Hosszú lesz a hibalista. :)
Én "kötelező olvasmányként" olvastam Götz művét, suméristákkal vitázva.
A "Nyomják Krahácsot" kategóriába tartozik, mint annyi más hasonló könyv. Az az érzése az olvasónak, hogy az egész nyugati tudomány célja az, hogy a magyarokat lenyomja.
A címbe beletetethetnéd Götz nevét, hogy ha valaki úgy keresi megtalálja ezt a topicot.
Kohn szomorúan ténfereg a piactéren. Szembe jön a rabbi és kérdi:
- Mér logatod az orrod, Kohn fiam?
- Hát tudod rabbi sorra döglenek a libáim.
- Tudod mit? Adjál nekik csak kukoricát.
Másnap megint találkoznak.
- Na mi újság? - kérdi a rabbi.
- Még mindíg döglenek a libáim.
- Akkor adjál nekik ricinusos zabot.
Marmadnap:
.
.
Negyednap:
.
.
Végül:
- Mi újság Kohn?
- Hát tudod rabbi, megdöglött az összes libám!
- De kár!!! Pedig lett volna még néhány jó ötletem!
Most olvasom harmadjára Götz László Keleten kél a Nap című könyvét. Néhány részlet nem teljesen világos benne; ez a topik azért jött létre, hogy aki érti, elmagyarázhassa nekem. :)
Kérem, hogy csak azok írjanak ide, akik olvasták a könyvet. Köszönöm.
Akkor itt az első probléma:
A 340. oldalon kezdődő Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz Volga-menti magyarjairól című fejezetben Götz, László Gyula véleményével egyetértve, a kangar támadás idejére a magyarságot a Volga jobb partjára helyezi. Eddig rendben is lenne.
Előzőleg viszont megállapítja, hogy a nomád népek útvonala a Kaspi-tengertől délre, a Kaukázuson át húzódott. A besenyők tehát Türkmenisztánból kiindulva ezen az útvonalon jutottak Európába.
A kangar támadást részletezve kifejti, hogy a magyarság 3 részre szakadt: egyik csoportja északra húzódott, Baskíriába, egy másik délre a Kaukázus lábaihoz, a harmadikban pedig a 670-es, griffes-indás avarokat látja.
A kérdés: hogy lehet az, hogy ha a besenyők a Kaukázuson keresztül jöttek Európába, keletről támadták meg a Volga jobb partján élő magyarokat? Ha valaki ránéz a térképre, rögtön látja, mi itt a gond.
