Tiszteletem! Előre elnézést kell kérjek, hogy belekotyogok, de a hétvégén szerencsém volt látni egy ilyen mennyezetfűtéses rendszert "menet" közben. Meggyőző. A mennyezet közelében 26 oC, az éjjeli szekrényen 22 oC volt. Tehát nem olyan, mint nálunk a radiátorral, hogy mennyezet közelben 28, az ágy magasságában meg 17-18. Valószínű az ilyen rendszer nem úgy sugároz, mint a radiátor, hanem a hő, mint infra-sugárzás jut el a tárgyakig, hozzánk. Persze nem biztos, hogy igazam van, de ez magyarázatot adhat a kis hőmérséklet különbségre.
Néztem magamnak egy új építésű lakást, ahol NGBS rendszerű mennyezeti hűtő/fűtő rendszerrel van megoldva a hűtés / fűtés. (Tehát egy már kiépített rendszerről van szó.)
A kérdésem az, hogy ezzel a rendszerrel van-e már valakinek gyakorlati tapasztalata is, tehát a kiépítésen kívül használt-e már bárki ilyet akár télen akár nyáron?
Ha igen, mik vele a tapasztalatok? Egy normál cirkó rendszerű fűtéshez, vagy távfűtéshez képest hogyan alakulnak a rendszer üzemeltetésének a költségei, illetve milyen hőérzetet tud egy ilyen, mennyezetbe épített fűtés biztosítani?
(Itt most elsősorban nem a műszaki adatok érdekelnek, hanem egy átlag felhasználó tapasztalataira lennék kíváncsi, aki már használja ezt a megoldást.)
Mi az, amire érdemes egy ilyen rendszer használata során figyelni?
Sajnos ezzel kapcsolatban egyelőre csak hirdetéseket találtam, valós tapasztalatokról még sehol nem láttam írásokat.
Mert azt hallottam a szakiktól, hogy 30m- körüli körök az ideálisak... amúgy, nem tudom, de most igy a 3 hosszabb kör helyett, lett 4, 35m-es. Gondolom számit, hogy azonos méretűek legyenek kb a körök, hogy közel azonos ellenállást adjanak a viznek, ne legyen az, hogy a kissebb ellenállású, rövidebb körben gyorsabban megfordul a viz, mig a hosszabb körben, lassabban. Érzésem szerint, fontos, hogy közel egyformán adják le a hőt, és térjen vissza melegedni, a lehült viz :-) Persze, lehet, hogy csak laboratóriumban jönnek ki a különbségek, ki tudja :-) Minden esetre, itt még nem volt nagy probléma visszaszedni a csöveket, levagdisni, ujra be, és a maradék helyre egy új kört behúzni, most már nézve a csövekre irt métereket, hogy épp, mennyinél tartunk :-)
Épületgépésszel kiviteli tervet kell készíttetni! Vagy már van, csak véleményt szeretnél róla kérni? A tetőteret tényleg érdemes jobban szigetelni, ár-érték arányban a leginkább kifizetődő.
Az a nem sok majdnem 2x-es hő szigetelési érték. Hangban igazad van sokkal jobb a gyapot. Nedvességben nem tudom mire gondolsz, járj utána mennyi pára távozik a falakon keresztül (10% alatti) ezért nincs értelme sokkal drágább szigetelő anyagot választani, inkább szellőztetni kell (szellőző berendezés a legjobb). Gyapotot csak az új típusú szét könnyített "csoda téglákra" és vályogra van értelme rakni a nagyobb pára áramlás miatt, illetve ha nagyon sok pénzed van és zajos a környék. A gyapot sem tűzgátló csak tűzálló, de az EPS is az a hiedelmekkel ellentétben.
A helyzet az hogy még nem vágtam bele, és pont az a cél hogy minél inkább képbe kerüljek.
Hogy érted hogy "ilyen drága és közepes"? A 20 cm grafitos EPS nem sokkal van távolabb a 15-ös közetgyapotnál szigetelés értékben, cserébe nem enged át nedvességet, hangszigetelése lényegesen rosszabb, és nem tűzálló. Rosszul gondolom?
Ne haragudj meg, de a kérdéseidből az látszik, hogy nem nagyon jártál utána a dolgoknak csak belevágtál. Olvasgass pár napot itt a (HŐ)Szigetelések topikban is és nem kell majd ilyen kérdéseket feltenned.
Padlófűtésre a DanFloor program...
Fal fűtés ilyen drága és közepes falszigeteléssel nem tanácsolom, 20 cm-s grafitos EPS-el már talán.
Mennyezet fűtést 20 cm olcsó gyapottal még nem tanácsos, de 35-40 cm-vel már nagggyon. Főleg ha nem bírjátok a huzatot amit a klíma fog okozni ;)
Aljzat szigetelés, ha padlófűtés lesz minimum 15 cm fehér EPS100, de inkább ekkora grafitos vagy PIR, különben csak a földet melegíted :(
Olyan tapasztalt szakit/mérnököt keresek, aki válal független konzultációt fűtés/hűtés témában, mondjuk óradíjas alapon. Szivesen fizetnék egy független véleményért még most az építés előtt, utólag sokkal drágább lenne, ha valami nem úgy sikerül... Elvárás a tapasztalat, mérnök hallgató barátaim nekem is akadnak :)
Felmerülő kérdések a teljesség igénye nélkül:
- Padlófűtés technológiái, méretezés
- Fal fűtés, hova, hogyan
- Mennyiezet hűtés/fűtés, érdemes-e, ha igen hogyan?
Hőtermelés, mivel, gépészet, puffer stb...
Konkrét technikai részletekig érdekel (csűtípusok, átmérők, csőkiosztás, gyűjtők, kazánok stb...), sok mindennek én is utána tudok járni, de a független vélemény fontos nekem.
Ami van: Szerkezetkész családi ház, 2 szint, 60nm alapterület, rendesen szigetelve (15cm közetgyapot a falon, 20 a tetőben, 3 rétegő üveg nyílászárók stb...) Láthatóan kis hőigényű épület, viszont a hálók a tetőtérben vannak, ezért a hűtés fontos lesz.
Tanácsot szeretnék kérni: adott egy kb. 100m2-es nyeregtetős padlástér kb 40cm-es térdfallal (maga a ház most lett 15cm-es EPS-sel szigetelve). Ezt szeretném beépíteni, illetve falfűtéssel felszerelni. A szarufák között 15-20 cm-es üveggyapot szigetelés van, átlátszó párafóliázva, kb. 1cm-es faforgács lapokkal burkolva a padlástér felé.
Ezekez a faforgácslapokat, és a párazárófóliát visszabontanám, majd gipszkarton tartósíneket keresztbe fektetve gipszkartonnal borítanám. A tartósínek közé kerülne a fűtéscső.
Már egypár hete olvasgatom a fórumot. Elsőre a 10-es csövekre gondoltam, de ahogy olvasom csak 30m körüli köröket használhatnék(sok kisosztóval elég drágának tűnik), így jobbnak tűnik a 16-os. Ehhez viszont nem gyártanak rendszerlemezt. Milyen módszert javasoltok a csövek a kb. 45 fokos tetőn való rögzítéséhez? Az átlátszó párazárófólia helyett tükörfóliát tegyek?
Leheljünk már életet ide is! Mikor fórumozzon az ember, ha nem ilyenkor?
Kérdeztem máshol is, kérdem itt is:
A hőszivattyú ugyebár alacsony előremenővel tud kibontakozni igazán. Mennyezetre akarok vakolni némi vékony csövet (240 m) de a födémben cserép kefni van. A gerendák fesztávja 5, illetve 6 méter, azokat semmi szín alatt nem fúrom. Milyen dübel lenne jó a sínekhez?
Repedezni nem tud, mivel a csöves gipszkartonra ment egy réteg egész gipszkarton. Illetve hát tud, csak nem látszik :) 12db 100m-es kör van, egy Alpha2 25-40 simán elviszi.
Nem felsőmarós, én 16-os henco csővel csináltam, szétvágtam 15cm csíkokra a kartont és közé vakoltam a csövet. Örülök hogy megcsináltam, annak még jobban örülök hogy nem kell többször megcsinálni :) Eléggé melós dolog volt, még úgy is, hogy a kartonozás részre fogadtam embert. Ha visszakeresed itt a topicban, vannak róla képek, hőkamerás is. Felújítás volt egyébként, de az eddigiek alapján új építésbe is mennyezetfűtés választanék mindenképp (+padló temperálást).
Dehogy! Csak akkor használnak dupla kartont, ha az egyikbe bele van ágyazva a cső. Feltételezem, hogy ez a legkevésbé hatékony. Jobb ennél, ha a rendszerlemez tartja a csövet, és rajta csak egy karton borítás van. De ha jól értem a korábbi írásod, magasan legjobb a vakolt megoldás. Sokat adok a véleményedre, komolyan gondolkodom, hogy ez lesz a nyerő. Feltéve, hogy nem értettem félre semmit. A többi módszer azért vonzott, mert lakjuk a házat, kevésbé ,,mocskos" eljárásnak gondoltam. De azokkal meg (főleg a felsőmarózásnál) a porolás kellemetlen.
Ha tényleg vakolnék, akkor szerinted érdemes megvenni a zsákos, spéci anyagot, vagy annyival nem tud többet, mint amennyivel drágább? Van flexibilitása, esetleg jobb hővezetése, vagy párakötő tulajdonsága?
Ez túl nagy különbség, hogy ne vegyem figyelembe. Igen fontos szempont. A lemezeshez viszonyítod? Akkor a helyes sorrend: dupla gipszkarton, rendszerlemez + szimpla karton, végül legjobb a nedves technológia?
Ha házilag került a cső a kartonba, akkor ez a felsőmarós megoldás? Örülök, hogy írtad, mert ez plusz egy érv az olcsóbb verzió mellett. Én most azért támogatnám a lemezest, mert láttam itt róla hőkamerás képet, ami eléggé meggyőző. Új építés, vagy átalakítás?
Nem pont a felmerült kérdésre válaszolva, csak úgy. A mennyezetfűtés nem a levegőt fűti, hanem itt hősugárzás van. Látsd még: cserépkályha. Csak ez nem olyan meleg, cserébe viszont sokkal nagyobb felületű. Nálam is mennyezetfűtés van kizárólag. Gipszkartonos, de nem gyári, hanem saját készítésű, ezért nem tudok válaszolni, hogy milyen lenne a rendszerlemezes. Viszont tökéletesen elégedett vagyok vele, nagyon komfortos. Jelenleg ebben az időben kb 23c előremenővel fűtünk. A mennyezettel hűtés is ugyan úgy hősugárzás, a levegő hőmérővel mérve alig változik, de kicsit "pince feelingje" van az embernek. Falfűtésnél nem csak a lyukfúrás a probléma, hanem hogy ne rakj elé bútort, ne csak most, hanem 10 év múlva sem. A padlófűtés által lebegtetett por pedig inkább régen volt jellemző, amikor nagy hőmérséklettel volt küldve a kazán hője a padlóba. A mostani, temperálás jellegű fűtésnél inkább már csak urban legend "régen is így volt, akkor biztos ma is".
Egy mai modern jól szigetelt házban nincs olyan hogy lebegteti a port a padlófütés!!!
Nálam 100% padlófütés van, és ha azt akarnám hogy meleg legyen a padló érzetre, akkor már annyira túlfütötem a lakást, hogy nem lehetne megmaradni benne.
Hőeloszlás szempontjábol még a padlófütés a legideálisabb fütés.
A pára ellen harmatpont érzékelőt szoktak iktatni a hűtő rendszer vezérlésébe, de ha gipszkartonos a hűtött felület, az is szabályoz, mert sokat felvesz. Aztán amikor elpárolog róla újból, akkor megint hűt.
A padlófűtés a lebegtetett por miatt ellenjavallott, amire sokan csak legyintenek. Mondván: takarítani kellene. Az jó is addig, de egy háztartást képtelenség pormentesen tartani, az iparban 100 milliókat költenek egy pormentes helyiség kialakítására. Nyilvánvalóan itt nem ez a cél, de érzékelteti, hogy milyen nehéz tőle megszabadulni.
A lyukfúrás sem egyszrű, mert minimum egy hőkamerás mobil kell hozzá, de a falra egy képet sem akaszthatsz, mert ott nagybabn blokkalja a hő átadását. Esetleg ragasztani kell a képet :)
Dolgozgatunk... És érdeklődnék, a falra a csövek köré, milyen vakolatot érdemes használni, ami tutira jó is, nem reped meg, és frankón adja a hőt?