Én szivesen elmennék és merő segiteniakarásból elenném előletek a sütemenyt :-)
Hülye kérdés de pl egy szimpla zöldséglevesből ( zöldborsó, karfiol ) vagy húsból, sajtból annyit ehetsz amennyi jólesik?
Szia FixY!
Úgy látom ketten maradtunk, de én örülök ennek ám!! És ékezetek is vannak!
Különben nálam is van az úgy, hogy teljesen másképp reagálok dolgokra, mint kéne. Vagy mint ahogy várnám. Ilyenkor aztán marad az örök homály... A nyáron tapasztaltam meg először milyen egy eszméletvesztéssel járó hypo. Általában még időben megérzem, de akkor olyan fáradt voltam fizikailag, hogy nem vettem észre a jeleket. Ill. talán nem is olyan jelek voltak, mint máskor, kicsit álmosabb voltam, meg fáradtabb, gondoltam, hogy ennyi meló után jogos. Aztán jött a remegés és hirtelen minden sötét lett, mielőtt még léphetem volna. A szitu sem volt kellemes : baráti társaság, esti vacsi előtt 2 perccel... Kb. negyed óra múlva már az ügyeleten nyomták vénásan a cukrot. Azóta már van "túlélő-készletem", de azért nagyon zavar, hogy nem tudom, mit csináltam azalatt a 15 perc alatt. Azóta meg (aug. elején volt) sehogy se tudok mit kezdeni a cukrommal, vagy túl alacsony és ezután (Somogyi-effektus) túl magas, vagy csak úgy magas és kész. Holnap megyek a dokibácsimhoz, de nem tudom, mit fogok neki mondani, mert a naplómat enyhén hiányosan vezetgetem csak és az utóbbi egy hétben meg "bosszúból" nem is nagyon mértem. Te milyen sűrűn látogatod a kezelőorvosodat? U.olyan gyógyszert kapsz, mint egy 2-es típusú? És így kapsz támogatást a tesztcsíkokra?
Szerintem az a 9.8 sem halálos, ha én már jó ideje 14 körül vagyok és ennek ellenére itt virgonckodom. Persze belül nem annyira..:-( és nagyon is meg tudom érteni, mi a helyzet a sütikkel. Meg a fagyival még inkább, mert nekem az a gyengém... Na, majd holnap kapok egy kis fejmosást, néha kell nekem, hogy rendbetegyenek és akkor talán majd bírok magammal.
Még valami:
én tök boldog lennék a te értékeiddel, én sajnos nagyon gyakran vagyok 10 fölött, egyre gyakrabban... A HgbA1C-m még azért 7 körül van, de nem sokáig. Jó lenne magam összeszedni végre, de nem nagyon megy. És ebben sajna senki más nem tud segíteni, csak én magamon.
Hali!
Inkább örüljél nekem... mert én örülök annak, hogy megtaláltalak benneteket!! Ma végigolvastam az EGÉSZ topicot, így már sokkal tisztább a kép, nem is kellett volna feltennem az előző kéréseimet. Van egy ismerősöm, aki már 9 év óta "csak diétával" nagyon jól elvan, igaz, hogy az a diéta sokkal keményebb pl. az enyémnél. Nagyon jókor szűrték ki (mindjárt az elején) és nem is volt extrém magas a cukra (9 körül) és azóta nem is ment följebb. Sőt! Részt vett egy felmérésben, (az öröklődés vizsgálták) ahol a lányait is megvizsgálták (terheléses cukorral is), kisült, hogy a nagyobbik lányánál is emelkedettek kissé az értékek, de nála is működik a diétázás, ill. hogy ezzel rendben van a cukra, persze áll. ellenőrzés mellett. Pedig a kislány életkora szerint abszolút 1-es típusú lenne. Én is ettől rettegek legjobban (sok minden más mellett), hogy egyszer a lányaim is... De ne fessük a falra! A statisztikák szerint erre nagyon kevés az esély, de én is a két ezrelékbe tartozom ezek szerint, mármint ahogy belekeveredtem.
A melegben (nyár) én is visszavehettem az adagomból egy kicsit, gyorsabban és jobban hasznosult az inzulin (kitágult pórusok és erek). Erre még zsenge kezdő koromban majdnem rá is fáztam, amikor az inzulinbeadás és a kaja közti holt időben támadt kedvem zuhanyozni... Érdekesen sasszéztam ki a tus alól.
Legújabb felfedezésem: Stollwerk diab. marcipános rudacskák. Nekem nagyon ízlik!! Üdv. mindenkinek aki még ide látogat, vagy látogatott!! Szerintem tudunk még egymásnak újat mondani! (Ki más, ha mi nem?)
Szia FixY!
Én nem igazán értem a Te gyógyulásodat... Meg másokéit sem. (lsd. cucu) Most mi a helyzet Veled? Egy hónapig én is voltam az elején "gyógyult",(teljesen inzulin nélkül problémamentesen), aztán minden kezdődött előlről, egész kis adagok kellettek csak az inzulinból, aztán fokozatosan évről évre több. Jelenleg elértem a napi 40 NE körüli adagot.(Azt hallottam, hogy normál esetben normál táplálkozás mellett egy egészséges ember hasnyálmirigye is ennyit termel naponta.) Az orvosom szerint is úgy néz ki, hogy mostanra állt le az enyém teljesen. Eleinte még besegített, ezért kellett kevesebb inzulin és ezért lehetett egy kicsit néha lazítani a diétán is. Mostanra már a legkisebb kilengést is nehezen tudom helyrehozni. Mindezt persze nem azért írtam, hogy megint jól elkeserítselek, nem akarnám, hogy megint magad alatt légy, csak én nem értem ezt a gyógyulás dolgot... Bár így lenne!
OFF:
Szia Éva31! Mi már 1x leveleztünk erről! Van valami változás azóta a családod létszámát illetően?
ON:
Csak nemrég találtam rá erre a topicra, van néhány oldal, amit még épphogy átfutottam belőle. 8 éve érintett vagyok, inzulinos. Nekem nagyon sokat segített, hogy mindjárt az elején voltam egy egyhetes tanfolyamon, ahol a kezelőorvosomon és a szakaszisztenseken kívül még kb. 10 diabéteszes volt. Bármikor bármiről lehetett kérdezni, mert volt rá idő és alkalom. (Ez ugye egy rendelésen nem mindig van így.) Minden nap délelőtt előadás a szövődményektől a diétán át a lábápolásig. Élesben ki lehetett próbálni, mi van akkor, ha éppen egy moziban ülünk és vacsorázni kellene? Sokat lehetett tanulni a többiek baklövéseiből is. És az is jó volt, hogy egyáltalán megismerkedtem hasonszőrűekkel. (Sok dolgot hiába magyaráznék el "kívülállónak", igazán csak az érti, aki benne van.) Ezeket a tanfolyamokat a nagyhatalmú TB persze nem támogatja, mert azt hiszi, olcsóbb, ha műlábakra meg művese-kezelésre van szükség és arra kell a pénz. Még jó, hogy van pár Cukorbeteg Egyesület és fel tudják hajtani a szponzorokat és alapítványokat. Szerintem ezek a tanfolyamok nagyon sokat segít(h)e(t)nek. Jópáran nem tudják közülünk, mihez is kell igazodni, pedig biztosan betartanák a szabályokat, ha egyáltalán hallanának róluk. Persze a vércukoreredményre való várakozás alatt terjedő bődületes téveszméket sem ártana megfékezni, amik előszeretettel terjednek cukrosok között a rendelőintézetekben.
Bocs, ha hosszúra nyúltam, szokásom... De hát először vagyok itt.(Talán nem utóljára.)
Sziasztok!
Én 5 éve vagyok cukorbeteg. Röviden: a kislányom 94-ben született. 95 augusztusáig szoptattam. A szervezetem szvsz még nem töltődött fel teljesen mindenféle vitaminnal és egyéb ásványi anyaggal, vagyis nem volt elég ellenálló. Novemberben történt valami a férjem családjában, amit nem tudtam feldolgozni sőt még megbeszélni sem senkivel. Hetekig stresszeltem a dolgon. Aztán decemberben elkezdtem fogyni és rengeteget inni meg pisilni. Nem tudtam mire vélni a dolgot, mert még a környezetemben sem volt cukorbeteg. Aztán mire az akkori 58 kg-ból 48-ra fogytam, elmentem orvoshoz, aki azonnal beutalt a kórházba. Inzulinkezelésre fogtak, és azóta is szurkálom magam. Ami a problémám: tud-e valamelyikőtök egy jó diabetológust - mondjuk Pesten - aki fogadna gyöngyösi beteget is, mert aki az itteni kórházban van, azzal valahogy nem találom a hangot (3 éve csak a háziorvoshoz járok időnként ellenőrzésre, otthon rendszeresen mérem a cukromat). De jó lenne talán inzulint váltani, mert a jelenlegi nappali - Actrapid - után 1/2 órát kell várnom az evéssel, de ez az én életritmusomba nem igazán illeszthető be. Előre is köszi a segítséget!
Éva31
Tetszenek! De hogy egyszerre 3 pen egy kéPen ?!? ;o)
Komolyabban megszemlélve új vátozatomat szerintem
a felsőrészem egész "dizájnos" :o)) csak a fehér
színt nem szeretem - sápaszt ;o))
én meg szüreteltem a hétvégén, és a fele inzulinon is szuper értékeket produkáltam, 4,4 evés előtt. Tudod, ilyenkor egész nap jön-megy az ember, és meg kell mozgatni néhányszor pár mázsa szőlőt.
És ez volt az első szüretem, hogy egy szem szőlőt nem ettem. Viszont másnap annál több mákosbejglit. :-)
mezga geza
Hogy mi számít soknak, nem tudom, meg lehet-e határozni.
Az mondható, hogy a napi ajánlott szénhidrát mennyiségnél többet fogyasztani hosszú távon egészségtelen. (De persze nagyon függ az egyén adottságaitól.)
Mondjuk napi 200-250, esetleg 300 g szénhidrát (CH) elfogadható ülőfoglalkozás esetén egy egészséges 70 kilós férfinek.
Egy tíz dekás csokiban 65 g körül van a CH, egy deci kóla 11, egy zsemle 30, egy üveg sör 25, egy krumpliköret kb. 50, egy közepes alma 10, a rántott húson a panír 10, stb.
Egy kávéhoz adott kis zacskó cukor 6 g.
Szóval ha a vacsorád két zsemléből szendvics, és arra eszel egy tábla csokit, azzal már megvan a napi ajánlott bevitel fele, harmada! És akkor még a kólát nem is számoltam.
FixY
A szakirodalom "Szövődmények" fejezetét akkor hagyd ki. De belgyógyászaton se nagyon nézegess és ismerkedj! :-))
mezga geza
Az I. tipusu cukorbetegséget (nincs, vagy kevés az inzulintermelés) nem a sok édesség okozza, a II. tipusunak (van elegendő saját inzulin, de nem hasznosul) viszont az egyik kockázati tényezője. Meg a mozgásszegény életmód, meg az elhízás.
A mozgásnak késleltetett hatása van a vércukorra. (Kivéve, ha a gyors hatású inzulin még nem csengett le Benned, mert akkor még az is dolgozhat, és gyorsan lemehet a vércukor. De mint tudjuk, Te csak közepes hatásút adsz este.)
Szóval a vérben több óra elteltével is csökkenti a mozgás a cukorszintet. Pl. ha este futok, vagy focizok, másnap délelőtt is sokkal jobbak az eredményeim.
Egy könyv szerint a hipoglikémia nem elsősorban a mozgás során jelentkezik, hanem az azt követő egy-két óra múlva. Ez így elég általános, de adalék a késleltetett vércukorcsökkentő hatásra.
Attól tartok, hogy erre nincs lehetőség, ugyanis komoly számú hozzászólásokat tartalmazó topikot csak kirívó esetben törlünk. Itt pedig egy értékes és sok ember számára hasznos információkat tartalmazó, kulturált hangvételű véleménycsere zajlik. Kár lenne, ha eltűnne.
