A tapasztalat nem téged igazol, de az óraszekrény seggét vastagabban és jobban nem tudod hátulról leszigetelni bármennyire küzdesz is! Vagy ki kell venni az egész katrancot és megszüntetni az óraszekrényt és kihelyezni a műanyag dobozt a falra.
A végeredmény: a villanyórád körül hagytál egy 4 méter hosszú hőhidat (nulla hőszigetelés), ahol nem csak a fűtés forintjaid szöknek folyamatosan, de belül a falon van egy hideg, négyszög alakú sáv, amit peches eseteben jó láthatóan ki fog rajzolni a hideg, nedves szoba-falon megjelenő penész.
Hát ne lássa meg... légy gyors és NE sérts meg a csöveket. (amúgy nem sok köze van hozá, ha a vezetékekhez nem lehet hozzáférni a kibontott állapotban)
Mondjuk,
A deszkák közötti réseket hátulról takard le vékony nem gyúlékony anyag csíkokkal, csak kis réseket hagyva csak a csöveknél. pl. laminált parkettából vágva-beszabva és valami nem ecetes/oldószeres kinyomós ragasztóval/tömítővel ragaszd oda. SOUDAL PUROCOLL pl. www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/556
Lábazati XPS hab darabokból szabd be a hőszigetelést a csövek közé a falsík-néhánymmig, minimális réseket hagyva a darabok között. Ezt is valami nem ecetes/oldószeres kinyomós ragasztóval/tömítővel ragaszd oda.
Hátulról kibontottam, (a műanyag villanyóra dobozba felülről érkezik a méretlen, át kellett alakítani a bővítéskor) és XPS-t ragasztottam PUR habbal majd legletteltem zsákos szigetelésragasztóval falsíkig rendesen lehálózva. Mondhatom tökéletes lett.
"30cm vastag falban 25 cm mély vilanyóraszekrény van.
Hőszigeteni szeretném hátulról a szekrényt,"
Tipp:
- villanyóra mögötti részt ne piszkáld
- a házfal külső felületén lévő hőszigetelés vegye körül a villanyóra dobozt legalább 5 centi távolságban
- ezen nyílás belső felületére ragassz 4 deszkát polisztirol ragasztó habbal /szerelőhabbal
- készíts egy másik deszka-négyzetet, ami ebbe pont belefér (ne szorosan, 1-3 centi rés maradjon körben, ez attól függ, hogy milyen vastag a háló+színezés kétszer!) ebből lesz az ajtó
- az altó keretét töltsd ki hőszigetelő anyaggal
- házfal + villanyóra ajtó hálózása + színezése.
- horganyzott zsanérral oldd meg, hogy az ajtó oldalra nyitható legyen + az ajtó másik oldalán szerelj fel egy (két) bútor rugós nyomózárat
- ha túl nagy rés maradt az ajtó körül, tömítheted ablak tömítő szalaggal vagy UV álló EPDM hab csíkkal.
Ezt én úgy szoktam megfogalmazni, hogy "ne akkor vegyél új fúrógépet, amikor a régi már teljesen használhatatlan lett, hanem még előtte 50-100 munkaórával" :)
és akkor mindig lesz tartalék/második fúrógéped is.
most beszéltem egy szervízzel, telefonos távgyógyászatban valami átkapcsoló mechanika ment tönkre, de mivel holnap megy szabira jan közepéig, így biztos marad a B terv, tehát, hogy venni kell egy másikat..
A makita hr26xx sorozatot ajánlotta - ez van nekik is kölcsönzésre - mondta, hogy mi a gyengéje (valami rugó elfárad egy idő után), de mivel nekem ez főleg házibarkács felhasználásra kell, így tökéletes lesz..
"A gép megy, de a tokmány részt az üzemmód váltó valami miatt már nem kapcsolja"
Egyes olcsóbb nem-pneumatikus ütvefúróknál egy idő után előfordulhat, hogy a tokmány tengely nem hajlandó arra a pár milliméteres előre mozdulásra (tengelyirányban), ami az átkapcsoló mechanikának lehetővé tenné, hogy ütvefúrásból sima fúrásba átkapcsolhasd. Ettől kezdve a fúrógéppel csak ütve lehet fúrni. Próbáld meg kijjebb/előrébb húzni a tokmány tengelyt pár milliméterrel (pl oldalról kocogtatva, de nem szétverve, mert lehet, hogy a te fúrógépednek másfajta a belső mechanikája!), ha sikerül, akkor talán átkapcsolható lesz normál fúrásba.
Az már valami. Itt kicsit azért szerényebb költségvetési keret van, na meg persze ez is túllépi a tervezett költséget. Köszönöm a linkeket! Még a dobozzal hezitálok. De ennek már külön helyiséget kell keresni, mert az előszobában csúnyán mutatna, már a 36 modul miatt is hallgatok épp eleget...🙃 Lehet a világítást összerakatom a helyiségekkel és akkor felszabadul egy sor, ahol lehet kötni még mindent amit akarunk a jövőben!
"és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül (ehhez a szolgálató általi bontást megszüntetné, vagy leágazna, nem tudom"
A PEN-t bontani csak egy helyen szabad, tehát ha a háznál bont, akkor a kerítésnél lévő villanyóránál meg kell szüntetni a jelenlegi bontást. Eben az esetben elég mindössze két eres kábel a villanyóra és a ház között (tehát olcsóbb kábel is elég), viszont ekkor vagy megszűnik a villanyóránál a dugaljj, vagy a házból kell kivezetni neki egy vékonyabb három eres kábelt.
- a villanyórához én nem tettem volna földelő szondát (jobb, ha közvetlenül a háznál van, ettől kezdve a kerítésnél lévő szonda telepítése pénzkidobás volt) csak a házhoz
- nem ragaszkodnék egy dugaljhoz a kerítésnél is :) a fűnyíráshoz elég, ha van a ház sarkán kívül egy
- de azért a ház és a villanyóra doboz közé a másik kábel mellé bedobnék az árokba egy legalább 5 centi vastag KPE (vagy drén) csövet,is, mert ki tudja mit hoz a holnap ;)
Még nem láttam olyan wago meghibásodást, ami a gyári előírások betartása mellett egyértelműen a wago hibájából történt volna. Az a NAGYON kevés hiba vagy a szerelő hibájából történt (pl alumínium vezetéket csiszolás nélkül dugott be a wagóba) vagy extrém magas túláram okozta, vagy a wago túl meleg környezetben volt elhelyezve (nulla hűlési lehetőség).
Köszönöm szépen a részlet leírást, kérni fogom a 3x10 helyett az 5x10 et, ha egyszer valamikor kellene, ne kelljen fúrni, ásn, szenvedni. Az óra és az elosztó kb 15 m (nem légvonalban, hanem teljes hosszában, elásva, föl a lakáselosztóig) és 3x16 modul van az ajánlatban. A napelemes meglátásért örök hála! Lehet egyszer kell majd, bár én ahogy számolom az a 3x16 modul tele lesz pakolva, nem igen lesz benne hely, hacsak nem kérek valóban már most abból is nagyobbat, igaz ezt már én is túlzásnak gondolom, bár én kértem, hogy így legyen ( kértem külön körre mindent, 1. fi alá menjenek az általános dugaljak, 2. Fi alá a világítás, 3. Fi alá meg a gépészet). Azt olvastam egyszer, hogy na fi vel lehet biztonságosan leválasztani a hálózatról a dolgokat, nem a kismegszakítóval, mert az szakítja a nullát, meg a fázist egyszerre. Logikus végülis. És ha valami miatt egyszer szerelni, cserélni kell valamit a többi dolgot ne érintse, ha mondjuk a világítást lekapcsolom. Vagy világítás legyen, ha pl valami mást szerelni kell...😁
Na és akkor ebbe még kalkuljuk az említett napelemet, meg ki tudja mit még.. a végén egy komplett helyiség kell a villamos berendezés elosztásához.. mindegy, egyszer kell jól megcsináltatni.
Ha vannak még hasonló meglátások amire mi nem gondoltunk, szívesen fogaodm!😉
A mérő alól hány vastagSZOLGÁLTATÓI vezeték érkezik?! Abba a FI relés konnektoros dobozba. 2 >> FÁZIS(fekete) PEN(kék) >> TN-C vagy 3 >> FÁZIS(fekete) NULLA(kék) PE(zöldsárga) (TN-S)
Avagy hol van a PEN bontás...? A konnektoros dobozban vagy már előbb?
-------------
HA 3 vezetékes rendszer érkezik a konnektoros dobozba vagy 2 vezetékes érkezik, de a konnekorosban van a PEN bontás is...
Akkor.
"Az egyik 3x10 és simán azt kötné be az új lakáselosztóba."
Megfelelő, szabványos és
HA közel van a ház a mérőhelyhez vezetékméterben (~10 méterig) AKKOR szükségtelen egy 2. földelő szonda, bár nem árt, sőt használ!
"másik 3x10, de ütne le még egy földelőszondát és azt is bekötné a 3x10 pe mellé (mint alátámasztó földelés),"
Szerintem, Ez az optimális megoldás! HA számotevően messze van a ház a mérőhelytől vezetékméterben (~10 méter fölött).
"és van egy másik, ő felmérés során azt mondta, nem kell 3x10, helyette 2x16? és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül"
Ami egyszer már 3 vezetékes lett azt utána már nem lehet 2 vezetékesként kezelni!!!! szabványosan-jogilag (bár műszakilag működne). Ergo ez szakmailag helytelen lenne... a 3 vezetékes rendszerben.
---- Megj: földbe csak földkábelt! ----
*****
Egyébként pedig .... Átrendezném a telekhatárona konektoros szekrényt, a szerintem ésszerűre.
(alighanem most a FI relé, a kismegszakító, egy zöldsárga sorkapocs van a sínen és a FI relébe van bekötve a szolgáltatói FÁZIS NULLA direktben a Fi relé után pedig a kismegszakító és a konnektor)
A sínre tennék 3 fővezetéki sorkapcsot a szolgálatói FÁZIS(fehér) NULLA(kék) PE(zöldsárga) számára. (elférnek még a sínen, ha a szokvány kis vacak zöldsárga sorkapocs lekerül róla)
A szolgáltatói vastag FÁZIS NULLA vezeték átkötése a FI reléból az új sorkapcsokba felülre, a fehérbe és a kékbe, felülre. Innen egy kisdarab vezetékkel a fázis és nulla újra bekötése a FI relébe a sorkapcsokra átkötött szolgáltatói helyett, felülről.
A zöldsárgák bekötése az új zöldárgába sorkapocsba
Ez eddig azt adja ki, hogy - a 3 új sorkapcson ott lesz FI relé mentesen a szolgáltói FÁZIS NULLA és a PE - de!! úgy hogy a FI relé (és a kismegszakító) már CSAK a konnektort védi Így lesz egy kellően védett kinti/vész konnektor a mérőhelynél. és A 3 új sorkapcsról alulról elindulhat a 3x10mm2 réz vezeték... direktben, FI relé függetlenül.
Bonusz. HA a házban lecsap az oda kerüló benti FI relé a kinti konnektorban akkor is lesz áram. HA lesz napelemes inverter, beköthető lesz a benti főelosztóba >> nem zavarja kinti FI relé.
A 3 új sorkapocsról megy a benti főelosztóba a 3x10 vezeték.
A benti főelosztóban 2 fővezetéki sorkapocsba érkeztetve a FÁZIS(fehér) NULLA(kék) a majdani >> napelemes inverter!!! Y kötése miatt. A zöldsárga sínre érkezik a 3x10 zöldsárgája és a ház melleti 2. földelő szonda zöldsárgája is, ha készül >> megerősítő földelés is.
A fogadó sorkapcsokból mehet a FI relébe.... stb. stb.
*******
Megfontolások, amik elsőre talán túlzásnak tűnnek...
Gondolnék egy későbbi 3 fázisra bővítésre már most!
Ezért eleve 5x10 mm2 rezet vinnék a mérőhelytől a benti főelosztóig. HA nem sima ügynek látszik egy későbbi kábelcsere >> hossz, kanyarok alapján. Illetve KELLŐEN vastag védőcsővet használnék egy bővítés/csere esetére (40-es KPE leglább)
A lakás elosztót 3x18 vagy inkább 4x18 modulosra csinálnám, előre gondolkodva. és Úgy vezetékezném be a házat, hogy a lakás elosztóban kelljen majd CSAK átkötni dolgokat. HA egyszer 3 fázis lesz... majd, mert lesz jó eséllyel.
A főlesztóból raknék tartalék csövet odáig ahová a napelemes inverter kerülhet majd (32-es). Az inverter helyéhez a tetőről is lehoznék egy csövet a napelem vezetékeknek (2x32-es de inkább 2x40-es)
Szóval, mivel a lámpa nincs felhelyezve, azon az oldalon nem lehet probléma. Mivel azonban mégiscsak leveri a biztosítékot a kapcsoló bekötése, gondolom valahol egy kötődobozban lehet elcseszve valami.
Bár én nem vagyok villanyszerelő, én is csak kérdezni jöttem, ellenben amikor kapcsolót cseréltek nálunk, figyeltem és ott csak a fázist szakítják meg. Tehát, fekete bement a kapcsolóba és az tovább ment a lámpához. Ott normál esetben egy izzón keresztül megy vissza a nullán az áram. Ha kihagyjuk az izzót, és úgy kötnénk össze a vezetéket, majd kapcsolnánk jönne a zárlat. Azt már nem tudom miért hiszen fogyasztóval és anélkül is körbe ér az áram. De nekem ennyi tudás pont elég, nem akarok hozzá piszkálni. Ha nálad a kapcsolónál van nulla meg fázis, akkor lehet olyan a kapcsoló mint nekünk a fürdőszobában. Ott mindkettő szakítva van. Ha azt izzó nélkül érinted össze ugyanaz történne mint amit előbb írtam. De majd megválaszolják a szakik.
Ha az a két vezeték valóban egy fázis és egy nulla vezető, akkor ezek összeérintését úgy hívja a szakirodalom, hogy rövidzár.
Viszont, ha a kapcsoló helyén valóban csak 2db vezeték van, akkor mindkettőnek fázisnak kell lennie (a betáp és a kapcsolt fázis), vagy valami rettentően el van b@szarintva.
A lényeg, hogy ennyi infó alapján nagyon nehéz távgyógyítani ezt az esetet.
A kapcsolónál, ha összeérintem a két vezetéket (ami gondolom hogy a fázis és a nulla, de ha nem jól tudom, javíts ki), az nem veri le a biztosítékot, hanem azt történik, hogy felkapcsolódik a villany...
Köszönöm, gondolom ártani nem árt, lényegében ő jobb árban csinálná,.mint aki nem tenné be a plusz szondát. Bővíteni nem kell, ez a 32A is sok, csak mondta a szaki, hogy kérjek többet, mint amit szerettem volna (20A), gondoljak a bővítésre 😁 tehát ezt már nem szeretném bővíteni.
Adott egy régi ház, aminek meghibásodott az elektromos rendszere. A tünet a következő: van egy mennyezeti lámpa (pontosabban csak a helye: nincs felszerelve, kilóg a vezeték a mennyezetből, külön-külön leszigetelve), aminek a kapcsoló helyén levő két vezetéket (fázis és nulla), ha bekötöm egy kapcsolóba (vagy éppen összeérintem), azonnal leveri a kismegszakítót, ergo rövidzár lehet a rendszerben - de hol? Miképp lehet ezt kideríteni?
leírással tudnátok kérlek segíteni, hogy az alábbi helyzetben mi a szabályos?
Adott telekhatáron a mérőóra. Itt szolgáltó által van fent Fi+kismegszakító, illetve egy sínre szerelt dugalj. Az épületbe újonnan telepíteni hogyan lehet lakáselosztót? Jelenleg nincs és nem is volt még az épületben elektromos áram. Felkerestem több villanyszőt, de az árajánlatban találtam egyéb eltéréseket is, ezért nem tudom minek mi a jelentősége. Amit lehet tudni. 1x32 A, mérőóránál pen szétválasztva, van értelemszerűen földelőszonda. Innen a lakáselosztóig eltérő módon vinnék különböző cégtől. Az egyik 3x10 és simán azt kötné be az új lakáselosztóba, másik 3x10, de ütne le még egy földelőszondát és azt is bekötné a 3x10 pe mellé (mint alátámasztó földelés), és van egy másik, ő felmérés során azt mondta, nem kell 3x10, helyette 2x16? és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül (ehhez a szolgálató általi bontást megszüntetné, vagy leágazna, nem tudom... De ez 3 különböző megoldás, egyik azt mondta azért jó így mert, másik meg mást. Mérni még nem merték ellenállást, azt a megrendelés után, hogy ahhoz igazítsák a földelést... Na, melyik a szabványos, vagy mit fogadnak el majd az ellenőrök, nem akarok későbbi vitát, hogy de gyere vissza kijavítani meg hasonló.
Az nem gond , mert mindenhogyan a Amper számít . Én szobánként tettem egy áramkört és azon is van maximum 11 dugalj ilyen módon , ahogyan írod Wagóba érkezik és onnan megy a következö dugaljba és a Wagóból van kötve a dugalj . Konyhában meg gondolom több áramkört hoztak létre a fogyasztóknak . Nekem a 3 fázis van osztva úgy , hogy egy háromfázisú kismegszakítóról megy az induktív 1-es 2-es fázis és a harmadikról meg a beépített sütö , meg a beépített mikró . Azonkívül van az 1-es , 2-es , 3-as fázisról külön kismegszakítókon keresztül két hármas dugalj a munkaasztalnál és 3 darab egyes dugalj a hütönek , porszívónak és a mosogatógépnek .
A Wagók nem szoktak meghibásodni? Mert itt egyik konektorból viszik a másikba. Szóltam nekik, hogy robotgép, mikro, pirító, forraló, szendvicskészítő, stb mehet egyszerre. Ugrálnak a kW -ok, A -ok. A sorban az első kaphat rendesen. Főleg a konyhában. Remélem több biztosítékról oldották meg. Majd átvilágítom, meg úgyis kiderül, hogy érdemes volt -e tartanom tőle. De ránézésre, elég sok konektort kötöttek be egymás után. Ezért tartok kicsit tőle.
Csak azért kérdeztem , mert amennyiben ott laktak , akkor az évek folyamán kialakult bennük , hogy mit hova szeretnének és föleg mennyit . Gondolok a lámpákra , mert ugye hódít a ledes megvilágítás a fiaméknál ( 51 darab pontégö , 5 csillár ) . A dugaljak száma elhelyezése ( dupla dugaljak a szobákban legalább 5 és az utca felöli ablakokban egy sima a karácsonyi megvilágításnak ), nappaliban a TV oldalon 3-as dugaljak . Beépített nagyfogyasztók helye konyhában induktív fözölap beépített sütö , mikró . Már írtam itt , hogy nekem a fiamék vettek egy házat , azt raktam rendbe : villany , gáz , víz , fütés , gipszkarton fém vázra amit csináltam . A villanynál nekem is volt mit csinálnom , hogy megtudjam mit hova szeretnének és mennyit . Szintén kábelek voltak használva egy föelosztóval és 3 al elosztóval . Kötödobozok mellözve . Minden helyiségnek világításra , dugaljakra külön áramkör . Ami kötést csináltam , azt a kapcsolók alatti mélydobozokban Wagóban . A dugaljakban a 2,5mm2 réz erek a Wagóban kötödnek és onnan minden dugalj külön kötve 1,5mm2-es erekkel , cserénél csak a meghibásodott dugaljat kötöd ki a Wagóból , a többi simán müködhet .
Régi ház. 1977 -es építés. Teljesen le lett csupaszítva. Pár fal is elmozgott. Víz- / gáz- / villany- vezeték, fűtés csere. Teljesen. Ablakok, ajtók, padlózat, falazás szintén új. Minden kicserélve. Teljes szigetelés. Régi gázóra, villanyszekrény ki, az új meg be. Majd csak végzünk. Előbb, utóbb. Remélem soha sem fog kellenem javítanom semit sem. ;-)
Ne vesszünk össze a vezeték, kábel, huzal, drót, stb kifejezésen. Szép a MAGYAR nyelv. Nálunk, szó szerinti fordításban, a vezeték az a vezető kötél ami a vonatot, villamost felülről táplálja. Én meg megpróbálok magyarul fogalmazni. Sokminden más nálunk. Pl a dugaljzat is más. Mások a szabványok. Nálunk, szemből nézve, a baloldali lyukban kell lennie a fázisnak (nálunk felül van kivezetve a föld). Nálatok, tudtommal ez nincs így.
Közben meglestem. Az előző parti rakta a lapos kábelt. Ezek meg H05VV-F, H07V-K, CYKY-J 3x 1.5, 3x 2.5, 5x 2.5 kábelokat húztak.
Nálatok MM falkábel, nálunk CYYP-J a jelölése. Nem 1 szabványon vagyunk. FTP adatkábelok is vannak, szintén gégecső nélkül. Meg minden. Így megfelelt? Vagy legyen MMCU 1.5 és MMCU 2.5?
Ezek esetében külön szigetelve 0, föld, fázis (kék, zöld, fekete) + mind a 3 szigetelve (fekete). Láttam lapos kialakítást is (egymás mellett a vezetékek), és kör alakút, mint az adatkábelek (vagy koax). A rézvezetékek tömörek nem sodrottak. És az egyszerűbb, benyomós gyorscsatlakozót használják minden fele. Tudom, hogy ez is egészen jól ráfog, és ez az olcsóbb. ;-)
Ezek szerint rendben van, csak a tulaj ne akarjon utólag változtatni. ;-)
A szóhasználatán érezhető, hogy semmit sem ért ehhez a területhez. Pl neki a kábel és a vezeték az ugyanaz. Tehát ahol "három eres vezetékről" ír, az biztosan MM falkábel (vagy pl MBCU).
Kint használták a pirosat (ez kötelező). Bent viszont nem láttam. Mikor az unokatesómnak csináltam a ház villanyszerelését, akkor mindenhol használtam. Az osztálytársam látatlanban aláírta volna. Kérésemre azért kijött megcsinálni a revíziót.
Ezért csodálkoztam, hogy ezek, bent nem használták. 10+ éve már nem szelek (betegség végett), hátha én tudom rosszul. Hátha azóta változott a világ. De ezek szerint nem ilyen gyors a változás. Gégecső nélküli szerelést láttam már a 80 -as években is. Nem ez fogja leégetni a házat. Viszont a tulaj újragondolását megkérdőjelezi. Nálam a tesó az újragondoló. ;-)
Házfelújítás van nálunk. Valamicskét konyítok a témához, pár évtizedes prax is van mögöttem meg hát ha minden igaz, energetikusnak tanultam ki.
Régen az 1 fázisú rendszert 2 vezetékkel, gégecsőben, felső dobozokkal oldottuk meg (a 0 és föld 1 vezetéken futott). Ha a tulaj kitalált valamit az utolsó pillanatban, nem volt gond, mert azon a részen a vezetéket akár újra is lehetett húzni a gégecsőben. Nálunk 4 mm -es rézvezetékek voltak ezek a vezetékek, amik ki lettek szedve. A biztosítékok meg szintek szerint voltak elosztva. (1977 -es építés)
Manapság a 0, föld, fázis 1 db 3 eres vezetéken fut. Gégecső kihagyva, ahogy a felső dobozok is. A vezetékek befalazva, nincs cserelehetőség. Szintenként, a 3 fázis, több biztosítékon keresztül van széthúzva (persze külön vezetékek mindenhova). A csoportos dugaljazatok áthúzva és kész. A föld az ténylegesen a villámhárító földelésére csatlakozik (külön dobozban). Mindenhol gyorscsatlakozó, belenyomom és kész. (Őrült értékek vannak ráírva, de ténylegesen tudja valaki, hogy mit bírnak ezek ki a konyhában, mosóhelységben?) Ja a világítás 1.5 mm -es, a konektorokhoz (nálatok esetleg dugaljzat) meg 2.5 mm -es rezet használtak. (Ma is létezik 4 mm -es, csak ugye drágább.) Remélem, a jövőben nem fog kelleni vezetéket cserélnem sehol. ;-)
"a szakmát űzőktől kérdezem: ezt a 0 szakadást nem lehet egyértelműen kimérni valahogy?"
Dehogynem.
Amit te javasolsz az viszont "veszélyes".
Lehet így mérni, de a legtöbb játék multiméter nem viseli el, ha az ellenállás-szakadásmérőjével véletlenül "belemérsz" a 230V-ba.
Nyilván lekapcsolsz, esetleg kikötsz...meg stb.
De a megtévesztés faktor akkor is hatalmas, ha nem érted amit csinálsz, akkor 12féleképp elmehetsz az erdőbe.
Pl két felkapcsolt nagyfogyasztó remekül néhány ohmmal átvezeti a nullát a fázisra ahol még van nulla, majd onnan vissza a nullára, ahol már nincs.
Eredmény, a multiméter mindenhol sípol, te meg megint nem érted az egészet.
Ha meg érted, általában nem kell 20+méter "lengődrót" meg ilyen baromságok, hisz "a falak tele vannak dróttal", csak át kell lásd ki kivel van, és tudnod kell mit csinálsz.
Meg szoktam a szakadásokat találni, akár induktív feszültségkeresővel is, hogy eddig búg, itt már nem, dobozokat is mindig sikerül felderíteni, ki lehet vésni, kap fehér fedőt, stb
Lakótelepen szokásos ,hogy a panelok között a szobasarokban nem áthúzták a védőcsövet és bele a vezetéket, hanem gányoltak.
Pl "becsokizták" összesodorták, védőcső nélkül, rátekertek valami újságot, szemetet, nejlont, mikor mit, majd kibetonozták, hogy elrejtsék a gányolást.
Törvényszerűen el fog rohadni ésvagy el fog égni minden ilyen, a kérdés mikor.
A magyar rabszolga szobafestő 12-15 euros óradíjjal megy ki. Ezt fordítsd le magyar órabérre és nem lesz akkora különbség.
Az árja német 20 euro felett fog kérni a legapróbb melóért is, az egyedi vállalási ára is magas lesz, de amikor nekem 20nm alapterület tisztasági festésre százezreket mondanak itthon is, akkor nem lepődöm már meg.
Anno a 100 euros márkaszervizes óra díjjal fenyegettek, ma meg már itthon is 25e+ÁFA tud lenni a karosszériás rezsióra.
A festők egy része "németből" hazajött és elég jól megélnek, ha még nem is kérhetnek 100%-ban annyit mint kinn, de pár év és elérjük.
Ettől a MekkMesterek a doboztetőikkel évtizedekig velünk lesznek, mert az oktatásunk és a szolgáltatásaink még balkán, erősen. És ezen el kellene gndolkodnia sokaknak.
Van kint pár ismerős, megkérdezhetem, de már csak az összefüggések is másképp vannak, mert általában jobban keresnek a népek és miből keresnének jobban,ha nem fizetnek többet? Én 10 éve Amsterdamban csináltattam ilyet, akkor nem kicsit akadt fent a szemem a számokon. Család csak a határon jár át bármi építőiparosat csinálni, hogy többszörös szorzó legyen a munkadíjakon.
Régen volt, de egy 2-nél nagyobb szorzórol beszélünk.
Eleve a festésnél a munkaidő az egyik kritikus sarokpont, az pedig sokkal drágább németországban, mint itt. Nyilván régióról régióra változik a konkrét szám, Münchenben biztosan drágább lesz, mint bivalybasznád alsón.
a szakmát űzőktől kérdezem: ezt a 0 szakadást nem lehet egyértelműen kimérni valahogy?
pl kiköti a bejövő vezetékeket, és egy multiméter (?) - meg egy elég hosszú mérőzsinór - segítségével végiglépdelni a f-0-vf-k viszonylaton az elosztó és a konnektorok között?
Ha egy lakás, akkor feltételezem, hogy nem kell 20 m mérőzsinór..
Szerencsére a nyugati órabérek már elbírják, hogy a kedves tulaj ne bámulja a randa fedeleket és ott nyugodtan el lehet tüntetni, az ottani villszerelők így is boldogulnak, biztosan a pénz miatt lehet...
A hibakeresési óradíjat egyből szorozd meg hárommal, megérdemli az, aki levakoltatja a kötődobozokat (aki csak legletteli és lefesti, annak csak kétszeres büntető óradíj jár)
Köszönöm az ötleteléseket. Én is nulla szakadásra gondolok. Elengedtem a dolgot, mert kínai a tulajdonos és "kici beszél magyar", sajnos nem értem azt sem, hogy mit mókolt a lakásban. Egyébként pár éve felújított hálózatnak tűnik a lakás vezetékelése. Korom, feketedés nem volt sehol, persze minden kötődoboz telivakolva, valami minimális vezeték szigetelés olvadást láttam a kiselosztó egyik elmenő nulla vezetékén, de nem tűnt vészesnek, kilazulva nem volt, úgyhogy nem birizgáltam, de aztán lehet az lesz a gond.
Hibás pontot megtalálni (fürtfelhő nyoma a falon?), elszenesedett vezetékekről fotót készíteni.
Villanyórát lekapcsolni kötést megvizsgálni, hogy javítható-e.
Lakás ÖSSZES kötését átnézni, hogy mindegyik veszélyesen szar-e, avagy csak ez az egy sikerült megbízhatatlanra.
"az elmenő fázis szabad vége és a nulla sín között 125V van."
A sajnos szuperérzékeny műszered már egy-két milliamperes áramszivárgásra is halálos veszélyt jelez (lásd pl fáziskeresők hamis jelzései). Ugyanott egy próbalámpa (vagy egy mesterséges beépített terhelést tartalmazó profi műszer) valószínűleg szinte semmi feszültséget nem jelezne.
"A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem. Műszerrel mérve a hibás szakaszon lévő első dugaljban a nulla és a védővezető! között 230V mérek, illetve a fázis védővezető között szintén 230V, fázis nulla között nem mérek semmit."
Nem tudom, hogy más hogy látja, de ebből nekem az következik, hogy mintha a védőföld helyén lenne a fázis ( 0 - VF = 230 V, F - VF = 230 V, 0 - F = 0 V).
Azt sem tudjuk, hogy ez a dugalj volt-e használva valaha bármire is.
Ezzel ütközik az előző mondat "A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem."
pl. 100méter bármiféle kábel végén az egyik érre 230V-ot kötve a másikon is több száz voltot mutat a multi a nullához képest, holott ez a vezeték a semmire nincs fémes érintkezéssel rákötve,... mindössze kiváló csatolásban van a másik, feszültség alatt lévő érrel.
Apám szivatta magát így a "fázisceruzával" :))))
Nem mén a bojler, pedig van a vezetékben szufla.
4 eres MTK-ból az egyik feketét itt kötötte be, a másikat meg ott :D
Furcsa kifejezéseket tanítanak ma a "kezdő villanyszerelőknek". Nekem csengeni max. a fülem szokott.
Ha szakadás mérhető a nulla és a védőföld közt, márpedig védőföld láthatóan "van", akkor 0 nincs.
Tehát valahol elégett, elszakadt a nulla.
Ha ez egy retek lakótelep, tehát tényleg egymásból vannak "felfűzve" a konnektorok, ("szakaszok") teljesen közönséges, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kötésre is használt aljzatba bedugott két vezeték, (általában alu vezeték), idővel kilazul, a többi konnektorhoz átfolyó jelentős áramtól elég, majd megszakad.
Ez történhet a fázison és a nullán is, mindegy.
De bármiféle lakásban és házban megtörténhet a vezeték szakadása, korszaktól és szerelési módtól függően ilyenkor más-más potenciális helyeken keresi az ember a dobozokat és kötéseket, esetenként bevakolt, lefedett borzalmakat.
Digitális multiméterrel ésszel szabad csak mérni, mert a nagyfrekvenciát, statikus feltöltődéseket, kapacitív csatolást, mindent mutat.
pl. 100méter bármiféle kábel végén az egyik érre 230V-ot kötve a másikon is több száz voltot mutat a multi a nullához képest, holott ez a vezeték a semmire nincs fémes érintkezéssel rákötve,... mindössze kiváló csatolásban van a másik, feszültség alatt lévő érrel.
Sziasztok! Az alábbi problémával szembesültem, mint kezdő villanyszerelő. A fél lakásban nincs áram, állítólag azóta mióta elkezdett vibrálni az egyik szobában a mennyezet világítás. Kismegszakító nem kapcsolt le, a megszakítók rendben működnek ellenőriztem, Ávk van és működik. A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem. Műszerrel mérve a hibás szakaszon lévő első dugaljban a nulla és a védővezető! között 230V mérek, illetve a fázis védővezető között szintén 230V, fázis nulla között nem mérek semmit. A szakaszért felelős kismegszakítóról lekötve az elmenő fázis szabad vége és a nulla sín között 125V van. Továbbmenve a szakaszon a következő dugaljban fázis nulla között 125V, nulla védővezető között 25V, fázis védővezető között 125V. A hibás szakaszon az N-PE sehol nem cseng össze,TN-C rendszer, lakáselosztóban szétválasztva. Elakadtam...
Találkozott-e valaki mostanában olyan villany bojlerrel, aminek van egy alsó fűtőbetétje, amire a vezérelt áramot kell kötni, és van egy a felső vízréteget fűtő betét, ami a minden napszakiról üzemel ?
Az infókból IGENIS meglehetett érteni a helyzetet. Pl. nekem is sikerült... és le is írtam ugyebár az álláspontom.
Erre jösz te a magaslovadról észt osztva kekeckedni. Kijelented, hogy - hülyeség amit írtam - mert úgy tuti nem lehet
De akkor pl. nekem miért jött le UGYANBBÓL az infóból mégis a valóság?! Talán mert veled ellentétben gondolkodva-értőn olvasok? Hisz MINDEN infó megvolt már friss képek ELŐTT is!!!!
Egy szaki számára nem elég az az infó ami nekem a kibicnek elég volt? Az ciki... nagyon ciki, pláne észosztás közben a szakira nézve.
Miskolci 20 emeletes épület (meg a Gyöngyösi toronyháznál ) Felszálló sinezése PEN vezető, és a mobil átjátszó miatt Cu szalagos földelés van felhúzva a tetőre. A táp doboza a szabadban van ,ott van a szétválasztás is .
Kérlek ajánljatok olyan krimpleőfogót amit már érdemes megvenni. Legjobban az a fajta konstrukció tetszik ami 4 oldalról nyomja meg a krimpelt felületet.
Max 4mm2-es vezetékhez használnám, kvázi otthoni használatra. Mást nem kell tudni csak krimpeljen.
Ez a fajta mondjuk jó lehet, érdemes megvenni? Vagy kell valami komolyabb?
Mit lehet azon nem figyelni, hogy elolvastam az összes hozzászólását az alanynak? És kimásoltam belőle azt, amit a témáról írt, és arra alapoztam hozzászólásomat. Ennél többet szakember tud mondani a helyszínen.
Sziasztok kültéri medencénél a fedés alatt milyen szabványok szerint lehet szerelni kb?Mint a fürdőszobában?Hol tudok utánanézni? Vagy ha valaki csinált már jól jönne a tapasztalat?! köszi
Az ingatlanon szerintem VAN!!!! PEN vezető. Mivel több mérőhely is van van a több lakás+garázs okán.
- csatlakozó vezeték, az érkezésnél leföldelve - 3x50 Amper késes védelem - TN-C rendszerű elosztás a mérőhelyek számára
- mérőhelyek TN-C rendszerben ... azaz eddig tuti PEN van, szerintem.
- mért fövezeték (megcsapolva a garázs számára) TN-C rendszerben ... azaz ez is PEN még, szerintem.
- első mért főelosztó a lakásban + a LAKÉS főföldelése ide van kötve ... ITT lesz a PEN-ből PE és NULLA, alighanem.
---
A garázsba megy a megcsapolásról egy NULLA és egy csak P a PEN itteni szétválasztása okán. Aminek még alighanem hiányzik az E része, azaz a főföldelése a garázs első mért főelosztója számára.
...zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt
...háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán
neked nincs PEN vezetőd. PEN vezető a transzformátorállomástól addig a pontig volt, míg a külső méretlen doboznál egy földeléshez kötve el nem indult egy külön védővezető (na meg egy külön nullavezető) felfelé.
A nullavezetőből nem választhatsz már szét semmit, pláne, hogy minek, ha van lentről védővezetőd is. A kettőnek külön sínen kell maradnia a lakásban. Ha neked a lakásban még PEN-t kéne szétválasztani, akkor vagy te írod le a helyzetet rosszul, vagy félrevezetnek itt.
Az más kérdés, hogy lent ez a külső doboznál teljesen pocsékul van megcsinálva, azt kéne rendberakatni szakemberrel.
Ha lehet , akkor 1 fázison nagyon huzamosabb ideig ne terheld 1000Wattnál többel ! Mivel ez 3 fázisos generátor és a 3500Watt az össz nominális terhelés, hamar hazavághatod a generátort , leégeted az egyik fázis tekercselését !
A 6.5 le az 4.8 kw a főtengelyen!!! És onnan jön még a generátor vesztesége.
Azaz a 8500W teljesítmény kamu, a 3500W a reálisabb. A tapasztalatom szerint ezek a generátorok elég instabilak kis teljesítményen, ami nem ideális háztartási üzemben amikor nagyon változékony a teljesítmény.
Ez a 8500 csúcs, és 2500 állandó terhelés eléggé szokatlan, tényleg kéne egy tipus, vagy fénykép a gépről meg az adattáblájáról. Meg esetleg hogy mikor volt ezelőtt beindítva utoljára, és milyen üzemanyag van benne. (sima, adalékolt)
Egy elhanyagolt gépnél sok helyen lehet dugulás, ami több hiba forrása lehet.
Mindenképpen valami fűtőszálas terhelés kéne (pl hősugárzó/vasaló) plusz mellé egy izzó, mert annak a fényén azon azonnal látod, ha baj van.
A két legfontosabb információt napok óta titokban tartod:
- ez egy vadiúj aggregátor, vagy a kocsmában vetted 15 ezer forintért egy ismeretlentől, aki a pénz átvétele után azonnal elszaladt?
- mi az aggregátor pontos típusa? Mert aki nem ért hozzá azt, a reklámokban / műszaki leírásban egyes gyártók rohadtul átvetik a kétértelműen megfogalmazott adatokkal. Pl lehet, hogy az aggregátorod valójában távolról sem annyi wattos, mint amit te gondolsz (sőt, az is lehet, hogy nem is aggregátor :)
"Mivel vastag zöldsárga nem érkezik a mérő felől."
Az órából jövő vastag zöldsárga szerintem ott látható a másik képen, (alulról ez megy bele a földelő szonda vasának összekötő elemébe). Tehát a PEN szétbontás megtörtént az órában és a kijövő földvezeték vége eben az esetben nem a főeloszóban van, hanem a földelő szonda dobozában. Ami szerintem nem szabálytalan, maximum szokatlan (+ butaság volt :) hiszen valószínűleg nincs semmi szabványos előírás arra, hogy a PEN szétbontás után a nulla és a föld elosztási pont nem lehet akár külön dobozban, egymástól akár fél méterre.
A magyar nyelvű használati utasításban 8500W-ott írnak. Amit kb 15-20 percig bír a gép, 2500w-al lehet huzamosabb ideig terhelni a használati szerint. Viszont az feltűnt,illetve néztem a benzin a benzincsapnál nagyon "vékonyan" folyik. Lehet,hogy kevés anyagot kap az előbbi oknál fogva. Szerintem teljes furat átmérőben kéne folynia. Fél liter benzin kb 5-6 perc alatt csorgott le a tankból.
A magyar nyelvű használati utasításban 8500W-ott írnak. Amit kb 15-20 percig bír a gép, 2500w-al lehet huzamosabb ideig terhelni a használati szerint. Viszont az feltűnt,illetve néztem a benzin a benzincsapnál nagyon "vékonyan" folyik. Lehet,hogy kevés anyagot kap az előbbi oknál fogva. Szerintem teljes furat átmérőben kéne folynia. Fél liter benzin kb 5-6 perc alatt csorgott le a tankból.
HA az órádból 2 vezeték jön akkor az még PEN és FÁZIS
Azaz neked KELL szétválasztani valahol 3 vezetékesre! PE NULLA FÁZIS Legkésőbb az első MÉRT FŐELOSZTÓ-dban... Plusz egy földelőt is rákötni a PE sínre
Megj: Mért főelosztóból lehet több is (lakás garázs pl.), de csak a még PEN vezetőt szabad elágaztatni. A főelosztókban való szétválasztásnál pedig helyben földelni kell külön-külön az adott részt.
Ha az 500W-os flex megfogta, akkor nem lehet hogy csak 850W-os az aggregátor? Ha mégis 8500W-os, akkor még mindig lehet, hogy a karburátor el van dugulva mert rég lett használva... Terhelésnek valami hősugárzót, hajszárítót javasolnék.
"Emlékeim szerint a 4 lakásos háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán az utca felől amiben a három fázis meg a nulla bejön az oszlopról földkábelen.
És ebben vannak 50A-es olvadó biztosítékok emlékeim szerint."
Ez eddig okés, mivel ez az utcáról érkező PEN vezető földelése. (PEN = MÉG közös NULLA és ZÖLDSÁRGA azaz még>> 2/4 vezetékes rendszer, egy kék/zöldsárga és a fázisok)
"A zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom) lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt."
Ez is okés így eddig (alighanem). DE!!! lennie kell a lakás főelosztóban egy KÉK>>ZÖLDSÁRGA átkötésnek >> PEN szétválasztás. EZ az átkötés a mérőből érkező közös PEN szétválasztása külön NULLA és külön ZÖLDSÁRGA vezetékre azaz 3/5 vezetékesre, kék és zöldsárga és fázisok. Innentöl, hogy lett külön kék és külön zöldsárga sín! MÁR soha többé NEM KÖTHETŐ össze újra 2/4 vezetéssé a rendszer a lakáson belüli hálózatrészen tovább vezetve. Azaz a kék és zöldsárga már nem közösíthető újra, csak külön vihető tovább.
"Ez a szonda később lett oda elhelyezve amikor valami felújításvolt valakinél. (nem voltam ott sajna végig). De amennyire emlékszek később több garázs melletti melléképület zöld sárgája is ide lett kötve azért van rajta több."
Ez már helytelen kivitelezés (bár műszakilag működhet jól, ha nem kontakthibás a kötés). Helyesen a szondáról egy vezetéknek kéne elindulni és megérkeznie a hozzá tartozó lakás főelosztóba. Aztán onnan kéne tovább vinni a lakáson belül és akár a lakáshoz tartozó garázsba is a PEN szétválasztás utánról a zöldsárga sínről.
Megj: Azonban itt már szóba jön, hogy idegen ingatlan részen nem lehet áramot átvezetni! Áramot csak a saját ingatlan részben és a közös részeken át lehet vezetni.
**** Szóval, célszerűnek tűnik átvizsgáltatni hozzáértővel a földelési rendszert. Mert esélyes, hogy nem igazán okés a mostani megoldása. ... és ezen nem feltétlenül seígt egy újabb szonada garázsnál.
Tisztázni kellene a TELJES rendszer állapotát szabályosságát! ****
Tájkép, A mérőhelyekig tartó részek vélhetően közös tulajdonban vannak. (erről biztosat a használati megosztási szerződés vagy az alapító okírat nyilatkozik) HA közös tulajdon az utca-mérőhelyek közötti rész akkor a házközösség, mint üzemeltető felel érte és a karbantartása/felújítása is közös feladat/költség. Mitöbb, ha jól emlékszem 6 évente érintésvédelmi szakemberrel ellenőriztetni is kell(ene) és jegyzőkenyvet kapni a megfelelőségéről.
A mérőhely és az utána következő részek az már egyéni tulajdon. Azért már az adott tulajdonos/üzemeltető felel. HA NINCS FI relézve az egyéni rész vagy HA 32 Ampernél több van egyéniben akkor erre is él a 6 évenkénti felülvizsgálat.
Emlékeim szerint a 4 lakásos háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán az utca felől amiben a három fázis meg a nulla bejön az oszlopról földkábelen.
És ebben vannak 50A-es olvadó biztosítékok emlékeim szerint.
A zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom) lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt.
Ez a szonda később lett oda elhelyezve amikor valami felújításvolt valakinél. (nem voltam ott sajna végig). De amennyire emlékszek később több garázs melletti melléképület zöld sárgája is ide lett kötve azért van rajta több.
A garázsnál meg tavasszal "combos földelés építése).
A vastag kék és fekete a MÉRŐ-től jön, azaz a kék az ott még PEN vezető jobb híján. Mivel vastag zöldsárga nem érkezik a mérő felől.
Ezért szerintem nem tilos a garázs számára kialakított TN-C/TN-S bontás ott.
Utána megy tovább a lakásba a kék PEN (és a fekete fázis). A lakás főelosztóban találkozik a FŐföldelés vastag zöldárgájával. Ott van (gondolom) a lakás számára kialakított TN-C/TN-S bontás.
Azaz a dobozka és lakás között PEN van alighanem.
-----
Más kérdés, hogy ez esetben nem pont így kellett volna táplálni a garázst.
Hanem csak a kék és feketét átvinni a garázsba. Aztán garázsnál egy combos FŐföldeléssel ellátni és a garázs számára kialakítani TN-C/TN-S bontást a garázsnál
****
A javítás-rendberakás módja pedig az lenne, hogy
- a vastag zöldsárágát IS ELHOZNI ide a dobozkába a lakás elosztóból ÉS - 3 vezetéket!!! átvinni a garázsba
*****
De ugye nem tudható, hogy a vastag zölsárga hová is bekötve. Pedig nem mindegy.
500W-os flexet indítottam róla,hát jól megfogta a benzin motort arra időre amíg a flex elérte a max fordulatot. Van 220-as ventilátorom kettő,azok megfelelőek erre max fordulaton üzemeltetve + az izzó?
"A fekete 10-es ami felülről jön az megy a lakásba, az alsó 10-es fekete a mérőórától jön. És ezek vannak egybe érvég hüvelyezve."
A két vezetéket én nem érvéghüvelyben kötöttem volna össze (szerintem megbízhatatlan, de nem tilos), csak bedugtam volna őket közvetlenül a kismegszakítóba.
"A Kék 10-es nulla szintén ugyan az a felállás a csokiból megy a 2,5-es kék és zöld sárga a garázsba."
Földelést tilos a nullából "gyártani", annak a zöldsárgának a föld elosztóra kell csatlakoznia valahogy.
"A meglévő kismegszakító mellé kellene még egy kismegszakítót betenni, és erre lenne kötve az említett télikertből bejövő 3*2,5-es tömör réz."
Semmi akadálya, hely van elég további kismegszakítónak.
De mindenképpen oda kell hozni egy zöldsárgát is a másik (földelő) dobozból (én 10 mm2-eset hoznék), mert egy szabálytalan földelés már van ott és te épp egy másodikat is tervezel :)
"A másik kérdés szeretnék Fi-relét a garázs ágra csak az a kérdés ebbe a dobozba vagy a garázsba lévő dobozba lévő kismegszakítók mellé"
Teheted a garázs elosztójába is a FI relét, de akkor a télikertnek is külön FI relé kell majd. Szerintem a képen látható sínre tedd rá a FI relét is, ami így egyszerre tudja védeni a garázst és a télikertet is (sőt akár egyúttal a lakást is).
"A szondás kép a mérő óra alatt van ott vannak rákötve jó néhány földelés."
Abban a dobozban is akad szabálytalanság: a földelőszonda kötőeleme nem lehet egyúttal a földelő előszó is!
- ebbe kötném be a villanyóra felől jövő 10mm2-es földvezetőt is
- ebben osztanám szét a jelenlegi 3 elmenő földet is
- és ne feledkezz meg arról a még hiányzó földvezetékről sem, aminek össze kell kötnie a két fényképet :)
Persze szabály szerint ennek a földelési elosztásnak nem itt kellene lennie, hanem a másik fényképen (nagy butaság volt ebbe a dobozba gyűjteni a földeléseket), de itt ez a leg-fájdalommentesebb megoldás. Ebben a dobozban nem lenne szabad másnak lenni, mint a földelő szonda összekötésének azzal az egyetlen vezetékkel, ami innen tovább megy a másik képre.
A szabványban az van, hogy ha a hibavédelem lekapcsolásos elvű, akkor az nem alapulhat a hálózat földelt pontjához való csatlakozáson. Azaz arrafelé nem folyhat hibaáram. Célja meg, mint előző hozzászólásomban írtam, hogy a PEN potenciálját ne emelhesse meg.
A fekete 10-es ami felülről jön az megy a lakásba, az alsó 10-es fekete a mérőórától jön. És ezek vannak egybe érvég hüvelyezve. Ez van bevezetve a kismegszakítóba ami a garázs hoz ágazik le.
A Kék 10-es nulla szintén ugyan az a felállás a csokiból megy a 2,5-es kék és zöld sárga a garázsba.
A lakás földelése már szabványosan megcsinálták amikor a fővezeték csere volt a lakáshoz 10mm2-re.
A meglévő kismegszakító mellé kellene még egy kismegszakítót betenni, és erre lenne kötve az említett télikertből bejövő 3*2,5-es tömör réz.
A másik kérdés szeretnék Fi-relét a garázs ágra csak az a kérdés ebbe a dobozba vagy a garázsba lévő dobozba lévő kismegszakítók mellé (lesz vagy 4-5 biztosított áramkör)
És persze a garázs földelését is szabványosítani szeretném.
A szondás kép a mérő óra alatt van ott vannak rákötve jó néhány földelés.
Anno a villany szerelő így csinálta a 80-as évek végén úgy rémlik valami nullára földelésnek mondta? (mivel a társas ház nem volt külön földelője a 4 lakásnak, hanem közös földelés volt, van )
Elektromos gond (benzines aggregátor) ügyben lenne kérdésem.
Van egy Strauss 8500w 220/380 benzines aggregátorom. Olyan hibát produkál az aggregátor , hogy izzót csatlakoztatva az izzó fénye vibrál. Ezt a hibát mi okozhatja? Merjem így használni az aggregátort? Hosszabbítónál mérve 229-230V -ot ad le. Hűtők és tv lenne róla üzemeltetve áramszünet esetén.
Meg még annyi, hogy a PEN-nek van szondája, nem a szondának védőföldje, ezért a védővezetőt a Pen szétválasztásnál kialakított PE (védőföld) sinnél tanácsos elágaztatni. Utána persze lehet plusz szondákat rákötni, de az már egy másik történet... PEN = közös nulla- védőföld
Kismegszakítót még csak-csak be lehet tenni, a fi relé már kérdéses, de az a mért nullából védőföld leágazás.... háát az egy kicsit erősnek tűnik már eleve...
Szerintetek hogyan lehet ide még kismegszakítót bekötni még egy leágazáshoz. A 10-es fázis és nulla az órától megy a lakásba az már cserélt réz, a többi ami a garázsé az alu 2,5-ös.
És ide jönne be még kintről 3*2,5 réz egy kismegszakítóhoz ami a télikertből jön.. A garázsnak ide vagy a garázsba kellene Fi-relét feltenni?
A földelés menne a földelő szondára, de hány darab köthető egye?
Köszi, nem rossz autó de nem azért írtam a kívánságlistát, hogy körülnézz miattam a piacon :)
Különben is az az "e" betű azt jelenti, hogy három-négy plusz milliót kérnek egy olyan szolgáltatásért (két perces helyett két órás tankolás :) amit én nem kértem.
A villanyautózással még várok pár évet, amikor tömegessé, tehát kevésbé pofátlan árúvá válnak a hatótáv-növelő (akkutöltő) motoros plug-in hibridek.
Az a baj, hogy egy modern kocsi elektromos rendszere egy kicsit komplexebb, mint egy PEN szétválasztás. A szabványok áráról inkább nem is írok, mert szegény elek visszavonul :)
... problémája megoldódott. Az utána kapcsolt hajtóműben (amibe konkrétan bele volt szerelve, tehát nem lehetett külön vizsgálni) az egyik tengelyen lévő fogaskerék elnyírta a reteszt, elfordult és rászorult a tengelyre. Ez egy adott nyomatéknál el tudott fordulni. Érdekes módon HAJSZÁLPONTOSAN mindig ugyanannál a nyomatéknál szaladt meg, ezért gondoltuk, hogy a motor csúszik (elektromosan). Pedig milyen jót mértünk :)
- ha elalszol TV nézés közben (ez a TV nézés egyetlen haszna, amilyen szar a műsor mind a 120 csatornán), akkor kiszúrhatja a szemedet, amikor pl az oldaladra fordulsz
- ha a fejedet kényelmes szögben alátámasztod (enyhén ferdén), akkor ezzel a szemüveggel TV helyett a hasadat látod (erekció esetén maximum a Pokoli Torony c filmet képzelheted oda)
"Mikor fogják az Autókat is kerék és ülés nélkül árulni ?"
Nekem meg pont az a bajom, hogy az autóhoz nem én választhatom meg a kiegészítőket, csak nagy csomagokban vehetem meg, amely csomagnak a felét azután dobhatom ki a szemétbe, de előbb persze fizessem ki.
Az autókereskedők hülyét kapnak egy ilyen kívánságlistától:
- a kerék kizárólag acél felnis lehet (alu/könnyűfém NEM!)
- hasmagasság 18 centi felett
- műszerfalon középen a lehető legnagyobb érintő kijelző legyen
- 360 fokos kamerázás, ha vízszintesen is lát (nagy látószögű), azért plusz pont jár
- gyári navigációért egy fillért sem fizetek
- gyári riasztóért egy fillért sem fizetek, sőt legyen kiszerelve belőle
- kulcs nélküli nyitásért egy fillért sem fizetek, sőt legyen kiszerelve belőle
- NEM automata váltó (kivéve, ha van egy jól működő (adaptív) dugóasszisztens, azért sok pénzt hajlandó vagyok kifizetni)
- kell hatékony (gyors reagálású) kipörgésgátló
- kell visszagurulás-gátló
- teljes elektromos vezetékezési rajz/leírás
...és akkor még nem mondtam azokat az igényeket, amelyeket talán egyetlen autógyártó sem képes teljesíteni:
- erős, de turbó nélküli (szívó) benzin motor
- tűző napsütésben is jól látható (epaper / e-ink) kijelzők, képernyők
- mindezt természetesen a széndioxid-baromság előtti áron :)
Ezelőtt 15 évvel vettünk aggregátorokat. A lényeg, hogy nem volt bennük Fi-relé. Az eladó külön akarta eladni a Fi-t. . Meg volt a gépben is a helye.
Akkor elkezdtem utánanézni a dolgoknak és kisült, hogy Magyarországon Fi-relé nélkül nem szabad aggregátort eladni. Az aggregátor ára 750 eFt volt, de a pali szeretett volna még a Fi-reléért egy kis plusz pénzt.
A figura inverterek kereskedelmével is foglalkozott (victron energy)
Viszont vizsgáljuk meg a teszárlatos készülék esetét: Az aggregátor akármelyik ága ér hozzá a testhez, akkor csak annyi fog történni, hogy onnantól a generátor kimenetének másik ága rázni fog, ha hozzáérsz. Maga a testzárlatos készülék nem fog rázni, mivel az eredeti védővezető nincs megszakítva.
Legjobban az elektroncsöves televíziókhoz tudnám az esetet hasonlítani, amit leválasztótrafóval volt szabad javítani, mert a sasszin ott lehetet a fázis, ha épp úgy van bedugva a készülék.
De ha kapcsolóüzemű tápegységet javítok, és leválasztótrafóról üzemeltetetm, akkor sem okoz gondot, ha a a földelt oszcilloszkópot rácsiptetem a leválasztó kimenetének egyik oldalára. Persze onnantól a másik fele már rázhat, nem véletlen, hogy csak gyakorlattal rendelkező szakembereknek ajánlják.
Nem a falon kívüli vezeték látványa miatt kérdeztem a dolgot, (ezen a lakáson túl sokat nem rondít már egy falon kívüli vezeték) pusztán csak kiváncsi voltam, hogy mik a lehetőségek. De, majd akkor valószínűleg első körben egy villanyszerelővel kell felmérni a dolgot.
"ha odavisz egy külön körön, 1,5-s vagy inkább 2,5-s réz vezetéket, akkor azzal olyan túl nagy hibát nem követhet el, és valszeg ez a leggyorsabb + legolcsóbb"
Valóban ez a legegyszerűbb, legolcsóbb , leggyorsabb és legbiztosabb.
De egy kábelt/vezetékcsatornát végig a kismegszakítótól a tűzhelyig FALON KÍVÜL AZ LÁTSZIK, TEHÁT CSÚNYA. A gatyáját is rá fogja elkölteni olyan megoldásra, ami nem jár falon kívüli kábellel.
Egy haver panaszkodott, hogy reggelente fáj a nyaka. Kinyomoztam, hogy a TV a hálószobában van 80 centire a padlótól és az ágyból nézik kitekeredett nyakkal. Javasoltam, hogy tegyük fel a TV-t a falra a mennyezet alá, hogy kényelmesebb szögben lásson rá (persze még ez sem az ideális szög). Az asszony azonnal megvétózta a projektet azzal az indoklással, hogy de akor a TV-hez menő kábelek LÁTSZANI FOGNAK a falon. Majd ha lesz lakásfelújítás, akkor majd be lesz vésve a falba egy cső, addig inkább fájjon a nyak, mintsem látsszon a kábel :)
(ha odavisz egy külön körön, 1,5-s vagy inkább 2,5-s réz vezetéket, akkor azzal olyan túl nagy hibát nem követhet el, és valszeg ez a leggyorsabb + legolcsóbb.... és nem kell kötésekkel bíbelődni, meg tippelgetni, hogy mit nem talált meg)
Abban ne reménykedj, hogy egy internetes villanyszerelő fórumból valaki megígéri neked, hogy az új villanytűzhelyed miatt tuti biztosan nem fognak leégni a falban villamos kötések az ezer éve villanyszerelt lakásodban. Tehát olyan tanácsokat fogsz kani, hogy a villanytűzhelyedet csakis vadiúj vezetékről üzemeltetheted.
Ezzel szemben ott a helyszínen körülnézve egy értelmes villanyszerelő lehet, hogy találna megoldást a régi vezetékek felhasználásával is. Vagy ő is azt mondaná, hogy új vezeték, mert a meglévő rendszer még tuningolással sem lesz elég jó.
Eredetileg csak a kiselosztó felújításáról volt szó, fel is szereltem a falra a képen látható LEGRAND Plexo 12 férőhelyes falon kívüli elosztót.
Majd másnapra "evés közben megjött az étvágy": Mivel úgyis leverték a csempét a konyhában, oda is húzni kéne két új áramkört.
A konyhából a nappaliba már amúgy is volt egy átjárat falkábel részére, így nappali konnektorainak is húzni kellett egy új áramkört, aminek a vége egy már meglévő furaton át tovább ment a hálószobába, ott új kábelezés lett. Falon kívüli konnektorok lettek felszerelve, a kábel a parkettaszegélyben lett elvezetve.
Mivel a kisolosztó már fel volt szerelve, mikor az új áramköröket kérték, a fővezetéki leágazóknak már nem jutott hely a DIN sínen.
Fővezetéki leágazókra azért volt szükség mert meglehetősen rövidek voltak a bejövő mért alumínium vezetékek.
A megmaradó elmenő alumínium vezetékek szintén rövidek voltak, ezeket WAGO 222-412-vel toldottam meg (természetesen WAGO pasztával kitöltve).
A klíma elmenő nulla vezetéke rövid volt, ezt egy WAGO 221-412-vel toldottam meg.
A nappali és a hálószoba eredetileg külön áramkörön volt. Mivel utólag több új áramkört kértek, hogy elegendő legyen a kiselosztóban a 12 férőhely,
ezt a két áramkört összeközösítettem egy WAGO 221-413-mal.
A régi kötődobozokban a kötéseket WAGO 222 szériájú kötőelemekkel (WAGO pasztável kitöltve) újítottam fel.
Ahol az alumínium vezeték csavarkötés alá került, ott érvéghüvelyeztem, annak ellenére, hogy merev vezetékekről van szó.
Mi a helyzet ilyenkor a védőfölddel, ami effektíve a bejövő PEN is ?
Egy testzárlatos készülek (amiről adott esetben nem is tudsz) és máris kész a nem földfüggetlen rendszer. Mondjuk ebben az esetben a FI elvileg véd.
Ha a generátor nulla pontját az ember összeköti a földelőszondával és effektív egy PEN szétválasztást csinál, FI relét rak majd ez _után_ rakja az 1-0-2 kapcsolót a fázis/nullára az jó megoldás lehet manuális szigetüzemre ?
Az aggregátor bármelyik kimenetét megfoghatod, de mindig csak egy drótot. Persze nem kell kipróbálni. Olyan, mint a leválasztó trafó. Annak is míg csak egyik felét fogod meg, nem ráz, pont azért mert a trafó tekercsének egyik fele sincs összeköttetésben a talajjal. Innentől kezdve a FI relé nem igazán fog működni rajta, hisz a föld felé nem fog tudni áram folyni.
Ha viszont a lakás hálózatára kötöd, akkor bonts nullát és fázist is.
Bocsi, biztos már többen érdeklődtek ebben a témában, de nem szeretném az egész topicot végigolvasni.
Kombi tűzhelyet szeretnék vásárolni. Ezzel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy ehhez mindenképp szükséges egy külön ágat kiépíteni, vagy nem? A lakásban régi aluvezeték és 10A illetve 16A-es kismegszakító van. A tűzhely, amit kinéztem annak a max. telj. felvétele: 2035W, 1835W. Ha jól számoltam, akkor ez nincs 10A. Ez elvileg működőképes lehet. Szerintetek?
Képzeld elek... pl. lelehetne leszokni a "mindenáron írok valamit okosságnak tűnő marhaságot csak, hogy én írjak utoljára" címú zakkantságodról is. Sokat javulna az életed :-)
Lehet egy évben egyszer kell ,ezért nem fogom automatizálni. Kézi kapcsolóval átkapcsolni nem telik semmibe. És nem is szeretném egy ökör árát rákölteni . A lényeg hogy bíztonságos legyen a generátorral beüzemelt rendszer is . És sehogy se akadjon össze az utcáról bejövő hálózattal.
Pedig létkérdés a késleltetés. Gondold át mit csinál a kontaktus (és a fogyasztó) ha éppen az ellenkező periódusban van a 2 hálózat.
Sok átkapcsolót programoztam már fel, nem véletlenül vannak mindenféle beálítható idők rajta mennyit várjon a visszakapcsolás előtt, mennyit hagyja mindneképpen járni az aggregátort, stb..
Egy váltó relé átváltási ideje alatt az energiellátás csupán néhány század másodpercig szünetel. Milyen berendezésekkben okozhat ez számottevő gondot egy átlagos háztartásban?
Maximum a filléres kínai LED izzók fénye elhalványul egy pillanatra, de ettől még nem kell nekimenni a Berettyónak :)
"Ez esetben ... távoli, a MÉRŐHÖZ kirakott FI relével állunk szemben."
Konkrét problémára egy konkrét (arra az esetre kidolgozott) megoldás SOKKAL egyszerűbb/olcsóbb/gyorsabb lehet, mint mindenhol olyan általános megoldást erőltetni, ami minden hasonló esetre alkalmazható.
- lehet az aggregátor is a kerítés mellett (pl kutyaólnak álcázva) persze ebben az esetben az automatikus átkapcsolás mehetne kézzel is :)
- de lehet az aggregátor benn a házban és lehet a ház belső hálózatában kiépíteni egy "aggregátorról is táplálható dugaljak" áramkört egy saját FI relével az aggregátor után, vagy az aggregátorba beépített FI relével. Ebben az esetben az utcai/aggregátor átkapcsoló sem a főelosztóban, hanem a házban van, tehát most sem kell, hogy automatikus legyen :)
Mi a legrosszabb, ami történhet akkor, ha az utcai hálózat visszakapcsolása csak pl harmadszorra marad tartós? Az aggregátor mindvégig folyamatosan megy (ha a pince távoli sarkában porosodó aggregátor megközelítése és kézi elindítása fél óráig tartott, akkor a kézi leállítás sem lesz gyorsabb legalább legalább 2-3 percél :), a visszakapcsolás átmeneti időszaka alatt az átkapcsoló automatika legfeljebb néhányszor oda-vissza kapcsol az utca és az aggregátor között.
... gondold végig miként is múködik a "hálózat automatikus visszakapcsolása" rendszer az első 1 percben. Amikor pl. egy nedves faág esik a KÖF vezetékre vagy áthúz a repedt szigetelő.
Kézi 1-02 kapcsolás esetén ez nem okoz gondot.
De a feszültségfigyelés alapján kapcsoló automatika esetén már necces. Ezért JOBB KIVÁRNI, hogy stabil-e a hálózat...
Megj: egyébként 5 percet vártunk ki anno, amikor ilyesmivel is volt dolgom. Ez volt az ésszerű időtáv a gyakorlatban.
"kell egy késletetés is, kettős reteszeléssel az oda/vissza kapcsoláskor is"
Nem érzem szükségét a késleltetésnek, (az átváltás mechanikusan amúgy sem nulla idő alatt történik).
Egyetlen váltó kapcsolót pedig nem szükséges (nem is lehet :) reteszelni.
Persze ha annyira nagy az áram, hogy egyetlen váltó relé/mágneskapcsoló nem bírná, akkor a mágneskapcsolók között természetesen okos dolog a teljes kereszt-reteszelés, ami egyúttal megvalósít egy kis késleltetést is.
A trükközés/késleltetés/reteszelés akkor válik igazán izgalmassá, ha egy váltó kapcsoláshoz nem mechanikus, hanem szilárdtest reléket alkalmazunk ;)
Nem is csatlakozik... hisz - a közcélú FÁZIS+NULLA levan választva - az aggregátorról üzemelés idejére
CSAK a földelés lesz közös, az viszont a Föld léte által és a szabvány erejénél fogva >> ELKERÜLHETETLENÜL. Lévén tipikusan TN rendszerú (esetleg TT még) a családiház jellegű ingatlan tipikusan.
Leegyszerűsítve a FI relé azt nézi, hogy a rajta átmenő vezetékeken pillanatnyilag pont ugyanannyi áram fut-e át kifelé, mint befelé. Amíg a rajta átmenő áramok között nincs (pl 30 milliampernél nagyobb) különbség, akkor a FI relé nem csinál semmit.
Ha a FI relé mögötti áramforrás FÖLDFÜGGETLEN (pl földeletlen generátor, vagy leválasztó trafó szekunder tekercse), akkor az áramforrásból nem is mehet más irányban áram, csakis a FI relén keresztül. Márpedig, ha a FI relé ELŐTT nincs földelés, akkor minden áram kizárólag a FI relén át folyhat, tehát nem fordulhat elő olyan áram, ami nem rajta keresztül folyik, magyarul a rajta átmenő áramok között soha nem lesz különbség.
Mert egy tőlem 15 kilométerre lévő villanyszerelő kezében lévő FI relé kioldó áramának kimérése annyira sokba kerülne, hogy annyi pénzből sokkal egyszerűbb helyben venni egy gyári 10 milliamperest :)
"Ezért gondolkozok hogy a benzines áramgenerátort lakásom hálózatába be kellene kössem "
Ne feledd, hogy amit tervezel, az nem automatikus és nem észevétlen átállás a két energiaforrás között. Persze ez az egyszerűbb és sokkal olcsóbb megoldás.
"ha nem akarok kijárkálni az utca frontra ,egy sínre pattintható kapcsolóval az elosztódobozba (van hely) is meg tudom oldani a leválasztást a hálózatról."
Szerintem nincs műszaki akadálya annak, hogy egy váltó relét az utcai feszültség tart folyamatosan behúzva és amikor elmegy a villany az utcán, akkor ez a relé a jelenlegi FI relédet automatikusan átváltsa arra vezetékre, amelyen a generátor villanyossága jön oda.
"Ha 2x viszed át --sorosan kötve . sem biztos mivel nem lineárisan változik a menetszám/érzékenység."
Az átlag FI relé magja egy egyszerű transzformátor. Úgy gondolom, hogy ha változatlan áram mellett duplázom a primer oldali menetszámot, akkor pont dupláztam a vasmagban létrejövő fluxust. Tehát a trafó szekunder tekercse (ami indítja a kioldó mechanizmust) pont kétszer akkora fluxust fog kapni.
De még az sem baj, ha a javulás nem pontosan kétszeres (nem lineáris), hiszen az eredeti FI relé 30 milliampere is csak egy elméleti érték, a valóságban a gyártási szórás valahol 20 és 30 között van (ha jól emlékszem), tehát nem baj, ha tuningolt FI relénk kioldó árama nem lesz pontosan 15,0000 milliamper :)
"mert az hozza létre a szlip frekvenciájának kétszeresével (tehát a forgó mágneses tér, és az azt késve követő forgórész frekvenciájának különbségével) jelentkező nyomatékváltozást"
Talán érdemes lenne kipróbálni a következőt (régen így mértem DC ventilátorok fordulatszámát):
- a motor áramába kis értékű soros ellenállást beiktatni (essen rajta egy kis feszültség)
- az ellenállás két végére rátenni a multimétert egy sorba kötött kondenzátorral, frekvenciamérő módban.
Szerencsés estben a műszer nem az alap 50Hz-es frekvenciát fogja kiírni, hanem a hiba áram frekvenciájával módosított 50 Hz-et.
Mint a generátor fázisa is. Arról, hogy bár elhiszem, hogy létezik ez a szabály a gyakorlatban nemigen látom sem értelmét sem azt, hogy alkalmaznák más pl. napelemes rendszerekre.
"Ha valamibe BELEPISZKÁLNAK (ha csak megbontják, és meghúzzák a fázist/nullát, majd visszarakják az aljzatot, akkor is), akkor utána az ÖSSZES láncolt aljzatot ellenőrizni KELL"
Tehát ha pl kicseréli valaki egy családi ház FI reléjét (megbontotta a fázist/nullát), utána ellenőrizni KEL a ház ÖSSZES dugalját, hogy nem jelent-e valami hiba emiatt?
Mert egyedi FÜGGETLEN hálózatként üzemeltetve (pl. az utánfutóra feldobva terepen) lehet akár földfüggetlen is a rádugott/kötött cuccok hálózata.
---
DE!!! ha ráköti a házra akkor az EGYIK vzető máris tutira földelődni fog ugye?
Innentől jön a logikázás a földelés/védővezető témában... Mert ekkor már egy valamilyen FÖLDELT rendszert táplál meg ugyebár. Az arra vonatkozó szabályok szerint.
Amint csatlakoztatja az egyik pólus le lesz földelve, a PEN szétválasztási pontjában lévő kötés okán az egyik pont földelésre is kerül és a fémszerkezetekre is kikerül! Így én fontosnak gondolom ha egy épület rendszerére kötöd, hogy legyen áramvédő kapcsoló.
Nem arról volna szó, hogy tilos-e. A balatoni vitorlásversenyek szabályzatában sincs benne, hogy tilos felkötözni áram-védőkapcsolót az árboc tetejére. Arról van szó, hogy szükséges-e, azaz, hogy értelme van-e.
Az egész ingatlan hálózatát akarom a világítás miatt ,viszont a tv a hifi meg minden egyéb ami nem létfontosságú eszköz ki lenne húzva a konnektorokból.
Ami maradna a gázkazán ,a két hűtő (egyik fagyasztó) ,a világítás és a vízszívattyú.
Utánaolvastam amit találtam a neten és ott az van hogy a bejövő hálózatnak csak a nulla fázist kell megszakítani a védőföldet nem szabad.
Viszont nekem a mérőóránál közösítve van a nullával.
- a meglévő ingatlan hálózatát kötöd rá a maga TN-C/TN-S rendszerével vagy - csak egy/néhány önálló fogyasztót egy elkülönült hálózatot hozva létre nem is feltételnül TN rendszerben
Szerintem az ingatlan hálózatára RÁKÖTÖTT áramellátó cucc esetén.
--- Az aggregatorból/inverterből/UPSből érkező delej PONT OLYAN igényű, mint az utcáról érkező delej, mivel >> generator, betáp forrás >> "szolgáltató". ---
Ezért úgyis kell vele bánni. - TN-C vagy TN-S rendszer kialakítása a bekötési ponttól fűggően >> földelés=védővezető bekötése - az áramellátásnak a FI relé bemenő oldalásra kötése >> esetedben külön FI relé a vezetékére, mint az utcai is
Azon nem ír a fi reléről semmit, csak annyit hogy lengő nullája van . Oda kell kötni a fázist ahol nagyobb feszültséget mérek a ,kijövő ág ,, és a föld között. Csodálkoztam is hogy mindkét ágon kigyúlt a fáziscseruza .
Aggyisten . Mostanában a hírekben hallom hogy lehetnek áramkimaradások . Ezért gondolkozok hogy a benzines áramgenerátort lakásom hálózatába be kellene kössem .
Addig ok hogy a mérőóránál megszakítom a fő megszakítót . Sőt ha nem akarok kijárkálni az utca frontra ,egy sínre pattintható kapcsolóval az elosztódobozba (van hely) is meg tudom oldani a leválasztást a hálózatról.
Csak akkor kiiktatódik a fi relé ami a mérőórának a szekrényében
van .
Mi a véleményetek vegyek még egy fi relét a generátor után ?
Ha rosszul kristályosodott volna ki (vagy zárványosan) anno az idővel nem lesz már rosszabb.
Hát már dehogynem. A forgórész nem csak úgy elvan magában, amikor átjárja az áram melegszik, utána lehűl: pont ideális egy szépen fejlődő törésre. Ez a konkrét példány egyébként mindig rossz volt. Azért nem derült ki, mert csak egy nagyobb teljesítményű autó fékezésekor oldott le a fékpad az adott oldal miatt. Amúgy rettentően alul van méretezve.
Ha frekiváltóval forgatom 1-2Hz-el már le lehet terhelni úgy hogy a hibás forgórész nyomaték vesztése hirtelen bizonyos ponton,ill állandóan ott jelentkezzen, vagy remegjen a forgórész. A hibátlan állandó nyomatékot ad az biztos mert próbáltam. Arra nincs lehetőségem hogy egy rossz forgórészű egyébként hibátlan motort szerezzek, vagy egy 3~ ép motort tönkre tegyek szándékosan hogy a feltevésemet igazoljam.
De egy frekiváltot kölcsönkérni próbára nem okozhat problémát, nem kell szétszerelni semmit.
Át lehet kötni a másik motorra is megnézni milyen különbségek tapasztalni.
" Ha neadjisten az egész öntés hibás, mondjuk rosszul kristályosodott a belseje, akkor minden áramút rosszul vezet majd..."
Ha rosszul kristályosodott volna ki (vagy zárványosan) anno az idővel nem lesz már rosszabb. Legfeljebb hajlamosabb lehet a törésre repedésre az erőhatások miatt.
Ha már egyszer jól működött feltételezhető hogy a kiöntés homogén volt akármilyen kristályosodással, idővel az már nem változik.
Az anyagban lévő repedést zárványt ki lehet mutatni megfelelő eszközzel de ahhoz ki kell szerelni a forgórészt.
Mindegy... hisz csak azt kell garantálni, hogy - a megbontott védővezető kötése és továbbmenő vezetéke - a visszakötéskor helyreállt >> hibamentes a lánc érintett szakasza
Ehhez ELÉG EGY távolabbiról (bármelyikről) tudni, hogy az már UTÁNA van a láncban, annak amihez éppen hozzányúlt. Ez pedig tudható illetve kideríthető gyorsan a megbontott állapotban.
A kalickaszakadás szerintem a lüktetéssel, vagy aszimmetrikus forgatási ellenállással akkor lesz detektálható, ha egyetlen rúd szakad meg, mert az hozza létre a szlip frekvenciájának kétszeresével (tehát a forgó mágneses tér, és az azt késve követő forgórész frekvenciájának különbségével) jelentkező nyomatékváltozást. Ha neadjisten az egész öntés hibás, mondjuk rosszul kristályosodott a belseje, akkor minden áramút rosszul vezet majd - szabályosan forog a motor, csak nem lesz nyomatéka és melegszik a rotor. Én legalábbis erre jutottam. Ha megnézed a sokkal korábban belinkelt áram-oszcillogrammot, nem látszik különösebb lüktetés az áramerősség amplitúdójában. Márpedig a szkóp biztosan finomabban reagál, mint egy analóg műszer.
Ha valamibe BELEPISZKÁLNAK (ha csak megbontják, és meghúzzák a fázist/nullát, majd visszarakják az aljzatot, akkor is), akkor utána az ÖSSZES láncolt aljzatot ellenőrizni KELL, ami ugyan csak 1 percet vesz igénybe, de csak akkor lehetsz benne biztos, hogy még mindig ott van a védővezeték.
Ha az ország összes villanyszerelője másként csinálja, akkor is. (Nem azt mondtam, hogy végezzenek rajta érintésvédelmi vizsgálatot.)
Úgy vélem hogy teljes fordulaton olyan gyorsak a (hiba által) mérhető értékek időbeli lefolyása hogy azok detektálása vagy egyértelmű azonosítása nehézségekbe ütközhet.
Kipróbálnám egy frekvenciaváltóval egész minimális frekvenciával forgatva van-e beragadás vagy indítási nehézség. És még áramot is mérhetek...
Szerintem az utolsó epizód szerint a szabóság "bejött" mert a tehénnek tetszettek a foltok. De az is csak véletlen hiszen már emelte a patáját hogy megússza a pofont hiszen csak felfércelt valamit.Maga is felkiáltott hogy hát akkor ehhez értek! (de régen láttam nem biztos hogy így történt)
Hogy így a befejező résznek mi a tanulsága mindenki döntse el maga.
Mekk Elek egy ezermester kecske, aki a kontár szakik iskolapéldája. Házát tizenhárom cégér díszíti, mindegyik egy mesterséget jelképez. Állandóan vele van Flórián papagáj, aki rímekbe szedve igyekszik promotálni a mester szolgáltatásait. Bejelentem nektek: Mekk Elek neves egyetemes ezermester e helyen telepedett mekk! kiálltja ki például az első rész elején.
A 13 cégér, azaz a Mekk mester által űzött szakmák:
asztalos
kőműves
cipész
kályhakészítő
kertész
szakács
lakatos
kútásó
hangszerkészítő
fodrász
molnár
kovács
szabó
Mekk Elek minden epizódban kipróbálja magát egyben, és bár kiderül, hogy rendelkezik halvány ismeretekkel ezekben, de valójában nem ért hozzájuk. Az egyik mesterségemnek befellegzett, de sebaj, a maradék tizenkettőből majdcsak megélek. Csak rá ne jöjjenek, hogy semmihez sem értek.
Az nem lenne járható út hogy a motorral 100-200W-os izzót sorbakötünk hogy a motor ne tudjon elindulni. Ezután kézzel forgatva némileg változnia kell a fényerőnek izzóként ha hibás a forgórész.
Már ha a menetzárlatot, és a mechanikai hibákat kizárjuk.
Egyfázisú motornál a forgórész hiba az elindulást akadályozza bizonyos helyzetben. Ha megmozdítjuk elindul és a névleges fordulattal forog tovább.
Benne volt a szakmunkásképzés tananyagában, nekem van egy 75-ös kiadás, egy szekrényben találtam, és hazavittem. De miért is ne lett volna benne, az MSZ 172-ben már a 62-es változatban megjelent (az 1950-esben még nem volt benne, csak az FVK),
Tételezzük fel, hogy teljesítménybővítés miatt leváltásra kerül egy 3 fázisú 30 milliamperes FI relé. Úgy gondolom, hogy ezt fel lehetne használni 1 fázisú 15 milliamperes FI reléként, ha a fázist és a nullát KÉTSZER viszem át rajta (persze a figyelni kell arra, hogy a tesztgomb ezután is működjön).
Az 5 kilowattos hőteljesítményű klíma mindössze 6-7 ampert fogyaszt és azt is csak olyan ritka pillanatokban, amikor maximális teljesítménnyel dolgozik. Ha nem lett alulméretezve, akkor az idő túlnyomó részében nem eszik többet kb 3 ampernél.
Az, hogy egy PC-be valaki 700 wattos tápot tesz, attól még lehet, hogy az a PC az idő 90 százalékában csupán 30 wattot fogyaszt, de még csúcsra pörgetve sem eszik többet 350 wattnál (1,5 amper).
"szerintem ott még a 2,5kw sütő is 1,5mm2 kapott de azt nem néztem."
"Ha bárki egy kicsit is belepiszkál, már ellenőrizni kellene a további aljzatokat, hogy működik-e még a védővezető."
Harmadszor is leírom: amelyik dugaljban nem lehet feszültség (pl mert eltávolítottuk a láncban előtte lévő dugaljat), oda nem szükséges védővetető sem, ezért nem kell ott semmit ellenőrizni pont erről szól a szabványban szereplő kivétel
"A kérdésem hogy ha óra után az egész hálózatot levédik fí-relével, egy kerti jakuzzira, vagy ha van kút szivattyú, szükséges külön még egy, vagy nem, vagy mi a helyes eljárás?"
Minimálisan kötelező: legalább egy FI relé védjen mindent.
Ha a bojler külön villanyórán van, akkor arra kell egy másik fi relé (nem tudom, hogy ez is kötelező-e).
Na látod, pont ez az, ami nem ennyire egyszerű. Ha bárki egy kicsit is belepiszkál, már ellenőrizni kellene a további aljzatokat, hogy működik-e még a védővezető. Ráadásul az aljzat elég kényelmes magasságban van ahhoz, hogy bárki belenyúljon, létra sem kell hozzá. Láttam én már nagyon elegáns autószerelő műhelyben olyan aljzatot, amiben éppen csak a védővezető nem volt bekötve.
Természetesen érvényes érintésvédelmi vizsgálattal. Amit valószínűleg csak papíron végeztek el. Engem pedig ennek köszönhetően csak egy kapcsolóüzemű táp bemenő szűrőjéből jövő 2-3 mA rázott meg.
"Más is dugott már rugós csatlakozású konnektorba vagy kapcsolóba érvéghüvellyel ellátott sodrott vezetéket?"
Én be szoktam futtatni ónnal. Nem vastagon, csak éppenhogy, hogy a flexibilis vezeték-ér elemi szálai mereven egymáshoz tapadjanak addig, amíg bedugom.
"joggal feltételezhető, hogy nem bontják meg a szerelést, használható"
Mivel amikor a láncolt dugalj-sorból kiemeljük az egyiket, UGYANAKKOR a mögötte lévő dugaljakból nemcsak a földelés fog eltűnni, de a fázis is, ezért minden további magyarázat felesleges.
"milyen esetben (mekkora távolságig) megengedett egy aljzatból a másikba vízszintesen tovább menni? Mert 30 cm távolságig rendben van, de hol a határ?"
Szabvány valószínűleg ezt sem korlátozza, de egy kilométernél távolabbi dugalj láncolást csak nagyon alacsony terhelés, vagy feszültség-kompenzáció esetén alkalmaznék.
"Több helyen találkoztam a visszatérő cső padlóba rakásával ."
Thanks.
Van néhány dolog a házunkban, ami esetleg pozitívumnak tekinthető, az egyik ilyen az, hogy van alatta egy teljes alapterületű pince (a kialakítás és használhatóság egy másik kérdés).
A pincében a mennyezetre 4cm-s hőszigetelést ragasztottunk - emellett van fűtés is, ami alapszinten megy, ha nincsenek épp romlandó ételféleségek - így fent a padló fent egyáltalán nem hideg, mezítláb sem.
A radiátor torlószelepét érdemes kinyitni, hogy a radiátor, szelep, torló és padlóban megtekert cső összesített hidraulikai ellenállása ne legyen túl nagy. Amúgy működik a dolog.
Ezt is elhiszem, Te dolgozol a "terepen" a zemberekkel.
Nálunk elvileg már harmadjára festett uaz a páros és most utoljára erőltették, hogy ne az eddig használt Héra (?) festékkel fessünk, hanem valamilyen újabbal, valami überdizájnos volt a neve is (polifarbés cucc volt talán, inter lum vagy mi a csuda). Az eredmény tragikus lett.
A gyerekek még jóval kisebbek voltak és ahogy kell összemaszatoltak mindent ahogy nőttek, de a Héra max csak fakult ahogy sikáltad (3-4x), a színe nagyjából megmaradt.
Ez a mostani festék meg olyan, hogy közelítesz felé a szivaccsal, és ha 5cm-nél kisebb már a távolság, akkor "magától leugrik" a falról (és simán látszik alatta az előző szín).
Ezért is nem sajnálom annyira az elosztó cserét, meg az esetleges áthúzást, mert úgyis festeni kell, már 2-(3) év után.
Tavasszal felverem a dolgozóm aljzatát is - a szalagparketta szintén nagy csalódás lett - hidegburkolatot fog kapni, és pont ezen is agyaltam, hogy szvsz a radiátorcsövet (12 mm réz (?), 3-4 90 fokkal) is talán érdemes lenne cserélni ötrétegűre a küszöbig).
Mi indultunk valahogy - talán hivatalosan ipari elektronika gyengeáramú szak, aminek volt valamilyen villamos alapképzése is - azután 2 év után átalakult - akkori szintnek megfelelő - info-s képzéssé.
Ahol tanultad az szakközép volt, vagy szakmunkás iskola volt?
El tudom képzelni, hogy egy "erősáramot" oktató középiskolában, vagy "hivatásos villanyszerelő képzésben" az AVK része volt a tananyagnak.
az extrém az volt hogy a mester mondta vett olyan kapcsolót amit távirányítóval kapcsol."
Nem lehetett mindenki ilyen szerencsés, van akinek a 90-s évek elején a ua741 belső áramköri felépítését kellett tudnia, a jó öreg vas-szén állapotábra mellett. (:) utólag egyáltalán nem bánom)
Szvsz mindenki azt csinál, amit akar, utána úgyis a saját hibájából fog tanulni.
Nálam a házban volt egy nagyobb átalakítás 10 éve (falakat vettünk ki, aljzatbeton felverés, hasonlók), sajnálom, hogy akkor nem volt erőm (?) átgondolni a dolgokat a villamos hálózattal kapcsolatban, és csak olyan szinten csináltam meg a dolgokat, hogy normálisan működjenek.
Ne gondolj extrákra, amit meg kellett volna lépni:
- már akkor le kellett volna cserélni az elosztó táblát
- földet meg kellett volna nézni, keresni a földet a hőszig előtt + a későbbi esetleges bővítés miatt cserélni a vezetéket az óra és az elosztó között (szvsz nem lehet áthúzni mert 25-s gégecsőnek tűnik ami bent van)
- az ismert nagyobb áramfelvevős körökre 2,5-set tenni (jellemzően a konyha, ide került mosogatógép + sütő).
Azóta lett légkondi is, így ezeket az átalakításokat meg kell/fogom lépni:
- új tábla, föld AVK-kal
- szükséges körök cseréje: a konyhát nem tudom még mikor (ott macerás a jelenlegi nyomvonal, így MTK-ban gondolkodom a konyhaszekrény alatt), illetve a légkondikat szeretném még 2,5-sre tenni.
Ennyi.
Ha újra csinálnám (?), akkor pl megnézném a média márkban, hogy melyik az átlag (?) elektromos sütő teljesítmény (3F 10 kW?) és annak a leendő vezetékeit is odavinném az elosztótól a gáztűzhely környékére (5x4 mm2?). Ennek egy nagyobb átalakítás közbeni kiépítési költsége elhanyagolható egy utólagos szenvedéshez képest. De majd a következő háznál :)
"smim telkén két ház van 50m különbséggel és a hátsó házban gyakran leugrik a bizti.
Megelégelte, most vesz 50m 5x16mm2 kábelt mert ilyet többet nem akar :)"
Nekem nem ismim, tesóm. Tanyát vett, új oszlop telepítés történt a háztól 80-90 m-re.
Az áram 5x16-s alu vezeték jön be földkábelen (vagy vastagabb), amit a szolgáltató írt elő (nem 3x16A van, hanem talán 3x25A).
Ez alapján az ismid nem biztos, hogy annyira mellélő az 5x16-tal.
2 ávk volt az elosztóban, de az egyik nem volt bekötve. bekötöttem, egyik nem engedte magát felkapcsolni. nem értettem majd betettem próbából egy másik 0 sínt, akkor működtek.
utána kérdeztem villanymérnököket, hogy jól cselekedtem e.
Nem cinikusan: azt gondolom, hogy ha villamos dolgokat tanultál mondjuk szakközépben (is), akkor az AVK (elvi) működésének megértése után ez nem annyira kérdés.
Azt is gondolom, hogy ha egy kivitelezéskor viszont villamos tervezőt használsz - pl egy új építésű családi ház elektromos rendszerének kiépítésére - akkor neked mind kivitelezőnek ilyennel nem kell foglalkoznod, mert a tervezési anomáliák - 1 v több AVK mennyi 0 sínt használ - a tervező felelőssége.
Műszaki rajzot is tanultam - nem kimondottan ezen a területen, de feltételezem, hogy olyan nagy extra eltérések nincsenek - szóval ha tervező tervez, akkor Neked 150%-san elő fog írni/rajzolni az "utolsó csavarig" (nyomvonal, használt vezetékvastagság, kötődoboz helye, típusa, etc) mindent. (HDL és LDL szinten egyaránt)
Legalábbis ezt gondolom, a gyakorlatot természetesen nem ismerem.
Elég ""furcsa"" villamos ismeretekkel rendelkezik, aki azt képzeli, majd minden milliamper átfolyó áram "megkeresi a maga FI reléjét", ha utána össze van több áramkör kötve.
Szóval ezt tanították az iskolában, más kérdés, ki tanulta meg, vagy inkább értette meg, és ki az, aki úgy szerel, hogy "bekötöm a zsinórt, és működik"
Tisztában vagyok vele - amennyi AVK, annyi külön 0 sín - feltételezem, hogy az az illető is, aki a 20 kört kiépíti.
3x12 Hager Gold elosztóm lesz - köszi Laci - abban külön párszáz Ft-t tudsz venni alulra is + műa sínt a további összekötőknek, ha nem akarsz kalapsínes közösítőkkel bíbelődni.
Nem biztos hogy alkalmas a sodrott vezetékhez. Egyszer kellett olyan "wago"sorkapocs amely 8 vezeték csatlakozására alkalmas.Ilyen 8-as csak olyan volt (2x4) amely tömörhöz való. De tudtam hogy az egyik sodrott lesz. Mondta az eladó hogy érvéggel betolhatom, de kihúzni soha többet.A tömör is csak tekergetéssel. És valóban!
Ha már lesz AVK, akkor ne legyen (nem szabad) olyan körnek lennie, ami nincs rajta.
Szerintem tegyél a 20 körre többet (ez biztos nem tilos).
- 1 a "normál" körökre
- 1 amiket írtál (bojler, szívattyú, jakuzzi)
- 1 tartalék (későbbi klíma, ilyesmi)
Cél az lenne, hogy ha valamelyik fogyasztó lecsapdosná az AVK-t, akkor ne menjen el rögtön az áram az egész házban (szgép, NAS, akármi, ami nem annyira szereti az ilyesmit.)
Az sem praktikus, hogy épp nyaraltok, a locsolórendszer szivattyúja lecsapja az AVK-t, és emiatt leolvad a hűtő, vagy nem megy a riasztó x óra után.
Ez csak hangos gondolkodás, többiek megírják, hogy megy ez a gyakorlatban.
Ha tényleg most készül 0-ról, akkor elvileg "bármit" kérhetsz (új vezeték órától (?), új föld kiépítés, vagy az örök kedvenc: 2,5-s vezetékek 16A-s biztivel a konnektorok körökre)
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. Egyáltalán nem bántam meg, hogy felvetettem. Időközben egy szabványokkal sokat foglalkozó ismerősöm is utánanézett - és valóban, aktuális szabvány nem tiltja.
Ezt számomra azt jelenti, hogy amennyiben a szerelvények minősége rendben van, meg mondjuk joggal feltételezhető, hogy nem bontják meg a szerelést, használható. Ugyanakkor csak abban az esetben van értelme, ha az aljzatok vízszintesen vannak összekötve, vagy függőlegesen vannak egymás alatt, mert ha a plafon alatt haladó vezetékről ágazunk le, akkor már olcsóbb is a kötődobozba tenni a wago-t, és mindegyikhez lejönni a PE-vel.
Minden válasz újabb kérdést generál: milyen esetben (mekkora távolságig) megengedett egy aljzatból a másikba vízszintesen tovább menni? Mert 30 cm távolságig rendben van, de hol a határ?
Jelenleg nem tiltja EU/Magyar szabvány. A védővezető kötési ponton való toldását. Szerintem az EN 2012 óta tutira nem.
Sőt, úgy rémlik, hogy régebben sem tiltotta. Csak akkoriban nem érintett a téma.
---
De miért is tiltaná? ...és írna elő egy anyag+munka pazarló ésszerűtlen megoldást.
Hisz a szabványkör és a JOGREND bizony elvárja-előírja - a ÜZEMELTETŐ mint a rendszerért felelős számára - a MEGFELEŐ karbantartások elvégzését is !!!! Amiért keményen felel is a jogrendben bajság esetén. Azaz normál-jogkövető esetben nem fordulhat elő hiba.
A szakembertől pedig pláne elvárja a felelős munkavégzést, ha hozzányúl... Hisz neki FEL KELL ISMERNIE a helyzetet-kockázatot és szakszerúen kell eljárnia.
Ez nem sikerült jól, ez a tankönyvi oldal. A rajz az az MSZ 172-1 szabvány 1986 előtti utolsó kiadásának a kis könyvéből származik (mivel a 78-as módosítás szövege a vastag betűs), ezzel a szöveggel, ami jó szöveg:
Ez arról szól hogy a védővezetőt sorba kötni tilos.(géptestről géptestre. Ez igaz. A (az ábra esetében) villanymotort nem villamos ismeretekkel rendelkező egyén is leszerelheti, aki nem tudja hogy a védővezetőt folyamatossá kell tenni, ill lehet nem is képes rá fizikailag, stb...
Egy szerelvény dobozban (a fotón látott) ha egy villamos szakember az aljzatot eltávolítja,(ki más) van lehetősége a védővezető folytonosságát helyreállítani. Ugyebár a lámpa betápja a hozzá tartozó védővezető összetartozása, a eredő védővezető azonosítható.
Egy 5-ös soroló keretben lévő 5 dugaljhoz hány vezetéket kell vinni (2.5mm2)?
Nagyon figyelsz ma! Valamiért benne akartam hagyni a Wagot...feleslegesen. A fotón az alkotó igaz közös pontban kötötte a védővezetőt de egy sorkapocsba nem tudom hogyan sikerült. Nekem vagy letört a fűl, vagy volt hogy kinyílt később. Vagy nem 1.5mm2 a vezeték... Akkor inkább a konnektor kapcsa.
Mivel az erre vonatkozó hivatalos szöveghez (szabványhoz) nincs lehetőségem hozzáférni, ezért erre a kérdésre sajnos csak valaki más tudhat neked egyértelmű választ adni. Reménykedj abban, hogy van itt a fórumban olyan, akinek a szabványismerete nem facebook pletykákon vagy zavaros céllal született szakcikkeken alapul :)
Keresek ilyesmi sarokgarnitúrát. Valaki találkozott már ilyennel valahol? Beszerezhető itthon, vagy csak azok a falra felfúrható-forgatósok vannak (schneider talán)? A konyha egyik sarkában konnektorok lennének, a másikban vízcsövek, a két sarok hasonlóan nézne ki.
Találtam vízszintesről is képet, de nekem elsősorban a függőleges kellene.
Bocs, sosem diagnosztizáltam még ilyent, sosem voltam rúd aszinkron motorban, csak annyit tudok, amennyit írtam, régi tanulmányaimból. Alighanem valami villamos mérés könyvben volt benne, olyanból most is van vagy 10. :)
Magát a kalickás elméletet meg nem is nagyon részletezik sehol, csak ilyen tényleszögező mondatokkal.
Illetve... esküszöm, volt egy ilyen video valamelyik facebookos csoportban, a Régi műszerek vagy a Műszerek a múltból lehetett, de most egyikben sem találok a szlip keresőszóra találatot. Az volt az apropója, hogy na, ezt a lengést digitális műszerrel nem lehet felismerni.
"a gyakorlati villanyszerelők elkövetnek (sőt: érintésvédelmi felülvizsgálók is), ettől még tilos.
Például nem wagoznak, sodorják a vezetéket, sötöbö, sötöbö."
Akik a szabcányok tartalmáról csak másodkézből (szóbeszédből) tájékozódnak, vagy akik a szabványt tévesen értelmezik, azok hajlamosak egy rakás olyan dolgot is tiltottnak tudni, amelyeket valójában semmilyen szabvány nem tilt.
Ha a szlip mondjuk extrém 50%, akkor annak a kétszerese 50 Hz - azt hogy lehetett analóg ampermérővel mérni? Vagy a lengés frekvenciája a tápfreki és a rotor frekvencia különbségével leng ki (és akkor én értelmeztem rosszul eredetileg, amit szlipnek írtál), tehát ha mondjuk 5% a szlip, mert még nem terhelem a motort, akkor 50 hertznél 10 Hz kilengésnek kell lennie. Végétére is ez logikus lenne.
Na ezt még egyszer. Tehát ha be van kötve a motor, van rajta (nincs rajta?) terhelés, akkor működés közben a forgórész frekvenciája visszamodulálja a tápáramot? Ez gondolom 1 rúd szakadására igaz.
Ez nagyon érdekes lenne, mert akkor az áram-oszcillogrammomon meg kell jelennie az amplitúdó-lüktetésnek.
Dehogynem. Ti is használtátok, be is határoltátok hogy az egyik motor a ludas. A diagnosztika egy részeredménye. Kiépítetlenül egy "okosabb" frekvenciaváltó lehet alkalmas egy általad elképzelt diagnosztikára.
"...a gyártók is csak ellenőrzik valahogy a rotorokat"
Minden bizonnyal. Fel kell keresni olyan tekercselő műhelyt ahol van erre alkalmas berendezés.
"... rosszul sikerült a kalicka öntése, nem dobják ki az egészet..."
Véleményen szerint a felszabályozás után ellenőrizve (miért is előbb) aligha lehet csak úgy eltávolítani az alumíniumot majd újra kiönteni. Meglehet gazdaságosabb ledarálni mint javítani.
Kísérletezett egy kolléga egy olyan motorral ami bizonyos helyzetben nem akart elindulni. Kiköszörülték az öntvényt és alu hegesztéssel feltöltötték a hornyot. Nem lett jobb.
Az országban legalább egy millió olyan dugalj van, amely egy másik dugaljból van láncolva (természetesen a védővezető is). Ha ez nem szabványos, az szinte valamennyi villanyszerelőt érint ezer kilométeres körzetben :)
"Gondolom a gyártók is csak ellenőrzik valahogy a rotorokat,"
Feltételezhető, hogy bizonyos esetekben (pl magas fordulatszám -> centrifugális erő) az öntött áramvezetőjű forgórézben szakadás jön elő, akkor a gyártó sem csinál mást, mint szemétbe dobja a forgórészt és betszez egy másikat. Az eltörött öntött forgórész olyan megbízhatóságú EGYEDI javítása, hogy az megfeleljen a gyárinak, az többször annyiba kerülne, mint egy új forggórész vagy akár egy új villanymotor.
Valószínűleg abban reménykedsz, hogy valaki azt fogja írni a fórumban, hogy "van Kőbányán egy motor forgórész javító kisiparos, aki 1500 forintért új kalickát önt neked, sőt plusz egy szelet zsíros kenyérrért házhoz is jön és megcsinálja helyben a ki- és visszaszerelést is " :))))))) Ezek az idők 30 éve elmúltak, ma már egy specialista egy napi munkadíja drágább, mint egy vadiúj villanymotor.
Lehet, hogy csak nekem van még túl korán, de ha a dugalj bekötési pontjai két-két vezeték bekötését is lehetővé teszik, akkor miért nem lehet a földelést is onnan továbbvinni?
Az, hogy a két forgórészt átcseréljük, nyilván nekünk is eszükbe jutott. Sajnos a motorok úgy vannak beépítve, hogy előbb a hajtóművel együtt ki kellene építenünk, utána szétszedni. Az biztos, hogy az egyik motor hibás. Bármilyen furcsa, de egy diagnosztikai módszert, leírást szeretnék találni az ellenőrzésre. Az átcserélés az nem diagnosztika.
Meg továbbra is kérdés a javíthatóság. Gondolom a gyártók is csak ellenőrzik valahogy a rotorokat, illetve, ha rosszul sikerült a kalicka öntése, nem dobják ki az egészet...
Nem, én nem szeretnék. De rengeteg mester megfordult nálunk. Anyutól, mivel ő volt otthon, meg kértek ezt azt. A székektől kezdve, létrán keresztül a szerszámaimig, mindent sikerült ezen az éven tönkretenniük. Az 1/4 -es racsnimat is majd túlhúzták a szemem előtt (pedig kaptak villás kulcsot is).
Érintéssel, vagy nélkül, tudok fázist keresni. Sőt 1 pólusú feszültségmérőm is van. Gyors feszültségjelenlét keresésre jók ezek is. Kis lakatfogóm van. Ezt olyan gyakran nem használom. Ahogy multiméterem, villámhárítót is be tudom mérni. Igazság szerint SN-2 feszültségmérőm, fázikeresőm van. De ez 9 V -ra üzemel. Én meg pont AAA akkukkal vagyok betárazva. És az UT18C még tud pár +dolgot, ami jól jöhet.
Uraim, van egy autóiparban használt fékpad, ami furcsa módon az egyik oldalon mindig túl korán, 1 kN körüli értéken leold. A két görgőt két külön rövidrezárt forgórészű, háromfázisú motor hajtja, mindkettő nyomatékát egy-egy erőmérő regisztrálja. A motorok felcserélésével a hiba "átmegy" a másik oldalra.
Szkóppal kimérve a két oldal azonos terhelése mellett a hibás oldalon 1 kN-nál megjelenik egy kb 20%-os szlip - a fékpad ezt értelmezi tévesen, lekapcsol. (igen, ez egy olyan fékpad, hogy a görgők fordulatszámát nem méri, csak a hajtott kerékét, így nem tud különbséget tenni.)
A motor állórészét kimértem, testzárlat nincs, a fázisok áramfelvétele (3 darab áramfogóval, szkóppal mérve) 5% eltérésen belül van.
Kaptam egy olyan ötletet, hogy a forgórészben a kalicka szokott meghibásodni. A lentebb belinkelt csúszógyűrűs háromfázisú motor indítása anyag alapján ez tényleg valószínűnek tűnik.
Egyébként egy 2 kW teljesítményű Siemens motorról van szó.
Kérdéseim:
1 Láttatok e már ilyet?
2. Hogyan lehet a forgórészt ellenőrizni (kiszerelt állapotban, nyilván)
3. Ha történetesen tényleg az a hibás, van-e olyan műhely, ahol azt újra tudják önteni? (Nem csak azért, mert egy új motor kb 40-50 ezer + áfa, hanem mert pontosan ilyen nincs, vagyis nagy valószínűséggel 2 darabot kellene cserélnünk...)
Néha szoktam nézegetni a facebookon a villanyszerelős témákat, ott azt látom, kevés olyan szerszám van, amire mindenki azt mondja, hogy jó. Rozsdás vasoszlop szétszerelésénél nyilván eltörnek a finomabb munkára dizájnolt szerszámok. Én, amit a szó szoros értelmében vett villanyszerelésre használok, abból soha nem tört el semmi, így azt mondanám, amire manapság azt mondják, alkalmas feszültség alatti munkára (netes áruházak honlapjain a "VDE szerszám" kóddal jelölik), az jó. Árban meg, ki ennyiért kínál valamit, ki annyiért mást. De ha ugyanazzal akarsz tank lánctalpat is javítani, az más lenne.
Én az UT18C mellé még nagyon javasolnék egy UT210E lakatfogót.
Azért pont ezt, mert kis méretű, AC-ben és DC-ben is mér, a méréstartománya 2/20/200A - és van benne pl. érintés nélküli feszültségkereső (NCV) funkció, ami az UT18C-ből hiányzik.
2008 óta kicsit messzire kerültem a szakmától. Otthon, rokonoknál azért szerelgettem ezt - azt. Idén viszont felújításba kezdtünk. A csavarhúzóimat vésőnek, blankoló késemet a radiátorcsövek tisztítására, a fázis-csavarhúzóm elgörbült, a kombinált fogóm beállt, nyele elgörbült, stb. Azt sem tudom hogyan használták. Gondoltam, felújítom a szerszámkészletemet. Stanly csavarhúzó készletet, Dewalt fogókészletet, Knipex13 96 200 elektromos szerelési fogót, és mivel néha sötétben kell mérnem, a feszültségmérőmet is lecserélem a UNI-T UT18C mérőre. Mi a véleményetek ezekről a szerszámokról?
Szégyen, nem szégyen, nemrégen a Leatherman Surge bicskámmal kellet dugót cserélnem a hosszabítón. A 230 V -os hosszabbítóra rátettek 3 kW -os melegítőt, 1400 W -os pumpát, 500 W -os lámpát és még a ragasztót is erről keverték. Csodálkoztak, hogy szikrázott, füstölt.
Ez a teljesen magyaros. Volt például a hetvenesekben az áramszolgáltatók elöljáróságánál egy felbuzdulás, vettek egyfajta mechanikus prést szabadvezetéki kötőelemekhez. Kis testi hibákkal:
1. A tipizált 95-ös sodronyhoz már nem volt toldóhüvely.
2. Egyszeri beszerzésre engedélyezett a minisztérium dollárt, így kötőelemekre nem volt keményvaluta, azt itthon gyártatták le tsz-melléküzemágakban. Így aztán volt, ami puha volt és elengedett, volt, ami kemény volt és eltörte a bélyeget (természetesen pótlás bélyegre sem volt keményvaluta), vagy magát a prést. Egy idő után még utasítás is megjelent, hogy eleve repedt kötőelemet nem szabad használni, a meggörbültet fakalapáccsal óvatosan ki kell egyengetni, meg ilyenek. Aztán a maradék préseket meg leselejtezték. Vagy a prés tört el, vagy már csak olyan bélyegek voltak épek a készletben, amilyen vezetéket nem használtak.
Van az hogy a kolléga amit csinál meg van győződve arról hogy az ötlete jó. Majd a gyakorlat cáfolja azt.
De termékben is találkozhatunk érdekes megoldásokkal.
Látszik hogy a saru 4-6mm2 re való, nem 0,75mm2 tömörre. Az is kapott érvéget, valamiért más színűt. Úgy is rá lehetett volna préselni hogy nincs is kontakt.
Ez egy Tracon szellőző ventilátor huzalozása Törökországban gyártva.
Én semmire, de már ezerszer talalkoztam ezzel a megoldással máshol is.
A kolléga is innoválni akart.
Elképesztő amúgy, megvesszük mindnenből a jót. Minőségi szerszámok, wago/schrack/legrand/harting/ilinox cuccok, és ebből is sikerül sokszor szart gyártani. Pedig álom velük dolgozni a traconos cuccokhoz képest.
a wagoba bemegy az érkező és a lámpába elmenő kéksárga és a wagoból kimegy a konnektorhoz. A fehér aljzaton lévő védővezeték fogadóra (képen jobb felső sarokban) vonatkozott a kérdés, mert oda nem megy semmi. ha ez így jó, akkor ok, de akkor nem tudom minek van ott gyárilag.
Tehát leszögezhetjük, hogy: - az általam berakott képen látható útrészen NINCS akác, csak némi gaz/fű - sőt járműforgalm általi használatban van az út azon része jelenleg is
Az előző kép nézetéből a hátam mögött. Valóban voltak földmunkák, a távolban lévő kerítésig. Le is terítették valami anyaggal, teljesen kopás is volt minden. A jelölő cövekek (csak feltételezem hogy mit jelölnek) a kerítés tövében találhatók a távolban az akác takarásában. Általában az akác az úr.
De ez egy lokális probléma csak azért reagáltam mert ismerem a környéket.
Mindenki érdeke hogy a település,város lakható élhető legyen. A teljes terhet nem fizethetik a lakók.
Anno a szomszéd kezdeményezte hogy legyen közvilágítás (földút) amihez a város hozzá is járult aképpen hogy az üzemeltetést vállalják, de a kivitelezést az érintettek fizessék. Kilincselés a szomszédoknál... Persze voltak akik mondták (Elek ideális állampolgárai!) hogy nem éri az már meg nekik úgysem élik azt már meg... (dehogynem...). Meg úgysem jár sötétedés után. (télen? Dehogynem...). Sajnos a maradék családokra már magas rész jutott így nem lett belőle semmi.
Hasonlóképp a belterületbe vonás ,csatorna,stb...
Szóval a városnak is be kell szállnia kedvezményekkel, különben konzerválja az elavult városrészeket.
Látatlanban? Az első kép szerint ilyen egy átadott út? Ilyen nyomvonalat bárki tud csinálni szűz területen ha jár rajta járművel. Ugyanígy el is tud tűnni két év alatt ha nincs használva.
Az első képen látható hogy megszorták valami zúzalékkal, de az alföldön azt elnyeli a homok.
A hátam mögött folytatódik a nyomvonal, de az be van nőve. (kíváncsi vagyok van-e neve ha már utca.) Ez a nyom is csak azért van használatban mert rendszeresen írtani kell az akácost a kimért telkeken. A kivágott nagy fát el sem szállította senki.
Ez az építkezés.... szerintem küzdelem az akáccal nevű játék. A nyáron áthatolhatatlan hajtásokkal volt tele. Míg "erdő" volt itt addig szívesen jártam keresztül egy ösvényen gyalog, ha nem akartam kerülni a szülői házhoz.
"Már közlekedésre alkalmas állapotba hozva és közút célra a közösségnek ÁTADVA. (cirka 450 eFt költségbe került, földmérő, illeték, fakivágás, földmunka)"
Ismerem eme vidéket, ezt a földutat már benőtte az akácos. Ennyire alkalmas közlekedésre.
Ingolstadt Manching (IGS/ETSI) és Győr-Pér (QGY/LHPR) reptér között ,,munkásjárat" van, egy óra névleges repidővel. Reggel hétkor indul Ingolstadtból, nyolc körül hallom a rádióban a leszállást. Délután fél öt körül a visszaút.
Mondjuk nekem van annyi eszem, hogy NEM veszek ilyen helyen ingatlant... vélhetően. Mert látható előre a kilakuló helyzet a rendezési tervből. Ennyi.
---
Ha netán az út mentén laknék és élhetetlen lenne, akkor meg záros időn belül elkötöznék gondolom.
Mert azt szoktam, mondani, hogy - ha naponta szumma nagyon max 1 óránál több az útidő a távozás/hazajutás során - akkor nem jó helyen lakik az illető... - ideje vagy melóhelyet/életvitelt váltani vagy lakóhelyet vagy akár mindkettőt
Mert bolond az aki naponta órákat közlekedik potyára e miatt.
A "kengyeles" vagy minek nevezzelek minden oldalról fog körkörösen. A csavaros is oldalról fog és szorít, de csak egy és vele szembe lévő pontban (akkor is ha pl lemezt nyom) és nem körkörösen. Annál mindenképp jobb, kicsit túlhúzva jön a baj és nyomja szét az anyagot. Annál sokkal jobb, mert nagyobb felületen van megszorítva, az egységnyi felületre eső erő az töredéke.
Nem azt mondtam, hogy szerintem ez a megtoldás, hanem hogy van olyan aki mostanában ezzel szereli, és elég korrekt megoldásnak tűnik pl egy sima sorkapocshoz vagy hasonló szorító kötéshez képest. Ezzel szokta toldani a vezetéket, majd lezsugorozza az egészet. Persze 30 éves tapasztalat eddig nincs, de 2-3 évesen bontott már ki kíváncsiságból ilyet, és jónak tűnt.
Pedig CSAK a tulajdonosi közösség érdeke-feladata-költsége a beruházások végig vitele. Senki másé... ugye?!
Persze senki nem kötelezhető rá erővel.
----
A megoldás a TÁRSULÁS mint közös jogiszemély létrehozása a feladatra. Ami már önállóan jog- és hitel képes!!! ergo megtudja oldani a feldatot.
Azaz tud felvenni kölcsönt IS a megvalósításra. Amiből a kispénzűek is kaphatnak több éves kölcsönt. Azaz apránként tudják kifizetni... (némi kamat árán).
A társuláshoz és a kiépítéshez ELÉG a TÖBBSÉG is! Akkor már megvalósítható a beruházás.
A kimaradók költség részét ekkor persze a többség előlegezi meg. Aztán ők majd megfizetik a rájuk eső részt akkor amikor rákötnek. (ők maguk vagy vevőjük, ha eladják)
Ezt a kötelezettség rákerül a tulajdoni lapra is, a törvény ereje által.
Avagy nem olyan gagyi ám a jogrend ahogy azt Elek képzeli...
****
Az elakadásnak több oka szokott lenni.
1. Nem áll elő a szükséges többég SEM. Mert szinte mindenki a csupasz telken akar nagyot kaszálni. A közművesítésre már nincs pénze, vagy nem akrja, mert a remélt hasznot csökkenti. (gyakran ingyen van területe, mert volt benne korábban is területe, ezek a kerékkötök tipikusan)
Azaz kialakul egy patthelyzet, ami előre nem nagyon szúrhető ki. Mert előtte a nagy pénz reményében mindki ígér-hazudik.
2. Kiderül, hogy SOKKAL többe lesz a dolog, mint vaktában gondolták. Kell egy új gerincvezeték tízmilliókért, vagy egy elosztó állomás, átemelő, stb. Ekkor elakad, mert nem éri meg nekik. Ilyenkor indul a küzdelem, hogy szálljon be a szolgáltató-önkormányzat-állam IS>> sok pénzzel! Aki nem nagyon akar-szokott... vagy csak sok év után tud-akar.
Azaz ekkor elbaszták, mert nem tájékozódtak előre a várható költségekről. (mint pl. egy 400 milliós gázfogadó állomás a 240 új telekhez valós esetként)
3. A társulás töketlen, eltünteti a pénzt a vezetése, netán sikkaszt.
+1 Van ahol ebből 2 sőt 3 is előáll egyszerre. Berkenye villapark pl. egy 3X-os bukta miatt állt le sok éve már.
A tömeges telkesítés egy NAGGGGGYON RIZIKÓS beruházás Ahol sok másik embertől és a körülményektől is FÜGGŐVÉ válik aki beszáll hozzá nem értőként. Laikusként kurvanagyot lehet bukni vele... vagy szerencsés esetben nyerni is sokat. Sőt gyakran a hozzáértők is beleragadnak ilyen-olyan reálian előre nem várt okból, de mégis.
Aki ezt nem bírja zsebbel-kockázattal-ideggel. Az NE szálljon be az elején!!! sőt még menetköben se a telekítésbe.
Hanem, Várje meg amíg KIALAKUL az egész és már KÉSZ a telek+közmű+út és vegye meg AKKOR telkét. Ekkor persze jóval drágáb lesz, de tuti nem bukik bele :-)
Sok helyen láttam olyat a válság berobbanásának éveiben, hogy üres aszfaltrácsok közt kiálltak a földből a lezárt közművek, mindez több ezer telek lesz majd, egyszer. Az utak elkészültek, a házak nem.
Most meg megveszik így is, hogy nincs út, akkor minek építsenek.
Nyilván mindenkinek a saját problémája a legfájóbb azt le sem szarja (pedig ő szívja legjobban a cekászt), hogy ahova felhúztak tízezer lakást trendylófasz lakópark címszóval, majd ráengedték egy záróvonal felfestéssel sem rendelkező, addig hétvégi kirándulók által használt kis budai bekötőútra és ennek környezetér a 20ezer pestre ingázó autót naponta, mert itt ezt is lehet.
Mit lehetett volna lépni? volt egy (több) lakossági fórum, ahol tájékoztatták az érintett utcák lakosait. Igen a kivitelező, meg a helyi képviselő meg az akárkik.
Elmondták, hogy milyen k fsza most, mert orbánék megcsinálják a csatornát.
Ezután jött a lőri féle cég, és megcsinálta ahogy megcsinálta.
Mit kellett volna tenni? feljelenteni? kit, miért?
bemégy úgy, hogy a stróman cége nem azt és nem úgy csinálta meg, amit hivatalosan (?) ígértek? hová mégy ezzel?
de tegyük fel, hogy lett volna szerződés (? mire) amit nem teljesítenek.. mit csinálsz ezután? mégy a magyar bíróságra? meg polthoz?
Azt már nem is mondom, hogy amikor felmerült a kérdés, hogy a 5mx1m árokba nem férne-e el az ígért csatornavíz elvezető rendszer 1 része (ne kelljen 2x feltúrni mindent), akkor az volt a válasz, hogy azt külön terveztetni kell, meg ebbe a keretbe nem fér bele..
Csúcsadozóként- és állampolgárkét éltél a jogaiddal illtve a többiek is? Tettetek panaszt bárhol a minőségi hibák miatt? (közmeghallgatás, képviselő, stb.)
HA nem akkor nem értem a háborgást. Akkor jó az úgyis nektek...
A települési közösségnek MILYEN érdeke fűzödik ahhoz, hogy egy friss telkesítés lakói tudjanak közlekedni a telkeik-házaik között?!
A települési közösség túlnyomó zöme előtte SEM járt arra soha és utána sem fog gyakorlatilag.
Azaz nem érdeke olyan utakra költeni a közös kasszából amiket úgysem használ... gyakorlatilag. Mert azokat az új utakat az új telkek lakói-tulajdonosai fogják majd csak ZÖMÉBEN használni!!!
Ugye?
Ergo ALAPBAN bizony bizony CSAK az ő saját érdekük az út kialakítása. Ha az ő érdekük, akkor logikusan az ő költségük is. Ugye?
Vanank is pl. jókóra lakóparkok ahová nem is lehet bemenni csak azoknak - akik ott laknak - ott van dolguk és beengedik őket
Ahol ilyen belső (elzárt) útrendszer van azt hívják úgy, hogy: közforgalom elől elzárt magánút. Ezeket az utakat nyilván a lakók maguk fogják fenntartani-üzemeltetni is. Ami nem se nem olcsó, se nem egyszerű feladat.
----
Persze az élet a fentitől kicsit összetettebb.
Mert idővel kialakulnak funkciók amik miatt mégis-mégis felmerül a KÖZFORGALOM SZÁMÁRA való megnyitás igénye.
Azaz az út területét ÁTADJÁK a közösségnek az utakat.
Olyan állapotban, hogy az közlekedésre alkalmas legyen. - kellő szélességű - nincs az űrszelvényben akadály - sík, gödőr mentes - tipikusan egy eldózerolt földút ekkor Mint a lenti képen is.
Illetve szivesen ÁTADJÁK az utakat a közösségnek azért is. Mert akkor a fenntartás-üzemeltetés IS a közös kasszából = adóból fog történni.
Ez a TIPIKUS ALAPESET!!! a közcélra átadás. Így lesz KÖZÚT a korábbi magánterületből, magánútból. Ami már BÁRKI számára nyitva áll, használhatja azt bárki.
---
Persze a lakók szeretnének a földút helyett burkolt utat, járdát stb.
Ekkor merül, fel, hogy "dehát az már közút, nem csak mi használjuk". Való igaz, idővel jellemzően kialakulnak olyan funkciók az új utak mentén is ami közösségi használatot IS okoz.
Ezért szokott az történni, hogy a közösség IS HOZZÁJÁRUL az útépítés költségeihez. Jellemzően 20-40%-át fizetve adóból a teljes útépítési költségnek. Illetve szokás, hogy az önkörmányzat intéz "ingyen hitel"-t illetve kezességet vállal a lakóknak.
Azonban az új utak építése a nem sürgős nem fontos kiadások között van a költségvetésben. Hisz közlekedni lehet a földúton is.
Mivel gyakran a lakók sem akarnak telkenként pár milliót költeni az út burkolásra (60-80% önerő). Hisz közlekedni lehet a földúton is.
Így megesik, hogy sok évig is marad a földút állapot.
A kérdés az, hogy: Miért is kéne a közösségnek adóból fizetni ezeknek az utaknak burkolását?! Ugye nem kell...?
Persze a lakók dönthetnek úgy, hogy: megéíptjül zsebből, nem várunk a közpénzre. Akkor lesz gyorsan burkolt út, de ez nem gyakori döntés.
****************
Egy közútnak átadott terület....
Előtte. A fa és a kerítés helyén lett a út. Utána. Már közlekedésre alkalmas állapotba hozva és közút célra a közösségnek ÁTADVA. (cirka 450 eFt költségbe került, földmérő, illeték, fakivágás, földmunka)
*****
Nyilván van olyan is amikor közösségnek van szüksége egy olyan új útra. Amire a közösségi forgalom IS RÁKERÜL JELENTŐS FORGALMAT okozva azon.
Ekkor nyilván más a matek is! Ilyenkor a támogatás =adóból építés tipikusan 80% szokot lenni.
Van, hogy az "állami" szintú (idegen települési) forgalom is arra fog terelődni. (gyűjtőút, főút, stb.) Ekkor még a 100% közpénz is megesik. Mivel ilyenkor a nagyobb >> zajosabb-büdösebb forgalom AKÁR csökkenti IS a telek értékét. Amit kompenzálni kell az önrész elengedésével.
****--
De szerinetm némi gondolkodással, belátható, hogy Alapban az új telkesítés esetén a telkek közti új "lakossági" út az ott lakók érdeke és költsége. Nem igazán a települési közösségé, pláne nem az országé.
"Téves, utca tutira van papíron-térképen-jogilag, ha már kimérték a telkeket."
Én is ezt írtam: a területen ki van karózva pár utca meg egy rakás 700 m2-es telek (állítólag kb 20x35 méteresek, tehát egész jól használható arányúak). De itt meg is állt a dolog kb tíz éve és nem történik semmi. Tehát a telkek tulajdonosai nem tudnak építkezni, de eladni sem, mert úgy nem sokat ér egy építési telek, ha 200-300 méternél közelebb se villany, se víz, se csatorna, se utca :)
"Csak a többi lépést nem tették meg a tulajdonosok!"
Én nem tudom, hogy ilyen esetben kinek lenne kötelessége tenni valamit, de nem lenék meglepődve, ha Magyarországon csak a mellébeszélés meg az egymásra mutogatás lenne törvényileg kötelező :).
A józan logika azt mondja, hogy a telektulajdonosok 100 százalékban soha nem fognak tudni fejenként milliókat bedobni egy közös kalapba, mindig lesz közöttük, akinek éppen nincs pénze, a többiek viszont jogosan nem hajlandók az ő részüket is összedobni. Szerintem ilyen ügyben csakis olyan állami szerv léphet, aki a telektulajdonosok engegdélye/hozzájárulása nélkül is ráterhelheti a telkekre (a földivatalban) azt az összeget, amivel ő meghitelezte a közös (utcai) beruházásokat.
Ezt holnap kipróbálom (mivel vettem még egyet, a másikat pikpakk be tudom kötni)
Viszont mennyire vandál/rossz/szabványtalan, ha a H tarifa kötődobozába, ahonnan indul a földkábel, oda helyezném át a relét. Ez a kerítésen van, feles hensel. Nemhiszem, hogy az a két direktre kötött készülék miatt gyakran lépne működésbe. Tesztelni meg párhavonta kibírom, hogy nyitnom kell a dobozt
A telep elején is van 1-2 utca - a "határsáv" előtt - ami jóval korábban épült, és szintén tele van nagyon szép (és jó drága) házakkal..
sokat sétálgattam arrafelé én is anno a gyerekekkel, jó volt nézegetni azokat a házakat is. Az utca évekig ramatyul nézett ki ezt sem értettem.
Utána beszélgettünk ott "helyiekkel" és ők mesélték: amikor odamentek, akkor a full teljes közműre (víz, csatorna) terveztetés, céglétrehozás, kivitelezés saját zsebből, és mielőtt az önkori megadott valami engedélyt nagy kegyesen, előtte az érintett céget odaajándékozták a fővárosi cégnek. (tehát megcsináltatták a lakókkal a ful közművet is).
Most nem azért a két fillérért, de jó eséllyel egy csomó kerületi cég, ember dolgozott azoknak a házaknak is a felépítésén, tehát munkát kaptak, adót fizettek, stb, stb. Ez senkit sem érdekel(t).
Nincsenek tapasztalataim. Azt hiszem, az a magyar, biztos emlékszel rá, a FI30 a Ganztól, az elektronikus volt, abból anno beszereztem vagy öt megromlottat barátaimtól, hogy majd szétszedem, de az Élet másképp rendelkezett. :D
Több mint 20 éve csúcsadózóként zokszó nélkül fizetek mindent, és bocsássa meg a világ, hogy ezért azt várom el: legyen normális infrastruktúra a környezetemben, meg úgy általában normálisan menjenek a dolgok.
Persze ha az ember ügyesen adóoptimalizál, akkor lehet értetlenkedni, hogy mit hőbörögnek itt egyesek a befizetett adójukért cserébe.
Nem értem azt sem, hogy miért ellentmondás, a német/svéd adórendszer mellett elvárni a német/svéd szintet elvárni a közig-ban, vagy az eü-ben.
És most ne gyere azzal, hogy ott 3%-kal nagyobb az elvonás mint itthon, mert körberöhögnek.
Kis színes: pár éve (jó 1x év után) csatornáztak az utcában. A fővárosban, eu pénzből (!) (ejrópa vezető gazdasági motorlyában).
Lakossági fórumon értelemszerűen meg lett ígérve, hogy a feltúrás után újraaszfaltozás, stb, stb.
Ezek után meszaros - pontosabban az emberei - úgy tettek az egészre, ahogy kell.
A fő nyomvonalat még bedöngölték úgy ahogy, de a házba beállásokat már nem.
Meg is látszott, ahogy x hónap alatt sorban szakadtak be a bekötések a házak előtt.
Új kopóréteg természetesen nem lett, és abban is biztos vagyok, hogy papíron, valamai hipi szupi német minőség lett kifizettetve az eu-s pénzből.
Mókásabb (?) egy kicsit, amikor a főútvonalon hirtelen beesik vagy 30-40 cm-t az aszfat, esetleg nyílik egyik napról a másikra egy 1-1,5 m3-s üreg.
Hát igen, de egyrészt az elektronikusat nem ajánlja a magyar szakmai csoport, másrészt meg a nemzetközi (ami magyar is, de most nem az a lényeg, hanem az, hogy német is) szabvány sem. Az egyrészt-másrészt így van egybeírva:
A hálózati feszültségtől függő azon kapcsolók alkalmazását, amelyek a hálózati feszültség hibájából bekövetkező vészhelyzetben nem kapcsolnak ki, az IEC szabvány feltételekhez köti, pl. szakember felügyelete alatti felhasználásra ajánlja, és nem javasolja e kapcsolók általános, például lakásokban való felhasználását.
A kengyel az oldalról fog, nem? És szerinted az megoldás. Ezt írtad. Akkor a hosszanti folyás nem érdekes. Ez következik abból, hogy a kengyel megoldás, nem?
köszi a gyors választ! Külön körön lesz, H tarifa miatt, de mivel még nincs H-s órám, így ideiglenesen az A1-et zabálja. Milyen az az elektronikus Fi relé,? Tudsz küldeni példát? Ha lehet 3p, mert a patronnal együtt már nem
Ma bekötötték a gépészek a hőszivattyút (új építésű ház), Panasonic All in One 1p 7kW. Eddig minden rendben volt, új az elektromos hálózat. A hőszivattyú 1p25A biztosítón van, 6mm² vezeték. A probléma, amint bekapcsol a kültéri, a Fi relé elkezd sípolni. Vettem egy másik relét (új/régi is Resi9 40A 30mA), az új is, bár halkabban. A gép 68Hz-t ír a kompresszorra, de ha megy, frekvenciától függetlenül sípol. 1,5kW a fogyasztás (gép szerint). Hol keressem a hibát? Kötések első átnézésre rendben vannak.
Amit mondasz az elfogadható lenne mondjuk ha az EU-n belül az egyik legalacsonyabb lenne az adó..
de mivel kb az egyik legmagasabb az adóelvonás mérték - a 27% áfával - így szvsz kimondható lenne, hogy ilyen jellegű dolog erősen önkori/állami feladat lenne..
érdekes, hogy amikor az önkori eladja a területet, és elrakja a zsét, akkor annak egy részéből nem lehet infrastruktúrát biztosítani?
"Még egy lehetőség: vagy nincs még utca se a telek előtt :)"
Ez itt mellettünk egy puccos részen úgy néz ki, hogy kivágtak egy korábbi almást, 2-3 év alatt felparcellázás, + 50-100 millás házak építése, majd most bazi nagy plakátokon kitéve, hogy az utcák kiépítése (feltételezem, hogy itt a burkolásra gondolt a költő) az itt lakók feladata... (ezért fizetsz adót, hányinger)
"A régebbi típus ahol az oldáshoz egy pecket kellett benyomni"
A trükkök gyártónként eltérőek lehetnek, bele kell nézni a lyukakba erős nagyítóval (pl mobiletelefon kamera + nagyító szoftver),
pl sok esetben a pici csavarhúzó számára kihagyott résbe a csavarhúzót nem betolni kell tíz méter mélyre (nem ér sennit), hanem csak 4-5 milliméterre, majd elbillenteni oldalt, ekkor nyílik ki a vezetéket szorító rugó.
Másik lehetséges hiba: amikor egy szerelvény ugyanazon pontjába kettő vezetéket lehet bekötni és ezeket külön-külön rugók szrítja, velem is előfordult, hogy nem azt a rugót nyomkodtam, amelyik a vezetéket fogta, hanem a két milliméterrel mellette lévőt :)
Tesómék meg laknak a felújított házunkban, mellé örököltek még két Kádárkockát falun, annak fel is ment az értéke és még ingatlannal jól el lehetett adni.
"A 10 millaért megkapható valamire való telek az vagy nagyon vidék, vagy nem felkapott hely."
Még egy lehetőség: vagy nincs még utca se a telek előtt :)
Tavaly valaki panaszkodott nekem, hogy egy kisváros szélén egy nagy termőföldet átminősítettek belterületté, kijelölték a majdani utcák helyét, felparcellázták, eladták és ezzel leállt a dolog. Kb tíz éve ott van egy bazinagy terület Budapesttől 10 kilométerre, a földmérők által levert karókkal a derékig érő gazban, 100 darab "boldog" telektulajdonossal, akik tíz éve sem építkezni nem tudnak, sem eladni, pedig 5 millióért többen is megszabadulnának (700 m2-es telkek) de állítólag olyan is van közöttük, aki már 3 millióért is odaadná, mert "ehhez a tetves országhoz túl rövid az élet" :)
Valamennyi rugalmasság a csavaros kengyelben is van, minden csavar egyfajta nyúlás során létrejövő rugalmas nyomókötéssel működik.
Csak éppen évek alatt az alu lassan alattomosan összelapul a kötés gyengül, az érintkezési felület csökken, ráadásul egy fürdőszobában a párás meleg nedves levegőkben mindennél erősebb a galvanikus korrózió.
Egyébként meg a beépített vezeték is különféle minőségű, a szoc. ipar anno nem remekelt tonnaszám évtizedeken át megfelelő minőségű anyagot előállítani.
Láttam olyan kemény és rideg sötétszürke alu vezetéket, szinte üvegszerűen törik, már pár fokban hajlítva is repedezik.
És van a puha eres teljesen fehér szintű trágya is, amire a kupolfixet sem lehetett normálisan feltekerni, és csavaros szerelvénybe vagy sorkapocsba kötve ha meghúztad a csavart, teljesen ellapult egy közepes erőre is a vezeték.
Attól függ milyen az a bizonyos kötőelem. Mert ami "kengyeles" és körbefogja öleli a vezetéket, és nem maga a csavar vagy az általa lenyomott lemezke mászik bele a vezető anyagba, az tök jó lehet.
Egy regisztrált villanyszerű ismerősöm pl azt csinálja mostanában, hogy valamelyik sorkapocsból kiszedi ezt a kengyeles kötő szerelvényt, és azzal told alu réz között. A sorkapocs anyaga maga olyan, ami mindkettővel kompatibilis, és nincs galvanikus érintkezés sem a két vezető között.
Szerelvényekről volt szó... azok mögé sorkapcsot rakni hogy átalakítsuk rézre nos nem mindig van hely. Panelházban a fürdőszoba blokk szerelvénydobozainak aljára a tapéta megy ill a csempe. Már ha van alja egyáltalán... Lakásomban nem tapasztaltam hogy lazulnának a kötések, 10A amivel biztosítva vannak nincsen kihasználva. A mosógép aljzatainak 2.5mm2 alut húztak anno.
> kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót,
hogy mik vannak... :)
Egyébként teljesen lényegtelen a kérdés, elek unokái majd örökölnek egy függönyökkel sűrűn díszített, szigeteletlen, értéktelen fos ingatlant, bezzeg a ostoba emberek gyerekei/unokái egy, az eredeti értékének 10-20-50x-esét érő, piacon jól értékesíthető ingatlant. De a lényeg, hogy mindenki hülye, aki függöny helyett szigetelést vesz. Ott tartunk, mint annó a rack szekrénynél.
Ok, de egyrészt van karos wago is, amiből egyszerűen kirázod az alut, másrészt ha attól eltörik, hogy belenyomod a mezei wagoba, akkor kuka az egész kábelezés. Nem hiszem, hogy itt bármi egyéb kérdés felmerülne, pontosan ez a baj az alu kábelekkel.
A csavarosból egy idő után kifolyik az alu, még akkor is ha a múlt héten gördült le a MAL gyártosorról, de a rugós legalább leköveti a természetes folyást.
Egyetértek! Majdnem elsírtam magam, amikor a Schneider alternatív kapcsolóba felcseréltem a vezetékeket, és nem tudtam kivenni, hiába nyomtam mint állat.
Én még csak szívtam vele. Ha beletörik akár vége is a dalnak. Volt hogy kiszedni nem bírtam. A régebbi típus ahol az oldáshoz egy pecket kellett benyomni, hát volt hogy legszívesebben kitéptem volna az MMfal-t, vagy ott hagyni a p....ába az egészet. Levágni nem lehet mert rövid lesz az új szerelvényhez.
A legjobb amikor akkor törik el mikor betolod a dobozba.
A hátsó bekötésű (csavaros) szerelvények sem nyerők. Előlapon oké, de dobozba....
Az utca ahol lakom 70-es évek közepén lett kiosztva, egy-két év alatt tele lett kádárkockával, fiatalokkal, akik mára megöregedtek, elhunytak.
A megüresedett házakba fiatal családok kerültek, akik szépen helyrepofozták a házakat. Egyet se döntöttek össze.
Sok helyen az egyedül maradt 1 szülőhöz költöztek a gyerekek vissza családostól, jellemzően van melléképület, oda lement az öregasszony, a fiatalok kisgyerekkel a főépületben.
Szóval annyira én sem tapasztalom ezt a ledúrósdit, pedig felkapott a környék, 10MFt felett van egy üres telek.
Az én házamban is a harmadik generáció nő éppen fel, és mégis modern, kevés rezsijű mert karban van tartva.
- olyan házat hagy a gyerekére, amely ház a temetés másnapján magától összedől"
A szülők azért rendszerint párban élnek és nem előírás hogy egyszerre kell hogy távozzanak a másvilágra. A felújító halála esetén (aki nem élvezi hosszú távon hogy a lakása/háza szép és komfortos lett) a másik akár évtizedekig élvezheti azt. Ráadásul egy jövedelemből sem akkora a teher a fenntartási költségek szempontjából. Ha mégis, hát eladhatja jobb áron mintha korszerűtlen lenne a ház/lakás.
Nos hogy éljünk mester! Mint a nemzetiségiek, akik addig lakják az ingatlant míg rájuk nem dől és akkor tovább állnak.
Az albérltesdi kultúrája Magyarországon nem igazán működik.
Általában csavarhúzóval... Azokba a szerelvényekbe nem ajánlott alumíniumot kötni, amelyek csavar nélküliek.
"Külföldi oldalakon láttam olyan sarut aminek a gyűrüs fele réz, a másik fele aluminium"
Szemes saru neked nem is kell, ha beütöd a gugliba hogy alu réz saru azért van itthon is forgalomban olyan. Nincs ebben semmi extra.
Hasonló idejű panelban lakásomban sem probléma az alumínium. A szobákban ki lett cserélve MT kábelre mert az eredeti aljzatok helye mindig változik az átrendezés függvényében. A szegő alatt, vagy annak rekeszében vezetve.
Ha a meleg motornál határozottan megáll, majd idővel újra indítható, akkor igencsak feltételezhetjük hogy van benne ilyen. (lásd a nemrégen tárgyalt ventilátorban is így oldhatták meg)
Egyfázisú aszinkron villanymotornál létezik olyan, hogy magában a tekercselésben van elhelyezve hőkioldó? Egy elektromos csörlő motorról lenne szó. A motor kötődobozában nincs hőkioldó, biztosíték semmi. Egy ismerősöm mondta, hogy a tekercselésen lesz valahol hőkioldó, valós lehet ez a feltételezés?
Ha nem írja oda, akkor vagy igen, vagy nem. Mint Arenarock lejjebb írja, szerinte a szerelvények, készülékek képesek mindkettőt fogadni (alighanem igaza van, csak kérdés, ez hol mennyit ér). Annak ellenére, hogy már majdnem 25 éve tudjuk, hogy a nyugati szabvány átlag épületben nem enged meg 16-os alatt alumíniumot, az meg elvileg egészen értelmetlen, hogy egy 10 A-es kismegszakítót arra képezzenek ki, hogy 16-os alumíniumot fogadjon, mikor azt 60 A-re lehet biztosítani. Bár az átlag kismegszakítóba tán még 35-ös rezet is bele lehet kötni, arról meg már kohó is mehetne, ha nem lenne 10 vagy 16 A-es a kismegszakító.
"ha aluminium vezetékek vannak (1984 panellakás), akkor azokat mivel lehet bekötni a ma kapható kapcsolókba, dugaljakba, lakáselosztóba és kismegszakítóba?"
Nem tudok olyan ma kapható, korszerű (és magyarországi lakásokban általánosan előforduló) elektromos szerelvényről, amibe ne szabadna alumínium vezetéket közvetlenül bekötni.
Kivétel a lakáselosztókban lévő réz föld/nulla sínek, de azokon jól látható, hogy rézből vannak, ezért utálják egymást az alumíniummal.
Külföldi oldalakon láttam olyan sarut aminek a gyűrüs fele réz, a másik fele aluminium. Magyarban nem, illetve másik gond, hogy ezek nem 1.5mm2-hez vannak, hanem 6mm2 feletti vezetékekhez. Dugaljnál szintén külföldi oldalon láttam olyat aminek az érintkezője AlCu ötvözet, nem európai dugalj... Nem világos, hogy az adatlapokon miért nem tüntetik fel az anyagokat! Kismegszakítónál feltételezem lehet aluminium, hiszen a bejövők manapság is lehetnek azok, ugye?
...elfelejtettem írni a legalapvetőbb megoldást, ami a háború után az alumíniumvezetékek elterjedésével nyilván egyedüli módszerként fogalmazódott meg a vasfüggöny mindegyik oldalán: hát a rendszeres karbantartás során úgyis utánahúzzák a csavarokat. És volt még egy ide tartozó gondolat: mire kilazul, úgyis átépítik, mert a villamosenergia igény 10 évente megkétszereződik (lazuláshoz persze elég 5 év...).
Mivel a legtöbb esetben bevonatos anyagokkal van megoldva, ezért nem szükséges semmilyen külön eljárás. Bizonytalanság esetén lehet használni a wagó+paszta és utána réz toldást, (szabványos eljárásként) és vannak egyéb megoldások is. (érvéghüvely)
Ez még Amerikában is probléma. Ott a szövetségi kormány illetékes szerve egy módszert ajánl, egy bizonyos sajtolásos technológiás rövid vezetéket, melynek a vége réz, és azt kell eztán bekötni a szerelvénybe. Tehát meg kell venni hozzá a specvi szerszámot, meg ezeket a maksznikat. És még ekkor is kell egy kis plusz hely a dobozban vagy a lámpatestben, akármiben.
Idehaza a barkácsmegoldás az, hogy az alura húznak érvéghüvelyt. Ha ebből probléma akad, nincs kihez fordulni, mert ezt hivatalos helyen nem írta le senki. Kérdés, lesz-e ebből probléma, mert miért lenne? Én nem tudok állást foglalni se jobbra, se balra.
Természetesen, ha hely van elég hozzá, akkor bármilyen szabványos, alura is meg rézre is jó kötőelemmel meg lehet hosszabbítani a tyúkbelet egy darabka rézzel. Ilyenje van a wagónak is.
Üdv! Érdeklődni szeretnék, hogy ha aluminium vezetékek vannak (1984 panellakás), akkor azokat mivel lehet bekötni a ma kapható kapcsolókba, dugaljakba, lakáselosztóba és kismegszakítóba? Sajnos mintha az adatlapokon nem tüntetnék fel az érintkezők anyagát. Köszönöm.
Az még belefér, ha cserébe nem kell a villanyórához ugrálni. Arról nem is beszélve, amit nem kell a kamasz lányaimtól, meg a nejemtől hallgatnom hajszárítás kapcsán. :-)
Mekk Elek, Yamahari, és mindenki másnak is köszi szépen a segítséget. Akkor az első, hogy keresek egy regisztrált szerelőt, annak kifizetem a felmérést, és onnantól már nagyságrendben be lehet majd lőni a költséget.
"Ez gondolatkísérletnek jó, de van pár bökkenő. Nagyon hülyén nézne ki egy szoba minden fala szőnyeggel takarva."
Az a gonndolatkísérlet lényege, hogy megértsük a dolgok működését.
A valóságban senkinek sem kell függönyöket lógatni a falak elé, hiszen a szokásos tartózkodó helyéről (kedvenc TV fotel) nézve a falakat amúgy is eltakarják a szekrények, könyvespolcok és Pikasszó festmények.
"A 2-3 fokkal való hőmérséklet emeléssel pár év alatt kifizetnéd a hőszigetelés árát"
Az a 2-3 fok az kb 15 százaléknyi fűtésszámla különbséget jelent. Ami gyengén hőszigeteld háznál gázfűtés esetén évente durván 30 ezer forint különbség, klímás fűtés esetén évente kb 10 ezer forint. Ekkora összegekből a hőszigetelés másfél milliós ára NEM "párt év" alatt jön össze.
"A szőnyeg mögött a fal ugyanúgy hideg marad, ami a páralecsapódás és ezzel a penész melegágya."
Azért írtam a távolságot a "függöny" (=pl.szekrény) és a fal között, hogy valamennyi meleg szobalevegő jusson a falra is, annyi, hogy a fal ne hűljön harmatponti hőmérséklet alá.
