"sajnos nem tudom megindokolni, h a te elmeleted miert nem helyes, mert nem ismerem az elmeletedet. minden alap vagy hatterinfo nelkul teszel kijelenteseket es aki nem ert vele egyet, attol varod hogy bizonyitson. ennek forditva kene lenni."
Mint a régi viccben: - a Gestapo azt akarta kiverni a foglyokból, amit a foglyok tudtak. - a GRU (a szovjet 'gestapo') pedig azt akarta kiverni a foglyokból, amit a GRU tudott... ! ;-)
" igen, en kimertem a fenysebesseg valtozast. ha lesz kedvem felteszek elozetes adatokat."
teljesen mindegy h vakuumban csinalod vagy mas kozegben. az is mindegy, h fennyel vagy mas em hullammal.
a 'fenysebesseg' az nem ekvivalens a feny sebessegevel, csak legtobbezor kozel egyenloek. a fenysebesseg egy (helyi) konstans ertek, ami megmondja, h az informacio hordozo milyen maximalis sebesseggel terjedhet.
minden infirmacio hordozonak es minden kozegnek van egy sajat sebessegaranya a fenysebesseghez kepest, amilyen sebesseggel az az entitas, abban a kozegben halad.
momentan az em hullamok a vakuumban fenysebesseggel terjednek.
egy entitas valosagos sebesseget pedig ugy kapjuk, h a fenysebesseget megszorozzuk az entitas sebessegaranyaval es megszorozsuk a kozeg sebessegaranyaval. ha ket azonos nemu informacio hordozot kozlekedtetunk azonos kozegben, akkor mindkettore azonos a fenysebesseg valtozas hatasa, igy az arany szamolhato.
sajnos nem tudom megindokolni, h a te elmeleted miert nem helyes, mert nem ismerem az elmeletedet.
minden alap vagy hatterinfo nelkul teszel kijelenteseket es aki nem ert vele egyet, attol varod hogy bizonyitson. ennek forditva kene lenni.
en max annyit tudok tenni, h ha letezik tapasztalas ami ellent mond a kijelentesednek, akkor azt leirom. ilyen pl a feny sebessegenek kulonbsege az egyenlito menten. kiserletekkel bizonyitott, hogy egy adott idopontban, egy adott helyen a parhuzamos em hullamok ketiranyu sebessege azonos. vagyis a kijelentesedet kiserletek cafoljak.
az eter szempontjabol teljesen mindegy, h a fold halado vagy forgo mozgasat nezzuk, mindkettonel elmozdul a vizsgalt pontja a foldnek. ha ott osszesited a sebesseg vektorokat, akkor teljesen mindegy, h azok osszetevoi forgasbol vagy keringesbol szarmaznak. sebesseg -> ero.
tehat ha az egyik mozgas hatasara a fold atomos anyaga magaval ragadja az etert, akkor a masik fajta hatasara is magaval kell ragadnia. vagy egyiknel sem.
igen, en kimertem a fenysebesseg valtozast. ha lesz kedvem felteszek elozetes adatokat.
Ha egy mozgó megfigyelő egy elemlámpát visz magával, akkor szerintem, a mozgó megfigyelő és az elemlámpa fényének sebessége összeadódik, de a fény sebessége ettől még nem változott meg.
Hogy méred meg például a megfigyelővel szemben mozgó fénysebességet, amikor nem a fény sebessége változik hanem a megfigyelőjé. A megfigyelőjét érdemes mérni. szerintem mérheted , a fény sebességét is de hogyan, és nem sokra mész vele.
"Nem csoda, mert interferométerrel az nem is lehetséges."
Nagyon is lehetséges, csak te nem tudod, hogy hogyan, és tehetetlenségedben nyomod ezt a buta dumát.
Egyébként szerintem a te egóddal lehet valami baj, mert azt hiszed, hogy ha folytonosan engem ócsárolsz, akkor te okosabbnak fogsz látszani. Felvilágosítalak, hogy ettől nem leszel okosabb, de még csak okosabbnak sem fogsz látszani.
Ott volt a forgatónyomaték, mint példa elvont fogalomra a nagyon is hétköznapi fizikában. Nagyképűen nyitottál vele, aztán azonnal kiderült, egy általános iskolás szintján sem ismered.
"Azt, hogy igaza van destrukt-nak, miszerint: "a fénysugárral szembenhaladómegfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az állómegfigyelőhöz viszonyítva" ... "
Az előzőekből kiderült, hogy Construkt nem érti az MM kísérlet mérési módszerét.
És az is bejött, hogy fogalmuk sincs, hogy mit és hogyan kellene mérni.
"ezt páran már megmérték és az jött ki, hogy a kétirányú fénysebesség párhuzamos fényútnál közel azonos."
" közel azonos"
Akkor ez mit jelent ? Azt, hogy igaza van destrukt-nak, miszerint: "a fénysugárral szembenhaladómegfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az állómegfigyelőhöz viszonyítva" ... ?! ;-o
simán meg lehet csinálni és meg is csinálták. két különböző anyagban kell vezetni a fényt oda meg vissza. egyik sugár A-ban oda B-ben vissza, a másik sugár fordítva, B-ben oda A-ban vissza. a két fénysugár időkülönbségéből ki lehet számolni a két irányú fénysebesség különbségét. ez lehet két különböző sűrűségű vagy vezető átmérőjű optikai szál.
de ehhez nem is kell fény, bármilyen em hullám megteszi, pl. koaxiális kábelben em hullámként terjed a jel a fény sebességének kb 0.65 - 0.85 %-val, típustól függően. ezekben ugyan úgy megjelenik a fénysebesség változás, csak más alapértékről.
ezt páran már megmérték és az jött ki, h a kétirányú fénysebesség párhuzamos fényútnál közel azonos.
Teljesen nyilvánvaló, hogy az összeadandó két sebesség a megfigyelő sebességétől fűgg. Annak ellenére, hogy a két sebesség összeadódik én ezt külön választanám , vagy külön kezelném. Az van , hogy a fény sebessége nem változtatható, az összes többi sebesség változtatható.Ez még attól összeadható. A hangsúly azon van, hogy az egész a megfigyelő sebességétől függ.
Attól,hogy a megfigyelő sebessége változott, attól még a fény sebessége nem lett sem kisebb sem nagyobb.Nem a fény sebessége változott a megfigyelőhöz képest, hanem a megfigyelő sebessége változott a fénysebességhez képest.
Hogy te ezt interferométerrel képzeled megcsinálni, jól mutatja, fogalmad sincs, miről beszélsz. Ezért zavart el udvariasan az a fizikaproff is, akinél házaltál vele.
"Ahogy írod, úgy valóban nem lehet megmérni. De máshogyan igen."
(azért leírhattad volna, hogy szerinted hogyan is... a 'rejtélyeskedés' helyett...) ;-/
Szerintem úgy lehetne megmérni azt, hogy "a fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva" (ahogy azt destrukt 4498 írta), figyelembe véve Construkt 4503 'időzítési problémáit', hogy keresni kell egy 'jó irányban lévő' pulzárt (amiben így 'benne van' az "idő-szinkronizáció"... ;), és
összehasonlítani a pulzár-impulzusok közti időtartamot,
a Föld különböző, Nap körüli pozícióiban (+ a Föld forgása... ;),
így ha a Nap körüli pálya két ellentétes oldalán
eltérő 'impulzus-távolságot' mérhetünk, akkor destrukt-nak van igaza, vagyis: "a fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva." ;-)
"Az egyenlítőn 1 km/s a különbség, ami egy nagy pontosságú interferométerrel már kimérhető.
Ezt a mérést ma már nem nagy kunszt elvégezni"
Interferenciás összehasonlításhoz a két sugarat újra össze kell hozni egy helyre. Amit először elküldtél kelet felé, azt vissza nyugat felé, amit pedig először nyugat felé küldtél, azt vissza kelet felé. Tehát mivel egy helyről, egy nyalábosztóról indultak, s egy felfogó ernyőn végezték, mind a kettő ugyanannyit megy keletre, mint amennyit nyugatra. Ilyen kétirányú sebességméréssel nem lehet megmérni a keleti és a nyugati irány sebességkülönbségét.
Ezt csak egyirányú sebességméréssel lehetne kimutatni, de akkor a sugarak indulási és érkezési helyei egymástól távol esnek, így az indulási és érkezési időket egymástól távoli órákkal kellene mérni, ehhez pedig azokat előre össze kellene szinkronozni. Viszont a nyugatra meg a keletre küldött bármilyen véges sebességű szinkronozó jelekkel kapcsolatban is felmerülhet ugyanaz a várakozás, hogy egyik irányban eléjük szalad a fogadó állomás, a másik irányban meg elfut előlük, tehát a szinkronjel az egyik állomáson előrébb, a másikon hátrébb fogja állítani az órát, nem pedig szinkronba.
Mivel nem ismerünk semmiféle eljárást, amivel a távoli órákat a fénynél sokkal nagyobb sebességű jelekkel szinkronozhatnánk, a fénysebesség egyirányú mérését nem tudjuk elvégezni. Legfeljebb azzal próbálkozhatnánk, hogy az órákat egymás közelében szinkronozzuk, majd nagyon óvatosan eltávolítjuk őket egymástól, abban reménykedve, hogy a szállítás nem fogja megzavarni a járásukat. Ám a remény az kevés! Mert fényjeleket küldve egyikről a másikra, s az indulási időt az indulási hely órájáról, az érkezési időt az érkezési helyen lévő óráról olvasva le, a különbségükből nem tudjuk eldönteni, hogy az milyen mértékben származik a fény haladási idejéből, és milyen mértékben abból, hogy a mozgatás mégiscsak megzavarta az órák járását.
A Földön keleti és nyugati irányban nem azonos a fénysebesség, mert a Föld felszínén álló megfigyelő keleti irányban elébeszalad a fénysugárnak, nyugati irányban pedig távolodik tőle.
Az egyenlítőn 1 km/s a különbség, ami egy nagy pontosságú interferométerrel már kimérhető.
Ez azért is ütős lenne, mert ugyanilyen eszközzel mérték a sebességkülönbséget az MM kísérletnél, csak akkoriban még a műszer pontossága kisebb volt.
Ha akkor a negatív eredményből a fénysebesség állandóságára (a megfigyelő mozgásától való függetlenségre) következtettek, akkor nehéz lenne megmagyarázni, hogy a pozitív eredmény is ugyanazt bizonyítja. Persze biztosan megpróbálnák ezt is megmagyarázni.
Ezt a mérést ma már nem nagy kunszt elvégezni (ha tudjuk, hogy mit akarunk mérni), ezért szerintem egy egyszerű optikai laborban is el lehetne végezni. De a relativistáknak ez eszébe sem jut. Egyrészt azért, mert nem is tudják, hogy mit kellene mérni. Másrészt azért sem, mert aki ilyen mérésbe kezdene, az megkérdőjelezné a fénysebesség állandóságát, ami főbenjáró bűn a mai fizikában.
