A neten fönn lévő képek és leírások is eléggé ellentmondásosak erről a típusról, ill. inkább úgy fogalmaznék, hogy a klasszikus keletbaltitól csak egy árnyalatnyit tér el.
Egyébként ez az új-dunai elnevezés földrajzi szempontból teljesen megtévesztő, mivel ennek a változatnak az elterjedési icentruma nem a Duna vízgyűjtő területén található, hanem nagyjából a mai középorosz, északukrán, belorusz és lengyel területeken.
Megj.: a Karpatidot, Goridot, Újdunait nem látom önálló típusoknak, az északnyugat európai Brunn, Aran, Atlantid, Tronder, Keltonordid típusokat nem tapasztaltam a magyarok körében.
Henkey az ellenkezőjét igazolta, szerinte az erdélyi és moldvai oláhok közelebb állnak hozzánk, mint a havaselvi oláhokhoz. Az erdeli oláhok magyar neveket oláhosítottak pl Farcas, Cirices, Deac, Rat, Cocis, Lacatus, Muresan, Turdean stb ez egyértelműen oláhosításra utal vagy vegyes házasságra. A mócok ütnek el ott több a dinári-norikumi. Amúgy az oláhok két fontos összetevője a dinári és a mediterrán. Sok a pontuszi, norikumi, keleti dinaroid sőt az armenid, pamíri és turáni is. Nem hiába Kun országokba lettek deportálva balkáni juhász elemek.
Nyugat felé, a Nyugat-Dunántúl felől az Alpok felé, Kelet-Ausztria irányába sem éles az átmenet.
Voltam már Ausztria határ menti részén és ott világosabb a pigmentáció, mint a Magyaroknál. A főbb típusok a Norikumi, a Szubnordikus és az Alpesi kevert változatai voltak.
Ez nagyon nehéz kérdés, mert nincs teljesen egyértelmű és minden szakember által egyöntetűen elfogadott területi felosztás.
Talán durva közelítéssel az alábbi zónák különíthetőek el:
1) Mediterrán zóna: Spanyolország, Portugália, Dél- és Délnyugat-Franciaország, Közép- és Dél-Olaszország, a Földközi-tenger szigetei, Dél-Görögország, a görög szigetvilág.
Itt a mediterrán típusok dominanciája még a mai napig is kimutatható, jóllehet eltérő mértékben és különböző mediterrán variánsok.
2) Alpesi zóna: jóval tágabb, mint az Alpok-hegységrendszer. Ide tartozik Közép-és Délkelet-Franciaország, Svájc és Ausztria teljes területe, Liechtenstein, Dél-Németország, részben Észak-Olaszország.
Ez a zóna embertanilag sokkal heterogénebb, de az alpesi és neo-alpesi variánsok mindenhol fontos szerepet játszanak a népesség összetételében, de nagyon fontos még emellett a szubnordid és a norid (norikumi) is. Ezen felül különféle mediterrán variánsok fontos színező elemként szintén nagy számban jelen vannak.
3) Észak-Európai zóna: nagyobb kiterjedésű, mint Észak-Európa földrajzi értelemben. A skandináv országokon kívül ide tartozik Nyugat- és Délnyugat-Finnország, Észak-Németország, Hollandia, részben Közép-Németország, Nyugat-Lengyelország, továbbá Skócia és Anglia keleti partvidékei.
Domináns típusok a nordid (nordikus) és a cromagnid külömféle változatai. Döntően világos színkomplexiójú népesség.
A Kárpát-medencében velünk élő többi népcsoport: a szlovákok, ruszinok, szlavónok (Horvátország északi alföldjein élő horvát népcsoport), a szlovének, a szerbek északi csoportjai.
Nyugat felé, a Nyugat-Dunántúl felől az Alpok felé, Kelet-Ausztria irányába sem éles az átmenet.
Az erdélyi románok a földrajzi közelség ellenére már jobban elütnek, de talán azért, mert ők aránylag későn érkeztek a Kárpát-medencébe, nagy részük a 17-18. században.
Tipikus germánok,az észak-németekre,skandinávokra hasonlítanak leginkább. Magyarokhoz szerintem abszolút nem hasonlítanak,csak a sváb eredetű magyarokkal lehet valami átfedés :D
Leginkább fáli,nordikus,borreby típusúak vannak a mintában ez teljes mértékben megfelel a vártnak :D
Kiel! Többször is megkérdeztem ezt tőled, de nem válaszoltál rá, ezért nagy betűvel írom a kérdést:
A BOSNYÁKOK MENNYIRE HASONLÍTANAK A MAGYAROKRA?
Ez azért is érdekel engem, mert a The Apricity-s ábrázolások szerint a balkáni népek nagyjából úgy néznek ki, mint a magyarok, de legalább voltál ezekbe az országokba.
Itt mondtad el a tapasztalataidat a bosnyákokról, ha már nem emlékszel:
Szerintem az elmúlt évezredben ők ép úgy keveredtek mindenkivel mint a magyarok, ráadásul a honfoglalók legalább annyira nem voltak homogén mint a maiak. Nem igazán lehet alapul venni.
A lakotid, a lenapid és az appalachid a laikus szemlélőnek valóban nagyon közel állnak egymáshoz, de a szakemberek azért el tudják különíteni a 3 változatot.
Lényegében valóban ugyanannak a típusnak a területi változataiként lehet felfogni ezeket, bár a valóság a keveredések miatt ennél jóval bonyolultabb.
Léteznek pl. iswanid, ashiwid, otamid és walkolid variánsok is, illetve inkább csak léteztek, mert ezek történelmi kategóriák, mára eltűntek vagy beolvadtak.
A lakotid leginkább az északi és a középső síkságok indiánjaira volt jellemző (lakoták, dakoták, feketelábak, kajovák, csejennek stb.), a lenapid pedig a Nagy Tavak vidékének és az északkeleti erdővidéknek az őshonos népességére (frőként a középső és keleti algankin törzsek), de számos kevert csoport és variáns is létezett.
Nincs mit tenned, be kell szerezned Kiszely sorozatának Amerika kötetét, ha ez a téma mélyebben érdekel.
Mi a véleményetek ezekről a csuvasokról ? Úgy hallottam elvileg a honfoglaló magyarok hozzájuk álltak a legközelebb(persze azóta nyilván eltávolodtunk tőlük genetikailag is meg mindenhogyan). Szerintetek az ősmagyarok is hasonlóan nézhettek ki vagy keletiesebbek voltak ?
A cm is maszkulin rassz, Knézy Jenő és egy ismim is kopik.
Felénk azért a dunántúlon akad borreby mind balkáni mind dániai verzióban, érdekes mert egyik ismim sem sváb, de a délszláv vonal játszhat egy részüknél.
