkezzen.
Ezért, A teljes ingatlanon belül faelágazás rendszerben kell kialakítani az EPH rendszert, a zárt vezető hurok elkerülésére. Az EPH rendszer kezdőpontja(fatörzse) a teljes ingatlan "fő földelő" csomópontja-sínje kell legyen.
Erre a fő földelő csomópontra-sínre kell bekötni az alapesetben szokásos TN-C/TN-S rendszerben. - a bejövő szolgáltatói földelést, ami a PEN vezető képében érkezik be az ingatlanra a TN-C rendszerben - az ingatlanon belüli kötelezően kialakított földelő cucc földelővezetőjét (a PEN helyi földelése)
és Minden olyan megérinthető vezetőképes cuccot, ami - ingatlanon kívűli helyekről/helyekre valami módon "idegen áramot" hozhat/vihet pl. fém gázcső, vízcső, csatorna, kábeltávé, stb. mégpedig rögtön az ingatlanra való beérkezésnél, lehetőleg - az ingatlanon belüli, de távolabbi helyekről valami módon "idegen áramot" hozhat-vihet pl. fém lépcső/terasz korlát, fém ereszcsatorna, stb.
és Erről a fő földelő csomópontról-sínről kell elindítani, tovább osztani az EPH vezetéket a teljes ingatlanon belül. - az egyes társasházi lakásokba a lakáselesztókba - az egyéb albetétek elosztóiba - a közös részek elosztóiba
Azaz Az adott ingatlan részeken (pl. lakásokon) belül EPH "saját" faágak kezdőpontja az adott elosztó EPH sínje/csomópontja lesz. Az elosztókból (lakás/egyébalbetét/közös) lehet és kell tovább vezetni az EPH-t az adott elosztóhoz tartózó ingatlan részeken belül.
Megj: itt szintén figyelni kell a földhurok elkerülésére ! (pl. ha a fém gázcső már EPH-ba van kötve a lakáson kívűl valahol. (még a közös részen az ingtlanra belépésénél mondjuk) akkor a lakáson belül megfontoltan kell eljárni a gázcső újabb EPH-zásával, figyelve a faelágazás rendszerre, kerülve a földhurkot)
A csomópont utáni paralel kötést olvastam én is. Kíváncsiságbók kérdezem, hogy ennek mi haszna van? Miért jobb így, mint a lakásban húzni egy 4 mm2-es Z/S vezetéket, és ebbe folyamatosan belecsatlakozni a bekötendő testekről (így kevesebb anyag és munka kellene, olcsóbb lenne)? Köszönöm!
Az EPH összekötővezeték egyik vége a kiselosztó PE sínjére kötődik, a másik vége meg egy csomóponton keresztül parallel a nem villamos berendezés fémes részére.
Azokat a fém tárgyakat kell bekötni ebbe a rendszerbe, amelyek kívülről idegen potenciált hozhatnak be. pl. fém vízcső, gázcső.
Kinek mi. Én haverokat faggattam, egyelőre akárkihez arányosítok hasonló felhasználással a villanyosok 3-4x árat fizetnek. És akkor bele kell kalkulálnom a bővítést meg elektromos melókat, annak az árfekvéséből jelenlegi árak mellett kb. 10 évre elegendő gázfogyasztás jön ki.
Ami még nagyon fontos , hogy simán a szellőztetőrendszerrel is elszívhatod az illatokat , párát , zsírt , csak egy zsírfogó kell . A gázosnál jóval nagyobb óránkénti elszívásra van szükség és nem ajánlott a szellőztetőrendszeren keresztül az égésterméket kijuttatni a szabadba . Nálunk főzésnél a párom csak az elszívóventilátort kapcsolja be csökkentett teljesítményen, de akkor sem mondod meg a konyhaajtóban állva , hogy mit főz . Tehát nincs szükség külön páraelszívóra . Két légy egy csapásra , szellőztetés és szagelszívás egyben . :-)
Én meg a napokban heréltem ki a gáz-villany kombitűzhelyet Mora K 7265 AS6 60cm széles , hogy az asszony kedvenc Electrolux induktívját belehelyezzem . Mióta az előző Mora 2600-asba beszereltem nagyon régen , 17 éve , azóta nem is akar hallani gázról , de kerámia főzőlapról sem . Nekem meg a kamrában hever mindkét gázfőzőlap újonnan szikragyújtóval . :-)
Nálunk meg műxik és occsó. Nem kell szórakozni, hogy melyik milyen edény és tapad-e a mágnes, melyik serpenyőbe állíthatom a "kotyogóst" :-D Régebbi indukciósokkal csak a baj volt, kezelni sem bírtam. Éppen ezen vakarózunk, hogy kombi nem nagyon van, veszek egy sütőt és akkor csak kicsit kell a konyhában alakítani, hogy legyen tetejére egy gázfőzőlap. Most kezdek belehülyülni a méretekbe, szóval kinek mi.
A fogyasztók nem mind üzemelnek egyszerre és nem is mind megy mindig maxon. Illetve egy két áramrelével/kapcsolóórával kizárható ez egyidejűség, ha ez valóban gonddá válik.
A leirás alapján azért ez már inkább 3 fázis, mondjuk 32+20+20 Amper Átgondoltan kiosztott fogyasztókkal.
Megj: egy nagy bojler (250-300 literes) nem okés a vezérelten?
Főzőlap csakis indukciós manapság, szerintem. A gázos főzés a hess picsába kismadár esete. Nem láttam még embert aki visszasírná a gázos vackot az inkukciós után.
Az indukciós, gyors, biztonságos Nem termel CO2-t pláne nem CO-t a lakótérbe. Párát sem termel bent és mikro kormot sem. Nem gond szagelszívó/szellőzés a konyhában Nem olyan forró és nem robban fel. Nem ég rá a kifutott cucc.
A tévhitekkel ellentétben a meglévő edények is maradhatnak Azok amiknek sík az alja (nem billeg, felfekszik) és tapad a mágnes/hűtőmágnes az alján.
Ez aztán az értékes és alapos válasz, nagyon szépen köszönöm Neked!
A 3 fázisra bővítés csak azért merült fel bennem, mert 32 A felé semmiképp sem mennék ha nem muszáj, de a tervezett fogyasztók ismeretében nem tudom, elegendő lenne-e az 1 fázis. Ami biztosan lesz a házban, 1 db 120 l-es villanybojler (ez mondjuk maradna a vezérelt áramon), 1 db 80 l-es okos bojler, 2 db fűtős klíma, 2 db mosógép, 1 db szárítógép, 2 db tűzhely elektromos sütővel (a felső részük gázos), 2 db hűtőszekrény.
De ahogy írtad is, érzem és tudom, hogy a legnehezebb része maga a megfelelő reg. szerelő megtalálása lesz.
Ha normális-karbantartott állapotban van a mérőhely. Akkor a meglévő két mérőhelyes szekrényben is jó eséllyel megoldható az amper vagy az amper+fázis növelés. A tulajdonos egyéni gazdasági és egyéb érdeke fontos szempont! ezért, ha nem muszáj nem kell szabványosítani.
A régi mérőhelyek abban az esetben maradhatnak meg, ha a létesítéskori szabványoknak megfelelnek és a műszaki állapotuk megfelelő.
A megfelelőség feltételei: az élet- és vagyonvédelmi szempontok szerinti jó állapot.
Minden új amper ára 3900 Ft+áfa=4953 Ft ha kell új amper. A régi amperek átrendezhetők szükség szerint akár a mérők között is.
Fontos: 3 fázis esetén nem kötelező minden fázisra azonos ampert rakni, az csak egy szokás. Általában ésszerűbb az egyik fázist 32 Amperre növelni és rákötni a mostani áramköröket vagy azok egy részét. A másik 2 fázist pedig igény-szükség szerinti amperrel kérni, utólag növelhető persze az amper ezeken is, ha úgy alakul a 32 Amperig. pl. 32+16+10 amper is lehet a kiosztás, ha ez is elég.
Az amper/fázis növelés menete.
Kezdésnek egy normális, nem lehúzós regisztrált szerelő keresése-találása, ami nem sima ügy sajnos.
0. lépés Az amper és fázis igény kiokoskodása, 32 amper fölé, ha nem muszáj, akkor nem ésszerű menni. Néhány szabály változása miatt, ami 32 Amper fölött lép be.
1. lépés Az állapot felméréshez kell és papírmunkához ésszerű az igényléskor a regisztrált szerelő. A díjazása 0-50 eFt a körülmények és egyéb neki ígért melók függvényében. Csak a felmérés+papírmunka+kiszállás szokásos díja 25-30 eFt manapság. Láthatóan pénzes tulajdonos, menő környék esetén 50-80 eFt is lehet.
A szolgáltatói OKÉ-s válasz után.
2. lépés A konkrét mérőhelyi előszerelés. Jobb esetben megoldható a meglévő 60x60 cm-es régi szekrényben is. NEM feltátlenül kötelező az új műanyag doboz és >> a "szabványosítás" mindenáron... Akkor, ha amper növelés vagy fázis+amper növelés van kérve a már meglévő mérőhelyen. Erről a regisztrált szerelő illetve a szolgáltató területi ügyintézője dönt, mint felsőbb szint.
Ha mégis kell új dobozolás. Az új mérőszekrényt hozza a szaki (1 mérős esetén ~60 eFt-tól indul a buli) vagy megveheted magad is a típusszám alapján. Plusz beépítési munkadíj és esetleges apró-fogyó anyag.
3. lépés Meg kell oldani azt is, hogy az "első mért elosztó"-ban legyen FI relé (ÁVK RCD ÉVrelé néven is ismert). és Megfelelő amperes kismegszakítók fogadják a mérőtől induló "mért fővezeték"-et, aminek elég vastagnak kell lennie az amperhez. Plusz anyag+munkadíj.
+1 lépés Ha a földelő szonda és annak vezetéke netán nincs rendben, akkor ezeket is rendbe kell rakni. Anyag+munkadíj.
A szolgáltatói "csatlakozó vezeték"-et a szolgáltató ingyen cseréli/építi alapban, ha szükséges. Kivéve, ha nagyon hosszú kell, akkor már lesz fizetnivaló is bizonyos hosszúság fölött. Vagy, ha extra egyéni igényekkel kavarsz az is fizetős játék, pl. ha földkábelt kérsz a légvezeték helyett.
.........
Mint látható az amper vagy amper+fázis növelés nem érinti a meglévő saját elosztót, csak a 3. pont szerint. A meglévő saját vezeték hálózatot sem érinti a saját elosztó utáni részen. Vagyis ezek átépítése történhet az amper vagy amper+fázis növeléstől függetlenül máskor is, előtte-utána is, mindegy.
Minden a mérőn kívűli előszerelést-előkészítést elvégezhet a mezei villanyász szaki is. (első mért elosztó, mért fővezeték, földelőszonda+vezetéke, egyéb szerelések) Odakésziti a "mért fővezeték" végét a mérőhelyre és a regszerelő majd beköti.
Megj: azonban ilyen vegyes melós esetben ésszerű egyeztetni a regszerelővel is. Mert a sértődés/féreértés okozhat gondokat... a pénz nagy úr!
Egy regisztrál szerelővel --kell megcsináltatni--a mérőhely szabványositást, uj helyre helyezését.Mért fővezeték cseréjét
(az öra .elosztó között)
S aztán bármikor egy villanyszerelővel a többit.
Sajna ma már csak 32A jár ingyen tehát 16A nappali +16A éjszakai együttesen (ez már igy elég sovány lessz )Mert a 25A még elég jó + 6A - nem sok mindenre jó.(azaz a HFH-t beszedik )Ez minden Amperre 5300Ft.
Ugyanez 3fázis esetén is 3x10A -szinte használhatatlan. Ráadásul a mérő szekrény is sokkal drágább.Kell-e bármire is 3fázis ?
Mert a lakás 1fázison a legjobb ,---a garázs, műhely (idekötve a villany tűzhelyek garmadáját is )udvar (e.autó töltő+ napelemek )már igényli a 3fázist !
A nagyságrend? Nagyon függ a lakhelytől meg a mérőszekrényektól 1fázisnál kb 500 eFt-ig, de 3f nál felmehet 1 mFt felé is. Meg évről évre "egyre olcsóbb lessz ? "(A miniszteri fizetéshez viszonyitva )
1987-ben épült kétszintes családi ház elektromos hálózatának teljes körű felújítását tervezzük. Ez alatt értem a régi aluvezetékek cseréjét, néhány új lámpa, dugalj kiépítését plusz ugye a mérőhely szabványosítását, mert az még a régi klasszikus fadoboz, melyben egy "sima" és egy vezérelt (bojlerhez) mérőóra foglal helyet. A terv része lenne a 32 A-re való bővítés és/vagy akár a háromfázisra való átalakítás.
Szeretném kérdezni először is, hogy lehetséges-e az, hogy idén csak a mérőhely szabványosítása történne meg, jövőre pedig az épület átvezetékelése? A kettő egymásnak feltétele? Ennek egyszerűen anyagi okai lennének.
A másik kérdésem, hogy manapság nagyságrendileg mibe kerül egy ilyen szabványosítás 3 fázisra történő bővítéssel? Illetve ebben az esetben a vezérelt áram és annak mérőórája maradhat? Vagy az új, szabványos rendszer ezt már nem engedné?
Mikór Kicserélték a villanyórákat három éve ,akkór kértem bővítést. Akkór az volt a feltétel, hogy a gurmantáblák helyett az Eo-on nem olcsó dobozait kellet beszereltetni és földelőszondát kellett leütni, de maradhatott mindem a ház külső falában. A betáp veztékre azt mondák böven elég .Egyébként az egész műveletre 4 órát kértek.Írtam már nekik, hogy mi ez pontosan ,csak az automata válsz az volt ,hogy 30 napon belül válaszolnak .Gondoltam írok ide hátha valakinek már volt ilyen. Köszönöm a válaszokat.
Kaptam egy levelet az E-On -tól ,hogy Mérőhely kórszerűsítést hajtanak végre nálam , egy vállalkózó álltal .Mit jelent ez ? Mit fognak csainálni? Már mindkét villanyóra digitális,amik eon szabványú műanyag szekrényben vannak. igaz mindez maradt a ház falában
Megpróbálok egy érthetőbb és egyszerűbb javaslattal.
" ha elfelejti lekapcsolni a biztositékot vagy a táblán található kapcsolót áramszünet után mikor vissza jön a feszültség automatikusan kapcsol a motor."
A gyalun lévő nyomógombbal és a benne lévő relével már összeszoktál. A kapcsoló helyére egy olyant tegyél. Ez a legegyszerűbb megoldás az esetedben.
Azt tudom, hogy az esztergályosnak ezzel a tartalommal is bír a szó, csak azt hittem, hogy ez egy helyi szóhasználat. A keresőbe beírva a szó ezt nem jelenti.
Készitettem egy távvezérláses kapcsolást egy gazdának egy fejögép vezérléséhez. AZ alkatrészek nem hires márkák mivel nem lehetett mélyen zsebbe nyúlni anyagilag .Nem találtam olyan olcsobb rendszert amivel két távirányitó volt ezért az egyik a dobozon van a másikat viheti magával ahonnan akarja inditani vagy álitani.Müködik is a motor semmi gond. ki van próbálva. Egy a gond ha elfelejti lekapcsolni a biztositékot vagy a táblán található kapcsolót áramszünet után mikor vissza jön a feszültség automatikusan kapcsol a motor. A rendszer háromfázisos a motor 1,5kW. Valamilyen megoldás vagy más táv vezérlö ami nem méreg drága . Felteszek néhány képet a rendszer még proba alatt van.
Ha szétszeded, akkor a kommutátorok között mérj ellenállást. Bejelölöd a kezdő kommutátort és leméred a mellette lévőt. Első és második között, 2. 3. között, 3. 4. között, addig, amíg körbeérsz. Minden kommutátor között az ellenállás megegyezik, ha jó. Akkor kell mikázni, ha rövidrezárja a szénpor a kommutátorokat. Ha fekete a kommutátor, akkor finom smirglivel meg kell tisztízani.
Szikrázás forgás közben nem nagyon lehet. Ha szikrázik, az a kivett forgórészen is látszik, mert kommutátor fel van égve. A kefe ne szorulhat, a rugónak rá kell tudni nyomni a kommutátorra könnyedén. A kefe ne szoruljon és ne is lötyögjön a házában és megfelelő hosszú legyen.
Nem csak ledobta de tönkre is ment ki bomlott . Akár hányszor inditom indul és egy enyhe szikrázás látszik Meg fogom nézni a két tárcsa egy vonalban van-e és kipucolom a komutátorok között kicserélem a keféket és majd meg lásuk akkor mi lessz az eredmények.
