Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Kerestem, hogy mit írt janka a San Nicola in Carcereről. Nem találtam, viszont megjelent egy számomra ismeretlen topic. Italia kultúrtörténete. A Filosz fórumcsoport Tötrténelem fórumán található.
Tavaly februárban nyitották. Főleg ketten írnak, az utazós olasz topicokon nem szoktak írni. Egyikük Szciliában él. Szerintem történészek vagy művészettörténészek Vagy csak megszállottak, de nagyon. Én is az vagyok, de ez egészen más kávéház. Szóval rengetegek képpel még az etruszkok előtti korszaktól kezdve. A paleolitikumtól. A legelejére mentem vissza, kb 250 hozzászólást olvastam el, most tartanak az etruszk kor végénél és kezdődik az itáliai görög kultúra. Idáig kb 3500 hozzászólás volt. Megnéztem a legutolsókat, az ókeresztény templomok bemutatásának legelején tartanak. Ami annyit jelent, hogy 3000+ hozzászólás taglalta a az ókori Róma kultúrtörténetét. A tervek szerint egészen a 20. sz-ig tart a projekt. Én nagyon élvezem.
Novemberben morogtam ugye, hogy a Vatikáni Múzeumokban kezelhetetlen már a tömeg, és ez nem mehet így tovább...
Nos az élet megoldotta.
Más. A "Brilliáns barátnőm" tv seria második évadát néztem végig két karanténos napon. Talán kevésbé nyomasztó mint az első évad. Jó. Nézzétek meg. ( hbo go )
S Nicola in Carcere. 7sz-ban alapítva, de csak a 9sz-ban említették először. Többször restaurálták, az antik templomok maradványai 1808-ban kerültek elő, a köré épült házakból 1934-ben bontották ki. Ekkor állították helyre a harangtornyot, amelynek a harangja 1286-ban készült. A gazdag stukkódíszes homlokzat 1600-ban készült, beépítették az egyik antik templom 2 oszlopát. A templombelső oszlopai különböző helyekről származnak.Az antik templomok oszlopai az oldalfalaba vannak beépítve. A középső hajó Máriát és kis Jézust ábrázoló freskótöredéke Antoniazzo Romano 1470-es műve, a bal kereszthajóban a Feltámadott Krisztus pedig Lorenzo Costáé 1505.
Antik templomok. A területen 3 antik templom is volt, még a köztársasági korban épültek és homlokzatuk keletre nézett.
Többször átépítették őket, utoljára az isz1sz-ban. A jobb oldali templomot a Reménynek ( Speranza) szentelték, az első pún háború után épült, 8 oszlopa a S Nicola templom jobb oldali falába van beépítve, a travertin kőből készült pódiumon két jón oszlop maradványai láthatók. A középső templom volt a legnagyobb és legdíszesebb, Junonak szentelték, ie197-ben épült és maradványait teljesen magába foglalja a S Nicola templom Ezek egyrészt a templom alatt láthatók, másrészt két oszlopa be van építve a templom homlokzatába. ( Speciális vezetések vannak a lenti romoknál). A bal oldali/déli Janusnak szentelt templom volt a legkisebb ie260-ban épült, dór oszlopai a templom bal oldali falába vannak beépítve.
S Eligio dei Ferrarri. A Giovanni Decollatoval szemben. Egy korábbi Szt. Mártonnak szentelt templom helyén a 15sz közepén emelték. Sokszor restaurálták. Gazdagon díszített templombelső, 17-18sz oltárok, képek, szobrok. A templomtól balra néhány középkori eredetű ház, jelenleg 16sz-i formában. A 30-as évek bontásai előtt ilyen épüleetk voltak a környéken.
Casa dei Crescenzi. A Teatro Marcello felé vezető úton, balra a sarkon. 11sz közepe, a nagyon ritka, ebből a korból származó világi épületek egyike. Antik épületek köveinek felhasználásával készült. 1312-ben VII. Henrik császár Rómába érkezése után volt egy csetepaté, akkor az épület megsérült. ( Gondolom, hogy valami guelf-ghibellin összecsapás lehetett). A húsvéti Via Crucis körmenet idején Pilátus házaként használták. Egy időben Cola di Rienzo házának tartották. 1940-ben restaurálták.
Palazzo dell'Anagrafe. Anyakönyvi Hivatal, 1936, travertin kő borítással, a korszak jellemző stílusában. Építésekor lebontottak egy középkori eredetű templomot.
Foro Olitorio területe. A Capitolium, a Teatro Marcello és a Tevere között volt a zöldségpiac. Számos kisebb antik szentély is volt itt, maradványaikat egyrészt beépítették a San Nicola in Carcere templomba, másrészt a templom, előtt, mellett sőt alatta is megtalálhatók. ( Nekem sosem sikerült ide bejutni, de úgy emlékszem, janka járt bent, írt is róla)
Arco degli Argentari. A pénzváltók diadalíve.Két robusztus mészkő oszlop, márványborítással. Az összekötő párkányzat márvány. 204-ben készült Septimius Severus tiszteletére, a császár és családja ábrázolásával. Miután Caracalla, megölte a testvérét, Getát, annak nevét és alakját is levésette. Az alakok körül növényi mintázat. A kezdődő késői korra jellemző, hogy az alakokat frontálisan és egy síkvonalon ábrázolták, és fontosságukat az alakok mérete jelezte.
A Via del Velabro 3-as számú épületénél a Cloaca Maxima maradványai láthatók.
Chiesa di San Teodoro. A Via di San Teodoro beletokollik a Via Tuscusba. Torkollana, ha az utóbbi már nem Forum lezárt(fizetős ) részéhez tartozna. A templom helyén Agrippa kertjei voltak. 6sz alapítású, de V. Miklós 1453-ban teljesen átépíttette. Vasari szerint Bernardino Rossellino volt az építész. Ez volt firenzei reneszánsz építészet egyik legelső példája Rómában. A bejárati lépcső már Carlo Fontana műve a 18sz elejéről. A templom kör alakú, kupolás. Az apszis mozaik még az eredeti 6sz-i templomból maradt, Megváltó szentekkel, erősen restaurálva.
San Giovanni Decollato. A hasonnevű utca nagyjából megúszta a 30-as évek bontásait. A korábban itt állt Sta Maria de Fovea templomot 1490 után teljesen átalakították. A testvériség tagjai a halálraítélteknek nyújtottak vigaszt és kísérték őket utolsó útjukra.Tagjai főleg firenzeiek voltak, köztük Michelangelo is. ( Keresztelő Szt. János Firenze védőszentje) A templom évente egyszer látogatható, június 24.-én a szent napján. Mind a templombelső, mind az előcsarnokból nyíló kis oratórium falait és mennyezetét teljesen freskók borítják, a 16sz végének firenzei származású mestereinek művei: Zucchi, Salviati, Vasari.
Arco di Giano, más néven: quadrifronte. Ez az a hely, ahol a legenda szerint Faustulus megtalálta a csecsemő Romulust és Remust. Ez egy négy oldalú ív, egy fedett átjáró.( Olyan, mint egy hokedli) Valószínűleg megfelel annak, amit az antik források "arcus Constantini" néven emlegetnek. A 4sz közepén készült, négy vastag oszlop, minden oldalon nyílás, tetején keresztboltozat. Mészkőből,de márványborítással. A márványt más épületekről szedték le. Az oszlopok külsején két sorban fülkék, ezekben szobrok voltak. A középkorban fölé építettek egy erődtornyot,majd az egészet beépítették a Frangipani család erődjébe. Ezt 1827-ben bontották le, lehet, hogy az ív felső részét is, nem lehet pontosan tudni.
San Giorgio Velabro 5-6sz alapítású templom, II. Leo pápa(682-83) szentelte Szent Sebestyénnek. A 19sz-ban restaurálták. Az a jón oszlopos előcsarnok 13sz, de ezt is restaurálták. A harangtorony 11-12sz. Az 1930-as években kapta vissza középkori arculatát.1993 júniusában egy közelben parkoló autóba rejtett bomba robbanása súlyos károkat okozott, a templom helyreállítása 5 évig tartott. A templombelső oszlopai különböző antik épületekből származnak, jón és korintoszi oszlopfőkkel. A főoltár cosmata munka, az apszis freskó Krisztus, Mária szentekkel, talán Pietro Cavallini munkája, a 16sz-ban részlegesen újrafestették.
Tempio di Vesta. Ez a kerek templom. Valójában a Győzedelmes Herkulesnek szentelt templom volt, az ie2sz végéről, Tiberius császár idején restaurálták. A város legrégebbi márványborítású épülete. 20 márványoszlop veszi körbe. Valószínűleg kupola borította, de az nem maradt meg. A 12sz-ban alakították át templommá, Santo Stefano néven. Bent 15sz freskón Madonna szentekkel.
Sta Maria di Cosmedin. A templom helyén egy nagy Herkules oltár volt, mellette pedig a gabonaosztásért felelős hivatal, az isz1sz végéről. Az első templom 6sz-ban készült, amikor Róma és Itália elentős része bizánci fennhatóság alatt állt. Itt volt a görög negyed, a Scola Graeca, a templom a Santa Maria in Scola Graeca nevet viselte. 782-ben I. Hadrianus pápa idején a templom díszes lett, a Cosmedin szó az elegáns, tiszta jelentésű görög szó latinizált változata. I. Miklós pápa idején restaurálták,hozzáépítették a sekrestyét és az oratóriumot, és a diakónus rezidenciáját. A normannok 1082-es támadása után helyreállították, ekkor falazták be a matróniumot. A 18az elején barokk díszítésekkel látták el, de ezeket 1894-ben eltávolították és a 12sz eleji formában állították helyre. Az árkádos, oszlopos előtér az egyetlen a városban, amely eredeti középkori formájában maradt meg. Jobbra a síremlék egy prelátusé, aki a 12sz elején II. Calixtus pápa camerlengoja volt.
Az Igazság szája csak 1632-ben került ide. A Bejárati kapunál egy 11sz görög módra áldást osztó kéz. A templombelsőt 18, részben antik, részben középkori oszlop osztja 3 hajóra. Az énekes karzat, a püspöki trónus és a baldachin cosmata munka.
Az oltár mozaikja a régi Szt Péter Bazikából került ide. A főhajó falába beépítve hét, a jobbra levő sekrestyében pedig három oszlop maradt meg a gabonaosztó hivatal homlokzatából.
San Anastasia templom. A Via dei Cerchi végén. 4sz-i alapítású templom, a kereszténység legalizálása után ez lett a császári udvar tisztviselőinek temploma. Sokszor restaurálták, Nagy Teodorik majd a 8 és a 9sz-ban, majd IV. Sixtus (1471-84) idején. A 17sz közepén barokk stílusban teljesen átépítették, a templombelső, oltárok, festménynek 17 és 18sz-i művek.
Piazza della Bocca della Verita. A Via dei Cerchi ide torkollik. Itt volt a marhapiac. A folyó oldalán levő két antik templom nagyon jó állapotban van, mert csak 1924-25-ben bontották ki őket a köréjük épített középkori épületekből.
A négyszögletes a Fortuna Virile néven ismert templom, amely a valójában Portunusnak, a folyami kikötő istenének szentélye volt. A homlokzatán 4 oszlop, az oldalakon a falba beépített féloszlopok. A felvezető lépcső a restauráláskor készült. 872-ben Egyiptomi Szt Máriának szentelték, majd V. Pius (1566-72) az örmény egyház rendelkezésére bocsájtotta. XI. Kelemen (1700-1720) a mellette levő hospizzal együtt felújíttatta. Az utóbbit 1930-ban bontották le. Belsejében VIII. János (872-888) idejéből származó freskómaradványon Mária életének jelenetei, az oltárkép viszont már 16sz, Zuccari műve.
Bocsánat, a sok elütésért, az egyeztetések hiányáért. Pedig esküszöm, átolvasom. Igyekszem kétszer átolvasni. Végül is időm, mint a tenger. Vagy mint az óceán.
Via Dei Cerchi. A Palatinus lábánál, a Circo Massimoval párhuzamos antik eredetű utca, amelyet V. Sixtus ( 1585-90) idején vették újra használatba és 1939-ben kiszélesítették.
Circo Massimo. A legenda szerint már azokat a játékokat is itt tartották, amikor a szabin nők elrablására sor került. Az első "hivatalos" Circo Massimo Tarquinius Priscus király idején került sor, még fából. Az ie2sz-ban építették át téglából. Számos császár felújíttatta, Ceasar vizicsatát is tartott itt, Augustus építtette a császári páholyt és ő állíttatta fel II. Ramszesz obliszkjét ie 10-ben. Ez az obeliszk ban most a Piazza del Popolon. A Néró majd Domitianus kori tűzvészek idején károkat szenvedett. 80-ban a szenátus felállíttatott középen egy három nyílású diadalívet Vespasianus és Titus tiszteletére. A jelenleg látható maradványok Trajanus korszakából származnak. Caaracalla kibővíttette, Nagy Constantin felújíttatta. Ő akarta elhelyezni amásodik obeliszket, de ez már csak fia , II. Constantius idején valósult meg. Az obeliszk III. Tutmózisz idejéből származik és most a Laterani Bazilika előtti téren van felállítva. A teles mérete 600x200m volt, 300 ezer nézőt fogadott be és 549-ig használták. 1928-ban majd 1981-ban folytattak ásatásokat a területen. A Torre della Moletta a 12sz-ból származik, később a Frangepánok erődjének része lett.
Via di S Gregorio. A Palatinus és a Celius közötti út,végpontja Ostia, a tenger. Ez volt az antik Via Triumphalis, itt vonultak végig a diadalmenetek, mielőtt ráfordultak a Via Sacrara. 1933-ban kibővítették és kiegyenlítették a talajszintet és Via dei Trionfinak nevezték. Folytatásaként a Via del Imperonak. Ahogy az utóbbi nevet is 1945 után megváltoztatták, Via dei Fori Imperialira, ezt is megváltoztatták Via di S Gregoriora a Celius oldalában erre néző S Gregorio templomról kapta az út az új nevét. A Celius oldalán van egy szintén 1933-as szökőkút, a Palatinus oldalán pedig az a bizonyos kapu, amely a Farnese kerteket a Forumtól elválasztó falon nyílt. 1955-ben került ide, ez most a Forum- Palatinus bejárata erről az oldalról. Tovább a tenger irányában pedig Néró vízvezetékéből maradt meg néhány árkád.
Piazza di Porta Capena. Capena volt a neve annak a kapunak amely itt yíl a servianusi városfalban. Balra látható a Vignola nező 16sz reneszánsz casino ( villa), amely eredetileg a Kis Aventinuson állt és 1911-ben hozták át ide. A tér közepén állt az Axumi sztélé vagy obeliszk. Ezt 1937-ben hozták/lopták Etiópiából, amítikus királyok sírját díszítette. 3 részre vágták és tengeren szállították Nápolyig. A háború után békeszerződés kötelezte az olaszokat az obeliszk visszaszolgáltatására. Elég sokáig elsunnyogniuk a dolgok, tárgyalgattak az etióp kormányokkal, technikai problémák is felmerültek, végül csak 2005-ben került vissza Etópiába.
A Via del Aventino sarkán levő FAO palota tervei még 1938-ban készültek az Olasz Afrika Minisztérium számára. (Ministero per l'Africa italiana) De mire 1952-ban elkészült, ez már nem volt aktuális.
Via di San Bonaventura. Az út a Titus diadalívtől indul, egy szakaszon párhuzamos a Clivus Palatinus-szal, de nem tart fel a Palatinusra, hanem levezet a Via S Gregorio felé. Én többször jártam ezen a szakaszon, de soha nem néztem meg semmit. Ha már kifelé mentem, akkor már fáradt voltam, ha pedig itt mentem be, akkor még sok mindent akartam a rommezőn megnézni. Nem is néztem itt körül. Az út archaikus romok mellett vezet, talán valamilyen Jupiter templom lehetett. Majd a Barberini szőlők következnek, ez szintén szerepel az Ürögdi könyv térképén, Vigna Barberini néven. Ezek mesterséges teraszok amelyeket még Septimius Severus idején alakítottak ki. Utána Heliogabalus 3sz közepi templomának talapzata, következik, amelyet a Domitianus kori Adonis kertekre emeltek. A középkori S Sebastiano al Palatino templomot a 17sz elején barokkosították. A szentély még 10sz, a freskómaradványok is ebből a korszakból származnak, a hajó díszítése már 17sz. A Via di S Bonaventura további szakaszán az antik falba beépítve a Via Crucis jelenetei láthatók, 18sz eleji festett terrakotta képek. Ugyanitt van a Palatino Múzeum helyén levő lebontott 16sz kolostor épületéből idehozott reneszánsz kapuzat. A S Bonaventura templomot a 17sz végén építették Néró vízvezetékének ciszternájára. A templom belső berendezése 18sz közepi.
Domus Severiana. Ez az a monumentális kétszintes, árkádos épület, boltozatos helyiségekkel, amely gyönyörűen látható a Circo Massimo és az Aventinus felől. Ott van egy kilátópont is padokkal. Pedig ez csak egy alapépítmény. Amikor Septimius Severus megnagyobbította a császári palotát, erre építették a bővítményt. A kilátás ellenkező irányban is szép, Caracalla fürdőjéig lehet ellátni. A Stadio melletti sarkon feltárták a palota fürdő fűtési rendszerének maradványait. A fürdőt Néró vízvezetéke táplálta és utoljára Maxentius restauráltatta a 4sz elején.
Septizodium. A Palatinus déli lejtőjének lábánál szintén Septimius Severus által építtetett a régészek szerint 95m hosszú több emeletes, oszlopos nimfeum volt. A név talán onnan származhat, hogy 7 bolygóisten(?) szobrát állították itt fel. Az épületet V. Sixtus (1585-90) romboltatta le végleg, a márványborítást a Sta Maria Maggiore Bazilikában a Cappella Sistina (nahát) díszítésére használták fel.
A Septizodium szerepel az Ürögdi könyvben, nem a leírásban, csak a Palatinus térképen. Olasz néven Settizonioként, pedig Ürögdi többnyire a latin neveket használta.
Domus Augustana. A császári magánlakosztályok Domutianustól egészen a bizánci időkig, kivéve amikor Milánó majd Ravenna lett a császárok székhelye. A palota 2 ill 3 szintes a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva. Félkörívű, oszlopos homlokzata a Circo Massimora nézett. Az oszlopok talapzata maradt meg. Az épület 2 vagy 3 oszlopos udvar köré szerveződött. Feltárták az egyik oszlopos udvart közepén egy ciszternával. A domd déli oldalán au Paedagogimou, a császári apródok kollégiumát a falakon grafittivel, ( nem tudom, hogy ez konkrétan mit jelentett), amely Domitianus idején épült, de a látható maradványok nagyrészt a 20sz restaurálásból származnak. A Domus Praeconum a Circo Massimora nézett, itt egy oszlopos kis udvar, és 3 boltozatos kis terem maradványai láthatók.
Stadio Palatino. Nagyméretű téglalap alakú terület mindkét végén apszis végződéssel. Valamilyen szórakoztató eseméynt, sportjátékokat bonyolítottak itt. Domotianus építtette, Septimus Severus restauráltatta. A falakat márvány borította, középen volt a császári tribün. A falak egy részét talán Nagy Teodorik építtette a 6sz-ban. Mellette volt a fürdő (Terme), amit szintén Domitianus kezdett építtetni, később a Domus Severiana része lett.
Palatinus Múzeuma. Ezen a helyen a 16sz-ban építettek egy apácakolostort egy korábbi reneszánsz villa felhasználásával. A 19sz közepén megnagyobbították. A Domus Augustana feltárásakor a 16sz épületrészeket lebontották, a villa kapuzatát és loggiáját Baldassare Peruzzi freskóival áthelyezték a Via S Bonaventurara, a 19sz épületben helyezték el a múzeumot. Itt azokat a szobrokat állítják ki, amelyeket a Palatinuson 1870 után találtak. Először elvitték őket a Museo Nazionale Romanoba ( szerintem még Diocletianus fürdőbe, nem a Massimoba) onnan kerültek vissza. Az anyag megmutatja, hogy a császárok mennyire rajongtak a görög művészet iránt. Nagyon sok szobor híres görög mű római másolata.Különböző időszakból származó művekről van szó, klasszikus, hellenisztikus vagy pergamoni stílusúakról is.
Domus Flavia. Itt voltak a reprezentációs termek, a császári "munkahelye". A bazilikában zajlottak a bírósági tárgyalások a császár jelenlétében. Apszissal záródott, és oszlopok osztották 3 hajóra. Az Aula Regiaban voltak a császári audienziák. Szintén apszissal és fali fülkékkel.Egy kisebb helyiséget minden alap nélkül tekintenek Larariumnak, a császár magánkápolnájának, mellette 3 kisebb helyiség , előtte az oszlopos homlokzat.
Az ásatások a Bazilika alatt feltártak egy apszisos, falfestményekkel díszített helyiséget, amely talán egy Caligula által építtetett Izisz szentély lehetett. A feltételezett Lararium alatt pedig az ie 2sz-i Casa dei Grifi került elő, 1. és 2. pompeji stílusú festményekkel. A Lararium melletti 3 kis helyiséggel szemben pedig egy oszlopcsarnok volt, közepén egy nyolcszögletű medencével. Mellette a császári étkezőben pedig a díszes márvány padlóborítás maradványait találták. A terem nagy árkádjai egy oszlopos csarnokra néztek. Mellette volt egy ninfeum, középen kúttal. Fölé építették a 16sz-ban a Farnese kertekhez tartozó Casino di Belvederet, loggiaján Zuccari és műhelye freskóival. Az alsó szinten színes márvány padlóborítást találtak, Claudius vagy Neró korszakából, ennek tetejére épült a Flaviusok palotája. Továbbá feltártak egy nimfeumot, amely a Domus Transitoriahoz tartozott. Ez volt Néró palotája a Domua Aurea megépítése előtt. A császári étkező előtt látható néhány oszlop, amely a császári könyvtárhoz tartozhatott.
( Most valószínűleg többet írok.Elment a cicám, valamivel le kell kötnöm magam)
Apollo Aziaco temploma. Augustus a "saját magánistenének " tekintette Apollot. A szentélyt még ie 36-ban kezdte építtetni és ie28-ban szentelte erre a névre. Azio az olasz neve Actiumnak ( a görög partoknál) ahol Octavianus legyőzte Antonius és Kleopatra flottáját és megszerezte az egyeduralmat. A szentély össze volt kötve a házával. csak egy tufa és travertin kőből álló pódiumot találtak, de a szakértők szerint egy oszlopos bejárat is tartozott hozzá.
Lupercale 2007-ben statikai méréseket végeztek Augustus háza alatt és egy barlang szentélyre bukkantak. A farkas talán itt táplálta az ikereket. A szentélyt Augustus restauráltatta és összekötötte a házával. Tehát tényleg fontosnak tartotta. Restaurálása után látogatható lesz. ( ???)
Palazzo Imperiale más néven Domitianus palotája. Az 1sz végére derült ki, hogy "Az állam én vagyok", hogy ez most már végleges, és ezért egy épületben kell elhelyezni azokat a helyiségeket, ahol a császár és scaládja magánélete zajlik és azokat, ahol a császári funkcióját látja. Úgy, mint Versaillesban a Nagy Lakosztályok és a magánlakosztályok. Az óriási épületegyüttes, amely korábbi köztársaságkori épületekre épült, három részből áll: a Domus Flavia, Domus Augustana és a Stadio Palatino.
Augustus háza. 2008-ra restaurálták és nyitották meg a látogatóknak. Octavianus ie 36-ban kezdte el építtetni egy korábbi köztársaság kori házra. Akkor már triumvir volt, de még nem egyeduralkodó. Az épület kétszintes, és kétrészes. A domus ( a lakhelye) kis, alacsony helyiségekből állt, egyszerű mozaik padló borítással. Ezt az épületrészt az isz 3-as tűzvész után helyreállították. Később viszont erre építették a Domus Flaviát. Ezért történt ilyen későn a felfedezés. De ide tartozott egy "privát" Apolló szentély és a külön görög és latin könyvtár is. A másik épületrész viszont hivatalos, reprezentációs helyiségek voltak, díszes márvány intarziás padlózattal, a 2. pompeji stílusú falfestményekkel. Utóbbiak a Maszkok termében színházi jelenetekkel, a perspektívák termében pedig festett építészeti jelenetekkel maradtak meg legjobban.
Livia háza. Egy vízvezetéken találták a "Iulia Aug" feliratot, isz 14 után, istenné avatása után nevezték Iulia Augusta néven. Ez egy késő köztársaság kori ház, amely elsősorban az ie 30 körül( Augustus uralomra jutása) készült falfestményeiről híres., amelyek a 2. pompeji stílusban készültek. Ezek jellemzője, hogy megnagyobbítják a viszonylag szerény/kisebb helyiséget. A tricliniumba/étkezőbenn festett ablakok mögött tájképek. A tabliniumban ( oszlopokkal körülvett nyitott terem, a ház bejárattól legmesszebb levő részén) egyik falán szintén festett ablak mögött egy városi jelenet, a többin mitológiai jelenetek. Talán ie 4sz görög falfestmények másolatai. A tabliniumtól jobbra levő helyiségben sárga hátterű frízen egyiptomi jelenetek, virág és gyümölcs ábrázolás, a balra levőben pedig márványberakás maradványai láthatók.
Livia háza mellett található egy ovális medence belső lépcsőkkel, talán a Domus Tiberiana kertjéhez tatozott. Néró kriptoportikusza pedig egy 130m hosszú passzázs, amely eredetileg Augustus idején készült és a palota különböző részeit kötötte össze. Falain Ámorokat ábrázoló stukkó díszítés.
Domus Tiberiana az első igazi császári palota, maradványai a Forumra néző terasz ( az Orto Botanico rész) alatt találkató. A 19sz-i ásatások során feltártak egy középső átriumot, ennek két oldalán pedig termek sorát. Előkerültek késő köztársaság kori alapok, az erre Tiberius, Caligula majd Neró idején épült domus. Utóbbi talán össze volt kötve a Domus Aureaval.Domitianus majd Hadrianus idején pedig a Forum felé nagyobbították meg.
Magna Mater temploma a Palatinus legkeletibb részén feltárták a szentély pódiumát. Itt őrizték a fekete követ, amely Cibele szimbóluma volt. Az első szentély az ie 3sz-ban épült, utána többször restaurálták. Közleben találtak még egy pódiumot, amely egy Vittoria szentélyhez tartozhatott és szintén az ie 3sz-ban alapították.
Romulus háza. Az 1940-es években kerültek elő korai vaskorból ( ie 10-7sz) származó kunyhók maradványai, a hagyomány szerint Romulus lakhelye volt.
Antiquarium Forense ez a S Francesca Romana templom egykori kolostora, a ahol most a régészeti felügyelőség/Soprindenza irodái vannak . Az épületben van egy kisebb gyűjtemény, a Forumon talált leletekből, pl az archaikus sírokból, terrakották a Comitiumról, a Via Sacraról. A könyv szerint nem látogatható, én 1991-ben voltam bent, mi voltunk "a látogatók", de nem emlékszem semmire.
Titus Diadalíve. Ez a Via Sacra legmagasabb pontja. A legrégebbi megmaradt diadalív.Valószínűleg azért maradt meg, mert a középkorban beépítették a Frangipani család erődjébe, IV. Sixtus idején (1471-84) részlegesen kibontották. A teljes kibontásra csak 1821-ben került sor, a kor sztárépítésze Valadier irányításával. A diadalívet szétszedték majd újra összeállították, a hiányzó részeket travertin kővel pótolták.Domitianus állíttatta bátyja tiszteletére. Csak egy íve van a belső oldalán láthatók a magas domborművek. Titus diadalmenete a zsidó háború után ill Viktória megkoronázza a császárt. Középen Titus apateózisa. Eredetileg pentelikoni márvány borította.
Clivus Palatinus. A Palatinus megközelítő útja a Forum felől, egyenesen Domitianus palotájához vezetett
Orti Farnesiani , a világ legelső botanikus kertje volt. Alessandro Farnese, a későbbi III. Pál létesítette a 16sz közepén. Számos arisztokrata családnak volt itt villája, a Farensek voltak a legfontosabb. A hely szimbolikus jelentőségű volt, itt volt a város bölcsője és laktak a császárok. A Forumtól egy fal választotta el, rampákon keresztül lehetett feljutni, a kapuzatot már a 20sz-ban áttették a Via San Gregoriohoz. Ez egy "proto" Versailles lehetett, szökőkutakkal szobrokkal, madárházzal, virágágyásokkal. A Circo Massimora néző oldalon volt egy titkos kert. A 19sz végi ásatások során a kert gyakorlatilag megsemmisült.
Archaikus temető. Ürögdynél Sepulcretum néven szerepel. 1902-ben fedezték fel a sírokat.' A pozzo" és "a fossa", az egyik akna, a másik árok.Nagyon régiek, az ie10-8sz-ból származnak.
Az isteni Romulus temploma, ez a Romulus Maxentius császár fia volt. Egyes szakértők szerint egy korábbi, 3sz eleji épületet alakítottak át. Téglaépület konkáv homlokzattal, amelynek 4 fülkéjében korábban szobrok álltak. A kapuzat porfír oszlopai és díszes párkányzata egy másik épületből kerülhetett ide. A bronzkapu eredeti, ez külön csillagos látnivalóként szerepel a könyvben. Az épület felső részét alakították át Cosma és Damján Bazilikává.
Maxentius Bazilikája. Constantinus fejezte be. Ez egy 100x65m-es csarnok volt, 8 pillér és 8 oszlop osztotta 3 hajóra. A ma látható rom a jobb oldali hajó, amelynek apszisát és a Via Sacrara néző kapuzatát már Constantinus idején készítették. Az eredeti bejárat a Colosseumra nézett, az itt levő apszisban volt az a Constantinus szobor, amelynek töredékei a Capitoliumi Múzeumokban láthatók. A tető aranyozott bronztégláit I. Honorius pápa vitette el 625-ben, ezzel borították a régi Szt. Péter Bazilika tetőzetét.
