Köszönöm a biztatást. Válaszolt a Zichy Múzeum vezetője nagyon kedvesen. Azon kívül, hogy Gotthárd Flóra Hetyéről származik, más használható adatuk nincsen, de ez is kiinduló pont. Ha feltételezzük, hogy ez a Hetye. az a Hetye ami Szombathelyhez van közel, akkor feltehetően kapcsolata van a herényi Gotthárdokkal, (bár ők is Gömörből származnak) de ennek még utána kell járni. Hortenz
Szia ! Véletlen találtam erre az oldalra ahol Danita ( név és család) után érdeklődsz. Amennyiben tudok szivesen segítek. Üdv : Danita Jáos j.danita@freemail.hu
itt van valami, talán útmutatásnak megfelelő. De azt tudnod kell, hogy az SS-be csak az első bevonulók mentek önként, utána a népszámlálási adatok alapján német nemzetiségük ill német anyanyelvük miatt szabályosan behívták őket a magyar hadsereg helyett az SS-be.
Kedves Imre, Kenyes tema, talan a BM vagy a HM tudna elfogadhato adatot adni, biztos ismered ezt az oldalt az "ungarndeutsche" honlapon, hosszasan elemzi a temat: http://www.ungarndeutsche.de/vertreibung_pfiszter_u.html
Nekem is lenne egy kerdesem ha tudsz nemetul, mit jelent ez a ket szo "Einwohner / darunter Deutsche" a tablazat tetejen ezen az oldalon: http://www.ungarndeutsche.de/vertreibung2.html
Nincs ötlete valakinek,hol lehetne megnézni második világháborús német nyilvántartásokat,hogy kik voltak SS önkéntesek Magyarországon falvanként, és Volksbund-tagok? Valamint 1948-ban kitelepitettek névjegyzékére is szükségem lenne.
# Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 9638312939
# Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 9634463940
Bocs, lehet hogy nem egyértelműen fogalmaztam - a Rákóczi szabadságharccal kacsolatban! Magyarul:katonai névsorok, ill. egy-egy helység lakosainak összeírása ezzel kapcsolatban.
Tudtok-e olyan internetes hozzáférést (Levéltári anyagok, Könyvek, honlapok, stb.), amelyből név szerinti katonai, vagy lakossági összeírásokat lehetne böngészni a Rákóczi szabadságharc idejéből?
Szolnok-Abony, vagy Nagy-Abony, magyar mezőváros, Pest vgyében, Szolnokhoz 2., Pesthez 10 mértföldnyire a vaspálya mellett. Lakja 6352 r. kath., 1580 reform., 28 ágostai, 916 zsidó. Mind a három számosabb hitfelekezetnek helyben van temploma és papja. Első osztályu tagositott földjei rónaságon helyezvék, s a határnak csekély részét tevő szíkest kivéve, felette termékenyek. Kiterjedése 30,540 hold, mellyből a lakosság kezein van 288 egész urb. telek után, szántó, kaszálló és legelőben 13.410 hold, szőlőskertben 300 hold, erdőben 29 hold. A többi majorság, u. m. szántó, kaszálló és legelő 15,877 h., erdő 560 h., szőlőskert 364 hold. Van itt postahivatal, vendégfogadó, kisdedóvoda, gyógyszertár, takarékmagtár, és sok privát lakház. Abony városában bir 30 közbirtokos, u. m. Ürményi Ferencz, gr. Szapáry Ferencznő, Vigyázó Antal, Beöthy Sándor, Szily Istvánnő, báró Pongrácz Johanna, Andrásy István, Balogh Antal, gr. Wratislav Lajos, Rutkay József, Sivó János, Neppel Antal, Csernus örökösök, Szily Jánosnő, t. i. és Csernus Mária és Borbála, Andrássy Józsefnő, szül. Szily Mária, Gál Taddé ör., Tallián Istvánnő örököseivel u. m. Károly, Bertalan fiai és Francisca leányával, Baternay Imre, Kostyán János és Imre és Borbála, Jeszenszky János, Dánielis János, Márton Lajos, Sohár Ferencz, Vida János, Paraicz Borbála és Antal, Kostyán Rozália, Tallián Ádám ör., u. m. Hunyady Lajos, Tallián László, Ferencz és Mária.
Ősi fészke, és jelenleg is birtoka Szent-György helység Vas vármegyében a Récze mellett. Tagjai legtöbbnyire Vas vármegyénél viseltek hivatalt. Ismert törzse Horváth István Vas megye táblabirája volt, 1631-ben szerze Szent-Györgyön curiát, neje Károlyi Margit, Károlyi Istvánnak Gudnay Margittól született leánya volt; a családfa tőle következőleg sarjadzott le: * Horváth N.; István 1631. (Károlyi Margit); Ferencz 1631.; János 1681. Vas. v. alispán. (Szelestey Anna); I. Zsigmod Vas v. alisp. Rákóczy ügyigazg. † 1713. (Polányi Éva); Mária (Tallián Pál); Kristóf †; Kata (1. Enyedy Pál, 2. Esterházy László); Magdolna (Kéry Imre); I. József Vas v. alispán (Szegedy Bora); Judit (Tevely György); II. János kir. tanácsos. † 1769. (1. Bencsik Mária. 2. Paurin Kata); Ferencz Vas v. alisp. 1775. (Daróczy Francziska); Lásd folyt. a köv. lapon.; I. Antal alezredes elesett 1746.; I. László (1. Bezerédj Mária. 2. Bakács Orsolya); Julia apácza.; Erzse (Festetich József tábornok); 1-től József (Zeke l.); Teréz (Tallián János); János (1. Julianna. 2. Nedeczky Teréz); 1-től Ferencz; Elek hadnagy.; II. Antal †; Ferencz katona.; Erzse (Gál Antal) 1775.
Ferencz ki az előbbi lapon. Vas v. alispán 1775. (Daróczy Francziska); II. Zsigmond Békes v. főispán. † 1809. (1. Fejérváry N. 2. Somsich Anna); Ignácz; Ferencz; III. Zsigmond 1810. gróf Hugonnay lett. (gr. Schmidegg Mária); III. Antal ezredes 1803. (Szegedy Constanczia); János cs. kir. kam. ker. tábl. üln. † 1841. (Latinovics Anna); II. József 1809. kapitány.; Kristóf †; Mária (gr. Almásy Illés); Edmund cs. kir. kam. 1859.; Anna (b. Paccassi); IV. Antal (b. Orczy Paulina 1834-től); József (gr. Khevenhüller Mária 1837-től); László (
2.
Paraicz család. Pest megyei család. Mint leány-ágon Csúzy ivadék Tallián és Gyömrey ágazatok által a nagy-abonyi közbirtokosság részese. Gyömrey Zsigmondnak Tallián Katalintól leánya Gyömrey Katalin neje lett Paraicz Mihálynak. Ennek gyermekei Paraicz Antal, Ferencz, Borbála, Anna és Julianna Nagy Józsefné. Paraicz Ferencznek (tán a fölebbinek) neje Zámbó Anna, kinek anyja szintén Gyömrey Zsigmondnak leánya Iusztina volt. Tán e család ivadéka Paraicz Iván szegedi lakos s ügyvéd, ki 1862-ben nevét „Csermelényi”-re változtatá.*
3.,
Széchenyi család. (Sárvári és felső-vidéki, gróf)
Azon hazaszerte tisztelt család, mely a XVII. század végétől ragyogó nevű főpapokat, államférfiakat és hazafiságban tündöklő férfiakat, ezek között a halhatatlan érdemű és emlékű gróf Széchenyi Istvánt termette. Eredetének szálait a XVII. századon túl a családtörténet eleddig föl nem kutatá. Általános és legigazoltabb vélemény szerint bölcsője Nógrád vármegye. E megyében az Ipoly balpartján fekszik Szécsény mvárosa, melyről az ismeretlen törzs nevét kölcsönzé, de mely mezővárosról – mint tudjuk – egy más, szintén történelmi emlékezetű, a XV. században már kihalt családnak is, mint ősi fészkéről és birtokáról vette nevét: a „Szécsényi” nevet, mely azon kornak irásmódja szerint a latin okmányokban, „de Zéchen” alakban fordúl elé, s melyről e munka XII. kötetében Zécheni név alatt leszen emlékezet. A XVI. század elejétől a XVII. közepéig Nógrád megyében szintén élt Széchényi (Zéchény) nevű, birtokos, nemes és megyei tisztviselőket felmutatott család, sőt él ily nevű mai napig is. (Lásd alább Széchényi cs.) Azonban tudnivalóképen Nógrád megyében az említett 518Szécsény m.-városon kívül van Szécsényke nevű helység is és ez utóbb említett Széchényi nemes család története s birtokviszonya csak is inkább ezen helységgel függött össze; a most e néven élő nemes Széchényi család tagjai pedig még a mult század több megyei összeirásában is nem annyira „Szécsényi”, mint inkább Szécsénykei néven fordúlnak elé, az utóbb felszázad alatt azután szécsénykei Széchenyi-eknek neveztetvén. * Ezek igy lévén, ezen család őseit sem szabad a gróf Széchenyiek őseivel vérségnek állítani. A gróf Széchenyi-ek bölcsője – mint följebb említők – a Nógrád vármegyei Szécsény mváros volt. * A grófi ház meg alapítója Széchény György érsekprimás, életirói szerint még e mvárosban született 1592-ben. * Sőt e vidéken gyermekkori viszonyairól máig él egy hagyomány, melyet azonban – noha némely körűlmények, mint késői iskolázása, támogatni látszanak, – biztos adatokkal igazolni nem lehet. Ha egy irónknak * hitelt adhatunk: György primásnak atyja Széchenyi Márton, anyja Bán Sára volt. György primás noha egy alapítvány levelében emlékezik szülőiről, de meg nem nevezi őket. * Szerinte atyja Szécsény várában katona tiszt (valószinűleg ductor-hadnagy) volt, és vitézűl elesett; anyja pedig előbb Budán lakott, utóbb a török miatt máshová kénytelenült menekülni. Minden oda mutat, hogy az özvegy Heves megyébe Gyöngyös városába költözött és telepedett. Tekintélyes forrás szerint már György is itt növekedett. * György maga 1692. évben kelt végrendeletében szülőit nem említi, de megnevezi testvérét Lőrinczet, ki a család terjesztője lőn. Arról kétségtelen hiteles adat szól, hogy nemes Széchenyi Lőrincz, ki iskolázottságáról deáknak (literatus) neveztetett, Gyöngyös város 519lakosa volt, és ott 1650-ben malom részt vett. * Úgy látszik, utóbb Lőrincz is változtatá lakását, mennyiben egyik fia állítólag N.-Szombatban született, holott több gyermekei Gyöngyösön születtek, mint alább említendjük. György a család fölemelője, ki 1628-ban már mint art. et phil. baccalaureus Nagy-Szombaton a metaphysicát tanúlta, * papi pályára lépvén, 1631-ben fölszenteltetett. Korán szerzett érdemei gyorsan a legelső püspökségekre emelték. 1644-ben pécsi, 1653-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök, 1678-ban kalocsai érsek, 92 éves korában 1685-ben pedig az estergami érsek s Magyarország primása lett; és e magas méltóságot is még tízévig viselte. Meghalt 103 éves korában 1695. febr. 18-án. Életrajza nem e könyv feladata. Számtalan egyházak, kollegiumok, zárdák, növeldék és más jótékony intézetek, melyek bőkezű és nagyszerű, száz és százezrekre menő alapítványaiból emelkedtek, páratlan nagyságban ragyognak most is az örök érdem emlékkönyvében. Azonban nem kevesebb bökezűséggel emelé föl testvére Lőrincznek gyermekeiben nemzetségét is, melyről 1692. évi jan. 22-én kelt végrendelete hiteles tanuságot szolgáltat. * Györgynek testvére az említett Lőrincz még 1678-ban kapta bátyjától Vas megyében a Sárvári urodalmat, melyet az gr. Draskovich Miklóstól részére vett meg. * Nejétől Gellén Judittól * gyermekei voltak: Márton * Ferencz, I. Pál, II. György, Erzsébet gyöngyösi báró Nagy Ferenczné, Kata Vizkelethy Ferenczné, Ilona előbb Tallián Istvánné, utóbb Sankó Miklósné és Judit Imrikovicz Györgyné. Márton noha házas volt,de gyermekei nem maradtak. Özvegyéről 520nagybátyja György primás végrendeletében szintén gondoskodott. Ez özvegy Sándor Anna volt. Ferencz 1632-ben született Gyöngyösön, 1653-ban a Jézus társaságába lépett. 1672-ben épen midőn a húsvéti ünnepek alatt Harsághy János társával gróf Erdődy György várában missioi küldetésében volt foglalatos, a vár régi kápolnájának nézegetése alkalmával az alatt lévő lőporos bolt föllobbanása által társa azonnal szörnyet halt, Széchényi Ferencz pedig súlyosan megsérűlvén, harmadnapra kiadta lelkét. * I. Pál szül. Gyöngyösön * 1642-ben. 1662-ben a pálosok szerzetébe lépett, tanárkodott, majd perjellé lett; míg végre 1676-ban pécsi, 1687-ben veszprémi, 1696-ban pedig kalocsai érsekké neveztetett. Egyházi, állam- és hazafiúi nagyszerű érdemei és tettei a történelemből és életrajzaiból * ismeretesek. Meghalt 1710. maj. 22. kora 68. évében. Eltemettetett Vándorfon, honnan 1811-ben vitetett a nagyczenki családi sirboltba. II. György szül. 1656-ban N.-Szombatban. Hadi pályára lépvén, 1687-ben érdemeiért Szent-György, Egervár és Pölöske várak kapitányává neveztetett. Nagybátyja György érsekprímás végrendelete szerint öröklé a Széplaki, a Felső-vidéki, Egervári, Pölöskei, Szt. György vári urodalmakat, Babolczát, Kürtöt, Dávid-Czenket, stb. Pozsonyban, Győrben, N.-Szombatban, Galgóczon stb. házakat és egyebeket. Nagybátyja halála után 1696-ban Egervár, Pölöske és Szent-György várak örökös kapitányává lett. 1697. mart. 30-án Bécsben kelt oklevelében I. Leopold király által nejével Morocz Ilonával, Zsigmond, Juliánna és Judit gyermekeivel, és minden élő és születendő utódaival együtt grófi rangra emeltetett, * ugy bátyjainak György és Pál érseknek nagy érdemeiért, valamint saját vitéz tetteinek 521és érdemeinek is tekintetbe vételével, melyek szerint nem csak a nevezett várak kapitányi szolgálatában, de a török háboruk alatt is a császári hadseregnél saját költségén táborozván, és Buda, Fejérvár, Kanizsa és Sziget ostromában is személyesen részt vévén, kitünő hadi erkölcsöt tanusított. Ugyan ekkor a család ősi czímere is nem csak megerősítetett, de meg is bövítetett, mely szerint ez, mint itt az ábra mutatja – négy felé osztott tojásdad hadi paizs, az 1. és 4. vörös udvarban hármas zöld halom tetejéből kettős ezüst kereszt emelkedik ki, véve Magyar ország czimeréből, a 2. és 3-dik égszinű udvar alján zöld dombon drága kőves arany korona van, melyről mint egy fölrepűlve látszik a természetes szinű sas, az udvar jobb oldali szögletéből tündöklő nap felé. A paizs közepén a négy udvar közt egy kisebb, arany koronás vért van, melynek kék udvarában zöld halmon szétterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll, piros csőrében zöld koszorút tartva. A czimerpaizsot aranybíbor szinű diszítmény keríti. * A czimerhez számíthatjuk jelszavát (devise) „Si Deus pro nobis, quis contra nos?” Mielőtt a család többi tagjairól röviden emlékeznénk, lássuk a családfát, mely itt következik: Márton (Bán Sára); I. György sz. 1592 † 1695. érsek, primás.; Lőrincz 1650. (Gellén Judit); Foly. a köv. lapon.
Lőrincz, ki az előbbi lapon. 1650. (Gellén Judit); Ferencz sz. 1632. † 1672. jezsuita.; Pál sz. 1642. † 1710. kalocsai érsek.; Márton (Sándor Anna) †; II. György sz. 1656. gróf lett (Morócz Ilona); Erzse (b. Nagy Fer.); Kata (Vizkelethy Fer.); Ilona (1. Tallián István. 2. Sankó Miklós); Judit (Imrikovicz György); I. Zsigmond cs. k. kam. Somogyi főisp. (1. gr Batthyányi M. Teréz 2. b. Barkóczy Mária); Julianna (Ebergényi László); Judit.; II. Zsigmond sz. 1720. † 1769. cs. kir. kam. (gr. Cziráky Mária); Ignácz 1755. alezredes (gr. Viczay A. Mária); Antal altábornagy (b. Barkóczy Zsuzsi); László 1755. cs. k. kam. (gr. Draskovich Mária A.); Jozéfa cs. k. h. (gr. Schmidegg Fridr.); Katalin cs. k. h. (gr. Zichy János); Anna-Mária sz. 1744. (gr. Erdődy János bán); Teréz sz. 1743. † 1777. (gr. Eszterházy Ferenc); Anna cs. k. h. (gr. Stampfer János Gottl.); M. Terézia sz. 1749. † 1798. (gr. Kueffstein Ferencz); József sz. 1752. † 1775. cs. k. kam. (gr. Festetich Julianna); Borbála sz. 1753. † 1817. (1. gr. Forgách János 2. gr. Desfours Ferencz); Ferencz sz. 1754. † 1820. főkomorn. mest. (gr. Festetich Julia); Jozéfa sz. 1759. † 1791. (b. Mesnil József); Lajos sz. 1781. v. belső t. t. (1. gr. Clam-Gallas Alojzia. 2. gr. Wurmbrand Francziska); Francziska sz. 1783. † 1861. (gr. Batthyány Miklós); Zsófia sz. 1789. (gr. Zichy Ferdin.); Pál sz. 1789. (1. Lady Meade Carolina 2. gr. Zichy Ferr. Emilia); István sz. 1791. † 1860. m. minister (gr. Seilern Krescentia); Folyt. a köv. lapon.; Béla sz. 1837.; Ödön sz. 1839. (Almay Irma); András sz. 1812. †; 2-tól Kálmán sz. 1824. cs. k. kam. (gr. Grünne Karolina); Erzsi sz. 1827. (Romana Péter marquis); Gábor sz. 1828. katona.; Gyula sz. 1829. k. kam. katona.; Eugen sz. 1835. katona.; Ferencz sz. 1836.; Tivadar sz. 1837.; Pál sz. 1838; Dorottya sz. 1841. (b. Pereira Arenstein Heinr.); Károly sz. 1853.; Paula sz. 1854.; Mária sz. 1855.; Melánia sz. 1857.
4.,
Tallián család. (Vizeki)
Régi birtokos nemes család, kiterjedve Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Pest és Borsod vármegyékbe. A XVII. század folytán a háborgos időkben régi nemes levelei elveszvén, a családnak ekkor élő tagjai közűl vizeki Tallián János, az oklevél szavai szerint mint ki különben is nemes ősöktől származott, * és általa fiai Miklós, I. Gergely és I. György és leánya Ilona által nejének Marossy Mihálynak gyermekei, úgy atyja bátyjának gyermekei vizeki Tallián Pál, Vitus és II. János, és ezek sógorai Milosyts Mihály, Miklós és Jakab Pozsonyban 1610. jan. 1-én kelt czímeres nemes levélben II. Mátyás király által régi nemességökben a „vizeki“ előnév mellett ujólag megerősítettek. Jánosnak, az újjított ns. levél szerzőjének három fia közül csak I. Gergely és I. György folytatták a családot. Ennek ivadéka utóbb Borsod megyébe származott és innen borsodi vonalnak neveztetik, melyről alább; I. Gergely pedig a Pest és Somogy megyei ágra oszlott vonalnak lett alaptörzsévé. Nevezett I. Gergely kétszer nősült, és mind kétszer fényes családokba házasodott, első neje Thúry Benedeknek Hathalmy Katalintól szül leánya Thúry Kata volt, és ettől lett fia II. Gergely, a Pest megyei ágnak alapítója. Második neje a kihalt osztopáni Perneszy családból Perneszy Julianna volt, ettől született fia I. Ádám a Somogyi-ág feje. Mielőtt azonban vonal- és ágonként a család nevezetesebb tagjait kijelölnénk, lássuk I. Jánostól kezdve az egész családfát, mely így következik: 23I. tábla. Tallián N.; N.; N.; I. János 1610-ben új szerző.; I. Pál 1610.; Vitus 1610.; II. János 1610.; N. (Milosichné); I. Gergely 1610. közös szerző (1. Thúry Kata 2. Perneszy Julia); Miklós 1610. †; Ilona (Marossyné); I. György 1610. közös szerző Folyt. III. táblán.; 1-től II. Gergely 1643–1668. Pozsony sz. k. város birája és polg. mest. (Csúzy Borbála); 2-tól I. Ádám kir. tan. veszprémi alispán (Fiáth Borbála) Folyt II. táblán.; I. István itélő mester 1681. (1. Széchenyi Ilona 2. Szluha Krisztina); I. Ferencz 1728. (Horváth Rozália); 2-tól I. Antal (Csomortányi Julia); I. Imre (Péchy Cecilia); II. Ferencz (Vörös Fer.); Julianna (Rába Boldizsár); Borbála (Gyömrey Ferencz); Teréz (jamniki Jóhny Ferencz); II. Ádám (Nagygyőry Mária); II. István † 1824. (nebojszai Balogh Veronka); III. József.; Anna (Halassy Márton); I. László.; Jozéfa (Hunyady Lajosné); Teréz. Mária (Halassy Ignáczné); I. Károly (Jankovics Jozéfa); Francziska (Luka Sándor); Sándor huszár kapit.; Bertalan lak. Pest. (gr. Wergada Georgina); Gyula Nógrádban (Mihalovich Ilona); Mária.; Fáni.; Ilona.; Janka.; Georgina.; Károly; Jenő.; Ödön.; Dezső.; Mária.; Alisz.; Ilka.
24II. tábla. I. Ádám, ki az I. táblán. kir. tan. veszprémi alisp. (eörményesi Fiáth Bora); I. József (Acsády Anna); III. János somogyi alispán 1758. kir. táb. üln. 1774. (sz.-györgyi Horváth Kata); Kata (Zeke János); I. Gábor somogyi alisp. 1774. kir. tan. (Zichy Anna); Róza (Márffy József); I. Ignácz 1746. ezred. tábornok (zalabéri Horváth Teréz); Márta (Szelestey Bóldizs.); Bora (Thassy Ferencz); II. Imre (Simoga Matild); II. Pál (Horváth Magdol.); Róza (Csúzy Gásp.); II. Ignácz 1787. (Terstyánszky Zsófia); Anna (Bakó Mihály); IV. János kassai tartom. főbiztos 1787. 1810. (Fábry Anna); Jozéfa szül. 1763. (1. Somsich Antal. 2. gróf Klenau János); Janka (gr. Festetich Józs.); II. József † 1682. kora 84. (Strobel Karolin); Erzse (Dallos György); Julia (Kiss Antal); II. István (csebi Pogány Zsófia); Pál v. somogyi főszbiró (névedi Botka Hermina); Ödön.; Andor.; Gizella.; Ilona.; V. János sz. 1803. kir. tábl. üln. vaskorona r. v. (Nagy Karolina); II. Gábor (Dezső Erzse); Ignácz ezredes (Eder N.); Lázár veszprémi kanon.; Ede.; Andor (Schulpe Vilma); Adél (Hochreiter Antal); Emilia (Sixty Fer.); Karolina.; Béla.; Jenő.; Vilmos.; Emil.; Andor.; Janka (Zalay Istv.); Lina.; Dienes.; II. Antal kir. táb. ülnök (Bésán Anna); Teréz (Rohonczy György); Boldizsár 1821. somogyi alisp. cs. kir. kamarás (Horváth Ida); Zsófia (Mérey Sándor Personalis); Jusztina (Bornemisza Gábor septemv.); Julianna (Bajzáth József); Anna (Dőry Pál); III. Antal cs. k. kam. (Skublics Szidonia); Lajos cs. k. kam. (Simoga Matild); Matild (Jankovich József); Róza (Jankovich László som. főisp.; Kálmán huszár kapit.; Szidonia (gr. Schallenberg Ágost) cs. k. ezredes; Natalia (báró Wrede cs. k. alezred.); Gyula.; Gejza.; Gizella.
I. József (Acsády Anna); Farkas (Czindery Julia); Mária (Gáal László); Julia (Zarka Károly); Anna (Zobotin László); Magdolna (Rosty László); II. László (Árvay Bora); Anna (Horváth Ignácz); Magdolna (Svastics Antal); III. György Boronkay Cecilia); Vincze cs. k. alezredes; Imre pap.; Miklós pap.; Sándor; Béla.; Károly helyt. titk.; Mária.; Emanuel Somogy várm. esküdt 1843–7. (Matkovics Ilona); Alexandra.; Gyula.
25III. tábla. I. György, ki az I. táblán. 1610. közös szerző; I. Péter 1635. (Néky Magdolna); I. Pál 1699. (1. Kisfaludy Bora 2. sz.-györgyi Horváth M.); II. György †; II. Péter paulinus † 1735.; I. Sándor 1698. (Sándor Mária); Rozália (Somogyi Ádám); Dávid sz. 1689. † 1759. (réthei Nagy Judit); Rozália (Ternyey János); Rebeka (1. Medveczky 2. Nyáry János); Bora (Hertelendy Gábor); Krisztina (1. Komjáthy József. 2. Bárdossy Mihály); Mária.; Antal †; József †; II. Pál-András szül. 1728. Borsodi alispán és követ 1764. (1. Spech Teréz 2. Fischer Bora); Éva (Handlein Ábráh. tábornok 1752.); III. Gergely Borsodi t. ügyész 1828–35. (Megyery Francziska); Bora (Sturmann Ferencz); Teréz (Dudinszky János); Rebeka.; Ignácz (Szontagh Mária); Eszter (Bárány Mihály); Mária (Bohácsek András); Veronka (Potoczky Imre); Jozéfa (báró Szepessy Lajos özv. 1832.); Imre (Kendelényi Stephania); István (Paulikovics Mária); István.; András.; Mária.; Mária; Gizella.
26Pest megyei ág. Ezen ág I. Gergelynek vonalán annak fiától II. Gergelytől származik. Nevezett II. Gergely 1643–1645. 1649–50. 1653–55. években Pozsony szab. kir. város főbirája, majd 1658–59-ben polgármestere, ismét 1664–65-ben főbirája volt. Meghalt 1668-ban. * Nejétől Csúzi és p. szent mihályi Csúzy Borbalától két fia maradt: I. István, és I. Ferencz, kik 1728-ban osztoztak meg. I. Ferencznek ivadékát kis unokájáig I. Lászlóig a táblán láthatni. I. István, ki mint a hazai törvényekben jártas férfiu 1681-ben kir. itélőmester volt *; kétszer nősűlt; egyik neje a gróffá lett első Széchenyi Györgynek nővére Széchenyi Ilona, a másik Szluha Krisztina volt. Emettől két fia maradt: I. Imre, ki péch-ujfalusi Péchy Ceciliától nemzett leányában Teréziában jamniki Jóhny Ferencznében kihalt, – és I. Antal, ki nejével Csomortányi Juliával nemzé Annát dévaványai Halassy Mártonnét, II. Józsefet és III. Istvánt. Ezek közűl. III. Istvánnak, ki 1824-ben halt meg, nejétől nebojszai Balogh Veronkától gyermekei maradtak: I. Károly, Francziska lukanényei Luka Sándor Hont megyei volt főispáni helytartó neje, Sándor huszár kapitány, és Bertalan (lak. Pesten) kinek gr. Wergada Georginától gyermekei a táblán láthatók. I. Károlynak Jankovich Jozefától a táblán látható hét gyermeke közűl Gyula Nógrád megyében Csalárba telepedett; gyermekei a táblán láthatók. Somogyi ág. Ezen ág I. Gergely vonalán annak második nejétől osztopáni Perneszy Juliától született fiától I. Ádámtól ered. I. Ádám Veszprém megye alispánja és k. tanácsos volt. Nejétől eörményesi Fiáth Borbálától nyolcz gyermeke maradt, ugymint: I. József, Anna nyéki Zeke Jánosné, III. János, I. Gábor, I. Ignácz, Rozália Márffy Józsefné, Márta Szelestey Boldizsárné, és Borbála Thassy Ferenczné. A négy fiú ágát egymás után elésoroljuk. a) I. József Acsády Annával lépvén házasságra, ettől a táblán látható négy leányán kívül maradt fia Farkas, ki Czindery Juliannát vette nőűl, és evvel nemze két leányt és fiát II. Lászlót, 27kinek Arvay Borbálától fia III. György, nejével Boronkay Czeczíllel nemzé a táblán látható hét gyermekét, kik közül Vincze alezredes, Imre és Miklós az egyházi pályán állnak. b) III. János, ki már 1770-ben Somogy vármegye alispánja, kir. tanácsos, utóbb pedig (már 1774-ben) a kir. tábla birája volt, szentgyörgyi Horváth Katalint birta nőűl. Ettől született leánya Teréz Rohonczy Györgyné és fia II. Antal, 1792-ben Somogy vármegye alispánja, utóbb (1810 kör.) kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, kir. udvarnok, és kir. táblai ülnök. Nejétől Bésán Annától hat gyermeke maradt: 1. Boldizsár, 2. III. Antal, 3. Zsófia Meréy Sándor kir. személynök és főispán neje, 4. Jusztina Bornemisza Gábor hétszemélyes táblai biró neje, 5. Julianna pészaki Bajzáth Józsefné, és 6. Anna jobbaházi Dőry Pálné. Ezek közűl Boldizsár Somogy vármegye első alispánja, és cs. kir. kamarás volt. Nejétől Horváth Idától, gyermekei 1. Lajos cs. kir. kamarás, három gyermek atyja, 2. Matild Jankovics Józsefné, 3. Róza Jankovich László Somogy várm. főispán neje. III. Antal szintén cs. kir. kamarás. Nejétől Skublics Szidoniától fia Kálmán huszár százados, leányai Szidonia gr. Schallenberg Auguszt. cs. kir. ezredesné, és Natalia báró Wrede cs. kir. alezredes neje. c) I. Gábor 1771–4-ben Somogy vármegye alispánja, majd kir. tanácsos volt. Nejétől ns. zichi Zichy Annától a táblán látható három gyermeke maradt, kikben ága kihalt. d) I. Ignácz a hadi pályán szerzett érdemeket, már 1746-ban a Dessewffy nevű huszár ezred ezredese volt, midőn dec. 10-én Pozsony-ban kelt nádori adomány levélben Alsó-Dörögd helység, és Felső Dörögd, Imár és Dent pusztabeli birtokaira adományt vitt. Utóbb tábornok. Nejétől Zalabéri Horváth Teréztől egy leánya és két fia II. Ignácz és IV. János maradtak. II. Ignácz ifjabb korában (1787-be) a kir. curiánál volt alkalmazásban. Nejétől Tersztyánszky Zsófiától két leánya Erzsébet Dallos Györgyné és Julia Kiss Antalné, és két fia II. József és II. István maradtak. Ez utóbbinak csebi Pogány Zsófiától fia Pál Somogy megyének 1840–47-ben főszolgabirája, ennek névedi Botka Herminától gyermekei Ödön, Andor, Gizella, Ilona. II. Józsefnek (mh. 1862. kora 84. évében) nejétől Strobel Károlínától nyolcz gyermeke maradt, úgymint: V. János, II. Gábor Somogy megyei volt adószedő 1833-ban, Ignácz cs. kir. ezredes, 28kinek nejétől Eder tábornok leányától leánya Karolina; Lázár veszprémi kanonok, Ede, Andor, kinek öt gyermeke a táblán látható, Emília Sixty Ferenczné, és Adél Hochreiter Antalné. Ezek közűl V. János (szül. 1803.) Somogy vármegyének 1828. (jun. 30-tól) szolgabírája, 1836. nov. 30-tól 1849-ig jeles tiszti főügyésze, közben az 1843. évi országgyűlésre követe; jelenleg a királyi tábla itélő birája, és a Vas korona rend vitéze. Nejétől Nagy Karolinától, néhai politicofundat. Director Nagy István leányától gyermekei: Janka Zalay Istvánné, Lina és Dienes. IV. János előbb a pécsi, utóbb a kassai kerületben főtartományi biztos (az 1770–1810. év körben). Nejétől Fábry tábornok leányától Fábry Annától csak két leánya maradt, u. m. Józefa előbb Sárdi Somsich Antalné, utóbb 1800-tól gróf Klenau János cs. kir. titk. tan. lovassági tábornok és brűni hadi parancsnok neje, és Janka gr. Festetich Józsefné. Borsodi vonal. I. Jánosnak fiától I. Györgytől ered. Ennek fia I. Péter élt 1635-ben, 1681-ben Soprony vármegye követe volt, és négy gyermeket nemzett, ezek közűl I. Sándor (1698.) nejétől Sándor Máriától nemzett leányában Rozaliában Somogyi Adámnéban kihalt. II. Péter Paulinus szerzetes volt és 1735-ben halt meg. I. Pál (I. Péternek fia) kétszer nősűlt, első neje Kisfaludy Borbála, a második szentgyörgyi Horváth M. volt. Ezektől nyolcz gyermeke maradt, azonban közűlök Dávid (szül. 1689-ben † 1759.) terjeszté ágazatát. Ez nőűl vévén réthei Nagy Juditot, azzal két gyermeket hagyott maga után, Évát Handlein Ábraham tábornok nejét, és III. Pál-Andrást, ki Borsod vármegyébe telepedett, és azon megyénél 1760-ban főjegyző, majd alispány volt még 1770-ben is. Az 1764. évi országgyűlésen pedig Borsod vármegyének követe. Két rendbeli házasságából nyolcz gyermeke, ezek közt két fia III. Gergely 1828. körűl Borsod megye t. ügyésze, és Ignácz maradtak. Ez utóbbinak a sasos Szontagh családból vett nejétől Szontagh Máriától született leányát Jozéfát negyesi báró Szepessy Lajos birta nőűl. III. Gergelynek nejétől Megyery Francziskától két fia Imre és István gyermekeikkel együtt a táblán láthatók. A család czímere – mint fölebb a metszvény is ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren vörös magyar ruhába, mellvérttel és 29sisakkal ellátott férfiú áll, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér zászlót tart, melynek közepén vörös kereszt látszik. A paizs fölötti sisak koronáján szintén fehér zászló leng vörös kereszttel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A család hagyományos véleménye szerint a fehér zászló a rajta lévő vörös kereszttel az ősök egyikének a szent földön táborozott hadseregekbeni részvétét jelöli.
Köszönöm a segítséget! Sajna a szülők nevei nincsenek :S (akkor nem lenne kérdés ) :) de a tanukat még összevetem a többi gyerek keresztszülőjével! Kösz a tippet!
A házassági bejegyzésekben 1774 körül már benne szokott lenni a szülők és a tanuk nevei is. Az lány házasságijában szereplő szülőpár nem egyezik az 1744-50 közötti szülőpárral?
Orosháza környékén (XVIII. század vége felé) a pusztákon-tanyákon télen született gyermekeket a hólvadás után vagy keresztelték (anyakönyvezték) vagy elfelejtették ezt megtenni, mert sok volt a dolog.
Ezt a bejegyzést később láttam meg. Sajnálom, de bármid van jöhet a szilvianak@gmail.com-ra most tényleg minden megoldás érdekel, mert nem találom az ősapámat és így nem tudok továbbhaladni!! KÖSZÖNÖM!
Szerintem, elég jó esély van rá, hogy Erzsébet annak a bizonyos Csiba családnak a lánya. Ő esetleg születhetett valamelyik szomszédos faluban, amikor a család éppen rokonlátogatóban volt, de simán "elfelejtődhettetel" az újszülött beírása ilyen-olyan ok(ok) miatt. Nem ritkaság ez - sajnos (magam is tapasztaltam nem egyszer). Ha Erzsébet házasságkötéséig nem bukkan fel másik Csiba család, amelyik valahonnan beköltözött a faluba (amelyiknek lehetett Erzsébet nevű lánya), akkor elég biztos lehetsz a dolgodban. Persze azért körül kellene nézned a szomszédos településeken, mert lehet egy ottani Csiba család (már ha van ilyen) lánya, aki a "Te" faludba ment férjhez.
Szia. Nem sürgetni akartalak, csak azt hittem elfelejtetted. Én sem tudok most családfát kutatni mert otthon nincs netem egy ideig a melóhelyen meg dolgozni kell többnyire:( De várom a jelentkezésedet privátban. Üdvözlet és köszi!
