Nem értem, hogy miért írod azt, hogy nagyon csúnya dolognak számít, ha egy misszionárius a missziója alatt ismeri meg jövendő társát. Ez nem így van. Én ismerek olyan misszionáriust, aki a missziója alatt kezdett vonzódni egy magyar lányhoz, majd a missziója után visszajött hozzá, udvarolt neki, megismerkedtek egymással és egymás szüleivel, és végül összeházasodtak.
Felismerni valakiről, hogy vonz engem, egy pillanat műve. Megismerkedni valakivel viszont egy folyamat, mely rengeteg cselekvést igényel. A misszionáriusok azért szolgálnak missziót, hogy az Úr igéjét hirdessék abban az időszakban. Annak szenteljék idejüket, imáikat, képességeiket és figyelmüket. Ha valaki nem így tesz, hanem arra fordítja szívét, hogy ehelyett valaki érdeklődését felkeltse maga iránt, vagy hogy randizzon, ismerkedjen vele, az elcsalja z Úrnak szánt idejét, és elveszíti a missziójából fakadó áldásokat. Nem helyes. De felfigyelni valakire, majd a misszió után randevúzni vele s később udvarolni neki -- nos, ez így szép. :)
Azt sem értem, hogy miért írsz egyházi karrierről. Nálunk senki nem kap fizetést azért, hogy valamilyen vezetői elhívásban szolgál. Persze lehet, hogy úgy értetted a karrier szót, hogy ha rosszat tesz az illető, akkor egyáltalán nem szolgálhat egyházi vezetőségi elhívásokban. Ebben az esetben igazad van.
Vannak olyan áldások, amiket akkor kapunk meg, ha valamilyen viselkedést követünk. Például senki ne számítson az egészség áldására, ha nem él egészségesen és mérgezi a testét. Senki ne számítson igazán, IGAZÁN boldog krisztusi házasságra, ha nem él az erkölcsi tisztaság törvénye szerint. Senki ne számítson rá, hogy megkapja a kulcsokat, hogy "amit megkötsz a földön, az kötve lészen a mennyekben, és amit feloldasz a földön, az fel lesz oldva a mennyekben", ha nem tudja, hogy azt mi célból kell használni, hogyan kell használni, és nem elég erős ahhoz, hogy azt a kísértésnek ellenállva is csak jóra használja.
Ezen mintát követve senki ne számítson rá, hogy példamutató egyházi vezetőségi elhívásokban szolgálhat, ha nem él példamutató életet. Az erkölcsi tisztaság törvényének megszegése pedig rossz. Bár megbánható és megbocsátást lehet érte kapni Istentől, de jobb előre elkerülni. :) Ha egy misszionárius a missziója alatt ezt megszegné, az íly komoly bűn Isten szemében.
Így van. Nem csak magyar "szokás" ez, hanem máshol is van. Számokat ugyan nem tudok mondani, de az emberek mindenütt kísértve vannak, ahol fokozottan nehéz körülmények között élnek, hogy ezeket a nehéz körülményeiket cseréljék le egy könnyebb élet reményére -- akár egy amerikaival való házasság révén.
Ugyanakkor én is azt gondolom, hogy nem ez a fő ok amiért több nő keresztelkedik meg itt. Úgy hiszem, hogy a Nők érzékenyebbek a Lélekre (erre mondja a világ, hogy érzelmesebbek a Nők), ezért hamrabb felismerve azt a misszionáriusok tanításai során, könnyebben térnek ide.
Nincs ebben semmi titok, amiért ezt takarni kellene. :) Attól, hogy vannak olyanok, akik ilyen szándékkal kezdenek ismerkedni a tanításokkal, még igazak azok, amiket tanítunk. Ugyanakkor tényleg vannak olyanok, akik vállalják, hogy helyben legyenek zászló a népek számára, jó példával és igaz tanításokkal hívjanak mindenkit Isten királyságába, és nem bármilyen más, ettől eltérő, esetleg önző szándékkal kezdenek ismerkedni Jézus Krisztus egyházával.
Biztos vagy benne? Szerintem együtt az összes szentírás olyan tudást ad ami boldoggá teszi a mormonokat! Csak nézd meg őket, azokat akik tényleg betartják a parancsolatokat és hittel élnek! TUDJÁK! Ez pedig nyugodtabbá, kiegyensúlyozattabbá teszi az életet!
Na szóval egy kicsit túl tömören akartam fogalmazni. Úgy értem, hogy akik megkeresztelkednek nálunk nem hinném (vagyis nem tudom elhinni), hogy azért tennék, hogy amerikai társat találjanak.
Épp azt akartam ezzel mondani, hogy ez nem igazán igaz! Annak, hogy több a nő más az oka. Lehet, hogy az, hogy alapból több nő van majdnem minden korosztályban.
Hát az tényleg érdekes, hogy több a nő mint férfi. De szerintem ez nem magyarországi sajátosság. Amúgy én nem hiszem, hogy az az oka, hogy amerikai férjet akarnak...akkor vice versa is működne. Lehet,h. van olyan, de nem ez a fő indok.
Sajnos hivatalos adatot nem tudok, s azt sem, hogy honnan tudnám megszerezni. De azért hallok számokat időnként. Magyarországon nagyjából a papíron megkeresztelkedettek 1/4 aktív, úgy hiszem nagyjából ez a jellemző arány.
Úgy tudom, hogy ez a nagyjából 50% és 25% között mozog más országokban is, de nem sokat segítek ezzel, hisz ez csak becslés. Ezt persze úgy mondom, hogy az aktivitást azzal jelzem, hogy jár Istentiszteletre. Ez nem jelenti azt, hogy szolágl is, minden parancsolat szerint is él.
Miért megy ilyen lassan Magyarországon a növekedés?
Hadd kezdjem azzal, hogy nem meglepő ez. Mindannyian, akik a Bibliát olvassuk, tudjuk, hogy az utolsó időkben milyen nagy gonoszság lesz az emberek között (pl. 2 Tim. 3:1-8).
De nem csak ott olvashatunk róla, hanem a sokak által nem Szentírásnak elfogadott Mormon könyvebeli próféta, Nefi is prófétált erről, és arról is, hogy a Szentek - még ha kevesen is, de – ott lesznek mindenütt: 1 Nefi 14:11-14:
„11 És lőn, hogy néztem és láttam az egész föld paráznáját, és a sok vízen ült; és uralma volt az egész föld felett, minden nemzet, nemzetség, nyelv és nép között.
12 És lőn, hogy láttam Isten Bárányának az egyházát, és kevés tagja volt, a sok vízen ülő parázna gonoszsága és utálatosságai miatt; mindazonáltal láttam, hogy a Bárány egyháza, akik Isten szentjei voltak, szintén ott voltak az egész föld színén; de birodalmaik a föld színén kicsik voltak, annak a hatalmas paráznának a gonoszsága miatt, akit láttam.
13 És lőn, hogy láttam, hogy az utálatosságok hatalmas anyja sokaságokat gyűjtött össze az egész a föld színén, az összes nemzsidó nemzet között, hogy Isten Báránya ellen harcoljanak
14 És lőn hogy én, Nefi, láttam Isten Bárányának hatalmát, hogy leereszkedett a Bárány egyházának szentjeire és az Úr szövetséges népére, akik az egész föld színén szét voltak szóródva; és igazlelkűséggel és Isten hatalmával voltak felfegyverezve, nagy dicsőségben."
Hadd mondjak néhány tényt – amit tapasztaltam – arról, hogy miért megy ilyen lassan Magyarországon a növekedés. Két részre bontom a választ:
- a kis számú keresztelkedő (1) és
- a keresztelkedettek közül sokaknak idővel való elmaradása (2)
1, 1989-ben, a rendszerváltás előévében lépett Magyarországra hosszú idő után újra Isten misszionáriusa. A 2. világháború előtt voltak ugyan, de ezt most hagyjuk. Nem tudom, mennyi idősek vagytok, éltetek-e akkor, de azt sok ember egyfajta a Nyugat felé való nyitás szabadságának élte meg. Politikában, eszmerendszerben, de fizikailag is.
A következő 10 évben – ahogy azt fórumos niknév adatai is jól mutatják – megugrott a keresztelkedők száma, de ezek közül egy bizonyos számú ember ezt az Egyházat és a misszionáriusokat is Amerikába szóló repülőjegynek tekintette. Voltak olyanok, akik ezzel a reménnyel, s nem a Jézus Krisztusba vetett hittel jöttek ide. Ők papíron egyháztagok, de idővel elmaradtak, ahogy ezen erős vágyuk nem teljesült be.
A kevés megkeresztelkedés azzal is magyarázható, hogy annak előfeltétele a hit Jézus Krisztusnak, s e hit által hozott gyümölcsök: az Ő parancsolatai szerinti életre való átállás. Biztos tudjátok, hogy tizedet fizetünk, böjtölünk s ebből felajánlást adunk; az egészség Isten által adott törvénye szerint élünk (alkohol, dohány, drog, kávé, tea nem); és az erkölcsi tisztaság normáját is követjük. Ezek egyesével, de együtt véve még inkább nagy erőfeszítést kívánnak az embertől egy olyan országban (de bárhol a világban), ahol az önös érdekek, az egymás kihasználása s a minél kevesebb energiával minél több személyes haszonra szert tenni elv kísértésének oly nagy mértékben engednek Isten gyermekei.
2, Aztán ott vannak azok az egyháztagok, akik abban a hagyományban nevelkedtek – melynek kialakulásáért Sátán a felelős -, hogy az egyházak egyfajta érzelmi s fizikai (anyagi) szociális hálót jelentenek számukra. Tehát akik csupán azért keresztelkednek meg, hogy pénzügyi segítséget kapjanak életükhöz. Ők úgy hiszik, hogy Isten királysága értük van, s nem ők Érte – holott a Mennyek királysága inkább egy méhkashoz hasonlít, ahol mindenki szorgosan teszi a dolgát, épít, nem pedig élősködik, kihasznál.
Az érzelmi szociális hálón pedig azt értem, hogy ott vannak azok a megkeresztelkedettek (de még azok is, akik nem keresztelkednek meg, csak évek óta járnak Istentiszteletre, programokra, angol órákra), akik ki vannak éhezve Isten jó szavára, az egyháztagok, misszionáriusok figyelmes kedvességére, a programok jó hangulatára – mely hiányzik az életükből vagy kevés van belőle – s ezért eljárnak a gyülekezetbe. Bár ők az aktívak közé számítanak papíron, hisz rendszeresen járnak, de én mégis ’alvóknak’, inaktívaknak érzem őket, mert életükben nem gyakorolják még azt a hitet, mely változáshoz vezet: szolgálathoz, a parancsolatok szerinti élethez.
Közülük is kerülnek ki azok, akik idővel – amikor az élethelyzetű nagyon nehézre fordul, kemény próbatételük van – elmaradnak, mert nincs meg bennük a hit gyökere. Nem tudják, hogy miért van a próba, nem tudják hálásan fogadni, s nem tudják, honnan kapjanak segítséget az elviseléséhez.
Ha jól megnézitek, a magvető példázatának embertípusaiból írtam le (Máté 13). Jellemző volt ez Krisztus idejében is s most is.
De visszatérek 1 Nefi 14:14-re
„14 És lőn hogy én, Nefi, láttam Isten Bárányának hatalmát, hogy leereszkedett a Bárány egyházának szentjeire és az Úr szövetséges népére, akik az egész föld színén szét voltak szóródva; és igazlelkűséggel és Isten hatalmával voltak felfegyverezve, nagy dicsőségben.”
Igaz, kevesen vagyunk itt Magyarországon, de az igazlelkű életükért Isten hatalma szállt rájuk. Akik Krisztus szerint élnek, ők becsületesek,, szorgalmasak, tiszták testben, szolgálják egymás s a közösségüket a lakóhelyükön. Igyekeznek mindenkire jó hatással lenni s hívni mindenkit Krisztushoz. És ha kell, ehhez a szájukat is használják. Ők Isten papságával vannak felruházva, mely hatalom által láttam már gyógyulást és adatott kinyilatkoztatás. Kevesen vagyunk igazlelkűek, való, de a világ elkezdett úgy ismerni minket, mint az igazlelkűség, az igazság, a béke, a jóság sé az emberek üdvözülésének tanítói Hát nem csodálatos ez? :)
Noh, elhoztam végre magammal az adatokat. Szóval 2012. májusi adatokból emelem ki a fontosabbakat:
14,4 millió tag
55ezer teljes idejű misszionárius
136 működő templom
Egy évvel korábban:
14,1 millió tag
52ezer teljes idejű misszionárius
134 működő templom
Ezekből nem látszik a növekedés, bővülés, hisz csak 2 évet mutattam meg.
Egyébként a magyar adatok, amiket közzétett itt a másik hozzászóló (így hsz írás közben nem látom a nevét), pontosak. +-100 persze, de nagyjából helyesek.
Holnap utánanézek. Épp mosz volt egy konferenciánk, amin a legfrisebb számokat közzétették. Bár ez csak egy jelenlegi állapot, és nem láttatja a növekedést, de ez is több, mint a semmi. :)
Úgy fél éve eltűntem innen, de most több időm van, és úgy gondoltam, hogy ha valaki van fenn itt a régen posztolók közül, akkor folytathatjuk a beszélgetést. Arról, ami a fórum témája, és amiről fél-egy éve beszélgettünk. Ha nincs hozzászóló, hát nincs. :)
Az elmúlt egy, másfél hónapban nem voltam jelen a fórumon, de nem felejtettem el, hogy szóljak Nektek a nyílt napról, amivel készülünk. Tehát ennek időpontja március 3-a, szombat 2 és 5 óra között. Feltöltöttem egy képet hozzá, ami tartalmazza a legfontosabb információkat, mint helyszín, időpont, programok.
A programok mellett lehetőség lesz minden kérdéseteket feltenni, lesz, aki válaszoljon rájuk.
Remélem, eljöttök, és az akár az itt feltett kérdésekre, vitatott témákra, akár bármilyen más témára, választ találtok.
Üdv,
Tibor
U.i.: Az elmúlt 1 hónap hozzászólásait is átolvasom hamarosan, és írok majd.
