A kondenzációs kazán topikban már feldobtam érintőlegesen, de itt talán jobban ki lehet vesézni a kérdés szigetelős részét: adott egy 72nm-es sorház, közös falam nincs mással, 30-as fal, 10cm nem grafitos szigetelés, felül gipszkarton és 15 cm üveggyapot, a beton alatt is 5 cm vmi szigetelés. Kérdésem, mi lenne jobb: a 15 centi üveggyapotra még ráhúzni 10-15 centit vagy a szarufák közé 10-15 centi kőzetgyapot? Ha az első megoldás jobban szigetel, hogy lehetne ktghatékonyan megoldani, ha a 25-30 centi üveggyapot paplanra vmi padlót akarnék csinálni, h legyen padlás? A gerendák ugyanis a mostani 15 centivel vannak szintben és gyanítom, h a 25 centi gyapotot 15 centire sűrítve inkább rontanám a hatásfokot, mint javítanám.
A lakásom szigetelèsèhez szeretnék tanácsot kérni.
A lakás egy 1983 as èpitèsü lakòház ugynevezett szilikát falal.Most tavaszal fogom szigeteltettni 14cm grafitos Eps-el a lábazatott pedig 12 cm es lèpès álloval a födèmje az akkori èpitèsi hagyományokat követve panelbòl kèszült.Erre a lakás korábbi tulajdonosa ráteritett 10-12 cm azt hiszem perlitett szigetelèskènt. Èn szeretnèm a padlást gyapottal leszigetelni ha megoldhatò olyan formában hogy a perlitett rajta hagynám?(az egészségem miatt sajnos nem tudom letakaritani) tudna nekem abban segitenni valaki lehetsèges e ez de mindenkèppen ugy hogy a penèszedèst elkerüljem a lakàsban. Es ha igen milyen fòliákat kell hozzá vásárolnom milyen sorendben teritve ès milyen vastagon kell terittenem a gyapotott?
Ès mèg egy kèrdèsem lenne ha a padláson nem szigetelem le a falat (szak nyelven nem tudom hogyan nevezik) az a penèszedèst nèzve gondot okozhat e.
Szerintem az apja f@szát a kőművesnek, lerontja a szigetelésedet 15cm-rről 12cm-es szintre :-)
Olvasd el az alkalmazási útmutatókat pontosan hogyan kell anno 10 éve én is úgy tettem, utána kőműves kalapáccsal csaptam az ujjukra amikor hülyeséget akartak csinálni.
Figyelj oda mert szeretnek "kiszellőztetni" légréssel az EPS alatt, 2cm-t rakni az ablakkávára és hasonlókat.
Régóta olvasója vagyok a topicnak és nagyon sok hasznos tanácsot olvastam már. Tavasszal kezdek neki a tégla házunk szigetelésének 15 cm fehér eps-el.
Most hallottam egy kőművestől, hogy 10 cm felett illik a táblák találkozási éleit is ragasztóhabozni, hogy ne repedezzen be majd a külső ragasztó/vakolt réteg a hőmozgás miatt. Elmondása szerint a 10cm vastágság feletti tábláknak már akkor a mozgása, hogy berepeszti a vakolatot.
Ezt máshol nem olvastam még. Én természetesen dübelezném 6 db/nm. 220mm vagy 260mm dübellel, ez még nem dőlt el.
(Erről jut eszembe, hogy a 33 éve 'mester' készítette pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek? Erős az, járható? Milyen vastag kell oda?)
Mindeképpen használj egy tapadóhidat, ami nem nedvszívó felületre való. Pl. Baumit Supergrund.
Elötte távolítsd el azt, amit az ütvefúró könnyed felvés.
Ha önthető padlót keresel, aminek egyből jók a kopási tulajdonságai is, akkor neked nem aljzatkiegyenlítő kell, hanem asszem esztrich a neve. Létezik "vastag" beton esztrich is és vékony műgyanta esztrich is.
"Az önterülö aljzatkiegyenlítő ugye eleve síma és sík felületet ad?"
Mivel tulajdonképpen egy folyadékot öntesz, ezért NAGYON nehéz megoldani azt, hogy a végeredmény felület ne vízszintes és ne sima legyen. (pedig én is szeretnék lejtős befagyott tavon korcsolyázni ;)
"pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek?"
Nem vagyok építőipari szakember, ezért ellenőrizd amiket mondok:
- nagyon nem mindegy, hogy ez a felső réteg darabokban elválik az alsótól, vagy maga az anyaga gyenge, első esetben a régi réteget lehet, hogy teljesen fel kell verni és az új réteg lerakása előtt az eredeti padlót mélyalapozóval (szaknyelven: tapadóhíddal) lekenni
- a megkötött önterülő aljzatkiegyenliítő nem egy üvegkemény kopóréteg, csupán egyenes és vízszintes felületet produkál.
"Milyen vastag kell oda?"
Amennyi MINIMÁLISAN szükséges az egyenes+sima felület kialakításához. Ismétlem: ez az anyag NEM padló, csupán egy folyékony, önterülő "padló-glett" a leenedő padló ALÁ.
A javasolt maximális vastagság meg rájuk van írva. Azt tudom, hogy egy bizonyos vastagság felett nagyon durván lelassul a (teljes vastagságban) megkötés ideje (másnap helyett két hét ;)
Az utolsó bekezdésben írtak nagyon tetszenek. Azt hiszem ez lesz a végső megoldásom. Az önterülö aljzatkiegyenlítő ugye eleve síma és sík felületet ad?
(Erről jut eszembe, hogy a 33 éve 'mester' készítette pincei betonpadló felső rétege mállik, porlik. Arra is jó az aljzatkiegyenlítő - ha már veszek? Erős az, járható? Milyen vastag kell oda?)
"Ha egy 5mm-es acéllemezt raksz le a földre, akkor annak már van súlya, de holt biztos, hogy túl kevés ponton fog felfeküdni a betonra."
Ezért írtam azt, hogy
- ha vékony (tehát túl könnyű) az eps, akkor tegyünk a szélére egy nehéz keretet pl tetőlécekből (leszorító erő növelése)
- és ezért írtam a "szendvics" padlásajtónál, hogy ne egy vastag eps tömbből álljon, hanem sok vékony lapból (hajlékonyság). Ha az 5mm-es acéllemez helyett 5 db 1 mm-est teszel a földre, az jobban követi a talaj egyenetlenségeit 50 x 0.1 mm alá meg talán már tömítés sem kell, mert saját súlyától és hajlékonyságától légmentesen tömít :)
Ha a padlás padlójának egynetlenségei meghaladnak egy mértéket, akkor viszont egész más módszerrel kell megoldani a légmentes párazárást. Talán még az sem hülyeség, hogy csinálunk padlásfeljáró köré egy csekély magasságú magas zsalut (pl pár darab vékony lécből), kibéleljük marhavékony nejlonnal (pl festőfólia vagy folpack) és a padlásfeljáró köré öntünk egy 20-30 centi széles keretet önterülö aljzatkiegyenlítőből :)
Lehet azért mert fémekkel dolgozom, de nekem túl könnyűnek tűnt. 60cm 0,5m2-en már nem, annak már biztos elég súlya van, talán még a felének is :D
De mondok jobbat. Ha egy 5mm-es acéllemezt raksz le a földre, akkor annak már van súlya, de holt biztos, hogy túl kevés ponton fog felfeküdni a betonra.
Pl meg lehet próbálni öntapadós tömítőszalagot (zárt cellás szivacsból!)
Ha viszont megszakad ezen tömítés folyamatossága (pl sarok-illesztéseknél), az eredmény esetleg nagyobb lyuk lehet, mintha tömítés nélkül csak az EPS feküdne fel a sima betonon.
Az EPS bizonyos fokig rugalmas anyagnak tekinthető.
Egy ötlet csúcstechnikás padlásajtó megoldásnak:
- alsó réteg 2 centi zárt cellás lágy EPDM hab (ez tömítés a padló felé + egyúttal párazás is)
- felette 10x2 centi EPS (a sok vékony réteg eredménye egy vastag, de hajlékony lap, ami sok ponton lesúlyozva követni tudja a padló egyenetlenségeit)
- a legfelső réteg szélén körben egyenletesen elosztva mondjuk 15-20 db 15-20 dekás, különálló nehezék
Hőszigetelésre, párafékezésre és elektromos szigetelésre.
15 centi eps hanszigetelése (alacsonyabb frekvenciákon) szinte nulla, a padlásra betörő víz esetén felemelkedne (úszna), tehát vízzárása szintén nulla.
Ha túl kicsi a súly, akkor a padlásajtót felülről lezáró EPS felületi érdességének "szőrszálai" és a padlón lévő izmosabb porszemek miatt marad alatta egy légrés (kb 0,5 mm), amin át folyamatosan áramlik a lakásból a padlás felé a párás levegő
Egy kb 0,7 m2-es 15-20 centis vastag lapnak már több, mint 1 kiló súlya van, ami szerintem elegendő ahhoz, hogy egy egyenes beton felülethez annyira hozzásimuljon (szoruljon), hogy a fent említett légrés durván lecsökkenjen
Ha a padlásfeljárót felülről klezáró EPS ajtó jelentősen vékonyabb/könnyebb lenne, akkor valami súlyt javasolnék a tetejére (pl egy keretet tetőlécből) hogy jobban leszorítsa körben a padlás padlójára.
(egy 10 tonnás ólomtömb persze még jobb lenne, de azt nehéz fél kézzel felemelni alulról :)
A kérdésed milyen szigetelésre vonatkozik? Hőszigetelésre, párazárásra, vízzárásra, hangszigetelésre vagy elektromos szigetelésre?
"Jelenleg felőlről rámozdítok egy EPS lapot -ez csak lazán áll"
Ennyi információ rohadt kevés. Ha ez egy 15-20 centis (tehát viszonylag nehéz) EPS lap egy sima felületű tömör beton födémen, akkor ne csinálj semmit, ez így jó lesz.
Köszönöm. A feljáróm csak egy 60x60 cm-es lyuk. Hogy szigeteljem? (Évente 1-2-szer, ha felmegyek egy odatámasztott létrán. Jelenleg felőlről rámozdítok egy EPS lapot -ez csak lazán áll - alulról meg egy deszkalap van görbölővel felrögzítve.)
"gipszkarton-párazárófólia-üveggyapot-betonfödém a rétegsorrend alulról nézve"
Elvileg jó, mert a hőszigetelés alatti párazáró fólia erősebben párafékez, mint a felete lévő betonréteg, a gyakorlatban viszont vezélyes, mert a valóságban nem tudsz hibátlan párazáró réteget csinálni. Szóval ne így csináld.
"Az baj, ha a lakótérből a padlásfeljárón keresztül felmegy a pára a padlásra? Miért?"
A hideg padlásra felszálló meleg levegő odafent lehűl, ekkor a benne lebegő pára folyékony vízzé csapódik le, a vízcseppek lehullanak és a padlásfeljáró környéke szép lassan csurom vizes lesz. Márpedig a vizes hőszigetelő anyag már csak anyag, mert már nem hőszigetel.
De, nem reménytelen, mert ha a szarufa kilóg a szabadba, akkor elméletileg ott hagyni kell szellőzést, pár hete volt téma, olvass vissza, nem tudom mi lett a vége, én nem olvastam, nem érint.
A fali hőszigetelést hozd össze a padláson lévő gyapottal, az lesz a tuti megoldás. Elvileg a nagyobb gyártók adnak ki kivitelezési segédleteket, a Bramac-ét olvastam, nem tudom kitér-e a hőszigetelésre, de biztos hogy pl. az Austrotherm-nek is van ilyen leírása, csak kitér a tetőre :D
Amikor megvettem a házat, és megállapítottam, hogy tök jó, padlókat megcsinálom, falon elég festeni...
A falon több helyen kellett vakarni, mert laza volt a vastag festék - még a régi mész is ott volt...
Aztán egy sarokban kb 60*150centis részen leszedtem a vakolatot, mert megindult, és mert kopogott.
Előtte sosem vakoltam, de több nekifutásra, több rétegben simán visszaraktam.
Plafonon kicsit viccesebb, de a zsákos anyagokat szerintem simán fel lehet kenni, nem hullik vissza. Több réteggel meg biztos működik ott is.
A beázás miatt a plafonon vakolatrepedéseket kellett javítani, de ott sem volt elég a glett. Viszonylag nagyok lettek a kitisztítás után. Nem hullott vissza.
Több helyen, nagyobb kiterjedésben is javítani kellene. Vakolni sosem próbáltam, elleneben gipszkartonnal már volt dolgom és segítségem is lenne hozzá. De ez csak egy ötlet volt részemről, mindenről meggyőzhető vagyok. :)
Csak nekem fa födémes, és a vakolat nem jött le. A festés igen...
Viszont nem értem miért könnyebb egyedül, s.k. az egészet gipszkartonozni, tartószerkezettel együtt, mint a laza vakolatrészeket leszedni is kijavítani.
Köszönöm szépen, hogy foglalkozol/foglalkoztok a témával. Sajnos nap mint nap kell szembesülnöm azzal, hogy a szaküzletekben ajánlottakat sem lehet már készpénznek venni... valaha volt egy olyan romantikus képzetem, hogy ilyen helyeken az eladók tájékozottak és nem a laikusnak kell mindennek utánanéznie. Tévedtem. :)
Tűzfalam nincs -sátortető, kis gerinccel-, illetve tetőablak sincs beépítve, de ezen nem fogok spórolni, ha kell.
(Hogy teljes legyen a kép: a ház alapja egy '65ös 10x10-es kockaház, ehhez kb. 10 éve hozzá lett építve egy kb. 3x7m-es előtérnek használt helyiség. Akkor az új rész egy zsindelyes féltetőt kapott. Mivel gyatya volt a régi tető, így úgy döntöttem, hogy ha már úgy is le lesz szedve, az egész épületet hozzuk egy szintbe, kapjon egy komplett új tetőt. Egy terasszal ki lett egészítve, így most egy kb. 13x10-es téglalap alapterületű épületem van.)
Jelen pillanatban még a tetőm elég szellős, mert a szarufaközök nincsenek felfalazva-szigetelve, csak osb-vel takarva, de ez nyilván idővel változni fog.
Az egész álmennyezetes ötlet egyébként onnan indult, hogy a tető leszedése utáni beázás miatt, a palfonon a vakolat több helyen kezd leválni. Ezért gondoltam, hogy vakolás helyett mehetne a gipszkarton, azt házilag meg tudnám oldani.
Ilyen az ember, szó nélkül megrendeltem a 40 ezres telefont, de inkább csak rutinból, szóval rossz példa, úgyis tudtam hogy nincs nála jobb ebben a kategóriában :D
De más, más emberek két hétig nézegetik a 20 ezres pl. robotgépeket, melyik a jobb, de a másfél milliós autót megveszik egy nap alatt...
Ki kell próbálni, meg kell nézni, kilyukasztani nem kell, mert ugye akkor minek van ott, ha nagyon gáz, még mindig kiszellőztetheted a gyapotot, tűzfalad van, vagy két tetőablak a padlás két végén? Mert ha van, akkor elég a tűzfalon kereszthuzatot csinálni, vagy két lyukat vágni két ablaknak. De ha leírod milyen is pontosan a ház és mi van illetve mi nincs, és Mekkelek azt mondja, hogy valószínűleg szarban leszel, akkor inkább csináltass két tetőablakot, 20 ezer per db áron futnak + beépítés, utána meg leteríted a gyapotot, és nem szivatod magad :)
Rendben, köszi. Igazából itt a tüzépről jött a rossz tanacs elsősorban, az ács csak azt mondta hogyha nem lesz tetőtér ő nem rakna semmit. Persze azt sem mondta h párazárót semmiképp ne tegyünk. :D
Nyugodtan leszigetelheted attól még, hogy hülyék voltak az ácsok egy tetőhöz...
Terítesz a gyapot tetejére páraÁTERESZTŐ fóliát, mindegyikre rá vagyon írva, négyzetméterenként mennyi vizet képes megtartani. Vagy először legörgetsz egy tekercset, és azon erősen nézed egész évben, mennyi víz gyűlik össze, esetleg feléra raksz fóliát.
Persze az sem hátrány, ha a padlástér rendesen ki tud szellőzni...
Benne lakunk, a szétverés annyira nem gáz, előbb-utóbb úgy is kell, ha máshogy nem akkor szakaszosan.
A fóliát nem szedném le ha nem muszáj, pláne nem kívülről. Az esetleg megoldás lehet, hogy a szellőző cserepeknél kivágom? Amúgy az ács azt mondta, hogy neki az a tapasztalata, hogy a beton cserép alatt annyira sokáig nem bírja a fólia, mert szétég a nagy melegtől. Én viszont mindenképp szerettem volna hogy legyen fólia - pechemre rosszat javasoltak-, mert a régi tetőnél ha olyan tél volt, bizony lapátolni kellett a havat a födémről... persze ez nyilván a rossz tető/cserép miatt (is) volt.
Mindenesetre köszönöm a tanácsot, belülről akkor nem lesz szigetelve a mennyezet/födém.
Szedd ki mindenképpen, nem kell az oda, csak bonyolítja a dolgokat. Az ablakokat rakasd a hőszigetelésBE, vagy a külső falsíkra. Vagy beljebb, ha külső redőny lesz, hogy az azért elférjen. Ehhez ugye ablakcsere előtt tudnod kell, milyen vastag szigetelést kíván a redőny, és milyen vastagot fogsz feltenni a falra.
Ha jól gondolom az egész ház szét lesz verve. Nem laktok benne.
Szedd fel az aljzatot és oda is tegyél szigetelést bőven. Ha nem akarod akkor esetleg mehetsz felfelé és elfogyaszthatod a belmagasságot, nyílászárókat úgy is feljebb tudod tenni.
Födémet csakis a padlás felől szigeteld jó vastag olcsó gyapottal és ha már így el lett b..zva a párazáróval a cserép alatt akkor valami módon jól szellőzősre csináld meg a padlásteret.
Belülről felejtsd el az álmennyezetezést, csak pénz energia és probléma lesz vele.
Szerintem a páraÁTERESZTŐből cserép alatt biztos nem lehet baj. A páraZÁRÓból viszont igen. Hermetikusan van a párazárás a lakóterület plafonján? (mekk, de mások szerint is ez gyakorlatilag lehetetlen) Ha pedig nem hermetikus, bármennyi kis pára, ami bejut a szigeteletlen, ezért tökhideg padlástérbe, az azonnal kicsapódik a jéghideg gerendákra, ha nem tud eltávozni a külvilág felé és jól feldúsul a pára. De majd mások javitanak, ha nincs igazam.
A nyílászárók 7-8 éve cserélve lettek műanyagra. A falak (40cm - kettősméretű soklyukú téglából) még nem lettek szigetelve, így a lábazat (terméskő+beton) sem, de tervben van (pénz).
Pince nincs, az aljzat is a régi.
Idén a központifűtés (jelenleg konvektor+cserépkályha van, ez utóbbi maradna) kialakítása mellett szeretném a födémet is szigetelni. Többen javasolták az álmennyezet kialaítását, mert a belmagasság megengedné (285cm). Sajnos a régi tető leszedése után egyből beáztunk, így már több helyen a mennyezeten önálló életre kelt a vakolat. Ezért is gondoltam jó ötletnek a kartonozást, párazáróval, gyapottal. De akkor ez felejtős ezek szerint...
Kicsit még pontosítani kellene, hogy egyértlemű legyen, mid van és mit szeretnél?
Van egy régi kockaházad, aminek beton födéme van és rajta egy új cserepes tető.
Szigetelnéd.
A meleg felfele szál, ezért a födém gondolom..
Ha belülről szigetelsz, akkor ott párakicsapódás lehet. ha visszaolvasol, akkor sokszor volt téma, a lényeg, nem ajánlott.
Ha mégjobban visszaolvasol, akkor mindig előjön, hogy nézzük egybe a házat és a szigetelést egyféle "burokként" a legideálisabb megcsinálni.
Kérdés, hogy a nyilszárókkal mi a helyzet? Cseréltek?
A külső fal már kapott szigetelést?
Lábazat, padló esetleg pince?
A legegyszerűbb, ha minimum 20cm (2*10cm) vastagságban gyapottal szigeteled az egész födémet a padlás felöl. (Sajnos így még maga a födém viszi kifele a meleget, de sokat javul a helyzet így már.)
Szia, tök laikus vagyok, de ha jól értem, a kockaháznak a padlása nincs beépítve? Vagy be van? Ha nincs, szerintem a cserép alatt biztos nem jó a párazáró, üres padlástérnek az a legjob, ha jól szellőzik. Avagy félreértek valamit.
A komplett tető tavaly lett cserélve, a (beton) cserepek alatt párazáró fólia van.
Az 1-es esetben lehet-e számítani az eredeti mennyezetnél penészesedésre, amit ugye nem látnék? Több magát szakembernek képzelő egyénnel beszéltem és megoszlottak a vélemények. :-)
Mert a meleg is felmegy, valamint ha úgy jár Kend mint én, hogy gerenda van a környéken, és nem tudja ráhajtani a padlásfeljárón lévő hőszigetelést a födémre, akkor ott kicsapódik a pára, és megtelepszik a gerendán valami vizes-fehéres gomba vagy moszat vagy penész, vagy a franc sem tudja micsoda.
Akár kötélen is le lehet ereszkedni a tetőről (de ne legyen túl rövid :)
De ha ennyire nincs benned kalandvágy, akkor
- ELŐBB vágd ki a lyukat az EPS tömbön
- ezután már fel tudsz menni a friss lyukon át :)
- UTÁNA ragaszd le az EPS szélét a födémre.
De van több megoldás is: pl alulról körberajzokold a likat, majd a padláson az EPS-t függőlegesen tartva fűrészeled körbe a vonal mentén.
"A szélei felérjenek a padlásra, az eps alá, vagy tovább a gyapot alá?"
Fogalmam sincs, hogy hogy néz ki az a födém. Ha beton a párazáró rétege, akkor a nájlon ezzel a betonnal legyen összeragasztva. Ha stukatúros fafödém (itt a vakolat a párafékező réteg) akkor a vakolattal legyen összeragasztva.
Közvetlenül a gyapot alá nem biztos, hogy okos dolg párazáró réteget tenni.
Hogy másszak ki az udvarra, ha nem akarom átvágni a tetőfóliát?
A fóliát ha ,,U'' alakban rögzítem a födémre az jó? A szélei felérjenek a padlásra, az eps alá, vagy tovább a gyapot alá? Vagy a plafonra ragasszam rá? Vakolatra, vagy verjem le, födémre, körbe v.mi díszléc, szélei meg újravakolva?
Ezzel csak az a baj, hogy ha fel akarok menni, akkor nincs olyan magas létra, amiről fel tudnék mászni. Ha lenne, nem hoznám be a melléképületből :D
- takard le a likat akkora 20 centis EPS-sel, ami minden irányban legaláb 30 centivel nagyobb mint a lik
- az eps alja körben legyen hozzáragasztva a födémhez (min 15-20 centi szélességben)
- ezen eps aljához legyen hozzágaragsztva egy náljon fólia (páraazárás) a fólis széle szintén legyen légmentesen hozzáragasztva a födémhez
- húzz fel néhány tetőcserepet, bújj ki közöttük és az előre odakészített létrán ereszkedj le az udvarra (ha nem egyedül csinálod, akkor ez a pont mellőzhető)
- fogj pl egy marhahosszú (min 30 cm pengéjű) recés kést vagy aprófogú keskeny rókafűrészt és alulról vágj egy ajtót erre az eps-re (a lik kerete mentén) de úgy, hogy a vágó szerszám végig kifelé ferdén álljon 10-30 fokban. Ezáltal létrehozol egy lefelé keskenyedő kúpos "dugót" (eps padlásajtó), amit felemelhetsz amikor mész fel a pallásra. Nem baj, ha a vágás nem nyílegyenes, a kiemelhető EPS tömb saját lyukába mindig tökéletesen illeszkedni fog (ha nem próbálod fordítva betenni, :)
Ezek után a padlásfeljáród már jó, csak még nem szép. Esztétikailag a likat alulról úgy takarod el, ahogy akarod, vagy barkácsáruházas padlásfeljáróval, vagy akár egy levehető Michelangelo mennyezeti freskóval, ízlés szerint.
Tegyél fel akkorát amekkora maximum elfér! Nekem 10 centi grafitos van a falon alul vízorros élvédővel, lábazaton 8 centi xps. A lábazatra fogok ragasztani szeletelt hódfarkú cserepet, ezért így már majdnem egy síkban lesz a falon lévő szigeteléssel.
Nekem is valami hasonló padlásfeljáróm van de soha nem penészesedett. Már 18éve a helyén van, de nincs baja. Mondjuk most hogy rádobtam a padlásra a meglévő 10cm-re még 24cm gyapotot, lehet hogy legalább leragasztom a feljáró széleit szigetelő öntapadós gumival, az is sokat ér mert nem fog szelelni.
Telefonon van mobil net, de az itthoni hálozathoz csatlakozva tudok netes rádiót hallgatni, az udvaron még van térerő. Ha meg másnál dolgozok és viszem a hifit, elkérhetném az ottani wifi jelszót.
Ritkán szoktam kihangosítani a telefont, ezért még nem próbáltam 5-6 méterről ordítani a telefonba. :)
Előző télen mikor volt -15 fok is akkor láttam és panaszkodott. Most nem jártam nála, de ha találkozok vele rákérdezek. Mondom neki mit tanácsoltál. Köszönöm!
A födémen lévő likra mit tegyek körbe? Gondolom fát, azt valamivel hozzá kéne ragasztani, hogy legyen egy keret. Alulról lehetne lambéria, rálógatva a plafonra, festéskor összedolgozva. Két végét deszkával zárni, bele eps, a deszkakerethez ragasztva telibe? Arra meg gyapot. Középen ugye ajtó, azon eps, túllógatva 20-30 cm-t, jó lesz az úgy? A födém vastagságában lévő anyagnak (fakeret pl.) lesz baja?
Akor csináld meg úgy, ahogyan lehet. A gerendát beszámíthatod igen gyenge (harmad olyan hatékony) hőszigetelések is, tehát pl 15 centi vastag gerenda = 5 cm vastag EPS.
4 centi EPS a betonon BELÜL nem csak röhejesen kevés, de tilos is, mert a beton párafékező hozzá képest.
4 centi XPS a betonon BELÜL már nem tilos, csak veszélyes és szintén röhejesen kevés.
10 centi gyapot a beton tetején nem tilos, és veszélytelen is, csak emég mindig röhejesen kevés.
Födém esetén a hőszigetelés 15 centi alatt röhejes, 20 centi alatt komolytalan, 40 centi felett pazarló. A födém hőszigetelő anyaga milliomosoknál teljesen mindegy, nem milliomosok számára a legolcsóbb (5000 Ft/m3) üveggyapotot javasolnám.
"A fát leszedem az biztos. Alul valahogy a plafonnal kéne összehozni. Még gondolkodom rajta."
Azt mondtam, hogy egyszerűen tegyél a nyílásra FELÜLRŐL egy, a lyunál valamivel nagyobb EPS lapot. Nem azt, hogy találd fel a fúziós reaktort, vagy verd szét a házat. SEMMI MÁST NEM KELL CSINÁLNI, MINDEN MARADJON ÚGY, AHOGY MOST VAN
Én azt okoskodtam ki, hogy rashel-hálóval fogom fel a gyapotot, és szépen beillik a másik gyapot mellé. Na, rohadtul nem jó így :D a gond az, hogy ott egy gerenda... persze van vagy méter szer másfélméter, szóval egy részét le fogom zárni az biztos.
Kérdés, mivel? A fát leszedem az biztos. Alul valahogy a plafonnal kéne összehozni. Még gondolkodom rajta.
"Haveromnál a létrás lenyitható padlásfeljáró van, eléggé vicc kategória. Penészedik is rendesen"
Ha nem hideg, akkor nem lesz vizes, ha nem lesz vizes, akkor nem fog penészedni. A padlásfeljáró nyílására felülről tegyetek egy jóvastag (minimum 10-15 centis) EPS lapot, körben minden irányban lógjon túl a nyílás szélén legalább 20-20 centire.
Ha egy termék leírásban előfordul 10-20 téves, hamis, félreérthető, stb állítás, azt lehet finoman "szakmai tévedésnek" nevezni. De ha egy terméket a gyártója csakis félrevezetés segítségével tudja eladni, azt már másképpen is lehet nevezni, mindenki dönthet, hogy a "parasztvakító átQrás" vagy a rövidebb "csalás" kifejezést használja.
Haveromnál a létrás lenyitható padlásfeljáró van, eléggé vicc kategória. Penészedik is rendesen mivel a tok és az ajtó közötti rés nem tömít rendesen. Kb 20 ezerbe kerül.
Rá van írva a Kingstone zsákra, hogy ajánlott grafitoshoz és lábazatihoz. A másik fajta Kingstone meg fehér eps-hez és lábazatihoz. Ha jól emlékszem.
Nem szabad hagyni hogy megsüsse a Nap oszt csókolom :D
,,Még a tíz centi is sok mester, ötöt szoktunk, bőven elég az.'' :D :D :D
Láttam durva dolgokat... vakolatot leverték, igaz hogy szenvedtek vele - azaz le sem kellett volna verni -, de lejött. Utána új műanyag ablak a régi helyére, új tető, majd megkoronázták 5 cm fehérrel. Máshol 8cm-rel, pénz ugye nem számít, merci autó, megvették a házat, egyből mindent felújítottak kívül belül, hát kívülre csak 8cm maradt, természetesen sima fehér eps ez is...
Aztán máshol kihagyták a lábazatot, mert minek az, hát az már a padló alatt van. Máshol az ablak alá, ablakszélességben terméskő került a ház építésekor. Na ezeket a részeket a hőszigeteléssel egyszerűen kihagyták... minek oda, szíííépp az a kű... máshol fél centi hézagok a táblák között, vagy simán csak pogácsával ragasztottak. Vagy kentek a téglára ,,hőszigetelő'' vakolatot, mert az micsoda csodatalálmány. Általános dolog, hogy ha egy kerítésoszlop a ház sarkánál van, akkor azt be kell építeni a hőszigetelésbe, jobban tart...
20-as garfitot raktál? az nem gyenge, itt a 14 garfiért is hülyének néznek, akikkel én beszéltem erről azok 10 fehéret raktak max.......nem baj, egyszer kell jól megcsinálni
ha már a helyén van levakolva, akkor szerintem nincs nagy difi, bááár ugye azt szokták mondani, hogy pihentetni kellene az elkészült lapokat a fene tudja hány hétig/hónapig, amire egy olcsóbb és kisebb gyártó esetében talán kevesebb a garancia, mint pl a nagyoknál.
Egyébként meg alkudni kell... tavaly az egybe 20cm-s lapokat 3600Ft/m2 áron vettem.
hát, tavaly amikor vettem még nem így volt... De nem szimplán a szín számít, az austrotherm-en vmi UV álló világosabb színű bevonat van, így nem csak hogy nem dobja le a falról magát, de nem is foszlik rommá, ha nem tudod időben bevakolni. Én akkor Bachl-t néztem még, de mindenhol lebeszéltek róla, pont azért, mert macerás ha megsüti a nap.
Ez nagy kedvezmény amúgy eleve "benne van" az árakban sztem.. Írta az egyik ajánlattevő, hogy személyes konzultáció során, meg vizsgálja a további lehetőségeket. Egyből 138k-t esett a rendszer ára, úgy hogy nem mondtam semmit. Azzal váltunk el, nyugodtan keressem, ha más jobb ajánlatot tesz, megnézi mit tud csinálni.
Lenne még kérdésem a fórumozókhoz. Azt írtátok már, hogy ne rendszerajánlatot kérjek, mert az drágább. A 14-es garfitos lap választásánál, maradjon az Austrotherm, (ez a legeltejedtebb, vagyis én erre gonoltam)vagy van megfelelő alternatíva ami olcsóbb, de jó minőségű. Ragasztó. A Baumit proficontact helyett (ezt javasolják az At. gafithoz), mondjuk egy Caparol Thermo?? Az első majd 2100ft, a második 1450ft. Ezeket az árakat már meglévő ajánlatokból írtam.
Oks, akkor talán nem lesz gond, azért nézzél rá időnként, biztos ami biztos.
Én pont azt néztem, hogy ha nincs használt anyag az ajtóhoz, hanem meg kéne vennem, akkor már nem sokkal drágább a gyári feljáró, méretre tudják gyártani azt is.
A feljáró élére felül fehér színű ablak tömítő gumi van ragasztva ezért nem látszik a képen, erre csukódik rá az ajtó.
Az ajtó 3 rétegből áll: - alul 5mm furnér ami a szekrény hátuljáról van
- középen 3 centis xps
- felül 19mm forgácslap (legyen tartása és súlya az ajtónak)
Az egész lekenve kb 5 réteg vizes bázisú zománccal (Belga anyag nem olyan mint az itthoni húgy)
A fahíd alatt van kb 5 centi hely tehát a deszkák nem érnek hozzá a gyapothoz, és ahol véget ér a deszkázás ott simán be lehet látni alá. Tudom tökéletes párazárás nincsen, de én megtettem ami tőlem telt amikor a mennyezetet megcsináltam mindenhol.
Tudom, és azért írom. Itt nagyon látszik, nálunk olvad először a hó :D de már írtam régebben, ha köd, szinte nulla eső, stb., akkor is csak a mi ereszünkből csöpög a járdára, minden többi háznál száraz a járda a lefolyó alatt, max pár csepp, nekünk meg még azt is látni, hol folyik le a járdáról...
Ahhoz, hogy erre válaszoljak, ahhoz hiányzik egy nagy rakás információ.
Akár még olyasmi is lehet, hogy az egyik házon a tetőcserép egy picivel világosabb, ettől az a padlás két tized fokkal kevésbé melegszik fel a naptól és pont ez a két tized fok választja el az olvadástól a havat a tető északi oldalán.
Vagy van két nagy tujafa a második szomszédban, ettől szélvédettebb lesz az a tetőfelület olyankor, amikor X irányból fúj a szél.
Levegőminőség érzékelő helyett inkább valódi széndioxid szint érzékelőt használj. Tudom, hogy a co2 mérők többe kerülnek, de a legtöbb levegőminőség érzékelő csupán parasztvakítás: nem méri, csak (más értékekből) saccolja a co2 szintet, olykor nagyon tévesen.
Nálunk szellőzik, náluk nem, tehát akkor ahozl el van zárva, ott nem szökik el a meleg? Akkor minek szenvedtem a gyapottal? Elég lett volna körberagasztanom a réseket...
Egy havernak csináltam régen ilyen autórádiós munka-rádiót, de haladunk a korral: most már bluetooth-os, telefon kihangosítós egység kerül bele (plusz egy mobiltöltő :)
A vicc az, hogy nálunk volt hogy leolvadt a hó, pedig 20cm van fent, a szomszéd házon megmaradt, pedig ott 0cm van fent, és mind a két ház fűtve van...
Na az hogy lehet? :D gondolom a tető anyagától is függ.
A feljáróval még lehetnek gondjaid. Jobb lett volna két ajtó, a kettő között meg némi szigetelés. Kapni is lehet kész feljárót, 20 ezer körül ahogy néztem.
A pára a feljárónál fog erőteljesen megindulni felfelé, ahol megszakítás van a hőszigetelésben, ott szökik ki, és ha fa kerül az útjába, szépen kicsapódik rajta, az meg gomba és penésztelep lesz...
Valahogy meg kell oldanom, szerintem eps lesz a nyerő, és a betonhoz ragasztom szigetelő ragasztóval, purhabbal, valamivel. Az ajtó lesz a nagy kérdés, mindenképpen középen lesz, mert az egyik szélén gerenda van. Muszáj lesz túllógatva letakarni gyapottal, elsőre nem akartam...
A deszkákkal is bánhattál volna szűkmarkúbban, így nem szellőzik olyan jól.
Ha a harmadik képre gondolsz akkor szerintem az a magyarázat ,hogy így nézhet ki csak szigetelés nélkül. Ezért nem olvad le a tető alsó részéről a hó mert ott hideg van, a meleg meg fent leolvasztja. A képet most készítettem és ma még nem sütött a nap.
Amit én nem értek-és sok háznál látom, hogy a beépített tetőtér felett, a padlásnál olvad le a hó a tetőkről.. Az első képeden is van ilyen. Ez hogy? Felmelegíti a nap a padlásteret?
A szomszédoknak ezek szerint nincsen leszigetelve a födém, mert elolvadt a hó a tetőn. 2 hete terítettem le 20 centi gyapotot a padláson. A gipszkarton mennyezet felett hőtükör fólia még a tűző kapcsok is aluszalaggal leragasztva. A falhoz is ragasztottam a fóliát. A gerendák között 10 centi gyapot van.
Erről még nem is hallottam. Majd egy 10 év múlva megjelenik itt is :D
Jó cucc lehet a falba fúrt ragasztótárcsa, amire ráragasztod a hőszigetelést, csak rohadt drága. Megkérdezte róla egy ,,mestert'', persze hogy azt mondta hülyeség, hát az nem fog semmit :D ilyen okos a mesterek döntő többsége, szerintem simán ugyan azt a dűbelt veteti minden falba, aztán befúrja ahogy pottyan.
Hmm, én is csak azon a részen dübeleztem, ahol telibe süti a nap. Ahol nem éri nap, ott nem nem. És én rendesen, a sarkoknál végig és a közepén, nem csak a közepébe 2 oszt jóvan. Mert nem azért dübeleztem, mert leesne, hanem a matrac miatt.
"...Sokat olvastam a matrachatásról, hogy ez komoly gond lehet a vastag és dübelezetlen szigeteléseknél..."
Nekem nyáron lesz hét éve, hogy fent van 30 cm szigetelés a házon, csak ragasztva, dűbel nélkül. Középszürkére színezve, jó szeles helyen, sehol semmi nyom a szigetelésen.
Baumit ragasztótárcsával szeretnék majd feltenni 20 cm EPS-t, 30-as leier NF téglafalra. Sokat olvastam a matrachatásról, hogy ez komoly gond lehet a vastag és dübelezetlen szigeteléseknél. Földszintes házról lenne szó, nem tudom hogy feltehetem-e ezzel a ragasztótárcsával a szigetelést. www.ragasztotarcsa.hu
Összességében nagyon nagyon, az egyik legfontosabb tételnek tartom a házban. Vezérlés tekintetében lehetne kicsit okosabb is, de nem panaszkodom. Közelebbi barátnál csak Helios rendszer van itt a környezetemben. Egy ismerősöm van, aki Wolf-ot használ, de sajnos nem tudok róla sok mindent.
Én Wolf-ot vásároltam nyáron. Jó lenne már a fórumon találkozni egy Wolf szellőzővel rendelkező fórumtárssal, akinek van levegőminőség érzékelője is felszerelve. Elmondaná, milyen fokozaton üzemel általában a szellőzés. Gondolkodom, hogy a BM2 vezérlőt kiegészítem egy levegőminőség érzékelővel.
270 a belmagasságom a földszinten és a tetőtérben is (115-ös térdfal), minden nélkül (tehát csak egy vékony szerelőbeton van az E gerenda+béléstestes födémeken). Szeretném becsövezni a padlót és a mennyezetet is (ezt főleg a hűtés miatt). Milyen rétegvastagságokat ajánlanátok? Főleg az a kérdés hogy elég tér marad-e majd, vagy mondjuk a mennyzetről mondjak le?
Ami még hozzá tartozik: Pince van alul, ami nem annyira fűtött, max temperát, így a földszinti padló szigetelésnek lesz jelentősége, az emeletinek kevésbe. A lépéshang csökkentés sem igazán fontos a szobák funkciója miatt. A tetőtérben pedig a szarufa közi szigetelés alá még jön egy kiegészítő kereszt irányú is, ez is csökkent a teren (kb 10cm a szigetelés).
Embere válogatja . Van akinek egy csicsás konyha az valami mert azt lehet mutogatni , az egészséges levegö meg nem kell . A csatornára csak annyit . Mikor az unióba akartunk jutni , akkor a gazdáknak elöírták , hogy az istálókból nem lehet egyenesen a földre csak úgy kihordani a lét , mert az szennyezi a talajvizet . Menj ki nyugatra , a gazdák a saját földjeik végében kialakított területre hordják semmi vízszigetelés , csak úgy direktben . Nekik nem kell betartani az elöírást , mert mi akartunk csatlakozni hozzájuk , ök meg így szokták már generációkon keresztül .
Nem örök életű a kátránypapír sem... már most létezik az utólagos technológia, tehát a legskótabb versenyzők már rég megadták magukat :) tudod, a magyar csak akkor javít valamit, ha már tényleg nagyon szar. Vagy ha ráveszik egy hülyeségre, hogy ez neki kell. Nagyon kevés ember csináltatja meg jól amit kell vagy akar.
Annak már nem, hogy szerintem vágnak majd két lyukat a falra, oszt meg van oldva a ,,szellőzőrendszer'' :D
Amúgy meg nézd, a települések csatornázását már vagy 10 éve vagy mikor, de be kellett volna már fejezni... valahol a mai napig nincs csatornarendszer... szerinted?
Pedig sokan el fogják hagyni, mert pénzbe kerül. És azt nem látják a szomszédok, de az új - minimális önerő mellett hitelre vett - autót azt meg igen. Tehát autó lesz.
Vagy nyűglődnek, fáj a fejük, fáradtak lesznek, és nem tudják mi a bajuk...
persze, értem én. Amit vettem pl 94% hatásfokkal működik, de az adatai alapján a valóságban is 92-94%-ot látok. Amiért sántít a dolog, hogy ha nem lenne, akkor az emberek nem engednének be óránként 100m3 levegőt az tuti, max ha összehasonlítjuk egy óránként 100m3-el működő teljesen hagyományos szellőzéssel, de azt meg passzív házba hogyan? közvetlen befújod a hideg levegőt? Elszívni nincs értelme, mert ennyi levegő a légtömörség miatt nem tud bejönni. Felhasználó vagyok, tehát egyáltalán nem biztos, hogy jól látom :)
Jól szigetelt, légtömör ház nem működik szellőztetőrendszer nélkül, ezt gyorsan megtapasztaltuk abban az időszakban, amikor már itt laktunk, de még nem volt beüzemelve. Egy ilyen háznál, ahol a természetes szellőzés kb a nullával egyenlő már nincs olyan, hogy "azért se nyitok ablakot". Átmeneti időszakban ezzel nincs gond, ha kint szakad az eső vagy nulla fok van, már cinkesebb, de akkor is ha kint épp nem akar megmozdulni a levegő, vagy épp 100km/h-s szél fúj. Szóval egy ilyen épületben azt mondom nem játszik az, hogy "elhagyható" a rendszer.
Ezt így nem mondanám. Ha pl 100 m3/h a szükséges légmennyiség, akkor a szellőzési hőveszteség telenként kb 26.000 Ft (épp most számoltam ki a passzívházas topicban).
Tehát pl egy 75 százalékos hatásfokú hőcserélő évente 20.000 Ft bevételt hozna. Már csak azt kell eldöntened, hogy hány év a "megtérülési türelmi időd" (ez főleg anyagi helyzettől és életkortól függ). Ha pl ebben az esetben az egyszerű szellőztetésnél a hőcserélős szellőztetés 200 ezer forinttal kerül többe, akkor a "szellőző hővisszanyerő" nevű extra befektetésed 10 év alatt megtérül és onnantól évente 20eFt tiszta hasznot termel.
Add nekem azt az egy milliót, amennyivel drágább, az amellett hogy a TE lelkednek is jót tesz, hiszen adományoztál, nekem is jót tesz, mert friss levegő lesz egész nap a házban, valamint egyenletes hőmérséklet - puffertartály és/vagy gázkazán -, így mi a komfortunk növekedése mellett még egészségesebbek is leszünk :D :D :D
A másik formája a butaságnak, amikor valaki KIZÁRÓLAG azért akar mesterséges szellőztető rendszert, mert azzal forintokat is lehet visszanyerni, a családja egészsége mint szempont, az fel sem merült eddig :)
"nézőpont kérdése... a hővisszanyerős szellőztetőt részben oda sorolnám."
Tipikus, visszatérő hiba a jó levegő mindenáron való összekötése a hővisszanyeréssel, holott a valóságban jó levegő mindenképpen kell (az egészségünk érdekében) a hővisszanyerés viszont csak egy válaszható opció, ha nem éri meg mert túl sokba kerülne, akkor simán elhagyható.
Aki egy szellőztető rendszert kizárólag hővisszanyeréssel együtt tud elképzelni (nem képes elképzelni egy olyan egyszerű szellőztetést, amiben nincs hővisszanyerés), az rohadtul nem ért semmit az egészből.
Errefelé nem, simán tudsz 2-3 millióért még lakható házat is venni, frekventált helyen, és amúgy 4-5 millió egy ennél kisebb telek. Úgy írtam lakható, ezt úgy értsd, hogy minimál szinten, tehát döglött patkány és szeméthegy nincs benne, penész meg huzatos ablak már lehet.
Gondolj bele, a legtöbb 30-40 éves tégla ház lyukacsos vagy tömör téglából épült, kő lábazattal. Lehet ezért is beszélik le a tulajokat, ugyanis a követ kvanehéz megfúrni, valamint a kő közötti változatos irányú és szélességű habarcsba sem kerülhet a dűbel. Lyukacsos téglában nem fog, a tömör meg elég alacsony, és a közepére kéne betalálni...
Persze ettől még szarul nem kell feltenni, lelkiismeretes szakit kell keresni, aki azt fogja mondani, hogy belefér az a +2 fúró ami elkopott / törött, és kifúrkálja normálisan.
"A régi házat jobb elbontani teljesen, azaz telekár mínusz bontási költség áron megvenni."
Ez a királyfi álma a meséből :)
a valóságban a telken álló düledező viskót az eladója úgy mutogatja neked, mintha a Tadzs Mahal állna ott és az árban is benne van, hogy az épület tulajdonképen a világörökség része.
Én is nézegetem a készülő hőszigeteléseket, és nem egy olyat látok, hogy csak tessék-lássék van dűbelezve, pl kettő dűbel a tábla közepén, a sarkokon meg nincs.. Holott pont a sarkokon lenne lényeges nem? Gondolom a matrac-effektusról nem hallottak, csak azért baxnak bele 2 dübelt, hogy biztos ne essen le..
Beszéltem nem rég olyan mesterrel, akinek azt mondtam, hogy a grafitos vastagságát 0,8-al szorozva kapjuk az annak megfelelő fehér eps vastagságát. Kizárt, ilyen nagy különbség nincs köztük, inkább 0,9. Egy hét múlva megint összefutunk, mondja a mester, megnézte, tényleg akkora a különbség. Na, ilyet sem látni mindenkitől :)
jól megnézhette a mester is. ugyanis 1.2-fel kell szorozni :D
Régi ház normál tetőt nem fog tartalmazni. Nyersz egy milliót a tetővel, meg mennyit is a falakkal? Mindegy is, mert 10 év múlva meg vízszigetelheted.
Egy régi házat mindig kompromisszumokkal jár felújítani, tele van lemondásokkal. Ha meg annyi pénzed van, hogy minden patent legyen, akkor már építhetnél is egy jobbat...
Pincét nem fogsz építeni új házba, mert nem éri meg. Egyszerűbb egy melléképületet, aztán ott lehet pince, akár össze is kötheted a házzal.
Ez idegesít, amikor ki van valaki tömve pénzzel, és alap dolgokat elront a vadi új házán, a sok kókler a legrosszabb megoldást választja.
Meg a másik, amikor pénz nem számít, mert a NAV nem nézi honnan van, a rendőröket befenyítették vagy megkenték, az átlagember meg jobb ha kussol...
nézőpont kérdése... a hővisszanyerős szellőztetőt részben oda sorolnám. Ha nem építem be, akkor visszafűthetem a cserélt levegőmennyiséget. Ugyanakkor nem ezért építettem be, hanem hogy jó legyen a levegőminőség a házban.
"5 és 25 cm szigetelés között már "csak" a fűtésszámlában van különbség."
Szerintem nem teljesen, mivel 5cm szigeteléssel több dolgot máshogy kellene csinálnom... Pl a redőnytokot nem tudnám megfelelően szigetelve rejteni, a külső konzolos ablakbeépítés sem menne, a sarokpontok valószínűleg hidegebbek lennének, de a ház sarkai is. Szeretem, hogy homogén a ház, szinte tizedfokra annyi van a sarkokban, mint a szoba közepén. 5cm szigeteléssel ez nem menne, bár aztán fene tudja, ha körbetekerem az egész házat fűtőszállal... Nekem úgy tűnt a komfortérzeten a légtömörség számított talán a legtöbbet, az ország egyik legszelesebb területén van a házunk és nem mind1, hogy a szél kb semmit sem ront a belső hőmérsékletben (pl ha nem fűtünk, akkor sem).
Beszéltem nem rég olyan mesterrel, akinek azt mondtam, hogy a grafitos vastagságát 0,8-al szorozva kapjuk az annak megfelelő fehér eps vastagságát. Kizárt, ilyen nagy különbség nincs köztük, inkább 0,9. Egy hét múlva megint összefutunk, mondja a mester, megnézte, tényleg akkora a különbség. Na, ilyet sem látni mindenkitől :)
A régi házat jobb elbontani teljesen, azaz telekár mínusz bontási költség áron megvenni. Csak ugye erre rengeteg embernek nincs pénze. Nekem nem tetszett, hogy úgy megindult az építőipar, hiszen rengeteg eladó ház van az országban, támogassák inkább azokat, akiknek nincs pénze építkezni. Most már belátom, vagyis eddig is tudtam, hogy jobb az új. Elfogadom, hogy inkább építsenek, mondom úgy. Viszont még ott is el tudják bacni, lásd 10 éve épült ház, 8cm szigetelés a falon, padlóban max 5cm, padláson nulla, padlófűtés, öntvény vegyeskazán shiedel kéménnyel, és egy hőcserélőn keresztül nyomja a meleget a padlóba... mondanom sem kell, rohadtul nem komfortos, és nem is gazdaságos...
"A hülye szakember-okos szakember részt ki tudnád részletesebben fejteni?"
A hőszigetelő mesterek fejében van néhány tévhit , de van amelyik jól tudja, hogy hogyan kellene jól csinálni, csak éppen leszarja a te érdekeidet, mert ő viszont tud egy másik módszert, amivel viszont fele annyi munkáért is felmarkolhatja ugyanazt a pénzmennyiséget.
A két legdurvább hiba:
- hűtött légrés a hőszigetelő réteg alatt
- hatalmas "szünetek" a hőszigetelés folytonosságában
A hűtött légrés a "pogácsás" ragasztási módszer mellékterméke. A hőszigetelő réteg alatt maradó légrésben a külvilág hidege teljes erővel felfelé áramolva (lásd:kéményhuzat) folyamatosan hűti a házat, megpróbálva a nullához közelíteni a légrésen kívül lévő hőszigetelés értelmét :) Ha minden egyes hőszigetelő lapot külön-külön körbekenünk ragasztóval, akkor nem alakulhat ki ilyen, egész falat lehűtő kéményhatás.
A szünetes hőszigetelés az, amikor pl a "mester" az oldalfalon alulról megáll az ereszdeszkánál, felülről viszont csak a szelemen gerendák közötti (azokon belüli) födémrészt hőszigeteli le. Így az oldalfali és a födém hőszigetelés között kimarad körben egy kb méter széles hőszigeteletlen sáv, ami a ház méretétől függően 40-60 méter hosszú szokott lenni, magyarul a mester úgy kér pénzt a hőszigeteléséért, hogy a házon 40-60 négyzetméter egyáltalán nincs hőszigetelve. A jó hőszigetelés felkúszik az egyik falon, majd végigkúszik a födémen, majd lekúszik a túlsó falon. Mindezt FOLYAMATOSAN ÉS ÖSSZEFÜGGŐEN teszi, megszakítások, szünetek, sőt elvékonyodás nélkül. Ha az oldalfali hőszigetelés 20 centi és a födém hőszigetelés is 20 centi, akkor ez a kettő 20 centi vastagságban légmentesen egymáshoz feszül, nem egy méter szünet nincs közöttük, de egy milliméter sem.
Vannak még kisebb tipikus hőszigetelési hibák, de ez a kettő az, amivel egy hőszigetelés hatékonyságát akár 50%-kal a lehetséges maximum alá is le lehet rontani (magyarul: a hőszigetelő anyagra költött pénzed felét a mester kidobja az ablakon).
Ezek után már te is csak nevetni fogsz azokon a balekokon, akik szentül meg vannak győződve, hogy egy régi ház fűtésköltségét hőszigeteléssel max 30 százalékkal lehet csökkenteni. Ez nem általánosságban igaz, csak csak a legtöbb hőszigetelő "mesternél" igaz.
A szellőztető nem a megtérülésről szól. Ha kézzel szellőztetsz az sem.
A hőszigetelés viszont igen. Azt el tudom képzelni, hogy nagyon szarul szigetelt (=sehogy) házban hiába tartasz 23 fokot "süt" a hideg a falakból. De 5 és 25 cm szigetelés között már "csak" a fűtésszámlában van különbség.
mindig ez a megtérülés... a kiváló komfortérzet, hogy egységes meleg van a házban, hogy nincs sugárzó hideg felület, hogy a szellőztetőnek hála mindig kristálytiszta levegő van állandó hőmérséklet mellett, pl ezek a dolgok nehezen illeszthetőek a megtérülés táblázatba.
A sógorral meg az apóssal csináljuk. Tízezermester(sógor) plusz két csicska. Útálom ha leszednek és azt is, hogy a legtöbb szakember mellett ott kell állni, nézni, és nekem, mint műszaki analafabétának kell megmondani, hogyan is lenne az jó, hogy kellen csinálni. Erdetileg ács, de szinte mident meg tud csinálni.
Cserépkályha rakás neten összeszedett tudással, burkolás, szigetelés, gipszkarton, stb. Jól szokott megcsinálni mindent.
ok, kb. 14-15cm-re van keret. Remélem én is tapasztalni fogom azt komfortot amiről írtál. Amúgy ha mondjuk vastagabbat teszek és csak ősszel lesz szinezve, azzal lehet valami gond? Természtesen rajta a háló és le van húzva, úgy gondoltam.
Jó, nem úgy gondoltam, hogy ma vagy holnap, hanem mostanában, vagy tavasz elején míg nincs nagy meleg és nem indul be a az építkezési szezon. 1-2 hetet azért csak lehet előre látni.
A tetőtér nálam rendben, a gerendák között 12 vagy 16cm isolyt paplan van már nem tom pontosan + lambéria burkolat. Nálam olvad le legkésőbb a hó a tettőről a környéken. Ablakok rendben, most következik a külső homlokzat. Szellőzteni pedig kell. Szted. akkor miért szigetelnek, divatból??
Vagy csak azért mert nyomják égen-földön, hogy szigeteléssel mennyit lehet elvileg megtakarítani.
rohannom kell, nézz körül a guglin pl: "grafitos akció forint"
vagy pl a szigatech.hu-n jó árak szoktak lenni
"indenképp zóna szabályzós rendszert vízionálok,"
IGAZÁN jól hőszigetelt házban a helyiségek egymás tartják azonos hőmérsékleten ezért a zónázás kb semmit sem ér
Kisgyermekre szerintem 1-2 db kis teljesítméyű (4-500w) hőssugárzó 1,5 méterrről felülről ferdén felülről
"Ne is használjak födém szigetelést ha úgyis "nálam hasznosul?" Vagy elég pár cm?"
Azonos hőmérsékletű helyiségek között nincs értelme hőszigetelének. Viszont vagy alul vagy felül kiegészítő fűtésre, vagy hő-fékező rétegre lehet szükség, mérnök kiszámolja
"a dunaparttól 100méterre"
Ha sóderréteg van alattad és nem agyag vagy szikla, kor OK
akét kút között odalenn ne alkulgasson ki viszafolyó "rövidzár" áramlat
"Ha én szorgalmasan megkeresem az ország legdrágább grafitos hőszigetelését"
Ezért mondtam hogy random. Ez az első google találatot jelenti, de írhattad volna, hogy ez általánosságban nem igaz, így viszont csak a kérdés marad: nem igaz? És ha igaz akkor mi a helyzet? Mármint ha mondjuk egy árban vannak. De a lényeget értem, 80%-ban hitvitával állunk szemben. :D
"téged csak az az öt perc érint"
Engem igen, a gyerekeimet már kevésbe, akik összesen akár órákat töltenek este a kádban/pelenkázón stb... A hősugárzót értem, de mindenképp zóna szabályzós rendszert vízionálok, így nem kell fűtenem a maradék 22 órában (figyelmebe véve a tehetetlenséget)
"Csak akkor muszáj, ha ha alattad nem a te lakásod alsó szintje van"
Pince, amit vagy fűtok vagy nem, ez még kiderül és fölötte 2 szint. (földszint+ tetőtér beépítés) Ilyenkor hogy érdemes? Ne is használjak födém szigetelést ha úgyis "nálam hasznosul?" Vagy elég pár cm?
"Két kút"
Ez világos, számítása is vettem, ez ugyan az a logika amit a kútvizes hőszivattyú megkíván, de a dunaparttól 100méterre mindkét irány könnyen kivitelezhető.
"Megnéztem egy random árlistát, és a 20cm-es homlokzati garafitos eps drágább mint a szintén 20-as 2 rétegű közetgyapot."
Ha én szorgalmasan megkeresem az ország legdrágább grafitos hőszigetelését attól a kőzetgyapot alkalmazása jó üzlet lesz, vagy inkább jól becsaptam magamat?
"Általában a fürdőben szeretnék melegebbet mint a lakószobákban"
Nem igaz. Naponta 23 órán és 55 percen keresztül leszarod, hogy hány fok van a fürdőszobában, téged csak az az öt perc érint, amikor éppen kiléptél a zuhany alól és még vizes a bőröd. Na ABBAN AZ ÖT PERCBEN csinálj magadnak 40 fokos hőérzetet és ne pazarold az extra fűtést a fürdőszobában naponta 300-szor annyi ideig. Én hősugárzókat javasolnék (legalább kettőt, de 4 még jobb), de kevés pénzből akár egy elektromos ventilátoros fűtés is felfűti a fürdőszobát amíg zuhanyzol.
"A padló fütést el kell szigetelnem az alsó födémtől"
Csak akkor muszáj, ha ha alattad nem a te lakásod alsó szintje van. Ha az alsó szintet is te fűtöd, akkor az alsó szint mennyezetfűtése egyúttal részben a felső szint padlófűtése is.
"Mennyezet hűtés: Meg tudom csinálni a hűszivattyún kívül bármi egyszerűbbel a hideg víz keringetését nyáron? (kútvíz + hőcserélő?)"
Két kút kell, egymástól távol: az egyikből kiszívod a vizet, lehűtöd vele a házat (hőcserélőn át), majd a használt vizet visszaengeded a másik kútba. Ha a két kút valamelyike nem győzi a vízmennyiséget (furcsa módon a nyelőkúttal többször van baj) , akkor sajnos talajszondá(ka)t kell csináltatni, éppúgy, mint a hőszivattyúkhoz csak éppen ekkor a szondában keringő vizet forgatod a mennyezetben
Kiszámoltam a házi feladatot. Kb. 500g vizet kell elpárologtatnom a garázsomba (85 m3), hogy a feltett ábrának megfeleljen. Arra van valamiféle számítás, hogy a falakon keresztül mennyi pára távozik?
Az ábra, amit feltettem linkbe lakóépületnél valós lehet. Próbáltam 10-15-20 cm EPS-el de minimáslian javított csak rajta. 500 g vizet 8 fő csak a légzéssel megtermel óránként.
Nehogy azt hidd, hogy az a szellőző olyan kvanagy költségeket okoz ám!
Mekk megmondja, párezer forintot számolt, számoltak ki a másik témában! Az szinte semmi.
Kérj meg egy mester, hogy tegyen fel 20cm gyapotot, vagy 20cm grafitost. Lehet, még a gyapot lesz a drágább :D szarabb vakolni, de megoldható, előferdülhetnek plusz költségek, lehet el sem vállalja, csak drágábban, stb.
Mint írták, a grafitos a legjobb. Vannak nála jobb hőszigetelő anyagok, csak sokkal drágábban.
Többihez nem értek, drága, úri, huncut technológia, de megkérdezném Kömkelt, vagy a többi jó építészt aki ide jár, hogy mennyi a kiépítési és üzemeltetési költségük.
Ezt értem, de a kérdés álltalános, vagyis a falazó anyagot kivenném a képletből (még ha a kokrét választásnál nem is lehet.) De csak a gondolatkísárlet miatt legyen mondjuk ilyen: Wienerberger PTH 30 N+F
a grafitos még így is ~15%-al jobban szigetel, mint ugyanannyi abból a kőzetgyapotból (0,031 W/mK vs 0,036 W/mK). Egyébként pont nemrég is esett róla szó, hogy a homlokzati hőszigetelés nem bemondásra megy, hogy melyik szebb/jobb nekem. Elsősorban a falazat mondja meg mi való rá, de majd jönnek a szakik és elmagyarázzák pontosan :)
1) Miért szól a forum nagy része a grafitos eps-ről? Megnéztem egy random árlistát, és a 20cm-es homlokzati garafitos eps drágább mint a szintén 20-as 2 rétegű közetgyapot.
Én a kőzetnek csak előnyét látom az eps-el szemben, így a választás nekem nem lenne kérdés, de javítsatok ki hogy miben tévedek.
2) Padlófűtés: Általában a fürdőben szeretnék melegebbet mint a lakószobákban, viszont a fürdőben van a legkisebb hőleadó felületem. Megtehetem hogy a padlófűtés csövet "feltekerem" a falra, mintegy falfűtés, ezzel növelve a felületet. Ezt úgy csinálnám, hogy egy körben a padlóval, megszakítás nélkül. Hülyeség?
3) Mennyezet hűtés/fűtés: A padló fütést el kell szigetelnem az alsó födémtől, ez világos, de a mennyezetit miért nem szokás elszigetelni a felette lévő födémtől? Sőt a monolitba még bele is teszik. (nekem mondjuk E gerendás, kefnis födémem van, ott csak a külső szrelés jön szóba.) Hozzá tartozik, hogy temperált pince van az egész alatt, ezért talajon lévő padlófűtött födémem nincs.
4) Mennyezet hűtés: Meg tudom csinálni a hűszivattyún kívül bármi egyszerűbbel a hideg víz keringetését nyáron? (kútvíz + hőcserélő?)
A hőszigetelés alatti és feletti költség minden vastagság esetén ugyanannyi. A vastagság csak a középső rész árát módosítja, tehát durván 150-200 forint centiméterenként és négyzetméterenként. Tehát kétszer vastagabb hőszigtelés NEM kétszer drágább, csak egy picivel drágább.
"Nem mindegy, hogy a fűtési költség 30%-a jön vissza, vagy a beruházás 30%-a."
Egy lakással ellentétben egy garázsban nincs semmi, ami folyamatosan párásítana, ezért a garázs belsejében az idő túlnyomó részében ugyanakkora az ABSZOLÚT páratartalom, mint a külvilágban.
Amikor odakint -5 fok van és 80% a relatív páratartalom, olyankor 2,64 g/m3 az abszolút páratartalom. Ugyanez a kinti páratartalom a 15 fokos garázsod belsejében mindössze 20%-os relatív páratartalomként jelentkezik.
Házi feladat:
- számold ki, hogy hány gramm vizet kell bepárologtatni a garázsod levegőjébe ahhoz, hogy igaz legyen az általad az általad megadott 60%-os páratartalom
- ne számold ki, csak gondold végig, hogy ez a plusz vízmennyiség a levegőből nyomban elkezd kifelé vágtatni a falakon keresztül (páranyomás), tehát ezt a magas páraszintet nem csak egy pillanatig kell fenntartanod, hanem folyamatosan, órákon, napokon keresztül.
Van (pl. a neten, de csinyáni is lehet) egy excel táblázat: minden változó változtatható (nahát!): fűtésszezon hossza, kinti-benti hőmérséklet különbség, szigetelő anyag ára, munkadíj stb. Kitöltöd és megkapod, hogy különböző vastagságú szigetelések felrakása mennyibe kerül, hány év alatt térül meg stb.
De azt is lehet, hogy lesed a szomszédot és ha ő 12 cm-t rak, akkor te 14-et. :)
Így van, nem önmagával a napfénnyel van baj, az csak egy idő után kezdi tönkretenni a habot, hanem hogy a hőtől megvetemedik a tábla, és vagy ledobja magát a falról, vagy ,,meggörbül'' a fal.
Tavasz sem garancia, lásd a megbolondult időjárást. Most sem ajánlatos, mert ha öt nap múlva bejön egy 4-5°C-os idő, akkor már csak adalék segít, de akkor nem érdemes vakolni, csak gyorsan beglettelni, de tényleg gyorsan, a vakolatot azért nem lehet hideg időben kötésgyorsítóval felvinni, mert egyszerűen megköt mire utoljára is átdörzsölnék...
15cm-t a minimumnak mondanám, de könnyű mondani, hiszen a zasszony is beleszólhat a dolgokba :D nehéz ügy na.
Ha van rá keret, akkor tegyél grafitosat és kb. 15 cm vastagságban. Ha kerül rá vakolat, akkor egyáltalán nem szívja be a meleget. (Fekete polóra veszel egy fehér kabátot, akkor a póló sem szívja magába a meleget.)
Kivitelezés alatt meg max hálót tesznek az állványra, vagy hamar vakolják, így a napfény és a hő nem tehet benne kárt. Ha jól tudom, akkor pl az Ausrotherm Grafit Reflex lapjai a reflex bevonat miatt ezt a kockázatot is minimalizálják. De ha a kivitelezés alatt nincs nagy meleg és direkt napsütés, akkor nem hiszem, hogy bármi baj lenne haló vagy reflex nélkül is.
Tudom, hogy mindenki próbál megtérülést számolni, hogy mi éri meg jobban. De szerintem van egy fontos és nehezen árazható tényező, mégpedig a komfort, kényelem. Érezni, hogy nem szívnak a falak, nem sugározzák a hideget.
Többször átnéztem az adatokat, de jó. Műszaki adatlapról vettem a μ értékeket. Ezért is kellene belső párazárás. Temperálni szeretném a garázst és időnként felfűteni ha épp dolgozok ott.
Folyékony fólia. LINK A helyi tüzépen ezt ajánlották.
A leírásokban nem szerepel külön, hogy párazáró lenne. Ami viszont vízzáró, az többnyire párazáró is. Persze van kivétel, de a folyékony fóliák esetében jobbára igaz, hogy párazárók is. A fenti anyag egy kültéri vízszigetelés. 1-1,5 kg/m2-t ír. Beltérre vélhetően elég lehet az 1 kg/m2 is 2 rétegben.
Viszont a L.B Knauf Aquastop Plus is ~1000 Ft/m2 árra jön ki. Persze felület függő, de 1000-1500 Ft/m2 között kihozható.
Akkor elvileg jól lőttem be, 14-re van pénzem, bár én a szinezést is bele vettem. Puccparádé nem lesz, csak egyszerű szinezés. Erre még lehet alszom egyet-kettőt. Amúgy ez 30%-os matek sántít szerintem. Nem mindegy, hogy a fűtési költség 30%-a jön vissza, vagy a beruházás 30%-a. Másoktól vélemény, javaslat?
Így van, 80%-ot szoktak mondani ha jól emlékszem, tehát 8cm grafitos egyenlő 10cm fehér habbal. Ha van rá keret, tedd fel a legvastagabbat ami még elfér, valahol 20cm-nél van a határ, ami felett milliárdosok kivételével már hüleség, de majd a szakik megmondják.
Most akkor mit vársz el?
Mert legtöbben azt várják, hogy legyen olcsó, és ne kelljen utána fűteni, utána meg lehessen szidni a szrfos műanyagot, mert nem lélegzik tőle a ház, előhozza a penészt, meg még a fűtésköltség sem csökkent, mert kétszer olyan hideg volt mint az átlag, és a fa ára is emelkedett...
A legkisebb költség lesz maga a szigetelőanyag, azaz ha kétszer annyit teszel fel mint tervezted, akkor sem kell sokkal többet fizetned, csak az eps árát.
Fel kell tenni a legvastagabb réteget amit a pénztárca megenged, a lehető legjobb munkával, vagy várni még egy-két évet, vagy csak a fél házat szigetelni, vagy várni a színezéssel és a puccos díszítőelemekkel, aztán majd elválik.
Ha normálisan van kivitelezve, akkor csak jó lehet, 30% fűtési költség csökkenés, vagy 30%-ra csökken a fűtési költséged, vastagságtól függően. Ennél jobb kamatot még a bank sem ad.
Aki meg ,,megszakérti'', annak lehet legyezni, ,,jóvanjóvan''-ozni, vagy elküldeni a jó kva a...ba, hogy otthon okoskodja a hülyeségeit.
20cm a padlásra már durva javulást hoz. És ez a 20 inkább 30 legyen, ha van feles pénzed, inkább 35-40cm, enni nem kér.
A tapasztalatnál arra gondoltam, hogy hozza e azt amit elvárt felhasználó. Elég e a 14cm, stb.. Persze, hogy nem hülyék a gyártók, viszont ők is profitból élnek. Én is egy gyárban dolgozom, tudom mi folyik költségcsökkentés címén. Legfőképp alapanyagcsökkentés. Igazából a hely miatt döntöttem a grafit mellett, mert ugye elvileg vékonyabb lap is elég ua. a hatás eléréséhez.
Ezt én is olvastam, ezért szeretném most csinálni. Viszont pont ez ütött szüget a fejembe, itt valamennyire ül az amit mondott, hogy magába rántja a meleget. Vagy ez hülyeség? Akkor hogy szigetel ha beszívja a hőt??
Kérd meg, hogy a mendemondáit adatokkal, tényekkel támasza alá.
Amúgy tudomásom szerint a grafitossal akkor lehet gond, ha nagy melegben teszi fel az ember és nem vakolja be utána, hanem hagyja, hogy a nap direktbe érje.
Ne rendszerben gondolkodj, mert drágább! Plusz a rendszernél általában 4kg ragasztóval számolnak / m2, hogy olcsóbb legyen, tudjanak akciózni, aztán a kőmíves meg huzogatja a vállát, hogy még ragasztáshoz is épp hogy csak elég lett... 5-6, de inkább 7kg-al számolj, durva esetben akár 8-10kg is felszaladhat. 7kg pl. a viszonylag egyenes falra elég is lesz.
Hát ha a saját házára fehéret rakott, akkor tényleg elég sokan vásárolhatnak grafitost, a maradék raktárkészletet meg el kell sóznia :D minden az ártól függ, de legtöbb helyen legtöbbször amennyivel drágább a grafitos, annyival jobb is. Azért gondolj bele, a gyártók sem hülyék, fillérre pontosan kiszámolják, hogy megérje nekik.
Hagyd a francba azt a homeopátriás ügynököt, két azonos hőszigetelési érték ugyan miért is lenne különböző nyáron?
Tapasztalata nehezen van bárkinek is, mert ha már fent van az egyik, ugyan miért szedné le és rakna másikat... két azonos ház, azonos értékű hősziggel meg ritkaság a rokonságban...
Én mondjuk annak sem hiszek, amit ráírnak. Vagy annyi, vagy nem, ki garantálja nekem?
Házam külső homlokzati hőszigetelését tervezem. 1988-as építés, Uniform 38-as tégla, vakolat, kb. 4cm perlit valkolat, kőpor. Teljesen rendben a falazat, nem puffadt, nem repedt, mindenhol kitűnően áll az anyag rajta. 14cm grafitos rendszerre gonoltam. El kezdtem kéregetni az ajánlatokat. Eddig senki nem szólt semmit, megy a nyalás csak nála vásároljak. Ma az egyik ajánlattevővel telefonon beszéltem, azt mondja neki eladó a grafitos is de jobban járnék a fehérrel. Szerinte ez grafitos cucc csak parasztvakítás, sokkal jobb ár-érték arányú egy fehér lapos rendszer. A garfit szerinte nyáron jobban berántja a meleget. Na meg, hogy ő a saját házára is fehéret rakott, pedig ő aztán otthon van benne, rakhatott volna grafitost is. Elolvasgattam én is mikor keresgetni kezdetem miket írnak a garfitosról, miket a fehérről. Van valakinek tapasztalata, esetleg javaslata, akár vastagságot, akár márkát illetően?
Teljesen fűtetlen garázsban szinte soha nem képződik annyi pára, hogy gondot okozzon egy átlagos páraáteresztésű fal.
De egy 30K-s téglán kívül 5 cm EPS még akkor is elég jó kombináció szerintem, ha a fűtetlennél több pára keletkezik (tehát pl a garázs temperált hőmérsékletű).
"A kőzetgyapot a nedvesség áteresztő képessége és a jobb értékei miatt tetszett meg."
Téged jól félrevezetett valami fizikából felmentett idióta, egy önjelölt "szakértő" és ez rengeteg pénzedbe fog kerülni. Hogyan kerülne nedvesség a falba? Hány százalékkal jobb a vakolható kőzetgyapot a grafitos EPS-nél?
"Nem akarlak lebeszélni, csak elmondtam a saját "történetemet"."
Jaja, tessék óvatosan fogalmazni, mert ha leírod, hogy nincs értelemes oka a kőzetgyapot választásának, akkor minimum kioktat, hogy nem az volt a kérdés, rosszabb esetben (kinek rosszabb?) "besértődik" és törli magát...
Ahogy írod, hogy már 10 éve áll a ház, akkor a nedvesség áteresztő képességre lényegében nincs szükséged - szerintem.
Néztem a hővezetési tényező értékeit a grafitos szigetelő eps-nek (Austrotherm) és a kőzetgyapotnak (Rockwool), és ez az érték a grafitos eps esetében még minimálisan is, de alacsonyabb.
Ezt csak azért írom le, mert 1-2 éve, amikor elkezdtem komolyabban foglalkozni a házunk lehetséges szigetelésével, akkor nekem is nagyon megtetszett a kőzetgyapot. Azóta viszont örülök annak, hogy lebeszéltek róla és grafitos mellett döntöttem (a kivitelezés remélem idén meglesz). B30-as téglafalam van, így a szigetelő anyag lélegző képessége számomra nem fontos (ha pl vályog falam lenne, akkor lenne ez fontos szempont). Tűzvédelmi szempont miatt sem kell a kőzetgyapot. A hangszigetelés meg annyira szintén nem izgat, csendes környék (úgy tudom a kőzetgyapotnak jobb a hangszigetelő képessége).
Nem akarlak lebeszélni, csak elmondtam a saját "történetemet".
A szerkezet 10 éve áll ebben a formában, így a száradás nem szempont. Pont ilyenekre gondolok, kerti lámpa, motoros redőny, ezeket akarom számba venni. Minden közmű a pincébe jön be, villanyt kivéve, így elvileg ott nem lehet gond.
Külső villanyszerelés (külső lámpák, kapcsolók vezetékeinek elhelyezése), esetleg a nyílászárókhoz nyitásérzékelők kötése(ha a külső falon viszik a vezetéket) esetén gond lehet a kész szigetelés.
A kőzetgyapot a nedvesség áteresztő képessége és a jobb értékei miatt tetszett meg. Tudom hogy drágább, de nem ezen akarok spórolni. Termétesen rendszerben gondolkozom (ragasztó + tábla + alapozó + vakolat) mind egy gyártótól (rockwool). A fal porotherm téglából van.
Ha nincs pince, csak a falon tudod bevinni és a föld felett csak "fém"-ben mehet, föld alatt persze mehet a bevezetésig még műanyagban is. Én így tudom.
Mikor készült el a jelenlegi állapot? Mert ha most pár hónapon belül, akkor még tele van nedvességgel minden. Én biztos nem szigetelném le csak nyár végén vagy ősszel. Had száradjon magától! De ha annyira sürgős és nem számít a pénz... A szakikat én is megkérdezném. De ha pl lesz motoros redőny akkor azt előtte kellene kivezetni, kültéri lámpák (ha a falon is lesz) stb... A gázcső is csak kint mehet, azt is könnyebb hegeszteni, ha még nincs ott a szigetelés (szebb is lesz).
Biztos, hogy ha elkezdtek most szigetelni, 1 hét múlva sem fog fagyni?
Miért nem a szakikat kérdezed meg, hogy útban lesz-e nekik a szigetelés? Szvsz mi hiába gondoljuk, hogy nem, ha szerintük meg igen. Vagy "jó szakember" szokás szerint szétba...rmolják jó nagy felületeken...
Adott egy szerkezetkész ház. Viszont nincsenek meg a közművek, sem a szigetlés, és belül sincs semmi készen. A kérdésem az lenne, hogy az épület külső homlokzatát érintő munka fel fog merülni a ház befejezéséig, vagy megcsináltathatom a szigetelést? (közetgyapot) + a vakolást.
Úgy értem, hogy fog-e panaszkodni a villanyszerelő, vizes, gázos stb... hogy nem fér hozzá a külső falfelülethez, pedig kellene, minek csináltattam meg a szigetelést. (Egyébként azért mert erre van most munkerő+anyag, és hogy hidegebb időben is lehessen benti munkát végezni mondjuk ideiglenes villany fűtés mellett.)
A födémen a szigetelést mindenhol ki fogom egészíteni 40-45 cm vastagságúra. Ez a vastagság a kalkulátorok szerint már nem térül meg csak nagyon lassan.
Idén építkeztem. Porotherm 30 cm NF téglafalra 15 cm vastag grafitos szigetelést, födémen 30 (egy részen a megmaradt szigetelés miatt 45) cm vastag táblás kőzetgyapot szigetelést alkalmaztunk. Ez ma már egy átlagos szigetelés az építész szerint.
"így is úgy is 15-20 cm szigetelést tennék az oldalfalakra. A többinél meg meg tudnám spórolni azt a 150% pluszt, amit írtál."
20 centi oldalfali (tehát radiátor veszteséghő) hőszigetelés árából 60 centi födém (mennyezetfűtés) hőszigetelés jön ki. Ez NAGYON nem 150% különbség.
Ezen árkülönbség miatt tartom rossz ötletnek a falfűtést is: a födémre ugyanolyan jóságú hőszigetelés harmad annyiba kerül, ezért jól indokolja meg, aki mégis inkább a falát szeretnéd fűteni :)
Tisztában vagyok vele, hogy sok költséget lehet spórolni a hasonló fórumok olvasásával, mint ez is. Én nem tudom hová tenni azt a mondatot, hogy ha rám hallgatsz azt csinálsz amit akarsz. Ezek szerint ez csak számomra olyan mondat, ami lekezelő, ám legyen, biztos túl érzékeny a lelkem!
Fogok óradíjat is fizetni nem keveset, viszont szeretnék tisztában lenni legalább alap szinten a dolgokkal, hogy amiért fizetek legalább legyen valami közöm hozzá.
Nyilván én is tisztában vagyok vele, hogy az elérhető legvastagabb szigetelést kellene rakni mindenhová, viszont szeretném azokat az értékeket megtudni amik felett már a megtérülés sok 10 év, nekem az már a felesleges szint.
De, hogy ne legyen felesleges az írásod majd próbálok nem kérdezni hanem olvasni.
Mielőtt leszólsz valakit érdemes átgondolnod pár dolgot.
Először is beköszönni valahová azzal, hogy "vettem egy házat, hogyan szigeteljem" és hátradőlve várni a kulcsrakész választ, INGYEN na az a lekezelő. Ezzel a hozzáállással keress meg egy építészt fizesd ki az óradíját, az nem lesz lekezelő, még kávécskát is kapsz.
A másik, hogy ebben a topicban -ha picit is visszaolvastál volna te is tudnád- hatalmas potenciál van, ez a pár ember aki itt írogat INGYEN azoknak a tudása összevetve, ide monitorra vetve kenterbe veri kb a komplett szigetelési szakmában dolgozók 80-90%-át. A tisztelt fennmaradó értő szakember pedig olyan messze van bármelyikünktől, hogy el sem éred őket, azt sem tudod, hogy léteznek, mert annyi munkájuk van. Szóval szépen szerényen hozzáállva innen bárki sok100ezer (milliós) kiadásoktól tudja okosan megkímélni magát, akár csak visszaolvasva is. Ez kb. garantálható.
Persze ez igaz. De én úgy kalkuláltam, hogy ha a mennyezetét fűti valaki, akkor is leszigeteli az oldalfalakat. Így az a tétel változatlan - legalább is én mennyezetfűtés ide vagy oda, így is úgy is 15-20 cm szigetelést tennék az oldalfalakra. A többinél meg meg tudnám spórolni azt a 150% pluszt, amit írtál.
"de pl egy mennyezet fűtés szerintem sokkal érzékenyebb a gyenge szigetelését, mint pl egy radiátoros."
A radiátor hőjét 15-20.000 Ft/m3 árú olsalfali polisztirol hőszigetli el a külvilágtól, a mennyetfűtés hőjét viszont 5000 ft/m3 árú üveggyapot födém hőszigetelés. Szóval melyik is lesz jobban hőszigetelve, ha ugyanannyi pénzből a mennyezetfűtést három-négyszeres vastagagságban lehet hőszigetelni? Ezt az apróságot is illik figyelembe veni, amikor túl drágáak találjuk a mennyezetfűtést.
"Az egyik kérdésem a szigetelés vastagsága lett volna, amire már válaszoltál is, hogy 12-15 cm. Ez lehet kevesebb is"
Lehet akár egyetlen centi is :) de szerintem a legalsó határ (szegény emberek számára) 12 centi grafitos vagy 15 centi fehér hab, a felső határ meg legyen 15 centi grafitos vagy 20 centi fehér hab.
A födémre szerintem csak szegény ember tegyen mindössze 20 centi üveggyapotot, aki megteheti, az inkább célozza meg a 30 centit (mennyezetfűtés esetén mindennek vedd a 150%-át.).
Egy forintálisan lényeges tétel kimaradt: az új vízszigetelést mindenütt össze kell ragasztani a régi falakban már meglévő vízszigeteléssel. Ezt a tételt a laikuskok a költségvetésben kb 5 ezer forint értékűre saccolják, a valóság viszont 6 számjegyű is lehet, ha jól van megcsinálva.
"De megpróbálhatsz meggyőzni a mennyezetfűtésről! "
Meggyőz helyettem számológép szerintem (ha nem hagysz ki semmi fontosat)
"Nagyjából mennyibe kerülne"
Fogalmam sincs az aktuális árakról. Kérj néhány árajánlatot.
"Kondenzációs kazánnal működtetett központi fűtés van tervezve jelenleg"
A kondenzációs kazán elég jó hatásfokkal dolgozik 35-40 fokos hőmérséklet környékén is, ehhez nem kellene drága padlófűtés, helyette elég lenne túlméretezett radiátor-felület az alsó szintre is.
És ha a padló kevésbé meleg (mert nem az fűt, hanem a radiátor), akkor nem kell a padlóba 15 centi hőszigetelés meg extra fűző betonréteg. És akkor nem kell a padlót 30 centivel megemelni, hanem csak 10-12-vel. És ha a padló szintje csak kicsivel emelkedik, akkor nem kell szétverni a házat marhasok pézért.
Azért kérdeztem, mert nem értek hozzá, de a lekezelő hozzászólásod helyett csináélhattnál volna hasznosat is. Ha nincs kedved válaszolni valakinek kultúráltan akkor ne erőltesd!
A 12-15 cm a szigetelés vastagsága, a teljes vastagság (ahogy pl. Domi írta) 30-35 cm. Ennyit is elbír a ház belmagassága?
Másrészt (ebben Eleknek igaza van) a padlófűtésed alatt lesz 12-15 cm szigetelés, és ez nem nagyon növelhető. A mennyezetfűtés fölé tehetsz 50 cm szigetelést is akár.
Én B30as falra 15, esetleg 20 cm-es grafitos szigetelést teszek. Idén szeretném szigetelni a házat. A födémre akár 30-40 cm-is.
Nem ismerem annyira a különféle fűtési rendszereket, de pl egy mennyezet fűtés szerintem sokkal érzékenyebb a gyenge szigetelését, mint pl egy radiátoros.
Milyen szigetelés ajánlott? Magyarul mi az a vastagság ami a minimum, ami felett már csökken a hatékonyhág, illetve ami illeszkedik B30as téglafalhoz 12 cm-es szigeteléssel, 20 cm födém szigeteléshez?
Az egyik kérdésem a szigetelés vastagsága lett volna, amire már válaszoltál is, hogy 12-15 cm. Ez lehet kevesebb is vagy ez a vastagság amit írtál a minimum?
Másik, hogy a parketta alatti bitumen amit szintén víz szigetelésre használtak anno nem maradhatna-e és erre menne a hőszigetelés?
Van elég belmagasság, az ablakokra és ajtókra gondoltam. Az ablakok is cserések, így alá lehet falazni az új abnlaknak és mivel redőnytok van amit meg kell szüntetni ott is lehet majd feljebb csalni az ablakon. Az ajtók közül 3 marad ott ahol most is van, így azokat tervezem megemelni, mert az kisebb költség, mint amit te is itt leírtál. :)
A ház lakatlan, most tervezek itt új otthon létesíteni. Vagyis az első pont így okafogyottá vált. :) Ez a ház ugyan azokkal a burkolatokkal stb. rendelkezik, mint amivel 1980-ban felépítették, teljesen elhasználódva, vagyis minden fel lesz szedve, ki lesz cserélve.
De megpróbálhatsz meggyőzni a mennyezetfűtésről! Nagyjából mennyibe kerülne egy 97m2 padlástér beépítéses (67+30) házban a mennyezetfűtés? (alul: nappali+konyha+ebédlő, hálószoba, wc, fürdőszoba; fent: 1 gyerekszoba nappalival). Kondenzációs kazánnal működtetett központi fűtés van tervezve jelenleg, alsó szinten padlófőtéssel, felül radiátor.
Amire sokan nem gondolnak: képzeld el a lakást úgy, hogy a padló 25-30 centivel magasabban van: az ablakok kb térd magasságban kezdődnek, az ajtókon pedig lehajolva tudsz átmenni :) Persze fel is lehet törni a ház padlóját és egy újat csináltatni mélyebben... csakhogy ennek költségei ki szoktak felejtődni az előzetes számításokból és csak utólag van nagy csodálkozás, hogy vajon mire ment el plusz fél millió Ft....
1: kiszámolnám, hogy mennyibe kerül minden bútor (és a család) kiköltöztetése + jelenlegi padló felszedése + (jóvastag!!!) hőszigetelés + csövezés + betonozás + új padló mindenhová + bútorok (és a család) visszaköltöztetése,
2: kétségbeesnék a látott összegen,
3: sürgősen begyűjtenék (jó)néhány árajánlatot MENNYEZETfűtésre (amivel nyáron hűteni is lehet a házat, ráadásul fillérekből) és ugyanolyan sürgősen elfelejteném a padlófűtést.
Vásároltam egy házat, amelynek a felújítása hamarosan kezsődik. A ház 1980-ban épült, a szobák parkettásak, amik bitumenre lettek rakva, a többi helység metlaki lap sóderben. Felszedésük után padlófűtés a terv. Milyen módon érdemes ezt megcsinálni ezekkel az iduló feltételekkel?
Nem, nem tudom bebizonyítani, sőt ebben a formában hülyeség is, amit írtam. Abból az áramból nincs mese hő lesz (ha nagyon mélyen bele akarnák menni akkor azt írnám, hogy mondjuk 99,9%, de akkor sem 100 :D ) Lényegtelen amúgy.
"Tegyük fel, hogy óránként bekapcsol 20x 30 másodpercre, ... 24 óra alatt viszont megeszik 3,6kWh áramot"
"Ha a radiátorod 24óra x 30 másodperc (= összesen 0,2 óra) alatt megeszik 3,6 kWh áramot, akkor ez egy 18 kilowattos teljesítményű radiátor. Ha mégsem, akkor valamelyik számot NAGYON elírtad."
Rosszul olvastad a mondatot, de ettől még rosszul számoltam én is, ott van a varázsszó "óránként" 20x 30 másodpercre. Az ugye óránként 10 perc üzem, egy nap alatt 24x10 perc, azaz 4 óra, 4x1,5 = 6kWh. De ez csak egy feltételezett példa akart lenni, ami hővé alakulás szempontjából, belátom hülyeség.
Valami mégse oké, erre próbáltam, próbálok megoldást keresni, és én úgy érzem, hogy a jelen működése a paneloknak a ház egészének a fűtése szempontjából nem jó hatásfokú és ez a hatásfok nem egyenlő a felvett áram hővé alakulásával. Talán nem számítana semmit ez a dolog, ha a ház minden irányból tökéletesen azonos hőszigeteléssel rendelkezne. Mint írtam a nobo termosztátja kb tizedfok, vagy még kevesebb különbségre már bekapcsol, azaz megmozdul a levegő, mászkálok a lakásban, stb és már látom is pillanatra felgyulladni a lámpáját, ami hamar ki is alszik. Ezekben venti nincs, a panelek kialakítása olyan, ahogy alul "beszívja" felül kidobja a levegőt és ha eléri az üzemi hőfokot, akkor egész gyorsan keveri a helység hőmérsékletét. Na most, ha nincs üzemi hőfok, akkor csak a radiátor közvetlen környezete kap a 10-20 másodperces "fűtésből", mert az a felmelegített levegő a plafonig, vagy a lakás másik felébe nem jut el. Mivel minden panel ablak alatt van, és az mégiscsak egy nagyságrenddel gyengébb szigetelési értékű, mint a falak, gondolom eleve hamarabb tud minimálisan alacsonyabb hőmérsékletű levegő a panelhez kerülni, amire az rögtön bekapcsol,majd ki, amit pedig fűt az ott helyben az ablak körül történik és szökik is el a külvilág felé.
Ezért gondoltam, hogy talán a hőérzet szempontjából, vagy amit mi fűtésnek gondolunk ez a termosztátos működés rosszabb hatásfokú, mintha nagyobb hiszterézis értekkel használnám, vaaagy amire a nobonál gyári megoldás nincs, hogy központi termosztáttal vezéreljem őket.
Pl, nappaliban reggel felhúzom a redőnyt, besüt a nap emelkedik a hőmérséklet, de az árnyékban az ablak alatt a nobo be bekapcsolgat, majd később aztán abbahagyja mert a nap melegéből végül oda is jut elég. Így reggel kikapcsoljuk a fűtést minden esetben, mert teljesen feleslegesen megy, eszi az áramot, és innentől teljesen mindegy, hogy 100% a hatásfoka a panelnak, pazarol tökfeleslegesen...
Viszont hasznos volt, hogy felhívtátok rá a figyelmemet. Ha jól emlékszem Digium volt akitől kaptam egy nagyon hasznos linket erre. Közben megtanultam a Winwattot is használni :)
Nem volt olyan vészes a helyzet akkor sem, ha a külső oldalon lett volna a PIR. Winwatt szerint megfelelő lett volna úgy is. Azért választottam fordítva, mert úgy kevesebb a pára a szerkezetben. A μ értéke (54/58) viszonylag alacsony ennek a PIR-nek. Nagyobb gond van a garázs Porotherm 30 K falánál. 5 cm szigetelésnél nem szeretnék többet tenni rá. Az egyik legjobb megoldás lenne a belső oldali párazárás, de még erre jó anyagot nem sikerült találni.
Ez a vizesedés a feltöltés szintjén van, ha a rétegrend a leírás szerint készült ( feltöltés , kavicságy, vasalt aljzat, vízszigetelés, hőszigetelés, aljzatbeton, burkolat,) akkor egy bejövő nyomó vagy egy lefolyó vezeték is okozhatja. Egy jól elkészített teknőszigetelés esetén egy csőtörés ritkán jelentkezik a feltöltés szintjén, bár nem zárható ki ennek a lehetősége sem.
A vízszintes csíkon úgy látszik, mintha belülről jövő vizesedés lenne. Egy jobb képen talán látszódna, hogy a függőleges vizesedés is belülről jön, vagy csak egy lecsorgás.
Fontos lenne tudni, hogy ez milyen hőmérsékleten jelenik meg, pl csak fagyos napokon és reggel látszódik és délutánra halványul, vagy így néz ki fél éve folyamatosan, csak tegnap jelent meg, stb srb.
"mogotte sincs csovezetek ami szivaroghatna"
Mögötte nem padlófűtés van? Öt méterrel feljebb sincs? Vagy egy radiátor a felső ablak alatt. Mert lehet, hogy a hőszigetelés és a fal között (sajnos) szokásosan kihagyott résben egészen idáig csorog a víz és ez az első hely, ahol a hőszigetelés külső részén is meg tud jelenni. Amíg ki nem derül a tettes, addig nem ártana figyelni a nyomást (nyomásesést) a fűtésrendszerben.
"mennyire art ennek igy allni nyersen?"
Szerintem az első ötven-száz év még nem számít, utána majd nem árt picit átdörzsölni gyökérkefével és lefesteni, ezt majd említsd meg meg a végrendeletedben.
"Ácsmester jött és mondta hogy a 20cm üveggyapot szigetelés sok, be fog fülledni. A maximum 15cm"
Az az ács hülyeséget beszélt.
Ha jól van megcsinálva az a ház, akkor a fal/födém rétegrendjében belülről egy párazáró réteg van (pl könnyűszerkezet esetén egy nájlon fólia). Innentől kezdve befülledésileg nem tök mindegy, hogy azon kívül 1 vagy 200 centi üveggyapot van?
Meg kellene kérdezni azt az ácsot, hogy mit kell nála érteni "befülledés" alatt és jót nevetni a magyarázkodásán.
Nálam pl. van 3 tetőkibúvó ablak, amik elsősorban azt a célt szolgálják, hogy fényt engedjenek be a padlástérbe (ott szoktunk ruhákat teregetni és ha lehet, akkor nem lámpázunk). Ezeknek az ablakoknak 3 rögzített állása van a teljesen zárt és teljesen nyitott között. Így ha egy köztes állást választasz, akkor tud járni ki és be a levegő, illetve a kialakítása is olyan, hogy így sem esik be az eső rajta. Legalább is nálunk még nem volt olyan, pedig voltak viharok.
Valamint a cserép alatti fólia átfedéseknél több helyre tettem be kb. 5 cm vastag eps darabokat, amik szintén nyitnak egy rést és szellőzési lehetőséget biztosítanak. Most már több mint 1 éve megvan az új tető, teljesen száraz minden, semmi nyoma párásodásnak semmilyen évszakban, annak ellenére, hogy a ruhákat ott teregetjük.
Én értem, hogy spórolni kell a tetővel, de nem ártott volna ha az a tető 10 centivel kijjebb került volna. Így vagy hőhidas lesz a szelemennél a hőszigetelésed (mert csak igen vacakul tudod összekötni az oldalfali hőszigetelést a födém hőszigeteléssel), vagy a padlástér szellőzése lesz vacak a sarkokban.
A helyedben én valószínűleg azon a szakaszon a fólia alatt kialakítanék egy legalább 2-3 centi vastag légrést (pl kb 40 centi szélességűre vágott polikarbonát lapból) és a maradék részt a szelemen körül jól körbe tömködném pl üveggyapottal legalább 10-15 centi vastagságban.
Rendes tetőszellőzőkkel , amiken szabadon jár a levegő . A fali szigetelést úgyis rendesen össze kell zárnod a plafonszigeteléssel a koszorúnál körben .
Hát a szellőzőcserepekkel, hiszen normál ács nem tesz fel párazárót a cserép alá.
Nekem egy helyen van gáz, de ott rendesen. A padlásfeljárónál pont úgy jött ki, hogy egy gerenda van a szélén, és mivel ki kell hogy nyíljon, így ott szépen távozik a pára, egyből le is csapódva a gerendára... de pár év, és lesz új padlásfeljáró, szóval nem gond. A szarufákat még nem néztem, lehet meglesem ha lesz időm.
Oké így már értem min agyalsz . Csinálj rendes szellőzést a padlásodnak és nyugodtan told neki a szigetelést a fóliának . Ha csak azokon a réseken szellőzik , akkor az úgy sem lenne elég . Ha nincs tűzfalad , amibe rakhatnál szellőzőnyílást , akkor a bádogos termékek között nézz neked tetsző szellőzőket .
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Ha a szigetelést nekitolom párazáró fóliának (körbe végig a koszorú mentén) akkor lezárom a szellőzést a padláson, és mivel párazáró fólia van a cserepek alatt, félek hogy különösen kedvezőtlen körülmények esetén pára gondjaim (szarufa penész stb) lennének. A fólia ugye szellőzik egyrészt felülről az ellenléc-cserépléc-szellőzőcserép vonalban, másrészt szellőzne a koszorú teteje-párazáró fólia alsó fele mentén, amennyiben nem tömöm ki szigeteléssel.
Most tulajdonképpen egy 35cm es szakasz miatt aggódsz ? Mert ugye ennyin érne a párazáró fólia a szigeteléshez oldalt , míg felül teljes terjedelmében szellőzne a padlás felé .
A következő dilemmában kérném a véleményeteket. Fagerendás épülő ház, cellulózzal szeretném szigetelni. Az elképzelés a következő lenne: A 20cm magas gerendák aljára keresztben egy 5x15-ös pallóvázat tennénk, ez alá kerülne a párazáró fólia. A talpszelemenen fekszenek a gerendák, ez így egy 35cm-es szigetelhető keresztmetszet. Elvileg. Gyakorlatilag viszont ha végig benyomjuk szigeteléssel ezt a keresztmetszetet akkor nekimegy a szigetelés a fóliának és megszűnik a másodlagos kiszellőzés lehetősége ott. Az lenne az elképzelés hogy a talpszelemen közökre 10 cm EPS vagy XPS darabot ragasztanék purhabbal. Ezzel rögtön a talpszelemen okozta hőhidat is megszüntetném, egyben ennek magassága határozná meg a cellulózzal szigetelhető magasságot, és maradna a fólia és a szigetelés közt hely a szellőzésre. Sajnos párazáró fólia lett a cserepek alá rakva, ezért fontos hogy kétszeresen kiszellőztetett legyen a szerkezet. Tehát nem nyomhatom a szigetelést a fóliának. Hibás-e az elképzelésem valahol? Illetve EPS vagy XPS-t tegyek ide? Esetleg fadarabokat szabjak be? Előre is köszönöm a válaszokat. Segítség a fent leírtakhoz:
A polisztirol nevű műanyag NEM habosított formában is számos területen megtalálható, pl tejfölös/jékrémes poharak, műanyag tányérok, levegő hőcserélők, stb de ebből vannak a CD-k átlátszó tokjai is.
Szóval ha azt látod, hogy egy bogár egy CD műanyag tokját eszi, akkor kezdhetsz félni :)
"Nemesvakolattal fedett EPS hőszigetelőbe vágott odut a egy harkály a barátom házán, pedig rendesen le volt hálózva is."
Én sem azt mondtam, hogy elképzelhetetlen, csupán azt, hogy NAGYON kicsi a valószínűsége. Arra is lehet példát hozni, hogy valakinek a járdán sétálva a fejére esett egy tégla, ettől még butaság lenne azt állítani, hogy a járda veszélyes :)
Hová lesz az az energia ami szerinted nem fűtésre fordítódik.
Aztán a másik egy teljesen OFFnak tűnő.
Ha te a zámbódzsimi CDdet egy ezer wattos hangszóróból hallgatod, ebben az esetben a lakásod hőmérsékletét mekkora teljesítménnyel FŰTÖD?
Mindkét kérdésre nagyon egyszerű a válasz, nélkülöz bármi számítást, csupán egyetlen egy fizikai TÖRVÉNY kell érteni/alkalmazni rá. Minden más parasztvakítás, átverés, legrosszabb esetben butaság.
Van olyan, hogy isocell darált papír alapú szigetelés. Ilyet tetettem a koszorúra a tető sarkánál, mert a szarufák közé az eps-t vagy a kőzetgyapotot bevagdosni macerás, ezt meg csak simán befújják, vagy beszórják.
Bónusz, hogy bór is van benne, vagyis csíp mint a fene, nem szeretik a bogarak.
De hátha van aki tudja a tutit, hogy valamelyik rovar/bogárféleség szereti az EPS-t.
Ha van valami rovartávoltartó szer, azzal befújnám. Persze csak akkor, ha ez éveken/évtizedeken át megtartja ezt a tulajdonságát. Ha pár hét után már elillan a szer hatása, akkor nyílván nem bajlódnék vele.
"EPS-re van értelme páraáteresztő nemesvakolatot választani?"
Tudtommal minden (nem lábazati) vakolat páraáteresztő. Másképpen mondva: valószínűleg készakarva sem tudsz olyan vakolatot vásárolni, ami nem páraáteresztő, mert nem gyártanak olyat. Szóval a "páraáteresztő nemesvakolat" kifejezésnek kb annyi értelme van, mintha egy biciklit úgy árusítanának, hogy "kétkerekű bicikli" :)
"A betonkoszorú zsaluja tulajdonképpen az EPS. Ezt megtámadja valami bogár vagy rovar?"
A szomszédom jó autóvezető, 30 éve vezet és még soha nem volt balesete. Ha megmondod, hogy lesz-e balesete 2018 február hónapjában, akkor én is megmondom, hogy meg fogja-e rágni valami az EPS-edet. A kettőnek kb ugyanannyi a valószínűsége :)
Vannak látható-hozzáférhető EPS részek a fal tetején lévő betonkoszorúnál. A betonkoszorú zsaluja tulajdonképpen az EPS. Ezt megtámadja valami bogár vagy rovar?
Pár éve így van hozzáférhetően, de nem találtam támadási nyomokat. Viszont ha berakom a koszorúhoz az üveggyapot hőszigetelést, szükségszerűen lefedi a látszó EPS részt, akkor már nem fogom látni sem, hogy van-e/lesz-e valami kolónia ott.
Ha egy helyen meg is rágja valami, az nem annyira vészes, inkább attól tartok leginkább, hogy valami jártatot képeznek a homlokzati EPS felé is.
EPS-re van értelme páraáteresztő nemesvakolatot választani? Egyesek szerint nincs, tudtommal távozhat pára arra is, így én mégis azt vennék. Rossz döntés lenne?
Igazad van!!!! Én kérem bocsánatot, hogy nem pontosan fogalmaztam.
Helyesbítek, a meleget úgy értettem, hogy nincsen tömitetlenség és nem száll fel pára a padlás feljárón.
"Légmentesen""" zár a padlásfeljáró.
"""" Zárj le légmentesen (sőt: páramentesen) minden, a lakótérből a padlástérbe vezető lyukat.""""
Értettem a célzást, bár egy kicsit alpári módon közölted, de célre vezető volt, vettem az adást.
Igérem jobban fogok figyelni mit irok, és még jobban, mit olvasok, nehogy újra szakmailag félre fogalmazzak és félre vezessek itt mindenkit és ingyen dolgoztassam az embereket órákon keresztül.
Ha nem érdekelne mit írnak az emberek, nem lennék itt.
"azert van ott fólia mert hőhid lenne az austrotherm szerint."
A felső beton öntésekor ahol a massza be tud folyni a polisztirol lapok közé, ott valóban kis beton hőhidak alakulhatnak ki. Csakhogy én két olyan módszert is tudok, amelyik úgy akadályozza a kis befolyt beton-hőhidak kialakulását, hogy eközben NEM akadályozza a pára-áramlást felfelé, pedig én nem vagyok szakember. Aki csak ezzel foglalkozik, az lehet, hogy tíz módszert tud nájlon fólia helyett.
"Nem hiszem hogy mármi rosszat írtam volna hogy ilyen stílusban válaszolj."
Egy szép nyári napon azt mondod a Feri szomszédodnak, hogy "hej, de meginnék egy hideg sört" erre másnap jön a Józsi szomszédod, hogy miért mondasz te olyat a Ferinek, hogy "hej, de megdugnám a Józsi feleségét"... ehhez mit szólnál?
Na én is azt mondtam neked, hogy ügyelj arra, hogy a padlásfeljárón lehetőleg ne jusson fel semmi pára, mire te azt válaszoltad, hogy a padlásajtón nem megy fel fel meleg. Na kb ennyire figyelsz, ennyire érdekel téged, hogy miket írnak itt neked.
"a betonpadló, meg a fekete fólia az eps tetején az nem engedi ki a párát az eps-ből, de a sokkal vastagabb betönfödém, meg az eps alatti fekete fólia az beengedi a párát az eps-be?"
A pára kifelé AKAR menni. Ha az alsó fólián több a sérülés mint a felső fólián, akkor a közöttük lévő EPS nemcsak vizes lehet a kicsapódott párától, de talán soha nem is fog kiszáradni. Ráadásul itt az alsó fóliára nem beton került, hanem polisztirol lapok, ezért megeszem a sapkámat, ha az alsó fólia illesztési vonalai lelkiismeretesen légmentesen le vanak ragasztva és a szélei felfelé hajtva, nehogy pára jusson az EPS-be.
Jó vastag fóliák alkalmazásával persze jelentősen csökkenthető a sérülésveszély, azonban a fólia vastagság az egyik, amin sokan szeretnek spórolni.
A felső beton önmagában még nem lenne nagy baj, mert egy kicsikét mégiscsak páraáteresztő anyag, ezért előbb-utóbb ki tudna száradni a polisztirol a betonon keresztül is.
Szóval azt mondod a betonpadló, meg a fekete fólia az eps tetején az nem engedi ki a párát az eps-ből, de a sokkal vastagabb betönfödém, meg az eps alatti fekete fólia az beengedi a párát az eps-be?
Ahol már évekkel ezelőtt volt annyi ész, hogy a szokásos 5-10 helyett 15 centi hungarocell menjen a födémre, ott többnyire volt ahhoz is ész, hogy erre ne kerüljön párazáró réteg. De lehet, hogy a te házad kivétel, ebben az esetben elnézést kérek, a vastagság nem nagyon kevés (csak egy picit), viszont ettől még lehetséges, hogy az a polisztirol csurom víz (a felső párazárás miatt), emiatt esetleg nemigen szeret hőt szigetelni.
A székláb alatti teherelosztó alá XPS csíkot tettem volna,
utólag már csak a körülötte lévő réseket lehet kitömni üveggyapottal (a gyapotból a teherelosztó tetejére is jusson legalább 10-15 centi réteg)
Ha be tudod bizonyítani, hogy a konnektorból az első másodpercekben kivett energiamennyiségből NEM hő lesz, akkor garantálok neked legalább három Nobel díjat.
"Tegyük fel, hogy óránként bekapcsol 20x 30 másodpercre, ... 24 óra alatt viszont megeszik 3,6kWh áramot"
Ha a radiátorod 24óra x 30 másodperc (= összesen 0,2 óra) alatt megeszik 3,6 kWh áramot, akkor ez egy 18 kilowattos teljesítményű radiátor. Ha mégsem, akkor valamelyik számot NAGYON elírtad.
"de az elmegy a kerámia fűtőszál melegítésére"
És miután hirtelen megszűnik az az áram, utána a kerámia fűtőszál nem hűl le? És miközben lehűl, aközben hová kerül belőle e hő? Ellopják az ufók, vagy mégiscsak a lakást melegíti?
Ha csak rövid időre kapcsol be, akkor kevésbé melegszik fel a fűtőszál, de miközben lehűl, átadja a hőenergiáját a levegőnek, és kiegyenlítődik a hőmérsékletük. Tehát a legkisebb idejű fűtőszál melegítés is melegíti a levegőt. Az az energia, amivel a fűtőszálat felfűtötted átadódik a levegőnek, ezért hűl le.
ha szigorúan vesszük, akkor természetesen úgy van ahogy írod nem is akarok ezzel vitatkozni. Nekem azzal van bajom, hogy a nagyon rövid bekapcsolásból a környezetébe semmilyen hőenergia sem kerül ebből, mivel a fűtőszál akkor tudná átadni a levegőnek, ha elérné a megfelelő üzemi hőmérsékletét (hőtárolás itt kb nulla pillanatok alatt kihűl). Az első 10-30 másodpercben egy kicsit esetleg langyos lesz, majd le is hűl. Tegyük fel, hogy óránként bekapcsol 20x 30 másodpercre, ez pont elég arra, hogy fűtés szempontból kb semmi se történjen. 24 óra alatt viszont megeszik 3,6kWh áramot. Szóval ennél a fűtésnél a rengeteg apró bekapcsolásból eredő "fűtés" nem egyenlő azzal, ha pontosan ugyanannyi ideig folyamatosan működne maximum hőmérsékleten. Értem én, hogy az áramot ez nem érdekli mert létrejön a hőenergia, de az elmegy a kerámia fűtőszál melegítésére , ami ha csak 30fokos lesz, akkor az abba befektetett elektromos áramot nem úgy adja át a levegőnek, mintha egy folyamatos működéssel elért ~90fokos üzemi hőmérsékletnél ragadnék ki 30másodpercnyi működést, miközben a két 30 másodpercnyi működés ugyanannyi elektromos áram felhasználásával jön létre.
"Azon fekete fólia, hungarocell, fekete fólia és beton."
Nem volt túl okos dolog fóliával lezárni a hőszigetelő réteg hideg oldalát. Lehet, hogy az a hungarocell csurom víz évek óta, ami csak rátesz egy lapáttal a valószínűleg nevetséges vastagságára (vékonyságára), a két dolog így együtt a födém hőszigetelésed jósága kb a nullához közelíthet.
"kb 1,5-2 m2 összesen a szabadbeton felület"
Ezen alig jut át pára a lakásból. Úgy is mondhatnám, hogy a padlásfeljáródnál egyetlen milliméteres résen ezerszer több pára jut fel a padlástérbe, mint ezen a 2 m2-nyi betonon keresztül.
"A feljárót megnéztem ott nincsen nyoma, hogy fel szállna a meleg"
Sehol egy szót sem írtam felszálló melegről. El sem olvasod, amit írok? Dolgoztatsz embereket órákon át ingyen, de el sem olvasod, amiket neked írnak? Ha te leszarod, hogy miket írok, akkor én is leszarom a problémádat.
Ez egy hülyeség. Egy elektromos fűtőtestnek TELJESEN mindegy, hogy óránként. egyszer kapcsol be fél órára, vagy tíz percenként öt percre.
Van olyan termosztát is, amelyik óránként 360000-szer kapcsolja az elektromos fűtőtestet (a szám pontos!) ugyanolyan hatásfokkal, mint a fél órás termosztát.
Ha nem az a bajod vele, hogy túl hangosan kattan a termosztát, akkkor ne foglalkozz vele.
"Ezek a fűtőpanelek akkor tudnák az amúgy sem túl fényes közel 100%-os hatásfokot"
MINDEGYIK elektromos fűtőtest hatásfoka MINDIG 100 százalék. Amennyi energiát felvesz a konnektorból, abból nem lesz sem mozgási energia, sem fény, sem másféle sugárzás, abból az energiából 100%-osan hő lesz.
Pedig abból az elektromos energiából mind csak hőenergia lesz, szinte nincs semmi vesztesége. Akkor sem, ha csak pár másodpercre kapcsol be.
Vegyél egy rendes pid képes termosztátot, amin lehet hosszabb ciklusidőt választani (padlófűtés), vagy korlátozható az óránkénti bekapcsolások száma, ha zavar a gyors kapcsolgatás.
Nem szerepel és a gyári angol leírásokban sem találtam semmi konkrét adatot róla, a hazai forgalmazó meg nem reagál semmit a kérdéseimre. Először úgy gondoltam, hogy teljesen jó lesz ez így is nekem, mert majd precízen tartja a hőfokot (végülis ez igaz is), viszont a hatásfok így borzalmasan rossz. A ház kicsi, de jól szigetelt 0,6kW a számított hőigény és nem is nagyon kér többet. Ha már legalább ilyen idő van mint ma és itthon vagyunk, esetleg jön hozzánk vki, egyáltalán nem fűtünk. A Nobo viszont azt csinálja, hogy pl 22fokra állítva bekapcsol 5-30 másodpercekre, majd rájön, hogy jaa nem is kell fűtenem :) Na most ennyi idő alatt a kerámiabetét fel, felveszi a záramot, de abból hőenergia csak egy kis hányadban lesz, ellenben a villanyórát pörgeti. Ezek a fűtőpanelek akkor tudnák az amúgy sem túl fényes közel 100%-os hatásfokot, ha elérték az üzemi hőmérsékletüket,i kb 90 fok, ami 5-7perc folyamatos fűtés lenne. Ezért gondoltam, hogy értelmesebb lenne, ha hagyná fél fokot hűlni, majd fűtsön kb fél órát...
5db panel volt a házban, ebből 1-et már le is szereltem, 1 kivételével pedig az összeset lekapcsoltuk, most egy 1,5kW-os fűt. A hálóban lévővel tűnt fel először a furcsaság, hogy 22 fok volt és ki-be kapcsolgatott egész éjjel (raktam rá mérőt) majd következő nap kikapcsoltuk (azóta sem megy), akkor is 22fok maradt, csak épp áram nem fogyott :)
Mikor csináltam a képeket a penészről eszembejutott, hogy lehet nem látom a fától az erdőt, mert már annyire nem tünnek fel ezek a kivágások. A képeken a székláb és a teher elosztó fa és alatta a födém betonja van. Azon fekete fólia, hungarocell, fekete fólia és beton.
Amikor a széklábak cseréje volt ki, kellett vágni a beton és a hőszigetelést és azóta nem "zártam" vissza. A betont megnéztem nedvesség érzékelővel 0,4 és 0,6 között volt az alsó és a felső beton nedvesség tartalma is. Ez a nyitott beton felület a 12 széklábnál ( nem mindegyiknél ekkora a kivágás) kb 1,5-2 m2 összesen a szabadbeton felület. Lehet, hogy innen szivárog fel a pára? A feljárót megnéztem ott nincsen nyoma, hogy fel szállna a meleg. Annak a környékén semmi nem penészes.
A szó amit keresel, az a "hiszterézis". Ez az érték túl alacsony nálad. Nézd meg, hogy ez a szó szerepel-e a használati utasításban a termosztát beállításai között.
Egyébként miért baj, ha túl gyakran kapcsol? Hangosan kattan a termosztát ilyenkor?
Nobo radiátort használ itt valaki esetleg digit termosztáttal? Az érdekelne, hogy működik a szabályzója. A gyári alap az számomra elég rosszul, ott ha pl. 20fokra állítom, akkor 19,99-nél bekapcsol és 20,01-nél már "végzett is". A digitnél gondoltam hátha nagyobb a játék, ahogy egy normális termosztát is működne, hogy legalább fél fok mindkét irányba.
"Viszont azok a spórák kisebbek mint egy verég, szóval bemennek azok bárhol"
Milliárdnyi mikroszkopikus penész-spóra lebeg körülöttünk állandóan (igen nagy baj lenne, ha veréb méretűek lennének :), minden padláson minden órában sok ezernyi penész-spóra próbál megtelepedni. Nekünk csak az a dolgunk, hogy a kiszemelt lakóhely NE legyen túl otthonos számukra (vagy ha igen, akkor is csupán pár óráig).
"Hasonló értékeket mértem én is. Nem ment nagyon 70 alá"
A penész életben maradásához megfelelően magas hőmérséklet is kell. Tehát hiába van magas páratartalom, ha eközben túl hideg van neki, akkor a penész ugyanúgy mekkdöglik, mint amikor jó meleg van, de alacsony páratartalom.
A lakásból valahol párás levegő áramlik a padlástérbe.
Ez a levegő ezeken a nyílásokon keresztül távozik a külvilág felé, miközben ez a levegő harmatpont alá hűl, a víz kicsapódik belőle és ez a kicsapódott víz táplálja a penészt. Zárj le légmentesen (sőt: páramentesen) minden, a lakótérből a padlástérbe vezető lyukat.
Nem véletlenül beszélünk arról, hogy a pára kizárólag a "hivatalos" útvonalakon át hagyja el a lakást, pl a szellőző levegővel, kerüljük az illegális útvonalakat (falak/födém/repedések/lyukak/stb).
A padlástérbe nincs kivezetve a lakótérből valami szellőző ? Vagy egyéb helyen ( padlásfeljáró ) nem áramlik fel a lakótérből meleg párás levegő ? Ugyanis , ha a frissen vágott szellőzőknél van a penészképződés , akkor esélyes , hogy az ott beáramló hideg levegő miatt csapódik ki a nedvesség a szarufák aljánál .
10 éves a tető, eddig nem volt gond a penészesedéssel. Egy javitás után ajánlotta egy ács, hogy vágjam aki a szarufák között jobban fog szellözni. Nyáron 60% körül volt. Ahol kivágtam, ott ahol bejöt a hideg, penész pöttyök voltak a szarufán és a lambérián.
Épp azt magyarázza, hogy amíg nem szellőzött nem volt penész, most szellőzik és van penész.
Erre most mindketten arról győzköditek hogy szellőztessen attól majd elmúlik.
Ahogy összerakom a képet azt látom, hogy 10évig nem volt semmi bajod, majd jött egy ács aki megijesztett, erre te lezártad a szellőzőket. MIÉRT? Ezzel pont a szellőzés ellen tettél. Ha jól gondolom azt hitted, hogy a szellőzéssel mennek be a spórák. Viszont azok a spórák kisebbek mint egy verég, szóval bemennek azok bárhol, illetve ott vannak azok mindenhol. A másik, hogy SZVSZ az az ács nagyon szerethet téged (500ezer/napos meló) ezért neki az a jó ha aggódásban tart, majd jövőre jön és kicseréli neked a megszínesedett, ehyébként 100%-ig tökéletes szerkezetedet ismét 500ezerért. Magyarul át akar verni, neki semmit nem hinnék el. SZerintem nem véletlenül kérdezel itt is, megvan az egészséges kételkedés benned.
"80-90% most kinn a páratartalom, tök mindegy mennyit szellőztetsz."
A padlástér-szellőztetésnek két célja van: ne legyen vizesedés és ne legyen gombásodás
Ha a padlástérben a páratartalom sehol sem magasabb 99.99999 százaléknál, akkor a padlástérben sehol sem kell egy csepp vizesedére sem számítani.
A penész megélhetéséhez TARTÓSAN legalább 75%-os páratartalom kell, ezért kell arról gondoskodnunk, hogy maximum csak IDŐSZAKOSAN lehessen ennél magasabb a pára (és akkor is lehetőleg minél rövidebb ideig).
A fólia feletti rés szellőzésének lényege, hogy az ott lakó tetőlécek nedves idő után ne legyenek túl sokáig vizesek (korhadás), hanem száradjanak meg minél gyorsabban.
Egyesek azt hiszik, hogy abban a résben áramló levegő érezhetően hűti a a tető belső felületét, ez csak akkor lenne igaz, ha az ott áramló levegő óránként nem 2-3, hanem óránként SOK EZER köbméternyi lenne (tehát a szokásos 3 cm helyett 15-30 centi vastag légrés, ráadásul felül hatalmas levegő-kieresztő nyílásokkal néhány nyomorult szellőzőcserép helyett).
De a te esetedben nem a fólia feletti, hanem a fólia alatti (=padlástér) szellőztetésről volt szó.
A vakolt falat legalább 3 szor le kell glettelni ha szép felületet akarsz. A rigipsz 6-30 pont azért jó mert perlit szemcséi miatt nem tudod vékonyabban húzni mint a szemcsék mérete. Ezért a vakolatból kipergő homok nem okoz problémát. Így az egyszer 6-30 as rigipszel átglettelt falat száradás után nagy spaklival vagy lepkével átkaparod finoman, hogy az esetlegesen kiálló homok szemcsék kiperegjenek. Ha ügyes vagy elég ezt egyszer glettelni (én a régi széria glettet sem szerettem meg most az új 20 kilós új dizájnosat sem. Pont azért mert a végső felület gletteléskor mikor nagyon vékonyan húzom, olyan mintha gyorsan kiszívná a fal a nedvességet és mikor kicsit elhaladsz már nem tudod összedolgozni mert tépi vissza csíkokban. A rigipsz rimano plusz 0-10 nem csinál ilyet. A maradék szériát élvédőt felrakni használom).
Ha nem akarsz 6-30al dolgozni akkor viszont az első réteg glettelés rendesen redős lesz a homok szemek miatt. Ezt ugyan úgy átkaparod majd 2 sor glett.
a Savo is hasonló vegyület, mint a hypo, és elsősorban aktuálisan kiirtja a penészt, de nem akadályozza meg a további növekedést (és elég kellemetlen is, ha belégzi valaki)
ha van rá kapacitás, akkor Chemociddal érdemesebb kezelni a felületeket, mert ez gátolja is a penész növekedését (lehet magában is használni)
Amennyivel olcsóbb, annyival kevesebbet ér. A hypoval kb annyi az eredmény, mintha a hypos dobozzal akarnád agyonütni a penészt. Nekünk eddig csak a Savo hozott tartós és kielégítő megoldást.
Amikor meglátom, hogy előjön valahol azonnal lefújom Savo-val. Vagy van ennél hasznosabb penész irtás is? Esetleg amivel az egész teret le lehet egyszerre irtani?
20cm hőszigetelést tervezünk tenni leier 30NF vakolatlan téglafalra. A dübelezésnél szimpatikusabb számomra a baumit ragasztótárcsás megoldása, csökkenti a pontszerű hőhidakat és tutira nem fog látszódni a falon a dübel sziluettje.
Az egyetlen dolog ami miatt aggódom, az a sok helyen említett matrachatás, ezt elvileg pont a megfelelő helyen végzett dübelezés tartaná kordában. Namármost a ragasztótárcsa a külső síkon nem tartja a szigetelőtáblát, tehát a matrachatás itt jelentkezhet. Van ezzel kapcsolatban tapasztalat?
Ezért nem értem én sem, hogy miért ilyen magas a pára, mert 10 évig nem volt penész, még tavaly az ács nem javasolta, hogy vágjam ki. Most elfedtem öket és igy is magas, de valamivel ki kellene szellöztetni, de nem tudom mivel.
Ha van a cserépléc alatt ellenléc, alul szellőző rés, felül és szellőző cserép, akkor a tetőfólia és a cserép közt át tud szellőzni a tető, ez főleg nyáron jó, mert hűti a padlást.
Ha a tetőfólia páraáteresztő, akkor az átjutó pára is szépen kiszellőzik.
Nem sok helyen látok ilyet, a legtöbb helyen simán a szarufára szegelik a cseréplécet, közvetlenül a fóliára.
A szarufák közt bejutó levegő a padlást szellőzteti, feltéve persze hogy fenn ki is tud menni a levegő.
Viszont a van beépített tetőtér, akkor általában a szarufák közt hőszigetelés van és alul le is van zárva a rés, ilyenkor a padlás ezen az úton már eleve nem is szellőzhet, szóval nem hiszem hogy létfontosságú lenne.
Hogy mennyit kellene szellőznie a padlásnak azt nem tudom.
Szerintem elég amit a páraáteresztó fólián keresztül szellőzik, nálam legalábbis ez a helyzet, ha fúj a szél érzem hogy mozog a levegő a padláson.
Elek szerint ablak kéne, de nálam amíg nem voltak beüvegezve az ablakok a két tűzfalon addig évente legalább egyszer megrongálta a szél a tetőt, azóta viszont nem.
Szerintem nics nagy értelme azt ott deszkával lezárni, max a verebek ellen. A szellő így is jár ott ahogy akar.
Fontosabb, hogy a tető magasabb pontján niss valami kiszellőzést is. Legjobb a gerinc alatt lenne, ha most nincs. Vagy a fóliacsíkok egymásralapolását támaszd ki kis hungarocell kockákkal.
A gomba az nem a szellőzőlevegővel jut oda be, illetve ha légmentesen nem tudod lezárni az egész tetőteret az mindig is ott lesz. A kérdés, hogy tud-e szaporodni, megtelepedni problémás mennyiségben. Ha van szellőzés és nincs csöpögő víz akkor nem fog.
"csak a fal és a tető lambéria között kell-e szellőztetni a padlás téret, az érdekelt volna."
Szarufa, cserép, tetőléc, fólia, nagyjából ennyiből áll egy tető. Nem tudom, hogy mit nevezel tető lambériának, a képeiden nem látok sehol lambériát.
Hasznos dolog, ha a padlástér szélénél alul van egy szellőző rés. Ha neked ott nincs rés, akkor nézd meg, hogy hogyan lett megoldva a szellőztetés (ha egyáltalán van nálad ilesmi).
"a kinti páratartalom nálunk nem ment 70 alá szeptember óta. "
Ez nem valószínű. Lehet, hogy hibásan mér a műszered, vagy mindig pont olyankor nézted (pl reggelente), amikor éppen magas volt a páratartalom.
Tedd ki a műszeredet kültérbe, itt egy térkép, keress ralta olyan pára-adatokat, amelyek közel vannak a lakóhelyedhez és hasonlítsd össze a műszereddel, több napszakban is, pl délután 3 óra körül meg reggel 8 óra körül.
Az érdekelne mitöl függ, hogy a pirossal jelzett helyen van vagy nincsen szellöző a dryvit és a lambéria között ? Egyik szakember szerint kell, más szerint nem. Egyik háznál látom, hogy tesznek, másik háznál meg nincsen. Eddig nálam nem volt és 10 évig penész mentes volt a tetőtér, most vágatott velem a szaki, mert hogy "jól fog szellőzni" azóta van. Most eltakartam mindet, de most nem megy 70 alá a páratartalom és itt ott felbukkan a penész a szarufákon.
12 db székláb csere volt 500.000 forint tavaly télen egy nap alatt végeztek és csak méretre kellett vágni a faanyagot, megemelték a tetőt doca zsaluval és kicserélték fákat. Ha szarufát kellene cserélni hasonló ára lenne, Egyenlőre szuper szűrőt is vennék meg ventillátort akár csak a télre is, mert ha a tető tönkre megy a télen a penésztől, jóval drágább lesz mint ha most 100 000-et elköltök ventillátorra és szűrőre.
A meszet kapd , csiszold le . A vakolatot kend át mélyalapozóval és utána gletteld széria glettel . Több rétegben , minden réteget száradás után finom papírral kicsit megcsiszolva az újrahúzás előtt .
egyik módszer se akadályozza a hőszigetelés külső felületének szellőzését.
nem akadályozza a födém hőszigetelesét. (Porotherm beton fólia hungarocell fólia beton)
ott nem igen jön ki semmi
csak a fal és a tető lambéria között kell-e szellőztetni a padlás téret, az érdekelt volna. Vagy jó úgy, hogy fel van kulso hőszigetelés téve a lambériaig
"kb 200 hozzászólással ezelőtt írtam, hogy kell e szellőző a szarufák kozé de sajnos a vitàban elveszett "
Én mindig megnéztem, mindig megállapítottam, hogy nem tudom megállapítani, hogy mit látok a képen, ezért mindig továbbmentem. Most is ezt fogom tenni.
Azt, hogy a padlásodon frissül-e a levegő, azt valószínűleg képek nélkül is meg tudod állapítani.
"Olyan padlástér, amit csak tárolni használok nem kellene szellőztetni?"
A hőszigetelés külső felületén minél inkább olyan levegő legen, mint a külvilágban. Számos módon tárolhatod a kincseidet a padláson, de egyik módszer se akadályozza a hőszigetelés külső felületének szellőzését.
"csak nem találtam olyan szürőt, ami a penész spórát is kiszűrné"
Szuper szűrőnél sokkal olcsóbb, ha a padláson olyan környezetet teremtesz, amelyben a penész nem életképes: az idő túlnyomó részében a relatív páratartalom 75% alatt legyen (az eldugott sarkokban is).
"A falnak fel kellene tudni venni a párát bizonyos mértékben,"
Egy francokat kell felvenni. Minél kevesebb pára jut be a falba, annál jobb.
"pont ezért istenítik a gipszkartont"
Aki emiatt isteníti a gipszkartont, az vagy pénzt akar keresni mások félrevezetésével, vagy hülye a fizikához.
"Az ki tudja egyenlíteni a páratartalmat, ha magas, felveszi, ha alacsony, kiengedi"
A jól szellőző lakásokban decembertől kb február végéig túl száraz a levegő. Ezen idő alatt a lakáslevegő kellemesebbé tételéhez sok száz liter vízre van (lenne) szükség. Tessék mondani hány száz liter vizet tárol a gipszkarton köz fal?
"Vakolt falnál is a vakolat alatt kellene párazárónak lennie ez alapján"
A vakolat páratárolása sehol sincs a gipszhez képest, azt pedig az imént mondtam, hogy még a gipsz sem ér semmit.
70 és 90 között ingadozik hömérséklettől függően. Reggel, hogy hideg volt 70, most, hogy süti a nap a tetőt 88.
10 éves a tető, eddig nem volt gond a penészesedéssel. Egy javitás után ajánlotta egy ács, hogy vágjam aki a szarufák között jobban fog szellözni. Nyáron 60% körül volt. Ahol kivágtam, ott ahol bejöt a hideg, penész pöttyök voltak a szarufán és a lambérián. Az ács szerint nyáron kellene a nyilás, mert túl melegedhet a tető és ez káros a fára. A tetőfóliám elvileg pára áteresztő, mert egyik fele sem fényes. Szellöztetném én ventillátorral is (kb 300m3), csak nem találtam olyan szürőt, ami a penész spórát is kiszűrné, és nem merem anélkül addig tolni a tetötérbe a levegőt. Most lezártam a nyilásokat.
Az fólia is nagyon lebegett a szarufák között ezért azokat is lezártam.
Vagy nekem is el kellene zárnom télen, nyáron meg kinyitni, mint a második képen? Ahol előjött a penész azt lefújtam Savoval, bizom benne, ha nincsen utánpótlás akkor talán egy idő után nem fog tovább terjedni.
Bocs, viccnek szántam, hogy olvass utána az entalpia és és entropia közötti különbségnek. (Aki bevezette, az se biztos, hogy érti.)
Nem neked írták pár hozzászólással lejjebb, de te is kipróbálhatod: mérd meg néhányszor a padláson a páratartalmat. (Ha van olyan hőmérőd, ami 2 egységből áll és mutatja a páratartalmat, akkor a külsőt felviszed a padlásra és akárhányszor ránézhetsz bentről.)
kb 200 hozzászólással ezelőtt írtam, hogy kell e szellőző a szarufák kozé de sajnos a vitàban elveszett
82393, 82406
aztan utána kellett olvasnom az entalpia és és entropia közötti különbségnek.
Az is meg volt.
Olyan padlástér, amit csak tárolni használok nem kellene szellőztetni?
A tetőn nincsen dobozolás csak lambéria. 1 kép A fal tetejére a kőmüvesek tettek egy téglát a két szarufa közé és a hőszigetelést ennek tették neki és egészen a lambériáig felrakták
Korábban a fórumon találtam két képet, hogy valakinél nyitva van és néha elfedi. 2. kép
A Tondach egy leírásában meg volt egy kép, hogy a gerendák között kellene, hogy legyen szellőző kivágva amit nekem nem csináltak meg. 3.kép
A falnak fel kellene tudni venni a párát bizonyos mértékben, pont ezért istenítik a gipszkartont. Az ki tudja egyenlíteni a páratartalmat, ha magas, felveszi, ha alacsony, kiengedi. Vakolt falnál is a vakolat alatt kellene párazárónak lennie ez alapján. Nekem viszont voltak gondjaim a mélyalapozóval, igaz, kőfalon. Valaha külső fal volt, bővítésnél belülre került. Kapott egy réteg vakolatot, aztán glettelés után kapta az alapozót, és arra festettünk. Volt, ahol felhólyagosodott a festék, ezért nem merem ajánlani, bár bent volt a hiba a falban is.
Éppen az a baj a régi lakásoknál, hogy a falak/födémek belső rétegei nem eléggé párazárók. Ha ezen a mélyalapozás javít valamennyit, annak csak örülhetünk.
Vakolatot mi értelme meszelni? Hőszigetelésnek kevés lesz :D
Szerintem először gondolják át mit akarnak, lehet a végén le fogják verni az egészet, és falfűtést fognak felszerelni. Ha még nem laknak benne, érdemes lenne cserélni a villanyvezetékeket is, ha régiek, új váltókapcsolók ahová kell, plusz konnektorok, esetleges szellőzőrendszer kialakítása, konyha és fürdő-wc vízvezetékeinek átalakítása, csatorna kibányászása, egy-két fal eltüntetése, egy-két (fél)fal felhúzása, ezek mind előbbre valók.
2cm semmit sem ér, tegyél be amennyit tudsz, mert különben azt fogod mondani, hogy semmit sem ér a szigetelés. DE! Előtte vizsgáld meg a fűtéscsöveket, fogdosd meg, tégy oda hőmérőt, lehet hogy azok fűtik be a pincét. Egy csőhéjjal csodát tudsz tenni, és mivel annyira nem drága, meg nekem nem kéne sok, én lehet rátennék még egy csőhéjat a sajátjaimra, majd meglátjuk, de 1 csőhéj szigetelés is elég.
Voltam kint egy útépítésen, ahol beszéltem a felelős műszaki vezetővel, aki mellesleg jártas a hőtechnikában is. Szóba került a W/s. Meglepődtem, mikor mondta, hogy ők használják az útépítésnél. W a munka, s az út. Ezzel jelölik, mennyi melót csinálnak méterenként.
Azt már sokan észrevették (lassan talán te is), hogy a fizikai fogalmakkal gondjaid vannak, szerintem a szövegértéseddel is:
Kotitnak is igaza van, kivétel abban, hogy 2* veszi figyelembe, mert vizeshordó ilyet nem írt.
vs.
"Máskülönben pedig nem csak a kicserélt levegőt kell vissza füteni, hanem aközben hőveszteséget szenvedett falakat és berendezési tárgyakat is."
Szerinted az, hogy "nem csak a kicserélt levegőt kell vissza füteni, hanem aközben hőveszteséget szenvedett falakat és berendezési tárgyakat is." nem azt jelenti, hogy kétszer vette figyelembe??? Az igaz hogy nem SZÁMOLT fél oldalon keresztül, rengeteg hibát vétve, de az OKFEJTÉSÉBEN 2x vette figyelembe.
"Ünnepélyesen kijelentem kWs és Ws vagy kWh és Wh használatos a teljesítményekre. " -> REMEK!!!
Azt írják, a meszet le kell csiszolni, vakarni vakolatig. Esetleg mélyalapozó glettelés előtt, de ennek alaposan olvass utána. Szerintem rontja a páradiffúziót. A rigipszet felejtsd el, azt nem hétköznapi embereknek találták ki. Szobafestő sógorom a Széria glettet ajánlotta (előtte ő is rigipszel dolgozott), eleve fehérebb, és tapasztalatom szerint is jobb vele dolgozni. http://agrobau.hu/pictures/bag-glett-25.jpg
Az öcsém nemrég vett 1 házat,amibe még nem laktak..Belül a vakolatot lemeszelték...
Ezt szeretnénk glettelni,de a 6-30 as rigipsz ahogy glettelünk teli megy mész por darabokkal...Emiatt próbáltuk lecsiszolni 60 as papirral a meszet,de utána is belemennek a szemcsék...Mit tegyünk???
Tegyél fel a padlástérbe egy páramérőt és nézz rá időnként. Ha többnyire nem éri el a 75%-ot sem, akkor valószínűleg van szellőzése a padlásodnak, csak esetleg nem látod, hogy hogyan van megoldva.
"Pincénk fodemet szeretném szigetelni és abban kérném a tanácsot okát, hogy hány cm legyen a vastagság,ha kb. 6-7 fok most a különbség a fölötte lévő lakoresz között."
Lehet, hogy a pincéd azért ennyire meleg, mert egy rakás hőt lop folyamatosan a lakásból
de ha rendesen hőszigtelve lenne, akkor ez a különbség mondjuk 12-15 fok lenne.
Ha a lakórész NEM padlófűtéses, akkor szerintem 5-10 centi hőszigetelést tegyél a pince plafonjára,
ha a pince felett padlófűtés van (az alatta szokásos kb nulla hőszigeteléssel), akkor legalább 15 centit tegyél fel.
... de ha a házad tervezője és építője értette a szakmáját, akkor már most is meg van oldva ez a padlás-szellőztetés, csak esetleg te nem ismered fel ennek a jeleit (mert csak a fólia anyagét nézed és nem lyukakat keresel pl alul a tető szélénél körben és fenn a fólián a csúcs környékén).
"A kivitelezők párazáró fóliát tettek a szarufákra, páraáteresztő helyett..."
Ezzel nincs semmi baj, hiszen ettől még a padlástered át tudod szellőztetni, tehát meg van oldva a hőszigetelés hideg oldalának szellőztetése. Akkor lennél bajban, ha be akarnád építeni a tetőteret, mivel akkor nem lenne padlástered, amit átszellőztethetsz. Általánosan megszokott dolog, hogy ahol nem muszáj mindenképpen páraáteresztő, ott inkább az olcsóbbik fóliát alkalmazzák.
"az új házon mekkora probléma a párazáró fólia a cserepek alatt?"
Ha valamiképpen (pl szellőző nyílásokkal) gondoskodsz arról, hogy a padlás légterében állandóan cserélődjön a levegő (ezáltal eltávozhasson a pára a padlásról), akkor nem baj, ha a cserepek alatti fólia párazáró anyagú.
Az építkezős-felújítós topicban már írtam a nyűgömről korábban, de ez talán jobban ide vonatkozik most. Egy új építésű, szerkezetkész épületről van szó (földszintes, hidegpadlás, fagerendás födém, sátortető). A kivitelezők párazáró fóliát tettek a szarufákra, páraáteresztő helyett... Sajnos ezt csak akkor vettem észre amikor már a cserepek is felkerültek. A környezetemben mondjuk három hasonló házat megnéztem, mind 10 éven belüli építés, mindegyiken párazáró fólia van, ezek szerint az ácsok rutinszerűen basszák el a házakat mifelénk..
A jelenlegi házamon is ilyen szerkezetű és ott is párazáró van páraáteresztő helyett. Igazából egyszer volt gondom vele, amikor egy zimankós hétvégi főzőcskézésnél a padlásra kivezetett konyhai szagelszívó párája ráfagyott a párazáró belső oldalára, apró jégcsapok lógtak a szarufákon és a párazáró belső oldalán. Talán Mekk Elek javasolta a fórumról hogy tegyek be a fólia illesztések közé apró EPS darabokat, hogy a szellőző levegő átjárja a padlás légterét és kiszáradjon minden. A tanács bevált, azóta sem láttam nedvességet a padláson.
A kérdésem az lenne, hogy az új házon mekkora probléma a párazáró fólia a cserepek alatt? Itt ugyanis nagyon figyelni fogok a födém párazárására, szellőztető gépünk is lesz, továbbá a konyhai elszívó is az oldalfalon fogja kidobni az elszívott levegőt. Vagyis a házból a fölső fólia párát nem fog kapni. De ha mégis nagy gáz lenne, a fóliák közötti EPS darabos kiszellőztetés módszerével még mindig tudok élni. Mi a véleményetek? Nem szívesen bontanám le a tetőt emiatt. Srudolf ajánlotta a kétszeres kiszellőztetés kialakítását a külső oldalfali szigetelés és szarufákon lévő lambéria találkozásánál, de nekem elég nyűgösnek tűnik és nem is hiszem hogy a kivitelezőim szépen megcsinálnák azt.
"Ha valaki tudatlan, az önmagában még nem baj, hiszen ez még változhat. Ha valaki konok, akaratos, önmagában még az sem baj. De ha ez a két jellemző egy emberben van jelem egyszerre, az egy rettenetes kombináció. Van ilyen ismerősöm sajnos, a békesség kedvéért sok éve nem állok szóba vele. Veled is ezt fogom tenni"
Bocsánat. Nem volt célom a békétlenség keltése. Amiatt kapcsolódtam be a beszélgetésbe, mert vizeshordót olyan vád érte, ami nem igaz, tehát nem mondott olyat, amit róla állítottak. Nem vizeshordót akartam védeni, hanem az ellenne felhozott vádat lerombolni. E közben sajnos belezavarodtam én is :)
A 82627-es hozzászólásomba láthatod leírva, mi volt a valós szándékom és mit akartam kiszámolni. Nem a fizikát akartam átírni :) Ott láthatod, hogy miért is használtam elsőnek / jelölést. Aztán persze én is jól belekavarodtam a jelölésbe.
Köszönöm az eddigi kitartásod, hogy próbáltál a helyes irányba terelni.
1 m3 gáz egy kondenzációs kazán esetén 9.44 Kw-ot állít elő . Az 1000 Kw. hozzávetőleg 10 m3 gáz értéke. Máskülönben pedig nem csak a kicserélt levegőt kell vissza füteni, hanem aközben hőveszteséget szenvedett falakat és berendezési tárgyakat is.
"Máskülönben pedig nem csak a kicserélt levegőt kell vissza füteni, hanem aközben hőveszteséget szenvedett falakat és berendezési tárgyakat is."
Ha egy szellőztetéssel beengedsz 200m3 friss és hideg (pl. 0 fokos) levegőt a 22 fokos lakásodba, az tényleg lehűti a falakat és a bútorokat (mondjuk 3 tized fokkal), amit visszamelegítesz 22 fokra. De miközben a hideg levegő lehűti a falakat és a bútorokat felmelegszik. Tehát ha te úgy számolsz, hogy a 200m3 levegőt fel kell melegíteni 22 fokkal, a falakat és a bútorokat pedig 3 tized fokkal, akkor kétszer veszed figyelembe ugyanazt a hőveszteséget.
Előzmény: vizeshordó (82293)
Vizeshordónak teljesen igaza van, ha hőveszteséget szenvedtek a falak, azt is vissza kell fűteni. Kotitnak is igaza van, kivétel abban, hogy 2* veszi figyelembe, mert vizeshordó ilyet nem írt.
Ekkor léptem be én és próbáltam elmagyarázni, hogy létezik olyan, hogy a falak is hűlnek. Nagyon leegyszerűsítve akkor, ha a veszteség nagyobb, mint a fűtőberendezés teljesítménye. Ekkor jött a vád, felém, hogy olyan nincs, mert nem szellőztet senki úgy, nem akkora a hőveszteség, sőt nem is létezik akkora. Egy szélcsendes napon megmértem a légsebességet, 1 (0,3 m/s) illetve 2 (1 m/s) erkélyajtó kinyitása esetén.
Kiszámoltam, hogy 5 perc alatt ~2 kWh hőveszteség van, amit 24 kWh teljesítményű hőleadóval lehet pótolni hőveszteség nélkül, ha csak a szellőztetési veszteséget nézzük. Ennek jelölésére használtam a 2 kW/5 percet, jelzésként. Aztán jöttek az értetlenségek és bevallom én is eltévedtem a rengetegbe JELÖLÉS TERÉN!!
Ünnepélyesen kijelentem kWs és Ws vagy kWh és Wh használatos a teljesítményekre. Mivel a W=J/s, így a W önmagába már tartalmazza, hogy 1s alatt végzett munka.
Viszont a számolásomon és az állításomon ez nem változtat.
5 perc alatt 2kWh az 7200 kJ 1 óra alatt 24 kWh az 86400 kJ
5 perc 12*-ese 1 óra. 7200kJ 12*-ese 86400 kJ Tehát, az a fűtés, ami 1 óra alatt képes 86400 kJ (24 kWh) munkavégzésre, az képes az 5 perc alatt elvégezni 7200 kJ munkát.
Érdemi tanácshoz ez kissé kevés információ, talán ezért nem is volt válasz rá.(Akár úgy is fennállhatna ekkora különbség, hogy a födém már szigetelve van mondjuk 20 cm vastagon...). Nem ismert a pince belmagassága, használata, a födém anyaga-hozzávetőleges hőátbocsátása, a pince hőtechnikai jellemzői, padlóburkolat jellege, padlófűtés van-e, a szigetelés célja,...
Erre esetleg van javaslat? 2 cm elég vagy inkabb tobb?
" Pincénk fodemet szeretném szigetelni és abban kérném a tanácsot okát, hogy hány cm legyen a vastagság,ha kb. 6-7 fok most a különbség a fölötte lévő lakoresz között."
Gondolom a négy egyenlőségjelből az első háromat át akartad húzni, nem?
Sikerült a munka mértékegységének két alakját leírni nem egymás mellett és egyenlőségjelekkel ellátva hozzájuk keverni három különböző verzióban azt a nem igazán használatos mértékegységet, amivel például kifejezhető a teljesítmény növekedésének üteme.
Lehet, hogy van is bevett neve, csak ez egy kevésbé gyakran használt mennyiség. Mindenesetre lehet a munka idő szerinti második derriváltja.
Az egész dolog, ha jól látom, abból indult ki, hogy a per jel az osztást a szimpla egymás mellé írás a szorzást jelenti két mértékegység között, mely két egészen eltérő művelet, eltérő fogalmakhoz vezet.
A mértékegységekre éppen ugyanaz vonatkozik ilyen szempontból, mint a matematikai képletekre, már csak azért is, mert ha a hozzájuk tartozó fizikai mennyiségekre felírsz egy matematikai képletet (ami egy fizikai képlet lesz), akkor a mennyiségekkel éppen úgy kell tudnod számolni, mint magukkal a számértékekkel.
Ez akkor is így van, ha Toporjack másként gondolja.
Laza összezagyválása ezeknek az apróságoknak simán vezethet oda, hogy a számítás végén a végzett munkát megkapod méterben, másodpercben, kg-ban vagy ezek tetszőleges kominációjában. Ez jobb helyeken nem úgy működik egy levezetés végén, hogy emlékszem mit akartam kiszámolni és odaírom a mértékegységét, ahogy nekem tetszik.
Ha valaki tudatlan, az önmagában még nem baj, hiszen ez még változhat. Ha valaki konok, akaratos, önmagában még az sem baj. De ha ez a két jellemző egy emberben van jelem egyszerre, az egy rettenetes kombináció. Van ilyen ismerősöm sajnos, a békesség kedvéért sok éve nem állok szóba vele. Veled is ezt fogom tenni.
Majd ha lesz rá keret, úgyis rákeresek még egyszer, lehet arra már itthon is lesz. Vagy inkább nem. Jó lesz nekem a hagyományos légbeömlő, meg egy-két elszívó ventillátor ha nem elég a gravis szellőzés. Elvileg elég kell hogy legyen.
"Egyébként meg nem mindegy, hogy kWh vagy KW/h. ha az eredmény ugyan az?"
De, mindegy. Megérti mindenki ha fojadékot írsz folyadék helyett, mégsem helyes. Vagy hejes? Esetleg hejjes?
Ha egy átlag embert kijavítanak mert valamit rosszul ír akkor megköszöni és odafigyel rá, ezáltal fejlődik. Egy szakember különösen odafigyel hogy szabatosan fogalmazzon, ezáltal is igényesebbnek mutatja magát a külvilág felé.
Jószándékkal írtuk neked a magyarázatokat, úgy látom érted is, tudnád is helyesen írni, de csakazértis csinálod. A gond az hogy ezzel az ide tévedő laikusok fejében otthagyod a morzsákat, és egyre többen fognak hülyeséget írni, mert ezt látják, ez zavar csupán, nem a te lelkivilágod.
Innentől kezdve értelmetlen a szájtépés, maradnak a kW/h és az évente 1000kW-ot termelt a napelemem bejegyzések.
Ha külön kezeled a munka, energia és hő(energia) fogalmát az egyáltalán nem 7. osztályos anyag.
A munka mértéke egy skaláris szorzat az erővektor és az elmozdulásvektor között.
Az energia egy munkavégző képesség.
A hő egy spontán folyamat mértéke egy meleg és egy hideg test energiacseréjéről.
Itt most az a gond, hogy ezeket keverjük, a hőt és a mechanikai energiát nem szerencsés keverni- noha az egyszerüség kedvéért egyforma mértékegységekkel mérjük őket.
Nálam nagyon bevált az a szellőztetési módszer,hogy napi 3-4 szellőztetést teljes légcserével ( 6 m2-en) kereszthuzattal 2-2 perces időtartamban, így majdnem csak a kicserélt levegőt kell visszafűteni. Ennél több ideig tartó szellőztetés sokkal több energia vesztéssel jár. Lehet képlettel is kiszámolni de nincs sok értelme.
"Ws, Wh ez gyakorlatilag ugyan az, mint a W/s és a W/h csak másképp jelölve. "
kurvára nem nincs W/s mértékegység, értsd már meg. A Watt pillanatnyi teljesítmény, nem lehet még osztani az idővel! Olyan mint a 130-ccal megyek a pályán. Nem érdekes mennyi ideig, éppen most annyival megyek.
"A mértékegységből adódik a képlet. Mivel a teljesítmény W/t így a mértékegysége is ez kell(ene) legyen, nem pedig W*t."
W/t???????? Honnan vetted ezt a képletet? Mi a W?
"Sajnos használják mind a kettőt és emiatt van a keveredés."
Sajnos használOD és nem vagy hajlandó ráhagyni, erőlteted ezt a faszságot és meg akarod reformálni a fizikát.
Nézd meg jobban. Ha pontosak akarunk lenni, akkor a te mértékegységed kJ/m3s lenne. Ws, Wh ez gyakorlatilag ugyan az, mint a W/s és a W/h csak másképp jelölve. A mértékegységből adódik a képlet. Mivel a teljesítmény W/t így a mértékegysége is ez kell(ene) legyen, nem pedig W*t. Sajnos használják mind a kettőt és emiatt van a keveredés.
Teljesítmény: egységnyi idő alatt végzett munka, egységnyi idő alatt átment hőenergia. Mértékegysége a Watt, ami tulajdonképpen J/s
1Ws=1Joule ; 3600J=1Wh
1Wh=3600Ws=3.6KJ
Most komolyan, szivattok? :)
3600 m3/h légmennyiséggel 5 percig szellőztetsz és 20 °C a hőmérséklet különbség.
Levegő sűrűsége 20°C-on : 1,205 kg/m3 fajhője: 1,013 kJ/kg*K
1 m3 levegő megy ki 1 másodperc alatt. Ez a Joule miatt kell.
Képlet: 1m3/s * 1,205 kg/m3 * 1,013 kJ/kg*K * 1 m3 * 20 °C = 24,4133 kJ/s = 24,4133 kW/s Eloszthatjuk a kapott értéket 3600-al, hogy megkapjuk kWH-ba, de akkor be is kell szorozni 5*60 másodperccel, hogy megkapjuk az 5 perc alatt elvégzett munka mennyiségét.5 perc alatt tehát 300s * 24,4kW = 7320KJ energia megy el. 7320KJ=2,03kWh. Másképpen 1/12h*24,4kW=2,03kWh.
24,4133 kJ / 3600 mp= 0,00678 kWh * 300 = 2,034 kWh teljesítmény, ami 5 perc alatt lett leadva. Esetleg számolhatjuk úgy is, hogy megszorozzuk a munkavégzés idejével a kapott teljesítményteredményt és azt osztjuk 3600-al. 24,4133 kJ * 300 mp / 3600 mp = 2,034 kWh7324kWs = 2,03kWhteljesítménymunka, ami 5 perc alatt lett leadva.
Ezek a fórumbejegyzések örök ideig itt maradnak, mint a kőbe vésett írások. Ha 50 év múlva valaki elolvassa azt hiszik hogy ilyen tudatlan emberek laktak itt 2017-ben.
Ha már ennyire tudományosan, képletekkel, számításokkal alátámasztva akarod bizonyítani a tézisedet legalább vedd már a fáradságot hogy SZABATOSAN teszed azt. Több oldalon keresztül kw/s, köbmásodperc mint kocka, és hasonló blőd mértékegységek és magyarázatok vannak már itt, teljesen gagyi az egész fórum.
Nyisd ki kérlek a 7. osztályos fizikakönyvet (vagy linkeltem is cikket a sulinetről), szánj rá fél órát és rájössz miről próbálunk itt győzködni többen.
3600 m3/h légmennyiséggel 5 percig szellőztetsz és 20 °C a hőmérséklet különbség.
Levegő sűrűsége 20°C-on : 1,205 kg/m3 fajhője: 1,013 kJ/kg*K
1 m3 levegő megy ki 1 másodperc alatt. Ez a Joul miatt kell.
Képlet: 1,205 kg/m3 * 1,013 kJ/kg*K * 1 m3 * 20 °C = 24,4133 kJ/s = 24,4133 kW/s Eloszthatjuk a kapott értéket 3600-al, hogy megkapjuk kWH-ba, de akkor be is kell szorozni 5*60 másodperccel, hogy megkapjuk az 5 perc alatt elvégzett munka mennyiségét.
24,4133 kJ / 3600 mp= 0,00678 kWh * 300 = 2,034 kWh teljesítmény, ami 5 perc alatt lett leadva. Esetleg számolhatjuk úgy is, hogy megszorozzuk a munkavégzés idejével a kapott eredményt és azt osztjuk 3600-al. 24,4133 kJ * 300 mp / 3600 mp = 2,034 kWh teljesítmény, ami 5 perc alatt lett leadva.
Hogy egyszerűsítsem a dolgot:
Legyen akkor 1 óra szellőztetés ami pont 3600 m3/h. Egyéb adatok változatlanok: Mivel a képletben van kJ, ami 1 másodpercre értendő, így ki kell számolni, hogy 1 másodperc alatt mekkora a kiszellőztetett levegő. Ez 1 m3
24,4133 kW/s = 0,00678 kW/h A valós veszteség ennek 3600 szorosa, mert csak 1 m3-re számoltuk. Így lesz 0,00678 kW/h * 3600= 24,4133 kW/h
Tehát a 3600 m3/h 20°C dt levegőnek 24,4133 kW/h fűtési igénye van óránként. Ha ezzel a teljesítménnyel 5 percet veszünk figyelembe, akkor az az 1/12-e lesz. Azaz kb. 2 kW/5 perc vagy 7324 kJ összes energia igény.
Általánosságban néztem, konkrét termék nem hiszem hogy lenne, nekem kéne összemonyákolni valahogy... vagy kifúrni a falat, és ott beengedni a friss levegőt, amihez annyira nincs kedvem...
Szénszűrő is szóba került, csak az meg lehet lefogja a beáramló levegő mennyiségét... azért max 12-75m3-t tudnak, utóbbit nagyon szerencsés esetben... 5 db-ot felteszek, hoznak be óránként 60m3-t, sokra nem megyek vele... vagy teszek fel tetőventillátort, ha az úgy működik, az kihúz 500m3-t óránként (remélem szabályozható azért :D )...
Ameddig én laikus jutottam, az az, hogy 180-200 ezer forintból szerencsés esetben nálam megoldható lenne, annyit megér(het) a dolog.
Viszont ha házat építenék, és kimaradt volna ez a minimális költség, akkor rohadt dühös lennék...
Szellőztetésre sokan a ,,résszellő funkciót'' használják, amiről tulajdonképpen kiderült, hogy inkább a biztonsági megoldás egyik szerencsés szülötte, nem szellőztetésre találták ki az ablakgyártók :D tudod, amikor minimálisan bukóra nyitod az ablakot, de csak annyira, hogy éppen elengedjen a zárszerkezet, és picit megbillenjen :D persze a huzat egyből behúzza a helyére ha úgy alakul, és akkor vége a szellőzésnek...
Ezek szerint te segíthetsz nekem :D milyen ventillátor van a kéményben? Én tetőventillátorra gondoltam első körben, az úgy még bőven sok is lenne, de egyelőre a gyári megoldásokat nézem. Ami kevesebbet tud, az meg kva drága ahhoz képest :D
Rájöttem hol bactam el az eddigi egyetlen légbeömlőt: nem számoltam azzal, hogy valahol távoznia is kellene annak a levegőmennyiségnek, ami bejön rajta :D bejárati ajtó minimális nyitogatásával valamennyi távozott a kis helyiségből, meg ugye két ajtó van, biztos nem tömít a második 100%-osan.
"Akkor hogy szellőztetnek családi házban szellőztető gép nélkül?"
Az ajtók/ablakok illesztési/tömítési hibáin keresztül és/vagy az ablakokba gyárilag beépített szellőzőnyílásokkal, résszellőzőkel. De pl van olyan ablak-vasalat is, aminek van résszellőző ("egy milliméterre nyitva") állása is.
"Tehát ha 3*5 percet szellőztetsz naponta, akkor 6 kW a hőveszteség naponta"
Komolyan sírva fakadok. Hogyan adhatsz meg energiamennyiséget kilowattban? Ez olyan, mintha egy autóra azt mondanád, hogy: "az autómmal tegnap 100 lóerő távolságot tettem meg".
Valóban létezhet -2 kW intenzitású szellőztetés.
Ez 5 perc alatt kb 0,16 kWh hőmennyiséget visz ki a házból.
Forintban kifejezve egy ilyen öt perces szellőztetés kb 2 forinttal növeli a fűtésszámládat.
Akkor hogy szellőztetnek családi házban szellőztető gép nélkül? Folyamatosan nyitva van 2 ablak résnyire? (ez lenne a jó, de ez biztos, hogy nem igaz a lakók 1 %-ra sem) Szakaszos szellőztetésnél mondjuk csak napi 3* x perc. Ha ilyen keveset szellőzte valaki, akkor legyen az a cél, hogy 100%-ban kicseréli a levegőt. Többet felesleges, kevesebbet meg már nem igazán kéne. 300 m3 térfogatú házban ez 1 m/s légsebesség mellett 5 perc szellőztetést jelent 2 db 1 m2 felületű nyílás kinyitásával.
"A tizede is sok."
Szellőztethetsz te tizede mennyiséget is 5 perc alatt csak akkor 30 alkalommal naponta :)
Vagy szellőztethetsz ugyanannyi légmennyiséget 10* annyi ideig :) Tehát mondjuk 50 percig van nyitva de csak 2 budiablak résnyire.
Nem csodálom, hogy folyton keveredés van ebből a kWh dologból. Nem voltam rossz fizikából, de nekem is szükségem volt, hogy felfrissítsek sok mindent. Az biztos, hogy a fizikusok szülei az oka mindennek. Direkt olyan neveket választottak, hogy megkeverjék a diákokat. A teljesítmény ugye adott idő alatt elvégzett munka. P=W/t . Innen üdvözöljük Pascalt, akinek semmi köze, hogy P-vel jelölik a teljesítményt, aztán üdvözöljük James Wattot, akihez kötjük a mértékegységet, de a képletben szereplő W-hez semmi köze, mert az a munka jele, és a mértékegységet Joule-nak köszönjük. A képletből pedig látszik, hogy a teljesítmény és az idő szorzatából kapjuk azt a munkát, amit a villanyóra is mér, ezért lesz Wh, vagy kWh.
És akkor bújócskáztak a fizikusok. Newton pedig rajzolt a földre egy egy méter oldalú négyzetet, és ráült. Persze kiszúrták, és kiabáltak, Newton, megvagy! Mire Ő így szólt: - Én egy Newton vagyok egy négyzetméteren, úgyhogy Pascalt találtad meg.
Most taposom az utat a szellőzőrendszer felé, eddig 200 ezernél járok, úgy tűnik ennyiből ki lehet hozni.
Ez a hepa szűrő kvadrága, főleg ha tényleg fél évente cserélni illik... szénszűrőt kaptam tippnek. Meg ugye ezt a hepa szűrőt hogy teszem fel egy 3cm magas és kb. 30 cm széles résre?
Ami az elméleti szellőztetési igény, amivel tartható lenne az 1000 ppm CO2 szint a lakásba 4 fő esetén (30 m3/h/ fő) 2880 m3. Ennek a hővesztesége mondjuk a szezon átlagával (+4°C) számolva és belső 21 °C-ra 16,4 kW/nap. Ez sem kis szám :)
A gumicsizmára max. hepa szűrő lenne megoldás, vagy egy ásó. Az ásó használatának módját a megoldás érdekében rád bízom. :)
Tehát akkor fontos, hogy valamiképp kifejezzük, hogy mennyi időre értjük azt a munkavégzést, ami ha már időben van kifejezve teljesítmény lesz. Tehát ha 5 percig van csak hőveszteséged, akkor vagy kiszámolod azt 1 órára, a fűtőberendezés teljesítmény adatához, vagy kiszámolod a fűtőberendezés teljesítményét 5 percre. Így megkapod azonos időre a hőáramokat és ha a veszteség hőárama nagyobb, akkor hűlni fog a levegő.
Nem végre, mert ezt eddig is tudtam. De ez egy feleslegesen nagy veszteség, mert jobb nem lesz tőle a levegő. Viszont ennyi meg kell, mert ettől érzed frissnek a lakás levegőjét, mielőtt elmész munkába...
A mai napot rábsztam erre, addig jutottam, hogy ~180 ezerből meg tudnám oldani a minőségi szellőzést gyári cuccokkal, egyetlen egy hátránya van, nem foglalkozik azzal a rendszer, hogy ha a szomszéd gumicsizmát éget a vegyeskazánjában... kézzel kéne lezárni 4-5 légbeömlőt. Meg ugye azt nem tudom, hogy működne-e így a rendszer.
Amúgy ekkora hőveszteség akkor van, ha mondjuk 2 erkélyajtóval kereszthuzatot csinálsz 5 percig. Tehát ha 3*5 percet szellőztetsz naponta, akkor 6 kW a hőveszteség naponta (20°C dt esetén 1 m/s légsebesség mellett).
1w jelenti az 1 J munkát 1 másodperc alatt, nem? :D valami rémlik :D már akkor sem láttam értelmét, meg munkát juolokat fektetni a megértésébe :D
5 perc alatt 2kw az nálam kvasok, mert azt jelenti, hogy 5 perc alatt 2kw a veszteség. A kazán meg ha 24kw-os, bocs,24kwh-s, akkor az azt jelenti, hogy 24kw-ot tud termelni egy óra alatt, tehát 5 perc alatt fűti vissza a szellőzés veszteségét ha maxon megy, de a hőmérséklet csökkenni fog, mert a ház még pluszban hűlni fog lefelé.
A másik, hogy mivel itt hőáramokról beszéltünk, így alapból érteni kéne, hogy mit jelent 5 perc alatt leadott 2 kW hőenergia. Mond el nekem hogy 1 J, az hány W?
"Ennek ellenére sokan nem értették, hogy ha 5 perc alatt van mondjuk 2 kW hőveszteség, akkor azt 24 kWh hőteljesítményű fűtőberendezés képes pótolni"
Ezt én sem értem.
HA azt írod:
5 percen keresztül folyamatosan 2kW hőveszteség (azaz ennyi teljesítménnyel vonunk el hőt odabentről) van, akkor az rendben van, mivel az azt jelenti hogy 1/12 óra (ez az 5 perc) x 2kW = 0.166 kWh energiaveszteséged volt, ezt kell pótolnod.
ezen 5 perc alatt keletkezett 0.166kWh energiaveszteséged.
24kWh hőteljesítmény megintcsak nem létezik, esetleg 24kW-os teljesítményű kazán, azzal ezt a 0.166kWh energiaveszteséget visszapótolod 0.0069 óra, azaz 0.415 perc, azaz 12.5 másodperc alatt.
De a 2 teljesítmény aránya is ezt hozza, azaz 24/2=12, és az 5 perc/12=12.5 másodperc.
Én aztán nem :D van épp elég tanulnivalóm szakmán belül :D
Csak az a 2kw kvasoknak hangzik. Főleg ha az csak a szellőztetés miatti hőveszteség. Oks, -20°C-ra volt számolva, de ha mondjuk egy jól szigetelt ház 5-8-10kw-ra (mittudoménmennyi) lemoduláló gázkazánnal kifűti a házat, akor azért az a 2kw kvasok. Aztán lehet átlagos +10°C téli hőmérsékletnél már töredéke, számolja aki akarja :D
"100 W/h azt jelenti, hogy egy 100 wattos készülék 1 óra alatt (óránként) 100 Wh energiamennyiséget fogyaszt."
nem, nem azt jelenti. A fenti mondatot ha 7. osztályban (általános) kimondod a táblánál úgy kibasznak az ajtón 2-3 egyessel mint a sicc. Mivel teljesen értelmetlen fogalom a W/h.
Miért kell ennyire bonyolítani azt a szegény fizikát, nem elég a meglévő mértékegységekből választani?
Ez valahogy így van, de az a 2kw-os bojler végezhet 2kw munkát két óra alatt is. A kwh az valahol állandó, hiszen egy óra alatt. Ha meg azt írod, hogy 2kw-os bojler egy óra alatt 1kw energiát fogyasztott, az megint ugyan az? Mindegy, este van, szigeteljetek békében! :D odaírod vagy sem, szerintem mindig mindenki érti, az a fura :D
"Válassz ki rajta egy neked tetsző entalpia-értéket és ellenőrizd le tételes számítással, hogy a diagram készítői jól számolták-e ki. Nem kell halál pontosan, elég a nitrogén+oxigén+víz hőkapacitásainak öszege (büntetésből az argont is beleveheted :)"
Most ehhez lusta vagyok :) Jó lesz a 0,000335 kW/m3K érték is :)
"Valahol biztos hogy csavar van, mert kwh szerepel a mérőórán is, az meg ugye nem óránként mér"
Szerinted tíz percnyi munka idejét lehetetlen munkaórában meghatározni?
A digitális villanyóra pillanatnyi wattot mér mondjuk század másodpercenként, kiszámolja, hogy az előző mérés óta (tehát a legutóbbi egy század másodperc alatt) hány milliomod kWh energia haladt ott át és az eredményt hozzáadja az előző végösszeghez (amit látsz a kijelzőn)
"ha összegzett mennyiség lenne, akkor nem kw szerepelne?"
Az x ÓRA alatt elvégzett (összegzett) munka mértékegységéből miért veszed ki az óra jelét?
2 kW fűtő-erejű villanybojler 0,1 h alatt 0,2 kWh munkát (vízmelegítést) végez. Ezt fogja mutatni a villanyóra is a végén.
Valahol biztos hogy csavar van, mert kwh szerepel a mérőórán is, az meg ugye nem óránként mér... ha összegzett mennyiség lenne, akkor nem kw szerepelne? Bár lehet asztali mérnök találta ki, akkor érthető :D a 100w-s izzó sem fog másodpercenként 100w-ot fogyasztani, ott is keveredés van?
A "munka" szó félrevezető, ezért hibás megfogalmazás erre az esetre: az egyik ember számára a munka szó "pillanatnyi cselekvést" jelent, a másik ember számára valaminek az eredményét jelenti.
Ha azt mondom, hogy "három másodpercenként végzek egy homok-lapátoló mozdulatot" az a PILLANATNYI TELJESÍTMÉNY, tehát az a watt, kilowatt.
A wattóra/kilowattóra pedig azon homokkupac MÉRETE, ami előttem magasodik.
Válassz ki rajta egy neked tetsző entalpia-értéket és ellenőrizd le tételes számítással, hogy a diagram készítői jól számolták-e ki. Nem kell halál pontosan, elég a nitrogén+oxigén+víz hőkapacitásainak öszege (büntetésből az argont is beleveheted :)
A watt nem energiaMENNYISÉG, csupán a teljesítmény pillanatnyi "erőssége". Egy 100 W EREJŰ szivattyú egy óra alatt 100 Wh munkát végez. Egy 1 kW erejű elektromos fűtőtest egy óra alatt 1 kWh hőmennyiséget állít elő.
Értem én mire gondolsz (külön a víz, külön a levegő mennyiséggel számolni), csak akkor átverés lenne a h-X diagram? Vagy valamit nagyon benéztem, esetleg elszámoltam?
Ha én mondjuk csak 5 percre vizsgálom az elvégzett munkát és azt adom meg, hogy 10 kW/perc vagy azt, hogy 50 kW/5 perc. A nevezőbe írt idő jelöléssel jelzem egyértelműen, hogy mennyi időre vonatkozik. A teljesítmény az elvégzett munka és az idő függvénye.
Ne fáradj vele: a polisztirol törmelék darabkái között olyan komoly hőszállító légáramlatok alakulnak ki, hogy a törmelék-réteg hőszigetelése közelít a nullához. Még akkor sem érne túl sokat, ha szorgos munkával sikerülne egyedi golyócskákra szétmorzsolnod.
Utána kell még valamire, vagy kifejezetten a darálék kell?
Én úgy csinálnám, hogy fognám a betonkeverőt, beleraknék pár darab eps-t, meg valami kemény dolgot, például térkövet. Aztán bekapcsolnám és várnám, hogy mi jön ki belőle.
Ha csak kukázni kell, akkor pedig disznópörzsölővel olvasztanám össze egészen kicsire. Ez utóbbit már csináltam a sok hulladék eps-el, meglepően kis méretre lehet összezsugorítani.
Ebbe én is beleszaladok. A matek munkafüzet számlájára írható. Egy vonat 30km/h-val halad. Egy autó 50km-t tesz meg óránként. Egy izzó 100W-ot fogyaszt óránként. Akkor az autó kmh vagy km/h? És a fogyasztás Wh vagy W/h?
A választ tudom, csak nálam innen jön a keverc néha. Tegye fel az egerét, aki szintén így van vele :)
Most sem számolsz, egyre csak az ujjadat húzogatod egy kész grafikonon.
Márpedig te soha nem fogod megérteni, hogy miről beszélek, ha készen kapod a végeredményt és nem magadtól jössz rá. Azt pedig a hazai szakemberek átlagos butasága alapján jól tudjuk, hogy hová vezet az, amikor valaki a szakmát csak megTANULJA és nem megÉRTI :)
Akkor segítek neked egy kicsit, de lehet, hogy ezzel kiölöm belőled a felismerés/megértés pillanatát: hőtárolási/felmelegítési szempontból mi az EGYETLEN különbség egy 27%-os és egy 55%-os relatív páratartalmú szobalevegő között?
Mármint nem a födémre is, hanem ahogy a mostani terv szerint van, a tető belsejére a párazárás plusz lécváz és gipszkartonozás. Csak a párazáró réteg védelme miatt. De nem muszáj, lehet a legbelső réteg a párazáró is.
A homlokzatnál stimmel is, de a tetőnél teljesen értelmetlen a párazárást a födémre tenni, mert nem ott van a hőszigetelés. Vagy teszel oda is tökugyanúgy párazárást, lécvázat, gipszkartont, vagy az OSB-rakod a párazárást. Szerintem.
Ott az igazi értelemben vett lécezés padló kialakítása nem lesz,max annyi amire egy ember rádérdel alkalmasint.Tartáylok elektronikák lesznek csak ott.Egy probléma,amit nem tudom még hogyan kellene megoldani,hogy a menyezetbe épített kettő vagy három darab gipszkarton szerelő nyílás lenne a menyóban.Ekkor viszont ugrott az egész palfon párazárása...
Nem tudnak csak hűteni. Nem akarok klímával fűteni továbbra sem. Nyáron néha használjuk, de nem túl sűrűn, csak nagyon nagy melegben.
Nappaliban kazettás mennyezeti van, hálókba a dual, télikertbe 7kw-os split, a dolgozóba meg 3,5-es split, ez az egy tud fűteni is, de itt befűt a számítógép sok monitorral.
Lehet, hogy valamit kihagytam, de modellezve a szerkezeted, nem jelentkezett probléma a tetőtérbe. Még akkor sem, ha a párazáró fólia átereszt. A razjról viszont lefelejtetted a tetőtéri járófelületet. A homlokzati falnál viszont ha sérül a párazáró réteg, akkor ott gond lehet.
Nem ez a vicc, hanem az ami egy kollégámmal megtörtént.
2-3 éve megcsinálta a kondis átszerelést minden nyűgjével anyagi vonzatával együtt szépen szabályosan.
Majd az elkészülés utáni évben jött egy csapat ellenőrizni és közölték vele, hogy a füstgákivezetés az nem jó, mert ezmegaz, de most annyira rendesek, hogy nem veszik le az órát, csináltassa meg, visszajönnek. Emberünk elment a kivitelezőjéhez aki az engedélyeket is mindent csinált és annyira jutottak, hogy valami nyilatkozattal bement a katasztrófásokhoz és elmagyarázta, hogy miért is jó az 1 éve átvett rendszer. Na ez az a dolog amiért sokan csípőből akarnak leválni a gázról, főleg, hogy még drága is.
