Most tényleg nem akarok kötekedni de az a műanyag szar ami most szabványosnak van kikiáltva az lángmentes?
Szerintem szabvány az amit kitalálunk magunknak. Ha majd minden régi szar kikerül a rendszerből, akkor lesznek új szabványok amikor ahhoz kell igazodni és újra lehet fejni az embereket.
A jelenlegi gazdasági helyzetben lehet egy kis megértés, összekacsintás a szereplők között. Minden tisztességes ember meg akar élni a piacon és és végtelen pénzkifizetésre úgysem lehet rávenni az embereket.
Szegről-végről majdnem kolléga is hasonló időben végzett villanyszerelő , de nem teljesen az a szak mint én.
Összevásárolt másfél milla cuccot volt ismerőse egy öregebb szaki és mellette tanulja a szakmát hogy egyedül is tudjon majd boldogulni. Hétvégenként melózik mert ugye van főállása Elmondása alapján egy hétvégén összejön neki 70K - nem regszerelős melók - melókból, mint komplett lakásfelújítás, ujjépítés, és minden más. Nagyon jó dumás intelligens gyerek aki minden közösségben megállja a helyét. Kipakol, látják hogy nem gagyi cuccai vannak, a korunk technológiáit ismeri és használja és maximális bizalmat szül a megrendelőkben amivel nem is él vissza.
Most akkor szégyellje magát a nyugdíj mellett dolgozó katás jó karban lévő nyugdíjas mert elvállal heti 2-3 munkát és kiegészíti a családi kasszát vele?
Házam telekhatáron van és még egy kiskapu-nagykapu szélesség van mellette. Így nagyon kíváncsi lennék ott hova tenné a merőjét a kedves szolgáltató.
Az hogy valami az utcán vagy a telekhatáron van annak oka szerintem a leolvashatóság meg a lopásnak a lehetőségének a minimalizálása. Köze nincs a célszerűséghez. Az ügyfelekkel való baszakodást kiszervezte anno minden szolgáltató és létrehozták a regisztrált szerelői státuszt, akiknek annyi előnyük van, hogy jogosultak plombát bontani. Semmi szakmai követelmény nincs a megszerzésére, hisz aki velem járt suliba srác már az. Valami pénzes dolgot még "elvégeztek" pár nap alatt oszt' doszta ennyi.
Nem nagy bővítésem volt pár éve 16A-ről 32A-re. Soha nem találkoztam a regszerelővel, egy másik ajánlotta, aki legalább méltóztatott válaszolni a levelemre. Kiderült, hogy gyerekkori haverral dolgozik együtt. Korom béli, de inkább nálam sokkal fiatalabb teljesen normális nem suksükölő gyerek. Kért 30K anno. Ő hozta a szondát, közösen vertük le. Kérdeztem, hogy kell-e, ő azt felelte rá, hogy nem lenne baj, ha 32A-nél lenne már. Jó akkor én vállalom, hogy a nikecell alatt elviszem a ZS vezetéket, ha már kiszúrja valaki, akkor én legyek. J
Csatolok egy fényképet. Nálam győzött a józan ész. De tudok egy másik esetet ahol ennél még sokkal nagyobb beltéri szekrénybe beletettek napelemet, nappali, éjszakai, h tarifát is. Tulaj maga az EON-nal csináltatta a dolgait, és legalább is nekem elárulta, hogy ha szekrénycserére kötelezték volna, akkor visszamondott mindent a fenébe.
Ja, a kettes pont pl az, ami a legjobb gumiszabály itt, mert szinte mindenre mondható ,hogy nem megfelelően zárható vagy nem bizonyítottan lángmentesített. ÉS akkor azonnal goto2 --->teljes szabványosítás.
Aztán ezzel szemben nem egyszer az történik ,hogy valami köztes dolog van, nem marad úgy, de nem is szabványosítás.
Lefestik, hogy ne legyen szembeötlő, azt a 40éves falban száradó deszkát tapló helyett gyújtásra lehetne használni, annyira "lángmentesített", meg tesznek fel működő zárat, és akkor hirtelen "már én úgy láttam jó ez".
Inkább 25+16+16 Amper lesz az vagy akár 32+16+16 is.
Mivel a háztartásnak mennie kell tovább akkor is amikor a műhelyben épp érdemi áramhasználat van.
****
1. A 25+16+16=57 Amper összesen. Lejön belőle a 32 Amper ingyenes >> fizetős lesz 25 Amper 25x4953=1230825 Ft a szolgáltatónak a hálózat fejlesztésre
2. A regszerelőnek kiszállás+ügyintézés a 3 fázishoz >> 40-50 eFt
3. Kelleni fog egy "első mért főelosztó" a mérő közelébe >> fogadani kell a 3 fázist a mérőből. (műanyagdoboz+kismegszakítók+FIrelé_lakásnak+sorkapcsok+vezeték) Anyag ~30 eFt és munkadíj 20-40 eFt mondjuk.
4. A sorkapocsról mehet a műhelybe >> FÖLDkábellel pl. - 5x10 mm2 ALU (minima 5x6 mm2) ~1000 Ft/méter vagy esetleg - 5x6 mm2 RÉZ (minima 5x4 mm2)
Költség... anyag +munkadíj ???
5. A műhelyben kell egy fogadó elosztó és egy "megerősítő földelés" is kéne a 30 méter távolság miatt. (műanyagdoboz+kismegszakítók+FIrelé_műhely+sorkapcsok+vezeték+földelőszonda?) Anyag 30-40 eFt és munkadíj 20-40 eFt mondjuk.
-----
Cirka 123+45+30+30+40+30=~300 eFt plusz a földkábel... HA a regszerelő megoldja a 3 fázist a MEGLÉVŐ mérőhelyen!!!
Ha nem akkor még a mérőhely szabványosítása is pénzbe kerül plusszban, nem is kevésbe.
Ha katás nyuggerbácsi lehet hivatalos regszerelő, az sokkal messzebbről indul, mint az adózás.
Normálisan ez egyébként nem lenne önmaga baj, hogy nem akarja az állam ,hogy a kisipar, kisadózó és nagyban utazó cápa azonos piacon azonos feltételekkel vadásszon, de a probléma itt is a részletekben lakik.
Csak hogy tudd, ez olyan, mint a repedt búra a vizsgán meg az "elmegy az még" lengéscsillapító. A műszaki követelmény szerint NEM lehetne semmiféle faszekrényt otthagyni.
Aki látott már ilyet égni egy párat, érti miért ne.
Sőt ha bővíteni akarsz, már kezdik is az óra telekhatárra, a földkábelt+összes földmunka, stb, te fizeted, minden újat, vastag milliók.
Aztán jön a regszerelő és "okosba".
Főleg ott megy ez, ahol látja, hogy egyébként itt nincs munka, mert sosem fogják kifizetni tudni mindezt, még 2250ben is a kádár szekrény+szerelés lenne fent. És gyakorlatilag senki nem tudja kifizetni, mindenkit meg nem hajthat el, mert neki meg dolgoznia, élnie kell.
De ez is olyan ,mint az ökör ára, ja.
Ahol a módos gazda megveszi, ott meg rögtön mögé írnak egy nullát.
Van akinek a 45 is izzadós, a 140 meg egyenesen angyalszárny, de itt a hangsúly a többszörös(!) árkülönbségeken van.
Meglehet nem azonos színvonalat és kivitelezést takar egy-egy összeg, de egyrészt az átlagembernek aztán tökmindegy, a mérőhely hogy néz ki és hogy van megoldva, plusz ez sem teljesen igaz, hogy aki 3x annyit kér, ott azután az meg is látszik a kivitelezésen.
A tisztességet nem tudom, de egy mérőhely kialakításra kértem ajánlatokat panelben, 45-120-ig volt a szórás ugyanarra a melóra. (mérőhely+ mért vezeték csere az elosztó szekrényig 2 m)
Anno én csak 16-ról mentem fel 32-re de a területi ügyfélszolgálat mondta hogy több regszerelőtől kérjek ajánlatot mert nagy a szórás tisztesség témájában náluk.
Mondjuk nem így fejezte ki magát de a lényeg hogy ők is olyanok mint a magyar társadalom manapság.
Hát, szerintem yamahari leírta a teendőket, azon a vonalon indulnék el.
Az ár pedig - meg fogod majd látni, hogy mennyi lesz. Ha szerencséd van, akkor tényleg csak 100, de készülj fel lelkiekben, hogy esetleg több lesz. Sokkal. Az igényelt teljesítményt sem ártana belőni, mert marhára nem mindegy, hogy 3x16A-t kérsz, vagy 3x32A-t, mert csúnya differencia lesz a számlán. (persze ez erősen függ a gépeid igényétől)
Azt sem mondtad, hogy van-e céged, esetleg arra akarnál-e szerződni, vagy csak mint magánszemély. (bár ez utóbbival valószínűleg jobban jársz)
Nem enged képet közzé tenni ez az oldal, de itt a kép a villanyóráról meg lehet nézni, annyi hogy a műhely az a villanyórától kb 30 méterre van hátul az udvarban, és mivel lakatos-esztergályos volnék ezért a már meglévő gépeimet szeretném üzemeltetni https://www.facebook.com/photo/?fbid=469494384622281&set=a.191537595751296
------------------------------------- Csak az ELSŐ 32 Amper van ingyen! Az összesből ami az ingatlanon be van/lesz kötve. Nappali+éjszakai+H együtt számít. -------------------------------------
A menetrend...
- regisztrált szerelő kihívása
- igénybejelentő kitöltése
- munkadíj+kiszállás kifizetése (20-40 eFt kb.)
--- ha kell valamit átépíteni a mérőhelyen megcsináltatni-kifizetni (40-400 eFt attól függ...) egy sima villanyszerelővel azaz nem kell regisztrált ehhez
- a kiküldött hálózat fejlesztési díj csekk befizetése, 4953 Ft+Amper a plusz Amperekért
Ezzel sokat nem segítettél a rejtvény megoldásában...
Villanyórát megnéz, esetleg lefotóz, esetleg elárul hogy hol van a műhely, milyen felhasználásra lesz (nem mindegy, hogy kerámia kemencét akarsz üzemeltetni, vagy esetleg egy led-es fénycsövet), stb, stb.
Erre azért kíváncsi leszek mikorra derül ki az összes paraméter. Hogy a műhelyben már van villany és utcára nyílik, vállalkozás-e, vagy a magánszemély háza mögötti sufnit tekinti annak, az milyen messze van mik a módszerek, lehetőségek, tulajdonjogok. Jó barkóbázást :-D
Jó napot! Érdeklődni szeretnék hogy a három fázist miképp tudnám beköttetni a műhelybe? Egy ismerősöm azt mondta hogy 32A alanyi jogon jár, és nem is kerülne sokba max 100e ft körüli összegbe+ munkadíj. Esetleg csinált már valaki hasonlót? Mi ennek a menete?
Így van, van egy villanymotor aminek a vezeték végén nincs dugvilla ennyi kell csak rá és semmi több, és pont ettől tartok én is hogy valamit nem jól kötök rá aztán kész a baj
Van egy vezetéked, valami színekkel és kellene a végére egy dugasz? Vagy mi a feladat?
Ha egy "toldó" csatlakozó kábelt akarsz csinálni, mind2 végét ugyanúgy kötöd megfelelő kábellel, jelek szerint azonos színekkel, úgy ahogyan a képen van, és erősen bízol abban, hogy ami be akarod dugni az szabályos, és helyes.
Egy ipari vagy gyári dolognál ez adott, egy profik által épített felvonulási szekrény vagy gyári 3fázisú aggregátor nem lesz máshogy, vadul összevissza kötve.
Ez azért nem játék, mert a 400V az azért már kicsit meredekebb, mint a sima 230V-os háztartási áram. Összevissza kötögetéssel könnyű súlyos halálos balesetet vagy nagy kárt okozni.
Netről szedtem én is ezt a képet, egy ilyen vagy ehhez hasonló dugvilla bekötést szeretnék megcsinálni, csak honnan tudom hogy melyik vezetéknek melyik a megfelelő helye?
Jó estét! Azt szeretném kérdezni hogy egy 380-as dugvilla bekötésénél mire kell figyelni? Honnan fogom tudni hogy minden vezeték a megfelelő helyén van? Nehéz egy ilyet szakszerűen megcsinálni laikusként?
Ami az utolját illeti, réz helyezhető talajba, földelésnek is alkalmas. Átlagosan 25 mm2 keresztmetszet kell, de ahol bizonyított, hogy a talaj nem eszi, ott 16 is elég.
Én mondjuk többféle anyagot nem helyeznék fémes érintkezésbe föld alatt külön védelem nélkül.
S bár szerinted a horganyzás az atomcsapást is kiállja, mások pár évre eltemetett horganyzott földelő exhumálásakor siralmas állapotokról számoltak be.
Ha a földben egy ilyennel kötöm össze egy földelő szonda horganyzott vasát egy földkábel réz erével, az sért valamilyen szabványt? Pl valami tiltja, hogy réz közvetlenül talajjal érintkezzen?
"Akkor a kábelek földalatti kötései az irányadóak."
Ezeknek az előírásoknak jelentős része a feszültségről, az érintésvédelemről szól, a föld alatti kábel kötő szerelvények azért olyan rohadt drágák. Ha a szabvány kizárólag 600 voltos szerelvénnyel engedélyezi két nulla voltos földelő vezető összekötését, az a szabvány csúnya pénz-pazarlásra kényszerít, feleslegesen.
Ezt azért írtam, mert egy helyen a villanyóra alatti szokásos földelőszonda dobozból nem egy horganyzott vasrúd ment lefelé a földbe hanem egy jóvastag réz vezeték egy védőcsőben. Ami lehet, hogy elektromosan tökéletes megoldás, de valamilyen szabvány biztosan így is megpróbál belekötni :)
Érdekes kérdés, hogy mi van akkor szabványilag, ha a kötődoboz és a távoli földelő szonda között pl 16 mm2-es szabványos földkábel van?
A földelő szonda nyugodtan lehet akár több méterre is a háztól,
a rajta lévő rövid vasat pedig meg szabad toldani (akár a földben is) a megfelelő földelő vassal és a megfelelő kötőelemekkel.
(a "szokásos" 16 mm2-es réz földelő szonda vezetéket viszont tudtommal nem szabad a földben vinni/toldani, még védőcsőben/kötődobozban sem, de lehet, hogy ezt rosszul tudom)
Sziasztok! Azzal kapcsolatban keresgéltem információt, hogy a földelő szonda milyen messze helyezkedhet el az épület falától, nekem 140 cm széles a járdám, és az mellé szeretném leütni a szondát. S a járda dilatációs résébe hajlítanám bele a szonda hajlítható részét, ami aztán felkanyarodik a falon lévő kötődobozba! Nem találtam erre vonatkozó adatot (bár lehet hogy rossz helyen keresgéltem!) Tudnátok esetleg segíteni abban hogy ez az elképzelés hivatalosan elfogadható-e. Az-az a szakember elfogadja-e ha így van telepítve? Előre is köszönöm a választ. Üdv. Zoli
Nálunk meg Steck van minden sarkon a közértben, aztán gyanúsan gyorsan elmentek borért. Egy időben nyakukra felírtam az üzembe helyezés dátumát, de leszoktam róla. Boltosnak sem tetszett mikor a csilliárd év/üzemóra lejárta előtt szépen visszavittem gariztatni pár hulladékot. Kicsit picsogott, hogy de hát ez akkor melyik és hol a számlám, meg izé, meg ne már az régen volt és olcsó... Jahh, minek forgalmaztok ilyen hulladékot? Mert viszik. Okbazmeg. így nem vásárlunk utcáról beesve véletlenszerű közértben.
"Sajnos nem lehet előre látni, de vannak azért tartós darabok is"
Valószínűleg neves gyártóknál jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy az izzó élettartama közelebb lesz ahhoz, ami a dobozra van írva.
"Aztán vettem Vtac ledet (VéTek volt), fél év múlva kampó."
Egyszer vettem 5 db Emos ledest (4 izzó+1kültéri reflektor), a legfürgébb 10 órát sem bírt ki, de a legkitartóbb sem élte meg a 200. órát.
Később megjelent egy új Emos széria, abból is vettem párat (szeretek veszélyesen élni) a 14 wattosok némelyike túl van a kétezredik órán (igaz, hogy az opál búra nincs rajtuk, tehát tulajdonképpen javítottam a hűtésükön, habár a valódi cél a sugárzási szög tuningolása volt).
És ebben a k. Vtacban van lóvé, nyomja a reklámot, occsó szaraival fent tud maradni a piacon. Cserébe anyámék is vettek belőle, azóta csak pfujjognak, hogy minden LED meg modern cucc szar, alig bírtam megmagyarázni, hogy azért akadnak itt különbségek ha kell. Nálam odahaza akad olyan kompakt amit most tervezek cserélni 20 év után, mert nagyon sötétednek.
Nincs ennyi gyár, több egy helyen készül. annyi a különbség hogy a jobb alkatrész megy a nevesebbe, a többi meg a noname-be. Van különbség, de kicsi izzókba nem sok.
Ipariba inkább nagy az eltérés árban és minőségben.
Sajnos nem lehet előre látni, de vannak azért tartós darabok is, ott már játszik a megtakarítás. És nem csak az anyagiak számítanak (nekem legalábbis) hanem a pazarlás elkerülése.
2008-ban költöztünk a házba, XBS kompakt fényforrásokat raktam mindenhova, és sokat mennek (folyamatosan van otthon napközben is valaki). Tavaly kezdtek el kipurcanni.
Aztán vettem Vtac ledet (VéTek volt), fél év múlva kampó.
Csere philips-re, azóta is mennek (remélem sokáig így is lesz).
"Az hogy kicserélem a lámpatestet, az még nem elég."
Pedig lehetne gyártani olyan lámpatestet, aminek pont ugyanolyanok a megvilágítási tulajdonságai (fényeloszlás a talajon) vagy akár még jóval egyenletesebb is a régi lámpánál. Csak éppen lehet, hogy egy ilyen lámpatest tízszer annyiba kerülne mint az occsó ledes, ami után ugye felmerülne a kérdés, hogy akkor hol is van az a megtakarítás, amire hivatkozva erőszakkal led-es fényforrásokra lettünk átpofozva?
Hasonló matekot el lehetne játszani a házi izzók esetében is:
- ha egy "pazarló" hagyományos izzó 150 forintba kerül és 1000 óra az élettartama
- egy ugyanakkora fényerejű "takarékos" led izzó 1000 forintba kerül és 3000 óra a TÉNYLEGES élettartama (nem az, ami rá van írva!)
Az hogy kicserélem a lámpatestet, az még nem elég. A levilágítási karakternek meg kell egyeznie, ha pedig nem, akkor vagy az oszloptávolsággal vagy a magassággal variálni kellene. Ja hogy az drága....
Ami borzasztó, hogy nemcsak a hagyományos izzók, de a nagynyomású lámpákat is kivezették a forgalomból. És ezzel az a baj, hogy nem minden feladatot lehet leddel megoldani, vagy meglehet soxorosáért.
"Elvileg kifutott termék, készlet erejéig lehet már csak."
Nem csak az EU van a világon, tehát az a "raktárkészlet" lehet akár végtelen is ;)
Lehet, hogy az EU terültén a gyártás nem lett megtiltva, csak a forgalmazás, tehát exportra lehet gyártani. És egy exportra gyártott szállítmányt lehet importálni rövid úton is ;)
Plusz úgy emlékszem, hogy bizonyos watt-szám alatt nem vonatkozik a kivonás.
Amúgy az EU részéről effajta hivatkozással betiltott/ellehetetlenített termékek nagy részénél le tudnám vezetni, hogy a betiltást/korlátozást javasoló "szakértő csoport" valójában elmebeteg idióták gyülekezete, akiket szakmai helyett kizárólag politikai szempontok vezérelnek (buta választók kegyeinek elnyerése). Ami hirtelen eszembe jut: nem kondenzációs gázkazánok, személyautók co2 és ide tartoznak a hagyományos izzók "betiltása" is. És valószínűleg lehetne még sorolni hajnalig.
Filléres LED izzókban nagyon spórolósan vannak az alkatrészek, ezért nem képesek megakadályozni lekapcsolt állapotban a villogást vagy a halványan világítást.
Márkásabb LED-es fényforrások a tapasztalataim szerint jobbak e téren, de sajnos kísérletezős a dolog. Ha van jószándékú villanyboltos a környéken akkor valószínűleg ajánlani is tud, vagy ad párat próbára és visszaveszi a többit.
A durva az, hogy elég lehet a vezetékek közötti induktív csatolás is ehhez - sajnos velem is jött már szembe olyan led-es fényforrás (illetve led-hez készült tápegység), ami csak egy szálat megszakítva hasonlót produkált.
Ez egy normál szobai kapcsoló, eddig a mennyezeti világító testben normál izzó volt. Tegnap elpattant a szál és be lett téve a szomszéd által (otthoniak 85 felett).
Majd este villanyoltás után tovább halványan világít, akár most is.
Bocsánat egy bugyuta kérdésért, de valami nem fér a fejembe. Tegnap a szüleim a hagyományos izzót az otthoni tartalék LED-re cserélték. Este miután lekapcsolták még most is, kb. 9 óra elteltével is világít egy kicsit. Ami zavarta az alvásba az ottaniakat. Ez ugye így nem normális? kb. olyan mint vannak éjszakai jelző fények olyan erővel világít fent a mennyezeten.
Ok, de nem a tuti a lényeg, mert előtte olyan állapotban van a 2 hall hogy hülyeséget logikáz ki belőle.
Tényleg rajzold fel azt a négyszögjelet és meglátod miről beszélek.
Ne a tisztán rezisztívet hanem egy valós, meddőt is tartalmazót.
"A küszöbérték mértéke rajtam IS múlik."
A feszkómérésnél még ok, de az árammérésnél már nem teljesen. Az átfolyó áram változása miatt időben hol hamarabb, hol később éri el a küszöbértéket, ami az időzítéses logikát pont úgy megzavarja mint a teljesítménytényező változása.
A küszöbérték mértéke rajtam IS múlik. Méretezési kérdés, hogy a nullátmenettől távolabb a 90 és 270 közelében váltson. De akár kapuzható klön is egy Schmitt-triggerrel a szinusz csúcsa közeli ablak.
----
A google szerint pedig... a tekercses ötletem is lehet jó. Gondolom a hallfeszültség előjele meg adja vételezés/termelés irányt.
Gondold át mégegyszer hogy miért nem 90 foknál lesz az.
Nullátmenetnél mekkora áram folyik? 0.
0 áram mekkora mágneses teret hoz létre? 0.
Nullátmenet után vált a mágneses tér irányt, van egy kis küszöbérték amíg eléri a minimum megszólalási értékét a hall-nak és a hall átbillen.
Azaz minden nullátmenet után picivel (az Y tengelyen mérve, nem az X időtengelyen, tehát áramerősség függően) vált a hall polaritást, addig (azaz a nullátmenet alatt is) az előző állapotában marad.
Így már minden adott hogy felrajzold azt a négyszögjelet és megnézd mennyire tud ez működni, van-e benne buktató.
Mivel kell a "digitális" hallnak valamekkora mágneses térerő a váltáshoz.... ezért.
A feszültség referenciát adó hall valahol a 90 fok >> + és 270 fok >> - környezetében vált szerintem.
Az áram irányt figyelő hall pedig
cosfi=1 esetén szinkronban vált
cosfi nem= 1 esetén elcsúszik valamerre, de elvben egy max +-90 fokos ablakon belül marad a feszültség referenciához képest
BETÁP üzemben alapesetben gyakorlatilag marad is a szinkron (az inverter cosfi = ~1 üzeme miatt alapértelmezett üzeme okán)
VÉTELEZÉS üzemben pedig a gyakorlatban jóval szükebb cosfi ablak fordul elő csak, gondolom.
---
Vagyis nem nullátmenet a döntés időpontja, hanem a feszültség refrencia hall váltása. Ez másként a "merre forogna a forgó-morgó mérőtárcsája a mágnenes irányok alapján" címú kérdés válasza úgy gondolom.
(ha nem tévedtem el a szinusz modulo aritmetika és mágneses vektor világában)
A 2. bipolar hall-t a feszültség előjel egyszerű detektálására szántam. (nyilván árammá>>mágnesestérré konvertálva ezt is)
Így a szinkron is adódik automatice, a hallok kimenetei pedig eleve digitálisak. Könnyű kilogikázni az állapotot az aktuális feszültség félperiódus és az aktuális áramirány között.
"A szinkron lehet egy másik hall cella a feszültségre alapozva ?"
hall elemmel feszültséget nem lehet mérni közvetlenül.
Amikor olyan kütyüt kellett terveznem amihez szükséges volt a feszültség periódusát mérni (nullátmenet figyelés, lágyindító, triggerelő, stb) akkor beraktam egy pici trafót tápnak. A graetz előtt megvolt a szinkronjel (mehetett feszosztóval a procira), egyben megvolt a táplálása a kütyünek galvanikus leválasztással. Meg lehet persze oldani trafó nélkül is de nem komálom annyira a kondis tápos fillérbaszást.
Bármelyiket is reszeljük, régen látszik hogy nem lehet megoldani fillérekből (vagy barkácsolás nélkül) a dolgot.
"A 230V 50Hz szinusz tulajdonképpen másodpercenként 50-szer egyenáram az egyik irányba és 50 szer egyenáram a másik irányba.
A 230V pl minden pozitív félperiódusa alatt a komparátor kimenete a számunkra hasznos polaritást (energia-irányt) fogja mutatni, a negatív félperiódusok alatt pedig pont az ellenkezőjét.
Ennek pl az lehet az egyik lehetséges megoldása, hogy a komparátor kimenetén lévő kijelző (pl lámpácska) ne dogozzon azokban az időszakokban, amikor a 230V éppen a negatív félperiódusban tartózkodik."
A gond csak az hogy ha visszatáplálsz, ha fogyasztasz akkor is 50x fog oda-vissza menni az az áram az ellenálláson, tehát a rajta eső feszültség félperiódusa pont ugyanúgy fog kinézni.
Ebből semmit sem tudsz kibogozni.
Szemléletesebben talán az ábrán láthatod. A kék görbe (áram) mindkét esetben oda-vissza váltakozik (mive váltóáram), és tök ugyanúgy néz ki mindkét esetben. A feszülséghez viszonyított szöge változik csak.
"Hát nem tudom elképzelni hogy ebből bármi működőt ki lehet hozni "
Ha egy pici ellenálláson egy icipici feszültség esik, akkor egy komparátor kimenetén (mintegy felerősítve) jól láthatod annak aktuális polaritását, tehát azt, hogy az ellenállás melyik végén magasabb éppen a feszültség, tehát egyenáram esetén mindig tudjuk, hogy éppen melyik irányban halad az energia.
A 230V 50Hz szinusz tulajdonképpen másodpercenként 50-szer egyenáram az egyik irányba és 50 szer egyenáram a másik irányba.
A 230V pl minden pozitív félperiódusa alatt a komparátor kimenete a számunkra hasznos polaritást (energia-irányt) fogja mutatni, a negatív félperiódusok alatt pedig pont az ellenkezőjét.
Ennek pl az lehet az egyik lehetséges megoldása, hogy a komparátor kimenetén lévő kijelző (pl lámpácska) ne dogozzon azokban az időszakokban, amikor a 230V éppen a negatív félperiódusban tartózkodik.
Másik megoldás: a pici ellenállás két végéről levett feszültségeket egyenirányítjuk (2 db graetz) és akkor a komparátoros áramkör számára nincs többé negatív félperiódus.
Az eredeti ötletem: a pici ellenállás két végéről levett feszültségeket egyenirányítjuk ÉS simítjuk, innentől kezdve az egész tisztán egyenfeszültség-szintetekről szól, ami könnyebben áttekinthető.
"Mi az amit az MT kábel nem tud és a földkábel meg tud"
- UV védelem (a földkábel felületét a napsütés nem roncsolja)
- talajban előforduló vegyi anyagok károsító hatása elleni védelem
- talajlakó rágcsálók, rovarok, valamint az ásóval, lapáttal hadonászó emberek elleni mechanikai védelem (kemény külső burkolat, egyes földkábeleknél extra fém védőréteg is)
- talajlakó rágcsálók, rovarok étvágya elleni vegyi és biológiai védelem (a kábel köpeny anyaga rossz ízű, illetve mérgező)
"Hát nem tudom elképzelni hogy ebből bármi működőt ki lehet hozni valóban. "
Nem is ez volt a célja kecskének. A cél az volt, hogy benneteket és a topicot "szinten" tartsa. Tegnap 11 óra óta ezen rágódik mindenki és végül kecske egy hanyag mondattal lezárja a világ legfontosabb témáját: "Ez csak egy pillanatnyi ötlet volt, lehet, hogy nem működne, felejtsd el."
epp alberlet keresesben vagyok es a legutolso amit megneztem jonak nez ki, viszont a tulaj nem tudta megmondani,hogy a villanyora hany amperes. nekem barkacsolas/hegesztes miatt lenne fontos.
kinyitva a villanyorat egy b25-os kismegszakitot lattam az ora mellett. ez azt jelenti, hogy 25A?
csak azert mert a haverok 16/32-rol beszelnek en meg nemtudom ez a b25 pontosan mit is jelent. a keco elvileg 2002-ben epult villanyora gyartasa 2007 es elvileg rez vezetekek vannak a falba.
meglehet allapitani a kismegszakitobol, hogy hany A a villanyora?
Megmondom őszintén - fogalmam sincs, hogy a sínen lévő eszközről hogyan nyerhető ki ez az információ. Viszont ez nem is arra van kitalálva (illetve sok értelmét sem látom, hogy a pillanatnyi ki-be fogyasztás irányát lássam).
Ez a cucc - megfelelő helyre rakva - az inverterrel közösen egész pontosan tudja a termelést és a fogyasztást mérni, ami extra benne, hogy a saját napáram fogyasztást el tudja különíteni a grid-es fogyasztástól (ezért kell az inverterrel modbus-on összekötni).
Az összes mért adat évekre visszamenőleg ellenőrizhető és követhető.
Nem értek hozzá, csak feltételezem, a kívánt információt az ilyenekből 6 gombnyomással lehet kihozni, azért írtam az előbb, hogy lehetne az előjel az tartozéka a kínálatnak, ami számomra csak a ránézek és látom kategória.
"Olyan ellenállásról beszéltünk eddig hogy tizedvoltok esnek csak rajta, azaz a műszernek pontosnak kell lennie szerintem. "
Lószart.
Vegyünk egy nem túl pontos műszert, ami 230V mérése közben a valódi értékekhez képest mindig 5%-kal kevesebbet mutat.
Ha ezzel a műszerrel 230 tényleges voltot mész, akkor a műszer kijelzőjén 218,5 V lesz látható.
Ha ezzel a műszerrel 229,9 tényleges voltot mész, akkor a műszer kijelzőjén 218,4 V lesz látható.
Mert a két mérés között a műszer hibája nem változott meg, (kb ugyanannyi a hiba mindkét esetben) ezért a két érték közötti különbséget is 95% pontossággal láthatod.
"de nyilván ha van két olcsó műszer akkor nem kell vele vergődni,"
Két műszer esetén már egymáshoz kell igazítani őket. Ez még nem igazi hitelesítés, de a szükséges tartományban halál pontosan ugyaannyit kell kijelezniük. Ez az összehangolás viszont már meghaladja a laikus kérdező tudását. Ezért jobb két műszernáél az átkapcsoló ide.
"szerintem a végén sokkal bonyolultabb lesz mint a skori féle megoldás"
Lehetséges, de ezt csak sok munkával lehetne kisakkozni (most úgy gondolom, hogy az ellenállás két végét közvetlenül rákötöm a komparátorra, ekkor a hátralévő feladat 90 százaléka a komparátor ravasz energiaellátása). Skorinak is biztosan ráment jó pár órája, mire kialakult ez a végleges áramkör.
Szia Elek! Megkövetlek amiért nem értettem veled egyet a hidraulikus rendszernél. Régen tanultuk kissé felfrissítettem a anyagot, teljesen azonosan tanítják a hidraulika és az elektronika alapjait, még a soros, és párhuzamos kapcsolások kiszámítását is.
"az ilyen földkábelt a hőelvezetés miatt valóban földbe kell tenni vagy vezethető védőcsőben (pl. symalen) is?"
Ha a rajta folyó áramhoz képest jól lett megválasztva a keresztmetszet, akkor gyakorlatilag nulla hő termelődik a földkábelben. Tehát mehet akár csőben is.
"MT kábelt symalenben ugye nem szakszerű vezetni kültéren a talajban?"
Talajban KIZÁRÓLAG földkábel mehet, mehet akár csupaszon, akár symalen csőben, akár KPE csőben akár gégecsőben, akár vascsőben, akár gyémánt burkolatú acélpáncél ágyúcsőben.
"Tehát kb 1500ft alkatrész, két fet, két led, 10ft-os alkatrészek, az "bonyolult" és "drága"."
Egy olyan laikus ember száméra, aki azt sem tudja, hogy a forrasztópákának melyik végét lehet ordítás nélkül megfogni, az az áramkör igenis bonyolult.
A "drága" szó pedig a te szokásos rosszindulatú találmányod, semmi ilyet nem írtam.
"A sönt, a komparátor, a te agyrohamod az mind "egyszerű" és "olcsó" is."
A komparártort nem a kértdezőnek javasoltam, csupán érdeksségként említtetem meg, de ezt is jól tudod.
"Meg külön jó, hogy -javaslatod szerint- amperenként 1w-ot elfűt."
1: Nem volt szó ellenállás értékről, hogy jött ki neked az amperenként 1 watt?
2. Ha valaki fillérekből és nulla szaktudással akarja a dolgot megoldani, az ne morogjon, ha kapott megoldás működtetése havonta 50-100 forint extra villanyszámlájába kerül. Bonyolultabb/drágább megoldás kevesebb energiát fogyasztana.
"Itt nincs szükség nagyfokú pontosságra, hiszen nem érdekes, hogy hány volt az a két feszültség, csupán az érdekes, hogy melyik feszültség magasabb/alacsonyabb. Erre a legolcsóbb műszer is képes, amelyik tud tized voltot is kijelezni."
Olyan ellenállásról beszéltünk eddig hogy tizedvoltok esnek csak rajta, azaz a műszernek pontosnak kell lennie szerintem.
Ajánlhatnál konkrétumot, és akkor nem találgatunk.
"Szerinted életszerű, hogy a napelem kevesebbet táplál, mint amennyit a sütő fogyaszt ÉS ráadászl pont a leolvasás egy másodpecében fog lekapcsolódni a sütő ?"
leolvasom -> felírom/megjegyzem -> átkapcsolom -> várok míg beáll a műszer -> leolvasom -> összehasonlítom.
Jóval több mint 1mp, de nyilván ha van két olcsó műszer akkor nem kell vele vergődni, ott látod egymás mellett. Innentől viszont megint bejön a pontos műszer kérdése, ami nem olcsó.
"Azt a sort nagyvonalúan átugrottad, ahol azt írom, hogy mindhárom értéket először egyenfeszültségé alakítjuk ugye?"
ez írtad:
"További tuning lehetőség: az ellenállás két végére rátesszzük egy komparátor IC két bemenetét és ha komparátor kimenete pl negatív, akkor az utcáról felénk jön az energia, ha pozitív, akkor mi táplálunk kifelé."
Az ellenállás két végéről írtál,de ne találgassunk, skiccelj egy kapcsolást ami a szokásos 16A-es körre jó lehet és akkor nem lesznek félreértések.
Félre ne érts, az elvet értem, még működhet is. A megvalósíthatósága kérdéses, szerintem a végén sokkal bonyolultabb lesz mint a skori féle megoldás. De műszaki ember lévén kíváncsi vagyok a végére, lehet valami új születik.
"Hát nem tudom, ajánlanál valami olcsó műszert ami pontosan méri az AC-t? Én eddig kurva drágán jutottam hozzá valóban pontos ac feszmérőhöz. "
Itt nincs szükség nagyfokú pontosságra, hiszen nem érdekes, hogy hány volt az a két feszültség, csupán az érdekes, hogy melyik feszültség magasabb/alacsonyabb. Erre a legolcsóbb műszer is képes, amelyik tud tized voltot is kijelezni.
"Ez az átkapcsolás pedig elég gáz, mire leolvasod lehet lekapcsolt a sütő és változott a táplálás iránya."
Szerinted életszerű, hogy a napelem kevesebbet táplál, mint amennyit a sütő fogyaszt ÉS ráadászl pont a leolvasás egy másodpecében fog lekapcsolódni a sütő ?
"Az megvan hogy mp-enként 50x változik az áram iránya rajta ugye?
A feszültség polaritásának figyelése nélkül ez nem fog menni."
Azt a sort nagyvonalúan átugrottad, ahol azt írom, hogy mindhárom értéket először egyenfeszültségé alakítjuk ugye?
Szakiktól kérdezném, hogy az ilyen földkábelt a hőelvezetés miatt valóban földbe kell tenni vagy vezethető védőcsőben (pl. symalen) is? Utóbbi esetben nem olyan jó a hőelvezetés. 400V-on 7A menne át rajta 5m-en.
Tehát kb 1500ft alkatrész, két fet, két led, 10ft-os alkatrészek, az "bonyolult" és "drága". Ráadásul az áramváltó már adott a kérdező részéről, mert az a legdrágább komponens itt.
A sönt, a komparátor, a te agyrohamod az mind "egyszerű" és "olcsó" is.
Meg külön jó, hogy -javaslatod szerint- amperenként 1w-ot elfűt.
És még valami tápegység is kellene, stb.
Ismét nagyot alakítassz, csak így tovább a csakazértis-hülyeség és a topikrombolás ösvényén előre.
- mindenből egyenfeszültséget csinálunk és azzal dolgozunk
- pl az ellenállás két végére teszünk egy-egy diódát
- a nullát (pl zener diódával) "felhozzuk" 200 volt fölé
és akkor a műszer méréshatárát jóval kisevbbbre lehet kapcsolni (ahol akár század voltokat is kijelezhet)"
Hát nem tudom, ajánlanál valami olcsó műszert ami pontosan méri az AC-t? Én eddig kurva drágán jutottam hozzá valóban pontos ac feszmérőhöz.
Ez az átkapcsolás pedig elég gáz, mire leolvasod lehet lekapcsolt a sütő és változott a táplálás iránya.
Szerintem ez életszerűtlen így, és olcsónak se mondanám.
"További tuning lehetőség: az ellenállás két végére rátesszzük egy komparátor IC két bemenetét és ha komparátor kimenete pl negatív, akkor az utcáról felénk jön az energia, ha pozitív, akkor mi táplálunk kifelé."
Nebassz. Az megvan hogy mp-enként 50x változik az áram iránya rajta ugye?
A feszültség polaritásának figyelése nélkül ez nem fog menni.
- 100 m 4 eres földkábel + 30-40 m + 5 eres "vékonyabb" átmérőjű 5 eres földkábel,"
Én így számolnék:
- 100 helyett 106 méter 5x35 földkábel + nagy kábrelfogadó doboz + 35 mm2es alumínium kábel kötésére/toldására alkalmas kötőelemből egy marékkal + 1 db FI relé + szakember néhány órányi tiszteletdíja = kb 80-100e Ft
"Hova kötöd az at egy feszültségmérőt, és mit fog az mutatni?"
A feszültségmérő másik vége a nullán van.
Az ellenállás két bégére pl rá lehetne kötni egy váltókapcsolót, megfelelő feliratozással, közös ponton a műszer.
Sokkal pontosabb feszültség mérés lehetséges, ha
- mindenből egyenfeszültséget csinálunk és azzal dolgozunk
- pl az ellenállás két végére teszünk egy-egy diódát
- a nullát (pl zener diódával) "felhozzuk" 200 volt fölé
és akkor a műszer méréshatárát jóval kisevbbbre lehet kapcsolni (ahol akár század voltokat is kijelezhet)
További tuning lehetőség: az ellenállás két végére rátesszzük egy komparátor IC két bemenetét és ha komparátor kimenete pl negatív, akkor az utcáról felénk jön az energia, ha pozitív, akkor mi táplálunk kifelé.
Ja, ha már nézegetni kell, akkor egy mezei indukciós mérőt is felrakhat, ami nem visszaforgásgátlós, és akkor csak a tárcsát kell nézni, merre mennek a fogak.
Egy százasért biztosan csinálna neki a Protecta nevű cég egy rendes kinézetű kuksznit, elvégre az energiairány az többféle védelemnél szükséges információ.
Bár van itt napelemes tudor, neki lehet, hogy van polcról levehető megoldása. Elvégre ez nem annyira egyedi igény, nem is tudom, miért nem tartozéka minden vezérlő egységnek az előjel.
Glimmnek tűnik, és gondolom párhuzamosan lehet a fűtőszállal a glimm. Ha a fűtőszál kiégett/nem érintkezik akkor nincs ami lesöntölje, és a szivárgó áram (ami normális) miatt parázslik.
Ha nem süt akkor fűtőszál, ha süt akkor szétnéznék benne mennyire ganés belülről, és egy pucolás lehet megoldja.
"Legegyszerűbb+lgolcsóbb megoldás: két feszültség érték összehasonlítása.
Beteszel egy annyira kis értékű ellenállást a vezetékbe, hogy a 230 voltot pl csak pár tized, maximum 1 volttal csökkentse, ez még csekély energiaveszteséget okoz (az ellenállás értékéének kiszámolásához további adatok kellenek).
Amikor az energia az utcáról befelé áramlik, akkor az ellenállás villanyóra felőli oldalán lesz magasabb a feszültség, amikor pedig az energia kifelé áramlik, olyankor az ellenállás ház felőli oldalán lesz magasabb.
Ezután egy (230V esetén tized voltokat is kijelző!) feszültségmérővel figyelni tudod, hogy az ellenállás melyik végén alacsonyabb a feszültség és a kettő közül amelyik feszültség kevesebb arrafelé áramlik éppen az energia."
lehet nagyon hétvége van, de nem jön át hogyan nézne ez ki.
Van egy soros ellenállás, eddig ok. Hova kötöd az at egy feszültségmérőt, és mit fog az mutatni?
dobj fel egy fényképet hogy néz ki. Nagy valószínűséggel egy glimm van benne, az nagyon kis áramoktól is tud parázslani. Szerintem sziivárog az áram valamin benne (szennyeződés, pára, stb).
Üdv. Kérdezni szeretném tűzhelyen van 1db piros lámpa ami elvileg az elektromos sütő bekapcsolásakor világított. De mostanság állandóan világít ,de halványabban mint üzem közben. Mi a hiba oka ? Mit kellene vele csinálni ? Magyar tűzhely.
"ha ennek a melléképületnek nincs túl nagy energiaigénye, akkor én valószínűleg nem szakítanám meg útközben a főkábelt, inkább a főépülettől vezetnék vissza egy külön vékony kábelt a melléképület számára (gazdaságosabb)."
Ne hari Elek, de az épületenkénti földelés nekem sokkal biztonságosabbnak tűnik, a másik, meg hogy visszavezetek a másik épülethez egy vékonyabb kábelt az kb a xxx kategória (:)).
És ha kiszámolom a végén:
- 100 m 5 eres földkábel ára vs
- 100 m 4 eres földkábel + 30-40 m + 5 eres "vékonyabb" átmérőjű 5 eres földkábel,
akkor lehet, hogy a végén egyáltalán nem vagyok, leszek bentebb.
Rövid vezetékszakaszok esetén elegendő csak arra ügyelni, hogy az ott majdan folyó áram ne okozzon túlmelegedést. Hosszú vezetékeknél két újabb szempont jön be a képbe:
- a hossú vezeték végén ne legen túl nagy feszültség-esés, tehát a 230 voltból ne csak 200 V maradjon
- a hosszú vezeték ellenállása energiát fogyaszt, aminek te nem látod hasznát, a kerítésnél lévő villanyóra viszont kifizetteti veled. Minél vastagabbak ezek a hosszú vezetékszakaszok annál kisebb az ellenállásuk, ezért annál kevesebbet lopnak a zsebedből.
"útközben kell egy megszakítás egy melléképületnél"
Meg lehet csinálni, hogy a melléképületnél legyen a PEN bontás.
De ha ennek a melléképületnek nincs túl nagy energiaigénye, akkor én valószínűleg nem szakítanám meg útközben a főkábelt, inkább a főépülettől vezetnék vissza egy külön vékony kábelt a melléképület számára (gazdaságosabb).
Hogy tudják traktorról trágyázni a baromfit? Ahhoz a barom lányoknak és fiúknak a keréknyomtávon kívüli sorokban kellene állniuk.
Vagy arról lenne szó, hogy a traktoron van egy tyúkketrec, amiből a granulálót etetik, és baromfi-pelleteket köp ki a földre? Szerintem ez állatkínzás.
Azt írta hogy granulált baromfi trágya. Visszatérve a hidromotorhoz, nem tudjuk hogy hány báron tartja az 50 fordulatot. Nem tudjuk hány liter folyik át rajta, ahhoz a fordulathoz. Azt sem tudjuk hogy mennyire kritikus a fordulatszám változás. Én azért írtam legelőször a hidromotorral párhuzamosan kötött golyós csapot, mint legolcsóbb megoldást. Majd ha ezeket leírja őstermelő akkor tudunk tovább kísérletezni, ötletelni.
Általában a szokásos kisfeszültségű lakossági szerelésnél nem ennyire bonyolult képleteket használnak, nem készül minden centi vezetékre mérnök által aláírt, levezetett számítás, hanem a gyakorlathoz egyszerűsített táblázatokat.
"Mivel az árammérő már adott ezért elég ha csak az energia irányát megtudom."
Legegyszerűbb+lgolcsóbb megoldás: két feszültség érték összehasonlítása.
Beteszel egy annyira kis értékű ellenállást a vezetékbe, hogy a 230 voltot pl csak pár tized, maximum 1 volttal csökkentse, ez még csekély energiaveszteséget okoz (az ellenállás értékéének kiszámolásához további adatok kellenek).
Amikor az energia az utcáról befelé áramlik, akkor az ellenállás villanyóra felőli oldalán lesz magasabb a feszültség, amikor pedig az energia kifelé áramlik, olyankor az ellenállás ház felőli oldalán lesz magasabb.
Ezután egy (230V esetén tized voltokat is kijelző!) feszültségmérővel figyelni tudod, hogy az ellenállás melyik végén alacsonyabb a feszültség és a kettő közül amelyik feszültség kevesebb arrafelé áramlik éppen az energia.
Persze vannak ennél sokkal komolyabb megoldások is, de te a legolcsóbbat kérdezted :)
Ha barkácsolni szeretnél akkor van egy rakás arduino projekt rá, sajnos az árammérésen kívül a feszültséget is mérni kell.
Másik megoldás hogy általában az egyfázisú dil sínre pattintható fogyasztásmérők csak a helyes irányban számolnak, és ilyenkor adnak ki a kimenetükre impulzusokat.
Fordítva bekötve ez a visszafelé irányban fog teljesülni. De ez is elég nyakatekert így.
Sajnos olcsó kész megoldás nem nagyon van rá, akkor már lehet célszerűbb valami oksoházas szenzort keresni, és akkor tudsz midnent nézni amit csak akarsz online. Openenergymonitor, domoticz és társai.
Egy szivattyú , ami nominális teljesítményen tud 150bár nyomást és szállít 10 liter olajat . Van egy hidromotor , aminek úgy szintén 150 bár a nominális nyomás és 2 liter olajnyelés a szükséglete a nominális teljesítmény leadásához . Mi történik? A rendszer ki van építve szivattyú , csövek , túlnyomásszelep , átfolyásszabályozó a hidromotor irányában maximum 2 literes átfolyásra állítva 150bár nyomásnál . A traktoron bekapcsolja a szivattyú meghajtását , az átfolyásszabályzó zárva . Ilyenkor mi történik ? Az összes olaj visszatér a tartályba a túlnyomásszelepen . A traktorista beállítja a traktor motoron a haladáshoz szükséges konstans fordulatot , majd kezdi megnyitni az átfolyásszabályozót ( mütrágyaszórót ). A hidromotorban nö a nyomás és a terhelésnek valamint az áthaladó olaj mennyiségének arányában változik a fordulata . Ez 0 és a maximális fordulat között .
Viszont soha sem írtam , hogy a hidromotoron az olaj nyomása konstans 150bár .
Azt akarod mondani , hogy egy 150bárra tervezett motornál , ha 30bárra lecsökkentem a rendszer nyomását mint ahogyan azt Elek írja , akkor a hidromotor tud 100%-os teljesítményt leadni ? Maximum a 30bár nyomásnak megfelelö teljesítményét tudja leadni .
Végre leírtad, hogy minden esetben a nyomást kell módosítani valójában a hidromotoron, ha a fordulatot akarsz változtatni... Ahogy mekk írta az elején.
Megj: a nyomást beállító eszköz állítási módja közömbös. (fojtás esetén lehet rugós vagy nem rugós, tökmindegy)
"Hidraulika esetén viszont senkinek sem fáj, amikor a rugós szelepen át a felesleges olaj visszacsorog a tartályba."
Csorog ha a szabályzó majd teljesen nyitva, ömlik ha gazdaságtalanul kis teljesítményt veszünk ki a szivattyú teljesítményéhez képest.
Persze ha nem vesszük figyelembe a visszatérő olaj nyomását is energiából kell fedezni.... de ha te fizeted a "meddő" gázolajat, vagy elektromos áramot mindjárt fájni fog neked.
Elnézést az OFF-ért, én befejeztem a témát, remélem Péternek átment amit szeretnék mondani. A két gyógyegeret letiltottam, hadd szidjanak a hátam mögött, tudományos érvek úgysem lesznek.
"Olyan eszközt keresek ami az 1 vagy 3 fázisú bejövő vezetéken mért áram irányát kijelzi / betáplálás vagy vételezés/ mivel napelemes rendszer van fent."
Váltakozó áram estén az áram iránya másodpercenként 50-szer megváltozik.
Ami téged érdekel, az valószínűleg az ENERGIA iránya, tehát az, hogy most éppen fogyasztod az energiát az utcai hálózatból, vagy termeled az energiát kifelé az utcára.
"Olcsó megoldás előnyben"
Téged
- csupán az érdekel, hogy most éppen energiát termelsz vagy fogyasztasz (mindegy, hogy mennyit),
- vagy azt is pontosan tudni akarod, hogy most éppen MENNYI (hány kilowatt) energiát termelsz/fogyasztasz?
Mert a második megoldás kb százszor többe kerül :)
van a szivattyú mellett egy biztonsági szelep (ez az amit a topictárs kérdezett hogy hol van az MTZ-n). Piros körrel jelölve, normál esetben a szerepe csupán annyi, hogy ha a motort nagyon leterhelnénk akkor korlátozza a maximális nyomást. Előszeretettel tekergetik el a traktorosok, aminek aztán az a vége hogy kettéválik a szivattyú.
Ez a szelep csak akkor jön működésbe ha pl. végállásban a hirdaulikát nyomod tovább, a munkahenger nem tud több olajat fogadni, a szelep kinyit.
Nyisson ez a szelep 150bar-on.
Szabályozás:
Az egyik módszer a soros fojtás, ez egy elég durva megoldás, ennek sajnos az az eredménye hogy a szeleptől balra felmegy a nyomás 150 bar-ra (amit a beépített biztonsági szelep szabályoz), míg mögötte az éppen aktuális nyomás a nyomaték függvénye lesz. A szivattyú feleslegesen terhelődik, az olaj melegszik, viszont egyszerű, és széles tartományban szabályoz, viszonylag terhelés függetlenül.
2. bypass, azaz párhuzamos szabályozószeleppel, ezt írta Östermelő:
Előnye hogy nem terheli a szivattyút feleslegesen, viszont nagyon kis tartományban tudod a fordulatot szabályozni, és terhelésfüggő (ami szerintem hátrány lesz a trágyaszórónál, de lehet nem gond).
Mielőtt rágorna valaki: ez a szelep nagyon nem az Elek féle rugós nyomásszabályozó!
3. háromutas szabályozószeleppel. Ez már egy elég trükkös szelep, a motor terhelésétől függetlenül osztja el a motor felé és a visszatérő felé menő olajmennyiséget, nyomástól függetlenül. Egy fix arányt próbál tartani (mennyiség, nem nyomás)
Ezek drágább cuccok, de ez az igazán profi megoldás.
És mindez itt felül még erősen függésben van a hajtómotor fordulatszámától. Ha azt a tényezőt is ki akarjuk küszöbölni akkor még trükkösebb megoldások kellenek, ami pénz.
Én megértem miért gondolkozott elektromos megoldásban, sokkal kevésbé függ a motorfordulattól, terheléstől, stb...
- ha a rendszerben sehol nincs túlnyomás-elvezető szelep (tehát valóban nincs más, mint egy olajszivattyú, csövek és egy hidromotor)
- és a hidromotor terhelése annyira megemelkedik, hogy a csőben a nyomás eléri az olajszivattyú maximális tudását
- akkor vagy az olajszivattyú megy tönkre, vagy a szivattyút forgató gép fog lefulladni, vagy spriccelni fog az olaj valahol (esetleg mind a három egyszerre :), ezért a valóságban valószínűleg nem létezik olyan gyári hidraulika rendszer, amiben nincs semmiféle nyomás határoló szelep.
Fel kellene rajzolni egy ilyen motor+csövezés karakterisztikáját, majd belehúzni a munkapontot és rögtön látszik, hogy ha változtatni akarod a fordulatszámot és/vagy változik a nyomaték akkor a karakterisztika görbéjén, hogy vándorol a munkapont.
Hubazmeg... mérnökök, műszaki emberek hogy a faszba lehetnek ennyire hülyék és sötétek?!
Nagyobb/kisebb olaj mennyiséget egy adott hidarulikai eszközön csak és kizárólag a nyomás változtatásával lehet átküldeni.
Ez általános iskolai szintű alapvető ismeret.
De már a bölcsödés korú gyerek is BIZTOSAN tudja, hogy: ha gyorsabban akar zuhanyozni >> jobban kinyitja a csapot!!! Azaz változtatja a nyomást a csövön+zuhanyfejen. (eközben a viz bejövő tápnyomása az utcán nem változik meg, ha elég erős a hálózat)
kiggyo tfe_tng és társaik képességeit viszont láthatóan meghaladja ez a józan paraszti ész szintű dolog is, ciki.
sok-sok dolog keveredik már itt, és mindenki mondja a magáét.
Teljesítmény, fordulat, nyomaték, térfogatáram stb.
Igazad van amúgy, a párhuzamosan kötött nyomásszabályozó nem jó, valahogy egyszerűen így tudnám elmagyarázni:
A motor és a szivattyú is az egyszerűség kedvéért legyen egyforma és dugattyús, hogy könnyen érthető legyen. Térfogatkiszorításos, azaz minden fordulatra áthalad rajta egységnyi cm3 olaj.
Ha 1000-es fordulattal forgatom a szivattyút, akkor 10l/perc olaj áthalad rajta, a fenti vonallal jelzett csövön, balról jobbra. A motoron áthaladva pontosan 1000 1/min fordulattal forgatva azt.
A kifolyó olaj lefelé visszafolyik a tartályba, a szivattyú onnan szívja fel újra.
Ha a fene fenét is eszik, ebben az esetben mindkét gép azonos fordulattal fog forogni.
NA de mi a helyzet a nyomással?
Hát az amíg terheletlen a motorod, szinte nulla lesz, csak a cső súrlódásokat és a motor belső súrlódását kell leküzdenie a szivattyúnak. Tipikusan néhány bar ez a nyomás.
A térfogatáram állandó, a motor forog.
Mi történik ha elkezdem terhelni a motort?
A térfogatáram állandó, nem is tud más lenni.
A motor egyre jobban ellen tart az olajnak, azaz növeli a felső cső nyomását, míg az alsó továbbra is légköri nyomáson marad. Azaz a motoron lévő nyomáskülönbség nő, egyenes arányban a nyomatékkal.
Mi történik ha Elek megoldását beszereljük, egy rugós nyomásszabályozó (pressure relief) szelepet a motorral párhuzamosan?
az a szelep adott nyomáson nyit majd ki.
Térjünk vissza az elejére. Terheletlenül mi a helyzet? 1-2 bar a nyomás.
Fél terhelésen? Legyen 30 bar.
Teljes terhelése legyen 50 bar.
Ha a szabályozót beállítom 30 barra, akkor zárva marad 30bar-ig.
Azaz üresen az összes olaj a motorba folyik => 1000 1/min, nem szabályoztam a fordulatot.
Ha terhelem a motort, a fél terhelésig (30bar) a fordulat változatlan marad továbbra is.
Ha tovább terhelem, akkor a szelep elkezd nyitni, és korlátozni a nyomást 30bar-ban, azaz elkezd kevesebb olaj folyni a motorba, egy része megkerüli a szelepen.
A motor fordulata csökkenni kezd.
Ezzel a szeleppel a nyomatékot lehet maximalizálni, ami miatt a terhelés függvényében változik a fordulat is.
A gond, hogy a trágyaszóróban változik a terhelés, nem lesz fix a fordulat ezzel a módszerrel.
Sziasztok! Olyan eszközt keresek ami az 1 vagy 3 fázisú bejövő vezetéken mért áram irányát kijelzi / betáplálás vagy vételezés/ mivel napelemes rendszer van fent. A meglévő árammérő ugye /áramváltós/ minkét irányt megméri és nem tudom eldönteni vételezek vagy eladok /persze nézhetem az inverter adatait, de az ampermérő mellett kijelezni praktikusabb lenne/. Olcsó megoldás előnyben. Keresésemre csak villanyóra szintű eszközöket hozott.. Köszi
Ebben tévedsz , mert a hidromotor teljesítménye a 150bár nyomásra van megadva 2 literes olajnyeléssel . Ezért kell a párhuzamos ág és egy túlnyomásszelep , hogy ott a 150bár nyomáson lévö 8 liter olaj visszatudjon térni a tartályba normális üzem esetén . 30báros nyomáson az a hidromotor meg sem mozdul , ha rajta a névleges terhelés . Ilyenkor egy pici olaj a hidromotorban stagnál , míg a fennmaradó mennyiség a 10 literböl a túlnyomásszelepen keresztül tér vissza a tartályba .
"ha van egy hidraulika szivattyúm ami 150 bárt tart folyamatosan és mondjuk 10 litert tud percenként, és nekem csak 2 liter kell, akkor leveszem a szivattyú nyomását, vagy elengedem máshol a + 8 litert? Hogyan?"
Pl kialakítasz egy párhuzamos ágat, amibe beteszel egy szabályozható rugós szelepet, majd addig tekered a rugó erejét, amíg az előremenő ág nyomása be nem áll 30 bar-ra (a többi nyomást elengedi a bypass szelep). Ha az előremenő ágra a 150 bar 20 százaléka jut, akkor az előremenő ágban a 10 liter 20 százaléka, tehát 2 liter fog folyni (a többi elfolyik a bypass szelepen át).
"És az is párhuzamos szabályozás? Ha a villanykörte fényét akarom szabályozni, akkor azt sorosan teszem"
A legtöbb fajta elektromos energiaforrás esetén az effajta párhuzamos szabályozást kis párhuzamos áram esetén úgy hívják, hogy energiapazarlás, nagy párhuzamos áram esetén meg úgy hívják, hogy rövidzárlat :) ezért elektromos rendszereknél inkább a soros teljesítmény-szabályozás a divatos.
Hidraulika esetén viszont senkinek sem fáj, amikor a rugós szelepen át a felesleges olaj visszacsorog a tartályba.
Akkor magyarázd már el nekem , ha van egy hidraulika szivattyúm ami 150 bárt tart folyamatosan és mondjuk 10 litert tud percenként, és nekem csak 2 liter kell, akkor leveszem a szivattyú nyomását, vagy elengedem máshol a + 8 litert? Hogyan?
Fordulatszám a képletben nem szerepel, annak a jele: n, mértékegysége 1/sec
Ámde... az n ARÁNYOS a V nyeléssel !!!! ugye?! Azaz "az ugyanaz".
Csak ezt a hülyefaszokostojás-mérnökúr nem veszi észre a saját agyával ... Sőt úgysem érti meg, hogy szájbarágtam neki :-(
---
Gondolkozz még a 3. ponton....
Megint visszafele agyalsz, eltévedtél. Nem az a kérdés, hogy mi lesz a nyomással, ha a kért nyomaték (terhelés) megváltozik. Nyilván a nyomás is megváltozik.
Hanem, Az a kérdés, hogy miként tudod a fordulatot megváltoztatni!!!!!!
Nos miként? - ha növelni akarod a fordulatot>> növeled a nyomást a hidromotoron >> nő az átfolyása - ha csökkenteni akarod a fordulatot >> csökkented a nyomást a hidromotoron >> csökken az átfolyása Ennyi nem kell hozzá diploma... csak józan ész és max 8 általános.
Ezért volt igaza mekknek és ezért vagy te ordítóan sötét ehhez a dologhoz (is). Közben meg osztod az észt és beszológatsz, ami nagyon gáz rád nézve.
A párhuzamos hatást láthatod pl. amikor bekapcsolod a hősugárzót vagy hegeszteni kezdesz. Ha a tápforrás/trafó(=tápszivattyú/ág) és/vagy a vezeték(=sorosfojtás) nem erős.
----
A hidraulikában a rendszeren belül bárhol könnyű eljátszani a "tápforrás gyenge" című műsort a >> by-pass(megkerülő) útvonallal/szeleppel.
A korábbi hidraulikai ábrákon érdemes felfedezni, hogy a szabályozásnak mindig része (legalább) egy FOJTÁS is.
whirlpool indukciós lap, ez a bekotesi rajza. Nálam 3 fázis van, akkor a bal alsó(?) vonatkozik rám. De nem értem, miert csak 2 fázist köt be, es a harmadik (L3) nincs használva? Hibás lenne a rajz, vagy tényleg igy kell? Vagy én nem értem?
Látom hogy komoly frusztrációid vannak a mérnökökkel szemben, és élvezed hogy rajtam vezetheted le.
Nem akartam már válaszolni, de a fizikia és a műszaki tudományok ilyen szintű sárba tiprása és levizelése után nem bírom ki hogy felszólaljak mekkora mérhetetlen sötétség uralkodik az elmédben, és bármilyen baromság összehordására képes vagy csak hogy a Meki haverod hátsófelét fényesre nyalhasd.
Alapvető szabály a fizikában, hogy nem nevezünk át és értelmezünk aktuális kedvünk szerint fizikai mennyiségeket. Egzakt tudomány szerencsére, ezért is van hogy ugyanaz a fizikai jelenség pontosan ugyanúgy működik Kecskeméten és a világ másik felén is. A fizika nem vallás hogy mindenki félremagyarázza.
1. Pár órával ezelőtt ezt írod:
"A hidromotor alap egyenlete: M = p * V Vagyis az állandó nyelésú hidromotorok (azaz a V fix, nem állítható) esetén"
eme három mértékegység valójában:
Nyomás: p [bar] Forgatónyomaték: M [Nm] Kiszorítási térfogat: V [cm3/min]
És jól írtad, állandó V mellett a nyomástól függ a leadott nyomaték és fordítva, szépen kigoogliztad!
Fordulatszám a képletben nem szerepel, annak a jele: n, mértékegysége 1/sec
2. Majd trónfolsz, a saját előbbi írásoddal ellentétben már mást is jelent az a V:
"Ezek után nem is várom el tőled, hogy: megértsd nem az M fordulat a képletben, hanem a V a fordulat valójában :-)"
nem nem a fordulat a nagy V még mindig, lásd a saját 1. pontodat, vagy akár itt is nézelődhetsz ha nincs otthon négyjegyű függvénytáblázatod (ami egy nagyon hasznos segédkönyv a mai napig):
"Ami tény: a fix nyelésú hidromotor fordulata=átfolyása a rajta eső nyomással állítható be."
Nem tudom mitől lenne tény, semmiféle tudományos alapja nincs, te találtad ki pár órája. A fordulat kizárólag a rajta átfolyó tömegáramtól függ. A rajta eső nyomás pedig kizárólag a leadott nyomaték függvénye, kis terhelésnél kicsi, nagy terhelésnél nagy.
Te magad vezetted le az 1. pontban.
Az első googlizásod sikeres volt, de sajnos csak gyorsan be copy-paste-elted, nem értelmezted. Hiszen a cél nem az hogy hasznos tanácsokkal lássatok el valakit csak az hogy a tiétek legyen az utolsó szó.
A legelején leírták többen hogyan működik de ez nem számít, Elek és hű szolgája azóta is fűrészeli a fingot hogy nekik legyen igazuk.
Innentől tényleg a tiétek, éljétek ki a ferde hajlamotokat nélkülem.
Régóta nem vagyok benne biztos, hogy valóban mérnök vagy.... talán max diplomás.
Mert az évek óta tőled látott gyengécske logikai- és gondolkodási képesség nem azt mutatja.
----
Most sem látod át a képlet értelmét- és mondandóját, amiért pont ÍGY és ez lett felírva. Ez a képlet passzol a témához amiról szó van a hidromotor kapcsán. Ki is fejtettem miért..
Az az alapvető tévedés-tévút pedig, hogy a hidromotor helyett a hidraulikus körről/rendszerről osztod az észt. Miközben a hidromotor maga a téma.
Mérnökként gáz! Hisz total szar logikai-gondolkodási rendszert mutat... és mégis okosdkodsz. Pedig már egy okosabb 3.-os sem követ el ilyen durva hibát, logikai bakugrást.
Ezek után nem is várom el tőled, hogy: megértsd nem az M fordulat a képletben, hanem a V a fordulat valójában :-)
-------
Ami tény: a fix nyelésú hidromotor fordulata=átfolyása a rajta eső nyomással állítható be. Ahogy azt mekk helyesen leírta az elején... Amit te összehordtál a féltudásodadl az mind hidromotorn eső nyomás beállítás módjáról szól! A direkt=soros vagy indirekt=párhuzamos TOVÁBBI külső hidraulikai elemekkel.
Tájkép ehhez... bár kételem, hogy feltudnád fogni:
Hisz a max szinted a faszfejkedés-okoskodás-beszólás hibás alapokon. Az elmúlt évek ezt mutatják, csak rólad :-(
Van olyan olajszivattyúm aminek magán a házon van ilyen szelep, de az MTZ-én nem volt. Azért gondoltam hogy valahol biztosan van. Nem tudod mennyire van állítva?
"a végére csak kialakul az a bizonyos párhuzamos szabályozás"
Tulajdonképpen a fejem felett himbálózó villanykörte is párhuzamosan van kötve az utca végi oszlopon lévő transzformátor szekunder tekercsével. Ebből a szempontól teljesen igazad van.
Emelkedik a sebesség , tehát a szivattyú fordulata is , akkor emelkedik a szállított olaj mennyisége is . Mi okból kellene beavatkoznia a túlnyomásszelepnek , ha a tervezett nyomáson belül üzemel a rendszer ? Nekem volt olyan esetem a DOK-M -mel bakaságon , hogy a 3,5m3 kanállal beálltam a domb oldalába és amikor emelni akartam , a 27,5 tonnás kolosszus királycsapja megnyaklott , közben meg a túlnyomásszelep hangja volt hallható elég hangosan, mert ugye én is egy kicsit odaléptem a gázpedálnak . Nem volt az olajnak más útja .
Az ötvenesben a vezértömb oldalán volt egy dróttal leplombált sapka, az alatt volt egy rugós-golyós biztonsági szelep. Ha nem tudott az olaj hova menni akkor az nyitott, és visszaengedte a felesleget a tartályba. Annak a suhogó hangját hallottad amikor végállásban tartottad a hidraulikát.
Ha a kart elengedted akkor pedig a vezértömb visszaengedte az olajat magától hogy ne terhelje feleslegesen a szivattyút.
- egy rugós szelep párhuzamosan van kötve (bypass ág) a hidromotorral,
- tehát a rugóerő módosításával lehet befolyásolni (szabályozni) a hidromotor fordulatsáát
- persze csak addig, amíg az olajszivattyú nem produkál alacsonyabb nyomást a rugóerőnél, mert ennél alacsonyabb nyomás esetén már csak az olajszivattyú (traktormotor) fordulatszáma határozza meg az olajnyomást, tehát a hidromotor fordulatszámát :)
Lehet, hogy a mezőgazdasági gépek egy részénél fontos, hogy a traktor után kötött szerkezet munkatempója automatikusan igazodjon a haladási sebességhez.
Biztosan van , mert néha láttam amikor meg-meg rázták a platót , hogy lecsússzon a rakomány , akkor ugye magas nyomás van a csövekben , a munkahenger meg maximumra kinyomva . Hova menne az olaj ha közben meg müködik a szivattyú , mert az olajat összenyomni nem lehet ? :-)
Némelyik fojtásra valójában nincs szükség, sokszor elég a csőszakaszok kisebb-nagyobb saját fojtása, plusz a hidromotornak is jelentős fojtása van munka közben.
Ezen a rajzonlátható egy "olaj-zener" működése (háromféle szelep-zárási megoldással). A rugó erősségének változtatásával mi határozhatjuk meg az előre menő olaj aktuális nyomását: a rugóerő feletti extra nyomás olaja visszacsorog az olajtartályba.
Nem tudom hogy van e, vagy hova van állítva, de amikor a 150 mázsás pótkocsit billenti elég magas lehet a nyomás, mert ugye teljes gázzal szokunk billenteni. Én Mtz-50 ről beszélek, mert nekem az volt.
Vagyis az állandó nyelésú hidromotorok (azaz a V fix, nem állítható) esetén bizony-bizony a NYOMÁS VÁLTOZTATÁSA útján állítható be a fodulatszám....
M mint fordulatszám, aha.
Te szoktál mindig parasztkodni hogy vegye elő az iskolai fizikakönyvet mindenki, itt az ideje hogy megnézd mi az M és mi a fordulatszám jele.
Mentem offline-ba, ennek így sose lesz vége, ti ketten terjesztitek a faszságot és úgyis abból lesz több, ergo a föld lapos, és a kitartó hülyéké az igazság. A tiéd és a Mekié.
Csak ugye én abból indultam ki , amit östermelö írt , hogy amikor a mütrágyát szórni fogja , akkor a traktor konstans motorfordulaton halad és ö szabja meg , hogy milyen fordulaton müködjön a hidromotor . Ezt ugye az állandó nyomású olaj mennyiségének szabályozásával éri el . Vagy tényleg nem értem a dolgot ? Traktoron nincs túlnyomást át eresztö szelep ?
A zener elé is teszünk ellenállást, nem engedjük át rajta az összes áramot. Az átfolyás szabályzónak pedig úgy kell működni mint egy " állítható feszültségű zenernek. Ezért elé egy fojtást teszünk, és utána szabályzunk.
"De ott is van soros és párhuzamos szabályozás. Soros ellenállás + zener. "
Áram-szabályozás párhuzamosan kötött potméterrel = bypass ág fojtócsappal
De vigyázz, mert a zener feszültségfüggő, egy mezei fojtócsap visziont nem nyomás-függő, annak mindig ugyanannyi lesz a fojtása, akárhová változik az olajnyomás.
Az olaj-Zener az általam ár kétszer is említett "rugóval nyomott golyó" váltószelep, ami csak a rugóerő által meghatározott olajnyomást engedi tovább, a többi olaj megy a másik irányba (visszatérő ágba). Feszültség stabilizátor = olajnyomás szabilizátor
Erre írtam hogy vagy külön szivattyú aminek kisebb a nyomása, szállítása. És akkor az csak a hidromotort hatja. Ott lehet alkalmazni a soros- párhuzamos szabályozást. Ha jól emlékszem a hidraulikus szivattyúk általános fordulata 1500 f/ perc, a régebbi traktorokon nincs ekkora főtengelyfordulat, tehát gyorsítani kell és igen csak befüstöl a traktor egy -egy nehezebb emelésnél. Hajómotornál gondolom nincs ilyen probléma.
"a hidromotor forulatszámát az átáramló folyadék mennyisége határozza meg"
Ez az állítás IGAZ. De aki ilyen irányú megközelítéssel próbálja laikusokkal megértetni ezt a dolgot, az nem igazán akarja, hogy megértsék a dolgot, mert nagyon szar módszert választott.
Na így készülnek az általam gyakran emlegetett igenszar oktatási módszerek: a tananyanyagokban nem hazugságok vannak, csak éppen a lehető legbonyolultabban magyayrázzák azt, amit valójában lehetne rohadt könnyen felfogható módon is magyarázni. Mert ugye az a cél, hogy a szakmunkás tanulók közül minél többen folyamatosan hülyének érezzék magukat az órákon és ne fejezzék be az iskolát.
Köszönöm szépen a magyarázatot . Én abból indultam ki , hogy a hidromotorral müködtetett csörlö a hajókon úgy müködött , hogy volt egy olajtartály , azon ugye a villanymotor meg a szivattyú . Amikor bekapcsoltam , akkor a motor folyamatosan tartotta a nyomást , amire a túlnyomásszelep volt állítva . Tehát bekapcsolt állapotban a csövekben megvolt az állandó nyomás , ami a szivattyúból kilépve a csöveken keresztül áramolt a túlnyomásszelepen és az olajhütön keresztül vissza a tartályba . Ha a csörlöt akartam használni , akkor valójában nyitottam a hidromotor felé az olaj útját . Lassú fordulathoz kevesebb , magasabb fordulathoz több olajat engedtem a hidromotor felé . Tehát ilyenkor a hidromotoron és a túlnyomásszelepen keresztül áramlott az olaj , amit a szivattyú a csövekbe pumpált konstans nyomáson .
"nem a bemenő nyomás állításával szabályozzuk egy hidromotor fordulatát, hanem az olajmennyiséggel, pl soros fojtással. "
A soros fojtás sem csinál mást, mint csökkenti a nyomást a a fojtás utáni szakaszon. Ha műszerrel méred az olajnyomást a hidromotor bemenetén és elkezded fojtani az oda vezető áramlást, akkor a műszeren azt fogod látni, hogy tulajdonképpen a nyomást csökkented.
Tehát a fenti mondatod jelentése valójában: "nem a bemenő nyomás állításával szabályozzuk egy hidromotor fordulatát, hanem pl a nyomás állításával" :)
Elektromos hasonlatok (ha már villanyos fórum :)
olajnyomás = feszültség
áramló folyadékmeneyiség = elektronyos áram
fojtás = ellenállás
hidromotor = munkát végző elektromos fogyasztó, pl egyenáramú motoros ventilátor
a hidromotor forulatszámát az átáramló folyadék mennyisége határozza meg = a ventilátor fordulatszámát a rajta áthaladó áram határozza meg
Na de hogyan változtatod meg a távolból az áthaladó áramot? Nem a feszültség változtatásával?
Megpróbálok valahogy segíteni hogy mi a különbség...
Az üzemanyag szivattyúnak az a dolga hogy bizonyos fordulaton 4-8 bár (ha jól emlékszem) tartsa a nyomást, a többi vissza a tartályba. A hidraulikus rendszer max nyomása 50-150 bár, (lehet még több is rendszertől függően) de akkor már igen csak fogja a traktor motorját. Ezért felesleges ilyen magas nyomáson tartani állandóan. Viszont nem tarthatom alacsonyan sem, mert ha pl emelni kel a pl a vetőgépet, akkor viszont kel a magas nyomás. Ezért amikor nem működtetjük a hidraulikát, visszafolyatjuk a tartályba, 0 nyomás. Viszont ha valamelyik kart működtetjük ezt a visszafolyást megszüntetjük, és elkezd emelkedni a nyomás. Viszont a traktornak üzem közben kel a fordulat hogy tudja működtetni az eszközt. Ezért viszonylag magas fordulaton kel tartani. Ezért hülyeség kecskének az a gondolata hogy, alapjáraton is meglegyen a hidromotor fordulata. Meglátszik hogy nem ült még traktorban. Így is még meg kell oldani hogy amikor a hidromotort használom és a nyomáskülönbséget beállítom, akkor még a rendszer tudjon pl emelni is amihez már sokkal magasabb nyomás kel, vagy másik szivattyút kel működtessek, esetleg kisebb nyomásút, szállításút.
Mindkettő egy hidraulikus tömegáramból gyárt mechanikai energiát... Tökmindegy, hogy - olaj vagy víz - mi hozza létre a nyomást (statikus magasság különbség vagy tápszivattyú)
nagyon nem. Az egyik térfogatkiszorításos, a másik nem.
Tényleg, hidd el, nem a bemenő nyomás állításával szabályozzuk egy hidromotor fordulatát, hanem az olajmennyiséggel, pl soros fojtással. A keletkező nyomáskülönbség pedig egy adódó érték, függ a leadott teljesítménytől.
Ha leterheled a hidromotorod akkor nő a nyomáskülönbség (mivel nagyobb nyomaték megy át rajta), ha nem akkor csökken, de a fordulata állandó marad, az átfolyó l/perc olajmennyiség állandósága miatt.
A turbina kurvára más sztori, ha lefogod lelassul, mivel meg tudja kerülni az olaj (lásd automata váltó citromkerék).
ÁÁÁÁ, a faszért megyek mindig bele a vitákba, két hétig ezen fogod rágni a gittet.
A folyadék mennyisége határozza meg a fordulatot , amennyiben a hidraulikus szivattyú állandó nyomást állít elö és nagyobb mennyiségü olajat mozgat meg a kívánt nyomáson , mint a hidromotor igénye maximális fordulaton és teljesítményen . A felesleges hidraulikus olajat a túlnyomásszelepen keresztül juttatja vissza a gyüjtötartályba az olajhütön keresztül . Östermelö topiktársunk folytószelepen keresztül állítja be , hogy mekkora mennyiségü hidraulikus olaj jusson a hidromotorba az adott pillanatban . Az autóban a benzínszivattyú folyamatosan egy szinten nyomja az injektorok irányába a benzínt a várható legmagasabb fogyasztásnál magasabb szinten . Így amikor a motor benzín igénye alacsonyabb, a felesleg visszajut a gyüjtöcsövön keresztül a benzíntankba . Én mint laikus így tudom . Hasonló módon müködik a traktoron is , ha a motor konstans fordulaton forog . Östermelö topiktárs ezt írta , hogy ilyen az elképzelése .
" A motor nyomatéka a be- és kilépő hidraulika olaj nyomáskülönbségével, fordulatszáma a térfogat-áramlással arányos. "
Most nem az a kérdés, hogy hogyan működik a hidromotor, hanem az, hogy a távolból (a traktoros foteljéből) milyen módszerrel változtatod meg a hidromotor fordulatszámát:
1: rákiabálsz a hiromotorhoz menő csövekre, hogy "FOJADÉK, FOJJÁL GYORSABBAN!"
2: megnöveled a hidromotor felé menő olajNYOMÁSt, miáltal a hidromotor gyorsabban fog forogni (és eközben valóban gyorsabban fog benne fojni a fojadék).
Hidromotorral is meg lehet csinálni, hogy a hidromotor fordulatszáma ne függjön a traktor motorjának fordulatszámától.
- meg kell mérni, hogy a dízel motor legalsó fordulaton (alapjáraton) a hidromotornál mekkora olajnyomást tud produkálni
- olyan hidromotor kell, ami még ezen az olajnyomáson is képes jóval a maximális fordulatszám fölé forgatni a műtrágyaszóró adagolóját
- be kel tenni a kettő közé egy nyomásszabályozó váltócsapot (rugós golyó, márt írtam róla)
Egy példa:
- a hidromotornál mondjuk 60 bar olajnyomás mérhető amikor a traktor motorja max fordulaton forog, míg alapjárat esetén csak 10 bar nyomás mérhető
- mivel nekünk a műtrágya adagholón 50 rpm körüli fordulatszám a célunk, ezért olyan hidromotort teszünk oda, ami mindössze 10 bar mellett is képes akár 70 rpm fordulatra is
- a kettő közé teszünk egy olyan nyomás szabályozós csapot (a pilóta keze ügíyébe), aminek a tekerőjével a hidromotor felé menő nyomást nulla és 10 bar között tudjuk változtatni, TELJESEN FÜGGETLENÜL attól, hogy a traktor motorja milyen fordulaton megy, tehát hogy a traktor éppen 10 vagy 60 bar nyomást állít-e elő.
Ilyenkor szokott előjönni az a kifogás, hogy "igen ám de az a hidromotor, amit én a sufniban találtam, annak az 50 rpm-es fordulathoz minimum 20 bar nyomás kell, 10-zel túl lassú"... Hát barátom, nem a gomhoz kell venni a kabátot, hanem a kabáthoz a gombot :)
Azt hogy miként kell bekötni a csapot majd lelesem a répakombájnról,az gyári megoldás és működik is,nem gondolkodok rajta.Komoly terhelésnél se változik a fordulat azonos motorfordulat mellett.
Egyébként egy ilyen trakin fogjuk használni. Szerintem nem lehet a vezértömbön variálni,de ezt inkább a forgalmazótól kell megkérdjem. Ugyanis új a gép még nem sok a tapasztalat vele.Eddig mtz-ével használltuk a sorszórót. Ahhoz volt kiszámolva a sebesség/kiszórt mennyiség/beállítás.
Még van egy hetem ötletelni,mert a szabadságon vagyunk még.Ráadásul néha olyan helyeken járunk ahol még se telefon se internet sőt van ahol áram se a hegyekben.
"A fordulatot meg a hidromotoron változtatom egy megkerülő ágban kötöt finoman állítható csappal. Valami hasonlóval."
Ha bypassolod a motort egy fojtóval akkor terhelés függvényében fog osztozni az olajmennyiség a motor és a bypass ág között, szerintem elég instabil lesz.
Sorba kellene kötni a fojtást a motorral inkább szerintem, úgy korlátozni az olaj mennyiségét. A vezértömb meg majd tartja a nyomást a beállitotton.
Milyen traktor ez, nem tudod szabályozni a tómbön karral a szállított olajmennyiséget?
Jól gondolkodtál , ugyan azt csinálják a gyári komolyabb szórók is. Én először a traktor adagolójára gondoltam azért álltam értetlenül. Persze te a műtrágya adagolójára gondoltál. Azután rájöttem és akartam is írni, de már késő lett, és az asszonykám takarodót fújt. Úgy hogy mindent átgondolva ez a legjobb megoldás. Sok sikert a megvalósításhoz! Ha kész lesz azért várjuk a fejleményeket.
"És tegnap ugrott be ha teszek a tengelyre egy fordulat mérő kütyüt akkor úgy változik a dolog,hogy a traktorral megyek fix sebességgel és menet közben tudom változtatni a sebességet.Ha látom a tengely sebességét a műszerfalon akkor bármikor vissza tudom állítani oda ahova akarom. Ugyanezt fordulatszám mérő nélkül csak érzésre nem lehet megcsinálni."
Szóval a sorszóró tengelyére teszek egy fordulatszám mérőt. A fordulatot meg a hidromotoron változtatom egy megkerülő ágban kötöt finoman állítható csappal. Valami hasonlóval.
Ennek kellett egy sorszórót csinálni mivel a gyáriak nem tudják kiszórni a mérete és a kiszórandó mennyisége miatt. Egy alkalommal simán kiszórunk 1 ha-ra 1 tonnát,és ezt közvetlenül a sorra.
Szerencsére a szerb IMT vetőgép műtrágya adagolója ki variálással tudja úgy,hogy soha nem akad fel,így ezt a részén nem kellett agyalni. A legegyszerűbb a sima talajhajtású megoldás,egyszerű és működik. Viszont eltérő sortáv és egyébb okok miatt nem az igazi. Akkor felraktunk egy hidromotort ami a polcon volt.
Probléma mentesen működik is,és akkor jött a tovább gondolás. Valamiképpen kellene a területen belül változtatni a kijuttatott mennyiségen. Az első gondolat a villanymotor fix fordulaton és menet közben ahol kell kicsit lassabban megyek. A nagy mennyiség és a pellet formája miatt jó nagy a súrlódási veszteség, Így a hangyafasznyi motorok rögtön kiestek. Van polcon az a 370W-os hajtómű,ráapplikáltuk és bírta. Na innen jött az inverter ötlete,amiről igyekeztek lebeszélni.
És tegnap ugrott be ha teszek a tengelyre egy fordulat mérő kütyüt akkor úgy változik a dolog,hogy a traktorral megyek fix sebességgel és menet közben tudom változtatni a sebességet.Ha látom a tengely sebességét a műszerfalon akkor bármikor vissza tudom állítani oda ahova akarom. Ugyanezt fordulatszám mérő nélkül csak érzésre nem lehet megcsinálni.
Egyébként ez egy prototípus kis összegből otthoni anyagokból ami a polcon volt,hogy ha nem lesz jó ne kerüljön sokba,látszik is rajta.Ha összeáll utána valószínűleg egy szerbiai gyártó legyárt párat,mert itt a környéken sok embert érdekel a megoldás. Ha meg nem akkor egy közeli ismerős gyártónak megmutatjuk és legyártatjuk vele,mert se lemez hajlítónk se esztergánk nincs,és csak kellene a küllemre is adni.
Ezt most már végképp nem értem. Miért akarsz te az adagolótengelyre tenni fordulatszám mérőt? Én amikor az MTZ-vel szórtam a műtrágyát, vagy vetettem a búzát, akkor a gépet belőttem egy bizonyos fordulatszámra, és a sebességi fokozattal variáltam. Ha a motor fordulatszámát állítgatod, akkor nagyon furcsa eredmény jön ki. A traktor hol gyorsan, hol lassan halad, és még a nyomás is állandóan változik. Ha beállítod a fordulatot egy bizonyos, ( elég magas) fordulatra, és a hidromotor, vagy a szivattyú bemenő, és kimenő ágát áthidalod egy (pl) golyós csappal, akkor tudsz megfelelően variálni a fordulattal. s akkor a nyomásod viszonylag állandó, és az átfolyást tudod variálni.
Csak megérte ez az egész,mert közben beugrott a megoldás. Szégyellem is magam,hogy ez miért is nem ugrott be hamarabb,ráadásul filléres tétel.
Csak tenni kell az adagoló tengelyére egy fordulatszám mérő kütyüt. Így nem a sebességen kell változtatni munka közben hanem a fordulaton ami így ellenőrizhető.
Ami ugye úgy működik,hogy a megkerülő ágban van egy finoman állítható csap amivel lehet szabályozni az átfolyó mennyiséget.(nem a nyomást)
"Csak szólok hidromotor sebességét a mennyiséggel,"
Ember! Van egy hidromotor tőled 5 méterre, tőled mennek oda a csövek. Hogyan változtatod meg a távoli hidromotor fordulatszámát a távolból, ha nem az olajnyomás változtatásával? Odakiabálsz neki, hogy "habár az olaj nyomása nem változik, de te azért valami miatt pörögj gyorsabban"?
Tegyél egy éppen terhelés alatt lévő (éppen valami munkát végtő) hidromotor bemenetére egy nyomásmérőt és a távolból próbáld meg növelni a motor fordulatszámát az olajnyomás megemelése nélkül :)))))
370 Watt elég a jelek szerint és 50 fordulat/perc kell, ha igaz
Teljesítmény=2*Pi*Fordulat*Nyomaték
0,37 kW kijövő és 50-es (0,833/sec) Nyomaték=370/2/3,14/0,833=~70 Nm max
Ezt a céltartományt a 350 Wattos villanybicikli/scooter/ motorok akár le is fedhetik >> 70-80 Nm max és 0-300 fordulat. Estleg/alighanem egy egyszerű 1:2...1:4 áttétellel.
A szokvány biciklis vezérlő pedig tudja a fordulatot is állítani.
Szerintem meg leírta, csak te nem figyeltél. Kb 370 Watt, elegendő. Azt is írta hogy a 24 voltos 100 Wattos motor nem bírta. Én személy szerint óckodnék az egyfázisú aszinkron motortól, csak egyenáramú szénkefés, vagy kollektor nélküli 3 fázisúban gondolkodnék, még akkor is ha esetleg + 2 akkumulátort kellene vásárolnom.
Ne tedd már magad nevetségessé! Ültél már valaha kombájnba? Jól is nézne ki az ürge hogy amikor teljes fordulattal jár a motor, ( mert ugyan is az kell a csépléshez) Akkor a hidro motor teljes fordulaton hajtaná a kerekeket. Azután meg ha levenné a fordulatot mackót fogna. Suszter maradj a kaptafánál!
"kérdés csak annyi volt,hogy milyen inverterben gondolkozzak"
Ugyanaz lesz a baj, mint a hidromotor kérdéskörrel.
A hülyegyerekeknek játszani árult hót kínai "inverterek" se nem üzembiztosak, se nem megbízhatók, se nem hosszú élettartamúak, de még csak nem is tudják, (legfeljebb a jobbak pillanatokra, nagyjából) ami nagy betűvel rájuk van matricázva. (hót igénytelen cimkékkel egyébként)
Pláne induktív terhelésre gázosak, mert oda a töredékét sem szokták hozni, összeomlik a szinuszos hullámforma, majd szétrobbannak benne a félvezetők.
Ami ipari, tudományos, erőművi, stb, "professzionális" célra van, azzal meg ugyanott leszel ,hogy húúha, hát ennek "csillagászati az ára". Nyilván.
Mindenki írja, hogy azon a feszültségen kell megoldani, DC hajtással, ami rendelkezésedre áll, ez a legbiztosabb, de te csak hajtogatod, amit kitaláltál.
Egyet javasolok: A pelenka-kávéfőző-pécébolt helyett olyan helyen vegyél invertert, ahol ez a profil. Ha már ez a fixa ideád, hogy neked valami szuper inverter kell.
Ott esélyesebb hogy sikerül olyasmit venned, ami ha terhelésen indul a motor, nem robban az arcodba, legfeljebb letilt, illetve ha elromlik, nem azt mondják ,hogy maga ezt leégette, viszi ahova akarja, mi csak egy webáruház vagyunk, hanem esetleg tudnak szervizelni, kiküldeni javításra, stb.
Van 3 fázisúban is ilyen motorunk,és frekiváltó ami egyfázisról működteti a motort,de azt nem akarom hordozgatni ide oda. Teljesen újat meg nem akarok mindenből.
Ráadásul nem akarom túlbonyolítani a dolgot.Eddig is azért hidromotorral ment,mert attól egyszerűbb nincs,viszont jó volna ha tudná amit még szeretnénk.
"A hidromotorra nem lehetne valami olajszabályozót tenni?"
Vannak bypass bekötésű rugós nyomás-határoló szelepek, amelyeknél a tekerővel egy rugó erejét szabályozod, ha a nyomás meghaladja az értéket, akkor a felesleges előremenő olajat átengedi a visszatérő ágba (pl egy lyukat lezáró golyó egy picit egmelkedik). Ezeket fix értékre szokták beállítani (pl villáskulccsal), de létetik kézzel tekergethető is, amit oda lehet csövezni a traktorista keze ügyébe, hogy menet közben is játszhasson vele.
Persze ezzel csak csökkenteni lehet a hátramenő nyomást egy bizonyos érték alatt, tehát ha traktor nagyon lassan pöfög, akkor nincs ott akkora olajnyomás, amiből szabályozni tudna.
"A háromfázisú motoroknak nagyobb a nyomatéka és egy frekvenciaváltóval szabályozhatóvá lehet tenni a motor fordualatszámát."
Lehet, hogy a húsdaráló motorja eleve egyfázisúra van tekercselve, ebben az esetben nem tudja kihasználni a háromfázisú frekvenciaváltók okosságait. Ha daráló tekecselése három fázisú (és csak rá van biggyesztve egy kondenzátor, hogy valamennyire eldöcögjön egy fázisról is), akkor viszon a három fázisú frekvenciaváltótól megtáltosodna az ereje/nyomatéka (már lehetne vele akár orrszarvút is darálni, egészben).
"Viszont mivel nem egyenletes minőségű a föld van ahol többet kellene szórni,"
Tehát mégiscsak jó lenne, ha változtathatni lehetne a fordulatszámát ennek az adagoló motornak. Pl lenne a traktoros keze ügyében egy tekerő gomb, amivel menet közben (akár egyenletes haladási sebesség mellett) finoman szabályozni tudná, hogy most éppen több vagy hevesebb trágya menjen ki másodpercenként.
"Pedig nem 20w-os,és nem is gagyi,nem tudja az optimális 50fordulat/perces tengelyfordulatot."
Még mindig ott tartunk, hogy
- ez a motor üresen simán tudta az 50-es fordulatot, csak leterhelve lelassult,
- vagy azért nem bírta, mert már üveghangon visított és az áttétel kimenete még mindig nem érte el az 50-es fordulatszámot?
Mert a második eset nem a túl kevés wattot jelzi, hanem a rosszul megválasztott áttétel-arányt
(ettől még lehet kevés a watt is, de ezt csak akkor fogod megtudni, ha olyan az áttételed, hogy üresjárásban a gépet fel tudod pörgetni akár 60 rpm fölé is és csak ez után próbálod ki a motort terhelve is).
"Ez vagy ez a típus megbízható de drágább stb. Ezzel szembe mindenki ötletelt vakon,."
Hogyan javasoljunk bármi konkrétumot, ha nem tudjuk, hogy mit kell tudnia?
Az 50 körüli fordulatot végre megtudtuk, de a szükséges nyomatékot (newtonméter) még mindig nem árultad el (valószínűleg te sem tudod, talán még eszedbe sem jutott megmérni).
Így nem is lehet mást, csak találgatni meg általános tanácsokat adni.
A háromfázisú motoroknak nagyobb a nyomatéka és egy frekvenciaváltóval szabályozhatóvá lehet tenni a motor fordualatszámát. A frekvenciaváltó elmegy egy egyfázisú inverterről is ha a motor indításakor keletkező tranziens nem ülteti seggre. Ezen is segít amúgy a frekvenciaváltó mert az inverter felé egy PFC van amitől kvázi rezisztív terhelésnek látja a frekiváltót és eltűnik előle maga a motor.
Én nem is névről tettem, éppen elég volt pár hozzászólás olvasása, mikor ott a nagy vidéki sötétségben kifejtették, hogy miért kell agyonverni a békákat, aztán fogtam a fejem.
Ez egy működő gép ami egyedi gyártású egyedi igényekhez,mivel a gépgyártók ilyesmivel nem foglalkoznak.
És működik tökéletesen,egy hidromotor hajtja.Tudja amit kell és soha nem akad el nem kell leszállni a traktorról
Viszont mivel nem egyenletes minőségű a föld van ahol többet kellene szórni,viszont a hidromotor az nem fix fordulatú,ha lassítok akkor az is lassabban forog.Meg lehetne oldani,hogy fix fordulaton menjen de csillagászati az ára. Viszont egy villanymotor az fix fordulaton megy és a sebességgel variálva (az értetleneknek,kicsit lassítok-gyorsítok) megoldódik a kérdés.
Van egy felesleges ilyen motorom,kipróbáltuk vele (24v-al) és nem bírta.Pedig nem 20w-os,és nem is gagyi,nem tudja az optimális 50fordulat/perces tengelyfordulatot.
"itt mindenki azzal foglalkozik, hogy miért nem jó amit a kérdező akar... a velük levő flusztrációt vezeti le itt,"
Ugyanazokban a bejegyzésekben ott van ám az is, hogy hogyan kellene jól csinálni. Csakhogy amikor egy ilyen bejegyzést egy fLusztrált ember olvassa, az csak a rosszat olvassa ki belőle, a segíteni szándékot átugorja a szeme a szövegben.
Úgy látom itt mindenki azzal foglalkozik, hogy miért nem jó amit a kérdező akar.
Itt senkinek nincs főnöke, megrendelője, felesége? Vagy a velük levő flusztrációt vezeti le itt, és mindenáron meg akarja magyarázni, hogy máshogy kell a problémát megoldani, nem pedig a kérdésre ad rövid szakszerű választ... Mekknél még érthető, mert ő amúgy is beszámíthatatlan, na de a többiek...
Ez abból állt hogy vettél egy húsdarálót, amit ráapplikáltál az eszközre és jó lett. Mindezt egy műhelyben,hálózati forrással táplálva. Mondhatni ideális környezetben, nem 12V egyenáramból 20X-ra emelt feszültséggel,a forgógép által előállított szinusz hullámhoz hasonlító frekvenciával amire egy egyfázisú aszinkron motor nagyon érzékeny.
Az egyfázisú kondenzátoros aszinkron motor lenne a legutolsó ötlet amit egy hordozható berendezésre alkalmaznák.
A háromfázisú kivitel máris életképesebb lenne de annak más inverter kell.
"...olyan okos vagy akkor a kérdésre is tudsz választ"
Hogy az általad linkelt átalakító alkalmas-e az általad kitalált géped meghajtására senki sem állíthatja biztosan. Ha igen kérd el a telefon számát hogy gratulálj neki vagy hogy elküld a p...ába, ha bevált vagy szívás a vége.
Gondolom úgy indítanád hogy egy kapcsolós dugvillával kapcsolgatod, az inverter a (rosszabb esetben) fülke padlóján vergődne... Vannak elképzeléseim az állapotokról, ötletekről....
Véleményem szerint mikor kellene szórni és ötödszörre ugrasz ki a fülkéből hogy miért nem szór már megint, mérgesen traktorozhatsz vissza a műhelybe és ha nincs B terv nem lesz kiszórva az anyag.
Az egyenáramú motor üzeme összehasonlíthatatlan egy kondenzátoros motorral.
"El sem tudja képzelni hogy pl ha egy kis nedvességet kap a műtrágya micsoda erőnek kell lenni ahhoz hogy kitolja azt a ragacsot."
Amit eddig láttam műtrágyát, az mind meglehetősen nagy szemcséjű száraz granulátum volt (kis száraz kemény golyók). Ha egy ilyen anyag annyira vizes lesz, hogy krémes állagúvá válik, az nemcsak az adagolót tömíti el, de a levezető csövekbe is beletapad meg mindenbe. Ezért a vizes műtrágyát szerintem nem erőltetve át kell préselni mindenen, hanem félretenni és ki kell szárítani. Amíg yiszont a formája száraz granulátum, addig könnyű, nem tapad oda sehová, tehát szerintem viszonylag kis teljesítményű villanyvmotor is könnyedén elbánik vele.
Őstermelő nem hülye, pontosan kipróbálta mi kell a feladathoz, és egy egyszerű kérdése volt. Millió dolgot megépített maga, nem kell mechanikából kioktatni egy parasztembert (jó értelemben) aki világ életében a saját találékonyságára volt utalva.
Többször jelezte hogy nem a 370W kérdését szeretné megvitatni, ki van próbálva, ezt a motort akarja 12V-ról hajtani.
Erre Elek szokásához képest nekiállt kioktatni, szót fosni feleslegesen. Okosan választott áttételekről, kis és nagy traktorokról, éppencsak a laikus hülye mantrát nem kezdte el.
Akárcsak bármi más kérdésnél, hiszen az övé az utolsó szó.
Ha nem tud hozzászólni érdemben akkor akár csendben is maradhatna, kicsit élhetőbb lenne a topic.
Senki nem mondta, hogy áttétel változtatásával nem lehet nyomatékot változtatni. A képletet mindenki ismeri, viszont a motor teljesítménye akkor sem lesz több, mindegy mekkora az áttétel.
kecske "hamarjában" belinkelt 20W-osával tankot akart megemelni. Próbáljon meg olyan 12VDC motort belinkelni, amelyik mondjuk 300W.
Megvédem Kecskét, igaza van hogy áttételezéssel nagy nyomatékot lehet előállítani. De életében nem látott még műtrágyaszórót. El sem tudja képzelni hogy pl ha egy kis nedvességet kap a műtrágya micsoda erőnek kell lenni ahhoz hogy kitolja azt a ragacsot. Ha 50-es fordulatról beszélünk akkor valami csigás, vagy kanalas kiszórásról lehet szó, attól is függ hogy hány soron akarja kiszórni az anyagot, 1-12 ig bármennyire lehet, és akkor nem egy csavarozógép ereje kell hozzá. Ha már a gazda kipróbálta hogy kb 370 Watt kell hozzá. akkor 30-40 Amperes motor kell hozzá 12 volton. Annak hűtése is elég körülményes, esetleg valami elektromos robogó vagy hasonló motor, és akkor még ott van a lassítómű. Azért jó lenne legalább egy Móricka rajzon látni hogy mit is szeretne hajtani a megrendelő. Nekem is volt hasonló csigás motorom ( 220-as), seprűkötő gépet hajtottam vele, s ha nem vigyáztam képes volt eltörni a nyelet, hát ezt egy csavarozógép erejű motor nem tudja.
"Azt se tudod miről van szó de egy szaros 20 W-os motorral akarod megoldani."
Sehol nem írtam, hogy elég neked egy 20 wattos motor.
Viszont egyrészt tudom, hogy milyen komoly ereje van egy mindössze 20 wattos egyenáramú motornak, ha lassító áttétel van rajta,
másrészt pedig számos esetben láttam, amikor házi barkácsolásnál a ténylegesen szükségesnél hússzor (sőt: százszor!) erőseb motort alkalmaztak egy-egy feladatra (=pénz pazarlás).
"A traktornak a generátora tud 120-150 ampert"
Nem írtad, hogy nagy traktorod van, annyi információból, hogy "évente csupán pár órán át használt házibarkács műtrágyaszóró", ebből leginkább arra lehetett gondolni, hogy ez valószínűleg valami háztáji kistraktor lesz.
"De a megfelelő fordulaton a gépet még üresen se tudja forgatni"
Egy 10-20 wattos egyenáramú motor egy jelentős lassító áttétellel (tehát jelentős nyomaték növeléssel) még üresen sem képes megMOZDÍTANI a gépedet?
Vagy könnyedén képes volt mozgatni, csak túl lassan? Mert utóbbi estben talán mégsem a watt volt a kevés, hanem talán az áttétel aránya volt rosszul megválasztva. Tehát pl neked pl percenként 50 fordulat kellene az adagoláshoz, de a kis motoron olyan volt az áttétel, hogy 12 volt esetén tudott percenként 20-at, 16 volttal tudott 30-et, de a 12 voltos motor 16 volton már üveghangon visítva füstöt szegény. Holott lehet, hogy egy másik áttétellel ugyanaz a kis motor már 12 volton is produkálta volna az 50-es fordulatot, erőlködés nélkül és talán még így is bőven elég lenne a nyomaték az áttétel végén.
Az a baj az ilyen kísérletezésnél, hogy ha kiderül, hogy nem jó a beszerzett áttétel, akkor nem lehet csak úgy leemelni a polcról egy más arányút, ezért az ember megpróbálja mindenképpen a meglévőt felhasználni valahogyan, ez a fajta variálás így viszont csak szűk tartományban lehetséges. Olykor sok órányi próbálkozás vagy téves tanulságok leszűrése helyett okosabb zsebbe nyúlni és megvenni a más arányú áttételt is.
Elfelejtettél megadni egy fontos információt: van-e pl villanyszerelői vállalkozói engedélyed, vagy bármi olyan papírod, amit fel tudsz mutatni a nagyker regisztrációnál? Mert sokan próbálkoznak, ravaszkodnak különböző nagykerekben, miközben valójában pl csak az éppen épülő családi házát szeretné minél olcsóbban kihozni, aztán soha többé nem látják.
Neveket írjatok légyszi! Ti pl. hol szerzitek be az anyagot???
"Tudtok ajánlani Budapesten vagy inkább annak északi részén olyan nagykert ahol viszonylag alacsonyabb forgalom (mint egy vill.szerelő) mellett is adnak nagyker partner kedvezményt és jó áraik vannak?"
Tudod, kecskénél ez úgy működik, megcsillogtatja az eszét, leír egy nagy baromságot és azután még ötször megismétli, sulykolja és azt hiszi, hogy neki van igaza.
Abban viszont igaza van, hogy jó áttétellel tankot is lehet vele mozgatni.
Akkora marhaságokat írsz,hogy már én szégyellem magam miattad.
Azt se tudod miről van szó de egy szaros 20 W-os motorral akarod megoldani.
A traktornak a generátora tud 120-150 ampert úghogy ne idegeskedj rajta.
Az ablak törlő motor hibátlan allapotú,tudod én ilyet ingyé kapok a bontó cégtől amennyi nekem kell. De a megfelelő fordulaton a gépet még üresen se tudja forgatni,pláne nem amikor benne van a szórandó anyag.
Ki van ez próbálva csak egy megfelelő inverter kell hozzá ami nem fingik ki könnyen. És nem azért ,mert túlterhelem hanem mert alapból szar. Na ezt szeretném elkerülni.
A jelek szerint ez valójában nem a hagyományos értelemben vett kriptopénz "bányászat".
Ez a cég
- lorawan (868 MHz) gateway rádiókat gyártat (vagy csak másik matrica + firmware csere :) néhány gyártóval
- minden, az ő nevüket használó gateway ára után felmarkol egy szép kövér összeget (mondjuk arra való hivatkozással, mert a termék használja a levédett nevüket), ebből van a bevételük
- létrehoz egy szokásos MLM rendszert,
- létrehoz egy új kriptovalutát,
- az MLM rendszerükbe a balekokat azzal a szöveggel lehet behálózni, hogy ezt a fajta kriptovalutát bányászni kizárólag az ő rádióikkal lehet
- holott a valóságban nem történik kriptopénz bányászás (tehát sehol nincs semmi komoly informatikai munka), valójában a cég központja dönti el, hogy az egyes rádiók gazdái mennyit kapnak a fenti kriptovaluta formájában (= nem létezik olyan képlet, ami alapján előre kiszámolható a várható jövő havi bevétel)
- és szabad szemel látható összegekhez csak az juthat a rendszerben, aki minél több további balekot szervez be maga alá az MLM rendszerbe.
A legszebb trükk, hogy
- annyira meg van bonyolítva, hogy a "profi" pilótajáték szakértők nem képesek átlátni a rendszert
- habár a cég bevételei igazi pénzben realizálódik, de ők a balekokat játék(kripto)pénzzel fizetik ki, akik nem szólnak ezért, mert azt hiszik, hogy ezt a kriptopénzt az ő rádiójuk bányászta :))))
Persze amíg a cég prosperál (amíg be nem fullad ez a pilótajáték), addig a cég saját kriptopénzének tényleges csereértéke is van, tehát az aktuális árfolyamon más kriptovalutákra illetve valódi pénzre is átváltható.
Én ezeknél csak azt nem értem minek kell kriptomambójambózni. /megabyte vagy /kliens és rendelkezésreállás meg egyéb alapján túl egyszerű lenne számolni :-D
Valószínűleg a készülékek magas árából 60-80 százalék
- a Helium rendszer "örökös" tagsági díja (vagy amíg csődbe nem megy, mivelhogy előbb-utóbb minden MLM piramis folyamat törvényszerűen befullad, mert a balekok száma nem végtelen)
- plusz ebből a százalékból fizetik a már benn lévő MLM tagok jutalékait.
Ezért olyan drágák a készülékek.
Eljön majd egy nap (lehet, hogy csak évek múlva), amikor váratlanul nullára zuhan a tagok kifiztésére használt kriptovaluta árfolyama, ezzel egy időben a Helium vezetősége az utolsó két-három hónap teljes (persze még időben dollárra átváltott) bevételével el fog tűnni valami napos tengerpart irányába.
Ha nem hiszel nekem, akkor csak figyeld majd a 2024-es bűnügyi híreket ;)
És még nem írtad hozzá a kezdeti telepítési költséget, antenna, villámvédelem, árbóc, csiribiri +projektmanagement. Így ezt az ezer évet is fenntartásokkal kezelném. Ennyi idő alatt lehet újabb eszköz kell, lehet amorizálódik, elromlik. Jó hobbinak tűnik :-D
De akkor most az egymáshoz kapcsolódás fura mikéntje alapján fizet, vagy a forgalom után?
Arra ne építsünk, hogy Alsófüttyösfalván valaha is ezerszámra fognak hemzsgni a lorawan kommunikációjú hőmérők és bérelhető rolleek, tehát csak a havi 5 dolláros alap-bevétel ami biztos. Ebből még lejön a bázisállomásra eső villanyszámla, ez legyen mondjuk 2 dollár/hó. Tehát a bázisállomás 2 millió forintos befektetése kb ezer év múlva fogja megtermelni az első 3 dolláros havi tiszta nyereségét :)
Szóval 8 eszköz 4 millió forint? Már majdnem mondtam, hogy kiteszem a pusztába, oszt beszélgessenek egymással, de abból nincs mérvadó tartalom a rollereknek sem. És ha eszközönként akár 1ezer dollárt is lehet keresni, akkor ebben mi a nem piacképes, miért kell ezzel bohóckodni?
Pl ha valakinek van 8 db eszköze és egy kis faluban ezeket rendesen szétrakja, sima körsugárzó antennával az eszközök egymást farmolják. Eszközönként 500-1000 dollár/ hó ami így bejön.
Megnevettettél, de lószart mama! Ez csak az "akár..." típusú optimistán saccolós hazudós marketing rizsa balekoknak.
Azt mondod 1500 USD egy ilyen cucc (4 milla/8/330). és Hoz álíltólag havi 500-1000 dollárt.
A hülyének is megéri ... de csak annak! Irreális baromság alighanem >> 400-800 %/év hozam. HA IGAZ lenne sorba állnának finanszirozó bankok és befektetők. E helyett balek keresés folyik az interneten ... na vajon miért?
A rendszerben 32,22 millió HNT token van, melynek értéke mai árfolyamon 967,820,000 dollár.
Aha... halálra akarsz röhögtetni?! Ezen csak a szervező és az eszköz beszállító keres. Te nem fogsz kb. tutira.
----
Én is elfogadom, hogy egy agyatlan-logikátlan ámde okostojás-magabiztos észosztó vakegér vagy... egál.
"Azért, hogy én is adjak vissza némi hasznosítható tudást: érdemes Etherium -ba, vagy Gala -ba fektetni."
Téged valószínűleg behülyítettek egy MLM rendszerbe, amiből csúnya anyagi veszteséggel, sírva fogsz kiszállni.
"Nem az számít, hogy a környékedet lefedd,"
Az előbb még pont azt írtad, hogy a KÖRNYEZETEDET akarod lefedni.
"Ha senki se veszi a jelét és ő se veszi senkiét, akkor havi 5 dollár amit termel."
Ha az általad rohadt drágán felépített bázisállomásra senki sem tud rácsatlakozni (pl mert nincs rajta körsugárzó atnenna), abból nem lesz soha egy fillér nyereséged sem. Ez az átjátszós MLM játék sűrűn lakott belvárosokban lehet jó biznisz, falun csupán pénznyelő. Kivéve persze, ha a faluban beszervezel magad alá pár további MLM balekot, akiknek a befizetéseiből jutalékot kapsz (persze annyit talán soha, hogy abból megtérüljön a befektetésed).
De ahhoz, hogy a környékbeli balekjaid rád csatlakozhassanak, ahhoz neked körsugárzó antenna is kellene.
"Rácsos oszlopon én is gondolkoztam, de annak meg komoly alap kell."
Egy betontömb a vasoszlop alá + 3 db betontömb kifeszítési pontok számára, az kisebb munka? Mert amikor 120 km/h-s széllökések rángatnak egy 12 méter magas vascsövet, azt nem lehet a Bodri kutya óljához kikötni, annak minimum 2 mázsás betontömbök kellenek mind a négy helyre.
"Ha változik a környékünkön a helyzet, lehet, hogy jobban járok majd egy körsugárzóval."
De ha
- a mostani rádiódon csak egy antenna lehet,
- és azt a yagit lecseréled egy körsugárzóra
- akkor elveszted a kapcsolatot a rendsszerrel
Vagy a körsugárzód számára veszel egy másik rádiót újabb fél millióért? Ez tényleg jó üzlet (valakinek ;)
Pontosan tudom, hogy mire képes az antenna, milyen karakterisztikája van. Pontosan emiatt lett választva. A hélium díjazási rendszere nagyon bonyolult. Nem az számít, hogy a környékedet lefedd, hanem az, hogy minél nagyobb területet fedjenek le hélium egységek. Az egységek kommunikálnak egymással. Az egyik küld egy jelet, amiért pénzt kap. Majd ha egy másiknak a jelét fogja akkor is pénzt kap. Ha senki se veszi a jelét és ő se veszi senkiét, akkor havi 5 dollár amit termel. Ha sokak jelét veszi és olyan helyen van, ahol nincs sok antenna, akkor pedig nagyon jól keres. Pl ha valakinek van 8 db eszköze és egy kis faluban ezeket rendesen szétrakja, sima körsugárzó antennával az eszközök egymást farmolják. Eszközönként 500-1000 dollár/ hó ami így bejön. Nekem nincs 4 millióm arra, hogy ennyi hotspotot megvegyek, kirakni se tudnám őket a környékünkön. 10 km-es körzetben nincs egy db se, rálátni pedig csak azokra tudok, melyek 25 km-re vannak tőlem. Jelenleg teljesen felesleges más irányból várni jeleket, vagy más irányba sugározni. Az mind csak elveszett teljesítmény. Ezért kell ilyen antennát használnom. Ha változik a környékünkön a helyzet, lehet, hogy jobban járok majd egy körsugárzóval. De az még 2-3 év.
Rácsos oszlopon én is gondolkoztam, de annak meg komoly alap kell.
Nem az a legnagyobb problémám, hogy az alacsony pinget megoldjam. Egy ilyet összerakni nem atomfizika. Engem az árbóc gyakorlati felépítése, elhelyezése érdekelt villámvédelmi szempontból. Tudod, hogy hányszor mondták nekem, hogy valamibe ne kezdjek bele, mert nem tudom megcsinálni? :D
Yamahari, igen valóban esélyes, hogy ez egy ilyen MLM rendszerű startup lehúzás.
Jelenleg 494,192 hotspot van a rendszerben. Folyamatosan épül, egyre többen használják a kiépített hálózatot. Pl a Budapesti rollerek. A rendszerben 32,22 millió HNT token van, melynek értéke mai árfolyamon 967,820,000 dollár. Így a piaci kapitalizációja alapján az 51. helyen van a kriptoprojectek között.
Ez itt London lefedettsége:
Itt meg kicsit jobban beleközelítve, ahol látszik, hogy nagyságrendileg hány eszköz van. Egy hex 300 méter. Vagyis van olyan, hogy 300 m-en belül 14 embernek van.
Én elhiszem, hogy a semmit se érő sekélyes életedben jó érzés, hogy legalább egy valami van, amiben villoghatsz, vagy úgy csinálhatsz, mintha értenél hozzá. Azt is elfogadom, hogy a szűklátókörűségedet tekinted alapnak, ezért aki nálad nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik olyan széles körben amit felfogni se tudsz, azokat úgy érzed, hogy a saját szintedre kell lehúzni, vagy viccet csinálni belőlük. Egyszer elbeszélgetnék veled szívesen erről, hogy mik a kudarcaid okai. Miért van szar melód és mi az amit kompenzálsz azzal, hogy egy szakfórumban megmondóembernek képzeled magad. Javaslom, fogadd meg a saját tanácsodat ne foglalkozz olyanokkal, akiknek valóban nem érsz fel a kis lába ujjáig se. És itt nem az a gond, hogy akihez nem érsz fel, az olyan magasan lenne, hanem az, hogy Te nem vagy még sehol. A szegénységi bizonyítványoddal pedig ne villogj! Lásd a hélium példáját. Az elemzéseden pedig ne lázadj fel, ne menekülj a tagadásba. Nem azért írtam, hogy megsértselek, inkább azért, hogy gondolkozz el rajta.
Mekk Elek Ezermesternek és Kiggyo-nak nagyon köszönöm, hogy időt szánt rám! Az ötleteitekből és a héliumos szakik tapasztalataiból megszületett a végleges terv.
További sok sikert a fórumhoz! (Azért, hogy én is adjak vissza némi hasznosítható tudást: érdemes Etherium -ba, vagy Gala -ba fektetni. Előbbi 2-4X/év, utóbbira 2X et mondanék egy-két hónapon belül, ráadásul most nagyon jó beszálló van hosszú távra. Mai árfolyamok 3171 és 0,3 dollár. Ha eszetekbe jut, nézzetek rájuk pár hónap múlva, hogy akkor hol tartanak :) )
"kb 370W-os motorról van szó ami elmegy kb 30 A-ról."
Számold hozzá az inverter saját energiafogyasztását,
ráadásul olyankor, amikor induktív + folyamatosan váltakozó terhelés rángatózik a kimenetén
és talán meglesz az 50 amper is.
"A motor adott tudja is amit akarok tőle,"
Ismétlem: lehet, hogy (megfelelő arányú áttétellel) az adott feladatot egy 20 wattos motor is képes lenne megcsinálni.
"A traktor is bőven ki tudja szolgálni,évi talán 30 órányi munkája van a szórónak."
Ha a traktor papíron 120, valójában ma már csak 40 amperórás akkumulátorát 1 óra alatt lenullázza, akkor azt az aksit nem fogj megnyugtatni az tudat, hogy ebben az évben már csak 29-szer várható ilyen eset.
"Egy 12V-os ablaktörlő motor még üresen is túlterhelődik."
??? Ha túlterhelődne, akkor minden autón leégne egy órán beül. De egyik sem ég le, van, amelyik reggeltől estig dolgozik szinte megállás nélkül (pl taxikon egy esős napon). Megbízható konstrukció (pl terhelhetőség, hőelvezetés, hűtés) kérdése az egész.
Tehát ha neked leégett üresen, azt valószínűleg valami más baj okozta, pl a kísérlethez eleve félig leégett (pl menetzárlatos) ablaktörlőt vásároltál jóolcsón a jófogáson, ami aztán a kezed között fejezte be a leégését.
"olyan nagykert ahol viszonylag alacsonyabb forgalom (mint egy vill.szerelő) mellett is adnak nagyker partner kedvezményt"
Ez többnyire nem úgy megy, hogy ha partner vagy, akkor egyből minden marhasok százalékkal olcsóbb lesz. Valóban kaphatsz egy kis kedvezményt, de a komoly százalékokhoz komoly milliókat kell otthagyni minden hónapban/évben.
Sőt, egyes cégeknél még a tengernyi pénz sem elég önmagában, ha nem ütöd az asztalt kedveszményesebb kedvezményért, akkor hiába öntöd a pénzt nekik, automatikusan soha nem tesznek át egy kedvezményesebb kategóriába (az ilyen helyekről kell villámgyorsan elhúzni a konkurenciához).
"14 dBi Yagi típusú antenna, mely a Helium hálózatát fogja kiszolgálni a környezetemben"
Egy keskeny nyílásszögű yagi antenna olyan, mint egy kis látószögű távcső, nem alkalmas arra, hogy a KÖRNYEZETEDBEN szolgáltatást nyújtson, szóval mellébeszélés szagot érzek. Már sejtem, hogy valójában mi a célod, de arra egy Helium bázisállomásnál ezerszer jobb, tízszer olcsóbb, ráadásul tökéletesen villlám-biztos megoldások is léteznek.
De sok sikert a Helium átjátszó reszelgetéséhez.
"Árbócnak 12m szerkezeti vascső"
Nem csak kifeszített antenna árbóc létezik ám. Kb ötször annyi méter vas és egy hegesztőkészülék birtokában nem nehéz összearkni egy olyan 12 m magas rácsos oszlopopt, amit egyáltalán nem szükséges kifeszíteni.
"Fontos az alacsony ping és gyors kapcsolat a routher és a rádió között."
Újabb jele annak, hogy ezt az egészet nem egy totál amatőrnek kellene levezényelnie. Vagy NAGYON sokkal többe fog kerülni neked, mint amennyiből egy valóban hozzáértő ki tudná hozni, vagy a végeredmény lesz sokkal szarabb, mint amiben reménykesdsz, de a legvalószínűbb mindkettő egyszerre.
Tudtok ajánlani Budapesten vagy inkább annak északi részén olyan nagykert ahol viszonylag alacsonyabb forgalom (mint egy vill.szerelő) mellett is adnak nagyker partner kedvezményt és jó áraik vannak?
Szerintem is lehet működtetni a szórót erről az inverterről.
370W-os motort akarsz működtetni róla. Nem tudom, hogy mérted-e a motor áramfelvételét, amikor szórja a műtrágyát. Lehet, hogy nem is vesz fel 370w-ot működés közben, mert nem jelent ekkora terhelést maga a szórás.
Ettől függetlenül kell hozzá egy nagy kapacitású akkumulátor.
Ha többet szeretnél tudni, érdeklődj a szervizüknél, ott a telefonszámuk is.
Üdv! Kaptam egy fúrógépet ami a helyes iránynak ellentétesen forog és ha rákapcsolom az előtolást akkor visszafelé húzza a főorsót, mi lehet a probléma? Javítható?
Aki nem olvasta volna kb 370W-os motorról van szó ami elmegy kb 30 A-ról.
A motor adott tudja is amit akarok tőle,ehhez keresek invertert ami tudja ezt 12v-ról üzemeltetni kényelmesen-megbízhatóan.A traktor is bőven ki tudja szolgálni,évi talán 30 órányi munkája van a szórónak.
A gép amit hajtson az már megvan és pont az a lényeg,hogy fix fordulaton működjön és a traktor sebességgel tudjam táblán belül szabályozni hova mennyit juttasson ki.Hidromotorral ezt bonyolult és drága megoldani. Az inverter meg bármikor jól jöhet áramszünet esetére.
Egy 12V-os ablaktörlő motor még üresen is túlterhelődik.
Az,hogy ez mennyibe kerül nem zavar egyálltalán,persze értelmes keretek közt.
Volt egy spanyoloktól indult Fon hálózat, az mondjuk tök korrekt volt, később a szolgáltatók is beszálltak, beépítették alapban a modemekbe. Arra azt mndom, hogy okés. Ez elég nagy katyvasz, meg hát megint otthoni valamilyen rendelkezésreállású végpontokra szolgáltatást építeni, mellé belekeverni a kriptot? Érdekes. Nézzük meg 2 év múlva, hogy kinek termelte ki a rezsijét (:-
A 12-15 méteres árbocnak a rögzítések bármelyike bakkfitty... újratervezés.
A kéményhez eleve balgaság kikötni bármit és TILOS! is. A faház oldalához sem rögzíteném több okból sem. Gyanús, hogy az esőbeálló vas/beton alapjai is kevéskék a kikötéshez, ha nem mélyek/nehezek/elődöntöttek.
Kell az ÉRDEMI rögzítés a TALAJBA/TALAJHOZ !
Viharban a 12-15 méteres erőkaron már a kis cucc is combos erőkre képes talajszinten. Amin kikötés módja csökkenthet ugyan, de az meg hely (telekméret) igényes akkor.
----------------
Amúgy egyáltalán elég nagy a telked?! és Elég MESSZE tudod rakni a telekhatártól?
Merhátugye nem dölhet át a szomszédba baj esetén.... (2x12...15=24...30 méteres telek méretek minimum, ha a közepére kerül is)
---
építési engedélyt kell kérni új antenna illetve árboc létesítéséhez, ha Annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése a 6 métert meghaladja.
A villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva.
és/vagy
A telepítés a rögzítő építmény tartószerkezetének a megerősítését igényli.
Szóval, irány egy építész tervező, a zsebben párszázezer Ft-al.
"Egy átlagos eszköz havi szinten egy családi ház komplett rezsijét megtermeli, "
És megtermeli, ki lehet venni? Vagy mindenki 5 dollárt termel? Lora itt alakul piaci alapon, most ez is majdnem olyan, de nem olyan? Kár volt belekavarni a kriptot.
Kiggyo, Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha tesztnek megnézem kábellel is, meg wifivel is. Ilyenkor télen ritka a villám. Aztán kiderül, hogy milyen pingekkel megy a rendszer. Ha tényleg látványos a különbség akkor ez az otikai kábel tényleg jó ötlet.
Az a gondom, hogy rengetegszer látom, hogy az elmélet és a gyakorlat milyen szinten megy homlok egyenesen egymással szembe. Ezért gondoltam azt, hogy itt megkérdezem a villámvédelmet, hogy a gyakorlatban mi a helyzet. Pl sajtnál az üzemvezető mérnök szerint és a szakirodalom szerint is, nem lehet kecsketejből parenyicát készíteni. Kecskés ismerősöm megoldotta. Rájött arra, hogy a a tankönyvi számok melyek a szükséges savanyúságot elemzik, teljesen rosszak, plusz a kecskék táplálékát X arányban kiegészítette lucernával, így tud parenyicát gyártani. Pedig papíron és szakember szinten ez teljesen lehetetlen.
Jahno, Egy kis cégnek van egy ötlete: Szeretnének egy hálózatot kiépíteni, amit rengeteg eszköz lenne képes használni. Pl kutyanyakörvek helymeghatározáshoz, telefonok, időjárás jelző állomások, rollerek. Felmérik, hogy ki használná a rendszert. Beletesznek pénzt a fejlesztésekbe, a kapcsolatok kiépítésébe. Megegyeznek gyártó cégekkel, hogy legyártják az eszközöket is. Viszont több millió eszközre nincs pénzük. Így különálló egyének elkezdik megvásárolni a detikált eszközöket a gyártóktól, aki a rendszer kitalálójának fizet "jutalékot" minden egyes eladott eszköz után. Ebből a pénzből élnek a fejlesztők, vagy fejlesztik tovább az elképzelésüket. Azok akik ténylegesen üzemeltetik a hálózatot, azok meg kapnak érte "zsetont". Akik használni szeretnék a hálózatot, azok ezt a zsetonért tehetik meg, amit a hálózatüzemeltetők termelnek meg. Leegyszerűsítve így néz ki. Egy átlagos eszköz havi szinten egy családi ház komplett rezsijét megtermeli, mindössze 5W-os fogyasztással. Persze van olyan, ami havi 5 dollárt termel, de olyan is, amelyik havi 1400 dollárt.
Mondjuk ez a Heliumos kriptopénzes dolog nekem elég homály, de Te tudod. Legalább nem ígér nagy nyereséget, de még mindig nem értem miért nem érdemes piaci alapon működtetni.
Mivel ethernet, használj optikát (simán alakítható oda-vissza), rakd kintre a tápot és védd meg az AC oldalt hogy ne tudjon azon keresztül a házba visszamenni a túlfesz.
Így ezt a részét letudhatod.
Maga az antenna villámvédelme az külön téma, de legalább a házba jutást így megoldottad
Jogos a felvetés, hogy egyszerűbb lett volna minden információt megadni, de azt gondoltam, hogy ez egy lényegesen egyszerűbb kérdés.
Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy bármennyire is számít, hogy milyen antenna, vagy milyen rádió megy rá, az árbócra koncentráltam.
Akkor részletesen:
LoRa rádió 868 Mhz-en + 14 dBi Yagi típusú antenna, mely a Helium hálózatát fogja kiszolgálni a környezetemben. (Pl ezt használják a pesti rollerek, ezen kommunikálnak). Itt meg tudjátok nézni, hogy hogy áll a hálózatépítés: https://explorer.helium.com/
A rádióban van wifi, routher is van a közelében, de a Helumos szakik szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy jobb ethernet kábellel összekötni a wifi routhert, mint wifivel. Fontos az alacsony ping és gyors kapcsolat a routher és a rádió között.
A rádió kültéri konstrukció, Az antenna alá kerülne 2-3 m-el, hogy minél kisebb legyen a jelveszteség.
Azok a rádiók, melyekre jelet szeretnék továbbítani tőlem kb 25 km-re vannak. Domborzat kedvez nekem, van rálátás a térségre. Viszont mivel több magasabb ház is van abban az irányban, ezért jobb, ha a föld felszínétől 10-15 m magasan van az antenna elhelyezve, hogy biztosan átlásson ezek az épületek fölött.
Az nem opció, hogy viharban a rendszer le van kapcsolva, mert akkor a környékünkön a hálózati szolgáltatás is szünetel.
A másik amiért kábelen kapná az eszköz az internetet az az, hogy így PoE adapterrel a kábelen keresztül tápellátást is kapna.
Ami megvan: Árbócnak 12m szerkezeti vascső 2 mm-es fallal (5/4 6m, 6/4 6m), PoE adapter.
Elsődleges célok: az antenna magasan legyen és esetleges villámcsapás esetén ne ne keletkezzen tűz.
Másodlagos cél: vilámcsapás esetén ne sérüljön a rádió és a környezetében lévő eszközök.
Elhelyezésre a lehetőségek:
- Fa szerkezetű műhely hátsó falához rögzíteni az árbócot. Itt szerintem meg tudom oldani, hogy az árbóc szigetelt legyen és ha kell, a csúcsból tudok földelni vastag légkábelt.
- Műhely nem használt kéményéhez tudnám rögzíteni.
- A műhelytől kb 4 m-re lévő, mindentől külön álló régi fedett "esőbeálló", melynek vas oszlopai vannak lebetonozva.
Döntsd el magad, a képen látható 90ezer ft-os játékhoz adott valami cérnaszál képes-e tartósan 150amperre.
Szerintem még 15re is épphogy. Talán.
Hogy mi nem jöhet szóba, azt sokszor meghatározza az, hogy mi igen, ha érted.
Valódi, tartós, működő megoldás, erre az inverteres cuccra nem lesz.
Amit nem tudok elképzelni, honnan akarsz kw-nyi 12V-al etetni, mert sem a traktor aksija, sem a generátora, sem semmiféle villamos alkatrésze nem erre az áramerősségre van tervezve.
A föld alá (is) alkalmas elektromos termékeknél vannak olyan feltételek, aminek nincs köze a vízhez (talán mechanikai és a rovarok, rágcsálók elleni extra védelem).
Pl (szinte?) minden kábel futhat akár vízben is, de csak kevés kábelre írja azt a gyártó, hogy mehet a földbe is. (hasonló problémakör a különböző elektromos anyagok napsütés/UV elleni védettsége is)
"12v -os motor az nem jöhet szóba,használok olyat is de ekkora méretben túl drága."
Jelen pillanatban egy motoros húsdarálót plusz egy 90 ezer forintos invertert készülsz megvásárolni. A 12 voltos motor még ennél is drágább lenne?
Mi az hogy "ekkora méret"? A villanymotort nem centire mérik, hanem wattra :) ráadásul ha áttétel van rajta, az tovább bonyolítja a ténylegesen szükséges teljesítmény kiszámolását (megfelelő áttétellel egy filléres kis villanymotor fel tud emelni akár egy tankot is).
Mindezt azért írom, mert az is lehetséges, hogy azt az adagolási feladatot, amit te egy 1000 wattos (húsdaráló) villanymotorral készülsz megoldani 120 ezer forintért, ugyanazt a feladatot talán simán meg tudja oldani egy ökölnyi 12V-os motor is 25 ezer forintért, amihez ráadásul vásárolhatsz fordulatszám szabályozást is.
Ez egy egyedi igényeket kielégítő sorra szóró gép amit nem lehet megvenni,csak magadnak legyártani (már koppintják a kollégák)Működik csak eddig hidromotor hajtotta,viszont az állandó fordulat tartásához inkább villany motor kellene.
12v -os motor az nem jöhet szóba,használok olyat is de ekkora méretben túl drága.
A hajtóműves motor ami működtetné abból van több is,bírja is le van tesztelve.
És az inverter másra is jó lenne szükség esetén. Az ára meg nem igazán riaszt el még ha drágább is.
Tudom ,hogy egy motor indításához 4-5x teljesítmény kell. Csak nincs tapasztalatom inverter téren.
Összerakni meg összetudom ez nekem nem jelent problémát tudom mi a különbség az áramok közt.
És baromi sokat kér enni, az sem egyszerű. Lehet le vagyok maradva és a megszokott kardános hajtás már a múlt, de ez elég nagy gányolásnak tűnik :-O Most már biztos minden smart, meg digitalizáció, meg LEDes és innovatív. Közben a lényege ugyanaz marad, erre most feltaláljuk a spanyolviaszt?
Ha a húsdaráló motorja nem több kb 500 wattosnál, akkor TALÁN megfelel. Ha a villanymotor nagyobb ennél, akkor egyre csökken a tartós használhatóság valószínűsége. Occó invertereknél nem kel ám mindent elhinni ami rá van írva ;) plusz ha csak egy adat van, az egész biztosan nem induktív, hanem kellemes ohmos terhelés esetére igaz.
Biztos, hogy nem lesz szükség a motor sebességének (műtrágya szórás) szabályozására? Tuti, hogy egyből jó lesz az adagolás? Olyan sincs, hogy az egyik talajon jobban lehet nyomatni a trágyát (gyorsítani lehet az adagoló csigán), a másik talajon meg vissza kell fogni a tempót?
Szerintem használt húsdaráló és (ismeretlen képességű) kínai inverter helyett kb százszor egyszerűbb lenne egy olyan (megfelelő sebességű) hajtóműves motort alkalmazni, ami egyből 12 volttal megy (feltéve, hogy a traktor aksija nem 24 voltos ;)
Tudja tök, mostanában az a divat, hogy RF meg erősített jelet nem viszünk ezer méterre, ha vonalat/IP-t lehet vinni az antennáig, ott a végfok és akkor a következő fél méteren nem lesz akkora veszteség. Részleteket és a lényeget mindig ki kell barkóbázni, ez van mindenhol. Most is rajongói csoportba valaki bedobta, hogy X dolog eladó kis hibával. Ennyi. Sem az ára, sem a hiba. Sebajj, majd 200 hozzászólás, azt is kibarkóbázzuk.
Amit mi használtunk ethernet/optika átalakítót az valami okosabb eszköz volt, kiszúrta ha nem volt link az egyik oldalán.
De lehet vannak buta eszközök is, amik csak az érpár elektomos jelét konvertálják oda-vissza, az valóban jó lenne ide ha a frekvencia tartomány is stimmel.
A zsugorcső és a gyantás zsugorcső ugyanaz, kár duplán rakni, hacsak nem az első a különböző pólusokon van. Igen, szigetel a zsugorcső, de mechanikailag nem véd annyira mint a toldóhüvely. Viszont fűtőhuzalhoz szoktak adni kötődobozt, vagy komplett kötő készletet, amivel a gyártó garantálja a működést.
Nem az erőt határolom, a szerszám zár. Ha valami miatt nem zárna (pl kisebb a szerszám mint a saru mérete), bizony a racsnit oldani kell egy segéd pecekkel.
A racsni vége csak azt jelenti hogy a préselés befejeződött,tovább nyomni nem szükséges. A racsni határolója kis mértékben állítható ha szükséges.
Láthatod hogy ez a fajta pofa nem roncsolja a műanyagot, legfeljebb alakítja kissé. Kis pontot is nyom a műanyagba jelezve másnak hogy milyen mérettel volt megnyomva, és hol.
A kérdés hogy az az UTP kábel valóban ethernet kapcsolatot jelent, vagy valami tök más a dróton.
Régebben sokat vittünk zavarérzékeny, galvanikus leválasztást igénylő jeleket optikán.
Van a piacon szinte mindenről optikára átalakító.
Mi jellemzően kompozit videó vagy Gbit ethernet-et vittünk, de szerintem bármit át lehet optikára konvertálni. Onnantól a jel része megoldva, a betápot kell védeni csak.
"Így a házat csak egy UTP kábellel kötöm össze a rádióval és az antennával." - Azaz adsz a sz@arnak egy nagy büdös pofont azzal, hogy fémesen összekötöd a házad a villámvédelem szempontjából kockázatos berendezéssel... (Hint: kültéri UTP-nél az optika ma már nem drágább...)
"Így a házat csak egy UTP kábellel kötöm össze a rádióval és az antennával."
Az sem ártott volna elárulnod, hogy a rádiód hálózatra köthető és távvezérelhető. Mert akkor azt javasoljuk, hogy a házat és a rádiót köd össze wifi-vel, azon át egész biztosan nem jön be a házba túlfeszültség. Az UTP kábelen át viszont jöhet.
Köszönjük az egyik olyan információt, amit az első pillanatban kellett volna közölni. Mert eddig csupán annyit osztottál meg velünk, hogy VALAMILYEN yagi antennáról van szó. Márpedig egy 15x50 centis lora yagi antenna villámvédelme rohadtul nem ugyanaz a feladat, mint pl egy 10x10 méteres méteres rh yagi esetén.
Igen, ha a pofa jobbról nem ugyanaz, mint balról, de nekem ugyanaz. A te szerszámodnál van erőhatároló? Tehát ha bikából megnyomod akkor se vágja szét a toldót?
Azért kellene szigetelt, mert 400V-ot kellene elektromosan szigetelni talajban, erre jönne rá a gyantás zsugor a vízvédelem miatt. A gyantás zsugor alkalmas elektromos szigetelésre is? Ilyen verziók lehetnek:
1.) szigetelt toldó, zsugorcső, gyantás zsugorcső
2.) szigetelt toldó, gyantás zsugorcső
3.) toldó, zsugorcső, gyantás zsugorcső
Az 1-es a legtutibb, a 3-asról nem vagyok meggyőződve, hogy szakszerű az elektromos szigetelés megléte miatt.
Rámpafűtés hidegvéget kell toldanom, nincs mese, akár illik talajban toldani akár nem.
Azt mondod, hogy neked nem szimmetrikus a pofa? Nekem az, tehát mindegy, hogy jobbról, vagy balról teszem be a hüvelyt. Tudsz egy közeli képet csinálni?
Akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy ebből a szempontból ez a blankoló fogó gagyi. Val.szeg vennem kell egy erre való szerszámot, csak nem akartam feleslegesen egy 10-est kiadni erre pár krimpelés erejéig.
"Ez a 15 cm amit írtál, szintén nagyon hasznos szám."
Izmosabb villám hatására még a vastag levezető rúd is több száz fokosra felizzhat egy pillanatra. Hogy ez ne okozzon bajt, ezért nem futhat túl közel semmihez, a minimális távolság (fejből) 15 centi. Ahol nem megoldható ilyen távolságtartás (vagy ahol ember megérintheti), ott a villám levezetője vas cső belsejében halad.
"A háztól 4m-re rögzítem az árbócot. Vesztek vele kb 3m magasságot (vagy hozzáhegesztek a csőhöz), az antenna árbócát szigetelten rakom fel, szigetelten feszítem ki, viszont rakok rá 2-3m magas csúcsot, amit rendesen leföldelek"
Már egyszer írtam: milyen különbséget vársz attól, ha a villám árama nem folyik a vas csövön is, csupán a cső mellett fél centire lévő vas rúdon / földelő kábelen?
"Kérdés, hogy ha ennyire közel csap be a villám a házhoz, akkor az elektromos eszközeimet tudom védeni valamivel, ami a házban van?"
Az a baj, hogy egy laikusnak nem tudod megmagyarázni, hogy ez nem egy adok egy receptet és akkor ez lesz biztosan, hanem csak valószínűség csökkentés. Ha van egy villámvédelmi rendszered, akkor az nem azt jelenti, hogy a védett részre nem fog becsapni vagy nem lesz másodlagos hatás, csak igyekszünk ennek a kockázatát minimalizálni.
Ez egy szakmabelinek is nehéz terep, sokat segítenek a segédletek, de ebbe beleásni magát egy nem szakmabelinek, szinte végeláthatatlan feladat.
Így ezt nem merem már kijelenteni, más fórumon már megsértettem egyeseket hogy legagyiztam a présszerszámot amit mutatott.
A te fogódnak van egy fő funkciója amit biztosan jól végez de hogy univerzálissá tegyék ráapplikáltak egyéb lehetőségeket amelyek már csak gyakorlott szakember (szemre, érzéssel) tud "ha más nincs alapon" megfelelően használni.
A pofa szélességének csak kis szakasza végzi a préselést, a másik fele csak a szoknyát alakítja. Fordítva behelyezve a préselő szakasz a szoknyát nyomja a vezeték szigetelésre, a másik része szinte semmit sem présel.
Tulajdonképpen adja magát csak a balkezeseknek okoz ez gondot.... sarunál.
Toldónál ugyebár egyszer jobb másszor balkezesnek kell lenni.
Olyan nincs, hogy három méretet tud egyben! Gondolom azt is hiába írjuk le, hogy földbe nem teszünk toldást, főleg nem egy ilyen csúcsfogóval nyomottat.
Mindamellett egy hozzávaló présfogóval a két oldalán préselünk, nem három helyen!
Mindamellett tök fölösleges rá a műanyag védelem, mert úgyis vízzárást kell neki külön csinálni, egyszerűbb csupasz toldóhüvelyt használni.
Hasonló a BME Rádióklub megoldása. Ott optika köti össze a kinti és benti cuccokat, mert tilos volt fém vezetékeket az épület belsejébe húzni a tetőről. Van tehát a tetőn napelem, és a hozzá tartozó akkuk, vezérlés, azaz autonóm energiaellátás.
Bent a vezérlés optikai kábelen csatlakozik, nincs fémes átjárás a tető és a lenti helyiségek között.
Ha nem akarsz szakizni akkor pedig a helyedben elkezdeném dúrni a szakirodalmat. Vannak jó irományok Dehn, Obo és egyéb vonalon, szerintem kellő alapismeretekkel össze fogod tudni legózni.
Nem egy űrtechnológia, tanulható.
Nekem pont villámvédelem ügyben jó tapasztalatom volt egy szakival, de ő is a dehn-es progiban tervezett.
A másik terület a túlfesz védelem, annak is van irodalma.
Egy valamivel nem fogsz semmire menni, ezt bizton állíthatom: ha az itteni fórumból akarsz okosabb lenni, ha moderátor vagy biztosan ismered azt a típust aki mindenhez hozzá tud szólni (pár perc googlizás után), központban akar lenni folyamatosan, kitartóan ostromol a válaszaival, elnyom minden mást.
Ebben a topicban ő Elek, ő kitartóan ötletel (a te károdra könnyű), az itteni szakik pedig bölcsen hallgatnak mert nem a szakterültetük.
Köszi, ez segített. Szóval a pöttyök a vezeték méretét jelölik. Az én fogómon (ami krimpelő fogó elsősorban és mellette lehet vele préselni is) ez a három pötty egy helyen van vagyis univerzális, minden keresztmetszetet krimpel szigetelt toldó esetében (0,5-6mm2). Észre is vettem, hogy a nyomóerőmtől függ meddig préselem össze, nincs határoló. Több toldóhüvelyt kettévágtam, mert túlnyomtam, ha meg kisebb erővel nyomtam akkor meg ki tudtam húzni belőle a vezetéket. Lehet, hogy gagyi a szerszámom?
Mit értesz az alatt, hogy "de annál irányba is kell állítani a préselés helyzetét. "?
Ok, akkor mit csináljak? Nem a házra rakom, így nem ég le. Utána? Hogy védem meg az eszközt? Nem az a logikus, hogy az eszközt tartó rúdon nem fut végig a feszültség, hanem a rúd tetején lévő csúcs aljából indul ki a földelés lefelé? Az antenna, meg ez a pont alatt van pl fél méterrel?
Tehát egy földtől szigetelt csőre fémes kötéssel ráerősítesz egy fém szerkezetet, melyre fémes kötéssel ráraksz egy csúcsot, amelyet leföldelsz? Akkor felül földelted le a csövet... Mi lenne ennek az értelme?
És mivel szigeteled a feszítéseket, dióval? Két dióval? Hárommal? Mert nem véletlenül írtam a méteres rúdszigetelőket, azokat a távolságokat is átveri a villám...
Hogy a pöttyök ezen a fogón mit jelentenek nem tudom, de azzal a részével kell megszorítani amely a préselendő keresztmetszethez tartozik.
Ez egy univerzális fogó a cserélhető betétek miatt. A piros pötty 1.5mm2, a kék a 2.5mmm2 , a sárga a 4-6mmm2 -es tartományt préseli a szigetelt vezeték saruk tekintetében. Ez a "pöttyös" pofa nem szakítja át a szigetelt szoknyát, míg a bal alsó pofa (a "hullámos" mint a tieden) van hogy átszakad, vagy reped a műanyag.
Vagy csak ronda lesz.
Én a "pöttyössel" préseltem a toldó hüvelyt, azt a keveset, de annál irányba is kell állítani a préselés helyzetét.
Esetleg vedd le a szigetelést, préseld a névleges hullámossal, ha nem jön szét, gyantás zsugorcsővel szigeteld.
Mielőtt megennétek egymást, tisztázni kellene, miféle antennáról van szó!
Méretileg más egy 3,5 MHz-es dipol, egy 14 MHz-es Quad, egy 450 MHz-es Yagi, és egy GSM panel, meg egy 2,4 GHz-es Wifi antenna. Másképp lehet eldugni a villámvédelmi rendszer védett terében.
Tehát milyen frekvencián működik, körsugárzó vagy iránysugárzó, stb.
Jól megfogalmaztad a problémám. Nem érdekel a fél milliós rádió, ha a másik oldalon a ház leégése az alternatíva. Ez a 15 cm amit írtál, szintén nagyon hasznos szám. Úgy döntöttem, hogy köztes megoldást választok.
A háztól 4m-re rögzítem az árbócot. Vesztek vele kb 3m magasságot (vagy hozzáhegesztek a csőhöz), az antenna árbócát szigetelten rakom fel, szigetelten feszítem ki, viszont rakok rá 2-3m magas csúcsot, amit rendesen leföldelek. Így a házat csak egy UTP kábellel kötöm össze a rádióval és az antennával.
Kérdés, hogy ha ennyire közel csap be a villám a házhoz, akkor az elektromos eszközeimet tudom védeni valamivel, ami a házban van?
Többieknek:
Megkérdeztem az amatőr rádiósokat. Teljesen egyetértettek abban, hogy keressek meg egy "szakembert". Vagyis nem lettem előrébb. Egyvalaki rám írt, és leírta, hogy miért NEM földeli az olyan antennákat, mint amilyet én is szeretnék.
Nem gondolom azt, hogy értetlen vagyok. Több szakmai csoportnak vagyok moderátora, adminisztrátora, azért tanultam meg rengeteg dolgot (3d nyomtatás, 3d tervezés, co2 lézer építés, autószerelés, projectoros TV szerelés, fémmegmunkálás, weboldal szerkesztés stb.) mert papírral rendelkező "szakemberek" csak elvették tőlem a nagy pénzeket és finoman szólva hanyag, nemtörődöm módon valamit csináltak, ami távolról se jó. Több területen, több milliós bukások után lett ezekből a szakikból elegem. Ezért ha valami újat tanulok, akkor kérdezek. Minél több vélemény érdekel. Aztán majd összerakom, hogy az adott dolog logikus e vagy nem. És az a helyzet, hogy engem nem zavar, hogy egy indexes fórumon kérdezek. Itt is van akinek jó meglátásai vannak és olyanok is, akiknek teljesen érdektelenek a hozzászólásai. Veterán az indexes sajtos múltam miatt vagyok. Annak ellenére, hogy csak bocis autó tejéből sajtoztam, mégis dolgoztam ki olyan technolóiákat, melyet 2 sajtüzem is egy az egyben használ.
Szóval bocsánatot kérek mindazoktól akiket zavar az, hogy nem értek a villámhoz és kérdezek. Ha majd az én terepeimen találkozunk, ígérem, hogy ismeretlenül is lényegesen segítőkészebb leszek és véletlenül se foglak valamelyik problémáddal szervízeshez irányítani, ha a beszélgetésünkből kiderül, hogy meg tudod oldani egyedül is.
Szigetelt toldóhüvelyt hogy kell szakszerűen krimpelni? Rászorítok 2-3 helyen ezzel a fogóval (ahol a kék, piros, sárga pötty van)? Úgy, mint ahogy a képen van? 7A-es áramok fognak itt folyni és a földben lenne, nem szeretném utána kiásni hogy esetleg rosszul krimpeltem. Konstruktív válaszokat várok, bízzam szakira válaszoktól légyszi kíméljetek meg! Köszi ha tudtok segíteni!
Ez 70 méter magas és még soha nem cseréltünk rajta villámcsapásból adódóan berendezést.
Nyilvánvaló van a tetején ugy 2 magas szivócsús, minden lába laposvassal földelve, DC megy fel a tetejére, és minden aktiv dolog földelve a toronyhoz 6 m2 réz vezetékkel.
"Az antenna egész nap fog menni, nem opció a viharban lekapcsolás. Egyébként a környékünkön nagyon kevés villám van. A templomtoronyba se szokott becsapni."
Ad 1;
A templomok tornyán van vill.védelmi felfogó ------logikusan kikerüli !
A torony aljában lévő faajtó kilincse meg ? Védett térben van,nem földelt ! Mégis belecsap ! elég gyakori.....
Egerben a minaret ? Kevesebb villámcsapást kap , mint a 100m-n belüli házak !
Pedig melyik magasabb ?
Ad2 ;
Családi házas övezetben a MABISZ szerint 450 évenete várható villámcsapás.
Ha 4-10 emeletes épület ben lévő lakásokra meg 130 évente.
Mégis ennek a többszöröse fordul elő ---pedig ebből készitik a statisztikát!
Az Antenna bizony lekapcsolandó földelendő viharos időben.
első;
Statikus feltöltődés a szél,por hatása miatt.
második;
A föld -felhő térben lévő kapacitiv eloszlás 9kv/m felett már átivelés várható!
s a harmadik; a villám!
Nem véletlen ,hogy az adók (mindegy hogy közép,rövidhullám ,URH , GSM ) ki-bemenete jelentős
1- komoly (pl.szakemberrel terveztetett) villámhárító-rendszerrel véded a házad (és rajta az antennádat)
2- egy fillért sem költesz villámhárításra (persze a rádióra túlfesz védelem nem árt) és a Jóisten kegyelmébe ajánlod magadat (ez a módszer sokkal olcsóbb :) Ezt még ki lehet egészíteni egy jó házbiztosítással, de vigyázat, mert egyes biztosítók be akarnak csapni: a szerződésekben "villám MÁSODLAGOS hatása" által okozott károk szoktak szerepelni, márpedig a közvetlen villámcsapás NEM "másodlagos" kár.
"ha van villámhárítóm, tuti hozzánk csap be, ha a faházra van szerelve, esetleg le is égeti azt."
Te nem is az antennádat/rádiódat félted, hanem attól félsz, hogy az antennád odacsalja a villámokat és a villán felgyújtja a házad.
Ha van normális villámhárítód, akkor valószínűleg nem "hozzánk" csap be, hanem egész konkrétan a villámhárítóba. És egy villámhárítót úgy szokás megcsinálni, hogy a villámot a ház felgyújtása nélkül simán levezesse a földbe, tehát 15 centivel mellette a háznak nem lesz semmi baja.
Ha nagyon magas valószínűséggel szeretnéd a házad megvédeni a villámoktól, akkor tanulmányozd pl a rakétakilövők villlámhárító rendszerét: https://i.stack.imgur.com/idnCg.jpg és ezután az antennádat feleheted közvetlenül a házadra is.
"biztonságban tudni a villámoktólvagy az utcán a vilanyoszlopok, vagy a 100m-el arébbi dombtetőhöz közelebbi házak."
Egyrészt a földbe lecsapó villám kiindulási pontja általában nem több kilométer magasan van, hanem sokszor a csupán 300-400 méter magasról indul, a felettünk alacsonyan vonuló viharfelhőben.
Ráadásul a villám nem egyenes vonal mentén halad, többször is irányt vált, laikusnak viccesen (és teljesen tudománytalanul) úgy lehetne magyarázni, hogy "a villám útközben többször is meggondolja magát, hogy milyen irányban tegye meg a következő szakaszt".
Ezen okok miatt, aki pl azt hiszi, hogy pl a templomtorony csúcsán lévő villámhárító megvédi az egész falut, azt nagy meglepetések érhetik, peches esetben akár a templommal szemben lévő kocsmába is becsaphat a villám (kivéve persze, ha a kocsma a plébános családjáé ;)
Tehát pl a villám elindul pont a templom villámhárítója felett 300 méter magasból, de menet közben meggondolja magát, elindul a kocsma felé, de újból irányt vált, kacagva elhúz két további villámhárítós ház és kiválóan leföldelt fém villanyoszlop felett, végül a templomtól 300 méter távolságban belecsap a kerted végében az öreg fűzfába.
ha megcsinálom villámhárítónak az árbócot, tuti hozzánk csap be
Hát volt már életemben legalább kétszer, hogy amit én tisztának és világosnak éreztem, a közlés tartalmát tekintve, annak pont ellenkezőjét értették mások, de te alighanem viszed az első díjat. Ez hol volt leírva, amit mondasz? Nem hozzánk, hanem nagy valószínűséggel a villámhárítóba.
A rádióm meg mivel egész nap menni fog, tuti tönkremegy, mert az árbóchoz nagyon közel lenne kültéren
Ez már csak ilyen, ha nem kapsz készen megfelelő levezetőt, konstruálj egyet.
a házban lévő elektromos eszközeim szintén tönkremennek, aminek nincs villámvédelme
Ha szándékosan továbbra is védelem nélkül hagyod, akkor bizony a veszély fennáll. Ez most itt olyan, mintha kiszereled a főfékhengert, majd mikor a feleséged elkéri az kulcsokat, mert boltba menne, akkor szó nélkül elereszted, aztán otthon magadban morfondírozol, hogy de hát hogyan fog fék nélkül megállni...
Miért nem keresel fel egy villámvédelmi szakit? Tervez neked olyat ami jó is lesz, ez egy komoly szakma, nem index fórumos mekkelekek fogják neked megmondani a tutit.
Vagy legalább egy rádióamatőr szakkört keress fel, azoknak is van tapasztalata ilyenekkel.
Az a problémám, hogy az alapján amit írtok, ha megcsinálom villámhárítónak az árbócot, tuti hozzánk csap be. A rádióm meg mivel egész nap menni fog, tuti tönkremegy, mert az árbóchoz nagyon közel lenne kültéren, a házban lévő elektromos eszközeim szintén tönkremennek, aminek nincs villámvédelme.
Lehet, hogy te még mindig ott tartasz, hogy ...a 100m-el arébbi dombtetőhöz közelebbi házak... de én meg ott tartottam ezelőtt pár hozzászólásban, hogy a döntés, hogy hová vág, az olyan 10-20 méteres távolságban dől el.
Megmondom a frankót, hogy nagyon sokkal nem vagyok előrébb. A szigetelő diót, a feszítéshez szükséges dolgokat ismertem, de köszönöm a linkeket!
Még mindig ott tartok, hogy ha van villámhárítóm, tuti hozzánk csap be, ha a faházra van szerelve, esetleg le is égeti azt. Ha nincs, akkor a mellettünk lévő kb az árbóccal egy magas épület jobb célpont, vagy az utcán a vilanyoszlopok, vagy a 100m-el arébbi dombtetőhöz közelebbi házak.
Az antenna egész nap fog menni, nem opció a viharban lekapcsolás. Egyébként a környékünkön nagyon kevés villám van. A templomtoronyba se szokott becsapni.
A villámszívó csúcs által jól megvédett tér sajnos nem szép egyenes falú kúp alakú (és nem 60 fokos). A villámhárító által kielégítően megbízhatóan védett tereket a "gördülő gömb" módszerrel szokás kiszerkeszteni (ha jól emlékszem minden gömb sugara a hozzá tartozó csúcs talajszint feletti magassága.
A villámban mindig benne van ez a fajta gonoszság.
Néha persze utólag meg lehet magyarázni (faház alatt vízér, vagy valami más talaj, mint mellette, vagy a fém külsejű közművezeték átmegy egy völgyön, ahol a talajvíz miatt nedvesebb a föld, satöbbi. És van, mikor nem találják a magyarázatot.
Pár éve a kollégám tetőjébe csapott bele (és gyújtotta fel) a villám úgy hogy semmi fém nem volt benne ahová becsapott (a szarufát gyújtotta fel), a több szintes, villámhárítós házak között egy kis egyszintes házról van szó.
A villámvédelem nem csalogatja oda a villámot, hanem azt intézi el, hogy ha a környéken belecsapna valahová, akkor a villámvédelembe csapjon bele.
A villám ugyanis úgy véglegesedik, hogy az előkisülés fentről lefelé ugrál, és mikor elég közel van - és itt a 10 méterekről beszélünk, nem a kilométerekről, akkor a közeli földi tárgyaktól ellenkisülések indulnak. És amelyik ellenkisülés előbb beletalál a fentről jövőbe, az lesz a főkisülés csatornája.
A villámhárító azért jobb, mint a kémény, mert a laboratóriumi tapasztalat szerint a nagyfeszültségű kisülések gyakrabban csapnak abba az ellenelektródba, amelyiknek az ellenállása kisebb, és ezt a gyakorlat a villámokkal kapcsolatban is igazolta.
A villámvédelem és tartószerkezete vastag és nehéz dolgokból áll.
Egy antenna (és tartószerkezete) viszont többnyire könnyű.
Tehát szerintem butaság, amikor a könnyű és gyenge antenna tartja távtartókon a nehéz villámhárítót, inkább a villámhárítónak (és erős tartószerkezetének) oldalára szerelném könnyű távtartóval a könnyű antennát.
A parabola antenna feeltti 60 fokos piros vonal pedig csak a képen ilyen szép, a valódi villámok közül csak kevesen olvasták ezt a 60 fokos előírást :)
"Ha ezt a kis szerkezetet eléri a villámnak csak a szele, füstbe megy az egész."
Ez a relé 350 voltos csúcsfeszültséget még kibír de vannak nála sokkal komolyabb RF relék is. Tehát ekkora feszültséget semlegesíteni is tud (ráküldeni a rövidzárra).
Sőt: mivel a kábelvég a relé által rövidre van zárva + jól le is van földelve, ezért valószínűnek tartom, hogy a kábel túlsó végén akár tíz ezer volt is lehet, onnan 10-30 méterre a relé környezetében abból nem marad több 350V-nál (feszültségosztó).
A villám ezen felüli feszültségét meg más módon kell eltüntetni (pl szikraköz), hogy mire a reléig eljut, addigra már általa kezelhető mértékű legyen.
Elszigetelt villámvédelem. A vizszintes karok sziegtelnek.
----
Túlfeszültség korlátozás (ekkorában jól látható az elv) - a földtől elszigetelt antennával -és - földelt szikraközzel beállítva az ELSŐ túlfeszvédelmi szintet
Megj: a szikraköz helyett lehet a ma divatos SPD/más is alkalmava adott esetben.
Az egy sima vezérelhető antenna átkapcsoló, amelyre két antennát lehet rákötni.
Miért is kell ez? Mert amikor a rádió nagyobb sávszélességet, vagy több hullámsávot tud mint az antenna, akkor több antennával ill. + antenna tunerral oldják meg a frekvenciakiterjesztést.
Ha ezt a kis szerkezetet eléri a villámnak csak a szele, füstbe megy az egész.
Abban igazad van, hogy lehet csinálni ilyen kapcsolót, amelynek van egy olyan állása, amikor leteszi az antennát földre. Csak ott tényleg le kell tudja vezetni azt a löketet.
"Legalább négy kikötést javasolnék, ebből ha az egyik elpattan, attól még szerencsés esetben állva maradhat."
Ha négyből egy elszakad, attól még eldőlhet, tehát a kikötési irány legyen inkább öt, Vagy lehet három irány is, de akkor két sorban három-három, tehát valójában hat feszítő.
"A villámvédelmi szabványban ajánlatként benne is volt a földelőkapcsoló. Amivel csak az a baj, hogy valakinek mindig otthon kell lennie, ha jön a zivatar."
Vannak már egész elfogadható áron is nagyfrekvenciás váltó relék. Egy ilyennek az egyik pontjára mehet egy rövidzár, ami elnyeli a kábelen jövő gonosz feszültséget.
Egy ilyen relé átkapcsolható akár távolból mobiltelefonal, internetről (akár automatikusan a viharjelző szolgálat), de ha a kábel végin lévő rádió nem dolgozik 365x24 órás üzemmódban, akkor ez a relé átkapcsolódhat automatikusan is akkor, amikor a gazdi bekapcsolja a rádióját.
"Szakirodalom szerint földelni kell jó vastag kábellel."
Amerre a villám árama mehet, ott 100 mm2 a minimális keresztmetszet. Mivel az ennyire vastag (pl. hegesztő) kábelek métere elég drága, ezért nem kábelt szokás alkalmazni, hanem jó vastag gömb/lapos vasakat (hegesztett kötésekkel/toldásokal).
"Gyakorlatban jobban járok, ha nem földelem, mert akkor inkább a 30m-el arrébbi épületbe, vagy a magasabb villanypóznákba csap be a villám."
Ha a hivatalos ajánlásoktól eltérsz, azt saját felelősségedre teszed, tehát utólagos reklamációt nem fogadunk el :)
Villámvédelemben semmi sem biztos, csupán valószínűségekről lehet szó. Még a rakétakilövő állások és lőszerraktárak villámhárítóinak tervezői is csak százalékokról beszélnek, 100% a valóságban nem létezik. Peches esetben még az is előfordulhat, hogy hiába van a szomszédod házán szuper villámhárító, lehet, hogy pl a talajvíz a te házad alatt annyira közel húzódik a talajfelszínhez, hogy az összes villám a te földeletlen antennádba fog becsapni és nem s szomszéd villámhárítójába.
"célsodronnyal oldanám meg három irányba a kifeszítését"
Legalább négy kikötést javasolnék, ebből ha az egyik elpattan, attól még szerencsés esetben állva maradhat.
"Az acélsodrony tudom, hogy nem vezeti olyan jól az áramot mint az alumínium, de akkor is földelve lenne."
Már más is írta: kiváló (pl MÁV) porcelán szigetelők vannak erre a célra. Feszítőnként legalább kettőt alkalmaznék. Ne hagyjuk, hogy a villám rossz irányban haladjon.
"Az antennától induló kábelt megszakítva, beiktatok egy túlfeszültségvédőt a rádióm védelmére, melyet hova kössek?"
Egy ilyen kis izétől ne reméld, hogy több százezer voltot el tud nyelni.
A kábelbe iktatható kis túlfeszültségvédők csupán kis energiamennyiséget képesek elnyelni, a villám feszültségének 99,9 százalékát más módon kell eltüntetni (más irányban kel elvezetni), hogy a kis túlfeszültség védődhöz már csak az a maradék pár száz (maximum egy-két ezer) voltos rövidke impulzus jusson el, amivel már ő is képes megbirkózni.
Ha ez az épületen belül van, akkor sem a fali dugaljról földelném le, hanem az EPH-ról. Ha épületen kívül lesz, akkor az épület földelő hálózatától független módon földelmém (hogy ha esetleg beüt a ménkű az antennába, abból a ház belső földelő hálózata lehetőleg ne kapjon semmit).
Mivel nemigazán lehe úgy kirakni a térbe egy MAGAS árbócot+antennát+kábelt, hogy - az ne legyen villámcélpont és - ne legyen földelt (bonyolult megoldás kéne)
Szerintem, a jó megoldás....
Legalább 3 mm falvastagú vascső/egyéb árbócnak, hegesztéssel toldva-építve.
Az árboc tetejére felhegesztve egy szívócsúcs is ami az antenna szint fölé nyúlik 2-3 méterrel. Mondjuk 20-as köracél, felül hegyes véggel.
Kikötés kellően vastag sodronyokkal, a talajhoz (beton tuskókkal pl.) ha nem a önhordó szerkezet.
Az EGÉSZ szerkezet úgy kialakítva, hogy SEMMI NE legyen !!!!! belőle - 1 méternél közelebb - olyan vezetékhez vagy fémes (áramot vezető egyéb) csőhöz/szerkezethez - ami bevezet az épületbe...
A cső alját erőteljesen földelet!!!!! nem csak holmi kis biszbasz földelökkel. és a földelést be kell kötni legalább 6 mm2-es (inbább 16 mm2) zöldsárgával az ingatlan földelő rendszerébe is. Legalább a készüléket tartalmazó épületig. (globális földelés, egyenpotenciálra hozás/emelés_találatkor >> villanyszerelői hatáskör)
A készüléket tartalmazó épületbe belépő villanyvezetékre kerül egy T1+T2 túlfeszvédelem a 6 mm2 zödsárgára kötve. A készülék villany ellátása pedig kap egy T3 túlfeszvédelemet IS közvetlenül a készülék konnektoránál/bekötésénél.
Az antenna vezeték is kap túlfeszvédelmet legalább 6mm2 zöldsárgára kötve még a készülékbe érkezés előtt.
Ellenörzöd, hogy az épületben RENDBEN VAN-E az EPH hálózat?! (fémes csövek gáz/víz/fútés kellő földelése >> villanyszerelői hatáskör)
Mert a FŐ CÉL az az, hogy - villám találatkor - az egész ház + cuccok benne - azonos potenciálon legyenek
----
Így kialakítva a villám TALÁLATI ÁRAMA ami az elsődleges hatás kap egy tervezetten IRÁNYTOTT útvonalat >> le az anyaFöldbe. Egyúttal az árbóc a környezete számára is villámhárít mellékhatásként. (pl. a közeli faháznak)
Az épületen belüli cuccok pedig a túlfeszvédelemmel vannak védve a villám másodlagos hatásától is.
" Egy gondom van ezzel: mivel magas az antenna, szerintem lengene a szélben. Így acélsodronnyal oldanám meg három irányba a kifeszítését. Az acélsodrony tudom, hogy nem vezeti olyan jól az áramot mint az alumínium, de akkor is földelve lenne. Vagy úgy kellene megoldanom, hogy a tetőhöz rögzítek valami vas szerkezetet, így egy szigetelt feszítőszerkezetet létrehozva? "
Ilyen porcelán kell neked az acélsodronyokhoz , hogy szigetelt legyen a föld felé . A hajókon régen mi is ilyent használtunk , csak más kivitelüt .
Talán meglep, de a hazai villámvédelem atyamestere, néhai Horváth professzor említi, hogy Svédországban a közművesítés után sok faházas villámcsapásdi jelentkezett, mert a víz, meg a villany, ugye, a villám szempontjából már eléggé földelés. Gondolom, villany az a te faházadban is van, sőt, a mennyezeten...
A villámvédelmi szabványban ajánlatként benne is volt a földelőkapcsoló. Amivel csak az a baj, hogy valakinek mindig otthon kell lennie, ha jön a zivatar.
Gyakorlatban jobban járok, ha nem földelem, mert akkor inkább a 30m-el arrébbi épületbe, vagy a magasabb villanypóznákba csap be a villám.
Az a baj, hogy nincs olyan, hogy nem földeled. Mármint lehet nem földelni direktben, de sajnos az antenna fém, jön le róla egy levezető kábel (szintén fém), bemegy a rádiókészülékedbe, ami minimum be van kötve a 220-ba, de inkább fémházas szokott lenni, tehát a védőföldre is rá van kötve (de ha nincs is, a nulla akkor is össze van vele kötve). Szóba hozták többen is, hogy legyenek túlfeszvédelmek (igen, legyenek), viszont ez mindig egy söntölést jelent, azaz ha jön a túlfeszültség, akkor legyen egy alacsonyabb ellenállású út a föld felé. Tehát lesz útja a villámnak a föld felé - akkor viszont nem mondhatod azt, hogy nem földelted (indirekt módon).
A villám nem csak fémtárgyakon halad (de az alacsony ellenállás miatt előszeretettel megy arra), hiszen kellően nagy feszültség képes szigeteléseket átütni, a levegőt ionizálni (a légkörben pl. különben hogyan is tudna haladni). Mivel a villám több 100 ezer Voltos feszültséget jelent, ha az út nagy részén van fém vezető, "csak" egy-két szigetelőpontnál kell átütni vagy a levegőn keresztül megkerülni, akkor az valójában majdnem pont olyan, mintha közvetlenül földelted volna. Annyival rosszabb a helyzet, hogy ilyenkor a villám választja ki, hogy szerinte merre a legrövidebb az út (azaz a legkisebb az ellenállás), és nem biztos, hogy ez mindig az lesz, ami neked jó. Ha egyszer bement a házadba a villám (mert egy jólszituált fém vezetékkel a "villámcsapdádról" bevezetted), abból jól már nem fogsz kijönni, az már ideális eset, ha ilyenkor nem ég le a házad. Ebből gondolom elég egyértelmű, hogy ezt a helyzetet nagyon el akarod kerülni. Aminek az a módja, hogy a villám tuti más utat válasszon, azaz legyen egy még kisebb ellenállású út a föld felé.
Ja, és a másodlagos hatások csökkentése érdekében én tuti nem a házRA (tetejére, oldalára) szerelném az antennát, hanem mellé. Az az út, ahol a villám halad majd lefele, na annak többméteres körzetében ne legyenek függőlegesen haladó vezetékek.
Ja, hát profin megcsinálni a földtől elszigeteltet, az azért elég nagy erőfeszítés lenne, de ha van 120 kV-os távvezetékes ismerősöd, akkor tán hozzájuthatsz egy pár levetett méteres rúdszigetelőhöz.
A házunk végében van a műhelyem. Ennek a végébe raknám a hátsó falához az árbócot. Ez teljesen fa szerkezet, tető kátránypapír. (Nem érezném magam biztonságban, ha villámcsalogatót építenék ide.) Az árbóc ez a tető fölé nyúlna kb 9m-el. Ez a háztetőnk magassága fölött van kb 3m-el.
Szakirodalom szerint földelni kell jó vastag kábellel.
Gyakorlatban jobban járok, ha nem földelem, mert akkor inkább a 30m-el arrébbi épületbe, vagy a magasabb villanypóznákba csap be a villám.
Egy gondom van ezzel: mivel magas az antenna, szerintem lengene a szélben. Így acélsodronnyal oldanám meg három irányba a kifeszítését. Az acélsodrony tudom, hogy nem vezeti olyan jól az áramot mint az alumínium, de akkor is földelve lenne. Vagy úgy kellene megoldanom, hogy a tetőhöz rögzítek valami vas szerkezetet, így egy szigetelt feszítőszerkezetet létrehozva?
Az antennától induló kábelt megszakítva, beiktatok egy túlfeszültségvédőt a rádióm védelmére, melyet hova kössek? Külön földelőszondát verjek le neki, vagy simán kössem be egy 2,5-3,2 mm vastag szigetelt tömör réz kábellel a ház egyik kismegszakító táblájában a földre? A sztatikus elektromosság levezetéséhez úgyis kell ilyesmi. (A ház földelése kb 40 m-re van a leendő antennától.)
Ez a fazon nagyon érthet a koktélkeveréshez, mivel keveri a múltat és a jelent.
De a régi, "magyar" villámvédelmi szabványt sem olvasta el értőleg.
Amit hozzászólást Lufi123 belinkelt, annak meg sajnos (vagy nem) eléggé igaza van, amíg az antenna magassága nem haladta meg a tető feletti 5 méteres határt, addig, hát nem volt előírva a bekötése. De ez a kérdés szempontjából mindegy, mert nem tetőre telepített antennáról érdeklődik Lufi.
Kell a villámhárítás IS!!! Azaz hogy az antenna+árbóc+vezeték a villámcsapástól VÉDETT térbe kerüljön.
----------
1.
Tehát lesz valahol az antenna FÖLÖTT egy a villámcsapást FELFOGÓ cucc >> "ide csapj be vazze!" Ami gyakorlatilag "kiárnyékolja-kitakarja" a villám szeme elől az antennát és annak a tartóját és vezetékét is.
Erről a felfogóról lesz egy COMBOS!!! fémes levezetés az anyaFöldbe!!! Amin át a betaláló villám árama közlekedhet a Földbe.
Ezzel az antenna-antennatartó-antennakábel VÉDETT a telibe találat ellen. Mivel a FŐLÉ kiépített felfogó cucc önként húzza magára a villámot ...
Megjegyzés: ALKALMAS tervezéssel lehet akár maga az árbóc is - a villám felfogó >> ha az antenna fölé nyúlik kellően és/vagy - a levezető is, HA elég vastag a fémes anyaga és MEGBÍZHATÓAN földel.
DE!
Ettől még megjelenik/megjelenhet a villám miatti túlfeszültség a vezetékekben, amik a készülékbe vannak bekötve. (antennakábel, villanyvezeték. stb.) Akár a villám felfogót érő telibetalálat akár csak a közelbeni villámcsapkodás esetén.
2.
Ezért aztán a készülékekbe menő vezetékekre fel kell pakolni a túlfeszültség védelmet is!!!
A készüléktől a szabadtér felé tarva - a védett készülékbe vagy jó közel hozzá >> T3 - a helyszínen/épületen belül >> T2 és ~10+ méterenként ismételendő a hosszú vezeték mentén - a vezeték helyszínre/épületbe lépésénél >> T1
-----
HA csak a 2. pont épül ki. Akkor a telibe találattól nem lesz védett az antenna-árbóc-kábel.
A készülék is CSAK a közelben csapkodó villámok hatása ellen lesz védett Ha a T3+T2 megvan !!! egyébként.
1. A telibe találó villám a maga elsődleges hatásával >> villámáram és túlfeszültség Alapvetően ez ellen van a "villámhárító" kitalálva. Azaz a villámcsapást a védett cucc HELYETT tervezetten felfogó cuccokkal és a felfogó cuccokról a combos méretű fémes levezetővel az anyaFöldbe. (16 mm2 réz/rézegyenérték legalább)
Legalább T1 szintű túlfeszültség védelem jár hozzá.
2.
A nem telibetaláló villám a csak másodlagos hatásával >> túlfeszültség és annak hatása. Ehhez elegendő a vékonyka fémes levezetés is az anyaFöldbe. (6 mm2 réz/rézegyenérték legalább)
Legalább T2 szintű túlfeszültség védelem jár hozzá.
----
Azonban az 1. eset (a "villámhárítás") gyakran nincs kiépítve.
Főleg a családi házak esetén, mert alapban azokra nem kötelező. (a szabvány szerinti kockázat elemzés alapjan derülhet ki, hogy kell-e kötelezően)
------------------ Namost az antenna és annak tartószerkezete esetén.... Dönteni, kell, hogy: az 1. eset (azaz "villámhárítás") lesz-e?! ------------------
Ha lesz "villámhárítás", akkor ki kell találni, hogy mi lesz annak - a villámfelfogó cucc része és - a villámáramot az anyaFöldbe levezető része és - igazodni kell túlfeszültség védelemmel is >> legalább T1 szint
Ekkor elvárható, hogy a villám áramának nagyrésze ne jusson be a védett cuccba!!!! Hisz azért lett kiépítve a felfog+levezető, hogy kikerülje a villám áramának a zöme a védett cuccot a megtervezett útvonalon-módon.
Ha nem lesz "villámhárítás" az egy másik műsor. Akkor nem kell felfogó, nem kell levezető, nem kell T1 szint.
Akkor elég csak egy EPH vezeték (földelés") is és a túlfeszültség védelemből is a legalább T2 szint.
***************
A lehetséges kiépítések általánosságban kb.
A "nincs/nemlesz villámhárítás" esetén a túlfeszültség védelem - nincs (ez a tipikus) - csak T3 - csak T2 - T3+T2 (ez ésszerű) - T3+T2+T1 - T2+T1
A "van/lesz villámhárítás" esetén a túlfeszültség védelem - nincs
- csak T3 - csak T2 - T3+T2 - T3+T2+T1 (ez ésszerű) - T2+T1 - csak T1
"Rádiós topicban többször előfordult már villámjárta készülék."
Olyan is előfordult, hogy valakinek a járdán a fejére esett egy tégla. Erre való hivatkozással, soha többé nem használsz járdát? :)
Van az országban tízezer antennára kötött rádió. Ezek közül minden évben kb egy-kettő villámcsapottá válik és ez felkerül az internetre.
Létezik akkora peches erejű villám, ami ellen csak milliós értékű villámvédelemmel lehetne védekezni (pl pl veszélyes időben a levezető kábel nagyfeszültség-biztos megszakítása + egy különálló, az antennánál jóval magasabb árbóc kizárólag villámhárítás céljára) , ennél már olcsóbb egy új rádió húsz évente :) Vagy eleve olyan antennát csinálsz, ami nincs leföldelve, ezért ez a villám a szomszédba fog becsapni ;)
Egyébként a villám okozta károk 99 százalékánál a villám nem konkrétan belecsap a te dolgodba, hanem valahol a környékeden csap le, tehát nálad a kárt nem a villám százezearmilliárd közvetlen ampere okozza, hanem a villám körül lévő elektromos térerő, ami a te antennádban/kábeledben/akármidben néhány ezer vagy csupán néhány száz voltos pillanatnyi feszültség impulzust generál, ami ellen viszont nem nehéz védekezni (a kisebb lükésekre maguk a készülékek bemenete is képes elviselni, ílyenre gyártják őket).
Ugyanilyen potenciálisan kár-okozó térerő nemcsak a villám körül alakulhat ki, de a villámot éppen levezető villámhárító körül is. Erre sem árt gondolni akkor, amikor az antenna árbóot jó leföldeled (hogy száz méteres körzetben az összes bizonytalankodó villámot magadhoz csalogasd :)
Amiről eddig nem volt szó: az antennába becsapó villám akár tüzet is okozhat a lakásban.
"és az antenna, meg az ábóc hegye közé rakom a földelést, mely levezeti a az esetleg becsapódó villámot"
Amikor a villám árama annyira erős, hogy útközben maga köré annyira erős erőteret generál, amely erőtér (az antennára/kábelre hatva) kárt okozhat a készülékedben, akkor TELJESEN MINDEGY, hogy a villám árama magában a cső anyagában folyik, vagy a cső mellett egy centivel egy földelő rúdban. Tehát ebből a szempontból tök felesleges a csövedet az antenna FELETT leföldelned.
Azért szoktak külön földelő rudat elvezetni a földeléstől egészen a villámhárító tetejéig (és nem félútig :), mert a tartószerkezet toldásainak elektromos vezetőképessége lehet, hogy nem elég izmosak a villám esetleg bazinagy áramához, a földelő rúd keresztmetszete és toldásai viszont kimondottan a villám áramára vannak méretezve.
Sok vas villanyoszlopn is megfigyelheted, hogy a marhavastag vas mellé még oda van biggyesztve egy plusz gömb/laposvas. Ez is azért van, hogy a tartószerkezet összeszerelésénél ne keljen odafigyelni még a jó áramvezetésre is.
Tehát a villámhárító két fő része:
1: egy rohadt jól leföldelt és elejétől végéig rohadt jó áramvezető
A yígi antennák 99 százaléka úgy van kialakítva, hogy
- a dipól anyaga nagyon alacsony ellenállású (gyakorlatilag nulla ohmos) rövidzárt képez midnden egyenáramú feszültséglökés számára (pl villámcsapás impulzusa).
- előfordul olyan impedancia illesztő megoldás (pl gamma illesztés), ami a villám egyenárama számára egy további rövidzárat jelent.
- vagy sok dipólon van balun, ami tuladonképpen egy transzformátor, amin több ezer volt alatti egyenfeszültség nem jut átmenni
- olykor erzek az illesztő alktarészek már néhány száz (egy-két ezer) volt hatására is feszültségen átütnek (újabb "villámvédelmi" rövidzár), ekkora pillanatnyi túlfeszültséget a kábel túlsó végén lévő készülék még vidáman elviselhet a bemenetén.
PLus: a dipól semleges feszültségű pontja fémesen össze szokott lenni kötve a fém tartószerkezettel (rövidzár), ha a tartószerkezet le van földelve, az egyúttal leföldeli magát az aktív dipólt is.
Ha jól értelmezem pont ezért nem akarja a tartót belevonni a levezetőbe, hanem rátesz egy felfogót és annak aljából (azaz a tartó tetejéből) fogja a levezetőt megoldani. Odáig még stimmelhet is, de az antennát oldalra kell kitenni, mert a reflektorokon keresztül nem mehet az árbóc. Az antenna, ha nem szigetelt tartóra kerül, belekerülhet az érintett körbe és akkor lesz a tápkábel egy másodlagos levezető.
A tápkábel dipóli végére tennék be egy szikraközt ami össze van kötve a levezetővel.
- kb 80-100 helyen szereltem kültérre antennát (kb felerészben adó-vevő antennákat 27MHz és 5GHz között, a másik fele rádió/TV vevő antenna illetve parabola)
- soha egyik antenna sem kapott extra földelést (a tartószerkezet sem, ahol azt is én csináltam)
- és soha semmi villám okozta meghibásodásom nem volt.
Szerintem a villám oda szeret csapni, ami legmagasaabb ÉS legjobban le van földelve. Ami magas, de szar a földelési ellenálása, azt nem szereti.
Ettől függetlenül a szakirodalom valóban az írja, hogy mindent mindig mindenütt mindenáron földeljünk le.
Még annyi, hogy akkor ha jól értelmezem, akkor az árbócom (5/4 vastag vascső, 2mm-es falvastagsággal) tetejére alá kicsivel rögzítem a yagi antennámat, a cső tetejére meg egy csövet hegesztek, aminek legalább 3 mm-es fala van és az antenna, meg az ábóc hegye közé rakom a földelést, mely levezeti a az esetleg becsapódó villámot. Az árbóc alja ne érjen a földhöz, így biztosítva azt, hogy a villám egyből a kisebb ellenállású alu vezetéken fusson le.
Ami miatt kérdeztem az egy másik fórumon valakinek a hozzászólása, mely elbizonytalanított kicsit. Ezt írta:
"A szakirodalom érdekel a legkevésbé. 20 éves kültéri hálózat üzemeltetési tapasztalat és villámvédelmi felülvizsgáló gyakorlat ami alapján írom. Ha egy házon nincs villámvédelem és kirakod az antennádat a tetőre nem "szabad" leföldelni. A szívócsúcs fogalmának nézz utána."
Szeretnék felszerelni a házunk végébe egy antenna tartó rudat. A ház fölé fog érni, földtől kb 15m magasra. Villámhárító nincs a házon. Szomszéd háza is kb ilyen magas.
Kérdésem az, hogy mit javasoltok?
- Szigetelten rakjam fel és a földdel csak az antenna árnyékolása legyen kapcsolatban
- Rakjak hegyes csúcsot az oszlop tetejére, verjek le földelőszondát, vastag alu vezetékkel földeljem le, plusz a ház földelésével is kössem össze, hogy meglegyen az egyenpotenciál?
2- jobb kezével kapcsolja le az összes kismegszakítót az elosztóban (kivéve a villanyóra alattit)
3- nyomja fel a FI relét
4- egyenként kapcsolja fel a kismegszakítókat, amelyiknél hangos csattanást hall, azt kapcsolja újra le és többé ne is kapcsolja fel, amíg szakember nem látta
5 - folytassa tovább a 3-as ponnttól addig, amíg a hibás kivételével az összes többi fel van kapcsolva.
6 - ha csattanás nélkül mindet fel lehetett kapcsolni, akkor a hibát okozó berendezés most éppen nem csinálja a hibát, de a hiba később újra előfordulhat, ebben az esetben hívjon fel újra.
"Egy gyakorlati szakember biztosan találkozott olyan helyzettel hogy nappal a világítást szerelve jól jött volna egy működő dugaljzat a helyiségben, "
Ha a szobában a dugalj és a világítás ugyanazon a kismegszakítón van, az elég szomorú a villanyszerelő szaktudását tekintve. Kivéve persze száz éve szerelt házaknál, ahol az egész ingatlan egyetlen áramkör. Vagy ha megrendelő kimondottan így kérte :)
"Egy gyakorlati szakember biztosan találkozott olyan helyzettel hogy nappal a világítást szerelve jól jött volna egy működő dugaljzat a helyiségben, vagy ablaktalan helyiségben a világítás független lenne az egyéb áramkörtől."
Amikor a házat építettük, pont ilyen esetre és a további munkákhoz került a lakás elosztó tábla alá egy dugalj, mert akkor még nem volt sínre pattintható.
Ha sarkosan fogalmazunk, akkor igen, ha megengedőbben, akkor hajánál fogva előrángatott, extrém ötletelések.
A magam részéről én nem levelezek soha vele, mert nincs értelme.
Sajnos az utóbbi 25 éves villanyszerelői munkám során volt "szerencsém" néhány arcoskodó szakival együtt dolgozni, akik magabiztosan okoskodtak, tippelgettek a rajzok fölött a műhelyben, aztán amikor kimentünk az állomásra, és kinyitiottam nekik a 3 ajtós vezérlő szekrényt, hogy kezdjék el gyorsan a hiba keresést, javítást, mert már félórája gyalogolnak az utasok, akkor már csak a bizonytalanság és tanácstalanság volt az arcukon.
"Ebből már azért az elmebetegség=paranoia jelentős foka sejlik fel..."
Szerinted.
Szerintem meg az sejlett fel, hogy, ha Elekkel nem magázódva levelez a válaszadó, - márpedig, ha jól emlékszem nem úgy szokott- akkor a válasz 1- es szám 3. személyben nekem szólhatott.
Ami viszont szomorú, hogy egy kérdező nemcsak különböző, akár ellentmondó " trükkök, ötletek" tanácsok mellett, az itt szokásos farok méregetéssel is szembesülhetett. :-D
Ismerősnél szereltem tizenéve egy db fi relével 3 szintes családi házat. Pár éve karácsonykor hívott, hogy csináljak valamit, mert a fi relé lekapcsolt és nem lehet visszakapcsolni.
Hirtelen felindulásból áthidaltam a fi relét, világított a karácsonyfa, fűtött a kazán.
Pár nappal később hibakerestem, végül a legtávolabbi melléképület sarkában rúgta le a ló egy konnektor burkolatát, összeért a nulla a védőfölddel.
Kínai ledes lámpa is produkciózott már ilyet meglepetésszerűen.
Azóta ha lehet, 2 pólusú kismexakítókat használok. :-)
nem is kell rettegni, csupán arról volt szó hogy felesleges-e a több áramkör.
Amúgy éppen azon megy a rugózás hogy egy-két plusz áramkört megéri-e elhagyni vagy sem. Jó hogy nem amellett érveltek hogy egy kismegszakító elég a házba, az óra után, minden egyéb pazarlás.
(elvileg) Szakemberektől különösen furcsa ez a hozzáállás, gondolom az élet többi területén is rendesen kicigánykodja magát mindenki kényelmi és biztonsági dolgok terén.
Szerintem elég szánalmas ez egy villanyszerelő topicban, bár Elektől megszoktuk ezt a hozzáállást de szerintem kár mellé süllyedned.
OFF:
altenatív valóságban élek, mivel nálunk az utcában (nagyváros kertvárosi övezete) nagyjából mindenkinek van fagyasztója, és minden 5. házban van disznóvágás a mai napig. Aki meg nem vágja, az megveszi a húst és elrakja a fagyasztóba.
Nekünk is van egy fagyasztónk (álló 250literes), életemben nem vágtam még disznót de van zöldség-gyümölcs a kertben, azt fagyasztunk, és szoktam csirke-marha-disznóhúst háztól venni amikor alkalom van. Abból is megy a fagyóba bőven.
"Teljesen életszerű, hogy valaki annyira buta, hogy napokig (évekig?) nem talál senkit (szomzéd, ismerős, rokon), aki visszanyomja FI reléjét"
És ha talál is az sem tudja visszakapcsolni....
Egy gyakorlati szakember biztosan találkozott olyan helyzettel hogy nappal a világítást szerelve jól jött volna egy működő dugaljzat a helyiségben, vagy ablaktalan helyiségben a világítás független lenne az egyéb áramkörtől. De este ha a világítás lement a konnektorba egy fényforrás mindig sokat segít.
Tehát nem a tíz évente bekövetkezett lekapcsolás csak az indok.
Úgy érzem farok összemérés folyik mindenhol és itt ugye az a menő hogy ha legalább 40 kismegszakítót tesz fel az ember minimum 50 FI relé mellé.
Engedtessék meg hogy ugy gondoljam hogy ez szakmailag es anyagilag is baromság. Ennyi pénzből már KNX-et is lehetne feltenni az meg megoldana minden tervezési anomáliát.
Rammstein leírta elképzelését, ami valószínű biztonságérzetét növeli. Ráadásul úgy néz ki, hogy valamilyen rálátása is van a dolgokra.
Nem egy szarrágóról van szó. A felesleges Fi-relét a szomszédjánál felszereltette a saját pénzén, ha jó emlékszem (nincs kedvem visszaolvasni).
Az emberek sok mindenre költenek, csokit esznek, felülnek az óriáskerékre, pedig semmi hasznuk nincs belőle. Miért ne költhetne a kényelmére, biztonságára?
kecskének elég, ha a transzformátor után van egy megszakító, felesleges több áramkört kialakítani lakásonként.
