Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
De hiszen, mint adófizetőkről, te magad állítod, hogy a mi zsebünkből fizetett adóból finanszírozzák a stadionokat. Ami például én magam sem tagadom, tehát ebben egyetértés van.
Szóval itt az idő, hogy magad is befogadj migránsokat! :)
kérlek, amint kizárólag a ti zsebetekből finanszírozzák pénztáros lőrinc lopásait a stadionokat meg a többi végtelen mutyit, cserébe én boldogan befogadok pár migránst :))
A szankcióra az Európai Bizottság tesz erre javaslatot, majd az EU Bírósága dönt arról, van-e alapja, majd megindul a tagállammal az alkudozás. Ha a tagállam együttműködik, elkerülhető a pénzbeli szankció, ha nem, amire kevés példa van, vagy egyösszegű befizetés, vagy akár forrásvisszatartás lehet a vége, de kötbér-jellegű fizetési kötelezettség is elképzelhető.
Az EU luxembourgi bíróságán 2015-től 11 tanácsnok, köztük egy ún. első főtanácsnok segíti az egyes ügyeket független, szakmai jogi véleménnyel, mondja Tóth Norbert, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Karának egyetemi docense. Az ügyet az előadó bíró is előkészíti/feldolgozza, majd a bíróság nagytanácsa elé terjeszti, amely dönt az ügyben. A tanácsnoki szakvéleményeknek olykor az egészét, olykor pedig egy-egy elemét veszi csak át az azzal egyetértő ítélet, és van, amikor azzal szembemegy. Az esetek kétharmadában egyébként a szakvélemény és az ítélet összecseng. De ez függ a tanácsnok személyétől is - és e téren nincs jó hírünk a magyar kormánynak, ugyanis a tapasztalt, veterán Yves Bot szakvéleményeit a kétharmadosnál nagyobb arányban fogadja el a bíróság nagytanácsa. Tóth mellett Lattmann Tamás nemzetközi jogász is úgy látja, kis esélyünk van győztesként távozni a szeptemberi ítélethirdetés után.
Harsogja a borsosalmákok, hogy mi ez az 1294 ember, ez lófasz.
Valóban, lófasz.
Ha beengedjük őket, majd hallgathatjuk újra, hogy mi ez az 1294 ember, ez lófasz, sokkal többet kell befogadnunk, mert 1294 ember befogadása az nem segítség, nem szolidaritás, amikor 2 millió van itt, meg majd 20 millió lesz.
Ha elutasítod a kérelmüket, akkor szívtelen gonosz vagy, akkor majd ez lesz. De kipaterolni akkor sem lesz őket hova. Hova? Szerbiába? Görögországba? Afganisztánba? Mind felejtős.
Ha befogadod őket, le is kell telepítened, és nem hiányozhat majd semmi, beleértve az 5G-s mobilnetet is (ingyen).
És akkor majd jön a család is, mert nem lehetsz szívtelen, hogy szétszakítod őket. Jöhetnek a 12 éves feleségek, jöhetnek a purdék, mert nem lehetsz szívtelen, hogy nem szülhet a 4 feleség 16 gyereket, ahogy ez feléjük szokás.
Utána jön, hogy ha már itt élnek, akkor szavazniuk is lehessen, hadd szóljanak bele az őket érintő dolgokba, hadd kapjanak állampolgárságot. Há nehogymá a román szavazhasson, ők meg ne!!!
Világos a recept, láttuk mi ezt már máshol is.
Ezt akarják az itteni balliberális csótányok is. Ha majd nekik is szar lesz, becsomagolják a bőröndöt, és elhúznak Amerikába. Nekik ott is jó. Aztán röhögnek rajtad, hogy nem vagy elég mobil.
Ez a baj, hogy neked csak annyi számít, hogy Orbán szívjon. Az már nem érdekel, hogy milyen nevetséges herce-hurca ez az áthelyezéses agymenés, ahogy az sem, ha ebből esetleg kárunk származik.
