Annak ellenére, hogy "rá-ránézegetsz" az írónő honlapjára, az eddigi indexes hozzászólásaid kétharmada vele foglalkozik.
A közbeszédről pedig nekem az a véleményem, hogy az ún. magas irodalom sem része a közbeszédnek. Egyrészt. Másrészt Görgey Etelka nevére 1300 találatot dob ki a gugli. Azt írtad korábban, hogy nem sikerült berobbannia a köztudatba. Én ennyi guglis találattal azért ezt nem egészen így látom. A jelek szerint abban a műfajban, amelyben alkot, van elfogadottsága és olvasóközönsége.
Nem látom, hogy egy könyvet is említettem volna. :) És persze nem gondolom azt sem, hogy más könyv attól rosszabb lenne hogy ez jó. :) Csak igazságtalannak tartom, akkor is ha nem kéne, hogy azokról folyik némi közbeszéd, erről nem. Talán csak ennyi akart lenni amit lejjebb mondani akartam és amiért AITH rámpirított. Mert neki is igaza van, csak szerettem volna, ha szó esik a könyvről itt is.
És én nem akarok az írónővel beszélgetni, az oldalára rá-ránézek hírekért persze, hanem megpróbálom hogy felhívjam rá pár fórumon a figyelmet. Nemcsak itt. :) Igaz, nekem nincsenek olyan lehetőségeim mint neked. :))
Egyébként pedig szerettem az említett könyveket, jó, fontos műveknek tartom őket, de nem értem, mit akarsz velük, Porfofo.
Kánonba kerülést nem lehet erővel kiharcolni, a "hivatalos" kritikától nem várható el, hogy írjon egy kötetről, műfajtól, minden ilyesmitől függetlenül.
Viszont te megteheted ezt, ismerősök körében népszerűsítheted, hasonlóképpen könyves közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy egy neves lap kritikája több olvasót hoz, mint egy (két, három, több tucatnyi) magánakció.
Vagy átblattyoghatsz ide, és magával az írónővel beszélgetve első kézből értesülhetsz arról, ha megjelenik a folytatás. Mert így vagy úgy, meg fog jelenni.
"És gonoszkodva hozzátenném, hogy nem is lehetne annyiféle esztétikai szempontot érvényesíteni egy fantasy esetében, mint egy "magasztos" könyv esetében. De ennek tudomásában van vélhetőleg a szerző is."
Miért ne lehetne? Legfeljebb hibalista lesz belőle (ez sincs benne, az sincs benne), vagy meglepődés ;)
Igen, magam is az online marketingen gondolkodtam, és próbálok egy kicsit "gerillázni" :-), főként amiatt, hogy egy jobb fogyás esetén talán megjelenik (valahol valamikor) a következő kötet is. De tényleg igazságtalannak tartom, hogy egy ilyen jó könyvet sokan a műfaja (ami scifi, nem fantasy - egyfajta társadalmi utópia) miatt eleve bizonyos körökből kizárnak.
Én nem akarok tippeket adni az írójának, mit csináljon, úgy láttam, a honlapján adtak neki elég jótanácsot. Nekem a fele is sok volna. :-)
Szvsz. online marketinggel komolyabb hatás elérhető. Ha kicsit megtervezettebben folytatod ezt a "gerillamarketinget" :) vagy a szerző juttat a Literának, ilyen-olyan honlapoknak a kötetéből, _biztos vagyok benne_, hogy nagyobbb eladást produkál utána, mint ha írnának is róla irodalmi lapokban, folyóiratokban.
Neked viszont csak annyiban van igazad, hogy a szépirodalmi termésből is óriási kínálat van, ezért a populárisabb könyvek felé ritkán nyitnak az olyan lapok, melyeknek nem az a profilja. (És gonoszkodva hozzátenném, hogy nem is lehetne annyiféle esztétikai szempontot érvényesíteni egy fantasy esetében, mint egy "magasztos" könyv esetében. De ennek tudomásában van vélhetőleg a szerző is.)
Ha sok fogyott az első két könyvből, el kell adni részletekben a harmadikat (a Nők lapjának :-p), megjelentetheti saját maga, vagy próbálkopzhat a webes kiadással-forgalmazással stb.
Nem tudom, mit értesz irodalmi közélet alatt. Ha esetleg a kritikákra és a recenziókra gondolsz, akkor egyrészt a folyóiratok kritikarovatának terjedelme meglehetősen szűkös, éppen ezért eleve kevés könyvre fókuszálnak. A hetilapok és a napilapok viszont rendszeresen közölnek recenziót az ún. szórakoztató irodalom köteteiből is. Cserna pl. rendszeresen ír krimikről a Népszabadságban, és az ÉS-ben is szoktak lektűrökről kritikát hozni. Nyilván vannak más példák is.
Igen, sajnos minden szavad igaz. :-) (Vagy inkább :-( ) Ebben az esetben azért bánkódom kicsit, mert az Animus nem hajlandó kiadni az írónő könyvének további köteteit (nyilván a válságra hivatkozva). Nyilván, ha valahogy sikerült volna berobbannia a köztudatba, máshogy lenne a dolog. És azért nagy kár, mert itt valami nagyon jó vész el. Talán végleg... nem lehetetlen, és valószínűleg nem ez lenne az első eset.
Az Írószövetségnek van sci-fi szakosztálya, és rendszeresen szerveznek programokat is. Bármelyik jó kortárs könyv olvasói figyelem nélkül maradhat, akkor is ha írnak róla. (Na, bumm, ki olvas irodalmi lapokat, a szerzőkön kívül tíz ember? :) Nyomulni kell. És/vagy nagyon-nagyon jót írni.
Nyilván lehetne finomítani rajta. :-) Alapvetően azonban mégsem találom igaztalannak. Van a magyar irodalomnak olyan része, amely mellett teljesen elmegy az irodalmi közélet, és ez a szórakoztató irodalom. A szépirodalminak tartott írók és a híres emberek különböző, főként magánéleti és "bölcseleti" ihletésű írásai valamilyen módon benne vannak az irodalmi köztudatban, a szórakoztató irodalom legjobbjai nincsenek. Egyébként erről is szól Menyhárt Anna ÉS-es cikke.
A Bolse Vita forgatásán ismerte meg REF (élet)történetét a rendező, Fekete Ibolya, azért fogott bele a Chicóba. Hogy mennyire volt közvetlen a viszonyuk, nem tudom, filmbemutatókat követő közönségtalálkozókon úgy tűnt, de hát azóta eltelt több mint 10 év, nem hiszem, hogy tartották a kapcsolatot. Értem én (elhiszem), hogy megbízott Kepesben, de ezért Kepesnek nyomulnia kell, hogy ő volt az, aki utoljára, végrendelet stb.?
Monnyuk kíváncsi leszek, hogy mennyi újdonság lesz benne, és mennyit vesz át az előző műsorából (amit most épp itt találtam meg): http://portal.jobbik.net/index.php?q=node/6131
Nem akartam "egy kalap alá" venni őket, bocsánat, hogy így jött ki. Inkább csak az a "bajom", hogy vagy címkés "kortárs magyar írónak" kell lennie valakinek, vagy valamilyen szinten celebnek, hogy a kortárs magyar irodalom - még ha elítélően is - de nyilatkozzon róla.