Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Szerintem érdemesebb 0,5-ös, acélszálból építkezni. Egyenes szál, kb 1m hosszú, fityingekbe kerül. Én az egész asztalra valót megúsztam pár száz forintból. Mivel vékony, könnyen felhevül, jól forrasztható. Mivel acél, nem görbül el bármilyen lepkefingnyi fuvallattól, és nem pattog le róla a festék, mint a réz esetében.
Na igen, csakhogy ezen megoldás szépséghibája - az anyagiakon túl - hogy vajon hosszban és geometriában pontosan beilleszthető-e a dioráma többi - immár rögzített - síndarabjai közé... :((((
Most éppen ragasztással próbálkozom kétfajta Revell-lel. Ha nem lesz jó, izzított tűvel kiszúrom a mozgatónyelv közepét, majd megfelelő - óvatos - furatkészítés után drótot (vagy pl. széthajtott iratkapcsot ) fűzök be, és azzal lesz "rángatva..." :)))))))
Ha nem akarsz girbe-gurba felső vezetéket kapni, javaslom a drótot előtte "kiegyenesíteni". Ha érzéssel van meghúzva, a nyúlás elhanyagolható. Utánna gyönyörűen lehet hajlítani és ha kell forrasztani. A minap egy TT E42-őn cseréltem tetőkertet, az is ezzel a módszerrel készült.
Ollé, lemaradt a bányánál lévő nyilakhoz írt szöveg: az a vágány lenne a szénátvételi (nem tudok ennél jobb szót rá) vágány, ahol a csillékből a vagonokba öntik a cuccot.
A hétvégi fatelepes kérdésemre adott segítőkész és számomra kedvező válaszok miatt további kérdések születtek. :) Növelem a tétet - immár rögtön 2 kérdést intézek a Tisztelt Nagyérdeműhöz:
A kép jobb felső sarkában lévő bányában kitermelt szén elszállítára tervezett vágányrendszer mennyiben reális? Nyilván csak kompromisszumokról beszélhetünk, de nem akarok egy "játék" vágányelosztást sem.
A másik kérdés a jobb alsó sarok területe: ide a fafeldolgozó mellett egy további gyár / iparterület települne. A bányában "fent" kidolgozott szenet részben ide hozná le a vasút. Kérdésem itt többrétű - milyen épületeket, milyen elrendezésben, milyen vágányelrendezésben kéne elhelyezni? Csináltam egy vázlatos elképzelést, ezen mondjuk inkább tudnék változtatni, mint a bányavágányzaton. A terület mérete adott, egy kritérium van: hogy legalább egy vágány legyen, amelyen az 5 db 2 tengelyes, nyitott tehervagon és egy BR 110-es dízel beférjen.
Megjegyzés: a bánya és az ipartelep nem egy szinten lesz (ezt a zöld, szaggatott vonallal is igyekeztem jelezni), tehát térbelileg is el fognak különülni.
Nálam / velem mindig történik valami... :))))))))))))))))))))
Remekül haladok a diorámával - amit nem hittem volna : szépen kiszabtam a parafa alátétek ívnek megfelelő darabjait, kétoldalú ragasztóval rögzítettem a vágányokat, minden gyönyörűen passzol(t). Már éppen örülni akartam, amikor egy óvatlan pillanatban... letört az Y-váltó mozgatókarjának egy darabja... :(((
Orvoslására hirtelen három eshetőség jutott eszembe ( hogy ne csak "siránkozzak minden este..." :))))))
1. Mivel úgyis csak néha-néha lesz igénybe véve megkísérlem IS-sel megragasztani ;
(Elég kicsi a két érintkező felület, az eredmény kétséges...)
2. Megpróbálom az ellenkező oldalon lévő, megmaradt nyelvet átfúrni, és egy drótdarabbal oldani meg a mozgatást
(Nem túl elegáns, de lehet, hogy működik...)
3. Megpróbálok egy újat felhajtani ( 2,5 mm-es Roco már nemigen van, Y-váltó még ritkább - ha van, újra kell festegetnem a sínprofilt és a talpfákat...)
A vezérlése az nem publikus arról nem adhatok képet. ( az a baj hogy egy részlete a pultnak látszódik a képen) Bocsánat. De ezt elmondhatom hogy olyan mint a nagyvasúti (KÁ-69) .
Harmdszor: felrakom az oszlopokra ( Ja igen az oszlopok be vannak úgy álítva hogy a vágánytengelyre merőleges legyen és be van az oldalkaroknál rajzolva hová kell forrasztani a kívánt kígyózás miatt.)
Miután felraktam az oszlopokra megreszellem a munkavezeték azon részit amit forrasztottem nehogy leszakítsa a szedőt.
Ezeket minden modulon el kell végezni miután készen van (sajna nálam még nincs) a modulhatárok felett kipótolom a hiányzó felsővezeték szakaszt.
Majd ezután tényleg kifeszítem de nem rugóval hanem az asztal alá vezetem a munkavezetékez és ott súlyokkal. Ezután újabb reszelés mérés; kígyózik e a felsővezeték. Majd egy próbakocsit amin van áromszedő végigtolom rajta, hogy véletlenül sem egy mozdony sérüljön meg. Ha van hiba Pl: meg akad az áromzedő reszellés az ujamat lassan végighúzom rajta nem e a huzal sérült meg. Ezután mehet a mozdony.
"Hm. Miből csináljak felsővezetéket? Réz. Jaja! Az jó lesz... Mert forrasztható... Meg a az igazi is az... "
Forrasztás után: "Dejódeklassz... habár nagyon girbegurba... Sebaj, kifeszítem!" => "Bakker! Ez nem lett egyenesebb, de legalább elmászott a helyéről..."
Másnap: "Azért csak végigküldöm rajta a gépet, olyan kíváncsi vagyok. Hopááá. (Bas*@&Đđ!!!) Nem baj, veszek új áramszedőt, a mostani úgysem tetszett."
Nem, egyenlőre csak esztétikailag van gyenlőre, még a kapcsoló kert sincs kész de ezt úgy szeretném megoldani hogy onnan legyen táplálva a felsővezeték ne ez oszlopokról keljen levezetni egy vezetéket.
A te geometriádnál azért nincs értelme, mert a keresztezési szakasz után olyan távol van az első olyan hely, ahol az űrszelvény már megenged egy oszlopot, hogy addig az ív miatt már kell egy-egy oszlop a vágányok külső oldalaira. Utána pedig már minek újra belső oszlopra váltani, majd a jobbos ívben végig belső oszlopozni megint (mert a valóságban általában az ív belsejében van a felsővezeték-tartó egyvágányú pályában).
(Természetesen nem gondoltam arra, hogy tilos ez a megoldás - csak hogy "van-e értelme" a valóságban 1 db ilyen oszlopnak, hiszen később, a továbbiakban úgyis két különálló oszlop kell... )
