2-3 szakmai HSZ után letoljátok a topicot 10-20-30 HSZ teljesen faszság trollkodással, elekszidással. Sok friss reggel többnéven. Ennek mi értelme? Igen most én is beszáltam ebbe.
Nézd, elfogadom amit írsz, ezek szerint én vagyok már másképp bekötve.
Elég régóta fórumozok, egy jó, segítő közösség volt itt régen, rengeteg ötletet cseréltünk, innen épült a házam nekem is.
Aztán egy 5-10 éve minden topicba beépült 1-2 Elek féle megmondóember, akinek az a lételeme hogy csak róla szóljon a topic.
Rengeteg példát tudnék felhozni amikor elnyomta az oktondiságaival a témát, pl amikor mantrázta a "cellulóz a politikusoké és a bűnözőké olyan drága" szöveget, miközben többen próbáltunk szót érteni a kérdezővel olyanok, akiknek már ilyen szigetelésük van és kiszámolták, van tapasztalat.
A mennyiséggel mindig elnyomta a témát hogy róla szóljon.
Olvass vissza a hozzászólásaimhoz, és számold össze hány eseben mentem neki indokolatlanul, ha ez neked sok akkor én kérek elnézést.
Nekem már kész a házam, gondoltam segítek másokon de annyira nincs sok időm hogy hülyékkel vitatkozzak, most ez a CaptIQ állt bele mindenbe, nem tudom mi a fasz baja lett, mondjuk annyira nem is érdekel. Csináljon közös hálószobát Elekkel, lelke rajta (ha éppen nem ugyanaz a személy)
Elköszönök ettől a topictól is, ahogyan a villanyásztól is tettem Elek és a kecskeméti napelemnepper miatt, nincs értelme.
Iskolapéldája ez a HSZ-ed is a "fogalmatlan/téjékozatlan" kategóriának amint épp nem hajlandó tájékozódni, tanulni, bőven elég neki az okosabb utálása, fikázása.
Na így csúszik össze az említett kategória a hülye kategóriával. Aztán benne ragadsz.
Elek stílusa már sokat javult az oltásoknak-kitilásoknak-moderátori intéseknek köszönhetően, de még nagyon van hova javulni amint a mellékelt ábra mutatja. Ha ezek a fékek nem lennének sokkal-sokkal jobban szalajtana,ami még több embert zavarna. Olvass vissza pár évvel ezelőtti agymenéseit.
Találkozott már életében egy értetlen fogalmatlannal, azóta abban a tudatban van hogy mindenki hülye (csak ő a helikopter)
...és neki köszönhetően sok normális segítőkész értelmes ember lelépett nem csak innen hanem sok topicból.
Nagyon sokan örülnének ha csinálna magának egy külön topicot.
Ha úgy látod, hogy a hallgatóság/olvasóid nagy részének halvány fogalma sincs a témáról, akkor fogalmazd meg a mondanivalódat úgy, mintha hülyékhez beszélnél :)
Eközben a hallgatóságból az okosak picit unatkozni fognak, a leghülyébbek meg még így sem fognak felfogni semmit, számukra minden mondatod csak értelmetlen mekegés lesz.
Van egy érdekes stílusa Eleknek, de nem az ő írása a zavaróbb, hanem a sok kioktatás amit kap tőletek, ez viszi főként el a fórumot rossz irányba.
Lehet túlzó időnként amit ír, ill. tény amit írtok róla (bár indokolatlanul sokszor túllihegve), de van szövegében épp elég segítség is emellett, amit érdemes megfontolni.
Nem védeni akarom, mert nem, de számomra az zavaróbb, amikor nekimentek páran és mást se lehet olvasni, ezzel adott téma teljesen elveszik közben.
Kömkel elvesztése volt a legfájóbb ... bezzeg elek képtelen elfogadni a tiltását . (kicsit trollkodtam és nem bírta megállni , hogy ne okoskodjon egy új nicken )
Szerinted az mennyire jó dolog , hogy egy szakmai topicból pont a szakemberek mentek el , mert megunták a hülyeségeinek a cáfolgatását , meg hogy leugatja őket egy dilettáns kontár ?
Ja, most nézem, hogy a 101794-ben pont engem oktatott.
Leugathatnám én is, hogy leírta köznyelven is felfogható módon amit én csak tényszerűen, kurtán megfogalmaztam.
Neked nem ment át a köznyelvi megfogalmazás, sem. Maradsz tudatlan fikázó. Ennyi.
Bocs, de sosem fogom elfogadni, hogy a te/ti fikázásotok hasznosabb egy szakmai fórumban, mint elek furcsa stílusú, atyai pofonok közé rejtett oktatásai. És igen, tudom, tévedni is szokott. És igen elismerni sem szokta. Mindenki másként hülye.
Pl egy lakás meleg álmennyezete és a hideg betonfödém között akár 100-200 db ilyen kis "hő-szállító lift" is dolgozhat egyidőben. Pedig a kalkulátor azt állította, hogy 30 centi légrés nagyon jól hőszigetel :)
A hagyományos fagerendás födémek alsó és felső deszkázása között lévő levegő hőszigetelését is bátran tekinthetjük közel nullának :)
"Csomó kalkulátor rosszul kezeli a vastag légrétegeket."
Ha a zárt térben lévő levegő egyik része melegebb a többinél, az a levegő-rész felfelé fog emelkedni eközben lejjebb nyomja a többi levegőt. Ha ezután lehűl, akkor lefelé fog ereszkedni, miközben feljebb nyomja a a többi levegőt.Ugyanezt csinálják a hideg levegő-részek, csak éppen fordítva.
Egy vastag légrétegben folyamatosan kavarogni tud a levegő, számos hő le-fel szállító "hő-lift" alakulhat ki, ezek nagyon leronthatják a légréteg hőszigetelését. Minél vékonyabb a légréteg, annál kisebb lesz a kis hő-liftek mozgástere, egy idő után elkezdik egymást is akadályozni. Ezért van pl az, hogy pl két üveglap közötti légréteg 14 milliméter légréteg vastagságnál hőszigetel legjobban, az alatt és felet egye rosszabb a helyzet.
Sajnos sok kalkulátor mozdulatlan levegővel számolja a légréseket, ami súlyos hiba.
"mitől indulna meg a páravándorlás , ha a szerkezetben van párazáró réteg (akárhol) ?"
Párazáró rétegen keresztül nincs páravándorlás. Van a párazáró réteggel körülvett üreg (lakás) Ha a lajkást körülvevő párazáró réteg hibátlan (tökéletes), akkor nincs kifelé páravándorlás még akkor sem ha a lakásban sokkal magasabb a páranyomás, mint a lakást körülvevő külvilágban. ebben a zárt üregben (lakás) a vízpára nevű gáz egyenletesen oszlik el (egy idő után), tehát a levegő minden köbcentiméterében ugyanannyi víz lesz Tehát a lakáslevegő minden pontján ugyanannyi fokon lesz a harmatponti hőmérséklet. Ahol a lakáslevegő a harmatpont alá hűl, ott a levegőben lévő pára folyékony vízzé válik. Ha ez a hideg felület pl egy párazáró réteg, akkor a párazáró réteg (fólia?) lakás felőli oldala fog vizesedni.
Amire sokan nem gondolnak: - ahol pára csapódott ki a levegőből, ott csökkent a levegő víztartalma, tehát azon a ponton egy picivel szárazabb lesz a levegő - de a parciális eloszlás törvénye miatt a vízpárának egyenletesen kell eloszlania, tehát a pára a lakás többi részéről elindul a vízkicsapódás irányába, ahol a víz folyamatosan kicsapódik.... így valósulhat meg egy belső pára-vándorlás a párazárt üreg (lakás) belsejében. Sőt, tulajdonképpen maga a parciális eloszlás folyamata is egyfajta belső páravándorlás.
Az effajta vizesedés ellen csak az jó megoldás, ha a házban az összes párazáró/párafékező réteg olyan helyre van beépítve, ami soha nem hűl harmatponti hőmérséklet alá. Aki nem 100% biztos abban, hogy pl a födém rétegrendben a párazáró fólia SOHA nem tud harmatponti hőmérséklet alá lehűlni, az inkább ne tegyen párazárót sehova.
"Amint kültéren van egy kis légmozgás, azonnal áramlik be rajta keresztül a hideg a konyhába."
A lakás szellőzése olyan lehet, hogy a belső légnyomás egy picivelalacsonyabb a kinti légnyomásnál, így amikor nem működik a szagelszívó ventilátora, akkor a csövén befelé áramlik a kinti levegő. Vagy pl fúj a szél odakint és belefúj a szagelszívó csövébe.
akkor ismétlem a válaszom: a parciális nyomáskülönbségtől. (részletek: középiskolás fizika/biológia).
az mindegy h szoba levegő, vagy vasbeton födém.. ezek csak a közegek.
és egyben feladtam a magyarázást.. majd talán valaki más folytatja, ha van kedve.
talán még ennyit: a fing ki akar jutni a gatyádból a liftbe, aztán a liftből az előtérbe.. nem a levegő =nem lesz szél, csak a fingszag szeret mindenhova eljutni. de ha valaki már erősebbet fingott előtted a liftben, akkor az ő fingja fog bejutni a te gatyádba, hajadba, tüdődbe és nem a tiéd fog kijutni onnan...
Kell oda visszacsapószelep . Én kettőt is raktam be a szagelszívóhoz , egy a belső falsíkon , egy a külső falsíkon és pluszba kívülre egy rovarhálós lamellás rostély .
Nekem is teka van, annak a tetején van egy visszacsapó gyárilag. A tiéden nem volt? Ha nem akkor kéne bele valahol tenni egyet, akár a kifúvónyílásnál. Abból is van visszacsapós elvileg.
TEKA páraelszívóm van a konyhámban kültéri kivezetéssel. Amint kültéren van egy kis légmozgás, azonnal áramlik be rajta keresztül a hideg a konyhába.
Kívülről megnéztem a kivezető csövet. Púrhabbal körbe van fújva, ahol átjön a falon (plusz takaró rostély is van rajta, ami persze nem hőszigetel csak a rovarok ellen véd), de ugye maga a kiáramló cső legalább 15 cm átmérőjű és ömlik be rajta a hideg az elszívó motoron át.
Erre van esetleg valami javaslatotok ezt hogyan lehet szigetelni?
Bárhol máshol (ismerősöknél, családon belül) jártam ilyet nem tapasztaltam sehol.
vagy másképp: szobán belül azonos a pára(nyomás), nincs vándorlás, de a párazáró rétegnél sokkal hidegebb lehet, ha az a külső=hideg oldalon van, ezért ott kicsapódik. ha a belső/meleg oldalon van: ott nem hűl le, ezért nem csapódik ki.
csak az a gond, ha harmatpont alá kerül olyan szerkezetben (vagy a páranyomás felől szomszédosban) ami ezt nem tudja elviselni.
lásd kieg.hőszig nélküli fafödémre tett perlit+techn.szig+felbeton: ekkor a pvc rétegnél már harmatpont alá kerül a pára és kicsapódik. szerencsére ezek a techn.szigetelések csak a betonozás idejére kellett h vízzáróak legyenek, így sok esetben ma már páraáteresztőek és a perlit sem esik össze a nedvességtől. ugyanitt általában a nem légzáró faablakokon és kéményeken simán megtörtént a légcsere és a párakiegyenlítés, így nem volt gond: az egész egyben problémamentes rendszer volt.
ebbe kavart bele:
1) légzáró=párazáró új nyílászárók
2) nyitott kémények helyett zárt égésterűek
3) talán a belső oldali "design" 1cm-es eps táblák is
4) talán még a diszperziós festék is
nem is lett volna gond, ha ugyanekkor feldobtak volna 20cm hősziget a padlásra és betesznek gépész.légcserét (rekuppal). de azt szinte senki nem csinálta, mert nem látja a szomszéd, és nem arra volt választási támogatás
Mondjuk az felvetődött bennem , hogy olyan födém esetén , amiben van egy párazáró réteg , általában a beton alatti technológiai fólia , mitől is indulna meg meg páravándorlás ?
Ez hülyeség. A levegő útja oldalról le van zárva gerendával/betonnal és vakolattal, nem tud csak úgy átfújni a szél alatta. Mi is csak leraktuk a tetejére a 20 cm üveggyapotot, és sokkal kevesebb lett a gázfogyasztás.
https://depo.bercsenyi.bme.hu/extra/Uszamito.html Nem ezzel az oldallal lett számolva? Mert van ott a levegő fölött olyan is, hogy "átszellőző légrés". Szerintem a 15 cm az már inkább odatartozik.
Gerendák közét nem lehetne fújt hőszigetelő anyaggal kitölteni és esetleg a betonra is leteríteni hőszigetelőpaplant ? Igaz , picit drágább lenne , de legalább le ellenőrizhetnéd a fa ( deszkák , gerendák ) állapotát .
40 éve még sose néztem be a fólia alá. Hogyan is tenném, mikor 5 cm perlites beton van rajta. Látatlanban nem lehet megmondani, hogy vajon nincs-e ott páralecsapódás? Hiszen akkor a deszkák elkorhadhatnak.
Én is úgy gondolom, hogy a plusz hőszigeteléssel nem ronthatok semmit.
Ha a gipszkarton fölé pára záró réteget teszek, attól még a falazat keresztül ugyan úgy feljut a pára, nem? Van így értelme oda rakni? Ha igen, hova érdemes, egyből a karton és a tartó szerkezet közé, vagy a profilok fölé?
Kalkuláltam egyet Rétegrend hőátbocsátási tényező kalkulátorral. A kalkulátor szerint , 20cm felső szigetelés után ha rakok gipszkartont, felette lenne 15cm levegő kb. Ez felett a régi vakolat harmatpont közeli állapotra is lehűlhet, mivel a levegő annyit szigetel itt. Lehet hinni egy ilyen kalkulátornak, vagy szépen átmelegszik majd az egész födém szerkezet a gyapotig és a folyamatos fűtés melegen tartja ezt a tömeget?
Nincs fa a födémszerkezetben. Ha párazárót sehova sem rakok, viszont a tetejére, az ásványgyapotra rakok páraáteresztő fóliát, annak a belső, alsó felületén nem fog a lakótérből feláramló pára lecsapódni?
Párakicsapódás nem lesz , hanem van , ha van , mert most a hideg beton alatt van a fólia . Valahol meg kellene nézni a fólia alatt milyen állapotban van a faszerkezet . ( persze , ha a gerendaközökön oldalra kiszellőzik , akkor nem lehet gond , viszont a felülre terített hőszigetelés sem fog akkor sokat érni ) Szóval a jelen helyzeten a gyapot ráterítésével páratechnikailag nem rontasz semmit .
A padlásra terített hőszigetelés alá ne tegyél semmit , terítsd le a gyapotot és kész (átlapolással a rétegeket ) . Jó a tekercses is , csak ne legkisebb sűrűségűt vedd . Az OSB táblákat megfelelő magasságú hungarocell kockákra tedd , amiket a betonhoz rögzítesz ragasztóhabbal (feltéve ha van rajta cementes simítás) . Hagyjál az OSB és a gyapot között légrést . A benti álmennyezetnél viszont tegyél párazáró fóliát a gipszkarton fölé .
"Nem fogjuk a padlást használni, max pár osb táblát rakok a szigetelés fölé, rápakolni pár dolgot"
az OSB szinte párazáró, ezért a hideg/padlás oldalra közvetlenül a hőszig fölé nem jó, mert az alján kicsapódik a pára. a lágy szálas hőszigetelés sem bírja el a súlyát.
ha mindenképpen ezt akarod: építs EPS-ből "pilléreket" és arra tedd az OSB-t, de azt is úgy, hogy alatta legyen szellőző réteg (5-10cm.rel legyen magasabb az EPS sziget a gyapottól és legyen az OSB táblák között valamennyi távolság)
20cm gyapot alatt lévő meglévő fólia nem gond (ha nincs hőhidad benne). ha ezektől félsz, akkor az épülő álmenyezetbe tegyél egy párazáró réteget (bár akkor meg bedunsztolhatod a fagerendákat, ami nem jó)
a tekercses ásványgyapot a taposástól és a tetőhéjon bejutó - csepegő víztől megy tönkre. ezeket kell elkerülni (de ezt már írták)
Ha a "gerendányi levegő" rétegben oldalról nincs lezárva akkor ott vígan közlekedik a levegő, ami jég hideg lesz télen és ugyanúgy lehűti a födémet, mintha nem is lenne onnan 15-20cm-el feljebb a szigetelés.
Deszka fel és oda (is) szigetelés. Egészen ki a fal széléig ott átbuktatva összeérve a fal szigeteléssel.
Tudod, mint a nyakadnál ha jó meleg kabát van rajtad meg jó meleg sapka, de a sálat nem veszed fel a fekete sípályán és cirógatja a nyakad 10cm-es sávban a jeges szél.
Ha most gondod van a SZÁRAZ levegővel a lakásban akkor tehetsz a salakra párafékezőt, de jobb lenne beljebb a meleg oldal felé.
Ha terítesz rá megfelelő vastagságban és megfelelő kivitelezéssel szigetelést akkor mitől csapódna ki a pára? Hiszen MELEG lesz a salak, ez a cél.
Nem a páraáteresztő nem a pot miatt kell, hanem a hóbefúvás, minimális becsepegés ellen. A portól nem kell védeni ha csak nem a szomszédban sivatag van amit behord a vihar. Portól (szokványos házi pormacskaféle) még javul is a hőszigetelési képesség. Igaz észrevehetetlenül.
Tekercse, ha nem taposod, nem áztatod, nem akármi, akkor nem esik össze 20-30cm vastagságban. Táblás anyag ide csak pénzkidobás.
Az ásványgyapot és a salak közötti rész érdekelnee, ajánlott a párazáró réteg közé, hogy bentről ne menjen fel a pára, vagy kihagyható? Ha rakok, nem félő, hogy alatta kicsapódik a pára? Ásványgyapot szigetelés fölé a por miatt van csak értelme a páraáteresztőnek?
Üdv, kádárkocka födémet szeretnék szigetelni, jelenleg beton tálcás a födém salakkal feltöltve, 20cm kb. Álmennyezet lesz az egész házban, a födémre 20cm ásványgyapotot szeretnék kiteríteni. Azt olvastam itt, hogy alá nem szabad fóliát rakni, mert lehet hogy a szigetelés alatt, a salaknál lévő találkozásnál páralecsapódás lenne. Valaki ezt mondja, valaki meg, hogy kell rakni, mit csináljak? A másik amit pár helyről hallottam már, hogy a tekercses ásványgyapot pár év alatt összeesik és nem fog jól szigetelni, ez igaz? Néztem táblásított ásványgyapotot is ( nem a kemény, vakolható, hanem ami ugy néz ki mint a tekercses, csak táblában van) az jobb lehet szigetelni? Nem fogjuk a padlást használni, max pár osb táblát rakok a szigetelés fölé, rápakolni pár dolgot. (80m2 a födém kb)
Szép napot mindenkinek, tanácsot szeretnék kérni, KNAUF közetgyapot szigetelésnél mindenképen le kell hálozni a rossz téli idő esetén? Vagy az ember ráér majd tavaszal fojtatni amit abba hagyott? A jótanácsokat előre is köszönöm.
Az XPS azért kell hogy a felcsappodó esőt ne tudja a hőszigetelés beszívni. Mivel a lépcsőn is fel tudna csapódni, oda is XPS kellen 50-60 cm magasságig.
Van egy ilyen "csodálatos" lépcsőm. [kép] Ahol nincsen lépcső a falon oda értelemszerűen megy a lábazati XPS szigetelés. Nagyjából 50-60cm lesz a lábazati magasság a föld felett ahogy ezen a képen látszik [kép] Itt is látszik kicsit a lépcső. A lépcsőre ti végig raknátok lábazatit ahogy nagyjából a barna színezés megy? Vagy ha elérte ezt a kb 50-60 centit akkor menjen az EPS? Remélem érthető a kérdésem
Csak elég nehéz türtőztetni magad, amikor direkt együgyű igavonó baromként viselkedik, végig akarja verni rajtad, hogy nemcsak szarul gondolkodsz, de még troll is vagy. Én inkább nem akarom látni ennek az újraregisztrált Mekk eleknek - legyen bármi is a nick-neve, felismerem - az agymenéseit. "irigylem", hogy ennyi energiája van csak erre a fórumra. Hű, de rühellem a fajtáját. még egy szívlapátot is küldenék neki, krapmuszostól :D
Sziasztok! Adott egy új építésű ház, ami építés alatt áll. 30-as N+F tégla, plusz kívülről majd 20cm EPS-t fog kapni. Sajnos a tervező rosszul tervezte a nyílászáró felett az áthidalót, és így nem került kialakításra redőnynek hely. Emiatt felülre majd kb 12-15cm toktoldó fog kelleni az ablakra. Az ablak külseje teljesen a külső falsíkra fog kerülni. A tervező tervezett körbe 5 cm XPS-t.
Nos a kérdésem az lenne, hogy így, hogy az ablak külső falsíkra kerül, majd a külső 20cm EPS kb 1-1,5cm-et rátakar oldalról a tokra, elhagyható-e majd az 5cm XPS kávaszigetelés? Vagy esetleg csökkenthető-e a mérete, hogy a toktoldó ne csökkentse annyival a nyílás méretét?
Esetleg az is megoldható, hogy oldalt marad az 5-5cm, de felülre csak mondjuk 2 cm kerül? Akkor is nyernék vele 3 cm-et..
Mi a legjobb megoldás ilyenkor a kávaszigeteléssel?
"Generáltok megint több oldalnyi szófosást teljesen feleslegesen a semmiről"
Ha egy fórumban senki sem reagál egy bejegyzésre, akkor valakinek csak kell nem?
A temérdek felesleges szófosást percek alatt meg lehetne szüntetni, egyedül az nem szüntetheti meg, aki a szervezett provokáció céltáblája, bárki más megszüntetheti (ha akarja).
"a konyha környékén eleve magasabb szokott lenni a páratartalom"
Erről jut eszembe: aki gázzal főz, annak tudnia kell, hogy a gáz lángja rengeteg párát csinál, a gázláng nagyon párásítja a levegőt. Tehát nem csak a gulyásleves párásít amikor fazékról leemeljük a fedőt.
A gáznak (szénhidrogén) égés közben két fő mellékterméke van: széndioxid és vízpára (H2O), ne csodálkozzunk, ha a működő gáztűzhely környékén nagyon magas a levegő páratartalma.
"A fa bejárati ajtó, amiben 6db üveg panel betét van, csupa pára. Mit kellene tennem ennek megakadályozására?"
Ha ezek hőszigetelt (dupla) üvegek, akkor túl magas a páratartalom a lakásodban. Ezt egy olcsó (akár 1000 forintos) páratartalom mérővel ellenőrizheted, 50%-nál ne legyen több lehetőleg.
Ha túl magas a páratartalom, akkor valószínűleg rossz a lakás szellőzése.
Nálam volt már 25% alatt is a páratartalom, nagyon hideg téli napokon, de én tudom, hogy a jó szellőzés csak egy icipicit csökkenti a fűtés költségeket, Azóta párásítani kell néha, hogy ne legyen kellemetlen a levegő.
A lakosság 99 százaléka valami miatt azt hiszi, hogy már egy pici szellőzéstől is duplájára fog ugrani a fűtési költsége, ami egy nevetséges butaság. (a lakosság maradék 1 százaléka fizikus, energetikus, vagy hisz a profi szakembereknek :)
Tehát a válasz a kérdésre: okos szellőztetéstől csupán kb 1-2-3 százalékkal lesz magasabb a fűtésköltséged, viszont cserében soha többé nem lesz semmi pára problémád. A baj ott van, hogy okos szellőztetéshez okos szakember kell, ami nem a legolcsóbb árkategória (télen magas páratartalom nem okos és nem gazdag emberek lakásában szokott lenni)
Szüleimnél van egy fűtetlen előtér (régi vas váz + egyrétegű üveg), azon is mindig tocsogott a víz a lecsapódott párától, penész a mennyezeten, literszám lehetett a vizet facsarni az ablakok alatt lévő szőnyegekből, stb. Náluk egy adszorpciós páramentesítővel lett megoldva, ezt a fajtát 1 fokig lehet használni (a kompresszorosak hidegben már nagyon nem hatékonyak), mióta megvan gép, a ruhákat is ott szárítják, hogy ne a házban szaporodjon fel a pára. Be lehet állítani automatára, ha megemelkedik a páratartalom, bekapcsol, ha lecsökken kikapcsol, azóta nincs ott penész, ablakokról is szépen leszedi a lecsapódott párát.
Amúgy ha nálatok fűtött az adott helység, akkor valószínűleg az ajtót kellene cserélni, ha nem szigetel eléggé, túl hideg a belső oldala és lecsapódik a pára. Még ront a helyzeten, ha mondjuk a konyhából oda tud jutni a meleg párás levegő (szüleimnél is ez van).
Sziasztok Lehet hogy már volt téma az előzőekben, de hiába irtam be bármit okos keresőszó hiányában nem találtam rá jó választ.
Családi ház. Előtér. kb 20C. A fa bejárati ajtó, amiben 6db üveg panel betét van, csupa pára. Félek hogy előbb-utóbb szétrohad. Mit kellene tennem ennek megakadályozására?
Attól még lehet valaki rendes ember, aki szerint el kellene árasztani Magyarországot pár százezer illegális határátlépő bűnözővel. Rendes, de buta ember :)
Ugyanitt tartottam én is. 100%-ban, kizárólag abban tud gondolkodni, hogy megtérülés legyen belőle, s a cél szentesíti azt,amit EX-Mekkelek akar.
Más téma, de mindenkinek.
Hogy a f#&#&#&-ba nem unjátok még, hogy XY néven visszajön ez az ember és folyamatosan leálltok vele vitatkozni, ami meddő vita és etetitek a trollt ??????? Ott van a lehetőség, hogy letiltsátok és az egész letudva, nincs több hsz-on keresztüli huza-vona az okoskodásiról.
Köszi. Én közben ezt találtam 15 cm-es és így csak két réteget kell teríteni. Gondolom, hogy hosszában eltolva.
Viszont párazárást a lakótér felől ír. Mivel lehetne utólag belülről párazárni? A konyhában 0,5 cm-es polisztirol lap van ragasztva. Ha mindenhova ragasztok az jó lehet?
Párazárást értelmesen párazárófóliával tudnál csinálni, szerintem hagyd a fenébe. Ha elrontod, esetleg több kárt okozhat, mint hasznot.
Hőszigetelési képesség tekintetében jelentéktelen difi van a különböző hőszigetelő anyagok között, padlásra felesleges drága anyagba ölni a pénzt. Ursa, Isover, sárgaszínű gyapot teljesen megfelelő. 2-3 réteg 10cm-es, vagy 2 réteg 15cm- es gyapotot legurítasz és örülsz a komfortnak és a megtakarításnak.
Esetleg egy konkrét márkát és típust javasolnál? Vagy mindegyik márka ugyanazt tudja egy bizonyos kategórián belül? Érdemesebb nagyobb márkától vásárolni.
Födém felett a párazárást nem erőltetném, talán az álmennyezet felett kellett volna. Amúgy meg veszel elegendő mennyiségű szimpatikus 10cm-es tekercses üveggyapotot, elteríted 2-3 rétegben, a rétegeket egymáshoz képest eltolva és készen is vagy. A tetejére mehet esetleg páraáteresztő-fólia, ha védeni akarod. Oldalfali hőszigeteléssel, ha van, érintkezzen szorosan, hézagmentesen, végig.
Nem atomfizika , a képen látszik , hogy az ablak szélének a vonalában folyik a rozsdás víz . Könnyűszerkezetes , tehát az ablak két odalán van egy-egy függőleges fémprofil ami levezeti a vizet . Láttam már ilyet téglaháznál is (emeleti ablaknál talált be a víz és a tégla lyukain lefolyva a földszinten szivárgott a másik ablak tetejénél ) de faszerkezetnél is , nem szilózták ki rendesen az ablak körül és belül megjelent az esővíz egy vízszintes esőjű vihar után . Pár perces munka körbehúzni rendesen a nyílászárókat , meg a párkányokat és nincs ilyen gond .
A mostani rétegrend. Festett gipszkarton mennyezet kb 20-30 cm légrés, régi festett mennyezet, vakolat deszkázás, fa gerenda, légrés, deszkázás, padlástér.
A kérdésem, hogy 30 cm szigetelést tennék rá és, hogy kell-e valahová párazáró, vagy páraáteresztő fóliát tennem. És, hogy melyik szigeteléstípus az ami házilag kivitelezhető és ár érték és hőszigetelés szempontjából javasolt.
Szinte biztos , hogy valahol az ablaknál tömítetlenség van és a csapadékvíz bejut a falszerkezet belsejébe és rozsdásodik ... és ugye alul is van gond , mert ott meg kifolyik . Értesítsd az építő céget , hogy garanciális javítást kérsz , de azonnal . No meg az összes nyílászáró körül meg kell néni , hogy nincs e hasonló hiba Ill. a lábazati résznél körben a házat . És nem udvarias hangnemben .
Erre azonnal kihívnék egy aláírásképes műszaki ellenőrt és az építővel azonnal elkezdeném a garanciális javítás megkezdését. Ami akár a teljes felület megbontása, elbontása is lehet. Mindent a műszaki ellenőrrel egyeztetve ügyvéd bevonásával.
Kezeletlen acél-szerkezeted van....legalább részben, ha nem tudom is teljesen. Alul nyitott a hőszigetelés, az is gáz. Az acélváz valahol hőszigeteletlen is, ezért hideg, ezért lecsapódik rajta a pára, ezért elindul a korrózió és a vízfolyás.
Ma vettük észre, hogy a lábazat-EPS találkozásánál "rozsdás víz" szívárog, de nem folyamatosan, mint ha páralecsapódás lenne, eddig nem volt ott semmi.
2020 márciusban lett átadva könnyűszerkezetes acélvázas ház. Vízvezeték a közelben nincs, se padlófűtés. Külső fal rétegrend: 10cm Grafitos EPS-MDF lap,acél váz. Valakinek valami ötlet, mi lehet és honnan jön? Rozsda miatt úgy gondolom, nem két hetes nedvességről van szó.
"Nem közvetlen a szigetelésre gondoltam tenni, hanem egy keretre építve, a faltól 8-10cm-re"
Ha úgy is fel tudod tenni azt a párazáró réteget (fóliát), hogy alatta folyamatosan cserélődjön a külvilág levegője, akkor nem lesz semmi baj. Ezt úgy hívják, hogy átszellőztetett légrés, a hőszigetelő megoldásoknál gyakran alkalmazzák.
Az a lényeg hogy a hőszigetelő réteg hideg oldala mindig friss külvvilági levegővel érintkezzen, ezen a légrésen kívül már lehet bármi, akár párazáró fólia is. Csak nehogy letépje valami szélvihar ezt a fóliát.
Sokan nem fóliáznak, hanem lekenik a csupasz polisztirolt valami olcsó kültéri festékkel, ami UV álló, vízlepergető és páraáteresztő is. És amikor megvan a pénz a külső hálózásra+vakolásra (akár tíz év spórolás után), akkor egyszerűen lecsiszolják ezt a festék réteget.
Lehetne ott alkalmazni páraÁTERESZTŐ fóliát is (annál nem kell légrés), de az olcsó páraráeresztő fóliákat elég gyorsan tönkreteszi a napsütés UV sugárzása, az UV álló páraáteresztő fóliák viszont rohadt drágák.
Ne foglakozz vele , lentebb már számtalanszor le lett írva , hogy diszlexiás , képtelen értelmezni egy olvasott szöveget , aztán a csak tolja a süket dumát ;-p ... nyugodtan hagyhatod a hálózást tavaszra (vagy hamarabb , időjárásfüggő , ha van pár hét fagymentes , csapadékmentes idő , csinálhatod) Legyen ledűbelezve , meg a táblák közti nagyobb rések kihabozva . Mielőtt hálózod úgy is fel kell csiszolnod .
Nem közvetlen a szigetelésre gondoltam tenni, hanem egy keretre építve, a faltól 8-10cm-re, hogy ne verje az eső (múlt héten két nap is vízszintesen esett). De ha nem árt neki, akkor hagyom tavaszig, meg befejezem a kimaradt részt. Szakember híján magamnak csinálom, segítséggel, ezért kérdezek itt (én traktoros, és gépszerelő vagyok), szigetelést még nem csináltam eddig.
"Ha vékony fóliával takarom a falat, az mennyire segít? (((bocs a hülye kérdésért)))"
Nagyon rossz ötlet párazáró réteggel lezárni egy hőszigetelés hideg oldalát. A lakásból egész télen pára áramlik a falakon és a födémen keresztül, ahol ez a pára nekimegy a túl hideg fóliának, ott a párából víz lesz a fólia lakás felőli oldalán. Tehát a párazáró réteg úgy működik, mintha folyamatosan vizet spriccelnél a hőszigetelésre. Ezért is nagyon-nagyon fontos, hogy a hőszigetelő réteg hideg oldala mindig jól szellőzzön/száradjon, a fóliád pont ezt akadályozná meg.
A polisztirol egyszerű műanyag hab, ezért a víz egyáltalán nem árt neki (nem teszi tönkre), csupán minél több vizet tartalmaz, annál rosszabb lesz a hőszigetelő képessége. De ha még nincs rajta vízlepergető vakolat, akkor a csapó eső havonta csak pár percig vizesíti, utána lesz több száz órája teljesen kiszáradni.
A polisztirolt egyedül a napsütés UV sugárzása tudja tönkre tenni, de az is csak évek alatt, tehát jövő tavaszig én nem vakolnám le kívülről azt a hőszigetelést.
Ha egy polisztirol lapot egy hónapra teljesen a víz alá merítesz, attól nem lesz semmi baja, csak a hőszigetelési értéke csökken le nagyon. De ha ezután olyan helyre teszed, pár hét alatt ki tud száradni, azután olyan lesz a hőszigetelése, mint újkorában. Ezért nem kell félni attól a kis esőtől egy-két telet vakolás nélkül is simán kibír a falon.
UV bánthatja, de télen abból nincs sok. Tavasszal kicsit max. átcsiszolod. Bár én még most simán hálóznék, ha pár napig nem is köt (megáll a kötés a hideg miatt) lesz még annyi, hogy megkössön.
Mi arra figyeltünk, hogy aznap és másnap ne essen és ne legyen 5°C alatt. Nem lett gond. 2 nap alatt megköt, utána már nem bántja a víz. Ha nincs hálózva, akkor kicsit bántja az UV. A víz nyáron kipárolog így is úgyis. Kőzetgyapot fél évig volt "csupaszon", kicsit porolni kellett a felületét, de nem hiszem, hogy pár mm-nél több lejött volna.
Semmi nem segít, mert leszigeteled a falat, a szigetelés külső felülete nagyon gyorsan olyan hőmérsékletű lesz, mint a környezet. akkor inkább hagyd csupaszon, tavaszig nem megy tönkre. Dübel legyen benne, de a háló nélkül 6 hónapot kibír
H az eps fel van ragasztva a falra, de a hálózásra már nem jut, vagy nem jó az idő, tavaszig az esetleges csapadék mennyire káros a szigetelő lapokra? Mi az a minimum hőmérséklet, ameddig még érdemes a hálózást megcsinálni?
"Ha a fenti 20/5 kW adatok a ház maximális hőigényére vonatkoznak: olyan ház nem létezik, aminek a hőigényét a 75 százalékkal csökkenti csupán egy ablakcsere."
Semmi ilyet nem ítam. Leírtam magyarul, érthetően, számokkal. Sajnálom hogy nem beszéled a nyelvet.
"Elmondtam sokszor, meguntam hogy szarul néz ki, huzatol bármit is csinálok"
Aki kitűnő anyagi helyzetben van, bárki megteheti, hogy csupán esztétikai/kényelmi okokból cseréltet ablakot. De messziről bűzlik olyan állítás, aki szerint az országban MINDENKI esztétikai okokból cseréletet ablakot, még azok is, akiknek még hőszigetelésre sincs pénzük.
"De gyanítom hogy 20+ kW hőigényről nem tudtam volna lemenni 5kW-ra ablakcsere nélkül, mert egy bizonyos szigetelési szint felett már az ablak lenne a domináns."
Remélem csak véletlenül keverted össze a ház PILLANATNYI maximális hőigényét (kilowatt) a ház ÉVES energiaszükségletével (kilowattóra per négyzetméter per év) és nem azért keverted össze a mértékegységeket, hogy hülyére vedd a fórum olvasóit.
- A passzívházak éves fajlagos energiaigénye 15 kWh. Tudom, hogy milyen rettentő nehéz elérni ezt a szintet, ezért biztosan állítom, hogy 5 kWh/m2/év jóságú épület nincs az országban, tehát a te házad sem lehet ilyen.
- Ha a fenti 20/5 kW adatok a ház maximális hőigényére vonatkoznak: olyan ház nem létezik, aminek a hőigényét a 75 százalékkal csökkenti csupán egy ablakcsere. Ekkora nyereség talán még akkor sem lehetséges, ha ablakcsere előtt a házon nem is voltak ablakok :)
Tehát a fenti egyetlen mondatban két átverés is van (ha pénzért csinálod, akkor csalás).
"Pont olyan az, mint a feketebajszos ereszcsatornások"
Ezek az ereszcsatornások csak az ingatlanra bejutáshoz használnak csalást (hazug árajánlat a kapu felett). Aztán amikor később öten szorosan körbeveszik a 80 éves megrendelőt a konyhában és közlik a valódi durva végösszeget, az már erőszakos cselekmény (életveszéllyel fenyegetés + rablás) csak hát a hatóságok inkább virágnyelven nevezik, hogy ne kelljen érdemben foglalkozni ezekkel a bűnözőkkel (se).
Azt nevezzzük befektetésnek, amikor az anyagi haszon/nyereség reményében nyúlsz a zsebedbe. Tehát azzal a céllal fizetsz pénzt valamiért, hogy az a pénz meg fog térülni, sőt az összegeghez képest jelentős plusz pénzt fog hozni neked (ésszerű időn belül, nem halálod után). Nyereségérdekelt céllal hőszigetelünk pl és nem azért, hogy szép legen a házunk. És ezzel a céllal vásárolunk részvényt/kötvényt. De NEM nyereségérdekelt céllal vásárolunk autót vagy mozijegyet.
Ami pénzkiadás nem egyértelműen befektetés, arra lehet mondni, hogy az egy beruházás.
Aki egy internetes fórumban rendszeresen készakarva összekeveri a befektetést és a beruházást, az nekem gyanús, hogy csaló, vagy csalók szolgálatában áll.
Bemásolom egy régebbi hozzászólásomat mert bizonyára átsiklottál felette:
"MINDENKI feleslegesen cserél ablakot
VAN aki feleslegesen cserél ablakot
Érted-e a különbséget a két mondat között?"
Elek szerint mindenki hülye aki ablakot cserél. Akkor is hülye ha azért cseréli mert nem akar festegetni tömíteni pár évente.
Elhiszem hogy sok ember a csodát várta a rábeszélt (esetleg támogatott) ablakcserétől ,ismerem a jelenséget,de emiatt nem kellene általánosítani/mindenkit lehülyézni.
...az meg külön szép amikor mindenki pontosan tudja hogy a kérdező mit-miért kérdez, de Elek csak azért érti félre/nem érti hogy lehülyézhesse. A gyomrom forog amikor ebből sportot űz ez a tudálékos troll. Nem azért van itt hogy segítsen,hanem azért hogy hülyének nézhessen minél több embert, és ettől jobban érezze magát.
Az hogy én több nicket is csináltam 1-1 kattintással nem azt jelenti hogy mindenki én vagyok akinek forog a gyomra kecskétől.
Minden fórumban ahol ott van ezt teszi, van ahol még küzdenek vele, van ahol már ráhagyják és az értelmesebbek leléptek.
Elvileg mindenkinek egy "szavazata" kéne legyen, azaz mindegyik embernek van véleménye, azt el tudja mondani.
Idejön egy téma, mindenki elmondja a véleményét, ebből a kérdező leszűr valamit, dönt valahogy és kész.
És itt jön képbe az ilyen túlbuzgó ember, 20x annyit ír mint a többiek, kifárasztásra játszik, így minden értelmes ember elhagyja a topikot.
Ki nyer ezzel? Senki, sőt, a kérdezők nem tudnak több szemszögből válaszokat kapni, csak egy nézőponból, Elekéből.
így volt ez sokszor.
Voltunk itt többen akiknek van tapasztalata cellulóz témában, sok-sok számolás után vágtunk bele.
Leírtuk az érveket-ellenérveket, költségeket (ami bizony munkadíjjal együtt olcsóbbra jött ki), és majd ebből leszűr valamit a kérdező. Erre Elek mindig letámadtott mindenkit hogy a politikusok meg a gazdag adócsalók sportja, olyan drága, ésatöbbi. Szóhoz sem jutottunk rendes érvekkel.
Ugyanez a legolcsóbb gyapottal ami szerinte nem roskad, és sorolhatnám naphosszat.
20 éve vagyok fórumtag, rengeteg infót szereztem innen és sok embernek segítettem. A komplett házamat az innen szedett tudásból építettem, és elszomorító amivé korcsosult ez az egész. Minden topicra jut 1-2 ilyen szerencsétlen troll, és teljesen tönkreteszi azt. Én is átpártoltam már a külföldi fórumokba és a facebookra, ahol van moderálás és a közösség kiköpi magából a nem odavalókat.
A villanyász topicot is miatta hanyagolom, értelme nincs.
Viszont sokszor jön a mikorra térül meg témával . Kit érdekel mikorra térül meg , ha az elképzelt és véghez vitt változtatás a házon hozza a részemről elvárt eredményt és volt rá pénzem ? :-)
Tudod elég régen itt vagyok a fórumon ugyan azon a nick néven . Amikor a napkoli , meg a hővisszanyerős szellőztető volt a téma , ott is viaskodott eleget .
Majd amikor általam a házra megadott höigényre ( 2kW ) felraktam 20cm EPS-t akkor is jó , hogy nem hülyéztek le itt a fórumon . Majd amikor klímával kezdtem fűteni , ugyanez volt a szitu . Tehát mindig vannak , akik viaskodnak , még ha nincs is igazuk .
"De gyanítom hogy 20+ kW hőigényről nem tudtam volna lemenni 5kW-ra ablakcsere nélkül, mert egy bizonyos szigetelési szint felett már az ablak lenne a domináns."
És utána levezettem hogy 30%-kkal több lett volna ha az tökéletes állapotú ablakot nem cserélem, de ráadásul a tökéletestől is messze volt.
"Az a baj, hogy mivel nem értitek meg a logikai összefüggéseket átlendültök támadásba."
Az a baj hogy te sem érted mi a baj. A baj ez:
Időrendi sorrendben:
1, Jött egy manusz ide, és az alábbit kérdezte:
"Adott egy Kádár-kocka. Domboldali ház, a fele alatt szuterén van. A lakószint padlószintje alatt egyik oldalon 1méter, másikon kb. 2,5méter fal van.
Idén a lakószint (kívül a padlószint alatt kb 5-10 cm-rel kezdődik, 15 cm grafitos) és a födém (20 cm üveggyapot) szigetelésére futotta az ablakcserék mellett.
A lakószint részen okoz-e problémát (hőhíd, penészedés, bármi) az alsó fal szigetelésének hiánya?"
tehát az ablakcsere már megvan, kérdezett valamit az ablakon kívüli független témáról.
2, Elek válasza:
"Hívj oda egy energetikust, hogy számolja ki neked, hogy az ablakcserébe befektetett pénzösszeg kb hány év múlva fog megtérülni (tehát kb mikor hozza majd az első 1 forint tiszta hasznot). Ne csodálkozz, ha azon a napon már valószínűleg nem leszel az élők sorában :)"
Mégis, ki a szart érdekel hogy mire költötte az ipse a pénzét? Milyen jogon oktatja ki itt Elek?
Hát ez a gond, ha neked ez normális akkor alapíthatsatok valami Elek fan club-ot, és dicsőítsétek.
Az a baj, hogy mivel nem értitek meg a logikai összefüggéseket átlendültök támadásba.
Amikor pedig "hülyegyereknekmagyarázós"-ba vált át elek akkor pedig begőzöltök és megy a mindenberúgás.
De nem vagytok sokan, az a 2-3 ember aki sok nincken szidja most már a topic 80%-ában eleket nagyságrendekkel többet pusztít a topicon, mint elek lenézős, fura stílusa. Abból értelmes ember legalább ki tud olvasni dolgokat. A pofonnal kapott információ pedig sokkal jobban beépül, mint a mézásmázas bólogatós.
" Szerintem elek módjára csak nagyot akart mondani. "
Szerintem meg nem
Nekem a ház fogyasztása a beköltözködést követő években átlagosan 1750 m3 gáz ( csak fűtésre használtam ) és 2500kWh elektromos energia volt . Miután elvégeztem a modernizálást ( ablakcsere , hőszigetelés falakon , padláson , rekuperátoros szellőztetés , napkoli fűtésrásegítéssel ) lecsökkent a jelenlegi 3950kWh-ra és 120m3 gázra .
1750x 10,75 = 18823kWh + 2500kWh = 21323 kWh volt régen a ház komplett fogyasztása .
120 x 10,75 = 1290 kWh + 3950 kWh = 5240 kWh ma a fogyasztás úgy , hogy közben az elektromos fogyasztók serege került beszerelésre .
Amikor laktam benne (96 környékén) valami 40eFt-os gázszámlát sikerült egy hónap alatt összehozni úgy hogy a FÉG kazán non-stop ment és volt olyan szoba ahol 16 fok volt a max, ezért raktunk be még fatüzelésű kályhát is.
Megtaláltam egy skiccemet a számítgatásokról, ezen jól látszik hogy 19.5kW jött ki számítás alapján is a a szerkezetre, de nyilván a tömítetlen ablakokkal ez nem számol.
Sőt, Elek vágya is megvan, ha tömítene az ablak akkor az eredetikkel 7.3Kw lenne a hőigény az 5.3 helyett, azaz 33% plusz hőveszteségem lenne a mostani házon ha faszák lennének a gerébtokos ablakok...
Azóta a nem használt részek is a hőszigetelő burkon belülre kerültek, és a tetőtér is beépült, így 160m2 nettó körül vagyunk (a tetőtér ferde rész miatt, a bruttó több).
Az elmúlt közel 20 évben ami pénzt rávertem abból 5% ha lehet az ablakok, ajtók, redőnyök költsége. De nem merem kiszámolni mennyit vertem a házra :-)
íme a skicc, 2007-ből, akkor szigeteltem+ablakcseréltem.
Minden felverve, szigetelve, padló+falfűtés, fent mennyezetfűtés.
Egy 5kW-os on/off hőszivattyúval fűtöm, az elmúlt 8 év átlag hőmennyisége (mérővel mérve) 8500kWh volt, 9700kWh volt a legdurvább.
"De gyanítom hogy 20+ kW hőigényről nem tudtam volna lemenni 5kW-ra ablakcsere nélkül, mert egy bizonyos szigetelési szint felett már az ablak lenne a domináns."
Ez mekkora házra vonatkozik? Mekkora az éves fogyasztás? Vagy a fenti a teljes évre vonatkozó napi átlag?
Tudom, vannak vele bajok, már én is ugrottam össze vele.
Nálam is gerébtokos ablakok vannak, maga az üveg és fa találkozási pontokat is sikerült jól letömíteni és az ablak-keret találkozási pontok is le vannak tömítve bemarásos módszerrel.
Nem huzatol, nem kell még cserélni, fűtésszámla se halálos.
Azt mondom relatíve kis pénzből megoldható ha nincs még szétázva.
A fenéket! Szövögeti a meséit mindig, de lebukik azonnal ha konkrétumokra terelődik a kérdés.
Azt állítja hogy a mélyszegénységben élők ablakot cserélgetnek szegények mert a gonosz ablakos rábeszéli. És egy egész utcányi van belőle.
Akinek nem telik ablakra az kenyeret vesz, nem ablakot, ez tapasztalat.
Nézd meg, olvass vissza hány normális emberbe kötött bele az ablakcsere miatt. A legutóbbi is ilyen volt, elmondta hogy több ütemben, sorban haladt, és az ablakok már cserélve vannak, a szigetelés egy része kész, innen folytatja. Erre nekiesett itt mindenkinek Elek hogy a szigetelés után, utólag mennyire nem nagy kaland ablakot cserélni és mindenki csaló aki nem így tesz.
Van egy véleménye, legyen, de ne uralja le a topicot a saját, eltérő véleménye miatt.
Kömkel miatta ment el , mert megunta cáfolgatni a baromságait . Lentebb volt róla szó , hogy azért tiltották ki , mert életveszélyes tanácsokat adott . Védheted , mert pár dolog stimmel amit megjegyzett a hozzáértők beírásaiból , de összességében egy rendkívül kártékony kóklerről beszélünk , akinek komoly szövegértési és viselkedési problémái vannak .
Elmondtam sokszor, meguntam hogy szarul néz ki, huzatol bármit is csinálok, egy valag idő/pénz zománcozgatni így kivágtam és betüzeltem a picsába. Sőt, még alu redőnyt is tettem fel, pedig ugye tudjuk hogy a beltéri bambusz roló milyen jó kültérre :-)
100x jobb a hőérzet azóta, normálisan néz ki és ennyi.
Ezt pont nem számoltam ki mikorra térül meg, ezt Elek akarja állandóan belemagyarázni.
De gyanítom hogy 20+ kW hőigényről nem tudtam volna lemenni 5kW-ra ablakcsere nélkül, mert egy bizonyos szigetelési szint felett már az ablak lenne a domináns.
Nyilván ennek a szerencsétlennek mindenben önigazolnia kell, ő nem cserélt ablakot, nem rakott redőnyt ezért mindenki hülye aki másképp csinálja. Szerencsére már az újonnan betévedők sem veszik komolyan.
Nem azért fogok ablakot cserélni mert a csúnya gonosz bácsik belémbeszélték hogy az jó befektetés.
Hanem azért mert lusta vagyok szenvedni hogy az általam elvárt szintű kinézet és tömítség meglegyen.
és ezzel nem vagyok egyedül. Bármennyire is nehezen fér bele abba kis agyadba fejedbe.
Az hogy más milyen igényeket támaszt pl a kecskeóllal szemben engem nem hat meg. De ne akard már mindenkire ráerőltetni a nyomorék hitedet. A könyökünkön jön ki a parttalan ostoba okoskodásod.
... autó vásárlás , a munkába járáshoz/vállalkozáshoz=befektetés ... add fel és fogadd el , hogy nem látnak itt szívesen a hülyeségeid miatt ... akkor talán visszatér kömkel is , aki veled ellentétben ért is ahhoz amiről ír ...
"Maruti 800 féleséggel jársz, hiszen minden más teljesen felesleges pénzpocsékolás"
Ez mellébeszélés, mivel az autó/TV/mozijegy NEM befektetés (csak egy taxisnak, ő persze számolhat megtérülést is).
Befektetés pl a részvény/kötvény, azt felhozhatod példának az energetikához
(amúgy elvből nem vásárolok használt autót, mert az új autók első gazdái többnyire az első héten/hónapban felezik/harmadolják az autó várható élettartamát a hülyeségükkel (egyesek már az átvétel napján a tizedére csökkentik).
Valószínűleg minden energetikai befektetés megtérül előbb-utóbb. De ha a megtérülés napján már rég halott aki kifizette ezt a befektetést, akkor elmondhatjuk, hogy aki rábeszélte ere az energetikai befektetésre, az csúnyán becsapta (csalás áldozata lett). És ezen csalók kezére dolgozik mindenki, aki megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy minden befektetésnek jól látható hasznot kell hoznia lehetőleg még halálunk előtt.
Akkor is, ha a "befektetéseid után ne akarj hasznot" csaló szöveget nem személyesen a csalásra kiszemelt áldozatok fülébe duruzsolja, habnem az interneten ravaszkodva teszi ezt, pl ebben a fórumban. Hasonló másik átverős szöveg: "az energiatakarékosság NEM a megtakarított forintokról szól".
"a páralecsapódás nem attól függ hogy milyen idő volt az adott pillanat előtt hetekig vagy hónapokig."
A födémet/hőszigetelést NEM az előző öt perc alatt kicsapódott vízmennyiség teszi tönkre.
Épületfizikából egyes, leülhetsz.
"miatt párakicsapódás jön létre (ún. vízcseppek jelennek meg melyek szabad szemmel jól láthatóak)"
A pára kicsapódás elején ezek a vízcseppek szabad szemmel nem láthatók se jól, sem rosszul. Lásd pl bepárásodott (bemattult) hideg sörösüveg / fürdőszoba tükör. Ahogy híznak ezek a pirinyó vízcseppek, úgy tapadnak össze nagyobb vízcseppekké (fizika: felületi feszültség) így egy idő után már szemmel látható méretűre híznak. Kivéve, ha valami időközben el nem vezeti őket onnan (pl fizika: kapilláris hatás) pl egy fa födém gerendájába, a fa elkorhadását (fafödém leszakadását?) okozó gombák nagy örömére.
"De ezt megelőzendő az első cseppek megjelenését érdemes figyelni az első nagyobb hidegeknél."
Ha egy cseppet is képes lennél logikusan gondolkodni vagy jobban figyeltél volna az alsó iskola fizikaóráin akkor rájönnél hogy a páralecsapódás nem attól függ hogy milyen idő volt az adott pillanat előtt hetekig vagy hónapokig.
Ha az adott a pillanatban harmatpont elérése miatt párakicsapódás jön létre (ún. vízcseppek jelennek meg melyek szabad szemmel jól láthatóak)
Persze februárban már annyiszor létrejöhet az a jelenség hogy már több cm vastagságban átázott a födém esetleg már át is szivárog rajta,(így fel sem kell menni) De ezt megelőzendő az első cseppek megjelenését érdemes figyelni az első nagyobb hidegeknél.
Tetőtér födémjének házilagos szigetelése: deszkázáson fekete mezőgazdasági fólia, rajta perlites cementes réteg kb. 5 cm. Ha erre pl. kőzetgyapot paplant terítek nem okoz gondot?
Én lányom szobáját csináltam meg, nagyon hideg volt,kellemetlen érzéssel.
Megcsináltam, ugyanolyan radiátor termosztatikus beállítással +1.5 fok lett a szobában (nem itt van a termosztát), végül ebből lejjebb kellett venni.
Télen mikor bemegyunk abba a szobába érződik it valami más.
Ide lett két 3.5kw légkondi, az emeleten parapet, mielőtt felkerült ugyanilyen 7mm xps alapú szigetelést kapott. Meglátjuk itt mennyit számít majd.
Agyaltam isotex félén, de az árban sok, ez ami van nm ára 2000+ragasztó.
Viszont utánajárva a belső szigetelésnek az kiderült nikecellt erre nem szabad használni, csak zartcellásakat épp azért, hogy ne jusson át a pára a falhoz és azon csapódjon le. Multiport épp ezért nem értem hogy működik, de szakmai körökben azt elismerik...
Egyik nap néztem videót gipszkartonos szigetelésről, karton, párazáró fólia, levegő. Meglepően szigetelt. Belső felület 18 fok, fal mögötte 5... Nem mondom hogy jó, ha mínuszba kerül a falazat, engem a szigetelés mértéke lepett meg
Sajnos igen, kezdek barátkozni vele. De mi van akkor, ha a felső gyapotot veszem csak fel, a résekben lévő marad oszt arra megy új fólia, majd erre a deszkázás (vagy deszkára az új fólia) , régi gyapot és kap újat is. Ami le van téve minimum 30 éves szigetelés. A felső réteget felvenni nem annyira macerás, de az alsót már igen.
Feleslegesen nem szivatnám magam, főleg hogy olyan marha sok időm sincs ezzel szórakozni.
Azért mert téged ezen a néven kidobtak és visszajöttél hariseldon, csalóvadász, stb néven az nem azt jelenti hogy mindenki aki szót emel a hülyeséged ellen az Kiggyó.
Ha ennek a felfogása (is) meghaladja a képességeidet fordulj bizalommal pszichológusodhoz és pszichiáteredhez.
Én anno a komfort érzet miatt csináltam belső oldali hőszigetelést , mert a fűtésszámla nem volt gond , de hogy húz a hideg a falakból , az kellemetlen volt ...
Kiggyo kiggyo, te még álnéven sem tudod megtagadni magad: megpróbálsz készakarva még abba is belekötni amibe nem lehet :)
Kérdezz meg néhány embert, aki egy rakás pénzét belső hőszigetelésre kötötte, majd később rájött, hogy a fűtésszámlája ettől csupán 2-5 százalékkal csökkent: meg van-e elégedve az eredménnyel vagy úgy érzi, hogy átverték?
Azután hívd fel a figyelmét, hogy bezzeg a komfortérzet mennyivel jobb lett és gyűjtsd össze a csúnya szavakat, amiket erre válaszolni fog :)
"Néha nézz a fólia alá. (télen) Ha alatta nedves akkor vedd ki az egészet."
A tél első napjaiban minden mindenütt száraz, hiszen volt tíz hónapja kiszáradni. Ugyanott lehet, hogy pl február végén már facsarni lehet a vizet a födémből.
A födém hőszigetelés jósága nem egyenletes (egymáshoz rosszul illeszkedő polisztirol táblák, letaposott gyapot-részek, stb), a tervező papírján persze miden szép egyenletes volt.
Ahol meg van gyengülve a födém hőszigetelő réteg, ott a párazáró fólia alján akkor is csuroghat a víz február végén, ha novemberben minden porszáraz azon az egy ponton ahol a naiv gazdi okosan leellenőrizte.
"Javítja a komfortérzetet a különböző parafa, polisztirol, filc, szivacs falpanel is. "
Aki annyira kényes a fal felületi hőmérsélletére, mint egy királylány, az már egy kamu belső hőszigetelő festésért is hálás lesz.
De az emberek többsége a hőszigeteléstől jelentős mértékű (min. 20-40%) fűtésköltség megtakarítást vár, nem egy kis komfortérzet javulást... és rohadt idegesek lesznek, ha most átverik olyan (belső) hőszigeteléssel, ami egy rakás pénzéért cserében évente csak 2-3 százalékot takarít meg a fűtésszámlán.
De egy okos hőszigetelő cég megszűnik jogutód nélkül, még mielőtt kiderül a változatlan fűtésszámlákból, hogy az ügyfelek hagyták becsapni magukat. Lényegi energia-megtakarítás helyett a komfortérzet fontosságát (mindenek felett) dícsérő szövegek az ő (fizetett?) reklámjaik.
Kecske csak okoskodik de a gyakorlati lényeget kihagyja.
Néha nézz a fólia alá. (télen) Ha alatta nedves akkor vedd ki az egészet.
Ha nem akkor nem.
Ha a belső szigetelést ez a szerencsétlen olvasta volna akkor arról is írna agy litániát. Az ablakcsere mellet ez is az ördögtől való dolog a hitrendszerében.
Pár éve engem is megrémisztett egy ilyen okostojás hogy tuti szét van rohadva a belső szigetelésű előszobám, hozzáfogtam hogy lebontsam a szigetelést, de a nedvesség legkisebb nyomának a hiánya miatt maradt az egész úgy ahogy faterom feltette 25-30 éve)
Mi tavaly több helyiségben is szigeteltettünk ablakot és kicseréltettük az üvegét gázzal töltött kétrétegűre. Kértünk árajánlatot komplett cserére is, de az nem fért bele, és muszáj volt lépni. Nagyságrendekkel jobb lett, mint volt, de közelébe sincs az új műanyag ablak hőszigetelésének. Hiába nem húz, és az üveg sem olyan hideg, maga a fakeret sokkal hidegebb, mint a mostani légkamrás műanyagok. Van összehasonlítási alapom, mert pár helyiségben korábban felújítás után már azt tettek. Gyors megoldásnak jó a régi tuningolása, ha az embernek nincsenek hirtelen milliói egy nagyobb ház összes nyílászáróját kicserélni, de hosszú távon mindenképp érdemes új ablakokat berakatni.
"étel helyett ablakot vesznek a képzeletbeli szegény falvadban"
- Csakis olyat eszünk, ami a legolcsóbb.
- Lehetőleg olyat eszünk, ami egészséges, van még rá pénzünk.
Érted-e a különbséget a két mondat között?
Ehhez nem kell "szegény falu", ez a teljes magyar vidék összes mellékutcájának jelenlegi problémája, a kis falvaktól egészen az 50 ezres városokig. Csak oda kell menni é szóba állni az emberekkel, nem csak TV1 híradótnézni napi 24 órában és örülni, hogy milyen jó mindenkinek.
A radiátorok hője is mindenekelőtt felszáll a mennyezete, ott szétterül (ekkor a hő egy részét átveszi a födém), majd felülről lefelé (rétegenként) tölti fel a szobát meleg levegővel.
Persze egy hideg (gyengén hőszigetelt) födém a 40-60 fokos radiátor felszálló levegőjéből sokkal kevesebb hőt tud ellopni, mint egy vaskályháról/kandallóról felszálló akár 100-150 fokos levegőből.
A födém hőszigetelés a világ egyik legjobb üzlete :) viszonylag olcsó és a legtöbb ember magának is meg tudja csinálni, ami szintén nagyon lényeges a mai pofátlan munkadíjak mellett.
Persze, étel helyett ablakot vesznek a képzeletbeli szegény falvadban...
Évek óta ezen az ablaktémán pörögsz, nyilván nem cseréltél ablakot és ezzel akarsz önigazolást nyerni. Fogadd el, nem vagyunk egyformák, te a régit tákolod, más újat vesz, mindenkinek a saját dolga.
"ha 10cm-en belül 3x kell tömítőszalagot váltanod akkor is végigszopsz a 2x3 szárnyas ablakkal 2-3 napot"
Olyan valóban volt, hogy fél méteres résbe háromféle vastagságú tömítőt kellett használni. Ha mindhárom fajta tömítő ott van a kezed ügyében, akkor csak másodpercekről beszélünk. Ezzel a rengeteg pluszmunkával együtt is csak egy napig tartott az egész ház tömítése.
Szerintem okos befektetés egy egész napot ablak tömítéssel végigszopni, ha cserében nem kell egy milliót ablakcserére költeni. Mert vannak, akiknek annyi eszük van, hogy csakis a huzat miatt cseréltetnek ablakokat sok pénzért, miközben már egészséges ételekre sincs elég pénzük.
Előző tulajdonos is szigetelte a csöveket nálam az alagsorban. Beköltözésem után eladtam a heti mérhetetlen kg hamut gyártó pellet rendszerét, majd jött egy viessmann 100w touch. Az alagsorban telepítettem plusz 3 radiátort ( játszószobák lettek ) + kinyitottam a terasz alatt is, így plusz 80m2 "téli" életteret nyertünk, ami minimálisan növeli a fűtésszámlát. A kazánt is teszteltem 24h-ban a legkisebb moduláción 12,5 kbm3 fogyasztott ( 47 fokos kazán -> 42 radiátor hőmérséklettel ). Emeletet is használjuk, födém itteni ajánlás szerint 30 cm gyapot, falon csak 10 cm, ablak kétrétegű átlagos. Pára télen 35%. Gázfogyasztás meleg vízzel 1600m3 körül. Ez kb. 6 közepes heti bevásárlás költsége.
Azoknál a házaknál hozhat megdöbbentően sok százalékot csupán egy jó födém hőszigetelés, ahol a lakótér levegőjét magas hőmérsékletű fűtótestek melegítik (vaskályha, kandalló, ventilátoros elektromos fűtőtestek, stb), mert a legyártott meleg levegő mindenekelőtt felfelé száll (szétterül a mennyezeten)
Pl vékony födémű parasztház (vagy hőszigeteletlen beton födém) esetén el tudok képzelni akár 50% fűtésköltség csökkenést is, csupán attól, hogy feldobnak a padlásra 20-25 centi olcsó üveggyapotot.
Azért ez a majd' 300nm fűtött tér nem épp szokványos.
Én az alagsorra vetnék nagyobb figyelmet. Gondolom ott a kazán is. Sajnos ott nagyon sok meddő energia megy el az alagsor fűtésére. Megkockáztatom, hogy több mint amit az alapterületből gondolnánk, az 1/3. Csöveket szigetelném min. 10cm-es vastagságban, kazánt felvinni úgy sem fogod a lakótérbe, azzal nincs mit tenni.
Itt 96nm az alap, de 2 emelet van + alagsor (nem fűtött alapban, de csövek csak átmelegítik 13-15 fokra télen)
Most emeletenként van 1-1 klíma. Lent sima oldalfali gree 3,5kw, fent is 3,5, de parapet a 2,1m belmagasság miatt. Eddig jól bírja, bár most a lenti többször megy, fenti alig kapcsol (jön fel a meleg).
Annyi előny van, hogy porothermből van a fal.
Fent a gyerekszoba és ahol a klíma is van beltéri szigeteléssel védett (climapor, 7mm xps), többi helyiség még nem. Meglepően számít ez a vékony annyit, hogy nem húznak a falak minuszokban sem. Ahol eddig 13 fokos volt a fal, ott most 18-19 télen. Fel még nem szedtem sehol se ezt a szigetelést, nem tudom mi van mögötte, de nem utal semmi sem penészre. Kihűteni a falat így nem fogom, csak a benti lét lett jobb...
Multiporban gondolkodtam korábban, azt apránként meg tudnám csinálni magam is a házban, lehet jobb lenne, de nagyon megosztó ahogy néztem a vélemény róla.
Fafödémen van 20cm kőzetgyapot, de már régi és sajnos sok pára megy fel, tavaly is párásítottunk folyamatosan, hogy gyerkőc miatt csak megközelítsük az 50-et télen. Elvileg van leterítve vmi fólia az alsó réteg alá épp ahogy sikerült a szakinak, de nem úszom meg, hogy felszedjek mindent és újra lerakjam ahogy látom... Az a kérdés hogy jobb lenne-e kifeszítve letenni a párazárót, rá a deszkákat, erre a két sor gyapot vissza (esetleg egy friss 3. réteget is), így sokkal egyszerűbb lenne a művelet, mint ahogy most van (esélyesen ezért is jut fel pára).
A jelenlegi két sor tetejére nem akarok párazárót lustamód, bár az megfordult fejemben, hogy az első fölé (ami gerendák között van) kifeszítek újat és arra építem a többit.
Ifjú thermotéka van nekünk is lent, tavalyi gázfogyi lett 2500m3, 21 fok mellett a lakásban. Vegyeskazánt (b-steel) idén beindítjuk puferrel, klímák adottak a meleg miatt, de az idei beszerzés.
Elnézést kérek, ha holmi tényadatokra épülő grafikonnal kognitív disszonanciát okoztam. Mentségemre szolgáljon, hogy még nem sikerült kellően elsajátítanom a kormánypártunk által megkövetelt jobbágy mentalitást és annak ellenére van pofám tényekkel hergelni, hogy a méltóságos pártvezér urak végtelen jóságukban nem csak hogy egy de még akár több morzsát hajlandóak visszalökni a beszedett adónkból mindenféle politikai marketing formájában. Pedig igazán nem kérnek sokat cserébe, csak feltétlen szeretetet/odaadást és némi félrenézést az európait alig 3x meghaladó infláció, rekord költségvetési hiány, rekord államadósság és lerohasztott közszolgáltatások felett. Máglyára az ilyen eretnekekkel mint én, akik nem tudnak lehajtott fővel illendő módon kussolni és hálálkodni, ahogy az elvárható lenne, hiszen #ezeklegalábbtudnakbmeg...
100-110nm körüli kádárkocka, 25cm gyapot ment a födémre, kb. 35%-ot hozott, 2500+ köbméterről lement épp a kvóta alá úgy, hogy mellette előtte is és most volt fával is fűtve valamennyit. Régi Thermotéka gázkazán van, de azt sem igazán éri meg cserélni korábban írt okok miatt, amíg működik, túl sokára térülne meg.
Minden rezsicsökkentett m3-t, illetve a plusz értéket mindenkinek fizetnie kell, függetlenül attól, hogy részesül-e előnyéből és attól, hogy ő tett-e az észszerű energiatakarékosság érdekében.
Mi volt a kiindulási alap a szigetelés előtt, és mi lett utána? Anyámnál a már szigetelt házra (25 éve jó volt, durisol falazóelem) raktam fel a padlásra még 10cm-t.
Gondolom enyhébb is volt a tél, de 1500 helyett 1000 m3 fogyott egy évben (főzés, hmv is gáz) szóval nála is bejött.
- kiindulópont: NULLA hőszigetelésű, 50 négyzetméteres Kádár-kocka
- padlásról minden "kincs" az udvarra ledobál
- födémre 20 centi legolcsóbb sárga tekercses üveggyapot
- nappaliba 3,5 kW-os Gree klíma (szereléssel 350e Ft volt, ma már 500+ lenne)
- mostani tél összesített fűtésköltsége kb 105 ezer forint (villanyszámla emelkedés előző évekhez képest). Van egy hasonló ház, a annak az elmúlt éves gázszámlája kb 500 ezer forint volt (csak fűtés régi gázkazánnal).
A kísérlet alapelve: oldalfali hőszigetelés nélkül is lecsökkenthető-e az éves fűtés költség annyira alacsonyra, hogy anyagilag már ne érje meg a ház falait is hőszigetelni (pofátlanul drágán, ezért csak több évtizedes megtérülési idővel).
"azt a szalagot csak profi fanyűvő szerszámok segítségével lehetne feltenni."
A különböző típusú/vastagságú tömítőszalagok különböző rés-tartományokban hatásosak. Amelyik szalag pl 2 és 5 mm -es réseket tömít tökéletesen, azt a szalagot SOHA nem használom 6+ mm-es résben, hogy aztán panaszkodhassak az interneten, hogy ez a szalag szart sem ér. Pontosabban hasznáhatom, ha két tömítő csíkot ragasztok fel egymással szemben, mert úgy már 4 és 10 mm közötti résbe is jó.
És ahol a rés csak 0,5 mm, oda való tömítőszalag is létezik.
És ahol a rés 1 mm-el kezdődik és a rés másik vége 15 mm, azt a rést lehet, hogy csak három féle tömítőszalaggal lehet megfelelően letömíteni.
20 centi hőszigetelés alatt a födém felső felszínének hőmérséklete 15-18 fokos, a hőszigetelés felett a padlástér átlagosan 5 fokos.
A meleg levegő folyamatosan felfelé akar szállni, tehát a meleg levegő folyamatosan keresi magának az utat felfelé.
A polisztirol táblákat csak akkor lehetne "légmentesen" egymáshoz tolni, ha minden sarkuk TÖKÉLETESEN derékszögű lenne. De sok táblán egyetlen derékszöget sem találni, ezek között mindig marad egy kis rés, ha megpróbáljuk szorosan összetolni őket. 100 négyzetméternyi födémen lehet akár 100ilyen lyuk is, amin keresztül egész télen át szállhat felfelé a meleg levegő.
Naivitás azt gondolni, hogy ha a födém 97 százalékát hőszigeteltük, ott a hőveszteség 97 százalékkal kevesebb lesz.
Szerintem födémen PUHA hőszigetelő anyagot kellene használni, amiből "légmentesen" zárt hőszigetelő réteget lehet összehozni. Persze az nem lesz járható/rakodható felület.
Szüleim kádárkockában laknak, a födémszigetelést megcsináltam nekik tavaly, az már meg is térült, mert így a gázkvóta teljes elfogyasztása mellett kb 1-1,5 hónapig kellett fával fűteni enyhe időben. (Napi 2-3 vödör hasogatott fa.) Szóval úgy 250e, max 300e volt nekik a szezon. A homlokzati szigetelés lenne mondjuk 4-5 milla, amivel tudnának mondjuk évi 100 ezret spórolni (nagyon ideális esetben talán 150-et). Gazdaságilag a mai feltételek (szigetelés ára, az elérhető spórolás és a kamatok) mellett nem igazán éri meg (amíg politikai okokból fenntartják a gázkvótát). Vagy tíz éve egyfolytában rágtam a fülüket, hogy legyen szigetelés, de nem mentek bele, akkor megérte volna, 6-7 év volt akkoriban a számított megtérülés, most meg vagy 25. Annyi idő alatt lehet lerohad annyira a szigetelés hogy újra kell csinálni (sok ilyet láttunk). Ebben a mai kifacsart, mesterségesen manipulált helyzetben ami nálunk van, csak annyira éri meg pillanatnyilag szigetelni, hogy bekerülj a gázkvóta alá. Ezt végtelenül károsnak tartom, mert pont nem a jó irányba ösztönzi a embereket.
A nyitható fajta, hogy tudd mosni belül is az üveget? Nekünk ilyen volt, a belső zsanérnál az nem ment át, ami nem akart :d Esélytelen volt szigetelni :D
Nézd, nekünk sincs szigetelés a házon, nem jön össze.
Eleve nagyon tagolt a ház és magas. Látatlanba is szaki 2 milla munkaköltséget mondott és még nem látta hogy fér hozzá (egyik oldalt majd végig féltető előtte, hátul kertben fák nehezítik és egy kis féltető). Ha számolok 4 milla szigetelési árral, azt hány év alatt hozza vissza? 7-8-10? Akár több?
Jelenleg átmeneti időszakban megy 2 klíma fűtésre, tökéletesen megoldja és nevetséges a fogyasztásuk. Ha jön a hideg ezt kiegészítem majd vegyessel/puffer.
padlásfödémre kerülne lépésálló polisztirol 2 régegben. Kérdésem, hogy mi a legegyszerúbb hőhídmentes lerakási technika?
Az "A" opciónál az első réteget a falaknál nem egész táblával indítanám (képen sárgával), hanem egy-egy keskenyebb darabbal, majd a 2. réteg 90°kal elforgatva, de már egész lapokkal indítva.
Míg a "B" opcionál az első rétegben a polisztirol oszlopokat egymástól eltolva fektetném le, a 2. réteg 90°kal elforgatva ugyanígy.
Mivel egy lap 1m x 0,5m -es, a "B" opció masszívabbnak tűnik, ám ott az 1, 3, 5, oszlopoknál lenne olyan él, ami pont találkozna a 2. réteg egy-egy élével.
Látom, Elek a szokottnál is jobban felhúzza a társaságot a nickváltásokkal...
Nekem csak egy kérdésem van: ha az elmúlt időszakban a fűtés csak két napon kapcsolt be fél-fél órára, egyébként tartósan 22 fok körül van bent, akkor jó a hőszigetelés? :)
Nálam valami német gyártmányú gerébtokosak voltak, szarakodtam mindennel és nem lett jó. A belső tokos redőny dettó.
Még 2008-ban kicseréltem a legolcsóbb fehér ablakra, külső tokos redőnnyel és láss csodát, ezerszer jobb lett a komfort. Az egész csere kb duplájába került mint amit rávertem előtte munkában, anyagban a tömítgetés, csiszolgatás, zománcozásra. Az volt az ablakon kidobott pénz, szó szerint.
Ha jól sejtem túl sok ilyen régi ablakot nem láttál közelről.
Most "szigeteltem" egy kb 40 éves gerébtokos ablakot. Aránylag karban volt tartva,nem volt megvetemedve de gyárilag is olyan változó a hézaga hogy azt a szalagot csak profi fanyűvő szerszámok segítségével lehetne feltenni.
Körbenyomtam szilóval amire folpackfólia csíkokat tettem és ugy csuktam be. Pár évet csak kibír,aztán majd én is cserélem műanyagra mert elegem van a festegetésből.
...de tökmindegy,ha valóban lehetne minden ablakot ezzel tömíteni és ha sok esetben indokolatlanul cserélnek ablakot az akkor SEM azt jelenti hogy MINDEN esetben.
Na ez nem fér Elek buksijába, ostoba módon általánosít és TUDJA hogy aki ablakot cserél az hülye. De szépen terel, ahogy szokott.
"A csere megoldja a házon keresztülsüvítő hideget"
A keresztülsüvültő hideget tökéletesen megoldja 10 ezer forint értékű tömítőszalag. Aki huzat ellen millió forintos ablakcserét javasol, az vagy nagyon buta, vagy bűnöző (csaló) mert a tulaj pénzére játszik.
"azért az ablakcserével kezdik azok az emberek , mert a nyílászárók vannak a legszarabb állapotban az ilyen házakon"
Egyszer ki kellene próbálni: állj szóba egy szegény emberrel (vidéki lakosság 60-80 százaléka fizetésről fizetésre él, vagy még ennél is rosszabb a helyzete). Leszarja ő, hogy évek óta mállik a festék az 50 éves ablakain, miközben alig van pénze kajára+fűtésre. Ő mindig csak ezt a hónapot szeretné túlélni.
Ha a háza esztétikájáról kezdesz neki beszélni, miközben a gyereknek még nincs télikabátja, olyan csúnyákat fog mondani neked, hogy mindjárt rájössz, hogy mekkora baromságokat írtál itt össze.
Ha sima beszédű öltönyös emberek nem hazudnák a szemébe azt, hogy az ablakcserétől a felére csökken a fűtésszámlája, akkor senki nem döntené még mélyebb szegénységbe a családját egy ablakcserével, mindenki biztosra menne egy olcsó hőszigeteléssel.
Tudod azért az ablakcserével kezdik azok az emberek , mert a nyílászárók vannak a legszarabb állapotban az ilyen házakon . Elfintult ajtók , ablakszárnyak , ezer réteg festékkel összemázolva , kétmilis üvegekkel . A csere megoldja a házon keresztülsüvítő hideget , nem folyik patakokban az üvegeken a víz belülről és nem utolsó sorban nem kell a festéssel bajlódni . (aki festett már hatszárnyú gerébtokos ablakot redőnyöstül , annak nem kell indokolni a csere okát )
Távolodj el Magyarország bármelyik nagyvárosától 15-20 kilométere és megérkeztél a szarul fizető munkahelyek (és a munkanélküliség) világába, ahol a szegénység az úr BÁRMELYIK falu/kisváros bármelyik utcájában.
Nézd végig, hogy a hőszigetelés nélküli kádárkocka házak milyen magas százalékán vannak új műanyag ablakok évek óta. És gondolkodj el ennek valószínű okain.
Nem írok félrevezetéssel (Btk: csalás) operáló ezernyi ablakos cégről és szakmailag (kenőpénzért?) tudatlan kormányszakértőkről, hátha magadtól is rájössz a jelenség okára.
Vagy hiába olvastad többször amit írtam nem tudod felfogni mert vsz meghaladja a képességeidet.
Vagy pedig nem tudásod van hanem hited. Azzal nem lehet mit kezdeni tényekkel alátámasztott érvekkel.
Mélyen hiszed hogy mindenki hülye, hogy minden ablakcsere kidobott pénz, hogy mindenki aki neked picit is ellentmond az gonosz és vmi lobbista stb-stb. Kb mint egy agymosott aki a tv-t nézi aztán nem hisz a szemének amikor kimegy az utcára és látja a valóságot de nem hiszi el mert a hit már olyan mélyen kialakult a fejében.
Nálad ez még párosul egy olyan magasrendű küldetéstudattal ami miatt akkor is ömlik belőled a zokosság amikor nem kéri senki. Bónuszként néha félrevezetsz kérdezőket.
A baj csak az hogy hiába dobtak ki, visszajöttél és ott folytatod ahol Mekk Elek néven abbahagytad.
Fafödém van a házban, sikerült kideriteni milyen fólia van fent: isofol, szőtt tetőfólia. Építőanyagos lazán páraáteresztőnek árulja. Után olvasva korlátozottan páraáteresztőt írnak rá. Tényleg az xd
Tegnap kifeszítettem jó pár helyen, meglátjuk, köszi a tippet.
Azért attól függetlenül szerintem nem baj, ha van egy házon egy kis csicsa, a mai kizárólag téglatestekből épült fehér és antracitszínű lakódobozokhoz képest. Valamilyen stukkót az ablak köré amúgy egy normális mester gond nélkül elkészít.
"Akinek eddig még nem volt ablakcseréje, az most ablakcserére spórol minden erejével"
Mondanom sem kell, hogy 80 ezer forintos gázszámlák mellett szinte lehetetlen egy fillért is bármire félretenni a röhejes vidéki fizetésekből/nyugdíjakból.
Miért ne lehetne az ablak körüli részt egyszerű polisztirolból visszacsinálni?
Én ezt a hőszigetelő "keretet" kb 3 centire kiugrasztanám a fasíkból és fal eredeti színétől kissé eltérő színűre színzeném (tehát ha a házfal pl világos kastélysárga, akkor az ablakok utólagos polisztirol keretei fehérek vagy világos barnák lennének).
Vidéken egész utcák vannak, ahol szinte az összes 50+ éves családi házon (kádárkockán) új műanyag ablakok vannak, de egyik ilyen házon sincs hőszigetelés. Akikkel beszéltem, egy millió forintos fűtésköltségekrről beszélnek az elmúlt év alatt (havi átlag gázszámla: 80 ezer ft, az előző években 20 ezer ft/hó volt). Akinek eddig még nem volt ablakcseréje, az most ablakcserére spórol minden erejével :)
Hogyan lehetne segíteni rajtuk? Ha a lehülyézés sem használ, akkor szabad-e pofozni őket?
"A mások hülyének nézése/kioktatása tekinthető a gonoszság megnyilvánulásának."
Sok buta ember talán csak lehülyézés hatására képes elindulni az okosság felé vezető úton.
És sok buta embernek még ez sem elég, ő hülye akar maradni mindhalálig.
"Azt egyébként tudtad hogy a műanyag ablakot nem kell átfesteni pár évente!?"
A műanyag ablaknak számos jó tulajdonsága van.
Az is egy jó tulajdonsága, hogy
- kispénzű családok az utolsó megtakarított pénzüket ablakcserére költik, ez miatt egy fillérjük sem marad hősigetelésre
- padig a hőszigeteléstől sokat csökkent volna a fűtésköltség és nem az ablakcserétől.
És ezek a szerencsétlenek azért ELŐSZÖR ablakot cserélnek, mert az internet tele van olyan okoskodókkal, akik azt ugatják, hogy hőszigetelés után már nem lehetséges az ablakcsere (nem igaz).
Az el nem hangzott kérdés tényleg nem szakmai kérdés.
A mások hülyének nézése/kioktatása tekinthető a gonoszság megnyilvánulásának.
Az beteges ablakcseregyűlölés meg tényleg egyfajta gyűlölet.
...de hogy mi jogon követelenéd meg hogy a kérdezők neked külön közöljék hogy "ÉN NEM FŰTÉSSZÁMLA CSÖKKENTÉS CÉLJÁBÓL CSERÉLTEM ABLAKOT" azt már nem értem.
Azt egyébként tudtad hogy a műanyag ablakot nem kell átfesteni pár évente!? (tetszik tudni van akinek ez egy macerás probléma)
...és azt hogy a homlokzati hőszigetelést szokás lehálózni és szines vakolattal bevonni amin meglátszik ha utólag szenvedéssel javítják?
A mai mesterek ezt olyan gányul tudják megoldani hogy garantált a hányadék végeredmény, ezt viszont megelőzi ha a hőszigetelés ELŐTT cserélünk ablakot.
Ha van még kérdésed nyugodtan tedd fel, de csak ha elviseled a korrekt választ.
"Az alsó szint, azaz a szuterén egy 20 m2-es konyha, egy 12 m2-es hálószoba, kb. 10 m2 előszoba"
Ha a szuterén is normál szobahőmérsékletre fűtött lakótér (a legtöbb szuterén fűtetlen szint), akkor az alsó szint külső felületét is hőszigetelni kell. én ezzel a hőszigeteléssel lemennék a fűtött szuterén psdlósíkja alá mondjuk 60 centivel.
"Az alsó rész (pince/szuterén?) külső felületén történő összes hőveszteség 80 százaléka a felső (a lakás padlószintje alatti) 60 centis sávban történik. A többi felület hőszigetelése: sok drága hűhó, majdnem semmi haszonért :)"
Az alsó szint, azaz a szuterén egy 20 m2-es konyha, egy 12 m2-es hálószoba, kb. 10 m2 előszoba, 3 m2 fürdőszoba, 8 m2 kamra, 2 m2 kazánház. Az érintett falfelület jelentős része a konyha, előszoba, hálószoba rész. Nem hiszem, hogy nem érződne meg.
Egyébként majd tényleg hívok egy energetikust, mert a fűtés felújítása kapcsán mindenképpen kell. Akkor megkérdezem ezt is.
"nem csak energetikai szempontból cserélnek ablakot az emberek"
Aki egy energetikai fórumba NEM energetikai kérdéssel jön, az
- vagy már az elején jól érthetően közölje mindenkivel, hogy "ÉN NEM FŰTÉSSZÁMLA CSÖKKENTÉS CÉLJÁBÓL CSERÉLTEM ABLAKOT!!!"
- vagy törődjön bele, hogy a fórumban mindenki figyelmeztetni fogja, hogy hagyta magát becsapni, mert egy rakás pénzt fektetett be olyasmibe, aminek nincs szinte semmi haszna.
"de azzal nehezen lehet számolni amikor mozog a függöny ha fúj a szél. "
Pár fillérből betesz a régi ablakokba pár méter tömítőszalagot és teljesen feleslehes még gondolni is az ilyesmire. Én egy 50 éves Kádár kockát úgy letömítettem kb 4 óra alatt, hogy szerintem utána simán átment volna egy túlnyomásos blower door teszten is :)
"rábasztam hogy a szigetelés előtt nem cseréltem ablakot. A régi fa ablakok mennek tönkre már ki kellene cserélni,ha rászánom magam a szigetelésjavítással biztos lesz szenvedés"
Ha a hőszigetelés polisztirolból van, azt nem túl nehéz munka leszedni a falról a régi ablak körül mondjuk 20 cm széles sávban. És utána lehet ablakot cserélni, majd ügyesen kipótolni a hiányzó polisztirol részt az új ablak körül.
Így lehet ablakot cserélni akár 20 évvel a hőszigetelés UTÁN.
"az ablakcsere a szigetelés előtt történjen, mert akkor az ablakokat kb. falsíkra lehet előrehozni"
Az ablak nem a házfal (tartószerkezet) része, hanem a fűtött lakótér hőszigetelő burkának része. Ezért az ablak energetikailag optimális helye a hőszigetelésben van tehát NEM falsíkra kihozva, hanem kin a hőszigetelésBEN.
"Ott választották szét a két részt, ahol a falazat megváltozott."
Akkor az alá még kell egy 50-60 centis csíkban hőszigetelés (lefelé vékonyodhat), máskülönben túl hideg lesz a padló a fal tövében benn a lakásban.
"Abszolút logikusnak látszott, hogy ennek a mentén választjuk szét a munkát"
Ami egy 70 éves kőművesnek logikus ("mink így szoktuk eztet, nagyapám is így csináta"), attól egy profi energetikust esetleg kirázza a hideg :)
"Reményeim szerint az előző tulaj éves állítólag 700 ezer forintos gázszámláját a felével tudjuk csökkenteni"
A felére biztosan sikerült már most is lecsökkenteni, de én 60-70 százalék csökkentést céloznék meg.
Sőt, ha jövőre teljesen (talajig) le-hőszigeteli az alsó részt is, azzal talán további 3-5 százalékkal fog csökkenni a ház fűtésszámlája. Kérdés, hogy ez a további 3-5 százalék csökkentés neki hány forintjába fog kerülni (megtérülés napja).
Az alsó rész (pince/szuterén?) külső felületén történő összes hőveszteség 80 százaléka a felső (a lakás padlószintje alatti) 60 centis sávban történik. A többi felület hőszigetelése: sok drága hűhó, majdnem semmi haszonért :)
...egyébként én is rábasztam hogy a szigetelés előtt nem cseréltem ablakot. A régi fa ablakok mennek tönkre már ki kellene cserélni,ha rászánom magam a szigetelésjavítással biztos lesz szenvedés.
"Hívj oda egy energetikust, hogy számolja ki neked, hogy az ablakcserébe befektetett pénzösszeg kb hány év múlva fog megtérülni (tehát kb mikor hozza majd az első 1 forint tiszta hasznot). Ne csodálkozz, ha azon a napon már valószínűleg nem leszel az élők sorában :)"
Könnyen szállnak a szavak a billentyűzetedből...
1. Az ablakokhoz a ház építése óta, tehát több, mint 60 éve nem nyúltak
2. Nem zárt egyik sem jól, volt, ahol már a kilincs sem működött, riglivel meg retesszel igyekeztek megoldani a zárást. A huzatot az ablak környezetében szinte mindig lehetett érezni.
3. A redőnytokban darazsak tanyáztak.
Eddig ami olvastam, hallottam, mind azt mondta, hogy az ablakcsere a szigetelés előtt történjen, mert akkor az ablakokat kb. falsíkra lehet előrehozni, szigetelni is egyszerűbb, körülötte hőhíd sem nagyon alakulhat ki, szigetelés után meg bármikor szívás a csere. Ha az ablakcserét megspóroljuk, akkor is alig több, mint harmada az alsó szigetelésnek. Nem olyan öröm a réseket tömögetni. Gyerekként éltem olyan lakásban, ahol még az eső is _ömlött_ a lakásba zárt ablak mellett, pedig az kb. 10 éves ház volt. Eszerint Te inkább javítgattad volna a 60 éves technikát.
"Az oldalfali külső hőszigetelést a lakás padlószintje alatt kb 60-80 centitől indítottam volna felfelé, így szerintem szinte semmi hatása nem lett volna a fűtésszámlára az, hogy ez alatt már nincs semmi hőszigetelés a falon"
Ott választották szét a két részt, ahol a falazat megváltozott.
csak nem olyan egyenletesek a kövek, hanem fél méteren belül 5-10 cm különbség van abban, hogy mennyire áll ki. Abszolút logikusnak látszott, hogy ennek a mentén választjuk szét a munkát. Ez volt a javaslat, elfogadtuk.
"A fent említett számításokat el kellene végeztetni minden nagyobb pénzösszeg elköltése előtt. Sok esetben tíz-húsz ezer forintos számolgatással millókat tudunk megtakarítani (nem kidobni az ablakon:)"
Ezt a megjegyzést furcsállom. Az alsó sáv szigetelését jövőre mindenképpen megcsináltatjuk. A szuterén részen - ott van a konyha is - úgyis a fal aljáig kell, tehát a többinél csak 60-80 cm-t lóg le, alig spórolunk valamit. Ha nem szigeteltettünk volna odafent, akkor sem hiszem, hogy milliós lett volna a fűtésszámla, amit 0-ra lehetett volna szorítani. Reményeim szerint az előző tulaj éves állítólag 700 ezer forintos gázszámláját a felével tudjuk csökkenteni.
A két kérdésemből egyet implicit módon megválaszoltál, ezt köszönöm. A másik nyitva maradt.
Hívj oda egy energetikust, hogy számolja ki neked, hogy az ablakcserébe befektetett pénzösszeg kb hány év múlva fog megtérülni (tehát kb mikor hozza majd az első 1 forint tiszta hasznot). Ne csodálkozz, ha azon a napon már valószínűleg nem leszel az élők sorában :)
"kívül a padlószint alatt kb 5-10 cm-rel kezdődik, 15 cm grafitos"
Az oldalfali külső hőszigetelést a lakás padlószintje alatt kb 60-80 centitől indítottam volna felfelé, így szerintem szinte semmi hatása nem lett volna a fűtésszámlára az, hogy ez alatt már nincs semmi hőszigetelés a falon (lásd ezen aképen). Az alsó falazat részletes adatainak ismeretében egy jó energetikus elég pontosan ki tudja számolni, hogy a lakás felől kb mekkora vonalmenti hőhídra lehet számítani 5-10 centi vagy 60 centi hőszigetelés "túllógás" esetén. (ugyanígy kell gondolkodni az oromfal hőhidak esetén is)
A fent említett számításokat el kellene végeztetni minden nagyobb pénzösszeg elköltése előtt. Sok esetben tíz-húsz ezer forintos számolgatással millókat tudunk megtakarítani (nem kidobni az ablakon:)
Adott egy Kádár-kocka. Domboldali ház, a fele alatt szuterén van. A lakószint padlószintje alatt egyik oldalon 1méter, másikon kb. 2,5méter fal van.
Idén a lakószint (kívül a padlószint alatt kb 5-10 cm-rel kezdődik, 15 cm grafitos) és a födém (20 cm üveggyapot) szigetelésére futotta az ablakcserék mellett.
A lakószint részen okoz-e problémát (hőhíd, penészedés, bármi) az alsó fal szigetelésének hiánya?
Az alsó rész falán, kb annak negyedén, közvetlen a felső szint szigetelése alatt egy gázcső fut végig, azon a részen nincs szuterén. Érdemes-e / indokolt-e kiemelnünk onnan a csövet vagy ha az a sáv (5, max 10 cm) gyakorlatilag szigeteletlen marad, nem okoz problémát? A vállalkozó ide kőzetgyapot szigetelést javasolt, hogy ne legyen gond, ha a falak építéskori szigetelése megadta volna magát, így biztosítva a nedvesség távozását. A Baumitnál láttam Opentherm rendszert. Az jobb vagy rosszabb a kőzetgyapotnál ilyen esetben?
Mindenképpen lesz szerződés. A ház alapterülete kb 65 négyzetméter, azért így első blikkre szerintem 1-2 millió lehet egy ilyet megcsinálni, arról meg nem szóban fogok megállapodni. A tanácsokat köszönöm!
Akkor az első valamilyen feltárás legyen és utána keressek szakembert, aki valamilyen építész vagy szigetelési szakmérnök néven fut? Legyen valaki, aki ezt megtervezi és akkor egy külön gárda lenne a kivitelező? Mert pl csak a rétegrend, amit írsz szerintem meghaladja a most szokásos átlagos kivitelezők színvonalát, nem bíznék ilyen kérdéseket azokra.
Mindenképpen szeretnék valami független műszaki ellenőrt a munkához még akkor is, ha nem tűnik nagynak, mert ahogy írod, ha elrontják, akkor nagy macera javítani.
2) lejjebb viszed a vízszigetelést (teknő szigetelés)
talaj-kavicságy-aljzatbeton-vízszigetelés (falak mentén felhajtva) - EPS- techn. szigetelés- aljzatbeton/esztrich
mindig kötelező, de padlófűtésnél különösen fontos, h a legfelső betonréteg szabadon tudjon mozogni (fal mellett lágy EPS sáv, alul csúszófelület)
ez nem tervköteles munka, nem kell hozzá építész terv.
de mivel rohadt drága utólag javítani, ezért mindenképpen javasolt hozzá valaki aki ért hozzá és független a kivitelezőtől (építész, műszaki ellenőr, szig. szakmérnök, stb..)
folyamatosan fényképezz magadnak! közeli és szobaképek, minden nap!! (bírósági perhez jól jön :)
ha vízszigetelő céget hívsz, attól elvárható a szakszerű és jó munka. ha "mindenhez értő kivitelezőt", akkor szerencse kérdése, h ért-e hozzá.
Jó ötlet, de a bluetooth rádiójel nem biztos, hogy le fog hallatszani a padlásról (pl vasbeton födém miatt). Lehet hogy csak a padlásfeljáró közeléből fog működni a dolog.
"Mi van akkor, ha kivágom szemben egymással a fóliát pár helyen"
A tetőfóliát többnyire 1 méter széles vízszintes csíkokban teszik fel, kb 10 centi átfedéssel. Ha egy ilyen átfedésbe belecsúsztatsz egy pl 4x4x20 centis polisztirol rudat, ott egy szellőző rés jön létre a külvilág és a padlástér között. 10-20-30 db ilyen szellőző rés különböző magasságokban és elszórva a négy égtáj felé, az talán elég is lenne a padlástér megfelelő átszellőzéséhez.
Ha a távtartó polisztirol rudak egyik oldalára kétoldaas öntapadó szalagot teszel, akkor talán a helyén is marad (nem csúszik ki onnan egy szeles napon).
"Jelenleg vékony betonréteg van, az alatt bitumenes lemez a vízszigetelés, alatta pedig a föld"
A házaknak van egy "vizes" alsó része és egy "száraz" felső fele. A vize rész az a rész, ami nincs elválasztva a talajnedvességtől, ez csupa olyan anyagokból áll, ami akár száz éven át is lehet csurom vizes. Ezek a részek a ház alapja, a lábazat, stb. és ide tartoznakk a padló vízszigetelő rétege alatti részek is.
A ház vizes és száraz részét egy ÖSSZEFÜGGŐ(!) vízszigetelő réteg választja el egymástól. Ahol ez a réteg nem összefüggő (meg van szakítva) ott a talaj felől a víz fel tud szivárogni a há száraz részébe, ahol laksz. Ebből is lehet penész, vakolat lehullás és egyéb csúnyaságok. Ezért ennek a a vízszintes vízszigetelő réteg egybefüggőnek kell lennie: elindul a ház egyik falában a legalsó téglasor alatt, MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL(!!!) folytatódik a padló alatt és a réteg túlsó vége látszik a ház túlsó oldalán a falban.
Ha ezt a réteget megszakítod (feltöröd a jelenlegi padlót), akkor később "össze kell foltozni" a vízzáró réteget, hogy továbbra is folyamatos legyen a vízzárás a ház alatt. Az nem baj, ha a réteg akár fél méterrel mélyebbre kerül, de körben össze legyen kötve a házfal aljában lévő lévő vízszintes vízzáró réteggel. (némelyik ház falában nincs vízzáró réteg, az rég rossz)
Nem muszáj mindenütt fóliát használni/ragasztgatni, van olyan vakolat is, ami vízzáró réteg is.
Pár ezer Ft-os bolti vezeték nélküli "időjárásállomások" is jól működnek.
Egymás jeladóival simán kommunikálnak. Olyat is feltehetsz valami fix helyre.
1-2-nm Páraáteresztővel nem sokra mész. Az illesztések kiemelése egymástól megoldja a problémádat. Főleg ha a tető gerincéhez közel van szellőzőcserép, vagy szellőzőrés. A kéményhatás megoldja.
Ez a páramérő nem rossz ötlet, feldobom az egyik xiaomi hő és páramérőt :)
A legszebb, hogy akik csinálták nem először dolgoztak anyósommal, azért merte őket megkerni, bár azóta összebalhéztak xd
Mi van akkor, ha kivágom szemben egymással a fóliát pár helyen és 9da valahogy felteszek áteresztőt? Marhára nem fóliázni akartam, de ha muszáj, akkor azt is megoldom... Persze cserép levétele nélkül ez érdekes lesz
Ház belső részében az aljzatot szeretném hőszigeteltetni. Jelenleg vékony betonréteg van, az alatt bitumenes lemez a vízszigetelés, alatta pedig a föld. A betont fell kell törni, egy csomó földet kiásni. Kb 15 centi lépésálló EPS-t tervezek belerakatni, arra padlófűtés csöveket rakni.
Azt szeretném kérdezni, hogy ehhez kell, érdemes valami építészt megkérdezni vagy van olyan, hogy szigetelés tervező szakma? Pl a jelenlegi vízszigetelés, a bitumenes lemez szét lesz szedve. Ha idehívok valamilyen szakikat, elvárható, hogy tudják, hogy ilyenkor mit kell csinálni hogy rendben legyen a vízszigetelés vagy ehhez már valamilyen terv kell?
"Ezt a kiszellőzést szokták sajnos megakadályozni a cserép alatti párazáró tetőfóliával."
Sajnos kevés családi házon annyira okosak a szakemberek (vagy a megrendelő), hogy a tetőcserép alá olcsó párazáró fólia helyett páraÁTERESZTŐ fólia kerüljön (az áteresztő valamivel drágább).
Egy godolat-kísérlet:
1: képzeletben vedd számba a padlástér és a külvilág közötti valamennyi lyukat és rést (a tized millimétereseket is !) és ezeket a lyukakat képzeletben ragaszd össze egyetlen nagy lyukká.
2: mekkora (milyen) állat férne át ezen a lyukon?
Ha csak egy nyúl/macska, akkor rossz a padlásod szellőzése. Ha egy kövér disznó is átférne a lyukon, akkor kezd jó lenni a padlástér szellőzése.
A jó minőségű (alacsony sD értékű) páraáteresztő fóliák minden négyzetméterén milliónyi pici lyuk van.
Egy családi ház cserép alatti fóliája legyen mondjuk 150 m2. Ha ha ezt a 150 milló pici szellőző lyukat egybegyúrod egy nagy lyukká, az akkora szellőző lyuk lesz, hogy egy ló is átférne rajta. Na ezt hívják jól kiszellőző padlástérnek :)
Óriási különbség van a "nem áll teljesen a levegő" és a "viharos időben majdnem lobog a hajad (majdnem elalszik a gyufa/gyertya) a padláson" között. A "van fenn légmozgás" mondat azt is jelentheti, hogy lassan mozog a párás levegő a padláson de nem juthat ki sehol a külvilágba. Ami NAGYON rossz!!!
Neked az kell, hogy a padlástérből a pára ezernyi apró (vagy kevés, de jó nagy) lyukon át könnyedén ki tudjon menni a külvilágba. Ezt a kiszellőzést szokták sajnos megakadályozni a cserép alatti párazáró tetőfóliával.
Tegyél fel egy olcsó páramérőt a padlásra olyan helyre, hogy a padlásfeljáróból egyből le tudd olvasni.
Ha mindig nagyjából olyan értékeket mutat, mint az Időkép.hu kültéri páratartalom adatai a környékeden, akkor jó a padlástér kiszellőzése.: https://www.idokep.hu/para
"Adott egy fafödém, felette 2 réteg 10-es kőzetgyapot, födém felett fólia, de gyapot felett már nincs. Észrevettük, hogy lecsapódik felette a pára"
Ez a két mondat egy rejtvény. Mi nincs mi felett és min csapódik le a pára?
Helyes rétegrend alulról felfelé:
- lakás
- födém
- 20 centi gyapot (ha több, az is jó)
- ÁTSZELLŐZŐ (külvilággal sok nyílással összekötött) padlástér
- cserép alatti fólia
- tetőcserép
- világűr
"téli 14 fokos fal felment 18-19-re"
A kívülről hűlő házfalak belső felületének hőmérséklet rendszeres figyelése nagyon okos dolog. Kapsz érte egy ötöst :)
Jó lenne tudni még a belső hőszigetelés mögötti (alatti) falfelület hőmérsékletét is, de mindössze 7 mm hőszigetelés valószínűleg nem sokat változtat a rendszeren.
"egy biztos, könnyebb befűteni a szobát a melegebb felület miatt."
A belső hőszigetelés elsősorban az ember hőérzetét javítja (csökken az ember hősugárzásos hővesztesége). Persze tudni kell, hogy mindössze 7 mm hőszigetelés csak egy icipicivel csökkenti a fűtésköltségeket. Viszont aki a jobb hőérzet miatt okosan alacsonyabb hőmérsékletre állítja a szobahőmérsékletet, az már zsebben is érezhető forintokat takaríthat meg.
Persze itt csak 5-15 százalékos fűtésköltség megtakarításról beszélek, komoly (40-60%) spóroláshoz nem lesz elég a 7 mm hőszigetelés,ahhoz már 10-20 centi hőszigetelés kellene a falra, ennyire vastag hőszigetelést már csak a fal külső oldalára szabad tenni.
Köszönöm a tippet, akkor ezt meglépem első körben.
Tetősök csinálták, van fent légmozgás, sajnos több a rés, mint kéne a szomszéd ház találkozása felé, de akkor is némi csöpögésjelek láthatók. Most kezdtem vele foglalkozni a szigetelés miatt. A sok lomot, amit fent hagytak a jóemberek kezdem levinni. Nagyon élvezem a szétkopott térdeimmel (létrázás egy álom :D), de ez van.
Megpróbáltam lenézni a fenti fólián van-e bármi jelzés, de semmi.
Szeretnénk részben járhatóvá tenni a padlást, de alacsony a belmagasság, más sosem lesz itt kialakítva. Tárolás is ejtve, mert létrán lehet csak feljönni és nem is szeretném ezt módosítani egyelőre.
Alábbi fóliák vannak fent, 2 fajta, egyik oldalt ezt, másikon azt rakták, jó eséllyel párazáró fólia ahogy mondtad. A sárgán tuti semmi nem megy át, vastag szőtt fólia.
Cserép alatti fóliára nem is értem utólag hogyan raknál 10cm gyapotot összefügő rétegben.
Meg hát minek is. Fűtött a padlástér?
Elcseszett fóliázás, feltehetően páraZÁRÓ fóliával.
Szellőztesd ki a padlásteret. Kereszthuzat.
Vagy a cserép alatti fóliázás vízszintes illesztéséhez 3-5-10cm-es kis távtartó kockákat vágni és eltartani őket egymástól. Ezt is minél több helyen és lehetőleg kerezsthuzat kialakulásaát segítve.
Harmadik réteg gyapotot rá a többire, csak úgy ér valamit.
Hiba: cserép alá párazáró-fóliát tettetek. Emiatt nagyon jól ki kellene szellőztetni a padlást, hogy ne legyen páralecsapódás. Mondjuk néhány helyen kivágni a cserép alatti fóliát, például ott, ahol lecsapódik a pára rajta. Én a komplett szarufa-közön kivágnám a fóliát egy sniccerrel.
Videót linkeltem 1-2 oldallal korábban , lapozz vissza, érdemes. Nagyon szép gombafarmot lehet összehozni jól bebugyolált(elcseszett fóliázású) padláson.
Adott egy fafödém, felette 2 réteg 10-es kőzetgyapot, födém felett fólia, de gyapot felett már nincs.
Észrevettük, hogy lecsapódik felette a pára és csepeg rá a szigetelésre pár helyen. Ez korábban nem volt, de fel lett újítva a tető és cserép alatt kapott fóliát.
Idén raknék rá még 10 centi szigetelést, de a módja lett kérdéses. A cserép alatti fóliára lenne érdemes vagy meglévőre boritsam simán rá? A pára miatt gondoltam a cserép alá, így nem lenne olyan hideg a felület reményeim szerint, hogy lecsapódjon, vagy ez nem működne? Bár a nagyon osztott tető miatt ez nem kevés munka lenne.
Köszönöm előre is, htzd valaki segíteni ebben.
Egyébként tavaly gyerekszobát szigeteltem 7mm beltéri szigetelő lappal (ha már téma volt), téli 14 fokos fal felment 18-19-re, nagyon megváltozott tőle a szoba, jelenleg télen a legmelegebb szobánk lett, nem húznak a falak, mint korábban. Tudom nem tökéletes megoldás, de kellett valami. Nem vártam sokat tőle, hosszú távon persze majd kiderül, egy biztos, könnyebb befűteni a szobát a melegebb felület miatt.
Külső szigetelés nálunk nagyon macerás lesz, magas a ház és nagyon tagolt (egyik fal 8 méteres féltetővel bír, másik oldal 4m féltető, utána tele fával, nehéz hozzáférni. Magasság végig 6 méter. Emiatt én is agyaltam a multiporban, 10cm belülre, azt szép lassan meg tudnám csinálni magamnak, úgyis foglalkoznom kell lassan a szobák falaival, de nem mélyedtem még nagyon bele.
Eleket nem illik kérdésekkel zaklatni.Neki nem kell konkrét érvekkel alátámasztani a véleményét hiszen a világon ő az egyedüli aki mindent is tud, és rajta kívül mindenki hülye.
Az ilyen viselkedés gonoszságnak minősül és a hozzászólásaid brutális horrorerejtésével bünteti.
A multipor működése kapcsán felmerülő kb 100 db kérdésből annak idején Mekk Elek csak az első három kérdést tette fel, de választ egyikre sem kapott, csak mellébeszélést, és aljas támadásokat.
Ezt a fórum-szokást próbálod most újra feleleveníteni?
Ha ezt elolvassa egy épületfizikus, olyan kérdéseket fog feltenni, amire itt nincs válasz.
Ráadásul a rendszer működéséhez annyira száraz levegőjű lakást várnak el (profi mesterséges szellőztetés, vagy lakatlan), ami sajnos ritkaság, különösen olyan lakásoknál, ahol a tulaj csak belülről hajlandó hőszigetelni.
Aki nem ért a fizikához, annak teljesen mindegy, hogy 1 centi belső hőszigetelés vagy 15 centi külső hőszigetelés, neki csak az a lényeg, hogy 22 százalékkal csökkenjen a fűtésköltség. Őt semmi más nem érdekli. El fog menni a belülről hőszigetelő céghez és aláírja a megrendelőt.
Aztán jövőre erősen csodálkozik majd, hogy az 1 centi hőszigetelés hatására a fűtésköltség csak 2 százalékot csökkent, idejön majd panaszkodni és mi magyarázhatjuk neki, hogy a hirdetésben az "akár 22%" az NEM az ő házára vonatkozott, az ő házára a 2% igaz, ezt előre ki lehetett volna számolni. Tehát ez a befektetése mondjuk 40-50 év múlva hozza majd az első fillér nyereséget, addig várjon türelemmel.
Mennyi most a fűtésigényed? Mennyit fizetsz, miért?
Én nem szívesen zárnám el a falakat a fűtéstől. Belső szigetelés. Tehát nem szívesen hagynám lehűlni -sok fokokra. Ha pedig CSAK kicsit szigeteled, hogy valamennyire fűtsed a falat is (lejjebb elek egyik pontja) annak meg aztán értelme "0". Hülyeség.
Van az a helyzet, hogy el kell engedni. A rendszer ennyit tud ezzel kell együtt élni. Vagy ütni a többi 19-et és szigetelni normálisan.
Engem ez nagyon érdekel, mert terméskővel burkolt kivülről a házam, ezért nem lehet kivül hőszigetelni és bizony belűl előfordul télen penészesedés a magas páratartalom miatt.
Én még csak nem is hallottam róla ... ennyit a lépten nyomon feldobja opcióról ;-p ... de ugye 1-3mm rétegről van szó , ami a nevetséges kategória ... szóval , ha nem kamuzol , akkor kellenének a részletek is , mert az öreg soklakásos társasház , ahol sosem lesz pénz a külső szigetelésre pont egyezik a termék oldalán található reklámszöveggel . Szóval hol van az a társasház , milyen technológiával épült , falak anyaga , vastagsága , nyílászárók típusa , állapota , fűtési rendszer milyensége , hányan laknak a lakásban , páraforrások stb ... mert nagyon sok mindentől függ , hogy mit és hogyan lehet megvalósítani , kivitelezni .
Ami a kérdés feltevésére késztetett: szeretnénk megtalálni azt a megoldást ami elfogadható, és a későbbiekben nem szívom a fogamat a felesleges pénzkidobás miatt. A büdös életben nem lesz a házon külső hószigetelés, (20 lakásos) ezért érdeklődtem, mert többször is láttam ez a hirdetést, de kételkedtem benne.
Arra gondoltam, hátha valakinek van tapasztalata vele kapcsolatban.
Az energetikai szakember is benne volt már a képben, de előtte már valamennyi infóval szeretnénk rendelkezni.
Ha ez burkolt reklám, akkor a hirdető nem nagyon akarta, hogy ebből plusz bevétele legyen :)
Valószínűbb, hogy egy okos ember, aki pénzköltés előtt inkább hozzáértőket kérdez.
Annyi haszna még lehet ennek a bejegyzésnek, hogy ezután ha valaki belülről akar hőszigetelni, akkor oda lehet dugni az orra alá ezt a linket: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165528561&t=9084059 azzal a kísérő szöveggel, hogy "előbb olvasd el ezt és csak utána kérdezz, ha még mindig nem érted, hogy miért nem szabad belülről hőszigetelni".
Senki sem válaszolt? Látom itt egyedül én értek a dolgokhoz (egy kicsit)
A szobalevegőben lebegő vízpára folyékony vízzé csapódik ki, ha egy bizonyos hőmérséklet alá lehűl. Ez a hőmérséklet a harmatpont. Átlagos szobalevegő legyen 20-22 fokos, a levegő páratartalma legyen mondjuk 50 százalékos. Ha megnézed a lenti harmatpont táblázatot, abból láthatod, hogy egy 20-22 fokos 50 százalékos szobalevegő harmatponti hőmérséklete 9-11 oC. Ez azt jelenti, hogy ha ez a 20 fokos szobalevegő lehűl 10 fokosra, akkor a levegőben lebegő vízpárából folyékony víz lesz. Ez történik, amikor a hűtőszekrényből kiveszed az 5 fokos sörösüveget és az üveg hideg külső felülete nyomban vizes lesz.
A házak külvilággal érintkező házfalainak belső oldala azért nem vizes a párától egész télen, mert a fűtött meleg szobalevegő folyamatosan 10 fok felett tartja a fal belső felületét (infra hőmérővel ellenőrizhatő). Ha ezt a falat jó minőségű hőszigeteléssel elválasztod a meleg szobalevegőtől, akkor megszűnik a szobalevegő falfűtő hatása, a fal hideg lesz, peches esetben 10fok alá hűl és vizesedni kezd, mert a hőszigetelés oda engedi a párát a hideg falhoz. Ez a vizesedés aminek nagyon örül a penész és nyomban szaporodni kezd. a vizes falfelületeken.
Hogyan tarthatjuk szárazon ezt a falat? Három lehetséges megoldás van:
1: Egy csepp párát sem engedünk a hideg fal közelébe a lakásból. Ez amatőrök számára szinte megoldhatatlan feladat, még az ezzel foglakozó profiknak sem mindig sikerül.
2: A hőszigetelést okosan a fal KÜLSŐ oldalára tesszük, ezután a fal belső oldala továbbra is meleg tehát száraz lehet.
3: A szobalevegő és fal közé készakarva nagyon vékony/gyenge hőszigetelést teszünk, annyira vékonyat, ami csak egy picikét javít a fal hőáteresztésén, ami nem engedi 10 fokig lehűlni a fal belső oldalát, amilyen vastagságot szégyen lenne a fal külső oldalára tenni. Mondjuk csak 1 centi hőszigetelést.
Ez az 1 centi belső hőszigetelés egy közepes hőszigeltségű házfal hőveszteségét talán csak 2 százalékkal javítja, de ha nagyon keresünk, akkor találhatunk annyira rettenetesen rossz hőszigeteltségű házfalat is, amin akár 22 százalékot is javít 1 centi hőszigetelés.
És ha leírjuk, hogy ezzel az 1 centi hőszigeteléssel AKÁR 22% fűtésmegtakarítás is elérhető, azután nagyon sokan azt fogják hinni, hogy ez a 22% nyereség minden házra igaz és nem csak a néhány legrosszabb házra az országban.
Tessék odahívni egy energetikust, aki először is megállapítja a jelenlegi házfal hővezetési értékét, és ebből ki tudja számolni, hogy 1 centi belső hőszigetelés 2 vagy 22 százalékkal csökkentené a fűtésszámlát.
"Ha eddig nem volt BAJ, akkor most csak javíthat rajta."
Ez igaz.
De a régi födémben lévő 10 centi hősigetelést én nem számolnám hozzá a teljes hőszigeteléshez. Legalábbis nedvesség-ellenőrzés nélkül. Mert lehet, hogy egész télen vizes az a régi 10 centi ásványgyapot a felette lévő párazáró réteg miatt.
Tehát valószínűleg hibát követ el, ha most úgy gondolkodik, hogy "a régi födémben van már 10 centi, ezért most elég, ha csak újabb 10 centi hőszigetelést teszek a tetejére" mert akkor lesz 10 centi (talán)vizes gyapotja + 10 centi (biztosan)száraz gyapotja, ami együtt már túl sovány hőszigetelés a manapság divatos energia árak mellett.
Ha valaki hétfőtől szombatig folyton csak szemétkedik, az vasárnap ne panaszkodjon, hogy nem bánnak vele "kellő tisztelettel". Arról a listáról ő már leiratkozott, örökre.
Új nick névvel lehet bármit kérdezni a hozzáértőktől, értelmesen fogalmazva, alázattal és tisztelettel.
Olvastam, de lehet, hogy éppen most vernek át valakit hasonló módon hamisított energetikai bizonylattal. Gondolom ez téged nem érdekel, csak a kötözködés élvezete.
Kb 17 éve foglalkozom a különböző épületenergetikai megoldások "működésének" megértésével (passzívházat akartam építeni).
2007 környékén a lapostetők hőszigetelése az úgynevezett "egyenes rétegrend" szerint volt szokásos. Ennek lényege, hogy felül van a vízzáró réteg (akkoriban főleg bitumenes lemez), de mivel ez párazáró is, ezért alája mindig betettek egy "páratechnikai" (pl filc) réteget is, ennek a rétegnek a széle (a tető szélén) kilógott a külvilágba. Ennek a filcrétegnek papíron az volt a feladata, hogy a lakótér felől felfelé igyekvő extra párát (páranyomást) a tető szélén kivezesse a külvilágba. De nagy felületű tetőkbe beépítetek egy rakás "mini szellőző kéményt" is, amelyek ezt a páratechnikai réteget kötötték össze a külvilággal számos ponton (családi házakon nem volt szokás). http://blog.bazisfata.hu/wp-content/uploads/2020/03/p%C3%A1raszell%C5%91z%C5%91-elhelyez%C3%A9se.jpg
Mai szemmel erős kétségeim vannak, hogy ez túl hatékony páraszellőztetési módszer lenne akkor is, ha a rétegrend meleg részén nem tartalmaz egy tökéletes párazáró réteget (ami szerintem nem létezik :). De talán a Winwatt így is elfogadja, tehát elméletileg alkalmazható megoldás.
Az utóbbi években a rajzokon már nem jelölik ezt a páratechnikai filc réteget, mintha soha nem is létezett volna. Pedig még ma is ott van millónyi háztetőn.
"5 centi polisztirol szigeteléssel számolt, miközben csak 2 cm szigetlés van rajta"
Könnyebb úgy eladni a házat, ha a vevő azt hiszi, hogy jobban hőszigetelt. Elég egy kis pénzt odacsúsztatni az energetikusnak és máris úgy hibázik, hogy papíron passzívházad lesz (csak a fűtésszámlán nem látszik :)
Csináltass egy új energetikai felmérést, amiben már a valódi 2 ceti hőszigetelés szerepel. Azon már nem lesz nehéz 30 százalékot javítani.
Egyébként mondok egy megfigyelést: egy hőszigetelés összes rész-költségéből a hőszigetelő anyag ára olykor a legkisebb tétel. Tehát ha a hőszigetelés jelentős vastagítása sok esetben csak egy picivel teszi drágábbá az egészet.
Mind az előző tulajdonos elmondása, mind pedig az elérhető műszaki dokumentáció a 2cm homlokzati szigetelést tartalmazta.
A tulaj nem akart semmit elmismásolni és én sem az energetikai tanúsítvány alapján írtam alá az adásvételit, hanem a műszaki dokumentáció és a valós éves rezsi-elszámolások alapján áraztam be, hogy mennyit vagyok hajlandó fizetni a házért.
Emiatt ezt sima mulasztásnak tartom, amiért el kell ismerni, csinálni egy újat és megy tovább az élet.
Egy energetikus nem fog nekiállni kibontogatni a rétegrendeket, hogy valóban az van-e ott. Az építkezésnél/felújításnál megvannak a tervek, ezt kapja meg, abból számol.
Ha neked 5 cm-el számoltak de a valóságban csak 2 cm van, akkor az előző tulaj vagy megoldotta okosba', hogy ne legyen annyira szar a tanúsítvány az eladáshoz, vagy a kivitelező spórolta el a szigetelést.
A lényeg, hogy az energetikusnál nem valószínű, hogy érdemes reklamálnod. Szívesen fog csinálni másik energiatanúsítványt, a megadott adatok/tervek alapján. Neki nem tisztsége a valóságtartalmat ellenőrizni.
Ez volt a kérdés, de nem sikerült rá válaszolni. Semmi baj nincs, ha tévedsz, benézel valamit, de ilyenkor illik bevallani, hogy bocsi, ezt benéztem. De akkor ennyire nagyon okos, az erre képtelen. Pedig valahol itt kezdődne a bölcsesség
Jön majd ez az energetikai pályázat és előkerestem az energetikai tanúsítványt, amit a vásárláskor kaptunk a házról.
Azt akkor át se olvastam rendesen, mert a hőszigetelés terén a kapott tervrajzok és rétegrendek alapján belőttem az ajánlattétel előtt kb. hol helyezkedik el a többi ingatlanhoz képest energetikailag és milyen rezsiköltség várható (orosz-ukrán háború utáni adásvétel, rezsifélelem megvolt).
Na szóval most néztem át jobban és észrevettem benne egy hibát, miszerint a homlokzati falak rétegrendjét rosszul vette figyelembe. 38-as tégla stimmel, de 5 centi polisztirol szigeteléssel számolt, miközben csak 2 cm szigetlés van rajta. Összességében kihozta "CC" besorolásra a házat. A nyílászárók 10 éves műanyagok, standard 4-16-4.
Attól tartok innen nehéz lesz további 30% megtakarítást elérni a szigeteléssel.
Mindenesetre megreklamálom az érintett energetikusnál, hogy jöjjön és csináljon egy új felmérést.
így könnyű arra panaszkodni, hogy soha nem válaszolnak.
"Semmi gonosz kioktatás nem volt ebben, ugye? Semmi lenéző gőg, ugye?"
Aki folyton a butaságot, a szellemi sötétséget terjeszti (hátramozdítja az emberiség fejlődését), annak alanyi jogon jár minden pofon, amit a élettől kap.
"Az is lehet, hogy a két fent nevezett réteg között van egy átszellőztetés."
Lehet, hogy eredetileg lapostetőnek készült és az a bitumen volt a vízzáró réteg.
Régi terveken van ott egy filc réteg, vicces "páratechnikai réteg" felirattal. Persze 2 mm-re összenyomódott filcréteg esetén szerintem jelentős légcseréről szó sem lehet :)
Az ilyen terveken szokott lenni egy párazáró réteg is (valamelyik meleg rétegben), tehát egy ilyen rétegrend akár jó is lehet (elméletileg).
Valószínűleg valamilyen bitumenes rétegről van szó, ami sajnos párazáró. Tél közepén/végén megvizsgálnám, hogy menyire van átvizesedve az alatta lévő gyapot réteg, talán nem nulla a hőszigetelése.
A pontos jelölés "C150 szigetelő lemez". Van egy fafödémes rész is a padlás másik részén, oda is ez a szigetelő lemez van rakva és mivel ott csak funér borítás van rajta be tudtam nyúlni és megtapogtni. Érzésre és neten talált infók alapján ez egy bitumenes vízszigetelő lemez lehet, feltételezem a koncepció az volt, hogy a tetőtérbe érkező estleges nedvességtől (beeső hó, eső, harmat, fűtésrendszerből érkező víz, stb.) akarták megóvni a szigetelést. A fafödémes részen egyébként kifogástalan állapotban van a szigetlelés, nincs összeesve, nincs elázva, de majd ránézek a tél közepén is.
Nyilván mai fejjel lehetnek hiányosságok a rétegrendben, de azért azt gondoljuk végig, hogy milyen tudás állt rendelkezésre Mo-n '87-ben a hőszigetelésről, azon belül is a páraáramlásról? Hány házat szigeltek egyáltalán akkor? Én már azon is ledöbbentem, hogy miként került bele az a 10cm ásványgyapot?!
Értem én a "kampányt" meg mindent, de nekem sem válaszoltál. Vicceltél a "padláson minek a jól záródó ablak és hővisszanyerős szellőztetés" témájú hozzászólásodban, ugye? Semmi gonosz kioktatás nem volt ebben, ugye? Semmi lenéző gőg, ugye? Annyira lent vagy, hogy a szőnyeg alá is létra kell neked...
elek néven kitiltottak,és hariseldon néven visszasompolyogtál, ezt mindenki tudja
nicknevem száma végtelen is lehet, elekhez ált. új néven írok, két kattintás az egész, ami csak egyel több mint rejtetté tenni vki hozzászólását
tényeket kértél a félrevezetésre, egyet leírtam, a megszokott módon csak egy kifordított ostoba személyeskedő vádaskodással reagáltál
a rosszindulatú hülyéneknézés érdekében félreértelmezésedre szintén írtam példát, arra sem reagáltál
lehet hogy lepleztél le csalót, de az nem azt jelenti hogy mindenki az aki szerint néha hülyeséget írsz (ennyi logikával akár le is lipsizhetnél, meg a gonosz háttérhatalmak ügynökének is titulálhatnál)
Mekk Elek jó néhány csalót leleplezett itt, akik a fórum olvasók szándékos becsapásával próbáltak extra bevételhez jutni. Ezért inkább azt kérdezd, hogy "melyik bűnözőtől kapsz fizetséget ezért a kampányért?"
"lehet-e gyenge pont, hogy a kőzetgyapot csak az előtétfal és talpszelemen között van?"
Az az alacsony fal egy olyan "hűtőborda", ami télen egy keskeny vonalban lehűti az alsó szint mennyezetét. Hogy ott mennyire lesz hideg a mennyezet, azt hőkamerával vagy infra hőmérővel kellene megmérni olyankor, amikor odakint nagyon hideg van. Szerencsés esetben nem hűl le harmatponti hőmérséklet alá, ezért nem lesz penész azon a hidegebb vonalon.
Ha túlságosan hideg ott a plafon, akkor kérdez rá itt újból, van néhány trükk az effajta hőhidak legyengítésére akár falbontás nélkül is.
"több nap utánolvasás után is, hogy a béléstest+felbeton födémre kell-e még párazáró fólia külön?"
Nem kell párazárás. Az öntött beton réteg épp eléggé párafékező oda.
Egyébként ha a tető szélétől X centiméterre leszedsz három sor cserepet, akkor hőszigetelés céljából be tudsz nyúlni oda a tetőlécek között, vagy négykézláb végigmászol abban a háromszögű alagútban és közben görgeted magad előtt a tekercses gyapotot.
Nem tudom, hogy a rétegrendben mi az a "szig.lemez", de ha az egy párazáró réteg , akkor az alatta lévő gyapot egész télen csurom vizes a párakicsapódástól, tehát az ásványgyapot hőszigetelési értéke majdnem nulla (a nyár eleji kiszáradásig). Aki azt a párazáró réteget oda tette a hőszigetelő réteg hideg oldalára, az nagyon nem értett a hőszigeteléshez.
A csatolt képen látható födémszigetelést tervezem megvalósítani. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e gyenge pont, hogy a kőzetgyapot csak az előtétfal és talpszelemen között van? Nagyon sajnos máshogy most nem megoldható, már ide is kihívás bejuttatni a táblákat. Amiben a legbizonytalanabb vagyok, több nap utánolvasás után is, hogy a béléstest+felbeton födémre kell-e még párazáró fólia külön? A fólia bejuttatása az előbb említett területre szinte esélytelen, de az eddigi vélemények alapján felesleges a többi részre is. (Mit keres ott egy előtétfal? Ez egy félig elkészült tetőtér, amely a következő 10 évben biztosan nem lesz használva, valószínűleg sohasem. De bontani nem szeretnék, ha nem muszáj.)
Oldalfali szigetelés 1-2 éven belül van tervben, akkor össze tud érni a két szigetelés, addig működne csak így.
Bármilyen tanácsot vagy észrevételt szívesen meghallgatok! Köszönöm!
többen elmondtuk miért hülyeség a te javaslatod, csak felesleges szívást ajánlottál a kérdezőnek,ha ráérek majd keresek neked több ilyen félrevezető példát...
...és ez a "rekuperálás a padláson" a rosszindulatodat nagyon jól mutatja
Illetve még annyi plusz információ, hogy a homlokzati fal anyaga B30 -as tégla, míg a pince szinten (2 emeletes családi ház) terméskő. Tehát a fődémen lehet fogni, de az oldalfalak érezhetően húznak, így hiába terítenék le 20-30cm-eket, sajnos nem az az épület leggyengébb pontja. :(
"Rakodható felület kialakítása négyzetméterenként akár tízszer többe is kerülhet, ezért okos dolog a rakodó felület méretét mimimálisra csökkenteni."
10cm EPS100 ugyanolyan árban van mint 15cm kőzetgyapot, az EPS-t borító deszkazatot pedig részben házilag meg tudom oldani.
Az EPS előnye, hogy ha nem is dszkázom be csak a közlekedő és az éppen tárolásra használt részt is, utólag vagy ideiglenesen pármelyik részre tudok közlekedő vagy tároló részt kialakítani.
Mondok egy példát nyaranta a méhek szeretnek befészkelni a tető alá, amit ősszel kezelni kell. Ilyenkor a gyapotot vissza kellene szedni vagy nem tudom, míg EPS-re ráterítek néhány pallót és kész.
Azzal egyetértek, hogy deszkázatot nem alakítnék ki a mostani tetőn, mert az tényleg horror költség és munka.
"20 centinél vékonyabb hőszigetelést födémre csak akkor tegyél, ha nagyon-nagyon szegény vagy. "
Lehet rosszul gondoltam, de én úgy számoltam - a mostani rétegrendben lévő 10cm ásványgyapot miatt - , hogy bármit rakok le, ahhoz hozzájön a mostani 10cm.
Tehát közlekedő részen 10+10(EPS), széleken 10+15(gyapot) lenne. Összességében 20 cm alá én sem mennék.
"ami fontos: ne jusson a tetőről hó/eső a padlástérre. na oda kell párafékező fólia (a tetősíkra)
Szálas: tegyél a tetejére pl. geotetiliát, különben a száradó ruhák szúrni fognak." - trebront
PáraÁTERESZTŐ fóliát mindenképp tennék mind az EPS, mind a gyapot tetejére.
Viszont az EPS szerekezete miatt nem minősül önmagában párzáró anyagnak, hiába nem teszek alá párazáró fóliát?
"páratechnológia miatt szinte már javasolnám a tech.szig+perlitbeton+simitás réteg feltörését (vagy több helyen átlyukasztását), h ki tudjon szellőzni alóla a meglévő ásványgyapot.
vagyis az eredeti (meglévő) rétegrend hibás, szerintem" - trebront
Elfogadom amit írsz, de a józan ész azt mondatja velem, hogy aminek 36 év alatt nem jött elő nyoma, azt nem piszkálnám. :)
Dehogy tegyen párazárót cserép alá, hó-eső ellen, szigetelt zárófödém felé....ha csak nem akar gombákat tenyészteni a szarufákon, meg egyéb nyüveket.Lásd lejjebb a nemrég linkelt videót.Tegyen csak páraáteresztőt, ha egyáltalán tesz bármilyet is.
Hivatalos - terveken szereplő - rétegrend (padlás felől indulva)
- 2cm simitás
- 5cm perlitbeton
- 1 réteg szig.lemez
- 10cm ásványgyapot
- 19cm e.gy. vb. födém
- 1cm vakolat
Ezen a rétegrenden kívülről szálas anyag szigeteléssel csak javítani tudsz. EPS-el sem tudsz rontani.
Az szig.lemez nem tudhatjut milyen, de feltételezhetően (1987) nem páraáteresztő.
A perlitbeton és a simítás is erősen párafékező. A hideg oldalon.
Tehát a hideg oldalad nagyon is kérdéses VOLT EDDIG.
Most ezt tervezed betolni a meleg(ebb) zónába. Minden JOBB lesz.
Ha eddig nem jelentkezett nyoma a vizesedének akkor szerencséd volt.
Én ettől függetlenül egyszer valamikor megfúrnám, megbontanám valahol azt a rétegrendet és megnézném mi történt ott az évek alatt. Mondjuk egy jó hideg 2-3 hét téli idő után.
Úgy is fogalmazhatnám, hogy aki azt mondja, hogy egy födém rétegrerendjében mindenképpen muszáj lennie valahol egy párazáró fóliának, az egy kókler, az ilyet hőszigetelés közelébe se szabad engedni.
újra elolvasva: ott van még a perlitbeton alatti techn. szigetelés is, ami megint párazáró volt építéskor.
páratechnológia miatt szinte már javasolnám a tech.szig+perlitbeton+simitás réteg feltörését (vagy több helyen átlyukasztását), h ki tudjon szellőzni alóla a meglévő ásványgyapot.
vagyis az eredeti (meglévő) rétegrend hibás, szerintem
"Ott a konklúzió az, hogy kell párazáró fólia, csak fölötte legyen elegendő (5x) szigetelés"
Úgy fogalmazd meg, hogy párazáró réteg csak olyan fal/födém rétegbe kerülhet, amely réteg BIZTOSAN SOHA nem hűl harmatponti hőmérséklet alá (még -15 fokos időjárás esetén sem!). Aki ebben nem 100% biztos, az inkább ne tegyen sehová párazáró fóliát!!!
Az 5x szigetelés igaz (még 4x is elég), de ha évek múlva egy centit elmozdul ez a hőszigetelés, azon a ponton azonnal hűlni, ezért vizesedni kezd a párazáró réteg.
mindenki vasbeton födémet ír, de neki nem az van, hanem előregyártott.
gondolom nem pallós, hanem gerenda+béléstest. 19cm-en nincs felbeton rajta, tehát pára szempontjából ez azért nem ugyanaz mint egy monolit födém (nem annyira párazáró).
de ettől függetlenül ne tegyél párazárót középre/kívülre!
ne tegyél párazárót sehova. neked van egy betonfödémed (nem pedig a cikk szerinti fa), ami elég jó párafékező, azon már most van hőszigetelés, amit nem tett tönkre a pára.
A külső szakaszról simán elmozog a pára (ezért tilos a külső oldalon párazáró), nem fog kicsapódni.
egy csak önmagában 20-30 cm-es hőszigetelésből álló szerkezetet sem tesz tönkre a pára, mert nem alakul ki benne a harmatpont.
a belső (meleg) oldali párazárás akkor fontos, ha csak vékony (5-20cm) vagy inhomogén (pl. favázas), vagy külső párazárású (OSB) szerkezeted van.
ami fontos: ne jusson a tetőről hó/eső a padlástérre. na oda kell párafékező fólia (a tetősíkra)
Szálas: tegyél a tetejére pl. geotetiliát, különben a száradó ruhák szúrni fognak.
az építemaházam cikk egy Elek által többször megénekelt reklámfos, aminek a "vegyél mindenképpen" a lényege.
20 centi vastag födém hőszigetelés 1300-2000 Ft/m2, ha olcsó üveggyapotból csinálod.
Rakodható felület kialakítása négyzetméterenként akár tízszer többe is kerülhet, ezért okos dolog a rakodó felület méretét mimimálisra csökkenteni. Tehát pl a padlás közepén legyen X négyzetméter rakodó felület, a padlás összes többi részén legyen olcsó üveggyapot.
20 centinél vékonyabb hőszigetelést födémre csak akkor tegyél, ha nagyon-nagyon szegény vagy. A mai energia árak mellett lassan a 30 centi vastagság lesz az optimális.
Erre a födémre semmiképpen ne tegyél párazáró fóliát (sem semmilyen erősen párafékező réteget). A 19 centi tömör beton önmagában elég erősen párafékező réteg ahhoz, hogy akár polisztirolt, akár üveggyapotot lehessen rá tenni.
Itt egy érdekes cikk, ami hasonló témát boncolgat, annyi különbséggel, hogy ott fafodemrol van szó, de a lényeg ott is, hogy miként védjük meg a párazáró fólia alatti részt. Ott a konklúzió az, hogy kell párazáró fólia, csak fölötte legyen elegendő (5x) szigetelés, ami az en esetemben 50 cm-t jelentene, ami már irrealis, ezért vagyok bajban.
Ha viszont nem rakok párazáró fóliát, akkor félő, hogy a most lerakando gyapot felső pár centijeben eri el a kevés atjuto pára a harmatpontot, ahol kicsapodik es tönkreteszi azt.
Eps elhagyásaval az a probléma, hogy télen ruha kiteregetesre is hasznaljuk a padlast...
többen elmondtuk miért hülyeség a te javaslatod, csak felesleges szívást ajánlottál a kérdezőnek,ha ráérek majd keresek neked több ilyen félrevezető példát...
...és ez a "rekuperálás a padláson" a rosszindulatodat nagyon jól mutatja
Ha nagyon biztosra akarsz menni akkor egy winwattos számolást csinálj, de valószínűleg semmi gond nem lesz.
Párazárót semmiképpen sem tegyél, a vasbeton sokkal jobban fékezi a párát mint a gyapot, ami àtjut rajta az simán kimegy a gyapoton. Ha lezárnád akkor lenne baj, a pár a belső gyapotot áztatná. Rakj minél több réteg gyapotot magában és kész
Én lemondanék a tárolásról, az EPS már véleményes kérdés pára szempontból
beton padlás födém szigetelésével kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményetekre, tanácsotokra. A padlást tárolásra, illetve a fűtésrendszer vízkiegyenlítő tartályának töltésére használjuk.
Összesen 81m2-ről van szó, a nagyobb területre EPS 100 nikecellt tennék (10cm), míg az alacsony belmagasságú sarkokba gyapotot.
Kérdéseim:
1, szükséges-e párazáró fólia a szigetelés alá. Az ökölszabály szerinti "igen" választ ismerem, viszont esetünkben a födém rétegrendjébe került 10cm ásványgyapot is építkezéskor ('87-ben).
Nem teszem tönkre a beépített ásványgyapotot ha most felülről lezárom? A rossz hír, hogy probléma esetén valószínűleg ki sem derülne a dolog, mivel le van zárva a gyapot.
Hivatalos - terveken szereplő - rétegrend (padlás felől indulva)
- 2cm simitás
- 5cm perlitbeton
- 1 réteg szig.lemez
- 10cm ásványgyapot
- 19cm e.gy. vb. födém
- 1cm vakolat
2, A gyapot vagy 15cm kőzetgyapot vagy 15-20cm üveggyapot lenne. Utóbbinak jóval kedvezőbb lenne az ára, de aggódok, hogy vajon a 0,039 W/mK üveggyapot mennyire eszik össze vízszintes felületen.
Utánaolvasva nem igazán fogalmaztak meg hátrányt az üveggyapot szigetelés ellen. Mik a gyakorlati tapasztalatok a belépő kategóriás üveggyapottal kapcsolatban?
... már a másik nickednek is írtam , komoly szövegértési gondjaid vannak , innen indul a gond , aztán a jellemhibád nem engedi korrigálni a szitut és beleállsz a hülyeségbe ...
60m2 falfelület, nyaraló északi, földszinti fala a szomszéd felé (akinek sok bokornövénye eltakarja az egészet és nem is érdekli h hogy néz ki). belül szoba ill fürdő van.
hősziget csak azért kapna, h ne legyen az északi oldal hidegfal (belső párakicsapódás) a többi oldalhoz képest (amik újra lettek építve rendes vízszigeteléssel, "látvány"kőburkolattal).
egy része régi kőfal, hiányos vizszigeteléssel (ezért lenne inkább az EPS helyett szálas, kiszellőztetve)
Nincsen különösebb gondom a hangszigeteléssel, el is bizonytalanodtam a kőzetgyapotban.
Egyik szomszéd felől van kutya és néha ugat este is, az volt a fejemben, hogy tompíthat rajta és növeli általánosságban a komfortot.
Időközben kaptam árajánlatot a 3 rétegű ablakokra, bruttó 2,3 millió (anyag + kibontás-beépítés).
A meglévő 2 rétegűeken azt látom hogy u = 1.0, a 3 rétegűnek meg 0,6 amit beépítenének. Energetikailag pont semmi értelme nem lenne.
Azt viszont nem tudom, mennyire szakszerűen vannak berakva a mostaniak mindenestre penészesedés nincsen sehol, szóval akkor annyira nem lehet elcseszve :)
Tud valaki ajánlni Szegeden olyan energetikust, aki tényleg jó? Nem csak összedob winwattal 5 perces szemrevételezés és tervrajzról egy energetikait, hanem aki akár most télen hőkamerával, ok-okozatok megértésével mérne fel? Szóval valaki akinek elhihetem amit mond.
Tudom durván hangzik, de baráti körben is van olyan építész aki csinál energetikai tanúsítványokat, de 10 kökmel cikk után jobban értem az elméleti alapokat mint ő
EPS hangszigetelése valóban elhanyagolható egy vázkerámiához/kőzetgyapothoz képest.
ha hangszigetelés problémád van és úgyis hozzányúlsz kívülről, akkor a nyílászárók tok-fal csatlakozásánál érdemes elkezdeni játszani pl. kőzetgyapot kerettel, ami rátakar a tokra és a téglafalra is.
bármit is építesz, építés közben csinálj rengeteg fotót, mert a vevő nem hiszi el bemondásra!
rekup és bojlerben Peterch volt itt az egyik mester, aki az északi szomszédunk webshopjából adott hozzá linket (kb.300eFt volt a napelemes bojler), rekupot pedig magának építette fillérekből/centekből.
Felsorolás: "padlástéren legyen min. 20-30cm hőszig, jól záródó korszerű nyílászárók, rekup.légcsere (akár házilagosan), direkt napelemes villanybojler előfűtésnek"
Azt már te is érezted, hogy nem a padlásnak kell a napelemes bojler... A házon legyen - amin a padlás van - korszerű ablak és rekup légcsere, nem a padláson, te jó ég...
"Ha a házam fűtése már nevetséges összeg évente, akkor már NAGYON meg kell gondolnom, hogy hány forintot érdemes olyasmire költeni, ami ezt a nevetséges összeget 2-3 százalékkal képes csökkenteni :) "
Sokan számolnak, aztán rájönnek, hogy nem fognak nagy összeget befektetni valamibe, ami azután évente mindössze pár fillér hasznot hoz neki.
Kőzetgyapot nagyon drága, pénzkidobás, ha van oda olcsóbb anyag is.
Olcsó polisztirollal hőszigetelném CSAK azokat a felületeket, amikhez bontás nélkül oda lehet férni..
A 2 cm régi hőszigetelés + fa gerenda nem jelentős hőhíd (ha az összes többi felület jól van hőszigetelve), tehát csak nagyon kevés kevés hő (forint) veszteséget fog okozni, én azokkal a részekkel nem foglalkoznék.
"padlástéren legyen min. 20-30cm hőszig, jól záródó korszerű nyílászárók, rekup.légcsere"
Padlástér átszellőzését miért csökkentse JÓL ZÁRÓDÓ korszerű nyílászárókkal?
Miért kell HŐVISSZANYERŐS (rekuperátoros) szellőztetés egy olyan padlástérbe, aminek a hőmérséklete nem különbözik a külvilág hőmérsékletétől? Nincs semmi hő amit vissza lehetne nyerni
"padlástéren legyen min. 20-30cm hőszig, jól záródó korszerű nyílászárók, rekup.légcsere (akár házilagosan), direkt napelemes villanybojler előfűtésnek"
Köszi, a padlástéren 20cm gyapot van.. vagyis volt, mert 60%-át összejárkáltuk. Ezt hétvégén tervezem javítani. A nyílászárók kb 10 éves műanyag 2 rétegűek. Kértem ajánlatot újakra (még nem kaptam meg), de nagyon kis esélyt látok rá, hogy kicseréltetném. Tök jó állapotban vannak. Most azt látom nagyon "nice-to-have"nek.
A rekuperáció új téma nekem, arra rá kell guglizzak.
Van esetleg linked, ami összefogja ezt a témát?
Napelemnél a szaldóról lecsúsztam, de az akkus 65%-os támogatásos projektre is pályázni fogok, ha kijön januárban, de ilyen napelem villanybojleres előfűtésre nem gondoltam még. Ha lesz akkum, akkor talán hatékonyabb azzal balanszolni a napelem termelést vs. fogyasztást és október-március között meg úgyis mindegy, mert nagyrészt venni kell majd az áramot az MVM-től :)
nagyon köszönöm mindenkinek a konstruktív kommenteket!
Energetikai megtérülésből kiindulva nem lenne értelme a projektnek.
Ami miatt szeretnénk megcsinálni:
- kapjon új külsőt a ház, ha már nekiállunk kár lenne a szigetlést nem felragasztani
- hőérzet, komfort javulni fog, talán nyáron is segít majd ebben
- növeli az ingatlan értékét (felkapott nagyvárosi környék, segít hogy forgalomképes legyen, értéket növel)
- hangszigeteléssel plusz komfort növelése -> elsősorban emiatt költségeltem be a kőzetgyapotot, de most kezdek elbizonytalanítani a kommentjeiteket olvasva, megér-e +1,5 milliót rálocsolni -> a gyakorlatban hangszigetel annyit, hogy észrevehető legyen?
kőzetgyapot (mint anyag) feleslegesen drágítja (ha a tűzvédelem megengedi).
5cm hőszig nem sokkal jobb, mint a 12cm fa, ezért hőhidad nem lesz.
és ha most ilyen kevés a fűtési fogyasztásod, akkor (amig van rezsicsöki) szinte soha meg nem térülő beruházás.
ha pénzt akarsz költeni:
padlástéren legyen min. 20-30cm hőszig, jól záródó korszerű nyílászárók, rekup.légcsere (akár házilagosan), direkt napelemes villanybojler előfűtésnek.
RTH41: az EPS a hőtágulástól/száradástól mozog/zsugorodik, ezért én easybonddal ragasztanám fel és aztán dübelezném csak.
de csak ha jön az 50%-os energetiai pályázat, különben sok értelme nincs,
Ha ennyire határeset, hogy akarsz/kell-e szigetelni akkor az több kérdést felvet.
Először is mi indokolja a méregdrága kőzetgyapotot?
Miért érdekel a hőhídasság kérdése?
Én a helyedben a falfelületek minimummal "hizlalását erőltetném. Burkolat ha tetszik maradjon, pergola, ha baj nincs vele jó ahogy van. Pénzkidobás lenne.
Gondolom a födémed szigetelt, esetleg ott még olcsón vastagítani, javítgatni.
Korrekt végeredményhez mindent le kellene bontani a falról, tehát komplett pergolát, ereszcsatornát, lemezeket, lefolyókat, ereszdeszkát...a pergola falba menő csavarjainál lehetne mondjuk purenit kockákat tenni a szigetelés vastagságában, távtartóként a fagerendák és a fal közé. A függőleges tartókat szerintem le kell engedni az aljzatig, kvázi saját lábon álló pergolát kellene visszaépíteni szigetelés után.
A képen látható fallal kapcsolatban 2 kérdésem lenne, ahol érdekel a véleményetek.
Célom azt megítélni, hogy a felmérésre kihívott szakik mennyire akarnak gyorsan vagy inkább alaposan dolgozni.
A falazat 38-as vázkerámia tégla + 2cm dryvit. 10 cm kőzetgyapotot tervezek pluszban rárakni (de csak ha jön az 50%-os energetiai pályázat, különben sok értelme nincs, mert 1200-1500m3 gáz fogy évente jelen állapotában is).
1. a pergola falra felfúrt horizontális támasztó gerendája 12cm széles - hogyan lenne érdemes körbe- és/vagy le szigetelni, hogy ez a sáv utána ne legyen hőhidas?
2. a falon lévő díszburkolat ragasztóval együtt 2cm - érdemes leverni vagy inkább erre a részre 2cm-vel vékonyabb szigetelést rakni?
nincs 40 nickem, nem mindenki én aki szidja ezt a "maga alá nyaló kis nyamvadtat", de sok embernél eléri ezt
elek mindenkit lenémít aki szidja, ez válasz erre (a trollt szoktam csak megtrollkodni ha ráérek)
kaptam már ejnyebejnyét de nem tiltottak ki sehonnan, ellentétben elekkel (aki más névvel visszajött mert a kéretlen észosztás az élete értelme)
nem azért szidom mert többet tud nálam (ezt egyébként szigetelés témában el is ismerem) hanem mert pökhendi nagyarcú gonosz kioktató stílusban ír, és ritkán hülyeséget amit nem tud elismerni
azért (is) tart itt az ország mert a nagyhangú okoskodók nincsenek elhallgattatva
az meg külön vicces hogy ezeket a tényeket ha valaki a fejéhez vágja akkor ahelyett hogy elgondolkodna egy pillanatra inkább kitalálja hogy irigyek vagyunk meg gonoszak meg stb (jóhogynem a háttérhatalom felbérelt ügynökei :-) )
Ttovábbra is folyik a munka a lábazatommal kapcsolatban. NEM megtérülés miatt,hanem komfortérzet végett és esztétikai célból el kell készülnie a lábazati szigetelésnek. Egy síkban lesz a lábazati vakolat az EPS szintjével. Vastagsága 6-8cm között mozog :( A táblákat hol harmadolom, hol pedig félbe vágom. Így lesz 3* 40*60-as vagy 50*60-as táblám.
Amitől tartottam,az szerencsére 5perc alatt megoldódott: a lábazati járda nem 10cm vastag volt, hanem 60cm-nél volt csak 10cm, volt, hogy a fal mellett csak 2cm volt! így a feltörés sima ügy, a víz elvezetése megoldva ( csont száraz az egész lábazati járda előtti és alatti rész).
Miután saját kezű munkáról van szó, az idő nekem dolgozik: a szakik 4500ft/nm áron vállalták volna el. Soudal Easy teszi a dolgát, de van,ahol XPS ragasztót használok. Nagyon kíváncsi leszek, hogy a padlófűtésnél és egyébként magában a hőérzetben mit jelent majd, hogy a lábazat felől nem jön át a hideg.
OFF, de Mekkeleknek ON: Erről a Shrek jutott eszembe, amikor a szamár beszól a macskának: valami ilyesmi volt, hogy " te utolsó, magad alá nyaló kis nyamvadt."
No meg az, hogy az egyik BLACK MIRROR részben volt egy olyan frankó dolog, hogy akit egy platformon már véleményeztem / tünk, azzal amikor találkozunk, látjuk, ki is valójában/ szerintünk. De jó lenne, ha Mekkelek találkoznánk, látnám, ki is vagy az interneten és eldönthetném, hogy NEM akarok veled nemhogy üzletet kötni, de sem beszélni, sem segíteni.
személy szerint akkorát csalódtam benned, hogy még ilyet a majd' 50 év alatt nem tapasztaltam. Erre itt vagy megint egy másik reggel és UGYANOTT folytatod ahol abbahagytad.
Oktatsz,közben megbuksz: Nem tanultál az előző több száz hozzászólásaidra adott üzenetekből.
és azt vettem észre, hogy a harkály-lyukak túlnyomó többsége kiugró fal-perem vagy függőleges sarok-él közelében van, tehát ahol a harkály biztosan tud megkapaszkodni a lábával.
Kerestem képet harkály lábról és az látszik rajta, hogy nemcsak külső falsarok élén tudja jól rögzíteni magát, de akár fejjel lefelé is képes kapaszkodni egy megfelelő kiugró peremen.
Tehát nem muszáj az egész falat szuperkemény anyaggal drágán leburkolni, elég lehet csak a vízszintes peremeknél és a függőleges fal-sarkoknál megoldani, hogy a harkály-lábak hegyes körme ne tudjon mibe megkapaszkodni. (pl ereszcsatornát ráborítani a sakrokra?)
Ma reggeli ötlet: ha a vakolat felülete simább lenne (pl durva dörzsölt vakolat helyett pl glettelve+festve), abban a harkály lába nem tudna megkapaszkodni, ezért inkább máshol keresne kaját.
Eszembe jutott több elektronikus harkály-érzékelési módszer is, de eddig még mindegyiket elvetettem, mert a megrendelő garanciát várna arra, hogy SOHA nem lesz indokolatlan riasztás, ilyen garanciát pedig nem vállalnék.
Profi riasztó szerelők ismernek olyan falbontás+falfúrás érzékelőket, amelyek csak ütemes zajokra reagálnak. Egy ilyet szerelnék a falra é rákötnék egy 120 decibeles szirénát.
Mhh ez jó ötlet.. + kitenni a párkány és a tető köré egy nagyobb ragadozó madarat.
A videón látszik, hogy a harkály először több helyen is enyhén megkoppintja a fát, majd hallgatódzik, hogy hol lehet ennivalót (bogarat) tartalmazó üreg a fában. Valószínűleg a hőszigetelésen is így dönti el, hogy hol kezdje a mélyfúrást.
a harkály több millió éves feljődése során megtanulta, hogy a fatörzs enyhe kopogtatására milyen visszhangot kell hallania, ami finom ennivalót sejtet. És sok helyen a hőszigetelés és a mögötte lévő üreg kopogtatásra talán pont úgy hangzik, mintha ennivaló bogár/hernyó/stb lakina a fal belsejében.
Ha ez igaz, akor talán az megoldás, hogy a harkályok által sűrűn "támadott" falszakaszról leszedni a jelenlegi hőszigetelést és egész más módszerrel újra hőszigetelni azt a részt (pl levegő üreg nélkül).
Saját ötlet: egy lyukon át a hőszigetetés mögötti üreget teleszórni duzzasztott perlittel, hogy kopogtatásra megváltozzon a fal hangja.
Persze a harkály agyonverése is hatékony megoldás, de később mindig jöhet egy újabb harkály, aki talán ott kopogtat majd először, ahol úgy látja, hogy az elődei már jóllaktak finom polisztirol-bogárral.
Profi riasztó szerelők ismernek olyan falbontás+falfúrás érzékelőket, amelyek csak ütemes zajokra reagálnak. Egy ilyet szerelnék a falra é rákötnék egy 120 decibeles szirénát. És amelyik harkálynak a hátulja barna színű, arról tudhatjuk, hogy azon a falon már próbálkozott.
Sajnos a háztömbünk felső emelteinél, a sarkak(északi és a déli) vonza(ák) a harkályt... Vagy is csak 1 db.
Azt gondolom beteg a harkály...agyilag, hogy a puha szigetelést farigcsálja. Az alpinista szerint fészket csinál.
Már több száz ezer forintos kárt csinált az évek során. Teli van javítgatva a szigetelt fal. Most untam meg.
Érdekes csak erre szál, meg egy másik háztömb egyik falára, a másik mellette lévőre nem, pedig szín azonos. Még válogat is.
Hogy nem tud a kib.szott torkán akadni a hungarocell darabka?
Szerintetek mit tegyünk? Volt fenn riasztó is, vagy tönkrement vagy nem használ. Hallottam már hogy nagyobb madár képét rakták fel.
Őszintén szólva úgy gondolom agyilag beteg a madár, nekünk van gyümölcsösünk is.. ott a harkály telibaszogatta fúrta az értékes jó egészséges gyümölcs fákat, aztán véletlenül sikerült megfogni a "saját odujában", soha többet nem volt hasonló probléma.
Valamiféle ragadós hálót tennék ki, amibe belegabalyodik, mikor oda repül. Csak azt nem tudom, hogy oldjam meg hogy stabilan ott maradjon. És a szél ne lengesse fújja a hálót.
Tudom hogy védett (mi fsznak csak kárt csinál mindenben) de nem érdekel ez innen pusztul.
Ekkora ostobaságot is ritkán hallani. Nem gondolkoztál még hogy felhagyj a trollkodással és eltűnj a francba az online térből? Biztos vannak kocsmatöltelékek a helyi krimóban akinek tetszene a dumád, még fel is néznének rád.
"aki általános iskolában hőtechnikát meg egyebeket tanult az hülye"
Általános iskolában csak nagyon egyszerű fizikát kellett tanulni, pl gázok terjedése, párakicsapódás hideg felületen, stb
aki akkor odafigyelt, az egy másodperc alatt megérti azokat a rettenetesen bonyolult dolgokat, amikről itt szó van, pl páravándorlás épületekben. Ha nem is figyelt oda általánosban, akkor legfeljebb itt a fórumban feltesz két kérdést, ami után már érteni fog mindent.
Az a furcsa, hogy ebben az országban mindenki annyira okosnak hiszi magát, hogy soha senki nem tesz fel ilyen kérdéseket :)
Igen az emelet és a (bépítetlen) padlástér közötti födémre gondolok.
Most nincs kicsapódó pára/penész se a lakótérben, se a hideg padlástérben, és nem is szeretném ezt elrontani. Amit elrontottam a gyapot szigetelés mert összejárkáltuk. kömkel-féle járható kialakítással nem bajlódnék, nem akarok fent tárolni semmit..
Megpróbálok egy spotlámpa ledet kiszedni és benézni a gipszkarton möge, hátha igazolódik a feltételezés, hogy szakszerűen csinálták és ott van a gipszkarton mögött a párazáró fólia. A padlástérben a gyapot alatt ilyen csörgős-zörgős anyagú fólia van, de így pláne nem értem a funkcióját.
"emeletes ház".. gondolom te most csak a padlástéri födémről írsz.
párazáró fólia (ha kell), akkor csak a hőszigetelés belső (fűtött) oldalára kerülhet (gipszkarton és hőszig közé). a rétegrend középére vagy a hideg oldalra (padlástér) nem kerülhet.
mennyezeti lámpánál nem látszik a rétegrend?
ha most nincs gond, akkor ne is hozz létre.
a fagerendának "szellőznie" kell, azt nem zárhatod körbe minden irányból párazáróval.
de a legjobb lenne feltárnod, h mi a meglévő rétegrended.
párazáró-páraáteresztó fóliák ránézésre teljesen más kialakítású anyagok. a záró egy folpack-szerű, az áteresztő meg filcszerű (kicsit szőrös)
födémszigetelés rétegrend kérdés (tudom, lerágott csont, de nem olyan egyértelmű a helyzet).
Emeletes ház, födém egyik oldala vasgerenda, másik oldala fagerenda.
Alatta gipszkartonból van kialakítva a plafon, de használtan került hozzánk emiatt a rétegrendet nem tudom (pl.: párazárás).
A födémre előző tulaj leterített ásványgyapotot, alatta van valami fólia is, de szerencsére (?) páralecsapódást nem látok a fólia alján, a gyapot se nedves. A fafödémes részen ez elég aggasztó is lenne. Ez alapján arra tippelek, hogy a gipszkarton mögött kell legyen párazárás, jól sejtem?
A tetőfólián se láttam tavaly télen páralecsapódást.
Egyéb okok miatt a gyapotot jól összejárkáltuk, szeretném rendbehozni és újat is leteríteni.
Mindezek ismeretében jól gondolom, hogy felesleges a gyapot alá a párazáró?
...az szóba se jöhet hogy azért üldöznek mert a időnként durván hülyébbnek nézel kérdezőket a valóságosnál és ritkán ha tévedsz/butaságot ajánlasz akkor a kritikát nem jól fogadod!?
Ennyi logikával akár a háttérhatalom gyíkembereinek is kikiálthatod azokat akik kritizálnak.
Miért beszélsz magadról egyes szám harmadik személyben?
"Nagyon megérte azt a pár tízezer Ft-ot megspórolni azon, hogy nem páraáteresztőt raktak fel."
Ha nem tesznek oda semmilyen fóliát (az ám a spórolás :) valószínűleg soha nem lett volna semmi baj.
Még utólag sem késő letépni a összes fóliát (és letömködni a "szakember" torkán :) vagy olyan átszellőzést csinálni padlástérbe, hogy ez a párásodás lecsökkenjen nullára.
Először is köszönöm a segítséget. Bocs az értetlenkedés miatt, de sosem foglalkoztam ilyesmivel, de úgy látom, hogy a "szakik" kb. magasról tesznek mindenre, majd lesz valahogy alapon dolgoznak, itt ebben a fórumban viszont nagyon jó ötleteket és meglátásokat lehet találni.
Szóval:
"nem tudjuk, h mennyi hely van a koszorúd és a tetőd között"
A betonkoszorún a padláson fekszik az állószékes tető talpgerendája a homlokzati síktól kb.15cm távolságra. A tetőn az üveggyapot hőszigeteléssel "be van takarva" a talpszelemen is, illetve "ki van tömve" a talpszelemen és a tetőfóliáig felvezetett homlokzati hőszigetelés közötti kis árok is gyapottal, annyira ahogy a képen is látható, hogy éppen csak hozzáér a gyapot teteje a tetőfóliához.
Ennyi helyem van.
Téglafal, padlásfödém nem látható.
"ha nincs ennyi helyed a tető miatt, akkor igen: vezed feli az EPS-t a fóliáig, belülről pedig a fa talpgerenda is legyen körbe befedve gyapottal."
És itt kellene egy pár centis rést hagyni a szellőzés miatt a tetőfólia és az újonnan felkerülő EPS teteje között, nem?
Orom falam nincs, hanem egy ilyen bejárat feletti tetőkinyúlás, 20 éve így nézett ki, onnan most nagyon szeles a padlás :
"padlásteret lehet még pl. a tetősíkon és az oromfalon keresztül is szellőztetni." A tetőn vannak fent szellőző cserepek, nem sok talán körben 10-12db, sajnos a tetőgerincen a fólia simán átfordul, úgy tudom ez sem túl ideális....
"dobozolásnál 2 deszka között hagysz 3cm rést, felülről rovarhálóval lezárva, és meg is van a légbevezetésed."
Mondjuk a homlokzathoz közeli első és második lambérialéc között? Ez csak az egerek miatt nem annyira hatásos. Vagy oda is lehetne valami rovarháló?
Szóval bocs a sok értetlenkedés miatt, de akkor a fentiekeet olvasva és látva:
- ha jól tévedek akkor nekem egy kétoldalról kiszellőztetett tetőm van, ahol meg kell oldani a szellőzést a tetőfólia és a cserepek, illetve a tetőfólia és a padlástér felé is
- a cserepek felett a kiszellőzés megoldott
- a padlástér felé pedig akkor úgy kéne felvinni a homlokzati eps-t, hogy majdnem a tetőfóliáig fusson, ott legyen egy kis rés (ahogy kb. most is)
-illetve itt akkor kb. a lambériás dobozolás marad megoldásként, ahol két sor lambéria között valamekkora rést kellene hagynom
Ha ekkora probléma a tetőtér átszellőztetése , akkor rakhatsz be például egy szellőzőkürtőt a gerinc mellé és kész . A kéményhatás megoldja a folyamatos légcserét .
"Akkor jól értem, hogy az újabb réteg homlokzati hőszigetelést vigyük fel ismét szinte a tetőfóliáig?"
Ez elfogadható megoldásnak tűnik, ha nem is tökéletes, hiszen az újabb hőszigetelő réteg valamivel vékonyabb lesz.
Nagyon fontos, hogy a drágán kifűtött lakóteret körülvevő "télikabát" mindenütt megszakítás nélküli, összefüggő legyen, ne legyenek a kabáton lyukak/rések, csakis ahol elengedhetetlenül muszáj. Ez a családi házakon gyakran előforduló két legdurvább hőszigetelési hiba egyike.
" Ott a tető dőlésszögének megfelelően szögben elvágva az új EPS HAB?
Hol máshol lehet még megoldani a padlástér átszellőzését?"
Van aki ott levágja az EPS sarkát kb 45 fokban, van aki szigorúan a tető szögét követi hogy legyen jó sok szellőző hely a tető(fólia) és a hőszigetelés között a hőszigetelés jelentős elvékonyítása nélkül.
De egy padlásteret nem csak a tető szélénél lehet átszellőztetni, az is elég lehet ha pl a meglévő tetőfólia réteget átszellőzővé módosítjuk , (ha a cserépréteg nem tökéletesen légzáró :)
"No, akkor tudnátok mutatni légáteresztő dobozolást?"
A mutatáshoz szépen rajzolni kellene, ami túl sok szabadidőt követel. ezért inkább szövegesen.
nem tudjuk, h mennyi hely van a koszorúd és a tetőd között, ezért ha kihagyjuk a tetődet a kérdésből (mert itt nem számít, lehetne lapostető is), akkor az a fontos, h a hőszigetelésed folytonos legyen: oldalt megy fel a faladon az EPS, túlmegy a padlásfödém magasságon 20-30cm-rel (ha lehet a tetőtől), aztán ennek nekifut belülről a padláshőszigetelésed. kívülről és felülről csak hőszigetelést láthatsz. ha látod a téglafalat vagy a padlásfödémet, az ott maga a hőhíd.
ha nincs ennyi helyed a tető miatt, akkor igen: vezed feli az EPS-t a fóliáig, belülről pedig a fa talpgerenda is legyen körbe befedve gyapottal.
padlásteret lehet még pl. a tetősíkon és az oromfalon keresztül is szellőztetni.
rovarháló a darazsak miatt kell.
dobozolásnál 2 deszka között hagysz 3cm rést, felülről rovarhálóval lezárva, és meg is van a légbevezetésed.
Legfontosabb: az oldalfali hőszigetelés és a födém hőszigetelés jó vastagon érjenek össze (sajnos sok házon van közöttük távolság, olykor akár egy méter is, ami egy energetikai röhej)
TEHÁT: Akkor jól értem, hogy az újabb réteg homlokzati hőszigetelést vigyük fel ismét szinte a tetőfóliáig?
Következő feladat: ha a tető szélénél akarod megoldani a padlástér átszellőztetést (lehet máshol is), akkor alul mindenütt hagyj szellőző rést a tetőfólia és a hőszigetelés között Lásd Nopánick rajzán.
TEHÁT: Ott a tető dőlésszögének megfelelően szögben elvágva az új EPS HAB?
Hol máshol lehet még megoldani a padlástér átszellőzését?
Van, aki itt ragaszkodik egy rovarrácshoz is (veréb, galamb, darázs stb).
Ha ez a két feltétel OK, akkor lehet beszélni a dobozolásról.
"a légmozgás biztosítása miatt ez dobozolás szempontjából még nehezebb kérdés"
Csak azoknak nehéz kérdés, akik számára elképzelhetetlen egy légáteresztő dobozolás :)
No, akkor tudnátok mutatni légáteresztő dobozolást?
Én fognêk egy snitzert és a szarufàk két oldalán levágnám a bánatba azt a cserép alatti fóliát, szellőzés kb megoldva. Aztán ha védekezni akarok befúvott hó és hasonlók ellen, akkor páraáteresztő fólia a gyapotra terítve és kész.
Dobozolás: lambéria a szarufàk fölé, kvázi látszó faszerkezet. Vagy eps-ből kiraknám, azt is szinezném.
Felénk szabad gàzcsövet beburkolni, szellőzőkkel. Nekem nem tetszett, gázcsövet át akartam rakatni, nem találtam rá embert, megy a lecsóba az egész.
"A padlásnak ugyebár létfontosságú működése, hogy jól átszellőzön."
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a padlástérben kialakuló pára-túlnyomást a padlás szellőzése (a légmozgás) azonnal hordja ki a külvilágba, még mielőtt a pára folyékony vízzé csapódna ki pl a tetőfólia belső oldalán vagy a fa szerkezeten.
"A padlás szellőzéséhez gondolom nem elegendő az, hogy a tetőfólia cserép felőli oldalon hagyom csak meg az átszellőzést!"
A pára a lenti lakásból áramlik felfelé a padlástérbe (a födémen keresztül). A cserép és a tetőfólia közötti légrés hiába van kiválóan átszellőztetve, ettől még maga a a padlástér nem lesz átszellőztetve.
Nopánicsk elég jól értette a dolgok fizikáját, többnyire egyetértek vele.
"Na de ezt jelen esetben miként lehetne megvalósítani itt a gyakorlatban????"
Legfontosabb: az oldalfali hőszigetelés és a födém hőszigetelés jó vastagon érjenek össze (sajnos sok házon van közöttük távolság, olykor akár egy méter is, ami egy energetikai röhej)
Következő feladat: ha a tető szélénél akarod megoldani a padlástér átszellőztetést (lehet máshol is), akkor alul mindenütt hagyj szellőző rést a tetőfólia és a hőszigetelés között Lásd Nopánick rajzán. Van, aki itt ragaszkodik egy rovarrácshoz is (veréb, galamb, darázs stb).
Ha ez a két feltétel OK, akkor lehet beszélni a dobozolásról.
"a légmozgás biztosítása miatt ez dobozolás szempontjából még nehezebb kérdés"
Csak azoknak nehéz kérdés, akik számára elképzelhetetlen egy légáteresztő dobozolás :)
"szolgáltatónként változik az álláspont?"
Megfigyeléseim szerint a gázcső elrejthetőségével kapcsolatos álláspont szolgáltatónként és kb öt percenként változik :) legalábbis nem emlékszen érthető és egyértelmű válaszra.
És akkor ez a csodás E gerendás, betonkefnis födémhez tartozó remek homlokzat-tető csomópont:
Jelenleg 6cm hőszigetelés van a házon, erre kerülne még 15cm.
A padlásnak ugyebár létfontosságú működése, hogy jól átszellőzön. Ez jelenleg maximálisan teljesül, mivel ugyebár körben hiányzik a dobozolás is..
A betoncserép alatt persze (gondolom párazárónak számító) amolyan mezőgazdasági fólia van. Nincs cseppentőlemez, rovarrács.
Kérdések, amelyekre nem tudom a választ:
1. A padlás szellőzéséhez gondolom nem elegendő az, hogy a tetőfólia cserép felőli oldalon hagyom csak meg az átszellőzést! Jól gondolom, hogy a homlokzat és a tetőfóliánál is kellene hagyni a homlokzati hőszigeteléssel ferde szögben megállva, ott, ahol kilátszik jelenleg egy kevéske üveggyapot, hogy ezáltal tudjon szellőzni jobban a padlás is?
nopánick-nak volt itt régen ezzel kapcsolatban egy beírása, ez:
Na de ezt jelen esetben miként lehetne megvalósítani itt a gyakorlatban????
2. És ha kész a hőszigetelés megerősítése, akkor milyen dobozolási megoldás jöhetne szóba? Ugyebár a légmozgás biztosítása miatt ez dobozolás szempontjából még nehezebb kérdés.....
3. Tudom, az a gázcső így nagyon gáz. örök kérdés: takarható EPS-sel és szellőzőnyílás a nyomvonalban vagy nem vagy kábelcsatorna? Vagy szolgáltatónként változik az álláspont?
Nekiálltam a házunk homlokzati szigetelésének. Sajnos a munka mellett haladunk, ahogy tudunk. Ha csak a lapok felragasztásáig és a dűbelezésig jutunk, akkor maradhatnak tavaszig hálózás nélkül a fehér ( és lábazati ) lapok?
Nem találtam kimondottan erre a kérdésre megfelelő választ a neten.
Nálunk ez van a padlásfeljárónál. Alap esetben 35cm szigetelés van a fődémen, ahol cső vagy bármi fut ott 45cm, ahol elfogyott az 5cm vastag XPS, ott 40cm. Ahol lehetett, járhatóvá tettük (20°-os tető, nem sok ilyen hely volt). Az XPS sarkait levágtam, így pont passzol a 60(-4cm OSB)*120(-4cm OSB) nyílásba a 60cm*125cm XPS tábla, 15cm vastag. Eddig nem volt vele gond, ez a fűtött garázsban van, de nem érzem ezt rossznak.
...ettől már csak 1 rosszabb van: az küldetéstudatos Don Quijote-hez hasonlító önjelölt messiás aki a magas lóról harsogó mekegésével időnként lealázza a kérdezőket, időnként félrevezeti őket, és ha szembesítik a tévedésével-arrogáns stílusával akkor meg kitalál egy "eltörléskultura" című agymenést, ahelyett hogy legalább egy picit elgondolkodna. Ő az okoskodástól érzi magát "valakinek".
A padlásfeljáróról várom a videót, különösen a habvágóval kivitelezett lukra lennék kíváncsi. De a bármi más barkácseszközzel vágott luk tömítettségére is érdekelne.
Aki meg nem akar feleslegesen kínlódni az szerintem pl egy ilyet csinál:
Az eps alatt pl butorlap, az alatt meg körbe egy vékony szivacsréteg hogy tökéletesen tömítsen.
...vagy a bútorlapra telibe ragasztott alukasírozott hőtükrös polifoam (decatlonban olcsóbb volt mint a bauhausban)
... egyébként meg az meg sem fordul abban a fene nagy okos fejedben , hogy miután felragasztottad az előre elkészített kis keretet a helyére , akkor egyszerűen mellé ragasztasz körben még annyi epst , amennyit csak akarsz ... :-D:-D:-D
"Ember nem tudja pontosan vezetni a fűrészt-habvágót, (esetleg egy robot)"
Nem is muszáj egyenesen vágni, hiszen a görbén/hullámosan kivágott polisztirol dugó is TÖKÉLETESEN illeszkedik saját lyukába, amikből vágás után kiemelted.
Persze csak azoknak illeszkedik mindig tökéletesen, akik nem elfordítva próbálják visszatenni a hőszigetelő dugót :) de ez ellen könnyű védekezni.
Ezért fontos, hogy ezen padlás-dugó kivágása minden esetben helyben történjen.
"Bőven elég a nyílás plusz 20centi méretű keretet csinálni"
A ferde vágás miatt ebből a 20 centi túllógásból csupán 5-10 centi keskeny hab maradna, ezen a keskeny polisztirol csíkon kell egyensúlyoznod, amikor fellépsz a padlásra. De nem kell egyensúlyozni sem, mert a keskeny csík széttörik súlyod alatt és visszazuhansz a földszintre, vagy elterülsz a födémet hőszigetelő üveggyapoton.
Arra is gondolni illene, hogy hová, mire lépsz az első másodpercben, amikor felmész a padlásra (ne az üveggyapotot taposd). Erre legegyszerűbb, ha a padlásfeljáró "dugó" polisztiroljából kialakítunk legalább fél méter kilépő felületet a padlásfeljáró nyílása körül. És ahol vége ennek a polisztirolnak, onnantól kezdődhet az egész födémet lefedő olcsó üveggyapot.
Ha valamit nem értsz, kérdezz rá nyugodtan. Gonosz tulajdonság egyből lefikázni azt amit nem értünk.
A ferdesíkkal nincs gond csak körfűrésszel kell vágni , hogy pontos legyen , de egyszerűbb a többfalcú lépcsős megoldás , mint az ajtófalcok , tömítőszivaccsal megspékelve .
Felétek mekkora a padlásfeljáró ? Bőven elég a nyílás plusz 20centi méretű keretet csinálni ... megint akkorát akartál mondani , hogy csak na és a végén kiröhögtetted magad ;-p
Egy videót megnéznék amin ezt a való életben gyakorlatban kivitelezi valaki.
Ember nem tudja pontosan vezetni a fűrészt-habvágót, (esetleg egy robot)
De egy kecske aki szerszámot nem láttott még életében közelről az honnan tudná ezt.
Szerintem egyszerűbb egy sík felületű négyzet alakú lukat összehozni pl deszkából, arra meg rátenni felül a luknál nagyobb hőszigetelt sík bármit. Ha nagyon jót akarunk vmi vékony szivacsréteggel tökéletesíthető a tömítés.(én így csináltam)
ilyen vastagságú homogén hőszignél már nem nagyon lesz párakicsapódásod. az abszolút páratartalom pedig kiegyenliti magát (padlástér felé kiszellőzik, ezért tilos a hideg oldalon párazáró fóliát használni).
jól érted: itt ne foglalkozz a belső oldali párazárással (az általában a csak vékony hőszigetelés, vagy belső oldali hőszigetelés esetén kell).
150m2 álm. újraépítési költsége többszöröse a nem teljesen légtömör födémeden légmozgással kivitt hőenergiának. ugye csak a spotlámpák résein mozoghat, aztán meg a béléstestek mellett, és padláshőszigetelésen is át kell mozognia. ezt hasonlítsd össze a kötelező szellőztetéssel, h legyen oxigén az élőlényeknek.
padlásfeljáró:
amit elek rajzolt, ott a ferde síkot nagyon nehéz pontosan és azonosan kivágni a fix és a kivehető keretben is (ráadásul beszorul, amit egy nem finomkezű használó =12 éves fiú egyből szétrúg).. egyszerűbb, ha építesz egy EPS keretet a padlástérbe a nyílás körül, aminek a felső síkjai a lehető legtökéletesebb síkot alkotnak, és csak rádobsz egy nagy táblát (ill többet, összeragasztva). amit rádobsz, annak legyen "súlya", h a szélein rálapuljon a keretre, ill tehetsz az illesztéshez valami nagyon lágy anyagot, ami kiegyenlíti a síkhibákat és tömít. itt sok variáció van még..
"néha látni h bizonyos területeken fejlődik (gondolom/remélem a kapott erős negatív reakciók miatt)"
Van az a bölcs mondás, hogy
"Adj az éhezőnek egy halat és egyszer jól lakik. De tanítsd meg halászni és soha többé nem fog éhezni."
Mekk Elek ebben a fórumban folyton halászni tanította az éhezőket, de a legéhesebbek (legbutábbak) folyton nekitámadtak, mert ők csak ingyen sült halért jöttek ide, ezért megpróbáltak belőle közellenséget faragni bármi áron.
"Az okos ember , meg mindezt megcsinálja egy asztalon , aztán készen leragasztja habbal a helyére ;-p"
Az az okos ember szóljon, ha sikerült neki egy 200x200x20 centis összeragasztott polisztirol hab-tömböt egyben felvinnie a padlásra a 80 centis padlásfeljáró nyíláson keresztül ;-p
Nem szakértői magánvéleményem: felejtsd el a párazárást, felesleges baszakodás lenne. Legyen jól megcsinált hőszigetelésed, alakuljon ki a termikus burok, ne legyen hőhíd, ahol lecsapódhat pára. A pára távozik felfelé a födémen, szigetelésen, csak hagyni kell. Cserép alatti fólia ne akadályozza a kiszellőzést és viszlát.
Feljárólépcsőre felülről legyen fedél,-ajtó, amire ragasztasz 10cm xps-t.
1-2 szezont kihúzol így és figyelsz, van-e penészedés valahol. Aztán lehet tovább gondolni, ha kell.
A légtömörséggel való szórakozást hagyd meg a passzívházasoknak. Záródjanak jól a nyílászáróid, illetve szellőztess rendesen.
Néztem én is ezt a multiport de szerintem nagyon drága, és nem hiszek benne hogy olyan nagy varázslat az Ytonghoz képest.
Elképzelhető hogy a jelen helyzetben akkor inkább visszabontom tégláig a falra épített dolgokat és majd jövőre kívülről leszigeteljük valahogy.
A fűtési rendszer éppan kialakítás alatt van ebben a részben és anélkül hogy eldőlne mi lesz a fal sorsa (rajtamarad a szigetelés, párazárás és mégegy réteg gipszkartont kap / visszaszedjük és marad a téglafal). A fűtés csövezésének és a radiáotorok helyének szempontjából nem mindegy hogy hol van a fal síkja.
Azt értem, hogy azért nem fog jó eséllyel a födémben pára kicsapódni, mert a kellő vastagságú üveggyapot hőszigetelés ami a födém felett van, nem engedi harmatpont alá hűlni a födémet.
De mi újság a ház használatából eredő páraképződéssel? Pl. a vizes helyiségben, konyhában? Vagy az meg gyorsan távozik a "lyukas födémen" keresztül?
Jól értem, hogy esetemben kb. tök felesleges lenne a gipszkarton felett a fűtött tér párazárása, hiszen a "lyukas" födémben jelenleg nincsen párafékező felbeton, ha bejut a pára a lakótérből a födém aljáig, akkor az ott nem reked meg, hanem a födémen át távozik, ugye?
És félve teszem fel a kérdést, hogy mi újság ilyen "lyukas" födém esetében a légtömörséggel?
Hogy a fenében lehetne ezt javítani? Csak a hagyományos habarcsos vakolással? Vagy?
Ebben az esetben a légtömörségen nem tudna érdemben javítani egy idevaló hőtükrös párafékező fólia?
Gondolom egy ilyen szellős födém hőszigetelés szempontjából nem túl jó megoldás!
Vagy hagyjuk a fenébe az egészet, mert a befektetett idő/pénz bőven nem lesz párhuzamban a nyereséggel?
Közel 150m2 gipszkarton mennyezet visszabontása, vakolása, újraépítése nem kis munka, a pénzről nem is beszélve! De még ezt is bevállaljuk, ha ez szükséges ahhoz, hogy az eléggé elcseszett födémet valamelyest helyre hozhassuk!
Emelet nincsen, egyszintes épület. A padlásfeljáró a gépészeti helyiségben van, hagyományos lenyitható lépcsős feljáró. Azzal mi a fenét lehetne csinálni?
"A belső oldalon (padlástérben ilyen gondod ugye nincs) lehet léptetni is: alul 1 sor 15cm, aztán fölötte 1 sor 10cm-es, de ez elvileg nem nagy mennyiség és azon a falon sem túl sok hőenergia távozik."
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzéseimet, és a válaszokat, és köszönöm, hogy összefoglaltad ilyen részletesen a lehetőségeket.
Ami most számomra bizonytalanság, hogy az oromfalon a födémhez képest mennyivel menjen fentebb a szigetelés a függőleges falon. Legfőképpen belül. Az oromfal nagyméretű téglából készült, vakolva kb. 17-18 cm. A födémen 30 cm vastag cellulóz. Jól értem, hogy ebben az esetben nagyon hosszú lenne a megtérülési ideje a szigetelésnek? Amennyiben belülről kb. 1 méter magasan lenne szigetelve, akkor annak az anyag költsége kb. 70-80 000 Ft.
"a mostani állapot szerintem nem jó és a párazárást komolyan kell venni."
A lelkiismeretesen glettelt gipskartonnak van valamennyi párafékezése, tehát nem nulla az Sd értéke. Rengeteg házban egyedül egy gipszkatron réteg végzi a belső párazárást. Tehát a gipzkarton síkjában nem aggódnék a pára miatt.
Ha a födém felet a hőszigetelés hibátlan (összefüggő), akkor a födém (gerendák+béléstestek) sehol nem hűl le olyan hőmérsékletre, hogy az anyagában párakicsapódás, tehát vizesedést okozzon (ezt ellenőrizném hőkamerával). Tehát a födém rétegében én nem aggódnék a pára miatt.
Az üveggyapot (vagy cellulóz) hőszigetelő réteg önmagában tökéletesen jó párevazető, ezért a gyapot rétegben én nem aggódnék a pára miatt.
A lámpa+villany lyukakon felfelé átmenő pára akadálytalanul tud távozni a padlásra a szellős födémen és a szelős gyapoton keresztül, tehát a födém jelen állapotában nem látok lehetséges pára-problémát.
Itt már csak az okozhat pára gondot, ha a padlástér nincs jól átszellőztetve, de ezen könnyű segíteni.
"sok helyen totál kivágott a felülete hülye beépített spot lámpák, vezetékátvezetékek miatt!"
Én ezt úgy csinálnám, hogy ezek a lyukak kizárólag a gipszkartont lyukasszák ki, de párazáró fóliát nem. Tehát a villanyos (szellőztetés, víz, stb) vezetékek és a spotlámpák hátulja a gipszkarton és a párazáró fólia KÖZÖTT lenne (így a fólia maradhatna egyben).
belső oldali párazárás vagy párafékezés csak abban az esetben kell, ha a határolószerkezeten belül van olyan szakasz, ahol párakicsapódás várható.
én tennék még 10cm hősziget a padlásra (igy lenne 30cm), és tennék rá páraáteresztő fóliát.
30cm homogén hőszigben már nem várható párakicsapódás (lyukas betonfödémedtől függetlenül), a felső páraáteresztő fólia pedig megakadályozza, hogy a hőszig tetején a levegő könnyen mozogjon és hogy elkoszolódjon (ezek rontják a hőszig. tulajdonságokat).
így a belső gipszkartonnal azt tehetsz amit csak szeretnél, mert nem számít sem a párában sem a hőszigben :)
nem írtad, h milyen a padlás/emeletfeljáró, de ott rengeteg energia elveszhet (és pára/penész/hőhíd kialakulhat)
Mivel jelenleg eléggé meg vagyok lőve, így szívesen elolvasnék többféle ötletet. Egy biztos, a mostani állapot szerintem nem jó és a párazárást komolyan kell venni.
Sajnos a vakolás sem olyan egyszerű feladat, mert mint írtam, a teljes villamos vezetékezés itt, a vakolatlan födém alatt, a gipszkarton felett közlekedik......
Meg göndolom ehhez is le kellene bontani a gipszkarton mellett a teljes lécezést is.
ha a vakolat vs. gk. előtétfalra gondolsz, az műszakilag nem ugyanaz.
én soha senkinek nem javaslom, h vakolás helyett gipszkartonozzon (falat vagy mennyezetet), mert lehet h egyszerűbb szép síkot létrehozni a mesternek, de a falszerkezete rosszabb (műszakilag gyengébb) lesz
elekkel nem lenne baj, ha nem gondolná magáról h mindenhez egyedül ő ért, és így ő a legokosabb a galaxisban és mindenki ellene van, aki nem dícséri.
néha látni h bizonyos területeken fejlődik (gondolom/remélem a kapott erős negatív reakciók miatt), de látni a szóhasználatán/megfogalmazásán, h a teljes kép (és a gyakorlat) sokszor hiányzik a fejéből és csak google tudományt meg az álomgondolatvizsgálatait hangoztatja.
adott már statikai/tűzvédelmi/villanyszerelési életveszélyes tanácsokat is a fórumon (amiket én láttam), felhivtuk rá a figyelmét, de persze neki állt feljebb és tovább is hangoztatta.. és ettől életveszélyes és figyelni kell rá.
a kérdezőt nem kell lebaszni/lenézni, és nem a leggyorsabb és legbőbeszédűbb tanácsokra várnak, hanem a jókra (akár több verzióban).
vannak jó válaszai is, azokat szerintem soha senki nem bántotta. de már megint elekkel foglalkozunk: olyan lett, mint meghanmarkle (vagy fordítva :)
nem is akartam belefolyni, mert már elek előtt is kapott (ráadásul jó) tanácsokat.
a saját tanácsom is ugy kezdődött, h "lehet h mások írták már".. mert a kérdező szerint csak elek válaszolt neki.. gondoltam végigirom én is, ezen ne múljon
Elek: látom megint elfogyott a gyógyszer, vagy nem a felírtak szerint szeded. volt 2-3 hét nyugalmunk nélküled.
gondolatfejtegetéseid helyett nézz meg egy kartonos és egy vakolt fal/födém közti különbséget pár év múlva. apropó: szerinted nincs is tökéletes párazárás, az csak a kereskedő szőke nők hazugsága végtelenül buta emberek átveréséhez.
választ nem várok, úgyis baromság lesz (de tudom h most jön 4 oldal kiguglizott okosság). kár h újra megjelentél
"
