Lehet, hogy még kérni fog. A new yorki felhőkarcolók betonalapjaiban ugyan már helyeztek el a jövőnek szóló "időkapszulákat" (pl. mikrofilm stb.), de olyan stabil, masszív időkabint, mint a Nagy Piramis, még nem épített a civilizációnk. De lehet, hogy még rákényszerül...
Az a legnagyobb "problémám", hogy a 4600 évvel ezelőtti egyszerű, kezdetleges bronzeszközök szintjén nehezen tudom értelmezni a Nagy Piramis értelmetlennek tűnő precizítását.
A "piramisok - legendák - meglepetések" - be tettem be egy műsorajánlatot, ha valakit érdekel. Chichén Itzáról és Teotihuacanról lesz szó egy műsorban a Spektrumon.
Ez azért nem így van. A piramisok a maguk korábol csodálatosak,de ma 1 közepes építőipari vállalatnak se tartanának 2 évnél tovább. Csodálom hogy senki se kért még rá költségvetést.
A világ legtömörebb építményénél - ahol a legkisebb építőkockák 2,5 tonnásak - sokkal nehezebb az ecsetelt pontosság kivitelezése, mint korunk előregyártott, miniatürizált, a fentihez képest habkönnyű elemeiből legózni.
Sokan letagadták már a térképről a Bimini utat is. A Nagy Piramis (Gíza, Kairo) kitüntetett földrajzi helyzetét is sokan letagadnák. Az asszuáni délkört (amely a piramison áthalad) az antik világ greenwiche-nek is nevezték. Egy XIX. század végi New Yorke-i tudományos konferencián javasolták, hogy a Gízán átmenő délkör legyen a Greenwiche, mert funkcióját tekintve pontosabb (forrás: Robert Bauval).
A piramis alapélei közötti maximális különbség 20 cm. A piramis sarkainál és más helyein is a derékszögek alkalmazása csaknem tökéletesen 90 fok, a szintezésnél a differencia azt hiszem 2 cm. A pontosság igenis modern kort (akár XX. századi) idézően mesteri.
De örülök, hogy rengeteg minden másban egyetértünk.
A Tisztelt moderátor uraknak is figyelembe kell venniük, hogy egy téma akkor kaphat minél teljesebb, átfogóbb megvilágítást, ha több más, hasonló téma felhozatalával, elemzésével vegyítjük. Baalbek és a Nagy Piramis talán a két legnagyobb "megalitikus" rejtély, amelyek létrehozására, rendeltetésére stb. többnyire csak találgatások vannak. Mindkét helyen óriási súlyú és/vagy mennyiségű kőzetet mozgattak meg, szállítottak el. Így tehát a két létesítmény egy topicban említése jogosnak nevezhető - szerintem.
Még Stegena Lajos használta a "szubsztrátum reakciója" kifejezést. Egy civilizáció egy még régebbi civilizáció kulturális hagyatékát átveszi és saját képére formálja át. Ahogy a görögök átvették az egyiptomiak tudását, és a rómaiak a görögökét stb.
Van rá jogos elmélet, hogy a gízai nekropolisz és a teotihuacani "matematika város" helyszínei sokkal ősibbek, mint a rajtuk most álló építmények. Más szóval: elképzelhető, hogy az egyiptomi és mexikói piramisok egy még régebbi, egységes kultúra tudásának "visszfényei".
Nem baj. Csak érdekes, hogy egy földrésszel arrébb, Mexikóban, a teotihuacani Nap piramis alapéle szintén 230 méter. Ez nem lehet véletlen. Az mexikói és egyiptomi építmények dőlésszöge a Pi értéket adja. A Nap piramisnál a magasság/kerület arány 4pi, a Nagy Piramisnál ugyanez 2pi (ha jól emlékszem).
ez művészi körökben jól hangzik, de itt inkább bután. És mi van a többi kérdéssel? Látom az a fajta vagy aki ömleszti a cuccut és csak a töredékre ad valami sánta választ.
Művészi tökéllyel kialakított. Úgy bántak kb. 6,5 millió tonna kőzettel, hogy az aknák, folyósók, kamrák, galériák építésénél csaknem tökéletes szimmetriát, szögeket és illeszkedést értek el.
1 pár válasz a legegyszerűbbekre: A piramis oldalai közt van vagy fél méter eltérés. A szögei sem pont derékszögek. Nem mondom hogy selejt munka,de a Marx téri felüljáró korlátjának 13 centis eltérésétől hónapokig hangos volt a hiradó.
A tökéletes mértani harmonika:van i Ősi földmérő műszer : a hordó. Széle hossza 1.
Ha a piramis hossza 100 gurítás,a magassága 100 hordónyi,pont pí lesz köztük az arány.
