Azért nem kell eldobni mindent, bár igaz, kényelem meg túlzott elővigyázatosság miatt is kerülhet fel az a fólia. És ha beázik meg beszakad a tető akkor mi van? Régen fogták és megcsinálták, mert muszáj volt. Most ott a fólia, valamennyit véd, nem kell foglalkozni, nem ázik meg a gyapot és kész, le van tudva. Nekem is kényelmesebb a tudat.
Én azt mondom, minden emberre jusson annyi hektár, amennyi őt és a rá eső állat,- és növényvilágot ellátja, ez lenne a legjobb. Amúgy meg a Föld majd megoldja, hidd el, nem fog elpusztulni.
Még ez a hat lépcsőfok sem kellemes, bár egy földbe sűllyesztett házat szívesen kipróbálnék.
Amúgy meg hidd el, ez az ,,ősi'' tudás amiről beszélsz, maximum 300 éves... meg kell nézni hogy fejlődtek a házak, a tipikus parasztház nem olyan régi dolog. A többiről meg nem tudni, milyen messziről hoztuk magunkkal, pl. ételek.
Mondjuk a múlt kutatását lehetne erőltetni, mert pl. a finnugor elméletet a finnek már évek, ha nem évtizedek óta téves iránynak gondolják. De hát múltat kutatni ebben az országban nem lehet, sőt egyenesen tilos... persze, vannak baromságok, mint hogy a magyarok 8000 éve a Föld minden táján jelen voltak, meg ők voltak Atlantisz népe, de pl. a szerb piramisokat szívesen megnézném, és egy hiteles szakértői csoport véleményét meghallgatnám. Azért hiteles, mert a mostani ,,tudósok'' egyszerűen nem hitelesek, aki a finnugor elméletet erőlteti amikor megmondták hogy téves, az egyszerűen nem hiteles... vagy ott van az a párszáz év kiesés Atilla hun vezér idején. Számos forrás egyértelműen állítja, egymást megerősítve, hogy bizonyos történelmi eseményekhez köthető a honfoglalás előtti korszak, tehát előbb kellett történnie. A kettős honfoglalás elméletét többen ismerik és tartják nagyon valószínűnek külföldön, mint idehaza...
Ez az un. másodlagos csapadék védő fólia , mint a nevében is benne van, az elkerülhetetlen csapadék bejutás ellen véd. Amikor még nem vagy ritkán építették be a padlástereket bejutott nedvesség hében - hóban. semmi gond a szellős padláson ezek gyorsan felszáradtak. ezért is szárítottak fenn a padlásom, mint a nagy költő mamája is.
Tehát megfelelő méretű ablakok nyílások.
Aztán jött a tetőtérbeépítés.
Valahogy így : tetőtér - burkolat -párazáró fólia- hőszigetelés ------ itt mivel hideg van a víz lecsapódik egy tér--- tehát kiszellőzés aluról felfelé - a kérdéses másodl. csap védő fólia - héjalás.
Az egyik szomszéd páréve felújította a tetőt. Az elhagyta azt az ellenlécet. Rá a szarufákra a fóliát, rá a lécezést és rá a cserép.
A másik szomszéd pedig . a szarufákra rá a fólia, rá az ellenléc és rá a cserépléc és rá cserép.
Itt a cseréplécek és a fólia között van egy függőleges/ferde csatorna amin felfelé áramlik a levegő - ha nyitott kiszellőzik.
Mi van a fólia alatt ? Oda is lecsapódhat a nedvesség , azt pedig kiszellőztetik a padláson keresztül .
Amúgy csak szigeteletlen padlástérről írtam. Hogy hogyan lehet pormentessé tenni !
De ha nincs ott az a műanyag, akkor előbb-utóbb elázik a gyapotom :D a cserépre is lecsapódhat a pára, igaz annyit ki kéne bírni a gyapotnak.
Amúgy egyetértek, a régi tudás tényleg nagyon hiányzik. De ettől a tetőfóliától csak nem kap rákot az ember, max ha reggelire fogyaszt belőle pár négyzetmétert...
Van 1.5cm vastag lap és tényleg klinkerburkolat, azt 18oo fok felett égetik ki és valami nagyon spéci (a gyár által szállított) ragasztója van és tényleg talán 3% a vízfelvétele és a malter sem köt hozzá. Fugázásnál legalábbis nem.
Ha belga-hollan-német klinker tégla, akkor annak még kisebb vízfelvétele van.
"mert akkor nem így oldották volna meg a szakemberek."
Szakemberek nincsenek, csak értékesítők!
A világ rossz irányba halad, de nagyon, a régi tudást kéne újra tanulni, nem a hülyeséget ragozni! Műanyaggal telerakni a tetőt, meg mindent, aztán csodálkozunk, hogy 40-50 évesen kivonulunk a temetőbe.
Mert a padláson volt az állatok téli eledele, így ha az állat éhenpusztul, akkor a paraszt is ;)
Az említett tetőfólia páraáteresztő, és a fólia meg a cserép között ott van az 5cm-es légrés a teljes tető felületén. A szellőző cserepek meg kb. 2-3 méterenként vannak.
Több ezer levegő nem tudom hogy megy át rajta, de valahogy biztos megoldja, mert akkor nem így oldották volna meg a szakemberek.
"kliker tégla, akkor annak a vízfelvétele csak pár százalék, szerintem semmiféle ragasztó nem fogja rá tapadni"
Valamivel azért a klinker téglákat is odaragasztják a falhoz... :)
gondolom valami műgyantás tartalmú ragasztóval.
A polisztirol ragasztók között is van olyan tudtommal, aminek az átlagosnál magasabb a műgyanta tartalma, ez gondolom jobban ragad a klinkerre is.
A ragasztóHAB meg egész biztosan jól ragad a klinkerre is.
Ráadásul ha van esze, akkor a hőszigetelés előtt a klinkerek fugáit síkba vakolja (a nemkívánt hőszállító légáramlatok ellen), tehát a ragasztandó felület kb harmada nem is klinker felület lesz, hanem jól ragadó vakolat.
Ha a padlástérben nem cserélődik a levegő, akkor ott páratorlódás lehet (párakicsapódás-csepegés, hőszigetelés-vizesedés, gerendakorhadás-leszakadás). Egy "pormentes" padlás igenszar padlás mind hőszigetelés, mind páratechnika szempontjából. Átlagos cs.ház esetén télen óránként legalább 50-100 m3 levegő cserélődjön, nyáron, napsütéskor óránként több EZER köbméter légcsere sem túl sok.
"Ha a padlásra leterített gyapotot nem fedem le valamivel, akkor előbb-utóbb, de inkább előbb úgy telemegy porral"
Poros üveggyapot = javított hőszigetelésű üveggyapot
Hol itt a probléma?
"rossz lesz ránézni"
Te a vendégeket fel szoktad vinni a padlásra, hogy esztétikailag véleményezzék a hőszigetelés felszínét?
Egyébként ha letakarod a hőszigetelést, akkor is le fog szállni ugyanannyi por ugyanoda, tehát pont ugyanolyan "rossz lesz ránézni".
Kivéve persze, ha évente felporszívózod a padláson a fólia felszínét :)
"de a szigetelőképessége is csorbul szerintem."
Egyszer nézz meg közelről egy pormacskát/porcicát: maga a tökéletes hőszigetelő anyag, jobb, mint maga az üveggyapot. Miből gondolod, hogy ha egy hőszigetelő anyagra rászórsz egy másik hőszigetelő anyagot attól a végeredmény rosszabb lesz?
Amit elmondtál, azt mind megszokták csinálni akiknek kevés az eszük :D a régi parasztember meg szellőzőket rakott az oromfalba, meg a cseréptetőbe bádogból, olyan nagy hangsúlyt fektetett a padlás átszellőzésére!
Na kapok én ezután hideget-meleget! Jöhet eső-hó! :)))
Rovarölő felesleges, a régi fába már nem megy bele semmi. Szerintem.
Cserép le, tetőléc le [opciós esetben régi, felesleges kémény(ek) le, esetleges új kémény fel], cseppenőlemez körbe fel a szarufákra talán, hogy erre fusson le a fóliáról lecsörgő esetleges víz, tetőfólia fel, erre + a szarufákra dupla ellenlécezés hogy szellőzzön (5cm rést szoktak hagyni), erre a cserépléc, (lehet van még egy lécsor, nem tudom hirtelen) és arra a cserép, arra meg a bádogosmunka ha cserépen keresztül csövön jön be a villanyos betáp, tetőablaknál vagy kéménynél, vagy kéménykibúvónál, ha valami állat fekete ember előírná...
Ja, meg ugye rovarháló is kell, hogy a szellőzőrészen ne menjenek be a bogarak, meg ha hullámos cserép lesz, akkor még valami fésüs bizé is a madarak ellen.
Keress rá a Bramacnál, le lehet tölteni egy leírást, hogy is ajánlott végezni a cserepezést, minden benne van. Elvileg a legtetején át kell hajtani a fóliát, és úgy megy rá a kúpcserép, ami alá meg úgy kell rámelegíteni a kúpcserép alátétet... a fene sem emlékszik már hogy volt...
Van jobbos-balos lezáró cserép is a szélekre, ha nyeregtetőről beszélünk, de meg szokták oldani bádoggal, mert olcsóbb. Ha egy másik tető fut neki a háznak, amit szintén cserepeznek, akkor meg érdemes előbb szigetelni, mert marha rondán fog kinézni, ha később teszik fel a szigetelést, az új tető mellé/fölé... mert a pár éve feltett bádogot leszedni nem fogják, tetőléceket elvágni nem fognak, fóliát is lehet vágni kéne. De ha felszeded előre és megoldod magad, akkor meg lehet oldani szépre is a pl. tűzfal szigetelését az új tető elkészítése után is...
Csak azért, hogy vitatkozzak, mert a véremben van! :)))
Ha a padlásra leterített gyapotot nem fedem le valamivel, akkor előbb-utóbb, de inkább előbb úgy telemegy porral, hogy rossz lesz ránézni, de a szigetelőképessége is csorbul szerintem. Cserepes régi tetőm van.
Ha a párafékező réteget nem tudod olyan helyre tenni, ahol a hőmérséklete mindig harmatpont felet lesz, akkor egyszerűen nem alkalmazol párafékező réteget és viseled ennek valamennyi negatív következményét. Ha szerencséd van, akkor a párafékező réteg elhagyásának csak csekély negatív következménye lesz, pl télen egy picivel többet kell párásítani a lakásban ahhoz, hogy pont kellemes legyen a levegő.
Oké, de akkor nem viszi ki a huzat a szemcséket a kertembe? Nyilván kellene valami burkolás rá...
...meg alá is, amit utóbb írtam:
"Alá abból a szempontból tennék, hogy ne potyogjon az üveggyapot-törmelék le a fadeszkák közt a plafonra. Ezt ráadásul többen is ajánlották és magam is támogatom mindenképpen."
Van a házunkon klinker(?) téglával burkolt rész, erre hogyan lehet a hőszigetelést ragasztani? Milyen előkészítést igényel? A fugákat ki kell vakolni síkba? Vagy így is rá lehet tenni?
"Korábban arról volt szó, h FA mennyezetre ne kerüljön a szigetelés alá párazáró fólia, mert a fa elrohad. Mit értettem félre?"
Azt érhetted félre, hogy nem fa MENNYEZETRŐL volt szó, hanem fa FÖDÉMRŐL. Egy laikus szemében a kettő ugyanaz, a valóságban viszont óriási hőszigetelésbeli különbség van egy vékony deszkaréteg (fa mennyezet) és egy komplett födém között. Egy vékony fa mennyezetre terített párazáró fólia hőmérséklete mindig harmatpont felett lesz (alulról vékony deszka + felülről vastag hőszigetelés), mert a lakás hője mindig melegen fogja tartani a fóliát a vékony deszkarétegen át, ezért soha nem fog víz kicsapódni a fólia alján. Ha viszont a párzáró fólia és a lakótér között egy vastag (=jól hőszigetelő) fa-födém van, azon át már sokkal kevesebb hő jut el a fóliáig, így az nagyon hideg időben akár harmatpont alá is lehűlhet (tehát a fólia alja vizesedhet a kicsapódó párától).
Első szabály: a lakást minden irányból marhajó párazáró réteg/fólia vegye körül.
Második szabály: ha a párazáró téteget csak olyan olyan helyre tudod tenni, ahol (pl nagyon hideg időjárás esetén) előfordulhat, hogy a réteg belső felülete harmatpont alá hűl (=vizesedés), ott sürgősen felejtsd el az első szabályt.
Alá abból a szempontból tennék, hogy ne potyogjon az üveggyapot-törmelék le a fadeszkák közt a plafonra. Ezt ráadásul többen is ajánlották és magam is támogatom mindenképpen.
Próbáltam visszakeresni, konkrétan azt nem találtam. Viszont másik hasonló hozzászólást tövv ízben is. pl 79918 Nagyjából a lényeg mindnél az csak pepitában vagy csíkosban. Laikusként pedig logikusnak is tűnik a feltevés.
Mi történik, ha az üveggyapot alá és fölé is páraÁTERESZTŐ fóliát teszek? A padlás egyébként huzatos. Tehát a tetejére is mindenképpen kell valami
Az iparosom kereste meg, mert nem tetszett neki ahogy feltapadt az első réteg. Főleg hogy az lenne egyben az ágyazó réteg is. Azt mondja olyan, mintha le akarna fordulni. Ezért most felhúz egy vékony alap réteget, elsőre.
Utána ányazó réteg. Utána még egy réteg, (nikecelnél is így dolgozik) tükör simára dolgozva. Nagyon szép a felület és nem utolsó sorban, nem okoz kárt benne a jég. (legalább is az eddigi tapasztalatok azt mutatják)
1. A közvetlenül a padlás fa részére rakható párazáró fólia lehet hőtükör fólia?
2. Nem vitatkozni akarok, csak valahol egy régebbi itteni hozzászólásban olvastam, hogy pont ezért nem szabad a fadeszkákra párazárót rakni, mert a lakótérből felszálló pára nem tud hova elmenni, ezáltal a födém fog berohadni. Most akkor mi az igazság? Hova kerül a pára?
Most veszek egy házat, ami fa födémes. Mielőtt beköltözöm, szeretném leszigetelni. A hagyományos fadeszkás megoldás, a hézagok között meg potyog le a salak, vagy mifene van rajta. Terv szerint üveggyapot guriga lenne ráterítve. Lehetőség szerint járhatóvá is tenném (párnafa+osb). A fontos kérdés, hogy mi kerüljön a fadeszkákra a gyapot alá úgy, hogy ne potyogjon le a résekbe az üveggyapot, viszont a lakótérből felszálló pára elmenjen? (Mielőtt felvetésre kerül, nem, a lakótér nem lesz álmennyezetezve!)
Üdv, gyors kérdés. Azaz kettő, bár egyik nem érint :D
Tényleg penészedhet a padlónál a fal, ha a falon lévő meg a lábazati hőszigetelés nem egyenlő vastagságú? Nálunk nincs penész, szellőztetünk, reméljük nem is lesz :D
2, 12cm grafitos mennyi sima eps-nek felel meg? Mennyi értelme van többet rakni? Árban ugye nem vészes a különbség, de jutna másra ha maradna.
A rajzból nem értem mi van szigetelt, és nem szigetelt térben. De kérdés a nem szigetelt térbeli hőnyelő tartó idomot lehet-e hőszigetelni kellő hosszon, ha ez nem okoz használatbeli akadályt.
Hőszigetelnék az ősszel, úgy terveztem, hogy 15cm a falra, 12 a lábazatra, de ebben az esetben hogy oldjam meg a hálóvisszahajtást, és az élvédőt, indítósínt nem akarok, vagy legyen 12 cm a falon is és hálózzam egybe a lábazattal. Jelenleg a lábazat egy síkba van a vakolattal, a falazat régi b29-es blokktégla. Érdemes vastagabbat tenni, vagy elég a 12cm is?
A képen látható szigetelt épületrész csatlakozik egy nem szigetelt épületrész, ami valószínűleg a sávalapon és a lábazaton keresztül szívja ki a meleget az épületből. Ha kitörném a lábazati zsalukövet a szigetelés mellett (nyillal jelölt rész), az segítene a hőszigetelés dolgon vagy pedig veszélyeztetném az épület állékonyságát és hagyjam az egészet a csudába?
Családi házról letépett szigetelés is van fenn a neten, de azt nem találtam hirtelen.
Mindenki el tudja dönteni, hogy a rögzítésre mennyit szán. De ha leviszi a szél, akkor legalább magával tisztázza, hogy ezt bizony magamnak köszönhetem.
Igen, ez egy kis földszintes családi ház, ráadásul épületekkel körbevéve. Ha itt akkora szél van, ami leszedheti a szigetelést, akkor már nem állnak a szomszéd házak sem :D
Engem jobban aggaszt az, hogy a meglévő hőszigetelés nincs tökéletesen felrakva (finoman szólva). Ott, ahol meg lett bontva, a feltárásnál több helyen is, van, ahol fél méteres szakaszon el lehet húzni a faltól.
A második az érdekesebb, ott ahogy nézem a két réteg vált el egymástól és volt dübel is meg ragasztó is bőven. Szakik kielemezhetnék, hogy mi volt a hiba.
Persze ezek mind 10-20méteres felületek. az azért más nagyságrend, mint egy családiház.
Szerettünk volna a már fent lévő, rögzített 5 cm-es homlokzati hőszigetelésre még felrakni legalább 5 centit, de aztán másra jobban kellett a pénz. Ja, nem dübelezett, hosszú facsavarok vannak az OSB-be belehajtva a rögzítőtárcsákkal. (könnyűszerkezetes ház)
Most azon gondolkodom, hogy mi van, ha lapokat, amiket mondjuk kisebbekre vágok csak simán felragasztom a hálózott vékonyvakolatra megfelelő szerelő purhabbal és kész? Aztán majd ha nagyon ráérek, esetleg csavarozom is.
Egyébként meg le kéne verni a francba az egészet, az ajtók miatt ki lett bontva ugye a hőszigetelés is, na ott látszik (meg a hálózott vakolaton/ragasztón, azon gyönyörűen látszanak a vízszintes, függőleges csíkok), hogy fél centis rések vannak a táblák között és csak a polisztirol ragasztó ment be közéjük, semmi mással nem töltötték ki. Ami azt jelenti, hogy lentről fölfelé simán járkál a levegő, mert lent biztosan, de szerintem fent sincs lezárva rendesen. Illetve "természetesen" a hőszigetelést sem L alakban vágták be sarkoknál. Az már csak hab a tortán, hogy a táblákat a széleken sem kenték körbe, csak gombócokat b****ak rá mindenhol. Ezzel valószínűleg meg is válaszoltam a kérdésemet...
Lentről már le lesz zárva, mert a lábazati szigetelés rendesen meg lesz csinálva, fent pedig az osb felmegy teljesen a takarólécekig, a hőszigetelés is, de hogy ez mennyire zárt, azt nem tudni. És hát a vakolaton keresztül a réseknél akkor is megy szanaszét a hő...
1-2 felesleges dolgot felpakolnánk a padlásra és ha abból kéne valami akkor használnánk meg befőttes üvegek vannak fent, tehát évente 5x mennék fel körülbelül.
Lassan nálam is közeledik a hőszigetelés, jelen állás szerint SK kivitelezésben..
Néhány kérdés: sok helyen látom, hogy nem raknak fel vakolatot, csak a háló+ragasztó van, meg valahol olvastam hogy nem is kell feltétlen vakolat, úgy írták hogy homlokzatfesték vagy díszvakolat. Csak azért kérdem, mert valszeg netről lesz rendelve alaprendszer, meg látatlanba nem szeretnék színvakolatot rendelni, meg ugye jóval egyszerűbb áthengerelni színes festékkel mint vakolgatni..
Valahol mintha olvastam volna, hogy mészfestékre nem jó rakni a táblákat(?), honnan tudjam hogy nálam mészfesték van e a falon?
Lábazat: "dísztéglás" lábazatom van, erre mehet egyből az xps, vagy símára kell vakolni előtte? Utána az xps-re lehet vmi falburkolót tenni?
Ez a PUR-habos ragasztás mennyivel drágább kb mint a hagyományos?
Dübelezés: bár korábban volt róla szó, meg olvasgattam is róla, ez mennyire kell? HA PUR habbal rakom, akkor elhagyható? Ill elég lenne csak ott ahol süti a nap a falat? 12 centi grafitos lenne amúgy. Kb 3.5m a homlokzatmagasság.
Padlás szigetelés esetén megéri a grafitos lépésállóban gondolkodni vagy a sima is jó oda, jelenleg semilyen szigetelés nincs, ahol eddig érdeklődtem a simából minimum 15cm-t javasoltak, ugye mivel a grafitos jobb abból nem kéne annyi??
Gyors kérdés, mert nem sikerült a fórumon megtalálni: K38-as (Klíma 38) téglára milyen vastag szigetelést illik tenni? Kollégáék nem akartak, de most mégis szeretnének, így nem sok hely van nekik (gázcső, egyebek).
Igen, csak a vasbeton sokkal rosszabb (kb. 3,7 W/m2K), mint a Te kiinduló állapotod.
Az előző tulaj erre rakott 10 centi nikecellt, amivel máris kb. 0,36 W/m2K-lett a veszteség. Ez már azért sokkal jobb.
Erre ráraktam még a 10 centit, így lett 0,21 W/m2K. Ha 15 centit raktam volna, akkor munkában és pénzben is sokkal rosszabbul jöttünk volna ki (szét kellett volna szedjem a tekercset, így meg csak lefektettem) és a gázfogyasztásban nem sok különbség lett volna.
Ez volt az első szezonunk ebben a házban. Viszont ez a tél sokkal hidegebb volt, mint az előző években. Valószínűleg a födém szigetelés sokat számít, mivel felfelé megy a meleg.
Sziasztok. Ide is felrakom,ez a topic jobban pörög. Vácon eladó idén májusi gyártású Baumit Profi Contact ragasztó kb 72 zsák. Lefedve, fóliázva van tárolva.
1700m3 nem rossz. Nálunk 1890m3 fogyott szintén meleg vízzel együtt a 125m2-en és állandó 23 fokot tartva. Ebből csak fűtésre 1566m3 fogyott.
Májusban feldobtam még 10 centi gyapotot a födémre, mert a 20 centis vasbetonon a 10 centi nikecell elég karcsú volt, de ez már nem játszott bele a gázfogyasztásba.
"Pénzről nem volt szó, mivel addig nem akartam, hogy felmérjen, amíg nem tudom, hogy megcsináltatom-e."
Hm, a hőszigetelés (szinte) kizárólag a pénzről szól: elköltök 'x' forintot, hogy utána évi 'y' ft-t megspóroljak. Szal elég fura gondolkozás, hogy előbb eldöntöd, hogy megcsináltatod-e és utána esik szó a pénzről...
"Gondolom kicsit drágább mintha simán a falra raknák a gyapotot."
Nem feltétlenül. Ha kész a "keret", ahova be akarod fújni (nálad a légrés), akkor befújni már lehet olcsóbb, mint "falra rakni a gyapotot".
Mikor az ember kénytelen megcsinálni valamit, mert akinek kellett volna, sehol sincs...
Lépcsőbetonozás előtt vagyunk (most lettünk kész vele, ez tegnapi kép), felraktam még egy kis hőszigetelést, mert ezt többé már nem szedjük szét.
Illetve a földelőszonda kötődobozát semmiképpen nem akartam a már meglévő hőszogetelésbe belevágni, és valamikor úgyis megy rá még 5 centi, hát felraktam így.
Arról eddig nem volt szó, hogy anyagilag mivel járna mindez.
Mivel te sem írtál költséget, megint csak az ökölszabályt lehet nézni: minél jobban szigetelt egy ház fala, annál kevésbé éri meg a további szigetelés. És a tied egész jó, szal jó eséllyel soha meg nem térülő beruházással elérnéd, hogy aggódnod kelljen a pára miatt...
A nyugalomban lévő levegő jobb hőszigetelő,de nálad nincs nyugalomban (?).
Ezt nem tudom, remélem igen, mivel huzatot különösebben nem érzek sehol, de nem is nagyon figyeltem, hogy pl. a villamos dugajoknál van-e szélmozgás. Most nem érezni, de télen lehet más a helyzet.
Az az 1 rétegű gk nem tudjuk hogyan van párnafázva,de ha vízszintesen is van akkor elég nyugodt a levegő.
Ezt sem tudom, majd megpróbálom fotókon visszanézni.
A fólia páraáteresztő?
Ezt sem tudom, fekete....
A légrés kiszellőzik valahová?
Gondolom a padlástérbe, ezt majd megnézem.
Összességben akkor az a helyzet, ha nem mozog a levegő légrésben, akkor nem éri meg befújni, mert csak pénzkidobás és egy későbbi szerelésnél csak macera lenne.
Viszont ha van levegő mozgás, akkor megtérülhet, hisz az elszökő hőt meg lehet spórolni.
cca 140 nm nettó terület, 8 éves épület, így ha jól gondolom, számolom 14000 kWh az éves fűtésigény. Az elmúlt évben kb. 1700m3 gáz fogyott (melegvízzel együtt) 22-24 fok tartása mellett. Ez ha jól számolok, akkor 17000 kWh ami arra utal, hogy nincs különösebb levegő elszökés.
Félek nem teljesen értem amit írsz. Ha utólag fújatok a fólia és a gipszkarton közé, akkor az csak teljes kitöltés lehet azaz 10 cm. Ez a meglévő összesen 17 cm szigetelésnek több mint fele, tehát mindenképp kell számítás. A számításnál mit kell számoljak?
Adok vastagságot, nem gondoltam hogy ez számít.
gipszkarton 1,25 cm
légrés 10 cm
fólia ?
kőzetgyapot 10 cm
osb 1 cm
EPS 7 cm
A kérdés, hogy a 10 cm légrést belülről befújjással feltölteni ásványgyapottal az jó hőszigetelés szempontjából vagy inkább kockázatos egyéb okból.
Ezért is írtam, hogy van gáz. Az áttervezés, készülékcsere, turbós kémény, engedélyeztetés is tetemes költség, de kevesebb, mint bevezetni a gázt. A gáznak van azonban egy nagy hátránya: nem állítható elő házilag. Ellentétben a napenergiából nyert kW-kal.
Mivel van egy dög nagy pince (45m2), kazán, hőszivattyú, puffer tároló bármi vígan elfér és nem vesz el értékes lakóterületet. A kazánház, széntároló, műhely, garázs viszont ezzel az átalakítással egy garzon lakórésszé avanzsálna. Inkább lakjon a házban ember, ne autó, nem igaz?:D
Igen, én is ettől tartok, bár 0,2-es átlag már nem átlagos. Jobb annál. A passzív szint kifűthető/lehűthető a szellőző levegő hangolásával? Ez mondjuk nem az és lehet nem is lesz a közelében, hisz nem új építés, csak átalakítás/korszerűsítés.
"Az előtétfalnak lehet akár teljesen különálló alapja is, de ahhoz komoly alapozás kell alája (tehát profi tervező és korrekt munkások). Szerintem maradj a hülyebiztos megoldásnál, amikor egyben van az alap."
Innen indultunk. Minek a szigetelés alá alap?
"A B rajz csak valami vicces nyomdahiba lehet."
Nyilván ez csak egy kézi skicc. A lényeg az lett volna, hogy vasalva, ferdén alátámasztva nem fog kelleni a teljes alap vastagság lefelé. Statikailag megtervezhető, bár kivitelezni nem lenne egyszerű. Egyébként meg nem teherautókat kell tartania csak az előtétfalat.
"Ha spórolni akarsz, akkor villámgyorsan felejtsd el a nehéz (=erős alapra szoruló) előtétfalat, létezik egy rakás hasonló, de könnyű megoldás is, amihez nem szükséges alap."
Pattintott kő és téglaszelet is megoldás, az még előtét nélkül is elmehet (fennmarad), de nem lenne olyan szép. Vagy valami nagyon ügyes kezű kőműves kell hozzá.:D
"talajon fekvő padlóban nincs hőszigetelés -> az építtető hülye"
Ez nem ilyen egyértelmű. Van olyan vélemény, a cikket idéztem is már itt párszor, miszerint az elfogadható fűtési költség növekedésért cserébe lényegesen komfortosabb a kuckó nyáron, mert a padló + az alatta lévő talaj tömeg besegít. A cikk szerint a mérleg pozitív. Persze komoly alap melletti szigetelés mellett.
"a kényszer (központi) szellőztetés is tervben van. Azzal lehetne kombinálni a fűtés/hűtést valóban, de ott meg nem mozog annyi levegő... ha jól értem, csak az átmeneti időben kellene"
Átlagos hőszigetelésű/méretű háznál a szellőzőlevegő a csúcs fűtési/hűtési hőigénynek csupán kb tizedét képes leszállítani, de még az átlagos hőigénynek is csupán a negyedét képes szállítani, tehát kevésbé zimankós napokra/rásegítésként is erősen halovány ez a terv,
én nem költenék egy fillért se ebben az irányban (szellőző levegő fűtése/hűtése).
Viszont hamár benn van a házban a gáz, akkor én nem vetném el azt sem a lehetőségek közül. Ha VALÓBAN marhajó egy ház hőszigetelése, akkor szinte tökmindegy, hogy azt a kevéske hőt milyen fajlagos árú energiahordozóból állítod elő (és menyire vacak hatásfokú fűtőberendezéssel) és végső soron a gáz mégiscsak sokkal olcsóbb, mint a villanyfűtés.
Eszembe jutott a tartály-rejtő paraván inverz változata is:)
a tartály felett a helyiség mennyezetére felfüggesztünk/lelógatunk egy nagy (vas/kpe/stb cső) karikát vagy negyedkör-ívet, majd ezt mintegy függönykarnisként használva rálógatunk akármit, ami körülveszi a tartályt (megtartva a hőszigetelés mellett a szellőző légrést). Ez a "függöny" lehet szövet, fém, műanyag, akár párazáró, stb
3-4-5kW -15 fokban? Hmm. Jó kérdés. Számolok majd. Egyelőre átépítés van terítéken, nagyon csak elméleti számok vannak. Meg méretek. Eltolt szintes ház, 3 erkély/loggia, fél ház alatt pince, földszinten nincs szigetelés, sőt kívül csak a lakószintek mellett volt (alap nincs szigetelve), azaz a jó eredményhez a járdát is fel lehet törni. Egyelőre 0,2-es átlagos fallal csinálok majd egy táblázatot.
A klíma (levegő-levegő hőszivattyú) egy okos megoldás, de nem szeretem a levegő forgatás/huzat+zaj miatt. Tudom vannak elvileg huzatmentesek... Az új nyílászárók miatt a kényszer (központi) szellőztetés is tervben van. Azzal lehetne kombinálni a fűtés/hűtést valóban, de ott meg nem mozog annyi levegő. Félő, hogy egy nem passzív házat a szellőző levegőre rásegítéssel nem lehet kifűteni. Bár ha jól értem, csak az átmeneti időben kellene szerinted, a kemény hidegekben meg menne a padló/fal/mennyezet fűtőháló akármi COP1.
Nem vagyok gáz párti, de már van. Nem kell bekötni, csak áttervezni. Radiátoros rendszerbe már nem ölnék pénzt, viszont az alacsony hőmérsékletű felületfűtéses rendszer elég nagy meló és pénz.
Ha van napelem, akkor mi az önköltségi ár? A napelemes rendszer amortizációja? Egyébként a számla 0-s ideális esetben, nem?
úgy voltam már vele (amiket amoda olvasgattam), hogy a golyós lesz a tuti. mert emezeket rakjam így, rakjam úgy, ilyen ágba, olyan ágba. kis lejtés legyen, vízszintes legyen. gumis vagy sem, rugós vagy lengő.
a gordiuszi csomót megoldottam :)
a kőzetgyapot nem drága, és szépen körbe is lehet tekerni, ahol meg szükséges, szépen lehet szakítani és vissza illeszteni
- pl simán felrakható rá laminált padló alá való alátétlemez, számos színben kivitelben kapható (1-3 mm) és filléres, jól néz ki (már akinek megfelel), van padlófűtéshez is páraáteresztó formában is.
- vékony PVC padlóval tekered körbe, de úgy hogy alul felül ha aggódsz a pára miatt (nagyon hideg helyiségben tényleg nem elvetendő probléma) az tudjon távozni. Azaz csak a palástot. Ez esztétikailag elég jól fel tudja dobni, és nem egy drága buli a vékonyabb fajta, és tök jól takarítható, valamennyire kemény így van mechanikai védelme is, ha van rá igény.
- veszel rá kapható EPS-ből készített héjat, és legletteled, amivel akarod. Ennek hátránya, ha valamiért bontani kell az nagyon nem egyszerű móka lesz adott esetben
- láttam már padlófilccel betekert változatot is, mondjuk azt macerás takarítani ha koszos lesz és le is akarod takarítani. Kérdéses mennyire számít az esztétika, milyen helyen van.
ja! a kazán felé sem engedem, kövezzetek meg, de ott is figyel egy golyóscsap :)
és hogy témánál legyek, jött ma a kivitelező, sikeresen egyeztettünk mindent. azon kicsit meglepődött, hogy kértem a vízszigetelés kihagyását. mármint hogy át ne legyen vakolva, mert harapok:) eleinte nem értette.
korábban ezek szerint úgy csinálták, hogy a kilógó szigetelést levágták, aztán ahogy esett úgy puffant alapon kenték a ragasztót
külön épület (kazánház és nekem műhely), 40-45-ös falak, szigeteletlen tégla. felül talán 1-3 fok, középen 1-2 fok, alul nem igazán lehet észrevenni :) ez nem 24 óra, hanem este 9-től reggel 6-ig.
azt azért megfigyeltem, hogy ha nem is megy a lakásköri, előfordul, hogy mégis szív egy kis vizet a pufiból, mert melegek a csövek a lakásban...(???)
úgyhogy golyóssal elzárom az előremenőt. ilyenkor mintha nem is volna hűlés...
Szeretnék hőszigetelni egy 70-es években épült "kádár kockát", most keresem a megfelelő anyagokat 15 centis grafitos eps-t a lábazatra pedig 12 centis xps-t gondoltam.
Megnéztem több webáruházat, találtam egy egészen olcsót, kinek mi a véleménye róla?
Egy hideg pincében lenne a két tartály, leghidegebb amit láttam, 5°C-os kazánvíz volt. Veszteség nem kell, nem kell fűteni a pincét.
Ezért gondoltam az eps-re, két elcsúsztatott réteg, minden tábla megkenve ragasztó-tömítő alig dagadó purhabbal, oszt csókolom, ott semmi nem jön se ki se be.
2-3x 10 centi kőgyapot, óvatosan körülkötve, ráborítva néhány régi lepedő. csókolom :) így van már harmadik éve.
de alul se bonyolítottam: beton aljzat, kátránypapír, osb. pufi alja kitömködve gyapottal. legkisebb vesztesége egyébként is alul van. ha a paplant leengedem a földre, és ott kötöm körül, az is elég lenne...
Ha a puffertartály a lakás hőszigetelő burkán BELÜL van (nagyon okosan), akkor nem kell pánikba esni a vastagságot illetően, mert ekkor a tartály hőszigetelésén átjutó hő NEM valódi hőveszteség, hiszen az a hő is a lakást fűti tulajdonképpen, ezért ilenkor elég lehet akár mindössze 15-20 centi vastagság is.
Ha viszont ez a forró tartály a a lakás hőszigetelő burkán KÍVÜL lesz elhelyezve, akkor anyagi veszteségnek tekinthető minden egyes mikrokalória, ami átszökik a hőszigetelésen, ebben az esetben olcsó üvegyapotból még a 40 centis hőszigetelés vastagság sem nevetségesen sok.
Ha a felülete MINDIG harmatpont felett van, akkor valóban soha nem lesz csuromvizes a tartály külső felülete, plusz a gyapot, ami a felületéről szivacsként magába szívta a vizet. Nade ki garantálja, hogy az a tartály MINDIG harmatpont felett lesz? Lehet, hogy egész nyáron nem lesz használva és a hűvös garázs átlaghőmérsékletére hűlve minden nap bevizesedik a külső felülete, de a gazdi akár télen is elmehet egy-két hét szabadságra, amikor a tartály pihen. Márpedig ha vizes lesz a hőszigetelés, akkor hasznos, ha jól szellőzik a külső felülete.
Persze lehet TÖKÉLETESEN párazáróan körbeburkolni kívülről a hőszigetelést, hogy a párás levegő oda se férhessen a tartály hideg felületéhez, de ilyen tökéletes párazáró tartály-szigetelést szerintem csak olyan ember csináljon, aki tengeralattjárót és házak belső hőszigetelését is vállalja :)
szóval én nem lennék ennyire bátor, hogy gyapottal, de párazáró burkolással hőszigeteljek egy tartályt (fűtéscsövet, stb).
- mehet rá szövet (régi lepedő) vagy páraÁTERESZTŐ fólia (ezeket fehérre is festheted)
- takard el az egészet egy népművészeti motívumokkal díszített szerelt fallal/paravánnal :)
"Legyen 3-5 cm rés, és akkor hogy férsz oda a sarokba?"
Kis tartályt a hőszigetelés UTÁN tolsz be a sarokba (okosság, ha a tartálynak szánkó-talpa van),
nagy tartály mögé meg be tudsz mászni alatta,
de a 3-5 centi csak az ALSÓ légrés-vastagság (a légáramlás miatt), lehet az a légrés akár 1 méter vastag is és akkor csípőre tett kézzel is elférsz a tartály mellett ;)
Az macerásabb, és magát a gyapotot is be kell tekerni valamivel, mert száll belőle minden... mivel tekerjem be, fóliával? Mert az meg nem páraáteresztő... páraáteresztő fóliával? Azon talán nem szállnak át a gyapotszálak... meg ugye kényesebb is.
Akinek eszébe jut, hogy talán nem minden szó szerint igaz, amit a gyártók, kereskedők és a "tudományos" cikkek állítanak
és több helyen is utánajár a dolgoknak mielőtt költeni kezdi a pénzét,
az valószínűleg nem fog pórul járni.
Csakhogy a megrendelők nagy (túlnyomó?) része nem jár utána semminek,
véletlenül elolvas egy "hivatalos" szöveget/cikket a hőszigetelő festékről, a 140%-os hatásfokú infrapanelről, satöbbi x 100 és rohan megrendelni, nehogy elkapkodják előle.
"Amúgy olvasom a napelemes topicot, de valahogy nem sírják tele az emberek, hogy oszlopcsarnokba telepítették a rendszert és nem működik."
Nem sok olyan ember létezik, aki a gatyáját is elkölti egy rakás szarra, majd az internetes fórumon azzal dicsekszik, hogy milyen hülye volt :)
Olyan ember viszont sajnos sok van, aki akkor is dicséri a megvásárolt terméket, ha az számára nem bizonyult okos befektetésnek:
- egy részük azért, nehogy kiderüljön, hogy milyen hülye volt,
- más részük valóban annyira hülye, hogy észre sem veszi, hogy nem ér semmit amire pénzt költött,
- van, aki el szeretné adni (meg szeretne szabadulni tőle) és a dicsérettel próbálja magasan tartani az árat,
- vannak a fórumokon anyagilag érdekelt álruhás kereskedők/gyártók/telepítők,
- és valószínűleg olyan is van, aki csak azért dicséri a szar termékét a fórumon, hogy más is szopjon vele :)
Úgy látod a hozzászólásaimból, hogy én egy egyszerű laikus vagyok?
"akkor miért hiszed hogy az ezzel foglalkozó szakemberek nem?"
Mert rendszeresen találkozok olyan munkákkal, amit
- hivatalos szakember csinált
- amit csinált az (részben vagy egészében) egetverő hülyeség, szemmel láthatóan azért, mert az illető NEM ÉRTI, hogy hogyan/mitől működik az, amivel naponta dolgozik.
A tervednek számos potenciális gyenge pontja van, nem is állok neki a felsorolásnak, mert alapból rosszul állsz neki a dolognak: ne egy kis házat építs a tartálynak drága anyagokból és rengeteg munkával, hanem magát a tartályt burkolt körbe marhavastagon filléres üveggyapottal (tekerd körbe a tartályt 20-40 centi gyapottal és kösd körül vékony dróttal).
- a hőszigetelő burok SEHOL nem érintheti a vizesedő falat (kapilláris szivárgás veszélye)
- a hőszigetelő burok és a fal között legyen egy min 3-5 centis, függőlegesen jól átszellőző légrés
- a tartály minél kisebb felületen és minél vékonyabb+hosszabb lábakon (=hővezetőkön) támaszkodjon a padlóra (ha én tervezném, akkor három db 40 centis rozsdamentes acél csövön állna)
Szóval adott egy pince sarka, ami eddig az egyik fal mentén alul minimálisan beázott, végig a fal mentén. Azóta került fel csatorna, most már tényleg csak nagy esőzések után nedvesedik a beton meg a fal alja.
Ezt a sarkot kellene leszigetelnem belülről, a puffertartálynak.
Elsőnek arra gondoltam, hogy pár tetőlécet függőlegesen felcsavarozok padlótól plafonig, hogy legyen egy légrés, és annak menne neki az eps, gyapot macerásabb lenne. Alul meg leterítek egy tekercs kátránypapír, széleken felhajtva, összeragasztva a sarkoknál és az illesztéseknél, utána menne rá az eps, 5cm beton, arra meg a tartály, a széleken persze az alsó függőleges sor eps lenne a zsalu, a külső felére menne a felhajtott kátránypapír pl. 20 cm magasan bőven elég szerintem.
Utána az jutott eszembe, hogy a falra is fel lehetne ragasztani, talán az a minimális víz nem zavarná meg a kátránypapíros eps szigetelést. Voltak durva esők, a talajvíz nem jön fel, beton a pince alja, egyszer-kétszer nagyobb vizesedés is lehet akár, ha pl. nem bírja el a csatorna, annyit szerintem ki kell hogy bírjon a szigetelés. A hely szűkös, egy pocakosabb kéményseprő lehet nem férne hozzá a kéményhez ha nagyon leszigetelem a tartályt :D de azon a 15-20 cm légrésen ne múljon. Azért 15-20, mert alul kiugrik egy részen a pince alapja alul.
"többé-kevésbé biztos vagyok benne hogy van megoldás a felvetésedre."
Ha az árnyékban lévő napelemre célzol:
ezzel kapcsolatosan semmiféle "felvetésem" nem volt, hiszen számos közismert megoldás létezik, amellyel ki lehet védeni az árnyékok teljesítménycsökkentő hatását. A legegyszerűbb trükk pl az, hogy olyan paneleket alkalmazunk, amelyekben nem a szokásos három db védődióda van, hanem sokkal több.
A példámban én arra céloztam, hogy a napelemet megrendelő háztulajdonosokra váró egyik lehetséges buktató az, hogy a telepítést végző szakemberek nagy része a jelek szerint nem ismeri sem az árnyékolás hatását a napelemre, sem az ellenük való védekezés trükkjeit. Megkapja a megrendelést, felszereli az alkatrészeket, összekábelezi őket teljesen szabályosan és helyesen, majd felveszi a pénzt és utána nyugodtan alszik :)
A ház tulajdonosa meg várja türelmesen, hogy a drága napelemje annyi forintot hozzon annyi év alatt, amennyit a gyártó állított, hiszen ez alapján döntött pl hőszivattyú helyett a napelem+villanyfűtés mellett. És talán soha nem fog rájönni, hogy miért nem termel feleannyit sem a napelemje évente, mint amennyit az okosok mondtak neki az elején.
"többé-kevésbé biztos vagyok benne hogy van megoldás a felvetésedre."
Az én felvetésem: a napelem mellett döntő háztulajdonosok többségének fogalma sincs arról, hogy hányféle buktató okozhatja azt, hogy a drága pézé megvásárolt napelemes rendszer élete során durván kevesebb hasznot hozzon, mint amennyit a napelem gyártója/kereskedője mondott neki.
Komolyan érdekelne, hogy milyen megoldásod van erre a felvetésre.
innentől kezdve el sem kezdtem olvasni a honlap tartalmát...
Keresztirányú árnyék-csík esetén akár nullára is lecsökkenhet a napelem termelése,
annak ellenére, hogy eközben a felület 80%-át tiszta erőből süti a nap.
... meg még jó sok ilyen
De:
Bemutatkozás:Nem vagyok semmilyen szakember, nem értek semmihez és nem vállalok semmilyen munkát. Minden megosztott gondolatomat és ötletemet tessék profi szakemberrel leellenőriztetni. Még valami: a levelekre se szoktam válaszolni.
Nincs több kérdésem. Én is szeretek mindent negatívan látni, de te felülmúlsz mindenkit...
Egyrészt mivel manapság már valószínűleg nem is gyártanak olyan nap-panelt, amelyben ne lenne legalább három db söntölő dióda, ezért ez a kép a honlapon durva parasztvakításnak tűnik,
innentől kezdve el sem kezdtem olvasni a honlap tartalmát...
Másrészt nem véletlenül írtam az ÖSSZES panelen végighúzódó árnyékról, mert akkor még a panelenként három védődióda védelme sem ér semmit.
Egy barátom háza tetejét BÉRLI egy napelemes cég. Neki semmibe nem került a dolog, műszer méri az éves termelt energiamennyiséget, melynek egy bizonyos százalékát (asszem 20%) megkapja ingyenes villamos energia formájában, ez a tető-bérleti díj.
Na ebben az esetben nincs sok rizikója/buktatója a háztulajdonosnak, ráadásul befektetnie sem kellett egy fillért sem.
Mielőtt valaki pezsgőt bont: ez a lehetőség Angliában van,
de talán mifelénk is felbukkan ilyen cég előbb-utóbb.
képzelj el egy 54-ben épült házikót:) megvétel után újra lett drótozva mindenhol, de tele a fal felderítetlen vezetékekkel. aki nekünk ezt akkor csinálta, nem hagyta hosszabbra a kábeleket, mint ami kell... na ezt most még egyszer áthúzatni? isten ments!
marad a toldás, valamilyen módszerrel, rábízom szakira, mert én gázhoz és villanyhoz nem nyúlok:)
amennyi okosságot itt már összeszedtem, magam is nekiállhatnék. de azért jól esett volna, ha a szigetelés felmérésénél előre szólnak
na de megyek, kijavítom a falazat hibáit, mert azt sem jelezték előre :D
Én arról beszéltem, hogy a legtöbb háztulajdonos naivan / gondolkodás nélkül a napelem gyártók/kereskedők által megadott hosszútávú hasznot veszi számítási alapul amikor a napelem beruházás mellett dönt, miközben számtalan olyan csapda/buktató lehet, ami durván lecsökkentheti ezt a bevételt/nyereséget.
Ide írtam egy példát is, amikor egy ház tulajdonosa megbíz egy napelem telepítőt, aki egy látszólag hibátlan, a valóságban szart sem érő napelemes rendszert tesz fel neki, jósok pénzért.
Erre írod, hogy várjuk a megoldást.
Sajnos nincs megoldás, ezért neveztem csapdának/buktatónak. Egy laikus háztulajdonos nem tudja megállapítani, hogy a vele szemben ülő rokonszenves szakember VALÓBAN érti is azt amit szerel, vagy csak halvány fogalma van róla , ezért sorozatban szar munkát végez. A ház tulajdonosa viszont a várható biztos napnyereség tudatában egyszerű elektromos fűtést csináltat a házába és várja a kellemesen alacsony fűtésköltségeket.
És ez csak az egyik lehetséges buktató, mert
- lehet, hogy 10-20 év múlva az egész napelemes rendszer el lehet dobni és teljesen újat kell vásárolni (váratlan elöregedés, gyártási hiba, stb)
- az áramszolgáltatók bármikor fizetőssé tehetik a téli/nyári energiatárolást, ami durván boríthatja az elején precízen kiszámolt TCO értékeket
- jégeső, szélvihar, megadóztatás (ne feledjük, hogy a magyar energiapolitikát Moszkvából irányítják), satöbbi.
Ne kérdezz rá, keress sos-ben egy villanyszerelőt.
Ha újra vannak húzva a vezetékek, akkor reménykedhetsz, hogy hagytak bent annyit, hogy ki tudják húzni... mondjuk egy új, főleg ledes lámpa nem vesz fel akkora áramot, hogy akár a 30 éves alu kábelt szétégesse, szóval annyira az sem gáz ha régi, de jobb az új. Vagy csokival vagy valami mással megtoldja, annyi megoldás van már, lehet van menetes kábelvég is, vagy forrasztja, a bdös életben nem jön szét, főleg ha nem bactatod minden héten :D
Azért mozgásérzékelős lámpát ne vegyél ha van nagyobb kutyád is ;) percenként kapcsolgat, a kutya meg ugye ugrik, hogy mi volt ez, miért van setét, ezzel megint bekapcsolja :D mondjuk a kutya örült neki amikor láttuk a sztorit :D
"de befér majd a villanyszerelő keze a drótok toldásához, ha utólag kell megcsinálni?"
UTÓLAG
- vagy új vezetékezés a hőszigetelés külső rétegében (ha még nincs lehálózva+vakolva),
- vagy a külső színezett/vakolt felszínén szép fehér vezetékcsatornával,
- vagy legbelülről, a ház falát+hőszigetelést átfúrva minden szerelvénynél.
Ha viszont a ház tulajdonosa időben észbe kap (a hőszigetelők NEM fognak figyelmeztetni ők csak örülnek, ha nem zavarja őket semmi),
akkor
- vagy profi módon újrakábeleznek mindent, de jóhosszú kilógó vezetékekkel (nem kell vésni, mehet minden a fal külsején, a hőszigetelés úgyis eltakarja majd)
- vagy kevésbé profi módon minden régi vezetéket megtold 30 centivel és erősen reménykedik, hogy egyik toldás sem fog beszarni a következő 30 évben :)
és várod a szigetelés végét, meg a villanyszerelőt :D
Nekünk mondjuk könnyű, kilóg a betonkoszorú, fel lesznek téve oda a lámpák, csak hát oda is ki kell húzni a vezetéket... azt a 20-30cm-t nem hiszem hogy szigetelem, max kerül rá 5cm...
Meséld el a ház tulajdonosának, hogy ez nem buktató, hanem tulajdonképpen az ő "tervezési hibája". Hiába nem ért hozzá, neki valahonnan tudnia kellett volna hogy ez így nem lesz jó és nem lett volna szabad megbíznia abban a szerelőben, aki azt állította magáról, hogy ért hozzá.
Buktató az a a hiba amit a naiv (=nem eléggé paranoiás) laikusok jóhiszeműen elkövetnek :)
"Ez nagyon attól függ, hogy milyen paneleket tettek fel. "
A legtöbbször használt típusok között tudtommal nem sok panel van felvértezve egy oldalirányban teljesen áthúzódó árnyék-csík ellen. A legtöbb panel esetén ilyenkor lezuhan a termelés akkor is, ha a panel 80%-át süti a nap.
A Kecskemét Budapest tengelyen keresek épületgépész tervezőt aki képes a 2017-es technológiáknak és lehetőségeknek megfelelően megtervezni egy családi házba kerülő fűtésrendszert.
nyaraló tetejére pl most szereltek egy napelemes rendszert. Az épületet vékony törzsű magas fák veszik körül, ezért egy-két fatörzs vagy vastagabb faág árnyéka mindig végig fog futni az összes napelemen, ettől eltekintve a napelemek összfelületének 80%-át mindig szépen sütni fogja a nap.
Kíváncsi lenék, hogy a gyárilag megadott maximális kapacitáshoz képest ki hány százalékosra saccolja a fenti napelem rendszer energiatermelését ;)
Mindenki lelkesen számolgat a napelemes rendszerek várható hosszú távú hasznával, fenntartások nélkül az eladók/gyártók által megadott értékeket véve alapul és senki sem említi azokat a buktatókat, amelyek durván elronthatják ezt a rózsaszín álmot. Megdöbbentő ez a naivitás.
Amit, ha már van szellőző rendszer, akkor annak a befúvó ágába érdemes dolgoztatni, zárt keringetéssel."
A legtöbb esetben a háznak olyan magas is lehet a hűtési/fűtési energiaigénye, hogy szellőző rendszer nem képes annyi levegő forgatására, amennyivel fűteni/hűteni lehet a házat: a szellőzéshez mondjuk 100 m3/h szükkséges, a hűtéshez meg mondjuk 1000 m3/h, ami durva különbség. Tehát ha levegő rendszer 100 m3/h-ra van méretezve, az alkalmatlan fűtésre/hűtésre, ha pedig tízszeres kapacitású, az már nem "szellőző rendszer", hanem nagy teljesítményű levegőfűtés, amely forgatja a házon belül a hatalmas mennyiségű levegőt és amelyhez MELLÉKESEN hozzákeverhetünk egy icipici friss levegőt is, ha nincs külön szellőző rendszer.
És itt jön a második nagy probléma:
ha a keringetett fűtő/hűtő levegőt a lakásban egy helyen gyűjtjük össze, ott felmelegítve/lehűtve küldjük szét újra a befújási pontokra, abban a befújt levegőben benne lesz a konyhai odaégett fasírt szaga, a fürdőszobai gőz, stb. Tehát légfűtés/léghűtés levegő-keringetése NE az egész lakásra vonatkozzon, hanem helyiségenként külön-külön, tehát minden helyiségben kell lennie egy-egy készüléknek (fancoil/kalorifer/stb), ami annak az egy helyiségnek a levegőjét forgatva hűti/fűti azt.
Tehát a probléma: ha nem válogatunk nagyon-nagyon figyelmesen a léghűtő készülékek között, az vagy nagyon megdrágíthatja az összköltséget, vagy zavaróan zajos lesz a rendszer (esetleg mindkettő). Ez az a pont, amikor a "túl drága" mennyezethűtés/fűtés kezd egészen olcsó lenni ;)
Kb 10 másik szempontot is figyelembe lehet/kell venni. Pl azonos hőteljesítmény előállításához kb 3-4x akkora felületű napelem szükséges, aminek vannak vonzatai.
Ha van hőszipka azzal előállítva a melegvizet, akkor jön ki nagyságrendileg egálra, na de kell mőgé egy hősziplás rendszer, ami nem 5 Ft.
Azt aláírom, hogy a napkollektor sokkal macerásebb, csővezeték, szívattyű, folyadék, mechanika minden lopikula. De sok szempontból sok oldalról lehet nézni mennyire rosszabb megoldás is ez. Sok esetben nem elvetendő dolog.
Mert pont azon spekuláltam, hogy a pala festés egy felesleges valami.
Mint írtam nekem ismeretlen ez a fázat, de lehet vidék ahol így hívják... a szövegkörnyezetben érthető.
és ha már ennyire belemerülünk , a tető szerkezet, a gerendák + lécezés na ennél több.
tető szerk . :
fedélszék ami gerendákból áll. oszlopok, szelemenek, karfák és szarufák. erre a lécezés és a fedés - héjalás.
Fedélszék kibírhat 150 sőt 200 évet is, a héjalás és az alatta lévő lécezés jó ha a 100 évet kibírja. De bármilyen károsításnál ez akár feleződhet is.
pl. beázás vagy nem kellő kiszellőzés.
felújításnál majd mindig a lécezés és a héjalás kerül kidobásra.
Felénk divat még a cserepezés cseréje is mondván deformálódtak a cserepek. A lófasz, a cserép nem deformálódik, csak a közé került kosztól nem zár rendesen.
HMV fogyasztók jelenleg 2 fő, tervezett +2, azaz összesen 4.
Jelenleg Levegős hőszipka van tervbe. Ami kész az a padlófűtés.
Ezzel lenne a hűtés és a HMV készítés is.
A hőszipka beüzemelve kb. 2.000.000 - 2.300.000 Ft között fog alakulni.
Hővisszanyerős szellőztető is lesz.
Érdemes lehet ezt inkább kiváltani mondjuk egy villamos kazánra és egy nappaliba elhelyezett mennyezeti Fan-coilre, HMV-re meg sima bojler, esetleg napkollektor?
Esetleg más alternatíva ami összességében jobban megéri?
A padlófűtés körönként szabályozható, padló hőérzékelős.
Igen a fázat= a tetőszerkezet, gerendák + lécezés.
Bontottunk meg ~ 100 éves cserép fedésű tetőt, a cserép kis pótlással visszakerült, a gerendák maradtak, viszont a teljes lécezést cserélni kellett, a régi olyan volt mint a nápolyi szelet.
Nekem ilyen volt fenn vagy 12 évig . Erős , vízzáró , de csak ideiglenesnek javaslom . Errefelé többen csinálták , hogy a palára 5x5-ös ellenlécezéssel + tetőléccel cserepeslemezt tettek a pala fölé . (páraáteresztő fóliával , vagy filces hátuljú lemezzel fólia nélkül) A végeredmény bontás nélkül egy esztétikus könnyű fedés , jól kiszellőző réssel .
Ez ok. Viszont egy baj van vele ez pedig a következő :
" élettartama 15-30 év. A módszer hátrányai:
- tűzveszélyes technológia (több tető égett le így felújításkor)"
pl az én pala tetőm pontosan 85 éves és emberi számítás alapján még 25 évet biztos kibír.... barna rombuszpala festés.
Csak akkor nem bírna ki még ennyit , ha egy vihar, főleg jégverés tönkre vágná.
Természetesen ez a módszer a gyenge pala tetőknél hasznos lehet, vagy pl. nálam majd 15 év múlva.
mondjuk beépítem 3 év múlva és 15 év múlva fedetem át. Akkor a mostani becsült 25 év helyett lesz 14 + 30 az 45 év akkorra pedig már a gyerekeim is meghalnak. vének lesznek.
Nálam a probléma a setét ló a lécezés. Még ép, ha sikerülne aluról valami Konzerváló szerrel kezelni , így beépítve akkor zöld az út a beépítés előtt.
A dilema továbbra is az, hogy tetőcsere ami a pala és a lécezés cseréjét jelenti, vagy ez az átfedés.
Így nyernék az 50 nm -es földszinthez egy + 35 nm teljes értékű és egy 15 nm fél értékű területet... nagyjából egy 90 - 92 nm -es lakást.
Mint írtam az elején az élettartamnál az az alsó érték a 15 nagyon necces. A tágabb környezetemben van pár ilyen átfedés, de .. de a legrégebbi is csak 10 - 12 éves.... sőt mostanában mintha felhagytak volna ezzel.
Mert bizony ezek a mesterek, akik ezzel foglalkoznak, mindig csak 2 - max 3 éves referenciát mutatnak. Amúgy én kb. 10 éve hallottam erről először.
A ráolvasztott bituzsindelyes palafedés kívülről nem lég és páraáteresztő.
A fal külső szigetelése felzár a palák alá.
Az megoldható, hogy a szigetelést szellőző ráccsal megnyitva az eresz felé meginduljon alulról a légcsere, a gerinc alatt vannak légrések a fedésben.
Ezután kialakítható a további belső tetőszigetelés. A fázat, a pala, a bituzsindely minősége nem indokol számomra fedés cserét.
300 m2 felületről van szó, aminek kiszámítható ezzel az eljárással a költsége, ami még nem történt meg.
Egy másik alaternatíva lenne egy 15 cm-es szórt, zártcellás PUR hab felvitele közvetlenül a palára, a belső oldalon, ami lefedné a teljes fázatot is.
Szórt Pluimers HR IsoSpray / Bayer AL 800 zárt cellás kemény poliuretánhab anyagtulajdonságai: Névleges sűrűsége: 40-50 kg/m3, terhelhetőség: 18 tonna / m2 Tűzbiztonsági osztályba sorolás: MSZ EN 13501-1 szerint E (éghető) tűzvédelmi osztályba, DIN 4102 norma szerint B2 (nehezen éghető) besorolásba tartozik Lambda értéke - hővezetési tényezője: 0,021 W/mK. (EN 12667 ill. EN 12939 szerint vizsgálva)
Kivitelezési összár (€ bruttó): 10.953,75
Ezért is lényeges a kell szellőző rés, vagy nem.
Egy teljesen zárt, párát át nem eresztő szigetelő esetén is kell a szellőző rés?
Mert a normál hőszivattyúhoz muszáj kiépíteni a radiátoros fűtést, annak minden költségével, így csak a gázkazánt váltotta le egy ötször annyiba kerülőre,.
Meg ha nyáron mégiscsak meleg lesz akkor muszáj lesz vennie klímát is.
Sajnos van esély arra, hogy .nagy melegben vagy hidegben a háló-hiány vonalában egy vékony repedés fog megjelenni. De ha jó a vakolat anyaga, akkor talán soha.
Nem vagyok szakember, de valószínűleg egy csík hálót kellene a résre végig ragasztani jó széles átfedéssel és utána levakolni.
"A kérdés az volt, hogy légrés nélkül is lehet-e a palatető alá szigetelni, az egyenértékű egy légréses megoldással ebben az esetben?"
Ebben a fórumban számtalanszor olvashattad, hogy a hőszigetelés külső (hideg) oldalán a pára kiszellőzését MINDIG biztosítani kell (külvilág, vagy jól átszellőző légréssel). Ez alól sajnos a te tetőd sem kivétel :)
Ha a tetőszerkezet jó állapotú és nem kell hozzányúlni komolyabban a beépítéshez , akkor nem érdemes ezzel vacakolni , le kell cserélni a palát más tetőfedő anyagra , rendesen megcsinálva a fóliázást , kiszellőzést . Ha kétes a szerkezet állapota , akkor max . időnyerésre jó ez a megoldás . Én anno időnyerésre tetettem fel az átázó palára , hogy ne vigye el a vihar az egészet , amíg összespóroljuk a tetőcsere árát .
csak annyi hoyg egy 20 centit szilikonos vakolat es alatta levo halo atvagast javitottam es eleg jol nezett ki. kb 2 centi szelessegu csik volt ahol vilagitas kabelt lejebb huztak.
Mi van ha a homlokzaton teljesen keresztbe kb 9-10 meter hosszan tortenik kabel elhelyezes celjabol ez azonkivul hogy visszadorzsoljuk es latszani fog hogy nem eredeti. De ezzel az egesz osszefuggo halot viszintesen kereszbe vagjuk.
Jó a grafitos EPS persze, építéskor tettek perlitet, nem igazán volt még más, ha jól gondolom. Az utcai oldalra nem érdemes kőzetgyapotot tenni a hangszigetelés miatt? Úgy tudom a kerámia blokk+EPS nem az igazi hanggátlásban.
Egy 35 éves ház felújításáról/átépítéséről van szó. A gépészet miatt jött ez elő. A gépészetről, mint koncepcióról (hőszivattyú, felület fütés, napelem) a felmérő építész gondolt okosat, amik igazából maximálisan a saját álláspontomat képviselik, ha tehetném, ezzel mennék, viszont az árakban nem vagyok teljesen tájékozott. Az egész gépész tervezésnek nincs addig alapja, míg a teljes használatba kerülő m2 és a szigetelés jósága nincs meg papíron, ide értve nyilván a nyílászárókat is, hiszen nem tudunk hőveszteséget kalkulálni. A jelenlegi fal U=0,765W/m2K lehet, ha jól számoltam, ez 15cm grafitos EPS feldobásával 0,167-re ugorna le. 3 rétegű, meleg peremes ablakokkal az átlag talán 0,2 körül tartható lenne, ami a jelenlegi és a 2019-es magyar szabályoknak is bőven megfelel majd. Ennek viszont nem lesz túl sok fűtési igénye, a gázfűtés is szóba jöhet (pár millával olcsóbb, bár felületfűtés így is kell a kondis kazánnak). Sajnos gázt nem tudunk termelni napelemmel, így viszont még egy dolog eszembe jutott: a villanyhálós fűtés. Ezt is végig kell gondolni. Ha kicsi az energia igény, ennek kiépítési költsége nevetségesen alacsony. Nem kellene csövezni pl. Én már csináltam ilyet, még házilag is könnyű kivitelezni. Mondjuk a gáz és a villany sem tud hűteni nyáron, bár egy jól szigetelt háznál ez nem lehet túl nagy gond. A jelenlegi viszonyok mellett is elviselhető volt a kánikula a kérdéses házban. Értelmes/automatizált szellőztetéssel és ügyes árnyékolás technikával ez tovább tökéletesíthető. Gázfűtés (FÉG kazán, bélelt kémény) van egyébként most egy gravitációs, vegyes kazános rendszerre ültetve. Ezt csak azért írom, hogy a gázbevezetés nem jelentkezne költségként, bár áttervezni/engedélyeztetni kellhet, remélhetőleg újra bélelni nem.
"A fenti módszerrel végzett palatető átfedés esetében mikor mondható megfelelően kialakítottnak a szellőzés?"
Az egész írásodból marhára hiányzik a legfontosabb információ: a palatető alatt tetőtér beépítés van, vagy egy padlástér, amit percek alatt kellemesen huzatossá lehet varázsolni?
"Jelenlegi mérés szerint a tetőtér belső hőmérséklete 54 C, páratartalom 27,1 %"
Amíg a gerendáknál a relatív páratartalom nem magasabb 99,99 százaléknál (még a hajnali órákban sem),
"Azt számolnám mennyi utólagos szigetelést kérne a fal. Tud valaki segíteni?"
Segítek: a fal nem kér semennyi hőszigetelést.
Te döntsd el, hogy milyen jóságú hőszigetelést szeretnél.
Javasolt számolási módszer gondolatmenete:
- én mondjuk azt szeretném (én, és nem a falam!!!), ha a fal teljes hőszigetelése ne legen rosszabb kb 0,25 W/m2K-nél
- 14 centi vastag grafitos hőszigetelés ÖNMAGÁBAN tudja ezt a jóságot, tehát ha ennyit teszek a falra, az ettől csakis jobb lehet
- nem vagyok hajlandó a régi falról fél napig adatokat gyűjtögetni meg számolgatni kizárólag azért, hogy megtudhassam, hogy a számolás eredményeképpen nem-e lehetne-e a 14 centit 13 centire csökkenteni, mert akkor is ugyanúgy 14 centi vastag lesz a hőszigetelésem
Tehát fél nap számolgatás helyett leszarom,hogy milyen a régi fal hőszigetelése, ettől a végeredmény (=hőszigetelés vastagsága) nem változik, viszont én nyerek plusz fél napot az életemhez.
A lényeg röviden:
a régi fal/födém hőszigetelési értékét aki szorgalmasan kiszámolja, az okos ember,
Egy gyors lambda érték kellene erre ill. a belőle rakott falra:
Talán Porothon volt a neve, a 80-as évek legelején épült házban van és méretei: 29,5x19,5x19cm Van rajta belső vakolat, kívül simító+3cm perlites vakolat+simító.
Ha a palatető annyira elöregedett, hogy a felújítása festéssel nem lehetséges, akkor alkalmazhatjuk az átfedést. Ennek a technológiának a lényege, hogy a palára egy újabb réteg tetőfedő anyagot építünk fel kétféle módon:
1. Bitumenes lemezt olvasztunk a palára
Ez a technológia is gyakran alkalmazott megoldás Magyarországon. A modifikált (gyakran mintázott) bitumenes tekercslemezt - az előre megtisztított száraz palára - olvasztással helyezzük fel. A technológia valamivel lassab, mint a festés, de lényegesen gyorsabb, mint a lécezésre épített átfedés. A tető megnövelt élettartama 15-30 év. A módszer hátrányai:
- tűzveszélyes technológia (több tető égett le így felújításkor)
- a felvitt réteg nem páraáteresztő, ezért a szellőzést fokozottan meg kell tervezni és a megfelelő szellőző elemeket be kell építeni, mert különben rövid idő alatt (5-10 év) elrohad a tető faszerkezete.
- a felvitt bitumenes lemez réteg nem teherhordó, azaz ha alatta a pala sérült, akkor az új réteg is elszakadhat és a tető be fog ázni
- hullámpalára nem igazán alkalmas megoldás
A fenti módszerrel végzett palatető átfedés esetében mikor mondható megfelelően kialakítottnak a szellőzés?
Jelenlegi mérés szerint a tetőtér belső hőmérséklete 54 C, páratartalom 27,1 %.
Ez ellene hat a rohadásnak, téli mérés nincs, akkor miért rohadna jobban a fázat anyaga mint átfedés nélkül?
A lécezést, a szarufákat lezáró, nem páraáteresztő szigetelés,
vagy kezdő légrés után párazáró fólia+szigetelő+párazáró fólia alkalmazása lenne a jó szigetelési megoldás?
"A födém betongerenda béléstestekkel, amelynél úgy lett megcsinálva, hogy a béléstestek válla lett megkenve betonnal és úgy lett a gerendára helyezve. A födém tetejére nem lett felbeton "
Eg érdekes gondolat: lehet, hogy ez a megoldás annyira jó páraáteresztő (az ezernyi rés miatt), hogy a hőszigetelés akár ALÁ is mehetne, tehát a födém és az álmennyezet közé.
Sokan ott szokták elcseszni, hogy az álmennyezet gipszkartonja fölé KÖZVETLENÜL ráteszik a párazáró fóliát, majd ezután csinálnak rá jó néhány lyukat az elektromos kábeleknek meg a szellőztető rendszernek.
És amikor megkérdezem, hogy tessék mondani ezt a rakás utólagos lyukat vajon hogyan sikerült légmentesen letömíteni, akkor nézik a plafont és fütyörésznek (sokszor élükön a tervezővel).
"A párazáró fóliát nem lehet a födém fölé és a szigetelés alá betenni?"
Lehet, de ott már valószínűleg olyan sok réteg lesz alatta is, hogy nagyon hideg időben a fólia harmatpont alá hűlve vizesedni kezdhet alulról. Persze lehet, hogy ott is jó helyen lenne de ehhez pontos számítások kellenének egy szakember részéről, aki alá is ír egy nyilatkozatot erről. Én a távolból csak a hülyebiztos megoldást merem javasolni: a fólia legyen a födém alatt.
"az álmennyezet és a födém közé hogy lehet berakni, hogy jól is működjön a dolog?"
Számos módon lehet, pl nem baj, ha átmennek rajta facsavarok vagy tűzőkapcsok, ezek egyből el is zárják saját lyukaikat. Az legyen a cél, hogy a végén a pártazáró réteg szinte tökéletesen zárt, "légmentesen tömített" legyen (körben az oldalfalakhoz is légmentesen oda legyen ragasztva).
"EPS-ből gondolom nem a sima 80-ast kell rakni, hanem mondjuk 100-as, igaz?"
Ez nem a Parlament főbejárata :) évente egy-három végigsétálást még az eps30-is elvisel (szöges bakancs nem ér). Persze mivel alig olcsóbb, ezért inkább eps 80-ast tennék.
"Ha 30 cm-es üveggyapottal szigetelem, akkor mondjuk az EPS-ből 2×15 cm-es a jó választás vagy egy 30 cm-es tábla?"
Én inkább két réteget tennék, átfedéssel, hogy a táblák illesztéseinél se lehessenek hő-lopó légáramlatok. A két réteget egymáshoz ragasztanám ragasztóhab/szerelőhab pöttyökkel (négyzetméterenként kb 9 db szilvásgombóc méretű ragaszutópötty a két eps réteg közé).
Az egészet ugyanígy leragasztanám a padlóhoz is, mert a könnyű hab-tábla szélére lépve kifordulhat a lábad alól.
A kulso lampak felrakasanal kiderult hogy a dubelezeskor elfurtak a vezetekeket. Konkretan a kulso lampak kapcsolojaba meg van aram de a haz ket sarkanal levo lampakhoz mar nem jut el. Villanyszerelo egy homlokzaton kivul futu kabelcsatornara gondolt en meg valami bentrol jovo megoldasban.
Viszont mikor egy lampaarrebrakas miatt kb 20 centin atvagott szilikonos vakolatregget halostul atvagtak es bejavitottam amator dorzsolos modszerrel eleg jo eredmenyt kaptam. persze latszik hogy javitva van de vajon ez kivitelezheto lenne vizszintesen a szomszed feloli homlokzatrol van szo ahol a bejarat is van. A felet eloteto takarna al csak kb 6meter latszana ha megbontanant es a szigetelesbe vinnenk el a kabelt. de vajon a halo megbontasa ilyen hosszon nem okoz gondot kesobb?
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy új építésű ház, amely jelenleg szerkezetkész állapotban van.
A födém betongerenda béléstestekkel, amelynél úgy lett megcsinálva, hogy a béléstestek válla lett megkenve betonnal és úgy lett a gerendára helyezve. A födém tetejére nem lett felbeton (vagy hogy nevezik ezt) rakva. Belül majd álmennyezet lesz csinálva gipszkartonból valamint vakolás helyett is gipszkarton lesz és a válaszfalak is ebből lesznek.
A kérdés az az, hogy a födém szigetelését hogy érdemes megoldani. Szeretnék egy járható útvonalat a padlásfeljárótól a kéményig, illetve egy kb 20 m2-nyi pakolófelületet a padláson, a többi részen nem szükséges hogy járható legyen a szigetelés (persze, ha nem jelentős árkülönbséggel megoldható, hogy az egész járható legyen, akkor lehet azt választanám).
"Engem függőleges rés esetén már 3 mm-es is zavar, vízszintes résnél még fél centi sem zavar."
A meleg levegő felfelé száll, a hideg levegő lefelé száll. Így alakulnak ki az üregek belsejében a nemkívánt hő-szállító (forint-lopó) légáramlatok. Egy vízszintes és lapos üregben, ahol nincs felfelé, sem lefelé, ott nem száll senki sehova :)
"és akkor szárazon megy fel a falra a dübellel, vagy aláken valamit?"
Az XPS hab vízzáró anyagú, de hivatalosan nem helyettesítheti a vízzáró réteget ott, ahol szükség van vízzáró rétegre is.
Ahol a fal külső oldalán valamilyen párafékező réteg van (vízszigetelés vagy XPS), ott a fal belső oldalát is párazárni kell. Persze ha ez csak egy 20 centi széle sáv, attól még valószínűleg nem kell pánikba esni, de a profi szakemberek nálam jobban tudják ezt.
Hálózás, glettelés előtt ragasztóhabbal kinyomnám az esetleges nagyobb réseket az EPS táblák között. Mindegy hogy melyik márkát választom erre a célra (Tytan Styro UNI, Mester ragasztóhab, Soudal Soudabond EASY) ?
Mekkora az a rés, amit már illik eltömíteni, akár vékonyra vágott EPS habbal, azt becsúsztatva?
Persze ahhoz már okos ember kell, hogy a hőszigetelés függőleges és vízszintes (vagy ferde) szakasza az idők során ne nagyon távolodjon el egymástól :)
"A belső udvaron viszont a padló szintje közel azonos a járda szintjével."
Lehet, hogy összekevertelek valakivel.
"Itt arra irányult a kérdésem, hogy ha a padló szintje felett azon az általatok is javasolt 30-40cm csak a 10cm XPS lesz"
A szobahőmérsékletű szinttel egy magasságban kicsit kevésnek tartok 10 centi XPS-t (pláne ha feljebb jóval komolyabb lesz a hőszigetelés). Vizesedésre/penészedésre persze nem kell számítani (annyira hideg nem lesz a fal) még 10 centi esetén sem, de a magasabban lévő (jobban hőszietelt) falrészhez képest intenzívebb forint-elvándorlásra igen. A komolyabb gond lejjebb, a padlófűtés magasságában lesz, a szobahőmérsékletnél sokkal melegebb betontömb miatt azon a környéken (padlósík felett kb 30 centitől padlósík alatt kb 50 centiig) még több hő fog meglépni a külvilág irányába.
Ha semmiképpen sem lehet elég mélyre menni az XPS-sel, akkor legalább legyen jó vastag, legalább 15 centi szerintem.
Nem véletlenül szokom néha aztat mondani, hogy egy mennyezetfűtés csak akkor tűnik nagyon drágának, ha padlófűtést lusták vagyunk rendesen hőszigetelni ;)
Az előtérben, a fürdőben és a wc-ben van padlófűtés, de nem igazán a fűtés, inkább csak a komfortérzet miatt. Az előtérben padlófűtésre alkalmas laminált padló van, nem is hidegburkolat.
Sajnos ez az egész egy elég ronda történet, aminek nincs is egészen vége még, és a ház meg annak állapota volt a kevésbé fontos tényező, pedig ugye az sem piskóta. Ráadásul időnk sem nagyon volt sokat rágódni, dönteni kellett. "Rendes" fűtést mindenképpen akartunk, mert sejteni lehetett, hogy ebből nem lesz passzívház, de még a közelében sem nagyon. A gáz is megoldható lett volna, ott van az udvarban, de elvi kérdés volt, hogy az nem és kész. Ezen lehetne rugózni, de ne tegyük, ez van, fogadjátok el :)
A falakban sem a merev szigetelőtáblák kerültek, hanem a bálás gyapot, vagy mi, azonban bedrótozták. Ami azt illeti, szerintem a sarkoknál, éleknél nem voltak elég gondosak, ez is aggaszt kicsit. Egyébként 15 cm.
Még az előző kérdésre az aljzatról: visszabontottunk mindent a szerelőbetonig, azt is felszedni már tényleg durva ráfizetés lett volna. Így is ki lett szedve minden ajtó, ajtókeret és emelve lett, amennyire lehetett. Szóval ez volt a plafon.
És ugye a sávalap mélysége is gáz, így a padlószint alatt sincs elég mélyen a lábazati szigetelés, szóval a szerelőbeton alatt lehet, hogy hidegebb lesz télen, mint 10-12 fok. Nem tudom, majd kiderül, mi a helyzet a következő tél után.
Ha már fotók. Egy kép arról, mennyire elb****ák a szerkezetet, sehol sem volt semmilyen acél összefogás, csak 100-150-200-as szögek belek***a. Elfelejtették a vázat is összerögzíteni. Ennyit mozdult el az oldalfal 5 év alatt:
A másik oldalon szintén, csak nem ekkora mértékben. Külön össze lett kötve a padlástérben ház két oldala, hogy ne tudjon tovább mozogni, az sem volt 3 Ft :(
Semmilyen lehetőséged nem lett volna az aljaztból többet kihordani? Az utóbbi napok után furcsán venné ki magát, hogy ha bármilyen tanácsot próbálnék adni. Akkor aztán tényleg kapnék a fejemre... Nekem azért nem tűnik végzetesen kevésnek a 7cm a többi szigetelésedet is figyelembe véve. Nálam most 10cm akarnak rakni a köművesek, de az itt olvasottak alapján megpróbálom velük megértetni, hogy legyen 15cm.
Szerintem mehet rá páraáteresztő fólia vagy még geotextilt olvastam több helyen. Azért, hogy a por és a nedvesség ne menjen bele az üveggyapotba.
Akkor nincs mit tennem. Pedig az életben pont az ellenkezője igaz rám. Sértettek a lekezelő megjegyzések. Gondoltam ezzel rávilágítok, hogy érdemtelenül lettem lehülyézve, de akkor be kell látnom, hogy ellenkező hatást váltott ki. Visszagondolva hasonló hangnemben kellett volna inkább válaszolnom....Igaz már akkor elnézést kértem az off-ért és jeleztem, hogy ettől még nem értek a hőszigetelés témaköréhez és semmilyen téren nem vagyok ász. Elnézést kérek tőled is és azoktól akik ezt hozzád hasonlóan félreértelmezték. Abban tökéletesen igazad van, hogy ez itt nem releváns. Ettől még bántottak a minden alapot nélkülöző megjegyzések.Sajnos rossz érvelést választottam. Ettől még maradok aki vagyok. Akik ismernek pontosan tudják az igazat. A többieknek meg akkor hagyjuk meg ezt a téves képet. Igazán kár volt belemennem ebbe a felesleges vitába. Az anyagokat megrendeltem. Minden jót.
Ugyan most már tökmindegy, de azért elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha a pelletes fűtési rendszer helyett annak az árából inkább még hőszigetelünk és maradt volna valami elektromos infra-, menyezet- vagy nem tudom, milyen fűtés.
Ennek a bökkenője az, hogy az aljzatszigetelés akkor sem tudott volna több lenni az utólag berakott 7 cm-nél, egyszerűen nem volt több hely.
Jól gondolom, hogy - most csak írok valamit- hiába lett volna 20 centi a homlokzaton, 35 centi a födémen meg mondjuk 15 a lábazaton, a 7 centis aljzatszigetelésen úgyis bukik a dolog?
Most lett 5cm xps a lábazaton, maradt az eredeti 6 cm nemtommi a homlokzaton és lesz 20-25 cm üveggyapot a födémen. Erre maradt pénz a nem várt (kalkulált) szerkezeti javítások és vízszigetelés, valamint a kalkulált fűtés után.
25 cm magasak a járófelületet tartó gerendák, ezek közé megy az üveggyapot. Alatta a hőtükrös párazáró fólia már le van terítve végig ugye. Érdemes még páraáteresztő fóliát is rakni egy kis légréssel az üveggyapot fölé, a járófelület alatt? A járófelület csak mászkálásra kell, szellősen rakott hulladék deszkákból lesz kirakva. A tető oké, nem ázik sehol, van és jó a tetőfólia.
Más:
purist: általában egyetértettem veled, egészed odáig, amig nem kezdted el ecsetelni, hogy te így meg úgy. Ott én is kiakadtam, egyszerűen az ellenkezőjét váltja ki annak, amit az ember gondolna. Ha velem is egy vitában valaki elkezdi ecsetelni, hogy ő különben mekkora májer ebben meg abban, akkor kb. meg is állt a dolog, mert ki nem sz***a le? Egyszerűen nem releváns.
Semmilyen magas lóról nem beszéltem. Megpróbáltam őszintén leírni a helyzetemet. Azt is, hogy mik voltak a befolyásoló tényezők. Elismertem és vállaltam, hogy nem vagyok a téma szakértője.Ilyen hosszú távra szóló kérdésben nem egyszerűen hozok döntést. Ugyan jeleztem, hogy próbáltam tájékozódni, de gyakran ellentmondásokba ütköztem ami zavarta a tisztán látásomat. Végre megértettem és efogadtam, hogy grafitos. Te kezdtél el sértő megjegyzésekkel illetni."nehéz emberezni" "tök alsózni" "mosgoatózni" Magyarul lenéztél és véleményt formáltál anélkül, hogy bármit is tudnál rólam. Ezért vettem a bátorságot,hogy jelezzem, hogy nem egy agyhalottal beszélgetsz. Soha nem állítottam, hogy mekkora ász vagyok. A te degradáló megjegyzéseid miatt bátorkodtam pár dolgot megosztani magamról. Amiért előre elnézést kértem a többiektől. Tudtommal én nem írtam neked ilyen hangnemben. Soha nem kértem, hogy bárki is boruljon le a nagyságom előtt. Ezeket a marhaságokat te találod ki. Én vagyok a hülye, hogy értelmes hangnemben próbálom veled megértetni mi volt számomra bántó. Nem tudom milyen kardot rántottam ki, de ha javasolhatom akkor kölcsönösen dobjuk el és ne untassuk a topikba látogatókat. A te segítségedet is megköszöntem. Lépjünk ezen túl.
Teljesen igazad van az áremelést illetően. Valószínűleg innen fújhat a szél. Köszönöm, hogy rávilágítottál.
Nem tudom, hogyan tudnám jobban szemléltetni. Ahogy írtam az utcafronton a padló szintje alatt van még kb 70-80cm és utána jön a járda. Talán a képről látható ahol a vízszigetelés van az a padló szint. Itt tiszta sor, hogy a grafitos szigetelést vigyék a padló szintje alá és onnan egy esztétikus lábazat az XPS-el.
A belső udvaron viszont a padló szintje közel azonos a járda szintjével. Itt arra irányult a kérdésem, hogy ha a padló szintje felett azon az általatok is javasolt 30-40cm csak a 10cm XPS lesz és utána indul a 15cm Grafitos szigetelés. Akkor az úgy megfelelő-e? A járda szintje alá ahogy javasoltátok is a padlófűtés miatt kérni fogom, hogy minél lejjebb engedjék le az XPS-t. Itt a tégla falra szükséges a bitumenes vízszigetelés? A köműves nem tartja fontosnak.
Nem ismerős ez a mondat. :) Vissza is néztem mind a 7 hozzászólásomat, és tényleg nem írtam ilyesmit. Már csak azért sem, mert nincs is járdánk jóformán :D
De mindegy, a lényeg, hogy nincs mit szigetelni, sajnos.
Szerencsére a beton az jó minőségű, sok mással ellentétben azt nem helyben tákolták össze.
Sziasztok! Igazatok van, csak én is olyan kiszámolós ember vagyok, aztán inkább kiszámolok mindent....és lesz amilyen lesz.
Na jó, valójában akkor kezdtem számolgatni, amikor elhittem, hogy majd helyettem elvégzi az energetikus és a fűtésszerelő, aztán kiderült, hogy az inkább csak egy papírcsomó... :
Mennyivel drágább az az új megoldás, hogy először a dübelt fúrják a falba, és az azon lévő pogácsák tartják a lapokat? Gondolom a lapok széleit körbekenni így is kell.
szigeteles elott allok, kulso homlokzat, egy helyen kb 1 negyzetmeteren le kellett vernem a vakolatot, bepucolhatom szigetelo habarccsal mert abbol van boven vagy nem jo otlet?
"Nekem fogalmam sincs az áramlásról, meg hogy miként rakták össze, szóval a sajátomnál rámondom, hogy 1,34 :)"
Ha a régi födémen 20-30 centi hőszigetelés lesz,
ahhoz képest a födém saját hőszigetelési értékét számolgatni felesleges erőlködés.
A régivacak falazat/födém saját hőszigetelését tekintsd pl nullának, ezzel megszabadulsz a számolgatási erőlködés 99 százalékától és mégis szinte ugyanaz lesz a végeredmény :)
"és leírtam, hogy nálunk az utcafront és a belső udvar a lábazat padló szint tekintetében milyen módon különbözik."
Nem írtad le. Homályos utalások történtek, a kép egyre zavarosabb.
"Álítólag 10% áremelés várható."
MINDIG várható áremelés.
De akkor legvárhatóbb, amikor a kereskedő megérzi a zsebedben a pénz szagát. Ilyenkor hajlandó bármekkorát hazudni (áremelést, földrengést, forradalmat), az a cél, hogy NÁLA vásárold meg az anyagot és ne máshol, mégpedig GONDOLKODÁS NÉLKÜL, azonnal.
Üdv ! Ne helyi Tüzépen vedd a szigetelő anyagod,hanem kérj minél több helyről árajánlatot és onnan mazsoláz,mindent kiszállítanak egy bizonyos összeg felett "ingyenes" !:-) Pécsre Én a Dallos tüzépen(Piliscsaba) keresztül vettem teljes egészében Baumit rendszert és ezért plusz kedvezmény járt az "ingyenes"kiszállításon túl !:-) Annyi szépséghiba ,hogy az Austroterm gyártja nekik a Baumit Grafit reflex lemezeket,ami nálam a 10cm-es április végén 140m2/345520ft !:-)Szerintem mindent jó (relatíve) áron adtak/kaptam!:-) A nagyobb baj ,hogy a mesterek csúsznak ,és még nincs a falon !:DDD
Végre tudom igaz csak hézagosan a - és + körben lévő jelek lényegét.
de nem is ezért írok, hanem felfedeztem egy új kifejezést. Ez a sárpadolás. De ezt is megfejtettem. A saralt padlás. Nálunk is hívták néha egyszerűen csak padnak a padlást.
Van azért egyszerűbb fafödém is. Ahol a gerendákra csak deszkát és sarat tesznek. Annak még rosszabb a hőszigetelő képessége mint a felhozott borított fafödémnek.
"borított gerendás fafödém, alul rabitz, felül 10 cm agyag, 15 cm zárt légréteg .... "
Talán kicsit pontosabban
rabitz 1 cm-alsódeszkázat 2,5 cm -gerendák ami inkább 16 - 20 cm- felső- deszkázás 2,5 cm- 5-6 cm saralás azaz agyag.
egy jó padlás födém min. 28 cm vt. ... igaz hőtecnikailag ez sem felel meg manapság már. Főleg ha az a levegő tud áramolni, azaz a gerenda végeknél nincs lezárva.
tehát az U = 1,1 ha nem áramlik a levegő és U =1,58 ha a gerendák közül kiáramlik a levegő azaz nincsenek lezárva oldalt.
Néha az is jól jön. 56 után ide rejtettem az 'ellenséges' sajtót. A macskáim tanyáztak ott és így fedeztem fel . Később aranyrejtegetésre gondoltam itt, de nem lett aranyam.
És vedd figyelembe egy korábbi ajánlást mely szerint :
"ennél több aggódást nem érdemel a dolog és a matekja."
Meg azt is hogy én matekkak mindent kihozok. Régen az ős korban bebízonyítottam , hogy az 5 cm -es szigetelés tetőtér ferdefödémjénél elegendő. Bevették.
Azon viszont csodálkozok, hogy a sokszor ajánlott hőigényszámításnál valaki kihoz egy értéket kettőtizedessel pl. 3, 65 kW és azt komolyan veszi.
Akkor amikor az óráról órára változhat pl. fúj a szél nem fúj, a levegő párás nem párás és még 8 változó.
Hab a tortán a helyiségenkénti hőigény számítás kettőtizedessel.
Na ebből szokott baj lenni, amikor valaki eldönt mindent, AZUTÁN felteszi a kérdéseit, bízva abban, hogy megerősítik a döntésében, az ide irkálók meg nem azt teszik!!!
Aztán írtál is egy öndicsérő életrajzot, amitől hasra esést reméltél gondolom és még mindig magadat fényezed.
A híres emberek miért is számítanak a hőszigetelésed kapcsán?!
Tudod totál mindegy, hogy mekkora ász vagy (vagy mekkorának tartod magad) esetleg.
Csak szólok: négy ász van egy pakliban és millió-millió pakli van a világon :-)
Szóval, Dunát lehet rekeszteni ászokkal, ezért mindenki csak mosolyog sőt röhög, ha magát fényezi valamelyik a tudás felmutatása helyett.
A nem igazán ászokat arról lehet könnyen felismerni, hogy hozzád hasonlóan megszoktak sértődni és életrajzot írnak, ha valaki nem borul a nagyságuk előtt a földre.
Hát ezért... és mert szerintem, te rántottál kardot egy jó tanácsra az elején.
Rendben. Elfogadtam a véleményeteket. Eldöntöttem, hogy grafitos lesz. Ilyen dolgokban nehezen hozok döntést, de ha végül sikerül némi útbaigazítással a helyes irányba terelni a választásom. Akkor mindenképpen megérte vállanom a megpróbáltatásokat. Azt belátom, hogy túl sokat kérdeztem és olyanok véleményére is adtam akiére nem kellett volna. A tisztelt "mosogatós" "tökalsós" megjegyzésekre a továbbiakban nem reagálok. Még akkor sem ha ilyen szép színesen formában állítja pellengérre a mondataimat. Maradj meg a magad primitív hitében velem kapcsolatban...Méltatlan lenne addig leereszkednem. Gondolom neked is van külföldön bejegyzett terméked amit te saját magad találtál ki? Biztosan te is dolgoztál több híres embernek akik maradéktalanul elégedettek voltak a munkáddal. Nem kétlem, hogy így van. Az egod láthatóan erre enged következtetni. Miért érezted szükségét annak, hogy engem teljesen ismeretlenül nekiállj kritizálni és minősíthetetlen jelzőkkel illetni? A stílus maga az ember. Azt gondolom, hogy én teljesen normális és tisztelettudó módon kérdeztem és soha nem ragadtattam el magam. Kérlek próbálj meg te is így viselkedni.
A segítő szándékú hozzászólásokat hálásan köszönöm. Látom azért többnyire jóérzésű és segítőkész emberek írnak ide is.
Sziasztok! Meg tudnátok adni, hogy miként lehet kiszámolni a régi, deszkázást, légrést és sarat tartalmazó padlásfödém U értékét? Esetleg erre valami oldal/táblázat? Köszi!
A hőszigetelést a legtöbb Webshopos cég vagy ingyen, vagy nevetséges összegér Magyarországon házhoz szállítja, nem érdemes csak a helyi tüzép (Barta) áraiba gondolkodni. Bőven elég a legolcsóbb EPS Grafit.
A helyi Barta tüzépnél a szaktudás elég alacsony. Az egyik kislány ölés lécnek olvasta az öles lécet és nem is furcsálotta :)
hőszigetelés legalsó széle legalább 60 centivel legyen padló szintje alatt
Én szívesen csináltam volna így, de a felújítás közben derült ki, hogy az egész sávalap cakk-pakk 40 cm "mély"... kb. 40 cm a talajszint felett és 40 cm az alatt...
Ezt a szerencsétlen elszúrt házat még felrobbantani sem érte volna meg :)
Hogy miért a felújítás mellett döntöttünk, az hosszú történet. Szerencsére van egy építész barátunk, aki nagyon fogta a fejét, de a lehetőségekhez képest (értsd: ebből nem lehet passzívházat csinálni) azért ki lett pofozva.
Már tettem fel kérdést a födémmel kapcsolatban, majd kérdezek még, ha lesznek konkrét fotók.
Ez korrekt volt. Ezt még meg szerettem volna köszönni neked. Akkor végre számomra is világossá vált, hogy az építőanyag kereskedő és az általa hivatkozott területi kéviselő állításai nem felelnek meg valóságnak. Még egyszer köszönöm.
Te a jővő be is látsz? Miből gondolod, hogy kétes eredmény fog születni és nekem mindenkivel bajom van? Te már akkor vizionáltad, hogy a deszkázat a szemétbe került amikor erről még egy szót sem írtam. Azóta is számos alkalommal a segítő szándékod mellett inkább hülyének és nehéz embernek titulálsz. Miközben ez igen távol áll a valóságtól. Nézd neked, nektek kétségtelenül nagyobb a rálátásotok és a hozzáértésetek a témában,mint nekem. Ezért is próbálok kérdezni és tanulni, de látom itt akármit írok és kérdezek én maradok a hülye. Próbáltam őszintén leírni, hogy az általad összesküvés elméletnek titulált dolgokt nem én találtam ki. Hanem az aki napi szinten ezzel foglalkozik. Az engem minősítő megjegyzéseidet inkább rá kellett volna pazarolnod. Ezért ezután tisztelettel távozom. Nem is értem milyen egót emlegetsz. Maradjunk annyiban, hogy te egyáltalán nem ismersz engem. A sok kókler szakemberrel van baj akik megalapozott szakmai tudás nélkül elvállalnak munkákat. Utána meg jól elcseszik az egészet,mint nálunk pl az ácsok. Természetesen tisztelet a számos kivételnek. Tele van a padlás az úgy szoktuk alapon való munkáktól. Sorolhatnék jó pár példát. Egy biztos ezen csak túlleni jó. Valószínűleg csak megerősítésre vártam amit részben megkaptam részedről némi egó és nehéz emberezéssel fúszerezve. Előre elnézést az off-ért:Ha olyan hülye lennék, mint ahogy te azt elképzeled akkor miért állom meg a helyem egy idegen országban közel 15éve. A szakmámban pedig egymásnak adják a kilincset a megrendelők. Had ne írjám már le ide, hogy kiknek dolgoztam és milyen véleménnyel voltak a munkámról. Másodállásban pedig az egyik leghíresebb BBC típusú hangsugárzó gyártójának a termékeihez készítek kiegészítőket. Ezeket a dobozokat 40 országban forgalmazzák. A gyártó tulajdonos meghívására pedig a legnagyobb ilyen jellegű kiállításon vettem részt. Az alábbi állításaidat tarsd meg magadnak. Jöhetne részedről a riposzt, hogy ettől még nem értek a hőszigeteléshez és ebben igazad is van, de ahová és aminek te magadban besoroltál az renkívül távol áll a valóságtól. A felújítás az alaposságomnak köszönhetően a körülményekhez képest a lehető legmagasabb szinten fog elkészülni. A többieknek köszönöm a segítő szándékú hozzászólásokat.
"Egész konkrétan az építőanyag kereskedő szentül állítja, hogy 1cm-el tud többet a grafitos, mint a fehér. Beszélt az adott cég képviselőjével és elmondásuk szerint a valóságban az említett eltérés van csak a 4-5cm szemben. Magyarul a grafitos csak hype és nincs mögötte az a valós tudás ami a papíron látható. "
Nem cm-be mérik a különbséget, hanem hővezetési tényezőbe (λ), vagy hőellenállásba (R).
"Drágább hozzá a ragasztó és minden kiegészítő."
Aki ilyet állít attól azt sem hinném el amit kérdez. 1 Ft különbség sincs a Grafitos és a sima EPS ragasztója és kiegészítői között, hiszen ugyan az kell mindegyikhez.
Tegnap is szorgalmasan olvastam. Több, mint 3h szántam ismét az információk begyűjtésére. Előtte is sokat olvastam. Az benne van, hogy az ellentmondó információk hatására nem mindíg a helyes konzekvenciát vonom le, de ez nem azt jelenti, hogy ne olvasnék becsülettel ahogy javasoltátok.
Rendben... akkor jó úton vagy :-)
Már csak a helyes "konzekvenciák" levonását kell elérni.
Az viszont csak akkor fog menni ha a hőtechnika, páratechnika és légtechnika fizikai alapjait is megérted...
Azaz elő kell venni az általános- és középiskolás fizikát is.
No nem sokat, csak az alapokat, de azokat igen, mert anélkül nem fog menni a fals infók kiszűrése.
Plusz az értő olvasást, mert az, hogy többször kifejezetten írva volt már itt neked hozzáértők által, hogy:
pl. a 20 cm fehér hab és a 16 cm grafitos hab
- AZONOS HŐSZIGETELŐ hatást ad,
- AZONOS ÁRON és így
- AZONOS megtérülése is lesz,
- plusz vannak előnyei a vékonyabb rétegnek
Mégis jössz a tüzépes baromságaival és más összeesküvés elméletekkel ...az ciki.
Miközben, ha valóban annyit olvastál és értőn, akkor már biztosnak kéne lenned abban, hogy ezek fals infók.
Távol áll tőlem a "ravaszkodás". Csupán probálom megérteni a dolgokat és leírtam, hogy nálunk az utcafront és a belső udvar a lábazat padló szint tekintetében milyen módon különbözik.
Tényleg elfogadom a véleményetek, de a másik oldal gondolkodóba ejtett. Hétfőn zárom a kérdést és megrendelem az anyagot. Álítólag 10% áremelés várható.
Egészen konkréten 4000Ft/m2 alatt melyik lenne a legjobb grafitos opció véleményetek szerint?
A 15cm Austrotherm Grafit Reflex 3350Ft/m2 lenne. Esetleg ettől jobb kedvezőbb lehetőség?
"Érdemes a 20cm EPS választani? Ennek várhatóan mennyi lehet a megtérülési idelye szemben mondjuk a 15cm-el? "
A grafitos hab kb 20%-kal jobban hőszigetel, mint a fehér (kivétel az, amelyik nem a grafittól, hanem a belekevert festéktől lett szürke ;). Tehát ha 16 centi szürke hőszigetelés ugyanannyiba kerül, mint 20 centi fehér, akkor a megtérülésük időpontja is ugyanakkor lesz.
"de belül a padló szintje kb 20cm van csak feljebb, mint a várható térkövezés szintje. Szóval belül a padló szintje fölé kerülne az XPS és onnan lenne csak a 20cm hőszig."
Ravaszkodsz, bűvészkedsz a szavakkal.
1: A külső falon lévő összes (EPS+XPS) hőszigetelés legalsó széle legalább 60 centivel legyen padló szintje alatt (talajszinttől függetlenül). Ha nem padlófűtésed lenne, akkor elég lenne 40 centi is. És MIUTÁN ez körben megvalósult, az UTÁN oda teszed a térkövet, ahová szeretnéd.
2: A talajszint/térkő felett 30 centire az EPS még megszívhatja magát vízzel, ezért addig a magasságig mindenütt XPS legyen.
Nem a magam hülysége...Egész konkrétan az építőanyag kereskedő szentül állítja, hogy 1cm-el tud többet a grafitos, mint a fehér. Beszélt az adott cég képviselőjével és elmondásuk szerint a valóságban az említett eltérés van csak a 4-5cm szemben. Magyarul a grafitos csak hype és nincs mögötte az a valós tudás ami a papíron látható. Drágább hozzá a ragasztó és minden kiegészítő. Meg alig adnak el az Austrotherm Grafit Reflexből. Nem viszik etc. Az itteni fórum hatására még a magasabb ár ellenére is mozdultam volna a grafit reflex felé. Erre jöttek az ellenvélemények. Gondolom a tüzépnek az lenne az érdeke, hogy minél nagyobb forgalmat csináljon. Ezért nem igazán értem, hogy miért akar lebeszélni róla. Ha ott is egyértelműen ezt ajánlották volna már rég megrendelem. Ezzel foglalkoznak kb 20éve. Az ember azt gondolná, hogy van valós rálátásuk és a legjobbat ajánlják. Ezek szerint ez nem így van.
Tegnap is szorgalmasan olvastam. Több, mint 3h szántam ismét az információk begyűjtésére. Előtte is sokat olvastam. Az benne van, hogy az ellentmondó információk hatására nem mindíg a helyes konzekvenciát vonom le, de ez nem azt jelenti, hogy ne olvasnék becsülettel ahogy javasoltátok.
Miért ne vinném a talaj szintje alá? Ez teljesen egyértelmű. Leírtam, hogy úgy lesz. Csak az udvaron van a 20cm eltérés. A külső oldalon van egy kb 70-80cm a padló szintje alatt. Én arra vártam megerősítést, hogy a külső EPS/Grafitost kell-e a padló szintje alá vinni? Ha igen milyen mértékben? És onnan a lábazat XPS-el. Az a 30cm amit te írtál az inkább 70cm lenne a talajban és 30-40cm a járda szintje felett. Az itt olvasottak alapján.
Minden esetben kell bitumenes víszigetelés a falra az XPS alá? A köműves ezt nem tartja fontosnak illetve nem is rakna. Viszont itt azt olvastam, hogy a talaj szintje alá és fölé is szükséges.
"Valamiért a valós 20cm vastagságban jobban bíznék, mint a 15cm grafitban. Mit gondoltok? Érdemes a 20cm EPS választani?"
Valamiért??? De miért is? Szerintem az ilyen megnyilvánulásaid írták, hogy olvass vissza pár évet, te meg valamiért megsértődtél.
De, mint korábban NEKED írták, a 15cm grafit kb=20cm fehér árban és hőszigetelésben is, vagyis megtérülési időben is. (A te áraiddal a 20 cm fehérnek lesz pár hónappal rövidebb.)
Megjegyzem nem csak a megtérülési időt érdemes nézni ilyesfajta előzetes kalkuláció készítésekor.
A lábazat szigetelésére (az elmúlt pár évben több tucatszor leírták): a padló szintje alá kell vinni a szigetelést min. 60 cm-re, XPS-t pedig a talaj szinttől (felfelé) 30 cm-ig érdemes rakni.
Vagyis nálad, ha a padló szintje 20 cm-vel van feljebb, mint a talaj, akkor lehet az XPS lapokat "fektetve" rakni, így a 60 cm helyett csak 50 lesz (30 cm a talajban, 30 fölötte), vagy "állítva", akkor kicsit több lesz az XPS szigetelés, mint ajánlott, vagy vágicsálni kell (min.) 70 cm-s darabokat.
Bár ha jól értem, te arra készülsz, hogy a szigetelést nem viszed a talaj szint alá...
A következő opciók maradtak a külső hőszigre. Valamiért a valós 20cm vastagságban jobban bíznék, mint a 15cm grafitban. Mit gondoltok? Érdemes a 20cm EPS választani? Ennek várhatóan mennyi lehet a megtérülési idelye szemben mondjuk a 15cm-el?
Így a lábazat XPS 12-15cm? Ahogy írtam az utca fronton nem probléma a padló szintje alá vinni a 20cm hőszigetelést,de belül a padló szintje kb 20cm van csak feljebb, mint a várható térkövezés szintje. Szóval belül a padló szintje fölé kerülne az XPS és onnan lenne csak a 20cm hőszig. Remélem így is rendben lesz. Szóval ehhez a házhoz ti mit választanátok?
Értelek. Ez pontosan így van. Ez az ami rendesen meg tudja zavarni a laikus érdeklődőt. Olyan magyarázatok vannak, hogy én így szoktam x éve és jól van ez így. Az nem számít, hogy az nem a legmegfelelőbb megoldás. Az ácsok 2x futottak neki, de kiderült, hogy több volt az önbizalom, mint a valós szakmai tudás. Egy ilyen felújításhoz komoly türelmet és kitartás kell, de egyszer a végére érünk.
Megpróbáltalak magadtól rájöveszteni, hogy hogyan ismerheted fel, amikor éppen át akar verni valaki. De te nem mentél bele a játékomba, csak a leégetésem volt a célod.
Ha belementél volna a játékomba, akkor most kb ezt írnád, hogy "jé, most kapcsolok csak, hogy az általam mutatott anyagár önmagában is magasabb annál, amennyiért más cégek házhoz szállítással és befújással együtt kérnek a cellulóz hőszigetelésért! Köszönöm Mekk, hogy ilyen ravaszul megtanítottad nekem, hogy legközelebb hogyan ismerhetem fel magamtól is, amikor éppen át akarnak verni!"
Ez az elmélet, a gyakorlat meg az, hogy bizonyos mennyiségű szalma, és agyag bedolgozása nélkül nem lesz állékony a falazat. Amúgy van irodalom, hogy bizonyos jellemzőkkel bíró vályogfalazat milyen mű-vel bír. Ott lehet szemezgetni..
A cellulózt többféle sűrűségben alkalmazzák: jó szakember függőleges falakban (zárt üregekben) akár 50-60 kg/m3 fölé is fel tud menni tömörségben, de nyitott födémek esetén csak a "hull a pelyhes fehér hó" szórási módszert alkalmazzák, ami nem tudom, hogy mekkora testsűrűséget eredményez
Egy hőszigetelő anyag köbméter árat csak egy másik köbméter árral lehet összehasonlítani. A honlapon említett 345 Ft/kg-os árból kiszámolhatjuk, hogy ebből az anyagból egy nagyob testsűrűségűre kifújt zárt üregben lévő cellulóz köbméter ára 20.000 Ft/m3 (plusz a befűjás költségei).
Ha tudnánk a födémre csak úgy "leszórt" anyag testsűrűságét, abból azt is kiszámolhatnánk, hogy ez hogy aránylik az üveggyapotok 6-7.000 Ft/m3-es árához.
No meg azt sem ártana tudni, hogy manapság mennyi a cellulóz ára befújással együtt köbméterenként (zárt falban és nyitott födémen) és ez hogyan aránylik ezen a honlapon lévő "tiszta anyagárhoz".
Nekünk a régi házunk 55-60 centi vastag tömör tégla volt és arra raktam 12 centi fehéret a nyugati falra és 8 centi fehéret a déli és a keletire (az északi melléképületbe torkollott).
Annak idején sajnos még nem találtam rá erre a fórumra, különben puffer meg vegyeskazán helyett 12 centi grafitost raktam volna mindenhova (a mai tudásommal).
Viszont a fűtésköltség így is lecsökkent 400000Ft-ról 275000Ft-ra. Ha az előző tulaj nem lett volna olyan hülye, hogy 2,8-as ablakokat építtetett volna be 8 évvel ezelőtt, akkor még jobb lett volna a helyzet.
Szerencsére sikerült eladni azt a házat. Itt kezdtem előröl a hőszigetelést...
Amikor azt mondjuk, egy ezt vagy azt nem szabad (mondjuk falat/födémet belülről hőszgetelni, de ezer más példát is sorolhatnék), az sok esetben nem azt jelenti, hogy a fizika törvényei nem teszik lehetővé. Sokszor csak azért "tiltunk" valamit, mert az emberi hozzánemértés / hanyagság miatt egyes megoldások kivitelezése többnyire katasztrofális eredménnyel zárul.
Tehát az a mester, aki neked azt mondta, hogy a mennyezetet alulról is lehet hőszigetelni, az nem hazudott, valóban lehetséges.
De aki azt mondta, hogy tilos alulról hőszigetelni, annak is igaza volt, mert az alulról történő hőszigetelések 99 százalékának (szó szerint) életveszélyes szokott lenni a végeredménye, mégpedig azért, mert a kivitelezők nem ismerik a fizika vonatkozó szabályait.
És hogy teljesen összezavarjalak :) aki azt javasolta neked, hogy a födémedet lehet alulról is hőszigetelni, az valószínűleg nem azért mondta ezt, mert egyike annak a néhány kiváló szakembernek, aki VALÓBAN képes belülről is jó hőszigetelést csinálni, hanem azért volt ennyire marha bátor, mert fogalma sincs a várható buktatókról.
Google első találata: http://thermoflocinfo.hu/thermofloc-szigeteles-ar Födémekbe és padlókba bedolgozás nélkül, raktárról: a födémszigetelő ára 12 kg-s zsákonként 4140 Ft, a hangszigetelő granulátum 40 literes zsákonként 2800 Ft raktárról elszállítva.
Egy ember helyes mennyiségű szellőző levegőjének szobahőmérsékletre felmelegítése évente kb 12.000 Ft-ba kerül (ha ez a hő gázkazánnal van előállítva), tehát 4 fős család esetén ez kb 48e Ft/tél.
Ha van hővisszanyerőd, az ebből az összegből tud visszanyerni a hatásfokának megfelelő összeget, tehát 80% hatásfok esetén kb 38eFt-ot évente.
A helyedben ha megengedhetnék magadnak egy 200e Ft-os márkás elszívó ventilátort, akkor elgondolkodnék azon, hogy nincs-e Magyarországon olyan kis cég (de van ;), amely nem sokkal drágábban már komplett rekuperátorokat rak össze, tehát két ventilátorral + jó hatásfokú hőcserélővel.
Mert az a felár évi 38.000 forintjával igen hamar megtérülhet.
"Meg fogom nézni, hogy páratechnikai és tűzállóság szempontjából milyen a cellulózoshoz viszonyítva"
Cellulóz hőszigetelés: különböző helyektől összegyűjtött papír hulladék kalapácsos darálóval pelyhesítve, vegyi anyaggal tűzállósítva, majd igen durva haszonkulcs mellett padlásodra befújva (szólj, ha látsz valahol befújás nélküli cellulóz hőszigetelés alapanyag árakat ;).
A vályogtégla jellemzői ezerfélék lehetnek (alapanyag minősége, tisztítás, dagasztás, szalma/törek aránya), azt is mondhatnám, hogy ahány vályogvető, annyiféle párazárású vályogtégla létezik. Ezen felül a falazás során az egyes vályogtéglák közé kerülő "vályogmalter" anyaga és a falazó mester hozzáállása is jelentősen befolyásolja a falazat párazárását.
Ezen felül léteznek nem téglákból rakott, hanem döngölt vályogfalak is, abból is létezik szalmával erősített és teljesen tömör is..
Ráadásul jelen esetben még azt sem tudjuk, hogy az a fal vályogból van-e avagy vagy földből van döngölve.
Tehát szerintem létezik annyira tömör vályogfal, aminek jellemzői megengedik a baumit open hab alkalmazását. De ennek megállapításához olyan szakember kell, amilyen nem található minden sarkon (aki képes megállapítani egy tényleges vályogfal tényleges párafékezését és ezt írásba is adja, tehát vállalja a felelősséget).
Ilyen írásos nyilatkozat híján valóban maradjunk annál, hogy vályogfalra ne tegyünk még baumit opent sem, oda csak valamilyen gyapot a jó
Igazán hálás vagyok, hogy foglalkoztál vele és a táblázattal. Holnap még meg fogom kérdezni a sima Bachl EPS-t és a Extrapor relax árakat. Az Austrotherm Grafit Reflex 15cm 800eFt körül jönne ki. Részben ezért is keresnék más alternatívát. Mindenképpen szeretném az elérhető legoptimálisabb megoldást. Ezért 15cm-20cm környékén gondolkodom. Egyszer szeretném jól megcsináltatni.
Ezért is kerestem fel ezt és pár másik fórumot, hogy begyűjtsem a gyakorlati tapasztalatokat.
2018-tól a falazat követelménye 0,24 lesz. Ennek már a 14 centi grafitossal is meg fog felelni a 44-es tömör téglafal.
Én nem akarok turkálni a zsebedben, de azért a pár századért, amivel esetleg 2-3000Ft-ot tudsz spórolni pluszban évente, nem biztos, hogy megéri ennél vastagabbat rárakni.
Ki kellene számolni, hogy mennyibe kerülne, a 16 centi grafitossal (0,19-es fal) és mennyibe 14 centissel (0,23-as fal).
Ha az enyém lenne, én kiszámolnám, hogy 10 évnél ne legyen több a megtérülés és annyit rakatnék rá. Ez az én véleményem. Én nem vagyok szakember.
2 rétegben ragasztásos módszerről passzív vagy nagyon alacsony energiás házaknál van értelme gondolkodni, a 16cm grafitos hab még nem ilyen. Én mindenképpen grafitost raknék ahogy az előttem lévők is írják a vékonyság miatt,de inkább többet :) (15-16cm) Pl a Hirsh is profi, csak nincs lekenve, de ha pár napon belül hálózzák kibírja, esetleg amikor rakják mész utánuk és lefested valami híg fehér alapozó szerűséggel (jobban hozzáértők majd tanácsolnak anyagot meg módszert).
Tetőre a legolcsóbb gyapot, ami üveg lesz és legalább 30cm. Ezen amit megspórolsz a cellulózzal szemben rakd bele a hővisszanyerős szellőzésbe nagyon megéri (nem gondolná az ember mennyit hoz egy hővisszanyerő kWh-ban...) A szellőzéssel a fűtés kb 1/3-a megy ki.. Számoltass egy épületgépésszel hőigényt és ez alapján tervezd be a fűtést, pár 10e és sokkal többet spórolsz meg a fűtésen és kivitelezésén is rajta.
A padló alá nem kell XPS oda EPS100 (grafit) vagy ez az olcsó PIR kell 15cm (2 beton közé).
A légtechnikát szakember az adott házra vonatkozóan számítások alapján végezte el. Barátomnál ilyen rendszer üzemel és kivállóan teszi a dolgát. Ezért is esett erre a választásom (Aereco).
Elnézést a google tényleg a barátom. Az üveggyapot elkerülte a figyelmem. Azt hittem valami konkrét típusra vonatkozik az ajánlásod. Szóval akkor bármilyen üveggyapot megfelel. Meg fogom nézni, hogy páratechnikai és tűzállóság szempontjából milyen a cellulózoshoz viszonyítva. Köszönöm a tippet.
Hidd el elég lelkiismeretesen olvasgattam. Nagyon sok estét, éjszakát töltöttem el ezzel. Magam részéről mindent megtettem. Azért az költői túlzás, hogy az alap dolgokkal sem vagyok tisztában. Az eddigi ismereteim alapján is hibátlanul megépült volna a házunk. Azért a munkát szakemberek fogják végezni. Az utána olvasás, érdeklődés csak biztonsági tényező, hogy azért legyen némi rálátásom. Ezért is lett megkövetelve a vízszigetelés, teljesen új aljzat, födém szigetelés a hideg oldal felől, külső hőszig min 15cm, a lábazatra XPS,drénlemez, a spaletták 5cm XPS-el szigetelve és had ne soroljam. Szóval hagyjuk ezt a Makó barát szöveget.. A határozatlanság abból adódhat, hogy egymásnak ellentmondó dolgokat állítanak még a szakemberek is. Van aki minden további nélkül ajánlotta a meleg oldal felöli mennyezet,födém szigetelést. Más erről hallani sem akart. Van aki kizárólag 1 rétegben tenné fel a külső hősziget. Más a 2 réteg mellett érvel. Van aki leszedette volna a régi döngölt földet még más ahogy te is jól van az ott alapon hagyta volna. A fentiek az én házamra vonatkozóan lettek megkérdezve nem általánosságban.
Létezik olyan vályogfal is amire jó a Baumit Open hab is. Pontos adatok (anyagminőség, vastagság, tömörség, törek/szalma tartalom, stb), számítások híján azonban csak a "hülyebiztos" megoldásokat merném megemlíteni.
"A külső hőszignél már csak egy kérdés. 1 vagy 2 rétegben fedésben?"
A két réteggel járó plusz költségek csak nagyon ritkán térülnek meg.
"Ez pontosan milyen anyag? Tudnál róla linket, elérhetőséget küldeni, hogy össze tudjam hasonlítani a kettőt."
A kb 6000 Ft/m3 minden olyan üveggyapotra vonatkozik, aminek az ára kb 6000 Ft. Ne legyél lusta és írd e a Gugliba, hogy "üveggyapot akció forint"
"A cellulózóshoz abszolút nem ragaszkodom, de azt pozitívnak tartom, hogy a leírás alapján ez szellőzik szemben a másikkal."
Ne beszélj rejtvényekben. Mi az a "másik" dolog, ami a cellulózzal ellentétben nem szellőzik?
És honnan származik ez az információ?
"lesz légelvezető is amit a padlásra telepített VAM 767 fog működtetni. Azért az a 60 inkább háromszor 60eFt."
Ha bírja szállítani a szükséges légmenyiséget, akkor jó választás.
Ha szűkös a pénztárca, akkor meg lehet venni csak egy ventilátort magában (15-50eFt) és xps-ből csinálni köré egy dobozt.
"Tudom, hogy a párazérzékelősok nem mérik a Co2 szintet, de erre volt csak keret."
Éppen arra céloztam, hogy a páraérzékelős rosszabb, mint a nulla érzékelő.
A páraérzékelés maximum megemelheti az alap (30m3/h/fő) légmennyiséget. Másképpen mondva: komoly tervezési hiba, ha alacsony páratartalom estén a páraérzékelés miatt nem tud megvalósulni a 30m3/h/fő légmennyiség.
Hőszigetelni általában azért szoktak az emberek, hogy spóroljanak vele, nem? Ha előre elkölt 100000Ft-ot egy ablakra, aminek az esetleges megtérülése 40 év, akkor annak mi értelme van?
Lehet és ha igen, milyen problémák adódhatnak abból, hogyha "túl jó" ablak lenne beépítve, hiszen ha egyazon árban mérik, akkor óhatatlanul is a magasabb tudásút venné az ember. Mi a véleményetek?
A külső hőszignél már csak egy kérdés. 1 vagy 2 rétegben fedésben? Annak van gyakrolati jelentősége, hogy Austrotherm vagy kissebb névvel rendelkező, de azért még megbízható ESP használnánk? Azok is tudnak annyit? Estleg erre ajánlást tudnál nekem mondani?
Ha 30cm kijön 1800ft/m2 az elég kedvező. Ez pontosan milyen anyag? Tudnál róla linket, elérhetőséget küldeni, hogy össze tudjam hasonlítani a kettőt.
A cellulózóshoz abszolút nem ragaszkodom, de azt pozitívnak tartom, hogy a leírás alapján ez szellőzik szemben a másikkal. Az a gond, hogy az álmennyezet tartószerkezetét már felrakták és a stukatúr alá így elég nehéz párazáró fóliát tenni.
Ha a padlásnál a deszkákat felszednénk és a gerenda közök meg lennének töltve 20cm anyaggal amit te ajánlottál. Akkor utána arra mehetne vissza a deszkázat és még arra fedésben egy 10cm? Ez így ok? Így is a stukatúr alá kellene a párazáró fólia?
Írtam, hogy lesz légelvezető is amit a padlásra telepített VAM 767 fog működtetni. Azért az a 60 inkább háromszor 60eFt. Tekintve, hogy 5 helyiségből lesz a légelvezetés megoldva. Tudom, hogy a párazérzékelősok nem mérik a Co2 szintet, de erre volt csak keret. Ezzel sem számoltam az elején, de ezt még ki tudtuk gazdálkodni.
"A kereskedő lebeszélt a jobb tudásbeli különbségű ablakról"
Azonos (vagy majdnem azonos) árú ablakok esetén a jobb tulajdonsáút kell megvenni. Azt persze figyelembe kell venni, hogy az egyik gyártó/kereskedő csak egy kicsit füllent az adatokban, a másik mg akkorát hazudik, mint egy ház, szóval olykor nem is olyan egyszerű a termékek összehasonlítása ;)
"Ug = 0,5 Wm2/K"
Ez gyanúsan szép érték.. szóval ha nem 100.000 Ft feletti, ismert gyáertójú ablakról van szó, akkor ezt és minden más adatot kamunak tekintenék, pl a "Németországból szállított" kifejezést lecserélném az "ukrán csempészáru" kifejezésre. Ismereten/névtelen gyártó esetén az "1000 év gyártói garancia" kifejezés is a "népmese" kategóriába helyezhető.
Okos tervező 4 légkamrát hatékonyabban tud elhelyezni, mint egy hülye 6 légkamrát, tehát a légkamrák száma is lehet irreleváns érték. Gyanús gyártónál a töltő gáz is lehet kamu, vagy lehet annyira rossz a tömítés, hogy néhány hónap/év múlva elilan.
Ami nem kamu, ráadásul te is ellenőrizni tudod: üvegrétegek száma, üvegek távolsága, keret vastagsága (pl 82mm), esetleg az üveg lapok között fém vagy meleg perem van-e. Minden más ablak-adattal át tudnak verni, ezt csak a neves gyártók nem merik megtenni.
Egyébként az a gyártó, amely nem adja meg az ablak keret hővezetését (Uf érték), kizárólag az üvegét szajkózza (Ug), az a gyártó/kereskedő alapból gyanús nekem.
"Igen lesz szellőztető rendszer. Aereco-s, de nem hőcserélős, mert az már nem fér bele a költségvetésbe"
Ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy leszarod a folyamatos és egyenletes jó levegőt (amit egy ventilátor tud biztosítani), helyette csak légbeejtőket alkalmazol, amelyek az v 50 százalékában túl keveset szellőztetnek, az év 40 százalékában pedig túl sokat (tehát energiát pazarolnak).
De létezik a légbeejtőknek egy még rosszabb csoportja, ami nem fix nyílású, hanem a páratartalom alapján nyit-zár, azokat aztán végképnem érdekli, hogy jó-e a levegő (=széndioxid szint) a lakásban.
"Így a padlás járható maradhatna. Bár ez nem feltétlen elvárás."
Tehát nem kell, hogy járható legyen, ennek ellenére százezreket kidobsz az ablakon cellulózra, hogy ne kelljen felszedni a deszkát, ugyanakkor nem vagy hajlandó mondjuk 60 ezret költeni ventilátorra, hogy egészséges legyen a levegő a családnak?
"Az említett 30-40cm szigetelésnek mennyi lenne Ft/m2?"
A legolcsóbb üveggyapot köbmétere ma 6000 ft körül van, tehát 30 centi a padlásra 1800 Ft/m2.
"A külső hőszigetelésnél melyik megoldással járnánk a legjobban?"
Nem látok a zsebedbe :) alsó határnak 12 centi grafitost vagy 15 centi fehéret javasolnék, felső határnak 20 centi fehéret vagy 16 centi grafitost.
Egy szigeteletlen panel lakás egyik ablakát szeretnénk kicserélni. A kereskedő lebeszélt a jobb tudásbeli különbségű ablakról, arra hivatkozva, hogy nem szerencsés, hogy egy passzívház szintű ablakot akarunk egy olyan falszerkezethez, mint amilyen panel. Árban egyébként ugyan annyiba kerül a két ablaktípus.
Lehet és ha igen, milyen problémák adódhatnak abból, hogyha "túl jó" ablak lenne beépítve, hiszen ha egyazon árban mérik, akkor óhatatlanul is a magasabb tudásút venné az ember. Mi a véleményetek?
Két ablak típus jött számításba, az áruk ugyan annyi:
1.
Németországból szállított 6 légkamrás UV- és ütésálló PVC (kálcium - cink stabilizált) Középvízgátas profilrendszer. Horganyzott acélmerevítéssel, és 82 mm beépítési mélységgel rendelkező modern nyílászáró. Vasalat szintén német ROTO NT több ponton záródó biztonsági vasalat, hibásműködtetés-gátlóval, vasalati résszellőzővel. Ug = 0,5 Wm2/K háromrétegű üvegezéssel 5 év gyártói garanciával otthona egyik kedvenc berendezése lehet. Mindig pontos működése, hőenergia megtartása és nem utolsó sorban 36dB hangszigetelő képessége miatt.
Németországból szállított 5 légkamrás A kategóriás UV- és ütésálló PVC (kálcium - cink stabilizált). Horganyzott acélmerevítéssel, és 70 mm beépítési mélységgel rendelkező modern nyílászáró. Vasalat szintén német ROTO NT több ponton záródó biztonsági vasalat, hibásműködtetés-gátlóval, vasalati résszellőzővel. Ug = 0,7 Wm2/K háromrétegű üvegezéssel 5 év gyártói garanciával otthona egyik kedvenc berendezése lehet. Mindig pontos működése, hőenergia megtartása és nem utolsó sorban 36dB hangszigetelő képessége miatt
Adott egy épület amelynek az egyik részének a falazata ilyen anyagokból épül fel:
Az egész ház 10cm vastag EPS-el lesz szigetelve, ennél a résznél okozhat ez problémát? Mert vályogfalat ahogy olvasom nem nagyon szabad polisztirollal..
Így már más. A gerendák közé cellulóz... a gerendavastagságnak megfelelően, majd a végén rá a deszkázatra + még 10 - 15 cm szigetelés- Így lesz 30 -35 födém szigetelésed.
A deszkát sem kell eltávolítani, csak közönként megfelelő nyílásokat vágni a befújásnak.
A kisméretű téglafal jó hanggátló és elég jó párafékező, tehát mehet rá a hab.
A falakra...
Célszerűen 16 cm grafitos vagy 20 cm fehér hab (ésszerűbb a grafitos, mert árban azonos, de vékonyabb)
A padlófűtés miatt lehetőleg a padlófűtés betonjának alsó síkja alá menve és minél lentebbig tartva ezt a vastagságot.
A lábazatra...
Elég lehet 10 cm XPS hab is, de minimum a benti padlósík alatti 70-75 cm-ig le kell vinni a lábazati hőszigetelést.
Az XPS-t legjobb a vízszigetelésig felvinni, de a járdasík fölött legalább 30 XPS legyen mindenképpen.
A padló alá...
Mivel padlófűtés lesz 18-20 cm lépésálló fehér hab, vagy 14-16 cm lépésálló grafitos a normál rétegrendbe illetve 15-16 cm XPS a fordított rétegrendbe.
A födémbe...
25-30 cm gyapot, a meleg(lakott) oldalon párazárással!!!
Ablakok...
3 rétegű (elsősorban a jobb hanggátlás miatt) meleg peremes üvegezéssel
Szellőzés...
Gépi, központ elszívással/befúvással, lehetőleg hőcserélős verzióban.
Fűtés...
Elsősorban plafon fűtés lenne jó, radiátor csak drágít és bonyolít.
Azonban megfontolandó a teljes kazán+vízes cucc (és kémény) helyett a CSAK elektromos fűtés!
Sokkal kisebb beruházás :-)
Plusz akár napárammal is működtethető, napelem telepítéssel.
Megtalátuk a régi kátránypapírt, de teljesen tönkrement az idők során. A vízszigetelés most lett elvégezve. Minden külső és belső falnál.
A lábazat szintén eltávolításra kerül. Azt szeretném kérdezni, hogy a külső hőszigeteléssel (EPS vagy Grafit reflex) a padló szintje alá kellene menni? Ez az utca fronton megoldható. Így is marad az XPS lábazatnak hely,de a belső udvarnál a padló szintje gyakorlatilag egybe esik a járda szintjével. Itt mi lenne a helyes és biztonságos rétegrend? Gondolom a ház mellett ki kellene ásni vagy markoltatni 40-50cm mélyen. Bitumenes vízsigetelés vagy az drénlemez? Esetleg a kettő együtt és erre a járda szintje alá is beengedve az XPS?
A külső hőszigre továbbra is várnék tapasztalati véleményeket, ajánlásokat. Nem tudom, hogy melyik lenne a jó megoldás. Elég komoly tétel és szeretnék jól megalapozott döntést hozni, de ehhez szükségem lenne a véleményetekre. És arra is, hogy ezt a külső homlokzati hősziget 1 vagy 2 rétegben fedésben célszerű felhelyezni? Van esetleg olyan publikus anyag ahol hőkamerás felvételen lehet látni mondjuk egy normás fehér EPS és egy Garfit Reflex közötti különbséget? Vagy ez nem perdöntő?
A falnak van vízszigetelése? A mi volt házunknál hiányzott. Valamikor 1945-1960 között épült kisméretű tömör téglából 55-60 centi vastagságban és teljesen hiányzott a vízszigetelése. Ennek meg is volt az eredménye. Mióta elköltöztünk, 10-ed annyi a felsőlégúti betegség a gyerekeknél.
Köszönöm a válaszokat. Igen lesz szellőztető rendszer. Aereco-s, de nem hőcserélős, mert az már nem fér bele a költségvetésbe. A deszkázat kiválló állapotban van. Természetesen ezt maradni fog. Többek között ezért gondoltunk erre a cellulózos szigetelésre, mert így csak néhány deszkát kellene felvenni és kaphatnánk egy tömör,sűrű szigetelő réteget amit a deszkázással vissza is lehetne zárni. Így a padlás járható maradhatna. Bár ez nem feltétlen elvárás.
Azonban ha van más költséghatékonyabb és jobb szigetelést adó alternatíva akkor még tudunk mozdulni abba az irányba. Az említett 30-40cm szigetelésnek mennyi lenne Ft/m2?
Akkor a padlóba inkább 15cm XPS? Ez milyen rétegben? 3x5cm? vagy 10cm+5cm?
A külső hőszigetelésnél melyik megoldással járnánk a legjobban? Sima fehér EPS 15-16cm? Ezt 1 vagy 2 rétegben célszerű feltenni?
Vagy Austrotherm Grafit Reflex 14-15cm? Elég nagy az árkülönbség. Valóban ennyivel jobb a grafitos és megéri?
A fehér EPS-ből az Austrotherm mellett melyik lenne ami minőségileg megbízható, de árban esetleg kedvezőbb?
Ez a ház viszonylag komoly lesz, ezért feltételezem, hogy a levegőminőségre is oda lesz figyelve, tehát gép fog gondoskodni a fejenként 30 m3/h folyamatos légcseréről.
Jól szellőztetett házakban hideg téli napokon állandó probléma a túl száraz levegő. Ahol ezt nem bírják, ott valamilyen módon védekeznek ellene, pl mesterséges párásítással, ami meglehetősen költséges is lehet.
Namármost abban igazad van, hogy a stukatúr födém vakolatrétege ahhoz elegendő párafékezést okoz, hogy felette a gyapot (gazdagoknál: cellulóz) biztonságban legyen,
de ezen a nagy felületű vakolatrétegen át mégiscak meglehetősen sok pára távozik a lakásból, olyan pára, amit esetleg drága pézért párologtattak bele a lakáslevegőbe, hogy ne legyen annyira száraz télen.
Tehát azt a párazáró fóliát én azért tenném oda, hogy az is emelje egy kicsit a lakás páratatalmát télen.
"Millió lukkal lesz átfúrva"
Egyrészt az álmennyezet függesztési pontjainak száma jóval egy millió alatt van :)
másrészt a PE/PP fólia anyaga rendelkezik egy kis "emlékező" tulajdonsággal, tehát a rajta áttekert facsavart néhány másodperc alatt szinte légmentesen körül-szorítja. Ezért nem esek pánikba pl olyankor sem, amikor pl a szarufákra több száz ponton van odatűzve (tűzőgéppel) a párazáró fólia. Ha ezeket mind lyuknak tekinteném, akkor ragaszkodnék a ragasztáshoz a szarufákon is.
Egyébként nem csak egyszerű meglévő házaknál készítenek gyenge födémeket, hanem méregdrága kűl-budai házaknál is.
Most futottam bele pont egy több mint 80 -80 millás háznál a következőbe . Kettő szint, a földszint és a emelet között vb. lemez az emelet és padlás fölött egyszerű faszerkezet, mégcsak nem is gerendák, hanem deszkák élére állítva. Na e deszka rács között két réteg gyapot, aztán fóliával lefedve. Nagy nagy unszolásra tettek 3 db pallót hogy járni tudjanak, de már a pallón kívüli mezőknél még deszka sem jutott. Olyan egyszerű (etető ) magyarázattal, hogy oda semmit sem tesznek. Na de járnak majd pl. ellenőrízni egy beázást és akkor a 20 cm szigetelésbe bele sűllyed a láb vagy akár áttöri a 10 mm -es gipszkaton mennyezetet.
Szóval 80 millánál ez nem fér bele. Ja és a 20 cm vastagság - állította az akinek kell, hogy hőtechnikailag megfelel. ok. Azért mert kiszámolta, nem biztos hogy igaz.
Pont a látványos Londoni tűz után volt szerencsém látni az esetet. Kérdeztem megfelel e tűzbiztonságilag ? A válasz , hogy az előírások megengedik az ilyen födémet.
Ezenkívül ez egy ikerház egyik fele a padlás elválasztásba már nem fért bele egy tűzgátló fal sem,, pl. téglából. Van helyette egy 8 mm-es OSB.
A kezdeteknél az volt az alapelv a kivitelezőnél ,hogy minél ólcsóbb, egyszerűbb legyen , a megrendelőnél pedig a látványosság.
Ha tűz lesz / reméljük nem /, akkor kettő legyet egy csapásra. Mind a két padlástér és azon keresztül az első emelet porrá ég.
Na szóval ezt is megtudtuk, hogy a belmagasság 280 cm. De az nem a a padlóba tett hőszigetelés miatt van. A belmagasság elviekbem a végleges padlószinttől szaámolható, az meg nagyjából az ajtók küszöbszintje határozza meg. Az ilyen földszintes házaknál lefelé elviekben korlátlan a lehetőség, van hely a hőszigetelésnek. legyen az mint a Mester is mondta, 15 cm.
A jelenlegi födém és a leendő :
Gipszkarton,-5cm légrés,
-nádszövet,
vakolás, deszkázat, fa gerendák,
és ezek közé jönne a tervezett cellulóz.
Azért elég nagy felesleges súly terhelte a szerkezetet a döngölt föld miatt.
Az a döngölt föd ami lehetett agyag is nyilván ment a sittre. De a föd/agyag elviekben a felső deszkázaton szokott lenni, nyilván az is ment a sittre. kár nagy kár. Az a deszka ami rávan szegelve a gerendákra mint zárt szekrényes tartó müködött aminek a teherbírása lényesen nagyobb mint külön - külön az egyes szerkezeti elemek. Az egy rendszer volt /ha volt /
Feltételezve a gerendák magassága 20 cm az pedig elég erős - főleg mint fentebb írtam felső deszkázattal. Tehát valami meggondolásból a gerendás födémrendszer megszüntetve.
vagy leget hogy tényleg egy egyszerűbb fafödém volt azaz a leírtak és a gerendák közt földdel töltve. Hát az tényleg nem szigetel a teherbírása se valami kiemelkedő.
Ha a föl elment akkor elment. mehet a gerenda közökbe bármilyen szigetelő anyag --- azért az éghetetlen a jobb, de a 20 cm kevés. Megmagasítod + 10 cm -rel a gerendákat közé a 30 cm gyapot és rá pl OSB, vagy ritkított deszkázat.
Aztán amit MM is írt :
"Nem kötelező, de én tennék párazáró fóliát valahová az álmennyezet és mennyezet KÖZÉ."
Lehet oda tenni csak mi az értelem ? Millió lukkal lesz átfúrva az a megmaradt deszkázat. de ha teszel akkor tényleg oda tedd.
Maga az álmennyezet egy 280-as belmagasságnál nem nagyon indokolt. Kivéve ha a mennyezet egy egyszerű, hogy úgy mondjam nem egy esztétikus valami. Azt lehet takarni.
"Ide padlófűtés van tervben + lenne radiátor is. Az aljzatba a 5-5cm XPS van tervezve. Ez elegendő?"
Talaj és fűtött beton közé 10 centi xps egy kissé kevés lesz (túl sok drága hőt fog elszívni a talaj a jómeleg betonból). Én a helyedben a padlófűtés + radiátorok + álmennyezet együttes árából megpróbálnék kihozni egy mennyezetfűtést (be-vízcsövezett gipszkarton álmennyezet), ez ráadásul nyáron hűtésre is alkalmas lesz. És ha a padló nem lesz 26-30 fokos, akkor elég alá 10 centi hőszig is.
"A padlásról a föld szintén el lett távolítva. Ide a gerendák közé 20cm cellulózós nézegettem. Ez jó választás lenne?"
20 centi cellulóz árából kijön ugyanoda 30-40 centi olcsó üveggyapot. Na AZ a jó választás szerintem.
"Régi stukatúros a mennyezet + lesz függesztett gipszkarton álmennyezet. ... ehhez a rétegrendhez szükséges valahová párazáró fólia?"
Nem kötelező, de én tennék párazáró fóliát valahová az álmennyezet és mennyezet KÖZÉ.
"Nem annyira jó ötlet az ilyen dupla rétegű lábazat ... fagy és pára szempontból."
Az EPS-nek tudtommal egyáltalán nem árt a fagy, tehát ha esetleg negszívja magát vízzel, majd megfagy, akkor sem roncsolódik a hab szerkezete, annyira rugalmas.
A ház alatti térben a következő ezer évben folyamatosan 100% lesz a páratartalom, szóval páraproblémáról sem beszélhetünk azon a helyen :)
A belmagasság a 10cm padló szigeteléssel várhatóan 280cm lenne.
A födém rétegrendje alulról felfelé haladva. Gipszkarton-5cm légrés-nádszövet, vakolás, deszkázat, fa gerendák és ezek közé jönne a tervezett cellulóz. Azért elég nagy felesleges súly terhelte a szerkezetet a döngölt föld miatt. Éppen a "némi szigetelés" miatt lett eltávolítva. A cellulóz szintén tűzbiztos. Nem köti meg a párát nevdvességet. Szerintem így jobb szigetelést érhetünk el. Tömörebb lesz és minden apró résbe szépen bele lehet fújni.
Miért nem ajánlott 2 rétegben felrakni a külső hőszigetelést?
Szóval akkor semmi értleme drága márkás pl:Austrotherm anyagokat használni? Elég a sima no name fehér?
A padlófűtés alá akkor a 15cm a min ajánlott XPS-ből?
ha már kíbányásztál az aljzatból 40 cm anyagot, miért nem vastagabb az az alsó szigetelés ? Min. 15 cm. A szomszéd a passzívházába 60 cm üveghabot tett az aljzatba.
Oldalra mehet a 15 cm , de csak 1 rétegben.
"A padlásról a föld szintén el lett távolítva."
Valóban föld volt az, vagy csak agyag ? Ha az utóbbi, akkor kár volt. A gerendák közé mehet a 20 cm cellúloz, de magát a gerendákat is szigetelni kell, nem csak a közeit !
Sokat írtál, de magáról a födémszerkezetről semmit. Csak annyit, hogy stukatúros mennyezet.
Valószínűsíthető, hogy egy borított fa födém. Kevésbé, hogy beton gerendás. De mind a kettőt szigetelni kell és mind a kettőnél ma már vastagabb szigetelés kell a szokásos, a föld amit eltávolítottál hármas funkciót viselt amikor kitalálták.
1. tűzbiztonság,
2. dübörgés csillapítás és
3. némi szigetelés
Az oldalfali szigetelésről mindegy a márka nagyjából egyformát tud mindenféle anyag, hacsak nem szálas.
A belmagasság vajon mennyi ?
Sok sikert !
Ja a fólia ! Az majdnem kimaradt.
Szükséges, de csak akkor ha jó helyre kerül. Ha rosszhelyre, akkor inkább káros. Tehát máshová a pára záró és máshová a pára áteresztő.
a lényegük, hogy fékezzék a pára bejutását a hőszigetelő anyagba, viszont ha már bejutott, akkor ki is tudjon menni. Mert igaz a pára nem probléma, de a víz ami abból keletkezi az igen.
A segítségetekre szeretném kérni. Vásároltunk egy családi házat amit teljes körűen fel szeretnénk újítani. Itt élnénk le az életünket. Szóval egy hosszú távú befekteteésről lenne szó. Ez egy kb 1960-ban kisméretű téglából épült ház. A régi aljzat 40cm vastagságban ki lett hordva. Ide padlófűtés van tervben + lenne radiátor is. Az aljzatba a 5-5cm XPS van tervezve. Ez elegendő?
A padlásról a föld szintén el lett távolítva. Ide a gerendák közé 20cm cellulózós nézegettem. Ez jó választás lenne? Régi stukatúros a mennyezet + lesz függesztett gipszkarton álmennyezet. Ha anyagilag belefér és cellulózos lenne. Akkor ehhez a rétegrendhez szükséges valahová párazáró fólia?
A nyílászárók is cserélve lesznek 3 rétegű melegperemes üvegezés. Salamander BluEvolution 82 az eddigi befutó.
A lábazat 10-12cm XPS. A homlokzatnál pedig 15cm, de itt már több kérdés merült fel.
1: sima fehér Austrotherm vagy valami más?
2: Austrotherm Grafit reflex?
Megéri-e az árkülönbséget a Grafit reflex a sima fehérhez képest??
Ezt a külső 15cm tervezett hőszigetelést 1 vagy 2 rétegben érdemes feltenni? Ha két rétegben akkor mi az ideális elosztás?
Azt olvastam pl, hogy a Grafit reflexet nem is szabad két rétegben felhejezni. Ez igaz?
Egy optimálsi rendszert szeretnénk. Ami a jövőre nézve ideális befektetés és kellően hatékony lehet az egyre növekvő energia árak mellett is.
Szóval amit laikusként gondoltunk:
2x5cm XPS a padloba
10-12cm XPS a lábazathoz
15cm sima fehér vagy grafitos a homlokzatra kb 200m2
20cm cellulózós a gerendák közé
3 rétegű 82-es Salamander ablakok
Mit javasolnátok? Van esetleg más ár/érték arányban jobb alternatíva az Austrothermnél? Sima vagy Grafit Reflex?
Anyagilag az lenne optimális, ha a lábazatra először felragasztasz 7 centi olcsó EPS-t, majd erre 8 centi XPS-t (hogy a külső sík pont egy vonalba kerüljön).
Ha az alsó EPS réteg száraz marad, akkor a két réteg együttes hőszigetelési jósága megfelelel kb 12 cm XPS-nek, de még ha teljesen át is vizesedik az EPS réteg (ami nem valószínű), akkor is megfelel 10 cm XPS-nek.
Forintban meg valószínűleg jóval olcsóbb, még a dupla réteg extra nyag(ragasztó) és munkadíjával együtt is..
Köszi a segítséget, a tervekkel együtt átbeszélték egy helyi szakival.
Padlófűtés a hőszivattyú miatt lett, a gépész is említette, hogy ott a szigetelés lehetne több.
A lábazati szigetelést átgondolom, ha egy síkba szeretném hozni a falazat + 15 hősziggel, akkor lehet olcsóbb a vastagabb szigetelés, mint a kő vagy egyéb plusz burkolat.
A jelek szerint a vastag oldalfali hőszigetelés alja jóval a padlószint alatt végződik. Ekkor a lábazati hőszigetelés szerintem elég, ha mindössze 10 centi vastag.
Viszont aki mindössze 10 centi grafitost tervezett a padlófűtés alá, az igazán leporolhatná a számológépét.
Ezeket a színeket nem is a hőszigetelő gyártóknak kellene tiltani, hanem hivatalból az önkormányzatoknak, hiszen ha valaki ilyen rikító bordóra festi a házát, azzal hosszantartó lelki károkat okoz a környezetének és a szomszédainak.
Úgy nézem, hogy az aljzatbetonig van a "lábazati szigetelés" utána vált homlokzati grafitosra. Az aljazbeton felett bitumen, 10cm Austrotherm grafit 100, polietilén fólia. Utána a padlófűtés stb..
Most fogjuk a szerelőbetont készíteni, a terasz és ház lábazata közé veszek 10cm lábazatit, gondolom oda untig elég :)
Erre a födémre sehová, semmiféle párazáró fóliát be tegyél!
A sárréteg tetejére teríts 25 centi legolcsóbb üveggyapotot.
A gyapot széle körben jó vastagon simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel.
És kész vagy.
Ha a padláson a cserepek felől jelentős csepegés előfordul (ennek nyoma látszik a mostani sárrétegen), akkor a hőszigetelés tetejére teríthetsz egy páraÁTERESZTŐ (és nem pártazáró!!!) főliát, ha a cserepezés ép, akkor ez nem szükséges.
Ha olyan helyen van, ahol (esőzés, hóolvadás) sokáig (órákig) érheti víz, akkor a tél első lucskos napján teleszívja magát vízzel, majd tavasszal kiszárad, a kettő között meg hőhíd.
Az előtétfalnak lehet akár teljesen különálló alapja is, de ahhoz komoly alapozás kell alája (tehát profi tervező és korrekt munkások). Szerintem maradj a hülyebiztos megoldásnál, amikor egyben van az alap.
"A vagy B?"
A B rajz csak valami vicces nyomdahiba lehet. Rajzold rá az előtétfal terhelés vektorát. Az első arra járó nehéz teherautó rezgésétől kettétörne a legvékonyabb részen.
"Az A esetén szinte csak annyi a takarékosság"
A világ legköltségesebb fal-megoldása mellett döntöttél, majd ezután takarékosságról beszélsz? Az építészetben nincs olyan, hogy "márvány lépcső leértékelt áron" :) Ha spórolni akarsz, akkor villámgyorsan felejtsd el a nehéz (=erős alapra szoruló) előtétfalat, létezik egy rakás hasonló, de könnyű megoldás is, amihez nem szükséges alap.
"Bár nem tudom a 15-25cm vastagság nem túlzás-e?"
Ha van a padló alatt is hőszigetelés, akkor szerintem 10 centinél több nem szükséges. Sőt, én lefelé még vékonyítanám is.
"A mélység oké, de ha az alap csak 80cm, akkor nem lehet az XPS is annyi.:D"
Ez így van. Még ha jól be is van vasalva, akkor is kell alá valamennyi beton vastagság.
"Ha nincs a padlóban hőszigetelés az mit változtat?"
Új építés esetén ha nincs a padló alatt hőszigetelés, az az építtető szellemi képességivel kapcsolatos véleményt változtatja meg, mégpedig a következő módon: talajon fekvő padlóban nincs hőszigetelés -> az építtető hülye
"Lemezalap esetén mit tehetne az építtető?"
Internetes fórum helyett valódi szakemberhez fordul :)
aki tervez neki egy jó masszív, különálló alapot az előtétfal alá.
Magam is így gondolom, emlékszem régen már rágódtunk ezen, gondoltam most hátha hozzászól még valaki, de elég uborka szezon van. Lehet egy szakember azt mondaná a külön alap sem gond. Írtam a cégnek is, aminek az oldalán találtam ezt az ötletet, még nem válaszoltak. Oké, szerintünk, laikusok szerint közös alap, de melyik verzió? A vagy B? Az A esetén szinte csak annyi a takarékosság, hogy a "bemerített" XPS táblák térfogatának megfelelő beton mennyiséget lehet a közös alapból kihagyni, nem tudom az mennyire jelentős spórolás. Az XPS mindenképpen kellene, ha nem a hőhíd megszakítás miatt, akkor kívülre menne, alap szigetelésnek. Bár nem tudom a 15-25cm vastagság nem túlzás-e? A mélység oké, de ha az alap csak 80cm, akkor nem lehet az XPS is annyi.:D
Ha nincs a padlóban hőszigetelés az mit változtat?
Lemezalap esetén mit tehetne az építtető? Ha jól rémlik, ott a beton alatt van egy jókora szigetelő réteg.
Egyik se! Szigorúan tilos lezárni! Ennek a típusnak szellőzni kell, TE sem akarod, hogy a lakótérből felszálló pára megrekedjen, és a fa gerendákra kerüljön... max páraÁTERESZTŐ fólia, az építési az úgy tudom páraZÁRÓ.
Én még kőzetgyapotot sem vennék, hanem a legolcsóbb üveggyapotot 30 cm-ben és kész. Egyszer szívsz vele, aztán ha jó a tető, nem is látod többet...
Erre tennék le 8cm kőzetgyapotot és arra 10+5 cm üveggyapotot. A kérdésem az, hogy megéri a hőtükrös párazáró fólia alá, vagy hallgassak a tüzépesre, aki sima építési fóliát ajánlgat?
Részemről többet nem szeretnék a padláson járni, így inkább készíteném el egyszer jól... :)
Az okos dolog, ha közös az előtétfal és a ház alapja.
Ha a lakás padlójában van hőszigetelés, akkor én a lakás és az előtétfal (vagy terasz) közötti hőhíd megszakítást minimum 40 centire engedném le a padlósíktól, de még 60 centi sem túl sok (szuper-energiatakarékos háznál akár 80 centi is belefér).
Ügyelj ara, hogy ezen hőhíd-megszakítás alatt maradjon annyi (vasalt) betonvastagság, hogy a külső és a belső tömb együtt mozogjon, ne törjön el soha ott a beton.
"a kivitelezőm lelépett, mielőtt teljesen befejezte volna a munkát, azonban a meló ki lett fizetve."
Tehát te akartad, hogy lelépjen még a befejezés előtt :)
"A kérdésem az, hogyan és mivel érdemes a réseket betömni, illetve az egészet szép simára eldolgozni?"
Zárt cellás flakonos hab tudtommal nem létezik, de olyan igen, aminek a habja NAGY RÉSZBEN zárt cellákat tartalmaz (neve nem jut eszembe). Olyan magasságban, ami tartósan víznek lehet kitéve (talajszint felett 30 cm és ez alatt) csakis ilyen habbal foltoznék, mert a nyitott cellás hab előbb-utóbb teleszívhatja magát vízzel és attól kezdve hőhídként működik.
"Igen, én is PUR habra gondoltam, azonban arról meg olyasmit írt valaki, hogy az egykomponensű nem jó, mert nem hőszigetelésre való."
Nem a komponensek száma a lényeg, hanem az, hogy milen lesz a létrejövő hab belső szerkezete. Az igazi hőszigetelő habok belsejében minden cella (buborék) milliméteres vagy még kisebb, az olcsó, nagy dagadású purhabok belsejében viszont akár ökölnyi üregek is kialakulhatnak :)
Azok a habok, amelyek kis dagadásúak, azok belsejében a cellák/buborékok aprók maradnak, ezért ezek hőszigetelésre is alkalmasak. Ilyenek az úgynevezett szerelőhabok és a polisztirol ragasztó habok.
Valóban, a Baumit a legsötétebb színekhez már azt javasolja, hogy a vakolat alatt vagy vastagabban alkalmazzuk (min 5 mm) a hagyományos ragasztót, vagy helyette használjunk egy erősebb anyagot (PowerFlex).
De ezt csak a legsötétebb színeknél kell alkalmazni,
egy rakás igen sötét árnyalat esetén simán alkalmazható a hagyományos módszer is. Példaképpen ide teszek néhány olyan sötétebb Baumit vakolat-árnyalatot, aminél még NEM kell semmiféle speciális vastagság/ragasztó/extra odafigyelés: 192 - 362 - 443 - 601 - 923
Szóval ha valaki szeretne sötét színt valahova, akkor nem csak a "kényes" árnyalatok állnak rendelkezésre.
Szia! Én kicsit fentebb engedtem a hálót mint a lambéria magassága. 2 réteg ragasztó majd 1 réreg glett. Egyedül csinálok mindent festeni tudok, vakolatot nem húztam még és egyedül nem is lehet. 2 vödör homlokzat festék meg egy kis meló, így azért jóval költség kímélőbb a dolog. Lambéria felrakás után kapja a második réteg festéket a homlokzat. A lábazat fele van kész, most nincsen kedvem a napon aszalódni.
Szerencsém van, délben pont nem süt be nyáron a nap. A tetőbe bele lett toldva így 10 centi hőszigeteléssel is normálisan néz ki.
Még néhány infó. Eredetileg így nézett ki a lábazat. Volt rajta kettő centi hungarocell oszt csókolom. A homlokzati szigetelés is cakk-pakk 5 centi, erre akartunk még tenni, de nem volt már rá zsé. A lábazaton a föld alatt meg semmi, csak a beton maga.
Egy helyen leástam, akkor derült ki, hogy mindössze 40 centi mély. A víz azért, mert esett az eső :)
A padláson a fólia alatt közvetlenül a lambéria van, ami alulról látszik a gerendák felett.
Írtam már, hogy egyszer felrobbantom az indexet is a szar fórummotorjával?
Akkor még egyszer: jelenleg csak ez az egy kép van, amin látszik jobb oldalon a lábazat.
A padlásról több van, azt is szóba hoztam. Ott az a gondom, hogy majd a széleket nem tudom, hogyan kellene kialakítani. Le van borítva hőtükrös párazáró fóliával, azonban ezek csak átlapolva vannak, egy-egy pöttyel egymáshoz fogatva, ha jól sejtem,ez így nem párazárás.
Illetve a felfekvő tetőtartó gerendákon sincs átvetve, csak körbevágva.
Ezeket csak azért rakom fel, hogy valami fogalom lehessen. A járófelület gerendái vannak keresztben, azok közé megy majd a szigetelés vissza. Csak azért lesz majd bedeszkázva szellősen, hogy ne a hőszigetelésen kelljen taposni. A 3. képen a kéménynél már nincs gerenda és az elszívók csövei is ideiglenesek, ezekkel itt ne foglalkozzunk, ha kérhetem.
Jó magyar szokás szerint úgy néz ki, hogy a kivitelezőm lelépett, mielőtt teljesen befejezte volna a munkát, azonban a meló ki lett fizetve...
A lényeg mindenhol meg lett csinálva, szerencséjére, különben már ******** ******* *****, de nem készre, ilyen pl. a lábazati szigetelés, illetve a födémre nem került vissza a hőszigetelés, ott áll glédában a padláson. De majd szép sorjában, egyelőre a lábazati szigetelésről kérdeznék.
Ez egy eredetileg nagyon elbaszott könnyűszerkezetes ház, amit én eldózeroltattam volna a fenébe, de más lett a családi döntés, így rendbe raktuk, amennyire csak lehetett.
Tehát adva van a lábazat, ez kb. 40 cm-re nyúlik a föld fölé, a tetejétől pár centivel kezdődik bent a padlószint. A föld alatt mindössze 40cm mély a sávalap, ez is megért volna egy pert, de túl béketűrő a család, nem is ez a lényeg.
A föld alatti beton nagyon egyenetlen, de az építész barátunk azt javasolta, ne faragják meg, mert necces, hogy megreped és akkor b***hatjuk, így rákerült az 5cm-es XPS lap úgy, ahogy lehetett. A föld felett sima a beton, így arra gond nélkül rámentek az XPS lapok illetve a vízszigetelés.
A kérdésem az, hogyan és mivel érdemes a réseket betömni, illetve az egészet szép simára eldolgozni? Arra kerülne majd a burkolat, illetve a földre pedig körben kb. fél méteres betonsáv.
Nem, nem tudok már több százezer forintot mégegyszer kifizetni egy szakembernek, még akkor sem, ha nem a magyarországon szokásos "megbízhatósággal" rendelkezik...
Tehát magad uram, ha szolgád nincsen, de ehhez a témához nem értek. Még...
Olvasgattam itt a fórumot, de nem találtam ki, mi lenne a tuti. A felrobbantás/eldózerolás már nem játszik...
Egy régi és elismert oldalon találtam egy érdekességet. Biztos régen ott van már, de nekem új volt. Nagyon jó az oldal, rengeteg hasznos olvasnivalót találtam itt. Az U-érték kalkulátor széles körben használt. Hajlok a könnyűszerkezetes építésre is.
A hagyományos építés szendvicsfalas változatáról itt olvastam (http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek-2012-15-19-uj.hatosagi-eloiras.html) ezt: "egy ilyen kialakítás |17,5cm fal + 17-25 cm szigetelés + 4-5 cm levegő rés + 12 cm előfal|" és "a vékonyabb alapozás szüksége miatt újra sokkal előnyösebb lett minden más falazó blokktól."
Ez nagyon jó, magam is ilyenben töröm a fejem, ha nem fa/fém vázas kuckó lesz mégsem. Belső magnak esetleg a min. vastagságú betonnal töltött zsalukő/zsaluzott beton fal is jó lehet, ha a statikus elfogadja. A kérdés az, mi tartaná itt a külső téglafalat? Külön alap? Közös alap? Utóbbi esetben nem lesz vékonyabb az alap és a szigetelés alatt is lesz (feleslegesen). Ha külön alap lesz, akkor hogyan lesz a belsőhöz kötve? Ha nem lesz, külön életet élnek majd, ha lesz, hogyan oldható meg ez jelentős hőhíd nélkül? El tudok képzelni egy széles alsó alapot, ahol a falszigetelés alatt XPS táblák választják szét a két fal alatti alap-részt 50-80cm mélyen a talaj szintje alá nyúlva vagy egy olyat, ahol a külső falat tartó alap felső csíkja csak "konzolos" alátámasztást kap, de nem vagyok szakember, nem tudom, ez jó lehet-e statikailag. Mellékeltem egy skiccen, mire gondolok.
"A Baumit StyleTop vakolatnál a színkártya legsötétebb árnyalatainak használata esetén a hagyományostól eltérő homlokzati hőszigetelő rendszer rétegrend alkalmazására van szükség. A változás a ragasztótapasz használatára vonatkozik. Baumit StyleTop vékonyvakolatnál a Baumit rendszerhez használt hagyományos ragasztótapaszt (openContact, StarContact, ProfiContact) 4-5 mm vastagságban üvegszövet beágyazással kell felhordani, vagy szálerősített ragasztótapaszt (PowerFlex) kell alkalmazni 3 mm-es vastagságban." http://www.baumit.hu/hu/hirek/cool-pigment.html Pontosan ugyanaz az oldal, ahonnan a hőmozgásos mondatot idézted tegnap.
Ha ugyanazzal a trehány munkával a fehér szín fennmarad, a sötétszürke meg nem, akkor nem is nagyon téves az a szájhagyomány, hiszen valós probléma, hogy a sötét szín nagyobb odafigyelést igényel.
Lejjeb egy linken a gyártó fehéren feketén leírja hogy sötét színhez speciális anyagok kellenek, különben megreped.
Tehát a sötétebb árnyalatoktól szerintem csak akkor kell óvakodni, ha a ragasztást/mélyalapozást nem jó szakember fogja végezni, hanem Olcsó János és brigádja.
De léteznek már olyan (drágább) vakolatok is, amelyekbe a gyártók extra "hülyebiztos" rugalmassági adalékot kevernek ezeket remélhetőleg még Olcsó János mester sem tudja elcseszni.
- egy nem veszélyesen sötét színű (pl okkersárga) vakolat esetén a felszín éves hőingadozása (leghidegebb téli <-> legmelegebb nyári) kb 78-80 fok
- egy, állítólag "veszélyesen" sötét színű (pl közép barna) vakolat esetén a felszín éves hőingadozása kb 88-90 fok
- tehát a kettő közötti hőingadozás-különbség kb 10%
- ha a falon lévő hőszigetelő lap külső és belső oldala között nagy a hőmérséklet-különbség, akkor nagy a hőtágulás-különbség is, ezért a lap szeretne ívben meghajlani (párna-effektus)
- de ha a lap rendesen (elég sűrűn+erősen) oda van ragasztva a merev falhoz, akkor ez a párna-görbülés nem tud megvalósulni (csak szándék marad)
Gondoljuk végig, hogy menyire szar ragasztási munkát kell végezni a "mesternek" ahhoz, hogy mindössze 10%-kal nagyobb hőingadozás már elég nagy párna-mozgást okozzon, ami okkersárga vakolat estén még hibátlan, de barna szín esetén már elég a felület berepedezéséhez
Persze amikor a mestert a megrendelő felelősségre vonja, hogy mi ez a repedés, akkor nem azt mondja, hogy sajnos szar munkát végeztem, hanem bemeséli a tudatlan baleknak, hogy ő az oka, mert az általa választott sötétebb szín legalább ötven fokkal forróbbra melegszik a napon, ami óriási hőtágulást okoz.Ez a tévhit terjedt el a hozzánemértő emberek szájhagyománya útján (nyomai láthatók itt a fórumban is).
A gyártók szakemberei persze tudják, hogy
- a normál és a sötétebb árnyalatok maximális hőmérséklete között a különbség nem ötven, hanem maximum 7-10 fok
- ami becsületesen kivitelezett ragasztás esetén semmi eltérést nem jelent
ezért "merészelik" továbbra is gyártani a sötétebb árnyalatokat is.
Az ereszalj lambériázása előtt teljesen hálózzák és simítsák be, vagy nem baj ha a tetején szabadon marad az EPS? Aki csinálja nekem, azt mondta először lambéria fel, és utána hálóznának.
Most még nem megy rá nemesvakolat, az majd jövőre...
Mert laikusoknak szánt szövegben úgy dobja be a "hőmozgás" kifejezést, mint valami mindenki számára tök egyértelmű dolgot. Az olvasók 99%-a persze nem érti, hogy mire gondol, ezért segítséget keresve rápillant az ott található ábrára, amelyeken piros nyilacskák mutatják a hő áramlását, erre az olvasó megnyugszik, hogy áhá most már értem, hőmozgás=hőáramlás. Pedig egy francokat érti: a szöveg írója valójában arra gondolt, amikor a habot felragasztó "szakember" annyira szar munkát végez, mindössze 10%-kal magasabb hőmérséklet-ingadozás különbség elég ahhoz, hogy a mindössze 10%-kal magasabb párna-hatás viszont már meg fogja repeszteni a vakolatot.
Nem szakmai csak gyakorlati tapasztalat az EPS-el kapcsolatban.
Most mikor közvetlenül éri egy kis részen a Grafitos EPS-t a nap, azon a tájékon nagyon büdi oldószer szag van.
Hogy ez valami kötőanyag, vagy az égés késleltető, azt nem tudom, de gondolom nem tesz jót neki. Szerintem a sötét felület okozta magasabb felületi hőmérséklet az EPS-en is ezt okozhatja.
Igaz nem olvad meg, mert ha még fekete lenne sem érné el azt a hőmérsékletet, viszont ezek az anyagok párologhatnak ki belőle.
Egyik sem vállalhatatlan, nekem az utolsó kettő tetszik. Legkevésbé a harmadik, mert ott az ajtók zavaróan törik meg a lábazati szín oldalakon átvonuló merevségét.
Szerintem semmi, ha hőmozgás alatt nem a molekulák hőmozgására gondolunk, hanem az EPS lapok hőtágulás miatti naponkénti párna-hordó alakváltozására. Annyit jelent a mondat, hogy a napsugárzás minden komponense melegít. De vannak a cikkben már nem vállalható, áltudományos parasztvakító termékeknél szokásos pongyolaságok, túlegyszerűsítések.
Nekem eredetileg 3500/m2 munkadíjat mondtak, aztán végül 4500 lett, viszont az összes girbagurba falam atom sík és függő lett. Illetve nálam rengeteg szívós rész volt, ahol nagyon kellett faragni.
Az ár egy dolog, rengeteg apró részletben meg kell egyezni az elején. Az első héten rengeteget szívtam velük, nem egyszer én bontottam vissza a munkájukat este. De aztán rájöttek, hogy nem érdemes itt felületesen melózni, mert csak nekik dupla munka. 6 hete vannak itt, igaz sok más dolgot is kaptak.
jelenleg átlagosan milyen áron végeznek családi házon homlokzati hőszigetelést? A -tól Z-ig (lapok felragasztásától a színezésig, 2 emeletes családi ház).
"4.3.3. Magas benapozottságú homlokzat, különösen (ha építészetileg megkívánt) 25-30% körüli HBW visszaverôdési értékû színválasztás esetén elônyben kell részesíteni a magasabb hôtûrésû hôszigetelôket (MW, MSP, PUR,) és a szálerôsítésû tapaszoló-, valamint vakolóanyagokat"
7.7.2-es fejezetben kifejezetten erről ír. Való igaz, hogy ez sem tudományos, de azért mégsem noname önjelölt fórumosok dumája...jó sok gyártó logója ott figyel.
"0. értem a problémádat. én vicces keretnek egy csíkban körbevinném a lábazatot az ajtók körül."
megrajzolom majd körbe csíkkal, megnézem milyen, de erre még nem gondoltam.
"1. ha az a fal sötétebb, sötét lesz a lejáróban"
ez igaz
"2. a terasz vízelvezetése milyen? kell csatorna a szélére, vagy a falra folyik a víz"
A terasznál bádogos csinál körbe cseppentőlemezt (90 fokos profil, az alsó 2 cm kifele hajtva kicsit). A függőleges rész is valamekkora eltartással lesz a faltól (plusz a kis fül), hogy ne csöpögjön rá a víz. Persze szeles időben úgy is rá fog tudni cseppenni a víz. De ereszt nem szeretnék.
3. a lépcső oldala is állandóan koszos lesz a lépcsőről lecsepegő víztől
A szín rajzon fehér, de szerintem amúgy nem az lesz. De újra lesz a lépcső burkolva, úgyhogy a burkoló szerintem picit túllógatja a lapokat, és a túllógó rész alján csinál 2-3 nútot. Én erre a megoldásra gondoltam...
Első link, idézet: "Sötét színű homlokzatok ... jobban magukban tartják a hőt, mint a világos színűek."
Ebből látható, hogy a cikket nem szakember írta, innentől kezdve az egész szöveget nem szakmai, hanem humoros írásként kell kezelni.
A második linken található cikkben egy szó sincs semmiféle kárról, amit a sötétebb vakolat okozhat.
A harmadik linket szintén nem szakember írta: a "fényvisszaverő képesség" kifejezés szintén vicces.
Szóval még mindig nem magyarázta el senki, hogy HOGYAN okoz kárt a sötétebb árnyalatú vakolat, és ha kárt okoz, akkor a gyártók hogyan merik mégis gyártani ezeket a színeket.
Mekk Elek: "...Kik ezek a "mindenhol"? Kocsmai szakértők? Fórumbéli önjelölt zsenik?..."
Attól, hogy valaki sokszor szól hozzá egy fórumban, az még távolról sem jelenti azt, hogy átlátja érti is a területet. Itt sok lúd nem győz disznót.
Nézz utána mi lehet még a probléma a lágyuláson kívül a szigeteléssel. :)
Nem véletlenül adnak meg a polisztirol szigetelést fedő vakolat színezésre egy számot, amelyet egy bizonyos értéknél már nem ajánlott azt színezéket vagy annál sötétebbet használni.
Nézd meg Mekk Elek, aztán nyugodtan irkálhatsz ezügyben is.
"mert mindenhol megemlítik, hogy a homlokzat színe lehetőleg világos legyen, mert a felmelegedő felület okozta hőterhelés nem tesz jót a hőszigetelésnek."
Kik ezek a "mindenhol"? Kocsmai szakértők? Fórumbéli önjelölt zsenik?
A "nem tesz jót" is röhejes kifejezés. Létezik olyan hivatalos szakember, aki azt meri állítani, hogy a sötét színezésnél a napsütés hatására a polisztirol fel tud melegedni a lágyulási hőmérsékletre? (tehát 80-90 fokosra)
a középszürke vakolat mennyire tekinthető sötétnek? Amiatt kérdezem, mert mindenhol megemlítik, hogy a homlokzat színe lehetőleg világos legyen, mert a felmelegedő felület okozta hőterhelés nem tesz jót a hőszigetelésnek.
Van a házunkon egy rész, ahova nyáron is csak kb 11-12-ig süt a nap, de a többi fallal ellentétben -ami tök fehér- lehet hogy ezt a lábazat színével kellene telibe festeni, mert különben ilyen furán jönne ki:
"ha az oszlopok nagyon közel vannak a falhoz, akkor egész rövid rész van csak szabad levegőn."
Ha az utolsó oszlop két-három centire van a falól (pontosabban a hőszigetelés külső síkjától), akkor valószínűleg nem kell átmenni semmivel a hőszigetelésen, mert anélkül is elég erős a korlát.
"az ereszcsatornát is ilyen menetes szárral érdemes felfogatni hőszigetelés esetén?"
Aha, értem én. Akkor ez az anyag jó lehet. Illetve még annyi, hogy ha az oszlopok nagyon közel vannak a falhoz, akkor egész rövid rész van csak szabad levegőn. Aztán utána bemegy egy 16cm-es fa gerendába, majd a végén egy anyacsavaros megfogatás. Összességében vszínű ez elég minimális veszteség.
Szóval az ereszcsatornát is ilyen menetes szárral érdemes felfogatni hőszigetelés esetén?
A rozsdamentes acél a hagyományosnál sokkal rosszabb hővezetésű anyag,
tehát ha már muszáj, akkor inkább ilyen anyagú rúd nyúljon át a hőszigetelésen.
Persze törekedni kell hővezetésileg arra, hogy az átmenő keresztmetszet minél vékonyabb legyen,
ezt én úgy oldanám meg, hogy ha pl oldalirányú terhelés várható (pl korlátnak nekidőlsz hányás közben) akkor a korlát vas végétől ne egy darab vastag, hanem három, sokkal vékonyabb rúd nyúljon át a hőszigetelésen, egymástól legalább 20 fokos szögben távolodva (remélem érthető vagyok).
Tehát pl 1 db 12-es menetes szár 113 mm2 vastagságú, hőszigetelésen átnyúló hőhidat jelent, ugyanakkor 3 db 5-ös szár viszont csupán (3x20) 60 mm2-est, viszont a 3 db (NEM párhuzamos) vékony vas oldalirányú erőkkel szemben ugyanolyan erős lehet, mint az 1 db vastag vas.
Ház előtti teraszon fog körbefutni egy fa korlát, fém betétekkel. Egy részen pergola is lesz, erről korábban már mutattam pár tervet.
A terasz két, házfal melletti szélén levő korlátot szeretném még hozzáfogatni a házhoz is, ne csak az alsó oszloptartó tartsa. Nyilván könnyű lenne valami hosszú szárú menetes dologgal a falhoz rögzíteni, ami átmegy a 15 centi szigetelésen, de vajon létezik-e esetleg olyan anyag, amivel ezt hőhídmentesen is meg tudnám csinálni? Igazából nagy terhelés ott nincs, de jobbnak gondolnám ha oldalról is kapna egy erősítést...
A gipszkarton a levegőnél lényegesen párafékezőbb,
de arra ne várj, hogy itt bárki is megesküszik neked, hogy a párafékezése hogyan viszonyul a falad többi rétegéhez, erre valók a tisztességesen megfizetett energetikusok.
Értek mindent, most már csak az lehet kérdéses hogy a gipszkarton és a fólia (ami tuti szét van lyuggatva valamennyire) mögött milyen lesz a páratartalom. A gipszkarton amúgy teljes mértékben páraáteresztő?
A pára alacsony szinten tartása valóban az egyik lehetséges tuti megoldás,
csak éppen te nem tudod ANNYIRA alacsonyan tartani a párát, mert benne laksz (lélegzel, főzöl, fürdesz, stb) a házban
Ha nem lakna (=párásítana) a lakásban senki, akkor automatikusan mindig pont olyan lenne a páratartalom, hogy ne vizesedjenek a falak, akármilyen hidegek is.
Köszönöm a válaszokat, 79803-as hozzászólásban említett gipszkarton mögött szigetelt épület problémájára keresem a megoldást,a pára alacsony szinten tartását gondoltam tuti megoldásnak de akkor ezek szerint ez sem jelent biztos megoldást...
Szerintem rosszul gondolod. Néz meg egy harmatpont táblázatot. Ha elkezd nedvesedni a falad, akkor a penésznek az melegágya.
Pl. 22 °C-os levegő hőmérsékletnél és 50%-os páratartalom alatt jócskán van lehetősége hideg felületen kicsapódnia a párának. (Pl. ilyen levegő hőmérséklet mellett elvileg 3,6 °C-os felületen már van párakicsapódás 30 %-os relatív páratartalom mellett.)
"Ha elég alacsony a páratartalom, akkor akármilyen hideg a fal, mégsem lesz rajta nedvességkicsapódás." EZ IGAZ
"Bármilyen hideg is a fal, a nedvesség kicsapódás megelőzésére elegendő, ha a páratartalmat 50%-on tartom" EZ NAGY TÉVEDÉS
50%-os relatív páratartalmú szobalevegő harmatpontja 9-13 fok körül van. Amikor a hőhidas részen a fal ezen hőmérséklet alá hűl, attól kezdve bizony az 50%-os páratartalom már nem véd meg a vizesedéstől/penésztől. Nagyon hideg időjárás esetén egy nagyon durva hőhídnál még 20%-os páratartalom sem lehet elég alacsony.
Egyébként ha megpróbálnál egészséges levegőt biztosítani a családodnak (megfelelő szellőztetéssel), attól kezdve az 50%-os téli páratartalom a lakásban nem az alsó, hanem a felső álomhatár lesz.
Jól gondolom azt, hogy mindegy hogy mennyire hőhidas egyes részeken egy épület vagy akár jéghidegek a falak, ha megfelelően alacsonyan tartjuk a páratartalmat ( mondjuk 50% alatt) nem lesz soha a penészesedés?
Nem annyira az anyagi, hanem inkább a fizikális lehetőségek :) Nem valami sok? Hát tudom lehetne több, de sok régebbi(nem is olyan régiről van szó itt) házban is ennyi van, vagy 10 centi. Ez a 20-30 centi mostanában terjed nem? Na mindegy, ennyi fért el, majd ha egyszer új tető lesz akkor lesz benne 20-25 centi.
Bizonyos jelekből úgy saccolom, hogy nálad a talajvíz teteje nem lehet mélyebben 3-4 méternél.
Ha gördülőszemcsés nemesvakolatról van szó, akkor arra közvetlen új réteget az érdessége miatt nem lehet tenni. Le kell újra alapvakolatozni, aztán alapozás és a nemesvakolat.
Előtte a régi vakolatot ahol problémás ki kell javítani, lekaparni a lemálló részeket, üregeket betömni. Az alapvakolatot nem árt hálózni, nehogy megrepedjen az új vakolás.
Ha nem gördülőszemcsés, akkor, ha a vakolat épségével nincs gond, akkor portalanítás, alapozás és új réteg színező vakolat.
Ha gond van a vakolattal (erősen repedezett, sok helyen levált), akkor 2 megoldás van. Új alapvakolat hálóvak, vagy a régi leverése és új alapvakolat hálóval.
Ez persze az alapfelülettől is függ. Ha szigetelésre megy rá, akkor a leverés és hálós alapvakolat a jobb.
Egyelőre úgy néz ki maradunk a megszínezett vakolatnál. Valóban nagyon gyenge a kaviáros vakolat színválasztéka. Szürkét szeretnénk, abból is csak 1 féle van itt, ami nem az igazi.
Ha évek múlva esetleg csúnya lesz, mi a menete az átfestésnek? Portalanít, lealapoz, leken?
A víz is szempont lehet, de én a fizikai ellenállóságára gondoltam. Te valószínűleg jobban vigyázol rá, mint a járókelők.
Mekk ötlete a vízzárőság szempontjából nem rossz. Alapból is a lábazati vakolatok műgyantát tartalmaznak és attól erősebek és vízzárók, viszont nagyon drága és a színválaszték is gyenge.
Legtöbb esetben olyan színek vannak, hogy frissen felkenve is koszosnak tűnik. :)
Én így okoskodnék: a nem-lábazati vakolat nem vízzáró anyagú (tehát nedvszívó) ezért nemcsak a talajról felfreccsenő vizet szívja magába, de a vízben lévő szennyeződés is bekerül a pórusaiba, tehát elszíneződhet, akár foltosra is.
Esetleg meg lehetne próbálni egy kis extra műgyanta (mélyalapozó?) hozzáadásával/rákenésével víztömörebbé tenni.
okés, igazából ha a felső rész vakolata megy a lábazatra is, akkor annak a színe is sokkal jobban variálható.
Az utcafrontos szempont úgy jön képbe, hogy onnan pl ráfröcsög a pocsolyákba hajtó autóktól a víz, vagy miért?
A ház körül betonjárda megy körbe, amire szél függvényében eshet eső is, és onnan felfröccsenhet picit a falra, de akkor ezek szerint a sima vakolat is elbírja azt (csak gondolom inkább sötét legyen, mint világos)
Lassan végeznek nálunk a hőszigetelési munkálatokkal. 2x-es glettelés mindenhol megvan, végül minden fal sík lett és függő is, pedig tényleg jó görbe volt.
A festést most kezdték el.
A kérdésem az lenne, hogy a lábazat festése esetén van bármi jelentősége ha ugyanazzal az anyaggal kenik, mint a házat (csak épp megszínezzük valamilyen színre)? Vagy valamilyen szempontból jobb lenne az tipikus aprókavicsos színezett lábazati vakolat?
"A következőkből lehet következtetni a hőszigetelés jóságára? :)"
Konkrét értékeket mondani ennyi adatból nem lehet,
legfeljebb más tetőtér beépítésekkel összehasonlítva durván saccolni.
Anyagi lehetőségeid csak 15 centi gyapotot tettek lehetővé, ez nem valami sok, de ha a külső oldala jól szellőzik, akkor nincs vele baj. A seminél sokkal jobb (no meg az eredeti, vicces, 10 centis nádréteg "hőszigetelésednél" is sokkal jobb :)
Bizonyos jelekből úgy saccolom, hogy nálad a talajvíz teteje nem lehet mélyebben 3-4 méternél. Ha ez így van, akkor erre építve később olyan hűtőrendszert is csinálhatsz a házba, hogy soha többé nem fog zavarni a kánikula még akkor sem, ha mindössze 15 centi vastag vékony a védőpajzsod ellene :)
Nekünk a háznál csak pár helyen látni a falaknál a vízszigetelést, ilyenkor hogy lehet megoldani a szerelőbeton után a megfelelő vízszigetelést? A padlószint 70cmre van a talajtól.
Milyen és mekkora szigetelést tennétek a nyeregtető alá, a gipszkarton mennyezet fölé (emeleti szint)? Passzívház nem lesz, de amennyit tudok, annyit javítanék a helyzeten (duplasoros kistégla külső falak, rajta 8cm szigetelés + 10 cm lábazati + 1.0-ás ablakok a jelenlegi helyzet)
Belülről a rétegrend a következő:
-gipszkarton mennyezet
-4-5cm légrés
-régi nádszövetes mennyezet, ezen van jelenleg egy 5cm-re összezsugorodott szigetelés
idén szigeteltél 15 cm-rel, előtte nem volt szigetelés, gondolom pokoli klíma lehetett fenn (nem tudom laktátok-e), most meg 28 fok van. A javulás várható volt, úgy hogy rosszat nem tettél. Esetleg vastagabb mehetett volna fel, de ....
15 centi gyapottal végigszigeteltem az egész tetőt(padlásfödémre 20 centi) :) Úgy látom, 2-3 fokot minimum biztosan nyertünk ezzel. Tegnap már 28 fok fölé is ment fent. De qrva meleg volt 2 napja, meg főzés is volt.. De pl egy panelba alap a 28-30 fok ilyenkor :) Még lent is.
Megkésve bár, de köszönöm szépen mindenkinek, aki hozzászólt a problémámhoz.
A bitumenes lemez, vagy 2 komponensű ragasztó kérdésben én inkább az utóbbira gondoltam. Megtaláltam a fal és az alap közötti bitumenes lemezt. Írjátok, hogy össze kell kötni. Ezt úgy vitelezzem ki, hogy rákenem az aljzatbetonra, fel függőlegesen az alapra, egészen a bitumenes lemezig? Ennyi lenne? Ismerem a google-t, de tudnátok ajánlani 2 komponensű ragasztó márkát? 12 négyzetméterre kell.
A következőkből lehet következtetni a hőszigetelés jóságára? :) Tetőről van szó.
Szóval az egyik tetőtéri szobában jelenleg 27.1 fok van, hajnalban 25.6-ról indult. Egész délelőtt nem voltunk itthon, minden csukva(illetve a fürdő ablaka résnyire nyitva). Kint 36 fok van, az egyik tetőoldal délre néz, sűti a nap. A másik, nagyobb szobában is 27 fok körül van. Tavaly emlékeim szerint 30-32 körül volt, tehát valami értelmeset biztos csináltam :D Akkor még nád volt a tetőben. A földszinten most 25 fok van. A tető ferde síkban 15 centi gyapot van.
Kicsit talán pontatlan voltam. Gletteltem, mielőtt meghúzott volna teljesen egy xps darabbal (köszi, még tőled van:)) átdörzsöltem, így keletkeztek kisebb karcok a felületen. Ezekkkel kell foglalkoznom, hogy tükörsima legyen a felület, vagy nem?
Ahol nagyobb eltérés van, ott természetesen még csiszolgatom majd. Ha lesz időm csinálok fotót...
Idén szeretném színezni a házat valamilyen vékonyvakolattal.
A szigetelést már megcsináltam, 2-8 év közötti a külső eps szigetelés és így a rajta lévő glettelés is. Most elkezdtem előkészíteni a felületet, kapott alapozót és átglettelem még egyszer az egészet. Az első kérdésem az lenne, hogy mennyire kell simának lenni-e a felületnek? Még nem csináltam színezést, így fogalmam sincs, melyik fajta mennyi egyenetlenséget képes eltűntetni.
A másik kérdésem, hogy ki milyen vakolatot javasol? Keresgélek leírásokat, de a többség gyártóspecifikus leírásokat tartalmaz. Gördülőszemcsés, kapart, hengerelhető...
Jó lenne, ha könnyen takarítható lenne...
Még egy: ha szeretném kicsit feldobni a homlokzatot, mit javasolnátok? Gondolkodom hogy esetleg több színűre csinálom, esetleg az ablakok köré díszítő keret. Ez utóbbi esetben milyen széles, teljesen körbe vagy csak részben, sima vagy mintás....?
Köszönöm a válaszokat, tél előtt még le lesz szigetelve, és akkor ahogy gondoltam minél vastagabbal, annál kisebb az esély hogy vizesedjen. Amúgy a gipszkarton is képes magába szívni a párát, ezáltal csökkentve valamelyest, hogy beszivárogjon mögé nem?
Mekkelek, itt mindenki azt írja, hogy kell vízszigetelni. De hamár beszererelik, az tényleg legyen vízzáró- máskülömben mi értelme kidobni a pénzt?
Már írtam, hogy nagyon egyszerú kivitelezni a dilatációt.
Kell egy 1ocm-res széles polisztiról sáv és pár 6 méteres 32-es lefolyócső.
Az nem létezik, hogy a visszatőltött föld a lábazatba ne sűllyedjen meg és vele együtt az a 1o-15cm sóder is, amit a szerelőbeton alá tesznek. Ha az általános ásási szinttől sóderrel töltik fel a lábazatot és egy napot lapvibrátorozzák vékony rétegenként, akkor esetleg elhiszem, hogy nem fog megsűlyedni és akkor nem szakad el a vízszigetelés a sarokba. Nem ismerek olyan bitumenes lemezt, ami bírja a nyirást.
A töltés tömörítésével kapcsolatosan:
Készítettem nagyméretű lemezalapokat, vastag törtkő töltéssel (15-2o cm)- ha gyenge a föld kohézítása, akkor a töltésnek egy része elsűllyed, de addik kell tölteni és tömöríteni, amíg elérünk egy adott színttet az általános ásási szinthez képest.
A tömörítés úthengerrel történik, 1o cm-re rétegenként és a töltésre jön egy 5-7 cm vastag színtelő beton- erre szereljük a vasalást. Az szintelő öntése elött van egy úgyenvezett fázis, amit jegyzőkönyvezni kell: meg kell méretni, hogy mennyi a nyomás, amit a tömörített töltés kibír és több kell legyen mind a tervezett.
Jó pénzért szakcég megcsinálja és ad mérési jegyzőkönyvet (betesz az úthenger egyik oldala alá egy 2o cm átmerőjű hidraulikus merőberendezést és nyomást enged rá). 18 tonnás úthengerekkel dolgozva mindig rezeg a gatyánk, hogy nem jön ki a tömörítés.
A házakból csak annyi pára akar kifelé áramlani a falakon keresztül,
amennyi pára a házon belül keletkezik pl a lakók lélegzése, növényei főzése, fürdése, stb által. Ha a házban nincs effajta páraforrás (pl mert lakatlan), akkor nem lesz pára-áramlás a falban, tehát nem lesznek páraproblémák akkor sem, ha esetleg belülről hőszigetelte valaki)
"rajta párazáró fóliával"
Az általam említett jelenségnek nincs semmi köze a párazáró fóliához (ha nem lenne ott fólia, akkor is működne a dolog),
egyszerű fizika: amíg a külvilág és a beltér között nincs páranyomás-különbség, addig nincs pára-áramlás sem.
"A gipszkartont elbontani nagyon nagy meló lenne, viszont ha kívülről be lenne szigetelve a ház minél vastagabb polisztirollal akkor elvileg nem sok vizet zavarna már az a vékony gyapot,"
Sok múlik a külső polisztirol réteg vastagságán és a párazáró réteg tömörségén.
Ha túl sok+nagy lyukon "ereszt" a belső párazáró réteg, akkor talán még 15 centi külső polisztirol esetén sem 100%, hogy a belső gyapot soha nem fog nedvesedést okozni a falban (ki kéne számolni Winwatt-tal). De ha a tulajdonos BIZTOS abban, hogy a párazáró fólián csak nagyon kevés és nagyon pici hiba van, akkor saját felelősségére akár mindössze 5-10 centi polisztirollal is kipróbálhatja az általad említett trükköt.
Aki pedig képes tökéletesen hibátlan párazáró réteget csinálni (= űrhajó minőség - a valóságban NAGYON ritka), az nyugodtan hőszigetelhet bármit akár belülről is.
Van egy szilikátból épült épület, melynek falait mindenhol gipszkartonnal borították alatta pedig 5cm gyapot, rajta párazáró fóliával.Ez így nincs rendjén egyáltalán a belső hőszigetelés problémái miatt, viszont ezt az egészet tavaly csináltatták, és azóta az épületben nem laktak, tehát ebből eredő penészesedés kizárt. Ha ez így maradna télire, akkor gondolom alatta penész+ vizesednének a falak a harmatpont "behúzása" miatt. A gipszkartont elbontani nagyon nagy meló lenne, viszont ha kívülről be lenne szigetelve a ház minél vastagabb polisztirollal akkor elvileg nem sok vizet zavarna már az a vékony gyapot, és akkor gyakorlatilag ez így nem lenne problémás jól gondolom?
Ennél a rétegrendnél a szerelőbeton és a lábazat talákozásánál meg kéne dilatálni a vizszigetelést.
Ezt egy egy 32mm vastag PVC lefolyócső beillesztésével lehet megoldani olcsón és egyszerűen.
A szerelőbeton öntésénél be kell tenni a lábazat mellé egy 5cm vastag polisztirol csíkot.
Az öntés után ki kell piszkálni vagy 5 cm mélyen. Amikor készitik a vízszigetelést, akkor abba résbe ahol a polisztiról volt, be kell vezetni két réteg lemezt egy kis sugárral ( megtoldva 3o cm-rel a sarok elott és után) és a végén beszerelni a 32-es PVC csövet. Aztán még egy lemezt olyan 5ocm széleset, fele a lábazaton, felel a szerelőbetonon.
Most hirtelen nem kapok megfelelő egy rajzot... de elviekben erről lenne szó, csak az bal oldal az függőleges.
A vízszigetelés a betonon az EPS alatt pl GV45 bitumenlemez lehet. Természetersen az illesztéseknél (min 5 cm átfedés) összeolvasztva (gázpörzsölővel, ami a disznóvágáshoz is kell).
Az EPS fölötti fólia kb bármilyen - min. közepesen erős - lehet, a szerepe, hogy a ráöntött betonból ne menjen a rések közé a cementes lé (ezzel hőhidat okozva).
