ezert alakultak reszben a konyvtarak. otthon ott a jol kiolvasott, atlapozgatott konyv es ha friss, ropogos, nyomdaillatu konyvre vagyik a paciens, csak vesz egy napijegyet, vagy egy havi berleltet:)
Nem akarok én itt Rettenet olvtárs lehetőségeiről vitát nyitni, de mindig új és új könyveket venni, kiolvasni, a régit meg behordani az antikváriumba nem tűnik bölcs előrelátásnak. Egyszer eljön az a kor, amikor még szívesen olvasna az ember fia, de új kiadású könyvre már "nem fussa", a régit meg már rég elhordta a háztól, és akkor mi lesz? Jön a nagy unatkozás? Esetleg a munkahelyről hazahordott, erősen használt szakkönyvek futó lapozgatása? Az sem túl szórakoztató alternatíva. Egyrészt délután-este mindig vissza kell adni őket, másrészt ha a tulaj megtudja, hogy kihoztad a munkahelyi könyvet a cégtől, "lesz nagy belhé".
Persze, de épp arról írtam, hogy nincs fiatalabb példány. E könyvek egy része még a "felvágós" időkből való (amikor magad vágod fel az oldalakat, hogy olvasni tudd); némely kiadvány még az 1900-as évek elejéről származik. Azóta sem gondolt rá soha senki, hogy újranyomják. (Mondjuk minek, megértem, ha egy-két őrültön kívül nincs rá kereslet.)
bár a teljesen ismeretlen könyvek nagyon izgatóak tudnak lenni, azért az ismert könyvek rendszeres lapozgatásához semmi sem fogható. de ha már csak az ima tartja össze, akkor az már nagyon öreg könyv lehet. valószínűleg már az olvasgatást sem igényli. érdemesebb egy fiatalabb példánnyal kezdeni.
Sajnos, ez más írókkal is így van. Teljesen megörültem, amikor megláttam, hogy valamelyik kiadó elkezdte újonnan kiadni Zola Rougon--Macquart-sorozatának darabjait, de aztán meg is álltak az ismertebbeknél (Nana, A patkányfogó, Germinal). Most ott tartok, hogy a húszkötetes sorozatból kettőt évek óta az istennek sem tudok beszerezni, s amit apránként be tudtam, azokat is csak az ima tartja össze.
Hasonlót korábban Strindberg Egy lélek fejlődése sorozata beszerzésekor tapasztaltam, de az Infernóval (volt vagy 6000 huf; az antikváros szerintem tudta, mennyit ér) végre teljes ez is.
Legutóbb elgondolkodtam Balzac Emberi színjátékán, de asszem, hagyom...
--
E. Roblés-nek a Villanegyed című antológiája (elbeszélések, kisregények) jelent meg magyarul, de az is jó rég. Az antikváriumon épp kapható.
olvastam már rossz könyvet, de arról nem feltétlen az író tehet és bár bizonyos kedvező paraméterek esetén szívesen ismerkednék egy könyvel és írójával egyszerre, egész biztos, hogy egy rossz könyvnél ez szóba se jöhetne.
Volna egy kérdésem.Sajnos könyvtárban nem igazán tudnak infót adni, hogy Marcel Proust 7 kötete miért nincs piacon. A megtalált idő. Sajna sokan nem is tudják, hogy létezett..mármint az író..
A másik Emanuelle Roblésnek A vezúvon kivül jelent e meg egyéb kiadványa?
Ebben a felgyorsult világban lassan csak új, sértetlen könyveknek lesz presztízse :) Gondolom minél újabb, annál jobb. A patinás, antikvár, cigarettaszagú könyvek már csak az öreg könyvtáraknak kellenek :)) Eh-eh :)
Én csak akkor megyek antikváriumba ha a kivánt könyv tényleg már abszolút sehol máshol nem kapható. Túlságosan szeretem az új, sértetlen könyveket ahhoz, hogy kávéfoltos, kopott sarkú, elbarnult, elpuhult, használt szagú (legrosszabb esetben cigaretta) könyvekre költsem a pénzem.
