Ettől tartottam. Változtat valamit a helyzeten, hogy napelem rendszer is lesz? Ezt is a jó messze lévő mérőórába kell kötni először majd vissza a házba?
Családi háznál 40m-es méróóra-elosztó távolságra, 3x50A-re YY-J 5x 16mm2RE földkábel lett tervezve, illetve 3x25A-re pedig NYY-J 5x 6mm2RE földvezeték a hőszivattyúnak (Panasonic WH-UX12DE8 + WH-SXC12D9E8). Igen ám csak a mérőóra arrébb került és a méróóra-elosztó távolság 66m-re nőtt, de ugyanez a típusú földkábel lett lefektetve.
Számításom szerint ha 1,5% feszültégesést engedélyezek (cos fi=1 esetén) akkor a 66m NYY-J 5x 16mm2RE földvezeték az órától az elosztóig kb. 3x35A-t fog csak tudni (a 3x50A helyett). A 66m NYY-J 5x 6mm2RE földvezeték pedig kb 3x13A-t a hőszivattyúnak (a 3x25A helyett).
Ha viszont 3% feszültégesést engedélyezek (cos fi=1 esetén) akkor megvan a 3x50A és a 3x25A.
...és ha az a két nulla valóban két különböző FI reléről jön, akkor a FI relé nem "random" csapkod le, hanem minden esetben ahányszor pl főzni próbálsz (vagy bármely módon áramot generálsz minkét nullán).
Ha nem ez történik, akkor az a két nulla valójában egy FI reléről jön, vagy bármiféle FI relét megkerülve. Fogj egy próbalámpát (vagy alacsony ellenállású feszültségkémlelőt) + tíz méteres mérőzsinórt, nyomd le a FI reléket és nézd meg, hogy ettől eltűnik-e a nulla onnan.
Tegnap találkoztam egy érdekes hibával. A lakásnak két FI reléje van, s random módon lekapcsolgatnak.
A helyszinen ezt találtam ;
Az "A" utca felőli bejáraton garázs 3f fogy mérővel 2x10+20A kismegszakitó és 30mA FI relé.
A "B" utca felőli bejáraton lakás 1F fogy. mérővel 25A kismegszakitó és 30mA Fi relével.
Évek óta villanytűzhely van felszerelve ,amit "furmányosan kötött be" a szaki.Viszont a hiba csak pár hete jelentkezik.
A villanytűzhelyhez jön egy 3x6mm2 kábel a garázsból, s még 3x2,5mm2 szál a lakásból. Akét jobban terhelhető fázisra lett rákötve a főzőlap része , a Nullákat megközösitette.
Dahlanderből van legalább négyféle. Van, amelyiknél a teljesítmény állandó (ekkor a kisebb fordulatszámon nagyobb a nyomaték), van, amelyiknél a nyomaték állandó (ekkor a fordulatszámmal nő a teljesítmény), és van, amelyiknél a nyomaték a fordulatszámmal erősen nő.
Nem igényel különösebb karbantartást. Legfeljebb a hűtőbordák és a ventillátor tisztaságára kell ügyelni. Ha megbízható típust veszel, akkor sokáig - heti néhány alkalom esetén akár több tíz év - üzembiztos marad. Ha új frekiváltót veszel, az elég húzós árban van.
És a frekvenciaváltó mennyire karbantartásigényes? Előfordulhat meghibásodás átlagos használat mellett (heti néhány alkalom) kb milyen árkategóriába sorolható egy ilyen átalakítás?
Üdv! Az lenne a kérdésem hogy egy két pólusú 2,2/1,5KW teljesítményű motort miképp lehet működtetni három fázis megléte nélkül? Egy frekvenciaváltóval sokat veszítene a teljesítményből?
3 fázis jön be a házba, ami elágazik állandó és vezérelt vételezési körökre. Mind a két mérő előtt AEG B-16 jelű kismegszakítók vannak.
Tele vagyok kérdésekkel:
- ezeket a méréseket ÉV mérő, felülvizsgáló végzi?
- hogy / hol / honnan tudom meg milyen keresztmetszetű a betáp kábelköteg az oszloptól a mérőszekrényig? Egy esetleges vételezési teljesítmény növelés lehetőségének vizsgálatához ez eleve szükséges lenne. Eredeti villamos terv vagy szerelési terv/vázlat nincs. Ha megkérdezem a szolgáltatót foglalkozik velem ? Másként: köteles adatot szolgáltatni? gondolok arra ez a vezeték az övé.
Meglátjuk soproniirsai fórum társ javaslatára elvégzésre kerülő mérés értéke mit mutat.
Ha jó lesz a szonda minősítése, akkor a kötés felújítására tudnál javasolni megoldást? Gondolom az évenkénti bilincset old, körbe smirglizi a 8-as köracélt és bilincset rögzít megoldás nem a legjobb. Esetleg horgany sprével "kellősítés"? Bár ebben sok a bizonytalanság, talán felejtős.
Vagy elképzelésem: a függőlegesen álló 8-as köracélra vízszintesen ráforrasztok ezüst forrasszal egy pl. 800 x 30 x 8-as vörösréz anyagot amelyben 4 db M6-os menetes furat van és ezekbe réz csavarokkal rögzítem az elmenő földelő vezetékeket. Bár a kialakítás megvalósításhoz szükséges eszközökkel rendelkezem, még nem forrasztottam ilyen mérettartományban (hőszükséglet, hogy tudom a művelet közbeni rögzítést megoldani, nem esik össze a v.réz lemezdarab? réz olvadáspontja 1080 fok C) Vélemény?
Már rég óta szándékomban volt beírni ide kérdésemet, de nem akartam belezavarni az előző időszakba, mert nekem pont a tökéletes fémes- és elektromos kontakt megvalósítása a cél. De az idő sürgetése miatt lépnem kellett.
Segítenél: mi az az egzakt érték(intervallum) aminél akkor jó? El szeretném kerülni: kijön a mérő ember, mér > uram ez jó! Műszaki mivoltom miatt szeretem (és ez így van jól) tudni, hogy mennyi az az annyi. És bocs ezt nem kötözködés miatt mondom. Egyébként még soha nem mérték / mérettem meg a szondát.
Ez a 8-as kivezetés, amit ankervasnak hívott a nép, ez valami jobbféle anyag, mint a legrosszabb vas. A keresztmetszete 50 mm2, ma is annyi az előírás földelővezetőre. Ugyanakkor ma már a földeléskivezetésnek több követelményt kell teljesítenie, mint régen, azaz annyit, mint magának a földelésnek (ez többnyire a horganyzást jelenti közembernél). Ha ennyi idős, akkor elképzelhető, hogy még 10 év, és meg is ette a talaj. Tehát sűrűbben lenne ajánlatos ellenőrizni - vagy cserélni, amiben persze megvan az a rizikó, hogy az ember kiássa, és azt mondja, hát ez még jó 100 évig.
A kötést nyilván hamar fel kéne újítani...
Ha már visszatért a topik a villanyszereléshez és vonzataihoz, abból az ámokfutásból, hogy egy törpefeszültséggel kívülről táplált készülékre a 230 V-os kettős szigetelés szabályait próbálják meg ráhúzni, mint elefántra a rugdalózót. :D :D :D
1979 80-ban épült családi ház védelmét szándékozom átvizsgálni. A földelő szonda képen látható helyen, épületen belül talajszinten, az un. belépő szélfogó-ban van leverve. A szonda méretéről ( átmérő, hossz) adatok nincsenek. A szonda érkező köracél átmérője 8 mm. Állapota: külső alakja szabályos kör-körös, felületén leveles rozsdanyomok nincsenek de az eltelt időtartam miatt képződhetett felületi korrózió természetesen meg van. A látható z/s sodrott mm átmérőjű védő föld vezetékeket megítélésem szerint egy Alu saruból elfűrészelt bilincs szorítja (?) a 8-as köracélhoz. A vezetékek hosszan vannak csupaszítva, ránézésre az elemi réz érszálak össze vannak sodorva, lecinezve jelentős gyantamaradékkal. (sajnos az egyik vezetékvég alig van benne a szorításban, mert kézzel majdnem ki tudom húzni a kötegből!!)
Tisztelt villanyszerelők. Ez a helyzet. Ugye ezt nem célszerű tartani. Innen indulok, és segítségeteket kérném, hogyan tovább? Amit lehet, tudok sk. kivitelezés. Amit kell, pl. mérés, arra szakember bevonását tervezem.
80-as években volt egy vödörben mindig száraz homok prakkoláshoz, meg benzinlámpa. Később vettem 23-29-36 csövekhez rugót, ( a mai napig megvan) meg gázlámpát.
A dokumentáció más nélkülözhetetlen információt is tartalmaz. Van ahol doksi hiányában a készüléket nem engedik használni. Értékesebb berendezéshez ha hiányzik és nem is lelhető fel doksi,bevizsgálják, újra tervezik,ha szükséges az aktuális előírásokat is érvényesítik.
Ha boltban vásárolsz, akkor nem kell tudnod, hogy mü hármas vagy hányas, csak mondd azt az eladónak, hogy vékony cső kéne és adjon hozzá tágítót meg hajlító készletet is.
Ha meg vastag falú cső kel, akkor
- számold ki, hogy hány cső-toldóra és hány kanyarra lesz szükséged,
- adj hozzá mindkét számhoz ötöt-ötöt,
így csak eggyel lesz kevesebb a ténylegesen szükségesnél :)
(na azt az egy csőkanyart majd legyárthatod gázláng felett, két nap alatt ;)
"A Mü-III vékony fala pl önmagában nem tekinthető mechanikai védelemnek"
Ebből azt sikerült kiolvasni, hogy a Mü-III a legvastagabb falú?
Az anyaguk többféle lehet.
Melegítéssel mindegyik hajlítható,
de a legvékonyabb százból 99-szer el fog szakadni, ha melegítéssel hajlítod (viszont létezik hozzá fillérekért csővég tágító és hidegen hajlító készlet),
a vastag csövekhez meg lehet vásárolni készen kanyarokat+ toldókat.
A fő különbség a cső falának merevsége/vastagsága/erőssége.
A Mü-III vékony fala pl önmagában nem tekinthető mechanikai védelemnek, ezért csak falba építve (mechanikailag pl a vakolat által védve) szabad alkalmazni.
"A középhullámú vételhez javasolt a készülék sassziának a leföldelése."
Közép- és hosszú hullámú vétel többnyire mágneses alepelvű (ferrit) antennákkal történik, ezeken nem segít a földelés. Amire te gondolsz, az a rövidhullám.
A középhullámú vételhez javasolt a készülék sassziának a leföldelése. Ki is volt hozzá alakítva egy földelő csavar, de ez nem volt galvanikus kapcsolatban a sasszival. De ez nem életvédelmi föld, és ez még a csöves időkben volt.
Telepes készülékeknél nincs mit leföldelni.
Üdülőkben szoktam látni, hogy utólag leföldelik a kádat, meg a zuhanytálcát. Belefúrnak egy földelő csavart, bekötik és kész. Mondjuk ez inkább EPH.
Ha tudnád, hány rádiót hoztak nekem a gyárból, hogy véletlenül belefúrtak a panelba... De gondolom meglepődnél, ha egy átlátszó plexilapon meglátnád a rácsavarozott földelést.
Vagyis eljutottunk oda, hogy egy kettős szigetelésű set-top box érinthető fém részein (RCA aljzat, USB aljzat, antennabemenet) bármekkora feszültség lehet, például az antennakábel a fázishoz lett véletlenül földelve. Ez a TV-t sem nyírná ki, ha az is kettős szigetelésű. Egész addig nincs baj, míg valaki fehér gumicsizma nélkül akar bedugni egy fémházas pendrive-ot.
Ha meg földelt a készülék, akkor nem lehet tapogatni úgy, hogy közben fogom a fázist.
Szóval a kettős szigetelés a saját hibájától véd, a védőföld meg akár más készülék hibájától is meg tud védeni. Persze más készülék hibájakor a védővezető potenciálja is meg tud nőni, bár nem tudjuk, hogy az eléri-e a káros feszültséget, mielőtt leold a biztosítóberendezés.
Nagyon messze vagy az igazságtól, ez 3 hete jött le a gyártósorról a fénykép helyétől kb 30 méterre. Én pedig magyarországon dolgozok, szóval ez a kínai szemét itt készül nálunk.
Kínában okádja ki ezt is ugyanaz a gyármonstrum, chiptől a panelon át a házig, ami a 3800ft-os HDMI lejátszó dobozkát is.
Ennek sincs nagyobb önköltsége sokkal.
Hogy neked miféle ipari minősítés meg stb került rá, (haugyan) az egy másik dolog, gyanítom egyébként azért földelhető, mert az a minősítő, aki erre meghatározta a mindent, az aznap olyan lábbal kelt fel, amivel azt olvasta, hogy a telefon vonalat földelni _kell_.
Ami persze nem a végfelhasználó berendezésére vonatkozik, nem neki kell földelni, de mivel az iparszerű, meg közületi, meg hű meg ha, itt valamiért mégis ez lett.
A kettős szigetelés titka is roppant egyszerű, a telefonvonalat _külön_ kell földelni, nem összeköthető a hálózati védőfölddel.
Ami persze megoldható lenne egy fémházban is, kettős szigetelés nélkül, de egyértelműen ez az egyszerűbb.
És még mindig csak annyit tudok, hogy a földelt műholdvevőm jogilag rázhat meg, de hogy miképp másként, azt nem. Na jó, ha valaki gumicsizmában fogja a fázis, majd kézbeveszi a műholdvevőt, akkor megrázhatja, de az meg nem rendeltetés szerű használat. :)
Mellélőttél, nagyon nem kína. Ipari környezetbe szánt router. OneAccess vagy Ekinops néven keress rá. Az árát ne nézd, nem az otthoni 5000Ft-os kategória.
ha rajta van a kettős szigetelés jele, akkor TE ne köss földelést a fém burkolatára, teljesen függetlenül attól, hogy bármilyen egyéb úton-módon az a készülék burkolat le van-e földelve vagy sem. Ha rajta van a kettős szigetelés jele és te mégis földet kötöttél a burkolatra, attól kezdve jogilag te vagy a felelős, ha az extra földelés miatt baleset következik be. Ha rajta van a kettős szigetelés jele és te nem földeled le, akkor jogilag védve vagy, mert a szabványt követted.
"Ez tévedés. A készülékhez adott dokumentáció a mérvadó. "
Ez tévedés. A matricán látható (vagy nem látható) ábra a mérvadó.
Ha kezedbe nyomnak egy 1979-es szovjet gyártmányú rádiót, akkor nekiállsz órákig nyomozni az interneten a dokumentációját? Aztán kifizettetsz a rádió gazdájával plusz négy munkaórát?
A szerelő, akinek a kezébe kerül a készülék és döntenie kell arról, hogy földelje vagy sem, annak nem mindig áll rendelkezésére a termék dokumentációja. Pl mert a termék dokumentációja nem elérhető sehol a világon, pl azért, mert a termék gyártója megszűnt kb Kossuth Lajos idejében.
A szerelő egyszerűen megnézi a matricát, mert az viszont a rendelkezésére áll.
Kína. Fogalmuk nincs, a két kockát rárajzolják, aztán nekik jó, mi megvesszük, tovább meg majd annak a gondja lesz, akinél baj van.
Minden teli van élet és tűzveszélyes dugasztáppal, és nemhogy a laikus, én nem tudom megkülönböztetni ránézésre egyik kockát a másiktól.
Hogy szerintük fémházas készülékek kettős szigetelésűek (he?) mert egyszerűbb a hűtés gyártás és borotvacsatlakozó, meg ilyen elmebajok ,hogy le tudod földeni a routert(minek?) már az ember szeme sem rebben.
Jó ideje trend, hogy minden gyár a digitális szemetéhez, hamburger árú ilyen-olyan dobozkákhoz mellékel egy "vettem valahol" törpefeszültségű tápot, fél dolláros két amperes USB lomot, és akkor "nem az ő gondja" az érintésvédelem.
Hogy az is egy gagyi kocka, amire rákerült a piktogram és soha senki semmit nem vizsgált, az mindegy, mi mossuk kezeinket és kész.
A régi lapostévém amiben még rendes földelt csatlakozó van, földeli a jövőhetet is, hdmi, scart, minden portja lekötve a védőföldre. pedig sajátmaga aztán lehetne éppen kettős szigetelésűnek is kikiáltva, bőven biztonságosabb mint a box, ami bezzeg egy borotvacsatlakozóval feszít a fémházában és telivan megérinthető, a földhöz képest bizony klasszul "csípős" fémfelületekkel.
Teljesen mindegy, mi okból kell. Egy földelési pont, ami földeli a kettős szigetelésű tápegység negatívját is. ( a telefonvonal földfüggetlen). Innentől rosszabb lesz a tápegység, vagy nem befolyásolja a működését? Annyit segítek, hogy a tápegység hálózattól kettősen elszigetelt részét földeli le.
Kell? Szerintem nem érintésvédelmi okból van rajta.
Mivel sohasem volt dolgom számítás-híradástechnikai berendezések ezen kapcsaival, ezek szükségességére, kialakítására vonatkozó előírására, ezekre konkrétan nem fogok tudni válaszolni.
Adott egy router, aminek van FXS csatlakozása, ide telefont lehet csatlakoztatni. A router hátulján van egy csavar, ahová a földelést kell csatlakoztatni. A router törpefeszültségről üzemel. A törpefeszültséget egy kettős szigetelésű táp biztosítja. A router DC táp csatlakozója galvanikus kapcsolatban van a földelési ponttal. Ha leföldelem a routert, akkor a kettős szigetelésű tápegység negatív pontját is földelem. Ilyenkor mi van?
Az hogy a készülék meghibásodásából feszültség jusson a burkolatra esélytelen mert kettős szigetelésre tervezték. Mivel ez nem fog kialakulni a "földelésed" csak lóg a levegőben, meghibásodás estén nem teljesíti a feladatát. A kivitele miatt még EPH-nak sem nevezhetjük.
Az I év-nél (készülék meghibásodásakor várható testzárlat esetén) a védővezető rögtön működésbe lép.
- A mikrótányérok boxai hátul földelve vannak a vasszerkezethez.
- A lejövő kábel megszakítás nélkül megy a földi berendezésbe ami megint földelve van.
- Ha nagyon hosszú es vastag koax van - ma már 99.99% nem igy van - akkor kb 20-30 méterenként fel van blankolva, rá van vulkanizálva egy csatlakozó es az pluszban meg földelve van a vasszerkezethez.
No egy régi téma rádióamatőr antennák földelése ...
Felhívott egy volt kolléga és tudom neki ilyenje van. Yagi is és huzalantennája is.
A yagi magasabb a háznál - nem tanyán lakik hanem kertes házas környezetben - és az oszlop mellett van leverve egy 2-3 méteres szonda. Ugye a yaginak a "gerincén" van a nullpontja így végig fizikai kontaktusban van minden, azaz így van földelve, a huzalantennát pedig "tervezett vihar esetén" vagy amikor nincs használatban akkor megszakítja kézzel földeli.
" de amikor említed hogy eltávolítod a kettős szigetelés jelölést" Gondolom elolvastad, amit írtam, és értelmezted is. Meg a többi betűt is abban a hozzászólásban.
Amíg az a jelzés rajta van, addig lehet rá hivatkozni, hogy az kettős szigetelésű. Ha én leföldelem a dobozát bármi okból is, az a jezés már nem állja meg a helyét . De innentől kezdve már én vállalom érte a felelősséget.
És akkor most várok tőled olyan szakmai indkot amitől ez a készülék nem fog megfelelni a napi használatban, milyen kockázatot fog jelenteni, ha bárki megérinti a fémdobozt, vagy akármelyik csatlakozóját.
"A nem szabad és kész, az olyan, hogy ha saját belátásod szerint meg lehet csinálni, akkor megcsinálod, mert nem tudod, hol a buktató."
"Pontosan, főleg bonyolultabb esetekben, tudni kell a miértet, hogy jól dönthess."
Az első mondat a tiéd amire ötfelezős válaszolt. Sajnos bátorított mert nem vette észre hogy te az előírásokat akarod felülbírálni (megkerülni) azzal hogy azokat értelmezve kiskapukat keress a saját elméleted javára. Elméleti síkon lehet beszélgetni szakemberek módján, de amikor említed hogy eltávolítod a kettős szigetelés jelölést az azért minden szakmaiságot mellőz és nem is találsz olyat aki támogatna ebben a műveletben.
Villamosság terén a NEM LEHET,NEM SZABAD,TILOS szavak gyakorlatilag egyenértékűek bár a tilos szó némileg nyomatékosabb.
A NEM LEHET azt feltételezi hogy fizikailag lehetetlen.Ha valaki ezt így értelmezi, akkor be akarja bizonyítani hogy neki bizony mégis sikerült.Ezáltal az előírás őrá ne vonatkozzon.
A NEM SZABAD pedig mintha azt állítaná hogy etikátlan lenne. Ha valakit fusztrál miszerint korlátozzák,és úgy véli hogy márpedig ha úgysem derül ki mert önhatalmúlag megállapítja hogy nem veszélytelen,(sőt jobb)akkor megteheti.
A TILOS elég egyértelmű. Ebben hibát buktatót keresni azért elég nagy kihívás.
Mi ebben a fogós? Hányszor írjuk már le hogy a készülék kettős szigetelése biztosítja hogy a hálózati potenciálra nem kerülhetsz. A szekunder áramkörök már nem a hálózati potenciál része. Hogy annak pl a negatív kapcsa a készülék házzal kapcsolatban van az számodra nem veszélyes.
Szerintem a videobemenet/kimenet (signal connector) földje 1Mohm -on vagy kapacitáson keresztül van a PE-re kötve nem direktben ezeknél a készülékeknél (legalábbis amiket én javítottam) így nem okoz problémát ha kettős szigetelésű berendezést kötsz rá.
Fogós kérdés, hogy meddig kell érteni a kettős szigetelést? Az egész készülékre, vagy pedig a benne lévő tápegységre, ami utána már törpefeszültségről táplálja a készüléket?
Ráköthetek-e egy ilyen készülékre olyan televíziót, ami földelt (plazmák közt akad pár), mivel ott a videobemenetek GND-je össze van kötve a védőföldeléssel.
"A műholdvevő fej csatlakozója fémesen van rögzítve az egész burkolathoz."
Nem sok parabola antennát+fejet láthattál eddig közelről...
Lakossági rendszerek estében a koax kábel árnyékokolása valószínűleg még ott sincs fémes kapcsolatban az antenna fém szerkezetével, ahol a műholdvevő fej és a fej tartója is fémből van. Ahol meg műanyagól van az egyik (vagy mindkettő), ott pláne nem lehetnek összekötve.
És akkor most beleharapott az ördög a farkába. A műholdvevő fej csatlakozója fémesen van rögzítve az egész burkolathoz. Tehát a le van földelve a tányértartó, akkor az antennakábelen (aminek illik jó sűrű szövésű rézből lennie az árnyékolásának) keresztül leföldeljük a kettős szigetelésű készülék dobozát. Tehát akár közvetlenül egy darab dróttal a burkolatot leföldelhetem. Ehhez képest mennyivel változik a helyzet, ha én kicserélem 3 eres kábelre a hálózatit, és a ződsárgát rákötöm a burkolatra oly módon, ahogy egy földelő kábelt bekötni illik? Meg persze levakarom a kettős szigetelés jelzését a matricáról. A jogi felelősség az enyém lesz, oké, de miben lesz ez más, mint az antennakábelen rákerülő földelés? Elektronikai és életvédelmi szempontból érdekel.
Egy kb 1970-épitésű lakásban két áramkör van egy világitás meg egy konnektor ki cseréltem a régi biztositék táblát egy ujjra 1darab 10A-kismegszakitó és egy 16A kismegszakitó és beraktam egy RCCB 40A-30mA-tipA érintésvédelmi biztositékot a tegnap négy órát dolgoztam és szétszedtem szinte minden elosztó dobozt konektorokat de nem sikerűlt ugy hogy az érintésvédelem nélkűl vissza kapcsoltam. Ma visssza mentem és a pincébe a képen látható dugalj volt a bűnös.Nem könnyu meg találni az ilyen hibát.
A gyerek meg is bonthatja a készüléket (ahogyan tettem én is sokszor anno) és akkor a földelésed sem segít.
" Már is bukott a kettős szigetelés a legjobb."
Az érintésvédelmi mód azt garantálja hogy az ilyen készülékből nem juthat rád a hálózat potenciálja. Illetve garantálja hogy ujjal nem tudod megérinteni (benyúlni) a veszélyes alkatrészeket rendeltetésszerű használat esetén.
Az idegen test (feltehetőleg egy ujjnál kisebb méretű) szándékos vagy véletlenszerű bejutását már nem feltétlenül gátolja.
Azt latolgatni hogy egy varrótű mekkora eséllyel okoz "test"zárlatot,az nagyjából akkora mint annak esélyét latolgatni hogy abba pont egy varrótű esik bele.
A tűnek is ideális méretűnek kell lennie, ha túl hosszú az eleve kilátszik,a túl rövid esélytelen hogy elérjen a burkolatig és inkább csinál a készülékben zárlatot.
"A tápnál szokott lenni egy szigetelt 230v-os kapocs, amivel kapcsolódik és utána a táp után törpefesz van."
Ne vegyük egy kalap alé a régifajta trafós tápokat és az újabb fajta kapcsolóüzemű tápokat. Utóbbi estben 300 volt feletti feszültségek is vannak egyes (szigeteletlen) pontokon.
Mivel nem ismerem a belsejét,feltételezem úgy van megtervezve hogy ez a probléma nem jöhet létre.
Bármilyen forgatókönyvet is vázolsz fel,a kettős szigetelésű készülékek biztonságosak.
Sokkal nagyobb és gyakoribb hiba az olyan készülékek használata, ahol a hiányos burkolatot szigetelőszalaggal pótolják mint az hogy idegen (részedről vékony rúd-huzal szerű) vezetőképes anyag miatt fesz alá kerül a fém érinthető rész.
Az is gyakran előfordul hogy az ilyen készülékek hálózati kábelében vezető szakadás történik. Ilyenkor a készülék egyszerűen működésképtelen lesz. Az hogy a védővezető megszakadna észre sem veszed csak méréssel.Ez is sokkal életszerűbb lenne mint az általad elképzelt történetek.
A kettős szigetelésű készüléknek IP2XC védettségnek kell megfelelnie idegen test behatolása elleni védettség szempontjából. Könnyen utánaolvashatsz a kritériumoknak.
Ami ezek után bejut az azért már a nem rendeltetésszerű használatot is feltételezheti.
Tisztelt villanyszerelő szakemberek! Múlt év októberétől olvasom vissza a Villanyszerelés Fórum-t. A sallangokat - agymenéseket figyelmen kívül hagyva rengeteg hasznos infót ismertem meg. Most főleg a védelem kérdései érdekelnek mert a fürdőszobát bővítem. Kb. 1,4 m2-en elektromos fűtőszőnyeg temperálná a padlót amely a szigeteléstől indulva: úsztatott aljzat beton rétegben lesz elhelyezve a padlólap burkolat alatt. Tanácsotokat szeretném kérni, milyen védelmet igényel ez a szerelés? A fűtőszőnyeg forgalmazó szerint nem kell semmi. (! ?) Előolvasásom alapján legalább egy Fi relé nagyon sokat "rontana"?
Nos, a szennyvízcsőre nem a lelkesedés miatt kell. Itt azonban felmerül az a kérdés, hogy teljeskörű tájékozottsággal teszel sommás kijelentéseket? Vagy nem értesz hozzá, de már van véleményed? Bár a válasz már megadtad előre:
az EPH szerintem egy agymenés
Hát, ha te is okosabb vagy, mint a fejlett európai országok összes villamos biztonsággal foglalkozó szakembere, kiknek véleménye egyöntetű, mert megjelent a szabványokban, akkor nekünk nagyon jó. :D
"Gyakorlatban meg az van előttem, hogy ha egy hajcsat beleesik egy fémdobozos kettősszigetelésű készülékbe, és a fémházat összezárja a fázissal, akkor késza gyilkológép."
Ezt a helyzetet szándékosan is nehéz kivitelezni pláne tartósan fenntartani.
"Eddig azt vettem ki, hogy nagyobb az esélye, hogy áramütés ér, ha védőföld van a készüléken, mint ha kettős szigetelésű, mert a védővezető potenciálja megemelkedhet egy máshol keletkezett fázis-védővezető zárlattól."
Ez az esély csak akkor valós ha az érintett készülék földelése nem megfelelő,illetve a máshol keletkezett fázis-védővezető zárlat (feltehetőleg az érintett készülék áramkörén van) bekövetkezett, az egyéb védelem hatástalan.
Ép hálózat esetén semmi esélyed az áramütésre.
A kettős szigetelésű berendezés azért nem jelent veszélyt mert a kivitelezése miatt potenciál független vagy a tápláló hálózattól. Ezért nem földelheted le önhatalmúlag annak fém részeit. Azt potenciál függetlenül kell tartani.
De azt állítani hogy ép hálózat esetén is VESZÉLYES potenciált hoz be a védővezető szerintem nem állja meg a helyét.
Sőt mint állítottad van hogy mégis be van kötve....
"Vegyük a legrosszabb esetet, mikor egy saválló (festetlen) fémajtó odacsípi a másfeles drótot, szétnyomva a szigetelést,"
A legrosszabb eset, amikor
- az utcáról bejövő PEN vezető megszakad
- a ház földelő szondáját rég megzabálta a rozsda.
Mert ilyenkor peches esetben elég, ha csak egy lámpát felkapcsolsz és a következő pillanatban a ház összes földelt burkolatú készüléke életveszélyes feszültségszintre kerül. Pedig egyik készülék sem hibásodott meg.
Na ilyenkor lehet megkérdezni magadtól rángatózás közben, hogy én hülye miért földeltem le ezt a szart, amikor rá van írva, hogy kettős szigetelésű :)
"Mekkora feszültség keletkezhet egy földelt készülék fém burkolatán, ha a mellette lévő konektorban (egy körön vannak) lévő készülék testzárlatos lesz? Tételezzük fel, hogy a védővezetők megfelelőek."
Mekkora a valószínűsége annak, hogy baleset ér, miközben éppen átkelsz a zebrán? Tételezzük fel, hogy egyetlen autó sincs a könyéken.
van egy regi mellekepuletem ami jelenleg sufni kent funkcional. tavasszal tervezem a felujitast mert a teto sem 100-as. a falakba tuti alu vezetekek futnak. a kerdsem, hogy rakhatok-e a falba sodort rez vezeteket vagy csak 1.5 mcu rez kabelt ami "tomor" egy szalu.
ill ahogy emlekszem es a sodort rezkabel hosszabitokent funkcionalt azt hiszem errol ment a betonkevero mikor epitkeztunk, atmeroje 2, ez jobb mint egy 1.5mcu vagy felejtsem el a sodor rezkabelt a falba?
a sufniba a legnagyobb fogyasztom egy inverteres hegesztomasina 120A
Vegyük a legrosszabb esetet, mikor egy saválló (festetlen) fémajtó odacsípi a másfeles drótot, szétnyomva a szigetelést, a FI relé pedig már 10 éve megdöglött, és csak egy kismegszakító véd. Átlagos családiház, az óránál 20A-s megszakító, bővítéshez már cserélni kellene az oszlopról bejövő légkábelt. A villanyhálózat nem rég lett felújítva, már réz drót van a falban.
Mekkora feszültség keletkezhet egy földelt készülék fém burkolatán, ha a mellette lévő konektorban (egy körön vannak) lévő készülék testzárlatos lesz? Tételezzük fel, hogy a védővezetők megfelelőek.
"Ha én egy fém házú kettős sz. fúrógéppel éppen egy földelt berendezés vastag öntvényét fúrom akkor veszélyben vagyok?"
Ilyenkor a kettős szigetelés pl "százmillió az egyhez" baleseti valószínűsége helyett a földelt burkolatú berebbezések pl "tízmillió az egyhez" baleseti valószínűsége az érvényes a fúrógépre. De aki a "tízmillió az egyhez" valószínűséget VESZÉLYnek nevezi....
"Nekem megvan az összes ilyet "kacat" kell valakinek ?"
Ha az összes szöveg kereshető formátumban van, akkor engem is érdekelne, köszönöm.
Ha van közöttük olyan dokumentum, amelyben a szöveg kép formátumban van (tehát lehetetlen benne egyes szavakra rákeresni), akkor köszi, nem érdekel a dolog.
Sok mindennel meg tudtam barátkozni, az EPH szerintem egy agymenés, tele ellentmondással, de a villanyszerelők és a rézdrótkereskedők jól járnak vele. "A potenciálkiegyenlítő vezetéken nem, vagy legalábbis nem szükségszerűen, lép fel a nagy áramerősség."
" A kábel minimum 4 mm² keresztmetszetű MKH réz vezeték"
Amit aztán rákötnek egy 5 rétegű csőre, vagy egy 40-es szennyvízcsőre pusztán lelkesedésből.
Persze van, ahol van létjogosultsága, de az szerintem nem a családi házas övezet, inkább az elektronikai ipar, ahol egy alkatrészt úgy kell tudnod letenni az asztalra, hogy közted és az asztal közt nincs potenciálkülönbség.
Szerintem egy szabályt akkor tartasz be igazán, ha megérted a miértjét.
Nagy igazság!
A nem szabad és kész, az olyan, hogy ha saját belátásod szerint meg lehet csinálni, akkor megcsinálod, mert nem tudod, hol a buktató.
Pontosan, főleg bonyolultabb esetekben, tudni kell a miértet, hogy jól dönthess.
Az EPH meg számomra olyan, mint ha egy rosszul rögzített biztonsági öv miatt még egy biztonsági övet be kellene építeni az autóba. Egyéni szociális problémád, hogy a mondáshoz forduljak. :) Miként a szabványmagyarázó megjegyzi, nincs tökéletes védelem, csak elfogadható kockázat az elfogadható költséggel szemben.
Szerintem egy szabályt akkor tartasz be igazán, ha megérted a miértjét. A nem szabad és kész, az olyan, hogy ha saját belátásod szerint meg lehet csinálni, akkor megcsinálod, mert nem tudod, hol a buktató.
Az EPH meg számomra olyan, mint ha egy rosszul rögzített biztonsági öv miatt még egy biztonsági övet be kellene építeni az autóba.
"az Index fórumán Szakmókus hülyeségnek tartja a szakíró magyarázatát, az jellegzetes magyar dolog."
Azt írja a szakíró hogy azért nem lehet a kettős szigetelésű készülék fém alkatrészeit földelni mert a meghibásodás veszélyes idegen potenciált hoz a készülékbe kívülről? Tehát nem a kettős szigetelésű berendezés hibájából.
Azaz a védővezető a hálózatból a hálózat meghibásodásából?
Ez bármilyen I év.o. készülék megteheti. Ezért a véleményem az hogy ez nem lehet a magyarázat.
Ha én egy fém házú kettős sz. fúrógéppel éppen egy földelt berendezés vastag öntvényét fúrom akkor veszélyben vagyok?
A szakirodalom a hivatalos magyarázat. A szabványokban elég ritka a magyarázat. A szakirodalmat Magyarországon idáig az írta, aki részt vett az IEC szabványosítási bizottságaiban Magyarország részéről, így hát ő volt tisztában az ott elhangzó (de persze az itthoni illetékes szakmai körben megtárgyalt!!!) elméletekkel. Hát, hogy az Index fórumán Szakmókus hülyeségnek tartja a szakíró magyarázatát, az jellegzetes magyar dolog. :D
Köszönöm, ez így elfogadható magyarázat a jogi oldalról.
Tehát ha egy kettős szigetelésű fémburkolatos erősítőt ellátok védőfölddel megfelelően kivitelezve, és eltávolítom a kettős szigetelés jelzést, onnantól az én felelősségem, ha az a készülék megráz valakit, ha megfelelően földelt konnektorba dugta.
Engem viszont a villamos oldal is érdekelne, nem csak a jogi. Eddig azt vettem ki, hogy nagyobb az esélye, hogy áramütés ér, ha védőföld van a készüléken, mint ha kettős szigetelésű, mert a védővezető potenciálja megemelkedhet egy máshol keletkezett fázis-védővezető zárlattól.
Gyakorlatban meg az van előttem, hogy ha egy hajcsat beleesik egy fémdobozos kettősszigetelésű készülékbe, és a fémházat összezárja a fázissal, akkor késza gyilkológép. Ha védőföld lenne a dobozon, akkor már csattanna is a megszakító.
Ez némileg félremagyarázás. Ez a kérdéskör alapvetően jogi természetű és a felelősségről szól.
A készülék érintésvédelmi rendszerének megtervezője a felelős azért, hogy a készülék kialakítására vonatkozó érintésvédelmi szabályok be legyenek tartva. Ez a személy büntetőjogi felelősséget visel ezért, ha elrontja, és emiatt valaki meghal, akkor könnyen lehet belőle letöltendő is akár (az illető kb. úgy tud mentesülni, ha ügy lesz egy ilyen esetből, ha bizonyítani tudja, hogy a szabvány előírásainak megfelelő rendszert tervezett/épített, mert az az állítás, hogy ebben az esetben minden tőle telhetőt megtett).
Az a valaki, aki nem ez a személy, az nem változtathat a készülék érintésvédelmi kialakításán, ezért nem földelheti csak úgy a kettős szigetelésű eszköz akármilyen alkatrészét. Persze az illető bármikor dönthet úgy, hogy szeretne egy másmilyen készüléket csinálni ebből a készülékből, és szeretné az érintésvédelmi kialakítást megváltoztatni, de ez akkor már egy másik készülékké válik, és ezzel ezt a felelősséget rögtön magára is rántja, annak minden következményével (neki kell gondoskodnia arról, hogy az új érintésvédelmi kialakítás szabályai teljesüljenek). Amíg valaki tartja magát az eredeti érintésvédelmi kialakításhoz, és pusztán annak megfelelően köti be és használja az eszközt, addig az illető nem felel a készülék kialakításáért.
Pedig pont a legtöbbször elhangzott indok, hogy egy kettős szigetelésű cucc érinthető fém részét azért nem szabad földelni, mert egy másik készülék meghibásodása miatt feszültség kerülhet oda.
"Egy fúrógépnél a fém hajtóműház védővezetővel való ellátását viszont még logikusnak is tartanám, például ha sikerül megfúrni a falban a fázist."
Falat is gumivésővel vésünk gumikalapáccsal. További előnye hogy halk!
Szerintem nem volt még eset hogy egy tokmány áramütést okozott volna. De ennyi erővel egy szög a falban is rázhat.
"...hogy a védővezetőre feszültség kerülhet egy másik készülékről.Ha ez az oka annak, hogy a kettős szigetelésűt nem szabad földelni..."
Ez nem lehet magyarázat. Számtalan földelt készülék van egymáson vagy egymás mellett mégsem tartunk tőle hogy veszélyes lenne egyszerre megérinteni kettőt. A hűtőt is félelem nélkül kinyithatjuk, ahhoz hogy áramütés érjen hiányozni kellene a védőföldnek és meg is kellene hibásodnia.
A készülék tervezésekor nem arra gondolnak mi lesz ha a tápláló hálózat PE rendszere meghibásodik. Hogy az működik-e vagy sem az nem a készülék hibája.Az azért elvárt dolog.
"...akkor miért engedik gyártani a mosógépet, ahol egy testzárlattól pont a fém burkolatra kötött védővezetőnek kellene megvédenie?"
Ha ez egy keverőtárcsás gép, annak háza aligha lesz testzárlatos a kettős szigetelés miatt. Az sajnos előfordulhat hogy a középrész rozsdás vízzel fröcskölve ront a szigetelésen, rendszerint kicsit csíphet is ilyenkor már nyoma van a készülék alatt is a szivárgásnak.(rendszerint hangja is van.)
A legjobb az volna, ha mindent kettős szigetelésűnek lehetne gyártani, de ez nem lehetséges. A forgó részeket nehéz elszigetelni.
Ez a kétféle védelem alakult ki a technológiai szempontok alapján. De ezek nem keverhetőek, nem átjárhatóak.
Ha valamit sikerült úgy legyártani, hogy kettős szigetelésű lesz, akkor ennek a készüléknek a házát ne akard bevonni a védővezetős védelembe, mert oda viszel egy olyan potenciált, amire semmi szükség, miközben adott esetben visszájára fodulhat, mint ahogyan írtuk, ha más készülék testzárlatos lesz ebben a hálózatban.
Ahol a kettős szigetelésű megoldás nem biztosítható, ott a védővezetős megoldást kell alkalmazni.
Érdekesség ebben, hogy egy hálózaton belül lehet mindkét készülékkel találkozni. De mondom, a készülék szempontjából nézve a védelmet a gyár javaslata szerint kell alkalmazni.
Ha értelmetlenül alakítod ki, akkor igen, veszélyes is lehet!
A '70-es években történt az M1 stúdiójában, a keverőpultnál dolgozó kolléganőt érte halálos áramütés. Ha nem lett volna a védőföld kiépítve, akkor nem lett volna mihez képest kialakulnia annak a feszültségnek, ami a halálához vezetett. Hiszen gumis -tehát szigetelt- helységben történt a tragédia, azaz a padló felé nem záródhatott volna az áramkör. De így, hogy oda vezették a védőföldet...
Köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget, írtam a képviselőmnek, hogy engedélyezi-e a vezetékek strangban történő elvezetését, na nem, akkor megoldom egy kicsi több véséssel. Amíg várakozó üzemmódban vagyok, addig kérdezek még párat. Vettem egy elektromos sütőt, ami 3650W teljesítményű. Most papíron ezt a teljesítményt egy 16A-ral biztosított 2,5mm^2 rézkábelből kiépített áramkörnek (csak ez lenne rajta) tudnia kellene.
Ami viszont aggaszt, hogy https://www.novill.hu/magazin-fooldal/567-vezetekek-terhelhetosege-meretezese oldalon a "D" és "E" táblázatban jelentős teljesítménycsökkenések vannak felsorolva, amit nem tudom, hogyan kéne értelmeznem. Pl.: A vezeték érszámába táblázatban pedig egy darab vezeték érszámaként kell értelmezi a dolgot (pl. UTP vezeték 8) vagy 3 darab 3 eres (fázis, 0, föld) estén vezetékek érszámát kell összesíteni? Ha egy külső kábelcsatornában fut egymás mellett a sütő, mosogatógép, mosógép és egyéb konyhai eszközöknek külön-külön egy áramkör, akkor az már 0,75x-re változtatja a lehetséges teljesítményt? Ha a világításnak is fut, akkor már 0,65? Illetve... itt a teljesítménycsökkenést a 21A-hez kell szorozni?
Érdemes lenne 4mm^2-es rézvezetéket venni inkább a sütőnek, vagy induljak ki abból, hogy nem fogom a maximális teljesítményen használni?
A porszívómotorrol épp azt írtam, hogy azt egyértelműen tiltja a jogszabály: kettős szigetelésű készülékek elektromos része. Ezt nem is akarom vitatni.
Egy fúrógépnél a fém hajtóműház védővezetővel való ellátását viszont még logikusnak is tartanám, például ha sikerül megfúrni a falban a fázist.
Az viszont nagyon rosszul hangzik, hogy a védővezetőre feszültség kerülhet egy másik készülékről. Ha ez az oka annak, hogy a kettős szigetelésűt nem szabad földelni, akkor miért engedik gyártani a mosógépet, ahol egy testzárlattól pont a fém burkolatra kötött védővezetőnek kellene megvédenie? Vagy akkor az nem fog megvédeni?
Az hogy pl szivattyú motornál hogyan működik a védővezető,hogyan kapcsolja le a hálózatról (megfelelő feltételek esetén) a meghibásodott berendezést ismert. De ha te egy kettős szigetelésű pl kéziszerszámot amelynek érinthető fém hajtómű háza van annak kábelét kicseréled védővezetősre és a fém házra rákötöd a védővezetőt és kijelented hogy a gép sokkal biztonságosabb mert kettős szigetelésű és a védővezető is be van kötve.
Kérdem én mikor fogja a védővezető betölteni a funkcióját? Két szigetelésen kellene áthatolnia a veszélyes feszültségnek. Ha ez megtörténik erősen feltételezhető (szemmel felismerhetően) hogy a gép eleve a hálózatra kapcsolásra alkalmatlan állapotban van. Tulajdonképpen a védővezető nem tudja teljesíteni soha a funkcióját.Tehát a megléte megtévesztő. Hogy a gép fém alkatrésze érintkezik-e egy földelt fém szerkezettel(rá lett helyezve) a biztonság szempontjából teljesen mindegy. Egy ideig része a PE hálózatnak de nem jelent sem veszélyt sem nagyobb biztonságot.
Persze mondhatod hogy a szigetelés elöregszik, vagy vezetőképes szennyeződés miatt jó ha van PE. Ha ez nem pillanatszerűen következik be azt az időszakos vizsgálat úgyis kideríti.
Bár hogy a jegyzőkönyvbe mit írna a felülvizsgáló egy ilyen átalakított berendezéshez....
A másik példád hogy a porszívó amely fémházas de kettős szigetelésű (régi HAJDU) de a motort lekötöd PE vezetőre. Nos egy kívül álló azt állapítja meg hogy a védővezető folytonossága hiányos.(mert feltételezi hogy a gépház is be van kötve). (Tegyük fel készüléket nem ismeri, a matricát eltávolítottad) Akár fém akár műanyagházas a porszívó hogyan ellenőrzi a védővezetőt?Megbontja a készüléket? De ha nem érinthető a fém motor akkor minek van bekötve?
Kár azon vizsgálódni miért tilos. Ez két teljesen éltérő működésű érintésvédelmi mód.
Azt nem, de azt igen, hogy a védővezetős érintésvédelem veszélyesebb, mint a kettős szigetelés .
Ez már csak ilyen, a védővezetős érintésvédelmek bizonyos esetekben pont, hogy elhozzák a veszélyt a hibátlan készülékre.
Nem véletlenül írják elő az előírások már 60 éve, hogy ahol az áramütésnek a következményei cikisebbek vagy a környezet, vagy a nehéz alkalmazási körülmények miatt, ott kettős szigetelést, satöbbi kell alkalmazni.
A kettős szigetelésű fém burkolatú ketyeréket szerintem ezért butaság leföldelni:
- ha az izéd fém burkolata jól le van fölelve, akkor az elektromos baleset valószínűsége mondjuk tízmillió az egyhez (a földelésen kívülről odajutó veszélyes feszültségszint)
- ha az izéd kettős szigetelésű, akkor az elektromos baleset valószínűsége mondjuk százmillió az egyhez
- tehát ha a kettős szigetelésű izéd fém burkoltát leföldeled, akkor tizedére rontod az érintésvédelem jóságát.
Véleményem szerint a tiltásra a magyarázat az hogy ha leföldeled a kettős szigetelésű készülék fém részeit akkor az megszűnik kettős szigetelésűnek lenni,pedig annak tervezték. Innentől nem is kell tovább gondolni.
Eddig az egyetlen magyarázat a tiltásra, hogy azért nem köthetem rá a földelést, mert akkor fenn áll az esélye, hogy másik készülék testzárlatakor megrázhat. Szóval a radiátort le kell földelnem, mert ha hozzáér a fázis, akkor rázhat, de ha valami le van földelve, akkor megnő a veszélye, hogy ha más eszköz hibás, akkor rázhat.
configure terminal interface dot11radio 1/0 shutdown end configure terminal interface dot11radio 0/0 no shutdown end ping -t 192.168.11.1
ehhez;Létezhet, hogy a fal túloldalán, a szomszéd oldaláról szerelték és innen telibe van öntve a betonelem, és amonnan lett bekötés után elmisungozva? (plusz 6 réteg festék és a tapéta...) 16 centis főfal....
Miskolci Házgyár megoldásai között létezett ez is.
Sokszor a 6lph épületet 3 villany szerelő brigád szerelte ,természetesen 3 ellentétes módszer szerint.
Itt elég gyakori a szomszédből jövő-oda menő táplálás..dugaljaknál.
"egy Tv-nél mondjuk a kilógó antennacsatlakozót is leföldelhetném.."
Törpefeszültségű bemenetekkel rendelkező készülékeknél a bemeneti jelföld (magyarul: signal ground) és a készülék föld pontok nincsenek belül egymással fémesen összekötve (valamilyen kis elválasztó-védő áramkör szokott lenni közöttük), a nemkívánt földhurok megelőzése véget és azért is, hogy a ház földelő rendszerén megjelenő pici zavar-feszültségek ne zavarják meg a jel bemenetet (pl TV antenna / mikrofon / stb) figyelő áramkört.
Tizenpár éve cseréltem panelben komplett (na jó, csak majdnem, mert a WC világítása maradt...) hálózatot. Ami a falban/falak között (vizesblokk beton "doboza" és a mellette lévő szoba fala között) volt alu, az vissza lett vagdosva, amit ki lehetett szedni, az kiszedve - a többit ott egye meg a fene alapon maradt, aztán horonymaró+kábelcsatorna/padlószegély megoldással lettek a vezetékek elrakva. A konyha pl. kapott egy kábelcsatornát, a felső szekrény fölött van egy doboz a falon, és onnan van továbbnkötve a világítás, illetve ha szükséges lenne a meglévő aljzatoknál több, akkor ott lehetne a mostani aljzatokhoz menő vezetékre még rákötni másik ágat.
Ezt a képet hol lőtted? Lechner melyik videója? Erre a következtetésre jutottam én is. A szoba közepére csővel lehet menni, de onnan le a konnektorokhoz meg se lehet mozdítani a drótokat, pedig cső van ott is. Feldugtam egyikbe kamerát és betontörmeléket fedeztem fel, kavicsot a plafon alatt 20 centivel. Vezetékkeresővel le is lehet követni a vezetéket tovább is, pontosan, levakartam a betonig, de semminek semmi nyoma. se fedél, se doboz, semmi. Létezhet, hogy a fal túloldalán, a szomszéd oldaláról szerelték és innen telibe van öntve a betonelem, és amonnan lett bekötés után elmisungozva? (plusz 6 réteg festék és a tapéta...) 16 centis főfal. Ha ott lesmirgliznénk látnánk egy bevakolt kötöződobozt? (Szomszéddal szerencsére nincs keresztbekötve.)
"Kettős szigetelés, második ÉV osztály. Internet szerint tilos földelni, jogszabály szerint csak a benne lévő elektromos szerkezetet."
Ez nem azt jelenti hogy te megteheted a porszívóddal, mi egyébbel. Ha a készülék gyártó megteheti mert szükséges, vagy a készülékre helyeztek olyan csatlakozót amely a földelésre (nem érintésvédelmi okból) csatlakozására alkalmas az nem azt jelenti hogy minden kettős szigetelésen belül tetszőlegesen beköthető a védőföldre.
Elvileg valóban lesz feszültségemelkedés a védővezetőn, bár egy megfelelően kivitelezett rendszerben (értsd le van verve egy karó a földbe, és rá van kötve a védővezető), de az soha nem fogja elérni a fázis feszültségét, kivéve, ha szakadt a védővezető.
Az antennacsatlakozóra (a TV készülék tápegységének DC oldali negatívja) kötött földelővezetéken a feszültségemelkedés nem fog semmit okozni, mivel a Tv tápegység primere galvanikusan le van választva.
Nem sűrűn kell fogdosni, de még mindig jobb, mint ha összevissza földeled és egyszer csak megkotlik miatta az egész. Főleg ha a szolgáltató kábele is be van dugva, akkor örülnek majd nagyon.
"Ha egy 230V-ra csatlakoztatott szkóppal mérek egy 12V-os áramkörben, akkor a szkóp mérőfejének negatív csatlakozóját nem teszem rá a 12V-os áramkör közös pontjára."
Izé. Akkor mihez képest mérsz? A szkópnak és a méredő áramkörnek kell lennie egy közös pontjának.
Mondjuk azon az áramkörön történik egy testzárlat egy másik készüléknél. Ez azt jelentheti, hogy egy pillanatra rákerül a fédőföldre a fázis, mire leold a védelem. ez a feszültség az antennára kerül, ami levágja az elektronikát. például.
Ha egy 230V-ra csatlakoztatott szkóppal mérek egy 12V-os áramkörben, akkor a szkóp mérőfejének negatív csatlakozóját nem teszem rá a 12V-os áramkör közös pontjára.
A mérőkábel negatív ága a BNC-n keresztül csatlakozik a szkóp fémházához, a mérőkábel árnyékoláshoz ez bőven elegendő. Ha a panel közös pontjára rácsatlakoztatnád a védőföldet, azzal még tönkre is teheted a 12V-os áramkört.
De! Ezért vannak kitalálva a szervíz asztalok, ahol földfüggetlen 230V van kiépítve.
Mit értesz az alatt, hogy az elektronikát leföldeli??
Másik meg az, hogy ha egyszer valami el van szigetelve a külvilágtól, és azt valami módon megpróbálod leföldelni, akkor a föld vezetéken keresztül bevihetsz más eszközökről nemkívánatos feszültséget, mégha csak pár pillanatra is.
Sziasztok! Kettős szigetelés, második ÉV osztály. Internet szerint tilos földelni, jogszabály szerint csak a benne lévő elektromos szerkezetet.
El tudná mondani valaki konkrét példán keresztül, hogy mi módon okozhat problémát, ha valaki egy kettős szigetelésű cuccbam az elektronikát leföldeli? Persze nem eszement módon, hanem pl egy porszívóban a motor fém házát, ami egy mosógépben természetes.
Egy Whirpool/HB 4860B NE indukciós fözölap bekötéséhez kérnék egy kis segitséget 380V-ra kell be űzemelni a hat bekötési rajz közűl melyik szerint kell? A gyárilag bekötött kábel 5x2,5 a fekete -barna közösitve szűrke -kék közösitve + zöld-sárga.
Csak megjegyezném hogy a strang szó nem ugyan az mint a közmű alagút legyen az akár vízszintes akár függőleges.
A strang az általában valamilyen csővezeték.
Szóval nálam elsőként felkerülhetett a vezeték csatorna,majd felfalazták a WC-t (rá), majd beburkolták a közműalagút vázát. Így a csatorna tetőt le sem tudom venni mert ráfalaztak.Cserében végig tudtam tolni benne a kábelt az új áramkörnek.
Ha ez egy szerelőakna szerűség és a lakásból nyílik egy ajtóval ami a földszintről megy felfelé és ebben megy a víz szennyvíz meg szellőzés, és ezekben a szinteknél átjárhatatlanul el van választva, akkor sztem lehet használni átmenő vezetéknek.
"ha a védőcső gyártója EGYÉRTELMŰEN hivatalosan leírja, hogy az ő védőcsöve minden (mechanikai, érintésvédelmi, vegyi, biológiai, UV védelmi) szempontból helyetteíti a földkábelek védőburkolatát,"
Pl a KPE csövek valószínűleg minden szempontból megfelelnek ezeknek a követelményeknek, de amíg a gyártó hivatalosan nem nyilatkozik erről, addig a villanyszerelő nem húzhat bele NEM földkábelt a föld alatt.
"gyárilag" az elosztótól csatorna megy a közműalagúton keresztül a konyhába."
A strang belseje valószínűleg a társasház közös területe, olyan mint pl a lépcsőház vagy a folyosó. Ugyanúgy nem lehet magáncélra használni, mint pl ha szeretnél egy plusz konnektort a hálószobába, azt nem csatornázhatod oda kinn a folyosón :)
Még védőcsőben IS kizárólag földkábel mehet, tehát a világ legerősebb védőcsöve sem ad felmentést a földkábel alól.
Kivétel persze, a ha a védőcső gyártója EGYÉRTELMŰEN hivatalosan leírja, hogy az ő védőcsöve minden (mechanikai, érintésvédelmi, vegyi, biológiai, UV védelmi) szempontból helyetteíti a földkábelek védőburkolatát, de ilyen védőcsőről nem tudok (habár lenne rá igény).
Sajnos sok helyen fut föld alatt NEM földkábel, pl védőcsőben (sőt NEM szabályos mélységben vezetve), ezek nem szabályos, hanem "saját felelősségre" megoldások.
1. Egy darab védőcső megy a konyhába, és a beton bontása, valamit a 3-4 MT vezeték behúzása az egyetlen csőbe szerintem szenvedősebb meló, mint a külső kábelcsatorna.
2. Az mostani dobozok nem pont a számomra legmegfelelőbb helyen vannak.
Azt azért nézd meg, hogy ami oda megy az VALÓBAN földkábel-e. Mert nem minden fekete kábel földkábel (sőt, elméletileg létezhet nem fekete földkábel is).
"találtam egy 1 méteres oszlopon egy 220-as konnektort. ...l földkábelként érkezik bele az áram"
Ha a földkábel elég vékony, tehát könnyű dolgozni vele kis helyen, akkor teljesen szabályos az is, ha csak egy egyszerű IP44-es dugaljat teszel a kábel végére (a kábel lehetőleg ALULRÓL menjen bele).
Az is elképzelhető, hogy nem folyamatos a védőcső, pl. a falak illeszkedésénél gyakran kihagyták a két panel közti összekötéseket, és csak simán behúzták a vezetékeket, majd kibetonozták a hézagot.
Esetleg egy próbát tehetsz, hogy kibontod azt a részt, hátha elég csak a hiányzó közdarabot pótolnod.
Az IP44 szabvány már minden irányból érkező fröccsenő víz ellen elegendő, az esőt bírnia kellene. 1000Ft különbségért két dugaljzatot is kapsz hozzá. Ha szeretnéd túlbiztosítani magad, akkor megveheted az IP66-t, de szerintem az épeszű emberek többsége nem szakadó esőben akarja a kint használatos elektromos gépeit használni (pl.: fűnyíró, elektromos láncfűrész, hasítógép, nagynyomású mosó).
Panellakás átvezetékezésekor szembesültem egy olyan problémával, hogy a védőcsőbe beton, vagy valamilyen kötőanyag került korábban, és így a régi vezeték eltávolítása, vagy az új vezeték befűzése is lehetetlenné vált egy szakaszon. A feltöltött skiccen a megoldási ötletem látható: a falakban fehérrel jelöltem a védőcsövezést, és a kötődobozokat, az elakadást helyét pedig a csőben feketével. Mivel főfalban található a probléma, vésni nem szeretnék, ellenben arra gondoltam, hogy külső kábelcsatornában elvezetem a vezetékeket a válaszfalig, amibe már horonymaróval nyugodt szívvel belevágnék a szükséges 30 cm-es szakaszon, az ottani első kötődobozig. A kötődoboz hátuljából átvezetném a strangba a vezetékeket, ahol védőcsövezéssel futna végig, a vízvezetéktől lehetőleg minél távolabb. A strangból kiérve a tervezett konyhapultmagassága alatt vagy folytatnám a védőcsövezést, vagy külső kábelcsatornáznék. Ez a folytatás tervezetten elhaladna gázvezeték mögött (kb. 5 cm lenne a gázvezeték és a védőcső/kábelcsatorna között) Van-e olyan szabvány, ami tiltja a strangban való elvezetést, illetve a gázcső mögött történő közvetlen elvezetést? Van valakinek esetleg jobb ötlete?
Kerti fészer elbontása után találtam egy 1 méteres oszlopon egy 220-as konnektort. Nyomon követve visszafelé védőcsővel földkábelként érkezik bele az áram. Szeretném megtartani, de természetesen így nem maradhat.
Borzasztó egyszerű. Elektronok áramlanak a generátorból a fogyasztóig, váltóáram esetén oda-vissza, másodpercentként 50x váltva (hogy el nem szédülnek), majd a fogyasztó ellenállásán munkát végeznek, ettől melegszik és világít a lámpa.
Ennél többet nehéz mondani a leirásod alapján.
Nekem van olyan helyiségem, ahova nem 4 vagy 5 vezeték megy be, hanem cirka 15db 3 eres kábel, meg egy 5 eres.
> A villanyoszlopról hány vezeték jön be ?
Attól függ :)
Ha 1 fázison vételezel, akkor tipikusan kettő. Ha 3 fázison, akkor 4. Igen, a PEN is, azt szokás megtámasztani a helyi földeléssel (jobb esetben)
Amatőr kérdés . Egy 30-40 éves családi házról van szó , melléképületekkel . Némelyik helyiségben 5 vezeték , máshol 4 . Követhetetlen . Hirtelen nem emlékszem hogy ahol 4 van ott a 3 fázis mellett melyik hiányzik ,a nulla vagy a védőföld :( .
Nem vagyok villanyszerelő , csak amatőr , egy-egy konnektor vagy kapcsoló felszerelése nem okoz gondolt . A kérdésem hogy hogy működik maga a rendszer ?
A villanyoszlopról hány vezeték jön be ? 3 fázis az oké,de PEN is ? Vagy azt minden esetben ott a háznál van a földbe ledugva ? Bocsi az alap kérdés miatt,de órák óta keresem a választ nem találom .
Az hogy IT meg rendszergazda az akkora falat mint ha azt mondjuk pedagógus vagy ügyvéd.
Oké, hogy tud tanítani vagy ismeri a jogot de mind a kettőnek van szakterülete. Aki spanyolban erős és tudja tanítani az nem biztos hogy otthonosan mozog a kínai nyelvben. Aki a buszon laptoptáskával megy a vállán nem biztos hogy mindenhez is ért.
Vindózt meg egyébként is mindenki tud felrakni, a gyerekek meg értik az új érintős telókat mert ebbe nőnek fel. :)
Bocs, hogy belevaú, de ez azért furcsa nekem. Egyszer rákerestünk egy singapore-i service centeres új kollégára (follow the sun rendszerben dolgozó multi egyik fő command centere, oda azért már nem az eke szarva mellől keresik a munkaerőt) és a gugli azt dobta fel, hogy "maszekban" vállal házhoz kimenős gép rendbeszedést, valami magyar szemmel nézve is nevetséges áron. És ez tényleg expert gyerek volt, pár hét múlva kellett vele együtt dolgoznunk, "leteszteltük". Szóval ha ilyen van bagóért, akkor vajon miért dolgoztatnak az arabok egy cukrásszal?
Lehet fikázni meg faszbúkozni, de a rendszergazdás csoport nem olyan szar, hogy csupa idióta legyen. De ha már infó, akkor akad pár komolyabb cég is, vagy célirányosabb, mint a Jófogás.
"Ha valakinek 80 feletti ikkúja vanik, akkor ott keresi a zállást, ahol hirdetik,"
Ha egy HR-esnek 60 feletti ikúlyja van, akkor egy helyett több helyen hirdet és MEGFIGYELI, hogy a Faszbúkról százan jelentkeztek, de mind idiótának bizonyult, a profession.hu/jobinfo.hu-ról meg csak hárman jöttek, de mindegyikük kiválóan bevált.
Persze a 60-as IQ feletti HR-es csupán mesefigura, a valóságban nem létezik ilyen.
Nem tudom irtam-e már de kolléganőm férje cukrászból lett őrzővédőből lett "informatikus", valójában az mert otthonról - pandémia okán - csinál rendszer-felügyeletet angolul EMEA régióban.
Nem lehet az hogy sokminden pozitív mellett valami más is hibádzik ottan? :)
Sok ki cég nem engedheti meg magának hogy főállású informatikus tartson mert jó esetben nem lesz dolga napokon át. Kötnek egy szerződést valakivel hogy heti mondjuk 4 órát kifizetnek neki es ha valami bajuk van szólnak nekik. Ezt fizetik ha van melo ha nincs. Mi a fenét kell bizonyítani egy informatikusnak? Mi az hogy pékinas informatikus szak? Az mekkora felkészültségi szintet takar? A fiamék az egyetemen mos ismerkednek majd a Putty-al meg a WinSCP-vel, mondjuk ezt ő 12-13 éves korában már rendszeresen hasznalta Raspberry PI akárhányas konzolozáshoz linuxban.
Ez a fácsés hirdetés ugy hatott nekem, hogy az a horgász aki szerint a halak a faszok mert nem ott lebzselnek ahol ő bedobta a horgát. El kell fogadni hogy komoly IT hirdetés munkavégzése jellemzően megyeszékhely de inkább főváros. Ha nagy vállalat lenne a cél az elhelyezkedésre mint mondjuk Kecsón a Merci oda igenis diploma kell. Mindamellett ha nincs a tudás karbantartva akkor az is kevés. Aki a fácsén keres infós annak valsz' nemcsak az lesz a dolga, hanem minden más amit a főnöke mond, a targoncázástól az udvarseprésig minden.
Öcsém évekig csatornafedeleket, átfolyókat és más felemelő dolgokat rajzolgatott egyetem mellett. Nem fizettek, nem szerette csinálni, de jelenleg őt keresik meg és az ország elhanyagolható számú építőmérnöke közé tartozik, akinek mindhárom minősítése megvan.
A pékinasok nem csak a kocsmában vakarnák a seggüket, hanem esetleg valamit tenni is akarnak, akkor lehet, hogy jobban menne...
Én is ismerek számos olyan történetet, hogy valaki hogyan lett kezdő informatikusból nagy tudású szakember hatalmas fizetéssel. Csak olyan történetet nem ismerek egyet sem, hogy a (sok éve informatikával is foglalkozó) falusi pékinas hogyan kerülhetett be egy kezdő informatikusi állásba. Ez utóbbira csak népmesék vannak, a valóságban ilyen nem fordul elő (kivéve talán nagyvárosokban).
A probléma ott van a több tízezer vidéki pékinas-informatikussal, hogy soha nem tudnak elmenni "teljesen kezdőnek" olyan helyre, ahol aztán VALÓDI szakmai környezetben VALÓDI szakebemberek előtt bebizonyíthatná, hogy nem hülye. A bizonyításhoz sokszor elég lenne fél óra is szakemberek társaságában, de ez a "fél óra egy szakemberrel" soha nem adatik meg nekik.
Sok esetben nem is tudnak arról, hogy volna ilyen állás a közelben, mert a csökött agyú HR-es kizárólag a Faszbúkon hirdeti meg, amit 80-as IQ feletti ember meg sem közelít soha, mert nem tudja elviselni, ami ott folyik.
Szerintem komoly lehetőségeke az ember csak multinál kaphat ott is csak ugy hogy ha már "készen vagy" vagy bevállal az ember mondjuk igy "IP vizsgákat" is.
Foglalkozom nagy vasakkal is de olyan értelemben nem tartom magam komoly szakinak aki ismeri minden lehetőségét egy ilyen berendezésnek.
Fenntartásban nincs is is idő arra hogy bohóckodjon az ember féltudással. A szolgáltatás visszaállítása a cél minél gyorsabban az meg csak ugy lehetséges ha éjszakánként minden eszközből rendszerek elmentik a configokat.
Nyilván azért nem mindennapos, de ahogy a szomszéd srác pár év alatt felküzdötte magát, azon is csak pislogtam. Elment teljesen kezdőnek, de hamar rendes pénzt kapott, mert volt gógyija és hajlandó volt tanulni. Security, hekkelés, meg ilyen biztonsággal kapcsolatos dolgokat nyom.
Számos módszer létezik, szerintem ez a legegyszerűbb recept:
- kell egy minél kisebb méretű pl 12V->230V-os inverter/konverter (már kb citrom méretűben is létezik) lényeg, hogy viszonylag nagy energiát tudjon szolgáltatni pár másodpercig
- kell 3 darab 18650-es ceruza-aksi (12V)
- össze kell kötnöd egymással mindenféle elektromos alkatrészt, szemetet amit a fiókodban találsz, lényeg hogy minél érthetetlenebb, zavarosabb, bonyolultabb legyen (ez lesz a nulltér/vákuum energiás örökmozgó találmányod)
- az invertert és az elemeit valahol el kell rejtened az örökmozgó belsejében, vagy a (gyanúsan vastag ;) talpában/állványában/fogantyújában, stb
- bekacsolod a kamerát
- az örökimozgóból látványosan jön kifelé a hatalmas energia
- a kamerát öt másodpercen belül kikapcsolod, mert a ceruza elemek és picike inverter csak pár másodpercig bírnak ekkora energiát szolgáltatni
- elemcsere (vagy akkumulátorok feltöltése) + az öt másodperc alatt felforrósodott pici inverter lehűtése
- a kamerát áthelyezed másik helyre (mintha csak a film kedvért váltottál volna látószöget és nem az elemcsere mat lett volna muszáj leállítani)
- újabb öt másodpercnyi video- felvétel
- és így tovább.
Ezek után a videót felteszed az internetre és besöpröd a nulla fizikai ismeretekkel rendelkező idióta tömegek álmélkodását (ezt a videót is már fél millió balek nézte végig). Ha nagyon pofátlan vagy, akkor még pénzt is kérsz a "találmány" részletes műszaki leírásáért, a hülyék úgyis magukat fogják okolni, ha nekik otthon nem működik az, ami a videón igen ;)
Az emberek többségét rohadt könnyű így átverni, pszichológiailag összefüggő felvételnek érzik akkor is, ha ugyanazt a dolgot pár másodpercenként más-más szögből mutatják nekik.
Világhírű TV-s bűvészek így tüntetnek el repülőket, felhőkarcolókat és hajókat "egy pillanat alatt", holott valójában az az egy pillanat olykor napokig tart ;) pl az egész sínpadot át kell építeni 200 méterrel arrébb, vagy 90 fokkal elfordítani (akár nézőteresül, közönségestül), hogy "eltűnjön" a felhőkarcoló.
"Felszereltem egy kis műhelybe kettő darab MIDE LED Panelt 18w-6500k és az után folyamatosan zavarja a kis rádiót. Azon kivűl hogy lecseréljem valami segitene?"
Lehet, hogy a filléres gagyi led lámpád nem zavarja a teljes rádió spektrumot, ebben az estben a rádiót is lecserélheted, vagy csinálsz neki olyan antennát amit a lámpa nem zavar, vagy csak átkapcsolod a rádiót mondjuk középhullámról URH-ra ;)
Felszereltem egy kis műhelybe kettő darab MIDE LED Panelt 18w-6500k és az után folyamatosan zavarja a kis rádiót. Azon kivűl hogy lecseréljem valami segitene?
Nem mutat semmit ez a link csak vissza dob a fórumba, szívesen elsajátítanám ezt a dolgot, még fizetnék is annak aki megtanítja nekem hogyan kell csinálni
"Ilyen rugót lehet venni valahol, be lehet ezt utólag rakni?"
Olcsó aljzatokba (amiből ki szokott esni) könnyű visszatenni: kiveszed a biztosítékot, fogóval összébb nyomod a két lemezt és bepattintod a helyére a karikát.
Komolyabb alzatokba persze sokkal nehezebb betenni, de abból viszont nem szokott kiesni :)
Külön nem kapható. Vagy kérsz valakitől, akinek a pincéjében hever vagy száz ilyen bontott aljzat, vagy veszel egy ugyanolyan újat és átteszed a rugót (mindezt természetesen feszültség alatt ;)
De ha a házad nem egy világvégi tanya, ahonnan kilométerekre van a legközelebbi utcai transzformátor , akkor igen csekély annak a valószínűsége, hogy a szomszéd hegesztője nálad 20%-os fényerő csökkenést idézzen elő az izzókon.
Ok, előre elnézést is kérek, ha alaptalanul gyanúsítok valakit. A hivatalos hibabejelentést ezért is passzoltam egyelőre, és próbálok infót gyűjteni. Kis falu meghosszabbított utcájáról van szó, az utóbbi cirka 10 évben épült majdnem 10 ház, meg jöttek új lakók is a régiekbe. Az utca elején ott a trafó, ránézésre nem egy mai gyerek, mintha valami '70-es évek dátumot láttam volna egyszer rajta.
Amennyiben nálad nincs baj, akkor valóban máshol van a probléma. Nem a szomszéd a felelős ezért, az eon nem hiába van kint, vonalat mérhetnek. Lehet más is szólt.
lehet a hálózaton is gyenge kötés, vagy a trafo tul van már terhelve, nem tudom.
Ja, hogy fixen tudod, hogy nálam van a gond? Köszi... :)
Ahogy írtam, amikor villognak a lámpák akkor hegesztenek pár házzal arrébb. Pontosabban már 2-szer láttam. De legközelebb telefonnal a kezemben megyek nézelődni, és páromnak diktálom, hogy mikor látom az ívfényt. Szerintem egybe fog esni, a lámpák villogásán gyakorlatilag az ívfényt "látom" inverzben.
Nem értek hozzá, ezért kérdezem: ha nálam valami kötési zűrzavar van, akkor lehet, hogy ha más hegeszt, akkor nálam villog a pilács? Egyébként én is hegesztettem itthon 100A fölött, akkor nem volt gond, még kérdeztem az asszonyt is utána.
Köszi a hozzászólásokat, ezekre reagálva:
Eredeti wagoval van kötve minden, rokon villanyszerelővel csináltuk. Nincs alu vezeték vagy egyéb taknyolás, teljesen új bekötés volt az utcai oszlopról építkezés előtt.
A kismegszakítós "dobozomra" ránézek.
A közvetlen szomszédot egyszer kérdeztem, nemmel felelt. De nem tudom, hogy egy fázison vagyunk-e, mert itt már sodrott erek vannak az oszlopokon, és nem látom.
A "gyanúsítottnak" is egy fázisa van, most néztem, 2 tyúkbél megy hozzá. Ami érdekes, hogy pont megjelent nála egy EON autó, és most esett le, hogy rendszeresen látom itt. 2 faszi ül benne fél órája, az egyik vadul nyomogat egy tabletet.
Analóg fesz.mérőm nincs, de talán a gagyi digitálissal is tudok értelmeset mérni, mert elő szokott fordulni a jelenség hosszú másodpercekig is.
És lehet, hogy elnyeli egy fekete lyuk az adatokat valahol út közben... Ésszel kell csinálni, igen. Azonos fázisra kell rádugni a két adaptert, lehetőleg azonos áramkörre (de két kismegszakító nem lesz olyan rettenetes akadály, ha külön körön lesznek)... Egyébként meg netről megrendeli, kipróbálja, és ha nagyon nem jó, eláll a vásárlástól. vagy eladja a gyakorlatilag új eszközöket minimális veszteséggel. Vagy "c" tervként keres egy szakit, akinek van eszköze, ideje, és kimegy, megnézi, összepróbálja, és kiszámlázza a kiszállást/munkát/miegyebet.
"elkezdtek időnként pislákolni a lámpák mindenhol. Kb. úgy kell elképzelni, hogy lemegy a fényerő kb. 80%-ra, és ott pislákol, szakaszosan, változó ideig. Szünet, aztán megint. Ezt akár hosszabb ideig, pl. fél óra, néha csak percekig."
Mivel a szomszédaidat megkérdezted (ugye?) és náluk semmi ilyesmi nem tapasztalható, ezért erősen valószínű, hogy valahol a te házadban egy elektromos kötés szép csendesen izzik, füstölög. Lehet, hogy csak akkor van ilyen, amikor a házban éppen működik valami nagy teljesítményű fogyasztó. Kísérleted ki, hogy a hibát elő tudod-e idézni bármikor, pl valaminek a bekapcsolásával.
"mindenhol váltottam ledes körtékre,"
Az izzó cserétől nem fog megjavulni a hibás elektromos kötés.
"akik csináltak egy sufni műhelyt, autókat (meg ki tudja még mit) bütykölnek.. hívtam az EON-t."
Attól, hogy feljelented a szomszédaidat, attól még nem fog megjavulni a házadban a hibás elektromos kötés.
Itt tuti nem az lesz a helyzet, mert nincs késes biztosíték, de társasházban 63 amperes késes biztosítéknál láttam már hasonlót, hogy rendszeresen elkezdtek az egyik fázison a lámpák villogni csak ott volt olyan is, hogy a lakók zizegést hallottak a kapcsolószekrény felől. Kiderült, hogy nem érintkezett jól a biztosíték, meg lett igazítva és utána eltűnt a hiba (hiányzott róla a rugó, talán azért, bár nem hiszem, hogy sokat tart).
De igen, az első lépés ilyen hibáknál, amit Ákos leírt, a kötések ellenőrzése a házban mindenhol. De ha mondjuk egy-egy lámpacsoport villog vagy csak az villog, akkor érdemes lenne először annak a vezetéknek az útját és kötéseit ellenőrizni. Mivel ő azt írta, hogy a lakásban "mindenhol" pislákolnak ilyenkor a lámpák, első körben talán a kismegszakítóknál lenne érdemes nézelődni.
De olyat is láttam már, hogy a villanyóránál volt kilazult alu vezeték, ami bejött a házba. A villanyórához meg ő nem fog hozzáférni, ahhoz már rendes regisztrált villanyszerelő kell.
Első körben a saját rendszered tedd rendbe, kizárva a saját hibát. Elosztóban kötések ujrahúzása, elágazó dobozokban vizuális vizsgálat, laza kötés és kimelegedés keresése.
Ha mindenhol rendben van minden, akkor feszmérés, de ha lehet analóg voltméterrel, jegyzőkönyvezni a méréseket és utána szólni az eonnak
"lehet, hogy 20 méter esetén már csak 10 megabit ami megvalósítható"
Papíron persze egyes powerline adapterek képesek átlőni akár 300 métert is, nagy adatsebességgel, de mi van, ha pont nálad ez valami miatt nem jön össze? Feleslegesen vettél meg egy drága cuccot?
Ilyenkor jönne jól egy olyan szakember, akinek van komoly tapasztalata effajta hálózat barkácsolásban, és a csomagtartójában van mindenféle kütyü. Odamegy, először kipróbálja a legolcsóbb megoldást, ha az nem jön be, akkor kipróbál egy drágábbat,... stb
Az a baj, hogy ilyen szakember gyakorlatilag nem létezik, mert ezt a fajta munkát szinte senki sem hajlandó rendesen megfizetni, pl
- csak a "csomagtartó" feltöltése különböző készülékekkel közel millió forint és lehet, hogy a cuccok felére soha nem lesz szükség, ez neked forint veszteség, csakhogy az általad megvásárolt, de soha sehol fel nem használt anyagok árát a kedves ügyfelek nem szeretik kompenzálni
- akadnak olyan megrendelések, amiről a kísérletek során kiderül, hogy az ügyfél által elfogadható összegből nem tudod megvalósítani, tehát szomorúan levonulsz. A sikertelen problémamegoldási kísérletekért nem jár pénz, viszont elment rá az időd (olykor több nap is), ennek kompenzálására a sikeres munkák után kell valamivel több pénzt kérni, csakhogy a kényszerű improduktív munkaóráidat a kedves ügyfelek nem szeretik kompenzálni. (jár a szájuk, hogy speciális problémamegoldásért hogy van pofád ennyire magas óradíjat elkérni, miközben egy másik villanyszerelő harmad ennyi pénzért cserélt neki kapcsolókat)
Ezért van az, hogy az a szakember, aki egyedi problémamegoldásra adja fejét, az egy hülye :) az okos szaki kizárólag rutin feladatokat vállal, csak azzal lehet jó pénzt keresni (ráadásul kevesebb ész is elég hozzá :). Ha valami olyan feladatra próbálnak rávenni, amire nem tudod azonnal a BIZTOS megoldást, menekülj onnan, mert elterjed rólad, hogy ügyes, okos problémamegoldó vagy, onnantól kezdve kizárólag ilyen munkáid lesznek és (nagy köztiszteletnek örvendő) szegény ember maradsz örökre. Vagy: ha a sikeres problémamegoldásokért annyi pénzt kérsz, hogy anyagilag megérje bevállalni a sikerteleneket is, ebben az esetben az fog elterjedni rólad, hogy egy pénzéhes büdös bunkó vagy :), nem fognak egymásnak ajánlani az emberek és elfogynak a munkáid.
Elméletben igen, gyakorlatban meg ismerősöknél körbenézek, oszt nem. Utoljára pár éves 3 fázisú sütő volt így bekötve, ráadásul a szigszalagot is sajnálta a paraszt, még jó, hogy nem használták.
Adott egy kb. 10 éve épült házikó, kb. 1,5 évvel ezelőttig semmi gond.
Viszont utána elkezdtek időnként pislákolni a lámpák mindenhol. Kb. úgy kell elképzelni, hogy lemegy a fényerő kb. 80%-ra, és ott pislákol, szakaszosan, változó ideig. Szünet, aztán megint. Ezt akár hosszabb ideig, pl. fél óra, néha csak percekig.
Szép lassan mindenhol váltottam ledes körtékre, és a jobbak (feszültség ingadozásra nem érzékenyek) abba is hagyták, de sajnos sikerült olyat is vennem, ami ugyanúgy érzékeny rá.
Egy idő után fejben összeraktam, hogy jöttek az utcába (pár házzal arrébb) új lakók, akik csináltak egy sufni műhelyt, autókat (meg ki tudja még mit) bütykölnek.
Már 2 alkalommal (éppen tegnap is) elmentem arra sétálni, amikor éppen fennállt a probléma. Láttam is, hogy az említett műhelynek villognak az ablakai, hallottam a recsegtetést, magyarul hegesztgetnek, szerintem valami trafós MIG géppel.
Ma hívtam az EON-t, elmondtam a sztorit, és ki akartak jönni (első körben hozzám) megnézni a hálózatot. Már rögzíteni is akarták a panaszt, amikor azért rákérdeztem, hogy mibe fog ez nekem kerülni. Öööööööö... csak akkor kell fizetnem (9000 Ft), ha kiderül, hogy az ő hálózatukkal bizony minden rendben, meg hogy értsem meg, hogy meg kell mérniük a feszültség ingadozást. Mondom, azt nehéz lesz, mert ez csak rövid ideig szokott előfordulni, pont nem akkor lesznek itt. Kérdeztem, hogy ha valaki garázdálkodik, akkor azt fel tudják-e deríteni. Újrakezdte a mondókát, hogy kell egy bejelentés, első körben oda mennek vizsgálódni, stb. Végül mondtam a hölgynek, hogy akkor hagyjuk ezt a hibabejelentést, mert nem kívánok feleslegesen fizetni. A "gyanúsítottal" nem nagyon van kedvem beszélni.
Sajnos csak 1 fázisom van, pont azt b sztatja az illető.
Kérdések:
Normál esetben, bármilyen szar gépe van az illetőnek, előfordulhatna ilyen? Lehet, hogy lopják az áramot?
Egyéb ötlet (azon kívül, hogy cseréljem a maradék érzékeny égőket, és tojjak az egészre)?
Az EON-os hölgy is kérdezte, hogy az elektromos eszközeimmel van-e gond ilyenkor, kikapcsol-e valamelyik, de neki is mondtam, hogy annyira nem súlyos a probléma.
Értem, persze, hogy akár lehetne kendácsolni a szoftverrel is, de ez azért nem ideális. De persze a normális megoldások meg elég durvák idő meg anyagi befektetést tekintve...
Jó lenne kideríteni, hogy hol van a leggyengébb láncszem.
Előfordulhat pl hogy ha repeater-re wifi helyett hálózati kábellel csatlakozol rá közvetlenül, akkor hirtelen tízszeresére ugrik a sávszélesség, innentől kezdve máris tudod, hogy a lassulás oka valójában nem is ott van, ahol eddig sejtetted :)
Plusz ha mindkét házon körsugárzó antennák valósítanak meg valójában pont-pont összeköttetést, az óriás pazarlás, hiszen minkét antenna 100-100 irányban dolgozik, miközben valójában csak 1-1 irányban kellene. Az is lehet, hogy ha a kis házra kívül feltennél valami komolyabb nyereségű (parabola) wifi antennát, az ellátna KÖZVETLENÜL a nagy ház közepén lévő fő routerig és a nagy házban megszüntethetnél minden barkácsolást.
Azt már próbáltam hogy kábellel kapcsolódok a kisház ablakában levő repeaterként is kipróbált routerhez. Akkor éppen pusztán vevő üzemmódban volt, nem is repeaterben. Sajnos az sem hozott megváltást.
Annyit még lehet, hogy ki lehet dumálni a szülőknél, hogy a kisházra menjen a tető védelme alatt az oromfalára egy antenna... Meglátom hogy adja ki.
Habár a vezeték hossza erősen csökkenti az átvihető sávszélsséget és lehet, hogy 20 méter esetén már csak 10 megabit ami megvalósítható (peches esetben annyi se).
Ilyen célra lehet, hogy egy gyorsabb powerline adapterpár is megfelelne neked - mondjuk 3 fázis esetén azt meg kell nézni, hogy melyik megy át a kis házba, és arra dugni a nagy házban lévő adaptert is, de ennyi.
"eljussunk egy olyan szintre, hogy mondjuk lehet rendesen dolgozni a vendégházból akár videókonferenciák stb"
Egyes videokonferencia szoftvereknél befolyásolni lehet a szükséges sávszélességet. Tehát a képminőség rovására akadásmentes lesz a folyam (hálózaton át küldött+kapott pixelek számának csökkentése, profi esetben a másodpercenkénti képkockák számának csökkentése).
Olyan is van, hogy a szoftver automatikusan kevesebb bejövő sávszélességet igényel, ha partneredet nem teljes képernyőn nézed, hanem kis ablakban és olyan is lehet, hogy ha kis felbontású kamerát alkalmazol vagy a kamerád felbontását lecsökkented a kamera beállításai között, attól jelentősen csökkenhet a tőled kimenő adatforgalom.
"Jelenleg ez a nagyház ablakban feladó router, kisházban repeater megoldással nem adja ki"
Jó lenne kideríteni, hogy hol van a leggyengébb láncszem.
Előfordulhat pl hogy ha repeater-re wifi helyett hálózati kábellel csatlakozol rá közvetlenül, akkor hirtelen tízszeresére ugrik a sávszélesség, innentől kezdve máris tudod, hogy a lassulás oka valójában nem is ott van, ahol eddig sejtetted :)
Plusz ha mindkét házon körsugárzó antennák valósítanak meg valójában pont-pont összeköttetést, az óriás pazarlás, hiszen minkét antenna 100-100 irányban dolgozik, miközben valójában csak 1-1 irányban kellene. Az is lehet, hogy ha a kis házra kívül feltennél valami komolyabb nyereségű (parabola) wifi antennát, az ellátna KÖZVETLENÜL a nagy ház közepén lévő fő routerig és a nagy házban megszüntethetnél minden barkácsolást.
Panel lakás 9.-én lakom. Villanytűzhely, klíma, szárító, bővíteni szeretném a hálózatot 32A-re. Kijött a vállalkozó és meglátta hogy a felettünk lévő lakásában már cselték a vezetéket. Azt mondta akkor mi már megspóroljuk a vedővezetőt, közösítjük, nem húzunk le nekem is 9 emeletet + pince + még onnan 15 métert.
A kérdésem az lenne járható út ez? Nem lehet ebből a későbbiek folyamán baj?
"ha ilyen kinti eszközt raknék, akkor az fixálja az undorító kábeleket "
Az undorító kábel mehet pl a padláson a tető széléig, ahol a kültéri wifi lehet közvetlenül az eresz alatt.
"és még a ház külseje is csúnya lesz."
Aki szerint egy 25 centis kis fehér négyzet az eresz alatt teljesen tönkrevágja a tíz méteres ház látványát, azokat elmeorvoshoz küldeném. Ugyanahhoz az orvoshoz, amelyik azokat kezeli, akik levakoltatják a kötődobozokat, mert erősen báncsa az ő érzékeny szemit a mennyezet alatt 15 centivel lévő fél milliméter vastag halvány szürke karika :)
Repeater nem jó és nem erre való... Ott az TPlink amit mondtam, azzal jó lesz, de ha "Külső vevőkkel a homlokzatba rondítás miatt a szülők lecsapnának engem," Akkor nem tudom. Tető alá még lehet tenni, az is működőképes. Csodát tenni meg nehéz, ez ilyen.
A lényeg az volna, hogy eljussunk egy olyan szintre, hogy mondjuk lehet rendesen dolgozni a vendégházból akár videókonferenciák stb. Jelenleg ez a nagyház ablakban feladó router, kisházban repeater megoldással nem adja ki, főleg ha az aluredőny lemegy.
Tehát ha én vagy más ott tanyázik a szülőknél a kisházban, akkor a net csak megyeget, de már hétköznapibb dolgokra is gyakorlatilag alkalmatlan. Játszani sem lehet onnan pl. :D Idegesítő helyzet, de nem a világvége...
Meg hát a max sebesség legjobb esetben ilyen 8MBit/s, ez azért elég gáz. Próbáltam olyat is, hogy egy routert vevőnek konfigurálok DD-WRT alatt, azt rakom a kisház ablakba és onnan kábelt húzok a kisházban használt gépig, így nem repeater lenne a kisházban, hanem egy jobbfajta külső vevő. Az se sokkal jobb megoldás a tapasztalatok szerint.
Külső vevőkkel a homlokzatba rondítás miatt a szülők lecsapnának engem, szóval az annyira nem adja, meg a kábelezért azokig a pontokig eljuttatni ugyanakkora méretes szívás, mint a behúzással senyvedni.
Amúgy ha védőcsövezve van az erősáram kábele akkor is földkábel kéne hivatalosan? Gondolom azért a "hazai környezetben" földkábelt csak akkor raknak, hogyha a kábel körül nincs védőcső és a földdel érintkezik közvetlenül nem?
Kimérve, vagy csak olyan anyagokból lett összerakva? Mert a tízcsigás kábelezés nem házibarkács kategória. (Még...)
Valóban csak elméleti a 10 GBit/s-es nagyház kábelezés, sosem volt kipróbálva. Gigabitet tud, de azt CAT5e-vel is tudná :D
A másik védőcső (csengő és fűtésvezérlés mellé behúzva) mindenképp jobb megoldás - de én ott is inkább optikát húznék - métere nagyjából ugyanabban az árban van, mint CAT6 UTP fali kábel, a végződtetés anyagigénye is ugyanott van, amiben drágább az optika, az a két médiakonverter, viszont abból lehet az igényeknek megfelelőt (100M/1G) venni - vagy ha 10G kell, akkor 10G-s switchbe direktben belógatni az optikát (SFP+), mert ott nagyon nem éri meg rézre visszaforgatni.
Gigabites médiakonverter valóban egész vállalható árban van, ilyen 10k HUF kürül, ahogy nézem. Annál több tuti nem kell a közeljövőben sem.
Alapvetően a mostani megoldás egy undorító szotty. Tyúkbél lóg az ablak belső oldalág, ahol oda van celluxozva plusz egy router az ablakkávához, ami csak a kisháznak oszt. A fogadó oldalon ugyanez, egy router van repeaternek kendácsolva. És legalább rossz is. van 8MBit/s, de ez se stabil.
Na ha ilyen kinti eszközt raknék, akkor az fixálja az undorító kábeleket és még a ház külseje is csúnya lesz.
A pincéig le tudok húzni bármilyen kábelt van külön védőcső erre, onnan meg valamilyen módon a kisházig elhúzható vagy optika vagy réz. Ott nem lesznek lógó random kábelek.
De igényesen kivezetni a homlokzatra a villanyt és egy UTP-t a kültéri akár TPLink CPE210 eszköznek nemigen lehetne. Elsőre úgy látom.
*Az optika Telekom vonalon úgy merült fel, hogy akár külön előfizetést is lehetne kérni a Telekomtól, az utcában optikai hálózat van, ilyen esetben a kisházig menne a kinti oszloptól az optika és ott lenne a szolgáltatói végpont. Nagyház tetőnél bejön, meglévő védőcsövön lemegy a pincébe, onnan meg kisház...
A médiakonverterek meg kábelezés árából 1-2 évig fizetni tudnám a kisház teljesen független internet előfizetését a Telekomnál. Persze ehhez is előre már behúzókábelt be kell varázsolnom a védőcsőbe.
Sok esetben nincs szükség külön teljes átjátszó hídra, elég, ha az egyik épületben van egy szokásos router körsugárzó antennákkal és csak a másik épületen van csak nagy nyereségű (pl parabola) irányantenna.
"ez stabil, pár 10 megabit van, mi kellene még?"
Viszonylag olcsó beltéri cuccokkal már csináltam 750 megabit körüli kapcsolatot (2,4+5GHz+MIMO),
"Mekk Elek Ezermester "lépcsős" behúzást javasolna."
Mekk Elek bármiféle behúzás előtt azt javasolja, hogy végre áruld el, hogy minek kell oda az a plusz kábel. Mert Mekk Elek már legalább száz estben azt tapasztalta, hogy ha a kedves megrendelő elárulja, hogy VALÓJÁBAN mi a feladat, akkor a feladat megoldására létezik SOKKAL olcsóbb, egyszerűnbb, gyorsabb, fájdalommenteseb, szebb, praktikusabb, stb b megoldás, a kedves megrendelő amatőr elképzelése helyett. Jelen esetben is valószínű, hogy tök felesleges oda egy UTP kábelt berángatni.
Kivéve persze, ha te csak akkor keresel pénzt, ha oda mindenáron kábelt húzol, ha viszont vezeték nélküli megoldás lesz, akkor viszont valaki más keres pénzt, mert te nem értesz a wifi-hez. Ebben az esetben természetesen mindenképpen kábelt kell húzni ;)
Remélhetőleg a megrendelő sejti, hogy ez a 20 méternyi UTP kábel neki kb száz ezer forintjába fog kerülni.
"A WIFI antennára feltekerve 1 szál vezeték, a vége bedugva a vill.csőbe --kb 1-2m A túloldali vevő antennánál ugyan igy ."
Ez annyira hazavágná a wifi antenna SWR értékét, hogy a vezeték túlsó végére semmi jel nem jutna el (2,4 GHz frekvencián több nanofarádnyi kapacitás a föld felé, plusz soros induktív hatások). Bónuszként talán még a wifi elektronika rádióadó része is tönkremehet.
"Ámde alapvetően az optikai szakaszokat otthonra minimalizálnám. Elszakad, valaki kitépi és hívhatok szakit a javításhoz..." - Ha elszaggatja/elrágja valami a CAT6-os kábelt, azt sem biztos, hogy házilag rendesen meg fogod csinálni... :)
"10 GBit/s-ig jó a CAT6 UTP kábel." - ha és amennyiben a hálózat kiépítése során betartják az előírásokat - például a minimális hajlítási sugarat, illetve a hossz is eléggé korlátozott. A 2.5Gbit-es port (NAS?) az szép dolog, de azt vagy egy olyan USB-C-s adatperbe dugod direktben, vagy olyan switch-be, ami képes ilyet fogadni. "10 GBit/s a ház kábelezése" - Kimérve, vagy csak olyan anyagokból lett összerakva? Mert a tízcsigás kábelezés nem házibarkács kategória. (Még...) A másik védőcső (csengő és fűtésvezérlés mellé behúzva) mindenképp jobb megoldás - de én ott is inkább optikát húznék - métere nagyjából ugyanabban az árban van, mint CAT6 UTP fali kábel, a végződtetés anyagigénye is ugyanott van, amiben drágább az optika, az a két médiakonverter, viszont abból lehet az igényeknek megfelelőt (100M/1G) venni - vagy ha 10G kell, akkor 10G-s switchbe direktben belógatni az optikát (SFP+), mert ott nagyon nem éri meg rézre visszaforgatni.
"Az optikai vezeték felmerült nekem is. Ámde egy helyrajzi számról beszélve necces, hogy a Telekom hajlandó-e kettő optikát bekötni egy telekre."
Saját optikádhoz mi köze lenne a Telekomnak?
Többire írtam fent eszközt, occsó, műxik, és kültéri így nem kell redőny mögé meg ide-oda tenni. Nem is tudom eddig mivel szórakoztál. Extra erősítőt sem tudom, legtöbb úgyis csak marketing, meg a vezeték nélküli dolog két irányú kapcsolat, szóval egyik felét hiába gányolod erősítővel (ami szabálytalan is, meg teljesen felesleges) a másik fele attól még nem lesz jobb.
"Elszakad, valaki kitépi és hívhatok szakit a javításhoz...-"
Meg kell fejteni, de általában nem a sávszélről van szó ha az a kérdés.
És ha nem kérdés, akkor fel kell rakni egy pár TPLink CPE210et és kész, végén még megint Mekknek lesz igaza, hogy el kellett volna mesélni mi a koncepció, lehetőség, feladat, oszt mondunk majd rá okosat. ez stabil, pár 10 megabit van, mi kellene még?
Ha már így optikázunk, akkor a fő hálózati bekötés optika a kerületben. Így lehet akár teljesen külön előfizetése a kisebb háznak. És akkor el vannak különítve. Havi 3000-ért kb.
Akkor ha bent volna a behúzákóbelem, akkor a telekomosok azzal be tudnák húzni az optikai bekötést az utcáról.
Ámde alapvetően az optikai szakaszokat otthonra minimalizálnám. Elszakad, valaki kitépi és hívhatok szakit a javításhoz...
10 GBit/s-ig jó a CAT6 UTP kábel. Annál több még jópár évig nem fog kelleni most is 2.5GBit/s-es portjai vannak a végpontnak, 10 GBit/s a ház kábelezése és mit használnak a szülők? 300 MBit/s netcsomagot, mert tökre nem kell több és az otthoni hálózatot nem igen használják egyéb dolgokra. NAS, háziszerver stb meg ilyesmi plusz egy hiba meg problémaforrás... nem igazán van szükség 10 GBit/s+ átvitelekre nálunk. Az optikai szál nagyon korán bent volt már 10+ éve a szülőknél, de azóta sem lett előfizetve 1GBit/s netcsomagokra se stb, mert nincs rá szükség.
Ez egy vendégház kb az idő java részében nincs ott senki, szóval extrémjó megoldások nem kellenek igazán, csak valami relatív stabil.
De megnézem, hogy a másik védőcsővel mit tudnék kezdeni, a csengő+termosztátossal
Hmm, végülis igen, de akkor a topik tanulsága alapján inkább máshol vezetem. Van egy külön gégecső-védőcsőben menő, egy még külső 110-es védőcsőben levő fűtés mellett vezetném. Akkor ott nincs annyira erősáram, illetve külön védőcsőben megy a termosztát drót.
"kár is agyalni tovább, marad a wifi átlövés." - Vagy kültéri feszítősodronyos optika... Kérdés, hogy milyen költségkeret és milyen sávszélesség/latency/rendelkezésre állási igények vannak... Én számolgattam, és nagyon az optika jött ki költséghatékonyabbnak...
Gányolni lehet, de ahol bármilyen szinten van időszakos erősáramú felülvizsgálat, és azt rendesen csinálják, ott ez szép nagy piros betűkkel kerül bele a jegyzőkönyvbe, mint kvázi "azonnal" megszüntetendő hiba.
"Az optikai vezeték felmerült nekem is. Ámde egy helyrajzi számról beszélve necces, hogy a Telekom hajlandó-e kettő optikát bekötni egy telekre."
Miért kéne hozzá a Telekom? 4*9/125 optikai kábel, (~200Ft/m), hosszban annyi, hogy mindkét végén legyen 1-2m pluszban, behúzás után pigtail vagy doboz+aljzat+patchkábel a végekre, illetve egy-egy optikai/réz médiakonverter. Ezzel foglalkozó cég tud neked eszközt ajánlani és árat mondani kábeltől kezdve mindenre. Igen, ezt nem fogod tudni fullban összerakni saját magad, ez igaz, és drágább is lesz, mintha rézzel csinálnád - viszont időtállóbb lesz, az is biztos.
a zavartól ne aggódj, millió helyen basszák bele egy kábelcsatornába (szabálytalanul) az UTP-t a millió erősáramú kábel mellé, és céges hálók mennek vígan így.
Otthonra nem aggódnék.
De mielőtt beleéled magad, próbálj rá hogy egyátalán mozdul-e az a jelenlegi köteg benne. Ha nem akkor kár is agyalni tovább, marad a wifi átlövés.
Köszönöm az ötletet, mondjuk ez nem olcsó, meg ugyanúgy a szabadban valami esőmentes helyet kéne neki keresni. Ennyiből egy kicsit szenvedek és akkor már vezsek optikai végpontokat és építek valami atomstabilat. De persze értem, hgoy ez úgymond készen jön és a behúzós szenvedés nullázódik
Áhhá, értem. Ez tök érdekes ötlet. Talán a csengőkábelekkel meg tudnám oldani, de ez az éjszakai+sima áram védőcső ez a pinceajtó előtt a szabadban végződik (azért van rajta a pipa, hogy a víz ne essen be...), oda nehéz lenne egy routert okosítani vagy nem élne sokáig inklább úgy mondanám...
Megnézem a helyzetet a szülőknél, hogy ez mennyire lehet járható út. Végülis a lényeg, hogy fémes vezető legyen a csőben nem? Tehát pl a pincéból pincépbe tartó csengőnek való rézkábel is jó lehet akár?
Kedves _ZE, Mutual Friend, Mekk Elek Ezermester, Dehogyne, ötfelezős, Atis57, Jahno, yamahari, Mr. Pepe00, C20NE, Overnengineering, kiggyo!
Nem volt célom a téma "felrobbantása", kissé naív, erősen folyamatos tanulófélben levő építkezőként szerettem volna kérdezni. Nem biztos, hogy kellő részletességgel sikerült a kérdésemet feltenni, ahogyan azt említettétek is. "Szétspammelném" a témát ha egyenként válaszolnék a válaszokra, így kérlek engedjétek meg, hogy végigolvasva az összes hozzászólást az azokban felvetett kérdésekre válaszoljak így a munkanap végén, amikor is el tudtam olvasni a részletes és segítőkész válaszaitokat.
A helyzetet ahogy írtátok nem teljesen megfelelően írtam körül sajnos. Ennek tisztázásaképpen:
-Alapvetően jelenleg a védőcsőben kettős szigetelésű vezetétkek vannak. Az éjszakai áramnak és a nappali áramnak a vezetékei.
-Nem méretlen vezetékekről van szó. Egy helyrajzi szám, két épület a felállás. A főépületben van a villanyóra, ott van leverve egy fő földszonda, ugyanakkor ezen gazdasági/melléképítménynél is van pluszban földszonda.
-Ha jól gonodolom a leírásotok alapján ha az UTP kábel végei fali dugaljakban végződnének, akkor ez esetlegesen veszélyes helyzetet is idézhetne elő. Nem sodrott, hanem fali kábel révén ez akár probléma is lehet, a kábel maga kiállásokban kéne, hogy végződjön, onnan patch kábellel lennének bekötések egy routerbe stb. Akkor lenne okés a helyzet, ha a kábelek közvetlenül UTP-s eszközökben végződnének, amik fel volnának készítve esetleges feszültségcsúcsokra, amik a vezetékben indukálódhatnak elméletileg, hiszen egy védőcsőben volna az erősárammal és ezáltal akár előfürdulhatnak extrém helyzetek.
-A zavartól nem félnék igazándiból (ha volna, akkor az ember átvált optikára és zsebbenyúl), egyedül az érintésvédelemtől (legyen biztonságos a rendszer).
Az optikai vezeték felmerült nekem is. Ámde egy helyrajzi számról beszélve necces, hogy a Telekom hajlandó-e kettő optikát bekötni egy telekre. De ha hajlandó akkor is ez ágyúval verébre lövés talán. A cél, hogy megbízható internet legyen a "kisházban" is. Jelenleg a Sagemcom 5670 optikai végpont kimenetein UTP lehetőség van csak (elsőre sima CAT6 fali kábelt gondoltam befűzni, amúgy ez tényleg kb 300V szigetelési osztályú). A meglévő optikai végpont (300 MBit/s a csomag amúgy, de ezt lehozná amúgy Cat5E kábel is) mellé extra eszközök kellenének, ha az összeköttetést optikával oldanánk meg.
A vezetéknélküli megoldás idáig kudarc, a főépületen alumínum redőnyök vannak, eléggé betesznek a nap egy részében a vételnek, amit amúgy a főépület emeleti ablakába rakott extra erősítővel sem sikerült élhető minőségűre bejátszani.
A powerline megoldásra azért nem bíznám a stabilitást.
A lényeg, hogy Mekk Elek Ezermester "lépcsős" behúzást javasolna. Ezzel még próbálkozhatok a "pipa" eltávolítása után.
Illetve ha ez necces, akkor kicsit a fali átvezetéseknél gányolva van külön védőcsőben (a fűtéssel eggyütt) egy csengőkábel, azzal behúzhatnék egy csnegőkábelt és egy optikát vagy UTP-t.
Alapvetően a fő probléma az, hogy még egy "behúzókábelt" (egy régi CAT5 UTP kábel egy darab érpárjára gondoltam) sem tudok elhelyezni a problémás védőcsövezés miatt, tehát, hogy a haszonkábel optika vagy UTP addig amúgy még el sem jutottam gyakorlatilag sajnos.
Az egyik végén földelve a másik végén meg az árnyékolás és a helyi föld között szép kis potenciálkülönbség lehet, ha a két épület földpotenciálja nem garantáltan azonos.
Egyébiránt igen régóta alap, hogy ott, ahol erősáram mellett kell futnia a hálózatnak, vagy épületek közötti kapcsolatról van szó, ott optikai kábel a javasolt - ami ráadásul keresztmetszetben is jóval karcsúbb, mint rézből; 2*0.75Cu lapos vezetékhez hasonló keresztmetszetben is van megfelelő optikai madzag, aminek a nagy része a műanyag védőburkolat meg a két masszív kevlár szál. persze ha rágcsálóvédett kivitel kell, akkor az picit vastagabb és merevebb lesz - cserébe viszont "örök élet+1 nap", ha nem vágja el valaki/valami. Ja, rágcsálóvédett, időjárásálló UTP-kábelt is lehet keresgélni, de az kifejezetten hosszú menetelés lesz - és nem is lesz olcsó.
Teljesen lényegtelen hová van kötve, már ha az esetleges feszültség különbségtől félsz. A differenciális vonalak trafóval le vannak választva, ahogy Elek is beszúrt egy képet, így 2kV-ig megoldott az izoláció mindkét oldalon.
A köpenyföld általi összekötésre pedig a patch kábel a megoldás, mert az bizony lehet föld potenciálon.
2kV izolációval rendelkeznek az ethernet trafók, amelyek minden réz alapú ethernetes eszköz bemenetén vannak. Nagy probléma lenne, ha nem lehetne 2 épület között rezet kihúzni....
Amennyiben pedig árnyékolt kábelt használnak (STP) akkor szokás egy rövid patch kábelt bekötni, ami pont ezt a földelést szakítja meg, így elkerülve azt a problémát, hogy 2 különböző földpotenciál között áramok induljanak meg (tipikusan hálózati védőföldön vannak az RJ45-ös csatlakozók a PCB-n, amivel az STP köpenyföld galvanikus kapcsolatba kerül), és esetleg leégetné az STP köpenyét.
A kettős elválasztás miatt még 4000+V feszültségkülönbség sem okozna semmi problémát, márpedig két szomszédos épület között a földpontenciál eltérés legtöbbször nem több 1-2 voltnál.
"AZ FTP néha sokkal több zavart összeszed mint az UTP ."
Maga az árnyékolás nem sodrott, csak egy "cső", ezért megjelenhet rajta zavarfeszültség (kapacitásosan). Viszont az a feszültség nem jelenik meg a sodrott érpárbn.
"Mit szólnál a bemeneti porton 40V-s jelcsúcsokhoz ?"
A sodrott érpárban a hasznos (jel)feszültség a két ér KÖZÖTT értendő (szimmetrikus adatátvitel). Ha a két ér között pl csupán 0.1V a feszültség, akkor az elektronikát nem érdekli (nem zavarja munka közben), hogy a FÖLDHÖZ KÉPEST az egyik ér abban a pillanatban éppen pl 40 voltos, a másik ér 40,1 voltos, ő ebből csak a 0,1 voltot látja. Ez a sűrűn sodrott érpár lényege: mivel mind a két ér egyenlő erősséggel és azonos fázisban kapja a külső zavarfeszültséget, ezért a két ér között nem lesz semmi zavarfeszültség-különbség.
Ezen a képen láthatók a kis leválasztó trafók is (kis fekete kocka pl a hálózati kártyákon), amelyek földfüggetlenné (feszültség függetlenné) teszik a hálózati elektronikát az UTP kábelen (RJ45 csatlakozón) megjelenő mindenféle feszültségektől.
Lehet, hogy nem is kellene oda UTP kábel, mert a feladat sinán megoldható valamilyen vezeték nélküli megoldással.
Lehet, hogy sok szempontból okosabb lenne UTP helyett optikai kábellel megoldani a feladatot.
De hát szokás szerint senki nem árulja el, hogy mi a tényleges problémája, nehogy mondhassunk neki valami tök egyszerű, olcsó és villámgyors megoldást :)
A kérdezőnek: Az UTP a "sűrűn sodrott érpár" működési elvéből adódóan meglepően zavarvédett (kb mint egy koax kábel). Persze nem tökéletesen, ezért okos dolog ilyen esetben olyan UTP kábelt alkalmazni, amelyiknek van komoly extra külső árnyékolása is, esetleg érpáronként külön-külön árnyékolása. (STP, SFTP kábelek).
Sokat számít az is, hogy az UTP mellett futó 230V-os vezetékekben milyen valószínűséggel fordulnak elő abnormális "csúnya és erős" áramlökések. Mert ha ilyen soha nincs és kizárólag szép szinuszos áramok lesznek ott, akkor nem kell tartani az UTP kábel zavarásától. Még NAGYON ritka pillanatnyi zavarok se nagyon számítanak, mert az útközben meghibásodott adat-csomagokat észleli és automatikusan újra lekéri a rendszer. Persze ahogy szaporodnak a zavarok, úgy lassul a hasznos adatátvitel az UTP kábelen, egy bizonyos zavar-szint felett a hibás adatcsomagok aránya annaira magas lesz, hogy a hasznos adatforgalom egészen megközelítheti a nullát :)
"Sajnos van bent 2x90 fok meg egy vízorr/pipa a védőcső végén."
Ha az a két db 90 fok úgy lett hajlítva, hogy ide még jöhet további vezeték is (tehát legalább fél méteres sugarú ívben kanyarodnak ), akkor a végéről lekapod a vízorrt, az összes benn lévő vezetéket kihúzod (velük behúzol egy behúzó szálat), majd ezután az összes + 1 vezetéket visszahúzod a csőbe (ha szerencséd van)
Ha az a két 90 fok túl szűk ívben kanyarodik, akkor elő az ásóval. és fel kell tárni az egyenes csőszakasz egyik vagy mindkét végét.
Vagy (amikor már kihúztad a bene lévő vezetékeket) középen kiásod a csövet, ott megszakítod és akkor a problémákat két félre osztottad el.
"Kompresszorral kéne megfújni először valami egy darab UTP elemi szálat,"
Onnantól kezdve, hogy erősáram megy a csőben lévő vezetékeken, a kérdés maximum elméleti: erősáram és rezes adatátvitel nem kerülhet egy csőbe. Amit itt lehet csinálni, az kültéri feszítőszálas optika a két épület között kellő magasságban kihúzva, plusz az épületeken belül megfelelő médiakonverter, vagy olyan hálózati eszköz, ami képes közvetlenül optikát fogadni.
Anno amíg még csak egy kábel volt benne, a sima villany, addig talán még hozható lett volna. Valahogy be lett téve az éjszakai kábel. De ahogy kiggyo írja így hogy kettő van bent már valóban elég brutál a helyzet, mert könnyen beszorul a kettő közé az új behúzandó. Sajnos.
ha kirántja a kábelt akkor a pipa is lekerülhet róla addig. Feltéve ha mozdul a csőben a köteg...
De egy utálatos munka, mindig rühelltem az ilyet :-)
Főleg amikor 10x70mm2-t kellett egy vasúti kocsi alatt, passzos keresztmetszetű, kanyargós fémcsőben húzni 25m hosszban. Csőrlővel ment csak, kentük a vezetéket de bement, és az átütésvizsgálaton is átment.
ha a porszívó nem vitte akkor gázos, ha bármit tolsz az a szálak közé gabalyodik.
A leg célravezetőbb talán ha kirántod a benne lévő drótokat úgy hogy a végére kötve egy madzagot húzol egymenetben a helyére. Aztán az UTP-vel együtt visszarántod a drótokat is.
Feltéve ha mozognak rendesen most.
Leginkább az szokott a gond lenni hogy senki sem fésüli a vezetékeket csak húzza ész nélkül, így egymásra csavarodva húzzák be, szorul, szívás az egész.
Mi évente egy jópár kilóméter gégecsövet telerángatunk, fésülünk mindent ezer éve, sokkal jobb és utána mozog is a vezetékköteg könnyen.
Szerintetek lehetséges behúzni egy UTP-t kb 20m-en egy meglévő 50-es védőcsőbe (van benne már éjszakai meg sima villanynak kábel, de amúgy a keresztmetszet fele üres még)?
Sajnos van bent 2x90 fok meg egy vízorr/pipa a védőcső végén.
A képen alul a védőcső "Móriczka-metszet" van :D
Kompresszorral kéne megfújni először valami egy darab UTP elemi szálat, aminek a végén van valami könnyű nagy felületű szivacska netán, aztán azzal behúzni a rendes UTP-t? Ipari porszívóval szívva nem ment sajnos az első próbálkozás.
Vagy ezt házilag kb érzésre lehetetlen és kár vele próbálkozni? Vagy van egyéb trükk netán?
Mindjárt megmagyarázza, hogy kamuznak és eladhatnának 10ezerszer annyit is, csak lusták vagy valami. Fura, hogy a fél világ szopolik de milyen ostoba elméleteket talál ki rá. Az, hogy a törzskocsmám abból élt, hogy szilveszter kora este bezárt, az más szitu és indokolható.
Például a Nokiában ha jöttek az ünnepek és több napos leállás volt , akkor bizony volt mit csinálni , hogy mire a gyártósorokra bejöttek a munkások ünnepek után , addígra be tudjuk indítani az összes PC-t , tesztert . Többnyire nem sikerült , csak részben , ezért a 8000-es darabszámok helyett pár ezres sikerült a sorokon . A következö napra már tudtak darabszámot tervezni .:-)
Nem vagyok autógyár, kis tételben vásárolok elektronikai alkatrészeket (évi pár MFt).
De azért azt látom hogy hogy nem hogy egy chip-et nem tudok beszerezni, teljesen mezei IC-kre, sokszor passzív alkatrészekre 1 éves (talán) szállítási határidőket kapok!
Olyanokat amit eddig bármikor, bármelyik boltban megvettem.
A mai napon éppen PWM H-bridge IC-t forrasztott a kolléga le adafruit board-ról, mert csak úgy tudtam beszerezni, nekünk meg szállítani kell.
Más IC-ket (CAN transeiver) az aliról vettem legutóbb, pár 100db-ot.
A farnellnél előre fizetve hónapokig sorban álltam szaros 200db atmel cortex a0 MCU-ért, amit eddig raktártermék volt bárhol.
Gyakorlatilag semmi sincs, nézz körül TME, SOS, RS, Mouser, Farnell oldalakon melyik hány hónapra szállít.
Valóban úgy van , ahogyan írod . A robotok bérelve vannak .
Leálláskor ugye a berendezések nem termelnek höt , tehát a csarnokok höntartása is pénz ilyenkor télen , nem beszélve az irodaépületekröl . Némi világítás is kell , örzö-védö szolgálat , büfék, éttermek , takarítócégek , mind szerzödéses , azokat is kell kárpótolni . Valamint az energia szolgáltatóknál is van lekötés a mennyiségre , amit ha nem fogyasztanak el , akkor felárat kell fizetni .
Éppen ezt beszéljük, hogy nem jut. Ha mondjuk megkérdeznél 3 gyári munkást, akkor lehet még infót is szereznél, pedig azok sem szoktak túl élesek lenni.
Nyilván ezt indokolni nehéz, de ha megnézed az év végi számokat, akkor.... Akkor mindegy, mert úgyis megfejted, hogy nem valósak.
"Elvileg cél a megtakarítás, hiszen a képviselőtestület kap egy megtérülés számítást,"
A gyakorlatban pedig a feladat a következő:
1: össze kell állítani egy látványos dokumentációt a termék legsokoldalúbb változatáról (benne részletes számításokkal levezetve: korszerűség, energiamegtakarítás, megtérülés, csúcstechnika, szebb jövő felé menetelés, stb) amit szükség esetén fel tud mutatni az, aki majd részesdést kap (követel) az ellopott százalékból.
2: amikor a fenti szuper dokumentumra hivatkozva az állam/önkormányzati jóváhagyja az összeget, akkor elő kell venni a valódi tervet: ugyanazon termék legolcsóbb változatát felszerelni, lopott pénzen osztozik a kivitelező és az állami részről a pénz jóváhagyója. És ha utólag esetleg valaki rákérdez, hogy sötét van az utcákon, miért hagyta jóvá ezt a beruházást, akkor előveszi a csillivilli dokumentumot, hogy ő ez alapján döntött, őt nem érheti vád.
Nagyjából így történik szinte valamennyi beruházás több, mint 30 éve. Csak példának írtam a röntgengépet, iskolát meg az autóbuszt, lehetne sorolni hajnalig.
"Az baze, dehogy emelkedik a nyereség ha nem termel. "
Egyik autógyár sem állt le. teljesen, csak időnként hazaküldik az embereket pár napra/hétre és lekapcsolják villanyt a gyárban (a chip-hiányra hivatkozva - hehe), de utána mindig újból legyártanak egy-egy szériát (hogy fura módon mindenkinek jut autó).
Durva áremelés után valamivel kevesebbet termelnek = több haszon, kevesebb fáradsággal..
Nem is olyan régen a legtöbb autógyár részben raktára termelt: óriási telepeken, repülőtereken halmozódtak az eladatlan autók. Na ezen a problémán fordítottak ügyesen: most nem az ő éves nyereségük bizonytalan, most mi szopunk. És a legszebb, hogy sikerült úgy beállítani, hogy ők is áldozatnak tűnjenek :))))
Nem konkrét ügyről beszélünk, hanem több ilyen eset megtörtént és inkább műszaki oldalról közelítve meg a problémát, rávilágítva a hagyományos fényforrások kontra led es fényforrások közötti ellentmondásra, amiben a financiális kérdés sem elhanyagolható.
"Nálunk 6-8 éve ledesítettek. A munka után félhomályos holtzónák keletkeztek az oszlopok felezőjénél. Idén 20-25 helyen sűrítik a lámpatesteket. Akkor hol a megtakarítás? Mi lesz a többi sötét zónával? Ki vette át a munkát ilyen szarul, hogy nem végzett fénymérést? stb."
Elképzelésem az, hogy rendesen kiszámolták, csak akkor nem lett megtakarítás, meg nem adtak volna rá pénzt.
Ezért olcsósítjuk oszt jól van az. Pénz a zsebbe, meló megvan.
A szopacs majd ezután következik.
Kihuzzák addig, míg nem kezdenek behalni a ledek. Nade utána már az önkorm. büdzséből megy a felujítás és akkor megnézik mald a lux-ot. Aki haver polgi az kap állami támot, aki meg nem, az belerokkan.
Aztán sosem tudjuk ám mi van mögötte. Felénk speciel pont jól megcsinálták, de hát biztos valami műszaki hiba vagy nem jó embert kentek meg :-D Az is lehet, hogy szokásos mambójambó, lámpatest cserére volt pénz, de csak úgy és csak arra. Tudunk róla bármit is? Peresze, hogy nem, csak anyázunk a világba.
Elvileg cél a megtakarítás, hiszen a képviselőtestület kap egy megtérülés számítást, amely alapján dönt a beruházásról. Csak mivel semmirevaló képviselők vannak, a fénycsökkenés után nem néznek utána a dolgoknak ilyen vagy olyan okból.
Néhány év alatt zseniálisat húztak az autógyártók:
- bármiféle tudományos bizonyíték nélkül elintézték az autókra vonatkozó széndioxid szabályok durva megszigorítását
Nem ők intézték el, nekik ez az egész co2-szabályzás úgy kellett, mint lufiárusnak a nyílzápor. A sok műszaki analfabéta sötétzöld politikus, meg a választópolgáraik voltak ezek.
"gyárak olykor állnak, költségek is csökkentek, nyereség tovább emelkedik"
Az baze, dehogy emelkedik a nyereség ha nem termel. Költség csökkenm, a többi meg még jobban. Egy gyárnak meg hasonlónak az a legdrágább, ha áll, mellé még emberanyaggal kellett logisztikázni, úgy adod elő, mint ha ez jó lett volna közben egy része évekre fogta vissza fejlesztést/termelést és az egész világ szopolt vele. Idiótamarhájamármegint, én meg a másik, hogy majomnak magyarázom, miért hülyeség a banán.
Pl Suzuki vásárlásánál nincs lehetőség egyéni kívánságokra (a vevő csak néhány szín és pár komplett felszereltségi csomag közül választhat), de még így is elég nagy a lehetséges kombinációk száma ahhoz, hogy a gyártósoron minden autón ott lógjon a kívánságlista, amit a dolgozók szorgalmasan böngészgetnek (saját szememmel láttam).
Mondtam is nekik, hogy ennyi erővel bebetonozott fix tartamú felszereltségi csomagok helyett lehetne szélesíteni is a választási lehetőségeket (azt hoztam fel példának, hogy én pl egy fillért sem lennék hajlandó fizetni alumínium felnikért, ugyanazt az összeget inkább másra költeném az autón).
"A munka után félhomályos holtzónák keletkeztek az oszlopok felezőjénél. Idén 20-25 helyen sűrítik a lámpatesteket. kkor hol a megtakarítás?"
NEM cél a megtakarítás. Több elköltött állami pénzből több magánpénzt lehet ellopni.
Ha már az elején olyan utcai lámpákat tettek volna fel, amelyek elég fényt biztosítanak két lámpa között félúton is, akkor most nem lehetne a sötétségre hivatkozni az újabb milliárdok elköltésekor.
És azt is figyeld meg: ha esetleg egy világítástechnikai szakértő azt mondaná, hogy "mi lenne, ha újabb oszlopok állítgatása helyet a jelenlegi lámpákat lecserélnénk (vagy csupán kiegészítenénk) olyanokra, amelyek a jelenlegi oszlopokról is egyenletes fényeloszlást biztosítanak?", az illetőt azonnal több baleset is érné véletlenül ;)
"Ha még azt is hozzátesszük, hogy egyenletes fényhez még így is közelebb kellene tenni az oszlopokat egymáshoz, akkor kiderülne hogy a beruházás nagyon drága lenne."
Nálunk 6-8 éve ledesítettek. A munka után félhomályos holtzónák keletkeztek az oszlopok felezőjénél. Idén 20-25 helyen sűrítik a lámpatesteket. Akkor hol a megtakarítás? Mi lesz a többi sötét zónával? Ki vette át a munkát ilyen szarul, hogy nem végzett fénymérést? stb.
Bankok, hajózás, szingapúri kikötő, de nézzünk olyan egyszerű dolgot, mint pld. idehaza a dohányipar. Mostanában kb. napi 1 milliárd forintot mozgat meg. És akkor egy csipszar ország átlagos bármijéről beszélünk. Ott sem egyszerű a kerekítés, meg persze minden mindennel is durván összefügg, pénzmozgásban logisztikában is. Néha nagyon kemény, vagy látjuk kis szeletét vagy nem, vagy mélyebben vagy akármi. De nézz meg egy nagyobb irodista szervezetet, ahol 10ezrek vannak és forintban mérve 30ezertől kezdődik az óradíj, amit meg kell termelni. Óra állásidő 2-3 milliárdtól, jónapot. Más világ ez teljesen.
Haversrác KPval besétált és nem csak alkudni nem tudott, hanem amiket kinézett arra minimum 6 hónap várakozást emlegettek. Ráadásul itt már licitáltak, akadt aki többet is fizetett volna, csak "oldják meg". És annak sem bírták megoldani. Ha nincs miből...
Jaja, laptopból olyan, hogy rendeltünk pár raklapost, akkor még inkább felára volt az igényeknek, mikor kértünk 18ezer darabot akkor meg egyedi cikkszámmal lenyomták az egészet egész értelmes áron, kivitelben és konstrukciókkal. Nem sokat kédeztek, hogy mi legyen a merre, leadtuk a specifikációt és sok hónap a szállítás, Z/heti ütemezéssel. Másrészt kicsiben is érdekes, van az a szitu mikor lehet alkudni, van mikor karácsony előtt azt mondja a 10-X darabos igényre, hogy miért engedjek ha 2 napon belül bármilyen hulladékot elvisznek és akkor további igényeik sem lesznek, vagy a tavalyi távmunkáscsiphiányos időszakban ugye...
Van, amiben működik a "build to order", és van, amiben csak adott darabszám fölött gazdaságos egyedi igényeket kielégíteni. PC/Notebook esetén a "raklapos" (azaz megrendelsz több tucat, azonos, a gyártó terméklistáján szereplő gépet) árhoz képest 30-50% felára volt, ha egyedi, "build to order" rendelésként lett feladva, mert egyedileg összeállított kívánságlista alapján kérte a vevő. Autók esetén is a rendelésre gyártott kocsiból jóval kevesebbet lehet alkudni, mint egy már gyártásban lévő (a kereskedő által saját költségre berendelt) autóból. (Ennél csak a készleten lévőkből lehet többet alkudni...)
Van elvi, mert nem lesz hatékony a gyártás :-) Autóból kiindulva meg jahh, sárga ajtót be lehet rakni ugyanolyan típusú sárkányba a kék vagy piros után, de ha a motor felfogatási pontjai mások, akkor már megy a mambójambó. Aztán robot lehet megfogja a másikat, lehet készüléket kell babrálni. Na, ott meg az állásidő az dolláreurós mennyiségben mérhető, így inkább másképp csinálják és ha lehet nem variálnak, csak mondjuk a sárga ajtókkal.
Autó vége olyan, a másik sorról meg csak 4 hengeres benyás adott típusú motor jön le. Nincs dízel, nincs 5 henger, köbcentiben sem tér el, semmi nincs. Egy adott dolog van. Meg ízlés kérdése (:- De akkor kinek van igaza, ha mindenkinek is?
Amikor a Nokiában dolgozgattam , akkor ott minden gyártósornak meg volt adva , hogy melyik konkrét telefont fogja gyártani és ahhoz kellett nekünk is igazítani a tesztereket . Valóban nem volt lehetöség cserélgetni müszak közepette a típusokat . Viszont a teszteknél kihullott telefonokat helyben javították és utánna vitték eladásra , ugyan úgy mint azt a telefont , ami elsöre átment . :-)
Az egyik szedán , benzín 1,6-os motor , autómata sebváltó , alufelnis , a másik kombi 3 literes motor ,dízel , kézi sebváltó , sima felnik , a harmadik hibrid és így tovább . Évekig a helyszíneken dolgoztam ( Audi , BMW , VW ) , úgy hogy konkrétan láttam .
Pedig nem bonyolult 12 voltos tápegység helyett 5 voltos, akkuval egybeépített világítást gyártani, csak meg kell változtatni a munkaállomások számát, lecserélni a gépeken a fejet, a kart, a dobozt, hozzáigazítani a szalagot, más alapanyagot kell másképp beszállítani az már csak egy csettintés, kész terméket másképp kell tesztelni és osztályozni, csomagolni. Szerintem sima ügy :-D
Azért vannak gyárak , ahol ugyanazon idöben több variációban is gyártanak , ilyenek az autógyárak . Akár egymás után következö autók is lehetnek mind más kivitel . :-)
Aztaneki, még ganxxta zoli kazettád is lehet. Isten hozott öcsém ez a való világ ....
Látod, tudsz te vicces csávó is lenni :-)
Amúgy ha egy állami alkalmazotti székből (gondolom akkor TMK-s vagy az onkorinál) próbálod meg a nagy összefüggéseket összerakni az sem jó, ott is van baj rendesen. Nem sok köze van a versenypiachoz. Pedig most versenypiaci cégek termékéről okoskodsz épp, belekeverve a csúnya korrupt állami szektort.
Ha jobban megnézed: a lámpatest műszaki leírásában a választató legkisebb és legnagyobb teljesítmény között kb 50-szeres a szorzó. Ugye nem gondolod komolyan, hogy valamennyi lámpába ugyanannyi és ugyanolyan alkatrész kerül :)
"Nem gondolod hogy 42 gépsort fognak üzemeltetni"
A számítógép vezérelt gépsorok korában ha akarjuk akár minden eges termék különbözhet a másiktól. Akár minden egyes lámpának lehet egy egyedi azonosítója és amikor a lámpa oda kerül az egyik gép elé, az leolvassa a lámpa kódját és megnézi a kockás füzetében, hogy a 12145574956 sorszámú lámpába mely alkatrészeket kell betennie. Mindezt század másodperc alatt, tehát ettől a gépsor munkája nem lassul.
Ugyanez (picivel lassabban) az autógyártásban már évtizedekkel ezelőtt megvalósult: egyes autómárkák lehetővé teszik, hogy az autó megrendelője ne csak az autó színé választhassa meg, hanem több lehetőség közül egyedileg megválaszthassa a belső kárpit anyagát, sínét, mintáját, az ülés anyagát és mintáját, az autórádió típusát, a belső szőnyeg színét, anyagát, stb stb stb... a kombinációk száma néha annyiira magas, hogy talán naponta nem csinálnak két egyforma autót a gyárban. A dolog mégis működik: a gyártósoron minden autón lóg egy lista és az összeszerelést végző ember leolvassa róla, hogy ebbe az autóba pl melyik fajta üléshuzatot kell neki tennie. Na kb ugyanezt csinálják ma már számítógépek és a robotok.
Még azt is el tudom képzelni, hogy egy automatikus gyártósort le sem kell állítani ahhoz, hogy amikor elkészült a tízezredik pl Osram123 lámpatest, csak azt látod, hogy az ami utána jön a szalagon, az már egy Philips456 típusú lámpa, mindez talán úgy, hogy közben le sem lassult a gyártósor.
"nem süllyednék le a mindenben korrupciót és csalást látó alacsony szintedre"
Szó sincs mindenről. Csak ott van effajta korrupció, ahol valaki nem a saját, hanem más (adófizetők, cégtulajdonosok) pénzét költi és kb nulla esélye van a lebukásra. És ott sem mindenütt csak az esetek 80-90 százalékában (Magyarországon).
Én idekinn élek a való világban. Aki védőburokban élte le az életét (pl egész életében alkalmazott volt, vagy vállalkozóként kizárólag magányszemélyeknek, kis cégeknek dolgozott), az el sem tudja képzelni ezt a rejtett Magyarországot. Aki az elmúlt 30 évben már dolgozott közvetlenül (tehát közvetítő pénzmosó cég nékül) az államnak, az tudja, hogy hogyan működnek itt a dolgok.
Ide figyely én becsűletesen probálok irni és senkit meg nem sérteni. Ha tudni akarod a villanyszerelést 1978-ban kezdtem és még most is folytatom 62 éves koromba . minden ember nem lehet olyan okos mint ahogy látom te képzeled magad és nem illik senkivel gunyolodni mert még a leg okosabb ember nem szűletett meg egy szakmában sem.
Kevés a betáp Amper olyankor a tényleges Amper igényhez képest >> sokminden egyszerre fogyaszt éppen. Amitől idővel felmelegszik a túlterhelés-től védő bimetall is kioldja az automatát.
---
Netán az a főbiztosíték a FI relé ? Mert akkor más oka van.
"Meg mire minősítenek? Gyújtótrafót kipróbálják ott helyben 200ezer kilométer hajtással és ha jó, akkor mehet tovább, megfelel, vagy mi? Gondoljuk már tovább :-)"
A szúrópróba szerűen kiválasztott terméket le lehet tesztelni, meg lehet becsülni mekkora a várható élet tartam.
Ha egy gépsorban egy mintadarab gyatra értéket mutat, feltehetőleg az előtte illetve utána legyártott 10-1000stb db is hasonló eredményeket produkál. Sok tényező által döntendő el hogy bezúzzák, vagy értékesíthetőnek minősítik a terméket.
Gondoljunk csak a bizonyos időszakban legyártott és visszahívott autókra, vagy élelmiszer ipari termékekre.
Bizonyos fűtőkábelekre 30-50év a várható üzemidő. Ezt sem úgy állítják hogy van egy mintadarab amely 30-50 éve fűt egy laboratóriumban.
Vagy gyors lesz, vagy lassú, de mindenképpen vegyél előbb sört magadnak. Ki kell szórakozni hol van a hunyó. Ez lehet valami villanybojler, de lehet egy elfelejtett bedugva hagyott nintendo tápegység, sőt lehet több cucc is csak a végén egyszerre hozzák össze a leoldási áramot.
Indításként mindenképpen meg kellene figyelni minél jobban, hogy mikor, milyen családi helyzetben kapcsol le. Ki mit csinál, vagy nem csinál. Személyre lebontva illetve tárgyakra is. Fürdés, akváriummelegítő, kávéfőző, mosógép, ledlámpa, telefontöltő. Bármi lehet.
Aztán mit mikor két egymás mellett dolgozó is teljesen más mond, vagy arról is mást szoktam olvasni itt fórumon szóbeszéd útján, aminél még véletlenül ott is voltam? Mit tud ebből az egészből? Ugyan. Picsog, hogy kevés a cigiszünet, áll a gép, hülyék az irodisták és már megint felment az energiaital ára, bezzeg a gyárnak mekkora bevétele volt az évben.
Az, hogy a melós mit lát, vagy mit vél látni, az megint egy másik dolog. Gyári munkás csoportban is mozgolódom, inkább nem írom amit lehetne.
És nem kell 2millióért rendelnem, hogy saját logóm legyen rajta, de megint csak összevissza csapongtál és nem a kérdést fejtettük meg.
Gyártás minőségbiztosítás kérdéskörére régebben ezt írta egyik portás kolléga, aki azért beleláthat ebbe-abba "Arra tudok gondolni, hogy amikor elkezdték Törökországba és Észak-Afrikába portolni a gyártást az OEM-ek, akkor az elején nem raktak be elég poka-yoke megoldást a processzbe és a kreatív sori dolgozók "kioptimalizálták" a saját megoldásaikat kútfőből, aztán ment ki a selejt ezerrel. De utána észbe kaptak a gyártók és lekezelték az emberanyagból adódó sajátosságokat."
Max. ilyesmik. De ezzel mindenki szív és nem olyan egyszerű a dolog. Meg hát aztán ott vannak a kedvenc japánjaink, ahol állítólag minden a precizitás világképe, csak beszállítóként jegyzőkönyvet hamisítottak meg ilyesmik.
Valahol a hálózatodban testzárlatos valami (készülék, konnektor, ritkábban kábel).
Gyanús dolgok:
- minden, aminek a környékén üzemszerűen vagy esetileg víz, pára tud előfordulni (fürdőben, konyhában, kültéren minden, mosógép, mosogatógép, hűtőgép, vízmelegítő, akvárium, medence, stb)
- ósdi, sok évtizedes fogyasztók
- sérült berendezések, kábelek, hosszabbítók
Hogy lehet ilyen rejtélyes áramhiba után menni?
Hát, leginkább szeparálni kéne több részre, és akkor látszódna, hogy melyiknél van a gond. Ehhez nyilván fog kelleni szerelő, illetve egynél több Fi-relé is (mintha lenne ott még egy a táblában, gondolom okkal, de hely is akad egy kevés még, tehát lehet a Fi-relék számát növelni), és akkor lehet sakkozni, hogy mi melyiken legyen. Továbbá az ilyen necces, csak ideiglenesen használt áramköröket (pl. kültéri konnektorok) hasznos lenne leválasztó kapcsolóval kiiktathatóvá tenni, ha nem kerülnek külön Fi-relére (ami amúgy nem egy rossz gondolat).
tapizd meg, legközelebb. Ha meleg akkor nem pillanatnyi zárlat (hibás készülék) hanem folyamatos nagy fogyasztás okozza.
Ez az egy fázis van a házban vagy 3?
Gondolom egy ha az egész házban ment el az áram. Hány A-es az a megszakító?
Sajnos muszáj lesz neked lépésről lépésre végigmenni milyen nagyobb teljesítményű fogyasztóid vannak amik olyankor mennek, és megnézni mi mennyit fogyaszt (konnetoros fogyasztásmérő), aztán lehet agyalni hogy eltolható-e az üzemidejük.
Ötletet, tanácsot szeretnék kérni, olyanoktól akik rutinos villanyszerelők.
Vagy 3 éve lakunk az újépitésű házunkban, sok elektromos fogyasztó, elektronikai eszköz van, fűtés-melegviz árammal (külföld, itt nincs háztartási gáz), tetőn napelemek, bonyolult rendszer.
Pár hete csinálta először, hogy váratlanul kivágódik a főbiztositék, és minden elsötétül, kivéve, amiket pár szünetmentes áramforrás életben tart. A biztositékpanelhez kimentem, második nyomásra hagyta visszakapcsolni, és ment megint minden rendben. Pár nap múlva ez megismétlődött, ugyanez, kb este egyszercsak elmegy az áram az egész házban. Azután egy hétig megint semmi gond, minden működik, majd ma ismét el, és visszakapcsolás után 10 perc múlva megint kivágta. Visszanyomtam ismét, most megy.
.
Akárhogy gondolkozom rajta, feleségem, két gyerek, senki nem kapcsol be vagy ki az áram elmenetelekor semmit, pl tv-t nézünk, vacsorát eszünk, és pakk, áram el, tehát sajnos nem tudjuk valami fogyasztó bekapcsolásához kötni a dolgot, és igy a probléma szándékosan nem elidézhető. Az egyetlen talán támpont, hogy igy visszagondolva mintha esténként történne a probléma.
A szomszédoknál közben nincs áramszünet, tehát a gond helyi.
Mindig csak a főbiztositék vágódik ki, a mittodumén vagy 40 kicsi mindig felkapcsolva marad.
Mivel volt hogy egy hét is eltelt két biztositékkivágás között, és közben minden rendben működik, igy nehéz tesztelni azzal hogy megpróbálunk nem használni dolgokat.
.
Nyilván adja magát, hogy hivjunk villanyszerelőt, csak attól félek, ha kijön valaki, számláz egy nagy kiszállási dijat, éppen minden megy, semmi gond, azután valami értéktelen jótanáccsal megy is a szerelő vissza.
.
Hogy lehet ilyen rejtélyes áramhiba után menni? Mivel lehetne behatárolni a problémát? Tudok valamit magam is tenni a dolog érdekében, hogy a szerelő több támpontot kapva jobban rátaláljon a hibára?
.
Egybként szerelőknek van valami módszere, pl valami adatgyűjtő eszköz, amit rákötve a hálózatra, itt hagy, és ha jön pár nap múlva a következő kivágás valamikor, akkor tudja naplózni, hogy merről jött a túláram, zárlat, stb?
(Lehet, rossz kérdés volt az utolsó, én orvosin végeztem, onnan a hasonlat, hogy valakinek van egy néha előjövő szivritmuszavara, rendelőben mindig pont jó az EKG, minden, akkor kap a nyakába egy 24 órás monitort, hogy a ritka zavarok elkaphatók legyenek)
Kb. autóalkatrészről volt szó. mert oda tértünk el a témától.
"Mert a német ,francia szalon nem azt kapja mint a Kelet Európai-ak."
És ezt tudjuk, vagy azért tudjuk mert legenda? Pedig ami francia az kötelezően szar, de ha Ebayről veszem bezzegnémetből, akkor az jobb, mint idehaza a UnixBárdi? Vagy csak a szalonok kapnak mást és ugyanaz a csikkszáma?
Próbáltam utánajárni, de nekem nem tiszta, hogy mit jelent a "minden darabot minősítenek" opció, max. az, hogy sűrűbb a mintavétel. Meg mire minősítenek? Gyújtótrafót kipróbálják ott helyben 200ezer kilométer hajtással és ha jó, akkor mehet tovább, megfelel, vagy mi? Gondoljuk már tovább :-)
Egyszer tönkrement az alapjárati motor az autómban. A motor és a homlokfal között van pár fogaskerék, kis villanymotor benne kicsit bezsírozva. Hideg melegtől a zsír megszárad és megfogja a motort.
Mondta a szerelő hogy csere oké, de nem tudott eredeti kínait venni csak utánagyártott japánt. :)
" Nem 42 gépsor, csak időszakosan más gyárt, amire éppen igény van."
Ez így van. Sok gépsor van amelyen két vagy több konkurens termék gyártódik csak változik a receptúra ,szín ,alak,...stb. Na meg a csomagoló fólia tekercset cserélik a sor végén.
Autóiparban sok alkatrész megegyezik, így lehet olcsóbbá tenni az előállítást.
Akkor miért van az hogy valami $10 valami meg $100?
A 10 dollárosból 1000 darabonként tesztelnek 1 darabot a 100 dollárosból meg minden darabot minősítenek. Kaptunk ford autókat es ha kibírta az első 500 kilométert akkor nagy gond nem lesz, de aki nem az ment vissza garanciába porlasztócsúcs cserére.
A dusterbe belehánynak minden szart - ugye az is renault - az arkana-ba meg nem.
Én nem tudom, mindenki mást mond teljes 100%os meggyőződéssel és akkor kinek kell elhinni? Nem 42 gépsor, csak időszakosan más gyárt, amire éppen igény van.
Volt nekem pár ügyfelem, aki ilyen igazi csaló, mellédumálós féreg geci volt. Azok voltak ilyenek, hogy mikor az unokahúgának a sarki fodrász 4 nap múlvára adott időpontot bejelentkezéssel, azon agyaltak fél délelőtt, hogy ebben mi a lehúzás és az átverés*. A házukat körbevették 200 kamerás megfigyelőcuccal, mert a szomszéd múltkor is besurrant a házba és átrendezte a kiskanalak sorrendjét a fiókban. Mindenkiről volt negatív véleménye, mindenki hülye volt és csaló korrupt geci. És rinyált, hogy Ő maga a megtestesült okosság és minőség és miért nem akarja a pórnép megfizetni, kiszolgálni, ellenben ha bármiről is kapott 200 forintos ajánlatot, akkor azt 6 oldalas prezentációban kellett kifejteni, hogy mi és miért, de még akkor sem szerette volna megérteni, hisz nyilván átbasszák, ahogy mindenki. É n meg hümmögtem, oszt jobb is, hogy nem melózok már arrafelé meg persze nem egészen értem miképpen lehet így élni.
*igen, ez megtörtént, pár órában végighallgattam a sarokból, hogy hányféle átverés lehet abban, ha időpontot kell kérni
Megismétlem, mert a jelek szerint nem ért el a tudatodig:
"olyan prospektusokat csinálnak, ami nem egy konkrét termék jellemzőit tartalmazza, hanem egy egész termékcsaládét, melyben van szart sem tudó filléres alaptermék és van csúcstechnikás mindenttudó változat is"
Tehát hiába írja a datasheet KÉRHETŐ OPCIÓKÉNT, pl hogy "beépített mesterséges intelligencia", aki azt hiszi, hogy ez a termék legolcsóbb változatára is igaz, azt az embert különböző csalók több százszor csúnyán be fogják csapni élete során :)
