Ket kicsi gyerekkel egyre jobban aggaszt hogy hogy nem en donthetek hogy mit nez, lat hall, visel satobbi a gyerek.
Arra szeretnek valaszt kapni hogy milyen modszerekkel lehet felvenni a harcot a gyerekeket celbavevo fogyasztas-centrikus viselkedes kialakitasokkal.
A TV reklamokkal a Spidermannal, Batmannal a gusztustalan cukorkakkal, a csak a dobozban csillogo jatekokka es a tobbivel.
De nekem egyre erősebb az érzésem, hogy a te gyerekeid inkább a tévében hallják a Calgont és a többit is, és nem egyszer és nem kétszer hallották eddig. Igazam van? :(
termeszetesen igazad van....es akkor most mi van?????
nem vagyok benne biztos,hogy ezzel egyutt nem tud a kicsi 100-nal tobb verset,eneket,fejbol elmond Neked vagy 20 meset szinte szorol szora,annyiszor meseltem neki.....Gyonyoruen rajzol,nyomdazik,kivag es fest......Most akkor hol is hatott karosan a gyerekre,hogy hallotta Tömör professzort??
Én nem akartalak számonkérni, tévedésbe ne ess :) Ebben a hozzászólásodból is kiderül, hogy tényleg, mindenki megmagyarázza JÓL :D
De, hát legyen úgy, minden szülő csak addig tévéztesse a gyerekét, amíg épp házimunkát végez. De jól tudjuk, te is tudod, más is tudja: a gyerekek nagy része NEM CSAK ADDIG nézi a tévét. És benne a reklámokat.
Gabiiiii, régi jó szokásodhoz képest megint játszod az értetlent, de én már nem csodálkozom rajta, játszd csak, ha akarod, szerintem bőven ki lehetett venni a mondanivalómat a leírásokból, annyira egyszerűen és szájbarágósan írtam le, hogy még te is megértsd, szerintem érted is, csak jobb neked megint megjátszani a bazári majmot. Hát, tégy, ahogy neked kényelmes :) Senki nem mondta, hogy a közösségtől el kéne vonni a gyereket, épp a közösségi lét rovására megy sokszor a tévéztetés. Ugyebár a legfontosabb közösség a család, ami nehezen tud közösség lenni, ha a benne lévők - főleg több - tévé elé leülnek és némán bambulják azt, napi rendszerességgel, órákon át. Sajnos ilyen a magyar átlag.
"nehogy hallja,hogy a szomszedban veszekeszenek es ez karosan hasson az apro pici erzekeny lelkere...."
Nem probléma, ha apu vagy anyu kommentálja, mint ahogy akkor sincs probléma, ha apu vagy anyu kommentálja a tévében látottakat. Ehhez ugye jó, ha ott van a közelben apu és anyu.
"Nem engedni ki az utcara egyaltalan,mert ott az oriasplakatokat kell feldolgozni az artatlan kis lelkenek."
Valóban, a franc se kíváncsi az óriásplakátokra, a gyerekeknek meg bizonyára lenne hasznosabb látvány is, de az még mindig nem befolyásolja a gyereket annyira károsan, hogy számítson. Te kötekedni jársz ide? Miért nem vezeted le valami másban? Igazán nem akarok ötleteket adni, még a végén leszúr a modi. De lennének ötleteim. Ártatlan kis lelkének, na tudod...
"Jatszoter,kozosseg eleve kizarva,mert a vegen meg az ovodasok Calgon reklamokkal szorakoztatjak egymast es ez mar maga a veg...."
Tudod, annak idején anyám nem engedte, hogy nézzem az este 8-9 után vetített filmeket, oviban másnap mégiscsak megtudtam, mi volt a filmekben, a többi gyerek elmesélte. Még szerencse, hogy a többi gyerek mesélte csak el. Azt kívánom a te gyerekeidnek is, hogy a Calgon reklámokat is csak a többi gyerektől hallja meg, akár többször is, mert az nem annyira fülbemászó. De nekem egyre erősebb az érzésem, hogy a te gyerekeid inkább a tévében hallják a Calgont és a többit is, és nem egyszer és nem kétszer hallották eddig. Igazam van? :(
"Úgy érzem, te csupán a szélsőséget látod meg; mentségedre legyen mondva, hogy sok családban sajnos valóban úgy működik ez, ahogyan leírod."
Erről van szó. Régen, a 80-as években még nem volt ez probléma, mert annyira szarok voltak a műsorok (főleg a kevés gyerekműsor), hogy nem kellett attól tartani, meghülyül a gyerek a tévé előtt, hiszen volt egy mese és kész. Ami ma megy, az már mindenen túltesz :( Valljuk be, nem SOK, hanem a LEGTÖBB családban így megy ez, nem véletlen, hogy ilyen statisztikák vannak, amilyenek :(
"Figyelni kell az arányokra; én nem a 0-24h nonstop tévéztetésről beszélek, és nem is arról, hogy a kétévest ültessük a doboz elé, hanem arról, hogy a gyerek, amellett, hogy - normális kölök módjára - kisautózik, babázik, meghallgatja anya-apa "igazi" meséjét etc., megnézhet néha a szülők által kiválasztott, értékes, szórakoztató műsorokat is, pl. gyerekeknek szóló illetve gyerekek számára is érthető ismeretterjesztő műsorokat, neki szóló meséket (tehát nem Ren és Stimpy-t, pölö). Mondom, arányok."
Megnézhet NÉHA. Hát, ezzel nem is lenne baj. Nem nagyon látok szülőket sajnos, akik csak néha néznének a gyerekkel valamit, amit aztán persze meg is beszélnek.
Különben meg, ami igazán tele van reklámmal, az az internet...és én nem tudom, ti hogy vagytok vele, de százszor többet lézengek céltalanul a neten, mint nézem háttérként, vagy céltalanul kapcsolgatva a TV-t.
A TV-ben reklám alatt legalább el lehet kapcsolnai, vagy ki lehet menni pisilni, de itt....hát most épp békésen fórumozgatnék, miközben egyik oldalon Vágó vigyorog rám, másik oldalon villog a bookline képregényreklám, fölül meg valami biztosítást ajánlgatnak nekem...
"Továbbra se hiszem el, hogy a reklámszlogen jó lenne a gyereknek és azt se, hogy csak egyszer hallja és úgy énekli vissza. Én úgy vagyok ezzel, hogy lehetőség szerint ne hallja egyszer se, mert egyszer is MINEK. Minek? Tényleg, minek? Meg tudod mondani? :) Beszéljünk erről! Minek?"
Mindennek van jó és rossz oldala. A reklám a tv egyik rossz oldala, ha úgy tetszik, ez vele jár. Nem azért kapcsolom be a tv-t, hogy reklámot nézzen, hanem azért, hogy mesét nézzen. Ez viszont reklám nélkül nem megy.
"Te az alkoholfigyasztásra is megtanítod helyesen használni, vagy esetleg megvárod, amíg fölnő? :)"
Én úgy nőttem fel, hogy kultúrált alkoholfogyasztást láttam. Apukám esténként vacsora után megivott egy pohár bort, társasági összejöveteleken is mindig fogyasztottak alkoholt a társaságban lévő felnőttek, de senki sem volt alkoholista, még olyat sem láttam soha, hogy valaki kötekedni kezdett volna, vagy összehányta volna a lakást. Erre senki külön fel nem hívta a figyelmemet, de ezt láttam otthon, és senki sem kapott a szívéhez, amikor felnőve én is kértem egy pohár sört a grillpartin vagy bögre forralt bort hólapátolás után és eszembe sem jut aggódni, ha a férjem néha elmegy a haverokkal sörözni, pedig már többször megkaptam, hogy milyen asszony vagyok én, hát meglátom, alkoholista lesz belőle! :-)
Mint ahogy van kultúrált alkoholfogyasztás, van kultúrált reklámfogyasztás is. És ha a gyerek azt látja itthon, hogy igen, a TV-ben mosolyog a néni és boldogan egy mozdulattal eltünteti a xarrá égetett sütőtálról a szennyeződést, anya akkor sem veszi meg tripla áron, mert tudja, hogy semmivel sem jobb, mint az amivel már évek óta mosogat, meg egyáltalán, nem veszünk meg semmit, amire nincs szükségünk, akkor szerintem ő is ezt a felfogást teszi majd magáévá.
jelzem, a gyerekem eppen Minimaxot nez,en meg itt lihegek az egesz napos ajtomazolas utan...Mindjart kiugrasztom,de jolesik szusszanni egy kicsit..
elkepzelem,amint a gyerek segit festeni es 8 liter higito es +5 orai munkam lenne kimosdatni az olajfestekbol...Valamit elkepzelek par kidobnivalo szonyeget,amikre raontotte a festeket....Ugyhogy most megyek vezekelni es tarsasozunk egyet,mert ma en mar csak arra vagyom:)
az ilyen beszolasokat en neveletlen modon nagyon durvan utasitom vissza..De mar csak most,a harmadik gyerekemnel..Az elsonel meg egett a pofam,ha a gyerekem az utcan a foldre vetette magat es ot fetrengett a hisztitol,ma mar atlepem es megyek tovabb....:)
A gyerekem nevelese az en imtim szferam,de nagyokosok velemenyebol nem kerek...Mervado az ovono,pedagogus velemenye /valamennyire/, es az apjae...slussz...Amig a gyereken tiszta ruha van,joltaplalt,ertelmes,erzelmileg stabil,addig nekem senki ne mereszelje megmondani,mi a tuti..Nevelje mindenki ugy a sajat gyereket,ahogy akarja,de rolam mar tobb bort nehez lenne lehuzni....
Egyszerre kell lennem tokeletes munkaeronek,szeretonek,csaladanyanak,baratnak es meg pedagogusnak is?, Legalabb abba ne szoljon bele senki,ami eddig osztonosen jol mukodott...Gondolom abbol,hogy mar felnott gyerekem is abban a szellemben nevelkedett,amiben most a kicsi,es nem lett elronta a nevelese,egesz normalis felnott lett belole,nem latom rajta,hogy esz nelkul rohanna megvenni minden vackot,amit a reklamokban lat..Foleg,hogy mar o keresi meg a ra valot...
azert a szakemberek egy reszerol is megvan a velemenyem..Ez nalam kicsit hasonlit ahhoz,hogy regen elveim voltak,most meg gyerekeim vannak...Nem lehet altalanos szabalyokat bevezetni egyenszulokre es egyengyerekekre...
A legjobb nevelesi modszereket gyermektelen,amde pedagogus vegzettseguektol kapom..Aha,ez meg a mas f...val a csalant verni tipikus esete....konyvbol tanul gyereket nevelni..gratulalok,biztos hiteles szamomra
"egyertek..Szeretem,mikor vadidegenek aggodnak a gyerekem testi es szellemi fejlodese miatt ......"
Tudod az egészben engem az bosszant, hogy amikor kiderül, hogy egy gyereket halálra éheztettek, rendszeresen vertek a szülei, megerőszakoltak, akkor a legtöbb szomszéd, rokon gyanított valamit, de mindenki a homokba dugta a fejét. Minden akkor derül csak ki, ha a gyerek félholtan a kórház intenzív osztályán van. De ha én, aki fényesre nyalja a gyerek seggét, mesél neki, tisztán tartja, védi-óvja, tanítja, cumit merészeltem a szájába dugni, akkor többen odaugrottak, hogy ejnye, miért is engedem neki. Holott a cumival is igyekeztem mértéket tartani, nem engedtem hogy állandóan a szájukban lógjon. Azért néha szívesen megkérdeztem volna a nekem beszólongatóknak, hogy csókolom, akkor is ide tetszett volna hozzám jönni, ha a gyereket pofoztam volna lilára? Ugye hogy nem? Olyankor mindenki elmegy, félre fordítja a fejét. Szerinted felállt egy pasi is segíteni, aki tanúja volt a Babco vs. szipus villamosos nézeteltérésének? Egy sem! Volt aki érdeklődve nézte, hogy lesz-e bunyó vagy sem. Bezzeg hányszor szóltak, hogy a kicsire kardigánt kéne adnom mert megfázik, le kéne venni a kardigánt mert melege van, vegyem ki a cumit a szájából mert az csak tönkreteszi a fogát, adjak cumit a szájába mert nyűgös!
"Ajánlom a módszeremet: tévéből minden kábelt ki kell húzni, ha valami extra dolog van (pl világválság idején híradónézés, aminek még valamicske értelme is van talán) akkor meg visszadugni a műsor idejére. Nekünk bevált!"
Ajánlom a módszeremet: Kiválasztani a gyerek életkorának megfelelő filmet, ami lehet mese vagy természetfilm, aztán nem mindennap órákig, hanem időnként engedni nézni. Nekem bevált, mert nem tévéfüggők, viszont sokféle egyéb információhoz jutnak. :-))
"Épp a spektrumon ment valami amcsi riportfilm, ami egy amerikai katonáról szólt, aki Irakban elveszítette a fél lábát. Az egész film arról szólt, hogy a fazon milyen becsületes és milyen nagyon ragaszkodik a hadsereghez."
Na ezt még én sem nézem meg, nemhogy a gyerekek... Attól még hogy valaki engedi a gyerekének ezeket a filmeket, nem biztos hogy az összes szülő, aki spektrumot vagy NG-et enged a gyerekének, az bármit megnézet vele. Ha megkérdezed, hogy én engedek-e kólát inni az 5 éves gyerekemnek (a 6,5 éves nem is szereti, ha erőltetném se inná meg), akkor a válaszom az, hogy igen. Csakhogy itthonra nem veszek semmilyen üdítőt, kólát akkor kap, ha gyerekzsúron tesznek ki. Vagyis a kicsi havonta, de inkább kéthavonta kap egy decit kb. Azért ez igencsak messze van azoktól a gyerekektől, akik hetente járnak a gyorsétterembe és nemcsak a menühöz kapják a kólát, hanem otthon is minden nap.
"Meséljek, mi a mai kor része? Az amfetamin, a piálás, a kettő együtt, a vandalizmus, a butaság, a végigdrogozott éjszaka."
Erről is sajnos beszélni kell a gyerekkel, a maga idejében. A drogokról óvódás korban nem hiszem hogy sokat kéne beszélni, elég ha tudja a gyerek, hogy idegentől ne fogadjon el semmit. 10-12 éves kor után viszont igenis beszélni kell erről a témáról. Azért a tévé és a drogok "kipróbálása" nem ugyanaz a téma, ezt ne mosd össze.
"Elzárni? Te az alkoholfigyasztásra is megtanítod helyesen használni, vagy esetleg megvárod, amíg fölnő? :)"
Most 5 és 6 évesen még fölösleges, hiszen nem tud alkoholt vásárolni, a gyerekzsúron nem azzal kínálják a szülők. De ez 14-16 éves koruk körül elő fog kerülni. És bizony attól nem megyek a falnak, ha egy ünnepnap egy finom vacsoránál vagy születésnapkor belekóstolnak a pezsgőbe, borba. A teljes tiltás csak oda vezet, hogy titokban, a haverokkal fogja kipróbálni, akkor meg ki tudja mennyit iszik. Egyébként egy kollégám mesélte, hogy a koleszban ahol ő volt, a legnagyobb kurvák és nagyivók, akik mindenben benne voltak, a katolikus sulikból jöttek. Addig ezektől el voltak zárva, a kollégiumban meg tomboltak.
"Előbbi kérdéseimet kiegészíteném: Hogyan lehet helyesen használni a tévéreklámot? Hogy használja helyesen egy 6 éves pici az autó és hitelreklámot? Erre válaszolj."
Nem arról van szó, hogy leültetjük a gyereket reklámot nézni. Hanem arról, hogy ha kezdődik a híradó, vagy nézünk valami filmet és megszakítják reklámmal, akkor nem kapcsolom ki visítva a tévét, hogy jaj ezt ne nézd. Különben is őket nem a hitelreklám érdekli, hanem a játékok - na itt kell a szülőnek is megbeszélni a gyerekkel.
"Tetszik tudni, a dohányzás és a tévézés bizony káros a gyereknek. Tessenek figyelni a szakemberekre, azért tartjuk őket."
Azt én is olvastam, sőt egyet is értek vele, hogy a dohányzás káros a gyerekekre (is). Azt viszont még soha egyik szakembertől sem hallottam, hogy attól nem lesz baja a gyereknek, ha mértékkel, a szülővel együtt néha-néha elszív egy cigit. De azt már nagyon sokan állítják, hogy a tévézés okosan, mértékkel, a műsorokat megfelelően kiválasztva nem káros.
"De tudod, hiába tanul szakember és mondja el, hogy ne igyál a gyógyszerre és ne tévéztesd a gyereket, ha nem hallgatunk rá."
Hol és ki írja azt, hogy a gyerek egyáltalán ne nézzen tévét? Amikor a múltkor a guglival kerestem, eddig minden szakemberre hivatkozó cikk azt írta, hogy a teljes tiltás nem vezet eredményre.
"Az, hogy ez így van, tény. Ezt nem én mondom, hanem szakemberek."
Idéznél lécci egy tanulmányt, ahol a neves szakember azt állítja, egy percig se üljön a 3 évesnél nagyobb gyerek a tévé előtt?
Egész nap, az első másodperctől az utolsóig figyelned kell a gyermeked minden rezdülését, de úgy ám, hogy közben puccbavágod a lakást, hogy enni lehet a padlóról, nem tudtad? Csak hát még nem elérhető átlagember számára a klónozás...
egyertek..Szeretem,mikor vadidegenek aggodnak a gyerekem testi es szellemi fejlodese miatt ......ha a konyhaban teblabol korulottem es magara rantja a forro huslevest,akkor felelotlen vagyok,ha a szobaban biztonsagban nezi a meset,akkor is.
Ha 9 orai melo utan van pofam nekiallni es a masik ket kolykommel is szotvaltani,ne adj isten a parommal is,amig a kicsi meset nez,akkor is...Ha pedig bedobom a mosast es kozben vacsorat fozok,akkor is nyugodtan szamolhatnek,verselhetnek kozben a kicsivel,esetleg fakultativ modon pucolhatna o a krumplit a vacsorahoz es az edesapja repesne az oromtol,ha este 10-re kesz lenne a kaja....En meg ne nyafogjak,elvegre hosszu az ejszaka,a tobbi hazimunkat megcsinalhatom nyugodtan ejjel 1 es 3 kozott.....
En sem a vegletekig meno TV-zes hive vagyok egyaltalan,de ne kialtsuk mar ki ordogtolvalonak azt a napi felora mesenezest....
es igen,ha hazamegyek,hatterkent megy a hirado,ne adj isten elotte a reklamok..Ha ennyitol meghulyul egy gyerek,az megerdemli
Igen, észrevettem, hogy én is magyarázkodom. Magyarázkodom, mert az egyik szülésemnél EDA-t kértem, magyarázkodom, mert a második fiamnál mátr egszem holt ágában sem volt rooming in szobába menni, magyarázkodom, mert a 8. hónapban elment a tejem, magyarázkodom, hogy alaklomadtán bemegyünk egy mekibe, magyarázkodom, mert van járóka a házban, magyarázkodom, hogy miért nem ültetem bilire a másfél éves fiamat, magyarázkodom, mert szoktak TV-t nézni, és még sorolhatnám, mi mindenért nem magyarázkodom, és meguntam a magyarázkodást. Igen, az én gyerekeim szoktak TV-t nézni. Pont. Van egy bazi nagy kertünk, annyi meló van vele, hogy rengeteget vagyok kint, és ilyenkor tuti, hogy nem hagyom a lakásban egyedül a kölyköket. Ezen kívül járunk még mindenféle játszótérre, játszóházba, dúdolóba, vásárolni, kirándulni, nagyszülőkhöz, isten tudja még hova, és igen, helyettem se főz mos takarít senki, és igen, kövezzen meg érte, aki akar, de amikor épp a háztartással kell foglalkozzak, mondjuk galuskát szaggatok vagy a forró olajjal dolgozom a konyhában, akkor engem marhára megnyugtat a tudat, hogy a két örrdögfiókám a fenekén ül, egy helyben, és mesét néz, nem kell aggódjak, hogy épp most esik le valahonnan, tép szét valamit, festi ki a falat, dug paradicsomot a szennyeskosárba, eszi meg a virágföldet, dobja a telefonomat a WC-be, stb.
A memóriájukról meg annyit, hogy a nagyszülők a múltkor dobtak egy hátast, amikor a 3 éves fiam elszavalta nekik az anyám tyúkját :-) Láttam az arcukon, hogy miért kínzom én ilyesmivel szegény gyereket, hát kínozza a franc, csak annyi van, hogy lusta vagyok, és verset "mesélni" sokkal könnyebb, hallotta párszor, már fújja is kívülről...:-)
tovabb tudom fejleszteni..A gyereket bura ala zarni es szobafogsagra itelni,bedugni a fulet,nehogy hallja,hogy a szomszedban veszekeszenek es ez karosan hasson az apro pici erzekeny lelkere....Nem engedni ki az utcara egyaltalan,mert ott az oriasplakatokat kell feldolgozni az artatlan kis lelkenek.Jatszoter,kozosseg eleve kizarva,mert a vegen meg az ovodasok Calgon reklamokkal szorakoztatjak egymast es ez mar maga a veg....
Ha képzelet helyett egyből az arcba van tolva a kész műanyag valóság, akkor azzal igen csúnyán befolyásolva van, a gyerek tompul.
Úgy érzem, te csupán a szélsőséget látod meg; mentségedre legyen mondva, hogy sok családban sajnos valóban úgy működik ez, ahogyan leírod.
Figyelni kell az arányokra; én nem a 0-24h nonstop tévéztetésről beszélek, és nem is arról, hogy a kétévest ültessük a doboz elé, hanem arról, hogy a gyerek, amellett, hogy - normális kölök módjára - kisautózik, babázik, meghallgatja anya-apa "igazi" meséjét etc., megnézhet néha a szülők által kiválasztott, értékes, szórakoztató műsorokat is, pl. gyerekeknek szóló illetve gyerekek számára is érthető ismeretterjesztő műsorokat, neki szóló meséket (tehát nem Ren és Stimpy-t, pölö). Mondom, arányok.
Ajánlom a módszeremet: tévéből minden kábelt ki kell húzni, ha valami extra dolog van (pl világválság idején híradónézés, aminek még valamicske értelme is van talán) akkor meg visszadugni a műsor idejére. Nekünk bevált!
"A megfogalmazott teendők, tanácsok közül a legéletszerűbb azt ajánlja, hogy az egyértelmű tiltás helyett segíteni kell a gyerekeket abban, hogy különbséget tujanak tenni a valóság és a fikció között, hogy saját maguk "helyre tudják tenni" az erőszakos jelenségeket. Továbbá a szülőknek és a tanároknak is meg kell ismerkedniük a gyerekek által nézett műsorokkal, hogy meg tudják velük beszélni azokat."
Ismerjük a valóságot. A szülők nevetve mondják, kézlegyintve, hogy fogalmuk nincs, mit néz a gyerek. Minél többet megy a tévé valahol, a szülő annál kevésbé tudja, hogy mi van és annál kevésbé érdekli is, úgy látom... Tévéztetik a kicsiket és igen-igen ritka az, ahol MEGBESZÉLIK a látottakat. Szerintem ezzel tisztában van mindenki...
"A televízió káros hatásait a gyermekek világára nem a tiltással, hanem az ítélőképesség kialakításával előzhetjük meg. Nem elhanyagolható tényező a példamutatás sem. Amennyiben a szülők is kritikátlanul megnéznek minden adást a tévében, vagy háttérzajnak használják, hogyan várhatnák el gyermeküktől, hogy ő ne ugyanezt tegye!"
Tök jól hangzik. De az ítélőképesség kialakítása mit jelent? Azt, hogy beszélünk a gyerekkel. De ez nem történik meg. Ahogy idősebb lesz, egyre inkább nem. A háttértévézés elképesztően suttyó szokása nagyon jelen van. Sokan nem is értik, hogy valaki hogy NEM csinálhatja. Ami elsőre mulattató, de valójában nagyon elszomorító. Azok az emberek gyakorolják, akiknek nincs életük... sajnos náluk a piciknek sincs, nekik is a tévé határozza meg az életüket :(
A tévézés, mint intézmény, rendkívül káros a fejlődő gyerekekre nézve, különösen a legkisebbeknek. A gyereknek mese kell, a gyerek még képzelődik, ha hagyják. Ha képzelet helyett egyből az arcba van tolva a kész műanyag valóság, akkor azzal igen csúnyán befolyásolva van, a gyerek tompul. Bizonyára nem most hallottok erről először.
Az értéktelenre azt mondom, hogy nagyrészt bizony értéktelen (nyugodtan tartsunk egy közös tévézést és figyeljük meg, mennyi a valóban hasznos, értékes perc a műsoridőből) a károst meg mondjuk arra cserélném - felnőtt esetén - hogy manipulatív, ami bizony nem jó, a gyerekekből meg még könnyebben lehet hülyét csinálni. Ugyebár.
"a gyerek még nem válogat; a szülőnek kell megtenni helyette, rávezetni, mi az érték"
Na ez a lényeg. Előbbiekben az ismeretlen szerző által a családi lapban írt cikk is ezt írja, hogy a gyerek lehetőleg ne nézze egyedül a tévét. A szülők bizony naponta viszik el a gyereket olyan színházba, ahol előre nem lehet tudni, hogy a szereplők megdugni, vagy összeverni fogják-e egymást, de minden nap ott vannak és nézik, a szülők meg nem tudják. Ez a legrosszabb, a gyerek egyedül dolgozza föl a látottakat - ha tudja - és rosszul fogja az értékrendjét befolyásolni. A szülőnek egész végig ott kellene lennie a gyerek mellett, hogy kb MINDENT lásson, amit a gyerek, mert a gyerek számára a szülő nem arra van csak, hogy suliba meg orvoshoz vigye, meg enni adjon neki, hanem azért is, hogy foglalkozzon vele, magyarázzon neki, fölnyissa a szemét, elmondjon mindent, kialakítson valami értékrendet, ne pedig hagyja, hogy a gyerek majd valahogy magától megoldja. Mert utána, évekkel később már nem lehet a gyereknél visszafordítani azt, amit a tévé elbaszott, mert hagytuk, hogy bámulja és hülyüljön meg előtte.
Ismét elmondom, a mai kora kamaszgyerekek a tévén nőttek föl, egyik nap volt is indexen vezércikk a gyerekek erőszakra való hajlamáról, ami azelőtt nem volt ennyire markánsan jelen, ma már természetes. Ismét - és mindig - elmondom, ezek tények és a szakemberek mondják, nem én.
A természetfilmmel való példálózás nagyon jó LENNE. Ha. De nem jó, mert látom, amit látok. Nem nálatok, nem tudhatom, hogy nálatok ki kezeli a távszabályzót, nem látom, hogy tényleg konkrétan melyik filmekből mennyit néznek a gyerekek. Én csak azt tudom, hogy a legtöbb helyen, ahol a természetfilm-témával ütnek vissza a túlzott tévéztetésre, mindig kilóg a lóláb. Magyarul, folyamatosan bekapcsolt tévé van és igen, megy néha a természetfilm is. A National G. és a Spektrum néha - főleg az utóbbi években - elég manipulatív, sok infó között olyan mondanivalókat rejt, amelyek egy fejlődésben lévő gyerek számára nem biztos, hogy hasznos. Mondok egy példát. Egyik nap voltam egy családnál, ahol természetesen soha semmi rosszat nem néznek a gyerekek, csakis a természetfilmeket és persze rengeteget okosodnak tőle, csak én vagyok olyan lemaradott, hogy ezt nem fogom föl. Épp a spektrumon ment valami amcsi riportfilm, ami egy amerikai katonáról szólt, aki Irakban elveszítette a fél lábát. Az egész film arról szólt, hogy a fazon milyen becsületes és milyen nagyon ragaszkodik a hadsereghez. Közben persze nagy USA-propaganda volt, hős katonák a sivatagban, vad, embertelen népség, akik a helyiek... emberünket kitüntették, és fél lábbal már csak a hazájában, a kiképzőközpontban tud munkát vállalni, de ott vállal is, mert nagyon lelkes, igazi katonának született, aki nem fél semmitől, még akkor se, ha fél lábát levitte valami helyi gyerek csőbombája. Na ez az, amikor én fölállok és megkérdezem, hogy a BŐVEN TÍZ ALATTI csemetéknek ugyan már mi a rossebnek kell ezt a nap kellős közepén nézniük????? Válasz nincs, csak annyi: "hát ez még a legjobb csatorna, mert itt ilyen meg olyan hasznos dolgok vannak". Ja, akkor bocsánat :D
Továbbra se hiszem el, hogy a reklámszlogen jó lenne a gyereknek és azt se, hogy csak egyszer hallja és úgy énekli vissza. Én úgy vagyok ezzel, hogy lehetőség szerint ne hallja egyszer se, mert egyszer is MINEK. Minek? Tényleg, minek? Meg tudod mondani? :) Beszéljünk erről! Minek?
"A másik: a tévé és benne a reklám nem ellenség, ez is ugyanúgy a mai kor része."
Meséljek, mi a mai kor része? Az amfetamin, a piálás, a kettő együtt, a vandalizmus, a butaság, a végigdrogozott éjszaka. Soroljam még, mi a mai kor része még, amit akár nap mint nap látunk? Bizonyára te is látod. Kell minden a gyereknek, csak, mert a mai kor része? Most komolyan, mit kezdjek azzal, hogy a "mai kor része"? Mit akarsz ezzel mondani? Mi a KONKRÉT haszna annak, hogy a gyerek reklámot bámul? Ezt határozzuk meg legelőbb és akkor majd utána lehet bármit, tehát mi az ÉRTELME? Mivel lesz tájékozottabb? Mire használja ezt a tájékozottságát? Ezt tisztázzuk. Azt már hallottam sokszor, hogy a reklám nem ellenünk van, hiszen tájékoztat. (Félretájékoztat) De - főleg 10 év alatti picik - hol és mikor, mit profitálnak a reklámokból?
"Nem elzárni kell tőle a gyereket, hanem megtanítani helyesen használni."
Elzárni? Te az alkoholfigyasztásra is megtanítod helyesen használni, vagy esetleg megvárod, amíg fölnő? :) Előbbi kérdéseimet kiegészíteném: Hogyan lehet helyesen használni a tévéreklámot? Hogy használja helyesen egy 6 éves pici az autó és hitelreklámot? Erre válaszolj.
"Ha szerinted a tévé csak rombolja a gyerek fejlődését, akkor példálózhatunk mi a természetfilmekkel, úgysem hiszed el."
Kicsit úgy érzem magam, mint a dohányos topicban, ahol még 2008ban a dohányosok egy része még eljátszik azzal, hogy "a dohányzás nem káros, ezt még senki nem bizonyította". Tetszik tudni, a dohányzás és a tévézés bizony káros a gyereknek. Tessenek figyelni a szakemberekre, azért tartjuk őket. Azért taníttatjuk a szakembereket az állam pénzén méregdrágán, hogy aztán a tudásukat hasznosítsuk. De tudod, hiába tanul szakember és mondja el, hogy ne igyál a gyógyszerre és ne tévéztesd a gyereket, ha nem hallgatunk rá. Ezért tartunk itt, ahol: mert az emberek mindig megmagyarázzák, hogy miért jó dohányozni (szomszéd is dohányzik 50 éve és semmi baja, ugyebár) mindig megmagyarázzák, hogy miért jó tévéztetni a gyereket (mit csináljak vele, addig legalább kussban van, meg úgyis nézi a többi is) aztán azt vesszük észre, hogy a gyerekek az erőszakban látják a megoldást, mert a tévében ezt látják. Bizony, a délutáni műsorokban, a reklámokban és a spektrumon is. Az, hogy ez így van, tény. Ezt nem én mondom, hanem szakemberek. Az, hogy ezt a kényelmes szülő nem fogadja el, az sajnos szintén tény. Csak ne én legyek már a hülye...amikor mondom azt, ami igaz...
Továbbra se hiszek abban, hogy "belemászik" bárki fejébe a hülyeség, ha nincs folyton - vagy legalábbis nagyon sűrűn - bekapcsolva :)
Az, hogy te mit tartasz károsnak, az egy dolog. Az, hogy a szakemberek mit tartanak károsnak, megint csak egy dolog, én ez utóbbit tartom fontosnak. Tekintettel arra, hogy az alkoholizmusban és az öngyilkosságokban nem vagyunk már világelsők (bár néha sokáig voltunk egyikben is meg másikban is elsők) a tévénézésben bizony élen járunk (mögöttünk az olaszok vannak), ami elsősorban a gyerekek fantáziájára, kreativitására és sok egyéb funkcióira van nagyon-nagyon rossz hatással. Még egyszer mondom, nem én találom ezt ki merő korlátoltságból, szakemberek tömegei próbálják fölhívni a figyelmet erre már évek óta. Sajnos nem sok sikerrel. A szülők mindig megmagyarázzák...
