ha a konténeres/daruskocsi az akna mellé talpal le több tonnával.. akkor lehet belőle baj.
ha a téglák/habarcs szétfagytak.. akkor lehet belőle baj.
ha csemperagasztózol, akkor az akna felől színre/szürke akár betonaknának is tűnhet.. (és az "ránézésre" megfelelhet a vízművek előírásainak). de erősebb nem lesz a szerkezet. ettől sokkal többet érne egy középen vakolathálós, 2-3cm-es cementvakolat 0,4-es sóderral (mini lőtt beton felület). ha meg a sarkokat is levágod befelé 45fokban (és a saroknál bekötöd valamivel a műanyag hálót a téglához.. az már atomsiló :)
egy kör szelvényű kút sokkal erősebb (többet bír) földnyomásra, mint egy szögletes alakú.
ha a téglafalad 29cm széles, akkor az kb 1/3-a a magasságának (szinte szárazon rakott súlytámfal :).. nemigen lesz baj.
ha a téglafalad csak 13cm-es, akkor már nagyon sok műlik rajta, h hogy milyen felszíni terhet kap a kút melletti terület.
Földnyomásnál mindegy, hogy utána 10m hosszú szabad tér (pl. medence) vagy csak 10cm rés van: ugyanaz az erő hat a támfalra. a lényeg, hogy nincs ott semmi, és ki tud mozdulni. (prsze itt lényeges, hogy a magasság/szélesség kb. ugyanaz, tehát nem bedőlni fog, hanem a csak a középtájékon benyomódni. ha nagy terhet kap. de ki az a hülye óraleolvasó, aki a daruskocsi mellett olvasná le a vízórát?
1932: mészhabarcs? (mészhabarcsot tudod körömmel karcolni vagy ujjbeggyel kipiszkálni. cementhabarcshoz valami fém kell)
Szerzett jog: 1932.ben szabványos volt a falazott vízóra (én is rengeteg helyen látok ilyet), ez az akna megfelel az akkori előírásoknak.. nem új építés.. mi alapján kötöttek bele? behajlott? veszélyes? omlik? egy ideig nem volt benne óra, és most ide akarsz újra órát? (ekkor jogos a mostani szabvány követelése)
még pontosabban: vastagság (+vasalás) - fesztáv - terhelés - anyagminőség függvénye. (pl. egy lakás közlekedő két oldala tartófal, akkor csak 1,3m a fesztáv, na oda elég lehet a 14cm (ha nem medence van fölötte)
A vízművek jól képzett (??? )ügyintézői nagy statikai problémát látnak abban, hogy egy 1,2 x 0,9 m szelvényű vízakna, ami 1,2 mély, beomolhat.
Ráadásul az alja is betonozott, sőt a felső része is födémmel ellátott.
Ha kikenem csemperagasztóval, akkor a probléma elmúlik. Szerintük.
A szerencsétlenek arra nem gondolnak, hogy egy ennél sokkal nagyobb szelvényű kút....pl. 1,5 x1,5, ami ráadásuk alul felülnyitott és néha 8 -15 m mély év tizedekig elvan a beomlás nélkül.
Ha mondjuk 8 x 8m-es medence lenne akkor már kellene az oldalnyomásra gondolni.
Na most a fész bukon vitatkozzak velük vagy zárt levelezést folytatjak ?
Ja az építőanyag u.n. nagyméretű tégla / 290 x 135 x ... /, 1931 -ben sajtolták. Ebből épült az aknám 1932 -ben és nagy valószínűséggel még ugyan ennyi időt kibír.
14 cm vastag a födém? Csupán a vastagsága alapján már nem tetőtérbeépíthető!
Kemény, alig viszi a fúró? Meglehet akkor leszakadás előtt sem repedés sem figyelmeztető lehajlás nem lesz!
Azt hihették hogy a több cement ellensúlyozza a vasalási hiányosságokat!
A túlzott cement amúgy sem garantálja a túlzott szilárdságot!
Ugyanez ha túl sok acél van a feszítési zónában, akkor a beton összenyomódik, mielőtt a vasbeton megszakadna.
A rossz helyre tett betonvas inkább káros mert növeli az önsúlyt
Elegendő acél kell legyen benne a szükséges szilárdsághoz de ne legyen túlságosan addig a pontig, hogy a meghibásodás ismét rideggé váljon. A szilárdság ÉS a hajlékonyság egyaránt nagyon fontos.
Sufni vagy disznóól tetejére esetleg, de családiházra, tető után, ráadásul tetőtér beépítésre ez a födém bontandó!
Egy kis helyiséget utólag, vagy egy kis feljárót, maximum melléképületet láttam már hogy kiöntötték házilag monolit födémnek de még annak se lett jóvége! Ezt nem lehet csak úgy saját kútfővel, a mostani kiherélt építőipari szabályok szerint is kötelező a kiviteli terv és számítás egy ilyen födémhez.
Ha még jó is lenne ami kizárt, számos egyéb probléma forrása is lehet, pl földrengés esetén egy merev tárcsaként viselkedik, a gázbeton falazat ezt meg nem fogja kibírni, vasbeton váz meg vélhetően nem készült hozzá.
Ennyit tényleg képesnek kell lenni megtenni, hogy kiszámold...
Mint ahogy az 1400W = 1.4KWh...
1,4 KWh X 70,10 ft = 98,14 ft / óra
Tudom, hogy nem vagy fiatal stb... de ezek tényleg olyan számok (az elmúlt hetek tükrében főleg...), amit minden épeszű, minimális gondolkodásra képes embernek ma, itt, egyszerűen tudnia kell.
Kb. olyan mintha nem lennél képes meginni egy pohár vizet, amikor mindened meg van hozzá...
Megérkezett a tetőfedő szaki válasza az előző statikai megoldásra:
"Jó az elgondolás csak túl bonyolult és rengeteg anyag költség!Amint már említettem a szék állás hiányában a talp szelemenekre ható terhelés fordította ki a szelement!Ez nem szét csúszik hogy össze keljen húzni hanem lefelé csavarodik!Ha össze felé húzzuk akkor szét nem csúszik, de a szarufák álltal a szelemenre terhelt teher lefelé nyomja a szelement ,ezért ugyan úgy elcsavarodi,és a szaru állás a gerincnél szépen lassan szét nyílik!Azért mondtam ,hogy meg kell nézni ,mert kép alapján nem tudok sokat mondani!A tető cserép 45 kg /nm2 ,súly terhelés nyomja szét a szaru állást ,addig ameddig nincs kiépitett szék állás hiába huzatják össze a szelemeneket attól ugyan ugy kicsavarodik!Ön dönti el melyik megoldást választja ! "
Más: Kömkel vagy kinek az írása is szokott megjelenni az index címlapon?
Eltudnám vinni egy háznézőbe a faluba... xd :-) Bár srudolfnak jobban örülnék.. :-)
Házimonolit, alig viszi a fúró tehát akkor belehet építeni a tetőteret, igaz néhol csak 14 cm vastag, meg kivettünk egy főfalat stb de jó az. Telivan vassal, igaz hogy hogyan senki nem tudja, de biztos jó nehéz is legalább. Az építő kocsmai tippek alapján, élete első monolit födémjét, sőt a falu első monolit födémét készítette, kivödrözte mert a cserép is fennvolt közbe.
Az alap nélküli vályogházakra rakott betonkoszorú, E gerendás födém betoncseréppel se semmi, de az abszolút bestseller a vályogházra rakott könnyűszerkezetes szintráépítés.
Némelyik meg persze néha felbukkan a jófogáson meg az ingatlan.com-on. xd
Mester írásban válaszolt, szerintem is helytelen a megoldás.
Srudolf megoldása lesz a jó, majd tálalom a "mesternek":
Jaj Csuklósbusz. Na figyelj. Leírom, hogy csinálnám. De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni. Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak. Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle. Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe. A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld). Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe. Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe. Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani. Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe. Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz. Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre. Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd. Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen. Ezt a házat megvetted?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
Muszáj visszabontani a cserepeket.
Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
A gond az, hogy amit meg szeretnél oldani, az a hiányosságok halmazából csak egy.
"hogy rudak helyett drótkötéllel meg huzalfeszítőkkel megtudom-e rögzíteni?"
Meg, de a drótkötél az jobban kúszik mint az acélrúd. Időnként majd utána kell feszíteni és nehezebb helyes mértékben megfeszíteni mint a rudat.
Előzmény: Csuklósbusz (98315)
--------------------
De ha kapok erre egy horribilis megoldást lehet a vége az lesz hogy összefogatom drótkötelekkel mindenféle leszedegetés nélkül.
De jó lenne ha hivatalos lenne, hogyha mégis rámszakad legyen aki felelősséget vállaljon, fizessen a biztosító stb. De ha meglátja valaki a huzalokat, rudakat akármit... xd
az elsődleges probléma, hogy a lekötőcsavarnál engedte kimozdulni a talpgerendát:
1) kihuzodott a koszorúból
2) eltört (ritkán volt, kis átmérővel)
3) csak kis alátét volt vagy elkorhadt a csavar alatta a fa
mivel a mellette lévő talpgerenda a helyén van, ezért az eredeti tetőelképzelésben nem volt hiba, igy elég a lokális problémát megoldani:
10) új lehorgonyzás(ok)
11) ha a meglévő nem dőlt állószékes (mert nem látszik a képen), akkor azt nem biztos h erőltetni kell: az még több vizszintes erőt ad a talpgerendára, ami még jobban kiforgatná.
"12×12 es székállást kell kiépíteni az megállítja a további sűlyedést!
vEz egy dőlt székes fedélszék,itt gerenda végekbe csatlakozik a szarufa ,így csak a szarufa meghajlását kell meg akadályozni, Önnél álloszéket kell kiépiteni mivel az Ön tetője alacsony dőlésszögű,"
ebből nem sok mindent értek. ha a szavakat normál építőipari szakszóként értem (mégiscsak mester mondta)
- székállás a szarufa lehajlást és törését akadályozza meg. a süllyedés ellen ott a falak alatti alaptest :)
- a képeken nem látom a dőlt széket. egy sima üres nyeregtetőnek tűnik, az egész mondat kicsit katyvasz nekem..
- nem süllyed semmi, hanem kifordult a talpgerendád
- nem az alacsony dőlésszög miatt kellenek az állószékek, hanem általában a nagy fesztávok (vagy kis keresztmetszet, vagy tehernövekedés) miatt
"12×12 es székállást kell kiépíteni az megállítja a további sűlyedést!
vEz egy dőlt székes fedélszék,itt gerenda végekbe csatlakozik a szarufa ,így csak a szarufa meghajlását kell meg akadályozni, Önnél álloszéket kell kiépiteni mivel az Ön tetője alacsony dőlésszögű,"
Szerintem ettől mégjobban kidőlne, de szerintetek?
Srudolf szerint pallót kell rá kívülre szerelni majd összehúzatni szénacél rudakkal miközben nincs rajta a cserép.
Persze nem ezzel kezdek tudják-e a helyes megoldást.. :-)
Arra kell nagyon figyelni, hogy szerezz be egy jó műszaki ellenőrt, aki a tökükre lép a mestereknek és nem fognak átdobni a palánkon..A legtöbbet érő kiadás ez. Egy ház költségéhez képest még mindig elenyésző a díja..Mintsem az utólagos javításokat és idegeskedést finanszírozni.
Lehet félreérthetően fogalmaztam, de nem saját magam építkezek, én is vállalkozókkal tervezem majd lebonyolítani a munkákat.
Tehát természetesen nem szeretném kitanulni a szakmákat, csak szeretnék nagyjából képben lenni a különböző folyamatoknál, hogy mire kell(ene) figyelni.
Egyelőre még csak a tervezésbe fogunk belekezdeni, gondoltam párhuzamosan elkezdem én is beleásni magamat a témába.
Ennek kapcsán szeretnék megfelelő irodalmat keresni.
Ha néhány füzetből meg lehet tanulni a házépítést akkor nem tanítanák olyan hosszú ideig az egyetemeken és egyetem után is gyakorlati időhöz van kötve, hogy ki mekkora épülettel foglalkozhat.
Pár könyv megvétele és egy építkezés lebonyolítása azért nincs arányban.
Anno régen, jó régen, egyközepes építkezésnél / leválasztás,bővítés és modernizálás / megvettem az építkezés kisokos sorozatot . Talán 4 -6 füzetecske.
A munkák kettő harmadát vállalkozók végezték, mégis hasznos volt, mert legalább tudtam, hogy mit - hogyan.
Házépítés előtt állok (talán majd 2024 -ben fog ténylegesen megkezdődni) és azt szeretném kérdezni, hogy magyarországi viszonylatban van-e valamilyen "szakirodalom", amelyet érdemes elolvasnia egy házépítőnek?
Szeretnék képbe lenni majd a folyamatokkal, mit hogyan érdemes csinálni.
Neten találtam egy könyv sorozatot és szeretném kideríteni, hogy tényleg megéri-e a pénzt ez a könyv.
Ezt olyan szinten kellene feltárni hogy az egyenlő lenne a bontással!
Régebben mind a tartófal mind a tetőtér módosítása keményen papíros, engedélyköteles, e-naplós volt, mostanság nem tudom.
A kemény beton önmagában nem jelent semmit, sőt a képen a 14 centi vastag kavicsokkal teli födém lehet csak pont azért nem mutat leszakadásra utaló jeleket mert a kemény beton ellensúlyozza a vasalási hiányosságokat. Hiába van teli vassal ha nem az erőknek megfelelően rakták bele. A nyílásnál különösen eleve sűrűbbre szokták, kellene rakni a vasakat.
Műszaki szemszögből életveszélyes ez a monolit födém, jogi szempontból lehetne rajta csak vitázni.
Statikus ha mindezt elmondják neki nem fogja tudni letanúsítani semmilyen igénybevételre. Megerősítésre, kiürítésre szintén nem kötelezhető senki magáningatlan esetén, tehát amíg baleset nincs belőle senkit nem érdekel.
De ide csak akkor jön majd statikus ha baleset történik, de akkor meg ki lesz a felelős?
Lehet rossz a hűtőgép, a hőmérő és mind a kettő. Amellett lehet, hogy a legmelegebb pontján van a hőmérő a hűtőtérnek vagy annyi idő elég neki a hőmérséklet-változás érzékeléséhez amennyi ahhoz kell, hogy kivedd.
A régiekben is volt hőszigetelés, ami idővel hajlamos átvizesedni. Kiszárítani lehetetlen, de ilyenkor az egekbe szökik a fogyasztás.
De ha már 3x-os a fogyasztás akkor kb folyamatos üzemben megy szinte. Ilyen melegben ez lehet normál dolog is, de ha amúgy is ennyit megy akkor gázhiányos is lehet.
--Már akkor is létezett a bérmunka ! A régi szlogen "exportból vissza maradt"--mai értelmezéssel; a vevő nem vette át.(ma nem ment át a teszten 2 osztályú vacak )
--Igen akkor ez még kiváló fogyasztás volt. Azóta szigorodtak aaz előirások.
--Ez ha azóta működik vesztett a gáz töltettből, morzsálódótt a szekrény hőszigetelése, rosszabb lett az ajtó gumi stb...stb
Igy jelentősen többet kell fogyasztania .
Ezért leviszed a pincébe (16 fok alatti környezeti hő ) esetleg 5cm Hungarocellel körbe ragasztod,de szellőzzön ahol kell. Új gumi az ajtóra .
Vagy csak simán kidobod. Esetleg szakaszosan üzemelteted (disznó vágás után 2 hétig )
De nem folyt át csak egy helyen tehát jól bírta a beton.
A betonacélok tuti nem futnak végig, toldozgatva van. Lehet telivan rejtett gerendával ( 14cm vastag födémben) de azt megmondta mindenki hogy nem volt elég hosszú vas így szinte mindet toldották hegesztéssel.
A bebetonozott nyárfa tetőtartók meg ilyenek által okozott hőhidakról nem is beszélve.
Földrengésteher? Szilikát gázbeton falazat van alatta, az fog engedni előbb.
Meg én a kevésbé életveszélyeset kerestem. Így utólag áttekintve ez volt az a ház. Amiket idáig láttam vagy néztem, elvileg mindent a nullától kellett volna újraépíteni. Persze még mindig nem nulla az esélye szerintem hogy bennelesz az épület a híradóban...
De ennyiből erre ti mit mondanátok, további feltárás nélkül? :-)
"nulla vagy minimális vas van bennük". legdrágább anyag (volt), kellett a hadseregnek..
ez feltehetően egy vasbeton vázas épület km. tégla falakkal (jézusom, mennyi munkaerő??), előregyártott vasbeton födémpallókkal (már ők sem bíztak a mestereikben :)
- födémpallók egyben vannak (nem látod a bennük lévő vasat)
- téglafalban nincs
- pillérek és koszorúk vasát látod, ami mennyiségre elenyésző a házban lévő anyagok mellett.
vas általában csak húzásra kell, nyomásra ott a beton (+tégla). ezért gazdaságos
pécsi toronyház nem dőlt össze, csak a bolgár mesterek nem tartották be az eredeti technológia utasítást, és elkorrodált a kapcsolat (ha jól emlékszem).
és ez veszély a magyar panelekkel is: a betonacélos kapcsolatokat ki kellett önteni a helyszínen, és az nem feltétlenül sikerült szabályosan, viszont nincs műszaki lehetőség ezeknek a vizsgálatára.
a vályog nem "minősített tartószerkezet".. nem is nagyon tanitották a teherbírását. minden ház, minden falanyag más lehet, más teherbírással. ha összedől, és van alatta valaki.. akkor a statikusnak irány a börtön (foglalkozás körében elkövetett gondatlan emberölés). ezt kellene egy statikusnak 50e Ft-ért felvállalnia? statikus vállal vályogházat, csak a megbízó nem vállalja ennek a díját :)
ugyan egy monolit vasbeton födém is a helyszínen készül, ugyanakkor már minősített anyagokból áll (cement, sóder, víz, betonacél) , és meg voltak rá az előírások (gyártási, tervezési, keverési/beépítési előírások). és minden résznek meg volt név szerint a felelőse (cementgyár, tervező, felelős műszaki vezető). Ha nem volt hiba a köztes úton, akkor lehet rá számítani, h minden az előírások szerint rendben van. utólag viszonylag könnyen ellenőrizhető (mintatörés, vaskeresés, feltárás).
ha megvan a kellő betonfedés, akkor nem korrodál el a betonacél, és időben nem változik/csökken a teherbírása. ugyanez nem igaz a vályog és faszerkezetekre (időben változó teherbírású teherviselő anyag).
statikus felelőssége egy házon addig él, amíg egy újabb statikus át nem vállalja. ezért problémás minden átépítés, főleg vályogházaknál. A korábbi szarok felelősségét is részben átvállalod.
ennél a háznál teherbírásra tényleg szóba jöhetett volna a próbaterhelés, de az csak az aktuális, irányított/viszgált teherbírást mutatja, és eltekint attól, h nincs meg a lemezben az előírt betonfedés, amitől az évek/évtizedek alatt eltűnik a teherviselő betonacél, és akkor jön a nagy baj. hogy csinálsz próba földrengéstesztet, ami dinamikusan széthúzza egymástól a darabos betoncélokat?
másik: betonacélok felét kötelező végigvezetni a falakig: ez pont azért van, mert az tart. ha helyszínen toldasz (józsi hegeszti valahogy?) az már nagy hibalehetőséget rejt. főleg ha nincs meg a betonfedés. van olyan födém (és ház is) amit érdemes lebontani és újraépíteni (akár gazdaságilag is korszerűen, hőszigetelve, nem csak statikai okokból). de minden megbízó abból indul ki, hogy "csak az ablak és a konyha legyen nagyobb, minden más maradjon, majd szigetelgetünk valahogy".
általános épületek statikai tervezéséhez (és szabályos bontásához) sok tudást nem tesz hozzá. szerencsére általában nem erre a behatásra kell tervezni.
akinek segítenek (főleg alapos elemzések után):
1) hasonló kár (gázrobbanás, terrorizmus, stb.) esetén mentési irányításnak (mi várható az épülettel, hogy lehet menteni)
2) hasonló teher/behatás (tüzérségi támadás) ellen mi az ellenálló szerkezet, mi a leggyengébb léncszem (pl. óvóhely, bunker tervezéshez)
3) támadás esetén hova érdemes és mivel lőni, h a tervezett kár legyen belőle
és persze néztem a képeket, mert így ritkán látható a nyers szerkezet. az biztos, h alá nem mennék: túl sok tonna lóg ott a semmiben
Rájöttem hogy nem jót hívtam, be is számoltam róla de honnan tudhatom hogy jó? Onnan hogy nem tudom kifizetni... xd?
Vagy a jobbik statikus el sem vállal vályogházat, mint ahogy tették többen? :-)
De azt is szögezzük le hogy a vályogház meg a házimonolitos födém hasonló, nem látni bele, nem ismert az anyagminőség, nem tudni hogyan csinálták így felelősséget sem nagyon lehet vállalni érte.
Felelősségteljes gondolkodás szerintem ha erre mindenki azt mondaná mint Srudolf " Se nem járható, se nem pakolható, ne lakjanak benne", függetlenül attól hogy nem kellett volna hallgatnom rá, de utólag könnyű okosnak lenni.
Sőt szerintem ha a jelen állapotban látnák kevés statikus lenne aki szerint ez beépíthető.
De a vicc hogyha most elkészül a beépítés után meg szerintem egyetlen egy statikus nem mondaná azt hogy "szedjétek le vagy ne lakjanak benne", sőt fel se tűnne némelyiknek hogy itt valami szokatlan van. xd
Ezek romházak, lehet, hogy földrengés után. Abból, hogy romház en inkább arra következtetnék, hogy a teherbírásuk kérdéses. Bár láttam olyan darupálya oszlopot Budán amelyik a föld fölött néhány méterrel ketté volt törve. Az alsó része jelentősen megdőlt, a fölső része függőleges maradt. Sokáig állt mielőtt lebontották volna.
Létezett törési kép alapján készített statikai eljárás. Gyakorlatban soha sem találkoztam vele.
Az igazság pillanata szerintem csak 1 évtized után jön el mikor már esetleg olyan lakik benne akiknek mindezekről fogalma sincs.
A lépcső nem beton lesz hanem fém fa pallókkal tehát azt röhögve kibírja ha az óriáskalapácsolást kibírta.
Amúgy nekem is eszembejutott hogy örül most nagyon hogy milyen vastag vasak voltak benne meg kemény beton, aztán közbe lehet csak a nyíláshoz rakták a legvastagabbakat mert azt fogalma sem volt hogyan kéne megoldani az építőnek.
Valamelyik oldalára biztos hogy rakott gerendát, de az nem ez volt, mert az építő mondta hogy dugigrakta kengyelekkel, de itt kengyel nem volt tehát amit most levéstek azt az építő nem gerendának szánta.
Az eredeti építő saját magának építette, szándékolt tetőtérrel. Tehát a jószándék megvolt. De mint ahogy látjuk, a mostani felújító is jószándékkal magának csinálja, berakott vasúti hídat is elbíró fémgerendákat, aztán azt meg ráállította a betonpadlóra mindenféle alap meg minden nélkül, jó a meglátásod Jenő! https://img2.indafoto.hu/9/3/2603_98bd65207ee83bfd17ebb0db971eddf9/27103711_c33d26014a4792938eca688bede4746f_xl.jpg A betonpadló nem tudom milyen vastag, egy biztos, vas nincs benne mert mindet belerakták a födémbe. :-)
1. Lebontod a födémet és készitsz egy fafödémet. Duplán szerelve 15x7.5-es fa gerendák elegek (a szarufák osztásában ) - ezeket a középre befalazott tartófalakon toldod, feles csapolással (4o-5ocm-tert mindkét elemből kiplattolni- azaz 6 méteres gerendák szükségesek), két menetes szárral összekötve. A gerendákat össze kell kötni az 1 méteres talpfákkal is, amelyek a talpszelemenekre vannak fektetve, M12-es menetes szárakkal és nagyméretű alátétekkel- mert húzásra is dolgoznak. Hosszanti belső falra felteszel négy 14x12-es oszlopot és egy 12x12-es csúcsszelement a gerincre, amiket honajkötésekkel látsz el, mert a tető lóg hosszanti irányban, csak a cseréplécek tartják össze, a két tűzfal tartása zeró.
De mivel nincs középen összekötve a két tartófal, be kell építeni falak koszorúzásának magasságába 2x 2 pár vonóvasat, fi16-os szénacélból, feszítőszerkezetekkel. Belinkelek képeket.
Ennek a munkálatnak a kivitelezése a betonfödém letőrésén kívül (nagy munka), egy 5-6 emberes ács csapatnak kb. 3 nap, a falazás és betonkoszorú a belső fal tetején még 3 nap, az alap 2 nap. A tetőszerkezetet nem kell lebontani.
2. Nem bontod le a födémet, de megerősíted.
A födémre felülről két pár (11 méter elosztod 3-ba) összeforgatott U25o-es fémgerenda szükséges, átmenő furatokat készítesz a födémen és M16-os menetes szárral felfogsz egy U12o-as fémgerendát lapjára a födém alá. A U25o-es fémgerendákat le kell kötni a két hosszanti tartófalra, ez egy nehéz ügy, de ha úgy döntessz, hogy megcsinálod, elmagyarázom a megoldást. Hosszába (azaz merőlegesen a keresztbe szereltekre) beszerelsz négy U12o-as fémgerendát, amit heggesztéssel illesztessz a keresztbe beszerelt U12o-ashoz, ezeknek kell készíteni 4-4 betonozott fészket a két tartófalba ( vagy megvésni a koszorút és beheggeszteni a vasaláshoz, majd visszabetonozni). 1o métert elosztod öt részre.
Ebben az esetben a födémet tisztességesen alá kell ducolni, olyan színten, mintha födémet öntenél. Az U12o-as gerendákal elrejted egy álmennyezettel, mert csak 6cm vastagok.
Erről a műveletről is belinkelek képeket. Ebben az esetben is meg kell csinálni az előző megoldásba leírt oszlopokat és csúcszelement a tetőnél. A fémkonfekciót elkészíti három szaki, két nap alatt, ha ki vannak képezve a fészkek a falakba. De ez csak a szerelés, mindent méretre kell vágni egy műhelybe. "
Nekem akkor olcsóbbnak és egyszerűbbnek tűnt másikat venni, a fenti kihajlások miatt ( az összes válaszfal meg van hajolva) megijedtem a födémtől. Így utólag már látom hiba volt, fennmarad az, csupán az épület süllyedt míg a válaszfalak nem és megnyomta a födém de nem azért mert leakar szakadni. Az új tulaj megígérte és lenne is pénze megcsinálni a srudolf általi mondottakat, de szerinte felesleges, megtartsa így is, beépített tetőtérrel együtt. Hát én a tetőtér beépítéssel meg a falkiváltással már nem lennék ebben olyan biztos, abban viszont biztos vagyok hogy nekem jólett volna így mert nekem nem kellett a tetőtér sem nagyobb konyha.
Most kérdezhetnétek miért nem hívtam statikust eladás előtt. Volt előtte egy dőltfalu vályogház. Azt is felraktam ide, írtátok hogy szar. Hívtam statikust, volt is végzettsége, hivatalos írásos papírt adott hogy jó. Közben a kitört szarufát nem vette észre, a dőlt falakat szerinte eleve így építették de szarni rá. Később felújításkor meglett a ház titka, a vert fal alap nélkül a talajra épült, valószínűleg vizesedhetett így utólag kivágták körbe az alját és kirakták kisméretű téglával meg raktak alá vízszigetelést. Ezen művelet alatt vagy következményeként dőlhetett meg a fal, de a repedésképek meg azért nem árulták el mert a vastag szalmás vakolat teljesen elvált és külön mozgott a faltól. Tehát srudolf pár képről többet tudott mondani mint a statikus személyesen.
"Egy lépcsőfoknyi méret lett belőle levésve, egy nagyon kicsike csak. " Mindössze a gerenda, ha egyáltalán volt. Amikor a lépcső ráterhel akkor eljön az igazság pillanata.
"1 millió Ft a feltárás? Annyiból már meg is lehet erősíteni nem?" Mit, hogyan? Egy rossz helyen történt megerősítéssek komoly károkat lehet csináéni (lehet, hogy a ház másik végében!), ha megváltoztatom az épület merevségi viszonyait.
A kiváltott főfal helyén vasúti híd épül? Azokkal a vasakkal azt is lehetne építeni. Stb.
A lépcsőnyílás nem került kiváltásra, eleve ott volt. Egy lépcsőfoknyi méret lett belőle levésve, egy nagyon kicsike csak. Az L acél majd a lépcsőt fogja tartani szerintem, de a födémet az L acél nem tartja, sőt a födém fogja az L acélt, tehát a lépcső is majd a födémet húzza majd.
De pontosan nem is kérdeztem hogy akarják, örülök hogy a fényképezést megengedték.
Persze azt se statikus ötletelte ki, minden saját kútfőből meg a kocsmából mint az egész ház.
1 millió Ft a feltárás? Annyiból már meg is lehet erősíteni nem? Mikor az építő is bevallotta hogy szobánként és méterenként más a vasalás, ami épp volt meg ahogy kiadta, de próbálta jól megcsinálni. :-) Jó az alapelv kiderülne mi alapján ment, de hogy hol milyen a hegesztés az már nem.
A vicc hogy kb annyiért adtam el, aztán az majdnem kifutotta egy másikra. De a másikban már E gerendás födém, vasalás nélkül és kiforduló talpszelemmel... szóval csöbörből vödörbe. Egy ilyen árajánlat csak "feltárásra", egyszerűbb másikat venni.
Bánom hogy nem valósítottam meg azt az ötletet hogy felvinni felfújható medencéket aztán távolról feltölteni vízzel. Ha kibírja jó, ha leszakad akkor meg így jártunk. A mostani tulaj ezt csinálja kb, üti, veri aztán ha nem reped, nem esik le nincs baj.
Ó utcánál a rövidebb gerendára mégis ki számított volna ha látszólag amúgy minden szabványos?
semmi mást nem írnék (a felelősség miatt), de egy bizonytalan/szabálytalan monolit (vagy vödrös :) vasbeton födémnél a lépcsőnyílást L acéllal kiváltani = bátor. Ill. bármilyen nagyobb terhet erre az L acélgerendára így rátenni = bátor. ide álló I, élére állított U vagy zártszelvényt illett volna tenni (ebben a hasznossági sorrendben).
alapos feltárás/bontás nélkül minden meglévő átalakításban van statikai lutri. Ha azt mondom a megbízónak, h 1millió Ft a födémfeltárás és vizsgálat, és így is lehet h nem lehet beépíteni a tetőteret.. akkor kihullik a haja.
pl: Ó utcai házomlás: 40-50 évig ott állt, pedig a bombázások utáni újraépítés során óriási hibát követtek el (rövidebb födémgerendát tettek be. szinte a vakolaton állt a vége). na ez várt évtizedeket arra, h valaki megpiszkálja (szabálytalanul) a pincében az alap melletti földtöltést, amitől picit megsüllyedt a középfőfal, felül talán egy kicsit távolabb is került a szélső faltól, és akkor már nem volt elég a vakolat teherbírása.
ha új nagy teher (szabványban megadott tehertől nagyobb) kerül valamire (amiről nem sok mindent tudunk), akkor annak illik adni egy új alátámasztást is (födémmegerősítés, külön tartószerkezet, stb..)
Tehát én nagyon nagyon bánom már hogy eladtam azt a házat, az volt idáig a legjobb házam ezekszerint, de féltem a födémtől, ezek szerint teljesen alaptalanul, vas is van meg betonminőség is. Nekem nem kellett volna a tetőtér, tehát akkor nekem jólett volna ha még azt is kibírja amit most csinálnak vele.
De az építőnek még csak kőműves végzettsége sem volt, segédmunkásként látott dolgokat, pl látott E gerendás födémet meg koszorú vasalást, szóval az E gerendás födémet akarta utánozni állítólag
E gerendásat akart eleve beépíteni, de csak akkor kapott pénzt ha állt a tető. Hát felállította a tetőt födém nélkül. Aztán utánna alázsaluzta, telirakta vassal, a vasalásra a mai napig nem derült fény mi hogy van, van ahol térháló is van benne, van ahol nincs, hegesztgette mert gyári vasanyagra nem futotta, majd kivödrözte betonnal. Tehát a födémnek nincs is körbeérő koszorúja mert tetőgerendáktól nem lehetett, a födém a koszorú fölött van és abból felfele kinyúló 10-es kampókra kötötte rá a födémet. Skicc, valahogy így néz ki a födém: https://img1.indafoto.hu/9/3/2603_98bd65207ee83bfd17ebb0db971eddf9/27104147_6bca26b1a6285c8f1cf9c6d7042d63f2_m.jpg
A kérdésem: ha most valaki statikus jelen állapotban kijönne mit tudna erre mondani?
Ha beépítik a tetőteret és az eddig említett dolgokból semmi nem fog látszódni, mi lesz a válasz ha 20 év múlva egy új tulajdonos ezeket nem is sejtbe kihív egy statikust mert cápaakváriumot meg cserépkályhát akar a tetőtérbe? :-)
Most lényegtelen mi a válasz mert a mostani tulaj leszar mindent, most pláne nevet rajtam, én csak érdekességképp kérdezem, meg azért mert lehet hogy ti még valaha fogjátok látni ezt az épületet mint statikus akinek alá kell írnia a cserépkályhát. :-)
Purenit is csak azóta drága amióta rájöttek, hogy el lehet adni ennyiért. Alapvetően a PIR táblák gyártás során levágott hulladékból (széleiből) és ragasztó keverékéból van. Jó a teherbírása és jól szigetel azért rakják ablak alá. XPS-t csak akkor raknék a tok alá ha már egy vagy két rétegben hálózva volt, különben belenyomódik a műanyag profil és megsúlyed az ajtó.
A purenit pontosan a hőszigetelési képeségével tud többet. én purenitet raktam az egyik, top50-es xps-t a másik helyre. utóbbinál a küszöb feléig beért a beton, a másik fele lett az xps. nem nyekereg.. de erről van asszem rajz is a hőszigeteléses topicban, ott is érdemes megkérdezni.
Csak egy elvi kérdésem lenne... műanyag terasz vagy bejárati ajtó alá hőhídmegszakításnak és teherbíró résznek a Purenitet ajánlják ugye, ami aranyárban van. FB marketplace-en futottam bele egy olyan termékbe, hogy "Újrahasznosított Műanyag Oszlop", ami lényegében tömör műanyag, 10x10x200-as és hasonló méretekben, elsősorban kerítésoszlopnak hirdetve. Ez purenit alternatívának nem jó? Vízálló, könnyen megmunkálható, csavarozható, ragasztható, kemény. 10x10x200-as szál például csak 3100 ft. Mondjuk hőszigetelési értékről nincs adat róla, de simán lehetne belőle csinálni egy szendvicset, aminek a közepe XPS, purenitet is hirdetnek így(nálam toktoldót raktunk az ajtók alá, de annál is lényegesen olcsóbb lenne ez a megoldás).
az első 2-3 kocka kiszedése lesz szenvedés/rombolás. vigyázz a falnál a hő és vízszigetelésre. középen kezd a bontást.
ha szabályosan építették, akkor a szegély megmarad (azt építették először, betonba ágyazva).
elvileg a kockák között csak besepert homok, 0-4 sóder vagy hasonló van. te is azt tegyél oda. pár hétig majd pótolni kell, mert a bemozgással lejjebb peregnek. de igy tömörödik jól.
van egy csomó video térkő lerakásra. neked is az a feladatod.
mindenkitől írásban, rajzzal kérd az ötleteit, aláírva.. mert így szóban ("emlékeim szerint ezt mondta") életveszélyes és szinte lehetetlen dolgozni, számonkérni, segíteni.
statikus tervez.. kivitelező/kőműves megépít. ha a kőműves szerint valami baj van a tervvel, akkor szól, h szerinte konkrétan mi a rossz benne. de a kőműves nem tervez önmagában semmi tartószerkezetet, mert nem ért hozzá eléggé. ha értene, akkor statikus lenne. A megszokott egyszerűbb dolgokat nagy rutinnal meg tudják csinálni, de egy átalakítás mindig rizikós.
(nálam ideiglenes födémtámaszra akartak 150.eFt-ot kérni, csak anyagra. béreltem profi födémtámaszt 25.eFt-ból 4 hétre. "ja, már láttunk ilyet valahol". ennyire vannak képben. aki jó volt, az már külföldön dolgozik)
ha leszakad ki lesz a hibás?
-kőműves mindent tagadni fog, mert ő csak azt építette meg, amit kértél.. vagy "ott sem volt".
-statikus azt fogja mondani, h szemrevételezéses állapotfelmérést kértél, beépítési lehetőségekkel. nem rendeltél tetőtérbeépítéshez statikus tervet. nem tudta/tudhatta, h te ez alapján már építeni is fogsz. semmi köze hozzá (és kiszámlázza feléd a miattad bíróságon töltött idejét).
sok mindent keversz (szavakat, fogalmakat)
1) vasbeton födém: tartószerkezet = ha nincs vagy sérül/gyengül: leszakad, alatta meghalsz. van benne vas(betonacél) a tervezett helyeken (általában 8-16mm átmérő között), van rendes minőségi beton, általában 16-22 cm vastagságban.
2) estrich/felbeton/úsztatott beton: nem tartószerkezet. ha tönkremegy, mindegy, nem dől össze a ház. vékony hálós vasat tesznek bele h kevésbé repedjen.. ezt csinálhatja magától a kőműves (de csak olyan vastagságban, hogy az alatt lévő tartószerkezet elbírja a súlyát).
3) födémmegerősítés: meglévő födémet erősíted meg, hogy nagyobb legyen a teherbírása. statikus terv szerint.
4) vendégfödém (nem használtad ezt a szót, de lehet h erre is gondoltak): meglévő gyenge födémed megmarad, és tőle függetlenül épül fölé egy új födém (statikus terv szerint), ami az összes fölötte lévő terhet viseli. ez lehet nálad az "önhordó felület".
5) vasalt beton: ebből még bármi lehet: 1) vasbeton födém és akár 2) estrich is. vagy akár virágtartó bödön :)
aki nem látta a házadat, az nem fog itt neked semmi konkrétabbat írni, mert ez jogi felelősséggel jár, és ebből élünk :)
Zavard el őket a halál F@szára. Esetleg a statikus maradhat. Egy kivitelező feladata, hogy végrehajtsa a tervező utasításait, ne akarjon okoskodni. Zavard el őket. A leírtakból még a statikus úgy-ahogy elfogadható. De tervdokumentáció nélkül egy rakás ürülék lesz az egész és még reklamálni se lehet, mert mire föl.
köszönöm a segítséget a födémáttöréses kérdésemhez, úgy néz ki, megoldódott a lépcső kérdése, egyeztetve a szakikkal és statikussal is. Sokat segítettetek, hogy valamerre el tudjon indulni az ötletelés.
Most egy másik kérdésem lenne, mert ellentmondásosak az infók. A lényeg, hogy szeretnénk beépíteni a tetőteret később, amit most ugye előkészítünk valamennyire. Horcsik-födém is van bent, de betongerendás, betontálcás födémről van szó, 70-es évek végén, 80-as évek elején épült. Salak nincs bent, a kőműves szerint valami könnyíetett betonnal van kitöltve a tálca, fölötte nagyon vékony réteg beton. A kőműves szerint, ha komolyabb dolgokat szeretnénk a tetőtérbe, vasalt betonréteg kell, ha nincs ilyan igényünk, akkor max a mosdónál, és például akár hajópadló is szóba jöhet, ami nekünk tetszik is. A lépcső helye megvan, az ács hamarosan jön héjazatcserére, illetve megerősíteni (de nem lecserélni) a tetőszerkezetet. A lépcső miatt kihívtunk egy statikust, aki nézte a tetőszerkezetet is. A 4 kötőgerenda fejmagasságban van. Ebből kettőt a statikus szerint ki lehet váltani simán fogópárral, mert ezeknek a betonkoszorún van. A másik kettőt szerinte nem szerencsés kivenni, és kiváltani, mert ami terhet most a kötőgerenda kivisz oldalirányba (a koszorúra?), az a kiváltás által a födémre terhelődik majd pluszban, és az nem lesz jó. Mondtam ezt az ácsnak, aki szerint ez nem így van, és nyugodjunk meg. A statikus azt mondta, ha nem akarunk a tetőszerkezeten nagyban változtatni (jó sok pénzért, amink nincs), akkor a megoldás, ha a vasalt betonozással önhordó felületet képzünk, ami szintén drága, de ráérünk később megcsinálni. Szerinte úgy is meg lehet, hogy fent van a tető, max a nagy homlokzati ablakot áldozzuk be a betonpumpának. A kőműves szerint viszont ez így nem jó, mert ha nem a koszorúval vasalják és öntik egybe, akkor nem lesz önhordó, és nem erősíti meg a födémet, és szerinte azt csak akkor lehet, ha le van szedve az egész tető, a szerkezet is. Amit nem értek teljesen, az az, hogy ezek szerint kétféle vasalt betonozás létezik, az egyik nagyon megerősíti a födémet, a másik meg nem? A koszorú végig látszik, és elég nagy felületen, megoldhatatlan, hogy a tető leszedése nélkül vasaljanak rá betont? Kinek van igaza? Nagyon összezavartak. A fő kérdés, hogy hogy lehet megerősíteni a födémet, és szükséges-e mindenképp. Lehetséges-e fent lévő tető mellett megtenni ezt, akár a faszerkezetről, akár a vasalt betonozásról van szó. Most egyik sem fér bele anyagilag, max egy-két év múlva. A másik kérdésem, hogy a jelenlegi födémmel mi történhet a tetőtér beépítése után, ha nem erősítjük meg sehogy. Repedések, lehajlás, kellemetlenség? Vagy ránk is szakadhat, és annyi? Köszönöm előre is!
A lépcsőnél meg kell bontani egy kicsit a feljárót hogy kiadja a lépcsőt. Elég vastag vasak vannak ott. De a felárónál lehet erősebbet csináltak a nyílás miatt nemtudom, minden egyes négyzetmétere egyedi lehet.
Kis kavarodás van. occseb csak ötletelt, nem ez a jelenlegi rétegrend. Amúgy van ellenléc is, tehát kb. minden olyan, ahogy lennie kell, kivéve, hogy a fólia nem páraáteresztő, hanem -záró :) Meg - szerinted - a kevés szellőzőcserép. Mindez egy fiatal ácsmester műve volt 15 éve. Az általad ajánlott módszer (külső bontás+szigetelés kívülről) most már azért nem játszik, mert hamarosan napelem kerül a tetőre, így időben sem férnék bele, no meg árban is elég horror lenne. Még talán sr1 által ajánlott módszer tűnik a legrentábilisebbnek (a sok hulladék fólia ellenére). Átszellőztetett légrés úgy lenne 5 cm (tetőlécnyi) + 3 cm (ellenlécnyi). És a szarufa közé mehetne a 10 cm szigetelés, majd merőlegesen a szarufákra még valamennyi, arra a párazáró fólia és a gipszkarton.
Nem az egész volt lerajzolva, csak a külső rész a szigetelésig, de most kirajzoltam egyben
A teljes tetőnél erre gondoltam AZ Ő ESETÉBEN:
Így csökken a belső tér, ellenben a külső réteghez, és a cseréphez nem kell nyúlni. A párazáró és a páraáteresztő között pedig lenne egy igen vaskos szellőztetett réteg.
valszeg most tömörödött be az oldaltöltés (elázott vagy kiszáradt a talaj?).
homokkal, vagy 0-4 sóderral tömörítve betöltöd a hiányt. (ha nagyon sok hiányzik, akkor mehet bele sitt is (téglatörmelék, apróbb betontörmelék)., szerves anyag nem!. nedvességet magába szívó anyag sem javasolt (pl. vakolat).
párazáró és cserépléc közé kellett volna még egy ellenléc is (a szarufák tetejére), hogy legyen hely ott is szellőzni, meg a bejutó nedvességet levezetni.
14m nyeregetetőn 90-100cm szarufatávolsággal min 13 db cserépszellőző kellett volna oldalanként (minden szarufaközt kiszellőztetni).
annyi sebből vérzik ez a tető rétegrend, és nem akarsz a belső térből elvenni, hogy egyszerűbbnek tűnik lekapni a cserép-lécezés-párazárót, és építeni egy korrekt új hőszig +héjalást kívülről. kifelé gondolom növekedhet a vastagság (távtartó papuccsokkal).
legvékonyabb hőszigetelők a PIR/PUR lapok, de emlékeim szerint ezek merev lapok, és ekkor már a fa szarufa lesz a hőhidad, ha a szarufák közé teszed (a fa tető mozog, tehát nem lesz tökéletes a zárása). ráadásul nem is olcsók a lapok és hangszigetelésük sem elégséges.
Pár hete siránkoztam itt, hogy a 85 méteres fúrott kutam nem ad vizet. Volt egy 1 méteres slagrész, amit kicserélt a férjem, azóta jól adja a vizet. Kiderült, hogy összenyomódott az a slagrész és olyat vett helyette, aminek fém merevítése van belül.
Jelenleg nem lakott. De az általad ajánlott módszerrel nem 15, hanem 25 cm veszne el a belső térből. Ráadásul ilyen vastagságú szigetelésnek (majd később gipszkartonnak) a szarufákhoz való rögzítése is enyhén szólva macera lenne, a stabilitásról nem is beszélve.
Ez azért izgi művelet lenne. Normál esetben a szarufákra merőlegesen teszik fel a tetőfóliát. Ha jól értem, itt meg azzal párhuzamosan kellene. Ráadásul ahogy nézem, másfél méter széles a tekercs, tehát baromi sok fólia menne a levesbe.
Nem leht úgy megoldani hogy a szarufa belső síkjára rögzíted a páraáteresztő fóliát? Lényegében lenne akkor egy szarufa magasságnyi (15cm átszellőztetett légrésed.
illetve, lehet, hogy a páráteresztő alatt érdemes lenne léceket ledeszkázni gyéren és annak nyomni a szigetelést. A lényeg az, hogy maradjon a szarufa odalán legalább 7 cm, hogy ezt a rögzítőt 2 facsararral fel tudd fúrni.
A páráteresztő fóliát felrögzíted a szarufák oldalára egy 5x3-as cserépléccel. Úgy hogy maradjon 5 cm légrés is.
Annak neki lehet nyomni a hőszigetelést. De 10 cm nem elég. Keress rá, mert belinkeltem egy csavar nélküli CD felfüggesztőt, amit a szarufák oldalára kell rögzíteni, azzal megoldható a 25cm vastag hőszigetelés is.
Átszellőztetés megvan. Alul bogárháló, felül szellőző cserepek (a 14 méter hosszú nyeregtető mindkét oldalán 10-10 db). Ha jól gondolom, két lehetőségem van: - párazáró alátétfólia cseréje páraáteresztőre (nagy szívás lenne, mert cserép leszedés nélkül nem oldható meg) és akkor mehet neki bármilyen szigetelés - marad a párazáró, elhagyok 5 cm (átszellőztetett) légrést és akkor mehet 10 cm szigetelés (ami bazi kevés és a befúvásos módszer kiejtve, mivel légrést kell hagyni), majd később még a lakótér irányába plusz (5? cm) szigetelés, ami egyrészt a belső teret csökkenti, másrészt bazi macera lesz rárakni a gipszkartont. Egyik sem tűnik egyszerű megoldásnak.
Mi lenne a legjobb szigetelő a szarufák közé, ami kis (10 cm) vastagságban is elégséges és a tűzfalakhoz hasonló (Porotherm 30-as tégla + 10 cm EPS-80-as) U értéket produkál?
Kb. 15 éve rakott tető (Mediterrán betoncserép), alatta párazáró(!) (cserép)fóliával. A szarufa 15 cm-es. Van olyan szigetelés (szarufák közé), ami "nekitolható" a párazáró fóliának anélkül, hogy nedvesedés/penészedés lépjen fel vagy minden esetben (5 cm) légrést kell elhagyni bármilyen szigetelés és a cserépfólia között? Pl. befúvásos (polisztirol gyöngyös, Knauf-nak a nem szúros gyapotos megoldása, cellulóz alapú) szigetelés megoldás lehet?
Jópofa dolog, de még ha az anyag és erő(gép) helyben ingyen megvan is hozzá... akkor is elég macerásnak tűnik.
Egyre inkább úgy látom hogy nem fogunk tudni úgy élni mint eddig sehogyan sem.Kisebb területet fog kelleni lakni és a maradékot is kevésbé fűteni.
Ha a 20 éves házamat szeretném korszerűvé tenni, az is tizenmilliós költség volna. A passzív oldalt erősíteni tiszta haszon és mindentől függetlenít, de nemigen lehet ebből az alapból csodát tenni, pedig ennél sokkal rosszabb épületek százezer számra vannak.
Aktív oldalon ha napelem, ha gázkazán csere, mindenképp függésben marad az ember és vszeg ki is fogják belőle sajtolni azt a pénzt amit csak lehet.
Idén meglátjuk mire tudunk menni egyszerű módszerekkel, hová haladnak aztán a dolgok tovább.
Gipszkarton álmennyezet építésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Az álmennyezetben kerülnek elvezetésre az elektromos vezetékek. Ha hangszigetelőnek üveggyapotot (URSA TWF 1) rakok az álmennyezetbe (profilok közé) akkor az elektromos vezetékek körül érdemes kihagyni helyet, hogy ne melegedjenek annyira? Vagy ez nem számottevő melegedés és mehet köré is az üveggyapot?
Tegnap a fészen épp ki is számoltam a kísérleti darabot. (Nagyobban és föld alatt lehet hatékonyabb, de akkor is. Bár ott meg vízszigetelés, talajvíz, talajnyomás elleni támfal, anyámtyúkja...)
A kvarchomok fajhője 0,8 J/g*C, azaz ugyanennyi MJ/t*C. Ha a tárolóban van belőle 100 tonna, amit 500 fokra fűtünk fel, akkor az 0,8*100*500=40000 MJ. Jó sok, de sajnos (az egyszerűség kedvéért földgázra, és "emberi léptékre", azaz forintra átszámítva) ez az új, 22 Ft/MJ-os gázárral számolva kb. 900 eFt-nyi gáz. Ez az áremelés előtti gázban számolva 130 eFt, egyetlen viszonylag tűrhetően szigetelt ház egy szezonra szóló költsége. És akkor ehhez egy kisebb háznyi tárolót kell megépíteni. (100 tonna az 40 m3, egy 3,5 méter oldalhosszúságú kocka, de kell neki vagy fél méternyi hőszigetelés, tehát 4,5 méter a reális) A betápláláshoz és a kivételhez szükséges gépészetről, az 500 fok okozta kockázatról, meg az óhatatlan átalakítási veszteségről nem is beszélve. Vagy elszámoltam valamit?
A probléma a megújuló módszerekkel termelt villamos energia tárolása. Ez nincs megoldva műszakilag, kis léptékben sem.
A homokot kb. 500-550 fokon kell tartani, nem 400-on. Az a gőzturbina optimális működési tartománya.
Arra kell figyelni, hogy a homok mindig száraz maradjon.
Amit a finnek készítettek, az egy kísérleti berendezés, de az hülyeség volt, hogy a tartályt a talajszínt felé építették.
Egy PP vagy erősített üvegszálból készített tartályt beépíteni függőlegesen, ebből 100köbméterest is le lehet gyártatni, elég olcsón, ennek hossza vagy 6.5-7 méter, asszem ebből létezik hőálló is.
Ebből 10 darabot telepítve- egymás mellé, egy nagyobb település le lehet fedni árammal. Készítesz egy általános ásást, nem kell lemezalap nekik és óvatosan visszatöltik a tartályok között a teret sóderrel, miközben töltik fel homokkal a tartályokat. A szereléseket be lehet építeni a tartályokba a gyártás után. Még a talajvíz sem tudja kiemelni őket.
Mivel a fotoszintézis hatásfoka 1 százalék körüli, majd még ennek nagy részét elfogyasztja a ló maga... nehezen lehetne kiszolgálni a módszerrel 500 millió európait. :-)
Ja, még egy ötlet, szintén a finnektől: mivel egyre több a hobbi ló, ezért egyre több a lótrágya. Márpedig egy érő trágyadomb belsejében simán megvan 60 fok, és -állítólag- az érés kitart a fűtési szezon végéig. Csőspirál, rá a trágya, és hadd szóljon! (Jó, nyilván ez is tervezendő, meg méretezendő, az érett trágya kiszedése a cső sérülése nélkül szintén kitalálandó, de akkor sem atomfizika, és nincsenek veszélyes hőmérsékletek.) Ennél olcsóbb nem nagyon van, ráadásul az érett trágya tavasszal kivihető a földekre. Nagy kár, hogy nem az a tipikus városi projekt. :-)
Pár hete volt hír, hogy a finnek homokot használnának hőtárolásra, mert olcsó. Nagyot ment a fészen, de páran rögtön nekiálltunk számolni, csak úgy "nagyjábólikusan". Az jött ki, hogy ha viszonylag jól le tudnám szigetelni a társasház pincéjét, akkor az talán elég lehetne. Már csak három apró gond van:
- a 400 oC-os homok előállítása a nyári nap melege plusz hőszivattyúval;
- utána a 400 oC-os gőz "hőcserélése" a ház fűtéséhez;
- mindennek a kiépítése.
Nyilván itt inkább az olcsó áram -> hő > homok -> gőz -> csúcs áram lenne a fő csapásirány, illetve az ipari méretű felhasználás, de azt jól mutatja, hogy mekkora földmunka kéne ahhoz, hogy ez erőműként működhessen.
Szóval a legolcsóbb még mindig az az energia, amit fel sem használunk. :-)
élég nagy hőveszteség van a fém függesztőjén (?és az alsó távtartóján?): közvetlen kapcsolat a belső acélmaggal, de nincs szigetelve, ráadásul jó hőszívó képességű vakolattal/csempével érintkezik. ezeket a részeket kellene jól/okosan szigetelni, h sokkal kisebb legyen a veszteség. és ezért felesleges vastagabb hőszigetelés a paláston, mert egy idő után az már nem számít.
Srudolf még biztos emlékszik a házimonolitos házamra.
Házilag készített monolit födém 100nm-en, házilag sok vassal szerelve meg kivödrözve betonnal.
Ígértem beszámolok róla mit csinál vele az új tulajdonos. El se hiszitek, főfal kivétel meg tetőtér beépítés, "jóazafödém címszó, nincs repedés nincs gond, statikusahülye".
Alaprajz, a középső zöld a főfal, a felső szakaszt akarják kivenni:
A fal két oldalára beszereltek lábakkal vasgerendákat, össze is kötötték kifordulás ellen aztán befalazzák a boltívet és esnek is neki a fal kiverésének.
Aztán ha nem lesz repedés a tetőteret is lakni szeretnék...
Én mondtam nekik hogy itt is azt javasolta a statikus "ne lakjanak benne", írásba is adtam. Szerintetek?
Nem vagyok nagyon képben velük, még nem is jártam ott soha. Kék ég, fehér házak, kék tenger, napsütés, Metaxa, szirtaki... Biztos jó, az jön le.
Az ukránokkal kapcsolatban semmi sem jut eszembe. Csernobil, hófúvás, sztyeppe, derékig sárba ragadt német teherautók, Don kanyar, magyar ellenes kirohanások, céklaleves. Asszem ennyi, ezekből a céklaleves még a legpozitívabb,de azt sem kívánom. :-)
Nem akarnám elvinni a topikot, de röviden az én szubjektív véleményem, hogy
az ukránoknak annyi, azt a szitut nem lehet megoldani. Van, hogy a róka lerágja a lábát hogy elmenekülhessen...Talán időt és esélyt nyerhetnének vele, de nem hiszem hogy képesek rá. Lehet amúgy sem segítene rajtuk. Amúgy nem a szívem csücske, már csak a nyelvtörvényük meg az ottani magyarsághoz való hozzáállásuk miatt sem. Ott eddig is nyomor volt, ezután még inkább az lesz de legalább már szokva vannak... sose volt egy vidám hely, ők sosem kaptak olyan lehetőséget mint mi 2004-ben amit azóta szó szerint elloptak tőlünk a mindenkori vezetőink.
A görögöket viszont nem féltem. Igaz, hogy az sem egy fejlett ipari ország, vagy egy fejlett demokrácia a politikusi klánjaival, de sztem ellesznek. A legutóbbi válság óta húztak a nadrágszíjon és amennyire tudom az átlag görög még mindig bőven jobban áll, mint az átlag magyar életszínvonal dolgában. Sokkal jobban kihasználták az EU tagság lehetőségét, náluk euró van és nem arra mentek rá, hogy a lehető legkisebbre leszorított bérekkel vonzzák be a befektetőket.
jégverem lényege az volt, hogy a jégből-vízhez átalakuláshoz rengeteg energia kell (halmazállapotváltozás), és egyben, nagy tömegű jég volt összepakolva. nem is "nyitogatták" 5 percenként.
ha csak +1 fokos hidegvizet akartak volna hidegen tartani az sokkal hamarabb felmelegedett volna.
talajkollektoroknál olvasgattam ilyen évszakos tárolásról, de ehhez nem lehet áramló talajvíz
(nincs benne bizalmam, én semerre sem látom a fényt... nagyon sötét idők jönnek még Magyarországon attól tartok. Az ispánok mellé megérkezhetnek még a kulákok is, meg a békekölcsön)
Próbáltam kalkulálni a kis paraszti eszemmel egy földbe ásott szezonális hőtárolós energiatárolási dolgot, hogy legyen értelme egy komolyabb méretű szigetüzemű napelemnek, de reménytelen dolog ez.
(pedig apám elbeszélése alapján régen a falukban megoldották nyár derekáig a hűtést jégvermekkel. Kukoricaszárral, miegymással szigetelt gödrökbe hordtak jeget a télen aztán ott tartották a romlandó dolokat)
Nem vagyok nagyon biztos benne, de lehet, hogy lecseng ez a mocskos spekuláció, amivel mindenkit meg akarnak cseszni az EU-ban és talán nem csak ott.
Persze az árak nem fognak visszamenni a 2019-es szintre, de ha valami eladó és nem veszik, akkor kell lépjenek valamit.
Ha sokan elkezdenek mozgolódni, attól megijednek- merthogy az elvileg már nem etikus, hogy nekikmenjenek.
Sajnos elég sok kimosott agyú van, de talán-talán, mégis összegyűl a kritikus tömeg- amibe, az ilyenkor megjelenő bomlasztó elemek sem tudnak már beleszólni, mert meglincselik őket.
Igen, de ezt nem lehet igy számolni, a hőhidakon min. 20-25% elmegy.
Hőhídmentesítés rettentő bonyolult, ha eleve nem úgy tervezték a házat.
De 25 éve ez nem volt divat.
4 éve elintéztem a földszintét a szigeteléseket és a hőhidakat (üvegeket is cseréltem az ablakokba), a tavaly nyáron a manzárdot.
Végignéztem mindent és gondolkoztam, hogy mit hogyan oldjak meg. Az egész manzárd kapott egy plusz szigetelési burkot, de 4 (nagyon szorgalmas) ember dolgozott egy jó hónapot- ebbe benne volt a mosdó komplett felújítása és minden kifestése is. 5 nagy big bag cuccut vittek el a szemetesek, kirámoltunk mindent végre, ami összegyűlt.
Használtam mindenfélét: grafitos polisztirol, PIR lapokat, bálás kőzetgyapottot, multiport.
Volt olyan ferde sík a nagy szobába a manzárdon, ami gipszkartonnal volt burkolva és rárögzítettem belülről 10cm multiport, aztán lehálózták, gletolták és festették. Felülről födém meg kapott 15 cm grafitos polisztirolt.
6 hónapot fűtöttünk az elmúlt szezonba, nem volt kisebb a gázfogyasztás, de elég hideg volt nálunk a télen. De sokkal kellemesebb a hőérzet.
A PIR hővezetési tényezője 0.022 W/mK- ameddig a pentán gáz benne marad, μ= 1000, az a lényege, hogy nem vesz fel semmi nedvességet, mert az rontja rétegrend a hőszigetelési képességet- mert a víznek minden anyagnál nagyobb a hőkapacitása.
Ez a csodaszer 0.020 és páraáteresztő is. ( EPS , μ= 150).
Egy kis fizika nem ártana azoknak a marketingeseknek, akik ezeket a adatokat írogatják egy prospektusokra.
Keress egy teljesítménynyilatkozatot lehet, hogy írja a μ-t is.
Ez nem is lenne probléma, de a cserepet mindenképpen ki kell szellőztetni a hőszigetelés felett.
Próbáltam kiszámítani neten talált adatokból, hogy effektíve mennyit spórolnék ha a 120 m2 30 cm vastag kerámiás födémre fújatnék még plusz 3 cm zárt cellás habot a meglévő 5 cm rétegre.
(megjött a visszatérítés, első körben 5 centire volt keret)
Nekem az jött ki, hogy napi fél köbméterrel csökkenne csak a gázigény.
Ha így van, akkor ez nem éri meg.
25x0,761x120x24/9444 = 5.80 m3
vs
25x0,681x120x24/9444 = 5.20 m3
Jól számolhattam? Eleve soknak tűnik a veszteség mert napi 10-12 m3 szokott fogyni egy átlagos téli napon összesen és itt most csak a födémmel számolok.
25 X (átlagos hőkülönbség Celsius)
0,761 vs 0,684 X (W/m2K 5 vs 8 cm habbal)
120 X (m2)
24 / (óra -naponta)
9444 = gáz KWh egyenérték hogy köbméterben jöjjön ki
Ezt a 'takarékos önhordó" álmennyezetet nézegettem a neten. Fel a fara az ud profilt,a mennyezetre felfurkodni a függesztő elemet,azt hozzá a cd profilhoz. Ez gondolom így megfelelő. Kb 10cm,vagy még annyit sem kell lejjebb kerülnie a mennyezetnek. Viszont miért kell 2 rétegben rakni a gipszkartont? A régi házunkban is csak szimplán volt,úgy tudom. Mondjuk ott végig körbr stukkó,(vagy mi) volt felragasztva. I
Szia! Köszi,megnézem majd! A padlástérrel igazából nincs terv. Majd,ha tellik rá,akkor lekerül a salak+sitt,ami a gerendaközökben van,aztán valami "modernebb" szigetelő anyag kerülne oda...majd egyszer.
A D13-s önhordó rendszer, UW-CW profilokból készül, kb. 5 méteres nyilásig lehet alkalmazni és elég költséges, mert duplázni kell a CW profilokat. 33.3 cm kell szerelni a CW profilokat, mert két tűzálló gipszkaton jön rá, plusz szigetelés, így van tervezve. Ennél nem léteznek függesztő elemek, a falak tartják meg a mennyezetet. Olyan mind egy gk fal, csak vízszintes.
A takarékos önhordó gk állmennytezetet (ami nem létezik a gyártó rétegrendjeibe, vagyis mi találtuk ki) csak akkor lehet megcsinálni, ha csak kb. 12cm kell leengedni az állmennyezetet, a fődém alsó síkjától.
És azért kell ide is a 33.3 kiosztás, mert 2 réteg jön gk mennyezetre, ha az fából van.
Egy réteggel úgysem lehet megcsinálni egy álmennyezetet, hogy a sarkokon ne repedjen és máskülönben is sokkal jobb a két réteg, mind az egy (repedések- lámpák, stb). És egyszerűen a dupla vázas pálcás -rugós függessztés a felső CD profil 100-120cm kiosztásával nem bírja meg a két 12.5mm giszkarton lapot (a szemek rögzítése még monolit betonba is kérdéses, mert a gyakran a vasba fúrsz, az kis fém dübel is megadja magát néha, mert nagyon jó minőségű betonra van tervezve), mert az sokkal nehezebb, mind a sima 9.5mm-es.:) Akkor van baj, amikor ki kell vágni a süllyesztett lámpák helyét, vagy a mennyezeti klíma egységeket és elkezdik piszkálni ezeket a szerelők karbantartásnál.
Nem a lap drága, egy raklap kb. a negyede, mind a neki való profil és a tartozékok, ha betartod a gyártó előírásait egy állmennyezet esetén és biza be kel tartani.
Vannak sokkal erősebb felfüggesztők, de nagyon húzós az áruk. Azokat inkább ipari mennyezetekre szokás szerelni, ha kell 60-70 cm távolság a szerléseknek.
Ezért találtuk ki a takarékos változatát az önhordónak, amit fel kell rögzíteni a födémre, mert szinte az mindent elbír és vannak 2 rétegre való spéci gk dübelek, amiket mindig használunk.
Nekem az a véleményem, hogy fúrj fel bramak léceket és győzödj meg róla, hogy minden rögzés fog, aztán rá keresztbe meg lehet csinálni a 33.3 rendszert, elég neked a 12cm hézag. És mindenképpen 2 réteg gk szerelj fel, az egyik lehet tűzálló vagy akusztikus, abba szokot lenni üvegszál erősítés. Soha nem reped meg, ha sík a váz.
én bármit is irhatok.. de majd a statikusod fogja magára vállalni a saját tervének a felelősségét, miután látta a házat.
ami fontos: nagyon könnyű födémet kell csinálnod: kiszedni a nehéz feltöltést a tálcáról (ha van), és csak könnyű feltöltéssel szintbe hozni. válaszfal csak gipszkarton lehet..
a vashálós betonozás:
1) ha ez csak egy normál aljzatbeton (esztrich), azt már nem biztos hogy elbírja. helyette: szerelt padló is épülhet.
2) ha ez egy új vasbeton lemez, akár valahogy összedolgozva a meglévő gerendákkal: akkor födémmegerősítés épül, ami "bármit" is elbírhat. innentől nincs gond.
kivitelezői megállapodás előtt lássa a statikusod! csak úgy ne önts rá "vashálós betont", hogy aztán majd egyszer később jön a statikus!
Egy kb 35 éves ház garázsának falán repedések vannak jó ideje, de vékonyabbak voltak, viszont egy ideje van vastagabb is (az első képen, kb 3-4 mm vastag, de 5-6 cm mély) és alakulnak újabb, vékony repedések is.
Illetve elölről látszik, hogy a repedés 'átmegy" a másik garázsba is, és annak falán is vannak. Ránézésre mennyire lehet ez komoly?
Statikus keresése folyamatban van, viszont jó lenne tudni, mennyire lehet ez komoly, már amennyit fotó és leírás alapján lehet róla tippelni.
Köszönöm a választ! Az 1 méteres rasztertávról van szó. A gerenda duplázása jó megoldás lehet. Azt mondta a kivitelező, hogy kétféleképpen tudjuk beépíteni a tetőteret, ha vashálós betonozást kap, vagy, ha hajópadlóban gondolkozunk, és csak a fürdőnél a vashálós beton. És kizárólag gipszkarton. Nekünk a hajópadlós megoldás is megfelelne, de ezek szerint más módon is meg kell vagy meg lehet erősíteni?
a "kefni" mit jelent a szóhasználatodban? létezik 19 és 24cm magas béléstest (klasszikus kefni) 30-60cm rasztertávra, és létezett kb 4cm vastag vasbeton tálca 1,0m rasztertávra előregyártva.
1,m a gerendatávolság (így lesz köztük 90cm szabad).. ez a födém önmagában nem fogja elbírni a tetőtérbeépítést, mert csak üres padlásfödémre méretezték. A 60cm rasztertávolságú előregyártott gerendás födémek azok, amik egyszerűen alkalmasak utólagos beépítésre (ha a lépcsővágást nem nézzük).
Ugyhogy (így látatlanba) készülj a födém megerősítésére is (új terhek kivitele a főfalak fölé).
Béléstestet általában simán kiüthetsz (megroppantva). tálcát általában simán kiüthetsz. előregyártott födémgerendát általában csak támaszok között egyben vehetsz ki (pontosabban kettévághatod, ha a bontás idejére ideiglenesen alá van támasztva). -- és semmi felelősséget nem vállalok a leírtakért, mert nem láttam.
csinálj rengeteg fotót a kibontott szerkezetekről és mérd le a gerenda geometriáját mielőtt elburkolod, h egyszerűsítsd a statikusod dolgát.
Megoldható, hogy majdnem (majdnem!!!!) kétszer olyan széles legyen a padlásföljáró. Ki kell venni a teljes gerendát a kívánt helyen, majd a megmaradó (bal és jobb oldalon) egy-egy új monolit gerendát be kell építeni teljes hosszban. Ezt a két gerendát ahol nincs padlásföljáró össze kell kötni egy monolit lemezzel.
Gerendát elvágni nem szerencsés ("E" gerendát főleg nem) a nyírási igénybevétel miatt. Kivitelezők kerülik a témát, mert a nyírási vasalás macerás. Ha elvágoid a gerendát akko a vágás helyén meg fog jelenni a nyírás, nyírási vasalás meg ott sose volt. Elképzelhető a födém föltárása UTÁN, hogy a meglévő gerendákat a lépcsőfeljáró mellett nem kell kettőzni, de ezt már számolni kell. Arról nem is beszélve, hogy a lépcső érkező karja komoly ÚJ terhelést jelent. Bemondásra egy statikus sem fogja vállallni. A kettőzésből viszont baj nem lehet (kivéve ha az új gerendák egy ajtótokra támaszkodnak). Másik, mivel akarod alátámasztani az elvágott gerendát? Oszlopokkal vagy a födém alá belógó gerendával? Egyik szebb mint a másik.
keress rá a rigips vagy knauf álmenyezeti PDF-k között. ott meg van minden pontosan. (egyébként tényleg tök egyszerű építeni).
33 nem fix méret, a gk. táblán belüli közbenső szálak arrébb mehetnek egy kicsit, de a táblaéleknél lennie kell fémprofilnak). vásárlás előtt tervezd meg a fémprofil kiosztást és a hozzá illő karton kiosztást is!!
tálcás födém: üres padlásterek csökkentett terhelésére volt használható (1,0m gerendatáv), ezeket általában problémás beépíteni, mert nem elég a födém teherbírása.
vasbeton gerendát ne fúrd meg, ne vésd, ne piszkáld, mert ott a teherviselő feszített acélpászma!
Sziasztok! Hogy lehet nyílást vágni a betongerendás födémbe biztonságosan? 80-as évekbeli ház, betontálcás, kefnis födém (némi Horcsik-födémmel kombinálva), 90 cm van a gerendák között. Szeretnénk beépíteni a tetőteret később, de elakadtunk abban, hogy hol legyen a lépcső, lehet-e egyáltalán akkora nyílást vágni a födémbe. Zajlik a felújítás, a tetőtér még a jövő zenéje, de túl akarunk lenni a rombolás részén, hogy ne később kelljen újra. Jelenleg nincs elérhető statikus, aki kijönne, majd csak ősszel, de addig is jó lenne legalább tudni, lehetséges-e, amit akarunk, mert annak alapján kell addig is néhány döntést meghozni. A szakik statikus nélkül nem mernek hozzányúlni, mert a felújítás során kiderült, elég furcsa megoldások vannak néhol a házban. Azt tudom, hogy a gerendák között egy tálcányit ki lehet vágni optimális esetben, de létezik megoldás arra, hogy valamilyen alátámasztással vagy bármilyen megerősítéssel a gerenda egy részét is ki lehessen váltani, és dupla olyan széles lehessen a feljáró? Normál lépcsőt szeretnénk, fordulósat a földszinti helyhiány miatt, nem pillangóst és nem nagyon meredeket, olyat, amin gyerekek is biztonságosan közlekedhetnek.
Szia! Bocs,hogy így "közbe"kérdezek,de miért kell pont 33,3cm távolságora tenni a függesztő elemeket? Az eggyik sarokból kiindulva mérni,a vége meg annyi amennyi?! Lassacskán aktuális lessz nálunk is álmennyezet építése,azért érdeklődöm. Betongerendás a mennyezet,és talán téglatálcás megoldással,60as években épült,mintha "Horcsik"födém lenne,de ezt csak én mondom,a net alapján. Elég ramaty az esztétikája. A vakolat a gerendák mentén repedezett,meg kilátszódnak a vas "daru"szemek. Egyébként látszólag egyben van. A villanyvezetékek egy részét ott vezettem el,mondván úgy is álmennyezet lessz,és elég szokszor "lukra" futott a fúrószár,ahogy a bilincsek helyét fúrtam. Úgyhogy érdekes lessz majd a függesztőket rögzítenem,vagy legalábbis most még úgy gondolom.
leginkább azért emelték meg régen, mert akkor nem kellett elhordani az alapból kitermelt földet. és hogy a "sár/hó"-szint fölött legyen minden vízszigetelés.
épületmagasságot a környező tereptől mérik.. ami egy 15fokos szögben lejthet az épülettől. házfal mellé épített új földtöltéssel (de figyelj a víz és hőszigetelés megfelelőségére) lehet csökkenteni akár a meglévő épület magasságát is. de pontosabb ott az OTÉK-ban (talán abban)
Mintírtam az emelés mindenütt indokolt. A méret függ a következőktől :
" Néha az ilyen csak 25 40 vagy akár 50 évente fordul elő. " ha pl. bizonyított, hogy 50 éve nem volt árvíz de belvíz pl 25 évente,akkor 3 lépcsőfok az emelés.
Árvizes területen pedig magasra emelve akár lábakon.
Vagy ahol 5 -6 évente elöntés oda nem épít az ember.
Hogy azzal se menjen minden könnyen, a beépített műanyag nyílászáró a jelenlegi plafonig ér Ha a tokra lelóg a gipszkarton, gondolom az nem gond, de ott hogy van rögzítve?
Az egy vagy kettő lépcsőfok emelés ( 16 ill 32 cm követendő.
Belvíz, hirtelen zápor miatt elkerülhető a víz beömlés. Néha az ilyen csak 25 40 vagy akár 50 évente fordul elő.
Az a feletti kimondottan anyag pocséklás.
Az emelés a felszívódó talajnedvesség ellen nem véd. A múltban sokan úgy vélték, hogy a 50 - 60 - 70 cm emelés véd a nedvesedés ellen.. Fals elgondolás meg buta divat.
Felénk is láttam 6 lécsőfokos emelést...kb. 1m magasra.
Az a ház ahol lakom kb. 64 -65 cm -re van emelve.
Korábban csináltam egy bővítést. 25 nm. Az alapból kiásott föld a töltésre ment. Ez kevés lett, kellett még hozatni 2 -3 teherató földet.
Az alap és a lábazatra is fölösleges beton kellett. Le 90 cm az alap - fel a lábazat 60 cm.... 1,5 m magas beton fal.
Belvíz -árvíz az elmúlt 80 évben nem volt.
ja a víz szigeteléssel takarékosak voltak. 1932 -ben még kátránypapír volt a lehetőség. Na de egy réteg és keskeny. 12 000 pengő költségvetésből 40 P volt a vízszigetelés 0,3 % . legalább duplán rakták volna.
Béke poraira a rákos szentmihályi építőmesternek... mindent nem tudhattak ! Virág mester.... nem Virág elvtárs.
Gyermek vett magának egy függőágyat, de a szobájában is szeretné használni. (Igazából vendégágynak sem rossz, szóval részemről legyen.) Tetőtér, ferde fal, adja magát, hogy a szarufákba csavarjak be két szemes csavart, vagy kampót, aztán hadd szóljon.A szarufa felett egy réteg farost lemez van, tehát a maradék fogna. Az ágy teherbírása 110 kg, szóval olyan 60-at kéne egy csavarnak tartania, hogy ne az legyen a szűk keresztmetszet. Mekkora csavart vegyek ehhez? 50mm? 100 mm? Ø8? Ø10?
Egy másik dolog. Emellé az épület mellé tervezek egy 50 m3 (kb. 4m szé x 5,5m hossz x 2,5m ma) garázst. Ereszmagassággal számoltam. Gyakorlatilag passzívra csinálnám, hogy ne nagyon kelljen fűteni (bár egy jó kis Merci állna benne, jelenleg drágább, mint maga a ház :) ). Itt viszont a talajszinten lenne az aljzat/padló. Semmi extrát nem akarok, csak hogy páratartalom, hőmérséklet szempontjából rendben legyen a garázs. Fogalmam sincs, miért emelték meg a ház, illetve a jelenleg fedetlen betonterasz magasságát fél m-re a talajtól (lépcsőn kell felmenni a házba), talajvíznek nyoma sincs, a szomszéd épületeknél se igen látok mindenhol ilyen kiemelést. Vagy 25-30 éve egyszerűbb volt megemelni az épületet, hogy alulról szigetelve legyen? Mostani technológiával, gondolom, ez elkerülhető.
Sziasztok! Melléképületnél olvasom, hogy a tető légterét is beleszámítják a légköbméterbe (sőt az előtető területét szintén, akkor is, ha nyitottak az oldalai). Nos, előtetőt ide nem tervezek, de a meglévő masszív beton terasz, amit körbefalaznék, az kb. fél méter magas a talajtól számítva. Remélem, ilyenkor ennek térfogatát, ti. a talajtól számítva az egész betonmonstrumot nem számítják a leendő melléképülethez. Jól gondolom?
ilyen esetben 33.3-es CD-UD mennyezeti rendszert kell használni. Ez az D13-es önhordó állmenyezet egy takarékos változata.
Annál egyszerübb nem létezik.
A CD 60x27-as a UD 30x27-as. Ezen kivül létezik CD toldó, és felfüggesztő.
A 33.3 rendszer egy réteg CD-vel készül, közvetlen felfüggesztőt kell alkalmazni. Kép:
Az UD-t fel kell fúrni körbe falakra. Ez egy víszintes síkot kell képezzen. Pl. ha az cél, hogy 12.5 cm legyen a hézag a létező mennyezet és a gk állmennyezet között, akkor 10cm kell szerelni a UD profilt. Ki kell tűzni lézerrel egy vízszinte síkot bárhol a falakon, onnan felmérni és kicsapni a UD alsó élét. Aztán felfúrni őket.
Leméred a hosszabb oldalát a szobának és elkészited a CD profilokat, 33.3 cm kell legyen a CD-k kiosztása.
Bedugod a CD-ket az UD-be és az összes eltolod a szoba egyik végébe. Kiméred az UD profilikon a 33.3 cm.
A mennyezetre méterenként felfúrsz egy-egy közvetlen felfüggesztőt, ez egyenes elemként van szállítva, behúzud alájuk a CD profilt, lehajtod a füleket és lemezcsavarral rögzíted.
Erre fel lehet szerelni 2 réteg tűzálló gipszkartont és ha kőzetgyapottot is szerelsz a CD- közé, akkor elég jó tűzvédelemmel látod el a fa födémet. Mind a két réteget gipszkartont kötésbe kell szerelni, egymáshoz képest felesbe eltólva. Az második réteget szalagozni kell és 3x kihúzni gipsszel (mert beszárad és látszani fog a toldás), aztán telibe glettolni.
0.6 mm falvastagságú profilokat kell beszerezni, azokba jól fog a gipszkarton önfúró csavar.
Az a ház erősen Tesco takarékos. Soha sem lesz teljesen jó. Ha eladásra szánod akkor ha a vevőnek van annyi esze, hogy vigyen egy statikust akkor az rögtön kiszúrja. Ha magadnak akarod akkor pedig kínlódhatsz vele te.
Igazából nem szeretnék időt bukni különböző emberek keresgélésével, inkább vállalom a kockázatot, nem is tudnék a problémáról, ha nem bontom meg a polisztirolt, ami az elejétől fenn van, vagyis cirka 30éve.
A mellette lévő helyiségben volt repedezés (én nem láttam mekkorák), 2-3éve festők hálózták, glettelték, festették, azóta 1 repedést nem látni.
Szóval nagy dolgot én se szeretnék.
A: hálózni, glettelni, festeni
B: hálózni, glettelni és vmi polisztirolt felrakni, hátha szigetel vmit, és ha véletlen lesz repedés azt eltakarja, csak szebbet, festhetőt.
C: leverni a vakolatot és újrahúzni, de ez kezdőként elég félelmetes és túl nagy falatnak ígérkezik, kihagynám
Lehet csak 3-5évet leszek ott, addig csak nem esik rám:)
A-B esetén név szerint mivel kéne pótolnom az anyagot, ahol azt a lyukat csináltam, és glettelni?
Mérjetek meg a fagyasztóhoz hasonlóan minden berendezést, aztán lehet számolni, melyiket éri meg leginkább cserélni, vagy hol lehet még spórolni a szokások megváltoztatásával
üdülőövezet, az utcában faház van 10millával többért,de nekem annyi a keret,ennyiből kéne kihozni a felújítást+a tetőtér beépítését, alapterület 50nm, a beépítendő tetőtér 30-35bn
ha egy téglaelem két oldala különböző, akkor biztos írják a beépítési útmutatójában., hogy melyiket ajánlják kívülre/belülre (de nem tudok ilyesmiről).
de te két különböző tégla képét mutattad.. amire meg már írtam az előzőt
tudtommal a bordázat csak a vakolat jobb tapadását biztosítja. de majd hátha mondd valaki okosabbat is.
vagyis: a sűrűbb/apróbb bordáshoz jobban tapad a vakolat, mint egy sík felülethez. De valszeg ha már bordás, ott az apró bordaméret-különbség nemigen számít.
Konkrétan 10 Kwh áramot fogyasztunk naponta, az havi 300-350 Kwh. Hiába kapcsoltuk ki a konyhai bojlert, nem tudunk többet spórolni. Csak mélyhűtőcserével lehetne.
Ameddig nem bontod le az egész rétegrendet a födémről, senki nem fog tudni segíteni, még egy jól képzett statikus sem. Meg kell állapítani, hogy terhelés nélkül milyen állapotba van az a födém, hogy van bekötve a tartófalba, stb. 30 év nem sok egy háznak, ha betartották az elemi építkezési szabályokat, egy fából készült födémnek semmiféle problémája nem kéne legyen. De ezt talán meg is lehet mérni, az L/200-as lehajlás még rendbe van.
Nádat, csak deszkázatra lehet felszerelni, aztán vakolni. A polisztirol lapok val. azért voltak felszerelve, mert a vakolat össze volt repedve. Lehet az a réteg tette tönkre a födémet.
A nádra, csak meszes vakolatot szabad felvinni, azért, hogy teljesen páraáteresztő maradjon.
Ha a nád benedvesedik, a vakolatot elengedi és idővel le is esik róla.
Olyan, mintha (ritkított) fagerendás födém lenne: alulról ezek általában teljes deszkázatot kaptak és nád-vakolatot (felszegezett nád, rávakolva).
Ha felülről teljes beton van, akkor az alatt is van teljes (felső) deszkázat is. Régen a deszkázaton felülről agyagtapasztás volt (tűzvédelem), de mivel csak 30 éves, lehet, hogy nálad hungarocelre betonoztak, hogy járható is legyen. Ezt a padlásfeljárónál, vagy egy másik csomópontban tudod esetleg megnézni.
Ha fa a fő tartószerkezet: statikuson kívül kellhet még faanyagszakértő is.
De egyikőjük sem fog tudni sokat mondani, csak ha megbontja a mennyezetet.
Ha tényleg fa gerendás a födém, akkor azok kb. 5 m-es fesztávig működtek, azután már nagy volt a lehajlás.
1) Elsődleges hibaforrás: elázik.. és aztán elkorhad.. = lehajlik. nézd, meg hogy van-e beázásnyom.
2) vagy az (utólagos?) felbetonnal túlterhelték.
3) vagy esetleg a rossz páratechnika miatt kicsapódott a nedvesség a födémben (nincs párazáró réteg a belső felületen, de a tető felé a betonnal lezárták)
Konzolosan kinyúló terasz 2cm XPS szigetelésére szeretnék 20-25mm vastagságú úsztatott réteget felrakni. Nem fér el magasabb mert akkor már magasabb lenne a terasz mint a belső padló. Az esztrichek tudom hogy ehhez vékonyak, ott 40mm körüli a minimum vastagság. Ajánlották hogy CK lappal borítsam le két rétegben, de azt nem igazán ismerem. Ha le van ragasztva telibe csemperagasztóval eltolással a két réteg akkor megfelelő lehet? A tetejét 2K epoxis betonfestékkel festeném le, vízzárásként is.
Köszi. Akkor nem próbálom. Vagy ha vízzel hűtöm, az segítene? Tudom nem szerencsés, de bevállalom, ha az a hűtés elég. Az a baj, hogy be van építve a postaláda. Ha nagyon akarom kiszedem, de akkor még mindig ott a kérdés, hogy ahol van valami vizes vágó, ott valószínűleg lapos anyaggal tudnak dolgozni, egy hajtogatott dobozszerű tárgyat nem biztos, hogy bevállalnak.
5 éve fizetem a lakástakarékot, kettőt is. 10 évre lettek kötve, tehát 5 év múlva járnak le. Csak akkor vehetek belőle háztartási gépet vagy már most is?
Próbálkozom, hátha valaki tudna nekem itt segíteni.
Gyors felújítással próbálkozom, de ebbe a botlottam.
Ez a mennyezet mennyire szorul sürgős segítségre? (Családi ház emelet kb 30éves) Vagy mivel lehetne stabilizálni néhány évre?
Mielőtt megbontottam a polisztirol lapot, és látszott volna a képen lévő nagyobb repedés, valaki ránézett távolról és azt mondta, hogy középen megsüllyedt, de szerinte nem fog beszakadni.
De amit írtam fenntartom. A szekrényben heterogén termék ( sok féle ) a ládába pedig homogén való.
A fagyasztó lényegében egy tárló hely.
A tárolás praktikái : homogén anyagokat zsákokban ( gabona, liszt és sok minden ), hetrogén anyagokat . na azt sokféleképpen lehet szekrényben , polcokon , fiókokban stb.
Egyébként azt még hozzá kell tenni, hogy a valós fogyasztás általában magasabb, mint a gyártó által meghatározott, és függ pl. attól is, hogy mennyit nyitogatjátok, milyen meleg helyiségben van a fagyasztó, stb.
Ez igaz, mindig sok idő megy el a kutakodással, ha nem legfelül van, amit keresünk. A fagyasztószekrénynek viszont 2 hátránya is van. 1- Drágábbak. 2- A polcok miatt kevesebb cucc fér beléjük.
Az energiaosztályokat totál nem értem. Itt van pl. egy F-es, utána zárójelben A++-t írnak. Most ez akkor F-es vagy A++-os?
Nincs valami lista, hogy melyik energiaosztály mit jelent? A legtöbb fagyasztóláda, amit találtam, az F-es. Gondolom az A+-os a legjobb, de végül is az évi fogyasztás a lényeg, nem?
Találtam egy 380 literes A+-ost, de nem tudom a Heinner mennyire jó márka? Sosem hallottam róla.
Nem, de van kert, mindig fagyasztunk le zöldséget, gyümölcsöt. Ha akciósan kapok húst, azt is beleteszem. A férjem rendszeresen horgászik, amit fog, azt is eltesszük. Igazából mindig tele van.
Igazad van! Mivel havi 7700 ft-ig kedvezményes az áram ára, nekem pedig 12.000 körül van a havi számlám, ezért a megtakarítást a drágább áron kell számolni.
Igazad van, nem vontam le az új hűtő fogyasztását. Így valóban inkább 5-6 év a megtérülés, ha kedvezményes tarifával számolunk. Ha kilógtok a kedvezményes keretből, akkor feleannyi a megtérülés.
Van ugye az a mindenképpen elhasznált árammennyiség amit gyak "muszáj" elhasználni, csak mert kell...
Ha ez a ténylegesen elhasznált belefér az éves olcsóbb ársávba akkor a megtérülést ebben kell számolni, de...
Ha átkerülsz a drága sávba is (most alapból mindegy mennyivel, csak az ne 1KWh legyen :) ), akkor bárminemű spórolás első körben a drága sávból fog lejönni.
Tehát: a fogyasztásod mondjuk + 1000KWh évente akkor bárminemű spórolás először ebből a drága sávból fog fogyni.
Értelmetlen számolni addig az olcsóbb verzióval amíg 1 ft-nyi többleted is van a drágából.
Amit spórolsz azt a drágábból fogod. És csak ez után fog az olcsóbból is fogyni.
Ha mondjuk egy modern 400 literes mélyhűtő 350 KWh-t fogyaszt évente, akkor az azt jelenti, hogy a havi 3300 ft kétharmadát meg tudnám spórolni, azaz spórolnék havi 2200 ft-ot a kedvezményes áron. Az évi 26.400 ft. Egy új 400 literes mélyhűtő durván 150 ezer körül van, ezért szerintem inkább 6 év alatt hozná vissza az árát, nem?
Ha nem kedvezményes árral számolok, akkor pedig 3 év alatt hozza vissza az árat.
Szia, ez kb. 3.300Ft havonta a kedvezményes díjszabással, ami kb. 40.000Ft évente. Egy új fagyasztó 3-4 év alatt térülne meg. Ha viszont az éves fogyasztásotok több, min 2.500kWh, akkor més rövidebb a megtérülés.
Egyébként a 24-ből 20 óra üzem nagyon sok, valószínűleg rossz már a szigetelése, vagy elszökött belőle a gáz.
padlószőnyegre rakott laminált padlóval szemben milyen ellenérvek vannak?
Elég kemény szövésű, és vékony, tehát várhatóan nem fog billegni, nem törnek a click-ek.
Földszint(es ház), nem ázik, tehát nem fog alulról vizesedni sem.
Hálószobákról van szó, tehát fentről sem éri nedvesség.
Amitől tartok, hogy a sok atka, évtizedes mocsok, meg minden ott marad, bárhogy kitisztítom előtte.
Ami a baj, hogy az előző, hibbant tulaj úgy megkente a szőnyeg hátát, mind a vajas kenyeret: vastagon, és egy mm2-t sem kihagyva, így gyakorlatilag vésővel kell a padlószőnyeget felszedni...
(Tudom, mert a legkisebb szobában megcsináltam - kínkeservesen...)
Ha az üzemidőt is méri akkor 2 dolgot is megtudsz:
- 24 óra alatt mennyit fogyaszt
- Mennyit megy a kompresszor
Ha szinte folyamatosan megy akkor annak a hűtőnek a fogyasztása nem ideális. Lehet, hogy a maiak nem 30 évre gyártódnak de ezzel ha tényleg ennyit fogyaszt 3 évente vehetsz a pluszból egy új hűtőt és azért azok sem 3 évet mennek.
Tegnap 17 órakor tettem fel a fogyasztásmérőt a hűtőre és este még valós eltelt időt mutatott. Tehát 19 órakor pl. 2 órát. Ma reggelre ez megváltozott és kevesebb eltelt időt mutat. 11 órakor pl. az eltelt 18 óra ellenére csak 14 órát. Ennek mi az oka?
Lehet, hogy csak azt az időt méri, amikor be van kapcsolva a mélyhűtő? Mert amikor kikapcsol, akkor nyilván nem fogyaszt áramot.
Ebből az egy fényképből túl sokat nem lehet megállapítani. Az azonban fölöttébb valószínű, hogy egy mekk mesteráltal épített tesco takarékos épületről van szó. Biztos van olyan része is ami véletlenül jól sikerült.
"de nem szakadt le illetve az erkélyajtó felett,de egy másik ablaknál is felül megrepedt a fal, szerintetek így ránézésre halálos"
Ha eddig nem szakadt le akkor nem is fog amig a fagerenda nem rohad meg jobban, vagy nem kap még némi terhelést. Nagy valószínűséggel a faanyagot is cserélni kell.
Ha végül mégis a fagyasztó megtartása mellett döntesz, lehet érdemes újratöltetni gázzal (ha még lehetséges). Talán az is csökkenti valamennyit a fogyasztást.
éve vettünk egy Gorenje sima hűtőt 120 ezerért és kb. 2 év múlva bekrepált, javítani se lehetett. Épp lejárt a garanciája persze. Mondta a szerelő, hogy ez alapból nem jellemző a Gorenjére, nem rossz márka, csak épp így jártam. De az átlagos 5-10 éves élettartam is nagyon kevés szerintem. Tervezett elévülés.
Amíg nem tudjuk biztosan a fogyasztást, nem akarok pontos számításokba belemenni, de ha mondjuk a lenti 3.3kWh fogyasztással számolunk, egy csere esetén kb. évi 40.000Ft sprórolnátok. Az pont 3 éves megtérülés, tehát ha addig bírja, már jó. De azért a mai gépek is bírnak jellemzően 5-10 évet. Ez a számítás kedvezményes áram tarifával érvényes, ha kilógtok a kedvezményes keretből, akkor még rövidebb a megtérülés.
Én is gondolkodom rajta. Csak félek, hogyha veszek egyet az elromlik 3-5 év múlva, ez meg már 33 éve hibátlanul megy. Szóval spórolok pár tízezret az áramon, de aztán lehet pár év múlva vehetek új mélyhűtőt. A mostaniak már nem fogják 30-40 évig bírni.
Találtam pl. Egy 380literes Gorenjét 130ért (https://www.arukereso.hu/fagyasztoszekreny-c4174/gorenje/fh401cw-p549578184/), ennek is csak 320kWh az éves fogyasztása. Kisebbek vannak hasonló áron még kisebb fogyasztással. Szóval az évi 1.000kWh fölötti fogyasztás nagyon sok, én biztosan elgondolkodnék egy cserén.
üdv.,mivel szegény ember vízzel főz,így fontolgatom egy olyan ház megvásárlását aminek a földszint és a tetőtér közötti padozatát bravúros módon lebetonozták annak ellenére,hogy az fából készült, a mellékelt képen látszik,hogy az erkélyajtó alatt rendesen behajlott,de nem szakadt le illetve az erkélyajtó felett,de egy másik ablaknál is felül megrepedt a fal, szerintetek így ránézésre halálos vagy az én laikus logikám alapján el kell bontani az egészet és úgyis tetszik a látszó gerenda+fapadozat, így azzal korrigálható a hiba
vennek egy lakoovezeti hazat amin jelenleg all egy epulet amit le kell bontani. a kerdesem hogy a bontast en mint maganszemely elvegezhetem-e? a tetobol csinalnek auto beallot/pergolat a haz felig tegla felig ytong, a teglat megpucolnam jo lenne kerti tarolo/sufni-nak, ytong+ beton menne a sittbe/banyaba. ezt en kivitelezhetem vagy kell nekem egy vallalkozo aki ad rola szamlat meg xypapirt hogy megsemmisiti a veszelyes hulladekot? a hazba csak fofalak vannak szigeteles nuku. aram van azt kiraknam egy oszlopra viz nincs bekotve
Lehet, hogy rosszul mértünk... 24 óra után leszedtük és a férjem szerint 5000 ft-ot fogyaszt havonta a 390 literes Lehel mélyhűtő. Ha ez igaz, az durva, mert a 12 ezres havi áramszámlának majdnem a fele a mélyhűtő fogyasztása.
Valószínűleg valamelyik kék fombot kellene nyomogatni, hogy a kijelzőn Wh vagy kWh jelenjen meg (ha tud ilyen a készülék). Most nagy valószínűséggel csak a pillanatnyi fogyasztást írja ki.
Szerintem rosszul állítod be vagy ez egy teljesítmény mérő és nem fogyasztás mérő! Olyan mintha ez egy pillanatnyi teljesítményt mérő műszer lenne, mert a kijelzés kWh vagy Wh kellene, hogy legyen ha fogyasztásmérő lenne!
Ha folyamatosan megy akkor a gép nem tudja lehűteni a hűtőteret mert rossz az ajtószigetelés, haldoklik a kompresszor, stb...de ezt műszer nélkül is hallanod kell. Ha leáll/elindul akkor a gép jó csak rosszul mérsz!
3 órája tettem rá a fogyasztásmérőt a mélyhűtőre és folyamatosan stabil 150-160 KW-ot mutat. Ez normális? Az ember arra gondolna, hogy ingadoznia kéne, amikor ki vagy bekapcsol a hűtő.
Anyagában rozsdamentes acéllemez alapesetben nem rozsdásodik, ezért a neve. De ha az egy sima acéllemez valaminő bevonattal ellátva, például horganyozva, (lásd bádogosipari termékek) akkor igen, fog rozsdálni a vágás helyén, ha nem kezeled le.
Ha nagyjából minden nap ugyanúgy használod akkor elég egy nap, ha ha a héten belül ingadozás, pl. hétvégén a főzéshez jelentős, gyakrabban nyitogatod és pakolsz ki vagy be, akkor minimum egy hetet mérj.
Akkor rosszul mértél, ebből nem lehet megmondani! Vegyél egy olyan fogyasztásmérőt amit rajta lehet hagyni és legalább 1 de inkább 30 napig mérj és megkapod a pontos értéket.
Azt írtad egy órán át mérted és kaptál 159Wh-t! Akkor írd le a pontos menetét a mérésnek!
A hűtő fogyasztása nem konstans, függ attól, hogy mennyit nyitogatod, mennyi meleg vagy szobahőmérsékletű élelmiszert pakolsz be, mekkora a környezeti hőmérséklet ahol a hűtő van. Érdemes azt a mérőkét amit használsz 30 napig rajta hagyni az megad egy sokkal pontosabb értéket.
Azt jelenti, hogy 24 óra alatt 24x159=3816Wh azaz, 3,18kWh a fogyasztása naponta és kb. 11,5kWh a havi , ennyit vegyél le az átlagfogyasztásból és megkapod mennyi marad a többi fogyasztóra.
A legkisebb rés 2/3-a szokott lenni a legnagyobb kavicsméret. Ez általában átm.8-as . Tömöríteni kell, mert lehet gond a rákerülő padlóval. Csövet, pláne ha műanyag acél vagy beton védőcsőbe szokás tenni. Előbb jobb lett volna, most már csak hosszában félbevágott (legalább egy mérettel nagyobb) csövet lehet fölé rakni.
Fürdőszobában fel lett verve az aljzatbeton, alatta földfeltöltés volt, kiástam, új lefolyók a szerelőbeton alá elkészültek, most raknám le a kavicsfeltöltést, kb. 15 cm-t a szerelőbeton alá. Van valakinek tapasztalata, milyen kavicsot érdemes, illetve, a műanyag csövek köré illetve rá is mehet majd a kavics? Ha ez elkészül lapvíbrózni lehet majd? Nem fogja a lefolyókat elállítani (ugyan alá van betonozva)? Betontörmelék van egy kevés, az maradhat szeritnetek?
Térkőből szeretném a lépcsőt kialakítani a bejárati ajtóhoz és a terasz ajtóhoz is. A kérdésem az lenne milyen burkolat váltó vagy burkolat áthidaló szükséges 12 cm xps áthidalásához? Még nincs kész a hálózás, jelenleg csak az élvédők és egyebek vannak felrakva.
A távirányítón levő gombbal? Az nem, mert épp akkor marad "készenléti" állapotban, ami elvileg olyan 5 W körül van. (A hozzá adott papír elvileg megmondja, mennyi a készenléti fogyasztása.) Az 5 W havonta kb. 3,5 kWh, ha egész nap megy. (5 W * 24 óra * 30 nap) És ezt a tévé, a rádió (ha 30 évnél újabb, távirányítós hifi torony, vagy mini torony), a DVD, a beltéri egység is megeszi. Ha ezeken akarsz spórolni, akkor a legegyszerűbb ezt mind egy kapcsolós hosszabbítóba bedugni, és azt kikapcsolni éjszakára. Ha 12 órát nem megy, akkor már a fele fogyasztással "beljebb" vagy. Csak arra figyelj, hogy a vonalas telefon ne legyen rajta, mert akkor nem fognak tudni hívni. Ha nagyon rendes és praktikus akarsz lenni, akkor a tévét, a DVD-t és a beltérit teszed egyre, mert ezek általában egyszerre is mennek, és a rádiót/CD-t meg a készüléken levő kikapcs gombbal áramtalanítod. Akkor jó, ha nem marad rajta világító piros LED, vagy felirat, hogy "Stand-by".
Az a helyzet, hogy a férjem villanyszerelő, csak idős és beteg már, nem áll a helyzet magaslatán.
Az emeleti fürdőszobában gázbojler van, azt használjuk. A földszintiben levő 33 éves villanybojler már évekkel ezelőtt ki lett kapcsolva anyagi okok miatt.
2 légtisztítóm is van, azokat eladom. A fogyasztás eddig nem volt vészes, de a szűrők nagyon drágák bele és most az áram is drágul.
Fúrott kút szivattyúval van, de nem lehet mit tenni, nyáron locsolni kell a kertet.
Amúgy ha leírtad volna hogy mi miről megy könnyen tudnánk tanácsot adni.... Mondjuk ha gázzal nem fűtötök akkor gázbojler és máris jelentősen csökkent a fogyasztás.
Pedig a 33 éves mélyhűtőnek ha át van ázva a szigetelése vagy gázhiányos akkor az nagyon sokat eszik. Fogyasztásmérő rá aztán kuka a gép. Az új meg fog térülni, pláne ha majd az áram is sokszorosa lesz a mostaninak.
10 literes bojlernek minimális a szigetelése, azt amúgy is pazarló használni, éjszakai áramról is, de nemcsak az lesz a hunyó.
Légtisztítók, párátlanítók meg egyéb kevés fogyasztásúnak gondolt cuccok is tudnak sokat enni.
Ja meg a szivattyúról locsolás is... pláne ha automata öntözővel órákig megy.
Eleve a napelem támogatása is erős kérdőjel, hosszabb távon. Az ingyenességről nem is beszélve.
Ma a napelemes telepítéseknek a hajtó motorja az, hogy szaldó elszámolsában a megrendelő kinullázza az éves fogyasztását.
De mivel neki van/lesz napeleme ezért minden fogyasztót próbál vilannyal üzemltetni, mert neki az az olcsó, tehát a villany fogyasztása szinte biztos nagyobb lesz mint előtte.
Mivel nagyon kevés ember vásárol akkumlátort, hogy szigetszerüen tudjon működni a rendszere, ezért az ő többlet fogyasztását a szolgáltatónak kell kompenzálni.
Tehát a szolgáltatónak kell újabb beruházásokat végezni és ha az országon belül nem oldható meg, akkor külföldról venni áramot.
De mivel a napelemes nem fizet rezsit ezért a többi fogyasztó finanszírozza ezt egyelőre.
Ahogy egyre több napelem telepítés kerül kivitelezésre, maga a termelés átvétele is problémát jelent a halózatban keltett ingadozások miatt,
mert a nepelemes nem akkor fog fogyasztani a legtöbbet amikor a nap a legjobban süt és otthon fel tudná használni az energiát közvetlenül,
hanem délután/este mikor a munkából hazatér vagy télen mikor fűtésre használná.
Tehát valójában az egyre több napelem telepítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltatónak egyre kevesebb energitá kell szolgáltatnia (kivéve nyáron délben), mert a napelemesek besegítenek, hanem egyre több energiát kell szolgáltatnia (amikor nem süt a nap akkor is használni akarja mindenki), egyre kevesebb bevételért.
Nekem talán a leghosszabb programom 90 perces (magas hőfokú), de azt max a készülék átmosásához használom olyan tisztító program okán, és kb évente 2 X.
A rendszeres mosogatási programom kb 36 perces, és 65 fokon!
Ez egy 12 személyes, tehát háztartási szinten nagynak mondható mosogatógép.
A 33 éves mályhűtöd biztos nem korszerű . Azt máris lehet cserélni korszerűbbre. Gondold át kell -e egyáltalán mélyhűtő . Lehet olcsóbban kijösz ha nem tárolsz benne feleslegesen dolgokat hanem megveszed azt a keveset amit kell. Az áram árán már meg is spórolod ...
Van készenléti áram amit fogyaszt a TV és a számítógép... egy billenős hosszabitóval könnyen kezelhető vagy simán kihúzod, visszadugod ...izlés kérdése ...
-önálló indukciós lap (kb 15-20eFt) + nagy fazék . Abba is lehet mosogatáshoz vizet melegiteni. A mósogatóba nem csak folyóvizes mosogatást lehet csinálni. Nem annyira komfortos mint ami van de cserébe takarékos és gyorsan kivitelezhető.
-ha nem energia takarékos izzók vannak akkor azt is érdemes lecserélni arra .
-ha telefon vagy egyéb töltök vannak akkor érdemes azokat napközben üzemeltettni és töltés után lekapcsolni/kihúzni.
-ha régi modellű hűtő van akkor érdemes lecserelni korszerűbbre.
-ha van hűtőláda akkor érdemes átgondolni hogy kell -e annyi fagyasztott éllelmiszert otthon tárolni
-ha van régi asztali számitógép akkor érdemes azt korszerübb laptopra lecserélni. Vagy kevesebbet használni.
-ha van TV ami folyamatosan megy akkor érdemes kevesebbet bekapcsolni, billenős konnektorral akkár a készenléti fogyasztást is meg lehet sporolni. Amúgy is csak minding úgyanazt mondják. Kár érte az áram.
- ha a mosógép régi érdemes elgondolkodni egy korszerübb energia takarékos cserén.
Ha esetleg lesz 100% állami támogatású napelem (most nincs) nyugadijasoknak akkor érdemes lesz pályázni rá.
Elhiszem, ezen is van gyors program, de én pont a takarékosság miatt használom ezt a lassú, 4 órás programot. Meg azért is, mert ráér. Átlag 3 naponta mosogatok géppel.
Elhatároztam, hogy kikapcsolom a 10 literes konyhai bojlert, ami ugyan éjszakai áramos, de akkor is felesleges és sztem sokat fogyaszt így is. Van egy új mosogatógépünk, azon a 4 órás, takarákos programot használjuk. Mellette szoktam mosogatni persze, pl. nagyobb lábosokat, fakanalat és egyebeket, amiket nem lehet a mosogatógépbe tenni. De majd forralok 3 liter vizet (gázon 10 perc alatt felmelegszik 70-80 fokra) és azzal mosogatok. A gázzal nem kell spórolni, mert jóval a szint alatt vagyunk.
A TV-t, számítógépet miért kell kihúzni, ha nem használom? Akkor is fogyasztanak?
Mikrót alig használunk, akkor is csak 1-2 percre. A tűzhely alsó sütő része áramos, de egy ideje már egyre ritkábban használjuk. Nagy ritkán süteményekhez, rakott ételekhez, de amit csak lehet, gázon csinálunk meg.
Szerezz egy fogyasztásmérőt, amit be tudsz dugni a konnektor és a berendezések közé, és mérd végig amit tudsz. Pl. az öreg hűtő tud sokat fogyasztani attól, hogy jól működik.
Nekünk is majdnem annyi a fogyasztás, de abból 110kWh-t megeszik a villanybojler, ami viszont vezérelten van. Így nem sokat kell csökkenteni, a másik fogyasztásán.
Mi minden hónapban lejelentjük az óraállásokat, ilyenkor nem tudom bekavarnak-e az előző évi fogyasztási görbével. Én minden esetre bediktáltam most másfélszer annyit, mint amit fogyasztottunk, azt szétosztom majd a következő hónapokban, így nyerek egy kis időt.
Apró betűsen jegyezném meg, hogy a vezérelt órára esetleg átirányítható némi fogyasztás okosan. Persze ez nem teljesen legális, és kell hozzá szakember... Nekem nincs ilyen megoldás, egyelőre nincs rá szükségem, de ismerek olyat, akinek az ismerősének a rokonának...
A bojlerre külön bónusz 210kWh jár ha éjszakain van.
A bojler a legnagyobb fogyasztó nálunk is.
De akkor 420kWh akár elég is lehet nem?
Egyenlőre mérőóránként jár a kedvezmény elvileg, tehát így látatlanban kevesebb fürdéssel beletudtok férni ha nagy a gáz.
Nagyobb gáz hogy az oroszok már megint tekertek egyet a csapon, tehát az áremelés, kvótacsökkentés garantált...
Figyeld a mérőket, mindkettőn de külön-külön bele kell férni a 210-be/hó.
Mélyhűtőn is tudsz spórolni.... olcsóbb lesz megvenni a kaját mint tárolgatni a drága áramon ha régi a fagyasztó. Meg ha nem húzod ki vidd le pincébe, hűvösebb helyre akkor rögtön kevesebbet eszik.
Kombinált hűtő viszont nem bírja a hideget, azt ne vidd ki. xd
Egy erkélyt próbálok rendbehozni miután a régi kerámia béléstesteket cserélni kellett szétfagyás miatt. Az új beton kefnik már bent vannak és lenne pár kérdésem mielőtt folytatom a munkát.
Most lesz szigetelve a ház, ezért jó lenne az erkélyt is szigetelni valamelyest. Alulról és oldalról kap majd EPS-t, de felülre a járható szigetelés nem fog beleférni, mivel csak 11cm-rel gazdálkodhatok az ajtók miatt (ebbe bele kell férnie a betonnak, a vízszigetelésnek és a járólapnak is).
Ez elvileg járható / vasalható / burkolható és szigetel is egy kicsit. Megfelelne ez vasalt aljzatbetonnak közvetlenül a gerendákra / kefnikre? 700-as vagy 900-as sűrűségben gondoltam.
Az építési tűrés kapcsán arra jutottam, hogy a falak egymáshoz kapcsolódási szöge nincs külön szabályozva, ámde a ténylegesen megépült helyük tűrését az MSZ 7658-2:1982 szabályozhatja nem?
Most nem külső tartófalról beszélek, mert ott a Kormányhivatal szólhat, beépítettség stb miatt...
De mondjuk egy válaszfalnál a kiterjedésétől függően, valamint a felületének (vakolatlan vagy vakolt, glettelt) megfelelő osztályba sorolódik és egy adott tűrésen belül kéne legyen? Pl vakolt felület "e-f", 2,7m magas, tehát a tűrése 4,3-6,3mm, tehát a függőleges síktól ennyit térhetne ki a magassága mentén max nemde?
Nagyjából ilyesmi lehet, akkor számonkérhető a kivitelezőkön?
Teljesen el vagyok keseredve. 358 KW-ra fizetünk átalányt áramnál. Ezt kéne levinni 40%-al, de ez lehetetlen.
A konyhában a bojler éjszakai áramon van, a lenti fürdőszobában kikapcsoltuk az áramos bojlert, csak a fentit használjuk, de az gázos. 2 lélegeztetőgépet használunk (alvási apnoéra), ezen se lehet spórolni, mint ahogy a hűtőn és mélyhűtőn se. A lámpákon, TV-n, számítógépen eddig is spóroltunk, többet már nem tudunk. Klíma nincs.
Köszi a válaszod. De miért jobb átalányt fizetni áramra?
Tegyük fel aug. 1.-től visszaveszem az áramfogyasztást 12 ezerről 8 ezerre, akkor még majdnem 1 évig 12 ezer után fogok áramdíjat fizetni (részben emeltet).
Az a helyzet, hogy a hűtőt és mélyhűtőt nem tudom lekapcsolni, lámpákat alig használunk, locsolni kell fúrott kútból, úgyhogy nem tudom mivel tudnék spórolni. Ventillátor kell augusztus végéig, mert megdöglünk a 30 fokban. Napelemre nincs pénzünk.
Látatlanba nem akarlak elkeseríteni, de amit írtam a 20-25m-en van a megütött vízszint. A talajvízre ható nyomás meg tudja (és meg is emeli) a vízszintet. Az agyagréteg hermetikusan (vagy majdnem) zár. Mérd meg egyszer a vízszintet, meg fogsz lepődni.
Ugyanis egy agyagkúpon "ülök", és pl. száraz-technológiával ki sem tudták fúrni a szakik, így olyannak sikerült akik vizes fejjel dolgoztak. Igaz ők meg is saccolták, hogy 20-25m-en lesz az agyag vége, és kb ott lesz nekem a víz. Így is lett.
Helyi tapasztalat, + láttak már geológiai térképet a környékről...
A szomszédságomban mindenfelé 4m-en van a víz, de nekem pont kijutott ez az agyag réteg...
"Ha a nyomást nagyobbra növelem annál a magasságnál ahová emelni kell a vizet akkor vízszivattyú sem kell"
Ezen az elven működik a régi szódavizes üveg. És az ártézi kút. Sőt a talajvíz is. Van a megütött vízszint (ahol a fúró megtalálja a vizet) és a nyugalmi vízszint ahol az emelkedés megáll. A nyugalmi a magasabb, akár sok méterrel is.
10m-nél nagyobb szívómagasság ellent mond a fizika törvényeinek. Ha zárt rendszerem van, akkor pumpával meg tudom emelni a vízszintre ható nyomást, itt ez a kulcs. Ha 3 atmoszférára (30m) tudom növelni a nyomást akkor 30m valahányad részéről kapja föl a vizet. Ha a nyomást nagyobbra növelem annál a magasságnál ahová emelni kell a vizet akkor vízszivattyú sem kell (amig le nem csökken a vízfelszínre ható nyomás kisebbre az emelési magasságnál) .
Elnézést kérek Jenő, tényleg nem szerettelek volna megkavarni, a kb 10 m-s elméleti maximum info az emelésre - fizikai törvényszerűség - nekem is megvolt korábbról.
Azt szerettem volna csak jelezni, hogy egy jó minőségű szivattyú - 5-6 m-s szintkülönbség mellett - még elfogadható minőségben (pl "normál" öntözőrendszer) tud "vizet szolgáltatni".
Amiről én tudok, ott nyomó (emelő) oldalon is van még 6-7 m, és utána még 15-20 m KPE + 10-15 méter slag.
És kb uolyan a nyomás, mint a sima hálózati víz esetén.
Nem vagyok hozzáértő, de sehogy sem értem, hogy nekem 25m mélyen van a vizem, akkor hogy tudom felszívatni egy 10-15 m es szívómagasság határú szivattyúval.
Igaz minden alakalommal a kézi pumpával fel szoktam hozni a vizet a szivattyúig, de gondolom ez azért ereszt le, mert alul a lábszelep elengedi a vizet valamelyest.
Az 5-6m a szívóoldalra vonatkozik. A nyomóoldalon az emelési magasság többszáz méter is lehet. Mivel a szívóoldalon a vizet a külső légnyomás nyomja fel a szivattyúig (a légnyomás 10 m körül van) ezért ennek bizonyos százalékáig szív a kút. Vannak szivattyúk amikre 9,5m szívóoldali vízfelszívó képesség van megadva, de ez parasztvakítás. Gyakorlatban ezek az "olcsó" kommersz szivattyúk 6-6,5 m tudnak. A drágák 8-9m-t, de itt sehol semmilyen szivárgás nem lehet.Kétségtelenül szerencsétlenül fogalmaztam, itt javítom. A szívó magasságot úgy kell érteni, hogy a szabad vízszint és a szvattyú járókereke közti magasság-különbség. Vannak trükkök amivel a szívómagasságot átmenetileg meg lehet esetleg növelni, de azok nem tartós hatásúak.
Teljesen igazad van, én csak arra gondoltam, hogy kockáztatnék-e egy működő kutat több100e Ft-ért úgy, hogy nem biztos, hogy a végén az elvárt eredmény jön ki/meg.
Elég közeli rokon lenne a fővállalkozó, amiatt nem félek. Viszont a kettő közül (műszaki ellenőr, műszaki vezető) legalább az egyiket "alkalmaznám", ártani nem árthat, viszont sokat segíthet, ha meglátja a hibákat.
Kérdés, hogy fővállalkozó papíron bármilyen, építőiparban tevékenykedő cég (pl. ács, kőműves, épületgépész) lehet, vagy van valami plusz jogosultság, ami ehhez kell?
Ha a szükséges teljesítményt adja (nincs fölösleg) tudtommal két gép drágább mint egy. Veszteségek miatt. A vizet adott magasságra föl kell hessegetni.(m*g*h) A "h" azonos, a szorzat is azonos. Ami módosíthatja az a hatásfok.
"A síma szivattyúnak is van jelleggörbéje, de az gyakorlatilag 5-5,5m-nél mélyebbről nem hozza föl a vizet, még akkor sem ha a vizet egy marék kukoricával hivogatod."
(Megfelelő vízhozam esetén) Pedrollo JSW ezt a szintet - 5-6 m szintkülönbség - simán megugorja.
Lakás alatti pincében futó 40 méter előre menő és 40 méter visszatérő 16 mm-es öt rétegű cső szigetelésével vajh mennyi energiát spórolhatok nagyságrendileg?
Eddig olyan 13-15 fok körül volt a pincében (elzárt radiátorokkal) de az ismert körülmények miatt nem bánom ha lentebb megy akár bőven 10 fok alá.
Sajnos nem tudom a pince feletti lakótér padlójába betették e a tervezett 4-5 cm szigetelést. Tervezve a padlás födémbe is volt, de azt biztosan tudom, hogy oda nem építették be, felülről volt rá terítve szigetelés
Úgy gondolom laikus fejjel, hogy ha a földszintre sem tettek szigetelést a padlóba, akkor a pinyó hűtésével esetleg semmit nem spórolok, viszont a komfort érzetem rosszabb lehet odafönt...?
(Oldalvonalról paraméterek hiánya ismeretében: mennyi víz kell egyszerre, és mire, illetve mennyi helyed van?
Az nem megoldható, hogy leraksz egy 2 (?) m3-s tartályt a kút mellé, és a kisebb vízkivétellel ezt a tartályt töltöd folyamatosan (valami szintkapcsolós megoldással), majd ebből a tartályból veszel ki vizet (egy másik szivattyú segítségével), amikor szükséged van rá?
Abban egészen biztos vagyok, hogy a víznyomás sokkal erősebb lenne, mint a korábbi kutadé és talán jóval olcsóbb lenne ez a megoldás, mint amibe a meglévő bővítése kerülne)
Pár hónapon belül kezdődő, saját lakhatásra történő bővítés-tetőtérbeépítéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Tervek (kiviteli, statika, stb.) elkészültek, hatóság felé bejelentés megtörtént, a munkafolyamatokra a szakemberek-cégek megvannak. Viszont nem világos, hogy milyen "konstrukcióban" érdemes továbblépni. Ha jól tudom, az alábbi lehetőségek vannak;
- E-napló vezetés nincs -> nem kell felelős műszaki vezető + műszaki ellenőr
- E-napló vezetve, de saját szervezésben történne az építkezés -> kell felelős műszaki vezető + műszaki ellenőr
- E-napló vezetve, generálkivitelezőn keresztül történne az építkezés -> generálkivitelező hossza a műszaki vezetőt, de műszaki ellenőr nem kötelező
Ezek alapján jól értelemezem, hogy ha magam szervezem össze a szakembereket, akkor mindenképpen fog kelleni műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető is?
Felmerült, hogy az egyik -közeli ismerős/rokon- kivitelező cége lenne generálkivitelező és ő alá menne be a többi kivitelező is alvállalkozóként. Így lenne e-napló is, de nem kellene pluszba műszaki ellenőrt alkalmazni. Viszont nem egyértelmű, hogy ilyenkor a generálkivitelező cégnek milyen feltételeknek kell megfelelnie? Elegendő csak az építtetővel és mindegyik alkvállalkozóval kötnie egy-egy szerződést, vagy egyéb képesítése is kell legyen?
Illetve mi lenne a következő lépés? E-napló megnyitása + készenlétbe helyezés, majd a "mesterek" meghívása?
A két oszlop 25-ös zsalukóből van, a köztük lévő távolság 114 cm.
jelentéktelen az áthidalási táv. Elvileg mehet vasalás nélkül is mit ahogy az álladó szakértő írta :
10 cm vastag vb. igazából lehet jó, de akkor vas nélkül is jó (ha jó). .... 39
Szerintem is ( habár kell lenni egy szélességnek is ) Ha az oszlopok 25 cm -esek így adja hogy a szélesség is annyi legyen.
Tehát arra két oszlop közti távra a 25 széles és 10 cm magas áthidaló untig elég. majd megtartja magát, de ha megvasalod akkor lesz egy vb ( vasbeton ) áthidalód. Ezen a szilárdulás után akár ugrálhatsz is.
Vasalás ?
Lehet túltolni, de minek ??? 5 - 6 - 8 mm -es biztos jó. Három alul kettő felűl. Tudod az építészek szeretnek ködösíteni.
Akár az orvosok. Az egyik félig a másik semmire sem egzakt valami.
Jó egyezzünk ki : 50 % empíria 50 % egzaktság.
Kivétel a sebészet.... az egzakt. De azért inkább ne operáljanak !
Tehát minél vastagabb az áthidaló, annál jobban tud dolgozni alul a vas.
Akkor így jó lehet (?): 15 cm magasság, 25 cm széles, 4 szál 8-as vas alulról 2 centire.
A felsőt azt írtad, hogy a szerelhetőség miatt, ezt hogy érted? A kengyel a szélsőket fogja össze, a közbensőknél nem dolgozik.(?) A felső vasak csak azért kellenének a két szélére, hogy a kengyel jól álljon? Ha az alsó vasakat csak a két végén kampózott vasakkal tartom össze (kengyel helyett), az úgy nem jó? És akkor nem kellenének a felsők?
A búvárszivattyúnak van egy jelleggörbéje, milyen mélyről mennyi vizet képes fölhozni és továbbítani. A síma szivattyúnak is van jelleggörbéje, de az gyakorlatilag 5-5,5m-nél mélyebbről nem hozza föl a vizet, még akkor sem ha a vizet egy marék kukoricával hivogatod.
A kút 30m-ig nem engedély-köteles, csak be kell jelenteni. Elvileg.
A két kérdésre a válaszom az, hogy elektromos kérdéshez nem értek, de valószínűleg kevesebbet is fogyaszt. Szivattyún van-e homokszűrő, mert a homok lecsökkenti a szivattyú teljesítményét. Valószínűbb azonban, hogy kevesebb víz van a kútban, az okozza a teljesítmény csökkenést.
Hogy lehet-e mélyíteni azt nem tudom biztosan, de szerintem ha a fúró belefér a béléscsőbe akkor elképzelhető, hogy lehet. Ha nem fér bele akkor ki kell varázsolni a béléscsöveket és úgy fúrni. De ezeket ne vedd biztosra.
Egy apróságot szeretnék kérdezni, hogy a falazások (válaszfal éppen itt) edetében létezik szabvány, hogy mennyire térhet az el a függőlegestől, a vakolat síkpontossága milyen kell legyen, illetve a csatlakozó falak egymással bezárt szögében mekkora hiba lehet (derékszögű csatlakozások vannak csak amúgy éppen itt... Kéne hogy derékszögűek legyenek..)
1. Júniusban még erős sugárban jött a víz, azóta fokozatosan egyre kevesebb. Már max. csak negyedannyi jön, mint 1 hónapja. A szivattyú persze ugyanúgy megy. Akkor a negyedannyi víz ellenére ugyanannyi áram fogy?
2. Mivel nem akarok új kutat fúratni, a jelenlegit ki lehet mélyíteni fúrással? Tehát a 85 méterhez még fúratnék valamennyit, mondjuk + 50 métert. Így olcsóbb lenne, mintha újat fúratnék. Meg lehet oldani?
Áramnál havi 13 ezer átalányt fizetek. A tényleges fogyasztás 12 ezer körül van. Aug. 1.-től spórolni szeretnék. El lehet intézni, hogy átalány helyett havonta diktáljam be az adatokat?
Közben sajnos kiderült, hogy az északi fekvésű 10 méter magas oromfalon lévő szigetelést nem dűbelezték be a mesterek anno.
Csak a háló tartja össze, szépen mozog az egész :-(((
Most amíg itt van az állvány vettem gyorsan müa. dűbelt, körkivágóval kivágtuk a helyét a vakolatban, fúrtunk és gondoltuk majd vissza javítjuk. Sajnos a dűbel szára 8.5 mm volt, nyolcas lyukba nem lehetett beütni, tizesbe meg nem fogott semmit.Szóval ez így nem jött össze.
Hogyan, milyen megoldással rögzítenétek? Gondoltam hogy a padlásról kifelé megfúrom az oromfalat a szigetelésig és hosszú csőrű pisztollyal fújok mögé kevéssé dagadó ragasztó purhabot.
Esetleg valami másfajta, komolyabb dübel plusz csavar kívülről, amihez van valami kupak, vagy ilyesmi, hogy ne legyen túl ronda...
10 cm vastag vb. igazából lehet jó, de akkor vas nélkül is jó (ha jó). Itt gerendaként fog működni. 15 cm vastagságig le lehet menni, de annál vékonyabbat én nem csinálnék. Fi 8-as vas elég. A vb. teherbírásának számítása : A vas fölötti részből az alkalmazott vasmennyiség alapján meghatározom a nyomott betont. Ebből a nyomott beton súlypontját és a vas távolságát a nyomott beton súlypontjától. 10 cm betonvastagságnál ( a vas nem is a szélén van!) ez nagyon kis távolság. Ez a teherbírás szorzatának egyik eleme. Ha nagyon kis számmal szorzunk akkor nem lesz nagy a szozat sem.
20 cm magas? Én valami 10 centisre gondoltam, az megoldható? Tehát 25 cm széles, 10 centi magas. Ha az segít, alulra T vasakat tehetek be, szárával felfelé.
Ha a 8-as vas elég, az jó, van itthon még belőle, nem kell venni. Azt hittem vastagabb kell.
30x20 cm-re számoltam. szélesebbre ajánlatos csinálni mint az oszlop, részben esztétikai, részben vízcsöpögési okokból. 35 cm széles még jobb. Ebbe alul 3 fi 8-as vagy 5 fi 6-os megfelel. Fölülre 2 fi 6-os vas is kell, szerelhetőség miatt. Kengyel fi 6 20 cm-ként az oszlopok között, oszlopok fölött 10 cm-ként.
"Ha 114cm van az oszlopok között (oszlopok 2x25= 50 cm) akkor miért kell vágni az áthidalót?"
Jogos, azt nem gondoltam tovább.
"A szükséges vas mennyisége függ a betonméretektől, a betonminőségtől és a terheléstől."
Valóban nem úgy készült, ahogy hivatalosan kellene. Kb. 10 cm-t áll ki a tetején a 4 db 12-es vas. Az egyik oszlopon. A másiknál még tudok változtatni, mert van még 3 sor zsalukövem amit fel kell rakni, oda tudok betenni pipavasakat.
Mindenképpen eg akarom csinálni, a kérdés tehát az lenne, hogy a fennálló helyzetben milyen vasalást alkalmazzak és milyen betont készítsek. Helyben készítem a betont, rostálni tudok, ha az kell, és van képlékenytőm is.
"2. Veszek 2 db 12-es áthidalót, 150 cm hosszút, levágom a megfelelő méretre és felrakom. Ezt nem tudom bekötni az oszlopokba, nem tartja össze azokat, ráadásul ha jól emlékszem, ezekre még megfelelő terhelést is kell adni, hogy jól működjenek, ez itt nem lenne."
Ha 114cm van az oszlopok között (oszlopok 2x25= 50 cm) akkor miért kell vágni az áthidalót? A nyírási vasalás megszüntetése miat egyébként is ellenjavalt. Ezzel együtt az oszlop és az áthidaló nem vasalható össze ha az oszlopvasalás nem úgy készült. A betonacélok toldási hossza a betonminőség függvényében a vasátmérő 35-50 szeresse.
A szükséges vas mennyisége függ a betonméretektől, a betonminőségtől és a terheléstől.
A kerítésem építése a célegyenesbe ért, köszönöm az eddigi segítségeteket.
Szeretnék a kiskapu fölé áthidalót, amire fedlap kerülne, tehát lenne rajta némi terhelés.
A két oszlop 25-ös zsalukóből van, a köztük lévő távolság 114 cm.
Két megoldásra gondoltam.
1. Helyben zsaluzok, vasalok, az oszlopokból kiálló 12-es vasakkal össze tudm kötni. Ezt gondolnám jobb megoldásanak, mert védőcsövet is szeretnék fölülre behúzni.
Ebben az esetben milyen vasalás lenne a megfelelő, milyen minimális vastagságúra lehet elkészíteni?
2. Veszek 2 db 12-es áthidalót, 150 cm hosszút, levágom a megfelelő méretre és felrakom. Ezt nem tudom bekötni az oszlopokba, nem tartja össze azokat, ráadásul ha jól emlékszem, ezekre még megfelelő terhelést is kell adni, hogy jól működjenek, ez itt nem lenne.
Kimértem mindent, le van szabva minden, szerelvények megvannak, kézzel össze is van állítva. Rápróbálok a vízszintes szerelésre. Egy banális kérdés, ha kinevetsz, megértem :) Collos csövekből lesz a beépítés, a sok kanyar meg a gépészet miatt lesz pár csavarkötés. Loctite 55-el tömítek. Mennyire kell brutál módon meghúzni a szerelvényeket? Apám addig tekerte, amíg bírta, nem is tudtam csak sarokcsiszolóval szétvágni, mert nem engedett el a kötés. De látok videokat, ahol épp csak meghúzzák vízpumpa fogóval.
10x15m-es a konyhakertem. A túlzott napsugárzás hatásainak csökkentése miatt Raschel hálóval lefedném az egészet. Idén próbajelleggel ad-hoc oszlopokra kihúzva teszteltem, bevált, ősszel stabil tartórendszert akarok csinálni.
Minél kevesebb oszlopot szeretnék, nem az ár, hanem a helytakarékosság miatt.
Kérdés: milyen profil lenne a legjobb vízszintes elhelyezésre? Nyilván kell megfelelő tartás, de minél kisebb önsúly előny. A háló súlya minimális, bár az eső kismértékben "ráragad", de nagyon nagy teherbírás nem kell.
Esetleg alu gipszkarton profil élére állítva? Azokból van 4m-es szál. Vagy más ötlet?
18 fokos lapostető könnyebben beázik. A térdfalat tartó vb. oszlopok kimaradtak. Azokat be kell kötni a földszint fölötti födémbe. Azt már rég megtanultam, hogy az olcsó a legdrágább. Vagyis ha építek, bontok és újraépítek. Hőszigetelni kell a tetőt és a tetőfeljáró helyét könnyen bontható anyaggal le kell zárni. A tetőt karbantartani pedig mindenképpen szükséges. Az építészek szempontjai általában egyediek...
Pont a dűbelezést akarom elkerülni, mert az adott helyen nem lenne szerencsés lyukakat fúrkálni. Az egyik csatornában csak vékony "riasztókábel" fog menni infrasorompóhoz, a másikban is csak ethernet kábel 30-40 centi hosszan, szóval nem kell nagy súlyt tartania a csatornáknak.
Azt nem tudom, hogy a falon levő nemesvakolat mennyire számít nedvszívónak a ragasztó szempontjából. Anno a panelben a plafonra valami tubusos sárgásbarna trutyi ragasztóval lett felrakva kábelcsatorna, másfél évtized múlva is stabilan állt - de az beltér volt és más felület.
Nekem anno egy építész ismerős azt mondta, hogy olcsóbb egy lekontyolt lapos (18o-os) tetőt csinálni a koszorú tetejére, és ha mégis kell, akkor lekapni az egészet, mint előre megcsinálni térdfalat, második koszorút, lépcsőt, magas tetőt, aztán nézni évekig. Áll bene a pénzed, lehet karbantartani, meg persze fűtés is. Oké, a födémben a lépcső helyét is ki kell hagyni (az lesz a gardrób), meg a vezetékekkel érdemes felállni, de aztán annyi. (És persze később a fa egy részét és a cserepeket fel tudod használni az új tetőhöz is.)
Milyen ragasztóval tudnék kábelcsatornát rögzíteni ház külső falán a nemesvakolatra? Csak kb negyven centi hosszú csatornát kell felrakni függőlegesen, illetve kb 30 centit a kukatároló oldalára vízszintesen.
Nagyon sok lehetőséged van, attól függően, hogy használati tárgy lesz (inkább vastag lazúr) vagy esztétikai szerepe lesz csak (vékony vagy vastag lazúr). Lazúrokból van víz alapú is, gyorsan szárad és alig van szaga. Ha belétrben lesz olyat keress amiben nincs gombaölő és semmi biocid. Van szintelen lakk is, ha meg akarod tartani az eredeti színét a fának.
Egy natúr fa lapot szeretnék beltérben felhasznáni, arra gondoltam, hogy lenolajkencével kezelem, viszont ha lefestem vele akkor beltéren sokáig büdös. Hogyan lehetne gyorsítani a száradását, pár napra rakjam ki a tűző napra? Esetleg van valamilyen alternatíva a lebolaj kencére?
A kérdés, hogy a rajzon megjelölt csőhosszra van valami ökölszabály? A sok derékszögű foduló miatt? Nem tudok oda végtelen hosszot csinálni, mert a fölfelé menő cső vége eléggé közel van a vízsznintes csőhöz. Rajta van a keringető, visszacsapó, elzáró csapok. Szóval csak nagyon szűk kanyart tudok tenni.
Köszi! Be tudnám vízszintes szakaszba kötni, de a helyhiány miatt csak a mellékelt ábra szerint menne. A vízszintes szakaszből nem tudok kivágni, mert mindenképpen túllógok a felmenő csőszakaszon. Bonyolult, de a felmenő csőszakaszt sem tudom hová tenni. Mennyire jó megoldás az áthidalást felxibilis bekötőcsővel megoldani? 1 collos csőről van szó és ugye a szívóágról.
Mindig egy fél centivel, vagy is kicsit többel, feljebb kell szerelni a térkövet a szegélyhez képest és le kell döngölni a végén, erre a műveletre lapvibrátornak van PP-nől készitett védőtalpa.
Ha van alap készitve, akkor 3 paletta térkövet megbír egymásra pakolva a felület, 6cm vastag térkő, a kis méretű.
Olyan kérdésem lenne, hogyha egy tetőteres házat építtetnék, akkor lehet-e úgy lakhatási engedélyt kapni, hogy csak az alsó szint lesz lakhatásra kész?
A tervezőnek ilyenkor mit mondjak, hogy írja be a tervekbe?
Konkréten a tetőtér nem is annyira szükséges, egyenlőre csak "nagypadlásként" is üzemelne, de ha később meggondolja magát az ember a beépítésen, akkor kényelmesebb lesz úgy, hogy már nem kell új tetőt csinálni, meg 2 téglasort a koszorúra felhúzni.
Szerintetek egy raklap cserép alatt (ami kb 1 tonna) megsüllyed a térkő, ha odarakják?
Illetve vajon raklap békával tudom majd mozgatni a térkövön? Ez olyan térkő, hogy kocsibeálló, személyautóval szoktam rajta állni, kb 2 éve már és talán kb fél centit süllyedt eddig a kocsi két hátsó kereke alatt az első hónapban, akkor csak arra a kb 30*30 centis részre raktam egy kis finom murvát és újraraktam azt a kb 10 térkövet. Egyébiránt az autó beállás sehol nem süllyedt be, a nyomvonalban sem.
Sziasztok! Iszapleválasztót szeretnék beszerelni egy meglévő fűtéskörbe. Vízszintes csőszakaszra, vagy függőleges csőszakaszra érdemesebb? A visszatérő ág legmélyebb pontjára kell szerelni, vagy nincs jelentősége? Köszi.
Köszönöm szépen, ez jogos :D Sajnos az ilyen trükkös megoldásokhoz abszolút nincs kellő rálátásom az építőiparra. Ez tök jó ötlet, abszolút :-) Mondjuk PIR az nem lesz olcsó, de ha dolgozik az ember, már csináljon jót.
Ám a legfőbb cél akkor a tisztíthatóság lenne nem? Hogy a felmosó ha összemocskolja, akkor könnyen le lehessen mosni.
Ha csak a lehálózott XPS-t lefestem, akkor annak nem tudom mennyire tisztítható a felülete. Illetve nehezen tudnám ugyanazt a színt elkapni, mint a fal többi része.
igen, a falra kell szerelni. Legalabb 10cm magass kene legyen, talan egy XPS polisztirol (vagy PIR/ mert az sima) is megtenne, 2 cm vastagon, azt le lehet festeni fal szineben.
Úgy értettem, hogy a vágott éleknél lehet, hogy nem pontosan vágnak és akkor elég bénán néz ki ha azt látja az ember. Attól még a felület lehet vízszintben...
Budapesti agglomerációban lakom, erdő mellett, tíz éve ugyanott. Olyan száraz az erdő, hogy a madaraknak kirakott itató vízhez este hét körül elkezdenek bejönni a sünök is inni.
Meg hogy ha esetleg fém ajtód lenne, fém kilincsed van, vagy fém konzolt használnál valahol, akkor a statikus elektromosságra figyelni kell, különben fel tudja tölteni az embert a műanyagon járkálás, és csíphetnek a fém cuccok. Meg hogy eltolásban rakják le.
Köszönöm, értem. Ám akkor gondolom a szegélynél arra kell figyelni, hogy a falra legyen csak rögzítve fixen (valami ragasztó-szilóval?), és akkor alatta el tud csúszni, tágulgatni a WPC maga...
Nincs gyep és csak azt öntözöm, amit feltétlen kell. Azt is kézzel, kannából. Feltöltöm slaggal a hordót és onnan öntözöm kannából a zöldségeket, bokrokat, fákat. Mindegyiknek csak a tövéhez öntök egy keveset, nagyon spórolok.
Kb. 15 éve fúrattunk a kertben egy 85 méter mély kutat (helyileg Szeged). Kb. 2 hete csak fele erős sugárban jön a víz és néha kluttyog is (levegős).
Honnan lehet tudni, hogy a 85 méter mélyen levő vízkészlet van fogyóban vagy esetleg a 15 éves szivattyú kezdi megadni magát? Úgy rémlik más években is volt olyan, hogy néha gyengébb sugárban jött a víz. Tény, hogy 3 éve aszály van.
Amúgy nem tudom, erkélyen mennyiben más, nekem teraszon van.
Nincs a betonhoz rögzítve, hanem a párnafákra vannak rakva a lécek, a súlya tartja a helyén, és a szegő (L-profil) fogja össze az egyes darabokat. De mondjuk nekem van vagy 30-40 m2 egyben.
(Ó, és a darabok széle persze itt-ott huppog, mert nem figyeltek a rendes alátámasztásra. Fölszedni viszont...)
Amúgy legyél ott nagyon, mert ha kihagynak ezt-azt, akkor utána már nem fogják visszabontani, hanem föntről belenyomnak egy csavart és helló, nesze neked hőtágulás. (Meg annyiszor én még nem hallottam, hogy "a madzaghoz raktuk", mint ott, pedig engem nem a madzag érdekelt, hanem hogy ne legyen durván girbegurba szemre. Persze az lett, pedig ők a madzaghoz. Ja, hát az plusz-mínusz egy centit simán elvisel.)
Mikor hozzá kellett pótolni, inkább vettem egy lidis dekopírfűrészt és megcsináltam én, pedig a hardver nem kimondottan a lételemem.
(Mondjuk egy viszonylag kis sugarú ívet is kellett szabni (pontosabban négyet), azt kb. 30 fokosával senki ki nem szabja pénzért, csak magának, hobbiból. A "mesterek" még a 2x45 fokot is alig értették meg.)
Létezik egy üvegszál erősítésű tetővédő ponyva, aminek a szélei le vannak látva fém rögzítő szemekkel. Hasonló a teherautók ponyváihoz, csak vékonyabb. Nagy méretű,7x 10 méteres, 10x15 méteres.
Nem drága. Talán 200 euró egy 10x15méteres.
A létező tetőről le kell bontani a cserepeket és a lécezést, a tetőt ki kell támasztani (minden második szarufát le kell bontani és azokat használni oszlopoknak, pl. a fogópárok alá), és levágni a talpszelemeneknél a szarufákat, felszerelni a fóliát. A rögzítő szemekbe 2 literes vizes pet flakonokat szoktunk rákötni.
Akkor meg lehet oldani a födémet, a térdfalakat, a koszorúkat. Aztán levenni a fóliát és gyorsan megépíteni a tetőt. Ha a szarufák felkerültek, a páraáteresztő fóliát fel kell szerelni az ellenlécekkel, arra gyéren, kb.60 cm felszerelni a cserépléceket. Fel kell szerelni a csatornákat. Aztán a lécezét és a cserepet. Egy 100nm-es tető, ha kettő-négy vízbe van, vagy L alakú, 3-4 nap alatt megépíthető. Ha van néhány lukárna is, akkor 7-8 nap.
Így tervezte a statikus és az építész, én nem értek hozzá. A másik az lett volna, hogy valami fa borítást kap a jelenlegi födém és arra került volna a padlóburkolat, de nem akartunk ilyet, mert az mindig nyekergett volna.
A WPC erkélyburkolat széleinek falcsatlakozásánál a szegély csak opcionális, esztétikai szerepű nem? Ahogy nézem a lerakási leírásokat kb úgy hagyják hogy itt a lentebbi fotókon van...
Tehát itt max a kivitelező jóindulatában lehet bízni, hogy szegélyt ki lehet alkudni, de nincs gyártói ajánlás stb nem?
Köszönöm szépen neked is és a többieknek is a választ.
A ház egy télen nem lakott ház, ezért is gondoltunk az őszre és a tető alapterülete kb 100 négyzetméter. Egyszerű nyeregtető, semmi fixni faxni. Bármelyik hónapban elázhatok, ebben talán nincs különbség. Ha jól értem, akkor ha már az új felbeton/vasbeton fent van a jelenlegi vasbeton gerenda+betontálcás födémen, akkor már nagy baj nem lehet.
Ha nagy eső jön, akkor max néha le kell söpörni. Persze ha akkor jön az eső, amikor a cserepeket leszedték de még a felbeton nincs, az probléma. Nem tudom, hogy ezzel lehet-e értelmesen valamit kezdeni, mert a fólia takarást is leviheti a szél. Arra gondoltam, hogy amit lehet a földszinten is le fogok takarni, nem tudom, ennél többet tudok-e tenni.
Sziasztok. A Mofém hollenderes gömbcsap ellendarabja belülről ilyen körmös kialakítású. Van ehhez valami sepckó szerszám, vagy a vízvezetékszerelők mólolnak maguknak egyet?
Van többek között egy 50 nm -es ház részem egy leválasztott házban. teljesen önálló, mindentől független. Külön mérők, külön szerződés a szolgáltatókkal.
Ideális a tetőszerkezete beépítésre .
Az ács szerkezet ép egészséges, a kialakítása olyan hogy csupán 1 db. oszlopot kell kiváltan... helyette 2 db kissé arrább.
Van egy hiányossága. A térdfalak kicsit alacsonyak. A kívánatos 1 ,2 m helyett csak 80 cm. De hát ez van.
Nos szóba jött a teljes ács szerkezet bontása és új építés. a másik az általam preferált a teljes padlástér beépítése így ahogy van.
Ekkor csak a héjalást és a lécezést kell bontani. Ezt viszont lehet szakaszosan. Három nagyjából 3 szög alakú felület / 10 x 8 m /2 , az 40 nm, jó legyen egy picit nagyobb 3 x 45 nm az úgy 135 nm. Három részletben megoldható.
Egy nap bontás , egy nap ácsszerkezet fertőtlenítés. A bontás után ponyva fedés , majd amikor minden egyben a lécezés és a héjalás újra építhető. Kritikus 3 -4 nap egy felületre. 4 - max 5 fős brigád kell. Több ember eleve nem fér hozzá.
A beépítendő tér 5,5 x 10 m lenne.
Sajnos a belmagasság elég kicsi, csak 2, 6 m. Vagy emelet ráépítés, de a költség 3 x annyi.
Így lenne egy földszinti 50 és egy tetőtéri kb. 52 nm mint egy lakás egység.
Egy héttel a kezdés előtt még tök jó időt jósoltak végig, aztán ez lett.
Garancia erre nem tud lenni, ezért ez egy ilyen pite sajnos.
Gondolkozz rajta előre, hogy adott esetben hogy tudsz védekezni. Én is vettem egy böszme nejlont 20 rugóért , de elég nehéz bármit is tenni egy teljes munkaterületen. Minden útban van. Érdemes lehet odabent egy területre összehordani a dolgokat, hogy könnyebb legyen megóvni ami értékes.Amikor esik, már késő...
"Első éjjel volt 8 mm eső, a csillárkampók mellett folyt bele a víz a lámpákba, meg egy darabon leázott a gipszkarton álmennyezet miközben alatta harcoltunk a vízzel. Úgy 30-40 litert kellett visszatartani a parkettázott részektől, ami végül sikerült... "
Nem írtad mekkora az a ház, milyen a fedés, milyen az a kivitelező. Az én 200 m2 felületű kutyaólas kontyolt tetőmre volt amelyik bádogtetős "mester" azt mondta 5-6 nap nekik az egész. (No hiszen!)
Komolyabb ács 5-6 szakemberrel két hetet mondott rá. Akit végül megbíztam 2-3 hét közé saccolta a dolgot. Eléggé elszámolta magát, mert én is végig kuliztam velük reggel héttől du. négyig-ötig és az ötödik hétbe is belenyalt mire végzett, igaz csak kettő, esetenként három embert hozott magával. Ősz óta szinte egy csepp sem esett, de amint a bontás megvolt, két nap múlva jöttek is az esők... Első éjjel volt 8 mm eső, a csillárkampók mellett folyt bele a víz a lámpákba, meg egy darabon leázott a gipszkarton álmennyezet miközben alatta harcoltunk a vízzel. Úgy 30-40 litert kellett visszatartani a parkettázott részektől, ami végül sikerült. A következő napokban szerencsére már annyira kész lett az ácsolás, hogy hét végére ideiglenesen fólia alá tudták rántani a tetőt, de több helyen azt még vissza kellett bontani a munkálatok befejezéséhez. Ezzel sok idő elment és a fóliának sem tett jót (kellett is venni plusz egy tekercset), viszont megkímélt minket a további sz.rrá ázástól, mert egy hétig szinte minden nap esett valamennyi. Szerencsére viharos szél nem volt...
Mindig van valami ami nem úgy van, tovább tart... Az ember becsületére legyen mondva, hogy nem beszélt felárról és egyszer sem mondta, hogy jól van az úgy! Ha nem olyan lett, akkor harmadjára is levette, vágott még rajta. Szóval a körülményekhez képest egész rendes munkát igyekezett csinálni, azt hiszem amit ebből ki lehetett hozni azt sikerült.
Üdv ! Ha mindent (generál kivitelezés) egy cég csinál (nem vár másik egyéb kivitelezőre),akkor elvégethető ! Saját tapasztalat szerint a külső vakolás kivételével 3. hónapban (nyáron, száradás miatt)már lakták a gyerekek (tetőtér méret 80m2) !:-)
Szerintetek bolondság októberben belekezdeni a lenti munkába egy már meglévő házon vagy ez egyik sem komoly probléma, mert pl nyáron meg lehet zivatar? Eső és hideg miatt kérdezném. A házban nem lakunk jelenleg, csak később költözünk be. Most egy tetőteret szeretnénk építeni meglévő házhoz. Azt mondja a kivitelező, hogy egy ilyen munka 1 max 2 hónap alatt készen lehet.
tetőbontás
térdfal emelés
felbeton (hálós vasbeton) készítés a meglévő gerendákra
Ez hulladék, konkrétan bontott tetőanyag, nincs mit tenni vele. Illetve amivel lehet mit kezdeni az már külön van téve.
Én mondjuk életemben nem tüzeltem kályhában, de most majd megtanulom.
Jelen állás szerint fával sztem csak úgy éri meg fűteni, ha ingyen van. Pénzért véve már nem éri meg.Ingyen pedig ilyesmi dolgok vannak, nem jóféle tűzifa.
Nekem éppen akad elég sok diófa is, meg ha az jó ötlet akkor annyi akácot venni talán belefér, hogy mondjuk minden héten legyen egy-két akáccal tüzelés is .Vagy esetleg ilyen tisztító brikettet tenni rá olykor.
-Irodai munkás vagyok, így a kondi azért nem ideális, de talán ez a 0,3 köbméter kiadja még valahogy. :-)
-Ez támfal szerűség, csak a rajzom extrém módon "Móriczka rajz".
Így néz ki a helyzet. Van alul egy támfal, aztán a talaj felett már más konstrukció, de folytatódik.
Alapvetően részben beton, abba ágyazott gránit vagy mifene, de sajnos belül van egy réteg tégla is a talaj feletti részen. Az pedig érzékeny a vízre, azért is akarom rendesen megcsinálni, mert folyamatosan dobja le a vakolatot a másik oldalán. A támfal részben nincs tégla, ott annyira nem érdekes a vízorr, nem akarom piszkálni.
Fenyőt a magas gyantatartalma miatt nem szeretünk kályhában égetni, nem oda való. Meg mert szart sem ér fűtési céllal, alacsony a fűtőértéke. 200 ezer forintos köbméterár mellett pazarlás is. 1-2 darab elmegy, de nem fél köbméterek. Ha értelmes méretű anyag, akkor száraz, naptól védett helyen kell tárolni, ha megoldható. Barkácsoláshoz, javításhoz is jó lehet, vagy felfűrészelni polcnak például. Legrosszabb esetben szabad tűzön, bográcsoláshoz felhasználni.
A mészkő és a dolomit szemcsét nálunk kőpornak hívják. Van finom, kevésbé finom és durva. A gránit őrlemény az stimmel, de azért nálunk nem annyira ismert.
Amúgy ez a támfal fedés túl van tolva.
Eleve nem támfal csak simán fal.
A támfal akkor lenne ha a két oldalán jelentős szint különbség lenne. Ha lenne mit megtámasztani. Ilyen nincs ábrázolva.
Pl. az egyiken egy másfél méter a másikon nulla vagy fél stb méter.
Az a vízorr is egy túltolt valami.
Sok a kell a lehet helyett.
Ha nincs lecsurog a víz és idővel koszos a fal felület.
Szint különbség rézsűvel is megoldható, de az helyigényes, a támfal hely -takarékos.
Akkor igazából nem számít, hogy kiég e részben az alu cső, vagy sem..kivéve, ha annak idején a kürtő belső vakolása -lesz benne bélés felkiáltással- esetleg elmaradt.
A gáz gázhelyzet miatt én is utánanéztem, elvileg fatüzeléshez nem kell bélelés, mert az égéstermék nem tartalmaz olyan savas anyagokat, amik szétmarnák a téglát. CO2 -> H2CO3 (szénsav) nyilván lesz, de SO2 -> H2SO3 (kénessav) már jóval kevesebb. Persze ha szénnel is fogsz tüzelni, abban már lesz kén is.
mészkő vagy gránit őrlemény, létezik mindenféle méretben. A hullásból készítik a kőbányákba.
Régebben nem volt jó padlócsempe, létezett mozaikos szakma és csiszoló gép is hozzá. Velencei mozaikot készítettek a középületekbe, márvány hullásból és mozaikból. Kiöntöttek egy cementes aljzatot, arra lefektették a márvány hullásokat (szinte bármilyen alakú, színű és vastagságú lehetet) . Amikor megkötött, a fugákat kiöntötték mozaikkal. Örök élet és egy nap, csak a csiszolás nagy munka volt. Egy 250 kilós géppel, vese alakú csiszolóköveket használtak, több féle granulátumot, a szélekhez is volt egy másik csiszológép, a faliszegő márvány, vagy mozaik. Tükör simára le tudták dolgozni. Utána impregnálták egy lenolajból és petroxinból készitett oldattal és visszaadták a fényét, mindezt a hullásból és nagyon olcsón beszerezhető szerekkel meg tudták csinálni.
Most a középületeket leburkolják nagyméretű (lézerrel vágott) 130-200 eurós kínai kővel - fuga nélkül - és sokkal többet kell csiszolni, mert a lapok vastagsága egy picit változik és bármilyen jó a burkoló, azt nem tudja megcsinálni, hogy ne legyenek pici vállak a lapok között. Vese alakú köveket használnak most is. Spéci mosószereket kell használni a végén nagy méretű lapokból készült burkoltokra, hogy visszakapja a fényét. Az megint pénz és munka.
Minimum vastagsága gondolom olyan 6-7 centi legyen a sapkának nem?
Ez a mozaik a szemcsés, színes lábazati vakolat nem?
Az a baj, hogy nincsen betonkeverőm... ezért az elején a zsákos esztrichre gondoltam a sapka anyagának. Vagy akár egy talicskában is meg tudom ezt keverni vállalható módon, a speci receptet a mozaikkal?
A tetőből meg máshonnan is maradt több köbméter fahulladék. Normális körülmények között elvitetném innen, de egyrészt a gázhelyzet, másrészt a jövedelmi helyzet miatt most azon gondolkozom hogy el kéne tüzelni.
Ehhez már csak egy tüzelőberendezés kéne.
Van a házon egy falazott 4 téglás kémény, szerintem alumínium csővel bélelve (120 mm). Pincétől a tetejéig van vagy 12 méter magas. Sosem volt használva, csak az alján van egy tisztítóajtó.
Elvileg ebbe a méretbe beköthetnék itt a lakótérben (aljától 4-5 méterre) egy 5-6 kw-os kis kályhát, ami így szinte a ház közepén volna , ki lehetne vele fűteni a lakást.
Csak az alu bélés azt mondják nem annyira bírja a fás tüzelést. Ez mennyire igaz, mennyire bajos?
Az egészet átfúratni és újrabéleltetni is lehetne, de ha nem muszáj ebbe nem mennék most bele.
Esetleg a jövőbeni bekötés és a környékén még tenni bele egy 0.8 mm falvastagságú saválló csövet mondjuk 2-3 méter hosszan megoldás lehet?
A legjobb mozaikot önteni kalapnak. Egy veder cement, egy veder mozaik, fél /háromnegyen veder homok, víz, amennyit felvesz- nagy betonkeverővel is lehet keverni.
Kimosod, amikor meghúzott egy kicsit. 50 évet tart.
Másik kérdés: A feltöltést zúzott betonnal tervezem, de az nem ad egyenletes felületet tömörítés után. mivel egyenesítsem ki a felületet a lerakó homok előtt? Sóder vagy homok?
Alapvetően, ha egy támfalra új fedlapot öntene az ember, akkor az alábbi rajz szerint ez korrekt lehet?
-Mennyit lóghat túl a fedlap a támfal szélén max? (ismerve, hogy kb olyan 6cm vastag lesz, a közepébe mondjuk egy 15x15 fí6-os hálót berakhatok, ha számít bármit is...)
-Ez a 6cm vastagság okés?
-A vízorr kiképzés jó lehet (2x2cm méretben, a jelzett helyen)?
A tetejét középről a két oldal felé meglejtem majd, 1% lejtéssel
Köszi a választ! Természetesen fizettem. csak az erről semmi papírom így nincs.
Viszont a megbízási szerződés alapján még nehogy követeljen tőlem valamit. Vagy az egészet meghamisítja az alján az aláírásommal. Nekem nincs is róla példányom.
Sajnos nagyon ráfaragtam egy felújítással. Hívtam egy brigádot csatorna szerelésre. Előzetesen 14 ezer/ per métert mondtak, szereléssel anyaggal együtt. Úgy voltam vele, hogy oké, legyen. kb. 30 méterről volt szó. Munkavégzés közben aláiratott velem egy megbízási szerződést, kitöltetlenül. Jóval töbett mondott a végösszegre mint az előzetesen megbeszélt összeg. Számlát nem kaptam róla. Átvertek, azt értem. Esetleg lehet még további követelése a megbízási szerződés alapján? pl. simán meghamisíthatja, nekem nincs is róla példányom. Borzasztó állapotban vagyok.
Remélem jó helyre tettem fel a kérdésem, bár ez inkább innentől már jogi kérdés.
van egy kerítés lábazat kisméretű téglából, ami anno csak bepucoltak. Majd kb. 7 éve meg lett erősítve háló, alu profil és a szemcsés anyaggal be lett vonva. Kérdés az, hogy ez az alap megbírna-e 2-3 távolságban zsaluköves oszlopokat 1,3 m magasan? Cél az, hogy a jelenlegi vas 1/2 colos csöveket kiváltani. Vízszintbe a szögvas helyett ALU lenne, majd ide műanyag oszlopok
Ma vonultak le a tetősök, még takarítanom kell és pénteken szigetelünk, szóval nem is maradt időm sokat töprengeni. Marad a Tetol mint viszonylag olcsó és hozzáférhető anyag, próbálom majd turbózni ezzel a szerrel. 2-3 hétre tervezték a munkát, de végül az 5. hétbe is belenyaltunk. 2 konty, plusz kutyaól és minden végvonalban egyenként méricskélve vágták a cserepeket az udvaron, az baromi lassú volt.
A körülményekhez képest (használt cserepek, nem is egy helyről ) elég jó lett szerintem. Egy részre 300 db új cserepet kellett vennem. Az mondjuk sokkal jobban össze fekszik, szebb is és erősebb is.
Jó lett lett volna új cserép mindenhová de sehogy se fért bele.
Drága volt így is, de örvendek hogy nem kezdtem birkózni ezzel egyedül.
Gyilkos menet lett volna kevés eredménnyel, szintén nem olyan olcsón.
nem tudom,hogy ezek a képek segítenek-e annak megítélésben amit kérdeztem:fafödémre betonozás problémaköre
