Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
A via Marmoratan láthatók a raktárépületek maradványai. Viszonylag kevés, ahhoz képest, hogy mennyi ilyen épület volt és milyen nagy.méretűek voltak. Az archi di Lazzaro egy 2sz raktár maradványa. A név egy középkori, de a 19sz-ban lebontott kápolna neve.
A piazza dell 'Emporio már közvetlenül Tevere melett van. Légvonalban nagyon közel van a Máltai lovagrend priorátusához, csak az utóbbi fent van adomb tetőn. A téren még ie193-ban építettek egy óriási (enorme) méretű raktárépületet. Trajanus idejében építettek hozzá egy "attrezzatura"-t. Erre azt írja a szótár, hogy ipari berendezés, felszerelés. Ami biztos, hogy nem az, ami manapság, vagy akár 100 éve. Ez lehetett a korabeli elevátorház. A maradványok egy részét kiásták, restaurálták és a via Branca, via Vespucci, via Rubattino és via Florio utcák alkotta négyszögben levő parkban láthatók.
A Monte Testaccioban a könyv szerint 53 millió edény töredéke található. ( Hogyan számolták ki??) A középkorban népünnepélyeket tartottak itt, Mons de Palionak is nevezték. 1466-ig itt tartottaák, a Karnevált, akkor helyezték át a Via del Corsora. A Passiójátéknak is itt volt a vége, erre utal a kereszt a domb tetején. A domb 50m, Ürögdinél 34m. Utoljára akkor változott, amikor itt helyezték el a Circo Massimo kiásásakor eltávolított földet.
Az útvonal tesz egy kitérőt a Testaccio felé, mielőtt tovább menne a Kis Aventinusra.
Piazza Albania. Itt nyílt egy kapu a Servianusi városfalon, a Porta Raudusculana. A via Santa Prisca és a via S Anselmo sarkán két szakasza is látható a városfalnak, 42 ill 43 m hosszúak, tufa tömbökből. A téren Giorgio Castriota szobra, akit mi Szkander bégként ismerünk.
A Testaccio negyed legfontosabb meghatározója a Tevere, itt volt a folyami kikötő. A Testaccion talált legkorábbi edény töredék ie 140-ből, a legkésőbbi isz 240-ből származik. Korábban a Tiberis sziget keleti oldalán volt a kikötő, onnan költözött ide. Óriási raktárépületeket emeltek ( horrea) amelyeket az építtető konzulról vagy patríciusról nevezték el. A 3sz közepén viszont kikötő kiköltözött Ostiába, mert ott még nagyobb raktárépületeket tudtak építeni. Az itt maradt raktárépületekben tárolták az építkezésekhez szükséges márványtömböket, a körzet egyik főutcája a via Marmorata. A birodalom bukása és a barbár támadások után a környék elnéptelenedett, a középkorban népünnepélyeket, fiestákat tartottak itt.
1870 után ipari negyedet és munkáslakásokat akartak itt építeni. A 20-as évek két jól sikerült épülete a via Marmoratan a Postahivatal és a Tűzoltó laktanya.
Protestáns temető / Cimitero Acattolico. A könyv nagyon keveset ír róla, sokkal kevesebbet, mint Ürögdi. Bár Ürögdi azt írta, hogy a temetőt a Napoleoni korszakban alakították ki, de valójában a legrégebbi sírkövön az 1738-as évszám olvasható. Napóleon 1769-ben született. És persze minden könyvben van hiba, amit még a lektor sem vesz észre. Ez a könyv azt írja, hogy itt van eltemetve Goethe, ami nem igaz, mert itt a fia sírja van. Amire csak az van írva, hogy Goethe fia. Goethe sírja Weimarban van.
S Anselmo ez egy ókereszténynek vagy román stílusú templom, de csak annak tűnik, mert 1900-ban épült. Néztem róla képeket, tulajdonképpen nem is csúnya. Viszont a mellette levő kolostor egy 2-3sz-i házra épült, ahol egy Orfeusz történetét bemutató mozaik is megmaradt.
A piazza S Anselmo és a piazza Santa Prisca közötti terület lakóövezet, villanegyed. A régészeknek lehetőségük volt egy-egy helyen ásatásokat végezni, előkerültek pl egy ie 1sz domus maradványai stukkódíszítéssel és falfestményekkel, DEcius császár fürdőjének falai a 3sz közepéről. valószínűleg sok mindent találnának, ha lehetőség lenne további ásatásokra. De nincs.
Santa Prisca Claudius császár idején szenvedett vértanú halált, lefejezték. Itt volt a szülei háza. A 3sz-i oratóriumot beépítették az 5sz templom épületébe, amit titulus Priscae néven ismertek. Restaurálták 772-ben, majd a 11sz végén. A 15sz közepén leomlott a bejárati rész boltozata, ekkor ismét helyreállították. A 17sz-ban a homlokzatot alakították át, a 18sz-ban pedig a templombelsőt. A jobb oldali hajóból lehet lemenni a Mitrász szentélybe, amelynek a feltárása több szakaszban 1934 és 66 között zajlott. Előkerült egy 1sz-ház, számos helyiséggel, az egy kori titulus, a kripta oltárán Santa Prisca ereklyéivel.
A S Alessio melletti kolostort a 10sz-ban építették, mai formájában 18sz barokk. 1813-ban IV. Károly spanyol király szerezte meg nyári rezidenciaként. ( Ami érdekes, mert a Napoleoni korszakban a spanyol királyi család francia fogságban volt. De lehet, hogy már az októberi lipcsei csatat után, amikor hirtelen megváltoztak a viszonyok. Ennek is utána kellene nézni)
Piazza Cavalieri di Malta. A Máltai Lovagrend priorátusának székhelye. 939-ben bencés kolostorként épült, a 12sz közepén szerezte meg a templomosok rendje. Amikor 1312-ben Szép Fülöp francia király leszámolt a templomosokkal ( ami az európai történelem egyik legundorítóbb Justizmordja), az elkobzott javakat megosztotta az akkor Jeruzsalemi Szt János nevet viselő lovagrenddel. Ez az épület is ennek a projectnek a része volt. A 14sz végétől itt a priorátus ( noha Máltáról csak Napoleon űzte el őket). Az épületet többször restaurálták, a legfontosabb a 18sz közepén történt Piranesi tervei szerint. Ő elsősorban festő volt, sőt leginkább azokról a metszetekről ismert, amelyek a korabeli Rómát és az antik romokat ábrázolják. Ez az egyetlen építészeti munkája. A tér 3-as épületénél van a kulcslyuk. Csoportok előzetes egyeztetéssel látogathatják, tel:0667581234.Bejárat a 4-esnél. A templom (S Maria del Priorato) homlokzata 16sz, a templombelső a barokk és a klasszicizmus közötti átmenetet mutatja. Több síremléket antik szarkofág átalakításával készítettek.
Piranesei a kertet is átalakította. A kertben egy 13sz közepi kút.
A S Sabina melletti kolostort Szt. Domonkos alapította, Aquinoi Szt. Tamás itt tanított. A kolostort 1936-39-ben restaurálták, megmaradt a 13sz kerengő, a szent cellája és Szt. V. Pius cellája, amit kápolnává alakítottak. ( Domonkos szerzetesből lett 1566 és 72 között pápa.) A Sabina és a kolostor helyén/alatt antik maradványok találhatók. Itt húzódott a folyóval párhuzamosan a Servianusi városfal egy szakasza, ie1sz-ban a fal belső oldalán, isz1sz-ban pedig már a külső oldalán is házak épültek, a 2sz.ban pedig egy Ízisz szentély is létesült, ennek még a freskó maradványai is előkerültek. Később minden maradvány beépült a Savellik erődjébe.
S Alessio templom. Az első templomot S Bonifazionak szentelték, 8sz-tól SS Bonifazio e Alessio néven tartják számon. A 13sz elején III. Honorius pápa restauráltatta, ő a Savelli család tagja volt, itt a családi erőd környékén minden építkezésben, restaurálásban részt vett. Újabb restaurálásokra a 16sz végén és a 18sz közepén került sor. Ürögdi részletesen leírja a szent történetét, aki egy gazdag család sarjaként elhagyta otthonát, a Szentföldre zarándokolt, évtizedek múlva tért vissza, nem ismerték meg, koldusként élt a lépcső alatti zugban. 17 évig. Csak halálos ágyán fedte fel kilétét...
A mai templom leginkább a 18sz restaurálás eredménye, de 16sz-i stílusban. A cosmata kapuzat és a főoltár melletti két kis oszlop még a 13sz elejéről való. A jobb mellékhajó 13sz-i Mária ikonját Alessio hozhatta a Szentföldről.-. Ez a város egyetlen román stílusú kriptája. Oltárán S Tommaso di Canterbury ereklyéi. Őt mi Becket Tamásként ismerjük.A 12-13sz falfestmény maradványok az evangelisták szimbólumai és Agnus Dei. Az itt lévő oszlopról azt tartják, hogy ehhez kötözték Szt. Sebestyént. Ürögdi azt írta, hogy még látható a lépcső, amely alatt a szent 17 évig élt. A könyv szerint viszont egy 17sz-i mester készített egy barokk szerkezetet ( macchina barocca) stukkóből és fából, amely a lépcsőt ábrázolja (raffigurante)
Az előzőben írtam az "Armilustrium"-ról. Nem a hadsereg tisztult meg, hanem a fegyvereiket tisztították meg. Az "Itália kultúrtörténete" topic 2334-es hozzászólásában írnak róla.
A S Sabina kapujáról Ürögdi azt írja, hogy cédrusfa, a Touring könyv szerint ciprusfa. Megnéztem a többi "jó" könyvben. A Michelin szintén azt írja, hogy ciprus. A többi könyv viszont egyszerűsíti a kérdést: fa. Én faragott formában nem tudom a kettőt megkülönböztetni.
A templombelső ünnepélyes és világos, 24 antik oszlop osztja 3 hajóra. A templom a ravennai San Apollinare templomokra hasonlít. A gazdag mozaikdíszítésből kevés maradt, a kapu fölött felirat emlékezik meg Pietro d'Illiriaról a bazilikát építtető presbiterről, a I. Celesztin pápáról és az Ephesosi zsinatról (431), továbbá két női alak szimbolizálja a "pogány keresztényeket" és a "zsidó keresztényeket". A fa mennyezet 1936-ban készült. A főhajó árkádjain megmaradt a vörös és zöld lapokból álló mozaik díszítés, a 5.-6. századból. Az énekes karzatot és a püspöki trónust 1936-ban rakták össze a 5. és 9. sz. közötti időszakból megmaradt darabokat felhasználva. Az oldalhajókban már barokk díszítések ill Zuccari freskói láthatók. A jobb oldalhajó apszisából lépcső vezet a 3. sz-i római házhoz. Valószínűleg ez a titulus háza. Azt sajnos nem írja a könyv, hogy ezen a lépcsőn le lehet-e menni. Én biztosa nem jártam a földalatti részen.
S Sabina Bazilika. Az előtte levő teret a 17sz elején alakították ki, amikor lebontották a Savelli erőd egy szakaszát. A falnál jobbra egy szökőkút található, egy antik gránát medence, és fölötte egy maszk. Természetesen Giacomo della Porta műve.
A S Sabina a leginkább eredeti formában megmaradt 5.sz-i templom. Titulis, ahol egy Sabinae nevű umbriai szent matróna háza állt. A templomot 425-ben kezdték építeni, III. Sixtus (432-440) idején fejezték be, III. Leó ( 795-816) idején restaurálták, 824-ben feldíszítették. A 10sz-ban a császári tulajdonban levő erőd része lett, 1222-ben pedig a domonkos renddé. Ebből a korszakból származik a 17sz-ban megcsonkított harangtorony. Később , a 15sz-i restaurálások után előbb 1587-ben Carlo Fontana majd Borromini teljesen átalakította a templombelsőt. De a 20sz-ban Antonio Munoz két szakaszban (1914-19 és 1936-37) eltávolított minden későbbi változtatást, amit lehetett. A térre a templom 15sz-i oldal kapuzata néz,antik korinthoszi oszlopokkal.
Az átrium oszlopai közül 4 sárga márvány, a többi gránit. Az átriumban néhány császárkori és kora keresztény szarkofág is található. A bazilika legszebb/legfontosabb látnivalója a kétszárnyú ciprusfából az 5. sz második felében készült kapu.
Eredetileg 28 jelenetet ábrázolt, 18 maradt meg. Ó és Új- Szövetség jelentei párhuzamba állítva. A képeket fentről le és balról jobbra kell olvasni. A legelső kép a Keresztre feszítés, nyitott szemű "Győzedelmes" Krisztus , nimbusz nélkül, az egyik legelső ilyen ábrázolás.
Az Aventinus beépítése lakóövezetként sajnos azt is jelentette, hogy a terület régészeti feltárására nem volt és jelenleg sincs lehetőség. Az épületek alatt valószínűleg számtalan patrícius villa , erőd vagy egyházi épület maradványa lappang.
Az útvonal a Piazza Ugo la Malfa téren kezdődik. Ez a tér a Via del Circo Massimo közepén van. Innen nagyon szép a rálátás a Circo Massimora és a Palatinusra, talán innen a legszebb. A téren Mazzini szobra, 1949-ben a római köztársaság 100 éves évfordulóján állították fel. A tér környékét 1935-benrendezték, Antonio Munoz vezetésével.( Ő volt a fő városrendező építész a fasiszta korszakban, az összes bontás, útszélesítés, átépítés az ő nevéhez főződik.) Ekkor alakították ki a Rózsakertet. ( Roseto comunale, bejárat a via di Valle Murcia 6-7-nél.)
A via di Valle Murcia és folytatása, a a via di S Sabina az antik vicus Armilustri vonalán húzódik. Itt tisztultak meg a hadseregek, amikor visszatértek egy hadjáratból. ( Nem tudom, hogy ez konkrétan mit jelent) Az út keresztezi clivo dei Publicit, ez volt a város első kikövezett utcája , ie289. Fent a dombtetőn van a Parco Savelli, ismertebb nevén Narancsos kert ( Giardino degli aranci). Itt eredetileg egy erőd volt, amelyet a 10sz-ban talán III. Ottó német-római császár építtetett, később lett a Savelli családé,majd a S Sabinahoz tartozó domonkos kolostoré. A kilátópontról jó panoráma. ( Amikor én itt jártam, akkor napok óta szakadt az eső, bokáig ért a sár, a kilátópont megközelíthetetlen volt)
A köztársasági korban plebejusok laktak itt. Már az ie 4sz-től a Servianusi városfalon belül volt, számos szentély volt a környéken. De csak Augustus alakította itt ki a XIII. kerületet. Ezután az arisztokrácia felfedezte magának az Aventinust. Messze volt a folyótól, a tömegtől, a zajtól, jó volt a levegő. Fényűző villákat építettek. Trajanus is itt lakott, mielőtt császár lett. Alarik vizigótjainak 410-es támadásakor itt mindent leromboltak, volt mit rabolni.
Az Aventinus két dombból áll, a Nagy Aventinus, ahol a S Sabina található és a Kis Aventinus, ahol a S Saba. A kettő között
most a Viale Aventino fut. A birodalom idején itt volt vicus Piscinae Pubblica. Ez egy mesterséges medence volt, amelyet közfürdőként használtak és Caracalla fürdőjéből látták el vízzel.
A középkorban néhány templom, kolostor, és kisebb erőd volt itt, de alapjaiban mezőgazdasági célra használták. Az első jelentős új építkezés a Máltai lovagrend székháza volt a 18sz közepén, a 20sz elejétől épült be az Aventinus lakó övezetként.
Az útvonal útba ejti a S Sabina, S Prisca, S Saba templomokat, tesz egy kitérőt a Testacciora, majd S Balbina érintésével jut el Caracalla fürdőjéhez. Én most realizáltam, hogy a S Saba ennyire közel van a Caracalla fürdőhöz. Gugli maps szerint csak 900m.
A könyv új fő fejezetet kezd. Az első volt a két főútvonal, a Termini-Vatikán és a Popolo- Laterán vonalak. A második a központi kerületek. Most következnek a városfalon belüli külső kerületek. Ezek a dombok: Aventinus, Asqulilnus, Coelius és a Castro Pretorio.
A birodalom bukása után a kevésbé védhető dombok elnéptelenedtek, a lakók a biztonságosabb folyó közeli helyekre költöztek.Megmaradtak a templomok és kolostorok, amelyeket vagy használtak vagy sem. Csak a 16sz végén, az V. Sixtus
idején lezajlott városfejlesztés idején kezdték újra beépíteni ezeket a területeket, de csak lassan és részlegesen.
A teljes beépítésre csak 1870 után került sor. A könyv szerint ezek nélkül Róma lenne Európa legzöldebb nagyvárosa. A túlzott beépítés elsősorban az Esquilinusra volt jellemző, az Aventinus és a Coelius jobban megörízte 1870 előtti nyugodtabb, csendesebb karakterét.
Crypta Balbi. A Museo Nazonale Romanohoz tartozik, a legújabb intézménye, 2000-ben nyitották meg. Több okból különleges helyszín. Két antik épület volt ezen a helyszínen. A Crypta Balbi, aminek semmi köze ahhoz, amit mi kriptának nevezünk. Ez egy nagy méretű oszlopokkal körülvett udvar volt, amit isz 19-ben építettek. Mellette van a Teatro Balbo, amit Cornelius Balbus isz 13-ban építtetett. A múzeum legalsó szintjén ezeknek a maradványai találhatók, a színház nézőterének az alsó része maradt meg. a felső két szinten pedig azokat a tárgyakat állítják ki, amelyeket a via delle Bottheghe Oscure, via Caetani , a via dei Delfini és a via dei Polacchi által határolt területen találtak. Ez a terület a késői köztársasá korától napjainkig folyamatosan lakott. 8m mélységben egymásra rakódott rétegek vannak. Előkerültek a crypta, egy 1sz 1 sz végi ciszterna, egy 23-sz-i szentély , egy 4sz domus maradványai. A birodalom bukása után is folyamtosan használták, bár egy időben szeméttelep volt. Később pedig egy kolostor épült ide. A Museo Nazionale Romano többi helyszínétől eltérően itt nem császárok és istenek szobrai láthatók, hanem a mindennapi élet tárgyai. Fémből, csontból, kerámia és üvegtöredékek, ékszerek stb. Számos tárgy származik a 5sz és 10sz közötti "sötét középkorból"
A többi gyűjteményből is idehoztak néhány olyan tárgyat ami ebből az időszakból származik, pl érméket a palazzo Massimoból. Most itt láthatók a via del Corson levő S Maria in Via Lata templom altemplomából származó 7 és 12sz között készült freskók, amelyeket 1960-ban szedtek le eredetik helyükről. Janka írt róluk, hogy ők itt látták, én a az eredeti templomban csak a másolatokat.
A S Maria di Campitelli mellett van egy szökőkút, amit Giacomo della Porta tervezett. Nekem úgy tűnik, hogy 1600 körül a város összes szökőkútját ő tervezte.
A téren két érdekes épület van. A 6-os a palazzetto di Flaminio Ponzio. De ez csak egy homlokzat. A palota eredetileg 1600-ban épült és a Via Alessandrinan állt. 1933-ban a Via del Impero ( a mai Fori Imperiali) kiépítésekor lebontották és csak a homlokzatot idehozták és újraépítették. Mellette a szekularizált S Rita da Cascia templom 1665-ben épült és a S Maria in Aracoelihez vezető lépcsőnél állt és szintén 1933-ban bontották le. 1940-ben itt építették fel újra. Jelenleg kiállításokat tartanak benne.
A via delle Botteghe Oscure irányában a via de Delfinen a 29-31-es házak még a 15sz-ban épültek. A Piazza Marganan van egy középkori alapokra épült szabálytalan alaprajzú torony a torre dei Margani . Kapuzatának elemei ókori maradványok.
A via delle Botteghe Oscure neve Ürögdi szerint onnan származik, hogy rossz hírű üzletek sorakoztak itt. A könyv szerint viszont az utca déli oldalán levő üzletek a Crypta Balbi maradványai közé voltak épülve és az utca szintje alatt voltak, ezért voltak sötétek. 1938-ban lebontották a az utca északi oldalán levő épületeket. A Piazza Venezia és a Corso Vittorio Emanuele II. összeköttetésének megkönnyítése volt. a cél.
Én sem emlékszem rá. 2015-ben voltam utoljára a Capitoliumi Múzeumokban, előtte 2009-ben. Annyi minden újdonság volt, hogy csak kapkodtam a fejem. Nem tudtam mindenre figyelni.
Találtam a teknősökről infót, fogalmam sincs, igazak-e. Állítólag 1979-ben az éj leple alatt ellopták az egyiket, így a másik három eredetit a Capitoliumi Múzeumokba vitték. Nekem nem rémlik, de nyilván nem emlékszem mindenre...
A via Caetanin van egy emléktábla és egy őt ábrázoló dombormű azon a helyen, ahol Aldo Moro holttestét megtaláltál.
A S Catarina Funarinak a harangtornya egy korábban ott levő toronyra épült és egy kis nyolcszögletű kupola van a tetején.
A harangtorony a közeli piazza Lovatelliről látható jól.
Piazza Campitelli. A téren több szép palota is van. Palazzo cavalletti az 1-es 16sz, palazzo Albertini 2-es 17sz eleje, palazzo Capizucchi 3-as 16sz vége.
S. Maria Campitelli. Ide biztos vissza kell mennem, mert a könyv nagyon dicséri, sőt a másik két könyv is, amiben utánanéztem. Nekem unalmas volt és Ürögdi sem volt különösebben lelkes. Ez egy fogadalmi templom, az 1656-os pestis után építették. A S Maria in Portico templomban volt egy égetett zománc Mária kép, amelyhez sokan imádkoztak a járvány befejeződéséért. A templomot lebontották, valahol közvetlenül a folyó parton állt. A kép számára épült a S Maria in Campitelli. Ez Carlo Rainaldi főműve, az építése elég hosszú ideig, 1662-től 1728-ig tartott. Összetett homlokzat és különleges alakú templombelső.. Görög kereszt alaprajz, ami a szentély felé nyúlik meg, és az a rész keskenyebb is. Főoltáron a Mária kép. Körülötte a díszes barokk oltár is Rainaldi műve.
Köszönöm! Én közben más könyvekben is utánanézek. Ami egyrészt jó, mert az egyes könyvek más-más elemre helyezik a hangsúlyt. Annyiban viszont zavaró, hogy az egyik könyv szerint egy templom eredetileg a 11sz-ban épült, a másik szerint a 12sz-ban, a harmadik szerint pedig a 13sz-ban. Ami azért nem ugyanaz.
Szerintem is fantasztikus és pont a teknősök teszik hozzá azt a bizonyos valamit. DE jó lenne tudni, hol őrzik az eredetiket. Jó lenne megnézni. És sajnos megértem, hogy miért cserélték le másolatokra.
(Örülök, hogy még mindig olvassátok. Mert én még mindig élvezem az írást)
Piazza Mattei. Itt a teknősbékás kút, eredetileg 1584-ben Giacomo della Porta tervei szerint készült, de a teknősbékák csak az 1658-as felújításkor kerültek a kútra, talán (forse) bernini műcei. A könyv szerint a a teknősbékák másolatok, de azt nem írják, hogy hol vannak az eredetiek.
IsolaMattei. Az ő palotájuk is elfoglal egy egész tömböt, A Funari,a Caetani,a delle Botteghe Oscure és a Paganica utcák által határolt tömböt. Három palotából áll az épületegyüttes. A Palazzo di Giacomo Mattei a legrégebbi, szép belső árkádos udvarral, a 16sz közepéről, talán Nanni di Baccio Bigio műve. A Palazzo mattei di Paganica szintén a 16sz közepén épült és 1928-tól az Enciclopedia Italiana Intézet székhelye. Ennek is van egy szép árkádos udvara. A legújabb a Palazzo Mattei di Giove, ami már a 17sz elején épült. Ebben a palotában van az egyik leggazdagabb magántulajdonban levő antik gyűjtemény. Az udvar és a lépcsőházban is antik szobrok, mellszobrok és domborművek sorakoznak. A piano nobilen pedig jó mesterek falfestményei: Albani, Pomarancio, Lanfranco, Cortona.
S Caterina dei Funari. Korábbi templom helyén 1560-ban épült, nagyon díszes késő reneszánsz homlokzattal. Elegáns, arányos templombelső. Jobbra Mária megkoronázása Annibale Carracci műve.
Palazzetto Cenci. A család másik, kisebb palotája, homlokzata a Piazza Cencire néz. 16sz legvége,stukkós homlokzat, szabálytalan ablakok, a kapuzat elemei más épületekből kerültek ide. Szép oszlopos loggiás belső udvar.
Chiesa di S Maria del Pianto. Korábbi templom 17 sz eleji átépítésével keletkezett, a homlokzat befejezetlen. A pianto sírást jelent. 1546-ban elkövettek egy bűncselekményt Octavia portikuszánál, ott ahol a külső falon egy Madonna kép volt és a képen Mária könnye eleredt. Ennek az eseménynek a tiszteletére emelték ezt a templomot. A kép ( 15sz freskó) a főoltáron található.A bejáratnál levő kép pedig a csodát ábrázolja.
Piazza Costaguti. Az itt levő S Maria Publicolis templom 12sz alapítású, de a mai formája már 17sz, a padlózatba szép 15-16sz sírlapok vannak beépítve. Bejárat a via Falegnami 23-as.
Palazzo Costaguti. 16sz közepe. A könyv szerint a palota belsejében nagyon gazdag és nagyon jó állapotban megmaradt falfestmények vannak, a 17sz közepének legjobb festőitől. Domenichino, Guercino, Lanfranco,Zuccari, Cavallier d'Arpino. Több terem, általában antik istenekről elnevezve. A palota magántulajdonban van, ezért sajnos nem látogatható. Hátha a nyitott paloták napján, örökségnapon stb.
A volt gettó környéke. A Lungotevere dei Cenci- Piazza delle Cinque Scole- Via Portico d'Octavia által körbezárt terület. Az utóbbi utca megtörik, megváltoztatja irányát. 1888-ban bontottak le gyakorlatilag mindent, az új tömbök a 20sz legelején épültek. A via Portico d'Octavia 25-ös egy 13sz-i torony, a Torre gia dei Grassi, a 8-as és a 13-as pedig 15sz-i házak. A via di S Ambrogio keresztutcában a S Ambrogio della Massima templom helyén volt talán Szt. Ambrus szülőháza. A következő keresztutca, a via della Reginella pedig megmutatja, hogy milyen keskenyek voltak az utcák a gettóban.
Piazza delle Cinque Scole nevében a Scole nem iskolát jelent, hanem a korábban itt levő öt zsinagógát: a Nagy, a Szciliai, a Kasztiliai, az Új és a Katalán. A téren 1930-ban felállították azt a kutat, amely eredetileg a gettó bejáratánál állt és Giacomo della Porta tervezte 16sz legvégén.
Isola dei Cenci. A palotaegyüttes a Piazza di Cenci és a Piazza delle Cnque Scole között helyezkedik el. A fő épület a Palazzo Cenci Bolognetti, főbejárata 19sz-i és az utóbbi tér 23-as háza. A család a középkortól volt jelen Rómában, a 16sz-ban a területen korábban meglevő épületek összeépítésével, egyesítésével keletkezett a jelenlegi palota. A korábbi épületek között legfontosabb egy ókori Dioscuros szentély, amely ott állt, ahol most a palotához tartozó, eredetileg 12sz-i S Tommaso ai Cenci kápolna található. A kápolna homlokzatába beépítettek egy ókori halotti oltárt, egy bizonyos Marcus Cincius oltárát. A név miatt, a család ezzel ókori eredetét akarta. A templom főoltára egy 1sz-i szárnyas oroszlánok által tartott márványlap. A palota hátsó homlokzata néz a Piazza Cencire.
Rájöttem, hogy én ezen a környéken sosem jártam. A körzet határán levő via delle Botteghe Oscuren láttam egyszer a Crypta Balbit. Ami nem volt igazán emlékezetes, azon kevés római látnivaló egyike, ahova nem vágyom vissza.
Octavia Porticusa. Monumentális kettős oszlopcsarnok, 119x132m mérettel. Ie 146-ban építették, Augustus felújíttatta, északi irányban kibővíttette, hozzátoldott egy könyvtárat és egy kúriát és az egész épületegyüttest a nővérének Ovtavianak szentelte. Legutoljára a 3sz elején Septimius Severus és fia Caracalla restauráltatta. Az oszlopcsarnok magába foglalt egy már korábban ott levő Junó és egy JUpiter templomot is. Utóbbi volt a város első, teljes egészében márványból épült temploma. A jelenlegi maradványok a 3sz elejéről származnak, monumentális előcsarnok korinthoszi oszlopokkal. Az oszlopcsarnokban számtalan műkincset állítottak ki, első sorban a görög területekről hozott szobrokat vagy azok másolatait. Később egészen a ghettó lebontásáig itt volt a halpiac.
S Angelo in Pescheria. A porticus megmaradt előcsarnoka lett a templom bejárata. 8sz-ban épült, sokszoros átépítéssel. Egy időben " in foro piscium" néven is említették. A templombelső 15sz, háromhajós, balra a Madonnát gyermekkel és angyalokkal ábrázoló freskó eredetileg a templom külső falát díszítette és Benozzo Gozzoli művének tartják.
A templomtól jobbra található a 17sz végi S Andrea dei Pescivendoli oratorium szép stukkós homlokzattal
Az még nagyobb szégyen , hogy a Dohány utcai zsinagógában is csak négyszer voltam, kétszer koncerten, egyszer egy kiállításon (Chagall?) egyszer csoporttal a hátam mögött. A Kazinczy utcai zsinagógát kívülről 2 éve láttam először, az imaginebudapest egyik séta városnézésén, talán az art deco. Pedig itthonról 20 perc séta. ( A Mai Manó fotómúzeum 3 perc , ott is csak egy örökségnapi vezetésen voltam)
Volt már benn valaki a zsinagógában vagy a múzeumban ? Annyiszor mentem el mellette, biztos a fegyveres őrség miatt, fel sem merült bennem, hogy megpróbáljam, szégyen ide-szégyen oda, a múzeumról sem tudtam, de lehet csak elfelejtettem.
