ezek a szinten - kevés vezeték - szvsz nekem mindkettő OK, a második esetben esetleg max hosszabbra hagytam volna a vezetékeket, és (az alsó kék, barna kivételével) kivittem volna a jobb szélére + kötegeltem volna minimális szinten.)
"Megcsinálni egy munkát igényesen max 5% plusz időbe kerül."
Én ezt így fogalmaznám meg: Megcsinálni igényesen gyakorlatilag semmibe sem kerül. Telerakni valójában szükségtételen dolgokkal, na AZ szokott plusz időbe/pénzbe kerülni a megrendelőnek.
"az első hibánál ellegelsz egy rakás időt ha pókháló az egész"
Látszik, hogy még soha nem kerestél hibát "igényesen" kialakított szekrényben, ahol minden vezeték zárt kábelcsatornában fut szépségesen, vagy (ami még rosszabb) jó szorosan össze van kötve kötegelővel. Az utólagos hibakeresés, átalakítás, bővítés kb hússzor gyorsabb+könnyebb, ha a szekrény készítője nem lett volna ennyire rohadt igényes.
Szóval bizonyos esetrekben súlyos hiba az, amit te büszkén erénynek gondolsz :)
"Az első bekezdés nem igényesség hanem szükségszerűség."
Húsz helyiségből álló családi házban (betáp: 3x16A) majdnem hatvan áramkör?
Három szobás társasházi lakásban (betáp: 1x32A) 19 áramkör?
Ha nem kimondottan így kérte a megrendelő (egy tisztességes tájékoztatás ellenére), akkor ez szerintem nem szakmai szükségszerűség, hanem pofátlan lehúzás.
> Igénytelen munkát igénytelen "szakik" adnak ki a kezükből, ez így volt régen is és a jövőben sem lesz másképp.
Annyival kiegészíteném, hogy csak az igénytelenek szoktak +30%-ot elkérni "igényes" melóért, ami még mindig kanyarban nem lesz egy normális szereléshez képest. Normális esetben fel sem merül az igénytelen kivitelezés.
érvéghüvelyezni mindent, akkor is, ha nem indokolja szabvány
Nem ismeri a szabványt, nem hajlandó érte fizetni, de érvként használja. Mosolyogni kellene, de ez siralmas. Hogy még mindig van aki szóba áll vele, az még inkább.
Megint belekeversz minden szart csak hogy magyarázd a bizonyítványod.
Megcsinálni egy munkát igényesen max 5% plusz időbe kerül. Ami a beüzemelésnél már meg is térül mert az első hibánál ellegelsz egy rakás időt ha pókháló az egész. A későbbi hibakergetésről nem is beszélve.
Igénytelen munkát igénytelen "szakik" adnak ki a kezükből, ez így volt régen is és a jövőben sem lesz másképp.
Csak van aki a "vevőnek akart spórolni" szöveggel magyarázza..
""ne pazarold az ügyfeled pénzét olyasmire, amit ő nem kéret tőled, mert neki nincs szüksége rá"."
Pont hogy fordítva szokott történni.A megrendelő szokott igényes kivitelezést kérni. Vagy új igények merülnek fel a már kialkudott árba.
"Az igényesség kapcsán talán meg kellene kérdezni az ügyfelet is, hogy szeretnél gyönyörűen szerést, mit szúlna, ha a munkadíj 30 százakkkl több lenne emiatt emiatt?"
Tehát alapjában trehányul összedobjuk,de 30% plusz pénzért megjön az esztétikai érzékünk?
"Tudom, hogy az a szokás, hogy az ügygélnem a villanyanyszerelő nem árulja el, el, hogy a családi háta lehetett mondjuk 300 ezer forinttal olcsóbb, is de akkor nem lett volna ennyire gyönyörűséges, csupán egyszerűen szabványos."
Mondod te aki nem is ismeri és nem is hajlandó elfogadni a szabványokat. Persze mert a gugli nem ontja azokat ingyenesen.
"Semmivel nem tartott tovább szépen elrendezni a kábeleket, mint csak belehányni."
Fogalmazzunk úgy, hogy a szakmai igényességbe sok olyan olyan esztétikai dolog is belefér, ami nem kerül extra pénzébe a megrendelőnek.
Csakhogy aki azt mondja, hogy ő igényesen dolgozik, az többnyire nem ilyesmire céloz, hanem pl
- minimálisan szükséges helyett akár három-ötször több kismegszakítóra és persze a hozzá tartozó három ötször annyi különálló áramkör kiépítésére
- érvéghüvelyezni mindent, akkor is, ha nem indokolja szabvány
- az elosztóban a vezetékek vonalzó mentén kiegyenesítve, tökéletesen párhuzamosra egymás mellé fésülve, tökéletes derékszögekben kanyarítva, öt centi után zárt kábelcsatormában vezetve (de még abban is párhuzamosra fésülve)
- stb stb.
...ami "extra" ugye már nem ingyen lesz a megrendelőnek...
"Semmivel nem tartott tovább szépen elrendezni a kábeleket, mint csak belehányni."
Ahol alap szinten a kábeltechnikát tanultam - ipari szakközép - ott nagyon figyeltek erre: xy szekrény ez a vezeték így megy, így hajlítod meg a levegőben, ez a végső forma, blabla.. és a vége tényleg egy tetszetős valami lett.
"Én még nem láttam olyan megrendelőt, akinek a patcjpenelek előtt keresztül-kasul gombócban futó vezetékek tetszetősnek bizonyultak és elfogadta azt indokolásnak, hogy műszakilag teljesen jól működik, bár az ajtót aliglehet rácsukni. Főleg ha nem működik, mert ezt ugye kezelni is nehéz :-)"
Akár saját cucc, akár leendő munkáltató, az igénytelen munkával magaddal cseszel ki: ha visszahívnak hibát keresni, vagy bővíteni, akkor mit is nyertél egy igénytelenebb kivitelezéssel?
A kabinetek nyilvántartása viszonylag eccerű - ott van a szélén az "U" skála - és szégyen nem szégyen az utóbbi időkben a patch átkérőkön az UTP-kre - mind a két végén - fehér szigszalagra piros alkoholossal ráírtam, hogy mi megy rajta (nem tudtam kérni kábel feliratozót). Így volt amikor a pozikat nem is kellett megnéznem egy arrébb rakáskor, mert tudtam, hogy a kábel jelölve van.
Bár nem vagyok villanyszerelő, de kötöttem már be ezt-azt. Semmivel nem tartott tovább szépen elrendezni a kábeleket, mint csak belehányni.
Arról nem is beszélve, hogy egy áttekinthető, legalább részben dokumentált szekrényt sokkal-sokkal egyszerűbb javítani, átszerelni, mint egy összehánytat. Sehol nem látom a százezreid, millióid.
"Miért is drágább igényesen kábelezni, mint összehányva ? "
Van olyan fajta igényesség, ami egy-egy plusz mozdulat, egy pici odafigyelés, tehát NULLA PLUSZ KÖLTSÉG.
És van olyan igényesség, ami családi ház villanyszerelés szinten akár plusz százezreket, nagyobb céges munkáknál akár plusz milliókat jelenthet munkadíjban, anyagban.
A kettőt ne keverjük össze, az elsőre én sem állítottam, hogy meg kellene kérdezni előre a megrendelőt.
Egy időben külsőként telepítettem, kábeleztem a Tungsram ( GE) gyárak gépeihez a szekrényeinket, amikbe a gyár műszaki emberei és a konkurens cégektől megforduló idegenek is bele nézhettek.
Nekik is jelzett valamit, hogy ez a berendezés nem úgy nézett ki mint egy nyúlketrec.
Nekem szerencsém volt annak idején . A Nokia minden külsös céget elküldött , mielött tönkre ment M.o.-on . Németországban olyan céghez kerültem , amelyiknél egy amerikai cég által kiadott certifikáció megszerzése után az E-Shelter-nek dolgozhattunk , az ö központjait építettük Frankfurtban és Rüsselshaim-ben , majd az Alfa-Rotex irodaház hálózatát komplett . Késöbb az Airbus egyik irodaházát a Bóden tó partján . A volt Nokia bérbe adta az egyik épületét egy cégnek Münchenben , azt is építettük . Viszont egy helyen szakaszonként tudtuk csak az egész hálózat cseréjét végezni , az a Müncheni LMU egyetem volt . Mindenhol a precíz és jól végzett munka volt a lényeg . Idö és pénz volt rá . Kényelmesen tiszta környezetben dolgoztunk .
Az Amazonnak dolgoztunk úgy , hogy bövíteni kellett a rendszert menet közben Frankfurtban az is az E-Shelter központban . Az egy kicsit macerásabb volt , mert a rackek hátuljánál durván 60°C-os forró levegö áramlott ki . Viszont nagyon óvatosan kellett mindennel bánni , mert hiba esetén 1 óra kimaradásért 2 millió eurót számoltak volna mint veszteséget . Nem kellett fizetnünk .:-)
Én még nem láttam olyan megrendelőt, akinek a patcjpenelek előtt keresztül-kasul gombócban futó vezetékek tetszetősnek bizonyultak és elfogadta azt indokolásnak, hogy műszakilag teljesen jól működik, bár az ajtót aliglehet rácsukni. Főleg ha nem működik, mert ezt ugye kezelni is nehéz :-)
Nézegetnek azok is neten képet, sok irodában mutogatják is, hogy jéé, villog, így egy minimál elképzelés is akad.
Visszatérve az eredetire, ahol centi pontos szerelés van. Én azért nagyban is gondolkoztam néha, tegyük fel, hogy van egy cég akinek van itt irodája meg még pár másik szerte a világban.
Kapsz egy rajzot az irodára méretezve, mert tudják, hogy milyen eszközök lesznek, minden panel típusra/méretre számozva, adott a szünetmentes és minden, azt szereld össze mintára. Miért? Mert adott rajzból van kb. 60 kisebb iroda, teljesen egyforma rackkel, méretre kábelekkel. Annak X a költségvetése is, ugyanaz a típusú kábel, kezelhető, ha engem átzavarnak valamiért Bécsbe vagy Hongkongba akkor sem kell fejet vakarni, felső sor a telco, bejön a net, sárga kábel az IPtelefon, kék a TV, és így tovább. Mellékesen azért ott a Visio ábra is mindenhol, de elsőre logikus és átlátható. És igen, a góré tisztában van vele, hogy ezt nem occsón pattintjuk össze.
Az adatközpont meg teljesen más kávéház, kár is belekezdeni, múltkor is csak rinyáltál róla, de igazából nem is érdekelt, fújtad a magadét.
"kábelkötegben a rackek között nem szabad a kábeleknek keresztezniük egymás , valamint a kábelkötegeknek sem... A cégnek akinek dolgoztam , pont ezért a precíz kivitelezésért volt folyamatosan megrendelése ."
Egyszerű: a szakmai szempontból nem feltétlenül szükséges (esztétikai) kiadásokról ne a szerelő döntsön, hanem az, aki a pénzt adja a munkára. Ha a megbízó azt mondja, hogy hajlandó extra pénzt fizetni azért is, hogy a kábelezés ne csak jó legyen, hanem szép is, akkor OK a dolog.
Baj akkor van, amikor a megrendelő nincs megkérdezve. Mert ami az egyik szerelőnél valóban szakmai büszkeség, az a másik szerelőnél lehet extra bevétel generálása csalás (a megrendelő félrevezetése) segítségével. És nem lehet tudni, hogy a gyönyörű szépen dolgozók között effajta csalók aránya 10 vagy 90 százalék.
"Egy normális adatközpontban nem kábelezhetsz, az az ottani infrastruktúra szerelők dolga."
És ha Ő ottani infrastruktúra szerelő?
Mellé még a megbízott alvállalkozók, meg ha olyan cég bérel nagyobb részt akinek dolgozol és még sorolhatnánk. Fél ország németbe' meg hasonló helyekre jár ki ilyesmiket telepíteni külsősként.
"Akiben van bizonyos szintű szakmai intelligencia, vagy igényesség a munkájára"
Ez a kifejezés mit takar ebben az esetben? Mert szakmai intelligencia lehet az is pl, hogy "ne pazarold az ügyfeled pénzét olyasmire, amit ő nem kéret tőled, mert neki nincs szüksége rá".
Az igényesség kapcsán talán meg kellene kérdezni az ügyfelet is, hogy szeretnél gyönyörűen szerést, mit szúlna, ha a munkadíj 30 százakkkl több lenne emiatt emiatt?
Tudom, hogy az a szokás, hogy az ügygélnem a villanyanyszerelő nem árulja el, el, hogy a családi háta lehetett mondjuk 300 ezer forinttal olcsóbb, is de akkor nem lett volna ennyire gyönyörűséges, csupán egyszerűen szabványos. Csakhogy ezt a döntést többnyire nem a megrendelő hozza meg, hanem a villanyszerelő csak egyszerűen "hozzá-csalja" a munkadijhoz, amit ő szakmau igényességnek nevez, de az megrendelő lehet, hogy csalásnak nevezne és rohadtul ideges lenne, ha már tudna a dologról, hogy lehetett volna gyakorlatilag UGYANAZ a villanyszerelés csúnyábban 300 ezer frintal olcsóbb is.
"... a legkisebb méret eltérés csúnyán meglátszott."
A hagyományos szekrényeknél is csúnya a hanyagul felhajigált szerelvények. Nálam bármilyen párhuzamos (vezetékcsatorna,TS sín...) 1mm különbség adódik a két vége között, már lazítom a csavart és korrigálom. A csatorna fedelek ha találkoznak úgyis kiadja a látszódó gyöknyi rés.
Ez elvárás a kollégáktól is,megvannak az eszközök a beállításhoz,szereléshez. Senki sincs sürgetve.
Az embernek igényes munkát kell kiadnia a kezéből,nem másnak kell bizonyítani önmagának kell "büszkének" lennie mire képes.
Ezt az elosztót csak azért nyitottam ki mert át kellett helyeznem. Szerintem ez egy összecsapott munka.
Egy normális adatközpontban nem kábelezhetsz, az az ottani infrastruktúra szerelők dolga.
Ott - 0-ről indulva - könnyű kialakítani ilyen megvalósítást, figyelembe véve az adott aktuális szabályokat, ajánlásokat.
Nekünk volt olyan telephelyünk, szervertermünk, ahol az álpadló alatt ment vegyesen a 230 V (lehet, hogy volt 48 is) - UTP - később üvegszál kombó is egymásra hányva, ahogy kell.
Ennek nem csak az igénytelenség volt az oka, hanem a kényszer, illetve a történelmi hagyományok.
(amikor elkezdődött a telepítés 1 funkció volt az egész teremben.
Utána jött az, hogy betettek még pár szekrényt, illetve a funkciók is összementek dimenzionálisan (1 terem >> 2 kabinet sokkal több tudással) + viszonylag olyan gyorsan történtek a változások, hogy nem volt idő + rengeteg pénz lett volna minden változás után rendbetenni mindent (0-24s szolgáltatásról beszélünk)
Akiben van bizonyos szintű szakmai intelligencia, vagy igényesség a munkájára, az főnöki utasítás nélkül is összerakja a rack szekrényt úgy, hogy arra büszke lesz a főnöke is.
Villanyszerelésnél sem mindenki gyűrköli be a vezetékeket egy elosztó, vagy vezérlő szekrénybe, hogy úgy nézzen ki, mint valami okádék.
Szerinted az akkor milyen " embertelenség a fönöktöl " , ha egy adatközpontban akár a legrövidebb , de akár a leghosszabb szakaszon haladó kábelkötegben a rackek között nem szabad a kábeleknek keresztezniük egymás , valamint a kábelkötegeknek sem . Nekem például nagyon tetszett ez a követelmény , mert öröm volt ránézni . A cégnek akinek dolgoztam , pont ezért a precíz kivitelezésért volt folyamatosan megrendelése .
Az a megbízó/főnüök, aki az ipari/irodai célra kifejlesztett rack szekrényeket tized milliméteres pontosságú szereléssel kéri, az ugyanaz az állatfajta, mint akinek báncsa a szemit, amikor látszanak a falon az elektromos kötődobozok fedelei körül a 0,00001 mm vékonyságú halvány karikák a mennyezet alatt. Az ilyen embertől legjobb az első pillanatban elmenekülni, mert előbb-utóbb biztosan kiprovokálja, hogy elkezd viszketni a tenyered a közelében :)
Elképzelhető, ha van olyan vékony mint a préselhető szigetelt toldóhüvely, mert gyantás zsugor menne még rá és még bele kell férnie a 16-os symalen csőbe (talajba vízmentes toldáshoz).
Én a változatos munkát szerettem . Hajógyártás , telefonhálózat digitalizáció , mobil hálózatok építése , Nokia müszer kalibráció , teszterek javítása , adatközpontok építése , utolsó 11 évben autóipari robotizáció . Mindegyiknél volt minden , tehát nem volt monotón a munka . Mindíg volt mit tanulni , mert a technika mérföldes léptekkel halad elöre .
Mostmár csak a billentyüket koptatom és várom , mikór jön az SMS. hogy megjött a nyugdíjam . :-)
Részemről inkább a műhely munka mint a terepi szerelés.(terepen is csak a szekrénybe betolt kábelt kötöm) Hogy ne legyen görnyedés, monoton a munka, váltogatom a huzalozást és a "lakatos" munkát. Bár az ajtón lévő szerelvények előrajzolása, fúrása,lyukasztása játékot elvették,azt már a lézer vágja ki. A rozsdamentes szekrényeknél éppen nem bánom.
Így már minden 22,5 lyukba lett az a kis négyzetes elfordulás elleni kivágás.
Vegyél olyan lámpákat, amihez lehet csatlakoztatni külső vezetékes kapcsolót (ehhez a lámpához te nem tudsz). Utána újra tedd fel a kérdédesedet, segíteni fogunk.
Gardróbszekrényemre Ikeás világítást szeretnék, nem tudom mennyire ismeritek, ez egy ledes lámpa, kell hozzá tápegység is és külön vezeték nélküli kapcsolóval működik, viszont én azt szeretném, ha ajtónyitásra automatikusan felkapcsolna, amit úgy gondoltam megoldani, hogy nyitásérzékelő kapcsolókat teszek az ajtókhoz, hogy mikor kinyílnak az ajtók akkor felkapcsoljon a lámpa, a problémám, hogy 3 ajtó van a gardróbszekrényen, de csak 2 lámpát szeretnék feltenni. Hogy lehet ezt bekötésileg megoldani? Az elektronikához sajnos nem értek, vezetékek összekötése megy, csak a kapcsolást nem tudom, hogy kellene, ebben kérném a segítségeteket.
Két éve a Stadler vonatok elektromos elosztó paneljait és a vezérlöpultokat készítettük Pfarrkirchenben ( autógyárakban nem volt annyi megrendelés ) . Az is nagyon jó munka volt , csak én nem szeretem az egyhelyben álldogálva szerelést görnyedt háttal hónapokon keresztül . Ott viszont szépen , pontosan kellett dolgozni . Nagyon odafigyeltek a MEO-sok a minöségre . Voltak fényképek a mintának szánt panelekröl .
Így konkrétan nem. De voltam segíteni olyan cégnél ahol kizárólag szekrény építés folyt. Ott sokféle szerelési típussal találkoztam.Amit kért a megrendelő! Volt hogy le kellett másolnom a kollégák munkáit (no meg kérdezni) hogy egyáltalán a lapra szerelt szekrényt össze tudjam állítani.
A nagyméretű maszkolt szekrényeket is csak nézem miként szerelik.
Nekem rendszerint a hagyományos szerelés jut amit bármely villamossági üzlet forgalmaz.(szekrény,csatorna,TS sín,...stb) Az elektromos szerelvények jönnek rendelésre de azok is a könnyen bárhol beszerezhető típus.
Bocsánat a nagyon amatőr kérdéshez. Szabadon álló villanytűzhely (kerámialap felül, elektromos sütő alul) beüzemeléséhez kell pecsétes villanyszerelő, vagy azt csak be kell dugni a konnektorba és kész?
Igen , az a megoldás is nagyon jó , mi is alkalmaztuk kisebb elosztószekrényeknél . Viszont nagyobb méretü szekrényeket a Lütze cégtöl használtuk , aminél a bekötés pofon egyszerü . Biztosan ismered .:-) Öröm benne dolgozni .
Nos, az egésznek CSAK AKKOR van értelme, ha mind a 6 tekercs sértetlen, és a probléma a belső kötésekkel van.
Ez esetben van ugye 6 tekercs 12 véggel, amit elég sokféleképpen lehet variálni. Ugyanakkor ha újra megnézzük az eredeti bekötést, aminek most csak a csillagbekötését linkeltem, látszik, hogy a két póluspárú, tehát gyorsfordulatú Y-bekötésnél a W2 / U1 illetve a W2 / W1 közötti tekercsek párhuzamosan vannak, ugyaníg a másik két pár is, szóval ezt elegendő az U1, W1 és V1 pontban bontani (tehát pl a V2-U1-W2 esetében az U1-nél, W2-W1-U2 esetén a W1-nél), majd a keletkező 6 véget más párral kötni - és ELVILEG már meg is van a 230 V deltában működő motor, ahol ugye a tekercsek pontosan úgy kettesével párhuzamosan vannak és a frekiváltó 230 voltos vonali feszültségén.
Viszont a videóban látott színes kábelek rács szerű rögzítéséhez hasonlót használunk mi is, ahol is a nagyobb vezetékek,kábelek a vezeték csatorna aljába tömörülnének illetve a vízszintesből a függőleges szakaszba forduló kötegek terhelnék a sarkokat. Így rögzítve öntartóvá válik és lap szerűen töltik ki a vezeték csatornát. Némileg a hőleadása is jobb mint nyalábolva.
Az a baj ezzel az attrakcióval hogy csak egyszer lehet többnyire kivitelezni. Biztosan jól mutat egy szerelőlapon, de azt behelyezve már nem lehet kivitelezni. Számtalan kötegelő talpat lehet kapni, én a csavarral felfogathatókat használom. Később is bármikor újrafűzhető.
Nem kell a kötegelőre napnak sütni, mielőtt a PC tápoknál a harisnyás megoldások, újabban az egyszínű szalag kábeles kivitelek elterjedtek, a tápkábeleket a simán kötözőkkel fogták össze gyárilag.
Minden öreg gépben volt a ház alján leesve elöregedett elpattant kötegelő. Pedig ott csak hőterhelést kap, napot nem.
Létezik kimondottan UV álló kötegelő, de nem mindegyik fekete kötegelő UV álló hivatalposan.
Az viszont tapasztalatom, hogy a nem UV álló kötegelők közül a feketék sokszorta tovább bírják a napsütést, mint a többi szín. Nem is emlékszem, hogy fekete kötegelőmet megvett-e (törékenyre keményített-e) valaha is a napsütés. Persze lehet, hogy csak szerencsén van ;)
A családom, barátaim, szomszédaim által beszerzett első 100 gagyi terméknél még én is udvarias voltam: éveken át görcsöltem velük olykor órákig (és költöttem rájuk a beszerzési ár olykor többszörösét), mire átalakítottam annyira, hogy használható legyen. Aztán meguntam a dolgot és elkezdtem elküldeni a fenébe azokat, akik megvettek minden szart aztán hozták hozzám, hogy "valami baj van vele, nézd már meg". A végén már olyan is volt, hogy csak belenéztem a kezembe nyomott dobozba, majd szó nélkül odasétáltam vele a kukához és beledobtam. A sokkterápia használt: évek óta az van, hogy vagy megkérdeznek engem vádsárlás előtt, hogy a kiszemelt termékről mi a véleményem (szerintem meg szabad-e venni), vagy nem is merik megemlíteni előttem, ha az "engedélyem" nélkül lett megvásárolva és valami baj van vele. Ez a hosszú élet egyik titka :)
Nagy minőségi különbségek vannak a piacon található műanyag kötegelők között, de sajnos tartósan egyik sem bírja a direkt UV-t. Arra ott a fém kötegelő.
Fém szekrényben a kötegeket lefogatni is jó a kötegelö . Fúrsz egy lyukat a lemezbe , amin nem fér át a kötegelö feje , csak a szára . Hátulról át tolod a kötegelöt , belehelyezed a köteget , majd a lyukon visszanyomod hátra a kötegelö végét . Hátul meg zárod a kötegelöt , jól meghúzod és a felesleget meg levágod .
Egy röhejesen vezetékcsatorna rögzítést tolt a youtube elém. Lyukat fúrni a falba, majd gyorsktözőt félbehajtani, beledugni, csavart az így kialakított tiplibe és önmagába visszazárni. https://www.youtube.com/watch?v=mhgV5ztyrNM
Na ehhez kellene többet tudnom ezekről a motorokról.
Akár az is lehet, hogy a meglévő 6 kivezetést másként ka0pcsoljam, de lehet, hogy szükséges lesz a tekercsek külön.külön kivezetése, és akkor 12 vezeték.
Ahhoz , hogy megmaradjon a fordulatszám mellwett a nyomaték is, mindegyik tekercsnek működnie kell.
Rugója elgyengül, mechanika idővel elkopik, zizegni kezd, ház elöregszik, néha megreped vagy deformálódik.Esetleg forrósodik, indokolatlanul lecsapkod a mostani 40 fokos nyarakban.
Sínre rögzítése odarohad, nyithatatlan, zárhatatlan. Csavarja belerohad, beleég, bármi ilyen van vele, egy átnézésnél kibukik, már repül is a kukára.
Gyakorlatilag nagyon ritka eset, hogy egy elektromos felújítás vagy nagy átnézés, pár áramkör újrahúzása után ezek a régi csúnya lomok visszamennek.
Esetleg 1-1 nagyon kis elosztók, spórolós esetek, lényegtelen áramkörbe, csengőnek, ilyesminek.
"Nem "pont 80amper", sőt 80A ez esetben az a névleges, még tartósan megengedett.
Hanem meg van adva a katalógus adat, mennyi túláramtól kezd kiolvadni, illetve mennyi ideig viseli el. Jelentős a gyártási szórás és a hőfokfüggés is."
Az én egyszerű válaszom töklétetesen kielégítő volt egy laikus számára. Egészen addig, amíg engem kijavító tudományos eszmefuttatásoddal jó össze nem zavartad szegényt :)
Hasonló esetekben én valami ilyesmit mondok: "Azonnal tüntesd el a szemem elől azt a szemetet. Kizárólag ahhoz vagyok hajlandó hozzáérni, amit vagy én vettem, vagy én adtam meg a pontos típust, hogy mit vegyél. Minden más problémádhoz más balekot keress, ne engem."
"Hányszor is csapta le az a HILTI az áramot ?! Mert akkor lehetett éppenséggel PONT AKKOR"
Még azt sem tudjuk, hogy
- az áram a fúrógép dugvillájának bedugása pillanatában ment el
- az áram a fúrógép nyomógomb megnyomásának pillanatában ment el
- fél másodperccel utána (a motor már elkezdett forogni)
- vagy már pecek óta ment a fúrás amikor elment a villany
Mert egy laikus mind a négy eseményt ugyanazokkal a szavakkal adja elő, a hiba okán gondolkodó szakember számára viszont ég és föld a különbség közöttük.
Amíg nem tudod, hogy mekkora feszültséget kap a lámpafüzér amikor éppen rendes fényerővel világít, addig azt sem tudhatod, hogy a napelemes egységet kettő vagy akár nyolc-tíz elemmel kellene helyettesíteni.
Arról nem is beszélve, hogy ledeket lehet táplálni áramgenerátoros módszerrel is, amit egyszerű elemekkel nem is tudsz helyettesíteni.
Azaz csak két helyen csaphat le ÚGY, hogy - CSAK a lakásban van áramszünet - de a folyosón/máshol nincs A lakáselosztóban és/vagy a mérőhelyen.
Mivel azt mondod NEM csapott le - sem a lakásban - sem a te mérőhelyeden egyik kismegszakító sem.... DE!!! a folyóson is volt áramszünet.
Akkor a mérőhelyeden túl csapott le valahol valami. Ahol már közös a lakás és a folyosó betápja...
Ott viszont nem szokott lenni olyan kismegszakítós >> visszakapcsolható cucc. Ami érinti a lakást is és a folyosót is egyszerre.
Ott már kiolvadós megoldás van tipikusan, NKI formájában a combos áramok okán. Ami nem kapcsolható vissza és pláne nem kapcsol fel magától automatice.
----
Avagy gyanús, hogy valami furmányos megoldás van a társasházi közös szakaszon kialakítva. A közösképviselő és vagy a ház villanyszerelője tud infót adni... HA valóban úgy történt az eset, ahogy te gondolod.
Vagy logikus... és megpróbál takarékoskodni az akku élettartammal.
Nem süti ki potyára teljesen, ha nem muszáj, hanem 2-3 óra után kikapcsol. Aztán majd bekapcsolka akinek mégis kell a fény.
Mert jelelmzően nem kell egész éjjel világítani. Kevés olyan helyzet van, amikor 23-05 óra között kell a fény non-stop... Vagy a mostani tél estéken úgy 20 óra utántól reggelig.
A képen látható idözitő relé kapható még forgalomba GANZ KK IDM 100S és a GANZ KK IDM 10M a B1-kapocsra mit kell kötni ? Mivel tudom helyetesiteni a két relét?
Semmit sem vártam, nem én vettem a család részére.
Csak utána néztem és 8 óra uzemidot jósol.
Ami a fő gond, hogy 2-3 óra után elalszik, majd gyengéden megerintve a kapcsolójat, újabb 2-3 órát üzemel. Vagyis nem kifogy a szufla, hanem vagy lemegy pihenőbe vagy hibás a cucc.
Én már az előzőnél is gondolkoztam, hogy bekérdezek, ha fogalma sincs róla mi az a késes, akkor miért babrál 3x80 Amperes cuccokat és hasonlókat? Hajamelhagyom. Aztán gondoltam nem az én reszortom eldönteni, de ha itt panelban is ilyenek jönnek fejet vakarva gányolni, akkor lehet mégis, hogy ne a tűzoltók fejezzék be a melójukat.
Biztos hozzá szertnél nyúlni? Villanyász sem vagyok, de 12 éves koromban több fogalmam volt ezekről, de úgy legalább ha már valaki azt mondja, hogy biztosíték, akkor lehetne sejteni, hogy mi a működési elve elvégre kb. 150 éves találmány.
Nem "pont 80amper", sőt 80A ez esetben az a névleges, még tartósan megengedett.
Hanem meg van adva a katalógus adat, mennyi túláramtól kezd kiolvadni, illetve mennyi ideig viseli el.
Jelentős a gyártási szórás és a hőfokfüggés is.
A gyakorlatban ennek nincs jelentősége. Úgy kell méretezni ,hogy a névleges maximális áram sose lépje túl a megadottat.
Ez elsősorban zárlatvédelem, arra van, hogy a kialakuló jónéhány kiloamper ne a vezetéket gyújtsa ki, vagy a kötéseket égesse el, hanem a késes betét előbb kiolvadjon.
Uraim, van egy Dahlander motorom, ami tekercshibás, pontosabban annyit lehet tudni, hogy a hat tekercsből az egyik szakadt, amúgy teljesen újnak néz ki. Egy gépben kellett kicserélni. Vagy maga a tekercs, vagy a motoron belüli csatlkozási pont, ugyanakkor testzárlat nincs, szigetelési ellenállás 500V-ig 500 Mohm fölött.
Normál üzemben ez 400 voltról üzemel. Ha már úgyis szét kell szednem, hogy megnézzem a tekercsek csatlakozását, felmerült bennem, hogy mivel a tekercsek a nagy sebességű üzemmódban csillagba vannak kötve, az alacsonyban meg sorba, ezért ezek tulajdonképpen 230 volton üzemelnek (illetve, mikor sorban vannak, akkor 200V-on)- vagyis - a tekercsek szempontjából be lehetne őket kötni párhuzamosan és deltába, hogy 1 fázisú bemenetről működő frekiváltóról használjam. (1,1 kW motor).
Feltéve, hogy hozzáférek a tekercsek végeihez, szerintetek mennyire működőképes a dolog? Nyilván csak egy fordulaton akarom használni az 50 Hz-hez képest, a többit megoldja a frekiváltó, lehet tőlem 2 vagy 4 póluspáros is a végeredmény.
A téli nap fény, ha éppen süt a Nap kb. pont olyan erős mint a nyári. (ugyanaz Nap, ugyanonnan lényegében)
A téli napok napsugárzási ÖSSZEGE kevesebb.
- rövidebb napok >> kevesebb óra - kisebb napmagsság >> hosszabb út a légkörben
Az 1 tengelyen (dőlésszög) állítható 12,5 kWp napelemes rendszer esetén a JÓ napok - napi max teljesítménye >> kW alig kisebb télen mint nyáron - napi max energia termelése >> kWh viszont csak úgy 50/90=55%-a nyárinak Megj: a 2 tengelyes ettől kisebb eltérést adna.
A havi szumma pedig a 3 legjobb (06-07-08) és a 3 leggyengébb hónap (11-12-01) hónap átlagát nézve azaz nyár kontra tél alapon 600/2200=30% körül alakul...
A 06 kontra 12 hó átlaga persze siralmasabb 480/2500=20% körüli csak.
A decemberi rossz napok az 1-3 kWh sávba esnek. De akadnak csak 0,4 kWh körüli napok is. A nyári 90+ kWh-ákhoz képest :-(
Azaz az 1-3% elég gyakori decemberben. De a NULLA közeli napokból is akad.
Megj: egész napra nullás nem fordul elő, mert a hó nem marad rajta a téli alapban meredek állás miatt.
Az olcsó szünetmentes tápegységekből szép szinusz helyett csúnya hullámformák jönnek ki (négyzög, trapéz, lépcső), a villanymotorok viszont nem szeretik ami nem szinuszos, akár tönkre is mehetnek.
DE: a tapasztalat azt mutatja, hogy léteznek olyan keringető szivattyúk, amelyek hibátlanul működnek akár folyamatosan a legcsúnyább négyszög feszültségről is. Sajnos ilyen információt a szivattyúk gyári adatai nem tartalmaznak, ezért vagy lehet házilag kísérletzeni (ami sokba kerülhet) vagy internetes fórumokban nyomozni, hogy akinek működik a dolog, annak milyen típusú keringető szivattyúja van.
Tehát aki biztosra akar menni, az olyan tápegységet vesz, ami szinuszos kimenetű.
Ne becsüljük le a téli napfényt, alig valamivel gyengébb, mint a nyári.
Persze sokan azt gondolják, hogy egy olcó kínai terméknél fél óra napsütés elég lesz ahhoz, hogy egész éjjel teljes erővel világítson,
a valóságban ez pont fordítva van: ha a napelem egész nap folyamatosan tudta tölteni az aksit, akkor a lámpa este kb fél óráig produkál teljes fényerőt :)
Elméletileg az is jó megoldás, ha a fal lakás felőli oldalán egy fóliávan megállítod a párát, de ez újabb problémákat szokott előhozni:
- a poliprpopilénhez / polietietilénhez szinte semmi sem ragasztható
- ha meg átszurkálod a fóliát (pl dübelekkel), azzal ismét csak utat nyitsz a párának
"szerintem a ck lap ha egyszer vízálló, akkor párát is zár."
Ez sajnos nem ennyire egyszerű, mert a vízpára molekulák rohadt picik, szinte minden anyagon átjutnak: ezernyi kiválóan vízzáró/légzáró anyag ugyanakkor simán átereszti a párát magán (ilyen a CK lap is).
Pl évek óta keresek párazáró festéket, de NEM LÉTEZIK, még a leg vízállóbb szuper festékek is páraáteresztők sajnos. (a legolcsóbb kenhető párazáró akármi négyzetméterenként 3000 forint, de az sem festék).
"Nem lehet, hogy zománcszigetelésű rézdrót, amit csupasznak vélsz?"
Divat, hogy a vezeték szigetelését átlátszó műanyagból csinálják, így a belül lévő réz szépen csillog, mint az arany :) Mivel jelen esetben törpefeszültségről van szó, ezért a szigetelés anyaga nemcsak átlátszó, de még marha vékony is.
"Ebben a legolcsóbb, az is lehet már máshonnan bontott legalja aksi van,"
Lehet, hogy Kínában óriási raktárak vannak mennyezetig megtömve ma már eladhatatlan elavult ni-cd és kis kapacitású ni-mh aksikkal, amit eladnak bármely gyártónak, aki egy fillért is ad értük. Az olcó kínai gagyi-termék ipar kizárólag onnan vásárol :)
Mind a normálisabb napelem, de pláne az akkumulátor eszméletlen drága.
Ebben a legolcsóbb, az is lehet már máshonnan bontott legalja aksi van, és a leggagyibb 20éves soron gyártott, leggyengébben sikerült gyak-. selejt napelem.
Mivel egy sz*r az egész, a ledek már mindegy is, se névlegesre kihajtva se élettartamra igénybe véve nem lesznek, mert az egészet kidobod egykettőre.
A többi meg a szokásos olcsó alja lomok szintje, gyatra szilikon, melegtakony ragasztó, gagyi műanyagszemét.
A 3x80 lezárt műa szekrényben van - nem tudom hogy néz ki pontosan az a késes megszakító - ha dobsz róla egy képet, megköszönöm.
A 3x80 valamelyik fázisa ki van vezetve a műa szekrények mellé egy FKA táblára, itt van 3-4 kismegszakító, feltételezhető, hogy a közös helyiségek körei.
A lecsapdosás nappal történt, tehát nem gondolnám, hogy valaki a világítást kapcsolgatta volna ekkor, és mindig lement visszanyomni az FKA-n a kismegszakítót.
A késes biztosító mitől állt vissza alaphelyzetbe?
Illetve miért az szakadt meg, miért nem az előtte lévő két ponton valami?
(érintett kör + lakás órája)
Ilyen történt már itthon is, a villanyóra B-s kismegszakítója csapott le, és nem az elosztó táblán lévő (kisebb).
Ha így nézem, akkor nem sok értelme van az elosztótáblának :( meg a sok körnek.
A lécsőházi világítás nem közvetlenül a 80 amperes késes biztosítóra van kötve, van neki egy kis amperszámú kismegszakítója. Ezt kapcsotla vissza az a lakó, aki tudja, hogy mit kell mindig visszanyomni, amikor sötét van a lépcsőházban.
Erre a "lépcsőház világítás" kismegszakítóra van kötve a lakásosban az a dugalj is, amibe a fúrógép be lett dugva. A kismegszakító csak kevés amperes és a nagy fúrógép indulási áramát zárlatnak (vagy üzemi áramát túlterhelésnek) tekintette.
Az alagsorban van 3x80 A bejövő, de nem láttam mellette kismegszakítót, talán máshol van.
Úgy tudom, hogy ezen a fázison/körön még talán 1 v 2 lakás lehet a tizenx-ből.
Ha mondjuk lebattyognék 3x a másodikról a pincébe visszakapcsolni az áramot, akkor valszeg már a második kör után beszólnék, hogy ezt hagyjátok már abba please, mert nincs kedvem ennyit gyalogolni.
A lakókat értesítettem hogy lesz ilyen munka nálam az elsőn, de senki sem keresett, semmivel kapcsolatban.)
Kérdés: véstek nálam egy lakásban, egy öregebb Hiltivel - nem láttam, csak mondták, hogy ez a típus - a gépet rendszeresen használják és szervizelt.
A gép indítás után valamilyen társasházi (?) kismegszakítót csapkodhatott le, mert nem volt villany a lakásban és a lépcsőházban sem.
Ami érdekes (?), hogy az áram pár perc múlva magától visszajött. Csak a fúrógép okozta ezt, a porszívó, kisebb véső nem.
A lakásban min 1,5-s réz van mindenhol a mérőóra - 2-3 éve - volt cserélve (szerintem a kismegszakítója nem).
Mi történhetett, mi a magyarázat?
Azt nem értem, hogy miért nem az elosztó táblán + kismegszakítón lecsapás - régiek, vagy rossz típusúak a kismegszakítók (?) - , illetve mi a magyarázata annak, hogy az áram pár perc múlva magától visszajött ?
Az órán 20 v 25-s bizti van, 6-s alu-val talán.A beállás a lakásba is 6-s alu az elosztó táblához, itt a legnagyobb biztim 16 A.
Annyira gyors volt egy indítási tranziens, hogy átszaladt az első két ponton, és valamilyen érzékenyebb elmü-s cucc mégis megfogta?
És az a berendezés egy idő után automatikusan visszakapcsolja a fázist?
Olyasmit olvastam, tanultam (?) régen, hogy távvezetékeknél talán van ilyen - vezeték szakadásnál 1-2x visszakapcsolási kísérlet automatikusan a riasztás előtt - de itt talán nem ez a szituáció.
Közetgyapot csak akkor, ha a szabadtér felöli oldalon SZABADON tud szellőzni-száradni!!!! Különben könnyen egy nedvesedő-jegesedő penésztanya lesz belőle... hideg időben.
Szóval legalábbis én nemcsak a hőszigetelés miatt .... MMfal aluk mentek hátulról a szekrénybe. Namármost hátulról viszek gégecsövet , abban rézdrótot. Keveset, a lakáselosztást kitelepítem máshova, kevesebb dologba tudjon regisztált kolléga beleakadni.
Nyilván a méretlent nem háborgatom.
Höszigetelés kőzetgyapot, ami fér, lezárás ck lap.
Nem érted! Van egy ezer éves katranc amibe 90%-ban egy csirkedrótot benyomorgattak és levakoltak mert semmi más nem fért mögé. Ez mára rommá repedt minden baja van. Levered, ott a hátoldal, mit kezdesz vele? Az, hogy az ideális egy külső hőszigetelés lenne meg népművészkedni lehet az ajtóval oldalfallal nem vitás, de nem ezt kérdezték, kár egy eposzt kanyarítani egy egyszerű kérdés mögé, még ha Te látod is Váteszként a következő kérdést előre.
Ha nem is lesz a házfalon hőszigetelés, akkor is KÍVÜLRŐL hőszigetelném a villanyórát, tehát nem a lakás felől verném szét a hátoldalát, hanem a villanyóra ajtaját hőszigetelném, pontosabban hőszigetelő anyagból készítenék új villanyóra ajtót.
Ez a hőszigetelő ajtó páraÁTERESZTŐ legyen: pl egyszerű polisztirol fa keretben, esetleg jó kemény lépésálló polisztirol (EPS150) fa keret nélkül is elég merev (XPS ott külső hőszigetelésnek tilos, mert nem páraáteresztő!). A poilisztirolhoz jó nagy spiráldübelek segítségével lehet rögzíteni zsanért, mágneszárat, fogantyút, stb
"Hát ne lássa meg... légy gyors és NE sérts meg acsöveket. (amúgy nem sok köze van hozá, ha a vezetékekhez nem lehet hozzáférni a kibontott állapotban)"
Nem sértettem meg csöveket, nem lehet a vezetékekhez hozzáférni. Ez esetben láthatja ezek szerint. (?)
Mondjuk,
A deszkák közötti réseket hátulról takard le vékony nem gyúlékony anyag csíkokkal, csak kis réseket hagyva csak a csöveknél. pl. laminált parkettából vágva-beszabva "
Dehát a laminált parketta is gyűlékony, a deszkákról nem is beszélve...
Végül a mérő felől is fesd át egységesre a deszkákat+takarókat valami vizes bázisú pl. lábazati, beton festékkel.
"30x60 cm az egymérős >> 1,8 méter 60x60 cm a kétmérős >> 2,4 méter"
Vannak ilyen kicsik is, de az utóbbi 50 évben épült házon én talán nem is láttam olyan fa villanyóra dobozt, ami ne lett volna legalább 80 centi széles, de akadtak méter felettiek is. Persze én nem iparszerűen nézegetem ezeket nagy mennyiségben és lehet, hogy én csak a "gazdagok" házait látom.
30x60 cm az egymérős >> 1,8 méter 60x60 cm a kétmérős >> 2,4 méter
A csak ~5 cm xps + deszka + vakolat + zárt légréteg a szekrényben >> cirka U<=0,60 W/m2K Ami már nem lesz érdemi hőhíd... a legtöbb esetben. Pláne, hogy körben a flak és a mérő fűt is valamennyit >> kisebb a hőlépcső is.
Valószínűleg ott lett a félreértés, hogy hirtelenjében én nem tudtam elképzelni, hogy a házon nincs és soha nem is lesz hőszigetelés. Holott a valóságban persze előfordul az ilyen.
"de az óraszekrény seggét vastagabban és jobban nem tudod hátulról leszigetelni bármennyire küzdesz is!"
Ez teljesen igaz.
Csakhogy nekem eszembe sem jutna egy kis szakaszon a fal belső oldalát hőszigetelni, miközben az összes többi hőszigetelés a fal külső oldalán van. És az sem jutna eszembe, hogy ne hőszigeteljük a házat :)
A tapasztalat nem téged igazol, de az óraszekrény seggét vastagabban és jobban nem tudod hátulról leszigetelni bármennyire küzdesz is! Vagy ki kell venni az egész katrancot és megszüntetni az óraszekrényt és kihelyezni a műanyag dobozt a falra.
A végeredmény: a villanyórád körül hagytál egy 4 méter hosszú hőhidat (nulla hőszigetelés), ahol nem csak a fűtés forintjaid szöknek folyamatosan, de belül a falon van egy hideg, négyszög alakú sáv, amit peches eseteben jó láthatóan ki fog rajzolni a hideg, nedves szoba-falon megjelenő penész.
Hát ne lássa meg... légy gyors és NE sérts meg a csöveket. (amúgy nem sok köze van hozá, ha a vezetékekhez nem lehet hozzáférni a kibontott állapotban)
Mondjuk,
A deszkák közötti réseket hátulról takard le vékony nem gyúlékony anyag csíkokkal, csak kis réseket hagyva csak a csöveknél. pl. laminált parkettából vágva-beszabva és valami nem ecetes/oldószeres kinyomós ragasztóval/tömítővel ragaszd oda. SOUDAL PUROCOLL pl. www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/556
Lábazati XPS hab darabokból szabd be a hőszigetelést a csövek közé a falsík-néhánymmig, minimális réseket hagyva a darabok között. Ezt is valami nem ecetes/oldószeres kinyomós ragasztóval/tömítővel ragaszd oda.
Hátulról kibontottam, (a műanyag villanyóra dobozba felülről érkezik a méretlen, át kellett alakítani a bővítéskor) és XPS-t ragasztottam PUR habbal majd legletteltem zsákos szigetelésragasztóval falsíkig rendesen lehálózva. Mondhatom tökéletes lett.
"30cm vastag falban 25 cm mély vilanyóraszekrény van.
Hőszigeteni szeretném hátulról a szekrényt,"
Tipp:
- villanyóra mögötti részt ne piszkáld
- a házfal külső felületén lévő hőszigetelés vegye körül a villanyóra dobozt legalább 5 centi távolságban
- ezen nyílás belső felületére ragassz 4 deszkát polisztirol ragasztó habbal /szerelőhabbal
- készíts egy másik deszka-négyzetet, ami ebbe pont belefér (ne szorosan, 1-3 centi rés maradjon körben, ez attól függ, hogy milyen vastag a háló+színezés kétszer!) ebből lesz az ajtó
- az altó keretét töltsd ki hőszigetelő anyaggal
- házfal + villanyóra ajtó hálózása + színezése.
- horganyzott zsanérral oldd meg, hogy az ajtó oldalra nyitható legyen + az ajtó másik oldalán szerelj fel egy (két) bútor rugós nyomózárat
- ha túl nagy rés maradt az ajtó körül, tömítheted ablak tömítő szalaggal vagy UV álló EPDM hab csíkkal.
Ezt én úgy szoktam megfogalmazni, hogy "ne akkor vegyél új fúrógépet, amikor a régi már teljesen használhatatlan lett, hanem még előtte 50-100 munkaórával" :)
és akkor mindig lesz tartalék/második fúrógéped is.
most beszéltem egy szervízzel, telefonos távgyógyászatban valami átkapcsoló mechanika ment tönkre, de mivel holnap megy szabira jan közepéig, így biztos marad a B terv, tehát, hogy venni kell egy másikat..
A makita hr26xx sorozatot ajánlotta - ez van nekik is kölcsönzésre - mondta, hogy mi a gyengéje (valami rugó elfárad egy idő után), de mivel nekem ez főleg házibarkács felhasználásra kell, így tökéletes lesz..
"A gép megy, de a tokmány részt az üzemmód váltó valami miatt már nem kapcsolja"
Egyes olcsóbb nem-pneumatikus ütvefúróknál egy idő után előfordulhat, hogy a tokmány tengely nem hajlandó arra a pár milliméteres előre mozdulásra (tengelyirányban), ami az átkapcsoló mechanikának lehetővé tenné, hogy ütvefúrásból sima fúrásba átkapcsolhasd. Ettől kezdve a fúrógéppel csak ütve lehet fúrni. Próbáld meg kijjebb/előrébb húzni a tokmány tengelyt pár milliméterrel (pl oldalról kocogtatva, de nem szétverve, mert lehet, hogy a te fúrógépednek másfajta a belső mechanikája!), ha sikerül, akkor talán átkapcsolható lesz normál fúrásba.
Az már valami. Itt kicsit azért szerényebb költségvetési keret van, na meg persze ez is túllépi a tervezett költséget. Köszönöm a linkeket! Még a dobozzal hezitálok. De ennek már külön helyiséget kell keresni, mert az előszobában csúnyán mutatna, már a 36 modul miatt is hallgatok épp eleget...🙃 Lehet a világítást összerakatom a helyiségekkel és akkor felszabadul egy sor, ahol lehet kötni még mindent amit akarunk a jövőben!
"és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül (ehhez a szolgálató általi bontást megszüntetné, vagy leágazna, nem tudom"
A PEN-t bontani csak egy helyen szabad, tehát ha a háznál bont, akkor a kerítésnél lévő villanyóránál meg kell szüntetni a jelenlegi bontást. Eben az esetben elég mindössze két eres kábel a villanyóra és a ház között (tehát olcsóbb kábel is elég), viszont ekkor vagy megszűnik a villanyóránál a dugaljj, vagy a házból kell kivezetni neki egy vékonyabb három eres kábelt.
- a villanyórához én nem tettem volna földelő szondát (jobb, ha közvetlenül a háznál van, ettől kezdve a kerítésnél lévő szonda telepítése pénzkidobás volt) csak a házhoz
- nem ragaszkodnék egy dugaljhoz a kerítésnél is :) a fűnyíráshoz elég, ha van a ház sarkán kívül egy
- de azért a ház és a villanyóra doboz közé a másik kábel mellé bedobnék az árokba egy legalább 5 centi vastag KPE (vagy drén) csövet,is, mert ki tudja mit hoz a holnap ;)
Még nem láttam olyan wago meghibásodást, ami a gyári előírások betartása mellett egyértelműen a wago hibájából történt volna. Az a NAGYON kevés hiba vagy a szerelő hibájából történt (pl alumínium vezetéket csiszolás nélkül dugott be a wagóba) vagy extrém magas túláram okozta, vagy a wago túl meleg környezetben volt elhelyezve (nulla hűlési lehetőség).
Köszönöm szépen a részlet leírást, kérni fogom a 3x10 helyett az 5x10 et, ha egyszer valamikor kellene, ne kelljen fúrni, ásn, szenvedni. Az óra és az elosztó kb 15 m (nem légvonalban, hanem teljes hosszában, elásva, föl a lakáselosztóig) és 3x16 modul van az ajánlatban. A napelemes meglátásért örök hála! Lehet egyszer kell majd, bár én ahogy számolom az a 3x16 modul tele lesz pakolva, nem igen lesz benne hely, hacsak nem kérek valóban már most abból is nagyobbat, igaz ezt már én is túlzásnak gondolom, bár én kértem, hogy így legyen ( kértem külön körre mindent, 1. fi alá menjenek az általános dugaljak, 2. Fi alá a világítás, 3. Fi alá meg a gépészet). Azt olvastam egyszer, hogy na fi vel lehet biztonságosan leválasztani a hálózatról a dolgokat, nem a kismegszakítóval, mert az szakítja a nullát, meg a fázist egyszerre. Logikus végülis. És ha valami miatt egyszer szerelni, cserélni kell valamit a többi dolgot ne érintse, ha mondjuk a világítást lekapcsolom. Vagy világítás legyen, ha pl valami mást szerelni kell...😁
Na és akkor ebbe még kalkuljuk az említett napelemet, meg ki tudja mit még.. a végén egy komplett helyiség kell a villamos berendezés elosztásához.. mindegy, egyszer kell jól megcsináltatni.
Ha vannak még hasonló meglátások amire mi nem gondoltunk, szívesen fogaodm!😉
A mérő alól hány vastagSZOLGÁLTATÓI vezeték érkezik?! Abba a FI relés konnektoros dobozba. 2 >> FÁZIS(fekete) PEN(kék) >> TN-C vagy 3 >> FÁZIS(fekete) NULLA(kék) PE(zöldsárga) (TN-S)
Avagy hol van a PEN bontás...? A konnektoros dobozban vagy már előbb?
-------------
HA 3 vezetékes rendszer érkezik a konnektoros dobozba vagy 2 vezetékes érkezik, de a konnekorosban van a PEN bontás is...
Akkor.
"Az egyik 3x10 és simán azt kötné be az új lakáselosztóba."
Megfelelő, szabványos és
HA közel van a ház a mérőhelyhez vezetékméterben (~10 méterig) AKKOR szükségtelen egy 2. földelő szonda, bár nem árt, sőt használ!
"másik 3x10, de ütne le még egy földelőszondát és azt is bekötné a 3x10 pe mellé (mint alátámasztó földelés),"
Szerintem, Ez az optimális megoldás! HA számotevően messze van a ház a mérőhelytől vezetékméterben (~10 méter fölött).
"és van egy másik, ő felmérés során azt mondta, nem kell 3x10, helyette 2x16? és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül"
Ami egyszer már 3 vezetékes lett azt utána már nem lehet 2 vezetékesként kezelni!!!! szabványosan-jogilag (bár műszakilag működne). Ergo ez szakmailag helytelen lenne... a 3 vezetékes rendszerben.
---- Megj: földbe csak földkábelt! ----
*****
Egyébként pedig .... Átrendezném a telekhatárona konektoros szekrényt, a szerintem ésszerűre.
(alighanem most a FI relé, a kismegszakító, egy zöldsárga sorkapocs van a sínen és a FI relébe van bekötve a szolgáltatói FÁZIS NULLA direktben a Fi relé után pedig a kismegszakító és a konnektor)
A sínre tennék 3 fővezetéki sorkapcsot a szolgálatói FÁZIS(fehér) NULLA(kék) PE(zöldsárga) számára. (elférnek még a sínen, ha a szokvány kis vacak zöldsárga sorkapocs lekerül róla)
A szolgáltatói vastag FÁZIS NULLA vezeték átkötése a FI reléból az új sorkapcsokba felülre, a fehérbe és a kékbe, felülre. Innen egy kisdarab vezetékkel a fázis és nulla újra bekötése a FI relébe a sorkapcsokra átkötött szolgáltatói helyett, felülről.
A zöldsárgák bekötése az új zöldárgába sorkapocsba
Ez eddig azt adja ki, hogy - a 3 új sorkapcson ott lesz FI relé mentesen a szolgáltói FÁZIS NULLA és a PE - de!! úgy hogy a FI relé (és a kismegszakító) már CSAK a konnektort védi Így lesz egy kellően védett kinti/vész konnektor a mérőhelynél. és A 3 új sorkapcsról alulról elindulhat a 3x10mm2 réz vezeték... direktben, FI relé függetlenül.
Bonusz. HA a házban lecsap az oda kerüló benti FI relé a kinti konnektorban akkor is lesz áram. HA lesz napelemes inverter, beköthető lesz a benti főelosztóba >> nem zavarja kinti FI relé.
A 3 új sorkapocsról megy a benti főelosztóba a 3x10 vezeték.
A benti főelosztóban 2 fővezetéki sorkapocsba érkeztetve a FÁZIS(fehér) NULLA(kék) a majdani >> napelemes inverter!!! Y kötése miatt. A zöldsárga sínre érkezik a 3x10 zöldsárgája és a ház melleti 2. földelő szonda zöldsárgája is, ha készül >> megerősítő földelés is.
A fogadó sorkapcsokból mehet a FI relébe.... stb. stb.
*******
Megfontolások, amik elsőre talán túlzásnak tűnnek...
Gondolnék egy későbbi 3 fázisra bővítésre már most!
Ezért eleve 5x10 mm2 rezet vinnék a mérőhelytől a benti főelosztóig. HA nem sima ügynek látszik egy későbbi kábelcsere >> hossz, kanyarok alapján. Illetve KELLŐEN vastag védőcsővet használnék egy bővítés/csere esetére (40-es KPE leglább)
A lakás elosztót 3x18 vagy inkább 4x18 modulosra csinálnám, előre gondolkodva. és Úgy vezetékezném be a házat, hogy a lakás elosztóban kelljen majd CSAK átkötni dolgokat. HA egyszer 3 fázis lesz... majd, mert lesz jó eséllyel.
A főlesztóból raknék tartalék csövet odáig ahová a napelemes inverter kerülhet majd (32-es). Az inverter helyéhez a tetőről is lehoznék egy csövet a napelem vezetékeknek (2x32-es de inkább 2x40-es)
Szóval, mivel a lámpa nincs felhelyezve, azon az oldalon nem lehet probléma. Mivel azonban mégiscsak leveri a biztosítékot a kapcsoló bekötése, gondolom valahol egy kötődobozban lehet elcseszve valami.
Bár én nem vagyok villanyszerelő, én is csak kérdezni jöttem, ellenben amikor kapcsolót cseréltek nálunk, figyeltem és ott csak a fázist szakítják meg. Tehát, fekete bement a kapcsolóba és az tovább ment a lámpához. Ott normál esetben egy izzón keresztül megy vissza a nullán az áram. Ha kihagyjuk az izzót, és úgy kötnénk össze a vezetéket, majd kapcsolnánk jönne a zárlat. Azt már nem tudom miért hiszen fogyasztóval és anélkül is körbe ér az áram. De nekem ennyi tudás pont elég, nem akarok hozzá piszkálni. Ha nálad a kapcsolónál van nulla meg fázis, akkor lehet olyan a kapcsoló mint nekünk a fürdőszobában. Ott mindkettő szakítva van. Ha azt izzó nélkül érinted össze ugyanaz történne mint amit előbb írtam. De majd megválaszolják a szakik.
Ha az a két vezeték valóban egy fázis és egy nulla vezető, akkor ezek összeérintését úgy hívja a szakirodalom, hogy rövidzár.
Viszont, ha a kapcsoló helyén valóban csak 2db vezeték van, akkor mindkettőnek fázisnak kell lennie (a betáp és a kapcsolt fázis), vagy valami rettentően el van b@szarintva.
A lényeg, hogy ennyi infó alapján nagyon nehéz távgyógyítani ezt az esetet.
A kapcsolónál, ha összeérintem a két vezetéket (ami gondolom hogy a fázis és a nulla, de ha nem jól tudom, javíts ki), az nem veri le a biztosítékot, hanem azt történik, hogy felkapcsolódik a villany...
Köszönöm, gondolom ártani nem árt, lényegében ő jobb árban csinálná,.mint aki nem tenné be a plusz szondát. Bővíteni nem kell, ez a 32A is sok, csak mondta a szaki, hogy kérjek többet, mint amit szerettem volna (20A), gondoljak a bővítésre 😁 tehát ezt már nem szeretném bővíteni.
Adott egy régi ház, aminek meghibásodott az elektromos rendszere. A tünet a következő: van egy mennyezeti lámpa (pontosabban csak a helye: nincs felszerelve, kilóg a vezeték a mennyezetből, külön-külön leszigetelve), aminek a kapcsoló helyén levő két vezetéket (fázis és nulla), ha bekötöm egy kapcsolóba (vagy éppen összeérintem), azonnal leveri a kismegszakítót, ergo rövidzár lehet a rendszerben - de hol? Miképp lehet ezt kideríteni?
leírással tudnátok kérlek segíteni, hogy az alábbi helyzetben mi a szabályos?
Adott telekhatáron a mérőóra. Itt szolgáltó által van fent Fi+kismegszakító, illetve egy sínre szerelt dugalj. Az épületbe újonnan telepíteni hogyan lehet lakáselosztót? Jelenleg nincs és nem is volt még az épületben elektromos áram. Felkerestem több villanyszőt, de az árajánlatban találtam egyéb eltéréseket is, ezért nem tudom minek mi a jelentősége. Amit lehet tudni. 1x32 A, mérőóránál pen szétválasztva, van értelemszerűen földelőszonda. Innen a lakáselosztóig eltérő módon vinnék különböző cégtől. Az egyik 3x10 és simán azt kötné be az új lakáselosztóba, másik 3x10, de ütne le még egy földelőszondát és azt is bekötné a 3x10 pe mellé (mint alátámasztó földelés), és van egy másik, ő felmérés során azt mondta, nem kell 3x10, helyette 2x16? és újra megcsinálja a pen bontást az épületnél közvetlenül (ehhez a szolgálató általi bontást megszüntetné, vagy leágazna, nem tudom... De ez 3 különböző megoldás, egyik azt mondta azért jó így mert, másik meg mást. Mérni még nem merték ellenállást, azt a megrendelés után, hogy ahhoz igazítsák a földelést... Na, melyik a szabványos, vagy mit fogadnak el majd az ellenőrök, nem akarok későbbi vitát, hogy de gyere vissza kijavítani meg hasonló.
Az nem gond , mert mindenhogyan a Amper számít . Én szobánként tettem egy áramkört és azon is van maximum 11 dugalj ilyen módon , ahogyan írod Wagóba érkezik és onnan megy a következö dugaljba és a Wagóból van kötve a dugalj . Konyhában meg gondolom több áramkört hoztak létre a fogyasztóknak . Nekem a 3 fázis van osztva úgy , hogy egy háromfázisú kismegszakítóról megy az induktív 1-es 2-es fázis és a harmadikról meg a beépített sütö , meg a beépített mikró . Azonkívül van az 1-es , 2-es , 3-as fázisról külön kismegszakítókon keresztül két hármas dugalj a munkaasztalnál és 3 darab egyes dugalj a hütönek , porszívónak és a mosogatógépnek .
A Wagók nem szoktak meghibásodni? Mert itt egyik konektorból viszik a másikba. Szóltam nekik, hogy robotgép, mikro, pirító, forraló, szendvicskészítő, stb mehet egyszerre. Ugrálnak a kW -ok, A -ok. A sorban az első kaphat rendesen. Főleg a konyhában. Remélem több biztosítékról oldották meg. Majd átvilágítom, meg úgyis kiderül, hogy érdemes volt -e tartanom tőle. De ránézésre, elég sok konektort kötöttek be egymás után. Ezért tartok kicsit tőle.
Csak azért kérdeztem , mert amennyiben ott laktak , akkor az évek folyamán kialakult bennük , hogy mit hova szeretnének és föleg mennyit . Gondolok a lámpákra , mert ugye hódít a ledes megvilágítás a fiaméknál ( 51 darab pontégö , 5 csillár ) . A dugaljak száma elhelyezése ( dupla dugaljak a szobákban legalább 5 és az utca felöli ablakokban egy sima a karácsonyi megvilágításnak ), nappaliban a TV oldalon 3-as dugaljak . Beépített nagyfogyasztók helye konyhában induktív fözölap beépített sütö , mikró . Már írtam itt , hogy nekem a fiamék vettek egy házat , azt raktam rendbe : villany , gáz , víz , fütés , gipszkarton fém vázra amit csináltam . A villanynál nekem is volt mit csinálnom , hogy megtudjam mit hova szeretnének és mennyit . Szintén kábelek voltak használva egy föelosztóval és 3 al elosztóval . Kötödobozok mellözve . Minden helyiségnek világításra , dugaljakra külön áramkör . Ami kötést csináltam , azt a kapcsolók alatti mélydobozokban Wagóban . A dugaljakban a 2,5mm2 réz erek a Wagóban kötödnek és onnan minden dugalj külön kötve 1,5mm2-es erekkel , cserénél csak a meghibásodott dugaljat kötöd ki a Wagóból , a többi simán müködhet .
Régi ház. 1977 -es építés. Teljesen le lett csupaszítva. Pár fal is elmozgott. Víz- / gáz- / villany- vezeték, fűtés csere. Teljesen. Ablakok, ajtók, padlózat, falazás szintén új. Minden kicserélve. Teljes szigetelés. Régi gázóra, villanyszekrény ki, az új meg be. Majd csak végzünk. Előbb, utóbb. Remélem soha sem fog kellenem javítanom semit sem. ;-)
Ne vesszünk össze a vezeték, kábel, huzal, drót, stb kifejezésen. Szép a MAGYAR nyelv. Nálunk, szó szerinti fordításban, a vezeték az a vezető kötél ami a vonatot, villamost felülről táplálja. Én meg megpróbálok magyarul fogalmazni. Sokminden más nálunk. Pl a dugaljzat is más. Mások a szabványok. Nálunk, szemből nézve, a baloldali lyukban kell lennie a fázisnak (nálunk felül van kivezetve a föld). Nálatok, tudtommal ez nincs így.
Közben meglestem. Az előző parti rakta a lapos kábelt. Ezek meg H05VV-F, H07V-K, CYKY-J 3x 1.5, 3x 2.5, 5x 2.5 kábelokat húztak.
Nálatok MM falkábel, nálunk CYYP-J a jelölése. Nem 1 szabványon vagyunk. FTP adatkábelok is vannak, szintén gégecső nélkül. Meg minden. Így megfelelt? Vagy legyen MMCU 1.5 és MMCU 2.5?
Ezek esetében külön szigetelve 0, föld, fázis (kék, zöld, fekete) + mind a 3 szigetelve (fekete). Láttam lapos kialakítást is (egymás mellett a vezetékek), és kör alakút, mint az adatkábelek (vagy koax). A rézvezetékek tömörek nem sodrottak. És az egyszerűbb, benyomós gyorscsatlakozót használják minden fele. Tudom, hogy ez is egészen jól ráfog, és ez az olcsóbb. ;-)
Ezek szerint rendben van, csak a tulaj ne akarjon utólag változtatni. ;-)
A szóhasználatán érezhető, hogy semmit sem ért ehhez a területhez. Pl neki a kábel és a vezeték az ugyanaz. Tehát ahol "három eres vezetékről" ír, az biztosan MM falkábel (vagy pl MBCU).
Kint használták a pirosat (ez kötelező). Bent viszont nem láttam. Mikor az unokatesómnak csináltam a ház villanyszerelését, akkor mindenhol használtam. Az osztálytársam látatlanban aláírta volna. Kérésemre azért kijött megcsinálni a revíziót.
Ezért csodálkoztam, hogy ezek, bent nem használták. 10+ éve már nem szelek (betegség végett), hátha én tudom rosszul. Hátha azóta változott a világ. De ezek szerint nem ilyen gyors a változás. Gégecső nélküli szerelést láttam már a 80 -as években is. Nem ez fogja leégetni a házat. Viszont a tulaj újragondolását megkérdőjelezi. Nálam a tesó az újragondoló. ;-)
Házfelújítás van nálunk. Valamicskét konyítok a témához, pár évtizedes prax is van mögöttem meg hát ha minden igaz, energetikusnak tanultam ki.
Régen az 1 fázisú rendszert 2 vezetékkel, gégecsőben, felső dobozokkal oldottuk meg (a 0 és föld 1 vezetéken futott). Ha a tulaj kitalált valamit az utolsó pillanatban, nem volt gond, mert azon a részen a vezetéket akár újra is lehetett húzni a gégecsőben. Nálunk 4 mm -es rézvezetékek voltak ezek a vezetékek, amik ki lettek szedve. A biztosítékok meg szintek szerint voltak elosztva. (1977 -es építés)
Manapság a 0, föld, fázis 1 db 3 eres vezetéken fut. Gégecső kihagyva, ahogy a felső dobozok is. A vezetékek befalazva, nincs cserelehetőség. Szintenként, a 3 fázis, több biztosítékon keresztül van széthúzva (persze külön vezetékek mindenhova). A csoportos dugaljazatok áthúzva és kész. A föld az ténylegesen a villámhárító földelésére csatlakozik (külön dobozban). Mindenhol gyorscsatlakozó, belenyomom és kész. (Őrült értékek vannak ráírva, de ténylegesen tudja valaki, hogy mit bírnak ezek ki a konyhában, mosóhelységben?) Ja a világítás 1.5 mm -es, a konektorokhoz (nálatok esetleg dugaljzat) meg 2.5 mm -es rezet használtak. (Ma is létezik 4 mm -es, csak ugye drágább.) Remélem, a jövőben nem fog kelleni vezetéket cserélnem sehol. ;-)
"a szakmát űzőktől kérdezem: ezt a 0 szakadást nem lehet egyértelműen kimérni valahogy?"
Dehogynem.
Amit te javasolsz az viszont "veszélyes".
Lehet így mérni, de a legtöbb játék multiméter nem viseli el, ha az ellenállás-szakadásmérőjével véletlenül "belemérsz" a 230V-ba.
Nyilván lekapcsolsz, esetleg kikötsz...meg stb.
De a megtévesztés faktor akkor is hatalmas, ha nem érted amit csinálsz, akkor 12féleképp elmehetsz az erdőbe.
Pl két felkapcsolt nagyfogyasztó remekül néhány ohmmal átvezeti a nullát a fázisra ahol még van nulla, majd onnan vissza a nullára, ahol már nincs.
Eredmény, a multiméter mindenhol sípol, te meg megint nem érted az egészet.
Ha meg érted, általában nem kell 20+méter "lengődrót" meg ilyen baromságok, hisz "a falak tele vannak dróttal", csak át kell lásd ki kivel van, és tudnod kell mit csinálsz.
Meg szoktam a szakadásokat találni, akár induktív feszültségkeresővel is, hogy eddig búg, itt már nem, dobozokat is mindig sikerül felderíteni, ki lehet vésni, kap fehér fedőt, stb
Lakótelepen szokásos ,hogy a panelok között a szobasarokban nem áthúzták a védőcsövet és bele a vezetéket, hanem gányoltak.
Pl "becsokizták" összesodorták, védőcső nélkül, rátekertek valami újságot, szemetet, nejlont, mikor mit, majd kibetonozták, hogy elrejtsék a gányolást.
Törvényszerűen el fog rohadni ésvagy el fog égni minden ilyen, a kérdés mikor.
A magyar rabszolga szobafestő 12-15 euros óradíjjal megy ki. Ezt fordítsd le magyar órabérre és nem lesz akkora különbség.
Az árja német 20 euro felett fog kérni a legapróbb melóért is, az egyedi vállalási ára is magas lesz, de amikor nekem 20nm alapterület tisztasági festésre százezreket mondanak itthon is, akkor nem lepődöm már meg.
Anno a 100 euros márkaszervizes óra díjjal fenyegettek, ma meg már itthon is 25e+ÁFA tud lenni a karosszériás rezsióra.
A festők egy része "németből" hazajött és elég jól megélnek, ha még nem is kérhetnek 100%-ban annyit mint kinn, de pár év és elérjük.
Ettől a MekkMesterek a doboztetőikkel évtizedekig velünk lesznek, mert az oktatásunk és a szolgáltatásaink még balkán, erősen. És ezen el kellene gndolkodnia sokaknak.
Van kint pár ismerős, megkérdezhetem, de már csak az összefüggések is másképp vannak, mert általában jobban keresnek a népek és miből keresnének jobban,ha nem fizetnek többet? Én 10 éve Amsterdamban csináltattam ilyet, akkor nem kicsit akadt fent a szemem a számokon. Család csak a határon jár át bármi építőiparosat csinálni, hogy többszörös szorzó legyen a munkadíjakon.
Régen volt, de egy 2-nél nagyobb szorzórol beszélünk.
Eleve a festésnél a munkaidő az egyik kritikus sarokpont, az pedig sokkal drágább németországban, mint itt. Nyilván régióról régióra változik a konkrét szám, Münchenben biztosan drágább lesz, mint bivalybasznád alsón.
a szakmát űzőktől kérdezem: ezt a 0 szakadást nem lehet egyértelműen kimérni valahogy?
pl kiköti a bejövő vezetékeket, és egy multiméter (?) - meg egy elég hosszú mérőzsinór - segítségével végiglépdelni a f-0-vf-k viszonylaton az elosztó és a konnektorok között?
Ha egy lakás, akkor feltételezem, hogy nem kell 20 m mérőzsinór..
Szerencsére a nyugati órabérek már elbírják, hogy a kedves tulaj ne bámulja a randa fedeleket és ott nyugodtan el lehet tüntetni, az ottani villszerelők így is boldogulnak, biztosan a pénz miatt lehet...
A hibakeresési óradíjat egyből szorozd meg hárommal, megérdemli az, aki levakoltatja a kötődobozokat (aki csak legletteli és lefesti, annak csak kétszeres büntető óradíj jár)
Köszönöm az ötleteléseket. Én is nulla szakadásra gondolok. Elengedtem a dolgot, mert kínai a tulajdonos és "kici beszél magyar", sajnos nem értem azt sem, hogy mit mókolt a lakásban. Egyébként pár éve felújított hálózatnak tűnik a lakás vezetékelése. Korom, feketedés nem volt sehol, persze minden kötődoboz telivakolva, valami minimális vezeték szigetelés olvadást láttam a kiselosztó egyik elmenő nulla vezetékén, de nem tűnt vészesnek, kilazulva nem volt, úgyhogy nem birizgáltam, de aztán lehet az lesz a gond.
Hibás pontot megtalálni (fürtfelhő nyoma a falon?), elszenesedett vezetékekről fotót készíteni.
Villanyórát lekapcsolni kötést megvizsgálni, hogy javítható-e.
Lakás ÖSSZES kötését átnézni, hogy mindegyik veszélyesen szar-e, avagy csak ez az egy sikerült megbízhatatlanra.
"az elmenő fázis szabad vége és a nulla sín között 125V van."
A sajnos szuperérzékeny műszered már egy-két milliamperes áramszivárgásra is halálos veszélyt jelez (lásd pl fáziskeresők hamis jelzései). Ugyanott egy próbalámpa (vagy egy mesterséges beépített terhelést tartalmazó profi műszer) valószínűleg szinte semmi feszültséget nem jelezne.
"A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem. Műszerrel mérve a hibás szakaszon lévő első dugaljban a nulla és a védővezető! között 230V mérek, illetve a fázis védővezető között szintén 230V, fázis nulla között nem mérek semmit."
Nem tudom, hogy más hogy látja, de ebből nekem az következik, hogy mintha a védőföld helyén lenne a fázis ( 0 - VF = 230 V, F - VF = 230 V, 0 - F = 0 V).
Azt sem tudjuk, hogy ez a dugalj volt-e használva valaha bármire is.
Ezzel ütközik az előző mondat "A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem."
pl. 100méter bármiféle kábel végén az egyik érre 230V-ot kötve a másikon is több száz voltot mutat a multi a nullához képest, holott ez a vezeték a semmire nincs fémes érintkezéssel rákötve,... mindössze kiváló csatolásban van a másik, feszültség alatt lévő érrel.
Apám szivatta magát így a "fázisceruzával" :))))
Nem mén a bojler, pedig van a vezetékben szufla.
4 eres MTK-ból az egyik feketét itt kötötte be, a másikat meg ott :D
Furcsa kifejezéseket tanítanak ma a "kezdő villanyszerelőknek". Nekem csengeni max. a fülem szokott.
Ha szakadás mérhető a nulla és a védőföld közt, márpedig védőföld láthatóan "van", akkor 0 nincs.
Tehát valahol elégett, elszakadt a nulla.
Ha ez egy retek lakótelep, tehát tényleg egymásból vannak "felfűzve" a konnektorok, ("szakaszok") teljesen közönséges, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kötésre is használt aljzatba bedugott két vezeték, (általában alu vezeték), idővel kilazul, a többi konnektorhoz átfolyó jelentős áramtól elég, majd megszakad.
Ez történhet a fázison és a nullán is, mindegy.
De bármiféle lakásban és házban megtörténhet a vezeték szakadása, korszaktól és szerelési módtól függően ilyenkor más-más potenciális helyeken keresi az ember a dobozokat és kötéseket, esetenként bevakolt, lefedett borzalmakat.
Digitális multiméterrel ésszel szabad csak mérni, mert a nagyfrekvenciát, statikus feltöltődéseket, kapacitív csatolást, mindent mutat.
pl. 100méter bármiféle kábel végén az egyik érre 230V-ot kötve a másikon is több száz voltot mutat a multi a nullához képest, holott ez a vezeték a semmire nincs fémes érintkezéssel rákötve,... mindössze kiváló csatolásban van a másik, feszültség alatt lévő érrel.
Sziasztok! Az alábbi problémával szembesültem, mint kezdő villanyszerelő. A fél lakásban nincs áram, állítólag azóta mióta elkezdett vibrálni az egyik szobában a mennyezet világítás. Kismegszakító nem kapcsolt le, a megszakítók rendben működnek ellenőriztem, Ávk van és működik. A fázis eljut mindenhová ezt ellenőriztem. Műszerrel mérve a hibás szakaszon lévő első dugaljban a nulla és a védővezető! között 230V mérek, illetve a fázis védővezető között szintén 230V, fázis nulla között nem mérek semmit. A szakaszért felelős kismegszakítóról lekötve az elmenő fázis szabad vége és a nulla sín között 125V van. Továbbmenve a szakaszon a következő dugaljban fázis nulla között 125V, nulla védővezető között 25V, fázis védővezető között 125V. A hibás szakaszon az N-PE sehol nem cseng össze,TN-C rendszer, lakáselosztóban szétválasztva. Elakadtam...
Találkozott-e valaki mostanában olyan villany bojlerrel, aminek van egy alsó fűtőbetétje, amire a vezérelt áramot kell kötni, és van egy a felső vízréteget fűtő betét, ami a minden napszakiról üzemel ?
Az infókból IGENIS meglehetett érteni a helyzetet. Pl. nekem is sikerült... és le is írtam ugyebár az álláspontom.
Erre jösz te a magaslovadról észt osztva kekeckedni. Kijelented, hogy - hülyeség amit írtam - mert úgy tuti nem lehet
De akkor pl. nekem miért jött le UGYANBBÓL az infóból mégis a valóság?! Talán mert veled ellentétben gondolkodva-értőn olvasok? Hisz MINDEN infó megvolt már friss képek ELŐTT is!!!!
Egy szaki számára nem elég az az infó ami nekem a kibicnek elég volt? Az ciki... nagyon ciki, pláne észosztás közben a szakira nézve.
Miskolci 20 emeletes épület (meg a Gyöngyösi toronyháznál ) Felszálló sinezése PEN vezető, és a mobil átjátszó miatt Cu szalagos földelés van felhúzva a tetőre. A táp doboza a szabadban van ,ott van a szétválasztás is .
Kérlek ajánljatok olyan krimpleőfogót amit már érdemes megvenni. Legjobban az a fajta konstrukció tetszik ami 4 oldalról nyomja meg a krimpelt felületet.
Max 4mm2-es vezetékhez használnám, kvázi otthoni használatra. Mást nem kell tudni csak krimpeljen.
Ez a fajta mondjuk jó lehet, érdemes megvenni? Vagy kell valami komolyabb?
Mit lehet azon nem figyelni, hogy elolvastam az összes hozzászólását az alanynak? És kimásoltam belőle azt, amit a témáról írt, és arra alapoztam hozzászólásomat. Ennél többet szakember tud mondani a helyszínen.
Sziasztok kültéri medencénél a fedés alatt milyen szabványok szerint lehet szerelni kb?Mint a fürdőszobában?Hol tudok utánanézni? Vagy ha valaki csinált már jól jönne a tapasztalat?! köszi
Az ingatlanon szerintem VAN!!!! PEN vezető. Mivel több mérőhely is van van a több lakás+garázs okán.
- csatlakozó vezeték, az érkezésnél leföldelve - 3x50 Amper késes védelem - TN-C rendszerű elosztás a mérőhelyek számára
- mérőhelyek TN-C rendszerben ... azaz eddig tuti PEN van, szerintem.
- mért fövezeték (megcsapolva a garázs számára) TN-C rendszerben ... azaz ez is PEN még, szerintem.
- első mért főelosztó a lakásban + a LAKÉS főföldelése ide van kötve ... ITT lesz a PEN-ből PE és NULLA, alighanem.
---
A garázsba megy a megcsapolásról egy NULLA és egy csak P a PEN itteni szétválasztása okán. Aminek még alighanem hiányzik az E része, azaz a főföldelése a garázs első mért főelosztója számára.
...zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt
...háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán
neked nincs PEN vezetőd. PEN vezető a transzformátorállomástól addig a pontig volt, míg a külső méretlen doboznál egy földeléshez kötve el nem indult egy külön védővezető (na meg egy külön nullavezető) felfelé.
A nullavezetőből nem választhatsz már szét semmit, pláne, hogy minek, ha van lentről védővezetőd is. A kettőnek külön sínen kell maradnia a lakásban. Ha neked a lakásban még PEN-t kéne szétválasztani, akkor vagy te írod le a helyzetet rosszul, vagy félrevezetnek itt.
Az más kérdés, hogy lent ez a külső doboznál teljesen pocsékul van megcsinálva, azt kéne rendberakatni szakemberrel.
Ha lehet , akkor 1 fázison nagyon huzamosabb ideig ne terheld 1000Wattnál többel ! Mivel ez 3 fázisos generátor és a 3500Watt az össz nominális terhelés, hamar hazavághatod a generátort , leégeted az egyik fázis tekercselését !
A 6.5 le az 4.8 kw a főtengelyen!!! És onnan jön még a generátor vesztesége.
Azaz a 8500W teljesítmény kamu, a 3500W a reálisabb. A tapasztalatom szerint ezek a generátorok elég instabilak kis teljesítményen, ami nem ideális háztartási üzemben amikor nagyon változékony a teljesítmény.
Ez a 8500 csúcs, és 2500 állandó terhelés eléggé szokatlan, tényleg kéne egy tipus, vagy fénykép a gépről meg az adattáblájáról. Meg esetleg hogy mikor volt ezelőtt beindítva utoljára, és milyen üzemanyag van benne. (sima, adalékolt)
Egy elhanyagolt gépnél sok helyen lehet dugulás, ami több hiba forrása lehet.
Mindenképpen valami fűtőszálas terhelés kéne (pl hősugárzó/vasaló) plusz mellé egy izzó, mert annak a fényén azon azonnal látod, ha baj van.
A két legfontosabb információt napok óta titokban tartod:
- ez egy vadiúj aggregátor, vagy a kocsmában vetted 15 ezer forintért egy ismeretlentől, aki a pénz átvétele után azonnal elszaladt?
- mi az aggregátor pontos típusa? Mert aki nem ért hozzá azt, a reklámokban / műszaki leírásban egyes gyártók rohadtul átvetik a kétértelműen megfogalmazott adatokkal. Pl lehet, hogy az aggregátorod valójában távolról sem annyi wattos, mint amit te gondolsz (sőt, az is lehet, hogy nem is aggregátor :)
"Mivel vastag zöldsárga nem érkezik a mérő felől."
Az órából jövő vastag zöldsárga szerintem ott látható a másik képen, (alulról ez megy bele a földelő szonda vasának összekötő elemébe). Tehát a PEN szétbontás megtörtént az órában és a kijövő földvezeték vége eben az esetben nem a főeloszóban van, hanem a földelő szonda dobozában. Ami szerintem nem szabálytalan, maximum szokatlan (+ butaság volt :) hiszen valószínűleg nincs semmi szabványos előírás arra, hogy a PEN szétbontás után a nulla és a föld elosztási pont nem lehet akár külön dobozban, egymástól akár fél méterre.
A magyar nyelvű használati utasításban 8500W-ott írnak. Amit kb 15-20 percig bír a gép, 2500w-al lehet huzamosabb ideig terhelni a használati szerint. Viszont az feltűnt,illetve néztem a benzin a benzincsapnál nagyon "vékonyan" folyik. Lehet,hogy kevés anyagot kap az előbbi oknál fogva. Szerintem teljes furat átmérőben kéne folynia. Fél liter benzin kb 5-6 perc alatt csorgott le a tankból.
A magyar nyelvű használati utasításban 8500W-ott írnak. Amit kb 15-20 percig bír a gép, 2500w-al lehet huzamosabb ideig terhelni a használati szerint. Viszont az feltűnt,illetve néztem a benzin a benzincsapnál nagyon "vékonyan" folyik. Lehet,hogy kevés anyagot kap az előbbi oknál fogva. Szerintem teljes furat átmérőben kéne folynia. Fél liter benzin kb 5-6 perc alatt csorgott le a tankból.
HA az órádból 2 vezeték jön akkor az még PEN és FÁZIS
Azaz neked KELL szétválasztani valahol 3 vezetékesre! PE NULLA FÁZIS Legkésőbb az első MÉRT FŐELOSZTÓ-dban... Plusz egy földelőt is rákötni a PE sínre
Megj: Mért főelosztóból lehet több is (lakás garázs pl.), de csak a még PEN vezetőt szabad elágaztatni. A főelosztókban való szétválasztásnál pedig helyben földelni kell külön-külön az adott részt.
Ha az 500W-os flex megfogta, akkor nem lehet hogy csak 850W-os az aggregátor? Ha mégis 8500W-os, akkor még mindig lehet, hogy a karburátor el van dugulva mert rég lett használva... Terhelésnek valami hősugárzót, hajszárítót javasolnék.
"Emlékeim szerint a 4 lakásos háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán az utca felől amiben a három fázis meg a nulla bejön az oszlopról földkábelen.
És ebben vannak 50A-es olvadó biztosítékok emlékeim szerint."
Ez eddig okés, mivel ez az utcáról érkező PEN vezető földelése. (PEN = MÉG közös NULLA és ZÖLDSÁRGA azaz még>> 2/4 vezetékes rendszer, egy kék/zöldsárga és a fázisok)
"A zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom) lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt."
Ez is okés így eddig (alighanem). DE!!! lennie kell a lakás főelosztóban egy KÉK>>ZÖLDSÁRGA átkötésnek >> PEN szétválasztás. EZ az átkötés a mérőből érkező közös PEN szétválasztása külön NULLA és külön ZÖLDSÁRGA vezetékre azaz 3/5 vezetékesre, kék és zöldsárga és fázisok. Innentöl, hogy lett külön kék és külön zöldsárga sín! MÁR soha többé NEM KÖTHETŐ össze újra 2/4 vezetéssé a rendszer a lakáson belüli hálózatrészen tovább vezetve. Azaz a kék és zöldsárga már nem közösíthető újra, csak külön vihető tovább.
"Ez a szonda később lett oda elhelyezve amikor valami felújításvolt valakinél. (nem voltam ott sajna végig). De amennyire emlékszek később több garázs melletti melléképület zöld sárgája is ide lett kötve azért van rajta több."
Ez már helytelen kivitelezés (bár műszakilag működhet jól, ha nem kontakthibás a kötés). Helyesen a szondáról egy vezetéknek kéne elindulni és megérkeznie a hozzá tartozó lakás főelosztóba. Aztán onnan kéne tovább vinni a lakáson belül és akár a lakáshoz tartozó garázsba is a PEN szétválasztás utánról a zöldsárga sínről.
Megj: Azonban itt már szóba jön, hogy idegen ingatlan részen nem lehet áramot átvezetni! Áramot csak a saját ingatlan részben és a közös részeken át lehet vezetni.
**** Szóval, célszerűnek tűnik átvizsgáltatni hozzáértővel a földelési rendszert. Mert esélyes, hogy nem igazán okés a mostani megoldása. ... és ezen nem feltétlenül seígt egy újabb szonada garázsnál.
Tisztázni kellene a TELJES rendszer állapotát szabályosságát! ****
Tájkép, A mérőhelyekig tartó részek vélhetően közös tulajdonban vannak. (erről biztosat a használati megosztási szerződés vagy az alapító okírat nyilatkozik) HA közös tulajdon az utca-mérőhelyek közötti rész akkor a házközösség, mint üzemeltető felel érte és a karbantartása/felújítása is közös feladat/költség. Mitöbb, ha jól emlékszem 6 évente érintésvédelmi szakemberrel ellenőriztetni is kell(ene) és jegyzőkenyvet kapni a megfelelőségéről.
A mérőhely és az utána következő részek az már egyéni tulajdon. Azért már az adott tulajdonos/üzemeltető felel. HA NINCS FI relézve az egyéni rész vagy HA 32 Ampernél több van egyéniben akkor erre is él a 6 évenkénti felülvizsgálat.
Emlékeim szerint a 4 lakásos háznak van egy nagy földelése közös és az van a nullával egyesítve a külső méretlen dobozban a ház falán az utca felől amiben a három fázis meg a nulla bejön az oszlopról földkábelen.
És ebben vannak 50A-es olvadó biztosítékok emlékeim szerint.
A zöld sárga 10-es (a lakásban teljesen független a kéktől külön null sín, és külön föld sín ha jól mondom) lejön a lakásból és emlékeim szerint egyből a földelő szondára kötötték amikor felújítás volt.
Ez a szonda később lett oda elhelyezve amikor valami felújításvolt valakinél. (nem voltam ott sajna végig). De amennyire emlékszek később több garázs melletti melléképület zöld sárgája is ide lett kötve azért van rajta több.
A garázsnál meg tavasszal "combos földelés építése).
A vastag kék és fekete a MÉRŐ-től jön, azaz a kék az ott még PEN vezető jobb híján. Mivel vastag zöldsárga nem érkezik a mérő felől.
Ezért szerintem nem tilos a garázs számára kialakított TN-C/TN-S bontás ott.
Utána megy tovább a lakásba a kék PEN (és a fekete fázis). A lakás főelosztóban találkozik a FŐföldelés vastag zöldárgájával. Ott van (gondolom) a lakás számára kialakított TN-C/TN-S bontás.
Azaz a dobozka és lakás között PEN van alighanem.
-----
Más kérdés, hogy ez esetben nem pont így kellett volna táplálni a garázst.
Hanem csak a kék és feketét átvinni a garázsba. Aztán garázsnál egy combos FŐföldeléssel ellátni és a garázs számára kialakítani TN-C/TN-S bontást a garázsnál
****
A javítás-rendberakás módja pedig az lenne, hogy
- a vastag zöldsárágát IS ELHOZNI ide a dobozkába a lakás elosztóból ÉS - 3 vezetéket!!! átvinni a garázsba
*****
De ugye nem tudható, hogy a vastag zölsárga hová is bekötve. Pedig nem mindegy.
500W-os flexet indítottam róla,hát jól megfogta a benzin motort arra időre amíg a flex elérte a max fordulatot. Van 220-as ventilátorom kettő,azok megfelelőek erre max fordulaton üzemeltetve + az izzó?
"A fekete 10-es ami felülről jön az megy a lakásba, az alsó 10-es fekete a mérőórától jön. És ezek vannak egybe érvég hüvelyezve."
A két vezetéket én nem érvéghüvelyben kötöttem volna össze (szerintem megbízhatatlan, de nem tilos), csak bedugtam volna őket közvetlenül a kismegszakítóba.
"A Kék 10-es nulla szintén ugyan az a felállás a csokiból megy a 2,5-es kék és zöld sárga a garázsba."
Földelést tilos a nullából "gyártani", annak a zöldsárgának a föld elosztóra kell csatlakoznia valahogy.
"A meglévő kismegszakító mellé kellene még egy kismegszakítót betenni, és erre lenne kötve az említett télikertből bejövő 3*2,5-es tömör réz."
Semmi akadálya, hely van elég további kismegszakítónak.
De mindenképpen oda kell hozni egy zöldsárgát is a másik (földelő) dobozból (én 10 mm2-eset hoznék), mert egy szabálytalan földelés már van ott és te épp egy másodikat is tervezel :)
"A másik kérdés szeretnék Fi-relét a garázs ágra csak az a kérdés ebbe a dobozba vagy a garázsba lévő dobozba lévő kismegszakítók mellé"
Teheted a garázs elosztójába is a FI relét, de akkor a télikertnek is külön FI relé kell majd. Szerintem a képen látható sínre tedd rá a FI relét is, ami így egyszerre tudja védeni a garázst és a télikertet is (sőt akár egyúttal a lakást is).
"A szondás kép a mérő óra alatt van ott vannak rákötve jó néhány földelés."
Abban a dobozban is akad szabálytalanság: a földelőszonda kötőeleme nem lehet egyúttal a földelő előszó is!
- ebbe kötném be a villanyóra felől jövő 10mm2-es földvezetőt is
- ebben osztanám szét a jelenlegi 3 elmenő földet is
- és ne feledkezz meg arról a még hiányzó földvezetékről sem, aminek össze kell kötnie a két fényképet :)
Persze szabály szerint ennek a földelési elosztásnak nem itt kellene lennie, hanem a másik fényképen (nagy butaság volt ebbe a dobozba gyűjteni a földeléseket), de itt ez a leg-fájdalommentesebb megoldás. Ebben a dobozban nem lenne szabad másnak lenni, mint a földelő szonda összekötésének azzal az egyetlen vezetékkel, ami innen tovább megy a másik képre.
A szabványban az van, hogy ha a hibavédelem lekapcsolásos elvű, akkor az nem alapulhat a hálózat földelt pontjához való csatlakozáson. Azaz arrafelé nem folyhat hibaáram. Célja meg, mint előző hozzászólásomban írtam, hogy a PEN potenciálját ne emelhesse meg.
A fekete 10-es ami felülről jön az megy a lakásba, az alsó 10-es fekete a mérőórától jön. És ezek vannak egybe érvég hüvelyezve. Ez van bevezetve a kismegszakítóba ami a garázs hoz ágazik le.
A Kék 10-es nulla szintén ugyan az a felállás a csokiból megy a 2,5-es kék és zöld sárga a garázsba.
A lakás földelése már szabványosan megcsinálták amikor a fővezeték csere volt a lakáshoz 10mm2-re.
A meglévő kismegszakító mellé kellene még egy kismegszakítót betenni, és erre lenne kötve az említett télikertből bejövő 3*2,5-es tömör réz.
A másik kérdés szeretnék Fi-relét a garázs ágra csak az a kérdés ebbe a dobozba vagy a garázsba lévő dobozba lévő kismegszakítók mellé (lesz vagy 4-5 biztosított áramkör)
És persze a garázs földelését is szabványosítani szeretném.
A szondás kép a mérő óra alatt van ott vannak rákötve jó néhány földelés.
Anno a villany szerelő így csinálta a 80-as évek végén úgy rémlik valami nullára földelésnek mondta? (mivel a társas ház nem volt külön földelője a 4 lakásnak, hanem közös földelés volt, van )
Elektromos gond (benzines aggregátor) ügyben lenne kérdésem.
Van egy Strauss 8500w 220/380 benzines aggregátorom. Olyan hibát produkál az aggregátor , hogy izzót csatlakoztatva az izzó fénye vibrál. Ezt a hibát mi okozhatja? Merjem így használni az aggregátort? Hosszabbítónál mérve 229-230V -ot ad le. Hűtők és tv lenne róla üzemeltetve áramszünet esetén.
Meg még annyi, hogy a PEN-nek van szondája, nem a szondának védőföldje, ezért a védővezetőt a Pen szétválasztásnál kialakított PE (védőföld) sinnél tanácsos elágaztatni. Utána persze lehet plusz szondákat rákötni, de az már egy másik történet... PEN = közös nulla- védőföld
Kismegszakítót még csak-csak be lehet tenni, a fi relé már kérdéses, de az a mért nullából védőföld leágazás.... háát az egy kicsit erősnek tűnik már eleve...
Szerintetek hogyan lehet ide még kismegszakítót bekötni még egy leágazáshoz. A 10-es fázis és nulla az órától megy a lakásba az már cserélt réz, a többi ami a garázsé az alu 2,5-ös.
És ide jönne be még kintről 3*2,5 réz egy kismegszakítóhoz ami a télikertből jön.. A garázsnak ide vagy a garázsba kellene Fi-relét feltenni?
A földelés menne a földelő szondára, de hány darab köthető egye?
Köszi, nem rossz autó de nem azért írtam a kívánságlistát, hogy körülnézz miattam a piacon :)
Különben is az az "e" betű azt jelenti, hogy három-négy plusz milliót kérnek egy olyan szolgáltatásért (két perces helyett két órás tankolás :) amit én nem kértem.
A villanyautózással még várok pár évet, amikor tömegessé, tehát kevésbé pofátlan árúvá válnak a hatótáv-növelő (akkutöltő) motoros plug-in hibridek.
Az a baj, hogy egy modern kocsi elektromos rendszere egy kicsit komplexebb, mint egy PEN szétválasztás. A szabványok áráról inkább nem is írok, mert szegény elek visszavonul :)
... problémája megoldódott. Az utána kapcsolt hajtóműben (amibe konkrétan bele volt szerelve, tehát nem lehetett külön vizsgálni) az egyik tengelyen lévő fogaskerék elnyírta a reteszt, elfordult és rászorult a tengelyre. Ez egy adott nyomatéknál el tudott fordulni. Érdekes módon HAJSZÁLPONTOSAN mindig ugyanannál a nyomatéknál szaladt meg, ezért gondoltuk, hogy a motor csúszik (elektromosan). Pedig milyen jót mértünk :)
- ha elalszol TV nézés közben (ez a TV nézés egyetlen haszna, amilyen szar a műsor mind a 120 csatornán), akkor kiszúrhatja a szemedet, amikor pl az oldaladra fordulsz
- ha a fejedet kényelmes szögben alátámasztod (enyhén ferdén), akkor ezzel a szemüveggel TV helyett a hasadat látod (erekció esetén maximum a Pokoli Torony c filmet képzelheted oda)
"Mikor fogják az Autókat is kerék és ülés nélkül árulni ?"
Nekem meg pont az a bajom, hogy az autóhoz nem én választhatom meg a kiegészítőket, csak nagy csomagokban vehetem meg, amely csomagnak a felét azután dobhatom ki a szemétbe, de előbb persze fizessem ki.
Az autókereskedők hülyét kapnak egy ilyen kívánságlistától:
- a kerék kizárólag acél felnis lehet (alu/könnyűfém NEM!)
- hasmagasság 18 centi felett
- műszerfalon középen a lehető legnagyobb érintő kijelző legyen
- 360 fokos kamerázás, ha vízszintesen is lát (nagy látószögű), azért plusz pont jár
- gyári navigációért egy fillért sem fizetek
- gyári riasztóért egy fillért sem fizetek, sőt legyen kiszerelve belőle
- kulcs nélküli nyitásért egy fillért sem fizetek, sőt legyen kiszerelve belőle
- NEM automata váltó (kivéve, ha van egy jól működő (adaptív) dugóasszisztens, azért sok pénzt hajlandó vagyok kifizetni)
- kell hatékony (gyors reagálású) kipörgésgátló
- kell visszagurulás-gátló
- teljes elektromos vezetékezési rajz/leírás
...és akkor még nem mondtam azokat az igényeket, amelyeket talán egyetlen autógyártó sem képes teljesíteni:
- erős, de turbó nélküli (szívó) benzin motor
- tűző napsütésben is jól látható (epaper / e-ink) kijelzők, képernyők
- mindezt természetesen a széndioxid-baromság előtti áron :)
Ezelőtt 15 évvel vettünk aggregátorokat. A lényeg, hogy nem volt bennük Fi-relé. Az eladó külön akarta eladni a Fi-t. . Meg volt a gépben is a helye.
Akkor elkezdtem utánanézni a dolgoknak és kisült, hogy Magyarországon Fi-relé nélkül nem szabad aggregátort eladni. Az aggregátor ára 750 eFt volt, de a pali szeretett volna még a Fi-reléért egy kis plusz pénzt.
A figura inverterek kereskedelmével is foglalkozott (victron energy)
Viszont vizsgáljuk meg a teszárlatos készülék esetét: Az aggregátor akármelyik ága ér hozzá a testhez, akkor csak annyi fog történni, hogy onnantól a generátor kimenetének másik ága rázni fog, ha hozzáérsz. Maga a testzárlatos készülék nem fog rázni, mivel az eredeti védővezető nincs megszakítva.
Legjobban az elektroncsöves televíziókhoz tudnám az esetet hasonlítani, amit leválasztótrafóval volt szabad javítani, mert a sasszin ott lehetet a fázis, ha épp úgy van bedugva a készülék.
De ha kapcsolóüzemű tápegységet javítok, és leválasztótrafóról üzemeltetetm, akkor sem okoz gondot, ha a a földelt oszcilloszkópot rácsiptetem a leválasztó kimenetének egyik oldalára. Persze onnantól a másik fele már rázhat, nem véletlen, hogy csak gyakorlattal rendelkező szakembereknek ajánlják.
Nem a falon kívüli vezeték látványa miatt kérdeztem a dolgot, (ezen a lakáson túl sokat nem rondít már egy falon kívüli vezeték) pusztán csak kiváncsi voltam, hogy mik a lehetőségek. De, majd akkor valószínűleg első körben egy villanyszerelővel kell felmérni a dolgot.
"ha odavisz egy külön körön, 1,5-s vagy inkább 2,5-s réz vezetéket, akkor azzal olyan túl nagy hibát nem követhet el, és valszeg ez a leggyorsabb + legolcsóbb"
Valóban ez a legegyszerűbb, legolcsóbb , leggyorsabb és legbiztosabb.
De egy kábelt/vezetékcsatornát végig a kismegszakítótól a tűzhelyig FALON KÍVÜL AZ LÁTSZIK, TEHÁT CSÚNYA. A gatyáját is rá fogja elkölteni olyan megoldásra, ami nem jár falon kívüli kábellel.
Egy haver panaszkodott, hogy reggelente fáj a nyaka. Kinyomoztam, hogy a TV a hálószobában van 80 centire a padlótól és az ágyból nézik kitekeredett nyakkal. Javasoltam, hogy tegyük fel a TV-t a falra a mennyezet alá, hogy kényelmesebb szögben lásson rá (persze még ez sem az ideális szög). Az asszony azonnal megvétózta a projektet azzal az indoklással, hogy de akor a TV-hez menő kábelek LÁTSZANI FOGNAK a falon. Majd ha lesz lakásfelújítás, akkor majd be lesz vésve a falba egy cső, addig inkább fájjon a nyak, mintsem látsszon a kábel :)
(ha odavisz egy külön körön, 1,5-s vagy inkább 2,5-s réz vezetéket, akkor azzal olyan túl nagy hibát nem követhet el, és valszeg ez a leggyorsabb + legolcsóbb.... és nem kell kötésekkel bíbelődni, meg tippelgetni, hogy mit nem talált meg)
Abban ne reménykedj, hogy egy internetes villanyszerelő fórumból valaki megígéri neked, hogy az új villanytűzhelyed miatt tuti biztosan nem fognak leégni a falban villamos kötések az ezer éve villanyszerelt lakásodban. Tehát olyan tanácsokat fogsz kani, hogy a villanytűzhelyedet csakis vadiúj vezetékről üzemeltetheted.
Ezzel szemben ott a helyszínen körülnézve egy értelmes villanyszerelő lehet, hogy találna megoldást a régi vezetékek felhasználásával is. Vagy ő is azt mondaná, hogy új vezeték, mert a meglévő rendszer még tuningolással sem lesz elég jó.
Eredetileg csak a kiselosztó felújításáról volt szó, fel is szereltem a falra a képen látható LEGRAND Plexo 12 férőhelyes falon kívüli elosztót.
Majd másnapra "evés közben megjött az étvágy": Mivel úgyis leverték a csempét a konyhában, oda is húzni kéne két új áramkört.
A konyhából a nappaliba már amúgy is volt egy átjárat falkábel részére, így nappali konnektorainak is húzni kellett egy új áramkört, aminek a vége egy már meglévő furaton át tovább ment a hálószobába, ott új kábelezés lett. Falon kívüli konnektorok lettek felszerelve, a kábel a parkettaszegélyben lett elvezetve.
Mivel a kisolosztó már fel volt szerelve, mikor az új áramköröket kérték, a fővezetéki leágazóknak már nem jutott hely a DIN sínen.
Fővezetéki leágazókra azért volt szükség mert meglehetősen rövidek voltak a bejövő mért alumínium vezetékek.
A megmaradó elmenő alumínium vezetékek szintén rövidek voltak, ezeket WAGO 222-412-vel toldottam meg (természetesen WAGO pasztával kitöltve).
A klíma elmenő nulla vezetéke rövid volt, ezt egy WAGO 221-412-vel toldottam meg.
A nappali és a hálószoba eredetileg külön áramkörön volt. Mivel utólag több új áramkört kértek, hogy elegendő legyen a kiselosztóban a 12 férőhely,
ezt a két áramkört összeközösítettem egy WAGO 221-413-mal.
A régi kötődobozokban a kötéseket WAGO 222 szériájú kötőelemekkel (WAGO pasztável kitöltve) újítottam fel.
Ahol az alumínium vezeték csavarkötés alá került, ott érvéghüvelyeztem, annak ellenére, hogy merev vezetékekről van szó.
Mi a helyzet ilyenkor a védőfölddel, ami effektíve a bejövő PEN is ?
Egy testzárlatos készülek (amiről adott esetben nem is tudsz) és máris kész a nem földfüggetlen rendszer. Mondjuk ebben az esetben a FI elvileg véd.
Ha a generátor nulla pontját az ember összeköti a földelőszondával és effektív egy PEN szétválasztást csinál, FI relét rak majd ez _után_ rakja az 1-0-2 kapcsolót a fázis/nullára az jó megoldás lehet manuális szigetüzemre ?
Az aggregátor bármelyik kimenetét megfoghatod, de mindig csak egy drótot. Persze nem kell kipróbálni. Olyan, mint a leválasztó trafó. Annak is míg csak egyik felét fogod meg, nem ráz, pont azért mert a trafó tekercsének egyik fele sincs összeköttetésben a talajjal. Innentől kezdve a FI relé nem igazán fog működni rajta, hisz a föld felé nem fog tudni áram folyni.
Ha viszont a lakás hálózatára kötöd, akkor bonts nullát és fázist is.
Bocsi, biztos már többen érdeklődtek ebben a témában, de nem szeretném az egész topicot végigolvasni.
Kombi tűzhelyet szeretnék vásárolni. Ezzel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy ehhez mindenképp szükséges egy külön ágat kiépíteni, vagy nem? A lakásban régi aluvezeték és 10A illetve 16A-es kismegszakító van. A tűzhely, amit kinéztem annak a max. telj. felvétele: 2035W, 1835W. Ha jól számoltam, akkor ez nincs 10A. Ez elvileg működőképes lehet. Szerintetek?
Képzeld elek... pl. lelehetne leszokni a "mindenáron írok valamit okosságnak tűnő marhaságot csak, hogy én írjak utoljára" címú zakkantságodról is. Sokat javulna az életed :-)
Lehet egy évben egyszer kell ,ezért nem fogom automatizálni. Kézi kapcsolóval átkapcsolni nem telik semmibe. És nem is szeretném egy ökör árát rákölteni . A lényeg hogy bíztonságos legyen a generátorral beüzemelt rendszer is . És sehogy se akadjon össze az utcáról bejövő hálózattal.
Pedig létkérdés a késleltetés. Gondold át mit csinál a kontaktus (és a fogyasztó) ha éppen az ellenkező periódusban van a 2 hálózat.
Sok átkapcsolót programoztam már fel, nem véletlenül vannak mindenféle beálítható idők rajta mennyit várjon a visszakapcsolás előtt, mennyit hagyja mindneképpen járni az aggregátort, stb..
Egy váltó relé átváltási ideje alatt az energiellátás csupán néhány század másodpercig szünetel. Milyen berendezésekkben okozhat ez számottevő gondot egy átlagos háztartásban?
Maximum a filléres kínai LED izzók fénye elhalványul egy pillanatra, de ettől még nem kell nekimenni a Berettyónak :)
"Ez esetben ... távoli, a MÉRŐHÖZ kirakott FI relével állunk szemben."
Konkrét problémára egy konkrét (arra az esetre kidolgozott) megoldás SOKKAL egyszerűbb/olcsóbb/gyorsabb lehet, mint mindenhol olyan általános megoldást erőltetni, ami minden hasonló esetre alkalmazható.
- lehet az aggregátor is a kerítés mellett (pl kutyaólnak álcázva) persze ebben az esetben az automatikus átkapcsolás mehetne kézzel is :)
- de lehet az aggregátor benn a házban és lehet a ház belső hálózatában kiépíteni egy "aggregátorról is táplálható dugaljak" áramkört egy saját FI relével az aggregátor után, vagy az aggregátorba beépített FI relével. Ebben az esetben az utcai/aggregátor átkapcsoló sem a főelosztóban, hanem a házban van, tehát most sem kell, hogy automatikus legyen :)
Mi a legrosszabb, ami történhet akkor, ha az utcai hálózat visszakapcsolása csak pl harmadszorra marad tartós? Az aggregátor mindvégig folyamatosan megy (ha a pince távoli sarkában porosodó aggregátor megközelítése és kézi elindítása fél óráig tartott, akkor a kézi leállítás sem lesz gyorsabb legalább legalább 2-3 percél :), a visszakapcsolás átmeneti időszaka alatt az átkapcsoló automatika legfeljebb néhányszor oda-vissza kapcsol az utca és az aggregátor között.
... gondold végig miként is múködik a "hálózat automatikus visszakapcsolása" rendszer az első 1 percben. Amikor pl. egy nedves faág esik a KÖF vezetékre vagy áthúz a repedt szigetelő.
Kézi 1-02 kapcsolás esetén ez nem okoz gondot.
De a feszültségfigyelés alapján kapcsoló automatika esetén már necces. Ezért JOBB KIVÁRNI, hogy stabil-e a hálózat...
Megj: egyébként 5 percet vártunk ki anno, amikor ilyesmivel is volt dolgom. Ez volt az ésszerű időtáv a gyakorlatban.
"kell egy késletetés is, kettős reteszeléssel az oda/vissza kapcsoláskor is"
Nem érzem szükségét a késleltetésnek, (az átváltás mechanikusan amúgy sem nulla idő alatt történik).
Egyetlen váltó kapcsolót pedig nem szükséges (nem is lehet :) reteszelni.
Persze ha annyira nagy az áram, hogy egyetlen váltó relé/mágneskapcsoló nem bírná, akkor a mágneskapcsolók között természetesen okos dolog a teljes kereszt-reteszelés, ami egyúttal megvalósít egy kis késleltetést is.
A trükközés/késleltetés/reteszelés akkor válik igazán izgalmassá, ha egy váltó kapcsoláshoz nem mechanikus, hanem szilárdtest reléket alkalmazunk ;)
Nem is csatlakozik... hisz - a közcélú FÁZIS+NULLA levan választva - az aggregátorról üzemelés idejére
CSAK a földelés lesz közös, az viszont a Föld léte által és a szabvány erejénél fogva >> ELKERÜLHETETLENÜL. Lévén tipikusan TN rendszerú (esetleg TT még) a családiház jellegű ingatlan tipikusan.
Leegyszerűsítve a FI relé azt nézi, hogy a rajta átmenő vezetékeken pillanatnyilag pont ugyanannyi áram fut-e át kifelé, mint befelé. Amíg a rajta átmenő áramok között nincs (pl 30 milliampernél nagyobb) különbség, akkor a FI relé nem csinál semmit.
Ha a FI relé mögötti áramforrás FÖLDFÜGGETLEN (pl földeletlen generátor, vagy leválasztó trafó szekunder tekercse), akkor az áramforrásból nem is mehet más irányban áram, csakis a FI relén keresztül. Márpedig, ha a FI relé ELŐTT nincs földelés, akkor minden áram kizárólag a FI relén át folyhat, tehát nem fordulhat elő olyan áram, ami nem rajta keresztül folyik, magyarul a rajta átmenő áramok között soha nem lesz különbség.
Mert egy tőlem 15 kilométerre lévő villanyszerelő kezében lévő FI relé kioldó áramának kimérése annyira sokba kerülne, hogy annyi pénzből sokkal egyszerűbb helyben venni egy gyári 10 milliamperest :)
"Ezért gondolkozok hogy a benzines áramgenerátort lakásom hálózatába be kellene kössem "
Ne feledd, hogy amit tervezel, az nem automatikus és nem észevétlen átállás a két energiaforrás között. Persze ez az egyszerűbb és sokkal olcsóbb megoldás.
"ha nem akarok kijárkálni az utca frontra ,egy sínre pattintható kapcsolóval az elosztódobozba (van hely) is meg tudom oldani a leválasztást a hálózatról."
Szerintem nincs műszaki akadálya annak, hogy egy váltó relét az utcai feszültség tart folyamatosan behúzva és amikor elmegy a villany az utcán, akkor ez a relé a jelenlegi FI relédet automatikusan átváltsa arra vezetékre, amelyen a generátor villanyossága jön oda.
"Ha 2x viszed át --sorosan kötve . sem biztos mivel nem lineárisan változik a menetszám/érzékenység."
Az átlag FI relé magja egy egyszerű transzformátor. Úgy gondolom, hogy ha változatlan áram mellett duplázom a primer oldali menetszámot, akkor pont dupláztam a vasmagban létrejövő fluxust. Tehát a trafó szekunder tekercse (ami indítja a kioldó mechanizmust) pont kétszer akkora fluxust fog kapni.
De még az sem baj, ha a javulás nem pontosan kétszeres (nem lineáris), hiszen az eredeti FI relé 30 milliampere is csak egy elméleti érték, a valóságban a gyártási szórás valahol 20 és 30 között van (ha jól emlékszem), tehát nem baj, ha tuningolt FI relénk kioldó árama nem lesz pontosan 15,0000 milliamper :)
"mert az hozza létre a szlip frekvenciájának kétszeresével (tehát a forgó mágneses tér, és az azt késve követő forgórész frekvenciájának különbségével) jelentkező nyomatékváltozást"
Talán érdemes lenne kipróbálni a következőt (régen így mértem DC ventilátorok fordulatszámát):
- a motor áramába kis értékű soros ellenállást beiktatni (essen rajta egy kis feszültség)
- az ellenállás két végére rátenni a multimétert egy sorba kötött kondenzátorral, frekvenciamérő módban.
Szerencsés estben a műszer nem az alap 50Hz-es frekvenciát fogja kiírni, hanem a hiba áram frekvenciájával módosított 50 Hz-et.
Mint a generátor fázisa is. Arról, hogy bár elhiszem, hogy létezik ez a szabály a gyakorlatban nemigen látom sem értelmét sem azt, hogy alkalmaznák más pl. napelemes rendszerekre.
"Ha valamibe BELEPISZKÁLNAK (ha csak megbontják, és meghúzzák a fázist/nullát, majd visszarakják az aljzatot, akkor is), akkor utána az ÖSSZES láncolt aljzatot ellenőrizni KELL"
Tehát ha pl kicseréli valaki egy családi ház FI reléjét (megbontotta a fázist/nullát), utána ellenőrizni KEL a ház ÖSSZES dugalját, hogy nem jelent-e valami hiba emiatt?
Mert egyedi FÜGGETLEN hálózatként üzemeltetve (pl. az utánfutóra feldobva terepen) lehet akár földfüggetlen is a rádugott/kötött cuccok hálózata.
---
DE!!! ha ráköti a házra akkor az EGYIK vzető máris tutira földelődni fog ugye?
Innentől jön a logikázás a földelés/védővezető témában... Mert ekkor már egy valamilyen FÖLDELT rendszert táplál meg ugyebár. Az arra vonatkozó szabályok szerint.
Amint csatlakoztatja az egyik pólus le lesz földelve, a PEN szétválasztási pontjában lévő kötés okán az egyik pont földelésre is kerül és a fémszerkezetekre is kikerül! Így én fontosnak gondolom ha egy épület rendszerére kötöd, hogy legyen áramvédő kapcsoló.
Nem arról volna szó, hogy tilos-e. A balatoni vitorlásversenyek szabályzatában sincs benne, hogy tilos felkötözni áram-védőkapcsolót az árboc tetejére. Arról van szó, hogy szükséges-e, azaz, hogy értelme van-e.
Az egész ingatlan hálózatát akarom a világítás miatt ,viszont a tv a hifi meg minden egyéb ami nem létfontosságú eszköz ki lenne húzva a konnektorokból.
Ami maradna a gázkazán ,a két hűtő (egyik fagyasztó) ,a világítás és a vízszívattyú.
Utánaolvastam amit találtam a neten és ott az van hogy a bejövő hálózatnak csak a nulla fázist kell megszakítani a védőföldet nem szabad.
Viszont nekem a mérőóránál közösítve van a nullával.
- a meglévő ingatlan hálózatát kötöd rá a maga TN-C/TN-S rendszerével vagy - csak egy/néhány önálló fogyasztót egy elkülönült hálózatot hozva létre nem is feltételnül TN rendszerben
Szerintem az ingatlan hálózatára RÁKÖTÖTT áramellátó cucc esetén.
--- Az aggregatorból/inverterből/UPSből érkező delej PONT OLYAN igényű, mint az utcáról érkező delej, mivel >> generator, betáp forrás >> "szolgáltató". ---
Ezért úgyis kell vele bánni. - TN-C vagy TN-S rendszer kialakítása a bekötési ponttól fűggően >> földelés=védővezető bekötése - az áramellátásnak a FI relé bemenő oldalásra kötése >> esetedben külön FI relé a vezetékére, mint az utcai is
Azon nem ír a fi reléről semmit, csak annyit hogy lengő nullája van . Oda kell kötni a fázist ahol nagyobb feszültséget mérek a ,kijövő ág ,, és a föld között. Csodálkoztam is hogy mindkét ágon kigyúlt a fáziscseruza .
Aggyisten . Mostanában a hírekben hallom hogy lehetnek áramkimaradások . Ezért gondolkozok hogy a benzines áramgenerátort lakásom hálózatába be kellene kössem .
Addig ok hogy a mérőóránál megszakítom a fő megszakítót . Sőt ha nem akarok kijárkálni az utca frontra ,egy sínre pattintható kapcsolóval az elosztódobozba (van hely) is meg tudom oldani a leválasztást a hálózatról.
Csak akkor kiiktatódik a fi relé ami a mérőórának a szekrényében
van .
Mi a véleményetek vegyek még egy fi relét a generátor után ?
Ha rosszul kristályosodott volna ki (vagy zárványosan) anno az idővel nem lesz már rosszabb.
Hát már dehogynem. A forgórész nem csak úgy elvan magában, amikor átjárja az áram melegszik, utána lehűl: pont ideális egy szépen fejlődő törésre. Ez a konkrét példány egyébként mindig rossz volt. Azért nem derült ki, mert csak egy nagyobb teljesítményű autó fékezésekor oldott le a fékpad az adott oldal miatt. Amúgy rettentően alul van méretezve.
Ha frekiváltóval forgatom 1-2Hz-el már le lehet terhelni úgy hogy a hibás forgórész nyomaték vesztése hirtelen bizonyos ponton,ill állandóan ott jelentkezzen, vagy remegjen a forgórész. A hibátlan állandó nyomatékot ad az biztos mert próbáltam. Arra nincs lehetőségem hogy egy rossz forgórészű egyébként hibátlan motort szerezzek, vagy egy 3~ ép motort tönkre tegyek szándékosan hogy a feltevésemet igazoljam.
De egy frekiváltot kölcsönkérni próbára nem okozhat problémát, nem kell szétszerelni semmit.
Át lehet kötni a másik motorra is megnézni milyen különbségek tapasztalni.
" Ha neadjisten az egész öntés hibás, mondjuk rosszul kristályosodott a belseje, akkor minden áramút rosszul vezet majd..."
Ha rosszul kristályosodott volna ki (vagy zárványosan) anno az idővel nem lesz már rosszabb. Legfeljebb hajlamosabb lehet a törésre repedésre az erőhatások miatt.
Ha már egyszer jól működött feltételezhető hogy a kiöntés homogén volt akármilyen kristályosodással, idővel az már nem változik.
Az anyagban lévő repedést zárványt ki lehet mutatni megfelelő eszközzel de ahhoz ki kell szerelni a forgórészt.
Mindegy... hisz csak azt kell garantálni, hogy - a megbontott védővezető kötése és továbbmenő vezetéke - a visszakötéskor helyreállt >> hibamentes a lánc érintett szakasza
Ehhez ELÉG EGY távolabbiról (bármelyikről) tudni, hogy az már UTÁNA van a láncban, annak amihez éppen hozzányúlt. Ez pedig tudható illetve kideríthető gyorsan a megbontott állapotban.
A kalickaszakadás szerintem a lüktetéssel, vagy aszimmetrikus forgatási ellenállással akkor lesz detektálható, ha egyetlen rúd szakad meg, mert az hozza létre a szlip frekvenciájának kétszeresével (tehát a forgó mágneses tér, és az azt késve követő forgórész frekvenciájának különbségével) jelentkező nyomatékváltozást. Ha neadjisten az egész öntés hibás, mondjuk rosszul kristályosodott a belseje, akkor minden áramút rosszul vezet majd - szabályosan forog a motor, csak nem lesz nyomatéka és melegszik a rotor. Én legalábbis erre jutottam. Ha megnézed a sokkal korábban belinkelt áram-oszcillogrammot, nem látszik különösebb lüktetés az áramerősség amplitúdójában. Márpedig a szkóp biztosan finomabban reagál, mint egy analóg műszer.
Ha valamibe BELEPISZKÁLNAK (ha csak megbontják, és meghúzzák a fázist/nullát, majd visszarakják az aljzatot, akkor is), akkor utána az ÖSSZES láncolt aljzatot ellenőrizni KELL, ami ugyan csak 1 percet vesz igénybe, de csak akkor lehetsz benne biztos, hogy még mindig ott van a védővezeték.
Ha az ország összes villanyszerelője másként csinálja, akkor is. (Nem azt mondtam, hogy végezzenek rajta érintésvédelmi vizsgálatot.)
Úgy vélem hogy teljes fordulaton olyan gyorsak a (hiba által) mérhető értékek időbeli lefolyása hogy azok detektálása vagy egyértelmű azonosítása nehézségekbe ütközhet.
Kipróbálnám egy frekvenciaváltóval egész minimális frekvenciával forgatva van-e beragadás vagy indítási nehézség. És még áramot is mérhetek...
Szerintem az utolsó epizód szerint a szabóság "bejött" mert a tehénnek tetszettek a foltok. De az is csak véletlen hiszen már emelte a patáját hogy megússza a pofont hiszen csak felfércelt valamit.Maga is felkiáltott hogy hát akkor ehhez értek! (de régen láttam nem biztos hogy így történt)
Hogy így a befejező résznek mi a tanulsága mindenki döntse el maga.
Mekk Elek egy ezermester kecske, aki a kontár szakik iskolapéldája. Házát tizenhárom cégér díszíti, mindegyik egy mesterséget jelképez. Állandóan vele van Flórián papagáj, aki rímekbe szedve igyekszik promotálni a mester szolgáltatásait. Bejelentem nektek: Mekk Elek neves egyetemes ezermester e helyen telepedett mekk! kiálltja ki például az első rész elején.
A 13 cégér, azaz a Mekk mester által űzött szakmák:
asztalos
kőműves
cipész
kályhakészítő
kertész
szakács
lakatos
kútásó
hangszerkészítő
fodrász
molnár
kovács
szabó
Mekk Elek minden epizódban kipróbálja magát egyben, és bár kiderül, hogy rendelkezik halvány ismeretekkel ezekben, de valójában nem ért hozzájuk. Az egyik mesterségemnek befellegzett, de sebaj, a maradék tizenkettőből majdcsak megélek. Csak rá ne jöjjenek, hogy semmihez sem értek.
Az nem lenne járható út hogy a motorral 100-200W-os izzót sorbakötünk hogy a motor ne tudjon elindulni. Ezután kézzel forgatva némileg változnia kell a fényerőnek izzóként ha hibás a forgórész.
Már ha a menetzárlatot, és a mechanikai hibákat kizárjuk.
Egyfázisú motornál a forgórész hiba az elindulást akadályozza bizonyos helyzetben. Ha megmozdítjuk elindul és a névleges fordulattal forog tovább.
Benne volt a szakmunkásképzés tananyagában, nekem van egy 75-ös kiadás, egy szekrényben találtam, és hazavittem. De miért is ne lett volna benne, az MSZ 172-ben már a 62-es változatban megjelent (az 1950-esben még nem volt benne, csak az FVK),
Tételezzük fel, hogy teljesítménybővítés miatt leváltásra kerül egy 3 fázisú 30 milliamperes FI relé. Úgy gondolom, hogy ezt fel lehetne használni 1 fázisú 15 milliamperes FI reléként, ha a fázist és a nullát KÉTSZER viszem át rajta (persze a figyelni kell arra, hogy a tesztgomb ezután is működjön).
Az 5 kilowattos hőteljesítményű klíma mindössze 6-7 ampert fogyaszt és azt is csak olyan ritka pillanatokban, amikor maximális teljesítménnyel dolgozik. Ha nem lett alulméretezve, akkor az idő túlnyomó részében nem eszik többet kb 3 ampernél.
Az, hogy egy PC-be valaki 700 wattos tápot tesz, attól még lehet, hogy az a PC az idő 90 százalékában csupán 30 wattot fogyaszt, de még csúcsra pörgetve sem eszik többet 350 wattnál (1,5 amper).
"szerintem ott még a 2,5kw sütő is 1,5mm2 kapott de azt nem néztem."
"Ha bárki egy kicsit is belepiszkál, már ellenőrizni kellene a további aljzatokat, hogy működik-e még a védővezető."
Harmadszor is leírom: amelyik dugaljban nem lehet feszültség (pl mert eltávolítottuk a láncban előtte lévő dugaljat), oda nem szükséges védővetető sem, ezért nem kell ott semmit ellenőrizni pont erről szól a szabványban szereplő kivétel
"A kérdésem hogy ha óra után az egész hálózatot levédik fí-relével, egy kerti jakuzzira, vagy ha van kút szivattyú, szükséges külön még egy, vagy nem, vagy mi a helyes eljárás?"
Minimálisan kötelező: legalább egy FI relé védjen mindent.
Ha a bojler külön villanyórán van, akkor arra kell egy másik fi relé (nem tudom, hogy ez is kötelező-e).
Na látod, pont ez az, ami nem ennyire egyszerű. Ha bárki egy kicsit is belepiszkál, már ellenőrizni kellene a további aljzatokat, hogy működik-e még a védővezető. Ráadásul az aljzat elég kényelmes magasságban van ahhoz, hogy bárki belenyúljon, létra sem kell hozzá. Láttam én már nagyon elegáns autószerelő műhelyben olyan aljzatot, amiben éppen csak a védővezető nem volt bekötve.
Természetesen érvényes érintésvédelmi vizsgálattal. Amit valószínűleg csak papíron végeztek el. Engem pedig ennek köszönhetően csak egy kapcsolóüzemű táp bemenő szűrőjéből jövő 2-3 mA rázott meg.
"Más is dugott már rugós csatlakozású konnektorba vagy kapcsolóba érvéghüvellyel ellátott sodrott vezetéket?"
Én be szoktam futtatni ónnal. Nem vastagon, csak éppenhogy, hogy a flexibilis vezeték-ér elemi szálai mereven egymáshoz tapadjanak addig, amíg bedugom.
"joggal feltételezhető, hogy nem bontják meg a szerelést, használható"
Mivel amikor a láncolt dugalj-sorból kiemeljük az egyiket, UGYANAKKOR a mögötte lévő dugaljakból nemcsak a földelés fog eltűnni, de a fázis is, ezért minden további magyarázat felesleges.
"milyen esetben (mekkora távolságig) megengedett egy aljzatból a másikba vízszintesen tovább menni? Mert 30 cm távolságig rendben van, de hol a határ?"
Szabvány valószínűleg ezt sem korlátozza, de egy kilométernél távolabbi dugalj láncolást csak nagyon alacsony terhelés, vagy feszültség-kompenzáció esetén alkalmaznék.
"Több helyen találkoztam a visszatérő cső padlóba rakásával ."
Thanks.
Van néhány dolog a házunkban, ami esetleg pozitívumnak tekinthető, az egyik ilyen az, hogy van alatta egy teljes alapterületű pince (a kialakítás és használhatóság egy másik kérdés).
A pincében a mennyezetre 4cm-s hőszigetelést ragasztottunk - emellett van fűtés is, ami alapszinten megy, ha nincsenek épp romlandó ételféleségek - így fent a padló fent egyáltalán nem hideg, mezítláb sem.
A radiátor torlószelepét érdemes kinyitni, hogy a radiátor, szelep, torló és padlóban megtekert cső összesített hidraulikai ellenállása ne legyen túl nagy. Amúgy működik a dolog.
Ezt is elhiszem, Te dolgozol a "terepen" a zemberekkel.
Nálunk elvileg már harmadjára festett uaz a páros és most utoljára erőltették, hogy ne az eddig használt Héra (?) festékkel fessünk, hanem valamilyen újabbal, valami überdizájnos volt a neve is (polifarbés cucc volt talán, inter lum vagy mi a csuda). Az eredmény tragikus lett.
A gyerekek még jóval kisebbek voltak és ahogy kell összemaszatoltak mindent ahogy nőttek, de a Héra max csak fakult ahogy sikáltad (3-4x), a színe nagyjából megmaradt.
Ez a mostani festék meg olyan, hogy közelítesz felé a szivaccsal, és ha 5cm-nél kisebb már a távolság, akkor "magától leugrik" a falról (és simán látszik alatta az előző szín).
Ezért is nem sajnálom annyira az elosztó cserét, meg az esetleges áthúzást, mert úgyis festeni kell, már 2-(3) év után.
Tavasszal felverem a dolgozóm aljzatát is - a szalagparketta szintén nagy csalódás lett - hidegburkolatot fog kapni, és pont ezen is agyaltam, hogy szvsz a radiátorcsövet (12 mm réz (?), 3-4 90 fokkal) is talán érdemes lenne cserélni ötrétegűre a küszöbig).
Mi indultunk valahogy - talán hivatalosan ipari elektronika gyengeáramú szak, aminek volt valamilyen villamos alapképzése is - azután 2 év után átalakult - akkori szintnek megfelelő - info-s képzéssé.
Ahol tanultad az szakközép volt, vagy szakmunkás iskola volt?
El tudom képzelni, hogy egy "erősáramot" oktató középiskolában, vagy "hivatásos villanyszerelő képzésben" az AVK része volt a tananyagnak.
az extrém az volt hogy a mester mondta vett olyan kapcsolót amit távirányítóval kapcsol."
Nem lehetett mindenki ilyen szerencsés, van akinek a 90-s évek elején a ua741 belső áramköri felépítését kellett tudnia, a jó öreg vas-szén állapotábra mellett. (:) utólag egyáltalán nem bánom)
Szvsz mindenki azt csinál, amit akar, utána úgyis a saját hibájából fog tanulni.
Nálam a házban volt egy nagyobb átalakítás 10 éve (falakat vettünk ki, aljzatbeton felverés, hasonlók), sajnálom, hogy akkor nem volt erőm (?) átgondolni a dolgokat a villamos hálózattal kapcsolatban, és csak olyan szinten csináltam meg a dolgokat, hogy normálisan működjenek.
Ne gondolj extrákra, amit meg kellett volna lépni:
- már akkor le kellett volna cserélni az elosztó táblát
- földet meg kellett volna nézni, keresni a földet a hőszig előtt + a későbbi esetleges bővítés miatt cserélni a vezetéket az óra és az elosztó között (szvsz nem lehet áthúzni mert 25-s gégecsőnek tűnik ami bent van)
- az ismert nagyobb áramfelvevős körökre 2,5-set tenni (jellemzően a konyha, ide került mosogatógép + sütő).
Azóta lett légkondi is, így ezeket az átalakításokat meg kell/fogom lépni:
- új tábla, föld AVK-kal
- szükséges körök cseréje: a konyhát nem tudom még mikor (ott macerás a jelenlegi nyomvonal, így MTK-ban gondolkodom a konyhaszekrény alatt), illetve a légkondikat szeretném még 2,5-sre tenni.
Ennyi.
Ha újra csinálnám (?), akkor pl megnézném a média márkban, hogy melyik az átlag (?) elektromos sütő teljesítmény (3F 10 kW?) és annak a leendő vezetékeit is odavinném az elosztótól a gáztűzhely környékére (5x4 mm2?). Ennek egy nagyobb átalakítás közbeni kiépítési költsége elhanyagolható egy utólagos szenvedéshez képest. De majd a következő háznál :)
"smim telkén két ház van 50m különbséggel és a hátsó házban gyakran leugrik a bizti.
Megelégelte, most vesz 50m 5x16mm2 kábelt mert ilyet többet nem akar :)"
Nekem nem ismim, tesóm. Tanyát vett, új oszlop telepítés történt a háztól 80-90 m-re.
Az áram 5x16-s alu vezeték jön be földkábelen (vagy vastagabb), amit a szolgáltató írt elő (nem 3x16A van, hanem talán 3x25A).
Ez alapján az ismid nem biztos, hogy annyira mellélő az 5x16-tal.
2 ávk volt az elosztóban, de az egyik nem volt bekötve. bekötöttem, egyik nem engedte magát felkapcsolni. nem értettem majd betettem próbából egy másik 0 sínt, akkor működtek.
utána kérdeztem villanymérnököket, hogy jól cselekedtem e.
Nem cinikusan: azt gondolom, hogy ha villamos dolgokat tanultál mondjuk szakközépben (is), akkor az AVK (elvi) működésének megértése után ez nem annyira kérdés.
Azt is gondolom, hogy ha egy kivitelezéskor viszont villamos tervezőt használsz - pl egy új építésű családi ház elektromos rendszerének kiépítésére - akkor neked mind kivitelezőnek ilyennel nem kell foglalkoznod, mert a tervezési anomáliák - 1 v több AVK mennyi 0 sínt használ - a tervező felelőssége.
Műszaki rajzot is tanultam - nem kimondottan ezen a területen, de feltételezem, hogy olyan nagy extra eltérések nincsenek - szóval ha tervező tervez, akkor Neked 150%-san elő fog írni/rajzolni az "utolsó csavarig" (nyomvonal, használt vezetékvastagság, kötődoboz helye, típusa, etc) mindent. (HDL és LDL szinten egyaránt)
Legalábbis ezt gondolom, a gyakorlatot természetesen nem ismerem.
Elég ""furcsa"" villamos ismeretekkel rendelkezik, aki azt képzeli, majd minden milliamper átfolyó áram "megkeresi a maga FI reléjét", ha utána össze van több áramkör kötve.
Szóval ezt tanították az iskolában, más kérdés, ki tanulta meg, vagy inkább értette meg, és ki az, aki úgy szerel, hogy "bekötöm a zsinórt, és működik"
Tisztában vagyok vele - amennyi AVK, annyi külön 0 sín - feltételezem, hogy az az illető is, aki a 20 kört kiépíti.
3x12 Hager Gold elosztóm lesz - köszi Laci - abban külön párszáz Ft-t tudsz venni alulra is + műa sínt a további összekötőknek, ha nem akarsz kalapsínes közösítőkkel bíbelődni.
Nem biztos hogy alkalmas a sodrott vezetékhez. Egyszer kellett olyan "wago"sorkapocs amely 8 vezeték csatlakozására alkalmas.Ilyen 8-as csak olyan volt (2x4) amely tömörhöz való. De tudtam hogy az egyik sodrott lesz. Mondta az eladó hogy érvéggel betolhatom, de kihúzni soha többet.A tömör is csak tekergetéssel. És valóban!
Ha már lesz AVK, akkor ne legyen (nem szabad) olyan körnek lennie, ami nincs rajta.
Szerintem tegyél a 20 körre többet (ez biztos nem tilos).
- 1 a "normál" körökre
- 1 amiket írtál (bojler, szívattyú, jakuzzi)
- 1 tartalék (későbbi klíma, ilyesmi)
Cél az lenne, hogy ha valamelyik fogyasztó lecsapdosná az AVK-t, akkor ne menjen el rögtön az áram az egész házban (szgép, NAS, akármi, ami nem annyira szereti az ilyesmit.)
Az sem praktikus, hogy épp nyaraltok, a locsolórendszer szivattyúja lecsapja az AVK-t, és emiatt leolvad a hűtő, vagy nem megy a riasztó x óra után.
Ez csak hangos gondolkodás, többiek megírják, hogy megy ez a gyakorlatban.
Ha tényleg most készül 0-ról, akkor elvileg "bármit" kérhetsz (új vezeték órától (?), új föld kiépítés, vagy az örök kedvenc: 2,5-s vezetékek 16A-s biztivel a konnektorok körökre)
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. Egyáltalán nem bántam meg, hogy felvetettem. Időközben egy szabványokkal sokat foglalkozó ismerősöm is utánanézett - és valóban, aktuális szabvány nem tiltja.
Ezt számomra azt jelenti, hogy amennyiben a szerelvények minősége rendben van, meg mondjuk joggal feltételezhető, hogy nem bontják meg a szerelést, használható. Ugyanakkor csak abban az esetben van értelme, ha az aljzatok vízszintesen vannak összekötve, vagy függőlegesen vannak egymás alatt, mert ha a plafon alatt haladó vezetékről ágazunk le, akkor már olcsóbb is a kötődobozba tenni a wago-t, és mindegyikhez lejönni a PE-vel.
Minden válasz újabb kérdést generál: milyen esetben (mekkora távolságig) megengedett egy aljzatból a másikba vízszintesen tovább menni? Mert 30 cm távolságig rendben van, de hol a határ?
Jelenleg nem tiltja EU/Magyar szabvány. A védővezető kötési ponton való toldását. Szerintem az EN 2012 óta tutira nem.
Sőt, úgy rémlik, hogy régebben sem tiltotta. Csak akkoriban nem érintett a téma.
---
De miért is tiltaná? ...és írna elő egy anyag+munka pazarló ésszerűtlen megoldást.
Hisz a szabványkör és a JOGREND bizony elvárja-előírja - a ÜZEMELTETŐ mint a rendszerért felelős számára - a MEGFELEŐ karbantartások elvégzését is !!!! Amiért keményen felel is a jogrendben bajság esetén. Azaz normál-jogkövető esetben nem fordulhat elő hiba.
A szakembertől pedig pláne elvárja a felelős munkavégzést, ha hozzányúl... Hisz neki FEL KELL ISMERNIE a helyzetet-kockázatot és szakszerúen kell eljárnia.
Ez nem sikerült jól, ez a tankönyvi oldal. A rajz az az MSZ 172-1 szabvány 1986 előtti utolsó kiadásának a kis könyvéből származik (mivel a 78-as módosítás szövege a vastag betűs), ezzel a szöveggel, ami jó szöveg:
Ez arról szól hogy a védővezetőt sorba kötni tilos.(géptestről géptestre. Ez igaz. A (az ábra esetében) villanymotort nem villamos ismeretekkel rendelkező egyén is leszerelheti, aki nem tudja hogy a védővezetőt folyamatossá kell tenni, ill lehet nem is képes rá fizikailag, stb...
Egy szerelvény dobozban (a fotón látott) ha egy villamos szakember az aljzatot eltávolítja,(ki más) van lehetősége a védővezető folytonosságát helyreállítani. Ugyebár a lámpa betápja a hozzá tartozó védővezető összetartozása, a eredő védővezető azonosítható.
Egy 5-ös soroló keretben lévő 5 dugaljhoz hány vezetéket kell vinni (2.5mm2)?
Nagyon figyelsz ma! Valamiért benne akartam hagyni a Wagot...feleslegesen. A fotón az alkotó igaz közös pontban kötötte a védővezetőt de egy sorkapocsba nem tudom hogyan sikerült. Nekem vagy letört a fűl, vagy volt hogy kinyílt később. Vagy nem 1.5mm2 a vezeték... Akkor inkább a konnektor kapcsa.
Mivel az erre vonatkozó hivatalos szöveghez (szabványhoz) nincs lehetőségem hozzáférni, ezért erre a kérdésre sajnos csak valaki más tudhat neked egyértelmű választ adni. Reménykedj abban, hogy van itt a fórumban olyan, akinek a szabványismerete nem facebook pletykákon vagy zavaros céllal született szakcikkeken alapul :)
Keresek ilyesmi sarokgarnitúrát. Valaki találkozott már ilyennel valahol? Beszerezhető itthon, vagy csak azok a falra felfúrható-forgatósok vannak (schneider talán)? A konyha egyik sarkában konnektorok lennének, a másikban vízcsövek, a két sarok hasonlóan nézne ki.
Találtam vízszintesről is képet, de nekem elsősorban a függőleges kellene.
Bocs, sosem diagnosztizáltam még ilyent, sosem voltam rúd aszinkron motorban, csak annyit tudok, amennyit írtam, régi tanulmányaimból. Alighanem valami villamos mérés könyvben volt benne, olyanból most is van vagy 10. :)
Magát a kalickás elméletet meg nem is nagyon részletezik sehol, csak ilyen tényleszögező mondatokkal.
Illetve... esküszöm, volt egy ilyen video valamelyik facebookos csoportban, a Régi műszerek vagy a Műszerek a múltból lehetett, de most egyikben sem találok a szlip keresőszóra találatot. Az volt az apropója, hogy na, ezt a lengést digitális műszerrel nem lehet felismerni.
