20 éve még nem is volt energetikus, szerintem iszonyat sok ember azt sem tudja hogy van ilyen szakma...
Legtöbbször könnyű számolni, van rá x pénz, ezért y cm-t kapok, hát az lesz...
~ 200 m2 vakolat olyan 300 ezer + csillagos ég. Persze van olcsóbb is, ha természetbarát vagy, és szeretnél egy kis mohát/gombát a falra... tehát az előbbi példa, ~1,8 millióból ~600-700 ezer maga a szigetelő anyag, 300 a vakolat, 0,6-1 millió a munkadíj - de ekkor a 1,8 misi is több lesz, 2,2 -, a maradék kb. 400 meg az egyebek témakör (háló, dűbel, ragasztó, stb.).
Nem biztos hogy olcsóbb, meg ugye milyen minőségről beszélünk... van okosvakolat, vízlepergető, van gyapotra való ,,lélegző'', meg van a festék amit mondasz, biztos vagyok benne, hogy a minőségi ott is drágább. Kérj árajánlatot sok helyről, mert sok féle anyag van, de lehet hogy ,,rendszerben'' olcsóbb. Meg a szakinak sem mindegy, hogy először vakol, majd fest, vagy kinyit egy vödröt, megkeveri, és készre húzza a falon, kb. háromszor kell átmenni ugyan azon a felületen hogy szép legyen és megmaradjon. De ezt úgy szokás, hogy két-három ember megy egymás után, gyors.
Ha valaki tanácsot ad nagyon ritka esetben foglalkozik a megtérüléssel.
Napi szinten olvasom a topicot évek óta. Megkockáztatom, hogy mind HSZ-t elolvastam.
De én nem ezt tapasztalom. Sőt konkrét számolgatásoknál rendre ott van a végén a megtérülési kalkulálás. Így, úgy, amúgy.
Mert ugye nem mindenki ugyanazzal a készülékkel, fűtésmóddal fűt.
Sőt lásd Toporjack utóbbi HSZ-eit még a fűtésmódmegválazstását is belekeverte. Tök helyesen.
Mert igenis van olyan ház (túl kicsi, vagy túl jólszigetelt) ahol már simán kiváltható a milliós beruházás párdb néhány 10ezer forintos COP1-es elektoromos panellel.
Hát ráférne még egy símítás :) Az a vicc, hogy sztem az lett a legsimább amit legelőször kentem :) A háló persze átüt sok helyen, de én youtoube-on se láttam egy videot se ahol ne ütne át.. Bár mindenhol elmondták h nem szabad látszódnia.
Kültéri glett esetleg? :) CSak úgy eszembe jutott, igazából nem tudom olcsóbb e mint a ragasztó.
Semmit sem hősazigeteltem még, ezután fogok és ezért vagyok itt. A "padlást" pont 30 cm-rel akarom hőszigetelni. Van itt egy nagy baj ezen a fórumon is ugyanúgy, mint a többbin. Ha valaki tanácsot ad nagyon ritka esetben foglalkozik a megtérüléssel.
De nincs ezzel semmi baj, ingyen tanácsért csak köszönet járhat semmi más, a többit úgyis annak a pénztárcája dönti el aki kérdez!
Szerintem inkább a ragasztóból kenj fel egy vékony simító réteget (kb. 2 mm), ha szükséges, majd csiszolás és arra a homlokzatfesték. Jelenleg kilátszik a háló mintázata? Kb. milyen vastag lehet a külső vakolat most?
Igazad van :) Tényleg magasabb a padló hőmérséklete mint a levegőé. Annál magasabb a padló hőmérséklete minél kevésbé van szigetelve. Így még nagyobb a veszteség, még hamarabb megtérül. A lényeg, hogy a 4 cm nagyon kevés :) Engem nem kell meggyőzni, nekem kereken U=0,1 W/m2K a padló. :) (Fal 0,9 tető 0,78) Ha új építésű házról van szó, oda U=0,3 W/m2K a minimum amit teljesíteni kell. Azt 4, de még 10 cm EPS100-al sem lehet.
A gond az, hogy az emberek elfelejtik, hogy hőszigetelés témában a hozzáértők az Energetikus és hozzá hasonlók, nem a kőműves, vagy burkoló és semmiképpen sem a bolti eladó "szakemberek".
Szerintem magát a homlokzati szigetelés felragasztását bárki el tudja végezni kellő utánajárással. A háló beágyazáshoz már kel némi elszántság :), a színvakolatot meg jobb szakira hagyni. Viszont csak a színvakolat költsége jóval kevesebb mint a komplett kivitelezés.
Jóvan, enter nélkül saccoltam egyet az elején, gondolván úgyis számolok egyet :D persze magánál az eps áránál drágább, mert hosszabb dűbel, minimálisan több ragasztó és vakolat (+3cm-es csík az xps meg az eps között végig a ház kerülete mentén), sőt, lehet a kivitelező is többet kér, mert vastagabb anyag, többet kell vágni :D
De elég feltolni a 15cm-t kicsit vastagabbra, az már nagyon jó hőszigetelés, és ott is a fél millió :D
A ház bevakolása sem olcsó, meg hát ugye minek, legyen szürke, szép szín, meg nem olyan unalmas homogén :D megértem én hogy nem kéne a hőszigetelés költségei közé sorolni, mert nem spórol, bár van hőszigetelő vakolat, azzal ha bekened a csupasz téglát, amin eddig átfújt a szél, csak fog valamennyit :) :D :D de attól még az eps vonzata a külső vakolat, ahogy pl. az ablak, redőny, könyöklő, lépcsőburkolás is az lehet. Vagy netán szétszedni a lépcsőt, hogy le tudják mögötte hőszigetelni a lábazatot. Mondjuk minek oda lépcső, odateszed a megmaradt raklapokat oszt jóvanazúgy, vagy egy létrát 45°-ban...
Ugye úgy kezdődik a móka, hogy szigetelés kell, megnézik jobb esetben mennyi az eps, jóvan, erre van pénz, kihívnak egy szakit, az elkezdi felsorolni, elég oda 5-10 cm, annyitszoktunk, mennek fel a költségek, aztán kijön a végén, hogy ők majdnem két misit nem fizetnek, mert az mekkora pénz - annyi nincs -, annyit nem ér meg. Lesz 5-10cm, és megnyugatják magukat, hogy annyi elég, mert a mester jobban tudja, elvégre ő a szaki. Aztán szar az egész, mert nem csökkent a harmadára a fűtésszámla, de még a felére sem...
Szarból várat nem lehet, meg azt is elhiszem hogy nincs rá pénz, sajnos mi sem tudunk annyit rákölteni amennyit akarunk. De azért 5-10 cm fehér habot felrakni szimpla hülyeség, de még a 12-15cm grafitos sem olyan nagy szám, de azért jobb mint a 10cm fehér eps...
Látom TE sem hőszigetelted még a padlást :D mert ha oda lepakolsz 15cm-t, akkor még egyszer nem fogsz nekiállni még 15centinek, csak ha nagyon mazoista vagy. Nekem 20cm van fent, nagyon nagy elszántság kell, hogy feltegyek még 5-10cm-t...
Én amúgy mindig 20-30cm-t írok, 20-25 már tuti jó, de ha van rá pénz, miért ne menjen rá a 30cm?
133 ezer forint 20 cm, tehát 30 cm az 200 ezer, itt azért van különbség. De pusztán elhatározás kérdése az egész, minden hónapban félreteszek rá 20 ezer forintot, egy év múlva már a padláson lesz a 30cm gyapot. Akinek nincs rá pénze, az vagy úgy hagyja, vagy később szív vele még egy sort, hogy kiegészítse 30cm-re, ha van rá felesleges pénze és hite. Itt legalább lehet ésszerűen bőveteni, nem úgy, mint a homlokzatinál, ha egyszer már fent van. Persze ott is van megoldás, először az északi fal, utána ha van pénz a folytatásra, a széleken levágni amit tönkretett a Nap, és mehet tovább. Erre még hitelt is érdemes lenne felvenni, energetikai felújításra nagyon kedvező hitelek vannak. De a többség inkább vesz egy 2 millió forintos fos francia autót, visszatekert km órával, természetesen külföldről behozva.
Számolj utána és akkor nem más "ajánlására", hanem a te józan eszed és a számítási tényekre támaszkodhatsz. Ha erre lusta vagy, akkor legyen úgy ahogy akarod, a tiéd lesz úgy is.
Egy bizonyos szigetelés vastagság után már a megtakarításhoz hozzá jön a fűtési rendszer kiépítési költségén való spórolás is. Csak egy példa. Eddig hőszivattyúba gondolkoztam. 1,5 m Ft alatt nem oldom meg vele a hőtermelői oldalt. Vettem egy 4,5 kW-os villanykazánt 60.000 Ft-ért. + 1 szivattyú 40.000 Ft. Összesen 100.000 Ft. Megtakarítás 1.4 M Ft. Igaz így a legdrágább az üzemeltetési költség, de mivel nagyon kicsi az éves fűtési igény, így az 1,4 M Ft legalább 10 évig elég. Mindemellett a hőszivattyúnak, gáznak van éves karbantartási díja 40-50 E Ft/év minimum. Így már akár kitolódhat 20 évre is mire haszont kezd termelni. Ha mondjuk esetleg van kedvezményes áramod vagy vezérelt áramod akkor akár kitolódhat 40 évre is. Addigra a hőszivattyút az unokáid nézegetik a múzeumba. :)
A padlónál +5 cm EPS100 100 m2-en + 100.000 Ft. Legyen a talaj +5°C téli átlagba. Legyen a belső hőmérséklet +21°C
Így a hőmérséklet különbség 16°C
Maradjunk a 100 m2 padló felületnél. 5 cm EPS 100-al kb. U=0,7 W/m2K +5 cm EPS 100-al (összesen 10 cm) kb U=0,35 W/m2K A különbözet U=0,35 W/m2K
Fűtési idény legyen csak 4000 óra (Energetikai tanúsítványban ez minimum 4500 óra). Szezonális fűtési hőszükséglet = 0,35 W/m2K * 16°C * 100 m2 * 4000 óra = 2240000 Wh = 2240 kWh <=Ez a megtakarítás évente! Egyszeri 100.000 Ft-ért. Még egy hőszivattyúval (min 3 COP + H tarifa) is 18.000 Ft/év a spórolás. Gázzal 33.000 Ft/év Hőszivattyúval 5.5 év alatt megtérül az 5 cm EPS100 +5 cm EPS100-al történő növelése a padlóba. Gázzal 3 év alatt.
+ 10°C talaj esetén ez kb. 9 év hőszivattyúval, 5 év gázzal.
Ha a 10 cm EPS100-ra teszel +5 cm EPS100-at, az hőszivattyúval 20 év gázzal 10 év kb.
Az 5 nagyon kevés, a 10 már elfogadható a 15 cm padlófűtés esetén az optimális. E felett gazdaságilag nincs igazán haszna, max ha a megtérülést tisztán elektromos árammal számoljuk.
Sajnos legtöbbször számolás nélkül fognak bele az emberek. Mert ugye milyenmár az, hogy pénzért számolja ki a tervező, nehogymár ezért fizessek. Pár számot beír ide oda és megnyomja az entert. Pfff.
A kivitelező pedig pontosan tudja, hogy hogy SZOKTA, mi a kérdés.
Meg fejben simán beszorozza mindenki, hogy dupla vastag szigetelés dupla ár. De azt is elhiszem, hogy van olyan akinek még ezt is beadja a kivitelezője és ki is fizeti.
Élő plda lejjebb, hogy minimális gondolkodás nélkül vagdalkozunk félmilliókkal.
Ha padlóba teszed annak majdnem 0.- a munkadíja, ha homlokzatra 3-5 ezer is lehet a munkadíj.
Rakj 200m2m-re 1000Ft-os eps-t (5cm), az kétszáz pénz, a melósoknak fizetsz 600ezret vagy akár 1 millát. Így járhatsz már 1,2 milliónál is, normális szigeteléssel meg 1,5 misi.
Föl állványoztak, színeztek majd az első tél után azt mondod kevés az 5cm. Újra állvány, újra szín, újra kosz...
Előbb-utóbb ki fogod fizetni azt a plusz fél milliót... ha nem a hőszigetelésre, akkor pl. 10 év alatt a fűtésszámlán. Igaz az nem fog feltűnni, mert csökkent a gázszámla. Igaz nem a felére, hanem csak 10-20%-al, utána meg jössz vissza, hogy lófszt sem ér a hőszigetelés, nagy átverés az egész.
Átlag háznál mindennel együtt <2 milliót számolhatsz.
480e 15cm grafitos.
257e 8cm grafitos.
145e 8cm lábazati.
72e 4cm lábazati.
Na most aki kiad ~1,5 milliót, annak már +300 ezer forintért egy sokkal jobb hőszigetelése lehetne. Ha csak 30 ezerrel dobsz ki többet fűtésköltségre, már 10 év után feleslegesen fizetsz többet, de ki tudják neked számolni kb. 100m2-es házra.
5cm EPS az első internetes találatra most nekem 800FT-ot adott.
Ebből a félmillióhoz kell 625nm alapterület. Hát nem tudom, de ekkora még M.Lőrincnek sincs. :))
SZóval riogatás helyett a realitás egy 100nm-es háznál plusz 80ezer forint, de akicióban biztos meg lesz ez kb 60eFT körül is.
60 ezer Ft pedig egy ekkor munkánál, amit ráadásul utána soha nem tud javítani (mert ki az a hülye a ki a pár éves padlót újra felveri?) semmi!
Számolgatás nélkül most kb. azt mondom hogy 5cm és 10cm között 100nm-en k. 30 és 10ezer forint a reális éves veszteség. tehát kb. 3év a megtérülés mai áron. De tévedjek nagyot és legyen 5év.
Úgy látom, hogy te hajlasz az 5cm felé. Annyit tudok javasolni, hogy nézz utána és számold ki, hogy adott hőlépcsőnél, adott m2-nél mennyi a hőveszteség 5-10-15cm esetén.
3mm semmi hőszigetelés. AZ ezüst az már valami, mert hőtükörként működik. Ehhez a második tulajdonság kihasználásához kell hagynod némi légrést felette. Ha fizikailag érintkezik a felülettel akkor viszont pont jó hővezető, nem ver vissza semmit.
Ennek az az egyszerű oka, hogy a hőszigetelés összköltségében a legkisebb tétel maga a szigetelőanyag. Főleg manapság annyira elszáltak a munkadíjak is, hogy szinte észrevehetetlen különbség 10cm helyett 15-öt rakni a falra. Vagy a gigantikus munkabérért felvert padlót (utóbbi eset) 10 helyett 15-el csinálni.
Aztán van egy határ, de általában a fizikai határok (túl magas padlószint) vagy az esztétika (lőrésszerű ablakok) szabja meg az ésszerűség határát.
Azért ezen a fórumon nagyon megszokott, hogy szinte kivétel nélkül mindenki a lehető legvastagabb szigetelést ajánlja! Teljesen biztos vagyok benne, hogy a legvastagabb szigetelés megtérülési ideje jóval több, mint ami megéri. Tehát akinek számít, hogy mennyibe kerül a felújítás annak nagyon óvatosan kell bánnia a hőszigeteléses tanácsokkal!
Nem csak felfelé. Tegyél le egy bögre forró teát az asztalra, pár perc múlva vedd el, és fogd meg az asztalt, meleg lesz. Amúgy meg azért +5°C, mert melegebb mint máshol, de szerintem ez még a hideg kategória.
"Ha egy rendszeren belül a hőmérséklet pontról-pontra nem azonos, akkor önmagától olyan folyamat indul el, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék. E transzportjelenség neve a hővezetés. A hőmennyiség áramlása a termodinamika második főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik."
Azért melegebb a ház alatt a föld, mert a háztól vonja el a hőt.
Megkérdeztem a szakikat mennyit kéne, 20 centit? Röhögtek, majd odaszóltak a távolabb álló többieknek: ,,Hallod, valahol 20 centit raknak a padlóba.'' Aztán azok is röhögtek, majd halál nyugodt arcal közölték, hogy 5-10 cm bőven elég, úgyszoktukaztat.
Kétlem, hogy még manapság is a túz- és robbanásveszélyes pentánnal habosítanák a zárt cellás hőszigetelő anyagokat :) pentánt utoljára lehet, hogy 20-30 éve alkalmaztak ilyen célra.
Valószínűleg (engedélyezett, környezetbarát) úgynevezett hűtőgázokat alkalmaznak ilyen célra, pl HFC134a gázt.
Számítógépes szimulációk a zárt cellás habok várható gáz veszteségéről, különböző szempontok alapján (hab sűrűsége, gáz típusa, cellaméret, cella távolsága a felülettől, stb).
Jól írták előttem, nem csupán a pentán szigetel benne. Az a lényegesebb különbség, hogy mekkora méretűek az egymástól elválasztott kamrácskák, valamint ezek között milyen elrendezésben, milyen vastagságú és milyen hőátadású kötőanyag van.
Például az aerogélekben is levegőre cserélik a vákuumban elpárologtatott folyadékot és a lambdája akár 0,004 W/mK is lehet...
Ezt a pentán kipárolgást én városi legendának gondolom. Valaki okos kitalálta és terjeszti. Nem hiszem, hogy egy 20 éves pur lemeznek sokkal rosszabb lenne a hőszigetelése egy félévesnél. Ha van valakinek egy régi legalább 40x40 centis régi pir/pur táblája (nem csillagok alatt tartott), meg tudom méretni.
Ami nekem van PIR tábla annak a külső felülete olyan sima és zártnak tűnő (a kasírozás alatt), mintha ráhegesztetek volna egy fóliát. A legtöbb PIR tábla valamiféle hőálló kasírozással van ellátva. Szerintem ez gyártástechnológiai okok miatt van. A PIR táblákat nem hatalmas tömbökbe öntik mint az EPS-XPS termékeket, hanem táblásítva alapból. Fűrésszel darabolják. Szerintem így elég komoly légzárást kap a szigetelés. A széleinél ahol nem kap kasírozást, ott tapasztalható is, hogy nincs annyi gáz benne. Tehát vehetjük a meglátásodat szerintem alapnak egy PIR táblánál, hogy : "Ha a hab oldalát vastag műanyag fólia zárja le, az durván lassíthatja a jelenséget" Ez az elgondolás - a termékeket látva - szerintem gyártói törekvés is.
Az összes gyártó azt írja, hogy a PIR táblák a pentán gáznak köszönhetik a jó hőszigetelő képességet. Ezen felül a pentán λ=0,013 W/mK a levegő λ=0,026 W/mK. A PIR tábláé λ=0,022- 0,026 W/mK közötti értékekre tehető átlagosan. A logika nekem ebből azt hozza, hogy a levegő bezárásával nem lehet λ=0,022 W/mK értéket elérni. Felvetődik a kérdés, ha nem levegő van bezárva, akkor mi? Amit te küldtél leírást abból az következik, hogy CO2 gáz van benne. λ=0,022 W/mK Akkor maradjunk csak simán a gáz szóhasználatnál, ami nem levegő :) Mindenesetre komoly mennyiségű szabadul fel belőle vágás közben 3-4 év után is.
Örülök, hogy megosztottad ezt velünk, mert mostanában kellene nekem is beszereznem az aljzatszigetelést és én is erre a III. osztályos PIR-re gondoltam, mert egy árban van a grafitos EPS100-al és a vizet sem "szereti". Nálunk 2 beton közé menne tehát: beton - GV35 - PIR - záró fólia - padló fűtés csövezés és estrich lenne a rétegrend.
Szerinted/szerintetek ebben a rétegrendben lassabb lenne vajon a gáz kiszökés?
"Ezzel a "szerintem nem jobb" szöveggel kb értelmetlen az egész további érvelés! :)"
Van egy olyan halvány gyanúm, hogy amikor én csak homályosan saccolgatok, még annak is sokkal több fizikai/tudományos alapja van, mint némelyik gyártó/szolgáltató "hivatalos" szövegeinek :)
Valószínűleg vastagság-függő a dolog, tehát a vastagabb táblák közepéből lehet, hogy csak 5 év múlva lóg meg a gáz. Lehet, hogy van valami szabály, mondjuk "évente 1 centi", tehát a 10 centi vastag csak 5 év alatt ürül ki teljesen :)
Ha a hab oldalát vastag műanyag fólia zárja le, az durván lassíthatja a jelenséget, egy vékony fém lemez pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a gáz szökését, tehát a gyári szendvicspaneleknél a "1 centi per év" csak a panel széleinél érvényesül, a szélektől távolabb talán még 100 év múlva is ott lesz a hőszigetelő gáz.
Ez a passzívház duma csak volt amellett, hogy egyáltalán nem emiatt került képbe a pur esetemben.
A hőhídasságnál én arra értettem, hogy ok, 15 centi szarufaköz plusz 5 centi szálas a szarufa alján, de az ott csak 5 cm a hőhíd megakadályozására. Ha a szarufaközöket és a szarufák alját is befújják, akkor oda egy 50 centis pur sokkal jobban szigetel, mint egy 5 centis szálas, erre céloztam, hogy vastagságra nézve fajlagosan jobb. A szarufák alatt a megfelelő vastagságú párna lécezést, tartóvázat már előre fel kell tenni, és a gerendák alját így fújják meg. A szálasnál ugyancsak fel kell tenni a tartóvázat, szóval e tekintetben nem kapsz kisebb hőhidat. De lényegtelen is, mindkettőt meg lehet csinálni gányul meg jól is, kb ez lehet a lényeg.
Előfordulhat, hogy idővel kipárolog a pentán gáz. Gondoltam megosztom tapasztalatként a következőt: Vetem Zárt cellás III. osztályú PIR táblákat 2017 elején. Találtam gyártási adatot is. 2014-es gyártás volt. Mikor vágni (2017 vége felé) kellett elég rendesen pentángáz szag volt. Szerintem 2-3 évnél tovább őrzi meg a jó hőszigetelő képességét. Ettől függetlenül nagyon nem éri meg, max. ha más megoldás nincs.
Páratechnikailag részletesen átgondolt könnyűszerkezetes háznál (hőhidak, amelyek a fa szerkezetet sokkal gyorsabban megkárosíthajták, mint egy téglaépületnél), olyan megoldásokat kell alkalmazni, ami költségesebbek mind a téglaháznál.
Pl. OSB-t nem lehet alkalmazni a falszerkezet külső merevítésére. Légréseket kell beépíteni, azok kiszellőztetése mindig kérdéses.
Az, hogy miként építenek könnyűszerkeztes házakat, hogy azok költséghatékonyak legyenek (és hogy megérje megcsinálni is és megvenni is), nem mindig passzol az átgondolt részletekkel és csomópontokkal (jó lessz az úgy is...).
Ha nincs sose -1o fok alatti hőmérséklet- vagy ha vannak is, de rövid ideig tartanak, akkor ezek a páratechnikai kérdéseket el lehet hanyagolni, de elég két hét nagy hideg és tönkrevág mindent a 45 fok hőmérsékletkülömbség.
Ez hogy "a 10 az már a passzívházas elvárásokat teljesíti", ez nem érv, hanem egy kókány nagyduma.
A matek azóta már kijött.
A hőhidasságban a gyakorlatban nem mész semmire vele, hogy a jobb fajlagos hőszigetelés miatt vékonyabb is elég a hőhíd ellen. Ugyanis pont azt hozod érvnek a pur mellett, hogy elfér a gerendák között. Így viszont maximálisan hőhidas. Ha akarsz belőle a gerendák alá vagy fölé is réteget, akkor a "felhelyezése viszont sokkal könnyebb, kisebb macera" egyáltalán nem lesz igaz. A szálasból mindenképp kell 20centi, az a 15 centis szarufával 15+5 alakban felmegy, és máris kevésbé hőhidas.
A helyben szórt zárt cellás purhabok nagyon jó anyagok, de a hőszigetelési értékük a szórás után néhány évvel szerintem nem jobb kb 0,032 W/mK-nél. Márpedig ezeket a habokat éppen a HIHETETLENÜL jó hőszigetelési értékkel tudják eladni, leginkább balekoknak.
Persze az anyagnak vannak jó tulajdonságai is (helykitöltés, párazárás) ezért vannak olyan helyek, ahol profi szakember is ilyen habot alkalmaz(na, ha nem lenne ilyen marha drága :)
Plusz ott van annak az esélye,, hogy a szórással megbízott cég esetleg valami gyenge minőségű alapanyagot használ, még rosszabb esetben nyitott cellaszerkezetű habot kapunk zárt cellásként eladva (kivéve persze, ha nyitott cellás habot kértünk, mert van, ahova olyan kell).
Jó lenne egy párazáró fólia a hőszigetelés és a lakás közé, de ha a hőszigetelés padlás felőli oldala jól ki tud szellőzni (kiválóan átszellőző padlástér!), akkor nem lesz baj akkor sem, ha nem teszel párazárást alá.
A fogópárok miatt amúgy is problémás lenne utólag odatenni egy fóliát és az OSB is valamennyire párafékezőnk tekinthető.
Inkább az OSB illesztési réseknél felfelé megszökő meleg levegő fűtés-forintjai miatt aggódnék, de ha ezek az illesztési vonalak lelkiismeretesen le vannak glettelve, akkor emiatt sem fontos a fólia az osb tetejére.
"A sátor tető a szokásos sárga tetőfóliával + 15 cm. üveggyapottal van ellátva."
Aki a sárga (párazáró) tetőfólia alá közvetlenül odatett 15 centi gyapotot, az se nagyon tudta, hogy mit csinál :) Szedd le onnan ezt a gyapotot és terítsd le a födémre, annál kevesebb új üveggyapotot kell vásárolnod.
Pára miatt belülről kifele egyre jobb páraáteresztésű anyagokat kellene használni, ennek ellenére az összes könnyűszerkezetes házon belül van a gyapot a gerendák közt, kívül meg az eps hab, innentől csak akkor nem rohad el a szerkezet ha tökéletes belül a gipszkarton alatt a párazárás, ami azért oroszrulett.
Viszont ha belül van a szórt hab akkor onnan kifele nincs olyan anyag ami párazáróbb.
Padlásfödém szigetelés előtt állok, és ez ügyben kérném a segítségeteket.
Adott egy OSB lappal ellátott, majd erre rögzített lambéria rétegű, 15 méter hosszú és 4 méter széles nem járható padlás, amiben 12 cm magas fogópárok vannak, ez közé terveznék egy szintén 12 cm vastag ásványgyapot szigetelést, majd rá merőlegesen még egy 10 cm vastagságú réteget.
Az lenne a kérdésem, hogy az ásványgyapot alá szükséges tennem bármilyen pára áteresztő/pára záró vagy netán hőtükör fóliát, vagy tetőfóliát? Mivel alatta csak egy OSB réteg plusz a lambéria van, vagy inkább szabadon kellene hagynom lélegezni a házat. A sátor tető a szokásos sárga tetőfóliával + 15 cm. üveggyapottal van ellátva.
Olvastam többféle megoldást, de mindenki másként csinálta. Ha valakinek van tapasztalata ezen a téren, kérem ossza meg velem.
Esetemben 2008 -ban készült tetőről lévén szó, kiszáradás már pipa. Belső fújás lévén a gerenda kifelé szellőzhet. Ha külső fújás lenne, akkor meg ennyi erővel minden fából lévő bútor gombásodna benn a lakótérben a párától..de majd ez is le lesz fújjolva :D
Adott egy új építésű tető, a télen vágott faanyagból, ami nyers.
Kell neki 3 év, hogy szép lassan kiszáradjon. Ehhez egy szellős padlás kell, vagy nagyon gondosan megoldott kiszellőztettése a héjazatnak. Dupla légréssel. Ha ez meg van oldva, akkor jöhet a fújás.
De ha nincs, akkor mégis hogyan távozik a nedvesség a faanyagból? Ha 18%-os relatív páratartalom felet felett marad, akkor 2-3 év alatt begombásodik, aztán elkorhad.
A szálas páraáteresztő hőszigetelésnek van egy épületfizikai vonzata is.
Ez a fújás nagyméretű ipari csarnokok, istállók lemezhéjazatának (vagy másfajta könnyű héjazatnak) hőszigetelésére való, mert gyorsan kivitelezhető, nem kell az egész épületet felállványozni és nem hagyja felmelegedni a lemezhéjazatot nyáron, olyan színtre, hogy még éjjel is nagyon meleg legyen a csarnokba, ha egyáltalán nincs légmozgás.
A belső szigetelésnél a szarufákra nincsen ráfújva a hab (13. oldal). Amúgy a bemutatott megoldások nagy része külső oldali szigetelésről szól. Olaszországba láttam ilyen házakat, belül látszó faszerkezet, lambériával, légrés, fólia, arra OSB, fújt hab, ellenléc hosszú csavarokkal rögzítve a szarvazathoz, cserépléc és cserép.
Talán ugyanezen számítás alapján bármelyik λ=0,042 W/mK vagy annál jobban hőszigetelő (kisebb lambda értékű) anyagból 20 cm eléri az említett 0,21 W/m2K értéket. Mindegy, hogy szálas vagy sem...
Lehet már látom a m és m2 miatt majd osztottad 10-el. Melyik szálas tud amúgy 20 cm vastagságban 0.21 W/m2K értéket? Ilyen anyagról van linked ahol ezt írják? Kíváncsi lennék rá ha tényleg tudja ezt ezzel a vastagsággal.
Én ebben nem vitázom, amit megtekintettem purhabos magáért beszélt. A szálasból a tervező minimum 30 cm javasolt. Nem passzívhoz, hanem csak egy sima energetikai megfelelőséghez. De szerintem ez is olyan mint a benzines vagy diesel vita. Mindegyik mellett vannak érvek ellenérvek, és mindenki próbálja az igazát bizonygatni, hogy az a jobb. A purhab nekem az élőben tapasztaltak alapján szimpatikus, tény hogy drágább, de ahogy az elején is írtam ez esetemben nem volt döntő szempont. Ami esetleg kicsit zavar, hogy tény, nem természetes anyag. A felhelyezése viszont sokkal könnyebb, kisebb macera.
A gerendák hőhidasságával egyetértek, de ez mindkettő esetén fennáll. Fajlagosan kisebb vastagságon jobb hőszigetelést tudó anyaggal viszont ezeket kis vastagságon is könnyebb szigetelni.
Azt mondjuk megírhatnád, ha időd engedi, hogy a 10 cm vastagságra a 0.021-et miért 10-el szoroztad és nem osztottad? Minél vastagabb szigetelés, annál rosszabb hőszigetelés??
Vigyázz, mert Te is megkapod itt a frankó irányt a megfelelő stílusban jó magas lóról.. :D
Vannak itt páran akiknek nincs más mint kőzetgyapot meg üveggyapot, és minden más szar. Ma voltam egy purhabos kivitelezést megnézni, hát élőben ez baromi jó. Ez szubjektív, szóval nem rábeszélni akarok bárkit is, ez csak egy tapasztalat. Amúgy abban igazad van, bármilyen vastagot fújnak zártcellásból is. Kókányolók persze vannak, de kb annyian mint a szálas szigetelést végzőknél. Amúgy 8-10 centi zárt purhabnál már nincs értelme többet tenni a szarufák közé, a 10 az már a passzívházas elvárásokat teljesíti. Ez a hőszigetelő képesség szálasból igen drága verziót választva min. 30 cm vastagságnak felel meg..Nem szeretnék vitázni ezen, keressen rá erre mindenki akár neten, ha élőben nem néz meg egy ilyet, mint én.
Az, hogy drága, ez van. Nekem tetszik, hogy biztosan tömít, nem munkaigényes a beépítése mint a szálasoknak, nem penészedik, nem fúj át rajta a szél, stb.
Na de nem akarok itt vitába keveredni szóval nem folytatom, lehet Te is jobban jársz ha nem veszed fel a fonalat, sajnos a purhabot itt ahogy látom elvből elítélik.
Az alábbiban szeretném kikérni a véleményeteket: pinceajtó csere után a tok minden oldalát érdemes pur habbal kifújni? A régi ajtót ki kellett vésni, így alul eléggé sérült a meglévő beton, amit most majd helyrehoznék. A küszöbnél elég csak betonozni és csak a két oldalán és a tetejénél lévő réseket kifújni?
Üdvözlet mindenkinek.Padlásfödém 20cm gyapottal boritva,palatető(elég jól zár).Mastermax strart(páraáteresztő)fólia megfelelő rá?Illetve melyik oldala kerüljön a gyapot felé(alulra)?Átfedést kell alkalmazni?
A BASF által megadott 0,028 W/mK hővezetési értéket is egy kissé fényzettnek érzem (valószínűleg csak az első években igaz, amíg a hab gáztöltete levegőre nem cserélődik), de sokkal közelebb áll a valósághoz, mint az átlagos hazai purhabos cégek vákuummal töltött NASA aerogélt megszégyenítő hővezetési értékei :)
Egy építész elolvashatja, de nem azért, hogy ettől kezdve megváltozzanak a fizikai ismeretei, hanem azért, hogy egy jót derüljön.
Egy építész (remélhetőleg) tisztában van a poliuretán hab fizikai jellemzőivel, különös tekintettel arra, hogy a helyben szórt purhab belsejében nem vákuum van, hanem normál (1000 mbar) légköri nyomás, plusz a hab belsejében lévő hőszigetelő gáz néhány év alatt normál levegőre fog lecserélődni (a zárt cellás habban is!), ettől kezdve a purhab gyakorlatilag semmivel sem lesz jobb mondjuk egy jó minőségű XPS habnál (feltéve, hogy sikerült tömörre fújni és nincsenek benne üregek ;)
A legtöbb purhab szóró cég titkos információként kezeli a használt alapanyag gyártóját és pontos típusát, gondolom nem véletlenül, mert egy kínai vagy ukrán alapanyag gyártó nem szülne túl nagy bizalmat a potenciális ügyfelek körében. Még azt is el tudom képzelni, hogy egyesek még közülük közülük is BASF feliratú hordókkal dolgoznak ;)
"talán Ők voltak az egyik legdrágábbak, de legalább nem akartak semmi hülyeségről meggyőzni"
Lehet, hogy kifogtad az egyetlen korrekt céget.
Meg tudod mondani, hogy a BASF honlapján hol tekinthetők meg a nálad alkalmazott hab hőszigetelési jellemzői?
"egy fújásnyi réteg 2-3cm vastag lesz, ahogy kifújták fél percen belül por száraz és mehet rá a következő réteg"
Amikről én tudok, ott egy fújás 7-8 centi, viszont szó sem lehet második rétegről fél perc múlva.
"te viszont szimplán elvből hülyeségnek tartod és úgy fikázod, hogy valójában ismernéd :P :)"
Egy szóval sem fikáztam. A helyben szórt purhabok nagyon sokoldalú anyagok, feltéve, hogy az ügyfél nincs átverve a hab tulajdonságai kapcsán és a tényleges fizikai jellemzőkhöz képest reális áron kerül a helyére. Na ez utóbbi két feltétel nem szokott teljesülni, EZÉRT nem alkalmaznak a hozzáértők szórt purhabót csakis ott, ahol semmi más megoldás nem jöhet szóba.
"Én engedélyeztem a flasht. Szeretek veszélyesen élni. :))"
Nekem is van nem munkára használt rendszerem, abban mindent szabad, akár még vírusokkal is játszhatok :)
"A legfontosabb pedig "árajánlat kérése" kódnéven van kizárva a játékból."
Köszönöm, hogy megnézted, legalább nem idegeskedem, hogy lemaradok egy érdekes termékről. Mert aminek nincs ára a honlapon, az a termék számomra sem létezik :)
Régóta keresek vékony műanyag (infravörös sugárzás számára átlátszó) mennyezetet, de sehol semmi komoly. A végén kénytelen leszek magam feltalálni és legyártani ezt is :)
"Nincs korlátozva a vastagság, pl szalufák közé ahova nem tudsz 40cm gyapotot tenni, jó lehet, amennyiben pénz nem számít."
20 cm üveggyapot helyett 20 cm purhab 10x-es áron? Ami 40 cm üveggyapotnak felel meg? Hány év alatt térül ez meg? 30? 100?
Ha pénz nem számít, akkor is teszek inkább 20 cm üveggyapotot és nem zavar, hogy 5-10%-al nagyobb a fűtésszámlám, mintha elköltenék (jó) néhány misit purhabos szigetelésre.
De ha tényleg nem számít a pénz, akkor veszek/építek másik házat. Vagy elköltözök vmelyik görög szigetre...
(A kőzetgyapot szálas anyag révén a gravitáció hatására összeesik, elmozdul. Ezt a folyamatot a por és a víz méginkább felgyorsítja. Ezáltal a szigetelőanyag veszít a teljesítményéből. A szálas anyag másik nagy hátránya, hogy a szél átfúj rajta. Márpedig ha a hideg levegő elér a lakótér burkolatához, a hőszigetelő anyag nagyon keveset ér.)
Nem vagyok hab forgalmazó, sem érdekelt... és amit írtam hozzászólást, ha végigolvastad én sem javallom a mértéktelen használatát, mert irreálisan drágának tartom. Nem hiszem, hogy ilyen f@sz stílusban írtam volna neked, de azért próbálok reagálni, amire tudok.
"Úgy tudom, hogy maximum 7-8 centi vastag réteget tudnak fújni."
Bármilyen vastagságot tudnak fújni, 100métert is. Nálam BASF alapanyagot használtak, lezárt hordóban érkezett. Előtte sok helyen körbenéztem, egyik cég nagyobb kóklernek tűnt, mint a másik, akiknél végül kikötöttem, talán Ők voltak az egyik legdrágábbak, de legalább nem akartak semmi hülyeségről meggyőzni. Két komponensből áll a cucc, amit fújás előtt egy géppel felmelegítenek, majd szórópisztolyos megoldással felhordják a felületre. A pisztolyt teljesen folyékony állapotban hagyja el az anyag (kb mintha étolajat fröcskölnének szét), a felületre érve néhány másodperc alatt dagadni kezd. Fejből meg nem mondom de egy fújásnyi réteg 2-3cm vastag lesz, ahogy kifújták fél percen belül por száraz és mehet rá a következő réteg. Ezek teljesen összeolvadnak és így bármekkora vastagság elérhető.
"Reális áron (és reális műszaki adatokkal) nagyon jó és sokoldalú hőszigetelő anyag lenne. De a helyben szórt purhab most olyan, mintha a Suzuki Swift ára 25 milió Ft lenne és azt mondanák rá a kereskedők, hogy 300 km/h a végsebessége ;) Finoman fogalmazva: az ügyfeleik között NAGYON-NAGYON kevés a hozzáértő szakember, nem véletlenül ;)"
Én nem akarom védeni ezt az anyagot, de nekem úgy tűnik, hogy te viszont szimplán elvből hülyeségnek tartod és úgy fikázod, hogy valójában ismernéd :P :)
Egyébként, ahogy előző hozzászólásban le is írtam, a légtömörség egyszerű elérése miatt választottam, plusz mert kíváncsi voltam, plusz mert tapasztalatlan... Egy normál családi ház tetőterébe ezt óriási pazarlásnak tartom befújni... Hacsak! Nincs korlátozva a vastagság, pl szalufák közé ahova nem tudsz 40cm gyapotot tenni, jó lehet, amennyiben pénz nem számít. A légzárás miatt viszont kiváló... nem lehet elb@szni, nem sérülékeny stb. Sőt nekem az alap oldalára is bevált a földbe, mivel szintén elb@szhatatlan, tökéletesen rajt lesz a betonon.
Azért írtam, hogy BASF, mert sok egyéb más gyártó is van a piacon, sőt az igazi "garázsszélhámosok" összekeverik a nyílt és zártcellás alapanyagokat, mert a kedves vevő úgyse tudja mi is van odafújva... A BASF adatai szerint a zárt cellás ~0,021W/mK (ha egyáltalán igaz) míg a nyílt cellásé 0,04W/mK. Nyomásra a zárt 210kPA-t tud (ez utóbbi reálisnak tűnik, mert érzésre olyan merev, mint egy 300-as XPS).
"Vagy egyetlen tervező se mondott ilyet, csak hülyéneknézés van folyamatban?"
Így van, aljas indokból elkövetett hülyéneknézés :D (Szfvári tervező, de ettől még a tervező is mondhat hülyeséget, mint írtam sem egyetérteni, sem cáfolni nem volt szándékomban)
"Na erre mondja a magyar nyelv, hogy ordas hazugság. Fogadjunk, hogy nem tudod megmutatni, hogy honnan származik ez az információd."
Te végigolvastad amit írtam, vagy csak belenéztél a mondatba és már válaszoltál is? :) Nem, nem hogy nem tudom megmutatni, nem is akarom, mivel eleve kételkedem benne.
Én engedélyeztem a flasht. Szeretek veszélyesen élni. :))
Nem sok értelme van.
Bélyegnyi képeket lehet nézegetni magazin stílusban. A legfontosabb pedig "árajánlat kérése" kódnéven van kizárva a játékból.
Nálam aki szégyenli az árait és/vagy nem vesz annyi fáradtságot, hogy legalább a keretszámokat megadja -aztán ha nagyon extra igény van azt majd megbeszéljük- az komolytalan.
XXI. századot tapossuk, nem megy már ez a stílus. Persze lehet olyan magas is az ár amiből elég egyetlen madár egy évben.
"Nem hiszem hogy olyan nagyon hiányzik nekik az a kb. 17 db paranoid informatikus"
A flash-t (java-t és számtalan egyéb veszélyes plugint) letiltó "paranoid" informatikus szerintem egy picivel több van 17-nél,
és 17-nél SOKKAL több számítógép van a kezelésükben.
Ha a honlap megrendelője tudná, hogy aki csinálta, az lusta volt "kerülő utat" csinálni a plugin nélküli böngészők számára, valószínűleg pofán vágná azt, aki webes szakembernek hazudta magát neki :)
"Én tavaly a szeglemezes födémet fújattam ki zártcellással ~15cm vastagon"
Úgy tudom, hogy maximum 7-8 centi vastag réteget tudnak fújni.
- Nálad olyan technológiát alkalmaztak, amivel egyből 15 centit is lehet?
- Vagy két rétegben fújták?
- Vagy fújtak 7 centit és leszámláztak 15 centit?
"Maga a cucc nem rossz"
Reális áron (és reális műszaki adatokkal) nagyon jó és sokoldalú hőszigetelő anyag lenne. De a helyben szórt purhab most olyan, mintha a Suzuki Swift ára 25 milió Ft lenne és azt mondanák rá a kereskedők, hogy 300 km/h a végsebessége ;) Finoman fogalmazva: az ügyfeleik között NAGYON-NAGYON kevés a hozzáértő szakember, nem véletlenül ;)
"már sokadszor hallom (pl passzívház tervezőtől is), hogy a szálas anyagoknál áramlik a levegő,"
A szálas anyagok legalább egyik oldalán van egy (légmentes) párazáró réteg. Áruld el légy szíves, hogy melyik passzívház tervező állította neked azt, hogy azon átfúj a szél? Vagy egyetlen tervező se mondott ilyet, csak hülyéneknézés van folyamatban?
"Ááááálítólag és fogalmam sincs igaz vagy sem, a pl 10cm valóban minőségi zárt cellás pur hub hőszigetel annyit, mint 40cm (0,039) szálas"
Na erre mondja a magyar nyelv, hogy ordas hazugság.
Fogadjunk, hogy nem tudod megmutatni, hogy honnan származik ez az információd.
És abban is mernék fogadni, hogy ezen csodahabfújók egyike sem képes felmutatni egyetlen hiteles mérési jegyzőkönyvet sem, amelyen az őáltala fújt hab csodálatos hőszigetelési értékei megtekinthetők.
az én böngészőm meg van annyira intelligens, hogy engedélyezni tudom egy alkalomra/bármennyire (Firefox) ;-)
Amúgy igaz, már nem annyira menő a flash, ideje lenne átprogramozni.
Attól még a feszített fólia álmennyezet, bármilyen színben, akár képet megjelenítve, elég jól tud kinézni ;-)
(röviden: profilos sínt szerelnek fel a oldalfalakra, amikbe belehúzzák az előre méretre elkészített fóliát, mindezt a gázzal magas hőmérsékletre felfűtött helyiségben, majd normál szobahőmérsékletre visszahűlve megfeszül.)
"Durva (nagyon) terméskő felületű lábazat esetén mi a teendő az aljzat szigetelés felragasztása előtt?"
Nem egészen tiszta, hogy mit értesz "aljzat szighetelés" alatt. Lábazati hőszigetelést nem csak sima felületre lehet feltenni (nem baj ha üreg marad mögötte), vízszigetelés viszont nem árt ha egyenes felültre kerül (sima vakoló habarcs) máskülönben kilyukadhat.
"A terméskövek közötti habarcs esetleg felvett kapilláris úton talaj nedvességet, ami fent el is elpárolgott folyamatosan. Ezzal a nedvességgel mi lesz a szigetelés után?"
A falban lévő vízszigetelés vonala alatt bármi bármeddig lehet nedves, felette tartósan soha semmi. A (levegőben lebegő) pára viszont nem (folyékony) nedvesség és nem írtad, hogy a kérdésed melyikre vonatkozik.
A plafol.huhonlapja helyén egy hibaüzenet fogad: a böngészőmben nincs flash plugin. Innen üzenem a honlap fejlesztőjének: ezen a számítógépen nem is lesz soha (biztonsági okokból). A fejlesztő jól megszívatta a megrendelőt, megoldotta, hogy a potenciális ügyfelek egy része ne lássa a honlapot :)
1) Durva (nagyon) terméskő felületű lábazat esetén mi a teendő az aljzat szigetelés felragasztása előtt? Sima vakoló habarccsal síkra húzni, vagy a lábazat miatt valami speckóbb cucc kell?
2) A terméskövek közötti habarcs esetleg felvett kapilláris úton talaj nedvességet, ami fent el is elpárolgott folyamatosan. Ezzal a nedvességgel mi lesz a szigetelés után? Mert gondolom a talajból ugyan úgy veszi fel azután is. Eső nem éri a lábazatot csak ha nagyon fúj a szél, annyire kilóg körbe a tető. Viszont ha nagyon akarom akkor egy keményebb dologgal elég jól lehet kapargatni a könnyen porló habarcsot. (közben látszik szinte mindenhol 1-2-3 réteg kátránypapír, és belül semmi nedvesedéses dolog sem volt még) Van egy pici félelmem nehogy a nedvesség valahol belül jelenjen meg, ha kifelé nem tud párologni.
Sziasztok . Mennyi a reális négyzetméter ár mostanában hőszigetelés színezésnél a munkadíjra ? Amit nézem képeken , az a dörzsölt , de fügőlegesen legyenek bnne a csíkok . A kapart és a dörzsölt között szokott lenni külömbség munkadíjban ?
Érdekes ez a purhab téma... Én tavaly a szeglemezes födémet fújattam ki zártcellással ~15cm vastagon, több okból is. Ebből az egyik, hogy nulla tapasztalatom volt :D a másik, hogy építünk e mellé mégegy házat, így kísérleteztem is. Maga a cucc nem rossz, egyrészt nálam brutál nagyon megmerevítette a födémet (bár hogy kellett volna e azt nem tudom :D ) mondjuk most járható a felület, ugyanakkor meg minek, mert nem megyek fel :) Én azért választottam, mert a légtömörséget úgy láttam ezzel érem el a legkönnyebben, plusz elvileg egész jól szigetel, valamint így a fólia is kimaradt. Hogy baromság vagy nem azt nem tudom, de már sokadszor hallom (pl passzívház tervezőtől is), hogy a szálas anyagoknál áramlik a levegő, tehát a hőszig értéke nem vethető egyértelműen össze a száraz számok szerint. Ááááálítólag és fogalmam sincs igaz vagy sem, a pl 10cm valóban minőségi zárt cellás pur hub hőszigetel annyit, mint 40cm (0,039) szálas, miközben ha kiszámolom a kettő U értékét, akkor a 40cm-nek sokkal jobbnak kellene lennie, fene tudja nem értek hozzá.
A 15cm purhab-ra közben tettem még 20cm gyapotot azért, biztos ami biztos :) Viszont, ha most újra csinálnám, akkor a habból maximum 5cm-t fújnék be. A szeglemezes tetőteret tényleg frankon kitölti, és a légtömörség is könnyen érhető el vele, de minden további centi pénzkidobás szerintem is... Tehát 5cm aztán inkább rá a 40cm gyapot. És még így is kurvadrága.
Ahol korlátozott a szigetelés vastagsága és a maximumot akarjuk kihozni, valamint pénz nem számít, oda most talán a pur a legjobb.
Szeretnem meguszni ugy 40nm plafon gletteleset, valamilyen ragaszthato, esetleg kulon vazszerkezet nelkul felfurhato panelek formajaban. Ha visszhang gatlo funkciojuk is van, ugy megjobb. az a baj, hogy barmit talaltam eddig, az mind minimum 5000 ft/nm tol indult. Es/vagy komoly aladolgozast igenyelt. Az 50x50-es habpanelt viszont nem szeretnem.
Tévedsz, nem így jöttem ide, de mindegy is.. Én nem megyek bele ilyen személyeskedős vitába, ráadásul messziről kerülöm is az olyan szakikat, akik magas lóról osztják az észt. Részemről téma lezárva, lehet még vergődni rajtam meg fikázni, mert gondolkodom meg vannak tapasztalataim, és nem csak vakon hiszek mindenki elmondásának. Amúgy az üveggyapot kapcsán, persze csóróság nagy úr, persze hogy szar a háromszor annyiba kerülő purhab. :)
Jó oda még a helyben szórt purhab, a vákuumpanel, de vannak pl formahabosított speciális tetőszigetelő EPS modulok is, gyári cseréptartó bütykökkel.
A kérdező viszont nem írta, hogy lottómilliomos vagy politikus lenne, tehát valószínűleg nem mindegy neki, hogy mennyibe fog kerülni :) Ha van számológépe (és ért is a használatához :) akkor valószínűleg úgyis üveggyapot lesz neki a tetőben.
"Alul terméskő van - valószinüleg egy pince volt régen- , azt is kell szigetelni, ha a felső rész kap szigetelést?"
Ne magát a házat hőszigeteld, hanem a benne lévő fűtött lakóteret. A fűtetlen részeket/szinteket nem kell hőszigetelni, csak annyira, hogy ne lopjanak hőt a fűtött résztől.
Nem úgy néz ki a képen lévő ház, mintha gondos tervezés eredménye lenne. Feltételezem, hogy a ferde tetősíkban lévő hőszigetelés is igen vacak, márpedig annak a rendbehozatala NAGYON nem olcsó feladat lesz, ha már be van építve a felső szint is: cserép leszed, tetőléc+fólia leszed, szarufa magasítás, rendes hőszigetelés, új (páraáteresztő) fólia, tetőléc visszarak, cserép visszarak... csak ez önmagában hét számjegyű összegbe kerülhet.
Nem csak üveggyapottal lehet szigetelni ferdetetőt.
Lehet alkalmazni : DELTAROCK + MULTORICK -t.
Vagy forditott rétegrend esetén akár XPS -t
A lényeges dolog a ferde tetőnél a szigetelőanyag ára és az anyag sürüsége. Minél sürübb, jellemzően annál jobban megtartja az eredeti formájat. A sürüség nővekedésel a fajlagos Nm/ára is nő az anyagnak.
Meg kell nézni mindig, hogy a gyártó mire ajánlanja a hőszigetelő anyagot. Nem csak az ár alapján dönteni és vásárolni.
Személy szerint én DELTAROCK+Multi rockot -t használtam. Nincs probléma.
Ezt csak azért irtam le hogy legyen más vélemény is és legyen jó napja Atesznek :)
Atesz úgy jött ide, hogy eldöntötte, hogy az üveggyapot egy szar, mert 15 év alatt lelapul és azért jött ide, hogy támogassuk ebben a hitében és mondjuk el neki, hogy mit alkalmazzon helyette.
De most Atesz szomorú, mert itt mindenki a gyapotot javasolja neki.
Atesznek most azt kell eldöntenie, hogy kinek higgyen: annak a haverjának, aki nem egy, hanem kettő tetőt is megbontott és mindkettőben lelapult gyapotot talált, vagy egy egész fórumnak akik kórusban azt mondják, hogy ha a gyapotot nem hülye építi be, akkor nem lesz semmi baja.
Így látatlanban másodszorra én egy hozzáértő felkeresését illetve a szakmák kitanulását ajánlottam.
Sajnos azt kell mondanom, hogy a kérdéseiből felmérhető jelenlegi hozzáértésével egyáltalán nem tudnám azt javasolni, hogy felelősséggel döntsön... Azt még ajánlanám, hogy előbb legyen terve, mint kivitelezője. A pontos terv segítségével sokkal többet lehet spórolni, mint annak az ára. A kivitelező abban érdekelt, hogy minél drágább és számára egyszerűbb legyen a kivitelezés. A tervezőnek ez nem érdeke.
Ha nem kőműves, bádogos és ács vagy, meggondolandó így kívülről... De én sem ezeket a szakmákat űzöm, csak úgy ránézésre... Amennyiért megveszed, kb annyi meg legyen még a bugyellárisban a folytatáshoz. Persze szerintem. Kívülről látva eléggé igénytelen népek lakják. Meglepne, ha a belbecs mást mutatna. Az ajándék csónak ne csábítson el, lehet, az is lyukas.)
Előrebocsátom, nő vagyok! A linkelt képen látható részben gázszilikát? blokkból épitett ház vásárlásán gondolkodom. Nem veszélyes ez az anyag, szigeteléskor mire kell ügyelni, ha mégis ..? Alul terméskő van - valószinüleg egy pince volt régen- , azt is kell szigetelni, ha a felső rész kap szigetelést? A ház lakott , és kb 25 éves a falazat. Mit gondoltok? Teljesen tanácstalan vagyok. Köszönöm a segitséget.
"A belső szigetelést én találtam ki pár éve, mivel éveken át nem volt semmi hajlandóság a lakóközösség részéről a külső szigetelésre"
A többi lakó hülyesége még nem ad felmentést a fizika törvényei alól. Ha csak telefonon, csak húsz másodpercig percig beszéltél volna egy építésszel lebeszélt volna erről.
"Na, ilyenkor mit lehetett volna tenni?"
Elköltözöl magasabb IQ-szintű házba vagy fűtesz szorgalmasan addig, amíg a többi lakó is rá nem jön, hogy nekik is érdekük a hőszigetelés. De AKKOR SE HŐSZIGETELJ BELÜLRŐL ha mindenki hülye a házban.
"A hiba elhárítása után lehetséges, hogy az a fal is ki fog száradni?"
Mivel az eps páraáteresztő anyag, ezért ott is ki fog száradni a fal. Persze lehet, hogy hónapokig fog tartani.
"Szag, penészesedés várható?"
Dohos szag és penészedés is várható, de csak addig, amíg ki nem szárad. Ahol belül is van hőszigetelés, ott a hőszigetelés alatt minden télen újra-vizesedhet a hideg falad peches esetben, ezért ott minden télen várható a penészedés. A belső hőszigetelés mögött a fal hideg, a hideg falon a lakáslevegő párája lehűl és vízzé csapódik ki. Enek a víznek örül a penész. Ha a falfelület nem lenne hideg, akor nem vizesene és nem penészedne. A falfelületet a lakás levegője tartaná jó melegen, ha nem zártad volna el tőle a meleget a belső hőszigeteléssel.
Minél több hőszigetelés van a falon kívül, annál kisebb az esély arra, hogy a 2 centi belső hőszigetelés bajt okozzon. 10 centi mellett már megbízhatónak tűnik a dolog, de én inkább hozzáspórolnék még pár száz forintot négyzetméterenként, hogy ne csak 10 centi kerüljön a házra.
Üdvözlet.Az általunk vásárolt házban a két szoba külső falait ez előző tulaj 2cm nikecell táblákkal boritotta,glettelte és festette le(amúgy szép sima felület.Mivel a tavaszal 10cm eps lesz feltéve(szilikát-kism.tégla vegyesen),szerintetek maradhat e a 2cm belül(mivel szerintem semmit nem ér a szigetelése)vagy le kellene szedni?
A belső szigetelést én találtam ki pár éve, mivel éveken át nem volt semmi hajlandóság a lakóközösség részéről a külső szigetelésre. :) :(
Amikor megcsináltattam belülről, rá néhány hónappal hirtelen mindenki azon volt, hogy mégis legyen a ház kívülről is szigetelve.
Na, ilyenkor mit lehetett volna tenni? A saját szigetelésem után persze elleneztem a külső szigetelést, de hát egyedül voltam. Kidobtam a pénzt a belső szigetelésre és még meg is szívtam...
Aztán jött a külső szigetelés és a beázásnak meg van az oka. Felülre, a tető vonalába egy kb 10-12 cm széles bádog peremet vagy párkányt csavaroztak oda néhány helyen a szigetelés fölé, csak éppen ez befele lejt (jellemző a kivitelezés módjára) és a tömítés a fal és a párkány között "eltűnt" vagy lehet, hogy nem is volt. Lassan folyamatban lesz a hiba megszüntetése, ha minden jól megy.
De én még mindig ott vagyok a falammal, ami kívülről és belülről le van szigetelve és közte óriási valószínűséggel ázik - ázott a fal már legalább másfél éve, csak először nem gondoltam az előbb leírt kivitelezési baklövésre.... Azon az oldalon másnál is csúnyán beázott mindenhol, de csak nálam van belső szigetelés.
A hiba elhárítása után lehetséges, hogy az a fal is ki fog száradni? Szag, penészesedés várható? Mit csináljak??
"kívülről 10 cm-es szigetelés mellett - rossz kivitelezés miatt - felülről sajnos beázott a fal."
Feladat: ázás okát megszüntetni, a fal meg majd idővel kiszárad.
"van 5 cm-es szigetelés belülről, így a beázás azon a falon nem látszik,"
Valószínű feladatok: belső hőszigetelést kitaláló egyént elmeorvoshoz küldeni, belső hőszigetelést sürgősen letépni (kapjon a fal meleget a lakástól), falat szakemberrel megvizsgáltatni (az a fal akár le is omolhat a belső hőszigetelés által okozott fagykárok miatt).
Van olyan üveggyapot, ami jó a ferde síkba. Pld. az Ursa oldalán találsz adatlapot, sőt keresni is lehet aszerint, hogy hova tennéd: https://ursa.hu/magasteto
nekem a régebbi DF39 van, adatlapja szerint alkalmas ferde síkba. még nem vettem észre, hogy összeesett volna..igaz, nem is látom :))
Érdeklődnék, mi várható és mi lenne a teendő a következő esetben?
Egy kívülről 10 cm-es szigetelés mellett - rossz kivitelezés miatt - felülről sajnos beázott a fal. Az egyik helyiségben belül málik le a fal, a másikban viszont van 5 cm-es szigetelés belülről, így a beázás azon a falon nem látszik, viszont a két helyiség között lévő falon felülről lefele és befele húzódik.
Ahol málik, gondolom, le kell majd kaparni a vakolatot, de mit lehet tenni a másik falon, ahol a két szigetelés között ázik a fal?
"bontottak ki most ilyet, mert 10 illetve 15 év után összeesett, átszelelt, na meg penész is volt itt ott rajta. A purhabos ugyan drága, de legalább rendesen zár, ès idővel talán nem keletkezik közte rés."
Senki sem állította, hogy a gyapot akkor is kibír ezer évet, ha hülyék építik be hülyén :)
Ha a a helyben szórt purhabon kívül a másik lehetőséged az, hogy a hőszigetelésedet hülyék fogják tervezni és még hülyébbek beépíteni, akkor teljesen igazad van, ha inkább egy SOKKAL drágább hőszigetelési módszert választod, még akkor is, ha azzal csak gyengébb hőszigetelést lehet megvalósítani.
"hangszigetelés kellene inkább lényegében"
Kiváló födémbe való hangszigetelő anyagok vannak, így keresd: lépszzaj csökkentő
Ha még háromszor megkérdezed, még legalább három különböző választ fogsz kapni.
Kaptál már tőlem, kapsz majd még a következő nickeketől: rolleresrobi, cukrászjani, mekkelek, baktervoltam. Kinek hiszel majd a végén?
Keress egy olyan építészt/statikust akiben megbízol. Kérj rá tervet, az alapján építsd meg. Így lesz felelősségvonzata is a dolognak. Ja, fizetni azt kell érte, vagy kitanulod a szakmát...
A tetősík szigetelésére a kőzetgyapotban vagy üveggyapotban nem igazán bíznék. Két helyről is bontottak ki most ilyet, mert 10 illetve 15 év után összeesett, átszelelt, na meg penész is volt itt ott rajta. A purhabos ugyan drága, de legalább rendesen zár, ès idővel talán nem keletkezik közte rés..
Na de ma épp sikerült beszélnem a "környezettudatos" tervezővel, aki szerint a kőzetgyapot meg az üveggyapot a király a purhab az szar.., azon átfúj a szél. Hát innentől kezdtem úgy érezni, hogy nem ő lesz az aki tervezni fog.
Amúgy a födémmel kapcsolatban egyetértek, hangszigetelés kellene inkább lényegében. Van esetleg rá javaslatod? Kb. 20 cm magas teret kellene a födémben kitölteni vagy kezdeni vele vmit.
Szerintem kérdezz meg egy normális építészt. Ha kilyuggatod a fóliát, akkor az ott szét is rohadhat.
Nem gyapot kell a padló alá, hanem hanggátló rendszer. Ez egy komplett rendszer, ami ha hibádzik, akkor szar lesz. Ahol rés van, ott ,,átmegy'' a hang. Hogy oldod meg pl. az oldalainál?
Az eddigi tanácsokat köszönöm, lassan úgy látszik meglesz a szigetelés mikéntje.
A szarufák között a tetőlécek alatt most párazáró fólia van (olyan kukazsák fekete fólia kicsit megerősítve), ami nem is túl jó minőségű szerintem. A tető síkjának szigetelésére a zárt cellás szórt purhab mellett döntöttünk, így a szarufák közét a purhabos szerint ki kell tölteni valamilyen olyan felülettel, amire biztonsággal felhordja az anyagot. A fent lévő fólia a szórt anyag hőmérséklete miatt nem biztos, hogy nem károsodna, így a szarufák közé be lesz vágva 0,5 cm vastag vagy OSB vagy MFP lap, melyet a fóliával együtt belülről odacsavarozunk néhány ponton a tetőlécekhez. Így a szarufák közti tér lesz kifújva 8 cm -es zárt cellás purhabbal a tetőtérben mindenhol. Ez adná a tetősík szigetelését. Erről esetleg vélemény?
A födémre még nincs végleges elképzelés. Az egyik megoldás, hogy kőzetgyapottal feltöltjük és utána arra a járható réteg. Kérdés, hogy hogy és hová tud kiszellőzni majd, kell-e ilyenkor fölé párazárás, mert egy részen lesz a tetőtérben vizes blokk is.. A másik megoldás, hogy oda is fújatunk 4-5 cm zárt cellás habot és akkor az ott egy lég és vízzáró réteg. Ez utóbbi már talán túl bezárná a tetőteret átszellőzés szempontjából. Jöttek még ajánlatok, hogy töltsük ki perlitbetonnal vagy épp EPS-el, stb. Ebben kérnék egy kis segítséget, hogy fűtött tetőtér esetén, melynél a tetősík egész jól le lesz zárva purhabbal, a födémbe mi lenne a legcélszerűbb a vb gerándák 15 cm-es magassága és az arra kerülő fa pallóváz 5 cm -es magassága közti tér kitöltésére? Kőzetgyapot vagy más? Esetleg hagyjuk üresen?
Örülök, ha találok olyan vállalkozót, aki el tudja idén vállalni és jó minőségben dolgozik. Hogy van e saját állványa, vagy sincs, az mondhatni mellékes, csak jó lenn tudni előre, hogy kb. milyen összegre számíthatok. De 10-15 Ft közé tettem a m2 árat készre.
Nem csak a hőszigetelés, hanem a térkitöltés és a hangszigetelés.
A Bp. emeletes házakban a 40 évek előtt rendszeresen alkalmazták a salakot az emeletközi födémekben térkitöltésre a homok helyett mert annál lényegesen könnyebb.
Egyik rokonnál az egér bányászta ki. Ő az elsőn lakott a 4 emeletesben, tehát hőszigetelés funkciója eleve nem lehetett. Ja az egér pedig az albérlője volt !!
inkább az az eddigi tapasztalat,h az építész 1. fogalmatlan az árakat tekintve, még a saját projektjét illetően is, ebből adódóan 2. úgy tervez,h pénz nem számít...
Ismerősnek késő ősszel kicsivel 13eFt alatt jött ki visszaszámolva fal m2-re mindennel együtt 12cm grafit reflex + 10 cm xps lábazat (lejtős telek, aránylag sok lábazat). Buda, austrotherm/baumit anyagokkal szépen/jól megépítve, szerződéssel/garanciával/áfás számlával (pályázat). ~1 évet várt a szakira...
Benne volt a felsoroltakon kívül a pár éves műanyag ablakok falsíkra kirakása, új külső és belső párkány, ereszdobozolás megbontás/visszarakás, lábazat miatt néhol egy kis térkövezés/kulézás is.
Köszönöm, ez már segítség számomra. A polisztirol betont megnézem, illetve most a héten megcsináltatunk a házra egy statikus szakvéleményt, megemlítem majd a kiérkező szakinak, hogy ahhoz mit szólna. A vb gerendák elég távol vannak, ezért a fenti járható felület alá ez a fa pallóváz kell vagy azt sem javaslod?
Ha jól értem akkor olyan megoldás tökéletes, ahol a födém valamivel történő feltöltése fölött nincs semmilyen kiszellőztető légrés hagyva?
"Kicsit keményen kaptam az ívet, de hát ez van, nem vagyok hozzáértő."
Te komplett, kidolgozott megoldás-halmazzal jelentkeztél: milliós árú hőszigetelést terveztél oda, ahol egy fillért sem kell hőszigetelésre költeni :)
"ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot."
Ha káposzta-raktározásra keresel megoldást, akkor a raktárosokat kérdezgesd, ne a kecskéket :)
"nem a hőszigetelés érdekel leginkább, hanem az előíírt terhelési értékek teljesítése"
Akkor dobd ki a salakot.
A beton gerendák tetejére is lehet csinálni öntartó padlót úgy, hogy a gerendaközök nincsenek feltöltve semmivel, tehát ott levegő üregek maradnak. De én fel is lehet tölteni könnyű polisztirol betonnal (soksok polisztirol gyöngy és közöttük egy kis cement, készen kapható bazinagy zsákokban).
"és emellett a nedvesség elkerülése, a penészedés, rothadás, stb káros hatások kivédése, hogy ne csak a szigetelő anyag, de a körülötte lévő faanyag se károsodjon"
Ügyelni kel ara, hogy fa (tartószerkezet) ne kapjon vizet és ha mégis bekövetkezik, akkor a fa minél gyorsabban ki tudjon száradni. A nedvesen korhadás sok-sok hónapos folyamat, a kiszáradás meg százszor gyorsabb (ha nem akadélyozzuk). Ugyanez vonatkozik a penészre: egy szép kövér penészfolt nem néhány óra alatt jön létre, azt hosszú időn át etetni, itatni, gondozni kell, hogy szép nagy legyen.
"Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött"
Azonos hőmérsékletű helyiségek között nincs értelme hőszigetelni.
"hová legyen ebből kiszellőztetés"
Azonos abszolút páratartalmú helyiségek között nincs páravándorlás, tehát a födémben nem kell ilyesmivel foglalkozni.
"a kőzetgyapot elöregedett kb 15 év alatt,"
Sajnos nem tudom, hogy a 15 évvel ezelőtti kőzetgyapotok mennyire voltak tartósak. Egy mai (nem illegális ukrán import!) termékről nem tudom elképzelni, hogy 15 év alatt (külső segítség nélkül) összerogyik.
Nem az ár volt sehol a szempont, egy jó és stabil megoldást kértem, és egy sima kis tetőtér födémjére ugyanazon elrendezés mellett mindenhonnan más megoldást javasoltak. Ez eddig még rendben is lenne, de a legtöbben mind elmondják, hogy a másik megoldása az bizony nem jó..de itt a fórum másik témájában is ez megy.
És komoly cég olyat nem csinálhat, hogy olcsó és gyors megoldást kínál, majd menet közben ,,kiderül'', hogy hát még kell ez, meg kell az, meg ez így nem jó, hanem úgy, de az meg drágább...
1. Nem különbözik, másoknak is hasonlóan ilyen-olyan válaszokat adnak..ezért érdekes a dolog a rétegeket illetően.
2. Köszönöm az elismerést és a szakmai szempontú megközelítést.
3. Ha olvasod szakit írtam, és csak utána szűkítettem, hogy a purhabosokkal is ez a helyzet kifejezetten. Ha építészeknél járunk ugyanezt a tetőteret az egyik már le akarta látatlanban kompletten bontani tetőstől, a másik valami fa gerendákat akart a vb gerendák közé beékelni a koszorúnál, mert szerinte az kell, a harmadik azt mondta ez így jó, mehet rá a salakra a beépítés, stb.. Talán nem véletlen kételkedem, pedig ezek az emberek komoly cégeknél terveznek...
"Épp itt index fórumon olvastam a másik topicban, hogy az egyik azt bizonygatja, hogy a kőzetgyapot alá kell párazáró fólia, a másik azt, hogy oda nem kell, és még lehetne sorolni. "
Azt el tudod képzelni, hogy a két esetben különbözik a födém és/vagy a padlástér?
"Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött (azért valami hőszigetelés csak nem ártana oda is..), de a kérdés, hogy hogyan, és milyen rétegrenddel, hová legyen ebből kiszellőztetés, ha legyen, de ugye azon nem csak kifelé szellőzik, hanem befelé is tud ott menni a levegő, vagyis a félelmem annyi, hogy aláhűtheti a tetőteret, meg ilyen gondolatok merültek fel."
Ha jól látom ez 1 mondat. Szép.
"Ahány szakit megkérdezek, mindenki mást mond, mindenki másra esküszik. Komolyan, ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot... Itt azért kérdeztem, mert ahogy olvastam, gondolom van jópár olyan aki ebben a témában már nem kezdő mint én."
Talán ne purhabost kérdezz, hanem valami építészfélét. Ha jól értem elég sok mindent akarsz csinálni abban a tetőtérben...
Ha ablakcserét tervezek, és az ajánlatokban két versenyző szoros küzdelemben van, akkor van-e érdemi különbség - itt főleg a merevség, tartósság paraméterekben - egy Hevestherm76, vagy egy Brilla80 profilból gyártott ablakban?
Először is köszönöm a válaszokat! Kicsit keményen kaptam az ívet, de hát ez van, nem vagyok hozzáértő. Ahány szakit megkérdezek, mindenki mást mond, mindenki másra esküszik. Komolyan, ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot... Itt azért kérdeztem, mert ahogy olvastam, gondolom van jópár olyan aki ebben a témában már nem kezdő mint én.
Na de a lényeg. A salakra 800-1400 kg/m3 sűrűség adatot találtam. Ez még nem amolyan polisztirolgolyós salak, 1969 az eredeti épület megépítése. Ez ugye azt jelenti, hogy a 100 nm alapterületen szétterített 10 cm salak össztömege valahol 8 tonna és 14 tonna közt van, és ekkor még csak 10 cm salakkal számoltam. A purhab sűrűség 35 kg/m3 a leírások szerint. szóval ez egy lényeges könnyítés lenne a födémen. Miért kell ez? A tetőtér beépítéshez ha jók az információk most már tervet kell készíttetni, engedélyeztetni, és teljesíteni a mindenféle EROCODE-os szabványokat, kell statikus véleménye is. A statikus pedig egy vb gerendás betonfödém esetére nem fogja tudni számításokkal alátámasztani, hogy az előírt terheléseket bírja a födém, ha nincs megkönnyítve a salaktól. Röviden ez az oka a salak eltávolításnak. Persze a födém lehet elbírja, csak az előírt biztonsági értékeket nem fogja tudni, így a végén nem lesz használatbavételi engedélye a tetőtérnek...
Így tehát nem a hőszigetelés érdekel leginkább, hanem az előíírt terhelési értékek teljesítése és emellett a nedvesség elkerülése, a penészedés, rothadás, stb káros hatások kivédése, hogy ne csak a szigetelő anyag, de a körülötte lévő faanyag se károsodjon, ha épp valahonnan nedvesség kerül oda. Épp itt index fórumon olvastam a másik topicban, hogy az egyik azt bizonygatja, hogy a kőzetgyapot alá kell párazáró fólia, a másik azt, hogy oda nem kell, és még lehetne sorolni. A párom kollégái közül kettőnek is van tetőtere, a kőzetgyapot elöregedett kb 15 év alatt, és már azt filózzák, hogy hogyan lehetne kicserélni. Na ilyeneket nem szeretnék 15 év után...
Mindazonáltal a szórt purhabról meg a most megtalált tervező mondta, hogy azt nem nagyon szeretik mert tűzveszélyes.. Na itt kell okosnak lenni. Persze mindennek van előnye hátránya, de adott lehetőségből a legjobb kellene.
Költségvetés: Igen, nem kókány munkát szeretnénk, remélem ez nem baj, még ha drága is, van rá keret, a minőségi szakmunkát hajlandó vagyok megfizetni. Ha meg valaki szarul csinálja meg, arra meg ott az ásó kert... ahogy mondani szokás..
A tetőtér természetesen fűtött lesz, lakótérnek (3 hálószoba + fürdőszoba (zuhany,wc ,mosdó)) lenne kialakítva. Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött (azért valami hőszigetelés csak nem ártana oda is..), de a kérdés, hogy hogyan, és milyen rétegrenddel, hová legyen ebből kiszellőztetés, ha legyen, de ugye azon nem csak kifelé szellőzik, hanem befelé is tud ott menni a levegő, vagyis a félelmem annyi, hogy aláhűtheti a tetőteret, meg ilyen gondolatok merültek fel.
Egyebekben ha van minőségi jó javaslat azt várom, hogy ha az általam említett megoldás nem ok, akkor milyen rétegrend kellene a födémre, ami stabil és jó is és nem + 20 centi még a betongerenda fölött.., és mit kellene feltenni a tetőre szigetelésként?
"Problémafelvetés, jogos, a következtetésként pedig nem rettegni kell, hanem ésszel cselekedni. Bizony régen így hőszigeteltek mert olcsó volt, porózus és abban az időben még nem volt perlitbeton vagy nagyon drága volt. 40, 50 60 as évekről beszélünk.De bizony a 20 as 30 as években, mikor kevés volt a tégla viszont a házakat építeni kellett, használtak un, takaréküreges falazatot is családi házakhoz ahol két éltéglafalat raktak kettő közé kevés mésszel kevert salak, és a két falat kb 10 helyen téglával kötötték össze nm enként.ami soronkénti bekötést jelent durván. Ezekben a házakban ma is laknak, semmi bajuk. A mese része ennyi volt. A másik része ami a választ illeti:minden anyag sugároz!Amennyi volt az elégetett szénben annyi lesz a salakban is tömegegységenként.Hogy milyen sugárzó..gyenge alfa nagyon gyenge béta, mivel az alfát egy papírlap kb elnyeli-elnagyolva- a bétát pedig a beton biztosan ezért aggódni nem kell annak aki ilyen házban lakik. Mert a salakot betonteknőkbe pakolták, majd azt betonozták. egy dologgal van probléma, az esetlegesen képződő gázokkal amik a salakból az idő folyamán kiszabadulnak de azóta eltelt 40 év minimum és amikor a salak beépítésre került már akkor is un.szellőztett salakot használtak az építéshez. Mo-n az átlagos háttérsugárzás 2,4 mSV/év de ez akár bizonyos helyeken 6 7 egység fölé is mehet. Még egy megjegyzés:sajnos az alacsony dózisú sugárterhelésről keveset tudunk tehát azt sem tudjuk, hogy káros e vagy bizonyos mértékig hasznos."
Amúgy salakot mi a f@xnak raktak régen a padlásokra? Mi volt a funkciója? Hőszigetelés? Nem értek hozzá, de totál értelmetlen baromságnak tűnik iszonyat súllyal megterhelni a födémet, falakat.. De gondolom csak volt vmi funkciója :)
A csőtörés 100%-ig biztos, az egész utcát feltúrták a nyáron, a helyszínre érkező markoló alatt beszakadt az utca közepén az aszfalt, egy szerencséje volt,h a tolólap fennakadt, ezért nem borult fel...
A környező házak pincéjében szintén állt a víz, ezért kezdtük el kutatni, hogy honnan is, majd jött a vízmű, kamerázás, majd hirtelen sok-sok fejes...Még rátehetett egy lapáttal, h a régi jó szokás szerint az udvaron képződő vizet, illetve a tető csapadékvizét is a földben, ház alatt vezették anno ki, és mivel a gerincvezeték/bekötések beszakadtak, ez a víz is rontott a helyzeten.
A pince alsó 2. sor téglája alatt látszik a körbefutó bitumenlemez-szigetelés, amit simán aláírok, hogy már nem ér sokat, viszont az is megfigyelhető, hogy a talaj(járda)szint felett már nem annyira vizes. Tudom, ezt látni kellene...
A járdát a vízszigetelés miatt bontottam volna meg, ahogy az oldalfal mellett is. Csak fogalmam sincs,h ez hogyan lenne jó, azaz a pince falát a föld felől mivel kellene szigetelnem (azt gondoltam, ide jön a dörken,hogy ne érintkezzen a földdel a fal),majd a föld szintjén hogyan hozom össze a dörkent a (most már tudom) hőszigetelő XPS-sel...:-o
"etontálcákba vagy EPS 100 menne vagy XPS kb. 12 cm vastagságban. Utána arra zártcellás szórt purhabszigetelés 8 cm vastagon. "
Ha a purhab zárt celás, akor párazáró. Ha páazáró, akkor tilos alá nem zárt cellás hőszigetelést alkalmazni, tehát alá kizárólag XPS mehet. A purhab önmgában is iszonyú drága, ha ez alá még XPS-t is teszel, azzal gratulálhatunk, mert valószínűleg új országos rekordot döntesz, mert az ésszerű ár (1000-2000 Ft/m2) kb tízszereséért(!) hőszigeteled a födémedet. Ráadásul elég szarul, mert a betongerendák felett csak vacak 6-8 centi purhab hőszigetelés lesz
"a födémben a vb gerenda magasságáig is ki kell tölteni a teret"
Ha nem szeded ki a salakot, akkor nem kell kitölteni a teret. Egyből két munkát spórolsz meg.
"a födémben a betontálcák fölé EPS vagy XPS jobb-e. Igazából csak a szórt purhabtól olcsóbb térkitöltő funkciója lenne."
Olcsó térkitöltőnek javasolnám a salakot, ami már most is ott van. Komolyabb térkitöltő lehetne pl polisztirol beton vagy perlitbeton.
"mennyire szedi össze a betontálcán föláramló párát az EPS,"
Nem szedi össze, simán átengedi magán. Fontos, hogy a túloldalon semmiféle párafékező réteg ne akadályozza a pára szabad eltávozását.
"az EPS, milyen baja lehet pl egy csőtörés esetén,"
Semmi baja nem lesz, azon kívül, hogy a kiszáradás idejére (néhány hónapra/évre) elveszíti a hőszigetelő képességét.
"mert a tetőtérben zuhany is lesz,"
Fázni fogsz zuhanyozás közben egy fűtetlen padláson. Ha viszont a jelenlegi hideg padlás helyén egy fűtött tetőtér lesz, akkor meg miért akarsz hőt szigetelni két AZONOS HŐMÉRSÉKLETŰ lakrész között?
Hibás a rétegrended. Először vegyél vagy tölts le a netről egy tetőtérbeépítésekről szóló könyvet...
Mivel a födém mindkét oldalán fűtött és hasonló páratartalmú tér lesz, ezért hőszigetelésre nincs szükséged, csak zajcsökkentésre.
Először készíts egy valamilyen sík lemezt, erre lépéshanggátló (lépésálló vagy xps nem jó!), majd esztrich (vagy szárazesztrich vagy osb/betonyp), tetejére a burkolat.
Magánvélemény:
1. Ahogy van, simán polisztirolbetonnal kiöntetném szép síkba, rá pár cm steprock vagy AT-L2, erre osb (fürdőszobába szárazesztrich vagy betonyp persze rendesen folyékonyfóliával) vagy esztrichbeton, majd a burkolat.
2. Hagynám a salakot. Az E gerendák tetején merőlegesen jól kiszintezve/ékelve 5x10cm fa pallóváz élére állítva 42cm tengelytávval, tetejére osb rendesen csavarozva, rá steprock, ismét osb/betonyp/szárazesztrich, majd a burkolat.
"grafitos eps mehet a földig vagy lábazat kialakít xps-sel?"
A talajsík felett legalább 30 centi magaságig komoly a vizesedés, ezért odáig mindenképpen zárt cellaszerlezetű (XPS) habot alkalmazz, felette már lehet akár grafitos is.
"a földből kilógó dörkenre felülről rátakar az xps vagy a grafitos?"
A felületszivárgó lemez a hőszigetelés MÖGÖTT nem tudja elátni a feladatát: elszivárogtatni a fal tövéből az esővizet.
"a járdát is feltúrjam"
A hőszigetelés miatt nem biztos, hogy szükséges. Ha az oldalgfali hőszigetelés alsó széle legalább 40-60 centivel lejjebb van a lakás padlószintjénél, akkor már nem biztos, hogy nyereséges lesz ennél lejjebb vinni a hőszigetelést.
"olyat is hallottam, hogy igazából a pince nem lesz egy száraz vmi, szal inkább belső vakolat lever, tégla megpucol, hagyja az ember száradni, nyáron szellőztetés és nem kell többet kihozni belőle."
Én gyanakodnék, hogy az a csőtörés valójában meg sem történt és az a pince egy építési (vízszigetelési) hiba matt ennyire vizes, állandóan. Egyébként a házak alapjában van valahol egy vízszigetelő réteg, az alatt a beton lehet nedves akár egész évben is, ez normális jelenség. Hogy ez a réteg nálad hol van, azt nem tudhatom. Az is lehet, hogy ezt a réteget kifelejtették a házból és folyamatosan vizesedni fog a házad (amíg rá nem költesz egy kövér összeget a helyzet orvosolására).
Ezek szerint rossz oldalról közelítettem meg, jobbnak gondoltam egy hozzászólásba mindent beleírni, h komplex valami legyen, láttam itt már ilyet (ahogy pontokba szedett válaszokat is).
Azt sem érzem jogosnak,h én nem foglalkoznék a kérdéssel, mást sem csinálok szabad időmben, mint bújom a netet, könyvtárból veszem ki a könyveket(persze simán lehet,h mindezt rosszul), amik sajnos nem tegnapi kiadásúak, pár évesek bár, de ugye gyorsan fejlődik minden. Komolyan gondolod, h szikrányi igyekezetem sincs a megvásárolt és saját ingatlanom felújításával kapcsolatban? :-)
Megpróbálhatnék olyan szép hosszú mondatot összeeszkábálni, aminek a végén egyetlen kérdőjel lenne, de ezt inkább kihagyom, így:
-a lábazatot, ahol nincs (oldalfal illetve udvari homlokzat), hogyan kellene kialakítani: grafitos eps mehet a földig vagy lábazat kialakít xps-sel? Mivel ide tartozik, megpróbálom, hátha belefér: A föld szintje alatt kiás kb alapig, majd Dörken-lemez neki a falnak, rá geotextilia, föld vissza majd tetejére kavics és a földből kilógó dörkenre felülről rátakar az xps vagy a grafitos? Uccsó: a járdát is feltúrjam (sztem az lenne a korrekt),de olyat is hallottam, hogy igazából a pince nem lesz egy száraz vmi, szal inkább belső vakolat lever, tégla megpucol, hagyja az ember száradni, nyáron szellőztetés és nem kell többet kihozni belőle.
Családi ház tetőterét tervezzük beépíteni. A födémben 1 méteres távolságra vannak E vasbetongerendák beépítve, köztük betontálca van, amiben salakfeltöltés. A salakot kitakarítanánk belőle, és a következőre gondoltunk. A betontálcákba vagy EPS 100 menne vagy XPS kb. 12 cm vastagságban. Utána arra zártcellás szórt purhabszigetelés 8 cm vastagon.
Azért összesen 20 cm, mert a födémben a vb gerenda magasságáig is ki kell tölteni a teret plusz a vb gerendázat fölé menne 5x5 cm-es pallóváz, ami tartani fogja a tetőtérpadlózatát, ami osb lap lesz és a fölött persze a megfelelő rétegek.
A kérdés, hogy a födémben a betontálcák fölé EPS vagy XPS jobb-e. Igazából csak a szórt purhabtól olcsóbb térkitöltő funkciója lenne. Olyan dolgok merültek fel bennem, pl.: mennyire szedi össze a betontálcán föláramló párát az EPS, milyen baja lehet pl egy csőtörés esetén, mert a tetőtérben zuhany is lesz, mennyire jó, ha az EPS fölött egy pára és vízzáró réteg van.. Az XPS ellenben kicsit drágább, de az nedvességre nem érzékeny, ezért lehet jobb választás lenne? A gond annyi, hogy XPS-ből csak 0.6x1.25 táblákat láttam. Az 50x100 méret sokkal jobb lenne számomra. Lehet ilyen XPS méretet kapni vhol vagy méretre készíttetni lapokat? Kb. 100 nm kellene, de azért reális árban, különben jobban megéri a bolti méret, és a hulladékot kidobni.
Előre is köszönök minden segítő hozzászólást, remélem van itt olyan aki ért ehhez, van tapasztalata erről.
A helyzet leírása nagyon jó. Eleinte nincs is sok kérdésed. Az első hat bekezdésben csak egyet találtam.
Erre (a két kérdőjeles) az a válaszom: én /itteni tanácsra/ 10 cm-es fehér EPS-t használtam. A pincém 14-15°C-os a fölötte lévő rész 20° C-os, de a grafitos biztosan jobb.
A 7. bekezdésben lévő kérdéseidre nem tudok válaszolni, mert nem értek hozzá. Na azt kérdezd egyenként! :-)
Valaki tegyen félre mindent és órákon át foglalkozzon az itt egyhajtásra felsorolt 100 db problémáddal? 100 db kérdésre soha senki nem fog nekiállni válaszolni, nem fizetsz te annyit :)
Vagy tartsunk gyorsan egy topic-értekezletet és osszuk szét egymás között a részfeladatokat?
Tessék szépen egyenként feltenni a kérdéseidet és talán majd válaszol rá valaki. De ha nem látszik rajtad egy szikrányi igekezet sem, hogy saját magad is megpróbálsz utánajárni a dolgoknak, csak várod a sült galambot (ingyenmunkát) ölbe tett kézzel, akkor nem sok sikert jósolok.
a segítségeteket szeretném kérni házfelújítás kérdésben!
Gyakorlatilag vettünk egy romot, ezt kellene élhetővé varázsolni
Paraméterek:
A ház építési éve nem ismert, 40-es, 50es évekre tehető. 130m2 hasznos területtel bír, nagyjából négyzet alapú (12.8mx13.2m)
----------------------------
A ház részben alápincézett, a pince a két utcai szoba alatt található, belmagassága ~ 2.3m, poroszsüveges födémmel. Talán fontos információ, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatot az utcában (a ház előtti szakaszon is) a nyáron csőtörés miatt helyreállították. A fővezeték ki tudja mióta nem vezette el rendesen a szenny és csapadékvizet (csőtörés és beomlás miatt), ezért az utca ezen részén található pincékbe a talajvíz és/vagy a szennyvíz visszaáramlott. Hogy emiatt-e, vagy "normális", a talajból szigetelés elégtelensége miatti vizesedés következtében, de a pince fala vizes. Vakolata nagyrészt hiányos, salétromos, a pince dohos szagú. (az udvaron kút is található, melyben a víz kb -8m-en van, ezért nem vagyok meggyőződve arról,h a talajvíz mászik felfelé, sokkal inkább az utcai földdel érintkező alap-pincefal a hunyó sztem,de természetesen ez is kérdéses)
A pincén 4db fém ablak található. A járdaszint alatt ~1.5 m-rel van a pince alja, mely föld illetve néhol tégla burkolatú. A ház lábazata vörös balatoni kő, melyet festékkel kezeltek, ami az idő múlásával sok helyen megkopott, lepereg.
Pincefödémet pincerész felől mennyezeten szigetelném (kőzetgyapot vagy jó a grafitos is??) így az utcai szobák aljzat-szigetelése jobb helyzetbe kerülne.
---------------------------------------
A ház falazata vakolt tégla, szigeteletlen.
A nyílászárók az utcafronton kb. 6 éve műanyagra lettek cserélve, illetve az egyik udvarra néző helyiség ablakai, teraszajtói is. A többi nyílászáró fa, talán kapcsolt gerébtokos...
Az egyik oldala a háznak a zártsorú beépítésnek köszönhetően kb félig takart, többi része vakolatlan. Másik oldal kőporos, teljesen nyitott és szigeteletlen, ahogy az utcára és udvarra néző homlokzat is.
Homlokzatszigetelésnek 15cm vastag grafitos Hirsch lemezt gondoltam, 3 rétegű alu-műanyag ablakokkal, kicserélve a már meglévő műanyagokat is.
-------------------------------- A padlás jó állapotú, a tetőszerkezet szintén annak mondható, bár néhol, leginkább a tető szélén felfedezhető beázás, ott a deszkázat rohadt. A tetőhéjazat pala, mely teljesen alá van deszkázva, szigetelőanyag a deszka és pala között bitumenlemez.
Padlásfödémre 40cm üveggyapot paplant tennék. Héjazat vagy cserepeslemez lesz (előnye a könnyű súlya, könnyű felrakása, hátránya esőben zajossága, jéggel szembeni sebezhetősége) vagy cserép, ami nehezebb kérdés, a szó szoros értelmében.
-----------------------------
A lábazat utcafronton vörös kő. Udvar felől és a ház oldalán nincs lábazat. Ezeket hogyan kellene szigetelnem, mi lenne a rétegrend? Utcafrontos járda felbont, oldalt és udvar felől leások az alapig és aztán? Oldalt és udvar felől, ahol nincs elkülönített lábazat, ott mi az eljárás? Grafitos szigetelés mehet le a földig? Ha padlófűtés (is) lesz, akkor az aljzat visszabontása, amit találok, kitermelés (pl salak), szigetelőanyag vissza (milyen típusú és vtg-ú?) Rétegrend?
Köszi a választ, a gond a szarufás tárolással annyi, h a gerendágon pipiskedve eddig is nyűgös volt a padláson grasszálni, hát még ha felteszek 10-15 centi gyapotot, a gerendák sem fognak látszani, illetve a gyapotra kell taposni.
Egyébként az üveggyapot mennyire jó anyag időtállóság szempontjából? Értem ez alatt, h van aki szerint idővel hajlamos összeesni.
"10 cm felett illik a táblák találkozási éleit is ragasztóhabozni, hogy ne repedezzen be majd a külső ragasztó/vakolt réteg a hőmozgás miatt."
A hőmozgás ellen is van a külső kéreg (= üvegszövet hálóval + műgyantával megerősített betonréteg). Mutasson olyan házat, ahol azért repedezett meg a vakolat, mert alatta 2-3 mm-es rés volt a hőszigetelő táblák között. Vastag réseket pedig illik utólag kifújni egy csík ragasztóhabbal, de nem a repedések megelőzése miatt :)
A lépésálló EPS nem vízálló. Lábazatra XPS-t kel tenni.
"Es ha igen milyen fòliákat kell hozzá vásárolnom "
Ha a tető nem csepeg, akkor nálad semmilen fólia nem kell sem a hőszigetelés alá, sem fölé. Teríts le 20 centi üveggyapotot közvetlenül a perlitre és kész vagy.
Ha csepeg a tető, akkor a gyapot tetejére kell egy réteg páraÁTERESZTŐ fólia.
"ha a padláson nem szigetelem le a falat"
Ha a padlás végén homokzati fal van, akkor a födém hőszigetelés gyapotja kanyarodjon fel a falra is legalább fél méter magasságig (vastag+tömör fal esetén akár egy méterre is), máskülönben a fal lehűti a lakásban a sarkot a mennyezetnél.
Egy lehetséges megoldás: a padláson egy (pl 20 centi EPS-ből készített) járda fut végig és a járda két oldalán a szarufákról láncokkal lelógatott (akár több soros) polc van.
"mi lenne jobb: a 15 centi üveggyapotra még ráhúzni 10-15 centit vagy a szarufák közé 10-15 centi kőzetgyapot?"
A meglévő hőszigetelő réteg vastagítása tízszer kevesebb munka, mint egy új, másik réteg kiépítése feljebb. Hőszigetelés hatékonyságban is jobb, ha a hő kevesebb négyzetméternyi felületen tud távozni: a tető akár másfélszer nagyobb felületű is lehet, mint a födém.
"vmi padlót akarnék csinálni, h legyen padlás?"
Pakolható padlástér:
1: sokan százezreket költenek ara, hogy a padlásukat tárolóként is használhassák, aztán filléres értékű vackokat (kidobandó szemetet) tárolnak ott.
2: egy rakás dolgot lehet úgy is tárolni egy padláson, hogy nem padlóra teszed, hanem pl a szarufákról lelógatott polcokra/kampókra.
Nemrég mértem újra sajátszeműleg 2x10 centi legolcsóbb (0,044-es) sárga (Ursa?) gyapotot: a lerakás után néhány nappal beállt 18,5 centi vastagságra, az azóta eltelt kb 10 év alatt a vastagság nem változott.
Több ismerős azt mondja, hogy neki a 2x10 centi gyapot évekkel később is 20 centi.
A kondenzációs kazán topikban már feldobtam érintőlegesen, de itt talán jobban ki lehet vesézni a kérdés szigetelős részét: adott egy 72nm-es sorház, közös falam nincs mással, 30-as fal, 10cm nem grafitos szigetelés, felül gipszkarton és 15 cm üveggyapot, a beton alatt is 5 cm vmi szigetelés. Kérdésem, mi lenne jobb: a 15 centi üveggyapotra még ráhúzni 10-15 centit vagy a szarufák közé 10-15 centi kőzetgyapot? Ha az első megoldás jobban szigetel, hogy lehetne ktghatékonyan megoldani, ha a 25-30 centi üveggyapot paplanra vmi padlót akarnék csinálni, h legyen padlás? A gerendák ugyanis a mostani 15 centivel vannak szintben és gyanítom, h a 25 centi gyapotot 15 centire sűrítve inkább rontanám a hatásfokot, mint javítanám.
A lakásom szigetelèsèhez szeretnék tanácsot kérni.
A lakás egy 1983 as èpitèsü lakòház ugynevezett szilikát falal.Most tavaszal fogom szigeteltettni 14cm grafitos Eps-el a lábazatott pedig 12 cm es lèpès álloval a födèmje az akkori èpitèsi hagyományokat követve panelbòl kèszült.Erre a lakás korábbi tulajdonosa ráteritett 10-12 cm azt hiszem perlitett szigetelèskènt. Èn szeretnèm a padlást gyapottal leszigetelni ha megoldhatò olyan formában hogy a perlitett rajta hagynám?(az egészségem miatt sajnos nem tudom letakaritani) tudna nekem abban segitenni valaki lehetsèges e ez de mindenkèppen ugy hogy a penèszedèst elkerüljem a lakàsban. Es ha igen milyen fòliákat kell hozzá vásárolnom milyen sorendben teritve ès milyen vastagon kell terittenem a gyapotott?
Ès mèg egy kèrdèsem lenne ha a padláson nem szigetelem le a falat (szak nyelven nem tudom hogyan nevezik) az a penèszedèst nèzve gondot okozhat e.
Szerintem az apja f@szát a kőművesnek, lerontja a szigetelésedet 15cm-rről 12cm-es szintre :-)
Olvasd el az alkalmazási útmutatókat pontosan hogyan kell anno 10 éve én is úgy tettem, utána kőműves kalapáccsal csaptam az ujjukra amikor hülyeséget akartak csinálni.
Figyelj oda mert szeretnek "kiszellőztetni" légréssel az EPS alatt, 2cm-t rakni az ablakkávára és hasonlókat.
Régóta olvasója vagyok a topicnak és nagyon sok hasznos tanácsot olvastam már. Tavasszal kezdek neki a tégla házunk szigetelésének 15 cm fehér eps-el.
Most hallottam egy kőművestől, hogy 10 cm felett illik a táblák találkozási éleit is ragasztóhabozni, hogy ne repedezzen be majd a külső ragasztó/vakolt réteg a hőmozgás miatt. Elmondása szerint a 10cm vastágság feletti tábláknak már akkor a mozgása, hogy berepeszti a vakolatot.
Ezt máshol nem olvastam még. Én természetesen dübelezném 6 db/nm. 220mm vagy 260mm dübellel, ez még nem dőlt el.
(Erről jut eszembe, hogy a 33 éve 'mester' készítette pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek? Erős az, járható? Milyen vastag kell oda?)
Mindeképpen használj egy tapadóhidat, ami nem nedvszívó felületre való. Pl. Baumit Supergrund.
Elötte távolítsd el azt, amit az ütvefúró könnyed felvés.
Ha önthető padlót keresel, aminek egyből jók a kopási tulajdonságai is, akkor neked nem aljzatkiegyenlítő kell, hanem asszem esztrich a neve. Létezik "vastag" beton esztrich is és vékony műgyanta esztrich is.
"Az önterülö aljzatkiegyenlítő ugye eleve síma és sík felületet ad?"
Mivel tulajdonképpen egy folyadékot öntesz, ezért NAGYON nehéz megoldani azt, hogy a végeredmény felület ne vízszintes és ne sima legyen. (pedig én is szeretnék lejtős befagyott tavon korcsolyázni ;)
"pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek?"
Nem vagyok építőipari szakember, ezért ellenőrizd amiket mondok:
- nagyon nem mindegy, hogy ez a felső réteg darabokban elválik az alsótól, vagy maga az anyaga gyenge, első esetben a régi réteget lehet, hogy teljesen fel kell verni és az új réteg lerakása előtt az eredeti padlót mélyalapozóval (szaknyelven: tapadóhíddal) lekenni
- a megkötött önterülő aljzatkiegyenliítő nem egy üvegkemény kopóréteg, csupán egyenes és vízszintes felületet produkál.
"Milyen vastag kell oda?"
Amennyi MINIMÁLISAN szükséges az egyenes+sima felület kialakításához. Ismétlem: ez az anyag NEM padló, csupán egy folyékony, önterülő "padló-glett" a leenedő padló ALÁ.
A javasolt maximális vastagság meg rájuk van írva. Azt tudom, hogy egy bizonyos vastagság felett nagyon durván lelassul a (teljes vastagságban) megkötés ideje (másnap helyett két hét ;)
Az utolsó bekezdésben írtak nagyon tetszenek. Azt hiszem ez lesz a végső megoldásom. Az önterülö aljzatkiegyenlítő ugye eleve síma és sík felületet ad?
(Erről jut eszembe, hogy a 33 éve 'mester' készítette pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek? Erős az, járható? Milyen vastag kell oda?)
"Ha egy 5mm-es acéllemezt raksz le a földre, akkor annak már van súlya, de holt biztos, hogy túl kevés ponton fog felfeküdni a betonra."
Ezért írtam azt, hogy
- ha vékony (tehát túl könnyű) az eps, akkor tegyünk a szélére egy nehéz keretet pl tetőlécekből (leszorító erő növelése)
- és ezért írtam a "szendvics" padlásajtónál, hogy ne egy vastag eps tömbből álljon, hanem sok vékony lapból (hajlékonyság). Ha az 5mm-es acéllemez helyett 5 db 1 mm-est teszel a földre, az jobban követi a talaj egyenetlenségeit 50 x 0.1 mm alá meg talán már tömítés sem kell, mert saját súlyától és hajlékonyságától légmentesen tömít :)
Ha a padlás padlójának egynetlenségei meghaladnak egy mértéket, akkor viszont egész más módszerrel kell megoldani a légmentes párazárást. Talán még az sem hülyeség, hogy csinálunk padlásfeljáró köré egy csekély magasságú magas zsalut (pl pár darab vékony lécből), kibéleljük marhavékony nejlonnal (pl festőfólia vagy folpack) és a padlásfeljáró köré öntünk egy 20-30 centi széles keretet önterülö aljzatkiegyenlítőből :)
Lehet azért mert fémekkel dolgozom, de nekem túl könnyűnek tűnt. 60cm 0,5m2-en már nem, annak már biztos elég súlya van, talán még a felének is :D
De mondok jobbat. Ha egy 5mm-es acéllemezt raksz le a földre, akkor annak már van súlya, de holt biztos, hogy túl kevés ponton fog felfeküdni a betonra.
Pl meg lehet próbálni öntapadós tömítőszalagot (zárt cellás szivacsból!)
Ha viszont megszakad ezen tömítés folyamatossága (pl sarok-illesztéseknél), az eredmény esetleg nagyobb lyuk lehet, mintha tömítés nélkül csak az EPS feküdne fel a sima betonon.
Az EPS bizonyos fokig rugalmas anyagnak tekinthető.
Egy ötlet csúcstechnikás padlásajtó megoldásnak:
- alsó réteg 2 centi zárt cellás lágy EPDM hab (ez tömítés a padló felé + egyúttal párazás is)
- felette 10x2 centi EPS (a sok vékony réteg eredménye egy vastag, de hajlékony lap, ami sok ponton lesúlyozva követni tudja a padló egyenetlenségeit)
- a legfelső réteg szélén körben egyenletesen elosztva mondjuk 15-20 db 15-20 dekás, különálló nehezék
Hőszigetelésre, párafékezésre és elektromos szigetelésre.
15 centi eps hanszigetelése (alacsonyabb frekvenciákon) szinte nulla, a padlásra betörő víz esetén felemelkedne (úszna), tehát vízzárása szintén nulla.
Ha túl kicsi a súly, akkor a padlásajtót felülről lezáró EPS felületi érdességének "szőrszálai" és a padlón lévő izmosabb porszemek miatt marad alatta egy légrés (kb 0,5 mm), amin át folyamatosan áramlik a lakásból a padlás felé a párás levegő
Egy kb 0,7 m2-es 15-20 centis vastag lapnak már több, mint 1 kiló súlya van, ami szerintem elegendő ahhoz, hogy egy egyenes beton felülethez annyira hozzásimuljon (szoruljon), hogy a fent említett légrés durván lecsökkenjen
Ha a padlásfeljárót felülről klezáró EPS ajtó jelentősen vékonyabb/könnyebb lenne, akkor valami súlyt javasolnék a tetejére (pl egy keretet tetőlécből) hogy jobban leszorítsa körben a padlás padlójára.
(egy 10 tonnás ólomtömb persze még jobb lenne, de azt nehéz fél kézzel felemelni alulról :)
A kérdésed milyen szigetelésre vonatkozik? Hőszigetelésre, párazárásra, vízzárásra, hangszigetelésre vagy elektromos szigetelésre?
"Jelenleg felőlről rámozdítok egy EPS lapot -ez csak lazán áll"
Ennyi információ rohadt kevés. Ha ez egy 15-20 centis (tehát viszonylag nehéz) EPS lap egy sima felületű tömör beton födémen, akkor ne csinálj semmit, ez így jó lesz.
Köszönöm. A feljáróm csak egy 60x60 cm-es lyuk. Hogy szigeteljem? (Évente 1-2-szer, ha felmegyek egy odatámasztott létrán. Jelenleg felőlről rámozdítok egy EPS lapot -ez csak lazán áll - alulról meg egy deszkalap van görbölővel felrögzítve.)
"gipszkarton-párazárófólia-üveggyapot-betonfödém a rétegsorrend alulról nézve"
Elvileg jó, mert a hőszigetelés alatti párazáró fólia erősebben párafékez, mint a felete lévő betonréteg, a gyakorlatban viszont vezélyes, mert a valóságban nem tudsz hibátlan párazáró réteget csinálni. Szóval ne így csináld.
"Az baj, ha a lakótérből a padlásfeljárón keresztül felmegy a pára a padlásra? Miért?"
A hideg padlásra felszálló meleg levegő odafent lehűl, ekkor a benne lebegő pára folyékony vízzé csapódik le, a vízcseppek lehullanak és a padlásfeljáró környéke szép lassan csurom vizes lesz. Márpedig a vizes hőszigetelő anyag már csak anyag, mert már nem hőszigetel.
De, nem reménytelen, mert ha a szarufa kilóg a szabadba, akkor elméletileg ott hagyni kell szellőzést, pár hete volt téma, olvass vissza, nem tudom mi lett a vége, én nem olvastam, nem érint.
A fali hőszigetelést hozd össze a padláson lévő gyapottal, az lesz a tuti megoldás. Elvileg a nagyobb gyártók adnak ki kivitelezési segédleteket, a Bramac-ét olvastam, nem tudom kitér-e a hőszigetelésre, de biztos hogy pl. az Austrotherm-nek is van ilyen leírása, csak kitér a tetőre :D
Amikor megvettem a házat, és megállapítottam, hogy tök jó, padlókat megcsinálom, falon elég festeni...
A falon több helyen kellett vakarni, mert laza volt a vastag festék - még a régi mész is ott volt...
Aztán egy sarokban kb 60*150centis részen leszedtem a vakolatot, mert megindult, és mert kopogott.
Előtte sosem vakoltam, de több nekifutásra, több rétegben simán visszaraktam.
Plafonon kicsit viccesebb, de a zsákos anyagokat szerintem simán fel lehet kenni, nem hullik vissza. Több réteggel meg biztos működik ott is.
A beázás miatt a plafonon vakolatrepedéseket kellett javítani, de ott sem volt elég a glett. Viszonylag nagyok lettek a kitisztítás után. Nem hullott vissza.
Több helyen, nagyobb kiterjedésben is javítani kellene. Vakolni sosem próbáltam, elleneben gipszkartonnal már volt dolgom és segítségem is lenne hozzá. De ez csak egy ötlet volt részemről, mindenről meggyőzhető vagyok. :)
Csak nekem fa födémes, és a vakolat nem jött le. A festés igen...
Viszont nem értem miért könnyebb egyedül, s.k. az egészet gipszkartonozni, tartószerkezettel együtt, mint a laza vakolatrészeket leszedni is kijavítani.
Köszönöm szépen, hogy foglalkozol/foglalkoztok a témával. Sajnos nap mint nap kell szembesülnöm azzal, hogy a szaküzletekben ajánlottakat sem lehet már készpénznek venni... valaha volt egy olyan romantikus képzetem, hogy ilyen helyeken az eladók tájékozottak és nem a laikusnak kell mindennek utánanéznie. Tévedtem. :)
Tűzfalam nincs -sátortető, kis gerinccel-, illetve tetőablak sincs beépítve, de ezen nem fogok spórolni, ha kell.
(Hogy teljes legyen a kép: a ház alapja egy '65ös 10x10-es kockaház, ehhez kb. 10 éve hozzá lett építve egy kb. 3x7m-es előtérnek használt helyiség. Akkor az új rész egy zsindelyes féltetőt kapott. Mivel gyatya volt a régi tető, így úgy döntöttem, hogy ha már úgy is le lesz szedve, az egész épületet hozzuk egy szintbe, kapjon egy komplett új tetőt. Egy terasszal ki lett egészítve, így most egy kb. 13x10-es téglalap alapterületű épületem van.)
Jelen pillanatban még a tetőm elég szellős, mert a szarufaközök nincsenek felfalazva-szigetelve, csak osb-vel takarva, de ez nyilván idővel változni fog.
Az egész álmennyezetes ötlet egyébként onnan indult, hogy a tető leszedése utáni beázás miatt, a palfonon a vakolat több helyen kezd leválni. Ezért gondoltam, hogy vakolás helyett mehetne a gipszkarton, azt házilag meg tudnám oldani.
Ilyen az ember, szó nélkül megrendeltem a 40 ezres telefont, de inkább csak rutinból, szóval rossz példa, úgyis tudtam hogy nincs nála jobb ebben a kategóriában :D
De más, más emberek két hétig nézegetik a 20 ezres pl. robotgépeket, melyik a jobb, de a másfél milliós autót megveszik egy nap alatt...
Ki kell próbálni, meg kell nézni, kilyukasztani nem kell, mert ugye akkor minek van ott, ha nagyon gáz, még mindig kiszellőztetheted a gyapotot, tűzfalad van, vagy két tetőablak a padlás két végén? Mert ha van, akkor elég a tűzfalon kereszthuzatot csinálni, vagy két lyukat vágni két ablaknak. De ha leírod milyen is pontosan a ház és mi van illetve mi nincs, és Mekkelek azt mondja, hogy valószínűleg szarban leszel, akkor inkább csináltass két tetőablakot, 20 ezer per db áron futnak + beépítés, utána meg leteríted a gyapotot, és nem szivatod magad :)
Rendben, köszi. Igazából itt a tüzépről jött a rossz tanacs elsősorban, az ács csak azt mondta hogyha nem lesz tetőtér ő nem rakna semmit. Persze azt sem mondta h párazárót semmiképp ne tegyünk. :D
Nyugodtan leszigetelheted attól még, hogy hülyék voltak az ácsok egy tetőhöz...
Terítesz a gyapot tetejére páraÁTERESZTŐ fóliát, mindegyikre rá vagyon írva, négyzetméterenként mennyi vizet képes megtartani. Vagy először legörgetsz egy tekercset, és azon erősen nézed egész évben, mennyi víz gyűlik össze, esetleg feléra raksz fóliát.
Persze az sem hátrány, ha a padlástér rendesen ki tud szellőzni...
Benne lakunk, a szétverés annyira nem gáz, előbb-utóbb úgy is kell, ha máshogy nem akkor szakaszosan.
A fóliát nem szedném le ha nem muszáj, pláne nem kívülről. Az esetleg megoldás lehet, hogy a szellőző cserepeknél kivágom? Amúgy az ács azt mondta, hogy neki az a tapasztalata, hogy a beton cserép alatt annyira sokáig nem bírja a fólia, mert szétég a nagy melegtől. Én viszont mindenképp szerettem volna hogy legyen fólia - pechemre rosszat javasoltak-, mert a régi tetőnél ha olyan tél volt, bizony lapátolni kellett a havat a födémről... persze ez nyilván a rossz tető/cserép miatt (is) volt.
Mindenesetre köszönöm a tanácsot, belülről akkor nem lesz szigetelve a mennyezet/födém.
Szedd ki mindenképpen, nem kell az oda, csak bonyolítja a dolgokat. Az ablakokat rakasd a hőszigetelésBE, vagy a külső falsíkra. Vagy beljebb, ha külső redőny lesz, hogy az azért elférjen. Ehhez ugye ablakcsere előtt tudnod kell, milyen vastag szigetelést kíván a redőny, és milyen vastagot fogsz feltenni a falra.
Ha jól gondolom az egész ház szét lesz verve. Nem laktok benne.
Szedd fel az aljzatot és oda is tegyél szigetelést bőven. Ha nem akarod akkor esetleg mehetsz felfelé és elfogyaszthatod a belmagasságot, nyílászárókat úgy is feljebb tudod tenni.
Födémet csakis a padlás felől szigeteld jó vastag olcsó gyapottal és ha már így el lett b..zva a párazáróval a cserép alatt akkor valami módon jól szellőzősre csináld meg a padlásteret.
Belülről felejtsd el az álmennyezetezést, csak pénz energia és probléma lesz vele.
Szerintem a páraÁTERESZTŐből cserép alatt biztos nem lehet baj. A páraZÁRÓból viszont igen. Hermetikusan van a párazárás a lakóterület plafonján? (mekk, de mások szerint is ez gyakorlatilag lehetetlen) Ha pedig nem hermetikus, bármennyi kis pára, ami bejut a szigeteletlen, ezért tökhideg padlástérbe, az azonnal kicsapódik a jéghideg gerendákra, ha nem tud eltávozni a külvilág felé és jól feldúsul a pára. De majd mások javitanak, ha nincs igazam.
A nyílászárók 7-8 éve cserélve lettek műanyagra. A falak (40cm - kettősméretű soklyukú téglából) még nem lettek szigetelve, így a lábazat (terméskő+beton) sem, de tervben van (pénz).
Pince nincs, az aljzat is a régi.
Idén a központifűtés (jelenleg konvektor+cserépkályha van, ez utóbbi maradna) kialakítása mellett szeretném a födémet is szigetelni. Többen javasolták az álmennyezet kialaítását, mert a belmagasság megengedné (285cm). Sajnos a régi tető leszedése után egyből beáztunk, így már több helyen a mennyezeten önálló életre kelt a vakolat. Ezért is gondoltam jó ötletnek a kartonozást, párazáróval, gyapottal. De akkor ez felejtős ezek szerint...
Kicsit még pontosítani kellene, hogy egyértlemű legyen, mid van és mit szeretnél?
Van egy régi kockaházad, aminek beton födéme van és rajta egy új cserepes tető.
Szigetelnéd.
A meleg felfele szál, ezért a födém gondolom..
Ha belülről szigetelsz, akkor ott párakicsapódás lehet. ha visszaolvasol, akkor sokszor volt téma, a lényeg, nem ajánlott.
Ha mégjobban visszaolvasol, akkor mindig előjön, hogy nézzük egybe a házat és a szigetelést egyféle "burokként" a legideálisabb megcsinálni.
Kérdés, hogy a nyilszárókkal mi a helyzet? Cseréltek?
A külső fal már kapott szigetelést?
Lábazat, padló esetleg pince?
A legegyszerűbb, ha minimum 20cm (2*10cm) vastagságban gyapottal szigeteled az egész födémet a padlás felöl. (Sajnos így még maga a födém viszi kifele a meleget, de sokat javul a helyzet így már.)
Szia, tök laikus vagyok, de ha jól értem, a kockaháznak a padlása nincs beépítve? Vagy be van? Ha nincs, szerintem a cserép alatt biztos nem jó a párazáró, üres padlástérnek az a legjob, ha jól szellőzik. Avagy félreértek valamit.
A komplett tető tavaly lett cserélve, a (beton) cserepek alatt párazáró fólia van.
Az 1-es esetben lehet-e számítani az eredeti mennyezetnél penészesedésre, amit ugye nem látnék? Több magát szakembernek képzelő egyénnel beszéltem és megoszlottak a vélemények. :-)
Mert a meleg is felmegy, valamint ha úgy jár Kend mint én, hogy gerenda van a környéken, és nem tudja ráhajtani a padlásfeljárón lévő hőszigetelést a födémre, akkor ott kicsapódik a pára, és megtelepszik a gerendán valami vizes-fehéres gomba vagy moszat vagy penész, vagy a franc sem tudja micsoda.
Akár kötélen is le lehet ereszkedni a tetőről (de ne legyen túl rövid :)
De ha ennyire nincs benned kalandvágy, akkor
- ELŐBB vágd ki a lyukat az EPS tömbön
- ezután már fel tudsz menni a friss lyukon át :)
- UTÁNA ragaszd le az EPS szélét a födémre.
De van több megoldás is: pl alulról körberajzokold a likat, majd a padláson az EPS-t függőlegesen tartva fűrészeled körbe a vonal mentén.
"A szélei felérjenek a padlásra, az eps alá, vagy tovább a gyapot alá?"
Fogalmam sincs, hogy hogy néz ki az a födém. Ha beton a párazáró rétege, akkor a nájlon ezzel a betonnal legyen összeragasztva. Ha stukatúros fafödém (itt a vakolat a párafékező réteg) akkor a vakolattal legyen összeragasztva.
Közvetlenül a gyapot alá nem biztos, hogy okos dolg párazáró réteget tenni.
Hogy másszak ki az udvarra, ha nem akarom átvágni a tetőfóliát?
A fóliát ha ,,U'' alakban rögzítem a födémre az jó? A szélei felérjenek a padlásra, az eps alá, vagy tovább a gyapot alá? Vagy a plafonra ragasszam rá? Vakolatra, vagy verjem le, födémre, körbe v.mi díszléc, szélei meg újravakolva?
Ezzel csak az a baj, hogy ha fel akarok menni, akkor nincs olyan magas létra, amiről fel tudnék mászni. Ha lenne, nem hoznám be a melléképületből :D
- takard le a likat akkora 20 centis EPS-sel, ami minden irányban legaláb 30 centivel nagyobb mint a lik
- az eps alja körben legyen hozzáragasztva a födémhez (min 15-20 centi szélességben)
- ezen eps aljához legyen hozzágaragsztva egy náljon fólia (páraazárás) a fólis széle szintén legyen légmentesen hozzáragasztva a födémhez
- húzz fel néhány tetőcserepet, bújj ki közöttük és az előre odakészített létrán ereszkedj le az udvarra (ha nem egyedül csinálod, akkor ez a pont mellőzhető)
- fogj pl egy marhahosszú (min 30 cm pengéjű) recés kést vagy aprófogú keskeny rókafűrészt és alulról vágj egy ajtót erre az eps-re (a lik kerete mentén) de úgy, hogy a vágó szerszám végig kifelé ferdén álljon 10-30 fokban. Ezáltal létrehozol egy lefelé keskenyedő kúpos "dugót" (eps padlásajtó), amit felemelhetsz amikor mész fel a pallásra. Nem baj, ha a vágás nem nyílegyenes, a kiemelhető EPS tömb saját lyukába mindig tökéletesen illeszkedni fog (ha nem próbálod fordítva betenni, :)
Ezek után a padlásfeljáród már jó, csak még nem szép. Esztétikailag a likat alulról úgy takarod el, ahogy akarod, vagy barkácsáruházas padlásfeljáróval, vagy akár egy levehető Michelangelo mennyezeti freskóval, ízlés szerint.
Tegyél fel akkorát amekkora maximum elfér! Nekem 10 centi grafitos van a falon alul vízorros élvédővel, lábazaton 8 centi xps. A lábazatra fogok ragasztani szeletelt hódfarkú cserepet, ezért így már majdnem egy síkban lesz a falon lévő szigeteléssel.
Nekem is valami hasonló padlásfeljáróm van de soha nem penészesedett. Már 18éve a helyén van, de nincs baja. Mondjuk most hogy rádobtam a padlásra a meglévő 10cm-re még 24cm gyapotot, lehet hogy legalább leragasztom a feljáró széleit szigetelő öntapadós gumival, az is sokat ér mert nem fog szelelni.
Telefonon van mobil net, de az itthoni hálozathoz csatlakozva tudok netes rádiót hallgatni, az udvaron még van térerő. Ha meg másnál dolgozok és viszem a hifit, elkérhetném az ottani wifi jelszót.
Ritkán szoktam kihangosítani a telefont, ezért még nem próbáltam 5-6 méterről ordítani a telefonba. :)
Előző télen mikor volt -15 fok is akkor láttam és panaszkodott. Most nem jártam nála, de ha találkozok vele rákérdezek. Mondom neki mit tanácsoltál. Köszönöm!
A födémen lévő likra mit tegyek körbe? Gondolom fát, azt valamivel hozzá kéne ragasztani, hogy legyen egy keret. Alulról lehetne lambéria, rálógatva a plafonra, festéskor összedolgozva. Két végét deszkával zárni, bele eps, a deszkakerethez ragasztva telibe? Arra meg gyapot. Középen ugye ajtó, azon eps, túllógatva 20-30 cm-t, jó lesz az úgy? A födém vastagságában lévő anyagnak (fakeret pl.) lesz baja?
Akor csináld meg úgy, ahogyan lehet. A gerendát beszámíthatod igen gyenge (harmad olyan hatékony) hőszigetelések is, tehát pl 15 centi vastag gerenda = 5 cm vastag EPS.
4 centi EPS a betonon BELÜL nem csak röhejesen kevés, de tilos is, mert a beton párafékező hozzá képest.
4 centi XPS a betonon BELÜL már nem tilos, csak veszélyes és szintén röhejesen kevés.
10 centi gyapot a beton tetején nem tilos, és veszélytelen is, csak emég mindig röhejesen kevés.
Födém esetén a hőszigetelés 15 centi alatt röhejes, 20 centi alatt komolytalan, 40 centi felett pazarló. A födém hőszigetelő anyaga milliomosoknál teljesen mindegy, nem milliomosok számára a legolcsóbb (5000 Ft/m3) üveggyapotot javasolnám.
"A fát leszedem az biztos. Alul valahogy a plafonnal kéne összehozni. Még gondolkodom rajta."
Azt mondtam, hogy egyszerűen tegyél a nyílásra FELÜLRŐL egy, a lyunál valamivel nagyobb EPS lapot. Nem azt, hogy találd fel a fúziós reaktort, vagy verd szét a házat. SEMMI MÁST NEM KELL CSINÁLNI, MINDEN MARADJON ÚGY, AHOGY MOST VAN
Én azt okoskodtam ki, hogy rashel-hálóval fogom fel a gyapotot, és szépen beillik a másik gyapot mellé. Na, rohadtul nem jó így :D a gond az, hogy ott egy gerenda... persze van vagy méter szer másfélméter, szóval egy részét le fogom zárni az biztos.
Kérdés, mivel? A fát leszedem az biztos. Alul valahogy a plafonnal kéne összehozni. Még gondolkodom rajta.
"Haveromnál a létrás lenyitható padlásfeljáró van, eléggé vicc kategória. Penészedik is rendesen"
Ha nem hideg, akkor nem lesz vizes, ha nem lesz vizes, akkor nem fog penészedni. A padlásfeljáró nyílására felülről tegyetek egy jóvastag (minimum 10-15 centis) EPS lapot, körben minden irányban lógjon túl a nyílás szélén legalább 20-20 centire.
Ha egy termék leírásban előfordul 10-20 téves, hamis, félreérthető, stb állítás, azt lehet finoman "szakmai tévedésnek" nevezni. De ha egy terméket a gyártója csakis félrevezetés segítségével tudja eladni, azt már másképpen is lehet nevezni, mindenki dönthet, hogy a "parasztvakító átQrás" vagy a rövidebb "csalás" kifejezést használja.
Haveromnál a létrás lenyitható padlásfeljáró van, eléggé vicc kategória. Penészedik is rendesen mivel a tok és az ajtó közötti rés nem tömít rendesen. Kb 20 ezerbe kerül.
Rá van írva a Kingstone zsákra, hogy ajánlott grafitoshoz és lábazatihoz. A másik fajta Kingstone meg fehér eps-hez és lábazatihoz. Ha jól emlékszem.
Nem szabad hagyni hogy megsüsse a Nap oszt csókolom :D
,,Még a tíz centi is sok mester, ötöt szoktunk, bőven elég az.'' :D :D :D
Láttam durva dolgokat... vakolatot leverték, igaz hogy szenvedtek vele - azaz le sem kellett volna verni -, de lejött. Utána új műanyag ablak a régi helyére, új tető, majd megkoronázták 5 cm fehérrel. Máshol 8cm-rel, pénz ugye nem számít, merci autó, megvették a házat, egyből mindent felújítottak kívül belül, hát kívülre csak 8cm maradt, természetesen sima fehér eps ez is...
Aztán máshol kihagyták a lábazatot, mert minek az, hát az már a padló alatt van. Máshol az ablak alá, ablakszélességben terméskő került a ház építésekor. Na ezeket a részeket a hőszigeteléssel egyszerűen kihagyták... minek oda, szíííépp az a kű... máshol fél centi hézagok a táblák között, vagy simán csak pogácsával ragasztottak. Vagy kentek a téglára ,,hőszigetelő'' vakolatot, mert az micsoda csodatalálmány. Általános dolog, hogy ha egy kerítésoszlop a ház sarkánál van, akkor azt be kell építeni a hőszigetelésbe, jobban tart...
20-as garfitot raktál? az nem gyenge, itt a 14 garfiért is hülyének néznek, akikkel én beszéltem erről azok 10 fehéret raktak max.......nem baj, egyszer kell jól megcsinálni
ha már a helyén van levakolva, akkor szerintem nincs nagy difi, bááár ugye azt szokták mondani, hogy pihentetni kellene az elkészült lapokat a fene tudja hány hétig/hónapig, amire egy olcsóbb és kisebb gyártó esetében talán kevesebb a garancia, mint pl a nagyoknál.
Egyébként meg alkudni kell... tavaly az egybe 20cm-s lapokat 3600Ft/m2 áron vettem.
hát, tavaly amikor vettem még nem így volt... De nem szimplán a szín számít, az austrotherm-en vmi UV álló világosabb színű bevonat van, így nem csak hogy nem dobja le a falról magát, de nem is foszlik rommá, ha nem tudod időben bevakolni. Én akkor Bachl-t néztem még, de mindenhol lebeszéltek róla, pont azért, mert macerás ha megsüti a nap.
Ez nagy kedvezmény amúgy eleve "benne van" az árakban sztem.. Írta az egyik ajánlattevő, hogy személyes konzultáció során, meg vizsgálja a további lehetőségeket. Egyből 138k-t esett a rendszer ára, úgy hogy nem mondtam semmit. Azzal váltunk el, nyugodtan keressem, ha más jobb ajánlatot tesz, megnézi mit tud csinálni.
Lenne még kérdésem a fórumozókhoz. Azt írtátok már, hogy ne rendszerajánlatot kérjek, mert az drágább. A 14-es garfitos lap választásánál, maradjon az Austrotherm, (ez a legeltejedtebb, vagyis én erre gonoltam)vagy van megfelelő alternatíva ami olcsóbb, de jó minőségű. Ragasztó. A Baumit proficontact helyett (ezt javasolják az At. gafithoz), mondjuk egy Caparol Thermo?? Az első majd 2100ft, a második 1450ft. Ezeket az árakat már meglévő ajánlatokból írtam.
Oks, akkor talán nem lesz gond, azért nézzél rá időnként, biztos ami biztos.
Én pont azt néztem, hogy ha nincs használt anyag az ajtóhoz, hanem meg kéne vennem, akkor már nem sokkal drágább a gyári feljáró, méretre tudják gyártani azt is.
A feljáró élére felül fehér színű ablak tömítő gumi van ragasztva ezért nem látszik a képen, erre csukódik rá az ajtó.
Az ajtó 3 rétegből áll: - alul 5mm furnér ami a szekrény hátuljáról van
- középen 3 centis xps
- felül 19mm forgácslap (legyen tartása és súlya az ajtónak)
Az egész lekenve kb 5 réteg vizes bázisú zománccal (Belga anyag nem olyan mint az itthoni húgy)
A fahíd alatt van kb 5 centi hely tehát a deszkák nem érnek hozzá a gyapothoz, és ahol véget ér a deszkázás ott simán be lehet látni alá. Tudom tökéletes párazárás nincsen, de én megtettem ami tőlem telt amikor a mennyezetet megcsináltam mindenhol.
Tudom, és azért írom. Itt nagyon látszik, nálunk olvad először a hó :D de már írtam régebben, ha köd, szinte nulla eső, stb., akkor is csak a mi ereszünkből csöpög a járdára, minden többi háznál száraz a járda a lefolyó alatt, max pár csepp, nekünk meg még azt is látni, hol folyik le a járdáról...
Ahhoz, hogy erre válaszoljak, ahhoz hiányzik egy nagy rakás információ.
Akár még olyasmi is lehet, hogy az egyik házon a tetőcserép egy picivel világosabb, ettől az a padlás két tized fokkal kevésbé melegszik fel a naptól és pont ez a két tized fok választja el az olvadástól a havat a tető északi oldalán.
Vagy van két nagy tujafa a második szomszédban, ettől szélvédettebb lesz az a tetőfelület olyankor, amikor X irányból fúj a szél.
Levegőminőség érzékelő helyett inkább valódi széndioxid szint érzékelőt használj. Tudom, hogy a co2 mérők többe kerülnek, de a legtöbb levegőminőség érzékelő csupán parasztvakítás: nem méri, csak (más értékekből) saccolja a co2 szintet, olykor nagyon tévesen.
Nálunk szellőzik, náluk nem, tehát akkor ahozl el van zárva, ott nem szökik el a meleg? Akkor minek szenvedtem a gyapottal? Elég lett volna körberagasztanom a réseket...
Egy havernak csináltam régen ilyen autórádiós munka-rádiót, de haladunk a korral: most már bluetooth-os, telefon kihangosítós egység kerül bele (plusz egy mobiltöltő :)
A vicc az, hogy nálunk volt hogy leolvadt a hó, pedig 20cm van fent, a szomszéd házon megmaradt, pedig ott 0cm van fent, és mind a két ház fűtve van...
Na az hogy lehet? :D gondolom a tető anyagától is függ.
A feljáróval még lehetnek gondjaid. Jobb lett volna két ajtó, a kettő között meg némi szigetelés. Kapni is lehet kész feljárót, 20 ezer körül ahogy néztem.
A pára a feljárónál fog erőteljesen megindulni felfelé, ahol megszakítás van a hőszigetelésben, ott szökik ki, és ha fa kerül az útjába, szépen kicsapódik rajta, az meg gomba és penésztelep lesz...
Valahogy meg kell oldanom, szerintem eps lesz a nyerő, és a betonhoz ragasztom szigetelő ragasztóval, purhabbal, valamivel. Az ajtó lesz a nagy kérdés, mindenképpen középen lesz, mert az egyik szélén gerenda van. Muszáj lesz túllógatva letakarni gyapottal, elsőre nem akartam...
A deszkákkal is bánhattál volna szűkmarkúbban, így nem szellőzik olyan jól.
Ha a harmadik képre gondolsz akkor szerintem az a magyarázat ,hogy így nézhet ki csak szigetelés nélkül. Ezért nem olvad le a tető alsó részéről a hó mert ott hideg van, a meleg meg fent leolvasztja. A képet most készítettem és ma még nem sütött a nap.
Amit én nem értek-és sok háznál látom, hogy a beépített tetőtér felett, a padlásnál olvad le a hó a tetőkről.. Az első képeden is van ilyen. Ez hogy? Felmelegíti a nap a padlásteret?
A szomszédoknak ezek szerint nincsen leszigetelve a födém, mert elolvadt a hó a tetőn. 2 hete terítettem le 20 centi gyapotot a padláson. A gipszkarton mennyezet felett hőtükör fólia még a tűző kapcsok is aluszalaggal leragasztva. A falhoz is ragasztottam a fóliát. A gerendák között 10 centi gyapot van.
Erről még nem is hallottam. Majd egy 10 év múlva megjelenik itt is :D
Jó cucc lehet a falba fúrt ragasztótárcsa, amire ráragasztod a hőszigetelést, csak rohadt drága. Megkérdezte róla egy ,,mestert'', persze hogy azt mondta hülyeség, hát az nem fog semmit :D ilyen okos a mesterek döntő többsége, szerintem simán ugyan azt a dűbelt veteti minden falba, aztán befúrja ahogy pottyan.
Hmm, én is csak azon a részen dübeleztem, ahol telibe süti a nap. Ahol nem éri nap, ott nem nem. És én rendesen, a sarkoknál végig és a közepén, nem csak a közepébe 2 oszt jóvan. Mert nem azért dübeleztem, mert leesne, hanem a matrac miatt.
"...Sokat olvastam a matrachatásról, hogy ez komoly gond lehet a vastag és dübelezetlen szigeteléseknél..."
Nekem nyáron lesz hét éve, hogy fent van 30 cm szigetelés a házon, csak ragasztva, dűbel nélkül. Középszürkére színezve, jó szeles helyen, sehol semmi nyom a szigetelésen.
Baumit ragasztótárcsával szeretnék majd feltenni 20 cm EPS-t, 30-as leier NF téglafalra. Sokat olvastam a matrachatásról, hogy ez komoly gond lehet a vastag és dübelezetlen szigeteléseknél. Földszintes házról lenne szó, nem tudom hogy feltehetem-e ezzel a ragasztótárcsával a szigetelést. www.ragasztotarcsa.hu
Összességében nagyon nagyon, az egyik legfontosabb tételnek tartom a házban. Vezérlés tekintetében lehetne kicsit okosabb is, de nem panaszkodom. Közelebbi barátnál csak Helios rendszer van itt a környezetemben. Egy ismerősöm van, aki Wolf-ot használ, de sajnos nem tudok róla sok mindent.
Én Wolf-ot vásároltam nyáron. Jó lenne már a fórumon találkozni egy Wolf szellőzővel rendelkező fórumtárssal, akinek van levegőminőség érzékelője is felszerelve. Elmondaná, milyen fokozaton üzemel általában a szellőzés. Gondolkodom, hogy a BM2 vezérlőt kiegészítem egy levegőminőség érzékelővel.
270 a belmagasságom a földszinten és a tetőtérben is (115-ös térdfal), minden nélkül (tehát csak egy vékony szerelőbeton van az E gerenda+béléstestes födémeken). Szeretném becsövezni a padlót és a mennyezetet is (ezt főleg a hűtés miatt). Milyen rétegvastagságokat ajánlanátok? Főleg az a kérdés hogy elég tér marad-e majd, vagy mondjuk a mennyzetről mondjak le?
Ami még hozzá tartozik: Pince van alul, ami nem annyira fűtött, max temperát, így a földszinti padló szigetelésnek lesz jelentősége, az emeletinek kevésbe. A lépéshang csökkentés sem igazán fontos a szobák funkciója miatt. A tetőtérben pedig a szarufa közi szigetelés alá még jön egy kiegészítő kereszt irányú is, ez is csökkent a teren (kb 10cm a szigetelés).
Embere válogatja . Van akinek egy csicsás konyha az valami mert azt lehet mutogatni , az egészséges levegö meg nem kell . A csatornára csak annyit . Mikor az unióba akartunk jutni , akkor a gazdáknak elöírták , hogy az istálókból nem lehet egyenesen a földre csak úgy kihordani a lét , mert az szennyezi a talajvizet . Menj ki nyugatra , a gazdák a saját földjeik végében kialakított területre hordják semmi vízszigetelés , csak úgy direktben . Nekik nem kell betartani az elöírást , mert mi akartunk csatlakozni hozzájuk , ök meg így szokták már generációkon keresztül .
Nem örök életű a kátránypapír sem... már most létezik az utólagos technológia, tehát a legskótabb versenyzők már rég megadták magukat :) tudod, a magyar csak akkor javít valamit, ha már tényleg nagyon szar. Vagy ha ráveszik egy hülyeségre, hogy ez neki kell. Nagyon kevés ember csináltatja meg jól amit kell vagy akar.
Annak már nem, hogy szerintem vágnak majd két lyukat a falra, oszt meg van oldva a ,,szellőzőrendszer'' :D
Amúgy meg nézd, a települések csatornázását már vagy 10 éve vagy mikor, de be kellett volna már fejezni... valahol a mai napig nincs csatornarendszer... szerinted?
Pedig sokan el fogják hagyni, mert pénzbe kerül. És azt nem látják a szomszédok, de az új - minimális önerő mellett hitelre vett - autót azt meg igen. Tehát autó lesz.
Vagy nyűglődnek, fáj a fejük, fáradtak lesznek, és nem tudják mi a bajuk...
persze, értem én. Amit vettem pl 94% hatásfokkal működik, de az adatai alapján a valóságban is 92-94%-ot látok. Amiért sántít a dolog, hogy ha nem lenne, akkor az emberek nem engednének be óránként 100m3 levegőt az tuti, max ha összehasonlítjuk egy óránként 100m3-el működő teljesen hagyományos szellőzéssel, de azt meg passzív házba hogyan? közvetlen befújod a hideg levegőt? Elszívni nincs értelme, mert ennyi levegő a légtömörség miatt nem tud bejönni. Felhasználó vagyok, tehát egyáltalán nem biztos, hogy jól látom :)
Jól szigetelt, légtömör ház nem működik szellőztetőrendszer nélkül, ezt gyorsan megtapasztaltuk abban az időszakban, amikor már itt laktunk, de még nem volt beüzemelve. Egy ilyen háznál, ahol a természetes szellőzés kb a nullával egyenlő már nincs olyan, hogy "azért se nyitok ablakot". Átmeneti időszakban ezzel nincs gond, ha kint szakad az eső vagy nulla fok van, már cinkesebb, de akkor is ha kint épp nem akar megmozdulni a levegő, vagy épp 100km/h-s szél fúj. Szóval egy ilyen épületben azt mondom nem játszik az, hogy "elhagyható" a rendszer.
Ezt így nem mondanám. Ha pl 100 m3/h a szükséges légmennyiség, akkor a szellőzési hőveszteség telenként kb 26.000 Ft (épp most számoltam ki a passzívházas topicban).
Tehát pl egy 75 százalékos hatásfokú hőcserélő évente 20.000 Ft bevételt hozna. Már csak azt kell eldöntened, hogy hány év a "megtérülési türelmi időd" (ez főleg anyagi helyzettől és életkortól függ). Ha pl ebben az esetben az egyszerű szellőztetésnél a hőcserélős szellőztetés 200 ezer forinttal kerül többe, akkor a "szellőző hővisszanyerő" nevű extra befektetésed 10 év alatt megtérül és onnantól évente 20eFt tiszta hasznot termel.
Add nekem azt az egy milliót, amennyivel drágább, az amellett hogy a TE lelkednek is jót tesz, hiszen adományoztál, nekem is jót tesz, mert friss levegő lesz egész nap a házban, valamint egyenletes hőmérséklet - puffertartály és/vagy gázkazán -, így mi a komfortunk növekedése mellett még egészségesebbek is leszünk :D :D :D
A másik formája a butaságnak, amikor valaki KIZÁRÓLAG azért akar mesterséges szellőztető rendszert, mert azzal forintokat is lehet visszanyerni, a családja egészsége mint szempont, az fel sem merült eddig :)
"nézőpont kérdése... a hővisszanyerős szellőztetőt részben oda sorolnám."
Tipikus, visszatérő hiba a jó levegő mindenáron való összekötése a hővisszanyeréssel, holott a valóságban jó levegő mindenképpen kell (az egészségünk érdekében) a hővisszanyerés viszont csak egy válaszható opció, ha nem éri meg mert túl sokba kerülne, akkor simán elhagyható.
Aki egy szellőztető rendszert kizárólag hővisszanyeréssel együtt tud elképzelni (nem képes elképzelni egy olyan egyszerű szellőztetést, amiben nincs hővisszanyerés), az rohadtul nem ért semmit az egészből.
Errefelé nem, simán tudsz 2-3 millióért még lakható házat is venni, frekventált helyen, és amúgy 4-5 millió egy ennél kisebb telek. Úgy írtam lakható, ezt úgy értsd, hogy minimál szinten, tehát döglött patkány és szeméthegy nincs benne, penész meg huzatos ablak már lehet.
Gondolj bele, a legtöbb 30-40 éves tégla ház lyukacsos vagy tömör téglából épült, kő lábazattal. Lehet ezért is beszélik le a tulajokat, ugyanis a követ kvanehéz megfúrni, valamint a kő közötti változatos irányú és szélességű habarcsba sem kerülhet a dűbel. Lyukacsos téglában nem fog, a tömör meg elég alacsony, és a közepére kéne betalálni...
Persze ettől még szarul nem kell feltenni, lelkiismeretes szakit kell keresni, aki azt fogja mondani, hogy belefér az a +2 fúró ami elkopott / törött, és kifúrkálja normálisan.
"A régi házat jobb elbontani teljesen, azaz telekár mínusz bontási költség áron megvenni."
Ez a királyfi álma a meséből :)
a valóságban a telken álló düledező viskót az eladója úgy mutogatja neked, mintha a Tadzs Mahal állna ott és az árban is benne van, hogy az épület tulajdonképen a világörökség része.
Én is nézegetem a készülő hőszigeteléseket, és nem egy olyat látok, hogy csak tessék-lássék van dűbelezve, pl kettő dűbel a tábla közepén, a sarkokon meg nincs.. Holott pont a sarkokon lenne lényeges nem? Gondolom a matrac-effektusról nem hallottak, csak azért baxnak bele 2 dübelt, hogy biztos ne essen le..
Beszéltem nem rég olyan mesterrel, akinek azt mondtam, hogy a grafitos vastagságát 0,8-al szorozva kapjuk az annak megfelelő fehér eps vastagságát. Kizárt, ilyen nagy különbség nincs köztük, inkább 0,9. Egy hét múlva megint összefutunk, mondja a mester, megnézte, tényleg akkora a különbség. Na, ilyet sem látni mindenkitől :)
jól megnézhette a mester is. ugyanis 1.2-fel kell szorozni :D
Régi ház normál tetőt nem fog tartalmazni. Nyersz egy milliót a tetővel, meg mennyit is a falakkal? Mindegy is, mert 10 év múlva meg vízszigetelheted.
Egy régi házat mindig kompromisszumokkal jár felújítani, tele van lemondásokkal. Ha meg annyi pénzed van, hogy minden patent legyen, akkor már építhetnél is egy jobbat...
Pincét nem fogsz építeni új házba, mert nem éri meg. Egyszerűbb egy melléképületet, aztán ott lehet pince, akár össze is kötheted a házzal.
Ez idegesít, amikor ki van valaki tömve pénzzel, és alap dolgokat elront a vadi új házán, a sok kókler a legrosszabb megoldást választja.
Meg a másik, amikor pénz nem számít, mert a NAV nem nézi honnan van, a rendőröket befenyítették vagy megkenték, az átlagember meg jobb ha kussol...
nézőpont kérdése... a hővisszanyerős szellőztetőt részben oda sorolnám. Ha nem építem be, akkor visszafűthetem a cserélt levegőmennyiséget. Ugyanakkor nem ezért építettem be, hanem hogy jó legyen a levegőminőség a házban.
"5 és 25 cm szigetelés között már "csak" a fűtésszámlában van különbség."
Szerintem nem teljesen, mivel 5cm szigeteléssel több dolgot máshogy kellene csinálnom... Pl a redőnytokot nem tudnám megfelelően szigetelve rejteni, a külső konzolos ablakbeépítés sem menne, a sarokpontok valószínűleg hidegebbek lennének, de a ház sarkai is. Szeretem, hogy homogén a ház, szinte tizedfokra annyi van a sarkokban, mint a szoba közepén. 5cm szigeteléssel ez nem menne, bár aztán fene tudja, ha körbetekerem az egész házat fűtőszállal... Nekem úgy tűnt a komfortérzeten a légtömörség számított talán a legtöbbet, az ország egyik legszelesebb területén van a házunk és nem mind1, hogy a szél kb semmit sem ront a belső hőmérsékletben (pl ha nem fűtünk, akkor sem).
Beszéltem nem rég olyan mesterrel, akinek azt mondtam, hogy a grafitos vastagságát 0,8-al szorozva kapjuk az annak megfelelő fehér eps vastagságát. Kizárt, ilyen nagy különbség nincs köztük, inkább 0,9. Egy hét múlva megint összefutunk, mondja a mester, megnézte, tényleg akkora a különbség. Na, ilyet sem látni mindenkitől :)
A régi házat jobb elbontani teljesen, azaz telekár mínusz bontási költség áron megvenni. Csak ugye erre rengeteg embernek nincs pénze. Nekem nem tetszett, hogy úgy megindult az építőipar, hiszen rengeteg eladó ház van az országban, támogassák inkább azokat, akiknek nincs pénze építkezni. Most már belátom, vagyis eddig is tudtam, hogy jobb az új. Elfogadom, hogy inkább építsenek, mondom úgy. Viszont még ott is el tudják bacni, lásd 10 éve épült ház, 8cm szigetelés a falon, padlóban max 5cm, padláson nulla, padlófűtés, öntvény vegyeskazán shiedel kéménnyel, és egy hőcserélőn keresztül nyomja a meleget a padlóba... mondanom sem kell, rohadtul nem komfortos, és nem is gazdaságos...
"A hülye szakember-okos szakember részt ki tudnád részletesebben fejteni?"
A hőszigetelő mesterek fejében van néhány tévhit , de van amelyik jól tudja, hogy hogyan kellene jól csinálni, csak éppen leszarja a te érdekeidet, mert ő viszont tud egy másik módszert, amivel viszont fele annyi munkáért is felmarkolhatja ugyanazt a pénzmennyiséget.
A két legdurvább hiba:
- hűtött légrés a hőszigetelő réteg alatt
- hatalmas "szünetek" a hőszigetelés folytonosságában
A hűtött légrés a "pogácsás" ragasztási módszer mellékterméke. A hőszigetelő réteg alatt maradó légrésben a külvilág hidege teljes erővel felfelé áramolva (lásd:kéményhuzat) folyamatosan hűti a házat, megpróbálva a nullához közelíteni a légrésen kívül lévő hőszigetelés értelmét :) Ha minden egyes hőszigetelő lapot külön-külön körbekenünk ragasztóval, akkor nem alakulhat ki ilyen, egész falat lehűtő kéményhatás.
A szünetes hőszigetelés az, amikor pl a "mester" az oldalfalon alulról megáll az ereszdeszkánál, felülről viszont csak a szelemen gerendák közötti (azokon belüli) födémrészt hőszigeteli le. Így az oldalfali és a födém hőszigetelés között kimarad körben egy kb méter széles hőszigeteletlen sáv, ami a ház méretétől függően 40-60 méter hosszú szokott lenni, magyarul a mester úgy kér pénzt a hőszigeteléséért, hogy a házon 40-60 négyzetméter egyáltalán nincs hőszigetelve. A jó hőszigetelés felkúszik az egyik falon, majd végigkúszik a födémen, majd lekúszik a túlsó falon. Mindezt FOLYAMATOSAN ÉS ÖSSZEFÜGGŐEN teszi, megszakítások, szünetek, sőt elvékonyodás nélkül. Ha az oldalfali hőszigetelés 20 centi és a födém hőszigetelés is 20 centi, akkor ez a kettő 20 centi vastagságban légmentesen egymáshoz feszül, nem egy méter szünet nincs közöttük, de egy milliméter sem.
Vannak még kisebb tipikus hőszigetelési hibák, de ez a kettő az, amivel egy hőszigetelés hatékonyságát akár 50%-kal a lehetséges maximum alá is le lehet rontani (magyarul: a hőszigetelő anyagra költött pénzed felét a mester kidobja az ablakon).
Ezek után már te is csak nevetni fogsz azokon a balekokon, akik szentül meg vannak győződve, hogy egy régi ház fűtésköltségét hőszigeteléssel max 30 százalékkal lehet csökkenteni. Ez nem általánosságban igaz, csak csak a legtöbb hőszigetelő "mesternél" igaz.
A szellőztető nem a megtérülésről szól. Ha kézzel szellőztetsz az sem.
A hőszigetelés viszont igen. Azt el tudom képzelni, hogy nagyon szarul szigetelt (=sehogy) házban hiába tartasz 23 fokot "süt" a hideg a falakból. De 5 és 25 cm szigetelés között már "csak" a fűtésszámlában van különbség.
mindig ez a megtérülés... a kiváló komfortérzet, hogy egységes meleg van a házban, hogy nincs sugárzó hideg felület, hogy a szellőztetőnek hála mindig kristálytiszta levegő van állandó hőmérséklet mellett, pl ezek a dolgok nehezen illeszthetőek a megtérülés táblázatba.
A sógorral meg az apóssal csináljuk. Tízezermester(sógor) plusz két csicska. Útálom ha leszednek és azt is, hogy a legtöbb szakember mellett ott kell állni, nézni, és nekem, mint műszaki analafabétának kell megmondani, hogyan is lenne az jó, hogy kellen csinálni. Erdetileg ács, de szinte mident meg tud csinálni.
Cserépkályha rakás neten összeszedett tudással, burkolás, szigetelés, gipszkarton, stb. Jól szokott megcsinálni mindent.
ok, kb. 14-15cm-re van keret. Remélem én is tapasztalni fogom azt komfortot amiről írtál. Amúgy ha mondjuk vastagabbat teszek és csak ősszel lesz szinezve, azzal lehet valami gond? Természtesen rajta a háló és le van húzva, úgy gondoltam.
Jó, nem úgy gondoltam, hogy ma vagy holnap, hanem mostanában, vagy tavasz elején míg nincs nagy meleg és nem indul be a az építkezési szezon. 1-2 hetet azért csak lehet előre látni.
A tetőtér nálam rendben, a gerendák között 12 vagy 16cm isolyt paplan van már nem tom pontosan + lambéria burkolat. Nálam olvad le legkésőbb a hó a tettőről a környéken. Ablakok rendben, most következik a külső homlokzat. Szellőzteni pedig kell. Szted. akkor miért szigetelnek, divatból??
Vagy csak azért mert nyomják égen-földön, hogy szigeteléssel mennyit lehet elvileg megtakarítani.
rohannom kell, nézz körül a guglin pl: "grafitos akció forint"
vagy pl a szigatech.hu-n jó árak szoktak lenni
"indenképp zóna szabályzós rendszert vízionálok,"
IGAZÁN jól hőszigetelt házban a helyiségek egymás tartják azonos hőmérsékleten ezért a zónázás kb semmit sem ér
Kisgyermekre szerintem 1-2 db kis teljesítméyű (4-500w) hőssugárzó 1,5 méterrről felülről ferdén felülről
"Ne is használjak födém szigetelést ha úgyis "nálam hasznosul?" Vagy elég pár cm?"
Azonos hőmérsékletű helyiségek között nincs értelme hőszigetelének. Viszont vagy alul vagy felül kiegészítő fűtésre, vagy hő-fékező rétegre lehet szükség, mérnök kiszámolja
"a dunaparttól 100méterre"
Ha sóderréteg van alattad és nem agyag vagy szikla, kor OK
akét kút között odalenn ne alkulgasson ki viszafolyó "rövidzár" áramlat
"Ha én szorgalmasan megkeresem az ország legdrágább grafitos hőszigetelését"
Ezért mondtam hogy random. Ez az első google találatot jelenti, de írhattad volna, hogy ez általánosságban nem igaz, így viszont csak a kérdés marad: nem igaz? És ha igaz akkor mi a helyzet? Mármint ha mondjuk egy árban vannak. De a lényeget értem, 80%-ban hitvitával állunk szemben. :D
"téged csak az az öt perc érint"
Engem igen, a gyerekeimet már kevésbe, akik összesen akár órákat töltenek este a kádban/pelenkázón stb... A hősugárzót értem, de mindenképp zóna szabályzós rendszert vízionálok, így nem kell fűtenem a maradék 22 órában (figyelmebe véve a tehetetlenséget)
"Csak akkor muszáj, ha ha alattad nem a te lakásod alsó szintje van"
Pince, amit vagy fűtok vagy nem, ez még kiderül és fölötte 2 szint. (földszint+ tetőtér beépítés) Ilyenkor hogy érdemes? Ne is használjak födém szigetelést ha úgyis "nálam hasznosul?" Vagy elég pár cm?
"Két kút"
Ez világos, számítása is vettem, ez ugyan az a logika amit a kútvizes hőszivattyú megkíván, de a dunaparttól 100méterre mindkét irány könnyen kivitelezhető.
"Megnéztem egy random árlistát, és a 20cm-es homlokzati garafitos eps drágább mint a szintén 20-as 2 rétegű közetgyapot."
Ha én szorgalmasan megkeresem az ország legdrágább grafitos hőszigetelését attól a kőzetgyapot alkalmazása jó üzlet lesz, vagy inkább jól becsaptam magamat?
"Általában a fürdőben szeretnék melegebbet mint a lakószobákban"
Nem igaz. Naponta 23 órán és 55 percen keresztül leszarod, hogy hány fok van a fürdőszobában, téged csak az az öt perc érint, amikor éppen kiléptél a zuhany alól és még vizes a bőröd. Na ABBAN AZ ÖT PERCBEN csinálj magadnak 40 fokos hőérzetet és ne pazarold az extra fűtést a fürdőszobában naponta 300-szor annyi ideig. Én hősugárzókat javasolnék (legalább kettőt, de 4 még jobb), de kevés pénzből akár egy elektromos ventilátoros fűtés is felfűti a fürdőszobát amíg zuhanyzol.
"A padló fütést el kell szigetelnem az alsó födémtől"
Csak akkor muszáj, ha ha alattad nem a te lakásod alsó szintje van. Ha az alsó szintet is te fűtöd, akkor az alsó szint mennyezetfűtése egyúttal részben a felső szint padlófűtése is.
"Mennyezet hűtés: Meg tudom csinálni a hűszivattyún kívül bármi egyszerűbbel a hideg víz keringetését nyáron? (kútvíz + hőcserélő?)"
Két kút kell, egymástól távol: az egyikből kiszívod a vizet, lehűtöd vele a házat (hőcserélőn át), majd a használt vizet visszaengeded a másik kútba. Ha a két kút valamelyike nem győzi a vízmennyiséget (furcsa módon a nyelőkúttal többször van baj) , akkor sajnos talajszondá(ka)t kell csináltatni, éppúgy, mint a hőszivattyúkhoz csak éppen ekkor a szondában keringő vizet forgatod a mennyezetben
Kiszámoltam a házi feladatot. Kb. 500g vizet kell elpárologtatnom a garázsomba (85 m3), hogy a feltett ábrának megfeleljen. Arra van valamiféle számítás, hogy a falakon keresztül mennyi pára távozik?
Az ábra, amit feltettem linkbe lakóépületnél valós lehet. Próbáltam 10-15-20 cm EPS-el de minimáslian javított csak rajta. 500 g vizet 8 fő csak a légzéssel megtermel óránként.
Nehogy azt hidd, hogy az a szellőző olyan kvanagy költségeket okoz ám!
Mekk megmondja, párezer forintot számolt, számoltak ki a másik témában! Az szinte semmi.
Kérj meg egy mester, hogy tegyen fel 20cm gyapotot, vagy 20cm grafitost. Lehet, még a gyapot lesz a drágább :D szarabb vakolni, de megoldható, előferdülhetnek plusz költségek, lehet el sem vállalja, csak drágábban, stb.
Mint írták, a grafitos a legjobb. Vannak nála jobb hőszigetelő anyagok, csak sokkal drágábban.
Többihez nem értek, drága, úri, huncut technológia, de megkérdezném Kömkelt, vagy a többi jó építészt aki ide jár, hogy mennyi a kiépítési és üzemeltetési költségük.
Ezt értem, de a kérdés álltalános, vagyis a falazó anyagot kivenném a képletből (még ha a kokrét választásnál nem is lehet.) De csak a gondolatkísárlet miatt legyen mondjuk ilyen: Wienerberger PTH 30 N+F
a grafitos még így is ~15%-al jobban szigetel, mint ugyanannyi abból a kőzetgyapotból (0,031 W/mK vs 0,036 W/mK). Egyébként pont nemrég is esett róla szó, hogy a homlokzati hőszigetelés nem bemondásra megy, hogy melyik szebb/jobb nekem. Elsősorban a falazat mondja meg mi való rá, de majd jönnek a szakik és elmagyarázzák pontosan :)
1) Miért szól a forum nagy része a grafitos eps-ről? Megnéztem egy random árlistát, és a 20cm-es homlokzati garafitos eps drágább mint a szintén 20-as 2 rétegű közetgyapot.
Én a kőzetnek csak előnyét látom az eps-el szemben, így a választás nekem nem lenne kérdés, de javítsatok ki hogy miben tévedek.
2) Padlófűtés: Általában a fürdőben szeretnék melegebbet mint a lakószobákban, viszont a fürdőben van a legkisebb hőleadó felületem. Megtehetem hogy a padlófűtés csövet "feltekerem" a falra, mintegy falfűtés, ezzel növelve a felületet. Ezt úgy csinálnám, hogy egy körben a padlóval, megszakítás nélkül. Hülyeség?
3) Mennyezet hűtés/fűtés: A padló fütést el kell szigetelnem az alsó födémtől, ez világos, de a mennyezetit miért nem szokás elszigetelni a felette lévő födémtől? Sőt a monolitba még bele is teszik. (nekem mondjuk E gerendás, kefnis födémem van, ott csak a külső szrelés jön szóba.) Hozzá tartozik, hogy temperált pince van az egész alatt, ezért talajon lévő padlófűtött födémem nincs.
4) Mennyezet hűtés: Meg tudom csinálni a hűszivattyún kívül bármi egyszerűbbel a hideg víz keringetését nyáron? (kútvíz + hőcserélő?)
A hőszigetelés alatti és feletti költség minden vastagság esetén ugyanannyi. A vastagság csak a középső rész árát módosítja, tehát durván 150-200 forint centiméterenként és négyzetméterenként. Tehát kétszer vastagabb hőszigtelés NEM kétszer drágább, csak egy picivel drágább.
"Nem mindegy, hogy a fűtési költség 30%-a jön vissza, vagy a beruházás 30%-a."
Egy lakással ellentétben egy garázsban nincs semmi, ami folyamatosan párásítana, ezért a garázs belsejében az idő túlnyomó részében ugyanakkora az ABSZOLÚT páratartalom, mint a külvilágban.
Amikor odakint -5 fok van és 80% a relatív páratartalom, olyankor 2,64 g/m3 az abszolút páratartalom. Ugyanez a kinti páratartalom a 15 fokos garázsod belsejében mindössze 20%-os relatív páratartalomként jelentkezik.
Házi feladat:
- számold ki, hogy hány gramm vizet kell bepárologtatni a garázsod levegőjébe ahhoz, hogy igaz legyen az általad az általad megadott 60%-os páratartalom
- ne számold ki, csak gondold végig, hogy ez a plusz vízmennyiség a levegőből nyomban elkezd kifelé vágtatni a falakon keresztül (páranyomás), tehát ezt a magas páraszintet nem csak egy pillanatig kell fenntartanod, hanem folyamatosan, órákon, napokon keresztül.
Van (pl. a neten, de csinyáni is lehet) egy excel táblázat: minden változó változtatható (nahát!): fűtésszezon hossza, kinti-benti hőmérséklet különbség, szigetelő anyag ára, munkadíj stb. Kitöltöd és megkapod, hogy különböző vastagságú szigetelések felrakása mennyibe kerül, hány év alatt térül meg stb.
De azt is lehet, hogy lesed a szomszédot és ha ő 12 cm-t rak, akkor te 14-et. :)
Így van, nem önmagával a napfénnyel van baj, az csak egy idő után kezdi tönkretenni a habot, hanem hogy a hőtől megvetemedik a tábla, és vagy ledobja magát a falról, vagy ,,meggörbül'' a fal.
Tavasz sem garancia, lásd a megbolondult időjárást. Most sem ajánlatos, mert ha öt nap múlva bejön egy 4-5°C-os idő, akkor már csak adalék segít, de akkor nem érdemes vakolni, csak gyorsan beglettelni, de tényleg gyorsan, a vakolatot azért nem lehet hideg időben kötésgyorsítóval felvinni, mert egyszerűen megköt mire utoljára is átdörzsölnék...
15cm-t a minimumnak mondanám, de könnyű mondani, hiszen a zasszony is beleszólhat a dolgokba :D nehéz ügy na.
Ha van rá keret, akkor tegyél grafitosat és kb. 15 cm vastagságban. Ha kerül rá vakolat, akkor egyáltalán nem szívja be a meleget. (Fekete polóra veszel egy fehér kabátot, akkor a póló sem szívja magába a meleget.)
Kivitelezés alatt meg max hálót tesznek az állványra, vagy hamar vakolják, így a napfény és a hő nem tehet benne kárt. Ha jól tudom, akkor pl az Ausrotherm Grafit Reflex lapjai a reflex bevonat miatt ezt a kockázatot is minimalizálják. De ha a kivitelezés alatt nincs nagy meleg és direkt napsütés, akkor nem hiszem, hogy bármi baj lenne haló vagy reflex nélkül is.
Tudom, hogy mindenki próbál megtérülést számolni, hogy mi éri meg jobban. De szerintem van egy fontos és nehezen árazható tényező, mégpedig a komfort, kényelem. Érezni, hogy nem szívnak a falak, nem sugározzák a hideget.
Többször átnéztem az adatokat, de jó. Műszaki adatlapról vettem a μ értékeket. Ezért is kellene belső párazárás. Temperálni szeretném a garázst és időnként felfűteni ha épp dolgozok ott.
Folyékony fólia. LINK A helyi tüzépen ezt ajánlották.
A leírásokban nem szerepel külön, hogy párazáró lenne. Ami viszont vízzáró, az többnyire párazáró is. Persze van kivétel, de a folyékony fóliák esetében jobbára igaz, hogy párazárók is. A fenti anyag egy kültéri vízszigetelés. 1-1,5 kg/m2-t ír. Beltérre vélhetően elég lehet az 1 kg/m2 is 2 rétegben.
Viszont a L.B Knauf Aquastop Plus is ~1000 Ft/m2 árra jön ki. Persze felület függő, de 1000-1500 Ft/m2 között kihozható.
Akkor elvileg jól lőttem be, 14-re van pénzem, bár én a szinezést is bele vettem. Puccparádé nem lesz, csak egyszerű szinezés. Erre még lehet alszom egyet-kettőt. Amúgy ez 30%-os matek sántít szerintem. Nem mindegy, hogy a fűtési költség 30%-a jön vissza, vagy a beruházás 30%-a. Másoktól vélemény, javaslat?
Így van, 80%-ot szoktak mondani ha jól emlékszem, tehát 8cm grafitos egyenlő 10cm fehér habbal. Ha van rá keret, tedd fel a legvastagabbat ami még elfér, valahol 20cm-nél van a határ, ami felett milliárdosok kivételével már hüleség, de majd a szakik megmondják.
Most akkor mit vársz el?
Mert legtöbben azt várják, hogy legyen olcsó, és ne kelljen utána fűteni, utána meg lehessen szidni a szrfos műanyagot, mert nem lélegzik tőle a ház, előhozza a penészt, meg még a fűtésköltség sem csökkent, mert kétszer olyan hideg volt mint az átlag, és a fa ára is emelkedett...
A legkisebb költség lesz maga a szigetelőanyag, azaz ha kétszer annyit teszel fel mint tervezted, akkor sem kell sokkal többet fizetned, csak az eps árát.
Fel kell tenni a legvastagabb réteget amit a pénztárca megenged, a lehető legjobb munkával, vagy várni még egy-két évet, vagy csak a fél házat szigetelni, vagy várni a színezéssel és a puccos díszítőelemekkel, aztán majd elválik.
Ha normálisan van kivitelezve, akkor csak jó lehet, 30% fűtési költség csökkenés, vagy 30%-ra csökken a fűtési költséged, vastagságtól függően. Ennél jobb kamatot még a bank sem ad.
Aki meg ,,megszakérti'', annak lehet legyezni, ,,jóvanjóvan''-ozni, vagy elküldeni a jó kva a...ba, hogy otthon okoskodja a hülyeségeit.
20cm a padlásra már durva javulást hoz. És ez a 20 inkább 30 legyen, ha van feles pénzed, inkább 35-40cm, enni nem kér.
A tapasztalatnál arra gondoltam, hogy hozza e azt amit elvárt felhasználó. Elég e a 14cm, stb.. Persze, hogy nem hülyék a gyártók, viszont ők is profitból élnek. Én is egy gyárban dolgozom, tudom mi folyik költségcsökkentés címén. Legfőképp alapanyagcsökkentés. Igazából a hely miatt döntöttem a grafit mellett, mert ugye elvileg vékonyabb lap is elég ua. a hatás eléréséhez.
Ezt én is olvastam, ezért szeretném most csinálni. Viszont pont ez ütött szüget a fejembe, itt valamennyire ül az amit mondott, hogy magába rántja a meleget. Vagy ez hülyeség? Akkor hogy szigetel ha beszívja a hőt??
Kérd meg, hogy a mendemondáit adatokkal, tényekkel támasza alá.
Amúgy tudomásom szerint a grafitossal akkor lehet gond, ha nagy melegben teszi fel az ember és nem vakolja be utána, hanem hagyja, hogy a nap direktbe érje.
Ne rendszerben gondolkodj, mert drágább! Plusz a rendszernél általában 4kg ragasztóval számolnak / m2, hogy olcsóbb legyen, tudjanak akciózni, aztán a kőmíves meg huzogatja a vállát, hogy még ragasztáshoz is épp hogy csak elég lett... 5-6, de inkább 7kg-al számolj, durva esetben akár 8-10kg is felszaladhat. 7kg pl. a viszonylag egyenes falra elég is lesz.
Hát ha a saját házára fehéret rakott, akkor tényleg elég sokan vásárolhatnak grafitost, a maradék raktárkészletet meg el kell sóznia :D minden az ártól függ, de legtöbb helyen legtöbbször amennyivel drágább a grafitos, annyival jobb is. Azért gondolj bele, a gyártók sem hülyék, fillérre pontosan kiszámolják, hogy megérje nekik.
Hagyd a francba azt a homeopátriás ügynököt, két azonos hőszigetelési érték ugyan miért is lenne különböző nyáron?
Tapasztalata nehezen van bárkinek is, mert ha már fent van az egyik, ugyan miért szedné le és rakna másikat... két azonos ház, azonos értékű hősziggel meg ritkaság a rokonságban...
Én mondjuk annak sem hiszek, amit ráírnak. Vagy annyi, vagy nem, ki garantálja nekem?
Házam külső homlokzati hőszigetelését tervezem. 1988-as építés, Uniform 38-as tégla, vakolat, kb. 4cm perlit valkolat, kőpor. Teljesen rendben a falazat, nem puffadt, nem repedt, mindenhol kitűnően áll az anyag rajta. 14cm grafitos rendszerre gonoltam. El kezdtem kéregetni az ajánlatokat. Eddig senki nem szólt semmit, megy a nyalás csak nála vásároljak. Ma az egyik ajánlattevővel telefonon beszéltem, azt mondja neki eladó a grafitos is de jobban járnék a fehérrel. Szerinte ez grafitos cucc csak parasztvakítás, sokkal jobb ár-érték arányú egy fehér lapos rendszer. A garfit szerinte nyáron jobban berántja a meleget. Na meg, hogy ő a saját házára is fehéret rakott, pedig ő aztán otthon van benne, rakhatott volna grafitost is. Elolvasgattam én is mikor keresgetni kezdetem miket írnak a garfitosról, miket a fehérről. Van valakinek tapasztalata, esetleg javaslata, akár vastagságot, akár márkát illetően?
Teljesen fűtetlen garázsban szinte soha nem képződik annyi pára, hogy gondot okozzon egy átlagos páraáteresztésű fal.
De egy 30K-s téglán kívül 5 cm EPS még akkor is elég jó kombináció szerintem, ha a fűtetlennél több pára keletkezik (tehát pl a garázs temperált hőmérsékletű).
"A kőzetgyapot a nedvesség áteresztő képessége és a jobb értékei miatt tetszett meg."
Téged jól félrevezetett valami fizikából felmentett idióta, egy önjelölt "szakértő" és ez rengeteg pénzedbe fog kerülni. Hogyan kerülne nedvesség a falba? Hány százalékkal jobb a vakolható kőzetgyapot a grafitos EPS-nél?
"Nem akarlak lebeszélni, csak elmondtam a saját "történetemet"."
Jaja, tessék óvatosan fogalmazni, mert ha leírod, hogy nincs értelemes oka a kőzetgyapot választásának, akkor minimum kioktat, hogy nem az volt a kérdés, rosszabb esetben (kinek rosszabb?) "besértődik" és törli magát...
Ahogy írod, hogy már 10 éve áll a ház, akkor a nedvesség áteresztő képességre lényegében nincs szükséged - szerintem.
Néztem a hővezetési tényező értékeit a grafitos szigetelő eps-nek (Austrotherm) és a kőzetgyapotnak (Rockwool), és ez az érték a grafitos eps esetében még minimálisan is, de alacsonyabb.
Ezt csak azért írom le, mert 1-2 éve, amikor elkezdtem komolyabban foglalkozni a házunk lehetséges szigetelésével, akkor nekem is nagyon megtetszett a kőzetgyapot. Azóta viszont örülök annak, hogy lebeszéltek róla és grafitos mellett döntöttem (a kivitelezés remélem idén meglesz). B30-as téglafalam van, így a szigetelő anyag lélegző képessége számomra nem fontos (ha pl vályog falam lenne, akkor lenne ez fontos szempont). Tűzvédelmi szempont miatt sem kell a kőzetgyapot. A hangszigetelés meg annyira szintén nem izgat, csendes környék (úgy tudom a kőzetgyapotnak jobb a hangszigetelő képessége).
Nem akarlak lebeszélni, csak elmondtam a saját "történetemet".
A szerkezet 10 éve áll ebben a formában, így a száradás nem szempont. Pont ilyenekre gondolok, kerti lámpa, motoros redőny, ezeket akarom számba venni. Minden közmű a pincébe jön be, villanyt kivéve, így elvileg ott nem lehet gond.
Külső villanyszerelés (külső lámpák, kapcsolók vezetékeinek elhelyezése), esetleg a nyílászárókhoz nyitásérzékelők kötése(ha a külső falon viszik a vezetéket) esetén gond lehet a kész szigetelés.
A kőzetgyapot a nedvesség áteresztő képessége és a jobb értékei miatt tetszett meg. Tudom hogy drágább, de nem ezen akarok spórolni. Termétesen rendszerben gondolkozom (ragasztó + tábla + alapozó + vakolat) mind egy gyártótól (rockwool). A fal porotherm téglából van.
Ha nincs pince, csak a falon tudod bevinni és a föld felett csak "fém"-ben mehet, föld alatt persze mehet a bevezetésig még műanyagban is. Én így tudom.
Mikor készült el a jelenlegi állapot? Mert ha most pár hónapon belül, akkor még tele van nedvességgel minden. Én biztos nem szigetelném le csak nyár végén vagy ősszel. Had száradjon magától! De ha annyira sürgős és nem számít a pénz... A szakikat én is megkérdezném. De ha pl lesz motoros redőny akkor azt előtte kellene kivezetni, kültéri lámpák (ha a falon is lesz) stb... A gázcső is csak kint mehet, azt is könnyebb hegeszteni, ha még nincs ott a szigetelés (szebb is lesz).
Biztos, hogy ha elkezdtek most szigetelni, 1 hét múlva sem fog fagyni?
Miért nem a szakikat kérdezed meg, hogy útban lesz-e nekik a szigetelés? Szvsz mi hiába gondoljuk, hogy nem, ha szerintük meg igen. Vagy "jó szakember" szokás szerint szétba...rmolják jó nagy felületeken...
Adott egy szerkezetkész ház. Viszont nincsenek meg a közművek, sem a szigetlés, és belül sincs semmi készen. A kérdésem az lenne, hogy az épület külső homlokzatát érintő munka fel fog merülni a ház befejezéséig, vagy megcsináltathatom a szigetelést? (közetgyapot) + a vakolást.
Úgy értem, hogy fog-e panaszkodni a villanyszerelő, vizes, gázos stb... hogy nem fér hozzá a külső falfelülethez, pedig kellene, minek csináltattam meg a szigetelést. (Egyébként azért mert erre van most munkerő+anyag, és hogy hidegebb időben is lehessen benti munkát végezni mondjuk ideiglenes villany fűtés mellett.)
A födémen a szigetelést mindenhol ki fogom egészíteni 40-45 cm vastagságúra. Ez a vastagság a kalkulátorok szerint már nem térül meg csak nagyon lassan.
Idén építkeztem. Porotherm 30 cm NF téglafalra 15 cm vastag grafitos szigetelést, födémen 30 (egy részen a megmaradt szigetelés miatt 45) cm vastag táblás kőzetgyapot szigetelést alkalmaztunk. Ez ma már egy átlagos szigetelés az építész szerint.
"így is úgy is 15-20 cm szigetelést tennék az oldalfalakra. A többinél meg meg tudnám spórolni azt a 150% pluszt, amit írtál."
20 centi oldalfali (tehát radiátor veszteséghő) hőszigetelés árából 60 centi födém (mennyezetfűtés) hőszigetelés jön ki. Ez NAGYON nem 150% különbség.
Ezen árkülönbség miatt tartom rossz ötletnek a falfűtést is: a födémre ugyanolyan jóságú hőszigetelés harmad annyiba kerül, ezért jól indokolja meg, aki mégis inkább a falát szeretnéd fűteni :)
Tisztában vagyok vele, hogy sok költséget lehet spórolni a hasonló fórumok olvasásával, mint ez is. Én nem tudom hová tenni azt a mondatot, hogy ha rám hallgatsz azt csinálsz amit akarsz. Ezek szerint ez csak számomra olyan mondat, ami lekezelő, ám legyen, biztos túl érzékeny a lelkem!
Fogok óradíjat is fizetni nem keveset, viszont szeretnék tisztában lenni legalább alap szinten a dolgokkal, hogy amiért fizetek legalább legyen valami közöm hozzá.
Nyilván én is tisztában vagyok vele, hogy az elérhető legvastagabb szigetelést kellene rakni mindenhová, viszont szeretném azokat az értékeket megtudni amik felett már a megtérülés sok 10 év, nekem az már a felesleges szint.
De, hogy ne legyen felesleges az írásod majd próbálok nem kérdezni hanem olvasni.
Mielőtt leszólsz valakit érdemes átgondolnod pár dolgot.
Először is beköszönni valahová azzal, hogy "vettem egy házat, hogyan szigeteljem" és hátradőlve várni a kulcsrakész választ, INGYEN na az a lekezelő. Ezzel a hozzáállással keress meg egy építészt fizesd ki az óradíját, az nem lesz lekezelő, még kávécskát is kapsz.
A másik, hogy ebben a topicban -ha picit is visszaolvastál volna te is tudnád- hatalmas potenciál van, ez a pár ember aki itt írogat INGYEN azoknak a tudása összevetve, ide monitorra vetve kenterbe veri kb a komplett szigetelési szakmában dolgozók 80-90%-át. A tisztelt fennmaradó értő szakember pedig olyan messze van bármelyikünktől, hogy el sem éred őket, azt sem tudod, hogy léteznek, mert annyi munkájuk van. Szóval szépen szerényen hozzáállva innen bárki sok100ezer (milliós) kiadásoktól tudja okosan megkímélni magát, akár csak visszaolvasva is. Ez kb. garantálható.
Persze ez igaz. De én úgy kalkuláltam, hogy ha a mennyezetét fűti valaki, akkor is leszigeteli az oldalfalakat. Így az a tétel változatlan - legalább is én mennyezetfűtés ide vagy oda, így is úgy is 15-20 cm szigetelést tennék az oldalfalakra. A többinél meg meg tudnám spórolni azt a 150% pluszt, amit írtál.
"de pl egy mennyezet fűtés szerintem sokkal érzékenyebb a gyenge szigetelését, mint pl egy radiátoros."
A radiátor hőjét 15-20.000 Ft/m3 árú olsalfali polisztirol hőszigetli el a külvilágtól, a mennyetfűtés hőjét viszont 5000 ft/m3 árú üveggyapot födém hőszigetelés. Szóval melyik is lesz jobban hőszigetelve, ha ugyanannyi pénzből a mennyezetfűtést három-négyszeres vastagagságban lehet hőszigetelni? Ezt az apróságot is illik figyelembe veni, amikor túl drágáak találjuk a mennyezetfűtést.
"Az egyik kérdésem a szigetelés vastagsága lett volna, amire már válaszoltál is, hogy 12-15 cm. Ez lehet kevesebb is"
Lehet akár egyetlen centi is :) de szerintem a legalsó határ (szegény emberek számára) 12 centi grafitos vagy 15 centi fehér hab, a felső határ meg legyen 15 centi grafitos vagy 20 centi fehér hab.
A födémre szerintem csak szegény ember tegyen mindössze 20 centi üveggyapotot, aki megteheti, az inkább célozza meg a 30 centit (mennyezetfűtés esetén mindennek vedd a 150%-át.).
Egy forintálisan lényeges tétel kimaradt: az új vízszigetelést mindenütt össze kell ragasztani a régi falakban már meglévő vízszigeteléssel. Ezt a tételt a laikuskok a költségvetésben kb 5 ezer forint értékűre saccolják, a valóság viszont 6 számjegyű is lehet, ha jól van megcsinálva.
"De megpróbálhatsz meggyőzni a mennyezetfűtésről! "
Meggyőz helyettem számológép szerintem (ha nem hagysz ki semmi fontosat)
"Nagyjából mennyibe kerülne"
Fogalmam sincs az aktuális árakról. Kérj néhány árajánlatot.
"Kondenzációs kazánnal működtetett központi fűtés van tervezve jelenleg"
A kondenzációs kazán elég jó hatásfokkal dolgozik 35-40 fokos hőmérséklet környékén is, ehhez nem kellene drága padlófűtés, helyette elég lenne túlméretezett radiátor-felület az alsó szintre is.
És ha a padló kevésbé meleg (mert nem az fűt, hanem a radiátor), akkor nem kell a padlóba 15 centi hőszigetelés meg extra fűző betonréteg. És akkor nem kell a padlót 30 centivel megemelni, hanem csak 10-12-vel. És ha a padló szintje csak kicsivel emelkedik, akkor nem kell szétverni a házat marhasok pézért.
Azért kérdeztem, mert nem értek hozzá, de a lekezelő hozzászólásod helyett csináélhattnál volna hasznosat is. Ha nincs kedved válaszolni valakinek kultúráltan akkor ne erőltesd!
A 12-15 cm a szigetelés vastagsága, a teljes vastagság (ahogy pl. Domi írta) 30-35 cm. Ennyit is elbír a ház belmagassága?
Másrészt (ebben Eleknek igaza van) a padlófűtésed alatt lesz 12-15 cm szigetelés, és ez nem nagyon növelhető. A mennyezetfűtés fölé tehetsz 50 cm szigetelést is akár.
Én B30as falra 15, esetleg 20 cm-es grafitos szigetelést teszek. Idén szeretném szigetelni a házat. A födémre akár 30-40 cm-is.
Nem ismerem annyira a különféle fűtési rendszereket, de pl egy mennyezet fűtés szerintem sokkal érzékenyebb a gyenge szigetelését, mint pl egy radiátoros.
Milyen szigetelés ajánlott? Magyarul mi az a vastagság ami a minimum, ami felett már csökken a hatékonyhág, illetve ami illeszkedik B30as téglafalhoz 12 cm-es szigeteléssel, 20 cm födém szigeteléshez?
Az egyik kérdésem a szigetelés vastagsága lett volna, amire már válaszoltál is, hogy 12-15 cm. Ez lehet kevesebb is vagy ez a vastagság amit írtál a minimum?
Másik, hogy a parketta alatti bitumen amit szintén víz szigetelésre használtak anno nem maradhatna-e és erre menne a hőszigetelés?
Van elég belmagasság, az ablakokra és ajtókra gondoltam. Az ablakok is cserések, így alá lehet falazni az új abnlaknak és mivel redőnytok van amit meg kell szüntetni ott is lehet majd feljebb csalni az ablakon. Az ajtók közül 3 marad ott ahol most is van, így azokat tervezem megemelni, mert az kisebb költség, mint amit te is itt leírtál. :)
A ház lakatlan, most tervezek itt új otthon létesíteni. Vagyis az első pont így okafogyottá vált. :) Ez a ház ugyan azokkal a burkolatokkal stb. rendelkezik, mint amivel 1980-ban felépítették, teljesen elhasználódva, vagyis minden fel lesz szedve, ki lesz cserélve.
De megpróbálhatsz meggyőzni a mennyezetfűtésről! Nagyjából mennyibe kerülne egy 97m2 padlástér beépítéses (67+30) házban a mennyezetfűtés? (alul: nappali+konyha+ebédlő, hálószoba, wc, fürdőszoba; fent: 1 gyerekszoba nappalival). Kondenzációs kazánnal működtetett központi fűtés van tervezve jelenleg, alsó szinten padlófőtéssel, felül radiátor.
Amire sokan nem gondolnak: képzeld el a lakást úgy, hogy a padló 25-30 centivel magasabban van: az ablakok kb térd magasságban kezdődnek, az ajtókon pedig lehajolva tudsz átmenni :) Persze fel is lehet törni a ház padlóját és egy újat csináltatni mélyebben... csakhogy ennek költségei ki szoktak felejtődni az előzetes számításokból és csak utólag van nagy csodálkozás, hogy vajon mire ment el plusz fél millió Ft....
1: kiszámolnám, hogy mennyibe kerül minden bútor (és a család) kiköltöztetése + jelenlegi padló felszedése + (jóvastag!!!) hőszigetelés + csövezés + betonozás + új padló mindenhová + bútorok (és a család) visszaköltöztetése,
2: kétségbeesnék a látott összegen,
3: sürgősen begyűjtenék (jó)néhány árajánlatot MENNYEZETfűtésre (amivel nyáron hűteni is lehet a házat, ráadásul fillérekből) és ugyanolyan sürgősen elfelejteném a padlófűtést.
Vásároltam egy házat, amelynek a felújítása hamarosan kezsődik. A ház 1980-ban épült, a szobák parkettásak, amik bitumenre lettek rakva, a többi helység metlaki lap sóderben. Felszedésük után padlófűtés a terv. Milyen módon érdemes ezt megcsinálni ezekkel az iduló feltételekkel?
Nem, nem tudom bebizonyítani, sőt ebben a formában hülyeség is, amit írtam. Abból az áramból nincs mese hő lesz (ha nagyon mélyen bele akarnák menni akkor azt írnám, hogy mondjuk 99,9%, de akkor sem 100 :D ) Lényegtelen amúgy.
"Tegyük fel, hogy óránként bekapcsol 20x 30 másodpercre, ... 24 óra alatt viszont megeszik 3,6kWh áramot"
"Ha a radiátorod 24óra x 30 másodperc (= összesen 0,2 óra) alatt megeszik 3,6 kWh áramot, akkor ez egy 18 kilowattos teljesítményű radiátor. Ha mégsem, akkor valamelyik számot NAGYON elírtad."
Rosszul olvastad a mondatot, de ettől még rosszul számoltam én is, ott van a varázsszó "óránként" 20x 30 másodpercre. Az ugye óránként 10 perc üzem, egy nap alatt 24x10 perc, azaz 4 óra, 4x1,5 = 6kWh. De ez csak egy feltételezett példa akart lenni, ami hővé alakulás szempontjából, belátom hülyeség.
Valami mégse oké, erre próbáltam, próbálok megoldást keresni, és én úgy érzem, hogy a jelen működése a paneloknak a ház egészének a fűtése szempontjából nem jó hatásfokú és ez a hatásfok nem egyenlő a felvett áram hővé alakulásával. Talán nem számítana semmit ez a dolog, ha a ház minden irányból tökéletesen azonos hőszigeteléssel rendelkezne. Mint írtam a nobo termosztátja kb tizedfok, vagy még kevesebb különbségre már bekapcsol, azaz megmozdul a levegő, mászkálok a lakásban, stb és már látom is pillanatra felgyulladni a lámpáját, ami hamar ki is alszik. Ezekben venti nincs, a panelek kialakítása olyan, ahogy alul "beszívja" felül kidobja a levegőt és ha eléri az üzemi hőfokot, akkor egész gyorsan keveri a helység hőmérsékletét. Na most, ha nincs üzemi hőfok, akkor csak a radiátor közvetlen környezete kap a 10-20 másodperces "fűtésből", mert az a felmelegített levegő a plafonig, vagy a lakás másik felébe nem jut el. Mivel minden panel ablak alatt van, és az mégiscsak egy nagyságrenddel gyengébb szigetelési értékű, mint a falak, gondolom eleve hamarabb tud minimálisan alacsonyabb hőmérsékletű levegő a panelhez kerülni, amire az rögtön bekapcsol,majd ki, amit pedig fűt az ott helyben az ablak körül történik és szökik is el a külvilág felé.
Ezért gondoltam, hogy talán a hőérzet szempontjából, vagy amit mi fűtésnek gondolunk ez a termosztátos működés rosszabb hatásfokú, mintha nagyobb hiszterézis értekkel használnám, vaaagy amire a nobonál gyári megoldás nincs, hogy központi termosztáttal vezéreljem őket.
Pl, nappaliban reggel felhúzom a redőnyt, besüt a nap emelkedik a hőmérséklet, de az árnyékban az ablak alatt a nobo be bekapcsolgat, majd később aztán abbahagyja mert a nap melegéből végül oda is jut elég. Így reggel kikapcsoljuk a fűtést minden esetben, mert teljesen feleslegesen megy, eszi az áramot, és innentől teljesen mindegy, hogy 100% a hatásfoka a panelnak, pazarol tökfeleslegesen...
Viszont hasznos volt, hogy felhívtátok rá a figyelmemet. Ha jól emlékszem Digium volt akitől kaptam egy nagyon hasznos linket erre. Közben megtanultam a Winwattot is használni :)
Nem volt olyan vészes a helyzet akkor sem, ha a külső oldalon lett volna a PIR. Winwatt szerint megfelelő lett volna úgy is. Azért választottam fordítva, mert úgy kevesebb a pára a szerkezetben. A μ értéke (54/58) viszonylag alacsony ennek a PIR-nek. Nagyobb gond van a garázs Porotherm 30 K falánál. 5 cm szigetelésnél nem szeretnék többet tenni rá. Az egyik legjobb megoldás lenne a belső oldali párazárás, de még erre jó anyagot nem sikerült találni.
Ez a vizesedés a feltöltés szintjén van, ha a rétegrend a leírás szerint készült ( feltöltés , kavicságy, vasalt aljzat, vízszigetelés, hőszigetelés, aljzatbeton, burkolat,) akkor egy bejövő nyomó vagy egy lefolyó vezeték is okozhatja. Egy jól elkészített teknőszigetelés esetén egy csőtörés ritkán jelentkezik a feltöltés szintjén, bár nem zárható ki ennek a lehetősége sem.
A vízszintes csíkon úgy látszik, mintha belülről jövő vizesedés lenne. Egy jobb képen talán látszódna, hogy a függőleges vizesedés is belülről jön, vagy csak egy lecsorgás.
Fontos lenne tudni, hogy ez milyen hőmérsékleten jelenik meg, pl csak fagyos napokon és reggel látszódik és délutánra halványul, vagy így néz ki fél éve folyamatosan, csak tegnap jelent meg, stb srb.
"mogotte sincs csovezetek ami szivaroghatna"
Mögötte nem padlófűtés van? Öt méterrel feljebb sincs? Vagy egy radiátor a felső ablak alatt. Mert lehet, hogy a hőszigetelés és a fal között (sajnos) szokásosan kihagyott résben egészen idáig csorog a víz és ez az első hely, ahol a hőszigetelés külső részén is meg tud jelenni. Amíg ki nem derül a tettes, addig nem ártana figyelni a nyomást (nyomásesést) a fűtésrendszerben.
"mennyire art ennek igy allni nyersen?"
Szerintem az első ötven-száz év még nem számít, utána majd nem árt picit átdörzsölni gyökérkefével és lefesteni, ezt majd említsd meg meg a végrendeletedben.
"Ácsmester jött és mondta hogy a 20cm üveggyapot szigetelés sok, be fog fülledni. A maximum 15cm"
Az az ács hülyeséget beszélt.
Ha jól van megcsinálva az a ház, akkor a fal/födém rétegrendjében belülről egy párazáró réteg van (pl könnyűszerkezet esetén egy nájlon fólia). Innentől kezdve befülledésileg nem tök mindegy, hogy azon kívül 1 vagy 200 centi üveggyapot van?
Meg kellene kérdezni azt az ácsot, hogy mit kell nála érteni "befülledés" alatt és jót nevetni a magyarázkodásán.
Nálam pl. van 3 tetőkibúvó ablak, amik elsősorban azt a célt szolgálják, hogy fényt engedjenek be a padlástérbe (ott szoktunk ruhákat teregetni és ha lehet, akkor nem lámpázunk). Ezeknek az ablakoknak 3 rögzített állása van a teljesen zárt és teljesen nyitott között. Így ha egy köztes állást választasz, akkor tud járni ki és be a levegő, illetve a kialakítása is olyan, hogy így sem esik be az eső rajta. Legalább is nálunk még nem volt olyan, pedig voltak viharok.
Valamint a cserép alatti fólia átfedéseknél több helyre tettem be kb. 5 cm vastag eps darabokat, amik szintén nyitnak egy rést és szellőzési lehetőséget biztosítanak. Most már több mint 1 éve megvan az új tető, teljesen száraz minden, semmi nyoma párásodásnak semmilyen évszakban, annak ellenére, hogy a ruhákat ott teregetjük.
Én értem, hogy spórolni kell a tetővel, de nem ártott volna ha az a tető 10 centivel kijjebb került volna. Így vagy hőhidas lesz a szelemennél a hőszigetelésed (mert csak igen vacakul tudod összekötni az oldalfali hőszigetelést a födém hőszigeteléssel), vagy a padlástér szellőzése lesz vacak a sarkokban.
A helyedben én valószínűleg azon a szakaszon a fólia alatt kialakítanék egy legalább 2-3 centi vastag légrést (pl kb 40 centi szélességűre vágott polikarbonát lapból) és a maradék részt a szelemen körül jól körbe tömködném pl üveggyapottal legalább 10-15 centi vastagságban.
Rendes tetőszellőzőkkel , amiken szabadon jár a levegő . A fali szigetelést úgyis rendesen össze kell zárnod a plafonszigeteléssel a koszorúnál körben .
Hát a szellőzőcserepekkel, hiszen normál ács nem tesz fel párazárót a cserép alá.
Nekem egy helyen van gáz, de ott rendesen. A padlásfeljárónál pont úgy jött ki, hogy egy gerenda van a szélén, és mivel ki kell hogy nyíljon, így ott szépen távozik a pára, egyből le is csapódva a gerendára... de pár év, és lesz új padlásfeljáró, szóval nem gond. A szarufákat még nem néztem, lehet meglesem ha lesz időm.
Oké így már értem min agyalsz . Csinálj rendes szellőzést a padlásodnak és nyugodtan told neki a szigetelést a fóliának . Ha csak azokon a réseken szellőzik , akkor az úgy sem lenne elég . Ha nincs tűzfalad , amibe rakhatnál szellőzőnyílást , akkor a bádogos termékek között nézz neked tetsző szellőzőket .
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Ha a szigetelést nekitolom párazáró fóliának (körbe végig a koszorú mentén) akkor lezárom a szellőzést a padláson, és mivel párazáró fólia van a cserepek alatt, félek hogy különösen kedvezőtlen körülmények esetén pára gondjaim (szarufa penész stb) lennének. A fólia ugye szellőzik egyrészt felülről az ellenléc-cserépléc-szellőzőcserép vonalban, másrészt szellőzne a koszorú teteje-párazáró fólia alsó fele mentén, amennyiben nem tömöm ki szigeteléssel.
Most tulajdonképpen egy 35cm es szakasz miatt aggódsz ? Mert ugye ennyin érne a párazáró fólia a szigeteléshez oldalt , míg felül teljes terjedelmében szellőzne a padlás felé .
A következő dilemmában kérném a véleményeteket. Fagerendás épülő ház, cellulózzal szeretném szigetelni. Az elképzelés a következő lenne: A 20cm magas gerendák aljára keresztben egy 5x15-ös pallóvázat tennénk, ez alá kerülne a párazáró fólia. A talpszelemenen fekszenek a gerendák, ez így egy 35cm-es szigetelhető keresztmetszet. Elvileg. Gyakorlatilag viszont ha végig benyomjuk szigeteléssel ezt a keresztmetszetet akkor nekimegy a szigetelés a fóliának és megszűnik a másodlagos kiszellőzés lehetősége ott. Az lenne az elképzelés hogy a talpszelemen közökre 10 cm EPS vagy XPS darabot ragasztanék purhabbal. Ezzel rögtön a talpszelemen okozta hőhidat is megszüntetném, egyben ennek magassága határozná meg a cellulózzal szigetelhető magasságot, és maradna a fólia és a szigetelés közt hely a szellőzésre. Sajnos párazáró fólia lett a cserepek alá rakva, ezért fontos hogy kétszeresen kiszellőztetett legyen a szerkezet. Tehát nem nyomhatom a szigetelést a fóliának. Hibás-e az elképzelésem valahol? Illetve EPS vagy XPS-t tegyek ide? Esetleg fadarabokat szabjak be? Előre is köszönöm a válaszokat. Segítség a fent leírtakhoz:
A polisztirol nevű műanyag NEM habosított formában is számos területen megtalálható, pl tejfölös/jékrémes poharak, műanyag tányérok, levegő hőcserélők, stb de ebből vannak a CD-k átlátszó tokjai is.
Szóval ha azt látod, hogy egy bogár egy CD műanyag tokját eszi, akkor kezdhetsz félni :)
"Nemesvakolattal fedett EPS hőszigetelőbe vágott odut a egy harkály a barátom házán, pedig rendesen le volt hálózva is."
Én sem azt mondtam, hogy elképzelhetetlen, csupán azt, hogy NAGYON kicsi a valószínűsége. Arra is lehet példát hozni, hogy valakinek a járdán sétálva a fejére esett egy tégla, ettől még butaság lenne azt állítani, hogy a járda veszélyes :)
Hová lesz az az energia ami szerinted nem fűtésre fordítódik.
Aztán a másik egy teljesen OFFnak tűnő.
Ha te a zámbódzsimi CDdet egy ezer wattos hangszóróból hallgatod, ebben az esetben a lakásod hőmérsékletét mekkora teljesítménnyel FŰTÖD?
Mindkét kérdésre nagyon egyszerű a válasz, nélkülöz bármi számítást, csupán egyetlen egy fizikai TÖRVÉNY kell érteni/alkalmazni rá. Minden más parasztvakítás, átverés, legrosszabb esetben butaság.
Van olyan, hogy isocell darált papír alapú szigetelés. Ilyet tetettem a koszorúra a tető sarkánál, mert a szarufák közé az eps-t vagy a kőzetgyapotot bevagdosni macerás, ezt meg csak simán befújják, vagy beszórják.
Bónusz, hogy bór is van benne, vagyis csíp mint a fene, nem szeretik a bogarak.
De hátha van aki tudja a tutit, hogy valamelyik rovar/bogárféleség szereti az EPS-t.
Ha van valami rovartávoltartó szer, azzal befújnám. Persze csak akkor, ha ez éveken/évtizedeken át megtartja ezt a tulajdonságát. Ha pár hét után már elillan a szer hatása, akkor nyílván nem bajlódnék vele.
