De ha, többek között te is, azt mondod, hogy ugyanugy viselkedik a nagyfrekvenciás PWM-re mint az egyenáramra (söt szerintem még ugy sem), akkor mitöl lehetne igy jobban vezérelni alacsony fordulatszámon?
Ez a megközelítés ott sántít, hogy a motorok terhelése nem nő lineárisan a fordulatszámmal!! Magyarul: a hővé alakuló energia nem lesz sokkal több kis fordulaton sem.
Az meggyőző, hogy a modellmotorok nem hatásfokra vannak opimalizálva, tehát a hatásfokcsökkenés miatti hőveszteség nem jelentős.
Ekkor viszont a névleges feszültség határozza meg a termelt hő mennyiségét a sebességtől függetlenül, sőt lassabb haladás esetén kicsit még több a termelt hő.
Vagyis a 18V mindenképp leszabályozandó.
A projectmanager vázlata alapján egy tranzisztorra kerülő nagy hűtőborda és kis ellenállás + egy 4.7 voltos kis teljesítményű zenerrel
Sajnos a modellmotorok többsége (amik a mozdonyainkban vannak) még a 20%-s hatásfokot sem érik el, igy a veszély nagyon ott van.
A másik oldalról vizsgálva viszont a motor konstrukcioja több ponton jelentösen tul van dimenzionálva, igy a melegedésre elég "tér" van. (Hasonlits össze egy furogép vagy porszivomotort a mi kis motorjainkkal).
A modellmotorok "szellösen" vannak tekercselve, vastag huzalból, nagyméretö kommutátorokkal stb.
A célunk azonban az, hogy valoban lassan menjenek a vonatok, amit sajnos egy FZ tipusu tápegységgel a már leirtak miatt sem lehet elérni.
Azaz az FZ soha nem lesz/lehet versenyképes egy PWM vagy hasonlo elvü szabályozással.
(Legalábbis nem a fordulatszámtartomány alsó 1/3-ban, számunkra pontosan a legérdekesebb sebességtartományban.)
Igen, csak az ez alattiakról van szó. E felett (pláne a Khz-es tartományban) a görbe fokozatosan közelít a sima egyenfeszültség szabályozás görbéjéhez. Sok mérési adatom van, majd felteszem a honlapomra.
Amennyiben a 300Hz frekvencia alatti tartományrol beszélsz, akkor csak egyet lehet veled érteni.
De manapság nem ritka az 500Hz-tól joval nagyobb frekvencia is (már láttam ilyen alkalmazásra 15 kHz-en müködö PWM-et is, ami sajnos a klasszikus motorok többségéhez használhatatlan), akkor már a dolgok másképp néznek ki..
"A goldcapokat nagy sorozatban (tehát viszonylag olcsón) 5V-os kivitelben gyártják, tehát egy szokásos dekóderhez legalább 3db-ot kell sorba kötni."
Mhh.. Ha a dekoderben lévő Greatz kimenetein valóban csak 15V lenne. Ez azonban sínfeszültség függő, illetve annak a függvénye, hogy az adott dekoderen hova lehet csatlakoztatni a pót puffert. Ha olyan, hogy csak a mikrokontrollert puffereli (ekkor a parancsokat nem felejti el, de vezérleni nem fog tudni), akkor akár egy is elég, mert a kontrollerek többsége 5V-ról, vagy még kevesebbről is megy. (A műhely új funkciódekóderének a PIC-je pl. 4,3V-ról üzemel).
Ha azt szeretnénk, hogy a dekoder vezérelni is tudjon egy korlátozott áramkimaradés esetén, akkor viszont a puffert a dekoder bementén található greatz kimenetére kell kapcsolni, ott meg több van, mint 15V. Sima váltóáram esetében az effektív érték kb. 1,41-szerese lesz a pufferen, vagyis még 14V-os sínfeszültség esetében is majdnem 20V.
Egy kis segítség a lényeg, illetve a különbség megértéséhez: a diagram a felvett motorteljesítményt ábrázolja különböző PWM kitöltési tényezőnél. Látható. hogy már 8-10% kivezérlésnél a motor már maximális teljesítménnyel (és nagy nyomatékkal) dolgozik. Az alsó görbe az FZ-1-nek felel meg. A frekvencia növelésével a maximális teljesítmény elérési pontja egyre jobban jobbra tolódik. Sok mérést végeztem sokféle motorral, de én nem támasztom alá azt, hogy az egyes kis motorok között drámai különbség lenne a PWM frekvencia függvényében
A leírt alap karbantartást megcsináltam, a motot nagyon jó állapotban van. Még nem digitalizálom, ráér :)Viszont amikor sor kerül rá, szeretnék magyar eszközöket használni, ami olcsó is.
Jó lenne, ha a Digitools is annyi "műhelytitkot" tenne közzé, mint amennyi a Tran dekóderekről általad kiderül...
A goldcap szerintem nem rossz ötlet, ha egy dekóderrel párosítják. Akkor kiesik a polarítás-probléma. Vannak is olyen dekóderek már, amelyekhez kondenzátort lehet csatolni.
A goldcapokat nagy sorozatban (tehát viszonylag olcsón) 5V-os kivitelben gyártják, tehát egy szokásos dekóderhez legalább 3db-ot kell sorba kötni.
A dolog persze még így sem triviális. Hiszen a kondenzátoroknak a feszültsége a bennük levô töltéssel egyenesen arányos, vagyis ahogy sül ki, úgy esik a feszültsége. Ezt a dekódernek vissza kellene szabályoznia, amíg lehet (mert ha pl. csak 5V marad benne, hiába próbál a dekóder 10V-ot kiadni!)
Ha pl. a motor fogyasztását 100mA-nek vesszük, akkor egy 1F-os goldcap 10 másodpercig tudja árammal ellátni - de mivel fokozatosan csökken a feszültsége, a motor egyre lassabban fog menni.
Egy másik megoldás az lenne, hogy a goldcap kimenetére egy felfelé konvertáló DC-DC konverter kerülne, ami mondjuk állandó 16V-ot adna ki, amíg a kondenzátor feszültsége 15V-ról 4V-ra csökken. Ezt az állandó 16V-ot aztán simán tudná a dekóder használni. Sajnos nem tudok ilyen nagy átfogású szabályozott konverterrôl, de ha lenne is, a hatásfoka 60-80% lehetne (ez utóbbihoz már nagyon jó alkatrészekre van szükség), azaz a kondenzátornak ennyivel nagyobbnak kellene lennie.
Volt egy fejlesztési témám ebben az ügyben, a kondenzátor méret-okokból kiesett, én kis akkut használtam. Működött is, csak az elektronika költsége igen magas volt, és az elhelyezéssel is gondok voltak. A Z-ben külön kocsiban volt!!
Sajnos nem, mert a goldcapok nagyon érzékenyek a tulfeszültségre, azaz, ha ilyen kapcsolásban ellenkezö polaritás kerül rájuk, akkor már löttek is nekik.
Az ilyen fajta megoldás (erösitökben szokott elöfordulni, meg hangszorováltokban) mindig egy szükségmegoldás volt elöreláthato
kimenettel (hogy baj lesz vele - ezért minden tervezö kerülte mint macska a forro kását.)
Ha egy irányba forogna a motor, akkor elvileg elektronikus kapacitás sokszorozóval lehetne segiteni, de ez már egy másik téma.
Nem vitatom, de két elérhető kapacitású és kisebb feszültségű, ellenkező polaritással sorba kötöttel meg lehetne próbálkozni, így megduplázódna a max. motorfesz. értéke.
"Másik: Piko Br55 motorja FZ1 esetében rendesen működött. PWM mellett melegedett, valahogy nem működött olyan szépen... félve is fogom digitalizálni."
Pont ez az a modell, és a motorja, ami nem nagyon díjazza a nagyfrekis PWM jelet, de ez modelltől függ, van olyan, amivel nincs gond, van olyan, amivel lesz.
Ettől függetlenül, van olyan beállítás, ami megfelelő. A honlapomon a tippek/trükkök rovatban van egy CV táblázat Tran dekoderekhez, amiben benne van a szükséges beállítás. Ebbe a modellebe feltétlenül olyan dekodert érdemes választani, ahol a PWM jel frekvenciája, és/vagy a "Back EMF" mérés frekvenciája állítható. Sajnos ebből a szempontból az ESU már ki is hullott a rostán...
Tran dekoderek esetében két út van, ez függ az adott modelltől is:
- CV9=147, CV51=60, CV52=20. Ez akkor megfelelő, ha a modell jobb állapotban van az átlagnál.
- CV2=8, CV9=15, CV51=45, CV52=10, ha nyűgös már a motor.
Nem tudom, hogy most milyen frekis PWM vezérlővel járatod, hogy melegedik tőle. A csíkos-műhely PWM vezérlői kb. 125Hz-en dolgoznak ( ez közel van a PIKO FZ1 100Hz-en lüktető, szűretlen egyenfeszültségéhez), és ezzel nem melegednek a motorok, legalábbis ilyen tapasztalatok még nem voltak, amióta gyártom őket.
Érdemes lenne ellenőrizned a motor tisztaságát. Ehhez ki kell venni a szénkeféket, és kiemelni a forgórészt. A kommutátor lemezeket meg kell tisztítani, és egy nagyon hegyes, vékony tű hegyével a lemezek közötti légréseket kipucolni. Ugyanis oda előszeretettel rakódik be a szénkefe kopásából eredő por. Ez egy jó darabig nem gond, sima egyenáramra nem fogja a szomszédos kommutátorokat rövidre zárni, de egy nagyfrekis PWM esetében már lassan átmehet vezetésbe (mint egy csatoló kondenzátor), és kvázi zárlatos lehet. Ettől viszont melegedni fog a motor, de nagyon.
Bocs. Ez pedig: "Mávagban és az Északiban a tolópaddal nagyon sok helyet spóroltak meg így" válasz lenne arra, hogy otthon, a saját terepasztalomon hogyan tudom használni a különféle fiókokat és emeltyűket?
