Igazából az egyik ősanyám Kalmár Zsuzsannáról lenne szó.
Már átnéztem egy pár települést, találtam is Kalmár vezetéknevűeket de Zsuzsanna keresztnévvel egyet se.
A másik ősanyám Bodnár Mária és annak édesapja Bodnár János lenne akiket keresnék. Mindkettejükről csak a halálozási dátumukat ismerem.
Ráadásul Bodnár Mária házasságkötése rejtély. Hogy kitől származott a lánya Borbála erősen kérdéses mert Bodnár Borbála(Barbara)ként is meg Hegyi Borbála(Barbara)ként is jegyezték őt. Házasodni Hegyi Borbálaként házasodott de Bodnár Borbálaként hunyt el 1896-ban Hajdúböszörményben.
Egy biztos hogy Bodnár Máriának volt egy házassága Hegyi Istvánnal. De a Borbála nevű lánya nem biztos hogy tőle származott. De mondhatnám Bodnár János feleségét Sándor Borbálát is akit szintén nem tudom hogy hol született.
Nem kutatom Egyeken se a Bodnár, se a Kalmár családot, így érdemben nem is tudok neked segíteni.
Egyek újratelepítése az átlagostól viharosabb és harcosabb volt, mely az eredeti református lakosság nagy részének
elüldözésével és szétszóródásával, s majd később egy részüknek teljesen Arad megyéig való elvándorlásával járt.
Az új telepesek római katolikusok voltak. A régi maradottak és az újak között évszázados ellentét keletkezett.
Ezt csak azért írtam le, mert a helyiek akkor " matyóknak " emlegették - csúfolták az első években ideérkezőket.
Ma 3 települést ismerünk matyónak, de azért nem biztos, hogy csak rájuk kellene gondolni a korai beköltözőknél.
Egyek az egri káptalan birtoka volt, s mint a környéki Tisza-menti településeket is, az egri püspök igyekezett
római katolikusokkal betelepíteni. Egyek -Tiszaszőlős- Tiszaörs -Tiszaigar -Nagyiván hasonló módon települt,
s a falvak között volt átmozgás - vándorlás és házassági kapcsolat is. (Még ha más volt is a birtokos.)
Az egri káptalannak a Tisza túlsó oldalán is voltak birtokai jócskán, onnan is jöhettek betelepülők.
Az övéké volt pl. az egyik ma "matyónak " ismert falu Borsodivánka is.
Mivel Egyek betelepítése elég zivataros volt, úgy gondolom, hogy a több hullámú szervezett népességmozgás jól dokumentált lehet, s levéltárban biztosan fellelhetők névsorok. De lehet, hogy ez neked nem segít.
A Bodnár és Kalmár nevek az egyeki urbáriumban nem szerepelnek. A Kalmár érthető, mert csak az 1800-as évek első
évtizedében jönnek elő a helyi anyakönyvben. Az első Bodnár adat viszont 1772-es, ( az urbárium későbbi)
a második majd 1789-es, s az apák keresztneve sem egyezik, nem igazán arra utal, hogy helyiek lennének.
Tulajdonképpen -egyedileg- érkezhetett bárhonnan a két keresett családod.
Esetleg Egyeknek nincs egy jó "falukönyve" ?
Nem ritka nevek, de mégis a környéki elérhető urbáriumokban csak egy helyen találtam meg, ez pedig Tiszaszőlős.
3 Kalmár és 2 Bodnár család van ott, akkor. Esetleg ebből lehetne kiindulni.
De tényleg jöhettek szinte bárhonnan.
Egyek betelepítéséről részinformációk ebben, de a tieid nincsenek említve itt.
Szívesen. A keresésnél érdemes a betűket *-gal helyettesíteni, pl. most a Zsigmond helyett *igmond-ot beírni, így kiadja azokat a találatokat is, amik rosszul vannak indexelve. Mivel sokszor nem a saját anyanyelvű emberek indexelnek, sok a tévedés és az elírás.
Kedves Babramama! Köszönöm szépen a segítséget. Zsigmond Ágnes halála megvolt, István gyermeke is (Ő volt a Nagyapám!). A születését viszont nem találtam, az index szerint kerestem és ott Szigmondnak van írva. Hálásan köszönöm, most ezen a szálon próbálok tovább nyomozni.
A Gigacz családot (is) kutatom, a családinév topikon már kaptam segítséget, de most ismét megakadtam. Az már biztos, hogy a mai Szlovákia területéről, Breznobánya környékéről jöttek. A battonyai egyházi anyakönyvben 1855-ben jelenik meg legelőször a név, Gigacz József születése kapcsán, lakhelyül a Kovácsházi puszta van megjelölve. A szülők házassága, születésük dokumentálása viszont sehol nem lelhető fel. Azaz nincs adat arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen körülmények között kerültek Magyarországra, Kovácsházára. Két dolog merült fel bennem: 1. Elvesztek anyakönyvek, amelyekben ezek az adatok fellelhetők lennének. 2. Szökött jobbágyként éltek a Kovácsházi pusztán, nevüket, amennyire lehetett, titkolták.
Gigacz József felesége Zsigmond Ágnes, házasságkötésüket nem sikerült fellelni, gyermekeik viszont a battonyai anyakönyvben szerepelnek. Zsigmond néven sem sikerült visszakeresni őket.
Valószínűleg korábban görög katolikus vallásúak voltak, szóba jöhetnek görög katolikus anyakönyvek is. Battonyán volt egyház, de nincs anyakönyv, Makóhoz tartozott, az ottani anyakönyvben sem szerepelnek sajnos. Megköszönöm, ha kapok tanácsot a továbblépéshez.
Tudja valaki, hogy Budapest VII. kerületi 1977-1979 közötti halotti anykönyvek miért hiányoznak a FamilySearch-ön (illetve, ha fent vannak, hol érhetőek el)?
Valóban, a Nepomuk önállóan adható (a névadás szabályait a Keresztnevek Enciklopédiájának 20-27 oldalán elolvasható történeti áttekintés taglalja, azaz 'lényegében bármi' adható, amit a Nyelvtudományi Intézet engedélyez. Ami nincs a Magyar Utónévkönyvben, s a szülők szeretnék adni (Acél, Andzselő, Arany, Armandó, stb. s ez csak az A betűs elfogadott furcsaságokból néhány) , hzzájuk lehet fordulni, és ők az utóbbi évtizedekben engedékenyek. Az NyTK Utónévkönv keresője itt. A Magyar Utónévkönyvben lévő nevek alig több, mint 1/4-ét adják 'úgy' általában).
Valaki kérelmezhette, és bekerült. Mert Se Baptista, se Baptist, se Battista, se Bautista nincs (Ez utóbbi ugye 'spanyol', mint a sok szappanoperás név, s mégsincs, nem kérte senki). Mert az Intézet engedékeny, ami rendben s van.
Azaz az, hogy valami ma adható, nem jelenti azt, hogy adták is.
Mert mutass nekem a mi témánkhoz kapcsolódóan egy olyan anyakönyvet, ahol a Nepomuk a Jánostól elvált volna. a főúri családoktól eltekinte, ahol volt, hogy 14 keresztneve volt egy főhercegnek, mint I. Alberrt szász főhercegnek, akinek igen, adták a Battistát is önállóan és a Nepomukot is őnállóan, János nélkül. Nem fogsz találni, mert van a lehetőség, s van az, ami megtörtént.
A franciáknál van Jean és Jean-Baptiste és az angolban is létezik John és John-Baptiste keresztnév. A többinél (pl. Ferenc, István) valóban nincs különbség.
@Bandro1975 esetleg tudsz linkeked adni a keresztelési/házassági/halotti anyakönyvekhez?
Egy alkalommal találkoztam anyakönyvben olyannal, hogy életben maradt testvérek azonos keresztnevet viseltek.
Igaz, hogy a fiatalabb már két keresztnevet kapott, s akkor én túl is léptem rajta, hogy a napi életben biztos az egyedit, a másodikat használhatta. Ha nagyon nem csap be az emlékezetem, akkor Hunyadi Jánosnak is volt egy János nevű testvére.
Más név esetén azt mondanám, hogy nem valószínű, de a János egy kicsit kakukktojás, mert a Nepomuk önálló utónévvé vált (ma is adható), így ebben az esetben akár kettős névként is értelmezhető a dolog. Pl. a Ferenc esetében ilyen nincs, hiába van több Ferenc (pl. szalézi, assisi).
Egyébként a keresztnév nem feltétlenül azonos a vedőszent nevével. Pl. az enyém sem az, annak ellenére, hogy van olyan nevű szent.
A keresztelés több mozzanatból áll: az első a keresztség szentségének kiszolgáltatása, aminek jelentősége, hogy a kereszteltet az egyház befogadja és a keresztelő a keresztvízzel az eredendő bűnt lemossa. Ezért volt fontos, hogy a gyermeket minél hamarabb megkereszteljék (szükség esetén akár a bába is) hogy ha az újszülött meghal, esélye legyen a mennybe kerülni.
A második mozzanat, a névadás. Az egyház szempontjából ez azt jelenti, hogy a gyermeket, a neve alapján, egy szent védelme alá helyezik. A liturgiában az úgy hangzik el, hogy a pap megkérdezi a szülőket, hogy mi a gyermek neve? Szülők: N... Pap: A gyermek védőszentje tehát Szent N... lesz. Ennek alapján a Keresztelő Szent János védelmébe ajánlott gyermek János (azaz Joannes Baptista) neve nem azonos a Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott (azaz Joannes Nepomuc) János névvel. Ma ezt úgy látjuk, hogy azonos nevű emberek különböző János (István, László, stb.) napon ünneplik a névnapjukat.
Szóval szerintem lehetséges. Érdeklődéssel várom a kutatótársak véleményét.
Köszi szépen a segítséget. Tovább bonyolítanám a kérdést: van-e példa arra, hogy egy házaspárnak két ugyanolyan keresztnevű (János) fia születik (17 év különbséggel, 1810 és 1827), mindkettő megéri a felnőttkort, mindkettő megnősül (1839-ben az első, 1850-ben a másik - sajnos egyiknél sincsenek megadva a szülők nevei), mindkettőnek gyerekei születnek, és az egyetlen különbség, hogy az egyik - ahogy lent említettem - a szül. bejegyzésénél a keresztnév után szerepel a Nep. jelzés?
Joannes nep. =Nepomuki Szent János, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje (május 16.). János nevű szentből több is volt, pl. a Keresztelő (baptista). A kereszteléskor gyermeket egy szent védelme alá helyezték, akinek a születéshez közel volt a napja. Ezért gyakori a Mihály név szeptemberben, vagy az Erzsébet novemberben.
Sziasztok, az lenne a kérdésem, hogy születési anyakönyvi bejegyzésben az újszülött fiú keresztneve után megjelenő Nep vagy Nepomuc kifejezés mit jelent. Köszi a segítséget előre is.
Ábrahám Ferenc és Sebők Katalin 1817. január 22-én házasodtak össze.
Ferenc ekkor 22 éves volt,Katalin pedig 18. Ezek alapján arra következtettem, hogy Ferenc 1795 körül születhetett. Azonban egy pár hónapja megtaláltam a halotti bejegyzését (1867), azonban ebben az áll, hogy 80 évet élt. Hasonlóval találkoztam Katalin esetében is ő 1873-ban hunyt el és nála is az szerepel, hogy 80 évet élt.
Szóval eléggé tanácstalan vagyok. Előre is köszönöm a válaszokat!
További családok akiket kutatok: Ábrahám, Sebők, Szélpál, Ördög, Szekeres, Engi, Papp, Márki, Jakus, Kis (Szeged és környéke)Oláh, Kalmár, Kis, Hostya, Furcsa (Jászladány)Kutricza, Szűcs, Juhász (Czibakháza)Nagy, Kis, Vajzer, Magyar, Szabó (Törökszentmiklós)Vajzer, Unghy/Ungi, Bodor, Farkas (Kálló, Erdőtarcsa)Lajkó, Basa, Busa, Szekeres, (Szajol)
Az mennyire életszerű, hogy egy 1855-ben született, Adalbertus Paulus néven bejegyzett Stuhl felnőve Béla néven legyen említve mindenhol?
Azért kérdem, mert a napokban említett Stuhl család szelevényi kapcsolatait próbálom feltérképezni, és egy csomó furcsaságot tapasztalok, amiket feloldana az az egyszeri váltás, ha Albertből Béla lenne hirtelen.
- a megszületett Adalbertus --> Albert néven elveszi Miháczi Annát
- (egy) Miháczi Annának rengeteg gyereke születik egy Stuhl Bélától
- Stuhl Béla születésit nem találok sehol
- de Stuhl Béla Miháczi Anna házasságit sem.
- ráadásul az Albert -Miháczi Anna házasságihoz időben passzol az első gyerek születése - csakhogy Béla-Miháczi Anna szülőkkel
- a sokadiknak születő Béla-Miháczi Anna gyerek ( László Pál, 1901) polgári születésijében eléggé stimmel az apa életkora az Albert születési évéhez. Sajnos az előző gyerekek még az egyházi anyakönyvben vannak, és ott semmilyen plusz infót nem jegyeztek le.
(A Venceslaus-t amúgy fordították mindennek is, Barco tábornokot tényleg Vincének írták, jó lenne tudni, hogy mondjuk az ő születésijében mi szerepel eredetileg.)
A keresztapa a őkiválósága Barco Vince tábornok úr. A 18. sz utolsó két évtizedében a 10. magyar huszárezred tulajdonosa, egyes elméletek szerint a Barkóság (négy vármegye, Borsod, Gömör, Nógrád és Heves határvidéke) névadója.
Mit értesz "normális formátum" alatt? Örültem, hogy ezt sikerült így feltenni, mert ilyen komplikált beillesztést még életemben nem láttam. Ha senki nem tud így segíteni, akkor az pech nekem.
Hiába jelentkezel be két hétre, ha kilépsz a böngészőből, majd újra visszamész a Familysearch-ba, akkor újra rá kell nyomni a Bejelentkezés gombra, amikor is már nem kell megadnod a jelszót, beléptet ( a két hétben) anélkül.
Amiért kérdeztem, az az, most nyitottam meg Füzesgyarmat ref. anyakönyvét, a jelek: nagyító, fényképezőgép és felette a kulcs. Az anyakönyvi képek szépen előjöttek.
Sziasztok! Szomorúan tapasztaltam, hogy az FS-Tools már nem működik. Tud valaki esetleg valami alternatív megoldást a kulcsos vagy fel nem töltött mikrofilmek megtekintésére?
Az zavar, hogy a Lövey család nagy, rengeteg Lövey nevü leszármazottal, a környéken meghatározók voltak, mégsincs az FS-en komplett feldolgozott családfa. Ez nem megy az 1700-as években már pusztán az anyakönyvekböl. A hiánynak az is lehet az oka, hogy többnyire írástudatlanok voltak. Az ükanyám Lövey Charitás 1904-ben halt meg, a legkisebb fia jelentette be a halálát, az anyakönyvben az áll, hogy írástudatlan. Ha ö az volt, akkor várhatóan a felmenöi is. Akkor pedig nem keletkezett sok papír, ami fennmaradhatott volna. A bibliákat is felesleges lehet keresni, amikbe szokás szerint beírkálták az ayakönyvi adatokat. Van a levéltárban valami "Lövey könyvtár", még nem jutottam oda, de biztosra veszem, hogy a beidézett nemzedéki táblákhoz onnan már feldolgozták, ami rendelkezésre állt. Bár láthatóan az anyakönyvekböl se került bele minden. A nemzedéki táblákban alig van évszám, a hely pedig egyáltalán nincs benne. Az anyakönyv szerint az 1793-ban meghalt Lövey Gergely szolgabíró volt, gondolnám létezik valahol egy lista a szolgabírókról, amiböl ki lehetne esetleg találni, mikor született. De nem találok ilyet se. A szépapám apja Gergely 1763-ban születhetett a halálához bejegyzett életkor szerint, az anyakönyv pedig 1766-tól létezik. A lövöi lelkész megígérte, hogy átnézi helyben a papírokat, de még nem jelentkezett. Ez kb. az utolsó történet a családfámban, amit még le kellene zárnom, de beletörik a bicskám, úgy látom.
Napközben belenéztem a Szabolcs megyei összeírásokba, hát nem vitték túlzásba (egy-két járás kivételével), pl. Zala megyéhez képest. Nem lesz könnyű dolgod.
Köszönöm, a táblát ismerem. De szerintem ebböl nem derül ki, amit keresek. Ebböl azt látom, hogy Oshváth Éva férje Gergely - aki 1793-ban halt meg - apja Ádám volt, Ilosvay Zsuzsanna férje. A szépapám feltételezett apja Gergely (1763-1813) elö sem fordul a táblákban. Orosz Júlia férje Gergely aoja II. Sámuel a tábla szerint. Az ö fia Gergely1794-ben (II. tábla) pedig valszeg szintén Osváth Éva férje lenne az 1794-es dátum szerint, ellentmondva az elözö táblának. Ide tartozik még, hogy 1760 körül meghalt Lövön két András, az egyik 29-évesen, a másikat nem tudni, akik sehol sem szerepelnek. A legvalószínübbnek azt tartom, hogy a szépapám nagyapja valamelyik András lehetett, szintén Ádám(Ilosvay Zsuzsa férje) fia. De erre vonatkozó adatot nem találok.
Bárány Ádám, egyébiránt. Az asszony szvsz nem helyi (három néven is említik máshol, itt Tucsinszki, majd Lőcsei, majd Eperjesi - Lőcse az eperjesi járásban van). Reméltem h lesz valami pluszinfo utóbbiról, de legalább a családneve megvan.
Még jutott eszembe egy dolog: 1755-ös nemesi összeírásban nincs esetleg valami? Nekem sok információt adott, bár az másik megye, nem tudom, az a terület hogyan állt,amit te kutatsz. Másik lehet esetleg az időszak miatt a nemesi felkelés. Abban is lehetnek érdekes dolgok. Ha lesz még ötletem, akkor írok. (
Ja, ükpapa is nemes volt, de egyébként nemes és nem nemes esetekben is láttam példát az utólagos törvényesítésre, volt olyan, ahova a gyerek születési anyakönyvi bejegyzéséhez utólag be is írták az "új" nevét, de nem minden esetben.
Későbbi házasság által lehetett törvényesíteni a korábban törvénytelen gyermeket. Pl. az egyik ükapám is így járt (1848 utáni zavaros időkben az apa szerintem nem mert nagyon hivatalos helyen mutatkozni, '64-ben vette el csak a mamát, 7 gyerek után.) A hannusfalvi Petrics családban is volt hasonló eset, sőt esetek., amiről tudok. Mondjuk ezek az esetek kicsit később voltak, de működött a dolog.
Korábban már kaptam itt komoly segítséget. Talán most is.
Elérhetö a neten valahol , hogy Szabolcsban Lövön, Kopócsapáthiban, a megyében kik voltak szolgabírók(1750-1830)?
A szépapám Lövey Ferentz születéséröl már volt itt szó korábban. A házasságán és a gyerekein kívül azt tudom, hogy (Nyír)Lövön halt meg 1830-ban a bejegyzés szerint 45 évesen. A bejegyzés a kopócsapáthi RK anyakönyvben van, de református (helvéciai) volt. E szerint 1785-ben születhetett. 1785-ben született egy Bodnár Erzsébetnek Lövön egy Ferentz nevü ref gyermeke házasságon kívül, majd még 2 leány Erzsébet(korán meghalt) és Borbála. Ezekben az években született több törvényes gyereke egy Lövey Gergelynek is, ahol az anya nincs megadva. (3 db Lövei Gergely élt ott ebben az idöben.) A lényeg, hogy az 1763-ban született Lövey Gergely 1797-ben feleségül vette a 3 gyerekes Bodnár Erzsébetet(1766). Majd 1798-ban elökerül Lövey Ferentz fiatalúr szépapám , mint keresztapa. Gergely és Erzsébet 1813-ban haltak meg.
Lehetett Bodnár Erzsébet Ferentz gyermekéböl a házasság alapján Ns. Tekintetes Lövey Ferentz? Azt feltételezem, hogy Gergely volt a gyerekek apja, de nem látok abban az idöben feleséget Gergelynél, hogy miért nem vette el korábban.
Az a szörnyü, hogy az 1800-as években aztán élt ott egy Bodnár Ferentz is, aki 1845-ben halt meg a Ref bejegyzés szerint 40 évesen. Ha 1785-ben született volna, akkor 60 évesen halt volna meg, lehet ekkora tévedés? 1805 körül nem találok más Bodnár Ferentz születést.
A 3 Gergely nem tudni milyen kapcsolatban volt egymással. 1 meghalt 1783-ban , a felesége talán Orosz Júlia(-1779) lehetett. Aztán meghalt 1793 a szolgabíró Lövei Gergely, akinek a felesége Osváth Éva(-1805) lehetett. A 3. Gergely más források szerint egy Lövey János fia lehetett - akiröl csak a neten keringenek infok -, akinek az apja Lövey Ádám lehetett, felesége Ilosvai Zsuzsanna(-1774). A feleségek halotti bejegyzései ott vannak a lövöi ref halotti anyakönyvben.
Engem a saját felmenöim érdekelnek, tehát hogy Ferentz apja Gergely és tovább János, Ádám voltak-e? A Heritagon olyanmi van, hogy János Hevesben született. de furcsálnám, hogy lazán áttelepültek Lövöre.
Elég bonyolult a dolog, de talán van valakinél ehhez kapcsolódó alapos info, amit elöre is köszönök.
A kopócsapáthi ref annyakönyvek 1794-töl, a lövöi 1766-tól van az FS-en.
Színekkel segíteni lehetne rajta. A keresztezés nélküliek maradhatnának alapértelmezett színűek, a többi pedig más és más szín. Ugyan az Agelongban is vannak színezett élek, de épp nem így működik, nem azokat a hosszú, sok vonalat keresztező, kivezető vonalait különbözteti meg.
Sajnos ez is készít keresztezett vonalakat, esetenként többet is, illetve néha egész messzire visz ki egyes ágakat, szerintem máshogy nem is lehetne ezeket a nagyon összetett gráfokat 2D-ben megjeleníteni, pláne, ha van ősvesztés, vagy több házasságos összefonódás két család között, egy ember több házassága vagy nevelt gyermek, akinek az igazi szülei feltűnnek kicsivel feljebb egy másik családban.
Valójában én nem a grafikai produktum szempontjából szeretem ezt a funkcióját, hanem azért, mert ha egy családdal foglalkozok, akkor egyszerre láthatom mondjuk az összes testvért, a házastársaikat és az összes lemenőjüket. Vizuális típus vagyok, ez számomra jól segíti az összefüggések feltárását De egy időpillanatban mindig csak az ábra egy kis része van nálam kinyitva, mert különben nem lehetne eligazodni.
pl két szülő három gyerek, mindegyiknek van párja és annak felfele menő családfája, hogyan tudod elméletileg megcsinálni, hogy ne legyen benne keresztezés? (a két szélső gyereknél meg lehet csinálni, hogy a párjaik családfáját kívülre mozgatod, de a középső gyerek párjának a családfáját már nem tudod "kívülre tenni")
Lentebb ajanlott yEd -et kiprobaltam, de a familytree layout tartalmaz keresztezett vonalakat. Abbol kiindulva el tudom pakolaszni keresztezes nelkulire, de az a vegen sok melo, mert meg csak egy toredeket vittem fel bele; meg sok keresztezes varhato kesobb... :(
Bár Windows-os és fizetős is, de pontosan ezt tudja az Agelong Tree, én is kifejezetten ezért a tulajdonságáért választottam.
Kirajzoltathatom vele akár a teljes fát (2800 főig próbáltam), és ha kell, akkor manuálisan becsukogathatom azokat az ágakat, amelyek épp nem érdekelnek. Nagyon jól áttekinthető, ha testvéreket, fivéreket, nővéreket, azok családjait kell kezelni.
Én nem is keresgéltem semmit, Microsoft Visioban, manuálisan rajzolom őket.
A most kutatott Stuhl dédapám családjával megszenvedek én is. 19 ismert gyereke volt, és csecsemőként mindössze egy halt meg (!!! valamit tudhattak a dédmamák, mert ez sztem rekord! 1867-től 1907-ig születtek a gyerekek), szóval annyi unokatestvér van, mint égen a csillag!
Itt tartok most, és még csak az én ágam van felvíve:
rettenetesen nehéz a probléma, csak most rajzoltam le királyi családfákat, és rengeteg unokatestvér házasság volt, ami azt jelenti, hogy ha a rokonságot is akarod látni, akkor rengeteg egymást keresztező vonal lesz, max 3Dben lehet szépen megrajzolni.
Grampsnak vannak relatíve jó reportjai, esetleg annál keresgélhetsz (Windows), GenoPro klasszikusával elméletileg bármit lerajzolhatsz, de egy optimalizálás azért elég sok problémát hozhat (windows), és használom a yEd graph editort, ami tud GEDCOMot fogadni, és mindent kirajzol (Layout-family tree), oldalágat is (Windows).
Android elég valószínűtlen, hogy bármit találsz (az ismerteken kívül, de azok oldalágat nem mutatnak).
Remélem nem kéred, hogy ez még magyar is legyen :))) (Grampsnak van magyar változata persze)
Keresek olyan csaladfa rajzolo programot linuxra vagy androidra, esetleg vegso soron windowsra vagy online, ami a csaladfa abrajan nem rejt el kivalasztott szemelytol fuggoen erdektelennek latszo csaladfaagakat, hanem van olyan nezete, amiben minden felvitt szemelyt megjelenit kapcsolodasaik szerint, es ez a nezete pdf-be mentheto.
Sajnos amiket probaltam, azok mind az oldalagi rokonok oldalagi kapcsolatait, vagy a masodik hazassagok leszarmazottjait/felmenoit nem jeleniti meg.
Leginkabb ingyenesen hasznalhato program erdekelne (magancelu hasznalatra), es egy nagy tovabbi elony lenne, ha a graf (vagy hogy illik nevezni) rajzolasanal fuggolegesen egy idoskala lenne, igy pl a parokat szuletesi idejuk alapjan fentebb/lentebb rajzolna, es ugy kotne ossze. Ez mar csak az ubernetovabb lenne, enelkuli ajanlas is nagyszeru lenne szamomra.
Sajnos még nem, azonban már találtam a keresésre személyeket, de még mindig nem úgy ahogy szeretném. Olyan mintha csak úgy lehetne keresni, hogy a családfát ott tartom nyilván!
Szervusz! Jelentősebb, az anyakönyvekben lekövethető hatású szervezett betelepítések azokon a településeken voltak, amelyeken 'tényleges' (azaz az új birtokaadománnyal, vagy bérlettel valamit is kezdő) tulajdonosváltás történt. Karcag, azaz Kardszag nem ilyen volt (de ez nem negatívum, ez a város fejlődése és megerősödése, valamelyest önállósodása volt.)
A város a Nagykunság részeként 1702-ben ugyanúgy a Német Lovagrend tulajdonába került, mint a Jászság és a Kiskunság. A több hadszíntéren is harcoló Habsburgokat (török kiűzése Magyarországról, spanyol örökösödési háború) pénzügyileg kisegítő Lovagrend nem szolgáltatást kért, hanem rendszeres pénzbeli járandóságot (taxa) a jobbágytelkeken gazdálkodó jobbágyoktól. A végül 1745-ben, több évtizedes törekvés után megvalósuló Redemptió, azaz Megváltás (erről sok cikket találsz, egy időben itt is vezértéma volt) azt eredményezte, hogy a 'bent lévőknek' már nem volt érdeke a több betelepülés, hiszen az feltöredezte volna a megváltási arányokat, és kisebb részben részesültek volna a redemptusok a javakból. (Irredemptusnak persze később lehetett beköltözni, amennyiben azt a redemptuok, akik a megváltás után rendelkeztek efelett, megengedték.)
Nagy területek tartoztak Karcaghoz, a legnagyobb határú nagykunsági település volt (63.887 kh), de ellentétben Kisújszállással, vagy Kunhegyessel a karcagiak elszórtabban telepedtek, azaz itt tanyavilág megerősödése ment végbe (ahol a marhatartás volt az alap, ott javarészt így történt.)
Szóval nem volt a bentlakóknak érdeke a szervezett betelepítés, a birtokos pedig ténylegesen nem gazdálkodott, nem iskapacitálta, számára a lényeg a Habsburgoknak adott kölcsön fejében kapott birtokokból minél hamarabbi megtérülése. (a megváltás itt a rendszeres, évenkénti jobbágyterhektől, ill. pénzügyi fizetendő járandóságtól való egyösszegű megváltakozás, 'felszabadulás')
Szolnok Megyei Levéltár: Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet 404. oldal. (ez a Tiszafüredet tárgyaló szócikk -385-415 oldalak - 9. pontja)"Csekély számban a katolikusok a XVIII. század közepétől jelentek meg ismét. Az újjáalakult egyház 1775-ig Tiszaörs filiája volt. Ekkor Eszterházy püspök plébánost hozatott, s így Füred önállósult. 1776-1789 között a füredi katólikus hívők száma 160-ra nőtt. Elsőként 1785-ben emeltek egy templomot vályogfalakkal és nádfedéllel. Az új kőtemplom 1822 és 1827 között készült. Ez 1849-ben katonai raktár volt. 1939-ben kibővítették, 1940-ben pedig sekrestyét is építettek hozzá."
Mivel 1827-re épült fel a kőtemplom, az egyházkerületet is innen datálják. Nagy valószínűséggel akkor nyitották az egyházkerület anyakönyveit, addig máshová jegyezték. Azaz ne keress 1827 előtti füredi katólikus anyaküünyvet. A szentségeket kiszolgáltatták, és valahová feljegyezték)
Három irányba kutatnék.
1. Megnézném Tiszaőrsnél
2. Mennézném helyben a füredi katólikusoknál (Fényes Elek 1847-ben 615 katólikust és 3681 reformátust említ)
3. Megnézném a II. katonai felmérés térképét (azért, mert 1827-hez ez való) és egybevetném akár afent említett Fényes Elek geográfiai művével, akár Vályi Andráséval (1795), mindkettőbe beleírta a szerzője, hogy milyen felekezetűek lakták akkor.). S ahol a közelben katolikusok laktak, abba belenéznék.
Mezőtúrt és Hajdúhadházt is kutatom, egy Hadházra került K. Szabó miatt. Azt nem tudom, hogy milyen kapcsolat lehetett a két hely között, de feltűnt a sok azonos név: Néma, Borsi, K. Szabó stb. Lehet hogy csak véletlen.
Érdeklődnék, hogy kutatja e valaki kutatja e a törökszentmiklósi Magyar, Vajzer és Nagy családot , a szajoli Lajkó családot, az erdőtarcsai Ungi, Unghy családot, a jászladányi Oláh, valamint Hostya családot.
1827 előtti tiszafüredi római katolikus házassági anyakönyveket keresek digitalizált formában. A Familysearch-re nincs feltöltve, legalábbis én nem találtam meg a katalógusok között fellelhető anyagok között, hiába van a pakk címében feltüntetve a házasság is. Ha esetleg valakinek van mikrofilmszáma ami a Familysearch programmal használható az is megfelel. Előre is köszönöm a segítségetek! Lali
Pümpe: Interneten elérhető ungvári születési anyakönyvet ebből az időszakból csak a neológ izraelitáktól tudok. Gondolom nem rájuk gondoltál, de azért beírom a linkjét, hátha mégis: IDE
Szüla60 (24164. hsz.): Azóta már megoldódott a probléma?
Látom, ez azóta már megfejtődött, de talán a közönség okítása érdekében mégis leírom, hogy amit Imre halotti bejegyzésének néztél (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSPC-5355-7), az a latin szövég figyelmes olvasásával kiderül, hogy nem lehet az övé, mert a neve nem alanyesetben (Emericus), hanem birtokos esetben (Emerici) szerepel: Emerici Bors uxor Már Cathar., vagyis "Bors Imrének felesége Már Katal."
A mezőtúriak a rácok öldöklése és a város felgyújtása után egy forrás szerint:"A mezőtúriak pl. Ároktőre, Hanyiba, Vezekényre és Akolhátra, " menekültek el. Esetleg máshová is. 1715 és 1720 között a visszatérők, valószínűleg a régi lakosok, már templomot
építenek. Talán 100 alatti család van még csak ekkor itt.
1721-től ismerik el artikuláris helyként, távolabbról a tömeges szabad református bevándorlás utána kezdődhetett el.
Ha a Borsi-Borzi mégis egyezik, akkor a fenti helyeken is lehet keresni őket.
A Tisza jobb parti települések teltek meg leginkább, a háborús események miatt elmenekült bal partiakkal.
Mivel Mezőtúr Rákóczi birtok (is?) volt, és a fejedelem a közeli nagykunokat Rakamaz és környékére evakuáltatta, esetleg
máshol is azt olvastam, hogy pont a török alatt (bár körülötte minden elpusztult), de maga a város túlélte, de inkább az utána zajló események pusztították. Akkor kitelepültek többen a környékre, de visszahívták őket, de szervezett betelepítést nem láttam.
A környező falvakat (Várkony, Tószeg) érdemes esetleg átnézni...
Ismerős volt valahonnan ez a Bors-Maár/Marusi probléma, aztán beugrott, hogy már foglalkoztál vele 2020-ban. Két 1828-ban (szeptember és december) született Bors Terézia okozta a problémát, mindkettő a Bors Imre-Marusi Katalin gyermekeként került anyakönyvezésre. Én akkor azt a megoldát találtam, hogy Bors-Marusi házaspár a Kutovics-Horváth házaspár gyerekeinek a keresztszülője volt, így második (decemberi) Terézia születésénél a pap felcserélte a szülőket és a keresztszülőket.
Elnézést kérek mindenkitől, hogy teleszemeteltem a topikot, de megfejtettem a rejtélyt. Egy Bors Imre van, nem kettő. Feleségül vette 1818-ban Máár Katalint, aki meghalt 31 évesen 1826-ban. (az ő halotti anyakönyvi bejegyzésére gondoltam, hogy Bors Imre halt meg, mivel úgy van írva, hogy Bors Emericus uxor Máár Katalin. Mivel Imre neve volt elől én őt tettem el láb alól).
1796-os születésű Máár Katalint találtam is, így ez rendben van. Az 1809-es születésű Máár Katalin ment férjhez 32-ben.
Ez után a nem meghalt Bors Imre elvette feleségűl Marusi Katalint 1827-ben.
Viszont ő a kora szerint 25 éves. Az özvegy Maár Katalin 1809-es és Marusi Katalin 1802-es születése között mindenféle Katalin született, csak Maár nem.
Kezd olyan érzésem lenni, hogy gyakran kellett feltölteni a misebor-készletet.
Tehát Katalinunk 1800 körül, Imrénk pedig 1796 körül születhetett.
Imrénk halotti anyakönyvét megtaláltam, egy évvel a másik Imre-Katalin páros esküvője előtt halt meg, így ő nem lehet Bors Julianna apja, így biztos, hogy Marusi Katalin az anya és a másik Bors Imre az apa:
Nem kicsit keveredtem meg abban, hogy Marusi Katalin akkor született kb. amikor Máár Katalinnak kellett volna és fordítva. Mintha valahogy felcserélték volna a két nőt.
Viszont Bors Imrét csak egyet találok a keresztelési anyakönyvben, pedig rengetegszer átnyálaztam oda-vissza
Ő, ha Máár Katalinnal házasodott volna össze, akkor 25, ha Marusi Katalinnal, akkor pedig 34 éves lenne, úgyhogy mindkettőnek megfelelő lenne. Úgyhogy totál zsákutca. Nem találok támpontot, hogy a meghalt Bors Imréhez társítsam, vagy Marusi Katalin férjéhez? Semmi nem egyezik. Se a Katalinok születési dátuma, se ennek az egy Imrének. Persze pár év belefér oda-vissza, de itt túl sok az elszámolás.
Most a halotti anyakönyveket bogarászom, hátha találok valami kiindulópontot, vagy bármit.
Az alábbiakhoz kérnék segítséget, ötletet. Kutatom a református Borzi családot Mezőtúron. Kijegyzeteltem az FS-n lévő anyakönyveket ill. megnéztem mit dob ki a kereső országosan.
A legkorábbi adat Borzi Márton első/1793/ és második1820/ házassága, valamint a halála 1826-ban, 60 ? évesen. Van továbbá még egy Borzi Márton, aki 1803-ban hunyt el szintén 60? évesen,
és talán hozzá köthető az 1774-ben született István. A gondom, hogy egyik Mártonhoz sem találok adatot A Szlovákiai területen, Gömör és Zemplén megyékben viszont vannak szép számmal.
Elképzelhető, hogy a család Mezőtúr újratelepítésekor került ide? Ennek a betelepítésnek létezhet valami nyoma?
Az én Szűcs családfám Szeged és Kisteleki. ezeken a helyeken van mindenki anyakönyvezve, keresztelve. Katolikusok. Van Szűcs Jòzsef és Dancsó (Dancsòk?)Rozália nevű dédszüleim, házaspár. Talán az ő leányuk lehet, vagy a Szűcs Jòzsef testvére a Bencsik Ferenc felesége?
Most úgy tűnik, hogy legalább hat testvére volt a dédpapának, bár vannak lukak a sorban, szóval lehet, hogy nem találtam meg mindet.
1820 - házasság
és a gyerekek sorban:
1823 -1825-1827-1829-1833-1836-és a dédapám 1845. A dédpapa előtt elég nagy a hézag a kilenc évvel, ott még akár két-három gyerek is lehet, bár 1845-ben az anya már 42 év körül lehetett.
Mindenesetre ez is hattal több, mint amiről tudtunk. Mert egyről se tudtunk. A héten ismerkedtem meg egy másik dédpapai leszármazottal, aki még sokakat ismert, és sokat is tudott a családról. Ő az egyik feleség dédunokája, én meg a szeretőé vagyok, szóval nyilván a mi águnk a kakukktojás, amin valamennyire meglepődtek, és nekünk nincsenek kézzel fogható hagyatékunk a dédpapától.
De még ő se tudott a dédpapa testvéreiről semmit.
Én úgy sejtem, hogy a család egy része Szelevényen telepedett meg, miután az apjuk belefulladt a Dunába véletlenül. Szelevényen mindenestre több Stuhl család ismert, de nem tudják egymást összekapcsolni. Nekem volt egy olyan sejtésem, hogy azért, mert nem a dédpapa, hanem az ott sosem élt ükpapa gyerekeinek ágaiba tartoznak.
Annyit tehetsz, hogy egyszer levéltári kutatást végzel. Nem tudom hogy a Zichy család Fejér megyei ágának megmaradt e a levéltára, ha igen, a Fejér megyei levéltárban vagy a Magyar Országos Levéltárban van. Ott kell megkeresni a cselédekkel kötött szerződéseket, ha megvannak és ott lehet az ős származási helye. Nyilván előtte érdeklődni érdemes hogy van e a levéltárban ilyen anyag.
Mondjuk az érdekelne, hogy az évszázad végére hogyan lett több mint 400 holdja a dédapámnak, mert az ilyen állandó költözködés általában a nincstelenséget szokta jelenteni.
A szelevényi Stuhl Fülöp dédapám családi felmenőit keresgélem, elég nehézkesen megy, mert mintha állandó mozgásban lettek volna ő, és a családja.
A szüleinek tudom a nevét, Stuhl György ( kb 1794 - 1846 szept 2, Apostag), és Serák Katalin (kb 1803 - 1856 dec 13, Szelevény).
A születési helyek ismeretlenek. Sikerült megtalálni a házasságkötésük helyét: Adony, 1820 nov 26. ahol annyi plusz infó volt csak, hogy "Servilis in Szabolts" ami nekem nem mond semmit.
Most azt keresgélem, hol lehetnek Serák néven családok, hátha valahol nyomára akadok. (utána gondoltam keresni a Stuhl nevet)
Keresgélés közben találtam egy bejegyzést a kunszentmiklósi anyakönyvben, ahol Szék Györgynek és Serák Katalinnak Erzsébet nevű lánya születik.
A sorban az utolsó bejegyzés úgy gondolom a születés helye, de egyszerűen nem jövök rá, mi lehet!?
Jó napot! Apai nagymamám családját kutatom és nagyon hosszú idő után azt hiszem új nyomra bukkantam. Az ungvári anyakönyvekben kéne folytatnom a keresést azonban a FamilySearchön nem találom az Anyakönyvek között az 1872-es születési anyakönyveket. Valaki tudna esetleg segíteni, hol találhatom meg ezeket? Köszönön
"mert valószínűleg ott Hegedűs Béla és örökbefogadó szülei szerepelnének rajta megjegyzések nélkül."
Nem valószínűleg, hanem biztosan. Apám kivonatát kikérve, egy szó sem esik arról, hogy milyen néven született. Két kivonatom van apámról, pár hónapos eltéréssel kiállítva, és a két különböző nevére van kiállítva. :)
Névváltoztatás után az előző nevét az anyakönyvi hivatal zsigerből titkolja. :)
Mi jellemzően a több mint 100 évvel ezelőtti születési anyakönyvekkel (másolatokkal) találkozunk, azóta lehettek (sőt voltak is) változások, de általánosságban:
1. meg, azt nem törlik, csak - ahogy rferi is írta - megjegyzésként bele kerül a név- és szülőváltás (örökbefogadás) ténye
(legalábbis régen beírták, hogy kik fogadták örökbe, de akkoriban pl. esküvőnél a szülők rovatban még maradt a vér szerinti szülők neve)
2. ha az örökbe fogadás után, a későbbiekben kiállítanak neki új anyakönyvi kivonatot, akkor - azt hiszem ma már - az új szülők és név kerülnek bele, tehát a kivonaton felülíródik az eredeti állapot.
3. igen, lásd első pont.
4. igen, jellemzően az ikrek egymás után szoktak következni, sőt a megjegyzésben beleírják, hogy az ikertestvér a előző/következő sorszám alatt található.
5. Hegedűs Béla nem kerül bele 1981-ben, hanem a Horváth István eredeti 1979-es megjegyzéséhez írják oda, hogy 1981-ben Hegedűs Béla lett. Horváth István nem szűnik meg - hiszen önazonos Hegedűs Bélával...
De érdemes lenne megkérdezni erről egy anyakönyvvezetőt - esetleg ott, ahol Istvánt és Évát 1979-ben anyakönyvezték -, hogy most hogy mennek ezek a dolgok. (anyakönyvi kivonatot nem biztos, hogy érdemes kérni - ha lehet egyáltalán - mert valószínűleg ott Hegedűs Béla és örökbefogadó szülei szerepelnének rajta megjegyzések nélkül.
Megjegyzésként került régen a polgári anyakönyvbe az eredeti születési bejegyzéshez az új név, határozatszámmal, időponttal együtt. Apám is nevet váltott az ötvenes években, az _eredeti_ anyakönyvben így volt.
De a neten található fotók a másolat anyakönyvekről készültek, emiatt azoknál nem tudom mi lehet a helyzet. De gondolom ugyanígy vannak vezetve, csak egy tollal, azonos kézírással, nem megismerhető eredeti aláírásokkal stb.
Remélem valaki tud segíteni nekem az alábbi kérdésemben:
Egy 1979 születésű ikerpár fiú tagját 2 évesen 1981-ben örökbe fogadnak és teljesen új nevet kap az örökbe fogadó szülőktől (felvetetik az új apa nevét).
Ilyenkor:
-meg van-e még az eredeti anyakönyvi bejegyzés az 1979-es?
-majd 1981-ben új néven az eredeti születési időponttal kap egy új anyakönyvi kivonatot?
-ha igen, attól még az eredeti, születéskori bejegyzés megmarad az anyakönyvben? Módosítanak valamit rajta (pl: jelzik-e, hogy később örökbe lett adva?)
-ha meg van a pontos születési dátum, akkor az ikertestvér ott szerepel az 1979-es könyvben a másik mellett vagy hogyan jelzik az ikrek születését?
Laikusként úgy képzelem, hogy (a példa kedvéért) 1979-ben megszületik Horváth István és Horváth Éva. Ez szerepel az 1979-es anyakönyvben egymást követő sorban.
Majd 1981-ben Horváth Istvánból Hegedűs Béla lesz 1979-es születési dátummal és bekerül az 1981-es anyakönyvbe mint új személyazonosság? Mi lesz a régi Horváth István személyazonossággal? Azt törlik vagy jelzik valahogy a név módosítást, hogy megszűnt mint személy?
Segítséget szeretnék kérni. Mostanában a FamilySearch-on csak a katalógusban településnév alapján kutattam. Ma szembesültem vele, hogy teljesen megváltozott a felület. Személyre szerettem volna rákeresni, de egyszerűen nem megy. Eddig beírtam egy családnevet és feldobta a találatokat. Most semmit nem ad ki, ha véletlen kiad akkor a legtöbb a világ más tájairól, nem Magyarországról. Előre is köszönöm a segítséget.
Német- (és angol-)nyelvű környezetben a nő átvette a férje családnevét: ha Johann Müller feleségül vette Rosina Schmidt-et, akkor azontúl a feleség Rosina Müller-ként (vagy Rosina Müllerin-ként) volt ismeretes. Többnyelvű közösségben és változó anyakönyvezési nyelvnél ez gyakran vezet kavarodáshoz, mert az asszonyok vezetéknevéről soha nem lehet biztosan tudni, hogy övék-e, vagy férjüké.
Igen, ezt a formulát én is sokat láttam, vagy a latin megfelelőjét.
Gyakorlatilag az általam írotthoz képest annyi a különbség, hogy a nő családnevét lehagyják.
De hogy az özvegy leánykozi családnevét lehagyják, majd az előző férj nevét úgy viszik fel a következő házasságkor, mintha az asszony leánykori neve lenne, az tuti nem volt sem bevett szokás, sem "szabályos", és mint látjuk, félrevezető is.
A 18. századi bejegyzéseknél legalább is az általam kutatott anyakönyvekben gyakori a Katalin, Kovács József neje (halotti) és a Katalin, Kovács József özvegye (házassági) formula. A lánykori nevet vagy az első házassági, vagy a gyerekek keresztelési anyakönyvi bejegyzéséből lehet megtudni.
Azt nem teljesen értem, hogy pl latin nyelvi közegben hogy írják a te bejegyzéseidben hogy xy - né.
Ez szokott nálam lenni pl: catharina bárány uxor József kovács (ragozastol tekintsünk el :)). Pont miatt a forma miatt nincs is ebből sok kavarodás. Ellentétben a lenti esettel.
Nekem ilyen esetekben máshol MINDIG felvitték leánykori nevén és odairtak h kinek az özvegye. ( Ráadásul amikor meghalt, akkor is a leánykori nevén vitték fel, és odaírtak az aktuális férje nevét pluszban).
(Közben találtam egy halottit a két házasság ideje között, ami mintha az első férjé lenne, de nagyon homályos és nehezen olvasható. Majdnem biztos vagyok benne h itt arrol van szó, ami az első példádban is szerepel).
Saját tapasztalatok (nem ritka, bárhol előfordult 1700-as, 1800-as évekbeli bejegyzéseknél):
1. özvegy nő az újabb házassági bejegyzésénél az előző férje nevén szerepelt,
2. többször házasodott és megözvegyült nő halotti anyakönyvi bejegyzésénél a korábbi férjes neve szerepelt,
3. többször házasodott és megözvegyült férfi későbbi feleségének halotti anyakönyvi bejegyzésénél a korábbi feleség neve szerepelt (szóval kétszer halt meg a szerencsétlen első feleség ugyanabban a faluban...)
+1 kedvenc:
a nevelt lány összes anyakönyvi bejegyzésénél felváltva, teljesen random módon szerepelt az apja, illetve a nevelőapja nevén, egészen a halotti anyakönyvi bejegyzésig.
Szóval, a te esetben sem lenne nagyon meglepő, ha így állna a dolog, ahogy írod.
- létezik, hogy özvegyet a korábbi férje nevén jegyeztek fel, amikor újraházasodott?
Háttér;
- Szuhai Georg és Bárány Katalin / Catharina a felmenőim, abaújszántói / tállyai római katolikusok 1780-ban adtak életet a fiuknak, aki az 1-el közelebbi felmenőm, első közös gyerekekük 70ben született, az apja nevét viseli
- Sehol nem találtam eddig a házassági bejegyzésüket pedig a környéken egyik név sem túl gyakori
- Szuhai Georg-ról találtam egy bejegyzést, ahol 69 ben elvesz egy bizonyos özvegy Jacko Katalint
Emiatt azt gondolom, hogy ez az asszony ugyanaz, és amikor másodszorra házasodott Szuhai György-el 1769ban, akkor tévedésből az előző férje nevét vitték fel. jól gondolom szerintetek?
gyakori volt akkoriban h az elhunyt, előző férj nevén vittéj fel? tévedés ez egyáltalán vagy szokás akkoriban?
A lokációt nagyon furán kezeli amúgy a rendszer, sokszor megzavarják az algoritmust a legkisebb apróságok. itt persze végülis egy indexelési hibáról volt mégiscsak szó, de a portal persze kezelhetné okosabban ezt a hiányosságot.
Szuper! Nagyon köszönöm a segítséget, ki fogom próbálni őket.
Most excelbe próbálom táblázatba foglalni az adatokat, hogy kinek, milyen adata, anyakönyve hiányzik, mert eléggé befulladtam az hol az 1800-as évek közepénél, hol az 1700-as éveknél minden ágon. A listázással megpróbálom átlátni az egész gubancot...
Azért nem jön fel, mert az indexben nincs a gyereknek vezetékneve. A "Szuhai" csak az apánál szerepel. Ha csak Georgius-t keresek, Valentinus Szuhai apával, akkor a keresett keresztelés az egyetlen találat, ami a szűrőknek (1740-es évekbeli kontinentális európai születésnek) megfelel.
Érdemes figyelemben tartani a kereső elég butuska kezelését az ilyenfajta index-felállításnak, vagyis a vezetéknevet inkább csak a szülőhöz írni a keresőmezőkben, ha keresztelést vagy születést keresünk.
belefutottam egy elég fura Familysearch bugba, mit gondoltok a lentiről?
Van egy elődöm, Szuhai Georgius / György, született Abaújszántón 1749-ben. A RK könyvben indexálva is van (apja Szuhai Valentino, anyja Budai Mária). DE ha a sima Search-el keresek ilyen nevű embert, teszem azt 1740 és 1760 között, egész Magyaroszágra, vagy a megyére vagy a városra, keresve, SEMMI nem jön fel.
Ennek mi lehet az oka? Gyakori a keresőn, h helyesen indexált nevek helyesen keresve sem jönnek elő?
Eddig nem láttam ilyet. Véletlenül futottam bele a találatba, amikor valaki mást kerestem........
Mivel az FS-en egy nagy közös fáról van szó, nem egyszerű meghatározni, hogy meddig vagy mi a "tied". De ha biztos, hogy valamikor dolgoztál a profilon, akkor a családfa "Közreműködéseim" menüpontja alatt lehet névre keresni.
A kilistázást saját gépen futtatott családfa programmal lehet megoldani. Van három, ami az FS-el képes szinkronizálni: Legacy (nem ajánlott, mert nem tud Unicode-ul, tehát nincs ő meg ű), RootsMagic, és Ancestral Quest. Mindegyiknek van ingyenes változata, amivel ki lehet próbálni az FS-ről a letöltést.
Újabb feladatba, kérdésbe botlottam, még mindig FS.
Hogy tudok egy adott nevű családtagomra keresni, akit már feltöltöttem a fámra?
Már elég népes családtaggal rendelkezem, és nem tudom megjegyezni, ki, melyik ágon, hanyadik szinten található...
Ezzel a problémával akkor szoktam találkozni, amikor kockánként nézegetem a mikrofilmet, és találok egy olyan nevűt, aki a felmenőim vagy a szélesebb család tagja, csak éppen nem őt kerestem, a találat véletlen.
Ekkor jó lenne egyszerűen, gyorsan ellenőrizni, vajon tényleg egy korábban már rögzített személyt találtam-e meg újra, esetleg egy újabb információval.
Illetve kérdésem, hogy valahogy ki tudom-e listázni az összes, a családfámban szereplő személyt, azonosítóval, esetleg néhány alapadattal (pl. születési év)?
Amit írtam kicsit átfogalmazom példákkal is alátámasztva.
Ha jól sejtem a Familysearch-ön akarod építeni a másik család családfáját. Ezt úgy tudod megtenni, hogy megkeresed a másik család egy nő tagjának indexelt adatlapját.
A jobb sarokban van egy olyan lehetőség, hogy "Attach to Family Tree". Felajánl egy lehetőséget (csak a lányoknál). Összecsatolod őket, és átmész a családfához.
kocogós: Válasz ki a család egyik női tagját, majd a Familysearch keresőjében találd meg a keresztelését. Ezután menjél rá az adatlapjára. A jobb felső sarokban felkínálja a lehetőséget, hogy csatold a családfához. Csatold, majd menj a családfára. Ott kattints az apára. Ezután már tovább tudod építeni a fát, mert felajánl további lehetőségeket. De nem mindenkire, szóval erre érdemes odafigyelni.
pretium6: Én "Kovács Márton lánya, Anna"-nak olvasom.
A jobb oldal utolsó bejegyzésben a férj neve Szuchy Mátyás, de a feleség nevét nem tudom kivenni (a vezetéknév esetleg Martini, ami elég gyakori volt arrafelé)...
Kutatásaim során a F.S-ben beleütköztem egy problémába: Az egyik ősömet kutattam, de bebizonyosodott, h akit találtam, az nem egyezik az ősömmel, csak a nevük azonos. Viszont ennek az azonos nevűnek megtaláltam a születési, házassági, sőt gyermekei születési anyakönyvét. Természetesen ezeket nem csatoltam a saját fámhoz, de nem szeretném, h elvesszenek ezek az infók, hátha vkinek hasznára válik. Hogyan tudok létrehozni egy személyt, aki nem kapcsolódik a fámhoz?
Szervusz, ajánlom figyelmedbe a Köztérképet, azaz a kozterkep.hu oldalt, amely a közterületeken álló műemlékek gyűjtőoldala.
2 Jacsó-kőkereszt van benne fényképpel, leírással. Mindkettő Mezőtárkányból, 1797 Jacsó Gáspár-kereszt, 1907 Jacsó Julianna-kereszt.
"Tüskés Anna: A barokk kereszt jellegzetessége a tövében térdelő Mária Magdolna, aki átkarolja a keresztet, mellette attribútumai a koponya és az illóolajos tégely. A talapzat felirata: "Itt ilyen dicsiretre vitt: Jacso Gáspárnak buzgó szivűsége, hozzám nagy hivsége. 1793." A feliratban nagy betűvel kiemelt betűk kronosztichont alkotnak, ami ugyancsak kiadja az 1793-as évszámot. Ennek az útmenti keresztnek a mintáját követi a több, mint kétszáz évvel később, 1907-ben állított jóval alacsonyabb kvalitású Jacsó Júlianna-kereszt, ami Poroszló és Besenyőtelek között, a 33-as úton, a mezőtárkányi elágazásban áll. Feltehetően Jacsó Gáspár leszármazottja az a Jacsó Júlianna, aki ez utóbbit állíttatta. A muemlekem.hu kereszt-listáján a 3365. számú"
Szervusz, korábban volt itt szó az Amerikai Bevándorlási Hivatal www.ellisisland.org címen elérhető adatbázisáról az 1924 előtti kivándorlásokról, egyáltalán kiutazásokról.
Nézd meg abban Janos Molnar, Miklos Peter és Julia Molnarról fellelhető találatokat. Érdemes regisztrálni, ingyenes, s nagyon sok érdekes adat van benne, minden hajóról, járatról. Nem lehetett kiutazni úgy, hogy ne lenne nyoma abban. Használatáról itt találsz leírást (magyarul).
Discover - Search Passenger and Ship Records - majd jobbra piros alapon Start your search. S begépelni a keresett személy nevét, (First name= keresztnév, Last name = vezetéknév), s mikor a találatokat feladja, na akkor kell a regisztráció. De mondom, ingyenes, ez nem szolgáltató, ez állami adatbázis, törvény kötelezi őket a közzétételre (donációt elfogadnak)
Érdemes megnézni, van-e 'egy irányba tartó' mozgás kettejük életében, illetve, ha meglesz Molnár János és Lantos Erzsébet (a szülők) kiutazása, akkor kiferül, hogy kint született-e a menyasszony (azaz 1881 előtt volt-e az)
Már a házassági bejegyzésük is érdekes, az április 21-i esküvőt megelőzően alig 5 héttel, március 15-én mondták ki (vagy emelkedett jogerőre) a menyasszony válása.
A vőlegény özvegy volt, a dec'd jelentése deceased, azaz elhúnyt az előző felesége.
Ajánlom figyelmedbe a #3133-as hozzászólást 2006-ból, theow, és iater is jelen vannak (sztem), ha rájuk írsz, akkor biztos válaszolnak. Ha nem, írj nekem.
Szia, ezek a 'felkelések' insurrectio-k, nemesi felkelések. Ott a linken szereplő régi törvények, bár nincs már www.1000ev.hu, de ad egy linket a Wolters Kluwer adatbázisához, ahol ott vannak. Korábbról itt is volt szerintem erről már szó.
Elkészült Myheritage-on a családfa amit szeretnék kinyomtatni. Oldalági leszármazottakkal együtt. Van rá ötletetek, hogy milyen programmal tudnám megtenni? Eddigi kisérleteim nem váltak be.
Nagy Iván:Magyarország családai c. könyvben ezt találtam a Szira családról:
.
Szira család.
Nógrád megyei nemes család, melyből Szira II. István az 1722. és 1726. évi nemesi vizsgálatkor nemességét kimutatván, II. Mátyás királytól egy nemesi kuriáról nyert adomány levelet produkált, és kétségtelen nemesnek ismertetett. Ennek atyja volt I. István, ki 1670-ben Ebeczken birt, és az 1684. évi felkelő nemesség összeirásában is ben foglaltatik. Ennek atyja Gergely, ki 1611-ben osztozott Edvi Máriával és Bori Istvánnak és ki valószinűleg az emlitett adományt nyerte.
Tőle a családfa következőleg terjedt le:
Gergely 1611. 1629. (1. Vári Ilona 2. Berky Zsuzsa); idősb I. István 1670. 1684. (Ebeczky Zsófia); 2-től Zsuzsi; I. János 1705. 1711. ; ifj. II. István 1705. 1734.; Erzse (Czúcz István); Kata (Nagy Márton); II. János 1760.; Farkas.( István.; László.
I. János 1705-ben a nemesi fölkelésre kényszerítetvén, maga helyett állítá Fabó Mátyást. Ugyan ő testvérével II. Istvánnal együtt benfoglaltatik az 1709. és 1711. évi nemesi összeirásokban. Kihalt magnélkűl. Testvére II. István 1722. és 1726-ban a birtokosok között mutatta be nemességét.
.
.
Ami nem tiszta nekem, az a sok évszám. Vannak közöttük olyanok, amiket talán értek. De mi a többi?
Ami biztos, hogy nem születési, és halálozási dátumok.
.
1611 - nemesi oklevél
1629 - ????
1670 - Szira István Ebecken valamiért említve van, tehát mondjuk ezt is értem
1684 - Felkelő nemességi összeírásban említik
1705 - János és II. István (?) felkelésben vesz részt
1711 - Nemesi összeírás
1722 - nemesi összeírás
1726 - nemesi összeírás
1734 - ????
1760 - ????
Itt van például az 1760-as évszám. Szira (kettő) Jánosnál. Nem tudom mi lehet, mert a fiúk, Szira Farkas 1750-ben született, december 20-án, Csépán, anyja Czúcz Erzsébet. Tehát az évszám nem születés, nem házasság, nem halálozás.
Vajon ezek mind valamilyen nemesi összeírások lehetnek?
Innen szeretnék továbbhaladni! Érdekelne kettejük sorsa,hogyan alakult az életük de semmi érdemlegeset nem találtam🙁 Az előző férje Sak vezetéknevű volt és szinten Clevelandben élt a hölgy.Ükapám 1938-ban hunyt el Boldogkőváralján(szülőfaluja)feleségnek a legelső volt neki bejegyezve.(ezt nem tudom linkelni,1908-ig van feltöltve a halotti.
A keresztállítás elsősorban katolikus szokás, a protestáns vidékeken nem nagyon találkozni vele. Katolikus vidékeken viszont akár kis falvakban is találni többet, de nem csak kereszteket, hanem kisebb "kápolnákat", egy-egy szent vagy akár Szűz Mária tiszteletére, általában csak akkorák hogy egy szentkép vagy kis szobor elférjen benne. Szokás még szőlőhegyen is állítani keresztet, vagy Szent Orbán szobrot, hogy legyen bőségesen bor, illetve Szent Józsefnek szentelt kis emléket a határba a jó termés reményében, bár ez nem gyakori, inkább a József napot tartották meg ünnepként. Házfalakon pedig Szent Flórián szobrot szokás kitenni, ez utóbbi a tűz ellen véd (amúgy a tűzoltók védőszentje is), esetleg tűzvész emlékére tettek ki ilyesmit.
Személyek emlékére is találni néhányat azért, pl. ott a lelédi kis kápolna, amit a szülők csináltattak az első világháborúban elesett hat fiuk emlékére (Ryan közlegény ahhoz képest kutyafüle).
A sírhelyeket hozzátartozók kezelik. Tehát a rokonok. Ha ők letépik, és eldobják, akkor velük nem is érdemes megismerkedni.
A sírhely megváltására be lehet jelentkezni előre az irodán - törvény szerint.
Felveszik az adatokat, és amikor lejár a sírhely, és nem hosszabbítják meg, akkor értesítenek, és a lejárat után már bárki megválthatja a hozzátartozók közül.
Én is nyáron váltottam meg az addig sosem látott sírját a dédapámnak. Kiderült, hogy nincs megváltva, simán kifizethettem.
Az egy dolog, hogy a sír felett rendelkező adatát nem adják meg a GDPR miatt, de attól még azt megmondják, hogy meg van-e váltva, vagy sem, és meddig. Onnantól pedig a fentiek szerint megoldható.
Egy papírlapra lézernyomtatóval kinyomtatod, hogy:
"Kedves Rokon, az itt nyugvó XY leszármazottja vagyok,
szeretném felvenni a kapcsolatot önökkel,
kérem hívjanak a ................... telefonszámon.
Üdv, Uzonyi Norbert."
Eztán ezt a lapot belaminálod úgy, hogy körben maradjon legalább 3cm tisztán műanyag rész, ezen a műanyagos részen egy irodai lukasztóval megfelelően kilukasztod, és a sírra felkötözöd.
Évekig bírja, nem ázik el, a lézernyomat miatt nem fakul ki, és közvetlenül fogja értesíteni a rokonokat.
(Fontos, hogy ott lukaszd, ahol nincs papír, mert különben onnan lassan elázik az egész lap, és esetleg olvashatatlan lesz.)
Szvsz sokkal hamarabb célhoz érsz. Nekem bevált többször is.
" SZABADTÉRI KERESZTEK, KÉPOSZLOPOK ÉS SZOBROK Magyarországon gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségét viszonylag könnyen viselni tudja. Ezért különösen sok útszéli keresztet állítottak a 19. század második felében. A ma álló keresztek többsége ebből az időből való. A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy többségét nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A szentelés nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott misével és prédikációval történt (Fekete J. 1984: 90). Az új keresztnek Szegeden keresztapát és keresztanyát is választottak (Bálint S. 1977: I. 349). Legtöbben fogadalomból, hálából emeltettek keresztet házuk előtt, birtokuk végében, illetve útkereszteződés mellett. Az ilyen kereszteket legtöbbször arról a személyről vagy családról nevezte el a nép, aki állíttatta. Néha az egyéni áldozatkészség kevésnek bizonyult, ezért több ember, esetleg az egész faluközösség adakozására volt szükség egy-egy kereszt fölállításához. A keresztek egy része régi sorscsapások emlékét idézi. Ez gyakran elnevezésükben is tükröződött, így például van pestisköröszt, sáskajáró köröszt stb. A falubeli és határbeli keresztek gondozása, tisztítása, virágozása az alapító család, vagy ennek kihalása, esetleg elköltözése után a környéken lakók feladata volt. Leginkább asszonyok, lányok viselték gondját a kereszteknek. Általában szombati napon vittek hozzájuk virágot. Halottak napján gyertyát égettek a tövükben. Az útszéli feszület tisztelete és megbecsülése általánosnak mondható a magyar katolikusság körében. A kereszt előtt elhaladó férfiak rendszerint megemelték kalapjukat, a nők pedig keresztet vetettek. Egyéni ájtatosságként sokszor előfordult a kereszt előtti magános imádkozás. Néha több asszony, vagy egy egész rózsafüzér-társulat együtt kereste föl a keresztet, hogy koszorút helyezzenek el rajta, és elé térdelve többek között esőért könyörögjenek. Baranyában, mindenszentekkor a virágokon és az égő gyertyán 354kívül apró pénzdarabokat is raktak a keresztek elé. Ez a szokás a halottak napi alamizsnaosztásra vezethető vissza. Ugyancsak Baranyából ismerjük azt a szokást, hogy a feszületek tövében lévő Mária-szobrokat jámbor asszonyok mindenszentek napján felöltöztetik (Tüskés 1980: 109). Fontos szerep jutott a nép vallásos életében azoknak a kereszteknek, amelyek a búcsújárások útvonalába estek. Ezeket a búcsúsok énekkel és imákkal köszöntötték. Így hagyományos megállói, állomásai voltak a zarándokútnak. A változó időpontú áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát körösztjáró napoknak nevezte az egyház és a nép egyaránt. Ezeken a szép májusi napokon a hívők papjuk vezetésével kereszttel és lobogókkal körmenetszerűen, harangzúgás közepette kivonultak a határ egy-egy keresztjéhez, annak emlékezetére, hogy Krisztus kivezette tanítványait az Olajfák hegyére. A keresztnél és útközben énekeltek, imádkoztak. A baranyai Husztóton Szent Antal napján is ment körmenet a keresztekhez (Lonovics 1865: I. 260; Tüskés 1980: 110). A távoli szegedi tanyák lakói vasárnaponként ritkán mehettek templomi misére. Ezért számukra jó időben útszéli kereszteknél, majd tanyai iskolákban tartottak misét. Az összegyűlt tanyasiak a misét bállal kötötték egybe. Vidám szórakozásukat misebálnak nevezték (Bálint S. 1957: II. 161). A kereszthez hasonló tiszteletben részesültek az út menti fülkeszerű képoszlopok, gyakori nevükön Mária-képek, valamint a különböző szentek faluszéli és határbeli szobrai. Utóbbiaknál elsősorban a szent ünnepén imádkoztak. Templom nélküli településeken a fülkeszerű képoszlopok esetenként kápolna alakú épületté nőttek, amelyben oltárt is lehetett állítani. Vasárnap délután ezeknél a Mária-képeknél és kápolnáknál gyűltek össze az asszonyok, hogy elvégezzék közös jámbor ájtatosságukat. "
Vallásos emberek szoktak a feszületekhez virágot hordani. Budapesten is. Itt lakom XVI.-ban, szomszéd utcában van egy kereszt, mindig van ott virág. A kerületben van egy csomó feszület, mindet ápolja valaki.
"Ha lenne csak egy lista megyénkénti bontásba a településekről felekezetenként, hogy melyiken mikortól anyakönyveztek felekezetenként az nagy segítség lenne."
Az ilyen kereszteket nem valakinek az emlékére, vagy sírjára állíttatták, hanem "Isten dicsőségére".
Magyarán ezek vallási okokból vannak ott.
Nekem is van ősöm, akiről/akitől van kereszt Csépán, a sok közül egy, az éppen az akkori szőlőskertek bejáratánál állt, ma már nincs ott szőlő, sőt már gyalogút sem, emiatt hirtelen megnézve érthetetlen is, mit keres ott. De azon a környéken valami 11 darabot számoltam.
Annak esélye, hogy megtudd, az adott keresztet konkrétan milyen vallási vállalásból állíttatta az ősöd, elég csekély. Valamilyen helyi történelmi csoportot kéne megkérdezni róla, de nem 100%, hogy ők is tudják.
Csépán pl. régen volt olyan szokás, hogy a kereszteket körmenetben papi felvezetéssel végiglátogatták. Nem találtam a nyáron embert ott, aki egyáltalán hallott erről a szokásról. Az elmúlt 70-80 év nagyon megváltoztatott ilyen dolgokat.
Az igazi "jolly joker" az az lenne hogy a hajdúböszörményi családok vajon melyik településről jöhettek, ahol már az 1600-as években is volt református anyakönyvezés.
A https://www.familysearch.org oldalon hosszú lenne végig nézni a településeket, melyiken volt már az1600-as években is református anyakönyvezés.
Egyébként a https://www.familysearch.org oldalon azt írják hogy református anyakönyvek talán már 1624-től és római katólikus anyakönyvek 1636-tól vannak beszkennelve, ha jól emlékszem.
Ha lenne csak egy lista megyénkénti bontásba a településekről felekezetenként, hogy melyiken mikortól anyakönyveztek felekezetenként az nagy segítség lenne.
Igazából a kérdés az az lenne hogy kinek az emlékére állították a Jacsó Gáspár-keresztet és van-e valaki eltemetve ott, vagy csak egy szimpla emlékmű lenne?
Ser Bodnár. Bár úgy emlékszem, hogy nem anyakönyvekben, hanem valamilyen összeírásban találkoztam vele. Az én ágam pl, nem is használta, csak simán Bodnár volt. Úgy látom megtaláltad a Szepesi féle adatbázist, nekem sokat segített, nem kellett átnézni több száz oldalt. Ezek az adatok excel táblázatban is megvannak neki, le lehet tölteni, nem tudom, hogy azt ismered-e. Újabban kiegészitette az összeírásokkal, telek felosztásokkal, stb, és van Egyek feldolgozás is. Hatalmas munkát fektetett aba, hogy az egész Hajdúböszörményt feldolgozza.
Sajnos nekem már nem sok közöm van Böszörményhez, de az anyai nagyapám (Ignáth), és az apai dédanyám (Bodnár) ott születtek, de már rokonok se nagyon élnek ott, vagy legalább is nem ismerem őket.
A házassági bejegyzésben a megyjegyzésben az áll, hogy született Belényes mellett Tárkányban. Belényes Romániában van és mellette található Köröstárkány.
Milyen település lehet ez a "Debrecen melletti Tárkony"?
Az ottani (Tárkonyi?) anyakönyvi eseményeket Debrecenben jegyezték fel?
A debreceni anyakönyveket böngészve találtam egy Szathmári János és talán Nagy Sára nevű házaspárt.
Elírás lenne a Nagy Sára vagy egy teljesen másik házaspárt jelent ez a Szathmári János és Nagy Sára a Szathmári János és Nagy Katalin házaspárhoz képest?
2.)
A Kalmár család őseit is szeretném megtalálni, hátha itt több információt kapok.
Az egyik egyenesági ősöm Kalmár Zsuzsanna volt.
született: kb. 1783.
házasodott: 1803.01.24., Egyek
férje: Mezei János, született: 1780.05.26., Mezőtárkány
Szóval az én értelmezésemben nagy főúri istállóban dolgozott (volt ilyen a közelben???), ahol külön ember kellett csak a nyergek karbantartására. Vagy olyan kereskedőnél/fuvarosnál, aki ló- (öszvér, szamár) háton fuvarozott, alkalmasint hegyi vidéken.
Köszönöm a válaszodat . 1.kérdést sikerült megoldanom, a tévesen egyesitett személyeket sikerült szétválasztani. 2. kérdéshez küldött válaszod szerint fogok eljárni. Köszönöm a segitséget.
Köszönöm, hogy írtál. Nagyon hasonlóan gondolkodunk. Végigolvasva korábbi újságcikkeket több mint valószínű, hogy munkásőr volt. Ezt a vonalat is próbálom leellenőrizni. Legjobb tudomásom szerint a testvére ápolóként szolgált, míg nyugdíjba nem vonult.
Ez egy 1809-es születési anyakönyvi bejegyzés, olvasatomban a második bejegyzés alatt olyasmi áll, hogy "Extract 26 9bris 825 - 1872 sub N 233". Gondolom, 1825 november 26-án kiadták, de vajon milyen céllal? Logikus lenne házasság egy másik városban, de az alany 16 éves kellett hogy legyen, tehát ez kizárva. És mi a második dátum? Egy újabb kiadás? A "sub N 233" gondolom a kérvény száma, vagy valami hasonló lehet, ami a mai kutató számára nem hordoz információt. Ebben a kötetben számos hasonló mintájú bejegyzés szerepel, egyik + másik dátummal. Köszönöm a segítséget
Kedves fórumozók, a bemásolt anyakönyv részletben kérnék segítséget: mi lehet a latin nyelvű jellemző? Equiso ad clitellas? Milyen foglalkozásra utalhat? Köszönöm
vbrita: Még néhány érdekes információ a "jegyzőkönyves" halotti anyakönyv másolathoz: rendőrségi nyomozás indult édesapám halála után, ami a dátumok alapján is látszik, hogy majdnem egy év lehetett.
Ha a Familysearch-ös anyakönyvi bejegyzésre utalsz, ott valójában egy helyesírási hibát (szívizominfarktus) javított ki 1980. júniusában az anyakönyvvezető.
A foglalkozáshoz targoncavezető lett beírva, de katonai egyenruhás dísztemetést ritkán kapnak egyszerű szakmunkások, ráadásul az édesapja négy nyelven beszélő könyvtáros volt.
Innentől már csak ötletelgetek. Nem lehetséges, hogy munkásőr volt? Nem ismerem a Munkásőrség működését, így nem tudom, hogy a tagjaiknak adtak-e dísztemetést. Annak, hogy az apja értelmiségi volt, V. Sándor pedig fizikai munkás, számos oka lehet, mi megfejteni nem fogjuk tudni. A testvérének mi volt a foglalkozása?
Elhunyt édesapám után nyomozok, ezért már párszor átolvastam néhány oldalt a fórumnak ebből a szakaszából. Több helyen próbáltam találni információt róla (azokon az online oldalakon, amik szabadon elérhetők). De semmi.
Az helyi újságokon kívül nehéz lesz bármit is találni róla, mert 1948-ban született és fiatalon meghalt. Az egyetlen adatbázis, amiben (az ADT+-on kívül) találkoztam vele, az a székesfehérvári temetőadatbázis, de gondolom tudod, hol a sírja.
Keczöl: A második kérdésre választ adva, többféleképpen is megoldható, ha nincs indexelve az anyakönyvi bejegyzés, akkor is. Például az oldalnál van egy olyan lehetőség, hogy Csatolás a családfához". Rákattintasz, majd kiválasztod azt a személyt, akihez csatolni akarod az anyakönyvi oldalt. Egy másik lehetőség (én ezt szoktam használni), az hogy rámész a személy adatlapjára, a Források-hoz, majd a Források hozzáadása alatt az Új forrás hozzáadása-ra kattintasz. Ott beilleszted az oldal linkjét és megadod a kellő adatokat. Az első kérdéshez lenne egy kérdésem. Egyesítettél két személyt, vagy rossz indexelt adatot adtál a személyhez?
Segítségetekre van szükségem! Keresem Firtkó Mihály és Dudás Mária házassági bejegyzését.Mindketten görögkatolikusak.A feleség Boldogkőváralján született,a férj az egykori Hernádszőleden(anyakönyv Garadnán)
Először a feleség születési helyén néztem.1855 előttről,hisz ekkor született az első gyermekük B.váralján.Kerestem már az eddigiek közt:Szerencsi,Garadnai,Baskói anyakönyvekben is.Nagyban nehezít,hogy pont ebben az időszakban volt Ciril betűs anyakönyvvezetés
Ha katona volt, akkor a házassági bejegyzés a katonai anyakönyvekben is szerepel(hetne). Sajnos a szombathelyi katonai anyakönyv csak 1870-től van fent a neten. Viszont az általad is belinkelt film 231. kockáján van 1837-es katonai házassági bejegyzés, de az nem a keresett személyre vonatkozik.
Az adott időszakban Pécölön van egy földműves Illés György, de ott a feleség Kis Anna és az első gyerek már 1837 júniusában megszületett. Később (1849) feltűnik egy Illés György Gerencsér/Gelencsér Borbála házaspár is, ahol a férj a pécöli iskolamester.
A két keresztelési AK-ön kívül találtál még róluk adatot (gyerekek, halotti)?
Használták a t. vármegyét, mint tisztelt vármegye (nem megszólításban).
A vármegye katonájára ezt találtam Czuczor G.:Magyar nyelv szótárában_A megyei fegyveres szolgák közt is megvan e különbség. Vármegye katonája lovas, vármegye hajdúja gyalog.
Máshol:
Egyenruhás és fegyveres hatósági szolga, poroszló.Város hajdúja. Vármegye hajdúja, (ki pedig lovon tesz szolgálatot : város katonája, vármegye katonája).
A menyasszony fiatalítása gyakran megesett.
Ha valóban nem született László nevű gyerek, akkor szerintem nagyobb a valószínűsége az ő nevének elírására, mint a mindkét szülő nevének elírására.
Itt egy házaspár fia esküszik, ahol a vőlegény (Illés László) 40 éves és Pecölön született
Igen ám, de ennek házaspárnak csak egy gyereke van, (sehol nem találni többet legalábbis az FS szerint), aki nem László hanem György és Pecölön született 1798-ban, tehát az esküvő időpontjában 40 éves körül van
Vajon a vőlegény neve vagy a szülők neve van elírva?
Mit lehet kezdeni azzal az információval, hogy a vőlegény ("A T. Vas vármegye katonája")
Hab a tortán, hogy a menyasszony 28 évesnek van beírva, valójában 32 (merthogy 1805-ben született)
-Most ismerkedem a családfa készítéssel,(FS) névazonosság miatt tévedésből egyezőséget jelöltem, holott nem az, miként lehet törölni, javítani a nevet?
- Az anyakönyvben megtalált oldalt hogy lehet az adott személynél dokumentumként, forrásként csatolni ?
Köszönöm szépen az eddigi válaszokat! Ükapám ezután Clevelandbe költözött,ahová a nővére emigrált.A lány kint házasodott meg 1900-ban és ugyanebben az évben ükapám is azzal a különbséggel hogy ő visszajött házasodni a szülőfalujába.
1902-ben megszületett a lánya,ezután újból kiment.
1905-körül jöhetett újból haza,1906 januárjában megszületett a fia,nyáron visszament Clevelandbe.Több gyermekük nem is született.
1917-ben a behívták a háborúba,túlélte.Ezután sem tért haza,pedig ebben az évben hunyt el otthonmaradt felesége agyvérzésben.1922-ben állampolgárságot kapott,rá 2 évre elvett egy elvált,magyar nőt.
Ezután full homály,annyi biztos hogy 1938-ban szülőfalujában hunyt el,nyelvrákban.Feleségnek pedig a legelső volt beírva neki.Kerestem hogy mi lett a 2.feleségével Molnar Erzsébettel.Talán elváltak,talán elhunyt,sosem derül ki.
Ti találkoztatok már ilyesmi helyzettel? Azt furcsállom,hogy a feleség miért nem követte a férjét a 2 gyermekével? No meg ha az ükapám ennyire az Amerikai létet választotta miért nem kint házasodott?
Jó persze az is igaz hogy egy oda-vissza út nagyon hosszú volt,és nem is olcsó,ez is benne lehetett a pakliban.
Még néhány érdekes információ a "jegyzőkönyves" halotti anyakönyv másolathoz: rendőrségi nyomozás indult édesapám halála után, ami a dátumok alapján is látszik, hogy majdnem egy év lehetett.
A foglalkozáshoz targoncavezető lett beírva, de katonai egyenruhás dísztemetést ritkán kapnak egyszerű szakmunkások, ráadásául az édesapja négy nyelven beszélő könyvtáros volt. Vele még találkoztam személyesen.
A rokonok alatt édesapám egyenes ági rokonait értem. Úgy mint testvér például. A dél-magyarországi ágat én is ismerem, főleg Szeged és környéke, valamint Erdély.
Pont most akartam belinkelni! Az Alich a többi indexben louis tehat Lajos.
1881-82 körüli születéssel.Csak azt nem értem,hogy ha nem volt a testvére ez a Mike akkor miért azt mondta be? Egyébként ükapám édesanyja 1883-ban hunyt el,7 éves volt majd ez évben az apja elvette Ferenc-Orosz Borbálát Boldogkőváralján.Annyi volt írva hogy megesett személy,nem volt Borbala férjnél,így gondoltam arra is hogy féltestvérről lehet szó,de akkor én láttam rosszul és lehet tényleg Brothet in law lesz
Sreintem rferi tökéletes megoldást adott. Minden személynél két sorban szerepel, hogy hová megy és ki várja. Nézzétek meg a kettővel felette levő bejegyzést, szintén brother inlawT (sic!) írnak. Amennyiben maradt kétség, az viszonylag egyszerűen eloszlatható: ki volt Orosz Miklós felesége? Ballix talán tud erre válaszolni.
Az érkező személy vezetékneve (családneve) Mikolá, keresztneve Péter. A célpontja valóban testvérnek van írva, az utaslistán is és a lista alapján készült index-kártyán is, de én a családnevét Oro-nak olvasom. Utólag (érkezéskor) ceruzával beírták, hogy a testvére várja ("bro. expects him").
(A _brother-in-law_ "sógor" a következő utas célpontjára vonatkozik. Gyakran nehéz követni, hogy melyik sor kihez tartozik, de mindkét irányból számolgatva a 20. utas célja fiútestvére Mike Oro, Perth Amboy, New Jersey-ben.)
szerintem is az a másik sorra vonatkozik, Mike Orosz a testvér várja kint (persze ki tudja, hogy mennyire akarta fényezni a helyzetet, és testvérnek hívni valakit, aki csak barát) - a másik tollal írott szöveg is bro expects him, és ez van a nyomtatottban is...
érdemes megnézni a 10 évenkénti népszámlálást kint
érdekesség, tanulmányok Csongrád megye történelméből: A Tombácz család mellett ez a családnév (Vetró, Vitró) is vitatott, legalábbis annak dalmata származása. Zivko Mandié elmondása szerint a könyvének elkészítése idején Deszken elmondták neki, hogy ez a család is bunyevác származású.
A rokonok sem osztanak meg érdemi információt. Kik ezek a rokonok? Édesapád testvérei? Volt előző házassága? Azt tudod-e, hogy honnan származik a család? A keresők Dél-Magyarországon adnak találatokat a Vetró névre.
ezek az időpontok védett időszakban vannak, tehát familysearch-en biztos nem találsz semmit, amit tehetsz, hogy az adott település anyakönyvi hivatalával elindítod a hivatalos kérést (mivel a gyereke vagy) a születési és halotti any.kiv megkapására...
A segítségeteket szeretném kérni vagy legalább valami tippet, mert teljesen tanácstalan vagyok, mondhatni elveszett.
Elhunyt édesapám után nyomozok, ezért már párszor átolvastam néhány oldalt a fórumnak ebből a szakaszából. Több helyen próbáltam találni információt róla (azokon az online oldalakon, amik szabadon elérhetők). De semmi. A rokonok sem osztanak meg érdemi információt. Vetró Sándornak hívták 1948-ban született Csepelen, és 1979-ben halt meg Székesfehérváron.
Tudnátok valamit javasolni, hogy még a megszokott forrásokon kívül, hol érdemes valakinek utánanézni, aki ennyire elveszett?
1800-as éveket átnyálaztam,van egy Petricskó Pál aki 1855-ben hunyt el 55 évesen.A kor alapján akár ősapám testvére is lehet,aki 1806- körül születhetett.Érdekességképp mindkettejüknek azonos vezetéknevű felesége volt.Pálnak Pingor Erzsébet,Ősapámnak Péter Jánosnak Pingor Mária.
Pálnál születési hely Boldogkőváralja volt.Még átnézem az 1700 as évekbeli kereszteléseket hátha van valami utalás más születési helyre.
Tehát nagyon röviden; a római katolikus SZM hal meg félévesen, de később a felnövő görög katolikus SZM-re római katolikusként utalnak. És a szülők stimmelnek, az évszámok is a későbbieknek. tök fura az egész. El is álmosodtam.
És további furcsaság, hogy tévesen római katolikusnak írják. Tudom, hogy nem hangzik meggyőzően, de összeáll a sztori.
Úgy vélem, a nála másfél-két évvel korábban született (és félévesen elhunyt) testvére miatt vitték fel tévesen római katolikusként, hiszen utóbbi valóban az volt.
(1823 szeptemberben született, és 1824 januárban halt meg, ugyanott keresztelték, szülők neve megegyezik, a halotti bejegyzésben félévesnek írják le a gyermeket, tehát az is stimmt)
EZ A Szaniszló Mihály, akiről kérted a halottit, Baktakéken esküdött egyébként görög-katolikus templomban, egy csobádi GK asszonyt vett el. (Sándor Borbála / Barbara, aki említve van a halotti bejegyzésben is bényén).
A házassági bejegyzésben (1848, június) nem említik a vallását, de ott a kora stimmel az 1825-ös születéshez képest, és a településnevek is stimmelnek (Csobád, Legyesbénye). Úristen, mennyit szívtam amíg ezt a lentit megtaláltam! Korábban nem is hallottam Baktakékről. Egyébként ruszin település.
Baktakéken egyébként nem találtam Szaniszlókat az adott időszakban, és Girincsen (RK) sem született Szaniszló Mihály 1790 körül, egy lenti tippedre visszatérve.
először is könyi, h beleástátok ti is. Egyben reagálok nektek az átláthatóság kedvéért.
- Oblass jól írja, hogy 1911ben volt az esküvő (Szaniszló Mihály és Orosz Anna) és nem 1920-ban, elnézést, hanyag voltam.
- Kezdjük a "kályha melegétől"; az 1825-ben született görög katolikus Szaniszló Mihály biztosan a felmenőm. Az ő szülei az 1790 körül született Szaniszló Mihály, (akinek (vélhetően!) lent linkeltem a halottiját), és Orosz Anna. Bényén _nagyon_ kevesen laktak ekkor, sztem kizárható hogy még egy Orosz Anna - Szaniszló Mihály páros legyen egy ekkora faluban, akik pont egykorúak is. Irom ezt amiatt is hogy a szerencsi és baktakéki GK anyakönyveken többször végigmentem, és néha már egészen tűrhetően olvasom már az 1850 körüli cirill kézírást ;)
- Hogy miért gondolom hogy az 1790-es születésű SZ. Mihály római katolikus volt?
1) ez volt a halottijában, amit lent linkeltem
2) a SZM - OA páros két gyermeket a római templomban keresztelt, és ennek csak akkor van értelme, ha a férj római katolikus volt
- Amit különös; Szaniszló Mihálynak és Orosz Annanak 1823ban születik egy Mihály fia (fenti link), akit RK-nak keresztelnek, az elhuny, majd születik egy másik fiú, 2 év múlva, akit szintén Mihálynak keresztelnek, de ő már GK volt.
- Oblass-nak igaza van, hogy semmi nem igazolja, hogy Szaniszlo Mathias az apja Szaniszló Mihálynak, ez csak az én munkahipotézisem volt és most is az. Az egyetlen nyom a lenti halotti (1837-ből) , ahol Bénye a születési és lakhely is, és ahol római katolikusnak írják az 1790-es születésű Szaniszló Mihályt. és más romai katolikus szaniszlók akkor nem voltak Bényén.
- A pap vélt vagy valós hanyagságát illeőten: vagy a halotti bejegyzés adatai rosszak (ha születési hely Bénye és katolikus akkor Szerencsen kell lennie annak a bejegyzésnek), vagy nem került be a születési bejegyzés. Ilyen értelemben valami tényleg nem stimmel, és azért az 5 családnév Máriára így vagy úgy, de abszurd. Persze, más kor volt.
- Oblass "Érdekesség még, hogy 1827-ben a Csendes György Boros Judit házaspár (A Szaniszló gyerekek gk. keresztszülei) Pál nevű gyermekének a keresztszülei Szaniszló Mátyás és Orosz Anna."
Nah, ez csodálatos találat, köszi. Hirtelen, nem tudom, hogy mit gondoljak róla.
Jelentkezem ha valamit találok, és köszönöm még egyszer.
Köszönöm a válaszod! Ki(k) után kutattál Váralján?
Nemrég kezdtem el összegyűjteni az összes Petricskót a halotti kezdő évétől.Hirtelen megakadt a szemem egy Sloszár Mária nevű lányon aki 1838-ban hunyt el 1,5 évesen.Az apa Sloszár János.eszembe jutott hogy Péter András szépapámat aki 1833-ban született,apját Sloszár Jánosnak írták,de ezzel nem foglalkoztam különösebben,azt gondoltam hogy elírás a pap részéről.Szépapám apja 1839-ben hunyt el,ott már Péterként van bejegyezve. Érdekes :)
Az Orosz név Legyesbényén a görögkatolikusok között nem volt ritka, de a Szaniszló (és variációi igen). Talán, ha reckon megosztaná, hogyan folytatódott ez tovább... elindulhatnánk visszafelé.
azt is át kell gondolni, hogy esetleg ezek más személyek, mert például Orosz Anna több is lehet (és van is), nem először történt, hogy a két vezetéknév páros másnál is előfordult.
A nevem például nem túl elterjedt, de mégis van (volt) egy pár, akinek vezeték és keresztneve megegyezik az enyémmel és a párom nevével.
Ráadásul egy környéken divat szokott lenni kedvenc keresztneveket adni, és ugye a családnevek is ott terjedtek el, tehát nem lehetetlen, hogy pont olyan (vagy hasonló Mátyás-Mihály) párosítások előfordulnak.
A Macse oldalán van erre példa, csak most nem találom (hmm talán egy előadás volt), ahol egy oldalon volt két ilyen pár bejegyezve...
A Budinetz szál zátonyrafutásom után hoztam egy érdekességet.
Lehet csak a fantázia szüleménye,de lehet tényleg van valóságalapja a feltevésemnek.
Apukám ága,a Péter család.Ez a család évszázadokon át ugyanabban a faluban élt,Boldogkőváralján.1830-előttre nem lehet visszavezetni,1770-1816 között hiányos a születés,1770-1831 között pedig a házasságok és a halotti 1770-1816 között.
A család görög-katolikus vallású a kezdetektől.Úgy olvastam hogy akik ilyen vallásúak,javarészt Ruszin származásúak.
Az anyakönyvekez bújva találtam pár Petricskó nevű személyt.Szintúgy görög-katolikusak.1880-90-es években több Péter ősöm házasságnál megjelennek mint tanuk,keresztelőnél mint keresztszülők.
Majd megláttam,hogy a Petricskók az én őseim szomszédjai voltak
Péterek a 80-as,Petricskóék a 79-es házban laktak.
Arra gondoltam hogy a családunk eredeti vezetékneve a Petricskó volt,majd a mi águnknál pedig Péterre magyarosodott át.Csak hogy mutassak egy példát: Petrovics<Petőfi Sándor.
És a Petricskók ahogy elnézegettem leginkább ruszin területeken laktak.
A Szaniszló Mihály Orosz Anna házaspárnak 1811-1828 között több gyermeke is született, akik nemüktől függetlenül a görögkatolikus anyakönyvben szerepelnek:
Érdekesség még, hogy 1827-ben a Csendes György Boros Judit házaspár (A Szaniszló gyerekek gk. keresztszülei) Pál nevű gyermekének a keresztszülei Szaniszló Mátyás és Orosz Anna.
Helyesbítés: Az idősebb testvér 1917-ben Budapesten hunyt el,ahol az anya már néhai.
Arra tudok gondolni hogy az apukát besorozták a háború idején,az anyuka már nem élt ekkor pedig,és ezért adhatta le az unokanővéréhez Boldogkőváraljára.
persze kérdés, h miért katolikusban van a halottija, de arra is ki lehet találni valamit (feleség katolikus, és egyszerább volt, vagy járt oda is, és átkeresztelkedett,stb...)
de tény, hogy van mit gondolkodni rajta, illetve keresgélni
nem esett le, hogy erről tettél linket, meggyőző, amit írsz, sztem a Michael valószínűleg GK, és még az Orosznál is inkább a GK valószínű... és így persze szül hely is kérdés...
iskolai naplókkal óvatosan, kevés adat van mellette, így nehéz a biztos azonosítás.
Angliában láttam olyat, hogy a szegény család leadta egyik gyerekét, de Mo-n nem láttam ilyet, de 1908 után már sok minden történhetett (6 év múlva kezdődött a világháború).
tudnál adni linket az 1820 GK esküvőre? (Szaniszló - Orosz) - én nem találtam
próbálom a kályhától kezdeni megint :)
Legyesbénye elég kis település volt, még 1747-ben puszta volt, mert teljesen elnéptelenedett, folyamatosan települt be után, tehát elég valószínű, hogy máshonnan jöhettek, de a vallást is biztosra kellene belőni...
Levéltári kutatás során,pontosabban iskolai naplókban kutatva rátaláltam ükmamám unokatestvérére,Firtkó Antóniára aki 1908-ban született Kelembéren(ma szlovákia) Szülei éltek,de mégis az unokanővérél lakott és tanult a lány,de vajon miért? Találkozott valaki hasonló szituációval?
Az apa,Firtkó Mihály kántortanító volt,idősebb gyermekét is erre a pályára szánta.
Ez az a pont kutatásban, amikor végig kell gondolni, hogy nem egy alapvetően téves elképzelésből indultunk-e ki. A feltevést, t. i. a katolikus Szaniszló [Stanisló/Sztanisz.., stb.] Mátyás és Mária nevű felesége Mihály szülei, semmi nem támasztja alá. A házasságiban nincsenek a szülők feltűntetve (egyébként az, sem, hogy katolikus lenne, Legyesbénye is csak mint lakóhely van megjelölve):
A környéken, 30 km-en belül, több katolikus Szaniszló (stb.) család él pl. Körömön (anyakönyvezés Girincs).
A hanyag pap feltevés, már csak az utolsó utáni változat. Az asszonynevek variációi pedig szolgálhatták a pontos azonosítást (pl. a nagyanya családneve, az előző férj neve, ragadványnév).
Egyértelműen római katolikusnak írják, és legyesbénye a születési és lakhely egyaránt. Szóval nem értem.
Öt lányra az esély fiú nélkül matemaitkailag nagyjából 3%. Nem valószínű, de nem is lehetetlen, ahogy a példád is igazolja.:)
Összességében még mindig azt gondolom, hogy az 1790-es születésit egyszerűen lehagyták.
Jó lenne tudni, h ez mennyire volt gyakori statisztikailag az 1700as évek végén. Ha ilyen igénytelenséggel vitte fel a pap az asszony nevét, akkor bármi lehet. :)
"Ha az özvegyasszony előző házasságát és gyerekeinek keresztelési bejegyzését megtalálod, az esetleg segíthet a vezetékneve kitalálásában." A házasságin szereplő név és az évszám alapján Horváth lesz az, de tök jó tipp, köszi.
reckon: Nem gyakori, hogy a sok gyereknél csak egy nemű gyermeke legyen a családnak, de az egyik ősapám kilenc gyermekéből mind a kilenc lány lett. (Persze Némedi László__ ötlete a különböző vallású gyerekekről valószínűbb.) Én is kutattam XVIII.-XIX. századi szerencsi róm. kat. anyakönyvben, nálam a keresztnevét írták el a bekecsi ősömnek. Ha az özvegyasszony előző házasságát és gyerekeinek keresztelési bejegyzését megtalálod, az esetleg segíthet a vezetékneve kitalálásában.
egy példa a teljes elakadásra, amikor látszólag ezt semmi nem indokolja. Hátha valakinek van ötlete...
- az illető legyesbényei római katolikus, Szaniszló Mihály (kb 1790- pontosan 1837) (csaladnév sokszor elírva / félreindexálva mint Sztanyiszló Szanyiszó, Szonyiszló).
- Megvan a felesége (Orosz Anna,), megvannak a gyerekeik
- Megvan a halottija, 1837 (Szerencs, RK, bejegyzés szerint 47 évesen halt meg és legyesbényén élt ÉS született, és biztos h ő az, mert említik a feleségét Orosz Annát).
- Megvan a házassági (GK, szerencs, 1920 körülről, ott nem írják a korukat, férj RK, feleség GK).
Legyesbényén a vélt születési idő idején (1790 előtt és után) egy bizonyos Mathias Szaniszló és XY Mária ad életet több lánygyermeknek is, akiket ahogy mindenki mást is, szerencsen a római katolikus templomban keresztelnek. Azért írom hogy XY, mert MINDIG más családnéven vitte fel a pap, pedig 99.99% h ugyanaz a személy.
1779 férj stimmel, feleség László Mária - gyerek: Mária
1782 férj stimmel, feleség Fazekas Mária - gyerek: Mária
1785 férj stimmel, feleség Szűts Mária, - gyerek: Catharina
1797 Varga Mária -- gyerek: Anna
Tehát nincs Mihály, sőt, nincs Mátyás sem (elsőszülött vélhetően az lett volna), de fiúgyermek sem. Miközben évszámügyileg le van fedve 1790 és nem látok ekkor más Szaniszlókat Legyesbényén vagy Szerencsen egyáltalán.
.....és találok ugyanitt egy esküvőt 1776ban, ahol a férj Mathias Sztaniszlovics (Ez sztem ő lesz, és golopinak írják) és HORVÁTH Mária. Elég valúszínűtlen, hogy egymás után elvett 5 Máriát és mindegyiknek lánygyermeket csinált (és halotti bejegyzéseket sem találtam), így szerintem a papot nem érdekelte, hogy hogyan hívták az asszonyt. Vélhetően Horváth volt, róla találtam keresztlevelet szerencsen 1750 körülről, többi névről nem.
Mihályra visszatérve, a feltételezhető golopi szál miatt megnéztem a tállyai RK, a monoki RK, a szerencsi RK és a szerencsi GK keresztleveleket, és semmi. A golopi reformátust is megnéztem, ott sincs semmi.
Két opció van szerintem; vagy teljes vakvágány a fenti szál vagy több helyen kereszteltették a gyererekeket, vélhetően Mihályt és Mátyást, ha voltak köztük fiúk....
Kovácsi puszta, meg a Budinecz/Budinszki név ritkasága természetesen nem bizonyíték, de azért elgondolkoztó: Annát 1813-ban 18 évesnek írták, egy születés 1795/96-ban jól illeszkedne a Budinecz-Vereb házaspár többi gyerekének a születésének sorába (Mária *1793, István *1799, József *1802, András *1804, N. (halva született) *1810). Valamennyi gyerek Bódvaszilason született. Lehet, hogy a szülők már gyermek(ek)kel érkeztek oda? Anna esetleg nem 18, hanem 20-22 éves volt 1813-ban? (Nem az első eset lenne, hogy a mennyasszonyt fiatalítják). És ezért nem találjuk a házasságit a környéken?
HIRDETÉS: 7259. A beszterczebányai kir. tszék részéről közhírré tétetik, miszerint Budinecz András nagy/ Szalatnai lakos folyamodványa folytán, Budinecz Pálés Mária örökség tárgyát képező és a nagy-szalatnai telk. 166 419. és a szielniczi telekk. 22. lapjain bevezetett ingatlanokra, az örökhagyók nevére a tulajdonjog bekeblezve lévén, felhivatnak mindazok, kik ezen ingatlanokra örökösödési joggal birnak, hogy e hirdetménynek közzétételétől számított 45 nap alatt igényeket e kir. tszéknél bejelenteni es ne mulasszák, mert ellenkező esetben a tulajdonjog az örökösök javára bekebleztetni fog. Királyi tsz-knek Beszterczebányán, 1876. évi nov. 4. tartott üléséből.
Budinecz Annára sokáig azt hittem hogy András lánya,de a születése nem lett meg hogy ezt bizonyítsam.A kovácsi puszta volt a közös pont,ott hunyt el később Veréb Mária.
Igazad van, kimaradt a "valószínűleg". Kerestem a környéken a házasságit, de nem találtam. A korábbit (Budinecz-Vrabel/Vereb) sem, de az 1813-ban 18 évesen házasodott Budinecz Anna születésije sincs meg.
jó tippeket adsz, néztem nagyokat pár hónapja, amikor a szerencsi római katolikus templom bejegyzései között voltak környékbeli kálvinisták itt -ott, köztük felmenők, akiket akkor nem is kerestem.
Lehet hogy visszatérek specifikus kereséssel. A family search keresőt (és buktatóit) már eléggé kitapasztaltam, meg van myheritage accountom, egyszer- kétszer segített már az is ki releváns családfa-infoval.
10-20 ősnél azért eléggé elképzelhetetlen, de nem kizárt.
Szerintem nyálazd át az összes környező települést (közelit) és persze a más felekezetű anyakönyveket is, sok esetben volt pl ev. a katolikusoknál bejegyezve, és fordítva.
De ha adsz egy nevet/idő (nagyjából) esetleg apa/anya akit keresel, megnézzük a saját/fs index-ben, és ha szerencséd van, -talán meglesz, esély kb 10%.
A második a valószínűbb, nekem is több ősöm keresztelése kimaradt az anyakönyvből, pedig a szüleik is ott éltek a településen születésük óta. Sajnos nem minden keresztelést írtak be az anyakönyvekbe, gondolom volt hogy elfelejtette a pap vagy éppen üresedés volt és egy másik falu papja keresztelt és ő nem írta be,
Színezi a képet, hogy házasságnál sokszor az aktuális lakóhelyet írták be és nem a születési helyet.
Némiképp általános kérdésem van. Jó néhány ágon a családfámban a lenti módon akadtam el;
- Megvan (elvileg) a születési helye az adott ősnek
- 1700as évek végén született
- Van is az adott időszakhoz és helyhez dokumentum
- És ....mégsincs meg a keresztelés bejegyzése
A kérdésem az, hogy ilyen esetben mi a valószínűbb. Az, hogy esetleg a születési hely rossz, és máshol született és keresztelték (vagy ott született, de a keresztelés valamiért nem ott volt,) vagy az, hogy egyszerűen lehagyták az illető születését az adott anyakönyvből? Utóbbi mennyire volt jellemző, teszem azt, római katolikus közegben az 1700-as évek végén? tudom, hogy erre csak konkrét esetet vizsgálva lehet pontosan válaszolni, de mivel legalább 10-20 ősömnél ez a probléma, kíváncsi lennék, hogy melyik magyarázat a valószínűbb, mielőtt szomszédos keresztleveleket et kezdenék el vadul vizsgálni.
1,5 éve kutatok komolyabban.Ez idő alatt egész szépen haladtam,több ágon is sikerült eljutnom az 1700-as évek közepéig.Most viszont a ti segítségetekre,tudásotokra támaszkodnék!
Nagymamám apai ága eleggé feladta a leckét.Még a kutatásom legelején eljutottam ükapám dédapjáig.Ez persze örvendetes,viszont az alap dolgokon(vallás,feleség neve,gyerekei) nem sikerült 1,5 év alatt kiderítenem semmit.Teljes homály fedi a születési helyét,házasságkötés helyét,és halála helyét,idejét.
A fia,József halottiját sem találom... 1836-ban született első fia,Pál Bódvarákón.Majd 6 év múlva 2 ikerpár:András és János(1 év múlva meghal) ekkor az apa Budaiként van beirva.József feleségét Szecska Katalinnak hívták,1855-ben hunyt el.Ezután teljes homály...azt gondoltam,hogy később a fiához költözött Szuhogyra,de nem.
"A hétvégi temetőlátogatások során tűnt fel, hogy bizonyos településeken a sírfeliratok kizárólag a sírkő (fejfa) külső oldalán, azaz a sírhanttal ellentétes oldalán vannak elhelyezve, más településeken meg kizárólag fordítva. Az egyértelmű, hogy a felirat célszerűségi okokból mindig az út, ravatalozó, azaz a megközelítés irányába néz."
Ez a kettő rengeteg helyen üti egymást, szóval ne vonjál le messzemenő követkztetéseket.
Csomó olyan temetőben voltam, ahol a sírok sorai egymásnak háttal, fejfákkal közel egymáshoz vannak, ebből adódóan nem érvényes az a megállapításod, hogy "a felirat célszerűségi okokból mindig az út, ravatalozó, azaz a megközelítés irányába néz", mert nem néz mindig arra. Sőt, kábé az esetek felében, harmadában nem néz arra.
Innentől pedig kár az egész elképzelésen gondolkodni.
A csoport véleményére lennék kíváncsi a családfakutatáshoz részben köthető temetkezési szokásokkal kapcsolatban.
A hétvégi temetőlátogatások során tűnt fel, hogy bizonyos településeken a sírfeliratok kizárólag a sírkő (fejfa) külső oldalán, azaz a sírhanttal ellentétes oldalán vannak elhelyezve, más településeken meg kizárólag fordítva. Az egyértelmű, hogy a felirat célszerűségi okokból mindig az út, ravatalozó, azaz a megközelítés irányába néz. A sírkő, azaz a fejfa meg mindig az elhunyt fejénél kell legyen. Ez a két tényező valamennyire meghatározza a dolgokat. A felekezet biztos hogy nem befolyásolhatja, mert a kifelé néző sírfeliratos temetőt ugyanúgy találtam református és katolikus faluban (temetőben) is.
Először arra gondoltam, hogy van valamiféle vallási szabály, hogy az elhunytat hogyan kell a sírban elhelyezni (merre legyen a feje), mert akkor a célszerűségi okoknál fogva eleve adja, hogy melyik oldalon legyen a sírfelirat (belül vagy kívül), hiszen amerről megközelítjük a sírt, azon az oldalon van. Azonban az is feltűnt, hogy adott temetőben, ahol kelet-nyugati irányú a temetőben lévő út és a feliratok célszerűen arra néznek, az út északi oldalán az elhunytak feje délre néz, a délieknél meg északra, azaz szándékosan úgy helyezték el az elhunytakat, hogy a sírkövön mindenféleképp kívülre kerüljenek a feliratok.
Gondolkoztam azon is, hogy célszerűségi okokból a kifelé néző sírfelirat célszerűbb. Hiszen a régi síroknál (mai nem volt kibetonozva, lefedve), ha a kis fakereszteket, fejfát stb a fejhez leszúrták, a névnek kifelé kell néznie, ellenkező esetben a sírhantra fektetett koszorúk, meg a virágok, növények kitakarják a feliratot. Ezzel szemben ahogy itt a hevenyészett ismerősök és rokonok között tartott információgyűjtés során kiderült, az általánosan elterjed szokások szerint a sírhant irányába néznek a feliratok. tehát ez a logika is megbukik.
Van valakinek elképzelése, információja, hogy minek köszönhető ez a jelenség? És melyik temetkezési szokás az elterjedt bevett és melyik a különc?
Mármint mostohaapja, nem? Egyébként lehetséges talán az is, hogy Károly testvérétől Sándortól van a két gyerek talán, aztán Károly vette el Krisztinát és tőle lett Lajos. Hmm... Vagy csak elírta az ügyintéző, vagy valami.
Elírás lehetséges, vagy a bejelentő rosszul tudta. Amúgy a bejelentő Lukács Gyula, tehát hiába született házasságon kívül, az ő apja is Lukács Károly lehetett.
Akkor ezek szerint Etelka és Gyula testvérek illegitim születve, majd jött Lukasovics Carolus és elvette Krisztinát, nevére vette a két másik gyereket és született Lajos aki papíron nem édestestvér?
Az első sor nem tartozik ide, de nem tudtam úgy szűrni, hogy csak Csernák Krisztina legyen az anya. A másidiknál (Ludovicus=Lajos) Catherin van, de Christina olvasható. (Már javítottam.)
Lehetséges amit írtál, csak másik rekorddal nem jön megy össze, hogy Lukács Sándor vagy Lukács Károly az apa :/ Így lehet két különböző is, csak véletlenül azonos névvel azonos évben születve? :) Vagy valahol valamit elrontottak?
Szuper vagy, még megnézem, de lehetséges, mert keresztapám mesélte, hogy volt valamilyen dokumentum Lukácsovics, vagy hasonló névvel, de megsemmisült sajnos.
Be tudnál fotózni legalább egy dokumentumot, ahol szerepel: fia(i) születési, házassági, halotti AK-i kivonat. FS link? Azt mondod Szeged, de lehet más Csongrád megyei település is? Pl. Szentesen létezett egy Csernus Lukács család a 19. század végén.
Lukács Etel (Etelka) született valamikor 1860 +- 10 év körül, meghalt nemtudni mikor, gyermekei akikről van papír: Lukács József Árpád (1877-1957), Lukács Gyula Oszkár (Gyula Ofzkar) (1878-1961), Lukács Ernő Lajos (1886-?). Van említés téve több helyen mint család: Szeged, illetve van valahol kiegészítés, hogy az anya (Etel) neve Csernus... Illetve van egy Lukács Lajos, aki keresztszülő volt Etel két gyermekének, egyiknel egyedüli, másiknak pedig Vogl Franciska is a keresztanyja. Az apa nem fog hivatalosan kiderülni, mivel családban tudni, hogy Etel törvénytelen gyerek volt, és az ő gyerekei is azok lettek... :D Ennyit tudni nagyjából.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni egy tapasztalt "kutatótól", aki segítene ükanyám adatait és szüleit felkutatni.
Teljesen elakadtam, sajnos nem sokat tudni róla, lehetséges testvéréről van egy említés, három fiának keresztelőjéről való dokumentumban, illetve helyiségnevek, címek ugyanezen dokumentumokban, de semmivel se tudom összekötni... Szegénynek dokumentum alapján még a családneve se biztos, a kiegészítések alapján, illetve törvénytelen gyerek volt. Örülnék, ha tudnám folytatni a családfámat, aki felkeres annak mindent elküldök és elmondok.
A feleségem családfáján, számunkra érdekes felmenőre találtunk. Egy idős rokon elmondása alapján.
Végh Károly(feleségem dédapja) született 1903. Elvileg Budapesten. Apja Végh Jenő, anya nevét nem tudjuk.
Az érdekes nekünk, hogy Jenő Nagyváradi származású lehet és kárpitos mester volt.
Ezen felül nem tudunk semmit.
Nem tudjuk, hogy például hol halhatott meg Jenő és a felesége, akik elvileg korán elhunytak és Károlyt Bikity(?)Balázs nevelte fel. Károly kiskunhalason alapìtott családot. Az ő felesége Tagai Etelka(Soltvadkerti).
Segítséget szeretnék kérni. Sajnos nem tudom elolvasni Csány György és Gitzi Helena 1778 február 20. -án Bágyog -on köttetett házasságának anyakönyvét. Tudnátok segíteni?
az simán lehet, hogy az apa meghalt, és az anya hozzáment egy Mentserhez, így a lány felvette a Mentser nevet (is).
Át kellene nézni a halottiakat 1837-1855 között, hogy meghalt-e a fenti két apa közül valaki, illetve a fenti anyák közül hozzáment-e valaki Mentserhez (itt esetleg lehet, hogy a zsidó volt a mostohaapa, tehát érdemes megnézni a zsidó anyakönyvet is itt Csongrádban)
Bocs, hogy nem én csinálom, de most ennyire futotta...
Erről már hallottam. Itt csak egy olyan eset van, amikor zárójelben ott van a másik név, minden más bejegyzésnél csak az egyik név van, vagy ez, vagy az.
A hosszabb: az egyházi anyakönyvekben nem születési bejegyzések, hanem keresztelési bejegyzések vannak. Tehát Nagy Pál és Magyar Anna gyermekét Mária névre keresztelték és nem Nagy Mária névre. Ha az adott településen sok Nagy nevű élt és emiatt sok Nagy Mária nevű gyerek szaladgált a faluban, a pontos azonosításhoz (melyik Nagy Mária?) lehetett 1. ragadványneveket használni pl. (Cs. Nagy, Homoki Nagy), vagy 2. az apa keresztnevével (Nagypál Mária), vagy 3. esetleg az anya családi nevét használva: Magyar Mária. Ezek aztán igen változatos formában és időben jöttek elő.
Sajnos a viszonylag ritkábbnak hangzó név sem segített továbbhaladni, se Mencser (Mentser, Mentzer stb.) Viktóriát, sem Oláh Viktóriát nem találtam, bár végig is lapozgattam a kérdéses éveket a csongrádi anyakönyvekben. Arra gondoltam, hogy talán épp akkor vándoroltak oda, ugyanakkor az 1828-as összeíráskor három Mentser-t is felsoroltak. A népszámláláskor mindenkor családfőket írtak össze vagy simán felnőtt férfiakat, vagy gyerekeket is?
Mennyire fordul elő, hogy ugyanaz a személy (nő) a gyerekei születési anyakönyvijén két különböző vezetéknéven forduljon elő? És ez hogy fordulhat elő?
Újra elővettem a családfakutatást egy DNS teszt után és a teljesen anyai (anyum anyukájának az anyukájának az anyukája stb) ágat szeretném kutatni. Láttam, hogy sok új indexelt anyakönyv van a familysearchön, sikerült is továbbhaladnom ott, ahol korábban nem.
Megtaláltam a dédanyám születésijét és a testvéreiét. Az ükszüleim első gyerekei 1857-ben születtek (ikrek), az utolsó 1880-ban, és meglepetésemre az utolsó születésiben az anya neve nem úgy szerepel, mint a többiben. Az összesben Oláh Viktóriaként szerepelt, míg az utolsóban az áll, hogy Oláh (:Mentser) Viktória. Itt így együtt. Az első gyerekszületés időpontjától visszafelé viszonylag könnyen megtaláltam a házassági anyakönyvijüket 1855-ben és meglepetésemre a menyasszony itt Mentzer Viktória (sajnos a szülei neve nem szerepel, pedig ezért kerestem ki :( ) . Azután a familysearchön rákerestem a gyerekeikre így, ezzel a névvel is, és még találtam kettőt, akiket Mentfer (vagy Mentser) Viktória, illetve Mencser Viktória anyukával anyakönyveztek.
Kicsit utánaolvasva azt találtam, hogy a Mentser név zsidó származásra utalhat. Esetleg névváltoztatás is állhat a háttérben, de akkor miért jött elő a neve, ami a házasságin szerepelt harminc évvel később megint? Valamiféle félreértés állhatott a háttérben (keresztelt neve, mint keresztszülők neve, nem tudom)? Tanyán élő dohánykertészekről van szó.
amit még esetleg meg lehet csinálni, DNS teszt (myheritage, 23andme), és keresni rokonokat azon az ágon, és/vagy annak az emberkének a leszármazottait végigkövetni és azoknak is fizetni DNS vizsgálatot
Ezt most el fogom engedni. A potenciális korai házasodás és az anyakönyvön található "+János" jelzés együttesen már túl sok ahhoz, hogy ezt a bizonyos 1809-es születési anyakönyvet el tudjam fogadni, bár kétségkívül ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Köszönöm az érdeklődést és az utánajárást mindenkinek!
csak olyanra tudok gondolni, hogy valahogy a keresztelés előtt, de születés után hallhatott meg a János (az iker), viszont nem lett hivatalos keresztelés, és ezért nem vezették be a halottiba (vagy elfelejtették, és utólag beírták a születésibe, de már a halottit nem updatelték), vagy sokkal később írták be a születésibe, és a halottiba meg akár évekkel később??
nem egyszerű
mintha láttam volna valami leírásokat valamelyik oldalon, lehet, hogy át kellene böngészni, hátha a közösség történetében valahol megemlítik, mi miért történt...
Azért valószínűtlen, hogy átnevezték Jánosra (az István János névre pedig később nincs egyetlen utalás sem), mert a köztes (1809-1812) időszakban Karsai István fiára vonatkozó halotti anyakönyvet nem találtam, ellenben 1812. 01. 17-én ugyanazoknak a szülőknek (Karsai István, Hegedűs Borbála) született egy János nevű gyermeke:
Nem találtam használható információt a korábban született Karsai Istvánok sorsára vonatkozóan. Halottik nem voltak, és egyetlen 1823-as házassági anyakönyvet találtam (1823.10.05., Tóth Annával), ami akár rájuk is vonatkozhat. Abból a házasságból nem született gyermek. A másik, 1837-es Karsai István házassági anyakönyv jól behatárolhatóan egy 1815-ös születésű Istvánra vonatkozik.
Más anyakönyvben a plusz jel általában kereszt, vagyis "meghalt", de ezen az oldalon -- sőt, az előtte és utána levő oldalakon is -- ez az egyetlen előfordulása. Ebben az időszakban nem létezik, hogy három év alatt csak egy gyermek hunyt el, tehát szerintem "lábjegyzet"-ről van szó, vagyis a gyerek neve helyesen vagy később János, vagy esetleg István János volt.
nem 100%, sajnos ebben a faluban, nem igazán jól vezették az anyakönyvet - kevés adatot vettek fel - , simán lehet esetleg az idősebb István a jó (végig kellene vezetni az ő sorsát is).
nem tudom a plusz jel és az alján a János mit jelent, kerestem hátha ez egy születés után rögtön meghalt testvér, de nem, őt is le kellene nyomozni, ha testvér...
Én is ugyanerre gondoltam, csak nem akartam hinni a szememnek. Akkor a születési anyakönyvben lévő + jelzésnek nincs jelentősége?
Völgyi Borbála egyébként 1871.09.15-én hunyt el Nyírmihálydiban, 63 évre becsült (tehát a születési alapján reális) életkorral. 1860-ban egyébként már volt egy másik házassága, de rövidesen újra megözvegyült. (Majd küldök linket, ha nem mobilról leszek.)
ez lehet az 1809-ben született Karsai István halottija, sajnos nem nevezik meg házastársát (de másnak sem), de láthatóan 1861-ben megházasodott az özvegye.
Ez tűnik a legvalószínűbbnek: két fiatal összeházasodik, koruk kb 19 és 16 és fél (a férfi), és később meghal, de az özvegy még fiatal, így később hozzámegy máshoz...
1805-ben született egy másik István ugyanettől a házaspártól (Karsai István, Hegedűs Borbála), de ott még abból a hónapból találtam egy halotti anyakönyvet. Emellett papíron még egy 1792-es születés felelt meg a feltételeknek, de ott az apaként említett István nagy valószínűséggel elírás eredménye. Az anyának, Kürti Annának még számos gyermeke született Istvánon kívül, azonban mindegyiknek Ferenc volt az apja, és nem István.
Persze ez a születési anyakönyv önmagában is kérdéseket vet fel, ugyanis István neve mellett szerepel egy plusz jel, a lap alján pedig az, hogy "+János". Azt nem tudom, hogy ebből az következik-e, hogy esetleg az itt megkeresztelt gyermeket valójában Jánosnak hívták-e vagy István Jánosnak, vagy János István ikertestvére volt. Annyi biztos, hogy 1809-től 1812-ig nem találtam Karsai István gyermekére vonatkozó halotti anyakönyvet, 1812-ben pedig a fentebb említett házaspárnak született egy János nevű fia.
Átnéztem a reálisan szóba jöhető éveket szabad szemmel is, és nem jutottam más eredményre.
Ami a metódust illeti, az ükapám XX. századi halotti anyakönyve alapján találtam meg a szülők 1826-os házassági anyakönyvét (és az ükapám születési anyakönyvét is, ami ebből a szempontból lényegtelen). Mindeddig elkerülte a figyelmemet, hogy a házassági anyakönyv nem egyszerűen Karsai Istvánt, hanem "Karsai István fiát Istvánt" említi. Ezzel leszűkült a potenciálisan szóba jöhető születési anyakönyvek köre Istvánra nézve, ráadásul az is reálisan feltételezhető, hogy Balkányban született, mivel az ottani korabeli házassági anyakönyveken fel volt tüntetve, ha valaki nem helyi lakos vagy nem helyben született. Ráadásul még van egy 1848-as halotti anyakönyv is, ami egy 39 évesen (tehát a kérdéses születési anyakönyvvel megegyező születési dátumot feltételező) elhunyt Istvánról szól, ami azért érdekes, mert az biztos, hogy a szépapámnak abban az évben született az utolsó gyermeke... Másrészt a mérleg másik serpenyőjén ott van az, hogy olyannal, hogy egy férfi ilyen fiatalon házasodjon, még nem találkoztam...
várj, ráadásul nem is értem, csak apja volt? akkor is kellett egy házasság, a szülők házassága, és csak az alapján kellene keresni a születésiket, nem a gyerek házasságija alapján...
hiba csak az indexre bízni magad, sajna nincs jobb mint átlapozni a legvalószínűbb éveket, és szemmel ellenőrizni. És ha nincs eredmény, sajna akkor kezdődik a szomszéd települések átlapozása... ...nem egy automatikus folyamat...
indexnek van értelme, de bizonyosság, csak lapozással nyerhető
Előfordult ilyen. Valakinek segítettem pár hónappal ezelőtt, akinek a felmenői a Felvidéken sorozatban kamaszkorban házasodtak, fiúk és lányok egyaránt. Az anyakönyvbe be is írták a (felfele kerekített) életkorokat, tehát biztos volt az azonosítás. (Persze most azt sem találom, hogy ez melyik fórumon történt, milyen nyelven, tehát pontos adatot vagy alátámasztást nem tudok adni.)
Szerintetek mennyire reális, hogy az 1820-as években egy köznéphez (esetleg köznemességhez) tartozó férfi már 16 éves korában megnősült?
A házassági anyakönyv tartalmazza a férfi ősöm apjának a nevét, és ez alapján egyetlen, reálisan szóba jöhető születési anyakönyvet találtam, ami 1809-ból származik. (Persze indexelési hibák léteznek, de minden reálisan szóba jöhető névváltozatra rákerestem.) Ha elfogadom, hogy valóban ő az ősöm, akkor viszont ő már 1826-ban, 16 éves 7 hónapos korában megnősült Balkányban, a valószínűsített születési helyén. Teljesen el is vetném az ötletet, azonban ugyanazon a lapon találtam egy másik férfit, aki meg 18 éves 9 hónapos korában házasodott meg...
"Ezek a Family Search által adott azonosító jelek, az egyes személyekhez, az ottani családfáknál." Pontosítok: az ottani egy nagy közös családfában.
Ha a "Legutoljára módosítva" mezőkben csupa 2012-es dátum és "FamilySearch" van feltüntetve, akkor az a profil egy előző rendszerben felvitt index-alapú személy, akinek gyakran több másolata (kettőzése) is van, a család többi indexelt keresztelése alapján. A közös fa célja, hogy minden elhunyt személyről pontosan egy profil legyen, tehát az ilyen kettőzések egyesítése hasznos munka, de (számomra) elég unalmas.
nem néztem végig, de arra gondoltam, hogy ez a családnév csak fent maradt legalább 1800as évekig, de semmi hasonló nem találtam ezen a településen. Meg kellene nézni kik a szülei, és a tesókat végigkövetni, talán később olvashatóbban írták a családnevet...
Nézegettem ezt az írást, és ott szerintem két betű egymásra van írva.
Csináltam egy kis satírozást, és tényleg leginkább C lehet a legelső betű:
Itt látszik, hogy elsőre ezt írta le, és ezt így is szokta hurkolni.
És ez marad, ha az elsőre leírt betűt satírozom ki.
Tuti biztos vagyok benne, ha az eredetit látnánk, vagy egy rendes, most fotózott képet, simán látnánk a két sor közti különbséget. Nem okozna gondot az elolvasás.
Sziasztok, miután megint elakadtam, ismételten a segítségeteket szeretném kérni.
Már napok óta keresem BEHÁK ANNA, apai üknagyanyám születési és halálozási anyakönyveit. Amit biztosan lehet tudni róla, hogy többek közt 1875-ben, Kiskanizsán született a dédnagyanyám, Behák Apolónia néven.
Az már csak hab lenne a tortán, ha megtudnám, hogy a Behák név milyen eredetű?
Ezekről a nevekről nem találtam irodalmi adatot, de nem hinném, hogy háznevekről lenne szó. A német Hasenfratz köznévi jelentése nyúlpofa, így külső vagy belső tulajdonságra utaló ragadványnévről lehet szó. Ilyen külső tulajdonság lehet pl. a nyúlszáj (nyúlajak, ajakhasadék), belső tulajdonság pedig olyan viselkedés, amely valamilyen módon a nyúl reakcióira hasonlít. Ez utóbbihoz analógia a német Hasenohr családnév, amelynek köznévi jelentése nyúlfül, és a Duden szerint éles hallasú, figyelmes ember ragadványnevéből alakult. A Duden a sima Hase nyúl családnév esetén említi a háznévre utaló motivációt (a gyakoribb ragadványnévi mellett), mivel ilyen zum Hasen a nyúlhoz címzett házakra Kölnből, Baselből és Trierből van adat. A háznévi motiváció megerősítéséhez fontos, hogy tényszerűen lehessen azokat a (középkorból, koraújkorból) adatolni.
A Rothauszki érdekes kontaminációja a német és szláv névadásnak. A szláv -ski végződés miatt kizárt a háznévi eredet, ez ugyanis nem jellemző erre a végződésre. Sokkal inkább tipikusabb, hogy egy településszintű származási hely vagy birtok nevéhez járul. A vörös ház jelentésű Rothaus, Rothhaus, illetve Rothausen néven több német település is ismert. Ha a német-szláv interakcióra gondolunk, akkor ezek közül a mai lengyelországi (felsőszilézia) Osiny a legvalószínűbb. Az elsőnek elnevezett erről a településről származhatott el szláv közegbe.
"(2) egy hollóról elnevezett házban lakó személyt jelölő ún. háznév (a középkorban a városi házak neve biztosította a címet, ennek mai maradványai az éttermek, fogadók stb. nevei);"
Akkor esetleg az én apai sváb felmenőim között az olyanok, mint Hasenfratz, Rothauszki is ilyesmi háznevekből eredhetnek?
Bizonyosan a német Rabe családnév egy szótagos Raab, Rab változatáról van szó. (Ez utóbbi az azonos írásmód ellenére nem tévesztendő össze a magyar Rab vezetéknévvel, mert a német név hosszú á-val ejtendő.) A név azonos a német Rabe holló madárnévvel, és a névadás motivációja hármas lehet: (1) a fekete hajra, szemre, sötétebb bőrszínre stb. utaló ragadványnév; (2) egy hollóról elnevezett házban lakó személyt jelölő ún. háznév (a középkorban a városi házak neve biztosította a címet, ennek mai maradványai az éttermek, fogadók stb. nevei); (3) az ilyen összetételi tagot tartalmazó régi germán személynevek egyikének (pl. Rabenalt) önállósult rövidülése. Ehhez még az tehető hozzá, hogy az egy szótagos változat esetén nem kizárt, hogy egyes esetekben a Győrről történt elszármazásra utaló képzőtlen lakosnévről van szó, németül ui. Győrt Raab-nak nevezik. Szláv etnikai háttér esetén korábbi asszimilációt kell feltételezni.
A romlott alakról jut eszembe: van egy Ráb nevű rokonunk.
Annyit tud, hogy a dédapa jött át a Kárpátok túloldaláról (Galícia kb.) és sosem mesélt arról, hogy hogyan, miért. Illetve nagy eséllyel nem zsidó, hanem szláv eredetű család. Lehet ezt bármilyen ottani névalakhoz kötni???
Előszöri is köszönöm. Ez a megoldás tökéletes arra az esetre, ha tudom a helyiséget. Abban az esetben viszont, ha azt akarom megtudni, hogy egy családnév, egy adott időszakban hol jelenik meg, arra már nem elég. Pl. beütöttem a Barcza vagy Vati/Vathy családnevet hely és idő intervallum nélkül, akkor kidobta az összes ilyen ill. ehhez hasonló nevű személyt /gondolom, hogy csak az indexáltak/. Egy adott időszakot megjelölve pedig kiderülhet, hogy melyik helyiségekben érdemes elkezdeni a kutatást. Természetesen ez a ritkább nevekre használható.
hor-váthy: Ha jól értem mire gondolsz, én úgy szoktam, hogy a születési, házasságkötési stb. helyhez beírom a község vagy város nevét, a dátumhoz pedig például azt, hogy 1000-től 2022-ig. (A Pontos keresés megjelenítése-t, vagy angolul a Show Exact Search-öt kapcsold be és helynél pipáld ki.) Ha csak a 'Hely'-hez írod be a helynevet, kimaradnak például a keresztelési találatok
Az összes adatbázis találat megjelenik, kivéve a keresztelési találatok, ott a születés helyéhez kell beírni a helynevet.
Néhány gondolat még az 1828-as összeíráshoz.
Könnyebben lapozható, és letölthetőek a képek a Familysearch-ön, de vannak benne hiányos települések. A Renner-féle indexkönyvek (Familysearch-ön elérhetőek) egyelőre használhatóbbak, viszont csak néhány megye készült el belőle.
Az AdatbázisokOnline-nál szerencsére be lehet küldeni javítási javaslatokat, de kérdéses, hogy meddig javítgatják majd, és mennyire örülnének, ha egy egész település összeírását kijavítva visszaküldenénk. A Nagykun kerületnél elcsúsztak a mappa nevek és számozások, a Tengermelléki kerületnél pedig nincs külön mappája a településeknek, hanem ömlesztve vannak dominiumokon belül.
Érdekes, hogy míg az pl. Ung megyei településeknél gyakran 90% felett van a helyes gépi indexelés aránya, addig a horvát területeken bőven 5% alatt.
Feljött kérdésként, hogy miért nincsenek nők az összeírásban. Ha nő volt az adófizető, akkor benne volt, elsősorban a néhai férj nevével, özvegyként feltüntetve. Horvátországban előfordulnak női nevek, özvegyeknél és árváknál is. Sokszor feltűnik az apa neve is a horvátoknál, genitivusban. Ott még annyival bonyolultabb a helyzet, hogy van, amikor valakire, mint pl. Kovács János örökösére hivatkoznak, de név szerint nem említik meg. Ráadásul gyakran használták arrafelé a ditto-t, amit a gépi indexelő persze nem tudott helyesen átírni.
Az első magyarországi népszámlálás, ami már kissé hasonlított a maiakhoz az az 1848-as zsidó összeírás volt.
A Podluzsa településnév egyértelműen romlott alaknak tűnik, ezért minden további nélkül Podluzsány-ra javítható. Vélhetően valamely magyar ajkú a régebbi Podluzsán névformát -n helyragos alaknak hitte, és így vonta el belőle a nem létező Podluzsa formát.
Ilyen nevű település három volt (és van) a mai Szlovákia területén, egy Trencsénben, egy Barsban és egy Nyitrában (ez utóbbi ma Súlovce / Sulóc része). A Bars megyei község (hivatalos) magyar nevei:
A Némedi László által idézett Dvorzsák művben Garamújfalu említése nem azonosságot jelent (mert 5 km a távolság köztük), hanem az ezelőtt álló rk. rövidítéssel együtt azt, hogy az itteni római katolikus hitközség a garamújfalui hitközség filiáléja volt (a protestánsok [ág., ref.] esetén pedig Lévához tartozott).
Segítséget szeretnék kérni. Az egyik ősöm 1892-ben született Podluzsa, Bars megyében. A levéltártól azt az információt kaptam, hogy a balassagyarmati római katolikus anyakönyvben találhatóak, de nem találok Podluzsa-i bejegyzéseket. Elképzelhető, hogy máshol anyakönyvezték a podluzsai születéseket?
(A balassagyarmati evangelikus anyakönyvben találtam bőven "Podluzsány" bejegyzést és át is néztem az időszakot, de nem találtam ill. ő valószínűleg római katolikus volt)
Sziasztok, miután nagyon elakadtam, ismételten a segítségeteket szeretném kérni.
Tóth Boldizsár (1899. január 28.-1979. november 10.) római katolikus, apai nagyapám felmenőit, testvéreit keresem. Többek közt a születési és halálozási dátumokra lennék kiváncsi.
Származási állapota: törvénytelen. A szülők 1911-ben utólagosan törvényesítették kapcsolatukat, miután házasságot kötöttek.
A nagykanizsai magy. kir, állami elemi népiskola,1907-1908. évi értesítője szerint BEHÁK Boldizsár ? néven van még feltüntetve, a II. fiúosztály névsorában. A III. leányosztályban találtam egy BEHÁK Magdolna tanulót is. Lehet, hogy a testvére?
Szülők: - Tóth János, kiskanizsai származású, római katolikus napszámos - Behák Apollónia, kiskanizsai származású, római katolikus napszámos nő - lakhely: Kiskanizsa, 1754.
Igen, a veszprémi püspökségben előfordult hogy a katolikusok közt élő más keresztényeket is összeírták, de nem akartam bonyolítani a választ, meg más püspökségekben nem tudom hogy történt e ilyen.
Azért az eléggé frusztráló, hogy a nagyapám bátyjáról több infót tudok összeszedni a népszámlálási adatokból - Amerikából!!!! -, mint itthonról.
Az ottani népszámlálási íveket mikrofilmre tették, és utána a papírokat eladták papírpépnek papírgyáraknak.
De a mikrofilm megmaradt, és olyanokat tudtam meg belőlük, hogy mikor, hol lakott, mennyit keresett, ki volt a családfenntartó, a gyerekeiről szintén, így tudtam feltérképezni a leszármazottait, és így tudtam megtalálni az unokatestvéremet, akinek még a nevét se tudtam addig.
Az1949.évinépszámlálásigbezárólagazösszeírásoksoránelıálltegyéniadatokat tartalmazó ívek szinte kivétel nélkül elvesztek. A kevés megmaradt kivétel elsısorban a helyi levéltárakban megırzıdött másolat
Az elsımagyar népszámlálás története nem ért véget az adatok feldolgozásával. II. József halála után a magyar nemesség jogainak sérelme miatt és az adatok felhasználásától való félelmébenmegsemmisítette a népszámlálási anyagokat.
Amit linkeltél, abban megtaláltam Csépát - a dédanyai vonalam onnan való.
Érdekes, hogy ekkor még a falu tulajdonosának a Csusz családot írja, ami egy névváltozata a Tzutz-nak, vagy a Czucz-nak. Ismert, hogy Tzutz András kapta meg a területet a nemességgel 1716 körül, majd 1726-27 körül költözik oda, és népesül be újra a falu. De nem gondoltam, hogy még az összeíráskor csak őket jelölik meg tulajnak.
Az is érdekes, hogy ekkorra 111 nemest írnak össze, ami igazolja a "nemes Csépa" névhasználatot, amit jó ideig akkortájt alkalmaztak. Szinte az egész falu nemesekből állt még az ötvenes évek végén. Ehhez 45 paraszt és 109 zsellér van még.
Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illető családra vonatkozólag. Elsősorban az 1828. évi országos összeírás anyagában (törzszáma: N 26, filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715. (törzsszáma: N 78, filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (törzsszáma: N 79, filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787. között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (sajnos csak Győr, Heves, Külső-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a MOL-ban, filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban őrzik.
Nagy butaság megsemmisíteni ekkora kincseket, inkább azt kellene, amit az anyakönyvekkel, hogy csak bizonyos idő után válnak publikussá.
Azt lehet esetleg tudni valahonnan, melyik megyék személyi adatlapjai maradtak meg? A linkre rámentem, de ezek inkább csak az adatok összesítésének tűnnek.
2. volt néhány katolikus egyházi lélekösszeírás a 18.században, ezekben mindenkit összeírtak, ezeket az egyházmegyei levéltárakban lehet megnézni, ha van fizetős netes oldaluk ott is fent szoktak lenni
3. linkelek egy oldalt a magyarországi népszámlálásokról, egy volt a 18.században, a többi 1850 után, a népszámlálások személyi adatlapjait megsemmisítették az összesítés után, néhány megye személyi adatlapjai véletlenül megmaradtak a megyei levéltárakban, de a többi megsemmisült, a személyi adatlapokon voltak a háztartásokban élők adatai
És a korábbiak is ilyenek, vagy használható valamelyik? Népszámlálási adatokat lehet találni valahol a neten? Vagy az csak a levéltárakban van? Illetve ami ott van, az hasonlít arra, amit ma népszámlálásnak nevezünk (ergo mindenki rajta van nemtől, tulajdoni állapottól függetlenül). Ebből én csak annyit tudhattam meg, hogy az én őseim biza nem fizettek adót. :)
Menj a linkre, amit itt betettem, ott kiválaszthatod balra a megyét, azon belül meg fel van sorolva az összes település. A települések akkori neve szerepel, akkori helyesírással, nem a mostani.
"De legalább az biztos, hogy a jövő családfakutatóinak nem lesz panasza a mostani népszámlálás adataira. Az legalább informatív lesz minden szempontból"
Nem lesz.
Az van ugyanis, hogy határozott dátummal meg van adva, hogy a népszámlálási adatokat mikor kell megsemmisíteni. Addigra a statisztikákat meg kell csinálni, de azok meg nem lehetnek olyanok, hogy összekapcsolhatóak legyenek pl. Kovács Bélával.
Ami összekapcsolható, azt az adathordozót ledarálják.
GDPR - tudod!
A legutóbbi népszámlálásnál is hónapokig volt téma, hogy kinyírták közben a KSH-t, és nem volt ember, aki dolgozzon az íveken, és már vészesen közeledett az időpont. Ment a kavarás ezerrel.
Annak mindenesetre örülök, hogy ezért nem utaztam el a salgótartjáni levéltárba. Ebben akartam megtalálni a választ arra, amit az anyakönyvekben nem találtam meg (elakadtam az egyik ükömnél). Gondoltam, végre meglesz, ki kivel élt egy háztartásban, kik voltak a gyerekeik, szolgáik, vagy ők kinek a szolgái voltak stb., erre van egy lista arról, hogy melyik gazdának milyen állatai voltak. Ha nem a gazdák között volt az ősöd, kapásból meg sem említi. De legalább az biztos, hogy a jövő családfakutatóinak nem lesz panasza a mostani népszámlálás adataira. Az legalább informatív lesz minden szempontból. :D
Nekem mindenesetre nagy csalódás. Azt hittem, háztartásonként fogja mutatni, hogy pontosan kik éltek a házban, milyen minőségben, mennyi idősek, kik házastársak stb.. Ki a fenét érdekel, kinek hány tehene volt?
Most már nekem is sikerült. Viszont tuti, hogy nincs benne mindenki. Az összes nőt kapásból kihagyták, de szerintem férfiakat is bőven. Lehet, hogy ezek csak a tulajdonosok?
Azzal még ki is békülnék, hogy nem letölthető, képernyőképpel végül is el lehet menteni, ha valaki akarja. Engem inkább az zavar, hogy a képek betöltése is csigalassú, percekig tart egy.
Igazából a 1715-ös, a 1720-as összeírás letölthető volt eredetileg, aztán letiltották néhány évre rá. Furcsa dolgaik vannak különben a levéltáraknak időnként, mint az a levéltári vezető aki az UB bejegyzésekre hivatkozva jogászkodva a törvényben leírt 100 éves születési tilalomból 130 évet csinált.
Szerintem az index miatt nem letölthető és nem lapozható. Ha nem azért, akkor az a majdani állami anyakönyvi adatbázisra nézve nem jó hír. Remélem majd javítható lesz valahogyan az 1828-as országos összeírás, mert van olyan település, ahol egészen jó működött a gépi indexelés, de olyan is, ahol egy oldalon csak két-három nevet talált el. Máshol neveket hagyott ki.
Az AdatbázisokOnline-ra felkerültek az 1828-as orsz. összeírás képei, írásfelismerő készítette indexszel. A képek színesek, de sajnos nem letölthetőek. Általában több lehetőséget is felajánl, de nem mindig van a helyes megoldás a lehetőségek között. Elindult a csendőrkartonok indexelése is.
A teljes kép lemaradt, íme
